A Körösök-vidéke fenntartható térségfejlesztése A Körösök Völgye Natúrpark vidékfejlesztési céljait és működését megalapozó szakmai dokumentáció

A Körösök-vidéke fenntartható térségfejlesztése A Körösök Völgye Natúrpark vidékfejlesztési céljait és működését megalapozó szakmai dokumentáció

Készült a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. megbízásából

Békéscsaba 2011. január

2

Témavezető: Dr. Duray Balázs, környezetkutató geográfus, tájvédelmi szakértő

Munkatársak: Csengeri Erzsébet, ökológus Dr. Forján Mihály, agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök Dr. Kugler József, történész

Közreműködő szakértők: Kovács Krisztián, Nemes Attila, Soczó Krisztina, Zanócz Róbert, Zelenyánszki Gabriella

3

TARTALOM Bevezetés ................................................................................................................................... 6 1. Helyzetfeltárás (koncepció) ................................................................................................. 9 1.1. A Körösök Völgye Natúrpark területi adatai .................................................................. 9 Békés ............................................................................................................................................ 10 Békéscsaba.................................................................................................................................... 12 Békésszentandrás .......................................................................................................................... 14 Bélmegyer ..................................................................................................................................... 16 Biharugra ...................................................................................................................................... 17 Bucsa ............................................................................................................................................ 18 Csárdaszállás ................................................................................................................................ 19 Dévaványa .................................................................................................................................... 19 Doboz............................................................................................................................................ 20 Ecsegfalva..................................................................................................................................... 21 Fábiánsebestyén ............................................................................................................................ 21 Füzesgyarmat ................................................................................................................................ 22 Geszt ............................................................................................................................................. 23 Gyomaendrőd ............................................................................................................................... 24 Gyula ............................................................................................................................................ 26 Kétegyháza ................................................................................................................................... 28 Komádi ......................................................................................................................................... 28 Körösladány .................................................................................................................................. 29 Körösnagyharsány ........................................................................................................................ 30 Köröstarcsa ................................................................................................................................... 31 Körösújfalu ................................................................................................................................... 32 Körösszakál .................................................................................................................................. 32 Körösszegapáti.............................................................................................................................. 33 Kunszentmárton ............................................................................................................................ 34 Magyarhomorog ........................................................................................................................... 35 Mezőberény .................................................................................................................................. 36 Mezőgyán ..................................................................................................................................... 37 Mezőtúr......................................................................................................................................... 38 Nagytőke ....................................................................................................................................... 39 Okány............................................................................................................................................ 39 Öcsöd ............................................................................................................................................ 40 Sarkad ........................................................................................................................................... 40 Szabadkígyós ................................................................................................................................ 41 Szarvas .......................................................................................................................................... 42 Szeghalom .................................................................................................................................... 46 Szentes .......................................................................................................................................... 47 Tarhos ........................................................................................................................................... 48 Túrkeve ......................................................................................................................................... 49 Újiráz ............................................................................................................................................ 50 Újkígyós........................................................................................................................................ 51 Vésztő ........................................................................................................................................... 51 Zsadány......................................................................................................................................... 52

1.2. A térség történelmi múltja, természeti, illetve kulturális értékei .................................. 55 1.2.1. Táj ........................................................................................................................... 55

4

1.2.2. Vízrajz..................................................................................................................... 55 1.2.3. Természeti értékek .................................................................................................. 57 1.2.3.1. Védett területek ............................................................................................... 57 1.2.3.2. Országos jelentőségű természetvédelmi területek ........................................... 66 1.2.3.3. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület .................................................... 67 1.2.3.4. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari terület) ............................ 68 1.2.3.5. Natura 2000 területek ...................................................................................... 68 1.2.3.6. Környezetileg érzékeny területi rendszer és kiterjedése (ESA) ...................... 76 1.2.4. Történelmi múlt, kulturális örökség ....................................................................... 77 1.3. Gazdálkodás ................................................................................................................. 80 1.4. A turizmus adottságai ................................................................................................... 84 1.4.1. Vízitúrák ................................................................................................................. 85 1.4.2. Kerékpártúrák ......................................................................................................... 91 1.4.2.1. Sárréti kerékpártúrák ....................................................................................... 92 1.4.2.2. Kerékpárral a Körösök mentén ....................................................................... 97 1.4.3. Gyalogtúrák ............................................................................................................ 98 1.4.4. Lovas túrák ........................................................................................................... 100 1.4.5. Horgászturizmus ................................................................................................... 102 1.4.5.1. Körösök ......................................................................................................... 102 1.4.5.2. Holtágak ........................................................................................................ 110 1.4.5.3. Tavak ............................................................................................................. 112 1.5. Oktatás, nevelés, ismeretterjesztés ............................................................................. 114 1.5.1. Látogató központok .............................................................................................. 114 1.5.2. Bihari Madárvárta ................................................................................................. 116 1.5.3. Tanösvények ......................................................................................................... 117 1.5.3.1. KMNP tanösvényei ....................................................................................... 117 1.5.3.2. Erdészeti Tájékoztatási Központ tanösvényei ............................................... 120 1.5.3.3. Szarvas .......................................................................................................... 121 1.5.3.4. Gyomaendrőd ................................................................................................ 121 1.5.3.5. Békésszentandrás .......................................................................................... 122 1.5.4. „Lehetőségek földje‖ – Póstelek ........................................................................... 122 1.5.5. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tevékenysége ....................................... 125 2. SWOT ................................................................................................................................ 131 3. Stratégiai irányok, cselekvési tervjavaslatok: ............................................................... 136 I. prioritás: A természeti és épített környezet hosszú távú védelme................................... 140 I.1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek bővítése és újak kialakítása ..... 142 I.1.2. Gyepterületek rekonstrukciója, rehabilitációja és fenntartása ............................... 142 I. 1.3. Vizes élőhelyek fenntartása, kialakítása ............................................................... 146 I.1.4. Erdős területek rekonstrukciója, bővítése ............................................................. 149 I.2.1. Épített kulturális örökség védelme és hasznosítása ............................................... 151 I.2.2. A települések vonzerejének növelése .................................................................... 153 I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására ........ 155 I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés .................................................................... 157 II. prioritás: Öko- és aktív turizmus feltételeinek megteremtése ....................................... 158

Bevezetés

II.1.1. Turizmusszervezés............................................................................................... 160 II.1.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése ....................................................................................................................... 162 II.1.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása ........................................................... 164 III. prioritás: A multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása .......................................... 167 III.2.1. Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése .............................................. 169 III. 2.2. Élőhely fenntartó legeltetés ............................................................................... 171 III. 2.3. Agrár- és kézműipari termékek előállítása és értékesítése ................................ 173 III. 2.4. Megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése ...................................... 175 III. 2.5. Egészséges élelmiszer előállítás ........................................................................ 177 4. Forrástérkép ..................................................................................................................... 179 4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv.............................................................................. 179 4.2. Új Széchenyi-Terv ....................................................................................................... 179 4.3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv ...................................................................... 182 4.4. LEADER célterületek .................................................................................................. 186 5. A stratégia illeszkedése egyéb programokba ................................................................. 188 5.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája ................................................................ 188 5.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program .......................................................................... 188 5.3. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ........................................................................ 189 5.4. Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia .............................................................. 189 5.5. Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia .................................................................. 190 5.6. Békés Megye Környezetvédelmi Programja ............................................................... 191 5.7. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009-2014) .................. 200 5.8. Dél-Alföldi Régió Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program ................ 200 5.9. Dél-alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013 ................................................... 201 5.10. LEADER ................................................................................................................... 203 5.10.1. Helyi vidékfejlesztési stratégiák......................................................................... 203 5.10.2. A turisztika, mint kitörési lehetőség a Körösök Völgyében (Körösök Völgye Akciócsoport turizmusfejlesztési programja)................................................................. 206 5.10.3. A Körös-völgy ökológiai stabilitásának megőrzése és továbbfejlesztése (Körösök Völgye Akciócsoport fenntartható területfejlesztési programja) ................................... 208 5.11. Kistérségi tervdokumentumok................................................................................... 210 5.11.1. Békéscsabai Kistérség ........................................................................................ 210 5.11.2. Békési Kistérség ................................................................................................. 210 5.11.3. Kun0szentmártoni Kistérség .............................................................................. 213 MELLÉKLETEK................................................................................................................. 215 1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett természeti területek listája .................................... 216 2. sz. melléklet: Pihenő és szálláshelyek a Körösök mentén vízi túrázóknak ......................... 223 3. sz. melléklet: Néhány vízitúra ötlet a Körösökön ............................................................... 225 4. sz. melléklet: Felhasznált, illetve kapcsolódó jogszabályok .............................................. 226

5

Bevezetés

Bevezetés A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Természetvédelmi törvény (Ttv) módosításait az Országgyűlés 2004. június 21-én fogadta el, melybe a natúrpark fogalma, valamint a natúrpark létrehozása meghatározásra került az alábbiak szerint: „A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 4. §-a a következő p) ponttal egészül ki: p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

A Tvt a következő 29/A §-sal egészül ki: 29/A § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.

A szakdokumentum két (közel azonos területi lehatárolású, 1. ábra) autonóm szervezet – a Körösök Völgye Natúrpark és a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. – közös céljainak megvalósítására tesz javaslatot. 1. ábra: A tervezési egység elhelyezkedése (tagtelepülések)

A Körösök Völgye Natúrpark illetékességi területe olyan egységes módon fejlesztendő, nagy kiterjedésű terület, amely gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik és ökológiai egyensúlya érzékeny. A területfejlesztés alapelvei és céljai, illetve a regionális

6

Bevezetés

szabályozás alapján, rekreációra illetve turisztikai tevékenységre is alkalmas. A vidéki térségben működő szervezet tevékenységeivel hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, biztosítja a lakosok, illetve a látogatók informálását és nem utolsó sorban a szervezet tevékenységei között kísérleti projektek megvalósítása is szerepel, amellyel a térség tudományos kutatását támogatja. A térség természeti, épített, valamint kulturális értékeinek megőrzésével, ápolásával a jó ökológiai állapot és élhető társadalmi-kulturális környezet fenntartása és fejlesztése pozitív externáliaként jelentkezik a helyben élők és az ide látogató vendégek számára egyaránt. Ezek az értékek olyan külső hatások, amelyek vonzóvá és szerethetővé teszik a Natúrparkot. A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. hatályos vidékfejlesztési stratégia mentén kívánja a környezeti, természeti és kulturális értékeket fejleszteni, a helyi lakosság együttműködési készségét fejleszteni és a lokális turizmus lehetőségeit kiterjeszteni. A turisztikai, ökológiai szolgáltatások rendszerbe szervezése és összehangolása sokkal nagyobb hozzáadott értéket képvisel valamennyi önkormányzat és vállalkozás számára, mint amennyit egyenként képesek lennének finanszírozni. A térség számára a Dél-alföldi régió olyan fejlesztési lehetőségeket kínál, amelyek a városi térből a természetbe vágyakozó emberek igényeit (rekreáció, sport, mentális egészség megőrzése, gyógyulás – a kultúra, a sport, a természet nyújtotta lehetőségek által) képes kielégíteni. A natúrparkok alakításának, működtetésének jogi szabályozása és jelenlegi, hatályos elbírálás alapja tehát egy feltételrendszer, amely alapján a „Natúrpark‖ cím elnyerhető. A ’natúrpark’ névhasználatához szükséges Beadvány egy szakmailag megalapozott, a hatályos feltételrendszernek minden tekintetben megfelelő dokumentumcsomag, amely a későbbi működés, a célok eléréséhez szükséges akciók megvalósítását alapozza meg. Ahhoz, hogy a Körösök völgye integrált szemléletben és nagyfokú részvételi alapon, partnerségben működő, valamint területi aspektusból homogén, ill. fenntartható módon fejlődő térséggé váljon, ugyanakkor szükséges egy átfogó tervezési dokumentum, mely azon túl, hogy – a törvényi kereteknek való megfelelést bizonyítva – a natúrpark névhasználatát megalapozza, a közös értékek mentén való vidékfejlesztés számára tesz tudományosan megalapozott, szakmai javaslatot, illetve cselekvési stratégiát. Az új EU2020 közösségi fejlesztési perspektíva is kiemelten kezeli a helyi adottságokat kiaknázó és a területi kohéziót erősítő cselekvéseket. Ebben a szellemben, tudatos tervezéssel és szervezéssel, marketingkommunikációs munkával és megfelelő ütemezéssel valósítható meg egy a térségben élők számára nyugodt, fenntartható életet biztosító, az idelátogató vendégek számára is attraktív és élvezetes vidéki miliő. A dokumentum három nagy szerkezeti egységben készül el. Miután a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően szükséges, hogy a terület rendelkezzen valamiféle vegetációs, vízrajzi, ökológiai, táji, domborzati, történeti, kulturális jellegzetességgel, a helyzetértékelés a térség természetföldrajzi és épített környezetének állapota, valamint társadalmi és gazdasági helyzete, illetve ezek térség specifikus folyamatainak és trendjeinek a felbecslése. A fejezetrész alapozza meg a Natúrpark névhasználat törvényben szabályozott feltételeinek való megfelelést. A szintézis a helyzetértékelés jól strukturált összefoglalási módszere, amely segít a megállapítások rendszerezésében és szelektálásában. A részfejezet elsődleges célja a helyzetértékelésben árnyaltabban megfestett képről főbb jellemzőket kiemelő leírás, diagnózis. A dokumentum második fő szerkezeti egysége - SWOT-analízist használva -

7

Bevezetés

összefoglalja a legfontosabb megszüntetendő, illetve tompítandó gyengeségeket és veszélyeket, valamint a kihasználandó erősségeket és lehetőségeket, melyek a jövőkép megvalósítását segítik. A tervezői értékelést, a stratégiakészítés alternatív kínálatának első változatát egyeztetni kívánjuk a stratégiai partnerekkel és a döntéshozókkal. Ez az egyeztetett változat adja a stratégiaalkotás kiinduló alapját, ezért metsz bele a SWOT elemzés hatóköre a szűk értelemben vett stratégiaalkotásba A stratégiai intézkedéseket leíró harmadik fejezetrész a koncepció célpiramisával kezdődik. Csúcsán a legfőbb cél található, az a célállapot, amelyet az adott területi egység a következő egy-másfél évtized végére el kíván érni. Ezt követik a prioritások, majd a specifikus stratégiai célok, amelyek rövidtávra határozzák meg az adott területi egység elérendő céljait.

8

1. Helyzetfeltárás (koncepció)

1. Helyzetfeltárás (koncepció) 1.1. A Körösök Völgye Natúrpark területi adatai1 A tervezési terület a Berettyó–Körösvidék és a Körös-Maros köze középtájak találkozásánál, hazánk tiszántúli részén található: négy kistájcsoport és hét kistáj területén fekszik (2. ábra). 2. ábra: A KVNP területe által érintett természetes tájak

Területe közel 5 ezer km², népessége pedig megközelíti a 330 ezer főt, népsűrűsége mintegy 71 fő/km², vagyis Magyarország ritkábban lakott tájai között tarthatjuk számon. A keleti 1

A településleírások az alábbi internetes források alapján készültek: www.kastelyok-utazas.hu; www.belfoldiutazas.hu; www.kunszentmartontortene.hu; www.artportal.hu; www.hajdúbihar.eu; www.vendeglatohely.hu; www.vendegvaro.hu; www.bihariterseg.hu

9


oldalon az országhatár egyértelműen a térség határa is. A térség lehatárolásánál komplex szempontrendszert követtünk. Elsősorban természeti értékek alapján, tájszemléletben jelöltük ki azt a területet, amely a vonatkozó jogszabályokban lefektetett kritériumrendszernek is megfelelnek (a vonatkozó jogszabályok listáját ld: 4. sz. melléklet). Ezt követően kultúrtörténeti kutatások eredményeit figyelembe véve pontosítottuk a térség határait, az így megkapott természetileg, illetve történelmileg is homogénnak tekinthető térséget a közigazgatási határokkal összevetve jutottunk el a végső területhatárokig. Közigazgatási beosztás szerint négy megyét (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék) és két régiót (Dél-Alföld és Észak-Alföld régiók) érint a tervezet. A terület döntő hányadát, mintegy háromnegyedét Békés megye északi és középső része foglalja el, amihez kisebb szomszédos Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei területek csatlakoznak. A térségben negyvenhárom település található. A településhálózat a déli, illetve a középső és északi tájegységekben eltérő. Délen népesebb nagyhatárú mezővárosok (Gyula, Békés) kismezővárosok (óriásfalvak) (Vésztő, Szeghalom, Sarkad) alakultak ki a jellegzetes tanyarendszerrel. Míg másutt inkább a sűrűbb településhálózat a kis-, főként a középfalvak (25 ezer fős) a jellemzőek. Az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként az egykori középfalvak többségét is a lakosságszám alapján a kisfalvak közé sorolják. Közlekedés-földrajzilag a térség helyzete nem a legkedvezőbb. A közúthálózat két fő tengelye részben nyugat–keleti, részben pedig észak–déli irányban szeli át vidéket. A 4. sz. főútról elágazó 42. sz. (E 60-sa) nemzetközi műút Bárándon, Berettyóújfalun és Biharkeresztesen át vezet Nagyvárad felé. A 47. sz. Szegedet Debrecennel összekötő főút pedig észak-déli irányban köti össze a településeket. A vasúti közlekedésben is a Püspökladánytól kiinduló, a 42-es főúttal csaknem párhuzamosan futó vasúti fővonal a legfontosabb, amelyik szintén Ártándnál hagyja el az országhatárt. Az Erdélybe, főként a Nagyváradra, Kolozsvárra és a Székelyföldre irányuló vasúti és közúti közlekedés leginkább ezen a vonalon bonyolódik le. Az utazási feltételek javulását eredményezné az említett, alig több mint 50 km hosszúságú vonal villamosítása. A helyi és részben a nemzetközi közlekedés feltételeit javítaná a Békéscsaba–Gyula–Kötegyán–Nagyszalonta és a Kötegyán–Vésztő– Körösnagyharsány, illetve a Vésztő–Gyoma, a Szeghalom–Püspökladány és a Derecske– Nagykereki–(Nagyvárad) vonalak felújítása, a határ által elvágott és már felszedett szakaszok újjáépítése. E mellet a közúthálózat korszerűsítése szintén megoldásra vár. Békés Békés megye közepén helyezkedik el, Békéscsabától északra, 10 kilométerre. A román határ (Méhkerék) mintegy 25 kilométerre keleti irányban található. A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett. A folyó a keleti határon éri el a várost, melybe torkollik az Élővíz-csatorna, ami viszont keresztülhalad a belvároson. A település a Békési Kistérség központja.

10


Jó természetföldrajzi helyzetének (vizek járta terület, jó termőföld) köszönhetően Békés és környéke már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület, mint azt a földből előkerülő régészeti leletek bizonyítják. A vaskor, majd az úgynevezett népvándorláskor már név szerint is ismert népei is megfordultak a környéken, múzeum őrzi a kelta, szkíta, szarmata, gepida, avar emlékeket. Az egymást követő néphullámok után honfoglaló magyarság is megjelenik a területen. A mai Békés város területén a Csolt nemzetség telepedett meg. A Gellért legendában olvashatunk a pogányok vezéréről, a békési Vatáról. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpád-kori megye központját jelentő település egyik legelső ispánját. Megyeszékhely voltát az 1200-as évekből származó több oklevél is alátámasztja, melyek szerint nemcsak ispánsági vár, de főesperesség székhelye is. 1403-ban a Maróthi család kezébe kerül az egész környék, ekkortól egyre inkább Gyula városa veszi át a központ szerepét, bár az oklevelek tanúsága szerint még több esetben itt tartják a megyegyűlést. 1566-ban Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre kerül, a törökök palánkvárat is építenek a településen. 1595-ben Gyula vára védelmében a törökök az egész környéket felégették, a békési erődítmény is elpusztult. 1695-ben Gyula várával együtt a település is felszabadul, az egész megye területe kincstári birtok lesz. A Rákóczi szabadságharc idején a környék harmadszor is elnéptelenedik, ezúttal utoljára. A visszatelepülés igen lassan történik, 1720-ban az egész megye királyi adományként Harruckern János György kezébe kerül. Bár az új földesúr birtoka benépesítése érdekében különböző kedvezményeket ad jobbágyainak, továbbra is sok a lakatlan terület, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A XVIII. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe kerül. Ekkor már a város mind az öt mostani kerülete létezik, az utolsó visszatelepülés után nem sokkal emelik a református templom elődjét, és még e században felépül a katolikus és a görögkeleti templom is. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek állandó áradása, az árvízveszély csak az 1850-es évek folyószabályozásaival szűnik meg. A reformkorban a megye nemessége is élénkebben kezd politizálni, és később is a liberális eszmék mellé állnak. Az 1848-49-es szabadságharc során a településen nem folynak harcok, s ez nagy lelkesedést vált ki az ott élőkben. A világosi fegyverletétel után itt is nehéz idők következnek, többek között a lakosság kezében levő Kossuth-bankók megsemmisítése miatt. 1872-ben nagyközséggé nyilvánítják Békést, a század végén kialakul a központi rész mai arculata. A millenniumot itt is ünnepségsorozattal köszöntik, a századforduló környékén nagy építkezések folynak (a Bérház épülete, a Gimnázium, a Városháza). Világháborús harcok nem érintik a várost, veszteségek természetesen itt is vannak. A II. világháború végét 1944. október 6. jelenti, bár az élet nehezen indul meg a városban is. Mint az országban mindenütt, elkezdődik a termelőszövetkezetek szervezése, némi iparosodás is bekövetkezik. 1969-ben nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a régóta várt városi címet is visszakapja Békés. Békés az elmúlt évtizedekben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik vonzóvá. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem. Békésen nagy számban találhatunk műemlék, vagy műemlék jellegű épületeket. A múlt értékeire nagyrészt a belvárosban bukkanhatunk rá. A görögkeleti templom 1793-ban épült, mellette található a zsinagóga. A mai református templom helyén álló középkori katolikus templom és az építkezéskor

11


előkerült középkori temető azt igazolja, hogy a középkori városnak is ez volt a központja. Az itt kialakított nagy tér egyik legszebb békési épülete a Nagyház, amely XVIII. század végén készült barokk stílusban. Az 1790-es években épült Wenckheim-kúria, uradalmi gazdatiszti lakásként és magtárként is szolgált. Jelenleg az épület felső része a Jantyik Mátyás nevét viselő múzeumnak ad helyet, a pincében pedig borozó működik. Egy jómódú parasztgazda 1866-ban klasszicista stílusban épült házát rendezték be Tájháznak. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. A településen található a megye legrégebbi fürdője is, aminek vizét 1943-ban nyilvánították gyógyvízzé. Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjében az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítására, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürdő területén a fürdőkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyó vendégek, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürdő, különféle masszázsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés. Erre az adottságra építve a városnak a jövőre vonatkozóan kiemelt fejlesztési elképzelései vannak. A számos történelmi, építészeti emlék mellett Békés másik fő vonzerejét a horgászokat jó fogási esélyekkel kecsegtető Kettős-Körös jelenti. A horgászat kedvelői számára három kiváló horgász lehetőség is kínálkozik a környéken, a Békési Homokbány-tavak, a Békési Téglagyári-tavak és a Borosgyáni III. számú tó partján. A békési táj a vadászok számára is kitűnő lehetőségeket rejt. Jelentősebb rendezvényei a Békés-Tarhosi Zenei Napok és a Madzagfalvi Napok. Röviden a Madzagfalvi Napokat így is jellemezhetjük: sport, kultúra, hagyományápolás, elszármazottak találkozója, szórakozás és három napos mulatság. A Kettős-Körösön Békés határában található duzzasztón csónakátemelő építése valósult meg. Az elkötelezett, kulturált italfogyasztás kedvelőinek nem szabad kihagyniuk a békési pálinkát, amelyet a település védjegyévé kívánnak tenni. Békéscsaba Az ország délkeleti részében, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a KettősKörös folyótól 8 km-re délnyugatra, Budapesttől kétszáz kilométerre fekszik. A román határtól (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre, a 44-es és a 47-es főútvonalak metszéspontjában, a keletre vezető legfontosabb hazai vasútvonal mentén, Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának‖ nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált.

12


1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. A Harrucken János György nevéhez fűződő újratelepítése után az egykori, döntően evangélikus szlovák parasztok elsőnek a mai városházát és környékét népesítették be. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. Az evangélikus kistemplom 1745-ös felépítése után a városháza környéke kezdett beépülni, így már épületek is szegélyezték az ott kialakított teret. Igazán hangsúlyossá a Nagytemplom 1824-es átadása után lett, amikor is, már két monumentális épület is körbevette a teret. A fejlődés nem állt meg, hamar körbeépült házakkal, mint a város egyik legmagasabban fekvő, árvíz szempontjából legbiztonságosabb tere. Úgy a Körösök, mint az Élővízcsatorna vizei csak ezt a kis területet nem önthették el, még legmagasabb vízállás esetén sem. 1888 tavaszán a megáradt Körös, Doboz felől áttörte a gátat elárasztva ezzel az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a város egy részét körülvevő körgátat. A Gyula, Doboz irányából beérkező országút (a mai 44-es főút elődje) pedig itt találkozott az északi irányból érkező, Békést, Debrecent összekötő országúttal (mai 47-es főút). Az akkori Templom téren 1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla az artézi kút fúrását, ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. A mára ismét eredeti fényében pompázó Halászlányos kút népszerű találkozóhely volt akkoriban. Egészen 1905-ig a tér neve Templom tér volt, és az ekkor felállított Kossuth-szobor és a kialakuló Kossuth-kultusz miatt nevezték át a mai is használatos nevére. Mivel a tér meglehetősen aránytalan volt, ezért a csabai katolikus hívek is a tér szélére tervezték felépíteni legnagyobb békéscsabai katolikus templomukat. Ez 1910-re készült el, ezzel kiegyensúlyozottabbá vált a beépítettség. Ezekben az években markáns fordulat következett be a tér életében, előtérbe került annak forgalmi jelentősége. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) 1899ben elérte Békéscsabát, és a központi állomásépületét pont a Kossuth téren építette fel. Így Magyarország legnagyobb kisvasúti hálózatának központja lett a tér, ahonnan fénykorában az ember 152 km-en utazhatott. A helyi neve „Motor‖ volt. Az első világháború után a pénzhiány miatt a nagy építkezések korszaka lezárult, 1945-ig nagyobb építkezés csupán az Iparosok Háza 1927-es átadása volt. A második világháború nem okozott jelentős pusztításokat a tér területén, csak kisebb károk keletkeztek. Ezekben az években jelentős fejlesztés sem történt, ahogy az 1956-os forradalom sem hagyott maradandó nyomot. Az 1970-es évek elején épült fel a Körös Hotel, ami sokáig igen nívós és jó nevű szállodája volt a városnak, de a rendszerváltás után elhanyagolták, a 2000-es évektől elég romos állapotba került. Több terv is született rendbehozatalára. Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. Békéscsaba a legbarátságosabb magyar városok egyike. A város pezsgő kulturális élete, műemlékeinek sokasága, termálfürdőjének egyedisége, a környékbeli sportolási lehetőségek (lovaglás, evezés, túrázás, vitorlázó- és műrepülés) ideális turisztikai célponttá teszik Békéscsabát. Hazánk egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiváljává nőtte ki magát a Csabai Kolbászfesztivál, amely minden év októberének négy napján várja a kulináris élvezetek kedvelőit. Humorosan, de nem alap nélkül fogalmaznak úgy a helyben élő emberek, hogy Békéscsabán még a kerítés is kolbászból van. Békéscsaba a legélhetőbb hazai városok közé tartozik, a forgalom elől nagyrészt elzárt belvárosával, hangulatos sétálóutcájával, a városon keresztül folyó Élővíz-csatornával, olyan pompás épületekkel, mint az Evangélikus Nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemekkel díszítve, vagy a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum és a Fiume Szálló.

13


Ki kell emelni az Alföld első állandó kőszínházát, a Békés Megyei Jókai Színházat. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is. A város félreeső kis utcájában találjuk a reformátusok jó arányú templomépületét. A templom neoromán stílusban, 1912-ben épült fel, Wagner József tervei alapján. Az Evangélikus kistemplom a város legrégebbi temploma, amely 1745-ben épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. A szájhagyomány szerint Tessedik gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson. 1773-ban kereszthajóssá bővítették. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, mivel a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek. A Jézus Szíve katolikus templom, 1992-93-ban épült, Békéscsaba, Jamina városrészében. A két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért. A templom különlegessége, hogy hatalmas falfelületén több mint 500 bibliai alakot ábrázoltak. A Városháza Békéscsaba egyik legimpozánsabb épülete. Romantikus stílusban épült 1873-ban, Sztraka Ernő és Ybl Miklós tervei alapján. A városháza eredetileg U alakú belső udvara nyaranta zenés rendezvényeknek ad otthont. Itt rendezik meg minden évben a Városházi Estéket is. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része a Fehér-Körös folyótól induló, s a Kettős-Körösbe torkolló Élővíz csatorna. A partján terül el a Széchenyi liget, ahol az 1850-ben emelt „Zenepavilon‖ épületében új, szépen kialakított, ökoturisztikai látogató központ várja a természetbarátokat. A park a város tüdeje, egyedi növényvilága, szépen kialakított pihenő részei különleges és romantikus séták színtere lehet. A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik. A majd egy évtizede üresen álló Wenckheim-kastélyra, a Békéscsaba területéhez tartozó Gerlán találhatunk rá. Az épületet romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. A 37 szobás házat Ybl Miklóssal terveztette Wenckheim Károly. Jelenleg vevőre vár. Békésszentandrás A Békés megye nyugati kapujaként ismert nagyközség a Körös folyó holtágának partján fekszik, Szarvas városától 5 km-re. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út. Hajdan mezőváros volt, ma nagyközség. Tengerszint feletti magassága 85 m. Békésszentandrást legelőször egy 1297-ből való oklevél említi. Az Árpád-házi királyok idején III. András király Mihályfia Ákosnak adományozza a Békés vármegyében üresen álló Fehéregyháza és Heen nevű pusztákat. A kutatások valószínűsítenek egy Heem (Heen) nevű Árpád-kori falut is a mai Békésszentandrás területén, amit később Hék puszta néven emlegettek, s ezt az elnevezést sokáig őrizte is egy településrész. A szentandrási uradalom a Hunyadiak alatt

14


gyarapodott, Hunyadi Mátyás az egész birtokot édes anyjának, Szilágyi Erzsébetnek az eltartására rendelte. A Hunyadiak nagy rendet és fegyelmet tartottak a városban. Szilágyi Erzsébet 1480-ban a szentandrási jobbágyokat szemkiszúrással fenyegette meg, ha gazdatisztjeinek nem engedelmeskednek. Szilágyi Erzsébet halála után, 1484-ben Mátyás az egész szentandrási uradalmat fiának, Corvin Jánosnak adományozza, az új birtokos azonban csak Mátyás halála után vette tényleg azt birtokába. A Hunyadiak után megkezdődött a hanyatlás Szentandrás életében. Békésszentandrás 1557-ben szerepel a török kincstári defterben, tehát adózott nemcsak a magyar földesúrnak, hanem a töröknek is. Szentandrás mint gazdagabb hely szultáni birtok lett és az aradi szandzsáksághoz tatozott. Amikor 1556-ban Gyulavárt elfoglalták a törökök, megalakítják a gyulai szandzsákságot, de a jobbágyok a magyar földesuraknak ezen túl is megfizették adójukat. Később Békés megye nyugati részével együtt Szentandrás az erdélyi fejedelem fennhatósága alatt állott egészen 1597-ig, ebben az évben teljesen elpusztult. A török, amint új területet hódított meg, mindjárt a hadászatilag fontosabb helyeken erődítményeket (palánkokat) és várakat épített. A környéken Szarvast erősítette meg (1566. körül). Ezután a vidék történetében Szarvas vitt fontosabb szerepet, Békésszentandrás pedig vesztett jelentőségéből, bár sokkal népesebb volt, mint az előbbi. Fokozatos szerepvesztése után a török hódoltság megszűnésével lakatlan pusztasággá vált az egész vidék. Szentandrás körülbelül 30 évig állott lakatlanul. Az új település keletkezésének pontos évét nem tudjuk, de 1639-ből már ismeretes a község pecsétje. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban Szentandrási György nevű vitézének adományozta Szentandrás egy részét, ami a település újbóli benépesülését eredményezi. A települést nemcsak a háborúk sújtották, hanem gyakran volt pusztító árvizek színhelye is. A legkiterjedtebb árvizek a folyószabályozást és ármentesítést megelőző időben voltak, 1855 előtt. Az 1830-as árvíz pusztításainak hatása alatt határozták el a Körös Békésszentandrás és Szarvas közötti kanyarulatának átvágását. Ezt 1834. szeptember 11. és december 13. között hajtották végre 5 öl szélességben és 4 és fél öl mélységben. A kikerült földtömeget töltés alakjában a két partra rakták, a további szükséges kibővítést a vármegye 1835. után végeztette el. Mai nevét 1895-ben kapta. A településen a szőnyegszövés erdélyi gyökerekből táplálkozva a XX. század első negyedében ver gyökeret. A szőnyegszövő üzemben előállított termékek közül külföldön is híresek a kézi csomózású perzsa-, és torontáli szőnyegek. Csabacsüd kiválásával 1924-ben Békésszentandrás határa jelentősen csökkent. Az Alföld öntözését szolgáló program keretében 1942-ben Horthy Miklós kormányzó részvételével felavatták a falutól északra a Hármas-Körösön épült duzzasztóművet. Ezzel, s a korábbi folyószabályozással megszűnt az addig sokszor gondot okozó árvízveszély, a települést átszelő szeszélyes folyó csendes holtággá változott. A háború után 1945-ben földet osztottak, de 1949-ben megkezdődött a téeszesítés, a mezőgazdaság mellet az ipar és a kereskedelem "szocialista" átszervezése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megteremtették a nagyüzemi növénytermesztést, az öntözhetőség feltételeit javítva rizstermesztéssel és konyhakertészettel is foglalkoztak. Lényeges változás a munkalehetőségek alakulásában csak 1951ben következett be, amikor megalakult a Szőnyegszövő Háziipari Termelő Szövetkezet, mely a soksok kezdeti nehézség ellenére is állandóan fejlődött, gyarapodott, rendszeres munkalehetőséget biztosítva a békésszentandrási munkaerőknek.

15


Műemlékei a barokk stílusú Szent András-templom (1784), melynek pontos építése nem ismert, valamint a református templom. A ma is álló, késő barokk stílusú templom a neves kecskeméti építész, Fischer Ágoston tervei szerint készült el 1803 és 1808 között a régi evangélikus imaház helyén. A Stefánia utcai Zsidó temetőben XIX. század elejéről származó műemléki értékű síremlékek találhatóak. Az I. világháború végén az Erdélyből idemenekült Farkas János és felesége honosította meg a szőnyegszövést, s az ő hagyományaikból született a világszerte ismert, kézi csomózású szentandrási perzsaszőnyeg. A Békésszentandráson készült szőnyegek egy-egy darabja a Parlament épületében és a Sándor Palotában is megtekinthető. Érdemes megnézni a fafaragó és mézeskalács-festő népi iparművészek alkotásait is. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A Körös szabályozásával a folyóvíz távolabbra került a falutól és az 1942-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatott duzzasztómű hatására a helységet átszelő szeszélyes folyó, csendes, sportolásra, pihenésre alkalmas vízzé változott. A duzzasztómű illetve a Holtág érintetlen természete kiváló turisztikai célpont lehet minden korosztály számára. A környék számos lehetőséget nyújt az aktív turizmus - horgászat, vízi sport, kerékpározás, gyalogtúrázás - kedvelőinek. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott, mára már Kondorosig érő Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség jó része bejárható. A település kiemelt rendezvényei a Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub által minden nyáron megrendezésre kerülő országos hírű Simon Fiala Emlékverseny, valamint a nyári BIKE-napok és az András Napi Búcsú, amely a rendszerváltás óta a nagyközség napját is jelenti. A Holtág partján összefüggő üdülőövezetek jöttek létre több mint 500 hétvégi házzal, szabadstranddal, kajak-kenu klubbal. A település belterületétől 9 km-re lelhető fel Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom, mely feltételezések szerint rézkori temetkezési hely volt. A Hármas-Körös ártere természetvédelmi terület. Tanösvényen keresztül haladva ismerheti meg az idelátogató a vizes élőhely növény- és állatvilágát. Bélmegyer Az 1946-ban településsé alakult Bélmegyer, Békés – megye közepén, a Kis - Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától mintegy 25km-re. A látványosságokban nem túl gazdag településhez tartozó, az Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban, égetett téglából készült fáspusztai vadászkastély, melyet gróf Weincheim Béla magyar miniszterelnök építtetett 1850-ben. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges. A Kárász-vadászkastély a település másik említésre méltó nevezetessége. A földszintes, emeletes toronnyal díszített kastély az 1850-es

16


években épült romantikus-eklektikus stílusban. Fatornácok, arabeszkes fa díszítésű oromzatok jellemzik, belsejében famennyezet, lambéria, díszes ajtókeretek találhatók. Tetőtér-beépítéssel 1981ben a Hidasháti Állami Gazdaság állította helyre. A vadászkastélyt erdőben feloldódó angolkert övezi . Bélmegyer római katolikus temploma a Szentolvasó Királynője templom. Kápolnája 1954-ben, a lelkészlakása 1966-ban épült. Új temploma alapkövét 1993 őszén rakták le, építése 1994-97-ig tartott. Petőfi Sándor többször töltött el hosszabb időt Békés - megyében, unokatestvérénél, Orlai Petrich Sománál, és itt írta utolsó versét is, a "Szörnyű idő..."-t, 1849 júliusában, amikor a Kettős-Körös révjén átkelve elindult, hogy csatlakozzon Bem erdélyi seregeihez. Ennek tiszteletére állítottak emlékművet a Mezőberény felé vezető közúti híd mellett. Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek. Biharugra Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt, Békés megye észak keleti csücskében fekvő település, Biharugra kialakulása az Árpád- korra vezethető vissza. A török hódoltság és a tatárjárás pusztításai után az Ugray-család tért vissza, hogy megerősítsék a földesúri család majorgazdaságait és földművelésbe fogjanak, fellendítve a terület egykori virágzó életét. A település, valamint elõdei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték. Ezután Békés megyéhez csatolták a Sarkadi járás részeként, majd a Szeghalmi járás része lett. Napjainkban a kistérségen belül ismét Sarkadhoz köti egyre több szál. Biharugra halastavai: A Biharugrai-halastavak, Békés megye északkeleti sarkában helyezkednek el. Mesterségesen kialakított, a Chorhus testvérek nevéhez fűződő halastórendszer, mely területileg két, jól elkülöníthetõ - a biharugrai és a begécsi - egységbõl áll. A tavak 1927 hektáros területükkel Magyarország második legnagyobb halastórendszerét alkotják, és elsõsorban madártani értékei miatt természetvédelmi oltalom alatt állnak. Biharugráról mindenkinek népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe, aki 1893. április 5-én született Ugrán. A nevéhez fűződő emlékházat 2008. tavaszán újította fel a Békés Megyei Jókai Színház. Biharugrai református templom: 1772-ben épült a falu központjában, a Polgármesteri Hivatal és a helyi Óvoda szomszédságában. Petõfi Sándor és családja 1849. július 18-án a templom melletti paplakban szállt meg, ahol Soltész János tiszteletes fogadta be őket. Az itt tartózkodásukat Bölöny József egy emléktáblával örökítette meg a református paplak oldalán. A paplak mellett található az elsõ és a második világháború, illetve az 1956-as szabadságharc hõseinek az emlékmûve. A református paplakon ezenkívül még egy emléktábla van, mely Kiss Irén színésznõ emlékét õrzi, aki a gyermekkorát Ugrán töltötte. Színésznõi pályáját Debrecenben kezdte, késõbb Budapesten a Vígszínházban játszott, majd 1912-tõl a Nemzeti Színháznak lett örökös tagja.

17


A falu fõutcája és a Bölönyi utca keresztezõdésében látható az 1860-as években épült Bölönyi-kastély, amely jelenleg csak kívülrõl tekinthetõ meg. A 200 éves Deák-ház a táj jellegzetes parasztházainak vonásait hordozza magán. Biharugrán a zsidó közösség története is jelentős, 1827 óta éltek zsidó felekezetűek a településen, akik az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán áll. Kiemelkedő helyi történeti értékkel bír a zsidó temető, a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel. A XIX. század második felétől 1942-ig használták. Bucsa Bucsa Község Békés megye legészakabb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében. A település első írásos említése 1321-ből származik. 1586-ban porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek, így a XVIII. században egy elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is. A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor BucsaÚjülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai parasztok a nagybirtok miatt soha sem szerezhettek földet maguknak a település határában, sokszor munkát sem, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon. 1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, akinek halála után leányára Feuld Jenő francia bankár feleségére szállott a hatalmas vagyon. Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult önálló képviselőtestülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet. A II. világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett. A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működő képességét. A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös-Maros Nemzeti Park-ban való kirándulásra. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.

18


Csárdaszállás Csárdaszállás a 46-os főközlekedési út mentén, Mezőberény és Gyomaendrőd között található kisközség. Vasúton a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösházavasútvonalán érhető el. A mai Csárdaszállás környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, rézkor-és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít. Nevét a Szentjánosi csárdáról kapta, melyben az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor is megfordult. 1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A település története nem sokkal több, mint 50 évre nyúlik vissza, amikor is 1952. január 1-én közigazgatási értelemben is önállóvá vált azzal, hogy kivált Mezőberény és Köröstarcsa külterületéből. Csárdaszállás sorsa egybefonódott a helyi szövetkezet életével. A lakosság megélhetését mai napig a mezőgazdaság és a szövetkezet biztosítja. A községet 1975-ben átmenetileg Mezőberényhez csatolták, majd 1997-ben a lakosság népszavazással ismét az önálló utat választotta. Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről. Csárdaszállás közvetlen környezetét a Körös folyó ágai alakították ki, aminek következében különböző halmok és szigetek keletkeztek. A település legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a községtől 7 km-re található Hármas-Körös folyó és annak ártere, valamint holtágai, és az amellett található üdülőterület jelenti, ami a horgászturizmus egyik célterülete. Ez a terület az 1998. januárjában kialakított Körös-Maros Nemzeti Park része. Dévaványa Írásos formában először az 1330-as évek elején említik, a település neve Jana falu, majd 1334ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta. A XVIII. században a török hódoltság megszűnésével megkezdődött a falusi lakosság visszatelepülése, de a rövid békeidőszakot a szabadságharc 1703-as kirobbanása törte meg. A tartós béke a Rákóczi szabadságharc befejezése (1711) után köszöntött a községre. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre még Heves megye „székhelyi‖ posztjára is szert tett, ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket. 1854-ben már 8165 lakossal rendelkezik, 1872-ben nagyközséggé alakul és 2000 júliusában ünnepélyes keretek között ismét városi rangra emelkedik. Dávaványa zsidóságának története kiemelkedő, ugyanis Békés megye egyik legnagyobb múlttal rendelkező zsidó hitközsége működött a településen. Ebben az időben hozták létre a zsidó temetőt, 1848-ban felépítik a zsinagógájukat, melynek híres rabbijai voltak Maisner Juda és Fischer Czvi.

19


1850-es években Dévaványa lett a környék zsidó hitéleti központja és 1866-ban megépült a zsidó iskola. A II. világháború idején sajnos a dévaványai zsidóság szinte teljesen elpusztult, zsinagógájukat az 1950-es évek környékén lebontották. A túlélők néhány éven belül elköltöztek. Napjainkban az egykori dévaványai zsidóságból már csak néhány személy él. A város főterén állnak a település városképi jelentőségű épületei, a református és katolikus templom. A katolikus templom műemlék jellegű épület, 1908-ban épült későbarokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá neoklasszicista stílusban, melynek tornya 63 m magas, így a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000-ben nyitotta meg kapuit és tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. Dévaványai Túzokrezervátum: A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Természeti értékei közzé sorolhatjuk az öreg tölgyeket a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben), a Zrínyi utcai gesztenyefákat, a Kossuth utcai hársfákat az iskola előtt, a Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfákat a baglyokkal, és a Templomkertet. Turisztikai adottságaihoz tartozik még, hogy az Országos Kék Túra útvonala is áthalad a településen. Doboz Doboz község a Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Kis-Sárréten, a Körösök összefolyásához közel, mintegy 5 km-re fekszik. Doboz helységnév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Duboz" – "Doboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le. 1075-ben már Dobozon laktak I. Géza király kondásai. Az ásatások során több Árpád-kori település és egy földvár nyomára bukkantak. A lakosság leggyakoribb foglalkozásai a halászat, pákászás, vadászat és pásztorkodás, melyek főként a természeti adottságoknak köszönhetően voltak elterjedt megélhetési formák. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. 1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak ajándékozta a települést, ami a család kihalása után visszaszállt a koronára, de nem hosszú időre, mert Mátyás király odaadományozta fiának, Corvin Jánosnak. 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott Doboz. 1566-ban, Gyula eleste után a község nem szűnt meg, sőt, néhány jobbágy olyan vagyonra tett szert, hogy képes volt megváltani magát. A törökvész idején az erdők és vizek jó búvóhelyül szolgáltak. Ebben az időben lett Doboz Békés község szomszédja. 1665ben a török Dobozt is elpusztította, a település teljesen elnéptelenedett. 1699-ben ugyan megindult egy letelepedési folyamat, de 1703-ban ismét el kellett menekülniük az itt élőknek. Az új betelepülők elfoglalták Mező - Megyer északkeleti részét is, majd utóbb Gerla - Póstelek községet is idecsatolták. A török kiűzése után, 1720-ban Harrucken báró lett a település földesura. A község 1740-tõl 1780-ig a békési szolgabírói járáshoz, azután pedig a gyulai járáshoz tartozott annak megszűnéséig. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A jobbágyság felszabadítása után -1848- ban a településnek mindössze negyed része lett a falu népéé, a többi maradt a Wenkheim család birtokában. A XIX. század végén Wenkheim József Antal unokaöccse, Wenkheim Rudolf építtette a ma általános

20


iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett. Innen irányították a vésztői és a csorvási birtokukat. Wenkheim Dénes kérésére Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján 1902-re megépült a neoromán stílusú templom és családi kripta, mely ma is idegenforgalmi látványosság. Az alföldi magyar népköltészeti hagyományok itt felhalmozott értékeire Bartók Béla irányította rá a figyelmet, aki Dobozon végzett gyűjtései során jeles népköltészeti alkotásokat mentett át az utókornak. A krónikák szerint 164 népdalt gyűjtött a településen. Doboz 1971-ben nagyközségi rangot kapott. A volt Wenckheim kastély 6 hektáros parkjában lévő neoromán stílusú katolikus kápolna és családi kripta a környék dísze, a köznyelv szerint: "ékszeres doboz", melyet Wenkheim Dénes kérésére Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján 1902-ben épült fel, ma is a település legfontosabb idegenforgalmi látványossága. A nagyközség másik kimagasló (ipar- és) építészettörténeti emléke a földbirtokos Wenckheim család felkérésére, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, 1863-ban épült, műemlék jellegű kategóriába sorolt magtár (Vésztői út 12.). A nagyközség fontosabb építményei között tarják számon a Kossuth tér közepén álló, műemlék jellegű református templomot. A helyi hagyomány szerint régi, szép tornyú, már a török időkben is meglévő templomot a Körös alámosta és leomlott. Régi harangjukról azt vallották, hogy „az Atyák öntették Váradon… hangja kihallott Kígyósig, Büngösdig és Vésztőig is. Zsidó temető (gondozott, XIX.-XX. század) és holokauszt-emlékmű (2000) az áldozattá vált családok neveivel. A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium, évében, Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a "Furulyázó Pásztor" áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. A szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A település környékén összefüggő erdőségek maradtak fenn, melyek vadban gazdag vadászterületek. Ecsegfalva Ecsegfalva a Körös-vidék északnyugati peremén, a Berettyó-síkságon fekszik, Gyomaendrődtől északkeletre, Kisújszállás és Dévaványa között. 1950 elején alakult önálló községgé, mai nevét 1950 májusában kapta. Jézus Szíve Templom.

Fábiánsebestyén Az Alföldön, Csongrád megye északkeleti részén, Szentestől 16 km-re keletre található, nevét a 13. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. A község alapítója és első birtokosa a Maróthi család volt.

21


A török időkben elpusztult helység 1874-ben kisközséggé szerveződött. A község központjának egyedülálló alkotása a fából faragott szoborpark. A Szentesi kistérséghez tartozó község jellegzetes alföldi táji környékén számos kirándulási lehetőség, látnivaló található: a középkori település Pusztatemplomjának romja a községtől nyugatra 4 km-re a Kórógy-ér melletti dombon található. A népi építészeti emléket képviselő Cserna-féle szélmalom a Gádoros felé vezető út mentén megújult környezetben áll. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös-Maros Nemzeti Park védelme alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl). Füzesgyarmat Füzesgyarmat Város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és JászNagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 kmre. A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormoth-nak, 1321-ben Gyarmath-nak, 1479ben Nagh-, illetve Kys Gyarmat-nak, 1564-ben pedig Giarmat-nak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett. Füzesgyarmaton a 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is. Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen. Füzesgyarmat idegenforgalma jelentős, mivel kitűnő termálvizű stranddal rendelkezik a település. A Kastélyparkban elhelyezkedő fürdő 7 medencével várja a látogatóit. A szellemi és művelődési élet a kultúrház, a városi könyvtár, és a tájház mellett az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban zajlik. Szitás Erzsébet adományából létrejött kiállítás tekinthető meg, linómetszetek, rajzok az 1960-as évektől a 80-as évek közepéig. Témája: tájak, emberek és néhány ikon. A város főterén található a műemlék jellegű református nagytemplom, mely a kecskeméti nagytemplom mintájára épült 1808-ban Fischer Ágoston kecskeméti építőmester közreműködésével. Szintén a település központjában lévő parkban található az országban egyedülálló látványosságként

22


Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész alkotása Szt. Borbála (a bányászok védőszentje) szobra szökőkúttal és egy neobarokk stílusú díszkút, mely a Tiszántúlon szintén egyedülálló. Csánki Dezső történész szülőházát a Bethlen utcában emléktábla jelöli. Geszt Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés megyei Kis-Sárréten, 0.5 kilométerre a magyarromán határtól. A település történetéről nem sok írásos dokumentum maradt meg, de nevét először 1213-ban a Váradi Regestrumban jelentették meg az írott források, amikor ugyanis, az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. Később több néven (Gezt, Guezt, később Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt stb.) is feljegyezték. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően több nemesi család perlekedett érte, nagy szerepet töltött be a falu életében és fejlődésében a Tisza család. Az egyik legszebb nevezetessége a Tiszakastély, mely 1772-ben épült barokk stílusban, Tisza László miniszterelnök és felesége HégenSzénás Rebeka számára. 1860-ban az épület átépítésre szorult, így klasszicista és copf stílust fedezhetünk fel rajta. Ekkor tájt nyerte el mai L alakú formáját. Szintén ebben az évben Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizes tartályt vásároltak a kastély lakói részére. A geszti kastély az ún. Grassalkovich stílusú kastélyok mintájára épült, mint Gernyeszeg, Gödöllő, Pécel. A tervező építészek között ott találjuk Czigler Antalt és Mayerhoffer Jánost is, de olasz építőmesterek is részt vettek az építkezésen. A kastélyhoz mintegy 27 hektár park kapcsolódik, melynek nagy része a Körös – Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A kastély turisták és érdeklődők számára is látogatható az Arany János Irodalmi Emlékházzal együtt (a kastély szomszédságában, a parkban található kis épületben). A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között. A falu régi temetőjében áll a Tisza család kriptája mely őrzi a Tisza-család tagjainak maradványait. A falu központjában lévő, a Tisza kastély szomszédságában áll az 1770-es években épült református templom a parókiával és az emlékparkkal. Az egyházközség a templomot külsőleg, 1990 és 2000 között újította fel. A munkálatok során török korabeli befalazott falakat és ablakokat találtak. Korábban bencés kolostor működött itt, melyet felgyújtottak. Csontvázakat is találtak a felújítási munkálatok során, amikor a református templom díszkivilágítását, - pályázat útján - készítették. A leletek valószínűleg a megégett szerzeteseké. Geszt református templomát egyébként a megye négy legrégebbi temploma közt tartják nyilván. Említést kell tennünk az Arany János Irodalmi Emlékházról is. 1851-ben Arany János a Tiszacsaládnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.

