extra 47.
kukoricatermesztőknek
A kukorica fejlődésének és termesztésének 2012-es kronológiája Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék 2012-ben rekord nagyságú területen, mintegy 1,262 millió hektáron termesztettek kukoricát Magyarországon. E gazdasági év növénytermesztését azonban rendkívüli extrémitások jellemezték, melyet a gazdasági, piaci viszonyok mellett elsősorban a szélsőséges klímahatások idéztek elő. Ez egyértelműen éreztette hatását a kertészeti, az erdészeti- és a szántóföldi növénytermesztésben is. Felvezetve a későbbiekben részletesen tárgyalt növény fenológiai következményeket, a kedvezőtlen hatások vontatott kelést, korai virágzást és kényszerérést generáltak a termesztett kultúrákban. A Kaposváron mért meteorológiai elemekből kalkulált Walter-Lieth diagram jól érzékelteti a negatív klímahatásokat (1. ábra). A májusi, néhol özönvízszerű esőzések kivételével az egész vegetációs periódusban rendkívül száraz, arid viszonyok uralkodtak. Nem csupán a csapadék hiánya volt nagy, hanem a hőségnapok száma is rendkívül sok volt. A korábbi évek jellemző 6-7 hőségnapjával szemben 2012-ben az ország több pontján 60-at meghaladó hőségnapot regisztráltak. Kis túlzással, ha 2007-et az évtized aszályos évének tituláltuk, akkor 2012 nagy eséllyel indulhatna az évszázad aszálya „kitüntető” címért. Ezt követően kronológiai sorrendben tekintsük át a kukorica talaj-előkészítésének, fejlődésének, termesztésének 2012. évi tapasztalatait.
közepéig tapasztalható csapadékhiány sajnos rendkívül megnehezítette – az ősziekén túl – a tavaszi vetésű kultúrák megfelelő minőségű alapművelésének megvalósítását is. A február közepéig leesett hó mennyisége csupán arra volt elég, hogy a vetések pótolják a fennálló vízhiányukat. Így nagy jelentősége volt a talaj tömörödött rétegei felszámolá-
sának, az elővetemények nagy szártömege bedolgozásának, tökéletes megsemmisítésének. E nehezen kivitelezhető kritériumok miatt a kukorica optimális minőségű vetőágy-készítése 2012-ben nehézségekbe ütközött. A kora tavaszi aszály sok gazdálkodót idő előtti kukoricavetésre késztetett, azt remélve,
1. ábra 2012-ben Kaposváron regisztrált meteorológiai adatokból készült Walter-Lieth klímadiagram
Tavasz A 2011 nyár végétől 2012 tavasz
82
Megjegyzés: A diagramon a közép-európai viszonyoknak megfelelően a hőmérséklet és a csapadék adatok 1:3 arányban kerültek feltűntetésre
2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek
1. kép Talaj menti fagyok hatására elpusztult kukorica Kisbárapáti (Somogy megye), május 17. hogy e technológiai művelet előrehozásával a talajba került vetőmag még elegendő nedvességet képes felvenni a csírázáshoz. Így az ország több pontján a vetést már március végén megkezdték. A kukorica vetése sok helyen megelőzte az egyébként tradicionálisan korábban kivitelezett napraforgóvetéseket, az esetleges április eleji fagyok napraforgót károsító hatásai elkerülésére gondolva. A korai kukoricavetések miatt 2012-ben tehát kiemelt jelentősége volt az egyes kukorica hibridek jó cold-teszt értékének. Mindezek mellett tavasz közepén súlyos csapadékdeficit jellemezte a szántóföldi területeket, amely természetesen nagymértékben ellehetetlenítette a jó vetőágy elkészítését. Ebben az időszakban a vízhiányos talajállapot elkerülése érdekében több mint 100 mm csapadékra lett volna szükség. A komoly vízhiány kialakulását hetente hulló, körülbelül 20 mm csapadék kiküszöbölte volna. E kívánatos nedvesség hiánya nem csupán a kelés kiegyenlítetlenségében, a vontatott kezdeti fejlődésben, hanem a később realizálódott termésdeficitekben is megnyilvánult. A magonc, vagy szögcsíra állapotban lévő kukoricát ért szárazság akár 5-10 %-kal is visszavetheti a kukorica terméshozamát. 2012. december