23


A település érdekessége még, hogy a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala is át halad a falun. Gyomaendrőd Az ország délkeleti részén, Békés megye északi felében, a Hármas-Körös partján fekszik. A város Békés megye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Kiváló közlekedési adottságainak köszönhetően – a 46. számú főközlekedési út és a BudapestLőkösháza vasútvonal halad keresztül a településen – jól megközelíthető. Gyomaendrődről, mint szerves egységről 1982. január 1. óta beszélhetünk, hiszen akkor egyesült a két külön (Gyoma, Endrőd) álló település. A Gyoma név jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk: torok, torkolat; mivel a Körösök összefolyásánál helyezkedik el a település, a másik elmélet szerint a megnevezés személynévi eredetű. 1332-ben említi először hiteles adat Gama, majd 1444-ben Gyoma néven. A falu első birtokosai az iktári Bethlenek voltak. A falu sorsa azonos volt a többi alföldi településsel: hol a török csapatok, hol a tatár lovasok, hol a rácok pusztításait szenvedte meg a lakosság. Voltak évek, amikor teljesen elpusztult a falu. Csak a szatmári békekötéstől figyelhető meg ismét egy lassú benépesülési folyamat, amelyet Harruckern János György földbirtokos betelepítési akciója gyorsított fel. Harruckern az idetelepülőknek komoly adó és egyéb kedvezményeket ajánlott fel, és arra is figyelt, hogy egy településre csak egyfajta vallásúak kerüljenek. Így történt, hogy Gyomára főleg reformátusok, Endrődre inkább katolikusok telepedtek le. Gyoma újratelepülésének hivatalos dátuma: 1717. A letelepült lakosság állattartással, majd földműveléssel foglalkozott. A település történetének fontos alakja volt Csepcsányi Tamás, aki 1830-ban németajkúakat telepített Gyomára, ugyanezen évben megszerezte a vásártartási jogot, és szintén 1830-ban mezővárosi rangra emeltette Gyomát. A XIX. század legnagyobb földesura Wodianer Albert volt, aki óvodát, iskolát és templomot építtetett Gyomának. Ennek az időszaknak a közteherviselése nagy gondot jelentett a lakosságnak. Példa értékű volt a település részvétele az 1848-as szabadságharcban. A jobbágyfelszabadítás után kialakult a tanyai gazdálkodás. A föld lényegében közép- és kisbirtokosok kezében volt. A legjellemzőbb földhasználati viszony a haszonbérlet volt, pl. 1935-ben 1179 bérlő művelt meg 12294ha földet. A bérlők a környező falvakból, főleg Endrődről kerültek ki. Gyoma ipara a XX. század elejére már megyei szinten is jelentős volt. Jellegét tekintve kézműipar volt, segédek nélkül vagy egy-két segéddel dolgoztak a mesterek. A foglalkoztatás szempontjából a malmoknak, az Ailer-féle téglagyárnak és a később világhírűvé vált Kner nyomdának (1882-) volt jelentősége. 1858-tól már vasútja is, majd hídja is lett Gyomának, így lehetővé vált, hogy a település intenzíven bekapcsolódjon a környék gazdasági és kulturális életébe. 1877-től járási székhely lett a község bírósággal, ügyészséggel; vagyis a megye északi részének regionális központjává emelkedett. Gyoma létesítette a megye első óvodáját is (1841). Gazdasági iskolája, iparos tanonc iskolája működött. Nagy mecénása volt a kultúrának a Kner család. Könyvtárat működtettek, támogatták az iskolákat és a sportéletet, példát mutattak a városszépítésben. A nyomda kiváló termékei, a szép könyvek révén Gyoma nevét megismerte egész Európa. Az első újság Gyomán 1922-ben jelent meg (Gyoma-Endrőd és Vidéke). 1945 után az ipar a kezdeti kézműipari

24


hagyományokra támaszkodva erőteljes fejlődésnek indult, és a foglalkoztatottságot tekintve hamarosan a mezőgazdasággal egyenrangú lett. Endrőd nevét feltehetően egy Endre nevű birtokosától kapta. A Hármas-Körös partján, Gyomától nyugatra esik. Endre nevű tulajdonosától, vagy lakosától nevezték el. 1425-ben fordul elő először, de már akkor jelentékeny község, mert nem kevesebb, mint 33 nemes ember lakja. A Keselyűshalomtól kezdve északra vonult a határvonal s a Körözsig 6 liatárdombot emeltek vagy újítottak meg, aztán a Körözsön átmenve a Körözs-partján, továbbá a Hosszútó, másként Szele nevű halastó mellett állították föl az utolsó határjeleket. Megjegyzendő, hogy a Körözsnél nem érintkezett közvetlenül Endrőd és Gyoma határa, mert köztük esett egy Keresztúr, másként Nyárszeg nevű kis község. 1685-ben Endrőd is elpusztult s 1698-ban még lakatlanul állott. Lindner királyi tiszttartó 20 háznak helyét biztosított itt össze s 150 holdra becsülte használható szántóföldjét. Még 1701-ben sem népesült be s ha, talán visszajöttek is lakosai, 1702 vagy 1703-ban újra futniuk kellett 1703 végén a pusztító kegyetlen rácok elől. 1731 Szent-György nap táján (ápr. 24.) az azelőtt Nemés-Kerekiben lakó katolikus magyarok és tótok ide költöztek át; a templom még meglevő részét annyira amennyire lehetett átalakították, és Szent-Imre tiszteletére felavatták. 1751-53 években a régi templomot elbontván, új, mennyezetes templomot épített számukra s így a község régi helyén maradt. Mivel pedig a gyorsan szaporodó népességnek egy fél század múlva már e templom is kicsiny volt, az 17991805 években felépítették a Harruckern-örökösök és a katolikus hívek a mostani bolthajtásos templomot, a régi templomtól délre, a vízáradásoktól védett helyen. Az általános történetben említik, hegy Endrőd Békés megyének azon nevezetes helye, mely egy század leforgása alatt teljesen megmagyarosodott, noha 1731-ben a lakosság nagyobb része még tót volt. A háborúk pusztításait követően dinamikus fejlődésnek indult, majd a rendszerváltást követően 1982. január 1-jén egyesült az addig különálló két település. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára. Endrődi katolikus templom 1804-ben épült késő barokk stílusban. Védőszentje Szent Imre herceg, aki egyben az endrődi címer főalakja is volt. Különösen értékes a templom műemlékként nyilvántartott ülőpad rendszere. A nyomdaalapító Kner Izidor mellett Gyomán született Kner Imre is, akinek egykori lakóházában található az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma (Kner Múzeum). Kner emlékmű melyet Nagy András és Czigány Edit készített. Hősök tere – szoborpark 1925-ben felállított I. világháborús hősök emlékműve (Horváth Géza alkotása). Az 1935-ös sortűz emlékét őrzi Kiss István alkotása (1975)

25


1990-ben állított országzászló és a világháború áldozatainak emlékműve (Madonyiczki Béla alkotása). 1996 helyezték el az ’56-os forradalom emlékére készült kopjafát. 1848-49. szabadságharc, az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve a Református templom kertjében található. Endrődi Tájház a maga méltóságteljes megjelenésével hívogatja a látogatókat Gyomaendrőd határában 16 különböző méretű és állapotú holtág található, ami páratlan szépségű természeti környezetet jelent - és kiváló lehetőséget az aktív sportolásra (túrázás, lovaglás, horgászás, vadászat). A Templomzugi-holtágon kiépült strandot találni, de fürdésre több holtág vize is alkalmas. A gyógyvizű Erzsébet liget növényzetének értékét növeli a XX. század elején telepített tölgyes, a legnépszerűbb, sportolásra és pihenésre alkalmas hely a Liget Gyógy- és Strandfürdő. A település otthont ad több nagy rendezvénynek is - ezek mind a helyi adottságokra, hagyományokra építenek. Ilyen többek között a Viharsarok Kupa Országos Kajakverseny, Ghost's Bikers Party Motorostalálkozó és Sörfesztivál, a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál és a Nemzetközi Halfőző Verseny is. A pihenés és szórakozás változatos palettáját nyújtó város vonzóvá teheti magát az ide látogató szabadidejüket eltölteni kívánó vendégek számára. Gyula Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. A térség éghajlata mérsékelt, kontinentális jellegű. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re-nyugatra érhető el. A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben. Gyula 1970 óta fontos közúti határátkelőhely: Arad—Bukarest irányában Romániával határos, illetve fontos útvonalat biztosít ugyanebben az irányban a Balkáni államok felé. A magyar-román határszakaszon máig Gyula az egyetlen olyan határátkelő, amelyhez fejlett Gyula nevét először Károly Róbert említette meg két oklevélben 1313-ban, de név eredetét a történészek kétféleképpen magyarázzák. Az egyik változat szerint a honfoglaló magyarok katonai vezére, a „gyula‖ törzsének egy csoportja telepedett itt meg. Sokkal valószínűbb azonban (és mára ez a hivatalosan elfogadott magyarázat), hogy egy Gyula nevű főúr lehetett a monostor alapítója, s innen nyerte nevét maga a monostor és a település. A gyulai uradalom sok nemesi család birtokában volt (Losonczy László erdélyi vajda, Maróti család, Corvin János) de várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíró és elöljáró választási jogát, valamint a fontos vásártartási jogot. Fénykorát a török előtti időkben élte, 1525-ben már mintegy 3000 lakosa volt.

26


A városi élet megteremtette a kulturálódás lehetőségeit is. A 16. század elején öt templom és két kolostor volt a városban, s a gyulai plébánia jövedelme felért egy prépostság vagy apátság bevételével. Ebben az időben már említik a gyulai iskolát, aminek neves tanulója volt például Szerémi György történetíró, valamint a jó nevű iskolába Zemplénből jött tanulni a két Szikszai Fabricius testvér. Közülük Balázs később sárospataki, Demeter pedig gyulai tanár lett. A török kiűzése és a kuruc szabadságharc leverése után a gyulai uradalom a bécsi udvar igazgatása alá került 1714-től, majd a megye négyötöd részét Harruckern János György udvari hadiszállító kapta meg érdemei jutalmául. A város fejlődése a tizennyolcadik század második felében gyorsult fel, és az 1790-es években elkészült az első kövezett út is a Kapus-híd és a kastély között – ez volt a megye első kövesútja – s a 19. század elején felépültek az első kőhidak, a Bárdos-, és a Kapus-híd. Megindul az állattenyésztés és az iparosodás is. A Várfürdő az alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúszdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket. A Várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz. A magas ásványi anyag tartalma miatt barnás árnyalata van. A gyógyvíz 1958. szeptember 17-én jutott először felszínre, hat mélyfúrású kútból nyerik, melyek közül a legmélyebb 2500 méter. A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre, helyi idegbántalmakra és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással. Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, és Békés megye turisztikai központja. A város Uniós támogatású fejlesztési terve azt célozta meg, hogy Gyula városa neves fürdő-és fesztiválvárosként váljon ismertté. Ennek érdekében nagyobb beruházások indulnak el a városban. A gyulaiaknak régi álma teljesült a Kossuth tér rekonstrukciójával. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A Kossuth tér, valamint a történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmakat, ezzel új forgalmi rendet alakítottak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt. A tereken szökőkutakat, és egy világórát, valamint rendezvényteret alakítottak ki. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építettek ki.

27


Kétegyháza Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak. A térség már az Árpádkor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították. 1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett. A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott. Az itt működő FVM Középiskola és Kollégium, mint ahogy nevében is benne van a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. 1779-ben építették a jelenlegi román Ortodox Templomot. A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház. Komádi A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először. A tatárok pusztítása után (1241) már nagyfaluként tartják nyilván és az első, ismert birtokosok, akik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. A törökök támadásai és az aszályos időszak után a

28


települést szinte teljesen lakatlanná tette a pestis és a kolera járvány. 1605-ben Bocskai István hajdú nemesi kiváltságokkal ruházta fel a településen élőket és városi címet adományozott Komádinak. Közel 100 évig, 1700-ig viselhette Komádi e kitüntető címet, amikor is I. Lipót megfosztotta Komádit a városi kiváltságoktól. Komádi városi rangját 2001. július 1-jén kapta meg újra. A falu igazi fejlődése csak az 1800-as években indult meg. 1842-ben fejezik be a református templom építését, majd a kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. A város látnivalóihoz sorolhatjuk az 1848-49-es emlékművet, ami Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Komádiban 1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül ’39-től ez lett a Komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek. Körösladány Körösladány a Hortobágy-Berettyó–Körösök közötti síkság (a Nagy-Sárrét) dél-keleti szélén települt. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályozáskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyomaendrőd és Dévaványa határolja. A település a SebesKörös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kellemes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Körösladány 7000 éves múltra tekint vissza, miután a megtelepedésre alkalmassá vált vidéken megjelentek a Körös-kultúrát képviselő első emberi közösségek. Az évezredek alatt ugyan többször kicserélődött az itt élt népesség, de a területet folyamatosan lakták Több mint 900 éves település, mely történelme során több alkalommal is elpusztult háború, tűzvész, vagy árvíz következtében. A település a XIII. sz. elejétől 500 éven keresztül a Nadányi család birtoka volt, ezért nevezi a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven. Nadan nádasgátat jelent. 1370-ben a Nadányiak megépítik az első kőtemplomot és 1460 körül elkészül a Nadányiak kastélya. A törökök kiűzése után a Harruckern család, s ezt követően a Wenckheim család tulajdonába került a település. A város legfontosabb látnivalói: Wenckheim kastély (1803): A kastélyt korábbi épületrészek felhasználásával a báró Wenckheim család építette. A tervező id. Czigler Antal volt. A kastélyban az

29


1830-as években intarziás biedermeier ajtókereteket készítettek, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája, aki a Védegylet fontos szállítója, a kor leghíresebb hazai bútorasztalosa volt. A kastély mellett több XVIII. századi uradalmi épület áll, amelyek között kereshetjük az 1850-ben említett vendégfogadót és sörházat. Az egyik épület alatt 50 m hosszú, széles boltozott pince van. A kastély előtt a park, a tájképi kert és a nyírt sövényből alakított labirintus maradványa látható. 1803-tól épült, és 1813-ban készült el a klasszicista stílusú kastély. Az épület U alaprajzú, 25 ablakos utcafronttal, 39 szobával kialakított földszintes elrendezésű. A kastély udvara a Körös-folyóra nyílt. Református templom (1776): Református templom: 1776-ban épült épületmaradványok felhasználásával, amelyet a Nadányi család építetett.

újjá,

a

középkori

Római katolikus templom (1822): Római katolikus templom: 1822-ben épült, báró Wenckheim József kezdeményezésével és támogatásával. A római katolikus templomot 1822-ben szentelték fel. I. világháborús emlékmű, Kallós Ede alkotása, 1928-ban avatták fel, ahol a díszvendég József főherceg volt. Wenckheim család sírboltja: a dévaványai úttól jobbra áll a Wenckheim család temetőkápolnája. A kápolna a Wenckheim család családi sírboltja is egyben. A kápolnában részben mellszobrok és fali domborművek, a sírkamrában pedig a családtagok koporsói láthatóak. A kápolna és a kripta Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A négyoszlopos, kör alaprajzú építmény portikusza fölött a báró Wenckheim és a báró Orczy család kettőscímere látható. A kerekkupolás térhez oszlopos portikus csatlakozik. Valószínűleg a Pollack Mihály műtermében dolgozó fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Az épület a római Pantheon kicsinyített másának tekinthető. A sírkamrában összesen tizenkilenc koporsó található. A tizenöt felnőtt és négy gyermekkoporsót rejtő kriptában lett többek között eltemetve a körösladányi születésű báró Wenckheim Béla, aki a kiegyezés utáni, tizenkét éven át tartó minisztersége alatt átmeneti ideig Magyarország miniszterelnöke is volt! Körösnagyharsány Békés megye északkeleti sarkában a magyar-román határ közelében, Nagyváradtól 23 km-re helyezkedik el. Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn. A község először az 1200-as években említették meg. 1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult. A települést később újjáépítették, majd Bocskai István idejében hajdúvárosi ranggal rendelkezett. 1660-ban a törökök ismét elpusztították a települést. Ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést. A zsidó nép beköltözése és kultúrája nagy szerepet játszott a település fejlődésében. Az első zsidó családok Áron, Klein, és Roseth családok voltak, akik az 1700-as évek elején telepedtek le itt. A mai Kossuth téren és környékén építették meg kereskedéseiket, házaikat. Körösnagyharsány település hosszú múltra tekint vissza, amit mi sem példázz jobban, mint a településen talált történelmi emlékek: Kossuth téren található a Grosz család nagyméretű háza; a

30


Váradi úti zsidó temető; a nagy zsidó temető, amely a település határában található nem messze a ma is használt köztemetőtől. A mai állapot alapján a síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek. Köröstarcsa Köröstarcsa a Dél-Alföldön, Békés megyében, Mezőberénytől 7 km-re található. A község a KettősKörös bal partján fekszik. Egykori halászfalu volt. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi Regestrum, egy peres ügy kapcsán Terechaként. A per Calanda fia, Pál nevéhez fűződik. A „Köröstarcsa‖ elnevezés a Tarcsa személynévből ered, melyhez hozzájárult a Körös előtag. Kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely. A területet a császár a Harruckern családnak adományozta. A XIX. század közepén már háromezernél több lakosú, virágzó település volt, lakói a földművelésen kívül a halászattal foglalkoztak, innen ered a tarcsaiak gúnyneve, a halkörmölők is. 1383-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család birtokolta. A település a török ostromokat sem úszta meg, teljesen elpusztult, és csak 1700-ban épült újra. 1720-ban már 44 család élt itt. 1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságot tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg. 1851-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek, a falut a XIX. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A 18.–19. században többször pusztított a környéken és a településen is a kolera és a pestis. Az első híd 1880-ban épült; a jelenlegi hidat 1978-ban adták át. 1881. március 14-én Köröstarcsa háromnegyedét egy hatalmas árvíz elmosta. 1891-ben már 5385-en éltek a városban. A református templom, melyet 1794-96 között építtetett a kecskeméti Fischer Ágoston copfstílusbana település egyik híres nevezetességének tekinthetjük. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül, ahol az I. és II. világháborús emlékművet találjuk, melyeket a köröstarcsai áldozatok emlékére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva. A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása. A régmúlt emlékeit a falu Tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök. 1992 óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot.

31


A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabad strand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízi biciklizésre is lehetőség van. A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált. Körösújfalu A település a Nagyalföld területének Dél-Tiszántúli egységén belül a Berettyó-Körösvidék középtáj, Kis-Sárrét kistáján fekszik, a Sebes-Körös hordalékkúpjának D-i lábánál elhelyezkedő területen. Körösújfalu-Vésztő közötti terület egykori mocsárvilág központja volt. Körösújfalu Magyarországon, Békés megyében, szeghalmi statisztikai kistérségben, 11 található. A település helyén átfolyó SebesKörös folyót IV. században már említi egy Amianus Marcellinius nevű római író "Gerazus" néven. A honfoglalás idején, a vidéken a Borsa, Árpádkori magyar nemzetségek egyik törzse telepedett le, jelképük a hal volt; mely címerállatot ma is láthatjuk Körösújfalu címerén. Országos összehasonlításban Békés megye nem tartozik a turisztikailag legfrekventáltabb területrészek közé. Körösújfalu és tágabb környezete sem bővelkedik idegenforgalmi látnivalókban, műemlékekben, kiépített idegenforgalmi kapacitásokban, de rendkívül gazdag természeti táji értékekben. Körösújfalu turisztikai vonzerejét a halban gazdag élővizek, holtágak, apróvadban és természeti értékekben gazdag "határ", a Sebes-Körös nyújtotta lehetőségek (vízi turizmus) jelentik. A település turisztikai potenciálja nincs kihasználva, az idegenforgalmi alapinfrastruktúra pedig fejlesztésre szorul. A települést nem érinti kerékpártúraútvonal, a Sebes-Körös bal partján azonban Nemzetközi Körös-túra táborhely van kialakítva. A SebesKörös menti kavicspad kedvelt megállóhelye a vízi turistáknak, ám kikötő, sátorozó hely nincs kialakítva. A faluban szálláslehetőség csupán a gátőrházban biztosított, melegkonyház ellátás, pedig az óvodában van. A vízi turizmus mellett a település adottságai az öko- és falusi turizmusnak kedveznek. Körösszakál A Hajdú-Bihar megyében, Biharkeresztestől délnyugatra, Körösszegapáti és Magyarhomorog között, a Sebes-Körös partján fekvő települést a Szakali család birtokaként említi egy 1248-as határjáró oklevél, mint Csehi falu határosát. Történelméről keveset tudni, de a falu életében nagy szerepet játszottak a Mártonffy grófi család tagjai, akik egészen a XX. század közepéig birtokoltak itt kisebbnagyobb területeket. Körösszakál református gyülekezete igen nagy múltra tekinthet vissza. 1742-ben a hívők közös összefogással sárból, fából építették a templomot, és a tetejét náddal borították be, mellé fából tornyot állítottak, mely 1819-ben leégett. Ez a templom 72 évig tette lehetővé az istentiszteletek megtartását. 1891-ben építették

32


fel ugyanis a máig is álló első kőtemplomot. Mint minden református egyháznak, ennek is egyszerű a berendezése. Falai fehér és citromsárga színűek, alja téglával van kikövezve, rajta fapadok sokasága, a szintén fából készült szószék és úrasztala. A templom különlegessége egy XIX. század elejéből fennmaradt, és máig is működő pianínó, mely a bécsi mesterek kézügyességét dicséri. A torony falai sokat elárulnak a múltról, mert a falakon kőbe vésett nevek és évszámok olvashatók. E toronyban, és a templom padlásán sokan találtak menedéket az I. és a II. világháború idején. A toronyban két eltérő nagyságú harang található. Mindkettőt Komádi község adományozta a gyülekezetnek. A harangok 1896-ban készültek, és a Kossuth címert viselik magukon. Az egyik harang 1993-ban megrepedt, helyette újat kellett önteni. Az 1896-os eredeti harangokat Walser Ferenc, az újat Combos Miklós öntötte. Az évek során mindkét harang elektromos működtetést kapott. A falu másik nagy temploma a görög-keleti egyházhoz tartozik, ortodox templom. 1788-ban épült késő barokk stílusban. A kőfal ikonosztázait a XVIII. század végén készítették, festője ismeretlen. 1947-től már fa ikonosztáz áll az egykori helyén, de átfestett ikonokkal. A templomot 1928-ban újították fel a tetőszerkezettel együtt. A zsindelytetőt ekkor bádoglemezekre cserélték. Igazi érdekesség a templomban a királyi ajtó melletti Szűz Mária festmény, melyen a festő a gyerek Jézus nélkül ábrázolja Máriát. Az igehirdetések minden vasárnap magyar és román nyelven hangoznak el. Körösszakáltól délre folyik a Sebes-Körös, mely Erdélyből ered. A rajta átívelő híd neve 1945 előtt Tisza István híd volt, később Körös-hídként emlegették. Mára újra visszakapta régi nevét. A hidat a II. világháború idején felrobbantották az orosz katonák. A falu lakói facölöpökből és deszkákból készítettek hidat, melyet azonban a tavaszi és az őszi áradások idején nem használhattak. Maradványa a mai napig látható az új híd mellett. A hídtól 2 km-re található a szivattyútelep, mely a szántóföldi öntözőcsatornák mellett a környéken épült mesterséges halastavak vízellátását is biztosítja. A folyóra duzzasztógát is épült, hossza kb. 20 méter, szélessége 3,5 méter. A központtól északra található a köztemető, mely elkülönül görög-katolikus, és református részre. A katolikus temetőben külön részt foglalnak el a falu két főbirtokos családjának a nyughelyei. A temetőt körülvevő erdős területen találni még régi zsidó sírhelyeket, a sírköveken található írás tanúskodik egyedül az izraelita emberek ittlétéről. A falu kétnyelvű település: magyar és román. Az etnikai kisebbség közöl a roma közösség lélekszáma jelentős. Körösszegapáti Körösszegapáti, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén található, Berettyóújfalutól 25 km-re, a SebesKörös és a román határ közelében. Megközelíthető a 42-es és a 47-es főutakról. A honfoglalás után a vidéket a Borsa és a Vata nemzetség népesítette be. Az erdővel borított tájat a letelepedettek nem vették teljesen birtokba. A lakott területek a királyi család magánbirtokai lettek. A XI. századi pogánylázadás során a vidék Vata táborához csatlakozott. Körösszegapáti neve írott formában elsőként a Váradi Regestrumban bukkant fel 1221-ben. A

33


település fejlődését a tatárok betörése szakította meg. A tatárjárás után a települést Kádán hadai irtották, majd IV. Béla a pusztulás után pásztorkodó kunokat telepített a vidékre. A XIV. századtól a Csákyak birtokolták Apátit kisebb-nagyobb megszakításokkal, a Körösszegi uradalom részeként egészen a XIX. század végéig. Ostromolták a törökök, majd Mátyás halála után a Dózsa féle parasztfelkelés dúlta szét a falut és 1848-49-ben a szabadságharc ütközeteiben is részt vettek. Nevezetességei közé tartozik a Református Templom, melyet 1791-ben építettek. Ez a község legrégibb épülete. 1903-ban megnagyobbították. Van egy műemlék orgonája, ami 2001-2005 között teljes felújítás alá került. 2002-ben Biharban egyedülálló festett kazettás mennyezetet kapott. Református Gyülekezeti Ház - 1841-ben épült, mint Református Elemi Iskola. 1948-ban államosították. A gyülekezet 1996-ban kapta vissza. Jelenleg Gyülekezeti Háznak használja az Egyházközség. Református Paróchia - 1943-ban épült. Polgármesteri Hivatal - 1861-ben épült klasszicista stílusban. A környék egyik legszebb községháza volt valamikor. A XX. század második felében egy felújítás alkalmával leverték a szép díszes fal és ablakdíszeit. Régi megmaradt fényképek bizonyítják régi, szép, patinás voltát. Körösszegi vár - Sajnos a határ túloldalán található. IV. Kun László királyunk kedvelt helye volt. Itt fejezte be életét 1291. július 10-én. A Vár részét az idők folyamán elbontották. Egyedül a vártorony dacol az idővel, lassan 800 éve. Vasas téglából épült. A NAGY MAGYARORSZÁG egyetlen ilyen jellegű vártornya. A XX. század elején még meg volt rajta a tető. A román uralom alatt fokozatosan eltüzelték a faanyagát. Jelenleg, száraz időben, földúton megközelíthető. A Vár a határsáv mellett fekszik közvetlenül. Különlegesen gazdag madárvilággal bír a településhez tartozó körmösdpusztai vésztározó és környéke. Gyakoriak a nagy lilik, vetési ludak, vöcskök, de láttak már itt borzas gödényt, pelikánt is. Csörsz-árok - A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Kunszentmárton Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérség központja, a megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Teljesen sík területen, az Alföld nagytájon belül, a Közép- Tisza-vidék és a Maros-Körös- köze kistáj találkozásánál helyezkedik el. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város, a Tiszazug központja. Kunszentmárton térsége már a neolitikum óta lakott volt. A kedvező életfeltételek miatt a későbbi korok emberei is szívesen telepedtek itt le, ezért a város határa különböző kultúrák gazdag lelőhelye. A település nevét már említették a honfoglaláskor és a tatárjárás ideje alatt, de a törökdúlás is nagyon megviselte a községet, sokáig lakatlan volt. 1718-19-ben Radics István jászapáti kisbíró vezetésével jászok telepítették be a területet.

34


A városban néhány műemlék jellegű épület is található. A település barokk római katolikus templomát (Szent Márton), amely a város legszebb épülete, 1781-1784 között építettek. Szintén műemlék jellegű épület még a felső temetői és alsó temetői kápolna, a zsinagóga és a Szentesi úti szélmalom. Híres szülöttei Angyal Dávid akadémikus, történetíró és Szabó Gyula, a magyar nemzet kiváló színésze. Helytörténeti Múzeum: A városka néprajzi, történeti, régészeti emlékei lelkes gyűjtőmunka útján 1968-ban kaptak végleges helyet a volt Nagykun Kerületi Börtön épületében. Múzeummá 1985-ben alakult, s azóta folyamatosan változó kiállításokkal várja látogatóit. Kertjével, ódon börtönfalaival egyedülálló színfolt a Körös-partján. Az épület kör alakú kápolnáját a hagyomány siralomházként tartja számon, bár halálos ítélet végrehajtására helyben nem került sor. Ezen a helyen őrzik Kunszentmárton és a Tiszazug tárgyi, szellemi kultúrájának emlékeit, melyek színe-javát állandó kiállítás mutatja be. Helytörténeti, régészeti vonatkozásokon túl megismerkedhetnek a látogatók a helybéli kismesterségek történetével, eszközeivel, termékeivel. Többek között megtekinthető az ország egyetlen múzeumi cukrászműhelye, s egy igen gazdag felszereltségű rézműves műhely, mely a Tiszántúlon egyedülálló. Magyarhomorog Hajdú-Bihar megyében, Biharkeresztestől délnyugatra, Komádi és Körösszakál között, a Sebes-Körös partján fekvő, csendes magyar-román határ közeli település. Magyarhomorog Árpád-kori település, története egészen a török hódoltság előtti időkbe nyúlik vissza Nevét Humuroc néven már 1214-ben említette a Váradi Regestrum egy perrel kapcsolatban. A 16. században esperességi székhely volt, melyhez 2 alesperesség és 32 plébánia tartozott. 1406-ban Csáky birtok, ekkor Kényes-Homorog néven említették, 1553-ban Kis-Homorog néven a Literaty, Vémen és Csáky családok birtoka volt. 1612-ben Buchy Benedek kapta adományba Bethlen Gábor fejedelemtől. Az 1900-as évek elején a Csáky családnak és a Farkas örökösöknek volt itt birtoka. Az 1910-es összeíráskor 1669 lakosából 1475 magyar volt, 183 pedig román. Ebből 1206 református, 379 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A 20. század elején Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején a településhez tartoztak még Kenéz, Czifra-Nyésta, Petend, Nagy-Nyésta, Kis-Tóti, Nagy-Tóti, Mogyorós puszták és Boldogasszonytelke is. Nevezetességei az 1880-ban épült görög keleti temploma, és a neobarokk stílusú református templom, melyet 1894-ben építettek, berendezése is neoklasszicista stílusjegyeket hordoz. A pihenni és a horgászni vágyókat a közelben folyó Sebes Körös, illetve a községben található közel 2 ha vízfelület várja. A település határában közel 500 ha védett terület van, ahol védett madarak fészkelő helyei találhatók pl.: túzok vagy parlagi tyúk. Vadak közül szarvas, vaddisznó, őz, fácán is vendég a határban, de van itt sólyom, ölyv, sas, vércse is. Különleges látnivaló a településen a Bihar arborétum. A Tóth család birtokában álló faiskolát 1991ben alapították. Az eredetileg törzsültetvényként induló kertben 2006-ban a hivatalosan regisztrált taxonok száma 490 volt, ami 5000 db kiültetett növényben jelent meg. A kert kedvező életteret jelent az állatvilágnak is. A 20-30 madárfaj között gyakori a fülemüle, a köztudottan félénk örvös galamb, gém, gólya, feketerigó, seregély, fenyőrigó, sármány. De láthatók itt cinkefélék, örvikék, vízicsirkék

35


is. A fenyők ágain gyakran bújik meg a fácán és a vadgalamb. A közelmúltban a törzsültetvény arborétumi rangot kapott. Mezőberény A megyeszékhelytől északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település. A település a 44-es főközlekedési út Szeged- Debrecen és a 46-os főközlekedési városi szakasza mentén helyezkedik el. Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Mezőberény történelme a kőkorszakig nyúlik vissza. Az Árpád-korban, 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. A XIV. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A falu a török hódoltság idején elpusztult, teljesen elnéptelenedett. 1702-ben az elűzött lakosok visszatértek az elhagyott falujukba. 26 család Dályi János lelkész vezetésével megalapította a „második Berényt‖. Mindez elszántságukat jelzi, nem rajtuk múlt, hogy a megújuló település a Rákóczi-szabadságharc alatt újra lakatlanná vált (1709-től - 1723-ig). A település 1723-tól újra települt, szlovák, német és magyar lakosokkal. A letelepült lakosság három lakókörzetben egymástól elkülönülten helyezkedett el. Mindhárom népcsoport a protestáns felekezethez tartozott, ez egyik alapja volt a későbbi békés egymás mellett élésnek, egymás elfogadásának. A szlovákok a település északi részén laktak, a németek a település közepén, míg a magyarok a déli területén. A három részre osztott települést úgynevezett gátak választották el egymástól, így volt tót gát, német gát, magyar gát. A háromnyelvű népesség a XIX. század végéig szigorúan elkülönülten élt. Az elkülönülést jól tükrözik még a magyar rész, tót rész vagy a német rész elnevezések is. A város igen korán szellemi központtá vált, itt működött Békés megye első gimnáziuma 1802-1834 között. A Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő tanulója volt Szendrei Júlia 1838-tól 1840-ig. Mezőberény fontos Petőfi emlékhely, mivel a költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz. Többször vendégeskedett Orlai Petrics Soma festőművésznél. Orlai több portrét is festett róla. A költő Mezőberényből indult Bem Táborába. A mezőgazdasági tevékenység mellett intenzív iparosodás volt megfigyelhető a századforduló idején, mely során malmok, tégla- és szövőgyárak létesültek. A századfordulón nyerte el a település jellegzetes kis mezővárosi arculatát. Ekkor épültek a nagyobb középületek, 1887-ben a Magyar Király Szálló, 1901-ben a városháza, amely neoklasszicista stílusban épült. Ebben az időszakban épült több emeletes magánház, 1886-ban a katolikus templom és 1905-ben a polgári iskola. A lakóépületeken megjelent historizáló polgári ízlés és a zárt sorú beépítés meghatározó eleme lett a városközpont utcaképének. A lendületes fejlődést az I. világháború és azt követő gazdasági világválság törte meg.

36


A két világháborúban nagy veszteségek érték a települést. A II. világháborút követő lakosságcserék és kitelepítések átalakították a település etnikai arculatát. A 70-es és 80-as években a település felgyorsult iparosodása során 9 ipari üzem működött. 1989-ben kapta meg Mezőberény a városi rangot. Az elmúlt 20 évben a rendszerváltás során az átalakuló gazdasági helyzet ellenére még intenzívebb fejlődés indult meg a városban. A városháza előtt 1928-ban felállított I. világháborús emlékmű a különböző háborús hadszíntereken elesett 570 férfinek állít emléket. Patikamúzeum 1995. május 18-án nyílt meg, melyben az egykori "Oroszlán" nevet viselő patika berendezési tárgyai kerülnek bemutatásra. Az 1899-ben alapított tölgyfa bútorokból, patikai porcelánés csiszolt üvegtégelyekből álló berendezések a megye legpatinásabb gyógyszertári reliktumai. Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen. Orlai Petrics Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény udvarán a Holokauszt-emlékmű. Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út. Mezőberényi Termálfürdő Madármegfigyelő állomás a Medvefejes-tó mellett található. A különleges madárrezervátum számos védett és fokozottan védett faj vonulási-, gyülekező-, alkalmi előforduló- és szaporodó helye. A természeti értékek iránt érdeklődők a környezetbe teljesen illeszkedő madármegfigyelőből kísérhetik nyomon a madarak életét. Mezőberény sajátos háromközpontúságát még ma is őrzi, ami a háromnyelvű lakosság egykori elkülönüléséből ered. A település mezővárosi arculatát ma a német paraszt-polgári, szárazbejárós házak, az előtornácos, ulicskás, szlovák parasztházak és a magyar népi lakóházak őrzik. Mezőgyán Békés megyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település, a román határ mellett, az un. Kis-Sárréten. Mezőgyán a XIII. század elején már királyi várszolgák lakhelye szerepelt. Későbbiekben az Andacsy család révén kincstári település lett, majd a borosjenői Tisza család birtokaként említik. A Mezőgyán történetére vonatkozó, régebbi írásos feljegyzések, az egyház könyveiben, naplóiban találhatók, mely szerint Dózsa csapatai itt vonultak keresztül Temesvár felé. A település a török támadásokat sem úszta meg, még az 1645-ös területrendezés után is nekik adózott. A XIX. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették. Jellemzők a nagy kiterjedésű legelők és erdők. Tipikus alföldi táj, időszakos mocsarakkal tűzdelve és jó idő esetén az erdélyi Bihari hegyek is tisztán látszanak. Egyedülálló növény és állatvilága méltán tette a Kárpát-medence legcsodálatosabb, legváltozatosabb tájává. Arany Jánost is e természeti értékek ihlették meg a

37


Toldi megírásakor. A monda szerint a települést körülvevő nádasban bujdosott Toldi Miklós, és itt küzdött meg a farkasokkal is. Látványosságként a Református templomot nevezhetjük, ami 1794-ben épült., valamint a településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Mezőtúr Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok Megye délkeleti részén fekvő mezőváros. Vonzásköre számára kereskedelmi, egészségügyi, közlekedési, oktatási, kulturális szolgáltatásokat nyújt. Adottságai következtében kedvelik a természetjárók, halászok, vadászok. A megye keleti részén, a Tiszántúlon található, a Nagyalföld középső részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hortobágy-Berettyó partján. Elnevezését az Árpád-korban már ismert Túr folyóról kapta. Mezővárosi rangját Nagy Lajos királytól nyerte el, a középkortól kezdődően pedig az Alföld egyik jelentős vásárvárosa. A történelmi múltat, az évszázados kulturális, művészeti és természetvédelmi hagyományokat őrző város számos meglepetést tartogat az idelátogatók számára. Mezőtúr főterén az 1928-as építésű Városháza tornyából gyönyörű panoráma nyílik a városra: a Református Nagytemplom, az Úri Kaszinó, a gimnáziumok épületei, a Városi Galéria, a Római Katolikus Templom, kissé távolabb pedig a mezőtúri téglából épített Újvárosi Református Templom meghatározzák a város látképét. A főtéri I. és II. világháborús emlékművek, a Kossuthszobor, Nagy Lajos király szobra, valamint a Szabadság téri Dózsa György szobor a mezőtúri történelem pillanatait idézik fel. A Városháza előtt elterülő park az Alföld egyik legszebb főterévé varázsolja a főtért, a Kossuth teret. Mezőtúr városszerkezetét a földrajzi adottságok és a történelmi-kereskedelmi útvonal hagyományai alapozták meg. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló központot, a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel. A város tekintélyt parancsoló épületei is ennek a tengelynek a mentén helyezkednek el, ugyanakkor a városközpontot körülölelő területek törtvonalú, zegzugos utcái sajátos hangulatot kölcsönöznek a településnek. A vásárairól híres település ipari fejlődését nagyban meghatározta a város természeti értéke, a kiváló minőségű, vörösre égő mezőtúri agyagnak a feldolgozása. A túri fazekas kézművesipar több évszázados múltra tekint vissza: a középkori máztalan feketekerámiát majd a XIX. századtól a mázas kerámiát készítő fazekasműhelyek alkotásai, a túri korsók, bödönök, kanták, butellák nélkülözhetetlen elemeivé váltak a paraszti háztartásoknak. A XIXXX. század fordulóján, a fazekasmesterség virágkorában alkotott Badár Balázs (1855-1939), aki a polgári ízlést követő dísztárgyaival világhírűvé tette a mezőtúri kerámiaművességet. Magyarország egyik legnagyobb népi kerámia gyűjteményét a Túri Fazekas Múzeum gondozza, a Badáremlékházban pedig a Badár-család fazekassága került kiállításra a ma is működő eredeti alföldi fazekasműhelyben.

38


Nagytőke Nagytőke Szentes és Kunszentmárton között helyezkedik el a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében. Nagytőke a megye legészakabb települése, Szegedtől a távolsága 80 km. Megközelíthetősége közúton és vasúton egyaránt megfelelő. A település neve egy Tőke nevű ősünktől származik, aki az Ond vezér rokonsági körébe tartozó, BorKalán nemzettség tagja volt. A középkorban nemzetközi út haladt át a községen. Ekkor a települést Thenke névvel illették. A község 1952-ben alakult, területét Szentes területéből hasították ki. A falut nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban. A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt. A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említett, 1599-re a tizenötéves háború idejére teljesen elnéptelenedett. A következő évszázadban lassan újratelepült a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lett. Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakították ki a területét. A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg, hivatalosan 1952. január 1-jétől vált el Szentestől. A faluban 3 termelőszövetkezet alakult, melyek idővel egyesültek, 1988-tól a szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet részévé váltak. A lakosság nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

Okány Békés megye észak-keleti részén, a Körös-vidéken, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédjában fekszik, a megyeszékhelytől 45 km-re. Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni. Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik. A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas - Kiss-Sárrétnek nevezett vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén. A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez. A faluban élő zsidó közösség emlékét őrzi a Zsidó temető és Holokauszt emlékmű (1988). Határ u. Festői környezetben, gondozott park közepén, találjuk a csodálatos építészeti látnivalót,a Schwarcz-nagykastélyt, melyet a XIX. században építettek, jelenleg szociális otthon.

39


A Református templom 1927-ben országos gyűjtésből épült újjá, a mai alakjában, reneszánsz stílusban. Belvilága: 20×10 m. A három oldali karzattal együtt összesen 720 ülőhely van benne. A torony magassága: 37.26 m. Öcsöd Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Öcsöd a váradi vegestrumban már mint falu szerepel 1217-ben, majd a tatárjárás idején teljesen elpusztul. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta. A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lesz. A puszta újból benépesül s egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztítják el és a XVII. század elejéig csupán romokat jelent. 1950-ben a települést Békés megyéből Szolnok megyéhez csatolták át. Református templom: Korábbi fatemplom helyén, Fischer Ágoston építész vezetésével 1804-ben épült az egyhajós, félköríves záródású templom, átépítették 1859-ben. Orgonájának megépítése Bakos Károly nevéhez fűződik. A település évekig kun lakta terület volt, ebből az időből maradt meg az egyetlen lakóépület a Kun Ház, mely a mai orvosi rendelőnek ad helyet. Öcsödön is találkozhatunk zsidó temetővel, a kunszentmártoni út mellett. A temető előtti téren a Holokauszt-emlékmű ékeskedik. Ha Öcsödön járunk, feltétlenül látogassunk el a József Attila Emlékmúzeumba. Itt lakott és tanult a költő 1910-1912 között. Sarkad Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található. Területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt, fő folyója a Fekete-Körös, illetve a Kopolya. Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az eddig előkerült régészeti leletek. Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét. A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész utánról ismerjük, aki ekkor már a sarkadi várkastély

40


uraként volt megnevezve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt birtokosa. 1571 táján a törökök foglalták el, azonban Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták. II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A Sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította. II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak. 1707-ben a II. Rákóczi Ferenc féle felkelésben ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Lővenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett. A Református templomát a hajdani kilenc fiatornyos templomból építették, mely 1866-ban leégett, de két évvel később újra felépítették. A város Római katolikus temploma 1809-ben készült el, de 1899-ben lebontották és újraépítették. A város földesura 1799-től 1945-ig az Almásy család volt, akik 1829-ben földszintes kúriát építettek empire stílusban. Az oszlopcsarnokos épület ma iskola. A város egyetlen múzeumát Márki Sándor sarkadi születésű történetíróról nevezték el. A néprajzi és történeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumban időszaki kiállítások mutatják be a tájegység emlékeit, a népvándorlások korát, a honfoglalás- és török kori népek emlékeit. Szabadkígyós A Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre fekszik. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park. Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a Honfoglalás után is lakott hely volt, nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven. Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512ben csatolták Békés vármegyéhez. Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett, de új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra. A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett. Wenckheim-kastély: Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (18491924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz-eklektikus stílusban. A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A

41


kastélyhoz 23 ha-os park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi lámpatestek is sétára csábítanak. Szarvas Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág), a 44-es főközlekedési út mentén fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt Körös partján. A török hódoltság idején Szarvas település, amit a mai Ótemplom helyén álló egykori Szarvas-domb után neveztek el, teljesen elpusztult. Erre az elnéptelenedett területre, a török kiűzése után, az új tulajdonos, báró Harruckern János György a pusztasággá vált területet főként szlovák telepesekkel népesítette be a XVIII. században. Ezért a város újkori történelmét 1722-től jegyzik. Az újratelepítés után dinamikus fejlődésnek indult, de napjainkig elsősorban mezőgazdasági jellegű település maradt. Jelentős fejlődésnek a XVIII. század végén indult. E fejlődés jórészt a város evangélikus lelkészének, Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik, aki megteremtette Európa első gazdasági iskoláját és számos gazdasági újítást vezetett be. Az iskola 1806-ig működött Szarvason. Szarvas először 1848-ban lett város, de 1872-ben elvesztette e címet, amelyet 1966-ban végleg visszaszerzett. Szarvas a XIX. század második felében végzett folyamszabályozások nyomán alakult ki. Az egykori ártér ma Békés megye egyik legszebb része. Tessedik Sámuel munkásságának köszönhetően a várost a régi alföldi településre jellemző girbe-gurba utcák, sikátorok helyett nyílegyenes, sakktáblaszerűen elhelyezkedő utcák alkotják. Szarvas iskolaváros, a mezőgazdasági tudományok egyik központja, a Körös-part Athénjaként is szokták emlegetni. A XIX. század második felétől jelentős szerepet töltött be a város életében a gróf Bolza család. Kastélyokat építtettek a Körös partjára, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot. Itt jelölték ki a történelmi Magyarország közepét is Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján. A millennium évtizedében épültek azok az épületek (például az Újtemplom, az Árpád Szálló, néhány polgárház), amelyek ma is meghatározó részei a városképnek. A városi lét mellett Szarvas őrzi szoros kapcsolatát a vidékkel, a mezőgazdasággal. Szarvas építészeti emlékekben gazdag város: egyházi, világi és népi műemlékek egyaránt találhatók a településen. Bolza Pál mostani bámulatos szépségű empire kastélyának elődje 1810-20 között épült a Körösparton, annak hídja közelében. Ezt az épületet a XIX. század közepén átépítették, valamint klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. Kibővítették néhány további lakóés fogadószobával, valamint házi kápolnával. A Szarvasi-Holt-Köröshöz vezető fehér márványlépcső pihenőjén található a híres római capitoliumi farkas szobor együttes pontos mása, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a szoborral a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.

42


A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatalaként szolgáló kastélyhoz hangulatos kis park, valamint egy kisebb arborétum is tartozik. Az államalapítás 1000 éves évfordulóján adták át a Körös medréből kiemelkedő Ezredéves Emlék című emlékművet, Mihály Gábor Munkácsy díjas szobrászművész alkotását. A millenniumi emlékszobor, azt a legendabeli jelenetet örökíti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok átadják a koronát az országnak. Gróf Mittrovszky Wladimir egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság 1854-ben megvásárolta. Ettől kezdve a földszintes, portikuszos, szobordíszek nélküli timpanonos épület községházaként szolgált egészen 1972-ig. Ma a városi könyvtár és a Chován Kálmán Zeneiskola működik az épületben. Az épület előtt 1927-ben állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, az I. világháborús emlékművet. A szépen kidolgozott kiterjesztett szárnyú turulmadár egy kardot tart a karmaiban. Az obeliszken 1154 név szerepel: az I. világháború szarvasi áldozatainak nevei. Szarvasi Árpád Szálló a városközpont egyik meghatározó épülete, 1895-1896 között szecessziósstílusban a millenniumi ünnepségek alkalmából építették. A patinás szálloda több építészeti stílus elemeit egyesíti magában, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy Békés megye egyik legszebb szállóépülete. A szálló nevét a honfoglaló magyarság vezéréről, Árpádról kapta. A szállóban található egy impozáns méretű tágas díszterem, melyet a gazdag stukkódíszei és velencei tükrei kiválóan alkalmassá teszik különleges bálok, valamint egyedi hangversenyek megrendezésére is. Jelenleg felújítás alatt áll. Evangélikus Ótemplom az 1722-ben újratelepített város legrégebbi, országosan is védett műemléke. Építését a város híres szülöttje Tessedik Sámuel lelkész kezdeményezte és szervezte rendkívül jó gyakorlati érzékkel. A hatalmas méretű, a helyiek által csak Ótemplomnak nevezett templom 1786-88 között hihetetlen gyorsasággal épült fel Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei alapján. Tessedik Sámuelnek egy domborművel díszített emléktábla állít emléket a torony külső falán. Evangélikus Újtemplom A város keleti csücskében található a millenniumi időkben eklektikus stílusban felépült Evangélikus Újtemplom, melyet Francsek Imre építész tervei alapján Popják György helyi kőművesmester épített. A templom belsejébe belépve meglepheti a látogatót a díszítés gazdagsága, ami meglehetősen ritka a protestáns templomokban. A Szarvasi-Holt-Körös partján, az Arborétummal szemben áll az a jelképes szélmalom, ami a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepét jelöli. Az emlékhelyhez a Holt-Körös gátján vezet, az 1100m hosszú Történelmi Emlékút, amely történelmünk meghatározó sorsfordulóit fából készített szobrokkal jeleníti meg. A Vajda Péter utcában találunk meg néhány nevezetes látnivalót. A Vajda Péter Gimnázium melletti 22. számú házban született 1886-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre, mártírhalált halt politikusunk. A 90. szám alatt ál Szarvas legrégibb műemlék épülete, az egykori Tessedik-major, amit 1760 körül építették, barokk jelleggel. Itt nyílt meg Tessedik gazdasági iskolája 1780-ban. Körülötte 3,5 hektáros gyakorlókert terült el. II. Világháborús Emlékmű, a magasba szökő kettős fatörzs – jelképes kapu – a környékbeli akácokból készült, a zsindelyes tető az erdélyi templomok tetőformájának stilizált változata, Mihály Árpád alkotása. A törzseken elhelyezett nagyméretű rézszegek fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel. Közel ezer szöget kellett elhelyezni. Az emlékművet ünnepek éjszakáin reflektorok világítják meg. Tövében mindig van friss virág.

43


A közösségi Házként szolgáló Lengyel palota 1895-ben épült eklektikus stílusban Lengyel Sándor földbirtokos palotájaként. Eredeti szépségében felújított tornya, ablakdíszei uralják az épület városközpont arculatát. M. R. Stefanik szobor felirata : ,,M. R. STEFÁNIK kiemelkedő szlovák hazafi, a francia légierő tábornoka, tudós emlékére, aki az 1894-98-as években Szarvason tanult és érettségizett.'' A szobrot a prágai szlovák kultúra háza kezdeményezésére adományozta a Csehszlovák szövetségi köztársaság miniszterelnöke és a Szlovák Köztársaság elnöke Szarvas városának 1991 októberében. Régi Árvaházat az I. világháború árváinak nevelésére és elhelyezésére építették, ami ma általános iskolaként szolgál. 1925-ben helyezték el az alapkövét,1928-ban adták át. Ma az épület előtt áll Ceres-nek, a földművelés római istennőjének szobra. Eredetileg a Piac téren állították fel 1891-ben. Potsdamból hozatta Zsigmondy Béla mérnök, aki a város első artézi kútját fúratta. Mészkő talapzatába építették be a település első artézi kútjának négy kifolyóját. 2001 óta áll a Fő téren. Rekonstruálták az egykori Piac tér kútját: ma ismét négy csövön folyik a víz. A szarvasi katolikus kisebbség 1807-12 között építtette fel templomát az egykori temető területén copf stílusban. Felszentelése a kegyuraság – gróf Bolza József – kívánságára 1812. augusztus 12-én, Szent Klára napján történt. Az orgonát 1825-ben avatták fel. A templom ma is meglévő vörös márvány lépcsőjét gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban. A harangokat 1912-ben emelték a toronyba. Az Ady Endre utcában található Szarvasi Szárazmalmot 1836-ban építették. Azért nevezik "száraz"nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Húzatáskor a lovak körben és lépésben jártak. A XIX. század végéig kenyérgabonát őrlő lisztesmalom volt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló- és darálómalommá alakították át. 1962-ben fejezte be működését – az országban utolsóként. Ma ipartörténeti műemlék, az országban szinte egyedülálló kuriózum. A városháza mellett áll a híres Szarvas Szobor, amely eredetileg a Bolza-kastély Körös-parti parkjában volt. A szobor Maróti Géza alkotása és 1913 körül készült, 1950 óta áll a város központjában. Tessedik egykori gazdasági iskoláját Kimnach Lajos építész tervezte. 1791-ben épült barokk stílusban. Ma a Tessedik Múzeum épülete. Régészeti és képzőművészeti kiállításoknak ad helyet. Szarvas legrégebbi temetője az Ótemető. Itt található Szarvas kiemelkedő egyéniségének, Tessedik Sámuelnek a sírja. Az 1821-ben készült síremlék Dunaiszky Lőrinc neves pesti szobrász alkotása. A klasszicista stílusú faragványon terítővel letakart úrvacsorai kehely látható, mely az elhunyt lelkészi szolgálatainak megszűnését és a gyászt szimbolizálja. Emlékművet állítottak 2002-ben a város újra telepítésének 280. évfordulójára. Alkotója a szarvasi születésű Lestyán Goda János és a szlovákiai Ladislav Sabó, e ténynek jelkép értéke is van. Az első telepesek nevét egy szerződés és az emlékmű őrzi. Köveit Szlovákiából kapta a város ajándékba, emlékeztetve arra, honnan érkeztek az ősök. Az emlékmű találóan az Újratelepítési Emlékmű nevet viseli A volt Bárány Fogadó 1799-1801 között épült. A XIX.század közepén itt volt a város gyorskocsi állomása és társadalmi életének központja, 1848-ban Szarvas Pilvax kávéháza. Később a posta székháza lett 1949-ig, 1958 óta szakorvosi rendelőintézet működik benne. Szarvasi Szlovák Tájház. A Kilián utcában álló Tájház egy XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos parasztcsalád életét. Kamrájában eredeti koromfestés látható. A Tájház megtekintése után kézműves foglalkozásokon (rongybaba, csutkababa készítése, könyvjelző készítése keresztszemes öltéssel) is részt vehet a látogató.

44


A város természeti értékeinek vizsgálata során meg kell említeni, hogy Szarvas területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozik. Szarvas az Alföld vízi városa. A múlt századi folyószabályozások után kialakult holtágak egyike szinte keresztülszeli a várost. A Körös-holtág 30 km hosszú és 200 hektáros vízfelületével Magyarország ötödik legnagyobb "állóvize". Intenzíven telepített horgászvíz, ahol minden horgász megtalálhatja szerencséjét. A Szarvason és Békésszentandráson sorakozó vízparti magánüdülőkben családok tölthetnek el néhány kellemes napot zavartalan körülmények között. A vízitúrán résztvevők a szarvasi Erzsébet-ligetben található, közvetlenül a vízparton fekvő Ifjúsági Tábor, a Halászcsárda és a Mezőgazdasági Főiskola Kollégiumának szolgáltatásait vehetik igénybe. Szarvas város igazi nemzetközi hírű látványossága a „Pepi-kert‖ néven ismert, a Hármas-Körös egyik holtágának partján, 84 hektáron elterülő Szarvasi Arborétum, amely Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb növénygyűjteménye. Az erdőkben és fás területekben szegény hatalmas alföldi puszta közepén igazi különlegesség, ez a gazdag és változatos, öt távoli világrészről származó növényekből álló csodálatos gyűjtemény. A természetvédelmi területen száz meg száz különleges növényritkaságot, őshonos tiszafákat, változatos fajtájú fenyőket, gyönyörű mocsári ciprusokat, valamint a Magyarországon egyedülálló, több mint 100 éves mamutfenyőt is láthatunk. A magyarok legendás királynéjának, Sissynek nevét őrzi az egykori Füzes helyére telepített Erzsébetliget, mely nyári rendezvényeknek is otthont ad. Nem csak kellemes sétát tehetünk, hanem hasznos információkhoz is juthatunk a közelmúltban felavatott tanösvényt végigjárva. Itt található Szarvas legismertebb képzőművészének, Ruzicskay György festőművésznek Erzsébetligeti alkotóháza, mely a művész halála óta emlékkiállításának helye. Falán a művész megrajzolta a város történelmének jelentős eseményeit és nagyjait. A Városi Gyógyfürdő a gyógyításon kívül kitűnően alkalmas a településre látogató turisták szabadidejének hasznos eltöltésére, testi és szellemi fejlesztésére, kondíciójavítására, tömeg- és versenysportra, és más egyéb turisztikai célú rendezvények szervezésére is. A wellness szolgáltatások iránt érdeklődők számára nyújt kitűnő kikapcsolódási lehetőséget a Liget Wellness és Konferencia Hotel. Az igényes belső, a háborítatlan természeti környezet és a széleskörű wellness szolgáltatások teszik ezt a négy csillagos szállodát vonzó célponttá a pihenni vágyók és a konferenciaszervezők számára egyaránt. A településre látogató turisták egyik kedvelt közlekedési eszköze lehet a kerékpár is. A városban jó minőségű kerékpárút vezet végig a 44-es főút mellett, ezért kerékpáron könnyedén megközelíthetőek a fontosabb műemlékek és látnivalók is. Az Arborétum valamint az Erzsébet liget is könnyen megközelíthető a Szarvast Békésszentandrással összekötő kerékpárúton keresztül. Szarvas és környéke júniustól szeptemberig érdekes, látványos programokat kínál minden korosztály számára. A régióba érkező vendég kedve, érdeklődése szerint válogathat a "Hagyományos természetbarát életmód" rendezvénysorozat sport-, kulturális, hagyományőrző rendezvényei között.       

Szarvasi Lovas napok (július) Aratóünnep (július második hétvégéje) Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál (július) Kenumaraton (augusztus első hétvégéje) Testvérvárosi találkozó (augusztus19-21.) Országos Halászléfőző verseny (augusztus 20.) Szilvanap (szeptember második hétvégéje)

45




Idénynyitó disznótor, Töltött káposzta főző és kolbászkészítő verseny (október harmadik hétvégéje).

Szeghalom Szeghalom, ez a sárréti kis város Békés megye északi részén található, a Szeghalmi kistérség központja (a Sárrét fővárosaként is szokták emlegetni). A Berettyó jobb partján fekszik, innen már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. Ha pedig a folyóknak hátat fordítunk, az Alföld "tengersík" vidékét látjuk. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok. Itt még kis foltokban megtalálható a földrajzi fekvésnek megfelelő flóra és fauna. Az ipar megkímélte a vidéket, csak a földműveléssel kerülhettek vegyszerek a talajba. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Az 1400-as évek végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakott település, 1984 óta város. A XIII. századi krónikák szerint Szeghalom főesperességi székhely és a török uralom idején a település a Nadányi család birtokába került, így, ellentétben a megye más helységeivel, megőrizte színtiszta magyarságát. A végleges letelepülés évszáma 1711, s ezt követően rövidesen Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. Wenckheim-D'Orsay-kastély : A klasszicistaromantikus kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család. Az angol szakállas szemöldökpárkányok adják a jellegzetes romantikus díszítést. 1945 után a kastélyt tollraktárként használták. Az épület alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet. A Sárréti Múzeum és Kiállító terem vagy más néven Simay János polgárház a Wenckheim-kastélynak épült 1840 körül, klasszicista-romantikus stílusban. Sokáig tanácsháza volt. Kárász-kastély : Leánykollégium, volt Kárász-kastély és kerti táncpavilon, klasszicista-neoreneszánszeklektikus, épült 1840 körül. Két templom van a városban, mindegyiket kiemelkedő "halomra" építették. Az elnevezésben szereplő második tag tehát innen származik. Római katolikus templom: A mintegy 2,5 m magas mesterséges dombon, barokk stílusban, 1800 körül épült magtárból 1869-ben alakították át a templommá. Református templom: A város nevét adó halmon, középkori templom alapjára épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Tornya csak 1794-ben készült. 1827-ben görög kereszt alakúra bővítették. A karzatát tartó pillérek fényeikkel, árnyékaikkal sajátos hangulatot árasztanak. Szószékét 1834-ben helyi mester készítette. 1844-ben a tető és a torony leégett, 1949-ben építették újjá. Felszabadulási emlékmű: Makrisz Agamemnon alkotása.

46


Gyülekezeti magtár: A klasszicizáló, műemlék jellegű épület a XIX. század első felében épült. Falán tábla emlékeztet arra, hogy az előtte lévő téren égették a Sárréten utoljára boszorkányt. Lelkészlak: A XIX. század elején épült klasszicista stílusban, népi-romantikus homlokzattal. Itt lakott 1933-1945 között Tildy Zoltán, 1946-1948 között köztársasági elnök. Péter András Gimnázium: Péter András jómódú gazda 1907-ben 1500 hold földjét a községében létesítendő gimnáziumnak szánta. A gimnázium 1926 óta működik, Lelkes ifjúsága adta ki Sinka István első verseskötetét.Zsidó temető, a füzesgyarmati út mellett. Szentes A Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A Kurca-folyó szeli ketté. A város régóta tiszai átkelőhely; 1903-ban épült fel az első Tisza-hídja (a mai vasúti híd, sokáig közúti-vasúti híd volt), majd 1981-ben megépült az önálló közúti híd is. A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert. A népvándorlás évszázadaiban különböző népcsoportok váltották egymást, és egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) legendás sátorvárosa, tehát vélhetően a nagyhírű hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. Anonymus krónikája szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete nemzetsége népesítette be a területet. A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosokról, a Szente-Mágocs családról kapta a nevét. Szentes városnéző túráját a település szívében található Széchenyi-ligetben érdemes kezdeni. A ligetet a Kurca folyó övezi, és 1953-ban az Országos Természetvédelmi Tanács helyi természetvédelmi területté nyilvánította. Széchenyi István halálához kötik eredetét. A ligete elhagyva a Koszta József Múzeum Csallány Gábor Kiállítóhelyét láthatjuk. Az 1869-ben épített egykori vendéglő klasszicista stílusú, és 1949 óta folyamatosan múzeumként működik. Szentes város főtere a Kossuth tér, ahol Kossuth Lajos – Jókai Mór és Vasvári Pál társaságában – 1848. október 1-jén mondta el a nagyhatású toborzóbeszédét. Tóth István által készített szobrát 1934ben felállították. A tér északi oldalán Szentes legjellegzetesebb épülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. A Kossuth térhez kapcsolódik a valamivel kisebb, gyönyörűen parkosított Erzsébet tér, közepén az 1886-ban felállított Szentháromság szoborral. A város római katolikus temploma a Szent Anna Templom, melyet először 1764-1768 között emeltek barokk stílusban, de 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. Szentes legrégibb műemlékét, a Szent Miklós magyar ortodox templomot 1786-ban építették, késő barokk stílusban, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval, Kéri László alkotása.

47


A Luther téri, neogótikus evangélikus templom oltárképét a szentesi születésű Hegedűs László festette. Ugyancsak a Luther téren láthatjuk a volt megyeháza előtt 1934-ben elbontott, s mára újra megalkotott (1996), francia szoborcsoporttal díszített Dísz kutat. A Kossuth utca kanyarodásánál áll az 1998-ban helyreállított Zsinagóga (35. sz., 1868-1870), melyben funkcionálisan a Városi Könyvtár kapott helyet. A romantikus stílusú épület Knabe Ignác tervei szerint épült, s 40 éves elhagyatottság után a város egyik legékesebb épületévé vált. Kertjét csepegtetéses öntözéssel gondozzák, amely egyre több műalkotásnak ad helyet. Tarhos Békés megye közepén a Békéscsabától 20 km-re, Békés várostól, a kistérség központjától 8,5 km-reészakkeletre fekszik. Békés, Vésztő, Bélmegyer, Doboz felől közelíthető meg közúton. Területén folyik át a Gyepes-csatorna. A településhez tartozik a 7,5 km-re fekvő Vizesfás, majorszerű település. Valószínű, hogy a honfoglaláskor a település helyén volt Tas vagy Szabolcs egyik ilyen nevű vezetőjének a szállása. A letelepedés során a Gyula-törzs helyezkedett el ezen a vidéken. A terület a Vata (Csolt) nemzetség szálláshelye lett, monostorukat a Vésztő melletti Mágor-halmon tárták fel a régészek. 1241-ben a tatár pusztítás irtotta ki a vidék lakosságát. 1563-ban a szomszédos Békésben találkozunk Tarhos András nevű lakossal, akinek ősei bizonyára a tarhosi pusztán laktak. A XVI. század végén a császári seregek megpróbálták kiűzni hazánkból a törököt. Hol a császári zsoldosok, hol a török és tatár seregek dúlták a környék falvait. Évtizedekig lakatlannál vált ez a vidék. A környező falvakból csak a templomok meredeztek omladozva a török kiűzése után (1695). 1720-ban a környéket (a megye öthatod) részét Harrucken János György udvari hadi szállító kapta meg a török elleni hadjáratban és a spanyol örökösödési háborúban szerzett érdemei jutalmául. A bárói rangot kapott birtokos hozzákezdett a betelepítéshez. A Harrucken család kihalása után 1789-ben megjelentek a Wenckheimek, mint nőági örökösök. A királyi vármegyehálózat kialakítását követően keletkezett Békés falu, ettől kezdve Tarhos története, fejlődése 1954-ig része Békésnek. A grófi család 1852-ben szerezte meg a pusztát. Nagy kiterjedésű erdőség és elhanyagolt szikes legelő volt akkor ez a vidék. A gróf kb. 50 holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltetett. Szántóföldi művelés ezen a vidéken csak az 1800-as évek végén kezdődött, amikor a Gyepes-csatornát szabályozták, és a mocsarakat lecsapolták. Tarhos, mint település csak a múlt század elején kezdett kialakulni, amikor is a grófi kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédház épült. A környék házainak lakói valamennyien a grófi család szolgálatában álltak. Békés külső tanyazónájának belső peremén sűrűsödés, gócok keletkeztek, amely alapja lett a község kialakulásának. A tanyai népesség száma megnőtt. 1910-es népszámlálás szerint 791 fő. A majorokat egymással és Sarkaddal gazdasági lóvasút kötötte össze. 1928-tól szeszgyár is működött, igen fejlett volt a szarvasmarha tenyésztés. Később meghonosították a rizstermesztést. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, ami Tarhos nevét országos hírűvé tette. A művészi kivitelű zenepalotát 1952-ben és 1953-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. A tarhosi általános iskolát, zenegimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy népművelési miniszteri rendelettel megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet

48


létesítettek. Az 1976 óta az egykori iskola hagyományra alapozva megrendezett Békés-tarhosi Zenei Napok ismét országos hírnevet szereztek a településnek. Két természeti csapás is érte a települést. 1978 júniusában földrengés okozott károkat. 1980. július 28án 78 méter széles töltésszakadás keletkezett a Kettős-Körösön. Ennek során 200 millió köbméter víz zárta el Tarhost a külvilágtól. 11 ezer ha vízzel borított terület vette körül a települést. Hetekig tartó, hősies védekezéssel menekült meg Tarhos a pusztulástól. A Wenckheim-kastély parkja jelenleg helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik, ma gyógypedagógiai intézetnek ad otthont, ami nem látogatható. A Wenckheim-kastély parkja jelenleg helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik. A grófi major maradványa a cselédek számára épített 22 lakásos épület, a két magtár, a gazdatiszti lakás és a ritka építészeti emlékként megmaradt víztorony. Ritka emlék a harangláb. Kellemes színfolt, az önkormányzati hivatallal szembeni park és játszótér, a Jézus Szíve szobor. A településen több mint 18 ezer kötetes könyvtár működik. Legjelentősebb felszíni vize a területén átfolyó Gyepes csatorna. Másik állandó vízfelület a Homokbánya-tó közel 4 ha-os felülettel. A Hosszúfoki csatorna határos Tarhos területével. Belvizes csatornái időszakos vizekkel rendelkezik. Vadgazdálkodás a település környéke apró és nagyvadban egyaránt gazdag. Fácán, őz, nyúl, vaddisznó, dánszarvas vadászható. A helyi vadásztársaság nagy súlyt fektet a bérvadászatra és a sportvadászatra. A település környékén a megyei átlagot meghaladó mértékben találhatók erdők. Túrkeve Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén, Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban ~9.500 fő. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik. A város neve két részből tevődik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ősi magyar személynév. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették először a történeti források Nagytúr néven. A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezőhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé. 1808-tól mezőváros, 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik. Túrkeve több mint hétszáz éves történelme során számos hányattatásnak és felemelkedésnek volt helyszíne. A török pusztítások, a „futás‖ ideje, majd a környékbeli elpusztult településekből való visszatelepülés tette egykoron a táj meghatározó

49


városává. Volt kihalt falvacska, volt tizenhatezres mezőváros, „redemptus‖nagykun település, majd emlékezetesen az első termelőszövetkezeti város. A Berettyó egykori árvizeinek köszönhető végtelen mocsárvilág, és az árvízmentes hátakon kialakult puszták sokasága alakította ki a két meghatározó foglalkozást: a pásztorkodást és pákászkodást. A pákászkodás a gyűjtögető életforma utolsó megjelenése volt Európában, ami fennmaradt egészen az 1800-as évek végéig, amikor „vérét vették‖ a rétnek, azaz elvégezték az azóta is meghatározó jelentőségű tájátalakítást, a folyóvíz-szabályozásokat. Számos nemzetközi és országos híresség között innen származnak a filmművészetben világhírűvé vált Korda fivérek, a Finta testvérek, és itt gyerekeskedett Balogh János akadémikus is. A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik. A település nevezetessége a város északnyugati határán húzódó, az Alföldet átszelő Csörsz árka, valamint a város határában, Túrkeve-Ecsegpusztán talált tarsolylemez. A szilaj állattartásáról és a pásztorhagyományairól nevezetes Ecsegi puszta történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti a Finta Múzeum. A múzeum névadói a túrkevei születésű Finta testvérek. Az Ecsegi puszta híres pásztora volt Finta Miklós, aki a Millennium alkalmából rendezett kiállításra egy alföldi kontyos kunyhót készített. Az ő leszármazottjai Finta Sándor szobrász, író (1880-1958), valamint Finta Gergely szobrász (1883-1947). A Finta Múzeumot Dankó Imre gimnáziumi tanár kezdeményezésére 1951-ben alapították meg, a Finta művésztestvérek munkáját bemutató állandó kiállítás 1967-ben nyílt meg. Érdemes felkeresni a Finta Múzeum mellett a Trianon-emlékművet, a világháborús emlékműveket, az '56-os emlékművet, a kunhalmokat, illetve a termál gyógyvízzel rendelkező gyógy központot és strandfürdőt, de sok látogatót vonz az évente megrendezésre kerülő Juhászfesztivál és a Böllértalálkozó is. Újiráz Újiráz a megye déli határa mentén, a Kis –Sárrét területén, Debrecentől déli irányban 80 km-re fekszik. Békés megyétől a települést délről szegélyező Sebes-Körös választja el. A legfiatalabb bihari település. Iráz története reményteljesen indult, de 1598-ban úgy tűnt, a tatárdúlás végleg megpecsételte a település sorsát. 1912-ben a nagyváradi káptalan településfejlesztésbe fogott, és 12 év alatt a semmiből új falu jött létre. A tudatos fejlesztés során épült iskola, körgát, paplak, és az elsők között egy katolikus templom. A honfoglalás idején szlávok lakhatták a mai település elődjét, erre utal nevének eredete is. A középkori falut 1598-ban tatárok pusztították el. Helyét ismét birtokba vette a Sebes – Körös, ismét a víz, a nád a sás uralta 1880-ig a folyó új medrének kiépítéséig. Iráz puszta maradt 1911-ig, ekkor 100 dohánykertész és földműves települt be. Ők lettek a jelenlegi Újiráz község első lakói. A telepesek Békés, Arad és Csanád megyéből jöttek, és római katolikus vallású magyarok voltak, de volt közöttük békés megyei tót is. Fontos szerepet szánt a nagyváradi káptalan az új katolikus falunak. Ennek bizonyítéka minden év októberének második vasárnapján sorra kerülő búcsú vásár, mely ezreket vonz a faluba.

50


A Sebes-Körös partján álló középkori templom a XVI-XVII. Század fordulóján elpusztult. Ennek a helyén épült fel a ma is látható 1912-es, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt, neoromán stílusú templom. Az építõ Starill Ferenc, aki egyben a berettyóújfalui katolikus templom építője is, eleget téve megbízójának Bunyitai Vince plébános kanonok óhajának, egy kifejlett román stílusú templomot alkotott, mely falu közepén, egy nagy téren közelről éppúgy, mint távolról impozáns hatást tesz. A torony 36 m magas, melyet nyílt erkély vesz körül. A hajó és a szentély téglából épült, teljes hossza 30 m, legnagyobb szélessége 14 m, a belmagassága 17 m. A belső hangulatát fokozza a félkörívvel záródó, színes katedrál üveggel díszített ablakokon beáramló fény. A főoltár képét gróf Széchenyi Jenõ festette. A kórus dísze a ma is jó állapotban lévő Országh Antal által épített orgona. Újkígyós Újkígyós az Alföld tiszántúli területének délkeleti részén fekszik, a Körösök és a Maros között, Békés megyében Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nagyjából nyugatra 26 km-re. Egy Turovszki Krisztián által 2001-ben talált, majd beszolgáltatott lelet-együttes egyik szíjvégén látható kígyó motívum alapján arra gondolhatunk, hogy a település neve igen korán, a 6–8. században keletkezett, az avarok betelepedésének az idején. Újkígyós történetét valójában csak 1814-es alapításától számíthatjuk. A kígyósi birtok 1798-ban került a Wenckheim család tulajdonába. A terület még ekkor is magán viselte a korábbi hadakozások nyomait. Elvadult puszták, mocsarak, itt-ott a régi élet rommá vált emlékei. A török és német dúlásokat csodálatos módon vészelte át Szeged katolikus népe. A békés évtizedekben virágzó, sűrűn lakott vidékké vált. Innen próbált tehát gróf Wenckheim József Antal szerződéssel száz dohánykertész családot idetelepíteni. Az Újkígyósra érkező őseinknek a letelepedés után első dolguk volt templomot építeni, de az első felépített épület nagyon hamar kicsinek bizonyult. Ezért 1858-ban a község összefogásából és a községet telepítő gróf, Wenckheim József Antal végrendeletében meghatározott segítségéből Czigler Antal tervei szerint új templomot építettek. Az oltárkép Fischer Károly és Munkácsy Mihály munkája. Említésre méltóak az újkígyósi temetői fakeresztek, az Ipolyi Arnold Népfőiskola helytörténeti kiállítása, valamint a város határában található kunhalmok. Vésztő Vésztő Békés megye északi részén, a Kis-Sárrét térségben található. Közigazgatási határa északon a megye határral is azonos Sebes - Körös. Békéscsabától mért távolsága 35 kilométer. Lakóinak száma 2006. januárjában 7561 fő , kiterjedése 12,5 négyzetkilométer.

51


Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb tudományosan alá nem támasztott néveredet elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számunkra volt vesztő(hely). A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-féle szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Hajdú-Bihar megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a SebesKörösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg. 1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program. MÁGOR-PUSZTA: A vésztő-szeghalmi út mellett elhelyezkedő Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. Nevezetes vésztőiek: Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte, Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte, Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn. Sinka István születésének 90. évfordulójára, és az I. Országos Földmunkáskongresszus emlékére hozták létre a Sinka István Emlékházat és Helytörténeti Múzeumot Vésztőn 1987-ben. A múzeum megemlékezik az 1943 februárjában Vésztőn tartott első Országos Földmunkáskongresszusról. Állandó kiállítása: Sinka István, a népi írók és Szárszó, valamint Metykó Gyula vésztői születésű festőművész munkássága. Zsadány Zsadány község Békés megyében, a Sarkadi kistérségben található, a keleti országhatártól 10 km-re. A település első történeti említése a Regestrum Varadiense-ben történt 1219-ben, a helynév Sadan, Zwad szláv eredetre utal, személynévként is használatos, de szájhagyomány útján elterjedt egy másik eredete is, miszerint a "nádas" szó fordítottjából alakult ki a Sadán településnév.

52


A 14. században László aradi, Tatamér alba regiai prépost birtokolja, A 15. században a Bacsók, a Bajomiak, majd később a Thurzók és Bocskai is birtokosa a településnek. A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel Zsadány fontos hadiútvonal mellett fekszik. A 17. században veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. század végén a templom és torony építése, amely ma is áll. A 18. században a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt. Ebből a derecskei uradalom alakult ki és fejlett társadalmi, gazdasági élet alakult ki. Zsadányban az 1800-as évek második felében telepedtek le az első zsidók. A közösség tagjainak egy része kereskedelemmel foglalkozott, a többiek az uradalomban éltek, ők voltak a Fried család uradalmi intézői, tiszttartói. 1800-as évek második felében került birtokukba a fancsikai uradalom a kastéllyal, amelyet a kor ízlésének megfelelően építettek, bővítettek tovább. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot. Az oroszok bejövetele után a kastély teljes berendezését széthordták. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtóit befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagykert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet, mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak, amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltűnt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet. Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település, itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok.

A települések területi és népességadatait az 1. számú táblázat mutatja be. 1. táblázat: A Körösök Völgye Natúrpark településeinek területe és lakónépessége

1

Település Békés

A település területe 12723,

Állandó népesség száma 21013,

2

Békéscsaba

19393,

63161,

3

Békésszentandrás

7745,

3867,

4

Bélmegyer

6305,

1105,

5

Biharugra

5284,

991,

6

Bucsa

5582,

2446,

7

Csárdaszállás

5416,

491,

8

Dévaványa

21655,

8266,

9

Doboz

5447,

4458,

10

Ecsegfalva

7899,

1355,

11

Fábiánsebestyén

7173,

2177,

12 13

Füzesgyarmat Geszt

12734, 5139,

6082, 833,

53


14

Gyomaendrőd

30394,

14625,

15

Gyula

25580,

32328,

16

Kétegyháza

5049,

4008,

18

Komádi

14465,

6040,

19

Körösladány

12379,

4917,

20

Körösnagyharsány

1991,

664,

21

Körösszakál

1502,

881,

22

Körösszegapáti

4585,

1018,

23

Köröstarcsa

6280,

2783,

24

Körösújfalu

2530,

598,

25

Kunszentmárton

14365,

9060,

26

Magyarhomorog

3956,

973,

27

Mezőberény

11853,

10939,

28

Mezőgyán

5986,

1228,

29

Mezőtúr

28972,

18297,

30

Nagytőke

5468,

457,

31

Okány

7062,

2763,

32

Öcsöd

10366,

3618,

33

Sarkad

12557,

10702,

34

Szabadkígyós

4556,

2814,

35

Szarvas

16157,

17350,

36

Szeghalom

21713,

9660,

37

Szentes

35325,

29610,

38

Tarhos

5745,

914,

39

Túrkeve

23652,

9570,

40

Újiráz

1547,

642,

41

Újkígyós

5492,

5570,

42

Vésztő

12570,

7675,

43

Zsadány

6584,

1751,

Forrás: KSH T-STAR 2009

54


1.2. A térség történelmi múltja, természeti, illetve kulturális értékei 1.2.1. Táj Természet-földrajzilag az Alföldön belül lényegében egy süllyedékterület, sekély medence. tehát környezeténél valamivel (1-10 méterrel) alacsonyabban fekvő tökéletes síkság. A táj északkeleti legmagasabb (104 m) és a délnyugati legalacsonyabb pontja (83 m) közötti szintkülönbség meghaladja a 20 m-t. Határai É-ÉNY a Nagy-Sárrét, a Berettyó-Kálló köze, a Szolnoki-ártér, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, NY-on a Nagykunság, D-en a Csongrádi-sík és a Békés-Csanádi-hát, Keleten pedig az országhatárral elválasztott bihari hegylábi területek. A természeti táj még néhány km-en a határ túlsó oldalán is folyatódik, ahol fokozatosan olvad bele az Erdélyi-peremhegyvidékhez tartozó dombsági területbe. A térség folyói (Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös), amelyek több tízezer év óta meghatározó szerepet játszanak a felszínformálásban, éppen az említett, ma Romániához tartozó hegyvidéken (Réz-, Biharhegység és az Erdélyi érchegység) erednek. Sőt volt olyan időszak is a pleisztocénban, amikor a Tisza és több mellékfolyója (Kraszna, Szamos) is ideszállította vizét. A folyók jelenlegi vízgyűjtője az országhatártól keletre mintegy 50-150 km-re kezdődik, és természetesen a hordalékuk többségét is innen szállítják. A síkvidék nagyobb része tehát a folyók hordalékkúpjaként értelmezhető. A felszínt 20-50 m vastag folyóvízi üledék (homok, infúziós lösz) borítja. A földtörténeti fejlődésből következően a talajadottságai gyengék, többsége öntés réti talaj és számos helyen alakultak ki szikes területek is. A táj belső részein magasabb, míg a peremeken mélyebb a talajvízszint. A vidék éghajlata mérsékelten meleg és szárazságra hajlamos, a csapadék 540-600 mm körüli. A hasznosítható természeti erőforrások közül pedig a kőolaj és a földgáz (Füzesgyarmat), valamint a kavics, a termál- és gyógyvíz (Gyula, Békés, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd) említésre méltó. Már az eddigi kutatások is közel 20 településen találtak meleg- vagy hévizet, a kutak felét azonban a pénzhiány miatt nem tudják hasznosítani, és jelenleg lefolytva várnak jobb időkre.

1.2.2. Vízrajz A táj jelenlegi állapotára a XIX. századi folyószabályozási munkálatok gyakorolták a legnagyobb hatást. A középkor századaiban (e térségben is) leginkább a vízimalmokat éltető és a várak védelmi képességét fokozó árokrendszer állandó vízellátása okozott gondot, és a kezdetleges technikával, ugyanakkor sokszor nem átgondoltan megépített gátak gyakran okoztak árvizet. A törökök elleni háborúk időszakában azonban kifejezetten pozitív szerepet töltött be az átjárhatatlan mocsaras vidék, mintegy menedéket nyújtva az ott élők számára. A táj átalakítása, a lecsapolás, a vízrendezés és a vízimalmok folyamatos működésének kérdése a XVIII. század végétől ismét foglalkoztatta az itt élőket, főként a vidék feudális földbirtokosait. A II. József uralkodása idején elvégzett katonai felmérések során nyert területi információk a nemesség ellenállása (az adóztatástól való félelme) miatt nem kerültek nyilvánosságra, ezért új tájfelmérésre volt szükség. A vidék hidrológiai feltárása az 1820-as években Huszár Mátyás és munkatársai (ifj. Tessedik Sámuel és az akkor szintén fiatal Vásárhelyi Pál) nevéhez fűződik. Jelentős szerepet töltött az itteni folyószabályozási munkálatok elindításában Beszédes József is, aki a Fehér-Körös középső szakaszához kapcsolódóan alakított ki 1843-ban, egy 90 km hosszú csatornát malomüzemeltetési és

55


egyben árvízvédelmi céllal. Közben a magyar reformmozgalom legjelesebbe Széchenyi István is hatalmas munkához, a közismert a Tisza-szabályozáshoz fogott, ezért az általa szervezett Tiszavölgyi Társulathoz csatlakozott a korábban hasonló céllal megalakult körösi is. A tervezésben, főként azonban annak gyakorlati végrehajtásában a két Bodoki (Mihály és Károly), apa és fia kiemelkedő érdemeket szerzett. A 1840-es években lassan meginduló, majd pedig 1855-től felgyorsuló munkák csaknem fél évszázadon át egészen a századfordulóig tartottak. Az európai viszonylatban is jelentős, több ezer, alkalmanként azonban akár tízezer kubikus együttes munkájára és nem utolsósorban a honi mérnöki szakértelemre épülő folyószabályozás eredményeként közel fél millió, ha termőföld vált ármentessé. Az ŐsBerettyó alsó, Bucsától Mezőtúrig húzódó szakaszának a vizét, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna szállítja a Hármas-Körösbe, amelyet árvíz idején zsilipkapuval zárhatnak el. A Berettyót lényegesen lerövidítették, Bakonszegtől a torkolatig pedig mesterséges mederbe terelték. A Sebes-Körös Nagyvárad–Körösszakál szakaszán 12 átmetszést hajtottak végre, majd a Kis-Sárrét mocsárvilágán keresztül is mesterséges medret ástak egészen Körösladányig. A korábbi kanyargós meder, a Holt-Sebes-Körös Biharugrán, Okányon és Vésztőn át szintén Körösladánynál éri el az „élő‖ folyót. A Fekete-Körösön, amelyet még 1844-ben kezdtek szabályozni az évtizedek során 71 átmetszést végeztek, és a Szanazugi torkolattól Békést elhagyva (Krisztina-zugig) mintegy 20 km-es szakaszon szintén mesterséges mederben szállítja vizét. A Fehér-Körös, amelynek elhagyott medre a Gyula– Sikony–Békés vonalán folyva belvízi és egyben öntözőcsatorna lett, korábban ugyanis a Fehér- és a Fekete-Körös Békésnél egyesült. A szabályozásokkal egy időben és részben azt követően fokozatosan építették meg az árvízvédelmi töltéseket, amelyeket 300–600 m szélességben helyeztek el a meder két oldalán A töltések karbantartása azóta is folyamatos, így az elmúlt másfél évszázad alatt számos árhullámot sikerült levezetni. Az utolsó nagyobb pusztítást okozó árvíz 1980 nyarán volt, amikor is a Kettős-Körös jobb partján főként Békés város külterületi határából mintegy 10 ezer ha került egy gátszakadás eredményeként víz alá. Doboz és Tarhos községek pedig mintegy szigetként kiemelkedve, homokzsákokkal körül véve állták a természet ostromát. Az ármentesítést a már a XIX. század végétől belvízvédelmi munkálatokkal tették teljessé. amelynek során vízelvezető csatornákat ástak, a víz átemelésére pedig gőzerőre alapozott szivattyútelepeket építettek. Mezőberény határában, a Kettős-Körös jobb oldalán éppen egy ilyen századfordulós, eredeti állapotában helyreállított telepet láthatunk, egyúttal emléket állítva eleink hatalmas természetalakító munkájának is (Bodoki Károly Vízügyi Múzeum). A vidék „természetátalakító‖ munkában jelentős érdemeket szerzett Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök is, aki a Földművelési Minisztérium államtitkáraként szorgalmazta az Alföld fásítását, és e céllal hozta létre a püspökladányi kísérleti telepet is 1924-ben. A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet tárolnak. Ezek hasznosítása már hosszabb idő óta folyik a térségben (lakások, üvegházak fűtése). Becslések szerint a Dél-Alföldön található a hazai hévízkészlet majd 40%-a. Hozzávetőlegesen 70 termálkút üzemel Békés megyében. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a többszáz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a térség nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését.

56


A térség természeti környezetének meghatározói a Körös folyók. A Kettős-Körös klasszikus értelemben nem vehető önálló folyónak, hiszen saját forrással nem rendelkezik, csak mellékfolyóiból táplálkozik. Teljes hosszában Magyarország területén folyik, azonban vízgyűjtőjének egy kis része a belé torkolló csatorna-rendszerek révén Romániába is átnyúlik. Esésviszonyait tekintve tipikusan alföldi vízfolyásnak tekinthető, melyhez számos oldalcsatorna (zömében korábbi holtágak) csatlakozik. Ezek közül vízgyűjtő terület szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír balról az Élővíz-csatorna, jobbról a Vargahosszai-, valamint a Hosszúfok-Határér-Kölesér-főcsatorna. A Hármas-Körös saját vízgyűjtőterületével együtt 27537 km2 teljes vízgyűjtőterülettel rendelkezik, mely ez által a Maros után a Tisza második legjelentősebb mellékfolyójává emeli. Hossza mentén több lefűződött holtág található, melyek jelentős része jelenleg is belvíz befogadó, valamint vízátvezető szerepet tölt be és gravitációs, szivattyús kapcsolatban áll a Hármas-Körössel. A Sebes-Körös folyó teljes hossza 209 km, melyből az alsó 58,26 km síkvidéki szakasz tartozik Magyarországhoz, s mintegy 150 km Romániához. Az alegység területe 634,35 km2. A Körös-völgy térség területén számos holtág található2, melyek állapotában, hasznosításában jelentős különbségek adódnak. Ezen kívül jelentősebb – elsősorban gazdasági hasznosítású - vízfelület a Fehérháti-Halastavak (Békés) és GácshátiHalastó (Köröstarcsa).

1.2.3. Természeti értékek Az elmúlt évezredek során a Dél-Kelet Alföldön a víz volt a legfontosabb tájformáló erő. A Sebes-Körös folyó és a romániai Bihar hegység déli lejtőiről érkező számtalan ér áradásai alakították ki azt a hatalmas vízi világot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. Az Alföld ezen területének egynegyed része rendszeresen elöntött árterület volt. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, a mocsarak pedig eltűntek. A külső szemlélőnek a síkvidék egyhangúnak tűnhet, mégis a táji jellemzők alapján diverz, több kistájra oszlik: kezdve a magasabb peremrészektől (Körösmenti-sík, a Bihari-sík) a néhány m-rel mélyebb térszínekig (Dévaványai-sík, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét). A természeti értékek megőrzésében kiemelkedő szerepet tölt be a Körös–Maros Nemzeti Park. . A KMNP 1997–ben alakult, 14 tagja, mozaikfoltja összesen 42 636 ha. Ezek közül 10 terület beleesik a Tisza térség tervezési területében. A táj természetföldrajzi egyediségét az egykori vízi világ, illetve annak napjainkig fennmaradt reliktumai adják. Egyszerre van jelen az „ősi természet‖ és az emberformálta kultúrtáj. Az alábbiakban a Dél-Tiszántúl országos természeti értékei közül a Natúrpark számára kijelölt területen megtalálhatóakat soroljuk fel.

1.2.3.1. Védett területek Körös ártér védett terület Területe: A Körös-ártér (a Kettős-Körös és a Sebes-Körös összefolyásától Szelevényig) 6579 hektáron jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park területi egységét képezi. 2

A KÖRKÖVIZIG területén huszonhat, ebből négy saját kezelésben

57


A mozaikos szerkezetű nemzeti park több helyen is találkozik a Tisza vidékével, bár a védett területek nem nyúlnak le közvetlen a folyóig. Az erdélyi Szigethegység vizeit a békési síkra szállító Körösöket a Tiszához hasonlóan szabályozták, melynek eredményeképpen a parttalan vízi világ itt is visszaszorult. Eltűntek a mocsarak, a láptalaj helyén a vízigényes növényeket elpusztító réti talajok alakultak ki, s az egykori vízbőség helyett ma a Körösök völgye inkább vízhiányos területté vált, melynek vizét a Tiszából a Keleti-főcsatornán keresztül pótolják. Az egykor fajgazdag társulások fajai a töltések közti hullámtérre szorultak vissza. Többek között ilyen a mételyfű, rizspalka, rucaöröm és a virágkáka is. Itt is megtaláljuk a már sokszor említett morotvákat, nedves réteket, ligeterdőket. Az állatvilágból sok faj végleg eltűnt, így a hód, a sakál, a rózsás gödény stb., szerencsére azonban a vidra, a mocsári teknős, s a Tiszáéhoz hasonló gazdag fészkelő és átvonuló madárvilág ma is megtalálható itt. Növényvilága: Elsősorban a víz által meghatározott régmúltat tükröző mocsárvilág egyes tagjai, mint a nyílfű (Sagittaria sagittifolia), a virágkáka (Butomus umbellatus), a sulyom (Trapa natans), a tündérfátyol (Nymphoides peltata) fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a rucaöröm (Salvinia nutans). A hullámtéri erdők két jellemző típusa, a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő (Salicetum albae-fragilis), a bokorfüzes (Salicetum triandrae) és a ma már ritkább, a szárazabb magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő (Fraxino pannonicae-ulmetum). A keményfa ligeterdő aljnövényzetében megtalálható a ligeti szőlő (Vitis sylvestris), mely a vörös könyv tagja. Megtalálhatók még továbbá egyéb lágyszárú növényritkaságot, mint például a széles levelű nőszőfű (Epipactis helleborine), és a nyári tőzike (Leucojum aestivum). Egyre ritkuló pompás fafajunk a fekete nyár (Populus nigra) utolsó genetikai menedékhelye is a hullámtér. Tájesztétikai szempontból kiemelendők az odvas, csavarodott törzsű, megkapó látványt nyújtó öreg botoló füzek, melyek főként a kubikok és a kanyargó holtágak partjait szegélyezik.Értékes élőhelyek a holtágak között elterülő, valamint a folyót a mentett oldalon is kisérő ártéri kaszáló rétek (Alopecuretum pratensae), és a főként veresnadrág csenkeszes (Festucetum pseudovinae) és mézpázsitos (Pucinelliaetum limosae), sziki gyeptársulások különböző változatai. A nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag (Clematis integrifolia). Állatvilága: Az ártereken a vízhez és vízparti életmódot folytató élővilág a jellemzőbbek. Gyakran találkozhatunk bakcsóval (Nycticorax nycticorax), kis kócsaggal (Egretta garzetta), szürke gémmel (Ardea cinerea). Nyár végi ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya (Ciconia Nigra). A folyóparton vízbenyúló ágakról lesi táplálékát a jégmadár (Alcedo atthis), s a holtágak öreg füzein a függőcinegék (Remiz pendulinus) művészi fészkeit himbálja a szél. Télen a vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet. Az ártereket szegélyező kaszáló réteken fészkel a ritka haris (Crex crex).Az emlősök közül jelentős állattani érték az európai vörös könyves, fokozottan védett a vidra (Lutra lutra) emelhető ki gyakoriságánál fogva. A nyíltvízi élettáj védett faja réti csík (Misgurnus fossilis), a védett vágó csík (Cobitis taenia), a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) és a kis elterjedési területű széles durbincsnak (Gymnocephalus baloni) és a ma már veszélyeztetett kárász (Carassius carassius) is megtalálják életfeltételeiket. A visszavonuló árvizek után kialakuló sekély kiöntések, kubikok fontos kétéltű-hüllő szaporodó helyek.

58


Élettájai: A Tisza és mellékfolyói által határolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek (szikes gyepek, sziki tölgyesek, löszpuszták, lápok, mocsarak, morotvák, vizes rétek, keményés puhafa liget- és galériaerdők) rendkívül változatos mozaikjából épült fel. A vízrendezések után a megmaradt hullámtéren kialakult másodlagos tájforma és az életközösségek egyediségét, sajátosan magyar alföldi jellegét, éppen a fent említett, valamikori hatalmas, változatos életterek kisterületen való tömörülése, együttérzékelhetősége, illetve néhány, a szabályozással létrejött új élőhely kialakulása (pl. kubikgödrök) adja meg. Különösen sok a hullámtéren a szigetszerűen elhelyezkedő, viszonylag zavartalan, természet közeli vizes élőhely (holtág, kubik, mocsárfolt), melyeket igen fajgazdag vízi-vízparti életközösségek jellemeznek Kultúrtörténeti emlék: A terület kultúrtörténeti érték kategóriájába elsősorban a szabályozások után üzembe helyezett vízügyi emlékek sorolhatók. Turisztikai szempontból látványos a Békésszentandrási duzzasztómű, a hozzátartozó műemlék jellegű szivattyúházzal, valamint a Peresi műemléki szivattyúház és természetvédelmi bemutató épület. A másik fontos csoportot a hagyományos paraszti kultúrához tartozó emlékek, a hátakra épült körösvidéki tanyák, gazdasági épületek, a megőrzött ősi gazdálkodási formák és eszközök, az őshonos magyar állatfajták képezik Dévaványa- Ecsegi- puszta védett terület A területen az egykori nagy-sárréthez tartozó természeti értékek képviseltetik magukat, az ember által jelentősen módosított területen. A folyószabályozást követően az életterek átalakultak, megindult a másodlagos szikesedési folyamat az amúgy is szikes puszták által mozaikolt területen. A Hortobágytól délre terül el a csapadékban roppant szegény országrész, a Nagy-Sárrét. A leírások szerint átjárhatatlan, nagy kiterjedésű mocsár volt, nyugati peremén a Vánnya nevű faluval. Eredete az Alföld egyenletlen süllyedésével hozható kapcsolatba. Fő alakítója a Berettyó volt, de a Hortobágy árvizei is ide folytak, mivel a terület jóval mélyebben fekszik környezeténél. Az itt rekedt víz sokszor 46.000 ha-t borított el. Amikor 1820-ban felmérték a területet, s a vízmentesítését javasolták, az itt élők tiltakoztak, mivel az állattartás, nádvágás, csikászás stb. biztosította megélhetésüket és a kisebb gátszakaszokkal rossz tapasztalataik voltak. A vízrendezést mégis megcsinálták, de a belvizekkel azóta is folyik a küzdelem. A falvak ma is régi helyükön, az árhatáron ülnek. A táj arculata azonban alapvetően megváltozott, a szántók között alig-alig maradt fenn az eredeti növényzet. Az egykori mocsári vegetációra emlékeztetnek a csomós és fekete szittyó, lápi páfrány, nyári tőzike, óriás csenkesz. A lefolyástalan, vízállásos területek mocsárrétjein ecsetpázsit, tarackos tippan, az alacsonyabb helyeken hernyópázsit, békaszittyó, sások virítanak. A magasabb kötöttebb agyagon kialakult növényzetet legeltetik, uralkodó elemei a juh- és sziki csenkesz, szálas perje, galajok, sziki üröm. Rengeteg a sziksaláta, kamilla. A telepített erdők adnak otthont sok védett állatfajnak. A tájvédelmi körzet fő feladata a védett túzok élőhelyeinek védelme, a kipusztulással fenyegetett faj fenntartása.

59


Területe: A védett terület 13 088 hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2 659 hektár. Ebből rét, legelő 23,3 12091,0.hektár, erdő 3,5 1827,1hektár, vízfelszín 1,4 740,9 Növényvilága: A Hortobágy-Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Gazdag élővilága megőrizte a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a vízitök (Nuphar lutea), a sulyom (Trapa natans) és a rucaöröm (Salvinia nutans) értékes állományait. Az ecsegpusztai területen ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte és régi korokból itt maradt, az Alföldön ritka növények lelhetők fel. A védett gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) és az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) ilyen száraz, füves térségben csak a gulyakutakban találja meg azt a sajátos mikroklímát. A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín eróziója feltűnően vakítóan fehér színű, ott találjuk a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), sziki üröm (Artemisia santonicum) leveleit. Kipusztult fajok: debreceni torma – Armoracia macrocarpa, lápi galaj – Galium uliginosum, mételyfű – Marsilea quadrifolia. Az özöngyomok elsősorban a folyók árterein és a csatornák mentén terjednek. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos sziki szolonyec rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a Dévaványai-Ecsegi puszták jelenős réti őszirózsa (Aster sedifolius), sziki kocsord (Peucedanum officinale) állományai. A szikes sztyepek ritka reliktumfaja a pontusi pusztai tyúktaréj (Gagea szovitzii). Az endemikus fajok száma alacsony, kiemelendő az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). Jellemzőek az ürmös szikesek, sok pillangósvirágú fajjal (karcsú kerep – Lotus angustissimus, sziki, cérna-, sávos, pusztai és sudár here – Trifolium angulatum, T. micranthum, T. striatum, T. retusum, T. strictum), a vakszikesek (bárányparéj – Camphorosma annua, seprűparéj – Bassia sedoides), a sziki ecsetpázsitosok (kisvirágú kakukktorma – Cardamine parviflora, kisfészkű aszat – Cirsium brachycephalum, pocsolyalátonya – Elatine alsinastrum, hosszúkocsányú és sugaras víziboglárka – Ranunculus baudotii, R. radians, buglyos boglárka – R. polyphyllus), a löszgyepek (macskahere – Phlomis tuberosa), a sziki magaskórósok (bárányüröm – Artemisia pontica,), valamint a mezsgyék - (nyúlánk sárma – Ornithogalum pyramidale) és töltések növényzete (kecskebúza – Aegilops cylindrica, taréjos búzafű – Agropyron pectiniforme, cingár gombafű – Androsace elongata, sáfrányos imola – Centaurea solstitialis, heverő seprűfű – Bassia prostrata). A szikesek ritka adventív faja az egyenes forrásfű (Montia linearis). Állatvilága: Jellemző a vízi életmódot folytató szárcsa (Fulica atra), tőkés réce (Anas platyrhynchos), vízityúk (Gallinula chloropus), de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- (Ardea cinerea), és vörösgémek (Ardea purpurea), a bakcsók (Nycticorax nycticorax), a kiskócsagok (Egretta garzetta) és az üstökös-gémek (Ardeola ralloides). A folyó árterén vidrák (Lutra lutra) is megtalálják életfeltételeiket. Dévaványa-Ecsegfalva térségének kiemelkedő természeti értéke az európai túzok (Otis tarda). A túzok közép-európai és magyarországi állományának legéletképesebb populációja él a területen. A madár védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a Túzokvédelmi Állomást. A védett területek természetkímélő, extenzív hasznosítása nemcsak a túzokállomány életfeltételeinek kedvez. A védett területen szép számban él a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a kuvik (Athene noctua), a réti fülesbagoly (Asio flammeus) vagy a szalakóta (Coracias garullus). Nyár végén gyakori az egerészölyv (Buteo buteo), pusztai ölyv (Buteo

60


rufinus), vagy ritkábban kígyászölyv (Circaetus gallicus), de március-április hónapokban a halásszsas (Pandion haliaetus) is megtalálható. A nyílt, háborítatlan pusztai területen még egy fontos rágcsáló kisemlős fordul elő. A közönséges ürge (Citellus citellus) élőhelye délkelet-európai sztyepektől Élettájai: A Dévaványai-sík potenciális erdőssztyep-táj, azonban az évezredes emberi tevékenység során a természetközeli fás vegetáció a folyók ártereire húzódott vissza. Az ártéri puhafás ligeterdőknek maradtak fenn kisebb állományai, de a mai erdők túlnyomó része nemes nyár- ültetvény. A terület mintegy 30%-át szikes gyepek borítják, gyakran jelentős összefüggő foltokban. Kis kiterjedésben löszgyepeket is megfigyelhetünk. A táj a holocénben valószínűleg folyamatosan erdőssztyep, ill. szikes sztyep jellegű volt. Kultúrtörténeti emlékei: Túréri-tó, valamint a Dévaványai Túzokrezervátum. A Füzesgyarmaton a Református Templom, és zsinagóga, a Wenckheim-kastély, a Városháza épülete a zsidótemető valamint a Szent Borbála-szobor. Szeghalmon a Wenckheim— D’Orsay-kastély, a Kárász-kastély a Kossuth Lajos-szobor, a Tildy Zoltán-szobor, a Sárréti Múzeum és Kiállító terem. Kis-Sárrét védett terület A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér hálózta be. Nagygyanté és Mezőgyán között nagy kiterjedésű legelők terülnek el. Füves és ürmös szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a hátasabb foltokon a löszös jellegű növényzetnek. A puszták változatos növényzetében találta meg fészkelő- és táplálkozó helyét a túzok. A vizenyős területeken rendszeresen fészkel a bíbic, a nagy goda, a piroslábú cankó és a sárszalonka. A vátyoni erdők a Kis-Sárrét legváltozatosabb tája és tájképi szempontból annak leglátványosabb területe. Az erdőkbe ékelődő rétek, legelők növénytársulásai sok ritkuló, értékes növényfaj menedékhelyei. A változatos táj gazdag madárvilágának értékes fészkelő fajai: darázsölyv, holló, héja. A valamikori Sárrét délkeleti sarkában hazánk egyik legkiterjedtebb halastó rendszere terül el. A biharugrai halastórendszer közel 2000 hektáros vízfelületével Magyarország második legnagyobb mesterséges halastava. Két, területileg és jellegét tekintve is jól elkülönülő része: a biharugrai tórendszer és a begécsi tömb. A halastó rendszer, mint madárgyülekező hely az egész Kárpát-medencében jelentős. Vadludak, vadrécék, darvak tömegei pihennek itt meg az átvonulás során, de számos hazai fészkelő fajnak is kedvelt helye. A géntelepek mellett a hazánkban fészkelő egyetlen vadlibafaj, a nyárilúd is szívesen költ itt. Védelemre érdemesek a szalontai, geszti és biharugrai legelők, valamint a vátyon-laposi és a nemeszugi erdők. Területe: Területe 723 km2 A Sebes-Körös folyó és a romániai Bihar hegység déli lejtőiről érkező számtalan ér áradásai alakították ki azt a hatalmas vízi világot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A biharugrai halastavak 1600 hektáros vízfelületükkel jelenleg az ország második legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Növényvilága: A mesterségesen kialakított tórendszer legkiterjedtebb növénytársulása a nádas Jellemző, ill. értékes fajok: a magassásosokban villás sás (Carex pseudocyperus),

61


kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a mocsarakban rucaöröm (Salvinia natans), sulyom (Trapa natans), tündérfátyol (Nymphoides peltata), kolokán (Stratoites aloides). Az elöregedett, sekélyebb tavakon apró békalencse (Lemna minor), és egy rovaremésztő növény, a közönséges rence (Utricularia vulgaris) is megtalálható. A vizes élőhelyek fokozatos visszahúzódásával kiemelt feladat a két ősi mocsárfolt eredeti állapotban történő megőrzése. A mocsarak környékén sok védett növény, pl. a pompás kosbor (Orchis laxiflora ssp. elegans), hússzínú ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), örménygyökér (Inula helenium), réti iszalag (Clematis integrifolia) találja meg életfeltételeit. A mocsár- és kaszálóréteken medvetalp (Heracleum sphodylium), merevszőrű boglárka (Ranunculus strigulosus), mocsári kosbor (Orchis palustris), szürke aszat (Cirsium canum), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), festő zsoltina (Serratula tinctoria). A réteket körülölelő gyepeken ősszel nagy számban virít az őszi kikerics (Colchicum autumnale), mely üde rétek Tiszántúlon ritka növénye. A kiszáradó fűzlápmaradványokban rekettyefűz (Salix cinerea), orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis), a szikes réteken hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), karcsú kerep (Lotus angustissimus), erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A rétiőszirózsás–szikikocsordos réteken: sziki kocsord (Peucedanum officinale), réti őszirózsa (Aster sedifolius), fátyolos nőszirom (Iris spuria), aranyfürt (Aster linosyris). A rétsztyepeken a hegylábi flóra áthúzódó fajai a borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), az öldöklő aszat (Cirsium furiens), a rezgőpázsit (Briza media), a pirosló here (Trifolium rubens), a macskahere (Phlomis tuberosa), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), a bakfű (Stachys officinalis), a fogaslevelű bükköny (Vicia narbonensis subsp. serratifolia) és a parlagi rózsa (Rosa gallica). Fás szárú növények közül elsősorban kocsányos tölgy (Quercus robur) szerepel meghatározó fajként. Erdők maradványfajai a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), a változó boglárka (Ranunculus auricomus), a magas gyöngyperje (Melica altissima), a ligeti szőlő (Vitis sylvestris), a szagos galaj (Galium odoratum), a kányabangita (Viburnum opulus). Kipusztult a mocsári aggófű (Senecio paludosus), a nádi boglárka (Ranunculus lingua), a gyilkos csomorika (Cicuta virosa), a mocsári aszat (Cirsium palustre) és a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Állatvilága: A tavak felbecsülhetetlen értékét a gazdag madárvilág képviseli. A vonuló fajok közül kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett kis lilik (Anser erythropus). Az utóbbi években rendszeresen figyelhetők meg a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) példányai. A lehalászások után visszamaradt tómedrekben nagy tömegben gyülekeznek a különböző parti madarak: godák, cankók, pólingok. Rendszeres vendég a halászsas (Pandion haliaetus) és örvendetesen nő az itt telelő rétisasok (Halietus albicilla) száma. Európai viszonylatban is kipusztulással veszélyeztetett faj, teljes európai állománya 3000 pár. Elsősorban élőhelyük csökkenése miatt fogyatkozik állományuk. Az emberi zavarásra különösen érzékeny, ezért fészke körül fokozott nyugalmat kell biztosítani. Nyári lúd (Anser anser), nagy kócsag (Egretta alba), vörös gém (Ardea purpurea), kanalasgém (Platalea leucorodia) és egy-két pár vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena) választja fészkelő helyül a tavak mentén egyre inkább teret hódító nádast. Ritkán szerecsensirály (Larus melanocephalus) is előfordul. A szárazon álló leeresztett tómedrekben gulipánok (Recurvirostra avosetta) fészkelnek. Az

62


erdőkben rendszeresen költ a holló (Corvus corax), a darázsölyv (Pernis apivorus), a héja (Accipiter gentilis), és egyes években a fokozottan védett békászó sas (Aquila pomarina). Az emlősök közül a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) gyakran előfordul a tavakon és csatornákon. Élettájak: Potenciális vegetáció maradványaiból jelentős területet foglalnak el a szikes rétek, ürmöspuszták, cickórós gyepek és a száraz gyepek. A gyepek nagy része extenzíven használt, a felhagyott szántók egy részén erdőtelepítések kezdődtek, ill. folytatódnak. A telepített erdők jelentős része kocsányos tölgyes, csertölggyel és magyar kőrissel elegyes. Tájképi, kultúrtörténeti érték: A védett területet tájképi szempontból látványos, természetközeli erdők teszik még változatosabbá. A terület kultúrtörténeti értékekben is gazdag. A geszti „régitemetőben‖ látható még néhány csónakos fejfa, valamint itt található a Tisza-család temetkezési helyéül szolgált kripta épülete. A felújításra szoruló épületet park veszi körül, itt található a környék egyetlen kocsánytalan tölgye (Quercus petraea). Geszt nevezetessége a Tisza-kastély. A borosjenői Tisza-család 1766-ban jutott mezőgyáni és geszti birtokához. 1772-ben már felépült a mai kastély, s ettől kezdve ez volt a 4100 holddal rendelkező Tisza-család fészke. Itt született Tisza Lajos bihari főispán három fia: Kálmán, a dualizmus korának ismert miniszterelnöke, Lajos, a szegedi árvíz kormánybiztosa, és a korán elhunyt Domokos, Arany János neveltje. Itt született Kálmán fia, István, a keménykezűnek ismert politikus, akit a nép csak Tisza Pistának nevezett. A manzárdtetős barokk-copf stílusú épület többszörösen átalakított, bővített épület, földszinti helyiségek boltozottak. Jelenleg általános iskola és kultúrház működik az épületben. A kultúrházi szárnyon három teremben két szép márványkandalló és egy, a család címerével díszített fehér csempekályha található. A kastély melletti kis nyári lak volt Arany János kedvelt tartózkodási helye, amikor Tisza Domokos nevelőjeként 1851 januárjától októberig a kastélyban lakott. Az épületben ma Arany János emlékére berendezett kiállítás látható. A kastélyt övező parkot a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakították ki a meglévő fás növényzet felhasználásával. Két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vérbükk, néhány szil és egy fekete diófa fasor emlékeztetnek az egykori parkra. A Tisza-kastély padlásán két védett, ritka denevérfaj fontos szaporodóhelye található. A csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) és a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) védelme szempontjából fontos a szaporodóhely további zavartalanságának biztosítása. További kultúrtörténeti értékek a román ortodox templom Méhkeréken. A református templom Mezőgyánon. A görög katolikus templom Sarkadkeresztúron. A Schwarcz-kastélyok Okányban, a Fried-kastély Zsadányban. A Vésztő–Mágori Történelmi Emlékhely. Bélmegyerei Fáspuszta védett terület A védett terület környéke mindig is fákkal borított lehetett. A magányosan álló kocsányos tölgyek és vadkörtefák a Fás-pusztának ősi erdősztyepp-hangulatot kölcsönöznek. A szikes pusztát legelőként, míg a bélmegyeri erőket vadgazdálkodási célra hasznosítják. A madártani értékek közül kiemelkedő jelentőségű a századforduló óta létező gémtelep, melyen bakcsó, kis kócsag, szürke gém fészkel; valamint a fellelhető ragadozó madarak több faja. Területe: 644 hektár kiterjedésben, a Kis-Sárrét keleti határán.