Az április 20-28. között regisztrált melegrekordok (a Hajdú-Bihar megyei Kőrösszakálon 31,3 °C) segítették a korábban elvetett kukoricák gyors fejlődését. Ez az országban eddig ritkán tapasztalt klímajelenség extrém helyzetet teremtett. Többek között a fejlődő növényállományok talajborítottságának hiánya miatt a tartalék vízkészletek gyors elpárolgását is okozta. A kelés időszakában, május elején fellépő, néhol özönvízszerű esők (a Tolna megyei Nakon 4
óra alatt hullott 70 mm csapadék) elhordták a termőföldet, elmosták a friss vetéseket, megfelelő gyökértömeg híján a fiatal növényeket. Ez néhol sajnos jégveréssel is párosult, mely a korábban vetett, akkor 2-3 leveles kukoricákat is súlyosan károsította. Az áprilisi melegrekordokat követően az ország több pontján, így Somogy megye területén is, május 17-én, teljesen váratlanul kemény talaj menti fagy lepte meg a tavaszi vetésű kultúrákat. A –0,5 és –2 °C közötti hideg (utóbbi Pápán) több helyen a kukorica erős károsodását okozta, visszavetette az állományok (különösen a korán kikeltek) kezdeti fejlődését. A fejlettebb kukoricák jobban károsodtak a fagyoktól, mivel a későn vetett állományok tenyészőcsúcsa még a talaj szintje alatt volt. Ennek ellenére az ilyen módon károsodott növényállomány idő előtti kitárcsázásáról nem szabad hirtelen dönteni, mivel a talajban lévő tenyészőcsúcs több levélbe burkoltan védett, s gyors regenerálódásra képes. Több éjjelen át tartó, erős fagyok hatására természetesen így is kifagyhat a csíranövény (1. kép). A kukorica esetében a fagykárt követő 1 hét múlva lehet meghozni a döntést
2. kép Zivatar okozta következmények kukoricában Somogyszil (Somogy megye), május 28.
83
kukoricatermesztőknek a kitárcsázás, újravetés ügyében, melyet követően csupán a rövid tenyészidejű hibridek vetéséhez érdemes folyamodni. A 2011-ben megfigyelt tavaszi fagyokhoz képest összességében súlyosabbnak bizonyultak a 2012-es tavaszi fagykárok (különösen gyümölcsösökben). Pünkösdkor újra nagy intenzitású esők (Kaposváron 128,5 mm/h) jelentettek problémát (2. kép). Az ekkorra megerősödött kukoricaállományokban ezek szerencsére már nem okoztak érzékeny károkat, így a „Szent György harmatot, pünkösd záport adj” közmondás pozitív tartalma, ha fenntartásokkal is, de teljesült 2012-ben. Pár szót a kukorica gyomirtásának tapasztalatairól. A kukorica tág térállású kapáskultúra, levélzete nem árnyékolja le teljesen a talaj felszínét, így a gyomnövények a teljes vegetációban megjelenhetnek. Bár a vegyszeres gyomirtásra – más kultúrához képest – bőven van idő, célszerű azt a termésmennyiség csökkenés és minőségromlás elkerülése érdekében a kritikus, kompetíciós periódus (4-6 leveles állapot) kezdetén elvégezni. Ha ebben az időszakban – amely kb. két hetet jelent – sikerül az állományt tisztán tartani, akkor a később fejlődő gyomok már nem jelentenek komoly versenytársat a kukorica számára. A tartamhatással is rendelkező talajherbicidek hatékonysága 2012-ben is attól függött, hogy a kezelést követően néhány napon belül kapott-e bemosó csapadékot a terület. Amennyiben ez elmaradt, a kezelések hatástalannak bizonyultak. Nem véletlen, hogy napjainkban a gazdálkodók inkább a levélen keresztül ható, ún. posztemergens készítményeket részesítik előnyben, mivel ezek hatása kevéssé függ a csapadékviszonyoktól. Az ország nagy részén 2012-ben a száraz tavasz miatt az alapkezelések hatékonysága nem volt megfelelő. Ilyen körülmények között a vetés előtt kijuttatott és a talajba bedolgozott herbici-
84
extra 47.