63


Növényvilága: Fás-puszta az ősi erdőssztyepp látványát idézi a magányosan álló, többszáz éves kocsányos tölgyekkel (Quercus robur) és az idős vadkörtefákkal (Pyrus pyraster). A sziki erdőssztyepp társulás (Peucedano-Asteretum punctai) értékes állományai maradtak meg. A társulás névadó fajai a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sediofolius). A sziki kocsord tápnövénye a nagy szikibagoly (Gortyna borelii) lepkefajnak. A terület további értékei a fátyolos nőszirom (Iris spuria) foltjai, érdekességként pedig a sziki lórum (Rumex pseudonatronatus) említésre méltó. Állatvilága: Kiemelkedő jelentőségű a századforduló óta folyamatosan létező gémtelep és a ragadozó madarak csoportja. A gémtelepen főként bakcsó (Nycticorax nycticorax), kiskócsag (Egretta garzetta) és szürkegém (Ardea cinerea) fészkel, míg a ragadozók között jellemző a békászó sas (Aquila pomarina), a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a barna kánya (Milvus migrans). A fokozottan védett madarak közül a gyurgyalag (Merops apiaster), a kuvik (Athene noctua) és a gyöngybagoly (Tyto alba) rendszeresen költ a területen. A történelmi idők óta fennmaradt erdők változatos rovarvilágot őriztek meg. Megtalálható itt az Alföldön egyébként ritka szarvasbogár (Lucanus cervus). Élettájak: A folyószabályozások (Sebes-Körös, Nagy-Körös) és a lecsapolások érzékenyen érintették a bélmegyeri területeket is. A talaj vízgazdálkodásának megváltozásával sok helyen sófelhalmozódás következtében szikes térszintek alakultak ki. Mágor-puszta védett terület A védett terület kultúrtörténeti értékét a kettős halom adja, mely a Sebes-Körös áradásai elől nyújtott menedéket az itt élő embereknek. A kettős Mágorhalom a történelem során élt emberek emlékeit hordozza magában. A kultúrtörténeti, tájesztétikai és botanikai értékek, együtt a fokozottan védett állatfajokkal (haris, kuvik, vidra) képezik a védettségre érdemes érték-együttest. Növényvilága: A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans). Állatvilága: A fészkelő vízimadarak közül a bölömbika (Botaurus stellaris) szürkegéme (Ardea cinerea), bakcsó (Nycticorax nycticorax), kiskócsag (Egretta garzetta). A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), a fürj (Coturnix coturnix). A túzok (Otis tarda) dürgőhelyül választja a pusztai területet. Élettájak: Másodlagos szikes puszták, ligeterdők, löszgyepek, holtágak Kultúrtörténeti emlékek: Csolt Monostor és Romkert Kígyósi-puszta: Az Alföldön egykor vándorló folyók ágai hordalékukkal építették a tájat. A kiszáradt medrek, folyóhátak hosszan követhetők a kígyósi pusztán még ma is. A vízszabályozás óta már nem a folyók, hanem az erózió és a defláció alakítják a tájat. Az elzárt medencék, laposok elszikesednek, a terméketlen padkafenék területe lassan, de biztosan nő, ezeket a padkaperemek határolják, jellegzetes sziki növényzetükkel. A magasabb részeken sztyeppesedés figyelhető

64


meg, de az eredeti erdős sztyepp csak kis helyeken maradt meg. Szabadkígyós környékén a tatárjuharos tölgyerdő utal erre. A puszta nagy része ma is őrzi természetes állapotát, többszöri kísérlettel sem sikerült megindítani a szántó művelést. A belvizeket nem tudták lecsapolni, így belvizes években a puszta nagy része hosszú ideig víz alatt áll. Állatvilágából kiemelkedik a nagygoda, mely a nedves, füves réteket, kaszálókat kedveli. Védett állat a molnárgörény is, melynek hazánk a legnyugatibb élőhelye. Életmódja a nyílt pusztákhoz kötődik. Területe: 4783 hektár Növényvilága: A klasszikus szolonyeces szikesekhez kötődő mikrodomborzati formák és növénytársulások teljes skálája megtalálható a területen. A padkák növénytársulását sziki csenkesz (Festuca pseudovina), sziki üröm (Artemisia santonicum) alkotják. Előfordulnak itt a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum) egyedei is. Vaksziken a bárányparéj (Camphorosma annua) fordul elő. A szikesek jellemző élőhelye a szikes rét (buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus), sziki kányafű (Rorippa kerneri), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)). Az ürmös-puszta (erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), sziki varjúháj (Sedum caespitosum), egyvirágú here (Trifolium ornithopodioides)). A mézpázsitos szikfok, a vaksziknövényzet (sziki ballagófű (Salsola soda), magyar sóballa (Suaeda pannonica), magyar palka (Cyperus pannonicus)). A cickórós-puszta és a sziki magaskórós növényzete (bárányüröm (Artemisia pontica), réti őszirózsa (Aster sedifolius).A pusztákon láthatjuk az orvosi székfű (Matricaria chamomilla var. Salina) néhol összefüggő állományát és a sziki sóvirág (Limonium gmelini) lila virágjait. A nedves rétek uralkodó növénytársulása az ecsetpázsitos sziki rét. Társulás alkotó fajai a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a fehér tippan (Agrostis alba). A löszpusztagyepek mára kis zárványokként mezsgyékre, földvárakra, a szikes környezetből kiemelkedő padkákra szorultak vissza. Kiemelkedő fajai az endemikus, az országban csak itt előforduló erdélyi hérics (Adonis hybrida) és a kónya zsálya (Salvia nutans), továbbá jellegzetes a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), a kék atracél (Anchusa barrelieri), a vetővirág (Sternbergia colchi ciflora), a karcsú orbáncfű (Hypericum elegans), a macskahere (Phlomis tuberosa), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), a bérci here (Trifolium alpestre), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale). A sztyepcserjések szintén csak kis fragmentumokban maradtak fenn, növényei a parlagi rózsa (Rosa gallica), törpemandula (Prunus tenella)). Abelvizes szántók olyan értékes iszapnövényzetnek adhatnak otthont, mint iszapfű (Lindernia procumbens), henye káka (Schoenoplectus supinus) Kipusztult többek között a csajkavirág (Oxytropis pilosa), festő csülleng (Isatis tinctoria). A puszta keleti oldalát egy téglalap alakú erdő, az ún. Nagyerdő szegélyezi. Az erdő részben természetes, részben telepített. Kocsányos tölgy (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), vadkörte (Pyrus pyraster) és mezei szil (Ulmus minor) alkotja a faállományt. Állatvilága: A vonuló vízimadarak stratégiai pihenőhelyeként használják a területet. Megfigyelhető a póling (Numenius sp.), cankó (Tringa sp), goda (Limosa sp.), éjszakázó helye a lúd (Anser sp.) és réce (Anas sp., Aythya sp.) csapatoknak. A puszta gyülekező- és pihenőhelye a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és darvaknak (Grus grus). De megtalálható a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a kék vércsék (Falco vespinus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a nagy goda (Limosa limosa).

65


Élettájak: csenkeszes-ürmös szikes rét, ecsetpázsitos szikes rét Kultúrtörténeti emlékek: Wenckheim kastély és kastélypark, Wenckheim kápolna és kripta, kialakított tanösvény. Cserebökényi-puszta Szentes külterületén, a várostól északkeletre található védett terület, melynek jellegzetes pusztai élővilága nagy értéket képvisel. Vonuló és időszakosan itt tartózkodó fajok egyaránt megtalálhatók. Kisebb rágcsálók, vakondok, sün, nyúl, néhány őz és egy-két róka alkotja az arborétum emlősállat-faunáját. Területe: 4565 hektár Növényvilága: A puszta legelterjedtebb nedves rétje az ecsetpázsitos kaszálórét. Legnagyobb területet borító társulása a cickafarkfüves szikes puszta. A legjellemzőbb az ürmöspuszta, melynek jellemző fajai a sziki üröm (Artemisia santonicum), a sziki sóvirág (Limonium gmelini), a kamilla (Matricaria chamomilla), és a sziki varjúháj (Sedum caespitosum). A sziki erdősztyepek helyét a réti őszirózsa (Aster sedifolius) által dominált sziki magaskórósok jelzik. Állatvilága: Cserebökény madárvilága különleges értéket képvisel. Eddig 229 faj előfordulása bizonyított. A fokozottan védett madárfajok közül a cigányréce (Aythya niroca), a fehér gólya (Ciconia ciconia), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a gyöngybagoly (Tyto alba), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a haris (Crex crex), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a kuvik (Athene noctua), a réti fülesbagoly (Asio flammeus), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), és a szalakóta (Coracias garullus) költ a területen. Fontos szerepet töltenek be egyes madárfajok vonulásában, mint például a fekete gólya (Ciconia nigra), tavi cankó (Tringa stagnatilis), nagy póling (Numenius arquata), kis póling (Numenius phaeopus), kék galamb (Columba oenas). Rendszeres dürgőhelye a túzoknak (Otis tarda). A hátasabb részeken ürgetelepek (Citellus citellus) találhatók. Élettájak: Régi időkre emlékeztető az ősgyepek cicikafark füves legelők, ártéri rétek. A vízrendezést követő szikes jellegű, ürmös-pusztai, vakszikei és szikfoltjai gyengén fejlettek, nagy kiterjedésű szikes mocsarak és rétek. Kultúrtörténeti emlékek: Az Árpád-korból való fábiánsebestyéni és a XV. századi ecseri templomok romjai.

1.2.3.2. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Dénesmajori Csigáserdő Természetvédelmi Terület A Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedő 5,1 hektár füzes (Salicetum) a benne élő csigafauna alapján kapta meg a védettséget 1997-ben. A területen 12 csigafajt mutattak ki. A fajok közül természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti csiga (Chilostoma banatica) előfordulása. A faj viszonylag szűk elterjedési területen található meg, mely a Keleti-, Déli-Kárpátoktól az Alföld keleti pereméig húzódik. Állománya, elterjedési területe összeszűkülőben van, ezért élőhelyeinek védelme fontos feladat. Magyarországon néhány szigetszerű, kis állománya van jelen e fajnak. Magyar területre a Tisza-, Maros-, és a

66


Körös-völgyön keresztül juthat. A védett területen még számos, az Alföldön ritka, hegy- és dombvidéki csigafaj is megtalálható Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület A Szarvasi Arborétum és sorsa összefonódott alkotói és ezek családjának történetével. A múlt század elején Szarvas és Békésszentandrás környékét még a szabályozatlan Körösök megmegújuló áradásai uralták, mikor Bolza József gróf (1782-1862) felesége, Batthyány Anna grófnő megkezdte Szarvason a mai Anna-liget fásítását. Leányágon továbböröklődött az Anna-ligeti park és az 1908-ban épült kastély. A kastély ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont. Legkisebb fiuk Bolza Péter Tiszakürtön épített kúriát és parkot, amely napjainkban a Tiszakürti Arborétum néven ismert. Ötödik gyermekük Bolza Pál (18611947) a szarvasi kastélyt és birtokot örökölte, valamint nagybátyjától Bolza Józseftől a mai arborétum területén levő ligetet és fás legelőt. A Körösök szabályozása után Bolza Pál itt kezdte meg a nagyobb arányú fatelepítéseket. Az Arborétum világhírűvé válása az ő nevéhez fűződik. Élete utolsó éveiben féltve őrzött gyűjteményét, mely életművét is jelentette egyben, a magyar államnak ajánlotta fel. Napjainkban hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élőfa gyűjteményének számít A Szarvasi Arborétum ma öt fás növénygyűjteményt gondoz 82 ha területen. Az országosan védett területen három látogatható rész található: a Bolza Pál alapította "Pepi-kert", az 1951ben a parkhoz csatolt ún. Mitrowssky-kert és az ún. konyhakerti rész. A "Pepi-kerthez" északon kapcsolódik a gyűjtemény másik felét kitevő, nem látogatható parkerdő és a törzsültetvény, valamint a faiskola. A fás növénygyűjteményben közel 1.600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található. Ebből 1.200 a lomblevelűek száma (1.100 lombhullató, 100 örökzöld), 400 a fenyőféléké, zömmel örökzöldek, mindössze 7 a tűhullató fajok száma. Az Arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett 250 honos és 52 telepített lágyszárú növényfaj és 211 kalapos gomba található a területen. Közel 100-ra tehető a madárfajok száma. Az Arborétum fő feladata a növényállomány megőrzése, mint országos génbank, a tudományos kutatás, az oktatás, és a közművelődés. Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület célja, hogy méltó módon megőrizze a történelmi Magyarország középpontjában emelt emlékmű és környezetének (a Holt-Körös kapcsolódó parti szakasza), kultúr- és természettörténeti egységét. A régi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József (1838-1891) a Szarvasi Gimnázium egykori tanára határozta meg és a szarvasi un. Kreszan-féle szélmalmot jelölte így ki. Az egykori szélmalmot a századfordulón lebontották, helyét egy malomkővel jelölték meg. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el.

1.2.3.3. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Országos tekintetben Békés megye rendelkezik a legtöbb helyi jelentőségű természetvédelmi területtel. A tervezett Natúrpark térségében 147 db helyi jelentőségű természeti emlék, illetve természetvédelmi terület esik. Ezeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

67


1.2.3.4. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari terület) Biharugrai halastavak 2 791 hektár a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Biharugari-halastavakat az egykori KisSárrét területén alakították ki. A területet szikes puszták, természetes mocsarak, telepített és őshonos erdők, halastavak és szántók jellemzik. Tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás, szarvasmarha- és juh legeltetést, libatartást, szántóföldi gazdálkodás a legfontosabb emberi tevékenységek. Elsősorban a halastavakon és a természetes mocsarakban fészkelő és átvonuló vízimadarak számára jelentős. Az élőhely természetesen nem csak a halastavat jelenti, hanem a körülötte lévő nedves réteket és az erdőket is. Jellemző vegetációja a sztyepp. A halastó és környéke fontos élő -, pihenő-, és táplálkozó hely, számos veszélyeztetett és védett vízimadár és gázlómadár számára. Előfordul a térségben a cigányréce (Aythya nyroca), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis). Gémfélék számos faja is képviselteti magát a területen, mint például a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), az üstökösgém (Ardeola ralloides), a vörös gém (Ardea porpurea). Megfigyelhetünk a halastó környékén kanalasgémet (Platalea leucorodia), valamint vadászó ragadozó madarakat is, úgy, mint a halászsast (Pandion haliaetus), ritkán réti sast (Haliaetus albicilla). Természetesen a halastó és környéke nem csak a vízimadarak számára fontos élőhely, hanem sok más faj is képviselteti magát itt. Halfaunája igen gazdag, réti csík (Misgurnus fossilis) és lápi póc (Umbra krameri) is bizonyítottan megtalálható itt. Kétéltű fajokkal is szép számban találkozhatunk, a Biharugrai halastó élőhelye többek között a vöröshasú unkának (Bombina bombina), a zöld varangynak (Bufo viridis), a tavi békának (Rana ridibunda) és a levelibékának (Hyla arborea). A térség védett és fokozottan védett emlősfajoknak is otthont ad, úgy, mint a vidrának (Lutra lutra), a menyétnek (Mustela nivalis), a hermelinnek (Mustela erminea), vagy az európai sünnek (Erinaceus europeus). A terület madárvilágára a legnagyobb veszélyt az engedély nélküli vadászat és halászat jelenti. Nem elhanyagolható a Sebes - Körösből érkező vízszennyezése sem, amely főként a nádasok, mocsaras területek, vizek élővilágát pusztítja.

1.2.3.5. Natura 2000 területek Dél-Tiszántúl legértékesebb területei a Natura2000 alábbiak (2. táblázat).

3

3

hálózat részét képezik, melyek az

275/2004. (X.8.) Korm. rendelet– Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

68


2. táblázat: NATURA 2000 területek

Különleges madárvédelmi területek (SPA Special Protection Area) Kis-Sárrét Dévaványai-ecsegi puszták Kígyósi puszta Cserebökényi puszta Különleges természetmegőrzési területek Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek Gyula-szabadkígyósi gyepek bővítése Jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek Körösközi erdők Sarkadi Fási erdő Köles ér Korhány és Holt-Korhány Gyántéi erdők Gyepes csatorna Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek Gyula-szabadkígyósi gyepek Fekete- Fehér és Kettős Körös Bélmegyeri Fás Puszta Dévaványa környéki gyepek Hortobágy Berettyó Sebes Körös Hármas körös Holt Sebes Körös Dél-Bihari Szikesek Tóniszállás Szarvasi Gyepek Cserebökény Tőkei gyepek Lapistó-fertő

69


Különleges madárvédelmi területek (SPA Special Protection Area) Kis-Sárrét (HUKM10002) Az egykori Kis-Sárrét területén kialakított halastórendszer, valamint a körülötte megmaradt szikes puszták, mocsarak, telepített erdők, szántók jellemzik a területet. A Begécsi- és Biharugrai tórendszerek közvetlen közelében található Cséfai-halastavak és Radványi-erdő hasonló természeti adottságokkal rendelkeznek a romániai oldalon. A madártani jelentőséggel bíró terület 8336 hektár. A vonuló és fészkelő vízimadárfajok igen jelentős élőhelye. Nagy létszámú gémtelepnek ad otthont a terület. Vonuláskor tízezres nagyságrendű vízimadár fordul meg a területen. A téli etetések eredményeképpen az egyik legnagyobb hazai rétisas-telelőhellyé vált a tórendszer és a környező erdők. A romániai oldal 1000 hektáros területén ugyancsak rendszeresen elõfordul 20 000 vonuló vízimadár (Heath & Evans 2000). Jellemző földhasználat: erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, honvédelem, mezőgazdaság (gyep- és nádgazdálkodás, szántóművelés), természetvédelem, vízgazdálkodás. Veszélyeztető tényezők: A hal- és nádgazdálkodás és a természetvédelem érdekellentétei veszélyeztetik a terület madárvilágát. Az extenzív halgazdálkodás érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az általa alapított gazdasági társaságon keresztül szerzett befolyást a fokozottan védett tavakon. Időszakosan súlyos problémát jelent a vízhiány, mert a tavak gravitációs úton nem áraszthatók. Egyéb védettség:  Fontos madár-élőhely (Important Bird Area - IBA) Kis-Sárrét (Biharuga térsége) IBA; 12326 ha  Különleges természetmegőrzési terület (Natura 2000)  Országos jelentőségű védett terület  Biharugra Ramsari terület: 2791 ha

70


Dévaványai-ecsegi puszták (HUKM10003) A terület a Nagy-Sárréten, a Hortobágy-Berettyó, a Sebes-Körös, a Berettyó és az Ó-Berettyó térségében terül el. Rossz minőségű szántók, vizes és száraz gyepek, szikes legelők, csatornák jellemzik a területet. A terület nagysága: 25117 hektár. A hazai túzokállomány egyik legfontosabb élőhelye. E globálisan veszélyeztetett faj országos állományának egyharmada a területen fordul elő. Fészkelő vonuló vízimadár állománya jelentős. Földhasználat: Mezőgazdaság (szántóés gyepművelés), természetvédelem, vadászat és vadgazdálkodás, vízgazdálkodás. Veszélyeztető tényezők: A természet élőhelyek átalakítása, vizes élőhelyek lecsapolása, intenzív mezőgazdasági művelés. A túzokállomány jelentős része mezőgazdasági területeken költ, ahol a gépi kaszálás, öntözés, aratás okoz számottevő károkat. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság túzokmentő központot üzemeltet Dévaványán, ahol elsősorban a veszélyeztetett fészkekből kikerülő tojások és fiókák mentését, repatriálását végzik. A visszavadított madarak túlélési sikere sajnos alacsony. Egyéb védettség:  Dévaványai-sík IBA; 30000 ha  Különleges természetmegőrzési terület (Natura 2000)  Országos jelentőségű védett terület Kígyósi puszta (HUKM10001) A terület nagysága: 8834 hektár Egyéb védettség:  Különleges Madárvédelmi Terület Special Protection Area (SPA);  Különleges természetmegőrzési terület (Natura 2000);  Országos jelentőségű védett terület

71


Cserebökényi puszta (HUKM10005) Nagy kiterjedésű szikes puszta, fasorokkal, körben szántókkal, mélyebb részein időszakosan mocsaras területekkel. A terület nagysága:27960 hektár A pusztai madárfajok élőhelye, csapadékos években jelentős vízimadár-élőhely. A Dél-Alföld jelentős kékvércse-élőhelyeinek egyike, az ugartyúk állományának egyik hazai kulcsterülete. A területen jelentős gólytöcs-állomány él. Földhasználat: honvédelem, mezőgazdaság (szántó- és gyepművelés), természetvédelem, vadászat és vadgazdálkodás, vízgazdálkodás Veszélyeztető tényezők: Probléma a túlcsatornázottság és a természetes okok miatt egyaránt fellépő vízhiány, a legelő állatállomány hiánya, az intenzív mezőgazdasági művelés.  Fontos madárélőhely (Important Bird Area - IBA) Cserebökényi puszták IBA; 18200 ha  Különleges természetmegőrzési terület (Natura 2000)  Országos jelentőségű védett terület Különleges természet megőrzési területek Jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek Körösközi erdők A terület 70%-ban természetes, vegyes erdős terület. 20%-ban telepített erdős terület, száraz legelők és puszták 5%, szántó területek 2%, és egyéb területek (városok, falvak által lefedett területek, utak, hulladéklerakó helyek, bányák, ipari területek 3%). A terület kódja: HUKM20011, kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM20012 A terület nagysága: 5783.2900 ha

Sarkadi Fási erdő A területet természetes erdő alkotja 98% -ban, a fennmaradó rész telepített erdők alkotják. A terület kódja: HUKM20021 A terület nagysága: 117.0000 ha.

72


Köles ér Felszíni víztestek (álló és folyó víztestek) 98%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 2%. A terület kódja: HUKM20022, kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM10002, HUKM20023 A terület nagysága: 70.0000 ha Korhány és Holt-Korhány Felszíni víztestek (álló és folyó víztestek) 90%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 5%. Nedves kaszálórétek, mezofil gyepek2 %. Vegyes erdőtársulás 3% A terület kódjai: HUKM20023, kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM10002, HUKM20019, HUKNM20022 A terület nagysága: 47.0000 ha Gyántéi erdők A terület élőhelyei: szikes-puszta, mocsár, és legelők 5 %. Természetes vegyes típusú erdőtársulás 95%. A terület kódja: HUKM20025, kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM10002 A terület nagysága: 222.0000 ha Gyepes csatorna Felszíni víztestek (álló- és folyóvíztestek) 80%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 15%, vegyes erdő terület 5%. A terület kódja: HUKM20020 A terület nagysága: 169.000 ha Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Gyula-szabadkígyósi gyepek A terület élőhelyei: szikes- puszták, legelők és gyepek 85%, száraz legelők és puszták 4%, szántott terület 9%, erdős terület 1%, egyéb területek (települések, utak, hulladék-elhelyezés területei, bányaterület, ipari területek) 1%. A terület kódja: HUKM20010 kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM10001 A terület nagysága: 11473.0000 ha Fekete- Fehér és Kettős Körös A terület élőhelyei: felszíni álló és folyóvizek 45%, száraz legelők és puszták 12%, nedves és mezofil gyepek 11%, természetes vegyes erdőtípus 25%, egyéb területek (települések, utak, hulladék-elhelyezés területei, bányaterület, ipari területek) 7%. A terület kódjai: HUKM20012, kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM20011, HUKM20016, HUKM20017 A terület nagysága: 1642.0000 ha

73


Bélmegyeri Fás Puszta A terület élőhelyei: szikes- puszták, legelők és gyepek 30%, száraz gyepek és puszták 8%, egyéb szántott terület 20%, természetes vegyes erdő terület 35%, telepített erdős terület 5%, egyéb területek (települések, utak, hulladék-elhelyezés területei, bányaterület, ipari területek) 2%. A terület kódja: HUKM20013 A terület nagysága: 645.0000 ha Dévaványa környéki gyepek A terület élőhelyei: szikes- mocsarak, legelők és puszták 65%, felszíni víztestek 1%, nedves kaszálórét, mezofil gyepek 10%, szántott terület 20%, erdős terület 1%, egyéb területek (települések, utak, hulladék-elhelyezés területei, bányaterület, ipari területek) 3%. A terület kódja: HUKM20014 Kapcsolat más Natura 2000 területekkel HUKM10003, HUKM20015, HUKM20018 A terület nagysága: 13418.3400 ha Hortobágy Berettyó A terület élőhelyei: szikes- mocsarak, legelők és puszták 15%, felszíni víztestek30%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 15%, nedves kaszálók, mezofil gyepek 15%, erdős terület 10%, telepített erdők 2 %, egyéb területek (települések, utak, hulladék-elhelyezés területei, bányaterület, ipari területek) 3%. A terület kódja: HUKM20015 Kapcsolat más Natura 2000 területekkel: HUKM10003, HUKM20014 A terület nagysága: 3018.000 ha Sebes Körös A terület élőhelyei: felszíni álló és folyóvizek 40%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 8%, száraz füves területek és puszták 10%, nedves kaszálók és mezofil gyepek 15%, szántott terület 5%, vegyes erdős terület 20%, telepített erdős terület 2%. A terület kódja: HUKM20016 Kapcsolat más Natura 2000 területekkel: HUKM20012, HUKM20017, HUKM20018 A terület nagysága: 1121.0000 ha Hármas körös A terület élőhelyei: felszíni víztestek (álló és folyóvizek) 30%, mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 15%, száraz füves területek és puszták 10%, nedves füves területek mezofil gyepek 20%, erdős terület 15%, telepített erdő 10%. A terület kódja: HUKM20017 Kapcsolat más Natura 2000 területekkel: HUKM1005, HUKM20012, HUKM20016, HUKM20028, HUKM20031 A terület nagysága: 7654.8400 ha

74


Holt Sebes Körös A terület élőhelyei: felszíni víztestek (álló- és folyóvizek) 70% mocsár, láp, vizet szegélyező értékes vegetáció 10%, nedves kaszálórét, mezofil gyepek 10%, vegyes erdőtársulás 5%, parti homokdűnék,, homokos partok 5%. A terület kódja: HUKM20018 Kapcsolat más Natura 2000 területekkel: HUKM20014, HUKM20016 A terület nagysága: 530.0000 ha Dél-Bihari Szikesek A terület élőhelyei: Szikes- mocsarak, legelők és puszták 75%, száraz füves puszták 5%, nedves kaszálók, mezofil gyepek 9%, feljavított füves területek 4%, szántó területek 2%, telepített erdők 5% A terület kódja: HUKM 20019 Kapcsolat más Natura 200 területtel: HUKM10001, HUKM20023 A terület nagysága: 7012.0000 ha Tóniszállás Szarvasi Gyepek A terület élőhelyei: Szikes- mocsarak, legelők és puszták 60%, felszíni víztestek 2%, tocsogók, vízpartot szegélyező vegetáció 8%, száraz füves puszták 10%, nedves kaszálórét, mezofil gyep 7%, feljavított gyep 8%, szántó terület 5%. A terület kódja: HUKM20026 A terület nagysága: 652.0000 ha Cserebökény A terület élőhelyei: Szikes- mocsarak, legelők és puszták 70%, felszíni víztestek 3%, tocsogók, vízpartot szegélyező vegetáció 3%, száraz füves puszták 8%, nedves kaszálórét, mezofil gyep 3%, feljavított gyep 4%, szántó terület 5%, telepített erdő 2%, egyéb terület (városok falvak, által elfoglalt terület, utak, hulladéklerakó helyek, bánya területek, ipari területek) 2%. A terület kódja: HUKM20027 Kapcsolata más Natura 2000 területtel: HUKM10005 A terület nagysága: 9856.0000 ha Tőkei gyepek A terület élőhelyei: Szikes- mocsarak, legelők és puszták 70%, felszíni víztestek 1%, tocsogók, vízpartot szegélyező vegetáció 1%, száraz füves puszták 10%, feljavított gyep 5%, szántó terület 7%, telepített erdő 2%, egyéb terület (városok falvak, által elfoglalt terület, utak, hulladéklerakó helyek, bánya területek, ipari területek) 2%. A terület kódja: HUKM 20028 Kapcsolata más Natura 2000 területtel: HUKM1005, HUKM20017, HUKM20031 A terület nagysága: 2983.0000 ha

75


Lapistó-fertő A terület élőhelyei: Szikes- mocsarak, legelők és puszták 60%, felszíni víztestek 2%, tocsogók, vízpartot szegélyező vegetáció 2%, száraz füves puszták 12%, feljavított gyep 9%, szántó terület 15%. A terület kódja: HUKM20030 Kapcsolata más Natura 2000 területtel: HUKM10005 A terület nagysága: 1886.0000 ha Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek Gyula-szabadkígyósi gyepek bővítése A terület nagy részét 85%-át szikes és szikesedő területek alkotják (mocsarak, legelők és puszták), de megtalálhatók itt a szárazabb legelők (4%), szántó területek (9%), vegyes erdőterületek (1%) és egyéb területek (városok, falvak területei, utak, hulladéklerakó helyek, bányák, ipari területek 1%). A terület kódja: HUKM20010 kapcsolat más Natura 2000 területtel: HUKM10001 A terület nagysága: 11473.0000 ha

1.2.3.6. Környezetileg érzékeny területi rendszer és kiterjedése (ESA) Az ország 9.303.183 hektárnyi területéből mezőgazdasági művelés alatt áll 6.130.000 hektár, az összes földterület 66%-a. Ez az európai átlag közel kétszerese. A szántóként hasznosítható terület 4.700.000 ha, a teljes terület 50,6%-a, és ez a háromszorosa az európai átlagnak. A 18%-nyi erdőterülettel tehát az ország legnagyobb részét mező- és erdőgazdasági termelésre hasznosítjuk, és ez számottevően befolyásolja természeti környezetünk állapotát. Az ország területéből a mezőgazdaságilag művelt védett természeti terület mindösszesen 3%, de tekintve, hogy hazánk területének több mint kétharmada művelt terület, a nem védett területeken folytatott gazdálkodás mikéntje jelentős hatással van a szigetszerűen beékelődött növény- és állatfajokra és ezek életközösségeire. Ezek megóvásának egyik leghatékonyabb eszköze az Angliából elindult, majd az EU által is átvett Környezetileg Érzékeny Területek (Environmentaly Sensitive Area: ESA) rendszere, mely olyan tájak megőrzésére hivatott, ahol maga a táj, az ott fellelhető élővilág és a kultúrtörténeti értékek országos jelentőségűek. Az ESA olyan terület, ahol a hagyományos mezőgazdálkodási módszerek segítettek kialakítani egy sajátos tájarculatot, történeti jellegzetességet és nem utolsó sorban növény- és állatközösségek élőhelyeit. A kifizetési rendszer célja az, hogy segítse ennek a gazdálkodási gyakorlatnak folyamatos fennmaradását, és a környezetvédelmi érdekek érvényesítését. Az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény vezette be az ESA rendszerhez hasonló Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fogalmát. A törvény 53/3/c pontja szerint „érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja‖. A törvény alapján az ilyen területeken a védett természeti értékek megőrzése

76


érdekében természetkímélő gazdálkodást folytatók támogatásra számíthatnak. A törvényi definícióból egyértelműen lehet látni az ESA rendszer és az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) közötti hasonlóságot, tehát az ESA magyarországi megfelelőjeként ezt az elnevezést fogjuk a továbbiakban használni. Magyarországon az ÉTT földrajzilag jól körülhatárolható, természetvédelmi szempontból értékes  de nem, vagy csak részben védet  területekre koncentrálnak. Olyanokra, amelyek élővilága és élettelen természeti értékei egyaránt a mezőgazdasági termeléstől, annak gyakorlatától, a külterjes (extenzív) gazdálkodástól nagymértékben függnek. A gazdálkodási mód megváltoztatása intenzívebb gazdálkodási módra, vagy a gazdálkodás feladása az adott térségben veszélyezteti a természeti értékeket. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ÉTT kijelölése elsősorban ott indokolt, ahol viszonylag nagy kiterjedésben (legalább kistáji léptékben) fordulnak elő hasonló jellegű élőhelyek, amelyekre egységes előírások dolgozhatók ki. Nagyon mozaikos területekre nehéz ökológiai szempontból megfelelő, de mégis egyszerű előíráscsomagok kialakítása, ezért az ilyen típusú területekre célszerűbb inkább más stratégiákat (pl. horizontális agrárkörnyezeti programok vagy a terület megszerzése) alkalmazni. Az ÉTT rendszerét tehát elsősorban a nagyobb térigénnyel rendelkező, de nem túlzottan speciális fajok, illetve nagy kiterjedésű élőhelyek, hagyományos földhasználatot őrző tájak védelmére célszerű alkalmazni. Az érzékeny természeti területek lehatárolásakor alapvetően a természetvédelmi törvény definíciójából indulhatunk ki, azaz hol vannak Magyarországon olyan térségek, ahol a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek megőrzése az extenzív gazdálkodási módok fennmaradásától függ. Az egyes potenciális érzékeny természeti területeket a természetvédelmi támogatás fontossága alapján a KöM TvH 9 Nemzeti Park Igazgatósága értékelte, és az alábbi három kategóriát állította fel: 1. Kiemelt területek: ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek nemzetközi viszonylatban is jelentős állománya fordul elő, amelynek fennmaradása már középtávon (5-10 év) is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. 2. Fontos területek: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása, vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges. 3. Lehetséges területek: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági élőhelyek aránya, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével a terület természeti értéke növelhető lenne.

1.2.4. Történelmi múlt, kulturális örökség A Kárpát-medence más térségeihez hasonlóan főként pedig a vízjárta és víz közeli területeknek köszönhetően több ezer év óta folyamatosan lakott hely a Berettyó-Körösvidék is. A számos régészeti lelet közül főként a népvándorlás korának emlékei (Bélmegyer, Békés,

77


Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Ártánd) érdemelnek említést, de szinte mindegyik település határában találtak a több ezer éve itt élt elődöktől nyomokat, tárgyi emlékeket. A honfoglalást követő évszázadokban fokozatosan alakult ki a középkori településhálózat, a XIII. század első feléből származó Váradi Regesztrum már e vidék több tucat településről tesz említést, a középkori egyházi szervezetben ugyanis a tágabb terület a Szent István vagy más források szerint Szent László által alapított Váradi püspökséghez tartozott. A tatárjárás súlyos pusztítást okozott e tájon is, de a XIV. századra falvak egész sora éledt újjá. A XVI. századtól mintegy másfél évtizeden át Bihar afféle köztes területté vált a Török Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség között. Az állandósuló harcok, a török portyázások elől a lakosság még inkább az oltalmat nyújtó, az ellenség számára ismeretlen vizenyős, mocsaras területre húzódott, aminek köszönhetően a honfoglalás kori magyar népesség jelenléte folyamatos maradt, sőt a Körös–Maros közének XVIII. századi újratelepítéséből is részt vállalt a vidék lakossága. A középkori falvak nagyobb részének eltűnősét nemcsak a harci események okozták, hanem az emelkedő vízszint is, aminek következtében számos víz közeli település került elöntés alá. A mohácsi vész előtti időszak jeles építészeti alkotásaira már csak néhány rom (Vésztő Mágordomb, Gyula mára már részben átépített vára) emlékeztet. A térség déli-délnyugati harmada, Szeghalom és környéke és a Kettős-Körös mente Békés megye része volt, míg Dévaványa csak 1950-től került Békéshez. Jelenleg tizenegy statisztikai kistérség osztozik a területen. A térség északi-északkeleti részére az első világháború végéig leginkább Nagyvárad, illetőleg kisebb mértékben Debrecen gyakorolt vonzerőt, míg a déli része inkább Békéscsaba és Gyula fele orientálódott. A fentebb említett hagyományok egyik legfontosabbika az, amelyik a népesség etnikai és felekezeti összetételéből ered. A középkor századaiban a viszonylag ritkán lakott térség népessége magyar volt, legfeljebb a magyarsághoz közelálló keleti népelemet (jászok és kunok) találunk az elődök között. A törökellenes háborúk, majd pedig a Rákócziszabadságharc után a vidéknek főként a délebbi része csaknem teljesen elnéptelenedett, míg az északabbi területeken a külső szemlélő számára áttekinthetetlen vízi világ, a kusza folyóágak védelmet nyújtottak a lakosságnak. Így a középkori magyar népesség egy része túlélte e nehéz évszázadokat, és a XVIII. századtól újból folytathatta békés építőmunkáját, de e vidékre is jellemző az etnikai és felekezeti sokszínűség. A török uralom alatt a kunok és jászok is jelentős népességszámbeli veszteségeket szenvedtek, mégis néhány település (Kunszentmárton, Túrkeve) újjátelepítésében meghatározó szerepet játszottak. A XVI. század közepétől a Kárpát-medencei kálvini reformáció egyik meghatározó térségévé a Tiszántúl vált. Így e vidéken is neves református oktatási központok (Békés, Mezőtúr) szerveződtek. Az észak-békési és dél-bihari kisvárosok, falvak elmaradhatatlan településképi elemei a másfélkét évszázados vagy még ennél is régebbi többnyire fehérre meszelt, puritán megjelenésű reformtus templomok. A római katolikus egyház is a XVIII: századi újjászerveződés során néhány népesebb településen (Kunszentmárton, Gyula, Elek, Endrőd) sikeresen meggyökeresedett, hívei között magyar, német és szlovákajkúak egyaránt megtalálhatók. A barokk, a klasszicista és a romantikus stílusjegyeket magukon hordozó katolikus templomok (Gyula, Kunszentmárton, Elek, Szentes) is a térség jellemző építészeti emlékeit képezik. Az evangélikusság a XVIII. századi újratelepítés eredményeként jelent meg a térségben (Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas). Többségük ideköltözésekor szlovák (tót) ajkú volt, de

78


kisebb számban németek és magyarok is képviseltették magukat közöttük. Templomaik, egyházi épületeik is egy-egy település szerves építészeti emlékét alkotják. A XIX. század első éveiben Mezőberény alapított evangélikus gimnázium az 1834-től megszakítás nélkül Szarvason folytatja működését. A kultúrák térségbeli találkozását mi sem bizonyítja jobban, mint a nyugati és a keleti kereszténységhez tartozó közösségek jelenléte. A XVIII. századtól élnek itt ortodox románok (Gyula, Kétegyháza, Méhkerék). Békéscsaba a hazai szlovák, Gyula pedig a román kisebbség kulturális központja. Mindegyik városban az egyre gyarapodó intézményhálózat (általános és középiskola, főiskolai tanárképzés, könyvtár, közgyűjtemények) szolgálja az identitás, a nemzetiségi kötődés további fennmaradását. A nemzetiségi (szlovák, román, német) és a jászkun hagyományok megtartását segítik a települési múzeumok és helytörténeti gyűjtemények. Különösen kiemelkedő munkát végez e téren a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, de a többi kisvárosi múzeum, helytörténeti gyűjtemény és falusi tájház is sok látnivalót tartogat. E térségben a hagyományok másik fontos részét a gazdálkodási (iparűzési) hagyományok jelentik. Időrendben haladva elsőként a zsákmányoló életmódhoz kapcsolódóakat kell megemlíteni. A vizek (folyó- és holtágak) melletti halász-pákász életmód számos eleme egészen a XX. század közepéig túlélte a modernizálódó évszázadokat. Ehhez kapcsolódik a természet kínálta anyagok (gyékényfonás, nádverés) feldolgozása. A vidék gazdag apróvadban (nyúl, fácán), és a vadásztársaságok révén ma is számos embernek nyújt kikapcsolódást. Az álltartáshoz, főként annak legeltető változatához számíthatjuk a juh- vagy népiesebben szólva a birkatartást, a hozzákapcsolódó táplálkozási hagyományokkal (birkapaprikás, tejfeldolgozás) és a kézműiparral (szűcsmesterség, tímáriparosság, szövésfonás). Ez leginkább Túrkevére, Mezőtúrra, az észak-békési és bihari településekre jellemző. A földműveléshez részben a szántóföldi gazdálkodás és kertészeti hagyományok kapcsolódnak. E vidéken magas sikértartalmú, nemzetközileg is elismert minőségű búza termett (terem). A kenyérsütés régi módja vagy a kenderfeldolgozás már-már kivesző hagyományára is gondolnunk kell. A XIX. század második felétől honosodott meg nagyobb mértékben a jobb minőségű talajokon (főként a Szarvastól Elekig húzódó területsávon) a kukorica termesztése és az erre épülő sertéshízlalás. A korábbi időszakban a makkoltató sertéstartás volt a jellemző, szintén a vizenyősebb területeken.) A sertésfeldolgozás, a hagyományos receptúra szerint készülő csípős csabai (tót) kolbász és valamelyest eltérő fűszerezésű gyulai kolbász e vidék egyik nemzetközileg elismert terméke. Évente megrendezésre kerülő Csabai kolbászfesztivál több tízezer látogatót vonz minden év őszén. E mellett a gyümölcstermesztés, főként a csonthéjasok termesztése is említésre méltó. Eleink az ártéri, a természet adta gyümölcsösöket hasznosították, a XIX. század végétől pedig a nemesített fajtákat honosították meg. E vidéknek közkedvelt gyümölcse a szilva, illetve annak feldolgozása. A Szarvasi szilva- és a Gyulai pálinkafesztivál is jelzi a hagyományok megújulását. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a több mint egy évszázados múltra visszatekintő hazai intenzív zöldségtermesztés (bolgárkertészet) szélesebb körű elterjedésében is kiemelkedő szerepet játszott a térség (Szentes és környéke). Az ágazat meggyökeresedését a hévízkincs is segítette. A dél-alföldi és részben az észak-alföldi térség egyik jellegzetes, az országhatárokon túl is ismert kulturális öröksége a mezőváros, ami gazdálkodási és településszerkezeti, s egyúttal igen jelentős kulturális és életmódbeli hagyomány is. Az Erdei Ferenc által a harmincas-

79


negyvenes években leírt „város és vidéke", a város és a tanyavilág közötti kapcsolatot az ezredfordulón már (az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági változásai miatt) legfeljebb csak részleteiben lehet rekonstruálni. A városokat és községeket övező tanyavilág, a századunk közepétől alakult tanyaközségek azonban még napjainkban is a régió sajátos színfoltjai. A mezővárosi örökség része még a közélet iránti fogékonyság, az egészséges lokálpatriotizmus, amit számos városi közösség a mai napig megőrzött. Az 1850 és 1950 közötti évszázad a magyar tanyarendszer "aranykora". Ezekben az évtizedekben emelték tulajdonosaik a délalföldi települések többségében a tájra jellemző külterületi lakó- és gazdasági épületeket. A hagyományok harmadik részét az építészeti-településszerkezeti hagyományok jelentik. Ez egyrészt a mezővárosi településképet, másrészt pedig a zömében halmazos sárréti kis- és középfalvakat foglalja magában. A XVIII–XIX. századból számos műemléképület, épületegyüttes formálja a jelenlegi város- és részben faluképet. Az egyházi épületek jelentős részét (Gyula, Békéscsaba) a barokk és még inkább a klasszicizmus formakincse jellemzi, míg a térség városainak műemléki lakó- és középületein a klasszicizmus mellett már a historizmus és a szecesszió is nyomot hagyott. A korábban közigazgatási központként (megyeszékhely) funkcionáló Gyulán és Szentesen jellegzetes városkép fogadja az odalátogatót. Az épített környezet védelme tehát az infrastrukturális fejlesztésen kívül a jelenlegi épület- és lakásállomány megóvását és a tájra, térségre jellemző építészeti hagyományok megújítását is jelenti. A dél-alföldi (térségbeli) sajátosságoknak e téren is tükröződniük kell. A nemzeti kulturális értékek védelme és megismertetése a szomszédos népekkel és más európai országok polgáraival az egyik legfontosabb kulturális misszió ma is, mivel a vidék részben országhatárként is funkcionál. Számos, a magyar művelődéstörténethez kötődő emlék található a térségben. Erkel Ferenc gyulai kapcsolatai ugyanúgy közismertek, mint Tessedik Sámuelnek, a hazai gazdászképzés megteremtőjének szarvasi évtizedei. De az egyik legismertebb középkori német alkotó Albrecht Dürer gyulai gyökerei is említést érdemlenek. Nemzetközileg elismert a térségbeli zenei és a színházi élet is. Gyulát a nyári várszínházi bemutatók tették fürdői mellett vonzóvá. Békés-Tarhos hírét pedig a Kodály-hagyomány ápolása, az ének- és zeneoktatás módszertanának továbbfejlesztése terén elért kiváló eredményei öregbítik a nagyvilágban.

1.3. Gazdálkodás A XX. század közepéig egymás mellett éltek a különböző megélhetési formák a térségben. A korszerűsödő földművelésre, legeltető és istállózó állattenyésztésre alapozott nagybirtokok és parasztgazdaságok éppúgy jelen voltak a térség településein, mint a hagyományos rideg állattartás, a sokrétű háziipar és reliktumként még itt-ott a pákászat is. A fejlett agrárkultúra inkább a déli végeket, a Kettős-Körös mentét jellemezte. A helyi társadalmak modernizációjához a vasútépítés (XIX. század második felétől a XX. század első évtizedéig) és a néhány gyár- és üzemalapítás egyaránt hozzájárult. Egymás után épültek téglagyárak, malmok és az 1910-es években a sarkadi cukorgyár. Ezekben az évtizedekben emelték a településképet meghatározó és a mai igényeket is kielégítő község- és városházákat is. A második világháború alatti években is az egyes településeken a népesség döntő többsége (8090/%-át) a mezőgazdaságból és a hozzákapcsolódó háziiparból élt. Még a járási székhelyek (Sarkad, Szeghalom, Püspökladány) esetében is elérte a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 65-70%-ot. Az 1920 és 1940 között a megyeszékhelyi funkciót betöltő

80


Berettyóújfaluban is minden második foglalkoztatott az agrárgazdaságból szerezte jövedelmét. A második világháború utáni évtizedekben a gazdasági és társadalmi átalakulás ellentmondásosan érintette e vidéket is. Az 1945. évi földreform az ország más térségeihez hasonlóan felszámolta a nagybirtok-rendszert. Az elmaradottságból jobbára csak hetvenes évektől sikerült valamelyest lefaragniuk a településeknek. Az ötvenes évek végéig, hatvanas évek elejéig befejeződött a kisfalvak villamosítása, a hetvenes években pedig a vezetékes ivóvízhálózat épült ki a településeken. A tsz-szervezés eredményeként a hatvanas évek elejétől egyrészt jelentős számú munkaerő szabadult fel a mezőgazdaságban, amelynek egy része a városokban és Magyarország iparosodottabb vidékein keresett megélhetést, másrészt pedig főként a hetvenes évektől mind a Békés megyei, mind a Hajdú-Bihar megyei politikai vezetés igyekezett ipartelepítéssel az elvándorlást mérsékelni. Elsősorban a járási székhelyeken hoztak létre ipari üzemeket. Így honosodott meg Szeghalomban és Dévaványán a járműalkatrész-gyártás (Csepel Autó), vagy Sarkadon a fővárosi Szellőző Művek. Az ipatelepítéssel egy időben és azt megelőzően is lendületet vett a mezőgazdasági feldolgozóipar korszerűsítése (Sarkad cukorgyár, Szeghalom tejfeldolgozó) is. Az állami nagyipar mellett a szövetkezeti ipar is hozzájárult a munkahelyteremtéshez. A mezőgazdasági szövetkezetben pedig állandósult a tagság, és jelentős technikai fejlődés is bekövetkezett, továbbá a tsz-ek jelentős szerepet töltöttek be a foglalkoztatás mellett a falvak mindennapi életében (oktatás és közművelődés támogatása, útépítés stb.) Dévaványa és környéke a hetvenes években a honi rizstermesztés és feldolgozás egyik hazai központjává vált. A térség falvaiból ennek ellenére jelentős volt az elvándorlás, számos település lakossága a hatvanasnyolcvanas években harmadával-negyedével csökkent, népességnövekedést inkább csak a már említett városok, a térség „centrumai‖ értek el. A nyolcvanas évek végétől meginduló gazdasági szerkezetváltás a térség településeit egyértelműen kedvezőtlenül érintette, a lakosság átmenetileg a rendszerváltás veszteseivé vált. Ebben szerepet játszott egyrészt, hogy a térségben jelentős számú munkahelyet biztosító mezőgazdaság és a hozzákapcsolódó feldolgozóipar több mint másfél évtizede tartó országos méretű válsága, másrészt pedig a hetvenes években létesített ipari üzemek sem menekültek meg az átmeneti leépüléstől. A kilencvenes évek eleje óta a munkanélküliségi ráta átlaga folyamatosan megközelíti vagy felülmúlja a 10%-ot. A foglalkoztatási helyzet súlyosságát jelzi ugyanakkor, hogy számos községben a munkaképes korúak harmada-negyede munkanélküli. Az agárgazdaságban is érzékelhetők (a még meglevő komoly gondok ellenére) kedvező változások. A munkaigényes szántóföldi és primőr zöldségfélék termesztése (Méhkerék, Sarkad, Doboz) is lendületet vett, jóllehet jövedelmezőségük változó. Kiemelendő, hogy az egyébként igen gyenge talajadottságokkal rendelkező Méhkerék fóliás ugorkatermesztése (több mint három évtizede) országos jelentőségű. A térségben nagy hagyományokkal rendelkező juhászat időszakonként kisebb-nagyobb fellendülést jelez, mivel az állomány tartós növekedését értékesítési gondok hátráltatják. Uniós csatlakozás után a térségben (a közismert talajadottságok 10-15 ak/ha) miatt a szántóföldi növénytermelés részleges csökkenése és egyúttal a legelő- és erdőterület növekedése várható. Feltehetően változni fog a szánföldi növénytermesztés szerkezete is, a gabonafélék helyét a szántók egy részén más kultúrák (gyógy- és takarmánynövény) foglalják el. A térségre jellemző sok évszázados

81


hagyománnyal rendelkező szarvasmarha-tartás is válaszút elé került a tejipar szinte állandósuló problémája miatt. Az ipari termelésben, szerkezetváltásban is tetten érhető a pozitív elmozdulás, ebben az ágazatban is megkezdődött a válságból való kilábalás. A népesebb térségbeli városokban (Békéscsaba, Szeghalom. Dévavénya), ha nem is a korábbi dolgozói létszámmal, de újjáalakultak a korábbi gépgyártó üzemek, és részben profilt is váltottak. A textilipari tevékenység (varrodák) a korábbi éveknél is nagyobb jelentőségre tett szert (Sarkad, Sárrétudvari, Doboz, Biharugra, Szeghalom, Bucsa, Komádi). Kétségtelen tény, hogy ez a tevékenység az olcsó munkaerőre épül, mégis a minőségi termelésre való áttéréssel ezek a vállalkozások sok száz család megélhetéséhez járulnak hozzá. A MOL is jelen van a térségben (Füzesgyarmat), továbbá erősödik az építőipar és a hozzákapcsolódó termelő és kereskedelmi tevékenység is (Szeghalom, Békéscsaba, Gyula). A Henkel Magyarország Kft. körösladányi bázisa, egy térségbeli sikertörténet. A dinamikusan fejlődő, napjainkban már több mint kétszáz főt foglalkoztató cég, háztartás-vegyipari cikkeiről országszerte, sőt a kontinensen is ismert. A kelet-közép-európai változások, így a sokat vitatott és ellentmondásos romániai rendszerváltás, kedvező hatással van (lehet) a térség fejlődésére. Az 1950 ás 1990 közötti időszakban Európa egyik legszigorúbban őrzött határán, határ menti területin is lehetővé vált a kétoldalú együttműködés, mivel a határhoz mindössze 10 km-re található a több mint kétszázezres Nagyvárad a maga fogyasztópiacával és kihasználatlan ipari kapacitáséval. A 2004. évi uniós csatlakozásunk, illetve Románia 2007. évi csatlakozása, a romániai politikai elit többségének EU-s elkötelezettségét erősítette meg, az eddigieknél is szélesebb körű gazdasági kooperációt eredményezett, mivel erre a határ mind két oldalán fekvő települések nyitottak. Összegezve a térség gazdasági felemelkedését, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását csak számos tényező együttes hatása oldatja meg. A már most folyamatban levő infrastrukturális beruházások folytatása, az uniós környezetvédelmi előírások helyi megvalósítása, a foglalkoztatási feltételek javítása, a térség „elérhetőségének‖ megkönnyítése, a határ menti együttműködés elmélyítése egyaránt eszközök lehetnek a cél eléréséhez. A vidékfejlesztési tervek nagy hangsúlyt helyeznek a környezet és a természeti értékek védelmére, a térségben folytatott hagyományos gazdasági tevékenységek (gazdálkodás, kézműipar) újjáélesztésére, a szolgáltatások (túrizmus) bővítésére. Mindezek már részben meg is valósultak, így többek között a korábban csaknem ismeretken idegenforgalom alapjai is kiépültek a térségben. Így szállodák, fogadók, termálfürdők, strandok, lovardák, tájházak, múzeumok, vadász- és horgászterületek, műemléképületek, természetvédelmi területek egyaránt az idelátogatók rendelkezésére állnak (Békéscsaba, Gyula, Berettyóújfalu, Komádi, Füzesgyarmat, Dévaványa, Bucsa). Csaknem minden településen találunk a felsorolt, az idegenforgalomhoz kapcsolódó „létesítményekből‖ egyet-kettőt, a „hálózat kiépítése‖ azonban még korántsem fejeződött be. A foglalkoztatási gondok megoldásához azonban további az idegenforgalomhoz kapcsolódó beruházások mellett természetesen a népesebb településeken ipari munkahelyekre is szükség van. A térségben egyszerre kell, hogy jelen legyen a jól kiépített infrastruktúra, a korszerű és a hagyományos mezőgazdaság, az idegenforgalom a térségre jellemző specialitás turisztikai szolgáltatásokkal, a hagyományos kézműipar és a modern üzemek.