3. kép Sorközművelt kukoricatábla Igal (Somogy megye), június 5.
4. kép Furulyázó kukoricaállomány Szeged (Csongrád megye), június 15.
5. kép A rosszabb adottságú talajfoltok tünetei kukoricatáblában Bárdudvarnok (Somogy megye), július 4. 2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek lentkező levélhámozgatásával is szembe kellett nézni. E rovarok kártételének megfékezése bizonyos esetekben indokolttá tette az állománypermetezéseket. Nyár
6. kép Aszály miatt kiszáradt, pusztuló kukoricatábla Osztopán (Somogy megye), július 5. transzlokációját. Sajnos az erős gyomkonkurencia kialakulásához a tavasz elején csírázó, szárazságtűrő gyomok (pl. fehér libatop) nagyfokú térhódítása is hozzájárult. A fejlődő kukoricaállományok kártevőinek kedvezett a száraz, melegedő tavaszvégi klíma. Helyenként a táblaszéleken erős volt a barkó kártétel, mely a meleg napokon intenzívebbé vált, a hideg napokon mérséklődött. Emellett néhol táblaszinten a muharbolha foltszerűen je-
Június elejére zömében befejeződtek a sorközművelések. A téli, tavaszi klimatikus hatások miatt kiszáradt, felső rétegükben tömörödött talajok kultivátorozása több, a növény számára kedvező körülményt teremtett: felszámolta talaj cserepesedését, elősegítette annak szellőzését, irtotta a kelő gyomokat (3. kép). Az ezek által biztosított előny a műveléssel együtt megvalósított műtrágya kijutatással fokozható is volt. Eddig az időpontig még jó termésmennyiséggel kalkuláltak az agrárszféra szereplői, amely a korai terményértékesítési szerződések megkötését is generálta, nem számítva az év végén realizálódó súlyos gazdasági következményekre. A nyár első harmadának végén fellépő, hőségnapokkal párosult meleg már előrevetítette a nyár derekán kibontakozó súlyos termesztési gondokat. Ekkor még csak a gyengébb minőségű, rosszabb szerkezetű ta-
7. kép Hiányosan termékenyült kukoricacső Somogyszil (Somogy megye), augusztus 13. dek (PPI technológia) jobb hatékonyságot biztosítottak volna. Az ily módon alkalmazott herbicidek (pl. tiokarbamátok) engedélyokiratait azonban korábban visszavonták. Az aszályos évjárat következtében az egyes gyomfajok levélzetén kifejlődő vastagabb viaszréteg, illetve kutikula rontotta az állománykezelések hatékonyságát. A hőség miatti alacsony páratartalom is gyengíthette a herbicidek gyomokba történő bejutását és 2012. december
8. kép Meddő, csövet nem hozó kukoricatábla Kutas (Somogy megye), augusztus 14.
85
extra 47.
kukoricatermesztőknek
9. kép Kisült kukoricatábla Bonyhád (Tolna megye), augusztus 12. lajokon lehetett a kukorica furulyázását, sínylődését megfigyelni (4. kép). A fejlődésben lemaradó növények jól mutatták a heterogén minőségű táblák rosszabb adottságú talajfoltjait (5. kép). Július első dekádjára több rosszul művelt, kedvezőtlen talajú kukoricaállomány sorsa a nap 23. órájának 59. percébe lépett (6. kép). Ezt az állapotot – többek között – ekkor egy egyedülállóan hosszú, 10 napos hőségperiódus is kiváltotta. A helyzetet súlyosbította, hogy július 8-9-én pusztító jégesők (Délnyugat-Magyarország), tomboló viharok (Északkelet-Magyarország), az ország egyes területén fellépő sárlavinák (Gyöngyös) további komoly termésveszteségeket okoztak a kukoricásokban, illetve egyéb tavaszi, vagy még lábon álló őszi vetésű állományokban. Ezen időszakot követően már nagyon súlyos szántóföldi kép kezdett körvonalazódni, borús mezőgazdasági szakvélemények láttak napvilágot. Szántóföldi kultúrákat ért visszafordíthatatlan károkról beszéltek. A mezőgazdasági piaci elemzők megközelítőleg 2M tonnával kevesebb összes megtermelt hazai kukoricát prognosztizáltak a korábbi évek átlagához képest. E magyaror-
86
szági jelenség nem volt egyedülálló. Az USA-ban is hasonló, aggasztó körülményekről tudósító híradások láttak napvilágot. Rendkívül kis mennyiséget és az 1988-as év óta a legrosszabb minőségű kukorica betakarítását jelezték előre az Újvilágban. Az amerikai kukoricabogár imágói nyár elejétől már megfigyelhetők voltak a szántóföldi területeken. A lárvák okozta tünetek július elejére már kifejeződtek, azok súlyossága megítélhetővé vált. A rovar rajzása tömeges volt, a korábbi évekhez
hasonlítva kimagasló értékeket ért el. Így az ország bizonyos területein, ahol az imágók rajzáscsúcsa és a kukorica nőivarú virágzása egybeesett, indokolttá váltak a rovarölő szeres állománypermetezések árukukoricában is. A hiányos terméskötődés zöme (7. kép), azonban 2012-ben nem írható kizárólag e kártevő számlájára. A kukorica érésétől kezdődően jól megítélhetők voltak a gyapottok-bagolylepke által kialakított kárképek. A faj nem csupán az intenzív vetőmag-előállításokban okozott érzékeny károkat, hanem árukukorica állományokban is tetemes termésveszteségek kiváltója volt. A kukoricamoly kártétele a 2012-es évben szintén felülmúlta az elmúlt évtizedben tapasztaltakat. Bár árukukoricában az ellene irányuló védelem gazdasági szempontból ritkán lehet indokolt, az ország néhány pontján egy objektív előrejelzésen alapuló védekezésnek mégis helye lett volna. Helyenként a vontatottan kelő, heterogén állományú kukoricásokban kifejezetten jelentős volt a faj kártétele. A július közepén tapasztalt változékony időjárás (egymást követő napokon 20 és 37 °C) a kártevő rajzásának táblaszintű ingadozását okozta. Szerencsére az ilyenkor támadó fuzáriózisnak és golyvásüszög fertőzésnek sem
10. kép Silókukorica betakarítása Bikal (Tolna megye), augusztus 12.
2012. december
extra 47.