82


Az agrárkörnyezeti programok (AKP) és célterületeik Az EU-s harmonizációs munka tekintetében kiemelt fontosságú az EU 2078/92 számú agrárkörnyezeti rendeletének hazai átvétele és alkalmazása, tehát a hazai viszonyoknak megfelelő agrárkörnyezeti program koncepciójának és gyakorlatának kialakítása. Ezen rendelet alapján a tagországoknak kötelező saját agrárkörnyezeti programot kialakítani és bevezetni, amelynek feladata a környezet, a természet védelmét, a táj fenntartását és megőrzését célzó mezőgazdasági termelési módszerek kialakulásának és elterjedésének elősegítése. Ez egyben a SAPARD prioritások között is fontos helyen szerepel. A rendelkezésre álló formákból a tagországok szabadon választva  az igényeiknek, stratégiai céljaiknak, valamint a megoldandó agrárkörnyezeti problémáknak megfelelően  alakítják ki saját agrárkörnyezet-védelmi programjukat. A program horizontális, az egész országra kiterjedő formákat (pl. ökológiai gazdálkodás) és különböző térségekre vonatkozó (zonális) célprogramokat egyaránt tartalmazhat. Ezek kiválasztása, kidolgozása, valamint a bevezetés feltételeinek megteremtése a tagország mezőgazdasági minisztériumának a feladata. A programokban való részvétel a gazdálkodók számára önkéntes, és általában 5 éves szerződés alapján történik. A célprogramokban felvállalt környezetkímélő, természetbarát, tájfenntartó tevékenységért kapják a gazdák a kifizetéseket. Az agrárkörnyezet-védelmi intézkedések szerepe jelentősen megnövekszik, a vidékfejlesztés egyik jelentős eszközrendszerévé válik, és támogatásának lehetőségei kibővülnek. A vidékfejlesztést célzó kifizetések közül kötelező jelleggel csak az agrárkörnyezeti és a kedvezőtlen adottságú térségek (LFA4) támogatási rendszer marad meg. Az agrárkörnyezetvédelmi kifizetések alkalmazási körét az alábbi célokra, módszerekre terjeszti ki:  a környezet védelmével és állapotának javításával, a tájmegőrzéssel, a természeti erőforrások védelmével kapcsolatos mezőgazdasági földhasználati módok elterjesztése,  a gazdálkodás  környezeti szempontból is előnyös  extenzívebbé tétele,  a nagy természeti értékű területek megfelelő használata, fejlesztése,  a mezőgazdasági területek táji és történelmi, kulturális adottságainak megőrzése,  a környezeti tervezés integrálása a mezőgazdasági gyakorlatba. Az AKP-t a környezetkímélő, integrált gazdálkodási rendszerek ismérvei jellemzik. Az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezőgazdasági földhasználatnak, az EUban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek jelentős támogatási prioritást kell biztosítani. Az AKP célkitűzéseiben a különböző térségek adottságainak megfelelő, ahhoz igazodó fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében foglaltaknak. Az AKP környezetbarát mezőgazdasági földhasználatot támogató célprogramjai két fő típusba sorolhatók. Az első két típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitűzése az, hogy támogatást nyújtson a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, így elősegítse a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható fejlődési modelljének kialakulását, a környezeti szempontokat is figyelembe 4

LFA: Less Favourable Areas (Kedvezőtlen Adottságú Területek)

83


vevő gazdálkodási tervezését, az integrált és az ökológiai gazdálkodás terjedését, valamint a különféle gyepterületek és vizes élőhelyek megfelelő hasznosítását. A célprogramok másik fő típusát az úgynevezett zonális vagy térségi célprogramok képezik, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek felvállalását támogatják az egyes célprogramok.

1.4. A turizmus adottságai Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő adottságok határozzák meg. A Körösök-völgye esetében elsősorban a természeti értékeket kell kiemelni. A termál- és gyógyvizek (Gyula, Békéscsaba, Gyomaendrőd), a Körös folyók és holtágaik, tavak vízi adottságai, a védett természeti értékek (a KMNP területei), a növények, a nagyvadak, a napsütéses órák magas száma speciális lehetőségeket kínálnak. A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények stb.), bírnak kiemelt jelentőséggel. Egyes esetekben a speciális forgalmi helyzet (pl. határátkelő) növelheti az adott település turisztikai potenciálját. Nagyon fontosak az emberi adottságok (vendégszeretet, nyelvtudás stb.) is, amelyek mindenfajta vendégfogadás, de különösen a falusi és az agroturizmus alapvető feltételét jelentik. A KVNP földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. A kisebbek közül a „Tisza-Körös menti‖, a „Köröszug‖ üdülőkörzetek egy része tartozik a térséghez. A VÁTI 1992-ben a térségben a Közép-békési körzetet, mint többadottságú (borvidéki, vízparti, horgászati, termálvízi, építészeti és kulturális jellegű) idegenforgalmi körzetet határolt el. A térség településeiben vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottságelemek összekapcsolásával idegenforgalmi ―csomag‖ összeállítása szükséges. A KVNP adottságai elsődlegesen az (egyre inkább összefonódó) aktív- és ökoturizmus, első sorban a vízi, a kerékpáros, a gyalogos, a lovas és a horgász turizmus számára nyújt kiváló lehetőségeket (3. ábra). Az alábbiakban ezeket a kínálatokat részletezzük.

84


3. ábra: Aktív turisztikai útvonalak a Körösök mentén

1.4.1. Vízitúrák5 Sebes-Körös Magyar Ország területére Körösnagyharsány térségében érkezik. A határtól kb: két kilométerre lévő bukógáttól már simán evezhető a folyó, érdemes innen kezdeni a túrát. Körösújfalu térségében kavicspadokkal találkozhatunk ahol érdemes pihenőt tartani, fürdőzni, táborozni. A következő jó táborozási, és fürdőző hely a Szeghalom térségében található Várhelyi Szabad strand, és a gát túloldalán lévő Ifjúsági Tábor. Innen nem messzire a Foki hídnál találjuk a „Vidra Tanyát‖ ahol jó minőségű szállással és étteremmel várják a fáradt túrázót. Négy km-rel lejjebb a 13.7 fkm-nél érjük el a Körösladányi Duzzasztót, ahol át kell emelnünk hajózó zsilip hiányában. /Információs pont/. A Körösladányi híd után, erdős-ligetes hullámtér szegélyezi utunkat. 6. fkm A folyó környékét számos holtág teszi változatossá a baloldalon a Mihály-zug, Bakzug, a 2. és a 3. fkm táján a jobb oldalon Gulyás-zug, Vas-zug, bal oldalon pedig Patkó-zug. 1.-0,5. fkm A Kettős-Körösbe való betorkollás környékén a hullámtér ligetes, a part meredek, többnyire alkalmatlan a kikötésre, kivéve a már kiépített horgászhelyeket. Természeti értékekben gazdag táj. Érdemes megállni. Fehér-Körös

5

Vízitúra pihenőhelyek és szálláshelyek listáját, valamint néhány vízitúra ötletet ld: 2 és 3. sz. mellékletek

85


Magyarország területére, Gyulánál érkezik, túránkat innen indíthatjuk. A Gyulai duzzasztó mellet a nemrégen átadott fogadó állomás épülete, és egy kishajó kikötésre alkalmas modern mólónál szállhatunk vízre. A Fehér-Körös kiásott mederben nyílegyenesen halad Ény-i irányba. Jobbról Gyulavári templomtornya látható, balról Gyula város terül el kb. 2,5 km hosszan. Ezután a Gyula-Sarkad közúti híd, majd alig 500 m-rel, az ugyanezen településeket összekötő vasúti híd következik. További 4 km megtétele után a gyér növényzetű, szűk hullámterű partok bal oldalán feltűnek az első nyaraló házak. Jobbról a Fekete-Körös torkollik be. (127,8 fkm). Ezt a területet nevezik Szanazugnak. Kikötésre, pihenésre, fürdőzésre, sátorozásra alkalmas hely. Több vendéglátóhelység, bolt, kikötő, szabad strand található itt. Fekete-Körös 15. fkm Malom-foki szivattyú- és gátőrtelep környékéről indulhatunk, mert ide Sarkadról, a régi cukorgyárnál kezdődő kövesúton érhető el a folyó./Információs Pont/ A Fekete-Körös medre nem szabályozott, kanyarokban gazdag, a nagyobb vízsebesség miatt minden kanyar külső íve kőszórásos. A változatos nyomvonalat bal kéz felöl, 10 km-en át kíséri a Mályvádi erdőség a maga sokszínű növény- és állatvilágával. 6. fkm Bal oldalon a Mályvádi árvízi szükségtározó kapuja. Ezt követi a Gyula-Sarkadi vasúti híd és az itt lévő gátőrház. A híd után jobbról a József Szanatórium érdemel említést. Épületeinek tornyai jól kivehetők. 4,5. fkm Bal parton a Gyula-Városerdő üdülőtelepe található. Kikötésre, fürdésre, napozásra alkalmas lapos homokos parttal. Az üdülőtelepen szállás, étkezés és élelmiszervásárlás lehetséges. Az üdülőtelepet övező erdőben található egy jól felszerelt erdei iskola (szállás, étkezés, program). A strand után egy éles jobb kanyar következik. Ennek alsó vége fölött halad át a Gyula-Sarkad közötti közúti híd. A híd után pár száz méterrel, évekkel ezelőtt a jobb oldali kanyart levágták egy mederkorrekció miatt, csak az alsó végén nyitott holtágat hoztak létre. A helyiek ezt a kanyart Gálosi-kanyarnak nevezik. A part menti növénysáv mindenütt elég keskeny. Szélesedő mederrel éri el a már említett Szanazugnál a FehérKöröst. /Információs pont/. Kettős-Körös 128. fkm A két Körös találkozása után a Kettős-Körös a szabályozás miatt teljesen egyenesen halad tovább ÉNy-i irányban. A meder széles, mélysége a duzzasztás függvénye. Az utóbbi években a nyári duzzasztás elég magas, így a folyó szinte teljesen kitölti a hullámteret. A megnövekedett vízfelületen apróbb növényi szigetek, nád falak, sulyom, és hínár mezők tarkítják a víz felszínt, otthont nyújtva megannyi vízi élőlénynek.. 124. fkm Elérjük a -Dobozi közúti hidat. A híd bal oldali lábánál gátőrház, és vendégfogadó vadászház található. Jobbra 2- km-re kezdődik Doboz települése. 116,9. fkm Itt érjük el a Békési duzzasztóművet. A duzzasztót vízen nem szabad megközelíteni. A műtárgy előtt keresztbe bójasor húzódik. A duzzasztómű előtt a nemrégiben újonnan átadott és igen jól felszerelt Békési kishajó kikötőnél kényelmesen kiszállhatunk, és könnyen átemelhetjük a „kis vízre‖ hajóinkat. Ugyanitt, kajak-kenu, kerékpár és csónakkölcsönzésre is mód nyílik. /Információs pont/. A kikötőben lévő sólya pálya

86


segítségével a nagyobb motoros csónakokat is át lehet könnyedén emelni. Ugyan csak a bal parton található, közvetlenül a gát túloldalán a Békés-Dánfoki üdülőtelep, és ifjúsági tábor. Szállás lehetőség, camping, homokos strand és vendéglátóhelyek. A duzzasztó alatt csatlakozik be a Varga-hosszai-főcsatorna. 116,4-114. fkm között Békés város szélső házai a bal parti töltés külső oldalához simulnak. 114. fkm Tarhos-Vésztő irányába közúti híd ível át. 113,8 fkm Jobb parton található a békési téli hajómenedék.. 113,5. fkm Itt volt a régi kikötő. Hozzá tartozik a 2500 tonnás gabonatároló, amelynek rakodószerelvénye a víz fölött magasan benyúlik a meder közepéig. 112,2. fkm Itt torkollik vissza a folyóba a Gyulánál kiágazó Élővíz-csatorna. 112. fkm Megszűnik az egyenes meder, a folyó kanyargóssá válik. (Krisztina-zug), 110.fkm Itt a folyó éles kanyarral – Samu-kanyar – eltávolodik a jobb parti töltéstől és igen meredek, szakadékos bal parttal szegélyezve hagyja el a 109. fkm-t. 108. fkm Jobb oldalon a töltésen kívül a Bodzás-zugi-holtág, balrol a Nagykunsági XIV.főcsatorna zsilipje. 107,4. fkm Jobb oldalon emlékoszlop áll, az 1980. július 28-án történt töltésszakadás helyét jelezve.( Kitörés) 106. fkm Hosszúfoknál a folyó balra kanyarodik, erősen közelíti a bal töltést. Itt a vízállástól függően homok padokkal is találkozhatunk, ahol érdemes pihenőt tartani, fürdőzni. A használaton kívüli hosszúfoki I. gőzös szivattyútelepen nyert elhelyezést a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, érdemes meg nézni.(kulcs a gátőrnél). 103,15. fkm Mezőberényi Közúti (Kereki)i híd. Itt emlékmű, amely tudatja, hogy Petőfi Sándor 1849. július 18-án ezen a ponton kelt át a Körösön, hogy Bem tábornok seregéhez csatlakozzon. 101. fkm A jobb oldalon a töltésen kívül kanyarog a László-zugi-holtág, más nevén a Körtvélyes, 99. fkm A folyó Ny-i irányba fordul.Jobb oldalon a büngösdi szivattyútelep látható. 98,6. fkm A folyó eléri Köröstarcsát. Szabad strand, sátorozási lehetőség, büfé, ivóvíz vételi lehetőség, zuhanyzó, WC található az őrzött kishajó kikötőnél. /Infó-Pont/. Ugyanitt a gát túloldalán találjuk az ugyan csak nem régen átadott Tájház és Öko-Információs központot, melynek szolgáltatásai nagy segítségére vannak az ide látogató túrázóknak. A település közvetlenül elérhető, hiszen az teljesen a Körös partjára épült. Eme régi halászfaluban bevásárlási lehetőség, és hamisítatlan falusi kocsma szolgálat működik.. 97,65. fkm Az új Köröstarcsai közúti híd alatt evezhetünk tovább. 96. fkm Jobb oldalon van az ürmös- háti vízkivételi mű. Itt a folyó balra, mindinkább Ny-ra fordul. 95. fkm Bal oldalon vízkivételi mű van, helyét a hullámtéri csatorna torkolata mutatja (Paprév-zug). 91,5. fkm A Harcsási-holtág felső vége éri el a Köröst. A meder ÉNy felé kanyarodik 90,6. fkm A Sebes-Körös torkolata jobbról. Az összefolyás környéke legendás harcsazsákmányairól híres.

87


Hármas-Körös 90,6. fkm A Kettős- és a Sebes-Körös összefolyásától kezdi meg útját a Hármas-Körös. Az első 6-700 m-en Ny-i irányban halad, utána ÉNy felé fordul. Itt a bal parti hullámtér sokkal szélesebb, a töltés szélénél kubikgödrök sora húzódik. Innen kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-völgyi Természetvédelmi Területe. 90. fkm Bal kéz felöl a Félhalmi-holtág felső folyása éri el a folyót. A Félhalmi holtág rendszer öt tagból áll. I-V.-ig vannak számozva. A környék egyik legnagyobb, és legtöbb halat rejtő holtága. A nagy patkó alakú holtág rendszer mind két végén (nagyon közel a folyóhoz), kellemes hangulatú horgásztanya (büfével) található, melynek szolgáltatásait a túrázók is szívesen igénybe veszik. A folyótól keskeny csatorna visz be a kikötőbe. 86,4. fkm Itt tér vissza a Felhalmi-holtág alsó vége a folyóhoz. 86. fkm Ez előtt ágazik ki a Dan-zugi-holtág felső vége a töltésen belüli morotvájával, és kb. 300 m után kanyarodik vissza a folyóhoz, de itt a holtág vize nem éri el a folyót. Ez a környék a Hármas-Körös egyik legvadregényesebb tája. Mindkét oldalon facsoportokkal tarkított ligetes mezőség, sok ideális táborhellyel. 81. fkm Jobról a gát túloldalán a Siratói-holtág. A hagyomány szerint itt, az akkor még élő Körös-meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát, az idemenekült lakosság. 80,1 fkm Bal oldalon éri el a folyót a Torzsás-holtág felső befolyója. 78,1. fkm Itt ível át a Gyoma-Dévaványai közúti híd. A hídról balra érhető el a település széle. Ettől a pontol kb: egy kilométerre a ligetben kemping, hideg, meleg vizes strand, büfék, étkezdék, sportpálya, boltok találhatók. 77. fkm A folyó 45o-os szögben balra fordul. Kicsivel lejjebb találjuk a Gyomai homokos szabad strandot, ahol büfé, zuhanyzó, Wc-k, és sátorozási lehetőség is van.(77,3—77,8fkm) /Információs Pont/ Innen könnyen besétálhatunk a kisvárosba, ahol kiváló vendéglátóhelyek és több kulturális látni való is található. 76. fkm A jobb oldali hullámtéren van a Német-zugi holtág belső morotvája, kívül a HoltKörös. 75,15. fkm A gyomai vasúti híd a Békéscsaba-Budapest vasútvonal halad át rajta. 74,9. fkm A bal part enyhén ligetes. Ez volt a kenderáztatás egykori központja. 72,2. fkm Az Endrőd-Mezőtúri közúti hídnál változatos hullámtér található. Sátorozásra is alkalmas. Itt több külső holtág is sorakozik – Templom-, Bónom-, Sóczó-zugok. A Templomzugi holtágon, (a hídtól 500-600m-re) igen jó minőségű camping büfé, és csúszdás szabad strand, áll a vendégek rendelkezésére.(Pájer-strand) 71. fkm A Hármas-Körös mintegy 600 m hosszan csaknem D-i irányban folyik, majd 200 m-t továbbhaladva éles kanyart ír le Ny felé. (Harcsás-zug). Itt hagyja el a folyó Endrődöt. 67,8. fkm Egyenesen halad Ny-i irányba. Több kilométeren keresztül azonos jellegű a táj. Bal parti töltések tövében kubikgödrök sora, jobb oldali hullámtérben füves puszta zárja keretbe a folyót 5 km hosszan. Ennek a szakasznak a neve Túri-ásás, vagy nevezik még Marázilegelőnek is. 63,1. fkm a jobb parton csatlakozik be a Peresi-holtág alsó vége. A befolyónál található a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület bemutatóháza és a Peres I. szivattyútelep. A gátőr, kérésre kinyitja a bemutatóházat.

88


62,6. fkm Volt kompátkelő nyomai. 1982. május 1-én szünt meg. 62,3. fkm Melis-kanyar néven ismert kedvelt horgász- és kirándulóhely. 60,4. fkm Hortobágy-Berettyó-csatorna torkolata. Árvízkapú 59. fkm A folyó D-re fordul. Vadregényes holtágak sorakoznak – Harcsás-zugi, Túrtői-, Halásztelki-holtág. 57. fkm A kiszélesedő hullámtéren két, töltésen belüli holtág is van egymás mellett. Mindkettő csak az alsó végével csatlakozik a folyóhoz – Bolza- és Aranyosi-holtágak. 53,7. fkm Itt ível át a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal hídja. Közvetlenül a híd előtt a bal parton „Harcsa” Büfé. 51. fkm Bal oldalon ágazik ki a Szarvas-Békésszentandrási holtág. (Holt –Körös) (46,8 fkm-nél tér vissza) Nyári időszakban az esetleges uszadékok „megfogása‖ érdekében külön műtárgy zárja le a bevezető csatornát Ezen a műtárgyon, is kézi erővel történő átemelés szükséges, (amennyiben be akarunk evezni Szarvasra a holtágon keresztül) csak úgy, mint a gát túl oldalán kezdődő Szarvasi Holt Körösre. Itt a drótkerítéssel elkerített holtág végre való átpakolásnál kérjük a helyi P. Bálint gátőr segítségét, aki kérésre kinyitja a vízhez vezető kaput. A Szarvasi Holt Körösre, és annak bejárására (ami hazánk 5. legnagyobb „álló‖ vize) érdemes időt és energiát áldozni, mert a környék egyik leg látványosabb és leg vendég vonzóbb idegenforgalmi központja, sok-sok kulturális és aktív turisztikai programmal. Kempingezési, sátrazási lehetőségek a vízparti Ifjúsági Táborban, a Pedagógus Üdülőben vagy akár melyik vízparti hétvégi háznál adottak, amennyiben a tulajdonossal meg tudunk egyezni… 49,8. fkm Szarvas-mezőtúri komp átkelője. /Információs Pont/ 47. fkm Békésszentandrási duzzasztómű. A vízlépcsőnél hajózsilip épült. A zsilip megközelítését és a zsilipelés rendjét be kell tartani. Az átzsilipelésre általában naponta kétszer van mód 8-9óra, és 16-17 óra között. Ha legalább 5 jármű akar áthaladni, akkor soron kívül elvégzik az átzsilipelést. A zsilipelés bejelentését a jobb parton, (vagyis a hajózó zsilip oldalán) lévő szolgálati helyén tartózkodó duzzasztói ügyeletestől lehet kérni. 46,5fkm-től a Hármas Körös a duzzasztott szakaszhoz képest keskenyebb és valamivel gyorsabb folyású lesz. 42. fkm Itt kezdődik a Daru-kanyarnak nevezett éles kettős kanyar. 39. fkm Harang-zugi vízkivételi mű, mely a hasonló nevű holtágról kapta a nevét. 36. fkm Öcsödi közúti híd. A falu, a hídnál kiszállva a bal parton található, KB:1-2 km-re 34-36. fkm Özön-zug és a Nagykunsági főcsatorna befolyója 29,6. fkm A folyó a jobb oldali töltéshez közelít, 24 fkm-ig jelentős kanyarokat ír le. 22. fkm Itt keresztezi a folyót a kunszentmártoni vasúti híd 20,9. fkm Új közúti híd. Kecskemét-Békéscsaba vonalon. 19,2 fkm Kunszentmártoni szabad strand. Sátorozó pihenőhely, Büfé, zuhanyzó, WC, /Információs Pont/ 19,4. fkm Kunszentmárton régi közúti hídja. 19,2. fkm A folyó igen éles kanyarral közelíti meg a települést.(Farkas kanyar) A bal part 600 m-en kövezett. 16,5. fkm Péter-szögi-kanyar, élesen fordul a folyó.

89


13. fkm Brena-zug,12-13. fkm Malom-zug,11,7. fkm Szelevényi komp (nem üzemel). Szelevény település. 10. fkm Iriszlói holtág, 7,4. fkm Nagytőkei vízkivételi mű,6,6. fkm Bökényi komp. (nyomai…) 5,9. fkm Bökényi zsilipmaradvány 2. fkm Kesely-zugi-holtág 1. fkm A jobb parti töltés É felé kanyarodik a folyótól és széles hullámteret övezve a Tisza bal parti töltése lesz belőle. 0. fkm Tisza part, Körös-Torok, Csongrádi Camping, A szabad strand hatalmas homokos partja, és sok vendéglátóhely kínál kellemes pihenést, szórakozást. Ajánlott napi túra beosztás:  1.nap:Indulás Sarkadról,(Fekete-Körös) útközben: Városerdő, Szanazug, érkezés Békés. (kb: 25km)  2.nap: Békés-----Köröstarcsa (kb:20km)  3.nap: Köröstarcsa—Gyomaendrőd (kb:22km)  4.nap: Gyomaendrőd—Szarvasi komp átkelő, átemelés a Holt-Körösre, Szarvas. (kb: 27km +6km)  5.nap: „Pihenőnap” a Szarvasi Holt- Körösön (Szarvas-Békésszentandrás)vissza a folyóra (20km)  6.nap: Békésszentandrási duzzasztó, Öcsöd, Kunszentmárton (kb:28km)  7.nap Kunszentmárton, Szelevény, Csongrádi Körös- Torok, Tisza. (kb:20km) Élővíz csatorna (Gyula-Békéscsaba-Békés) Az Élővíz-csatorna a Fehér-Körös holtága. Teljes hossza 38,8 km. A három várost összekötővízi túra útvonal kb: 33 km. Az utóbbi évek vízkezelői, és erős civil szervezeti munkájának köszönhetően, a három Békésmegyei várost összekötő Élővíz-csatorna vízminősége, környezete, és ezáltal turisztikai értéke is nagyban feljavult. Az információs táblákon túl, a zsilipekhez hajóátemelőket létesítettek, megkönnyítve ezzel a vízen való túrázás, semmivel sem összehasonlítható élményét. Túránkat a nemrégen átadott Gyulai Fogadóbázistól indíthatjuk, ami nagyon közel van a Fehér-Körösből tápzsilipen befolyó Élővíz-csatorna „eredéséhez". Amennyiben nem akarunk közvetlenül a csatorna elejétől indulni, akkor a Gyulai Felső Zsilipnél, vagy a belvárosi Csigakertnél tudunk optimális, kiépített körülmények között vízre szállni, majd haladni a folyás iránnyal megegyezően. Könnyű evezéssel Gyula belvárosába jutunk, ahol elhaladunk a Várfürdő, a Csigakert, a Mogyoróssy Könyvtár, majd a patinás Kapus-híd alatt átcsorogva a történelmi belváros mellett. A Török-zugi lakótelepet és az Ajtósfalvi területet elhagyva a gyulai alsó zsilipen való átkeléssel kijutunk a városból. Ezután következik a Gyulát Békéscsabával összekötő vasútvonal hídja. Eddig kb:10 km-t tettünk meg. A két város között haladva, Veszelynél a csatorna kétfelé ágazik és újabb átemelés szükséges. Jobbra térve a Gerlai-csatornán haladhatunk Sikony felé, mely a Fehér-Körös régi eredeti

90


ága , (hossza kb. 10 km), viszont nehezen járható a vízi, a part menti buja növényzet miatt. Egyenesen haladva a másik ágon, további 5 km evezés után, az 1777-ben kiásott ágon jutunk el Békéscsabára. Veszely és Békéscsaba között, az Élővíz-csatorna mentén kerékpárút is épült, ami nagyon szép környezetben visz minket be a városba. A következő zsilip már Békéscsabán található, a Lencsési lakótelep mellett. (Felső Körgáti Zsilip). Az átemelés után, a belvároson keresztül haladunk, mely szakaszon érintjük az Árpád Fürdőt, a Halász Csárdát, a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Szoborsétányt, az Ifjúsági Házat, (Agóra Központ) a Városi Könyvtárat és az egykori István Malom épületét is. Számos közúti és gyaloghíd alatt haladva érünk a Széchenyi Ligethez, ahol a Körösök Völgye Információs és Látogatóközpontja található. Békéscsaba belvárosa országos viszonylatban is az elsők között található a zöld övezetetek arányában és méretében egyaránt. Érdemes kiszállni, rövid pihenőt tartani ezen a gyönyörű helyen. Az Alsó Körgáti Zsilip után elhagyjuk a várost. Ajánlott a Békéscsabát elkerülő közút hídja alatt való áthaladás után rövid pihenőt tartani, a Bandika fánál. Eddig a pontig a belvárostól kb 5 km-t eveztünk. További 4 kilométer megtétele után jutunk el Sikony-hoz. Ez a pont azért fontos, mert ha Veszelynél nem Békéscsaba felé vesszük az irányt, hanem jobbra térünk, akkor ide érkezünk, innen csatlakozhatunk újra az Élővíz csatornához. Ez a szakasz a ritkaság számba menő famatuzsálemekkel és gazdag állatvilággal jellemezhető. A Békési Felső Zsilipnél elérjük Békés városát. Itt újra kettéágazik a csatorna. Jobbra tartva egy összekötő csatornán Békés-dánfokra érünk, ahol egy átemeléssel akár közvetlenül a Kettős-Körösre tehetjük hajóinkat. A Felső Zsilipnél egyenesen tovább haladva, beérünk Békés város központjába. A megye névadó településére, megannyi, a csatornán átívelő patinás régi, és új híd jellemző. Békés városát ezért nevezik a Hidak Városának is. A belvárosi evezésünk során elhaladunk a Piac és az Erzsébet Liget mellett, ahol a Kulturális Központ is található. A települést a Békési Alsó Zsilipnél hagyjuk magunk mögött, miután már csak egy rövid szakasz van hátra a Kettős-Körösbe való torkolatig. Az Élővíz-csatorna vize gravitációs és szivattyús módon, zsilipen keresztül jut a folyóba, a festői Krisztinazugnál.

1.4.2. Kerékpártúrák6 A kerékpár, a kerékpározás az egyik legelterjedtebb közlekedési eszköz és közlekedési forma az alföldi, tájakon, településeken. Ez alól a Körösök völgye, mint tájegység sem kivétel. Majdnem minden itt élőnek van kerékpárja, és azt nem csak, mint sporteszközként, hobbiból használja, hanem igen szerves részét képezi a helyi közlekedésnek. A környék településein, és a településeket összekötő fő közlekedési utak mentén egyre több az új kerékpárút.

6

forrás: www.sarretitura.hu és www.szazlabuprogram.hu

91


1.4.2.1. Sárréti kerékpártúrák A KMNP Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló kerékpáros túraútvonal Ecsegfalva felé halad a műúton. A településre beérkezve és azon áthaladva a Hortobágy-Berettyó folyó hídjánál jobbra kell a gátra rákanyarodni, ami bevezet Bucsára. A településen keresztülhaladva jobb kéz felé a jelzett leágazásnál földút vezet Kertészszigetre. Innen a kiindulási úthoz hasonlóan a Dévaványa felé vezető műúton térhetünk vissza a Réhelyi Látogatóközpontba. Az útvonal összesen: kb. 52 km hosszúságú. A látogatóközpontban jelenleg 35 db kerékpár kölcsönözhető. Ecsegfalváig a műúton haladva elmegyünk a nemzeti park Túzokvédelmi Állomása mellett, mely csak külön engedéllyel látogatható. Éppen ezért az állomás nádtetős épületeit csak az útról csodálhatjuk meg. Itt zajlik már több, mint 30 éve a térség veszélyeztetett túzokállományának fészekalj-mentése. A keltetőállomástól tovább haladva jobb- és baloldalt szikes pusztarészek és szántók váltogatják egymást. Ezeken a területeken tavasszal vonuló vagy táplálkozó madárfajok láthatók: pl. bíbicek, nagy godák, piroslábú cankók, galambok és néha túzokok is. A következő állomáshelyen, Ecsegfalván, a főtéren áll az a templom, amely még a mai napig sem készült el teljesen7. A településen keresztülhaladva a hídfőig kell menni és ott jobbra letérni. A gát mentén érdekes vízi élővilággal ismerkedhetünk meg. Szinte állandóan láthatók a sekély víz szélén szürke és vörös gémek, esetleg kócsagok, bakcsók. A nádas rejtekéből vadrécék, vöcskök, szárcsák úsznak elő a türelmes megfigyelő örömére. A nádas felett gyakran megjelenik egyetlen ott költő ragadozó madarunk, a barna rétihéja. A folyókanyarulatok közé ékelődött puszták, az ún. „zugok‖ száraz, szikes pusztai növény- és állatfajokat rejtenek. Egyes években, különösen kisemlősök túlszaporodása idején, 10–12 párban fészkel itt a réti fülesbagoly. A parlagi sas két évben is próbálkozott költéssel az ürgés pusztákon. A szétszórtan elhelyezkedő pusztai tanyák vagy majorok tetőszerkezetében szinte rendszeresen megfigyelhető az itt költő kuvik. Őszi időben a szikes gyepekre megérkeznek a téli kenderikék, a parlagokra, szántókra a kék galambok több százas csapatai. A fenyőrigók is jelentős számban vonulnak át, ill. telelnek ezeken a pusztákon, ligetesekben. Bucsán keresztülhaladva érdemes belülről is megtekinteni a Jézus Szíve-templomot, melynek érdekessége, hogy pontos másolatát 1926-ban a romániai Monospetrin szentelték fel. Aki szereti a néphagyományokat, a kézművességet, az felveheti a kapcsolatot a településen működő Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesülettel, megtekintheti az általuk és az önkormányzat által kialakított és működtetett

7

1930-ban határozták el az itt élők, hogy létrehozzák a templomot, majd 1942-ben állami segítséggel meg is indult az építkezés, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Újabb lendületet 1994-ben kapott a munka, amikor Kay Lajos amerikai festő felesége – ecsegfalvi rokonait támogatva – egy oltárképet adományozott a templomnak.

92


tájházat (Akácos út 13.) és a Helytörténeti Múzeumot (Petőfi u. 4.), esetlegesen kézműves bemutatón, foglalkozáson is részt vehet. A településtől jobb kéz felé terül el a nemzeti park egyik védett blokkja, Kisbucsa. A változatos tájszerkezetű terület jellemző növényzete az ecsetpázsitos kaszálórét, amely a túzokok számára jó fészkelőterületet biztosít. Bucsa után a műút mellett kétoldalt parányi pusztafoltokat találunk az agrártáblák közé ékelődve. Mindkét élőhelyen megpillanthatjuk a fent felsorolt növény- és állatfajok bármelyikét. Körülbelül 12 km kerekezés után megérkezünk Kertészszigetre. Ez a falu Békés megye legkisebb települése, 500 lakosa van. Kertészszigettől 15 km megtétele után visszatérünk a kiindulási helyre, a Réhelyi Látogatóközpontba. A központban a korábban már említett látnivalók mellett megtekinthetők az régi magyar háziállatfajok és fajták, (bivaly, magyar szürke szarvasmarha, mangalica sertés, cigája és racka juh, szamár) ezenkívül állandó és időszakos kiállítások várják az idelátogatókat. Bejárható a Réhelyi tanösvény is, amely 1,5 km hosszúságú gyalogos túrát jelent. A bemutató épületében büfé üzemel, szálláshelye pedig 48 fő elszállásolására szolgál. A Körös–Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló második kerékpáros túraútvonal a tanösvény mentén halad egy ideig. Pontosan 7 állomás mellett kell elhaladni. A kihelyezett információs táblák rövid ismertetőt adnak a mikroélőhelyek természeti értékeiről, felhívják a figyelmet az itteni látnivalókra. Először az elmocsarasodott csatorna és a mesterséges kistó élőhelyeit mutatják be, majd a szikes puszta jellemző állat- és növényfajaival ismerkedhet a látogató. Az előző helyen a gyakori vízi, vízparti élőlények kerülhetnek szem elé, mint pl. a kecskebéka, a különböző varangyfajok, a zöld levelibéka, az acsák, a szitakötők és a légi vadászok ismertebb képviselői, valamint a gém és a récefélék. A sulyom, a nád, a gyékény pedig a nádi énekesek jellemző búvóhelye. A szikes pusztákon a tavasszal gyakori vadvizek költésre csábítják a bíbicet, a nagy godát, a piroslábú cankót, míg a szárazabb felszínek a mezei pacsirta fő élőhelyei. A 4. állomásnál Európa legnagyobb testű madaráról, a túzokról olvashat az érdeklődő. Az itt található megfigyelőtorony rálátást biztosít a fokozottan védett területre, ahol kora tavasszal megfigyelhetők a dürgő, nászruhás túzokkakasok. Az újabb állomásnál a mezőgazdasági területek természetvédelmi szerepéről s az itt élő állat- és növényfajokról olvasható rövid összefoglaló. Kiemelt helyük van a szántóföldi kultúrák peremszegélyein található gyomnövényeknek (pipacs, ebszékfű, pipitér és szarkaláb) és a mezőgazdasági területeken táplálkozó apró rágcsálóknak, valamint az általuk idecsalt ragadozó madaraknak, melyek közül az ölyvek és vércsék láthatók leggyakrabban. Innen az út a volt vasúti töltésen balra, Dévaványa felé halad tovább. Közben megtekinthetjük az ember által telepített fák és bokrok információs tábláját, ahol az akácról, a fűzről, a vadrózsáról és a fekete bodzáról olvashatunk bővebben. Rövid kerekezés után bal kéz felől meglátjuk Borszeg hodályait. Innen rövidesen kövesút vezet tovább, s közben elhaladunk Csordajárás változatos vegetációjú szikes pusztája mellett. A figyelmes szemlélő balra tekintve egy kiserdőt pillanthat meg, ahol az egyébként is előforduló, gyakori fajok mellett kék vércséket is láthatunk. Ez az út egy kereszteződésbe torkollik, ahol a túrázó a szemben lévő Ramóna vendéglőben elfogyaszthat egy üdítőt vagy megpihenhet egy rövid időre. Innen az út a város egykori főútján, a Szeghalmi úton a Sziget nevű határrész felé halad. Ez a terület eszményi telelő-, dürgő- és élőhelye a túzokoknak. Szinte az év bármely szakaszában találkozhatunk itt velük. A közeli erdőben korábban szirti sas is fészkelt. A szárazabb periódusok kedveznek a ritka védett emlős, az ürge szaporodásának. Károlyderék is kiemelt, kedvelt dürgőhelye a túzokoknak. Itt is gyakran megfigyelhetjük a dürgő kakasokat, amelyek násztáncuk közben hófehér, kinyíló rózsához hasonlítanak. Pakac érintésével érkezünk Körösladányba a temető melletti úton. A településen keresztülhaladva Köröstarcsa irányában érjük el a Sebes-Körös hídját, ahol az itteni oldalon maradva letérünk a folyópart gátján jobbra. Kellemes vízparti környezet vesz bennünket körül, ahol a békák különféle fajainak, a szárcsáknak, a vízityúkoknak, a vöcsköknek és a récéknek a jellegzetes hangjait hallhatjuk. Utunk során helyenként a szürke vagy a ritkább vörös gém egyes példányait rebbentjük fel. Időnként pedig nagy kócsagok is láthatók. Van, ahol kilátás nyílik a nyílt vízfelszínre, de a csendesebb szakaszokon már nádfüggöny takarja el előlünk a kilátást a folyóra. A nádas és a szegélyerdők jellemző, apró énekeseinek trillái kísérnek végig bennünket az ártéren

93


(nádirigó, nádi poszáta fajok, nádi tücsökmadár), az erdők mélyéről és a körülöttük lévő bokrosokból pedig fülemülék, poszáták, füzikék, rigók éneke hallható. Dévaványa történetéről, néphagyományairól legtöbbet a helyi Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény mesél az érdeklődőknek. Hétfő és vasárnap kivételével minden nap 13–17 óráig látogatható, más időpontban előzetes egyeztetés alapján. Végighaladva a főtéren, balra a postát, majd a Polgármesteri Hivatal épületeit tekinthetjük meg. A balra lévő utcában pedig az állami és az egyházi iskola található. A főtéren lévő parkban áll a világháborús emlékmű, s itt található a református és a katolikus templom is. Tovább haladva balra és jobbra üzletek, vendéglátóhelyek mellett visz az út, s elmegyünk a Ladányi Mihály Könyvtár mellett is. Rövidesen egy nagyobb útkereszteződéshez érve, balra, Kisújszállás irányába kell továbbmennünk. Néhány száz méter után, bal oldalon találjuk a Városi Strandfürdőt, s közvetlen szomszédságában a sportpályát, mellette pedig a MOL-benzinkutat. A strand május elsejétől van nyitva. Tiszta, feszített víztükrű medencéi felüdülést jelenthetnek a kerékpározásban megfáradt utazók számára. A lazítás után Kisújszállás irányába haladunk tovább. Elhagyva a települést, 6 km megtétele után visszatérünk a Réhelyi Látogatóközpontba. A következő kerékpáros túra Füzesgyarmatról indul a Berettyó gáton át Szeghalomra és vissza kerékpárúton Füzesgyarmatra. A túra útvonala kb. 35 km. Túránk kiindulási pontja a Katélypark Fürdő, ahol lehetőség van kerékpárt bérelni. A helyszín könnyen meg- közelíthető autóval, busszal és vonattal egyaránt. Füzesgyarmaton a Kossuth utcán kerekezve az első látnivaló a Szitás Erzsébet Képtár, ahol a névadó művésznő állandó kiállítását tekinthetjük meg. A város központjából a Széchenyi utcán haladva jobbra a Simonyi utca 1. szám alatt találjuk a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület által működtetett Tájházat. A XIX. század végén épült kisgazdaházban a Sárrét népi életét bemutató helytörténeti kiállítás mellett emlékszobát kapott a település jeles parasztköltője, Hegyesi János és látható itt egy kovácsműhely is. A lakóház első szobája az 1950-es éveket idézi. Többi helyiségben régi használati tárgyakat, eszközöket és a település történetére vonatkozó dokumentumokat állítottak ki. Az érdekes tárlaton Szabó Imre kalauzolja a vendégeket. A Simonyi utcáról visszatérve a Szabadság térre láthatjuk a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szobrot, valamint egy ritkaságnak számító neobarokk stílusú kutat. A Baross utca 1/1. szám alatt megérkezünk füzesgyarmat legújabb látványosságához Galambos Sándor hintókészítő műhelyéhez. A Baross utcai műhelyben készülő hintók már eljutottak a világ minden tájára. A Szabadság térről továbbhaladva a Mátyás utcán elhagyjuk a települést. A helységnévtáblától néhány száz méterre a Gergely- és a Németi tanyákat elhagyva a Darvas felé vezető műúton haladunk tovább egészen a vargazugi gátőrházig. Jobbra fordulva a Berettyó-gáton kerekezünk tovább Szeghalom felé. Innen széttekintve messzire ellátunk, utunkat jobbra halastó, művelt szántók, lucernások, legelők, erdők, facsoportok szegélyezik, balra a folyó látható.

94


Természetvédelmi szempontból is értékes a hosszúi erdő. Telepített vízparti erdő, (fenyővel elegyes szlavón tölgyes), melynek madárvilága és aljnövényzete értékes ritkaság. Ilyen a védett lappantyú, az erdei pinty, a citromsármány és a barát poszáta. A fenyvesben karvaly és egerészölyv költ. A folyó közelsége párásabb klímát biztosít egyes páfrányféléknek, tavasszal virít a nyúlánk sárma, és néhány orchideaféle, így a békakonty, a fehérés a kardos madársisak. A gáton kerékpározva jellegzetes alföldi hangulat ragadhat el minket, ha hallhatjuk a sordély, és a mezei pacsirta énekét, vagy a mezei tücskök muzsikáját. Szeghalomra beérve a hídnál jobbra fordulva menjünk végig a Kossuth utcán a Szabadság téri park jobb oldalán látható a katolikus templom kertjéig. Itt található a környék egyetlen fatornya. A helyi születésű Tildy Zoltán (egykori köztársasági elnök) nevét viselő főutcán a 14. szám alatt találjuk a Sárréti Múzeumot, ahol színvonalas kiállítások várnak ránk. Szemben láthatjuk az egykori szálloda és úri kaszinó épületét, melyben ma iskola, és civilház működik. A Mundérba bújt történelem című tárlat a Tildy Zoltán utca és Ady Endre utca kereszteződésénél a volt fiú kollégium épületében tartogat meglepetést. Túri János, fiatal tűzoltó magángyűjteménye minden elismerést megérdemel. Az évi 3000 látogató rengeteg egyenruhát, fegyvert, felszerelést, kiegészítőt, kitüntetést, rangjelzést láthat a világ minden tájáról. A tárlatvezető nagy szakértelemmel és elhivatottsággal mesél minden egyes darabról a látogatók örömére. A református templom mögött emléktábla jelzi az utolsó sárréti boszorkány perének és megégetésének emlékét. Szeghalom nevezetességei után megfordulunk és visszamegyünk a Tildy, majd Kossuth utcákon, és rátérünk a Szeghalmot Füzesgyarmattal összekötő kerékpárútra. Az út bal oldalán természetvédelmi területet jelző tábla mutatja a szeghalmi Kék-tó helyét. Főként esőzések után érdemes itt megállni és körbenézni. Sajnos a terület állandó vízutánpótlás nélkül maradt, így hajdani népes vízi világának nyomai is alig láthatók. A réti madarak azonban megmaradtak, kakukk, kék- és vörös vércse, búbos banka, mezei pacsirta, az elhagyott szarkafészkekben erdei fülesbagoly költ ezen a területen. A növényritkaságok közül sárgul a mocsári nőszirom, a gyepen és csatornaparton magyar zsálya, bókoló bogáncs, védett nyúlánk sárma, macskahere található. A következő túra útvonala a Szeghalom-Vésztő közötti Körös-hídtól, (a Vidra Tanyától) indul közúton a vésztőmágori Történelmi Emlékparkba, innen Vésztőre, majd vissza a Vidra Tanyára. (kerékpárkölcsönzés itt lehetséges) Az útvonal hossza kitérőkkel kb. 32-34 km. Szeghalmot Vésztő irányában elhagyva a Sebes-Körös folyón a Foki-hídon átkelve érjük el a Fok-közi területet, és itt a híd lábánál a Vidra Tanyát. Megközelítése Szeghalom felől buszjárattal a legegyszerűbb, hiszen a Vésztő felé tartó járatoknak éppen az épület előtt van az egyik megállóhelye, de a vállalkozó kedvűek gyalogosan is megtehetik a Szeghalomtól kb. 4-4,5 km szakaszt. A Vidra Tanyánál van lehetőség kerékpárkölcsönzésre, szállásfoglalásra és étkezésre, illetve innen indul ki kerékpáros túraútvonalunk is. Fok-közön találkozik a szabályozott Körös ásott medre a múlt században leválasztott közel 60 kmes Holt-Sebes-Körössel, amelynek felső vége Körösnagyharsányban található és a hajdani Sárrét belvizeit gyűjti össze, komoly belvízvédelmi funkciókat is ellátva, valamint zöldfolyosót képezve a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. E tájegység csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthont, melyet legjobban csónakból figyelhetünk meg. A Vidra Tanyától Vésztő irányába közúton indulunk el. Az út melletti legelő arról híres, hogy Sinka István költő e területen volt utoljára számadó juhász, és innen költözött be Vésztőre,

95


így több költeménye is őrzi ezt a tájat. Tipikus sárréti puszta, legelő ez a terület, ahol gyakran találhatunk facsoportokat, kisebb erdőket, fasorokat, vízelvezető árkokat. Kb. 3 km megtétele után érjük el a mágori majort, ami régen Wenckheim-birtok volt, kastéllyal, cselédházakkal és istállóépületekkel. Ma részben az Eljáda Alapítvány magániskolája, részben pedig egy mezőgazdasági vállalkozás működik itt. Mellette terül el Mágor puszta természetvédelmi területének egy része, amelynek úthoz közeli, délnyugati szegletében egy kilátótorony található, ahol megpihenhetünk egy időre. A toronyból széttekintve jól megfigyelhetők a tájra jellemző növénytársulások. Innen kb. 2 km kerekezés után elérjük a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A védett területen csak gyalogosan lehet közlekedni, de lehetőség van kerékpárok tárolására, büfé, mosdó, zuhanyzó használatára. A kettős Mágor-halom hordozza egyrészt az új kőkortól a bronzkorig itt élt emberek történeti emlékeit, másrészt őrzi a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostortemplom (XII. század) romjait. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó – a templom építőanyagának felhasználásával 1810-1812-ben épített – Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be. A vele szemben lévő dombban pedig "in situ" (természetes helyén, eredeti helyzetben) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. Az őskori feltárás leletanyagát eredeti helyükön, szó szerint keresztmetszetben mutatják be a régészek. A védett terület élővilágát – szemléltető táblákkal kiegészített – kb. 500 m hosszú tanösvény bejárásával ismerhetjük meg, amely a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul és a Mágordombhoz vezet. Az útvonal bejárásával megismerhetőek a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. Egyedi különlegesség, hogy egy eredeti technikával épült és korhűen berendezett pákásztanya, valamint a vízi és erdei fajok együtt figyelhetőek meg. Egy rövid hajós kirándulás segítségével ízelítőt kaphatunk a hajdan volt gazdag vízi világról is. A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatóak. Láthatóak itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. Megtekinthető még legelészés közben szürke marha és a racka birkanyáj. Ezen a tájon található a népi írók szoborparkja. Fontos még megemlíteni az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Pikniket, ami a környék egyik legnagyobb eseményének számít, s melynek szintén Mágor ad otthont. Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű elöntési területein található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebbnagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőséget itt kizárólag a halászat adott, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amelyből a település nevét származtatják. A folyók holtágai és morotvái szövik át e területet. A Cifra-ági holtág a maga 30 hektáros területével része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön juhokat, szarvasmarhákat, sertéseket és lovakat legeltettek. Gazdag lelőhelye e vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek. Vésztő látványosságait kerékpárral könnyedén felkereshetjük. A településtáblát elhagyva a Wesselényi utcára érkezünk meg, itt találjuk a Körös-sárréti Kerámia és Bútorfestő Bemutatóházat, balra kanyarodva rátérünk a Kossuth utcára, ahol meglátogathatjuk a Sinka István Művelődési Központot, a Református templomot, a templomgaléria, valamint a közeli kiállító terem és a képtár kiállításait. A Mesterségek Háza és a Tájház számtalan érdekes évszakhoz kötődő programot kínál. A Kossuth utcán tovább kerékpározva a Tó-hídon áthaladva jobbra található a Bagolyvár és az Eszlár-féle magán-tájház. Ha továbbhaladunk Körösújfalu felé egy vízfolyáson átkelve balra kanyarodunk a Táncsincs utcára, ott megnézhetünk néhány a helyiek által "babás" házaknak nevezett épületet. Ha visszafordulunk ugyanezen az úton tekerünk visszafelé a Várdomb úti elágazásig. Itt kezdődik a Malom-tó, annak folytatása a Danckai-tó és öböl, ahol igényesen kialakított sétányon, faragott padokon pihenhetjük ki utunk fáradalmait. Innen jobbra kanyarodva visszajutunk a Kossuth utcára és a már ismert útvonalon visszakerekezhetünk a Vidra Tanyához.

96


1.4.2.2. Kerékpárral a Körösök mentén Az ide látogató „bringás‖ turista fő közlekedési útvonala a Körösök mentén vezető töltés koronán (gát tetején) futó, mintegy fő gerinc vonalat képező, „természetes‖ kerékpárutak. Ez a természethez, vizekhez közeli útvonal a keleti határszéltől egészen a Tiszáig jó minőségű, és igen jól járható két keréken. Több ponton letérhetünk róla és kirándulásokat tehetünk a környék látnivalóihoz, szolgáltatóihoz, vagy akár „program vadászat‖ céljából is. Az alábbiakban néhány ötletet adunk bringás kirándulások útvonalterveként, de a lehetőségek ezen a környéken szinte kifogyhatatlanok. Gyula, a történelmi városrészek bejárása után, Szabadkígyós (Weinckheim Kastély és parkja) Békéscsaba, (látogató központ, kaland park, kolbász falu) az Élővíz-csatorna mentén, Pósteleki Kastély és parkja, majd visszatérés Gyulára. (kb. 35-40 km) Gyula, Gyulavári -Kastély, gáton Remetei rész, Városerdő, a Fekete Körös mentén tovább Szanazugba (Dobozi oldal) átkelés komppal a gyulai oldalra, majd visszatérés Gyulára.(kb.25 km) Békés, a Kettős-Körös töltésén Szanazugba, majd átkerekezés Gyulára, tovább Békéscsabára, majd visszatérés Békésre. (kb. 40 km) Békés, Tarhos, Bélmegyer, Hosszúfok, Berényi Híd, Mezőberény, vissza Békésre.(kb. 35 km) Békés, a Kettős-Körös jobb oldali gátján haladva Hosszúfok, Vízügyi Múzeum, Árvízi Emlékmű, Berényi (Kereki) hídon át a bal partra, tovább a gáton Köröstarcsára. Kiépített kerékpárúton Mezőberény, majd vissza Békésre. (kb. 40 km) Békéscsaba, Doboz- Szanazug, Városerdő, József Szanatórium, Sarkadi szivattyú, cukorgyári út, Sarkadi Éden-tó, majd a köves úton végig az erők mentén vissza Dobozra, majd Békéscsabára (kb. 55 km) Szeghalom, Mágor, és fáspuszta környéke, Vésztő-Mágor, Csolt-monostor, vissza Szeghalomra (kb. 30 km) Szeghalom, (két napos) Mágor, és fáspuszta környéke, Vésztő-Mágor, Csolt-monostor, Bélmegyer, Hosszúfok, Berényi (Kereki) -Híd, Köröstarcsa, (szállás). Tovább a jobb parton a Sebes, és a Kettős-Körös összefolyásához, majd a Sebes-Körös töltésén kerekezve Körösladány érintésével, végig a gáton Szeghalomig.(kb. 70-75 km) Gyomaendrőd, Folyásiránnyal szemben haladva a bal parton. Siratói-holtág, Sebes, és a Kettős-Körös összefolyása, majd a Sebes-Körös töltésén haladunk Körösladányig, ezután műúton vissza Gyomaendrődre. (kb. 40-45 km) Gyomaendrőd, Folyásiránnyal szemben haladva a jobb parton. Danzugi, Félhalmi holtágak, Körösök összefolyása, (Sebes- Kettős), Köröstarcsa, Mezőberény, vissza Gyomaendrődre. (kb. 45-50 km) Gyomaendrőd, Folyás irány szerinti jobb parton haladva. Templom-zug, Bónom-zug, Socó-zug stb… holtágak. Tovább haladva, Körösvölgyi Múzeum, (Peresi bemutató ház), Árvízkapu. Ezután, vagy kövezett mellékúton, vagy a Hortobágy-Berettyó csatornát követve Mezőtúr következik. Mezőtúrról a 46-os úton, majd a Peresi-holtág mentén haladva juthatunk vissza Gyomaendrődre. (kb. 35-40 km) Szarvas, Az Arborétumi úton haladva Szarvas-Mezőtúri kompátkelő, Puszta Bánréve, Túrtői-holtág, Mezőtúr, majd a Hortobágy-Berettyó mentén vissza a Hármas-Körös töltéséhez, Árvízkapu, Halászlaki vasúti híd, Halászlak, Szarvas. (kb. 45-50 km) Szarvas, kerekezés a Holt Körös mentén, a történelmi Magyarország középpontjához, a Körös Maros Nemzeti Park központjához, az Anna-Ligeti látogató központhoz, majd kiépített kerékpárúton Békésszentandrásra. A településről a holtágak között kerekezve jutunk el az 1942-ben átadott monumentális Békésszentandrási Duzzasztóhoz. Visszafelé a gáton, majd az Arborétumi úton jutunk vissza Szarvasra.(kb. 15-20 km)

97


Kunszentmárton, a gáton tekerve eljuthatunk Szelevényig. Onnan mellékúton, majd főúton Cserkeszőlőre (termálfürdő) ezután visszatérés Kunszentmártonra.(kb. 35-40 km)

Körös-völgyi kerékpár túraút Szarvas, Békésszentandrás, térségében. (Körös-szög) 1. Túra útvonal: (20-22km) Szarvas-Békésszentandrás  Arborétum bejáratától,  Mezőtúri Komp  Hármas Körös gátja  Duzzasztó (Békésszentandrási)  Vissza Szarvasra, Békésszentandráson keresztül 2. Túra útvonal: (20km)  Szarvas-Halászlak  Ótemplom  Történelmi Emlék Út  Hármas Körös gátja  Halászlak  Aranyosi holtág  Nagyfoki Holtág  Vissza Szarvas városába a Dózsa Gy. Úton 3. Túra útvonal (15km) Szarvas  Erzsébet Liget  Anna liget, (látogató központ)  Kerekzug  Bikazug  Szentesi út  A gáton tovább  Motyózug,  Szappanos-zug  Macózug  Visszatérés Szarvasra a Petőfi utcán haladva.

1.4.3. Gyalogtúrák Az Alföldi Kéktúra Az Alföldi Kéktúra hazánk második leghosszabb túraútvonala. Az 1990-es években vetődött fel az ötlet, hogy a középhegységeinket és a Dunántúlt átszelő kéktúrák folytatásaként létre kellene hozni az Alföldet bemutató hosszútávú turistautat is. Többszöri nekifutásra végül 1996-ban adták át a Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig tartó 850 km-es kék jelzést. A kék jel áthalad a Gemenci-erdőn, a Bácskán, a csongrádi Homokháton, az Alsó-Tisza mentén, a

98


Maros-Körös közén, a Körösök völgyén, a Nagy- és a Kis-Sárréten, a Hajdúságon, a Nyírségen, a Rétközben, hogy a Bodrogköz után érjen véget. (www.kvte.hu) Mályvád Teljesítménytúrák A Mályvád Teljesítménytúrák a Körösök Völgye Turista Egyesület által évente egy alkalommal megrendezett túra jellegű sportesemény. A rendezvény célja a Békéscsaba Gyula környékén található természeti értékek bemutatása szervezett körülmények között. A túra hagyományosan augusztus végén, általában a hónap utolsó szombatján kerül megrendezésre, gyalogosoknak 4, kerékpárosoknak 1 távon. A rendezvény teljesítménytúra besorolású, vagyis a túrázók előre kijelölt útvonalon, vezető nélkül, egyénileg vagy csoportosan, nem verseny jelleggel haladnak végig. A távokat az előre megadott ellenőrző pontok érintésével, a megadott szintidőn belül kell teljesíteni. A résztvevők nevezési díj ellenében ellátást (hideg-meleg ételt, vizet, igazoló füzetet térképpel), sikeres teljesítés esetén díjazást (jelvényt vagy kitűzőt) kapnak. Az útvonal kiemelt értéke az eldugott, csak kevesek által ismert Mályvádi-erdő, amely hazánk ezredik természetvédelmi területe. Ezen túl számtalan egyéb látnivalót érint az útvonal: a középkori gyulai téglavárat és a Várfürdőt, a Duzzasztót, az Almássy Wenckheim kastélyt Gyulaváriban, a Fekete-Körös változatos medrét, a városerdei és szanazugi üdülőtelepeket, XI. századi Sámson várának kaputornyát az ősi Doboz falu mellett, illetve a Pósteleki kastélyparkot. Három Város Teljesítménytúrák A Háromváros túra a békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület tavaszi teljesítménytúrája. Az útvonal a közép-békési térség három városát: Békést, Békéscsabát és Gyulát köti össze. A túra célja, hogy az itt élők számára megmutassa a három város határában haladó turistautakat, ezáltal csinálva kedvet a rendszeres természetjáráshoz. A nem túl megerőltető túra gyalog, kellemes sétatempóban, akár kisebb gyerekekkel is teljesíthető. A gyalogosok, a kerékpárosok és a vizitúrázók is több résztáv közül választhatnak (lásd lentebb). A túra útvonala jól jelzett turistautakon, a településeken kívül jellemzően erdei-ligetes környezetben vezet. A vizitúrázók az Élővíz-csatorna, illetve a régi Fehér-Körös medrében evezhetnek, keresztül a három város legszebb belvárosi parkjain. A túrák bejárása egyénileg vagy csoportosan - külön túravezető nélkül - történik. Nem versenyről van szó. Az érintett településeken, illetve azok között egy-egy előre megadott ponton (az ellenőrző pontokon) bélyegezni kell, ezzel lehet igazolni a túra teljesítését. Minden

99


induló igazolólapot kap rövid útleírással és térképpel, a célban, és a nagy táv felénél pedig elemózsiát és innivalót. A túra teljesítéséért kitűző jár. A túrák útvonalai A résztávok alapja a Békés - Sikkony - Békéscsaba - Póstelek - Gyula közti 33 km-es turistaút, illetve az ennek egyes részeit körtúrává bezáró Sikkony - Gerla - Póstelek turistaút. Gyalogosoknak: (5 választható táv) A 33 km-es "alaptúra" a teljes Békés - Békéscsaba Gyula útvonalat bejárja. A két gyalogos résztáv ennek első (13 km-es) és második (20 km-es) szakaszát mutatja be. Ezen felül van egy kisebb családi túra Békéscsabáról a Bandika-fához és vissza (9 km), illetve egy 27 km-es kör. Utóbbi Békéscsabáról Bandika-fa - Sikkony Gerla - Póstelek érintésével halad (vissza Békéscsabára). Kerékpárosoknak: (3 választható táv) Szintén választható a Békés - Békéscsaba - Gyula útvonal 33 km-es távja. Ennél hosszabb túra a Békéscsaba - Gyula - Békéscsaba útvonal 40 km-es távja. Kerékpárral is lehet indulni a 27 km-es körtúrán: Békéscsaba - Bandika-fa Sikkony - Gerla - Póstelek - Békéscsaba útvonalon. Vízitúrásoknak: (4 választható táv) A vizitúra az Élővíz-csatornán halad, jellegéből adódóan lazán követi a gyalogos táv útvonalát (pl. Pósteleket nem érinti). Itt is választható a 33 km-es "alaptáv" (Békés - Békéscsaba - Gyula), vagy a 27 km-es "Csabai kör". Ezen felül lehet indulni a 13 km-es Békés - Békéscsaba szakaszon, vagy a 9 km-es Békéscsaba Bandika-fa - Békéscsaba szakaszon. Amennyiben a vizitúrát választod, tudd hogy Békés végén, Békéscsaba elején és a Lencsési lakótelepnél, valamint Gyula elején egyszer át kell zsilipelni. A Csabai kör túrán ezen felül Sikkonynál és Veszelynél kell zsilipelni. Ezen felül a Bandika-fánál a pontőrök a töltés túloldalán vannak, a bélyegzéshez ki kell szállni a hajóból. Csónakot hozz, azt nem tudunk biztosítani.

1.4.4. Lovas túrák Lovas túrák Békéscsaba, és Gyula környékén Kiindulási pont: a Békéscsabai Pegazus Lovas Iskola és Fogadó Bázis, mely a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által minősített nívós 4 patkós lovarda. Fél napos túra a Szabadkígyósi Kastélyhoz: (kb. 20 km) Indulás a Pegazus Lovas Iskola és Fogadó Bázistól. Az Öntözött réteken keresztül „Dajka Kertek, majd a Körös-Maros Nemzeti Park területét érintve a csodálatos természeti értékekkel körülvett pazar látványosságnak ígérkező, Szabadkígyósi Wenckheim Kastélyt látogatjuk meg lóháton. Itt lovas séta a kastély évszázados parkjában, rövid pihenő a vadász étteremnél, majd kissé módosított útvonalon visszatérés a Pegazus Lovas Iskolához.

Egész napos túra a gyulai Tanya Múzeumhoz: (kb. 30 km)

100


Indulás a Pegazus Lovas Iskola és Fogadó Bázistól. Öntözött rétek – Kígyósi Puszták, (A Körös-Maros Nemzeti Park több száz hektáros rétcsoportja, mely természetvédelmi terület). Kb. két-három órás lovaglás után érkezés a gyulai Galopp Kft-hez, (Steigerwald Lovas Tanya) a Tanya Múzeumhoz. Itt a lovak leszerszámozása, bő két órás pihenő. A lovasok részére előre megrendelt ebéd elfogyasztása, majd a Tanya Múzeum megtekintése. Délután visszaindulás a fogadó bázisra kissé módosított útvonalon. Lovas túrák Szarvas és környékén (Körös Szög) 1 napos túrák:  Szarvas – Hármas-Körös mentén – mezőtúri komp – Csillag-tavak - Duzzasztó Békésszentandrás,– vissza Szarvasra (kb. 20-22 km)  Evangélikus Ótemplom – Történelmi Emlékút – Hármas-Körös gátja – Halászlak – Aranyosi holtág – Nagyfoki holtág – vissza Dózsa György úton a városba (kb. 20 km)  Erzsébet liget - Anna-liget – Kerekzug – Bikazug – Szentesi út - gáton (Mótyózug – Szappanoszug – Maczózug) – vissza Petőfi utcán a városba ( 15 km) 2 napos túra : Szarvas- Gyomaendrőd- Szarvas (kb. 50 km) 1.nap:

2.nap:

Indulás a Szarvasi Lovas Klub bázisáról reggel. Útvonal: Holt Körös, Hármas-Körös töltésén, ill a gyönyörű ártéri ligete erdőkön keresztül egészen Gyomaendrődig. Esti pihenő, szállás és meleg vacsora aTemplomzugi holtágnál található Neubort Lovastanyán. (strandolási lehetőség a közeli szabad strandon) Visszalovaglás Szarvasra, a folyó mentén. Útközben rövid pihenő a Peresi Bemutatóháznál, rövid kitérő a holtágakhoz és az árvíz kapuhoz. Késő délutáni érkezés a Szarvasi Lovas Klub bázisához.

4 napos lovas túraútvonal a Körösök-völgyében (kb. 100-120 km) 1. nap ( kb. 15 km) Kiindulási pont: Pegazus Lovas Iskola (Békéscsaba) Útvonal: – Öntözött Rétek majd kerülővel a Körös- Maros Nemzeti Parkhoz tartozó „Kígyósi Pusztákon” keresztül, a Gyulai Tanya Múzeumhoz, (Steigerwald lovas tanya).Itt fakultatív program lehetőségek állnak rendelkezésre,.és a lovak elhelyezése is itt történik. A lovasok elszállásolása, a Tanya Múzeum területén,( kemping) vagy Gyulán szállodai, ill. apartmanos elhelyezésben történik. Este a történelmi Gyula megtekintése, éjszakai fürdőzés a Várfürdőben. 2. nap: ( kb. 35-40 km) Indulás Gyuláról a Tanya Múzeumtól, majd a Fehér-Körös mentén jutunk el az első pihenőhelyig, a Fehér, és a Fekete-Körös

101


összefolyásához, a festői Szanazughoz.. (rövid pihenő, itatás, fürdőzés) Továbbhaladunk a folyó ártöltéseinek mentén, Békés városába, (ebéd, pihenő), majd a vadregényes túra utunk napi programja, a Köröstarcsai Betyár Tanyán ér véget. Leszerszámozás, bográcsos vacsora. Szállás a Köröstarcsai Vadászházban. 3. nap: (kb. 25-30 km) A bőséges „paraszt reggeli‖ után folytatjuk utunkat a Körös mentén, ami a Sebes-Körös becsatlakozása után már a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Hármas-Körös festői vidéke. A táj és a környezet teljesen érintetlen, vadregényes. Túránk során gyakran találkozhatunk vadon élő állatokkal, egyedülálló növényi faunával, melyek szerves részét alkotják ennek a folyóvizekkel, holtágakkal, csatornákkal,morotvákkal tarkított vízi világnak. A nap végén a Gyomaendrődi folyószakasz, és a hozzá tartozó holtág-rendszer bejárása után az Endrődi Neubort Lovas Tanya vár minket közvetlenül a vízparton, pihenővel, kemencében sült finomságokkal, szabad stranddal és szállással. 4. nap: (kb. 25-30 km) Tovább folytatjuk utunkat a Hármas-Körös mentén nyugati irányban. A jobb parton haladva elérünk a Peresi Bemutató Házhoz. Itt egy egyedülálló kiállítást lehet megtekinteni, mely teljesen életszerű betekintést nyújt a vidék és a Körösök völgye természeti értékeire. Az ezután következő holtágak, (Harcsás,Túrtői,stb) és szinte teljesen érintetlen környékük felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogató, természet kedvelőknek. A folyón a Halászlaki vasúti hídon kelünk át, majd a Holt Körös mentén jutunk el a gyönyörű természeti környezetben lévő patinás Szarvas városához, ahol túránkat zárjuk, a Szarvasi Lovas klub bázisán.

1.4.5. Horgászturizmus8 1.4.5.1. Körösök Hármas Körös Alapadatok Saját vízgyűjtő területe: 2256 km2 Teljes vízgyűjtőterülete: 27.537 km2 A meder átlagos szélessége: 80-100 méter A víz átlagos mélysége: 2 - 10 méter Hazai hossza: 91,3 fkm Fogható halmennyiség: az Országos Horgászrend szerint Vízügyi információk: kovizig.hu Csónakhasználat: engedélyezett (hajózási útvonal) Közlekedés a gátkoronán gáthasználati engedéllyel! 8

Forrás: www.khesz.hu

102


A Hármas-Körös (Körös) a Sebes és Kettős-Körös egyesüléséről kapta a nevét. Töltéseinek távolsága átlagosan 600 méter, a folyópartot övező növényzetet sűrű aljnövényzettel, bozótosokkal benőtt erdők alkotják tisztásokkal, kaszált gyepekkel megszakítva. Bal parti hullámtere szélesebb, az összefolyástól 600 métert haladva a 90,2 fkm-nél kezdődik a KörösMaros Nemzeti Park kezelésében lévő Körös ártéri védett terület. Itt éri el a folyót a Félhalmi holtágrendszer felső ága a hullámteret keresztülszelő csónakkikötőbe torkolló csatornával. A szemközti bedőlt fák, bokrok számos haltartást rejtenek. Gyakori a keszegféle, ponty, süllő, harcsa és az amur. Tavaszi időszaktól horgászcsónakok hada sorakozik itt, a töltés túloldalán várja vendégeit a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület otthonos horgásztanyája büfével, szálláslehetőséggel. Csónakunkat betonozott rámpán könnyen vízre bocsáthatjuk. A holtág a helyi berkekben legendás halállományáról és kapitális békés halairól híres. Alsó vége a 87,2 fkm-nél tér vissza a folyó felé, melyet a Körös vizéről kikötött lakóhajók sora és egy keskeny, parti növényezettel benőtt csatorna jelez. Csónakos út alkalmával a meredek parton fölérve széles kaszált gyep tárulkozik elénk, facsoportokkal, ligetes részekkel megszakítva. A töltésen kívül épültek a 80-as évek elején a Körösvidéki Sporthorgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyái, előbbit töltés lábánál működő büféjéről, utóbbit jellegzetes kék színű cserepezéséről ismerjük meg. A szállás és táborozás lehetősége itt is adott. A töltésen belül kubikgödrök sora húzódik, melyből egykor a gátakat emelték. A hullámtérben a két horgásztanya közötti szakaszon vadregényes, széles, táborozásra alkalmas parti horgászhelyek várják a körösi horgászt. A vadállomány jelentős. Tovább haladva 400 méter után ágazik ki a Danzug holtág (79,9-80,2 fkm), a gátkoronáról jobbra tekintve tárulkozik elénk szentély jellegű, védett hullámtéri holtága. A legendaszámba menő halban gazdag „S‖ kanyarokat a 83,7 fkm-nél érjük el. Bal oldalon kikötve homokos parton szállhatunk partra, itt a sűrű ligetes növényzetből kiérve szintén széles gyep tölti ki a teret, tavasztól őszig birkanyájak legelnek. A folyó bal oldalán ezt a szakaszt partról legkönnyebben a Torzsás holtág Gyomához távolabbi végének töltéslejárója felől közelíthetjük meg. Lejjebb a part meredek és márgás, a mederből becsúszott fák sora emelkedik ki az alámosás miatt. A haltartásokon gyakori itt a süllő, harcsa. A jobb parton a 82 fkm-nél a töltésen kívül találjuk a hétvégi házakkal körbeépített Kecsegés, majd a Sirató holtágat (77,3-78 fkm), bal parton a 81,6 fkm-nél a Torzsás holtág hullámtéri befolyóját. 79,2 fkm-nél keresztezi a GyomaendrődDévaványa közúti híd. A híd lábához betonozott lejáró vezet, ahol hajórámpa is készült. Innen 1 km-re strand, kemping, étkezdék, boltok találhatók. A KHESZ kezelésében lévő szakasz a hídnál ér véget és 24,2 fkm-rel lejjebb az 55 fkm-nél a főággal összeköttetésben lévő hullámtéri Aranyosi holtágnál folytatódik. A nem horgászható szentély holtág a sekély könnyen felmelegedő vízben szaporodó körösi halfajok ívó-és nyugalmi helye. Az 53, 8 fkm-nél szeli át a Köröst a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal fémszerkezetes hídja, melynek környéke a mélyebb gödrös részekről híres. A híd előtt a bal parton büfé található. Több kisebb kanyarulat után az 50,7 fkm-nél ágazik ki a Kákafoki holtág feltöltő csatornája. Bejáratát uszadékfelfogó műtárgy határolja. Kevéssel lejjebb szintén a bal parton széles betonozott hely található a vízről is jól felismerhető szádpallós partvédelemmel, ahol akár nagyobb hajók kis kiköthetnek. Innen 500 métert haladva szeli át a medret a Szarvas és Mezőtúr közötti közlekedést biztosító komp. Lassú folyás, iszapos meder, elszórtan sásos, nádas, vízinövényes szakaszok jellemzőek itt. A horgászfogásokban a dévér szinttájra jellemző halfajokra lehet számítani. A kompátkelőnél a jobb parton büfé üzemel, itt

103


horgász engedély, napijegy váltható. A partszakaszt kikötött csónakok jelzik. Mindenképpen érdemes a bal hullámtérből Szarvas felé 2 km-t sétálva megtekinteni a Szarvasi Arborétumot. Folyásirányba szemlélődve mindkét oldalról jól látható a békésszentandrási duzzasztómű (47,5 fkm). Mellette jobb oldalon 12 méter szélességű hajózsilip működik, zsilipelésre 8-9 és 16-17 óra között van lehetőség a kezelőszemélyzettel előzetesen egyeztetve. A duzzasztómű közelségét a vízen a leúszást megakadályozó keresztbefeszített rikító bólyasor jelzi. A 2x22 méter szélességű, 7 méter duzzasztásra képes vízlépcső a 30-as évek végén épült. Közvetlenül a duzzasztó után az alsóvízen mindkét oldalon a mederbe érő magas kőből épített fal védi a partok állékonyságát. A folyás jelentősen felgyorsul, itt bármely időszakban érdemes próbálkozni, a „ladányi befolyóval‖ határolt bal parton horgászok sora sportol egy-egy szép balin, süllő, vagy keszegféle - téli időszakban menyhal - kifogásának élményéért. Előnyben a pergető, mártogató és finomszerelékes módszert alkalmazók. A töltésen kívül üdülő övezet található, itt tér vissza a Kákafoki holtág az anyamederhez. A meder a vízlépcsőt elhagyva leszűkül, a partok meredeken buknak be a víz felé. Kövezések és alámosott, beszakadt fák eredményesen meghorgászhatók. A Daru kanyar a 42 fkm-nél kezdődik. A KHESZ kezelésében lévő szakasz itt ér véget, a határt a jobb parton betorkolló kicsi parti növényzettel elborított csatorna, a kanyarból kiérve Öcsöd felé a lehelyezett halász szerszámok jeleznek. A hullámterek jellegzetes növényei a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita. A morotvákban kint rekedt halaknak a vízimadarak elől a hínár, sulyom, tündérfátyol, sárga nőszirom és a rókasás szolgál menedékül. Jellemző halfajok: ponty, keszegfélék, süllő, harcsa, csuka, balin, kárász, menyhal, sügér, domolykó, márna, kecsege és számos védett halfaj. Kettős Körös Alapadatok Teljes vízgyűjtőterülete: 1295 km2 A meder átlagos szélessége: 40-100 méter A víz átlagos mélysége: 1,5 - 8 méter Teljes hossza: 37 km Vízügyi információk itt:www.kovizig.hu Csónakhasználat: engedélyezett (hajózási útvonal) A Kettős-Körös a Fekete és Fehér-Körös összefolyásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihari hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesüléséről kapta. A több ezer éves múltra visszatekintő Szana ősi település volt, mely a két köröst összekötő hajóútról, vízimalmokról, a környező kisebb folyásokról és erekről vált ismerté. Az eredeti medrében kanyargó Fekete Körös uralta a vidéket, mely a Fehér-Körös medrét egykor Békés után vette föl. A táj jelenlegi arculatát a folyószabályozások által 1874-től itt összefolyó Fekete és FehérKörös által nyerte el. A térségbe látogatva kiépült üdülőteleppel, gondozott stranddal, hajókikötővel, gyalogos komppal találkozhatnak a természetes vizeket előnyben részesítő horgászok és turisták. A töltésen kívül mindkét oldalon hétvégi házak, vendéglátó egységek sorakoznak. A gyulai oldalon (Doboz-Gyula útvonal) az összefolyást zárt kemping övezi

104


büfékkel, szálláslehetőséggel, hajórámpával homokos stranddal és kikötővel. A szomszédos panzió szobákkal, éttermi szolgáltatással, hatalmas úszó stéggel, rajta trambulinnal teszi sokszínűvé a körösi hangulatot. A Dobozról betonúton megközelíthető jobb parton több békéscsabai cég üdülője, ifjúsági tábor, motel, kisbolt, étterem, hajórámpa, a fürdőzőknek itt is homokos strand áll a lehetőségek sorában. Az összefolyást /37,3 fkm/ elhagyva a folyó a szabályozás eredményeként egyes vonalat követve halad tovább északnyugat felé Doboz és Békés irányába. A duzzaszás által április elejétől október végéig kiszélesedő meder bal oldalán a víz kitölti a hullámteret, vadregényes bedőlt fákkal, kiálló tuskósorral, nádfoltokkal, sulyommezővel, életteret adva számos halfajnak és víziállatnak. A kiöntés peremét fa és bokorsor szegélyezi, mely egészen a dobozi hídig húzódva kíséri a főmedret. A dobozi híd /32,7 fkm/ (Békéscsaba-Doboz közútvonal) mellett mindkét parton szilárd burkolatú lejáró visz a hullámtérre, a bal parton a híd alatt betonozott rámpa segíti a horgászcsónak könnyű vízre juttatását. A jobb parton a gát tövében a dobozi hídig 4,6 km hosszan keskeny, a híd után a duzzasztóműig 6,4 km hosszan fasorokkal, bozótossal tarkított kiszélesedő hullámtér fogad. Mindkét szakaszon csapadék hatására könnyen felázó földút vezet, a part mentén számtalan ígéretes horgászhely sorakozik. Ez a szakasz horgász szempontból egész évben látogatott, tavasztól késő őszig kedvelt helye a versenyeknek és többnapos sátras kalandoknak. Bal parton a hidat elhagyva a víz a dánfoki szivornyáig újból kiterül, elöntött bokrokkal, fákkal, belső kubikokkal és a főmederrel párhuzamos hosszú csatornával. Ez a szakasz március 1 és június 15 között nem horgászható természetes ívóhely és halbölcső funkciója miatt. A gátkoronán a dánfoki szivornyát elhagyva jól látható a Körös-menti Kishajókikötő. A duzzasztó melletti földnyelven épült, Békés felől könnyen megközelíthető hangulatos kikötő szolgáltatásai között szerepel a horgászcsónak, kajak-kenu, kerékpárkölcsönzés, saját hajó tárolási lehetőség és az alsó és felsővízen egyaránt hajóátrakási szolgáltatással egybekötött sólyapálya. A töltésen kívül helyezkedik el a dánfoki ifjúsági tábor és üdülőtelep. Szálláslehetőség, kemping, homokos strand és vendéglátóhelyek várják az idelátogatókat. A Békési Duzzasztó a Kettős-Körös 26,3 folyamkilométerében épült 1968-ban. A 2x18 méteres billenő táblák 5 méter feletti felvízszintet tudnak biztosítani az öntözés és a rekreáció részére. A duzzasztó a horgászok számára is választóvonal, a műtárgy alatti szakasz halászati-horgászati kezelője a Sebes-Körös betorkollásáig a Körösi Halász Szövetkezet. A Kettős-Körös medre a felvízi szakaszon átlagosan 40, a kiöntéses részeken 80-100 méteres széles. Mélysége egyenletes, 4-6 méter körül alakul. Horgász szempontból a mindkét partján megtalálható bedőlt fák, bokrok, a kiöntéses náddal, sulyom és hínárfoltokkal tagolt bal part kiváló búvóhelyet biztosít a békés és ragadozó halfajoknak. A horgászfogásokban kiemelkedő a ponty, az amur, a süllő és az egyéb halfajok. Legkedveltebb a duzzasztóműt megelőző 1 km-es szakasz és a nyár eleji felmelegedő víznél Szanazug és a Dobozi híd között húzódó kiöntés. Az üdülési szezonban napközben gyakoriak a termetesebb vízi járművek, ezért a háborítatlan horgászathoz érdemesebb az esti és reggeli órákat választani. Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, keszegfélék, menyhal, kárász, stb.

105


Sebes Körös Alapadatok Teljes vízgyűjtő területe: 3.024 km2 Hazai vízgyűjtőterülete: 575 km2 A meder átlagos szélessége: 20-40 méter A víz átlagos mélysége: 0,4 - 8 méter Teljes hossza: 209 fkm Hazai hossza: 58,6 f km. Vízügyi információk itt: kovizig.hu Csónakhasználat: engedélyezett Közlekedés: közlekedés a gátkoronán gáthasznáti engedéllyel. (a TIVIZIG kezelésében lévő gátkoronákon közlekedésre engedély nem váltható!) A Sebes-Körös Romániában, Kolozs megye északi részén, a Hunyadi medencében 710 méteres tengerszint feletti magasságból ered. A fő ág Körösfőnél kezdi útját, később egyesül a Kalota, Sebes, és Kissebes település alatt betorkolló Dragán patakkal. Bihar megye területén a forrásvidéktől Bánffyhunyadig nedves rétek, kaszálók és mezőgazdasági területek veszik körül. A körösfeketetói medencébe érve hegyi jelleget ölt, Csucsa és Rév között sziklaszoroson halad át. Itt egyesül a Sebes másik nevezetesebb mellékfolyójával, a Jáddal. Vásonkolyos és Rév közötti íves kanyarulatánál található a Nagy-Magyar barlang és a körösrévi vízesés. Révet elhagyva kanyarogva folyik Élesd mellett, vizét a Lugosi és Mezőtelegdi tározó fogja föl. Nagyváradon a városkép meghatározó eleme, hol medre gátak közé szorított. Vízgyűjtőjének nagy része Románia területére esik. A magyar határt Körösnagyharsánynál lépi át. Hazai szakasza 58,6 km hosszan húzódik az Alföld keleti részén a Kis-Sárrét, a Körösmenti sík és a Dévaványai sík területén. Nagyváradtól Körösszakállig a folyószabályozásokkor 12 átmetszést építettek, mesterséges 40 km hosszú medre Körösladányig húzódik. A határtól partjai kövezésekkel tarkítottak, agyagos, homokos és sóderes szakaszok váltják egymást. Vízjárását a román oldalon lévő fent említett két víztározó feltöltöttsége és üzemelése határozza meg. Medrén alacsony vízállásnál sekély és átlátszó vízben gázolhatunk át, a medertörések mentén komolyabb mélységekre is számíthatunk. A folyót átszelő hidaknál visszamaradt cölöpmaradványok emelkednek ki, itt a folyás felgyorsul. A lassúbb részeken vízi növényzet, gödröket és tereptárgyak környékét a halak előszeretettel használják búvóhelyként. A határtól Körösújfaluig kétszer lépi át a megyehatárt, hídon Körösszakállnál, Komádinál (44,1 fkm) és Újiráznál (33,4 fkm) utazhatunk át rajta. Körösúfalutól a ladányi duzzasztó irányában négy jelentősebb kanyarulattal éri el a 22 folyamkilométernél a medrét átszelő Vésztő-Szeghalom vasútvonal hídját, a Foki hídtól a jobb parton szilárd útburkolaton elérhető ifjúsági tábor épületét, majd a Fok-közi hidat. Horgász szempontból felsőbb szakaszai a legyező, pergető és a finomszerelékes keszeghorgász módszerek gyakorlóinak kedveznek. Szövetségünk a Foki hídtól kezeli a folyó ezen szakaszát. Itt található a Vésztő-Szeghalom közútvonal mellett a gáton kívül a Fok-közi gátőrház és szivattyútelep, szemben Vidra tanya, melynek felújított épületében étkezés, színvonalas szálláslehetőség, büfé, kertjében medence biztosított. A Vidra tanya mögött csatlakozik be a Biharugrán, Okányon és Vésztőn keresztül folyó Holt-Sebes-

106


Körös. A főmedret és kifolyó műtárgyat összekötő csatornán komolyabb vízkifolyáskor a ragadozó halak gyakran állnak lesben és táplálkoznak. A híd után a bokorsáv erdővé szélesül, majd 2 km-t haladva a jobb part adott otthont a 90-es évek végéig a Szövetség megyei versenyhorgász bajnokságainak Ezen a szintén egyenes szakaszon a körösladányi duzzasztómű üzemelése miatt már komolyabb vízszintre számíthatunk, a már szélesebb és mélyebb mederrészeken ponttyal, keszegfélékkel és harcsával is találkozhatunk. A hullámteret közvetlenül a vízpartot övező kisebb fás, cserjés részek és szélesebb kaszált gyepek jellemzik. Jellegzetes tájékozódási pont tovább haladva a jobb parti gondozott környezetű vízmérce, környezetében horgászhelyekkel. 1,5 km-rel elhagyva e szakasz a leginkább előnyben részesített helye mindkét oldalon a Berettyó folyó torkolata, ahol keszegfélék, kárász, akár 8-10 kg-os ponty és amur, valamint egy-egy harcsa is horogra akadhat. A torkolati meder mélysége miatt a terület kiemelt vermelő hely. Szemben a gondosan kaszált bal part a nyári időszakban kedvelt helye a nyári nomád sátorozós programoknak. A torkolat után enyhe kanyarral bal oldalon válik le a Sebes hullámtéri holtága, mely egykor eredeti medre volt. A holtágat a főmedertől elválasztó kövezett gát és a Berettyó torkolata között szintén finomszerelékes módszert használva egész évben számíthatunk bodorkára, „fehér‖ keszegfélékre, márnára, kárászra, pontyra. A hullámtéri holtág halállományában leggyakoribb a kárász és a csuka. A körösladányi duzzasztóművet a 13,6 fkm-nél érjük el, Szövetségünk kezelésébe tartozó szakasza a felvízen a duzzasztónál ér véget. A Ganz-Mávag által épített mű 2x18 méter szabad nyílású billenőtáblás, működésével a környező mezőgazdasági terültek öntözési lehetőségét biztosítja. Az alsó szakasz kezelője az összefolyásig a Körösi Halász Szövetkezet. A duzzasztónál a felvíz iszapos, vízi növényzettel szegélyezett, a bal parton kevesebb, a jobb parton jó néhány horgászhely található a könnyebb megközelítés miatt. Hajózsilip nem épült, normál duzzasztott vízjárásnál a Fok-közi hídig hajózható biztonságosan. Kiépített hajórámpa nincs, a várhelyi strand homokpadján lehet a kisebb horgászcsónakokat vízre bocsátani. A Sebes-Körös jobb parti töltésének kezelője a tivizig, ezen a szakaszon gáthasználati engedély nem váltható. Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, domolykó, csuka, balin, süllő, márna, kárász, menyhal és számos különleges védett halfaj. Fekete Körös Alapadatok Teljes vízgyűjtő területe: 4.645 km2 Hazai vízgyűjtőterülete: 151 km2 A meder átlagos szélessége: 20-30 méter A víz átlagos mélysége: 0,4 - 8 méter Hazai hossza: 20,5 km. (60 hektár) Vízügyi információk: kovizig.hu A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ lejtőinek vizeit gyűjtő Rossia, a Vida és Tapa összefolyásával a Hollódi és a Gyepes-Görbedi patakok egy ágát

107


gyűjti össze. Balról a Béli hegység észak-keleti-oldaláról lefutó vizek, dél-nyugati oldalról a Bél, a Sártos, a Kalacsa, és ezek összefolyásával a Tőz patak torkollik a Fekete-Körösbe. A Tőzre Bokszegnél, a kisebb mellékvizekre a Béli hegység nyugati lábánál kisebb vízvisszatartó tározók, mellékcsatornák létesültek. Belényesnél, majd Szent-Miklósnál a hegységből az Alföldre kilépve Tenke, Tamásda érintésével kanyargós medrében nyugati irányt követve Antnál lépi át a román-magyar határt. Az országhatárokra gátkoronákon jól látható sorompó és tábla figyelmeztet, határ közeli szakasza érintetlen természeti szépségű. Bal partja a 20,5-16. fkm-ig határvíz, az országhatár mellett helyezkedik el az Anti gátőrház (19,2 fkm), melyet a Gyulavárit és Dénesmajort átszelő kövesúton lehet megközelíteni. Ezen a szakaszon viszonylag kevés horgászhely található. A folyó nyomvonalát 8 km-en kíséri a mályvádi erdő, a 6,2 fkm-nél a mályvádi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható. A vasúti híd és a remetei közúti híd között húzódik Gyula-Városerdő. A hangulatos üdülőtelepen szállás, élelmiszerbolt, vendéglátóegységek találhatók, a nyári időszakban homokos strandja benépesül a folyó tiszta vizében frissülni vágyó fürdőzőkkel. A közúti hidat elhagyva a töltés az összefolyás felé veszi az irányt, négy kilométer után összefut a Fehér-Körös gátjával és körülöleli a Kis-Delta szükségtározót. Városerdőtől az összefolyásig számos horgászhely szakítja meg a vízpart keskeny, néhol kiszélesedő fás, cserjés növényzetét. Jobb partján a román határ közelségét jelzi a 14,8 folyamkilométernél a töltésen kívül található Malomfoki gátőrház és szivattyútelep, valamint a betonlépcsővel ellátott vízmérce, mely a vízről is jól felismerhető. A folyó e malomfoki szakaszát legkönnyebben Sarkadról, a cukorgyári kövesúton lehet megközelíteni. A jobb part jellegzetes műtárgya a határ közeli homokos részen üzemelő úszó homokkotró, a Sarkaddal határos sitkai szakaszhoz közeledve a Kopolya (Bárkás) csatorna befolyója és a parti környezetből kiemelkedő építmény, a „cementház‖. Tovább haladva vadregényes kanyarulatok után éri el a folyó a fent említett vasúti hidat, a Pándy Kálmán Kórház tüdőgyógyászati részlegét, majd a Gyula-Sarkad közutat összekötő hidat. A hidat elhagyva a töltésen belül két holtág is fennmaradt, melyek alsó része csatlakozik a főmederhez. A szanazugi gátőrház felé közeledve a gátkoronáról jobbra szemlélődve szép látványt nyújtanak a Dobozi dámtelep tisztáson legelő vadjai. Az összefolyástól 100 méteres távolságból már jól látható a Szanazugnál működő személyi komp kör alakú esőbeállója, itt kibetonozott fel és lejárón tudunk az üdülőtelepre átjutni és a szomszédos rámpán horgászcsónakot vízre tenni. A folyó a helyi horgászok kedvelt helye, ártere és a gátkoronák kirándulások, gyalogos és kerékpáros túrák kiváló helyszínei. Habitusát keskeny meder, kőszórásos kanyarulatok, meredek, leszakadt partélek, bemosott fák, román oldalon jobb partját csak a kisvíznél látható kiemelkedő kőszórások, a belső íven hordaléktól feltöltött kanyarok és agyagos részek váltakozása jellemzik. A Fekete-Körös mederadottságai, a beszakadt partok, a kőszórásokkal védett kanyarok, homokos, agyagos, a gyökerekkel, gallyakkal tűzdelt meder számos haltartó helyet rejtenek. Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, süllő, harcsa, balin, domolykó, menyhal, márna, sügér és számos védett halfaj.

108


Fehér Körös Alapadatok Teljes vízgyűjtő területe: 4.275 km2 Hazai vízgyűjtőterülete: 298 km2 A meder átlagos szélessége: 15-20 méter A víz átlagos mélysége: 1,5 - 5 méter Hazai hossza: 9,8 km. (12 hektár) Vízügyi információk: kovizig.hu A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét fehéres mészkőhordalékáról kapta. Hegyvidéki szakaszán vizét tápláló jelentősebb patakok a jobb oldali betorkolású Ribicza, Halmágyi, Menyházai és a Dézna patakok egyesülésével a Sebespatak. Bal oldalról jelentősebb mellékvizei a Váca, Zöldes és a Csigér. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően. Nagyhalmágy és Honctő községek között a Fehér-Körös mély szorost vágott, mely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát. A medencéből kijutva a meder újra mélyül, majd a Zarándi medencébe újra szélesen fut. A hegyvidéki övezetben völgyét természetes állapotú növényzet jellemzi, főleg gyertyános-bükkösok, a dombvidéken kocsánytalan-tölgyesek, csertölgyesek. Az alföldi övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagy részét kivágták, ritkán jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek. Az országhatárt Gyulavárinál lépi át. Egykori medre Veszelyt érintve Békés alatt egyesült a Fekete-Körössel, melyet a Gyulát fenyegető árvíz miatt az 1856-ban megnyitott gyula-békési nagycsatornába vezettek át. Régi vonulata Veszelyt, Békéscsaba határát, majd Békést érintve folyik össze a Gyulát, Békéscsabát és Békést átszelő Élővíz-csatornával és a Krisztina-zugban találkozik az élő Körössel. A folyó magyarországi szakaszát egyenes, mesterséges, ásott meder jellemzi, Szanazugnál a Fekete-Körössel egyesülve Kettős-Körösként folyik tovább Doboz és Békés felé. Gyulánál található rajta duzzasztómű (7,3 fkm), mely eredetileg tűs gátként az Élővíz-csatorna vízellátására 1895-ben épült, később 1994 után tömlős gáttá lett átalakítva. Itt horgászcsónak, túrakenu lerakására is lehetőség nyílik. A folyót átszelő közúti hidakon Gyulavárinál (Széchenyi út) és Gyuláról Sarkad felé (Sarkadi út)(4,7 fkm), valamint vonattal a Gyula-Sarkad vasútvonal vasúti hídján közlekedhetünk át rajta. Partja egyenes, jól belátható, keskeny bokorsávval szegélyezve, melyek benyúló gyökerei a halak természetes búvóhelyei. A Fehér-Körös hazai szakasza a dévér szinttájba sorolható, gyakori horgászzsákmány a süllő, a balin, az amur és a ponty. A keszegfélék népes táborából találkozhatunk itt dévérkeszeggel, jásszal és a szilvaorrú keszeggel is, egy-egy domolykó vagy márna igazi különlegesség lehet. Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, csuka, süllő, balin, amur, harcsa, márna, domolykó, sügér, stb.

109


1.4.5.2. Holtágak Siratói holtág Alapadatok Víztípus: holtág (Hármas-Körös holtág) Területe: 28 ha Hossz: 4,9 km Horgászidőszak: egész évben, folyamatosan 0-24 h Fogható halmennyiség: a KHESZ Helyi Horgászrendje és az Országos Horgászrend szerint Vízügyi Információk: itt (www.kovizig.hu) Csónakhasználat: engedélyezett A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a JászNagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összeérő patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, területe 28 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 504 ezer m3. Medrének feliszapoltsága közepes, partjainak 60 százaléka beépített, a szabad partszakaszok fasorokkal és 2-3 méter széles nádfallal szegélyezettek. Vízpótlása és feltöltése a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas - Békésszentandrási holtágból (Kákafoki holtág) megoldott. A Békésszentandrásról a 44-es főúton kiérve a töltésre jobbra kanyarodva érjük el a holtágat keresztülszelő átjárót. Az átjáró az alatta elhelyezett átfolyó csövek által biztosított folyamatos vízáramlat miatt szinte mindig látogatott horgászhely, tovább haladva a szilárd burkolatú út a Hármas-Körös töltéséig húzódik. Partjai mindig látogatottak, hétvégi házakkal való beépítettsége és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. A halfogás kiemelkedő, az ide érkező horgászok nagy része pontyra, amurra, kárászra, süllőre próbál szerencsét. Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, kárász, keszegfélék, sügér, compó, törpeharcsa, stb. Félhalmi holtág Alapadatok Víztípus: holtág (Hármas-Körös holtág) Elhelyezkedés: a Hármas-Körös 80+810 fkm - 83+825 fkm között Területe: 40 ha Hossz: 8940 m Horgászidőszak: egész évben Fogható halmennyiség: a KHESZ Helyi Horgászrendje és a MOHOSZ Országos Horgászrendje szerint Vízügyi Információk: itt (www.kovizig.hu) Csónakhasználat: engedélyezett

110


A holtág 1871 - 1889 között keletkezett a Hármas-Körös 38. és 39. félhalmi átmetszésével. A Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községek területén. Helyi elnevezése Biristyók. A Félhalom középkori eredetű falunév, mely Csárdaszállás határában ma is meglévő halomról kapta a nevét. Öt részre (bögére) osztott, teljes hossza 8940 m, átlagos szélessége 44 m, területe 40 hektár, átlagos vízmélysége 2,5 m. A hullámtéri holtág végek, a Körös ártér természetvédelmi területen országos védettségűek. A holtág 1. szakasza a legkisebb, a töltés felőli végén működik a feltöltő műtárgy (szivornya), melynek környéke kedvelt ragadozóhalas hely. Itt található a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyája, ahol büfé, a tanyával szemben a gátkoronán kívül az egyesület tagjai részére kishajó kikötő üzemel. A holtág 2, 3, 4. szakasza hétvégi házakkal övezett, a lekerített telkek miatt a vízpart megközelítése korlátozott. Az 5. szakasz gát felőli végén található a Körösvidéki Horgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyája egyszerű szállással, tisztálkodási lehetőséggel és hangulatos büfével. A holtág ezen szakaszának beépítettsége csekély, így megőrizte a vadregényes körösi hangulatot. A nagytestű pontyok, amurok híre legendaként cseng a horgászok körében, halállományában számos 10 kg feletti példánnyal találkozhatunk. Csapadékos időben a vízparti földutak miatt az 1-2-4-5. szakaszok megközelítése terepjáróval javallott, 3. szakasza a Csárdaszállásról kivezető betonúton, majd cserepes úton bármely időszakban megközelíthető. (magánút - úthasználati engedély váltása szükséges) Csónakos horgászat, kenuzás alakalmával az 1-2. szakasz keresztgátján és a 4-5. szakasz keresztgátján szükséges átemelni a vízi járművet. A horgászcsónak legegyszerűbben a Körösvidéki Horgász Egyesület horgásztanyájának lapos partján, valamint az 1-2. holtág átjárójánál a jobb parton helyezhető vízre. Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, compó, keszegfélék, kárász, sügér, törpeharcsa. Danzugi holtág Alapadatok Víztípus: holtág (Hármas-Körös holtág) Elhelyezkedés: Hármas-Körös 79+975 fkm - 80+205 fkm között Területe: 9 ha Hossz: 1600 m Horgászidőszak: egész évben Fogható halmennyiség: a KHESZ Helyi Horgászrendje és a MOHOSZ Országos Horgászrendje szerint Vízügyi Információk: itt (LINK: www.kovizig.hu) Csónakhasználat: engedélyezett A holtág 1875 - 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Hossza 1600 m, területe 8,4 ha. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik, nevét Dancs nevű tiszttartóról kapta.

111


Hossza 2,1 km, átlagos szélessége 47 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 2,3 m, víztérfogata 230 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hármas-Körösből. Fás növényzetben szegényes terület, partja a 85 százalékos beépítettségű. A Félhalmi holtághoz közelebb eső ágának belső oldalán a parti sáv nem beépített, a folyó felőli sarkán csónak lerakására is lehetőség nyílik. A holtág vizéből táplálkozó környező rizstáblák miatt vízszintje ingadozó. Jellemző halfajok: ponty, csuka, süllő, balin, harcsa, amur, keszegfélék, sügér, compó, stb.

1.4.5.3. Tavak Fás-tó Alapadatok Területe: 45,2 ha Jellemző halfajok: ponty, csuka, süllő, balin, harcsa, amur, keszegfélék, kárász, sügér, compó, törpeharcsa, stb. Horgászidőszak: egész évben Fogható halmennyiség: - Napi-és hetijeggyel - 5 db (3+2) méretkorlátozott és tilalmi idővel védett hal és napi 5 kg egyéb hal. - Éves engedéllyel: Méretkorlátozott és tilalmi idővel védett halfajokból összesen legfeljebb 120 kg vihető el. (Kedvezményezett engedéllyel 60 kg.) A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése. A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek. A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé. A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti

112


határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető. A tó halasítására kiemelt figyelmet fordítunk, telepítés pontyból éves szinten 10,5 tonna, ragadozó halfajok állománya 60.000 darab előnevelt csuka, süllő és balin telepítésével van szinten tartva, emellett egyéb halfajok, keszegfélék is kihelyezésre kerülnek. A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában. Csónak használat, fürdőzés és az etetőhajó használata egész évben tiltott. Napijegy váltható a tó szomszédságában lévő Orosházi úti horgászboltban, a békéscsabai és a megyében található nagyobb horgászboltokban, valamint a kezelő központi irodájában. Orosházi Béke horgásztó Alapadatok Víztípus: homokbányató Területe: 14,2 ha Jellemző halfajok: ponty, csuka, süllő, balin, harcsa, amur, keszegfélék, kárász, sügér stb. Horgászidőszak: egész évben (éjszakai horgászat hét közben korlátozott) Fogható halmennyiség: az Országos Horgászrend szerint A Béke tó homokbánya Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellett helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz. művelte. A bányamunkálatok 1984-ben fejeződtek be, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, melynek művelésével szintén felhagytak. A két kitermelő hely összenyitása 1992-ben történt meg, ekkor kapta meg a jelenlegi nagyságát. Átlagos mélysége eléri a 4,5 métert, aljzata változatos, helyenként vízinövényekkel borított. A mederfenék a homokkitermelés miatt változatos, néhol a 12-13 méter mély, ami lehetővé teszi a víz hőmérsékleti rétegződését. Vízpótlása csak talaj és csurgalékvizekből valósul meg, így a vízszint ingadozása 0,3-0,5 métert jelent évente. Körben nádszegély, valamint vízparti lágy és fásszárú növényzet övezi. A tó az Orosháza és környékéről érkező horgászok kedvelt helye, de gyakran látogatnak ide messzebbről is. A helyi Kinizsi Horgász Egyesület gondozza környékét, partján található rendezvény-és halőrháza, ahol a helyi horgászrendről, halőrök telefonszámairól és a tóval kapcsolatos fontosabb információkról olvashatunk. Halállományában számos kisebb és nagyobb hal megtalálható, a horgászfogásokban leggyakoribb a ponty, az amur, a süllő és a keszegféle.

113


Csökmői horgásztó A horgásztó Csökmő határában a 47-es közút mellett található Szeghalom és Csökmő települések között, a megyehatártól 200 méterre. Területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 1,6 méter. A tó eredetileg ősmeder volt, az 1970-es években haltermelésre lett kialakítva és halastóként üzemelt 1993-ig, majd Szövetségünk 1994-ben napijegyes horgásztavat alakított ki rajta. A tavat körben nád, sás, vízi növényzet szegélyezi, környezetében a szikes pusztákra jellemző növényzet található. A jó fogási lehetőségek érdekében évi két alkalommal jelentős mennyiségű békés halat telepítünk a tóba. Vendégeink megelégedettségét jelzi, hogy vendégkörünk éves szinten meghaladja a 2000 főt, gyakoriak a visszajáró és külföldi vendégeink, tagegyesületeink előszeretettel rendeznek horgászversenyeket is. A tó halállományában számos kis és nagytestű békés és ragadozó hal található. Gyakori halfajok: ponty, amur, kárász, harcsa, süllő, csuka, keszegfélék, törpeharcsa, stb.

1.5. Oktatás, nevelés, ismeretterjesztés Intenzív közönségkapcsolat és környezeti oktatással a KVNP a legautentikusabb információ szolgáltatója lehet a térség földrajzának, természeti kincseinek, értékeinek, növény- és állatvilágának, ökológiájának, történelmi múltjának és a kulturális, valamint épített értékeinek, az örökségnek. A KVNP demonstrálja feladatait és céljait, a természeti környezet megtapasztalásán keresztül megtanítja a látogatóit az értékekkel szembeni felelősségteljes magatartásra és a környezeti tudatosságra. A természet közvetlen megtapasztalása és felfogása előfeltétele annak a társadalmi igénynek, amely a környezetbarát életvitelre és a természetmegóvás szabályok elfogadására irányúl.

1.5.1. Látogató központok Nemzeti parkjaink a látogatók fogadására látogatóközponto(ka)t tartanak fenn. A mozaikos térszerkezetű Körös-Maros Nemzeti Park több látogatóközpont létesítését teszi szükségessé. A kihasználtság fokozása érdekében szolgáltatásbővítéssel, rendezvények, foglalkozások szervezésével igyekeznek a kapacitást növelni. Ilyen szolgáltatások az erdei iskolák, környezeti nevelési foglalkozások, környezetvédelmi konferenciák, fotó- és egyéb kiállítások. A KMNP két látogatóközpontot (Körösvölgyi, Réhelyi), hat tanösvényt, több kerékpáros és gyalogtúra útvonalat alakított ki és üzemeltet. A Körösvölgyi Látogatóközpont vendégei 80%-ban óvodások, illetve kis- és középiskolás diákok, túlnyomórészt a helyi és a régió egyéb iskoláiból. Az utóbbi időkben visszatérő vendégeik is vannak Budapestről, Tatáról, Szegedről. Bérelhető konferenciaterme több rendezvény színhelyéül szolgál, ezen kívül kérésre tartanak szakmai foglalkozásokat terepi, valamint csapat munkában. Tanösvényük állandó kiállításuk színtere, mely a Dél-Tiszántúl történetét mutatja be, illetve természetvédelmi kiállításukat.

114


A Réhelyi Látogatóközpontot személyautóval, illetve autóbusszal a Dévaványa felől Ecsegfalva felé tartó közúton lehet megközelíteni. Látogatói 60-65%-ban diákok, és az ország minden részéből jönnek. Ők általában általános iskolások, illetve jelentős létszámban középés felsőoktatásban tanulók. Előbbiek osztálykirándulások apropóján, az utóbbi két korosztály főként szakmai kirándulásokra látogat el a bemutatóhelyre. Réhelyen a szezon áprilismájusban kezdődik, és június végével be is zárul. Nyáron leginkább nyugdíjas és felnőtt látogatóik vannak. Egész évre kidolgozott, rendkívül csalogató erdei iskola programokkal próbálják átvészelni a köztes időszakokat. Ezen kívül természetvédelmi táborokat is szoktak tartani, melyekre Magyarország Dunán innen eső részéről, számos településről érkeznek résztvevők. A felnőttek érdeklődését is felkelti a gyógynövényes kézműves foglalkozás, ahol illatzsákokat, vagy díszüveget, fűszeres üveget készítenek olaj és gyógynövények, fűszerek segítségével. A látogatóközpontok ismérveit a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A látógatóközpontok legfontosabb jellemzői

Nyitvatartási idő

Belépődíj Erdei iskola

Egyéb szolgáltatások

Körösvölgyi Réhelyi Látogatóközpont Látogatóközpont Április 1-től október 31-ig látogatható hétfő kivételével minden nap 900-1700 óráig -

Előzetes bejelentkezéssel, 6-8 fős létszámtól egész évben látogatható.