kukoricatermesztőknek
11. kép Zöldellő szélső kukoricasorok Kaposszerdahely (Somogy megye), szeptember 6. kedvezett a rendkívüli meleggel párosuló szárazság. Augusztus elején folytatódott az extrém meleg. A talajok víztartalékai végleg kimerülni látszottak. Kaposváron a vegetációs periódusban hullott csapadék mennyisége a sokévi átlag mintegy egyharmada (210 mm) volt. Ekkor már tökéletesen megítélhető volt a csövet nem nevelő meddő tövek aránya (esetenként az egész táblát érintve) (8. kép), amely a kukorica virágrügy differenciálódásának időszakában fellépő abiotikus sokkra vezethető vissza. Ebben az időszakban egyre gyakrabban találkozhattunk kiszáradt, kisült kukoricatáblákkal (9. kép). Idő előtt megkezdődött a silókukoricák betakarítása (10. kép), illetve a még menthető árukukoricák kényszersilózása. Igazolt tény, hogy a kukorica kiszáradását az átlaghőmérséklet emelkedése mellett elsősorban a nyári hónapokban egyre gyakrabban fellépő, hosszabb-rövidebb ideig tartó extrém melegek okozzák, amelyek különösen az elmúlt 20 évben váltak gyakoribbá. Az ilyen hőhullámok az egyébként trópusi eredetű növényeket, mint a kukorica, cirokfélék, napraforgó is erősen megsanyargatják, mert a Kárpát-medencei viszonyaink között ezek
2012. december
többnyire talaj- és légköri aszál�lyal is párosulnak. Az augusztus 15-én érkezett eső sajnos már nem segíthetett a kukoricán. Ezzel párhuzamosan a szaktárca az ország több pontjára mintegy 15 q hektáronkénti fajlagos termésmennyiséget prognosztizált. Augusztus 20-25. között újabb melegrekordokkal folytatódott a példátlan hőség (augusztus 24-én, Baján 40 °C), és augusztus 28-án megkezdődtek az országos aszálykár felmérések. Erre az időpontra a hos�szabb tenyészidejű kukoricák is teljesen „beértek” és a csapadékhiány már a repcevetéseket is veszélyeztette. Ősz A kukorica betakarítása optimális feltételekkel folyhatott 2012-ben. A betakarító gépek működtetésében, hatékony üzemeltetésében a süllyedő, nedves talajállapot nem okozott gondot. Érdekes jelenség volt a nagy felületű, egybefüggő táblák szélső növénysorainak jó állapota, melyek a tábla belsejében lévő, tökéletlenül megtermékenyülő, kiszáradt egyedeknél szebb képet mutattak. Ez a jelenség a táblaszélt érő aktívabb szellőztető légmozgással magyarázható. A kisebb kiterjedésű, széllel jobban átjárt táblák esetében így
mérsékeltebben is jelentkezett a növények kisülése (11. kép). Mindemellett az idei évben kísérleti eredmények is rámutattak a szerves trágyák termésnövelő hatására, amely a kijutatott trágya vízmegtartó képességével magyarázható. A betakarítási időszak általános jelensége volt, hogy a csövek rendkívül könnyen letörtek a kiszáradt növényekről. A kombájnok ezért sok csövet vertek le, amik nem az adapterekbe kerültek. Az esetek többségében a betakarított szem nedvességtartalma 13±3 % körül alakult, így 2012-ben a mérsékeltebb szállítási költségek mellett a szárítási költségek is alacsonyak voltak, szerencsésebb esetben azok megspórolhatóvá is váltak. 2012-ben a kukoricatermelőknek számos nem várt nehézséggel kellett tehát szembenézni, amelyek egyértelműen rányomták bélyegüket a kukorica egyedfejlődésére, termesztési körülményeire. Ezek a korábban nem látott mértéket öltő, elsősorban abiotikus hatások katasztrofális helyzetet teremtettek az egész agráriumban. Az élelmiszer-alapanyag hiány következményeit a közeljövőben sajnos a saját bőrünkön fogjuk tapasztalni. Ugyanakkor sok gazdálkodót a rossz időzítéssel kötött terményértékesítési szerződések még súlyosabb helyzetbe sodorhattak. Jövedelmet csupán azok a több lábon álló, megfelelő birtokmérettel rendelkező termelők remélhettek, akik optimális időben lekötve, megfelelő áron tudták értékesíteni kukoricájukat. A tanulmány megvalósításához a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/ KONV-2012-0039 „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló komplex élelmiszerbiztonsági, illetve a kapcsolódó élettani és diagnosztikai kutatások megvalósítása a Kaposvári Egyetemen” című projekt nyújtott támogatást. Fotók: Dr. Keszthelyi Sándor felvételei. n
87