370 Ft/felnőtt és 260 Ft/diák, nyugdíjas Minősített erdei iskola szolgáltatással várják a vendégeket. A szállás a közelben megoldható.

420 Ft/felnőtt és 320 Ft/diák, nyugdíjas Minden évszakban minősített szolgáltatással fogadják a vendégeket. 48 fő részére tudnak szállást biztosítani.

erékpár kölcsönzés árlat- és túravezetés zakmai előadások ézműves foglalkozások ngyenesen megtekinthető természetfilmek zakmai foglalkozások llandó kiállítások

erékpár kölcsönzés zakmai programok agadozó madár bemutató jszakai ’csillagtúra’ jszakai lepkemegfigyelés ajnali madárles yógynövényes kézműves foglalkozás

115


Jelentősebb programok 2009-ben

öld napja – Kétéltű Karaván kétéltű mentés arnabás nap, gyógynövény ismertetés égkorszak kiállítás (vándorkiállítás)

szirózsa természetvédelmi vetélkedő ajzpályázatok, versmondó versenyek, és termésbáb kiállítások alsó tagozatosok részére zemétszedő akciók talakuló világunk – kiállítás (vándorkiállítás)

1.5.2. Bihari Madárvárta Az épület a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, Biharugra település központjától 3 kilométerre található. A településre beérve burkolt út vezet a Madárvártáig. A 2007-ben újonnan nyílt létesítmény hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. Mind az épület, mind az itt megmaradt háborítatlan természeti környezet olyan erdei iskolai programok megrendezéséhez, terepi megfigyelések, foglalkozások megtartásához nyújt helyszínt, ami páratlan élmény nyújt az ideérkezők számára. A közösségi épület 90 m2-es nagyterme erdei iskolai előadások, foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. A csatlakozó fedett terasz természeti környezetben zajló közösségi foglalkozásoknak biztosít helyszínt. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik (TV, projektor, DVD, írásvetítő, diavetítő). A szállásépületben 6 db 3+3 ágyas és 1 db 3+2 ágyas fürdővel ellátott lakrész, továbbá 1 db 2 ágyas és 1 db 1 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így az épület összesen 44 fő elszállásolására alkalmas. Melegítő konyha áll a vendégek rendelkezésére. Számos tematikus programmal szolgál e helyszín. Ilyen például az „Első kislibák‖ természetvédelmi családi hétvége, ahol a húsvéti ünnepi szokásokat elevenítik fel a résztvevők, és a program tartalmazza a szállást, a félpanziós ellátást, egy alkalommal túravezetést és nem utolsó sorban játszóházi foglalkozást is. Május végére került meghirdetésre a „Kócsag lesen‖ elnevezésű hosszú hétvége, ahol a túravezetés mellett falusétát és Pünkösdi király- és királynőválasztást is ajánlanak. Az augusztusi kínálatban szereplő program a „Vándorút előtt‖, az október végi az „Őszi vadvizeken‖ elnevezést kapta. A hosszú hétvégeken kívül tartanak nyári táborokat, idén júliusban Természet és Hagyomány címmel rendezték meg életmód és néptánc táborukat. Rendszeresen tartanak még ezeken kívül alkalomhoz illő, jeles napokhoz kapcsolódó játszóházakat.

116


1.5.3. Tanösvények 1.5.3.1. KMNP tanösvényei Anna-ligeti Tanösvény A tanösvény hossza 2 km, ami közvetlen a Nemzeti Park Igazgatóság szomszédságában, az Annaligetben került kialakításra. A helyszín a 44. számú főközlekedési útról személyautóval, különjáratos autóbusszal, kerékpárral vagy a városi Erzsébet-ligeten át kisebb sétával közelíthető meg. A tanösvényen egy kellemes sétához 1,5 óra, az állomások részletes áttanulmányozásához 3 óra szükséges. Az útvonal csak gyalogosan járható. A Körösvölgyi Látogatóközpont udvarából indul, és a Kákafoki holtág vonalát követve járja körbe az Anna-ligetet. Az érdeklődők 8 állomáson keresztül ismerkedhetnek a holtág és az árterek jellegzetes élővilágával. Minden tábla kétnyelvű, angol és magyar nyelven is tájékozódhatnak a látogatók. Az ösvényen nincsenek festett jelzések, a földre szórt fenyőmulcs mutatja az irányt, amitől nem lehet eltérni. Az indítótáblától elindulva padokkal, pihenőkkel tarkított úton haladunk az első állomás felé. Ha nesztelen járunk, hallhatjuk a fák „hangját‖, a természet csendjét. Az első állomás címe: Talaj és talajélet. Az ismertető táblán egy rajzot láthatunk, mely a talaj szelvényeit, és azok lakóit ábrázolja. A tábla mellett található ‖tető‖ eltolásával egy kis fa lépcsőn lemehetünk a föld ‖alá‖. Itt egy átlátszó fal mögött elénk tárul a ‖földi élet‖, és ha szerencsénk van, kis állatokkal is találkozhatunk. A rovarlakást bemutató korhadt farönkök keresztmetszetén jól megfigyelhető, amint a rovarok járatokat vájnak maguknak, kialakítva ezzel lakóhelyüket. Tovább haladva, az út mellett egy fából kialakított esőház várja a piknikezni vágyókat. A második állomás címe: Ártéri erdő élővilága. Ez a bemutatótábla az ártéri erdő szintjeit mutatja be. A rajta lévő ábrán megfigyelhető, hogy az ártéri erdő mely szintjének, melyik állat, vagy növény a lakója. A leírás az ártéri erdők típusairól, a keményfa-ligeterdőkről és a puhafaligeterdőkről, valamint a betelepülő tájidegen fajoknak köszönhető pusztulásukról szól. A harmadik állomás az erdőszegély világát, a cserjék lakóit mutatja be ábrák és leírások segítségével. A negyedik állomás a gyepek világát ismerteti, lévén kiértünk az erdőből egy nyílt tisztásra. Itt az út egy jó darabon a föld alá süllyed, a közepére érve már a fű közül kémlel az ember, mintha maga is a gyep lakói közé tartozna. A következő állomás a víz és a vízpart élővilágát mutatja be, egy kacskaringós fahídon bevezetve az embert a víz és a nádas fölé. A táblán megfigyelhetjük a vízi élet színtereit: a hínárost, a nádast, a puhafa-ligeterdőt, valamint ezek lakóit. A kitérő után az ösvény ismét az erdőben folytatódik a jól megszokott fenyőmulcs úton. A hatodik állomáson az ártéri gazdálkodás nyomaival ismerkedhetünk. Egy nádból épített kunyhó és egy ladik fogadja az ide érkezőket. A tábla pedig leírja, hogyan használta ki a korabeli ember az áradásokat a folyószabályozások előtt. Az utolsó előtti bemutatóhely az erdősávok jelentőségére hívja fel a figyelmet. Fontos a mezőgazdaságban, a szél kordában tartásában, különböző növény- és állatfajok vándorlásában, és a területhatároláson és esztétikai szerepén túl nagyon fontos madaraink fennmaradása érdekében. A tanösvény vége előtt még pár köztes tábla bemutatja a házilag készített madárodúk lehetséges típusait, és ezek tipikus lakóit. Mielőtt az utolsó táblához érnénk, még pihenhetünk egyet az utolsó esőházban, és megcsodálhatjuk az Anna-liget gyönyörű és hatalmas tisztását egy sokadik szögből nézve. Az utolsó bemutató tábla leírja, hogy mit tehetünk a természetért otthon a saját udvarunkban.

117


Utunk végére érve egy döntött táblán elolvashatjuk a Csáky-Bolza-kastély történetét, mely jelenleg a Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont.

Réhelyi Tanösvény A tanösvény a Réhelyi bemutatóközpontból indul, és zárt típusú, tehát szintén ugyanitt ér véget. Hossza 1,5 kilométer, 1 óra alatt teljesíthető. A 8 állomáshelyen a Dévaványai-Ecsegi puszták jellegzetes élőhelye, fontosabb növény- és állatfajai kerülnek bemutatásra. Az útvonal a zsombékos részek miatt kizárólag gyalogosan, vagy esetleg lóháton járható. A látogatóközpontba szóló belépőjegy mellé kapunk egy tanösvény kalauzt, mely főleg gyermekek részére szól. Nem tartalmazza az állomások tábláinak teljes szövegét, csak pár sorban ismerteti az adott látnivalót. Emellett érdekes feladatokat ad az olvasónak. A tanösvényhez vezető úton is számos érdekesség fogadja a látogatót: kisállat simogató, régi magyar háziállatok istállói és galambház. Az útvonalat semmilyen jelzéssel nem látták el, így jó, ha magunkkal viszünk egy példányt a tanösvény kalauzból. Az indítótáblán jelzett úton haladva először egy „vasaló‖ nevezetű nádépítménnyel találjuk szembe magunkat, melyet a pásztorok egykor menedékül használtak. Az első állomáson a tábla főhőse, a vöröshasú unka rögtön egy kis feladattal fogadja a játékos kedvűeket. A tábla mögött elhelyezett fedeles ládikába nyúlva tapogatással kell megállapítsuk, hogy mit is „lát” a kezünk? A közelben egy elkerített kifutóban megcsodálhatjuk a híres túzokok 2 példányát. Az útvonal során megismerkedhetünk a mocsarak, csatornák, szikes puszták élővilágával. A negyedik állomás magasleséről egy távcső segítségével megleshetjük a vadon élő túzokokat. A következő állomások a szántóföldek életközösségeiről, az emberi hatásra megtelepült fajokat, illetve a szikes mocsár élővilágáról szólnak. Útközben megcsodálhatjuk a sziki kocsord és a pettyegetett őszirózsa élőhelyét is.

Kígyósi Tanösvény A tanösvény a KMNP-hoz tartozó Szabadkígyósi Kígyós-pusztán található. Békéscsaba felől személyautóval, menetrendszerinti autóbusszal, de akár kerékpárral is megközelíthető. A területen kihelyezett fogadó létesítmény nem található, természetőrök felügyelik időről-időre az erdők-mezők rendjét. Külön kérésre a természetőrök terepi szakvezetést is tartanak. A tanösvény hossza 5 kilométer, 4 állomásból áll, kényelmes sétával 2 óra alatt bejárható. A táv kerékpárral is megtehető. A Szabadkígyóst délről határoló Nagyerdő északi részén indul az ösvény. Az út során megismerkedhetünk a Nagyerdő, a szikes puszta és a mocsarak növény- és állatvilágával. A 4 megálló közül a harmadiknál egy magasles található, ahonnan jól belátható a Kígyósi-puszta, és ha szerencsénk van, rövid időn belül feltűnik egy-két vad. Útközben információs táblák segítik a tájékozódást és fakarókra erősített nyilak mutatják az irányt. Kisvátyoni Tanösvény A nyolc kilométer hosszú tanösvény Zsadány és Biharugra települések határában található. Személyautóval, gyalogosan vagy kerékpárral érdemes megközelíteni. Miután a kiinduló és a végpont nem egyezik meg, a kerékpáros, illetve a gyalogos közlekedés ajánlott. A hat állomásból álló útvonal kellemes sétával 4 óra alatt bejárható.

118


Az út egy körülbelül 100 méteres „hídon‖ indul az erdő felé. Tavasszal magasabb ezeken a területeken a vízállás, ezért van megemelve az ösvény. Útközben megismerkedhetünk a Vátyoni erdő történetével, az erdőtelepítésekkel. A táblákon olvashatunk a rétek, legelők, időszakos mocsarak és nem utolsó sorban a vízfolyások, csatornák és zsombékos területek lakóiról, élővilágáról. A negyedik állomást egy madárleshez érkezve ismerhetjük fel, ahonnan megpillanthatjuk a Begécsi-halastavat. Az utolsó állomás a Nagy-Zsombokos. Itt a csatornázás előtti mocsaras, zsombékos, időszakos vízállású mocsárrétet próbálja a Körös-Maros Nemzeti Park visszaállítani. A Toprongyos-ér vizével árasztják el ezt a területet, biztosítva ezzel a mély fekvésű területek vízellátását, az itt költő madarak természetes környezetét.

Mágor-pusztai Tanösvény Az egyik legismertebb bemutatóhely Békés megyében a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark. A területen két földhalom áll, melyek közül az egyiket fel is tárták és látogatható a belseje. A domb gyomrában a régészek mintegy 6000 év egymásra rétegződött településnyomait tárták fel. A dombbal szemben egy Árpád-kori nemzetség monostorára leltek a régészek. Az állandó kiállítás, mely a dombot és a monostort mutatja be – a későbbiekben épített hatalmas Wenckheim borpincében – 1982. augusztusában nyitotta meg kapuit. A helyszín megközelítése Vésztő illetve Szeghalom felől lehetséges az ezeket a településeket összekötő útvonalon. A bemutatóhely április 1-től október 31-ig látogatható, illetve előzetes bejelentkezés alapján nyitvatartási időn kívül is. A tanösvény alig több mint 500 méter, az öt állomás ismertetői a Körös élővilága köré épülnek, amelyek leírják a Holt-Sebes-Körös folyószabályozás-kori kialakulását, és védett élővilágát. Lehetőség van úszó stégen a víz fölé jutni, továbbá megcsodálhatunk egy régi pákász tanyát, annak minden kellékével. Sétálhatunk az Alföld kiemelkedő alakjainak szoborparkjában. Körbenézhetünk egy földhalom gyomrában, ahol 6000 éves leleteket tártak fel, és megtekinthetjük egy Árpád-kori nemzetség monostorának alapjait. Olvashatunk a magyar szürke szarvasmarháról és a racka juhról és néhány példányt láthatunk is belőlük az elkerített legelőn és a tanösvény végén kialakított „mini gazdaságban‖. Végül, de nem utolsó sorban megismerhetjük a mocsarak élővilágát. Halásztelki Tanösvény A Szarvas belterületétől távolabb található tanösvény közelében halad el a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal, ami érinti (a tanösvény közelében lévő) Halászlakot (Szarvas felől az első, Mezőtúr felől a második megálló). Érdemes kerékpárral nekivágni ennek az útnak, amit a nemzeti parktól kölcsönözni is lehet. A tanösvény 3 km hosszú, egy kellemes sétához 1 óra, a táblák részletes áttanulmányozásához körülbelül 2,5-3 óra szükséges. A séta során 10 állomáson keresztül ismerkedhetünk a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágával, kultúrtörténetével. A terület egész évben látogatható, de figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a tavaszi áradás idején a táblákat és az útvonalat ellepi a víz. Legkézenfekvőbb kerékpárral, vagy gyalogosan végigjárni, de ha van rá lehetőség, lovon is megtehető a táv. A tanösvény különlegességét az adja, hogy egy folyó hullámterében került kialakításra. Megfigyelhető, hogy miben különbözik ezekben az erdőkben az aljnövényzet más erdőkétől. Az út során megtudhatjuk, honnan kapta a tanösvény a nevét, és milyen következményekkel járt a folyószabályozás. Megismerkedhetünk a puhafa ligeterdőkre, a keményfa ligeterdőkre, a fás legelőkre, kaszálókra jellemző állatokkal és növényekkel. Megfigyelhetjük, milyen élővilág birtokolja a kubikokat, mocsarakat, hullámtéri erdőket.

119


1.5.3.2. Erdészeti Tájékoztatási Központ tanösvényei A DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 1993-ban alapították, azzal a szándékkal, hogy Csongrád és Békés megye állami tulajdonú erdeit gondozza, védje és gazdálkodjon vele. Mára az állami tulajdonú erdőkön kívül magántulajdonú erdőkben is végez erdészeti munkákat megbízás alapján. Az erdőgazdálkodás mellett a vadgazdálkodás, a közjóléti, parkerdei és az "erdei iskolai" szolgáltatás is a tevékenységei közé tartozik. A természet szerelmeseinek több séta- és tanösvényt, esőbeállókat, tűzrakó helyeket tart fenn. Ezek közül legismertebb a Békés megyében található Gyula-Városerdei Tájékoztatási Központ és a körülötte található erdei létesítmények. A Központ a fenntartható erdőgazdálkodás és természetjárás bemutatására és népszerűsítésére jött létre. A turisták számára a park autóval, vagy autóbusszal Gyula és Sarkad közti közút felől közelíthető meg. A Gyula felől érkező személyvonatról az első megállónál kell leszállni. A park, a tanösvények és a tájékoztatási központ az év 365 napján látogatható. A látogatók körülbelül 60%-a Békés megyéből érkezik, azon belül is túlnyomórészt Sarkadról, Gyuláról és Békéscsabáról. A fennmaradó 40%-ot az ország más tájairól érkezők és a külföldi, elsősorban román látogatók teszik ki. A tájékoztató központ fő célja az erdő, és az erdőgazdálkodás megismertetése. Ehhez kapcsolódóan egész évben lehetőség kínálkozik erdei iskolák megtartására, szakvezetéses tanösvénytúrák, különböző szakmai programok, foglalkozások igénylésére. A központ mellett turistaszállást létesítettek, mely erdei iskolák idején 136 főt képes elszállásolni. A minősített erdei iskola szolgáltatásukat bővíteni tervezik, hogy megkaphassák a minősített erdészeti erdei iskola elnevezést. A meglévő szolgáltatást szeretnék fejleszteni, hogy megfeleljen az Országos Erdészeti Egyesület ide vonatkozó elvárásainak. Akkreditálás alatt álló programjaik a „Városerdei fürkésző‖ és „Az erdő és az ember‖. A programok az erdőgazdálkodás momentumait ismertetik a gyerekekkel. Az év során több programot is kínál az erdészet, többek közt rendszeresen tartanak nyílt napokat, nyári táborokat, pedagógus továbbképzéseket. Leghosszabb rendezvényük az immár hagyománynak számító Európai Erdők Hete, mely programsorozatot október utolsó heteiben rendezik meg.

Galagonya Tanösvény Az útvonal 1200 méter hosszú és kényelmes sétával körülbelül 1,5 óra alatt járható be. A kerékpárosok szigorúan ki vannak tiltva az erdészet erdeiből, ezért csak gyalogosan és kerekesszékkel járható. Zárt tanösvény, kezdő és végpontja közel megegyezik. Az eligazodást időnként a fákra festett jelzés segíti, mely fehér alapon piros G betű. Az ösvény 14 állomásból áll, melyek közül az indítótáblán kívül csak néhánynál van információs tábla. A többi állomáson termetes jelölőkarókkal találkozunk, melyekhez a tájékoztató központban megvásárolható kiadványban találjuk a leírást. A tanösvény az erdő bemutatása köré épül. Megismerhetjük az erdő hármas funkcióját: gazdasági, környezetvédelmi és rekreációs szerepét. Számba vesszük a parkerdőre jellemző növénycsoportosulások tulajdonságait. A táblák és a füzet célja a tölgy-kőris-szil ligeterdők legfontosabb növény- és állatfajainak bemutatása. Növények közül szóba kerül a magas- és magyar kőris, az egybibés galagonya, a mezei- és vénic szil, az olasztölgy, a csertölgy, a feketedió, a szlavón tölgy, a kányabangita és nem utolsó sorban a kocsányos tölgy. Állatok közül olvashatunk a farontó bogarakról, a szarvasbogárról, a pompás virágbogárról, a nagy

120


hőscincérről valamint az erdei madárvilágról is. Közben betekintést nyerhetünk a lékes erdőfelújítás rejtelmeibe, megvizsgálhatjuk az öntés erdőtalaj rétegeit, megfigyelhetjük az erdei növénytársulások kialakulását és a lebontó szervezetek munkájának eredményét. Hasznos kirándulás minden korosztálynak. Az útvonalon egyéni kérésre különféle témában szakvezetést és játékos, foglalkoztató feladatok (pl.: térképhasználati, természetvédelmi vetélkedők) szervezését is vállalják a tájékoztató központ munkatársai.

Poronty Tanösvény Az ösvény a parkerdő közepéről, a tűzrakó helyek mellől indul, és egy kisebb kör megtétele után ugyanide tér vissza. Fákra festett békaporonty mutatja az útvonalon a haladás irányát. A tervezők az apróságokra odafigyelve, a kihelyezett térképen nem méterben, hanem lépésszámban adták meg az útvonal hosszát és a három állomás során a fákról már megismert békaporonttyal meséltetik el, hogy mit kell tudni a környezetéről és az ártéri erdőről. Miközben megismerteti a gyerekeket az erdő egyes szintjeinek növény- és állatvilágával, meg is dolgoztatja őket néhány kérdéssel és játékos feladattal.

1.5.3.3. Szarvas A szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület Szarvas város önkormányzatával közösen hozta létre azt a hét állomásból álló tanösvényt, mely a festői szépségű Erzsébet-ligetben vezeti végig az érdeklődőket. Az útvonal hossza 1200 méter, körülbelül egy óra alatt bejárható, és a fákra festett zöld háromszöget kell követni az út során. Szarvas központja felől közúton lehet megközelíteni, akár egy könnyű sétával is. Az indítótábla a város felől – a Holt-Körösön átívelő hídon áthaladva bal kéz felől – a Halászcsárda parkolójában található. Ezen megtaláljuk az ösvény térképét, amit érdemes memorizálni, mert elég kacifántos sétautakon vezet. Itt olvashatjuk továbbá a liget kialakulásának történetét. Az út során megismerkedhetünk az 1891-es parkosítással a ligetbe kerülő külhoni fafajokkal. Olvashatunk a hársfajok hibridjeiről, megcsodálhatjuk a vadgesztenyés sétányt, és a 120-150 éves tölgymatuzsálemeket. Az ábrák segítségével beazonosíthatjuk a park madarait, virágait, cserjéit, kisállatait, fáit. Olvashatunk Ruzicskay György festőművész életének szarvasi vonatkozásairól, és megtekinthetjük Alkotóházát.

1.5.3.4. Gyomaendrőd A 2002-ben létesített tanösvény a Gyomaendrődről észak felé kivezető 46-os út melletti Templom-zugi holtág partján, a Pájer kemping bejáratánál található. Az egyébként meglévő halászatot bemutató pihenő parkot bővítették ki információs táblákkal, így tökéletes családi programot kínál egy hétvégi délutánra. A körülbelül 50 méter hosszú útvonalon bemutatásra kerül Gyoma és Endrőd történelmi múltja, valamint néhány gyomaendrődi látványosság, például a Kner Nyomdaipari Múzeum és az Endrődi Tájház és Helytörténeti Múzeum. A többi tábla a halászat eszközeinek és azok használatának képi és írott emlékeit tartalmazza. Megismerkedhetünk a halfogás számos fajtájával: a vető-, a tapogató-, a borogató-, az állító-, a hajtó-, a kereső-, az emelő-, a rekesztő- és végül a kerítő halászattal. Az ábrákon pedig megtekinthetjük ezek eszközeit Ezen kívül a vizes életmód gasztronómiáját is megismerhetjük, a bográcsban főzést, a halászlevet, a pörkölt halat, és a hal- és kenyérsütés hagyományát. A helyszínen megnézhetjük, hogy egykor milyen nádkunyhóban húzták meg magukat a pákászok, milyen csónakkal halásztak, milyen kemencében sült kenyerük és hogyan nézett ki a nyárs, amin a halat sütötték.

121


A szomszédos Pájer kempingben található a városi szabadstrand, csúszdával, és minigolfpályával. Közkedvelt hely mind a gyomaendrődiek, mind a mezőtúriak körében.

1.5.3.5. Békésszentandrás A település közigazgatási területéhez tartozik Magyarország és egyben Közép-Európa legmagasabb kunhalma a Gödény-halom. A tanösvényt arra a kunhalomra tervezték, amelynek tetejéről a legtisztább időben sem látni egyetlen hegycsúcsot közel 110-120 kilométeres körzetben. 12,26 méter magas, palástjának kerülete 160 méter. A településtől déli irányban, 7 km-re, a régi szentesi út mellett található, bolygatatlan állapotú kunhalom, amely a Körös–Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Ezáltal már a régi időkben is a Hármas-Körös árterében fekvő állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények. A nevét is innen kapta. Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösebben értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is, mely Békés, Szolnok és Csongrád megye határát jelzi, bár nagy részben Békés megyéhez tartozik Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta. Ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket. Ezért is nevezték „Péró halmának”, vagy „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit. A Gödény-halom – mint arról méretei is tanúskodnak – bizonyára nagy tekintélyű, nagy hatalmú ember temetkezési helyéül szolgált. A halom és a környéke régészetileg védett terület.

1.5.4. „Lehetőségek földje” – Póstelek Békéscsaba és Gyula közt félúton található Póstelek. A 19. században a Wenckheim család birtokának része volt, ám a kastélyt a II. világháború után a környékbeliek széthordták, a pósteleki erdő nagy részét kiirtották. Jelenleg igen romos állapotban van a kastély, de a kastélypark a mai napig kiváló lehetőséget nyújt a természetjáróknak. A Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Társadalmi Szervezetet az utóbbi években aktívan kezeli, karbantartja a megyei jelzett turistautakat, újakat fest, térképet ad ki, valamint bekapcsolódott a Körös-Sárréti útikalauz, a Megyei Kéktúra könyv, a Táborozási ismeretek című kiadvány valamint a Körösvidéki térkép kiadásába. Mindezek mellett oroszlánrészt vállaltak a Fokközi, Pósteleki turistaházak és néhány erdei pihenő felújításában, gondozásában. Év közben programokat, táborokat Szeghalmon, Pósteleken, Szanazugban, különféle tájékozódási versenyeket, vízitúrákat és kerékpártúrákat szervez. Jelenleg körülbelül 150 tagja van a Körös Klubnak az ország minden táján. Boross László az egyesület egykori elnöke, és Varga Judit, aranyjelvényes természetjáró vezetésével indult el a Pósteleki Természeti Emlékpark megtervezése, kivitelezése. 1993-ban az egyesület engedélyt kapott az emlékpark kialakítására. Békéscsaba Megyei Jogú Várossal

122


földhasználati szerződést kötöttek egy pósteleki szántóra, majd az év végén föld alá kerültek az első makkok. Létrehoztak egy vegyes erdőt, mely a megyében található tölgyfajtákból áll, főleg kocsányos tölgyekből. 1996-ban kotortattak egy medret, a Körösök képére létrehozva egy vizes élőhelyet. Az erdőtelepítés után a szántót erdővé minősíttették, majd megkezdődhetett a válogatott fajok betelepítése pályázatok útján. Az emlékparkot pár éve különleges erdővé minősítették összetétele, sokszínűsége miatt. A „génrezervátum‖ elsődleges célja a genetikailag értékes növényfajok megőrzése, de emellett számos más felhasználási lehetőség kínálkozik. Az alig 10 hektáros területen, egy helyen tanulmányozható több olyan élőhely, melyeket a természetes közegében kilométerek választhatnak el egymástól. A terület tökéletes helyszíne lehetne a jövőben egy tanösvénynek, mely 1 napos programként bemutatná a megye jellegzetes növénytársulásait. A területet és az ott található turistaházat időről-időre felkeresik környékbeli iskolákból: a dobozi, gerlai általános iskolákból, a gyulai Katolikus Gimnáziumból, a békéscsabai Savio Szent Domonkos és a Szabó Pál Téri általános iskolákból, valamint az Evangélikus Gimnáziumból. A turistaházban több előadásra alkalmas helység található, egyszerre körülbelül 40 diáknak tudnak előadást tartani. Az emlékparkban jelenleg is vezet egy útvonal, amit a pedagógusok rendhagyó órák megtartására használhatnak, de egyelőre táblák nem segítik munkájukat. Terveik közt szerepel egy tanösvény létesítése erre a célra. A látogató megtekintheti a Körös Klub gyógynövényes kertjét, illetve gyümölcsfa és szőlőgyűjteményét. A területen uralkodó a tölgy-kőris-szil ligeterdő, de megtalálható a puhafa ligeterdő is, melyet fehér, szürke és fekete nyárfák alkotják. A parkban megismerhetjük az erdő szintjeit, a vízpartok és holtágak élővilágát, a vidék ragadozó madarait.

A térség tanösvényeiről (4. táblázat) összefoglalóan elmondhatjuk, hogy általában kiváló vagy jó állapotban vannak, rövidek, így gyorsan bejárhatók, megfelelő mennyiségű tájékoztató táblákkal ellátottak.

123

4. táblázat: A Körösök Völgye Natúrpark tanösvényeinek jellemzői

Tanösvény neve

Város/település

1 2 3 4 5

Anna-ligeti Tanösvény Halásztelki Tanösvény Réhelyi Tanösvény Mágor-pusztai Tanösvény Galagonya Tanösvény

6

Poronty Tanösvény

7

Széchenyi-ligeti ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal Csigakert növényökológiai bemutatókert Kígyósi Tanösvény Sámson vára ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal Kastélypark és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal Kisvátyoni Tanösvény

Szarvas Szarvas Dévaványa Vésztő-Mágor GyulaVároserdő GyulaVároserdő Békéscsaba

8 9 10 11 12 13 14 15 16

8 10 8 5 14

Bejárás időtartama (kényelmes séta/ tanulmányút) ~ 1,5 óra/ ~ 3 óra ~ 1 óra/ ~2,5-3 óra ~ 1 óra/ ~ 2 óra ~ 1,5 óra/ ~ 2,5 óra ~ 1,5 óra/ ~2,5-3 óra

kitűnő kitűnő kitűnő kitűnő kitűnő

350 m

3

~ 30 perc/ ~ 1 óra

kitűnő

Zárt

n.a.

9

~ 40 perc/~ 1,5óra

jó

Gyula

Nyitott

n.a.

4

~ 30 perc/ ~ 1 óra

jó

Szabadkígyós DobozSzanazug Doboz

Zárt Nyitott

5 km n.a.

4 4

~ 2 óra/~ 3,5 óra ~ 1,5 óra/~ 2-2,5 óra

jó jó

-

-

1

-/-

Biharugra

Nyitott

8 km

6

~ 4 óra/ ~ 6 óra

Szikes tavi madármegfigyelő állomás és ökoturisztikai útvonal Ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal és hídjai Erzsébet-ligeti Tanösvény

Mezberény

Nyitott

n.a.

6

~ 30 perc/-

Békés

Zárt

n.a.

33

~ 30 perc/~ 2 óra

Szarvas

Zárt

1,2 km

7

~ 1 óra/~ 2 óra

Halászati Tanösvény

Gyomaendrőd

Zárt

50 m

12 darab kétoldalas

~ 30 perc/~ 2 óra

és

Történelmi

Típusa (zárt / nyitott)

Hossza

Ismertet táblák száma

Zárt Zárt Zárt Zárt Zárt

2 km 3 km 1,5 km 500 m 1,2 km

Zárt

Állapota

közepes Kevés az irányjelző hiányos hiányos Össze vannak festve a táblái. Ki vannak fakulva a táblái.

1.5.5. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tevékenysége A Körösök Völgye Natúrpark Közhasznú Egyesület (továbbiakban: KVNE) 2002-ben alakult 9 önkormányzat, továbbá a békéscsabai BÁÉV RT. és a Békési Civil Szervezetek Egyesülete közreműködésével. Az egyesületnek 2011-ben összesen 22 tagja van, amelyből 10 települési önkormányzat:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Alapító tagok Békéscsaba MJV Önkormányzata Békés Város Önkormányzata Gyula Város Önkormányzata Mezőberény Város Önkormányzata Vésztő Város Önkormányzata Bélmegyer Község Önkormányzata Doboz Község Önkormányzata Köröstarcsa Község Önkormányzata Tarhos Község Önkormányzata Békési Civil Szervezetek Egyesülete BÁÉV Zrt. További tagok Körösladány Község Önkormányzat „WHITE CLUB az Élővíz-csatornáért” Közhasznú Egyesület Tourinform Iroda Békéscsaba Tourinform Iroda Gyula Henkel Magyarország Kft. Városvédő és Városszépítő Egyesület Dr. Molnár Zsolt Körösök Völgye Turista Egyesület Békési Kajak-Kenu Club Barna Ádám Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány

Az Egyesület céljai: a) értékvédelem, az egységes kulturtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése, b) természetvédelem, az élőhelyek, fajok védelme, a táj gondozása, ápolása, c) környezetvédelem, a környezeti káros hatások minimalizálása, d) vidékfejlesztés, a társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása, a helyi kezdeményezések bevonásával, e) településfejlesztés, a falvak megújítása, f) turizmus, a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése, g) környezeti nevelés, a természetről, a kultúráról szóló ismeretek, tudás közvetítése,


h) kooperáció ösztönzése, a társadalmi és gazdasági szereplők közötti együttműködés támogatása a fentebb írt célok megvalósítása érdekében. A célok megvalósítása érdekében az Egyesület feladata: a) a Körösök Völgye Natúrpark és a hozzá kapcsolódó létesítményekre vonatkozó elképzelések kidolgozása, egyeztetése, ezek megvalósításában való közreműködés, b) a Natúrpark céljaival összefüggő fejlesztések, beruházások bonyolítása és azt követően a Natúrpark, illetve partnerei által történő működtetésének segítése, továbbá a Natúrpark által összefogott települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése, c) a Natúrpark eredményes fejlődésének biztosítása az egyes szakterületeken belül, ennek megfelelő fejlesztési irányvonalak és konkrét projektek meghatározása, megvalósítása. Az Egyesület céljait és feladatait nyereség-és vagyonszerzési cél nélkül, a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-ban előírt önkormányzati településfejlesztési, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat is ellátva, az alábbi közhasznú tevékenységgel valósítja meg. (1997. évi CLVI. törvény 26. § c.): a) kulturális örökség megóvása (TEÁOR szerint: 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység, 92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme, 91.33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység), b) műemlékvédelem (TEÁOR szerint: 92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme, 91.33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység), c) természetvédelem, állatvédelem (TEÁOR szerint: 74.14 Üzletviteli (vidékfejlesztésre, turizmusfejlesztésre vonatkozó) tanácsadás, 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás (tájépítés tervezés) 92.53 Növény- és állatkert bemutató (természetvédelem), 92.72 Máshová nem sorolható egyéb szabadidő tevékenység, 91.33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység), d) környezetvédelem (TEÁOR szerint: 74.14 Üzletviteli (vidékfejlesztésre, turizmusfejlesztésre vonatkozó) tanácsadás, 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás (tájépítés tervezés) 92.53 Növény- és állatkert bemutató (természetvédelem), 91.33 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, e) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (TEÁOR szerint: 80.42 Felnőtt-és egyéb oktatás) Az Egyesület a törvényben és az Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az értékvédelem, természetvédelem, környezetvédelem, turizmus feladatok megvalósítása érdekében szakbizottságok alakultak, amelyek révén további területek vonhatók be a tevékenységbe. A szakbizottságok előre meghatározott tervek szerint tevékenykednek területükön, ismert és elismert szakemberek bevonásával.

126


A szervezetet döntéshozó testülete egy tiszteletbeli elnökből (Papp János), egy elnökből (Vantara Gyula), a helyetteséből (Izsó Gábor) és három tagból (Hornok Sándor, Dr. Pelcsinszki Boleszláv és Simon István Tamás) álló elnökség, az ügyvezetést két munkatárs (Kovács Krisztián munkaszervezet vezető és Czank Dóra Körösök Völgye Látogatóközpont vezető) látja el. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület a pályázatok elkészítése és menedzselése mellett a vagyonkezelésében lévő Körösök Völgye Látogatóközpontot is üzemelteti, amely a festői környezetű Széchenyi liget közepén található, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. A 2007-ben a „Körösök Lágy Ölén” elnevezésű projekt keretében kívül-belül gyönyörűen felújított épület, melyet a csabaiak ezidáig „Sörkert‖ néven ismertek, az új külsőhöz új tartalmat is kapott: bázisa különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak, turisztika programoknak. Elhelyezkedése, felszereltsége, termeinek kialakítása lehetőséget teremtett arra is, hogy konferenciák, illetve nagyobb családi rendezvények kedvelt színhelyévé váljon. Állandó programjai közül kiemelkedik a szombatonként 9-12 óra között megrendezésre kerülő Biopiac. A Békés és Környéke Biokultúra Egyesület tagjai mindannyian minősített biotermelők, a Biokontroll Hungária Kht. által kiállított tanúsítvánnyal rendelkeznek. A biopiac kínálatában friss zöldségek, gyümölcsök, aszalványok, szárított gyógy- és fűszernövények, lekvárok, mézek találhatók, de tárgyalások folynak biotej és biominőségű kézműves kecskesajt árusításáról is. A helyi (bio) termékek forgalmazása segít az ökotudatos szemléletmód kialakításában, az egészséges életmód megtartásában. A Körösök Völgye Látogatóközpont több konferenciának, továbbképzésnek, előadásnak, kiállításnak adott már otthont. Az elmúlt öt év legfontosabb projektjei és kapcsolódó tevékenységei az alábbiak voltak: ROP-1.1.1.-2005-05-0003/34. „Körösök Lágy Ölén” 2006 tavaszán kezdődött el az első és ez idáig legnagyobb költségvetésű (közel egy milliárd forint) másfél évet felölelő intézkedéssorozat a „Körösök Lágy Ölén‖ ökoturisztikai fejlesztési program, amely egy olyan turisztikai attrakció-készletet hozott létre, amely a Körösök-vidék sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire épít, azok fenntartható fejlődésének biztosítása mellett komplex kínálatot jelent, és összehangolt marketingtevékenység révén a térséget vonzó turisztikai célterületté tette. Az értékek összehangolt fejlesztésével a korábban pontszerűen, egymástól elszigetelten elhelyezkedő adottságokból komplex kínálat-együttes jött létre, az egymást kölcsönösen erősítő hatások kihasználásával. A projekt keretében Békéscsaba tüdejében, a közel 150 éves Széchenyi-ligetben került felújításra a több mint 100 éves, anno a szórakoztatás és a nyári színkör helyszínéül szolgáló, különleges stílusú épület. Az Európai Uniós támogatással felújított ligeti pavilon mellé egy új fogadó épületet építettek és egy ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat alakítottak ki, amely a közeli Élővíz-csatorna élővilágát, az odvasodó, idős fák és az őshonos erdőrészek lakóit, az Amerikából, Ázsiából betelepített fafajokat, és nem utolsó sorban a cserje- és avarszint növény- és állatvilágát mutatja be. A sétány egy szakaszát, annak madárodúit a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör és a Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára olvasói ápolják.

127


Békés város Élővíz-csatorna partjára tervezett egy ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat és egy információs pontot, Mezőberény város önkormányzata a városi ligetben, és a város szélén található Medvefejes szikes tónál fejlesztett, előbbi helyen fogadó épületet és szabadtéri színpadot, utóbbin madármegfigyelő állomást és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat természetes anyagokból épült játszótérrel. A tó a Körös-Maros Nemzeti Park védettségét élvezi: a különleges madárrezervátum számos védett és fokozottan védett faj vonulási-, gyülekező-, alkalmi előforduló- és szaporodó helye, többek közt a gulipáné is. Doboz nagyközség felújított két hidat, és a település kastélyparkját, valamint a Doboz-szanazugi Sámson várához ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat létesített. A kastélypark új sétautakat kapott, amelyen bejárhatjuk a parkot, és elvezeti a látogatót a felújított fahidakhoz is. Közkedvelt pihenőhely a helyiek, főleg a szomszédos általános iskola diákjai körében. A Doboz-szanazugi üdülőövezet egyik kis utcájában tábla jelzi a Sámson várához vezető útvonal kezdetét. A projekt kapcsán Gyula város Körös-partja és a folyami hajózás kapcsolódott be a turizmus „vérkeringésébe‖. Emellett fogadó és információs központot, kikötőt és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat alakítottak ki a gyulai duzzasztónál. AVOP Leader+ 3.5.12-2005-08-0157/0.7 „Sokszínű természet, sokszínű társadalom” Közép-Békés 11 településének (Doboz, Mezőberény, Köröstarcsa, Telekgerendás, Kétsoprony, Bélmegyer, Tarhos, Kamut, Csárdaszállás, Csabaszabadi) összefogása a Helyi Vidékfejlesztési terv végrehajtására, ahol az Egyesület volt a LEADER Akciócsoport gesztorszervezete. A projekt száz millió forint összköltségből gazdálkodott. INTERREG III A HU-RO-SCG-1/336 „Magyar-Román mintaértékű turisztikai vállalkozásfejlesztő modell a Körösök Völgyében” A közel 27 millió forintos összköltségvetésű programban Békés és Hajdú-Bihar megyék kisés középvállalkozói vettek részt négy turisztikai ágazathoz kapcsolódóan: aktív-, falusi-, lovas- és ökoturizmus. A vállalkozók workshopok formájában tárták fel problémáikat, melyek során nyert információkból és a Munkaügyi Központ által szolgáltatott adatok alapján egy átfogó fejlesztési stratégia került kidolgozásra. HEFOP/1.3.1-06/1.-2006-11-0083/2.0 „Vendégfogadás a Körösök lágy ölén – Nők a turizmusban” A projekt hosszú távú célkitűzése a női vállalkozások, illetve a vállalkozóvá válni kívánó nők vállalkozási esélyei a szolgáltatáscsomagunknak köszönhetően javuljanak a Körösök Völgyében, különösen annak hátrányos térségeiben. A 11 millió forintból megszervezett képzéseken konkrét gyakorlati ismeretek kerültek átadásra, összesen 80 hölgy szerzett képesítést. INTERREG III A HU-RO- HU-RO/06/02/014 „Határtalanul két keréken” A több mint 38 forintból, közvetlen kerékpáros összeköttetés valósult meg Békéscsaba és a romániai határátkelő, Méhkerék között Gerla, Doboz, Sarkad települések érintésével. Ezzel növekedett a határmenti települések környezetbarát megközelíthetőségének lehetősége,

128


ösztönözte a határon átmenő utasforgalom növekedését és az aktív turizmus kerékpáros részének térségi fejlesztését. TRFC/DA/t/0400018/2006 „Vadregényes utakon Dánfoktól Mágorig” 13 millió forintból épült ki a Békés-Dánfokok és Vésztő-Mágor közötti túristaút, 35 kmes hosszban, érintve az útvonalon lévő települések turisztikai látványosságait. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület további kilenc projektben, közel húsz millió forintos költségvetéssel, továbbá elbírálás alatt álló, több mint 50 millió forintból megvalósítandó céljaival erősíti aktív szerepét a térség turizmusát érintő fejlesztésekben (5. és 6. táblázatok). Az Egyesület folyamatban lévő projektjei (7. táblázat) során megvalósuló egy tucatnál is több tematikus túraútvonal, marketingstratégia és a hatékony működést szolgáló infrastruktúrafejlesztés jelentősen hozzájárul a térség turisztikai fejlesztéséhez, a három közép-békési város sikeres együttműködését alapozhatja meg a Békési Szilvapálinka út kialakítása. 5. táblázat: A KVNE öt millió forintos összköltséget nem meghaladó megvalósult pályázatai PÁLYÁZAT MEGNEVEZÉSE

LEÍRÁS

A PROJEKT

MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNE

TELJES KÖLTSÉGE

2008-TU-DAL-3-08-04-16 „Tematikus turisztikai útvonalak a Körösök Völgyében”

A térség 9 települése együttműködve marketingeszközök elkészítésével segítette a természeti értékekre alapozott turisztikai kínálat promócióját. Honlap készült (www.korosok.hu), nagyméretű információs táblák segítik a turistákat a túraútvonalak kiválasztásában, 20.000 példányban térképes kiadvány készült 4 nyelven.

3.500.000,Ft

B-2006-AVOP-3.5.20000105/7.08 „ A Körösvölgy Hálója”

A hálózatépítés alapja egy polcrendszer kialakítása, mely minden együttműködő turisztikai szolgáltató székhelyén elhelyezésre kerül. A kihelyezésre kerülő polc két részből áll. A felső részen 32 db akasztó kap helyet, melyek az együttműködő partnerek cégismertető kártyáinak praktikus elhelyezésére szolgál. Az alsó rész 10 db összehajtott prospektus kihelyezésére alkalmas polcok alkotják. A Körösök Völgye Akciócsoport településeinek személyes meglátogatása, a helyi értékek megismertetése, feltárása, vonzerőleltár elkészítése. Majd ezek alapján egy ismeretterjesztő film elkészítése. Az elkészített film sokszorosításra és terjesztésre kerül. Ezeken kívül a projektben szereplő bérelt technikák segítségével (videokamera, vetítővászon, projektor, hangtechnika) bemutatók szervezése az Akciócsoport területén élő, a program iránt érdeklődők számára. A Körösök Völgye Akciócsoport hatékony együttműködésének alapfeltétele a hálózatépítés. Az Akciócsoportok területén egymástól függetlenül működő vállalkozásokat, vendéglátókat, kulturális, sport, és szabadidős programokat kínáló szervezeteket, klubokat a projekt keretében felkutatjuk, rendszerezzük. Cél, hogy egymásra építhető programok együttes promótálása létrejöjjön. Az összegyűjtött adatok feldolgozása után fókuszcsoportos megbeszéléseken ismertetjük az eredményeket és egyeztetjük a hálózat kialakításának lehetőségeit, feltételeit. Összehangoljuk egymás termékeit, a gasztronómiai értékek népszerűsítésére tematikus útvonalat jelölünk ki „Színek és Ízek Útja” néven. Szakmai látogatást szervezünk a hasonló hálózatot már jól működtető Írottkő ereje LEADER térségbe. Multiplikátorképzés az iskolások és az idősek körében a mindennapi környezetvédelem témakörében a Körösök Völgyében

2.089.152,Ft

B-2006-AVOP-3.5.20000104/7.08 „Digitális bemutató az Akciócsoport fejlődéséért”

B-2006-AVOP-3.5.20000106/7.08 „A Háló Hálója”

NCTA-2009-Z05012 „Zöld Lábnyomok Körös Körül” BMÖ-A/02/528/2009 „Környezet- és természetvédelmi tréning

A tréning olyan környezet- és természetvédelmi ismereteket és lehetőségeket mutat be gyakorlati tevékenységeken keresztül, mely az oktatás kereteiből részben vagy teljesen hiányzik, de elengedhetetlen a környezettudatos életvitel kialakulásához.

Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Kunszentmárton, Sarkad, Szarvas Körösök Völgye

1.928.344,Ft

Körösök Völgye

2.215.572,Ft

Körösök Völgye

15.000 euró

Békés megye

581.000 Ft

Békés megye

129


pedagógusoknak” NCA-DA-07-P „Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2007 évi működési pályázata” NCA-DA-08 „Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2008 évi működési pályázata NCA-DA-09 „Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2009 évi működési pályázata

Az Egyesület működésére nyert támogatást a Nemzeti Civil Alaptól.

1.500.000 Ft

Körösök Völgye


2.000.000 Ft

Körösök Völgye


1.500.000 Ft

Körösök Völgye

6. táblázat: A KVNE elbírálás alatt lévő pályázatai HURO/0802/146-AF „Határtalanul két keréken” kerékpárút hálózat fejlesztése I. ütem "Természet és a kultúra ösvényein" békéscsabai ökoturisztikai útvonal kialakítása

Békéscsaba - Doboz - Sarkad - Nagyszalonta útvonalon turisztikai célú kerékpárút kivitelezése, közel 28 km hosszon. A pályázat 2010. október hónapban került befogadásra. Döntés várhatóan 2010 december.

5.175.000 euró

Békéscsaba, Doboz, Sarkad, Nagyszalonta

Nemzeti Diverzifikációs Program keretében - Aktív turisztikai fejlesztés Békéscsaba külterületén, tematikus útvonal kialakítása a környezeti és épített örökségeink bemutatása céljából. A pályázat 2010. január hónapban került befogadásra. Döntés várhatóan 2010 december.

13.381.572 Ft

Békéscsaba

KEOP-6.1.0/B/09-2010-0063 ZÖLDÜLJ! FORDULJ! komplex szemléletformáló programsorozat megvalósítása a Körösök Völgyében

KEOP-6.1.0./B – Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása című felhívásra benyújtott pályázatban a KVNE komplex környezeti-nevelési programot valósít meg a megye 12 településén. A pályázat 2010. július hónapban került befogadásra. Döntés várhatóan 2010 december.

32.677.000 Ft

Körösök Völgye

7. táblázat: A KVNE öt millió forintos összköltséget nem meghaladó megvalósult pályázatai HURO/0901241/2.1.3 „Tematikus turisztikai programok szervezése a Körösök Völgyében (Aktív túrák)” DAOP-2.1.1./D-2008-0013 „Békési Szilvapálinka út”

A Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulással partnerségben benyújtott pályázatban marketingstratégia készül, turisztikai eszközök (sárkányhajó 2db, túrakenu 12 db, kerékpár 14 db, GPS készülék 9 db, nordic-walking bot 10 pár) kerülnek beszerzésre, kiadvány készül, honlap fejlesztés valósul meg, 5 db stég kerül kihelyezésre és 15 féle tematikus túraútvonal kerül kidolgozásra. Jelen projekt a Békési Szilvapálinka turisztikai attrakcióként való megjelenítését tűzte ki célul, pálinka kóstoltató és bemutató helyek létrehozásával, Békési Szilvapálinka Út néven, Gyula, Békés és Békéscsaba városokban 3 helyszínen.

31.822.000

Körösök Völgye

214.787.386 Ft

Békés, Békéscsaba, Gyula

130


2. SWOT ERŐSSÉGEK Természeti erősségek:  Az éghajlatra jellemző napfénygazdagság és a vegetációs periódus hossza a növénytermesztés számára kedvező  A síkvidéki elhelyezkedésből fakadóan kevés a domborzati szempontból kedvezőtlen területek aránya.  A régió déli, délkeleti területein az alsóbb geológiai rétegek tengeri eredetűek, bennük hévíztároló homokrétegek találhatók.  A Kőrösök szállítás, turizmus, és öntözés szempontjából egyaránt kedvezőek.  Az élővízfolyások, a holtágak és az öntözési infrastruktúra jelentős terjedelme és a Maros hordalékkúp kedvező vízföldtani adottságai  Országosan is jelentős gazdag apróvad állomány  A Körös-Maros Nemzeti Park és a hozzá kapcsolódó területek jelentős természeti tájértéket őriznek Bács- Kiskun megyében.  A térség területén kialakult érhálózatok, mélyedések, holtágak belvízlevezetésre felhasználhatók.  A folyó közeli agyagásvány-lerakódások téglagyártás és cserépipari hasznosításra kíválóak, de a kézművesiparban, fazekasmesterségeknél is használhatók.  Relatív alacsony szélerősség, évi átlag értéke 1,6-1,8 B . Gazdasági erősségek:  Jelentős feldolgozóipari kapacitások találhatók a megyében.  Termesztési hagyományok vetőmag, takarmánynövények, zöldségtermesztésben, a homoki területeken szőlő- gyümölcs tekintetében  Tradíciók az élelmiszerfeldolgozás területén.  A vállalkozások száma magas  Speciális feldolgozott termékek (gyulai kolbász)  A mezőgazdasági népesség többféle jártassága és alkalmazkodóképessége  Ökogazdálkodásban szerzett tapasztalatok, terjedő ökotermesztés.  A régió számos pontján gazdag turisztikai kínálat.  Változatos üzemméretek és üzemformák.  Katalizáló szerepű felső- és középfokú oktatási intézmények és kutató hálózat. Társadalmi erősségek:  Gazdag nemzetiségi hagyományok, kulturális sokszínűség.

131


 A tanyai életmód és a gazdálkodás együttesének megújulása  Az elmúlt korok életmódjához kötődő építmények, épületegyüttesek (halászat, pásztorkodás, földművelés, kézművesség)  Kulturális hagyományok jelentős elterjedése (szinte valamennyi település rendelkezik valamilyen formában helyi emlékeket, életvitelt őrző személyekkel, csoportokkal) GYENGESÉGEK Természeti gyengeségek:  Az északi területeken a talajadottságok kedvezőtlenek a növénytermesztés számára.  Talajtermékenységet gátló tényezők és talajdegradációs folyamatok.  Mélyártéri területeken nehéz mechanikai összetételű talajok (kis vízvezeteő, erősen víztartós agyag, agyagos vályog szerkezetűek)  A talajvízszint jelentős süllyedése  A mesterséges vízpótlás nehézségei a legjobb talajokkal rendelkező kistérségekben.  A kertészeti kultúrák számára a téli és tavaszi fagyok gyakorisága.  A csapadék mennyisége és eloszlása kockázatossá teszi a termelést. Az ariditási viszonyok (párolgás/csapadék) egyik legkedvezőtlenebbek az országban. Aszályos időszakra való hajlam.  Az intenzív tájhasználat keretében a gyenge adottságú területek is be lettek vonva a termelésbe (legelő feltörés, szőlő-gyümölcs ültetvények telepítése, erdő-kivágások)  A száraz, aszályos időjárás hatására a gazdag fajtársulatú természetes tájakon kevesebb fajösszetételű sztyeppei vegetációk alakultak ki.  A régió erdősültsége alacsony. A művelési ágak kiegyensúlyozottsága csak néhány kistérségben maradt fenn változatos szántó-, kert-, gyümölcs-, szőlő- és erdőhasznosítással. Gazdasági gyengeségek:  Elaprózott birtokstruktúra. Jelentős a kisbirtokok száma, azok is 2-3 különböző helyi részterületekből állnak.  Az élelmiszergazdasági feldolgozó kapacitások kihasználatlanok, néhány jelentős feldolgozó válsága a régióban.  Az élelmiszeripar ciklikus termelése, termelők tulajdonrészesedése alacsony a feldolgozó üzemekben.  Kevés az EU minőségi feltételeinek is megfelelő vállalkozás. Főleg a kisüzemek felkészületlenek az EU minőségi követelményeinek megfelelő élelmiszerelőállításra.  Elavult technikák és technológiák a növénytermesztésben és állattenyésztésben  Leromlott ültetvénystruktúra. Régi, a piaci követelményekhez nem igazodó fajtaszerkezet a szőlő- gyümölcstermesztésben  Iparszerű állattartó telepek technológiai leromlása. Az állathigiéniai és környezetvédelmi feltételeknek csak kevés tenyésztő tud eleget tenni.  Az élelmiszergazdaságra jellemző súlyos tőkehiány és nehézkes hitelezési rendszer.

132


 Az agrárgazdaságban alacsony számú innovatív vállalkozás.  Magas munkanélküliségi ráta, a tartósan munkanélküliek magas aránya.  A régió kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúrája lemaradott az utak és hidak hiánya miatt.  Az alsóbb rendű utak rossz állapota, a mezőgazdasági utak hiánya, különös tekintettel a tanyás térségekre.  Kerékpárutak csak kevés helyen találhatók, nem alkotnak egységes regionális hálózatot.  Az informatikai hálózat fejletlen, kisebb településeken az információhoz jutás nehéz.  A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások színvonala igen változatos, kevés a versenyképességet valóban támogató tanácsadói, információs, számviteli, pénzügyi, állategészségügyi szolgáltatás.  Táj- és környezetvédelemhez alkalmazkodó biokultúrás termesztési technológiák szerény mértéket képviselnek a térség mező és erdőgazdaságában.  Az integráció, termékpályás együttműködés hiánya.  A szálláshelyek száma a régióban kevés, eloszlásuk egyenetlen.  A szennyvízcsatornázottság alacsony szintje.  A gazdaság meghatározó szereplői a városokban koncentrálódnak. Némely kistérségben szinte csak mezőgazdasági tevékenységet folytatnak (ipar, pénzintézeti tevékenység, kereskedelem, stb. fejletlen)  Fejletlen térségmarketing, kedvezőtlen megye-imázsok, kialakulatlan régiómarketing, rossz érdekérvényesítő képesség.  A térség agrárlakosságának minden gazdasági együttműködést tartózkodva fogadó mentalitása. Társadalmi gyengeségek:       

Civil szervezetek alacsony száma, kevés kapcsolat egymás közt. Az emberek együttműködési készsége alacsony. Az EU-val kapcsolatos ismeretek kezdetlegesek. A fejlődéstől leszakadók száma és aránya jelentősen nő. Elöregedés, elnéptelenedés jellemzi a térség több települését. Alacsony iskolázottság több településen. Jelentős a külterületi népesség aránya.

LEHETŐSÉGEK Természeti lehetőségek:  A Körösök vízrendszere a szállítás, közlekedés fejlesztése során számos lehetőséget kínál.  A természetvédelmi területek az ökoturizmus iránti növekvő keresletet kihasználhatják.  A biotermékek piaca folyamatosan nő.

133


 A talajok nagyobb hányadának jó minősége, a fejlett öntözési kultúra alapján, a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazásával lehetővé válik a jelenleginél jóval intenzívebb és hatékonyabb szántóföldi struktúra kialakítása  Erdő és vadgazdálkodás természeti feltételei adottak.  Sok új nemesítésű, ellenálló fajta, mely öko- és biotermesztésre alkalmas.  Nemzetközi környezetvédelmi programokban, pályázatokon való részvétel. Gazdasági lehetőségek:  A turizmus különböző formái iránt nő a kereslet, a belföldi turizmusban még sok lehetőség van. A térség turisztikai értékeit bemutató komplex programok szervezése.  A térség földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan a tranzit forgalom és kereskedelem.  A magyar gasztronómia iránt nő az érdeklődés.  A mezőgazdasági termékek piacán a régió termékei versenyképesek lehetnek jobb marketinggel és feldolgozással.  A régióban termelt hungarikumok iránt stabil kereslet van.  A nemzetközi pályázati, támogatási rendszer elősegítheti a fejlesztési elképzelések megvalósulását.  Határmentiség, tranzitfolyosó, logisztikai kapcsolódások.  Az alternatív tevékenységek révén a gazdaság több lábon állása valósítható meg.  Az ösztönzők és támogatások kiterjesztésével jelentősen bővíthetők a részfoglalkozású tevékenységek, megvalósítható a tanyás gazdálkodás, a települések revitalizálása, illetve fejlődhetnek a környezetvédelem, a tájmegőrzés, a tevékenység-divezifikálás lehetőségei.  Alternatív energiahasznosítás. Társadalmi lehetőségek:  A kulturális hagyományok, nemzetiségi kapcsolatok elősegítik a határ menti együttműködéseket.  A civil szervezeteken keresztül a társadalom széles rétegei mozgósíthatók.  A térségben élő emberek lokálpatriotizmusának „mederbe terelése‖ a térség általános fejlődését segítendő.  Külső segítséggel kibontakozhat és felgyosulhat a falumegújulás, a hagyományápolás folyamata. VESZÉLYEK Természeti veszélyek:  Az Alföld elsivatagosodása, a globális felmelegedés hatására jelentősen csökkenhet a talajvízszint, fokozódhat az aszályosság.

134


 Súlyos veszély a Körösök határon túli eredete mind az aktív, mind a passzív vízgazdálkodásra. A Romániával való együttműködés hiánya, vagy hiányossága esetén nőhetnek az árvizi, a belvizi, a vízbeszerzési, a vízminőségi problémák.  Az erdősítés, fásítás mezővédő erdősáv-rendszer kialakításának elmaradása esetén a régió jelentős kiterjedésű, (többek között a legjobb feketeföldi területein) fennmarad, sőt fokozódhat a talajdefláció.  A csekély szintű csatornázottság, a kezdetleges szennyvízkezelés és a hulladékkezelés korszerűtlenségének környezeti veszélyei. Gazdasági veszélyek:       

Keleti piacok szűkülése, bizonytalansága. Belső piac felvevőképessége korlátozott, fizetőképes kereslet hiánya. Szigorodó élelmiszerhigiéniai és környezetvédelmi előírások. A kereskedelmi üzletláncok erőfölénye az értékesítésben. Az agrártámogatási rendszer és a feldolgozás összhangjának hiánya. Az ökológiai gazdálkodásnak nincs hazai szabályozása. Az élelmiszergazdaság országos leértékelődésének kedvezőtlen hatása a térségre.

Társadalmi veszélyek:  Az érdekvédelmi szervezetek alacsony hatékonysága, egymás eredményeit lerontó magatartása a külső érdekérvényesítési törekvésekkel szemben.  A szürke és a fekete gazdaság ellenérdekeltsége.  A társadalom egyre nagyobb rétegének leszakadása, a munkanélküliség növekedése.  Bizalom hiánya, előítéletek.

135

3. Stratégiai irányok, cselekvési tervjavaslatok:

3. Stratégiai irányok, cselekvési tervjavaslatok: A tanulmány horizontális elvek mentén készül, ennek érdekében maximális mértékben az ökológiai fenntarthatóság, a szubszidiaritás és a partnerség szemléletet kívánjuk érvényesíteni. A stratégiai irányok meghatározása ágazati helyett integrált szemléletben valósul meg és első sorban helyi kezdeményezések ösztönzését kívánja elérni. Fontos kitérnünk a tervezés koncepcionális hátterére is, amely a térségfejlesztés értékelvű stratégiai irányainak meghatározásánál követtünk. A két szervezet (KVNE és LEADER) már rendelkezik egy a saját térségükre kidolgozott fejlesztési tervvel9, ezért maximálisan indokolt, hogy az újonnan kialakítandó térség specifikus intézkedései illeszkedjenek e stratégiai irányokba is, ugyanakkor az új területi lehatárolással egyben specifikusabb feladatok és jobban körülhatárolható érdekviszonyok határozhatók meg. A LEADER térség nagyobb részén kiváló minőségű földterületek találhatók, ezért itt elsősorban - az ökológiai stabilitás megőrzése mellett - két beavatkozási terület került meghatározásra: a fenntartható természet közeli tájhasználat kialakítása és a megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése. A tervezett KVNaP területén alapvetően az előbbi, a táj eltartó képességét figyelembe vevő és az optimális tájháztartást lehetővé tevő földhasználat kialakítását, illetve a természeti és kulturális értékek védelmét célzó prioritást kell kiemelnünk. A KVNaP három stratégiai irányából kettő közvetlenül illeszkedik: természetvédelmi és agrárkörnyezeti, valamint a turisztikai prioritások mentén, viszont a környezetvédelmi intézkedéscsoportok csak közvetve fognak megjelenni az új struktúrában. A végrehajtandó közép- és rövid távú feladatokat tartalmazó célpiramis (4. ábra) prioritásainak megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követi:  Indoklás: A kiválasztott prioritás szükségességnek indoklása, visszacsatolás a helyzetelemzés megállapításaira;  Általános célok: A prioritás által elérni kívánt célok leírása;  Intézkedések: A prioritás megvalósítását szolgáló intézkedések felsorolása;  Operacionalizálás: o a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; o a program egészének, illetve az egyes részprogramok végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; o a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása;

9

Körös-völgy ökológiai stabilitásának megőrzése és továbbfejlesztése, 2010 kézirat; A turisztika, mint kitörési lehetőség a Körösök völgyében, 2009 kézirat

136


4. ábra: Célpiramis

A stratégia átfogó célja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzésével, illetve fejlesztésével a térségben élők boldogulási feltételeinek, jövedelemszerző képességének javítása. Ez valójában az integrált vidékfejlesztés átfogó célja is, azaz a biológiai sokféleség védelme, az agrárgazdaság, a vidéki gazdaságok fejlesztése, valamint a szociálpolitika szempontjainak együttes figyelembe vétele, továbbá a természeti- és kulturális (hagyományos) lehetőségek kihasználása, annak érdekében, hogy a vidék megtartó ereje, ezáltal a foglalkoztatás növekedjék és a helyi környezeti szempontokat is kielégítő gazdaság jöjjön létre (ökológiai agráripar).10 Mindezeket összhangba kell hozni a megújuló energiák elterjesztését, az agrárium fejlődését és a természeti, kulturális értékek védelmét célzó ágazatpolitikai intézkedésekkel. A biodiverzitás általános modellje szerint a nagy területeken mozgó fajok populációi nagy teret igényelnek hosszú távú fennmaradásukhoz. Az elegendő terület (egy mozaikos adottságú területen) egymással összeköttetésben álló nagyobb foltokkal is kielégíthető. Nemzeti parkjaink csak akkor nyújtanak demográfiai, genetikai és elterjedési menedéket számos veszélyeztetett fajnak, ha integrálódnak egy egységes Élőhely Mozaikhálóhoz. A jelenlegi 10

új agrárgazdasági szerkezet, amelyben oldásra kerül a szántóföldi túlsúly, kialakul az ökológiai tájgazdálkodás, és nagyon erős élelmiszer feldolgozó ipari háttér alakul ki.

137


széttördelt élőhelyekből már sok faj kipusztult, sok végóráit éli. Fennmaradásuk csak az egymással összekötetésben álló változatos mozaikok, folyosók, összekötő foltok egységes rendszerében biztosított. Megoldás a nagy ökoszisztéma koncepció. Eszerint az élőhely mozaikháló megvalósításával létrehozható az alföldi nagy ökoszisztéma a Kárpát-medence legalján, a kezelők és tulajdonosok sokféleségével, de egységes koncepcióval, kezeléssel és gazdasági érdekeltséggel. Ez a modell akkor működik optimálisan, ha a lokális környezetgazdasági modell kezd dominálni a globálissal szemben. A vidékfejlesztési funkciók adoptálásával lehetőség nyílik, hogy a különböző természetvédelmi-turisztikai programokba a térség gazdálkodói is érdekeltekké váljanak. A kultúra, hagyományőrzés és -ápolás (gasztronómia és kézművesség területén) a turizmus szelíd ágazatainak megjelenítése (látványturizmusok, zsákmányturizmusok, mozgásturizmusok és pihenőturizmusok), valamint a komplementer szolgáltatások fejlesztése is új munkahelyeket és bevételt generálnak, nem utolsó sorban: hozzájárul a vidékgazdaság multiplikálásához. A hazai nemzeti parkoknak és a turizmus szereplőinek legfőbb problémája, hogy a vendégek kevés időt (és pénzt) töltenek (költenek) az adott területen. A biodiverzitással kapcsolatos politikának olyan „mindenki nyer‖ típusú programokat kell támogatnia, amelyek mind vidékfejlesztési, mind mezőgazdasági, mind pedig biodiverzitási céloknak megfelelnek. (Közép- és Kelet-Európában első lépésként biztosítani kell a biodiverzitási stratégiák és az általános nemzeti környezetgazdálkodási politika közötti szoros kapcsolatot.) Az elmúlt évtizedekben az intenzív gazdálkodási formák (melioráció, a ligeterdők kiirtása) következményeként tönkrement az alföldi táj, sőt, károsodtak a tájszintű ökológiai rendszerek. E károk megelőzéséért vagy védelméért folytatott korszerűnek mondható környezetvédelem tulajdonképpen a természeti táj, s elemeinek, a természetközeli ökológiai rendszereknek a védelme: az igazi modern természetvédelem. Mindezek érdekében egységes rendszerbe kell integrálni a fenntartható fejlődés alapján működő gazdaságfejlesztést, a környezetgazdálkodást, valamint az ökológiai feltételeket és a természeti forrásokat stabilizáló természetvédelmet. Miután a társadalom egyre meghatározóbb szerepet játszik az ökoszisztémák anyagcseréjében, az ökológiában szükségszerűen előtérbe került az ember, mint kulcsfaj tevékenységének, anyagmozgatásának, vagyis a társadalom anyagcseréjének vizsgálata. Ebben pedig a helyi közösségek demográfiája, gazdasága, kultúrája, hagyományai, szociológiája, politikai és hatalmi szerkezete és működése a meghatározó. Miután a természeti adottságok nagyban befolyásolják a társadalom megélhetését és életvitelét, az évtizedek során a természet és társadalom együttéléséből egy egyéni tájkép alakult ki. A Körösök Völgye Naturpark Egyesület a LEADER ACS-vel közösen egy olyan hosszútávon fenntartható stratégiát kíván létrehozni, mely illeszkedik a természeti épített és kulturális értékekhez és az itt élő társadalom helyben maradását, jövedelmszerző képességének javulását támogatja. Célja egy olyan mindenki számára előnyt biztosító stratégia kidolgozása, amely mind vidékfejlesztési, mind mezőgazdasági, mind pedig biodiverzitási céloknak megfelelnek. Ennek érdekében három egyenrangú fő prioritást jelöl ki: a természeti és épített környezet hosszú távú védelme, a multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása és az ökoturizmus feltételeinek megteremtése. A dokumentum, alulról jövő kezdeményezésen alapulva, megfelel a szubszidiaritás elvének. Időintervallumát tekintve rövid- (2010-2013), és

138


középtávú (2014-2020) célokat és tevékenységeket fogalmaz meg. A koncepció hosszú távú célja egy heterogén tájkép kialakítása, melyben biztosítva van a természeti értékek, az ökológiai diverzitás fennmaradása, a táj teljesítőképességének megőrzése, mindezek mellet ezekhez harmonikusan illeszkedve a társadalmi rendszerek életszínvonalának emelkedése a fenntartató fejlődés jegyében. Az európai területfejlesztés egyik markáns célja a helyi, térségi adottságok (potenciálok) mind hatékonyabb kiaknázásával a területi kohézió megvalósítása. Mindez az alábbi három prioritáson keresztül valósítható meg a leghatékonyabban:  A természeti és épített környezet hosszú távú védelme: tudatformálás, élőhelyek és fajok védelme, a táj gondozásának fontosságára való figyelemfelhívás, környezeti káros hatások és a természet igénybevételének minimalizálása; az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális és épített értékek felkutatása, közkinccsé tétele;  Az öko- és aktív turizmus feltételeinek megteremtése: a turisztikai vonzerők felkutatásával, kiépítésével, élményutak kialakításával, a falusi, a vízi és a horgászturizmus megalapozásával a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése és nyilvánosságának megteremtése;  A multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása: Hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák felkutatása, népszerűsítése, a biogazdálkodás elterjesztése a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése; Az anyag tartalmazza a stratégiai tervezési szakasz társadalmasítás folyamata során felgyülemlő információkat is: a stratégia érintettjeinek, illetve egyéb szereplőinek (a lakosságnak, a döntéshozóknak, a gazdaság képviselőinek és külső szakértőknek) a véleményeit, kiegészítéseit és javaslatait.

139

I. prioritás: A természeti és épített környezet hosszú távú védelme

I. prioritás: A természeti és épített környezet hosszú távú védelme Indoklás Az elmúlt évtizedek szegregációs európai természetvédelemi politikájával szemben (amely a védelemre érdemes objektumok legális védelmét és megőrzését hangsúlyozta és helyezte előtérbe) napjainkban a megmaradt természetes vagy természetközeli ökológiai rendszerek kompozicionális, szerkezeti s működésbeli épségének megőrzését és a biodiverzitás integrált védelmét hangsúlyozó „mainstreamnek‖ számító integrációs természetvédelmi modell dominál. A természet és az épített környezet védelmemnek három jól elkülöníthető feladatcsoportot kell megoldania:  Értékmeghatározás, értékmérés.  A meglévő természetes és épített értékek védelme  A károsodott vagy tönkrement értékek rekonstrukciója. A térség természeti környezetének meghatározói a Körös folyók, a holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A térség különböző élőhelyeket ölel fel, nagyszámú jelentős, ritka/védett fajjal. Füves és vizes élőhelyek, erdők, puszták, rétek, mezőgazdasági hasznosítású gyepek váltják egymást. Kiemelkedő jelentőségűek a geomorfológiai képződmények, a változatos terep és talajtípusok és azok kombinációi teszik egyedivé a tájat. Kiemelt feladat a kiterjedt szikes puszták, a még meglévő mocsármaradványok, a fellelhető természetes és természetközeli erdők védelme. A régi folyómedrek környékén az ott kialakult pusztai területeknek, az egykori löszpuszták maradványainak, valamint a Maros-ártér értékeinek megóvása tekinthető elsődlegesnek. A potenciális természetes növénytakaró nyomai nagyon kis területen tanulmányozhatók a térségben, mert azt az intenzív tájhasználat egységes arculatú, a szántóknak helyet adó kultúrsztyeppé formálta. A Körösök völgye vízrendezése során végbement változások eredményeként a mezőgazdaság a tájat másodlagosan átalakította, a legtöbb területet elhódította. Az egykori természetes növénytakaró erdős sztyeppként rekonstruálható. A természetes vegetáció több megmaradt foltjának biztosítanak védelmet a különböző szintű védett területek. Az erdélyi hérics és a bókoló zsálya állományainak fenntartása nagy felelősséget ró a természetvédelmi szervekre. A túzok törzsalakjának legéletképesebb populációja éppen itt, Békés megye északi területein él. A Dél-Tiszántúl vizes élőhelyeinek fontos szerepe van a nemzetközi madárvonulásban is. Egy-egy térség vagy település vonzerejét, idegenforgalmi attraktivitását nemcsak a természeti környezet, hanem az ott élők iskolai-szakmai képzettségi szintje is befolyásolja, de legalább ennyire fontos szerepet töltenek be a művelődési lehetőségek és a nemzedékek során átörökített kulturális hagyományok is, ami a munka- és a hozzá kapcsolódó környezetkultúrán

140


át egyebek mellett a népszokások megőrzését, az életmód alakítását is magában foglalja. Ezért egyre inkább elengedhetetlen a térségre jellemző kulturális sajátosságok feltárása, az egyedi vonások erősítése és a kulturált életvitel feltételeinek megteremtése is. Általános célok  A táj természeteshez közeli állapotának megőrzése és javítása,  A biodiverzitás megőrzése,  Termőföld mennyiségi és minőségi védelme,  Mezőgazdasági károk mérséklése,  Gazdálkodási lehetőségek bővítése a természetközeli tájrészeken,  Ökológiai hálózat teljessé tétele, bővítése.  Természetközeli területek megőrzése, növelése,  Az egyedi tájértékek megőrzése  Élőhelyek és fajok védelme,  Biodiverzitás növelése Intézkedések I.1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek bővítése és újak kialakítása I.1.2. Gyepterületek rekonstrukciója, rehabilitációja és fenntartása I.1.3. Vizes élőhelyek fenntartása I.1.4. Erdős területek rekonstrukciója, bővítése I.2.1. Épített kulturális örökség védelme és hasznosítása I.2.2. A települések vonzerejének növelése I.3.1. A helyi lakosság bevonása a természeti értékek fellelős védelmére és hasznosítására I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés

141


Sorszám, megnevezés

I.1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek bővítése és újak kialakítása

Általános célok



A térség jelenleg eltérő védettségi kategóriába tartozó területek egységes szempontrendszereinek kialakítása  Egységes kezelés alá tartozó ökológiai hálózat kialakítása  Az értékek bemutatását segítő infrastruktúra megteremtése Szükségességének indoklása A Körösök Völgye Natúrpark mozaikos térszerkezetben fellelhető természeti és kulturális értékeinek védelme és idegenforgalmat generáló fenntartható hasznosítása csak egységes szemléletben és közösen kialakított szempont- és kritériumrendszer kereteiben valósítható meg. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.1.1.1. Védett területek kiterjesztése 2010-2013 I.1.1.2. Helyi védettségű területek országos védettségre való 2010-2013 felterjesztése I.1.1.3. Új védett területek kijelölése 2014-2020 Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók Közreműködő szervezetek

Működési, terület

      

Monitoring mutatók Védett területek nagysága Országosan védett területek nagysága Új védett területek nagysága Biodiverzitás megőrzése Ökológiai hálózat stabilitása nő, Élőhelyvédelem fokozódik. A természetközeliség növekedése

  

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok,  LEADER akciócsoportok,  Európai Unió,  Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek,  Települési önkormányzatok. megvalósítási A KMNP, NATURA 2000 és ESA területei

I.1.2.

Gyepterületek

rekonstrukciója,

142


Sorszám, megnevezés Általános célok

Szükségességének indoklása

rehabilitációja és fenntartása  

A területre jellemző faji összetételű élőhely kialakítása, A felszíni vízmozgást akadályozó csatornarendszerek megszűntetése.  Erdők, gyepes ligetes területek növelése,  A Körös-vidék természetközeli állapotának elérése, A nagytáblás szántóterületeken a nem megfelelő agrotechnika megválasztása, a táj eltartó képességét meghaladó földhasználat alkalmazása jelentős talajállapot romlást okoztak. A hiányzó mezővédő erdősávok fokozzák a deflációveszélyt. A gyengébb minőségű termőtalajokon az intenzív szántóművelés további szerkezetromlást, savanyodást eredményeztek. Az öntözés és az egyre gyakrabban jelentkező belvíz hatására a térségben másodlagos szikesek alakultak ki. A hagyományos agrártérség legfontosabb természeti potenciálja a jó minőségű termőtalaj, amelynek védelme érdekében racionális tájhasználat, az erdőterületek növelése, a szennyezések csökkentése, megszüntetése szükséges. A magasabb térszíneken elhelyezkedő, jobb minőségű szántók többnyire az egykori löszgyepek helyén találhatók. Itt általában a löszgyep-fajok természetes betelepülésével már nem számolhatunk, hiszen ezek nagy része kipusztult nemcsak a szántókról, de tágabb térségükből is. Ilyen esetekben a gyepszerkezet teljes rekonstrukciója szükséges. Gyakran előfordulnak olyon kisebb területek (széleróziónak jobb kitettségük miatt), melyeken már ez a folyamat kézzel fogható. E területek gazdaságtalansága miatt a visszagyepesítés lenne indokolt. A gyenge minőségű és nagy kiterjedésű szántóterületek, ideiglenes vagy végleges rehabilitációja kaszálással, olyan területeken érdemes, ahol nincs a közelben mozgósítható állatállomány, továbbá egyéb vadonélő fajokat sem veszélyezteti a majdani kaszáló. Elsősorban a Natura 2000 területekhez tartozó szántóterületek átalakítása. A térségben igen jelentős az egykori rizstelepek, öntözött gyepek aránya. Ezeket, miután több éve nem folyik rajtuk ilyen jellegű tevékenység, különböző száraz, illetve nedves gyepek borítják, esetleg még mindig szántóként funkcionálnak. Ezeken a helyeken elsősorban a felszíni vízmozgást akadályozó csatornarendszerek megszűntetése a cél, hiszen ez a terület természetes vízháztartásának visszaalakulását eredményezi. Ez a fajta beavatkozás nagy hatással lesz a terület fűhozamára, és vélhetően kedvezően

143


hat a kaszálások további alakulására is. A mesterségesen kialakított egyenletes felszínű kalitkákban a szálfüvek egyszerre érnek be, amely a szénakészítés kényszerét idézi elő, nagy területeken, egy időpontban. Amennyiben az eredeti mocsarak rétzónái alakulnának vissza, úgy időben és térben a kaszálásokat el lehetne tolni, egyszersmind esélyt adni a különböző szaporodási ciklusú fajoknak, a sikeres szaporodáshoz. Sorszám II.1.2.1. II.1.2.2. II.1.2.3.

Támogatható tevékenységek Gyepterületek bővítése Rizstelepek, öntözött gyepek rekonstrukciója Csatornarendszerek megszűntetése

II.1.2.4.

Művelés váltás támogatása

II.1.2.5.

Területpihentetés támogatása

Outputmutatók

Eredménymutatók

           

Hatásmutatók

   

Közreműködő szervezetek



Ütemezés 2010-2013 2010-2013 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók Gyepterületek növekedése, Intenzíven művelt szikes területek csökkenése, Vízfelületek növekedése, Kaszáló területek növekedése, Természetközeli terület arányának növekedése. Csökken a talajdegradáció, Üde kaszálórétek létrejötte Téli takarmány-előállítás Élőhely bővülés, minőségi javulás, biodiverzitás növekedése, Ökológiai hálózat bővülése, A természetközeli területeken foglalkoztatottak számának növekedése Szélkárok, homokverés károk, porszennyezés csökkenése. Nő a terület fűhozamára, Stabil társulások megjelenése Talajok termőképessége javul, Javul a defláció–érzékeny területek környékén lakók egészsége. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei,

144


  


Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok,  Európai Unió,  Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Gyenge minőségű talajok, szántók, egykori rizstelepek (Békés, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Szarvas)

145




I. 1.3. Vizes élőhelyek fenntartása, kialakítása 

A területre jellemző faji összetételű mocsár jellegű élőhely kialakítása  A biodiverzitás növelése  Speciális növény- és állattársulások élőhelyeinek megóvása vagy kialakítása A biodiverzitás növelése elsődlegesen a régi mocsárvilág visszaállításából adódik a meglévő természetes mélyedések feltöltésével (természetes feltöltődésével), de erre szintén alkalmasak a régi rizsrendszerek, felhagyott kubikok és vizenyős (belvizes) mezőgazdasági földek. A vizes élőhelyek Európában az egyik legveszélyeztetettebb élőhelyek közé sorolható (Ramsar, Natura 2000 egyéb élőhelyvédelmi direktívák). Biodiverzitásuk magas, növény- és állattársulásuk gazdag, sok a kipusztulás szélére sodródott faj él közöttük. A térség korábbi, (folyószabályozások, vízrendezések előtti) vizes élőhelyeinek kialakítása (részben visszaállítása) elősegítené pl. a Biharugrai halastavak, illetve a Kardoskúti Fehér tó közötti átmenetet (biokorridort) , valamint a kissárrér és dévaványa, a dévaványa és cerebökény vizes élőhelyeihez kötött élőlények számára átjárhatóságot biztosítana. A populációk számára, elősegítené egy vizes hálózat kialakulását, ami hasonlít a korábbi táji arculatra. Az ártéri területeken, vagy a megnövekedett ártereken felhagyott rizstermesztő kalitkákban, halastavak mentén gyakorta problémát vet fel a nád, mint természetes vízparti növényzet megjelenése. A nádas területek növelik a terület biodiverzitását helyt adva a rejtőzködő életmódot folyatató élőlények fészkelésének és szaporodásának. A vízborította területeken néhány év alatt magától megjeleno nád és gyékény hasznosítása népi kézmuves technikákkal segít a hagyományok életben tartásában, emellett a jövedelemszerzést segíti. A térségben egyszerre jelentkezhet az ár– és belvíz– fenyegetettség, illetve az egyre nagyobb aszályhajlam. A természeti rendszerek instabil működése kihat a gazdaságra, a táj degradálódik, pusztulnak a természetes élőhelyek, romlik az itt élők egészségügyi állapota. A kora tavaszi belvíz évről évre egyre nagyobb területeket von el az optimális mezőgazdasági tevékenységtől. A rendszerváltás óta eltelt időben a gyenge minőségű belvizes szántók nagy részét már felhagyták, ezeken a területeken különösebb beavatkozást már nem kell végezni ahhoz, hogy

146


természet közeli állapotok alakuljanak ki. Sorszám I.1.3.1.

I.1.3.2. I.1.3.3. I.1.3.4.

Támogatható tevékenységek Szarvasmarhákkal, bivalyokkal vagy mangalicákkal fenntartott vizes élőhelyek (legelőtavak, csürhegyepek) kialakítása Hajdani mocsarak és mocsárrétek rehabilitációja és rekonstrukciója Települések belvízvédelmi feladatait segítő vizes élőhelykreációk létrehozása. Nádgazdálkodás támogatása

Outputmutatók

Eredménymutatók

       

Hatásmutatók

 Közreműködő szervezetek


   

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók Vizes élőhelyek területének növekedése, Biodiverzitás növekedése Vízfelületek növekedése, Csökken a talajdegradáció, Szélkárok, homokverés károk, porszennyezés csökkenése. Stabil társulások megjelenése Faj vagy fajcsoportok megjelenése, Madárfajok állandó vonuló-, telelő-, pihenő és táplálkozó helyének kialakítása, Fészkelő fajok állandó táplálkozó területének kialakulása.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok,  Európai Unió,  Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Belvízes területek, meglévő vizes élőhelyek, mocsarak és mocsárrétek területei (Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévavénya, Doboz, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Okány, Kertészsziget, Kétegyháza, Körösladány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Sarkad,

147


Szabadkígyós, Zsadány)

Szarvas,

Szeghalom,

Tarhos,

Vésztő,

148




Sorszám I.1.4.1. I.1.4.2.

I.1.4. Erdős területek rekonstrukciója, bővítése  Eredeti térségi tájszerkezet visszaállítása,  Rekreációs lehetőségek bővülése,  Új élőhelyek megjelenése,  CO2-megkötés növelése. Ezen terület erdősültsége az országos átlaghoz képes nagyon alacsony. A lecsapolásokat követően a területek vízellátottsága megváltozásával a puhafa ligeterdők életkörülményei nem valósultak meg, így kiszáradás és szerkezetromlással jellemezhető, ami fragmentációhoz (feldarabolódáshoz) vezet. Az erdőben fészkelő, madárfajok (egyéb, erdőhöz kötött élőlények) elveszítették életterüket, így elvándoroltak. A területes számos probálkozás van a telepített erdőkkel való pótlásra. Ezek állapota gyakran nem megfelelő, gondozásra szorulnak. Gyakran nem a megfelelő fafajta alkalmazásával végzik ezen erdők telepítését. A településeket körülölelő ún. üdülő, vagy jóléti erdő, illetve erdőrészletek tervezése kardinális, mely közvetlenül a település levegőminőségét, befolyásolja, hozzájárul a térség ökológiai hálózatának stabilitásához, közvetetten pedig hosszútávon csökkenti a térség CO2 mennyiségét a lekötés megnövekedésével. A térségben a települések jóléti erdejei általánosan kevés kiterjedésűek, rossz minőségi állapotúak. Elsősorban a rossz minőségű szántókat kell visszahelyezni a gyepgazdálkodás alá, mely legeltetéssel (őshonos állatokkal), vagy kaszálással gazdaságilag hasznosíthatóvá válik.

Támogatható tevékenységek Erdők természet közeli állapotának visszaállítása, kezelése Erdőtelepítés

Outputmutatók

Eredménymutatók

       

Monitoring mutatók Kidolgozott térségi erdőstratégiák száma, Természetszerű erdő telepítése, Állománycsere természetszerű erdőre. Erdő területek növekedése, Levegőminőség javulása, Defláció veszélyének csökkenése Biodiverzitás növekedése Eredeti tájszerkezet visszaállása

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

149


 Hatásmutatók

  


       


Az erdőhöz kapcsolódó haszonvételtípusok számának növekedése, Stabil társulások megjelenése Talajok termőképessége javul, Természetes vizek szennyezésének megszűnése Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok, Erdészeti Igazgatóságok, Európai Unió, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, Települési önkormányzatok.

erdőtelepítésre alkalmas megvalósítási Erdőterületek, (Bélmegyer, Doboz, Füzesgyarmat, Kunszentmárton, Öcsöd, Sarkad)

területek Gyula,

150



I.2.1. Épített kulturális örökség védelme és hasznosítása

Általános célok

 Értékeink tisztelete  Történelmi múlt emlékeinek megőrzése  Hosszú távú értékmegőrzés A Körösök Völgye Natúrpark létrehozásának nem csak a természeti, de a kulturális és történelmi, valamint az épített értékeink megőrzése is kiemelt célja. Csak ilyen komplex értékmegőrzés és –fejlesztés mellett képzelhető el, egy koherens, az előnyöket mindenki által kihasználható, ugyanakkor látványos és vonzó térségfejlesztés. A tevékenységgel növelhető a lakosság identitás tudata, ugyanakkor nem csak a helyiek, de az ide érkező vendégek érzelmi kötődése is erősebbé válik. Az épített örökségünk megőrzése esszenciális történelmünk megismerése és gyökereink megtalálása tekintetében. Őseink által létrehozott épületek, kastélyok, parkok, templomok és mindazon objektumok, amelyek a régmúlt társadalmak életéről tesznek tanúbizonyságot csakis hosszú távú fenntartásuk révén válhatnak a következő generációk számára is értékmegőrzővé.


Sorszám I.2.1.1. I.2.1.2.

Támogatható tevékenységek Kastélyok és templomok, egyéb épített kulturális örökségünk egységes szemléletű kataszterének elkészítése Engedélyezett kiviteli tervek készítése

I.2.1.3.

Állagmegóvó, felújító beruházások

I.2.1.3.

Témautak kidolgozása

Outputmutatók

Eredménymutatók Hatásmutatók Közreműködő szervezetek

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

     

Monitoring mutatók Kataszterezett építmények száma kiviteli tervek száma Felújított épületek száma Örökségvédelemben résztvevő lakosság Nyilvántartásba vett épületek A közösség értékekkel szembeni attitűdjének javulása

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei,

151


   


Európai Unió, Önkormányzatok, LEADER akciócsoportok, Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

152




Sorszám I.2.2.1. I.2.2.2.

I.2.2. A települések vonzerejének növelése    

Infrastruktúra hálózat fejlesztése, Települési arculat megőrzése, A helyi értékek és hagyományok továbbélése, A vállalkozások és munkahelyek működési környezetének kialakítása,  A település hiányainak csökkentése,  Közterületek és települési zöldfelületek növelése. A településeken olyan környezeti állapot kialakítása, amely kondicionáló hatást biztosít a belterületi lakóterületek felé, e hatások tengelyeként épül be a település térszerkezetébe s a város lakosságának, valamint a vendégeknek többfunkciós, napi rekreációs lehetőséget és a ―folyosónak‖ idegenforgalmi szerepet biztosít. Mindezek a funkciók a humánökológiai feltételeknek megfelelően teljesednek ki. A Körösök menti településeken tájba illő zöldterületek és várostűrő fafajták biztosítására van szükség. A településkép néhol elhanyagolt. Megfelelő fejlesztéssel a települések belterülete is bekapcsolhatók a térség ökoturisztikai vérkeringésébe. A zöldterületek hálózatának kialakításával a lakóövezetek és a belterületi rekreációs övezetek kapcsolhatók össze. A rendezett települések kialakításának leghatékonyabb módja az összképet nagymértékben befolyásoló légkábelek kiváltása földkábelekkel. Az esztétikus lakókörnyezet növeli a helyi lakosság komfortérzetét és a hely népességmegtartóképességét, valamint vonzereje okán versenyelőnyhöz juttatja a települést a turizmus piacán is. A középületek felújítása, illetve új funkciókkal történő ellátása direkt imázsfokozó hatással van a látogatóra, aki érkezésekor legelőszőr e létesítmények valamelyikével találkozik. Egyes lerobbant épületegyüttes jelentősen leronthatja az egyébként számos értékkel rendelkező település képét. Nem mellékesen példaértéket állítva, a szomszédos magántulajdon hasonló minőségjavító állagmegóvását ösztönzi.

Támogatható tevékenységek Települési zöldfelületek növelése Légkábeleket helyettesítő földkábelek lefektetése

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

153


I.2.2.3.

Középületek felújítása, régiek új funkciókkal történő kibővítése

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók



               

2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók Zöldfelületek aránya Lefektetett földkábel Felújított épületek Rekreációs lehetőségek növekednek Kedvezőbb mikroklimatikus feltételek Élhetőbb környezet, Turisták számának növekedése Kevesebb elvándorlás, Idegenforgalmi bevétel növekedése Társadalmi koházió növekedése

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Európai Unió, Önkormányzatok, LEADER akciócsoportok, Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

154



I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására

Általános célok

 Tudatformálás,  A táj gondozásának fontosságára való figyelemfelhívás. Az elmúlt évtizedben a lakosság érzékenyebbé vált a településkörnyezeti problémák iránt, az elmúlt évtizedben a települések „önmegítélése‖ javult. A falvak lakossága érzéki, hogy mind a településkép, mind a környezeti infrastruktúra kiépítettsége terén némi felzárkózás történt. Mindez azt jelenti, hogy a lokális közösségek felismerték, hogy a településeken történt környezeti, infrastrukturális fejlesztések, a települések közötti fejlettségbeli különbségek csökkenésének irányába hatottak. Ma már a környezeti érdekek a lakosság részéről megfogalmazódnak, bennük a szép és lakható környezet, a természeti feltételeknek megfelelő gazdálkodás iránti igény már egyértelműen megjelent. A környezettudatosság pozitív jellemzőivel és javuló tendenciáival szemben, a lakosság általános környezeti ismerete ugyanakkor még mindig meglehetősen hiányos. A környezeti problémák az emberek gondolkodásában még ma sem jelennek meg megfelelő mélységben. A lakosság egyharmada tájékozatlan. Sokan nincsenek tisztában alapfogalmakkal, a környezeti konfliktusok összefüggéseit és hátterét nem ismerik fel, nem értik, sőt sokan a környezeti programokkal szemben is érdektelenséget mutatnak. A vidéki lakosság többsége, amíg nem tapasztalja meg közvetlen közelről az egyes veszélyeket, addig nem néz szembe a problémákkal, sőt az is előfordul, hogy a konfliktusok valódi okát sokan a média által „felkapott‖ válságtényezők miatt nem veszik észre. A lokális környezetgazdálkodás humán háttere és körülményei nem megfelelőek. Nincsenek kidolgozva azok a támogatási rendszerek, amelyek az embereket környezettudatosabb életmódra ösztönöznék. Hiányoznak az önkormányzati pénzeszközök, illetve az állam által támogatott és koordinált regionális és lokális környezeti programok, másrészt azok az intézmények, szervezetek, amelyek a Körösök völgye sajátos „környezeti management‖-jét felvállalnák. Az elmúlt időszakban nem


155


alakult ki megfelelő „partnerség‖ a környezetvédelemben és a területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint az önkormányzatok és a helyi társadalom között. A meglévő környezeti stratégiák többsége mellőzi a helyi érdekeket. Sorszám I.3.1.1. I.3.1.2. I.3.1.3.

Támogatható tevékenységek Helyi természetvédelmi kampányok lebonyolítása Rendszeres helyi viszonyokra specializált tájékoztatási és együttműködési gyakorlatok megvalósítása Fenntarthatósági tematikájú rendezvénysorozatok szervezése és lebonyolítása

Outputmutatók

  

Eredménymutatók Hatásmutatók

  


       


Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók A megrendezett programok mennyisége A programokban résztvevők száma Együttműködő civil szervezetek, gazdasági szereplők és önkormányzatok száma Javul a környezet és természet állapota Nő a társadalmi kohézió Erősödik az identitástudat

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Európai Unió, Oktatási intézmények, Önkormányzatok, Civil szervezetek, LEADER akciócsoportok, Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

156

157


I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés

 Környezeti tudat- és szemléletformálás  Nevelési munka ösztönzése A Körösök Völgye Natúrpark kiemelt célja a természet szeretetének Szükségességének erősítése az emberekben. Ahhoz, hogy a jövő generáció számára is indoklása élvezhetők és ismerhetők legyenek a természeti értékeink, már egészen kisgyermekkortól kezdve szükséges ezen értékek tematikus bemutatása, a gyakorlatban történő megvalósulás folyamatának megismerése. Mindezt olyan életkori sajátosságokat figyelembe vevő szakmai anyagok alapozhatják meg, amelyek az óvodák, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények számára nyújtanak segítséget a helyi értékek megismerése és megismertetésére. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I.3.2.1. Helyi viszonyokra specializált, környezetvédelemre 2010-2013, ösztönző nevelési programok 2014-2020 I.3.2.2. Körösök Völgye Natúrpark tananyagba építése 2010-2013, 2014-2020 I.3.2.3. Természetismereti foglalkozások tantervbe építése 2010-2013, 2014-2020 I.3.2.3. Környezetés természetvédelmi tréning 2010-2013, pedagógusoknak 2014-2020 Outputmutatók

Eredménymutatók Közreműködő szervezetek

Működési, megvalósítási terület

Monitoring mutatók  A nevelési programba bekapcsolódott iskolások száma  A nevelési programot adoptáló iskolák száma  A természetismereti foglalkozások száma  A tréningeken résztvevő pedagógusok száma  A természetszeretet nő  Az aktív turizmus nő  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei,  Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei,  Európai Unió,  Oktatási intézmények,  Önkormányzatok,  Civil szervezetek,  LEADER akciócsoportok,  Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok. Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

II. prioritás: Öko- és aktív turizmus feltételeinek megteremtése

II. prioritás: Öko- és aktív turizmus feltételeinek megteremtése Indoklás Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő adottságok határozzák meg. A Körösök völgye esetében elsősorban a természeti értékeket kell kiemelni. A termál- és gyógyvizek (Gyula, Békéscsaba, Gyomaendrőd), a Körös folyók és holtágaik, tavak vízi adottságai, a védett természeti értékek (a KMNP területei), a növények, a nagyvadak, a napsütéses órák magas száma, a fejlett homoki szőlő- és gyümölcskultúra speciális lehetőségeket kínálnak. A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények stb.), bírnak kiemelt jelentőséggel. Egyes esetekben a speciális forgalmi helyzet (pl. határátkelő) növelheti az adott település turisztikai potenciálját. Nagyon fontosak az emberi adottságok (vendégszeretet, nyelvtudás stb.) is, amelyek mindenfajta vendégfogadás, de különösen a falusi és az agroturizmus alapvető feltételét jelentik. A KVNP földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. A kisebbek közül a „Tisza-Körös menti‖, a „Köröszug‖ üdülőkörzetek egy része tartozik a térséghez. A VÁTI 1992-ben a térségben a Közép-békési körzetet, mint többadottságú (borvidéki, vízparti, horgászati, termálvízi, építészeti és kulturális jellegű) idegenforgalmi körzetet határolt el. A térség településeiben vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottságelemek összekapcsolásával idegenforgalmi ―csomag‖ összeállítása szükséges. A vidéki erőforrás-gazdálkodásban a rekreáció és az idegenforgalom a területhasználat legsokoldalúbb magvalósítása. A rekreációs tevékenységek bizonyos típusai kombinálhatók egymással (pl. kerékpár, evezés), egyesek sajátos környezet-típust igényelnek (pl. horgászat), számos nem-rekreációs vidéki tevékenység (erdőgazdálkodás, ártéri gazdálkodás, halászat, természetkutatás, egyéb agrártevékenységek) kapcsolhatók rekreációs ágazatokhoz. Sok kiránduló számára az egyedüllét a legfontosabb cél, és bármely számú idegen „túlzsúfoltságot‖ jelent számukra. Miközben az érintetlen táj iránti igény globálisan növekszik, nő az aggodalom is az érintetlen tájak veszélyeztetettségével kapcsolatosan. A védett magterületeken a legsürgetőbb a bemutatás és a rekreáció terhelő hatásának csökkentése. A rekreáció és idegenforgalom természetközeliségének megvalósításához olyan eszköztár kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a cél, amellyel a turizmus káros hatásait jelentős mértékben tudja mérsékelni. Általános célok  A természeti és kulturális értékek bemutatása,  A helyi lakosság és a vendégek egészségének megőrzése, rekreációs feltételek biztosítása,  A környezet védelme és ápolása

158


 Az itt élők jövedelemszerző képességének javítása, munkaalkalmak megteremtése, Intézkedések II.1.1. Turizmusfejlesztés II.1.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése II.1.3. Turizmus fogadási feltételeinek javítása

159




II.1.1. Turizmusszervezés     

Hatékony szervezési feltételek megvalósítása, Információáramlás biztosítása, Turisták igényeinek kielégítése A szakma nyereségességének biztosítása A helyi közösség bevonása a fejlesztési folyamatokba, életminőségének javítása  Érdekviszonyok összehangolása,  Együttműködés a szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek és intézmények között,  Image, egységes arculat kialakítása a térségben, egyediség hangsúlyozása,  Turisztikai marketing erősítése, lehetőségek ismertetése a tartalmas szabadidő eltöltéshez,  Turisztikai programok és programcsomagok kialakítása. A Körösök völgye természetközeli állapotának fenntartását szem előtt tartó idegenforgalom összehangolását csak a helyi önkormányzat, az attrakciók, a szolgáltatások tulajdonosai, üzemeltetői, a helyi turisztikai konzorciumok és partnerségek, civil szervezetek, vállalkozásokat támogató intézmények, turisztikai fejlesztő intézmények, szervezetek, stb.. szereplőinek az együttműködésével lehet a leghatékonyabban megvalósítani. A szolgáltatások minőségét egyforma magas szintre szükséges emelni, különben az egész térség leértékelődik az ide látogató vendégek szemében. A kulcstényezők vagy infrastruktúra hiányában jelentősen befolyásolja a turista tapasztalatait. A turisztikai versenyképesség akkor lehet igazán eredményes, ha a fenntarthatóság szempontjait követi. Ebben az esetben a térség a helyben élők és az idelátogató turisták számára egyaránt a hosszú távú gazdasági prosperitást, az életminőség javulását eredményezi. A térség turizmusának növekedése – egyben a desztináció turisztikai versenyképességének növekedése - összefügg a nagyobb számú turistaérkezéssel, a nagyobb számú visszatérő turista jelenlétével. Ez egyben jelzi a desztinációval, annak szolgáltatásaival való elégedettséget. A Körösök vidékét egységesen kifejező, egyedi arculat kialakítása és hangsúlyzozása, az ismerté tett térégben turisztikai termékcsomagok kialakítása, komplex termék-

160


fejlesztés megteremtése szükséges. A turizmus fejlesztési irányainak alkalmazkodnia kell a Körösök természeti adottságaihoz és illeszkednie kell a vidékipar más ágazataihoz is. Sorszám III.1.1.1. III.1.1.2. III.1.1.3.

Támogatható tevékenységek Egységes arculat kialakítása és árképzés Turisztikai termékcsomag elkészítése Információs pontok létrehozása

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók



Ütemezés 2010-2013 2010-2013 2010-2013

       

Monitoring mutatók turisták számának növekedése A látogatási idő növekedése vendégéjszakák számának növekedése Új turisztikai programok számának növekedése A térség imázsának növekedése A helyi szervezetek közötti együttműködés növekedése, A turisták kiadásai növekednek, Turizmussal foglalkozó munkahelyek növekedése

   

Turisztikai bevételek növekedése Nő a térség gazdasági prosperitása, A lakosság életszínvonalának emelkedése off-farm tevékenységek növekedése        

Százlábú Egyesület Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Magyar Turizmus Rt., Települési önkormányzatok, Körös-Maros Nemzeti Park és Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

161



II.1.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

Általános célok

 A szálláshelyek körének bővítése  Az elérhető szálláshelyek minőséi fejlesztése. A Körösök völgyének megítélését, fogadóképességét jelentős mértékben befolyásolja az elérhető szolgáltatások száma, összetétele és színvonala. A Natúrpark létrehozásával megvalósítani kívánt térségfejlesztési program sikere nagyban függ a turisztikai alapinfrastruktúrán, első sorban a többnapos programok megvalósítását lehetővé tevő szálláskapacitás növelésén, illetve a meglévő szolgáltatások minőségének javításán. Mindezzel nem csak a vendégek, hanem a helyi lakosság igényeit is ki tudja elégíteni. A kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) elsősorban a városokban (Békés, Gyula, Békéscsaba, Gyomaendrőd) és vonzáskörzetükben koncentrálódnak. A Körösök Völgye Natúrpark a hagyományos építészeti megoldásokat alkalmazó – tájba illő –, kisebb szállodák és panziók, valamint a természeti és kulturális értékek megismertetését biztosító turistaszállók, ifjúsági szállók, üdülőházak, és kempingek építését, bővítését és szolgáltatásaik minőségi színvonalának emelését preferálja. A Körösök völgye inkább a gyógy-vagy üdülőhely fizető vendéglátása, illetve a falusi szállásadás kiváló adottságokkal rendelkező terepe. A szálláshelyek a legrosszabb minőségű kategóriákat jelentik


Sorszám II.1.2.1. II.1.2.2.

Támogatható tevékenységek Kereskedelmi szálláshelyek körének bővítése, már működő szolgáltatások színvonalának emelése Magánszállók bővítése, már működő szolgáltatások színvonalának emelése

Outputmutatók Eredménymutatók

Hatásmutatók

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók  Új vendéglátó/kereskedelmi szállás férőhelyek száma,  Vendégforgalom növekedése,  Eltöltött vendégéjszakák számának növekedése  Az egy főre jutó pénzköltés növekedése  Turisztikai versenyképesség növekedése,  Differenciált szálláskínálat létrejötte,

162


 A turizmushoz kapcsolódó munkahelyek számának növekedése. Közreműködő szervezetek


    

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok Települési önkormányzatok. Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

163




II.1.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása 

A Körösök Völgye Natúrpark településeinek, természeti és kulturális értékeinek bemutatása,  Meglévő létesítmények felújítása,  A természeti értékek bemutathatóvá tétele,  A természetvédelmi területek látogathatóságának fejlesztése, Helyi táji és humán terhelhetőségnek megfelelő turistaforgalom kialakítása,  A térség turisztikai vonzerejének növekedése. A térség vonzereje egyrészt az ide érkező vendégek ismeretének bővítésével, másrészt a fogadó létesítmények mai kor igényeihez történő kialakításával növelhető. A látogatóközpontok révén a turisták tervezett, szervezett és ellenőrzött keretek között tölthetik el kellemesen idejüket. Közel nyolc éves tapasztalatai révén, e professzionális feladatellátó turisztikai bázisintézmény szerepére a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja a legalkalmasabb. A tanösvény a táj értékeinek, jellemzőinek és problémáinak feltárásával a látogatók környezeti szemléletét formálja, ugyanakkor az élményadás révén a szabadidő eltöltésének és az egészség megőrzésének egy kiváló formája is. A térség értékmegőrzése csak adekvát ökoturisztikai infrastruktúrával lehet hatékony. Mindez az utóbbi években kiépült aktív turisztikai útvonalak hálózatba szervezésével, az átjárhatóság és az intermodalitás biztosításával érhető el. Az alföldi lótenyésztés és lovas sport hagyományai alapozzák meg e szabadidős tevékenység létjogosultságát. A Körösök völgye térség kedvező természeti adottságai mellett gazdag néprajzi emlékekkel várja az idelátogatókat, ami a térség idegenforgalmi vonzerejét támasztja alá. A Körös partszakasza a vízi sportok mellett kellemes környezetet biztosít a lovaglás, a kerékpározás és a természetjárás kedvelőinek. További vízbázist jelent a folyókat követő holtág-rendszer, horgászati lehetőséget biztosító mesterséges csatornahálózat, valamint az egyéb tórendszerek. Ezek az adottságok jó alapot biztosítanak a szelíd turizmus kialakításához, elterjedéséhez (vízi turizmus, lovas turizmus, kerékpár turizmus, horgász turizmus, falusi turizmus). A térségben számos védett természeti terület hivatott a ritka növények és állatok élőhelyeinek megóvására. A térség tehát az ökoturizmus egyik

164


legfontosabb szigete lehet Magyarországon. Sorszám II.1.3.1. II.1.3.2. II.1.3.3.

II.1.3.4. II.1.3.5.

Támogatható tevékenységek Körösök Völgye Natúrpark látogatóközpontjának fejlesztése Szabadtéri bemutatóhelyek létesítése

Egyesület

A (gyalogos, kerékpáros, lovas) természetjárás infrastrukturális feltételeinek bővítése, felújítása, karbantartása A horgászturizmust kiszolgáló létesítmények bővítése, fejlesztése és karbantartása A vízi turizmus kiszolgáló létesítmények bővítése, fejlesztése és karbantartása

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók


Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók  Öko-turisztikai bázisok száma,  Kijelölt túraútvonalak száma,  Erdők turisztikai célú feltárása A térség bemutathatósága növekszik,  Állami és civil szervezetek turizmusból származó bevételeinek növekedése (%),  A szelid turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése (%).  A természeti környezet állapota javul/nem romlik,  A turisztikai versenyképesség az ökoturizmus által növekszik,  A természetvédelmi szervekkel való együttműködés javul/növekszik.  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei,  Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei,  LEADER akciócsoportok  Százlábú Egyesület  Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság  Körösök Völgye Natúrpark Egyesület  Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft.  Regionális Idegenforgalmi Bizottság,  Magyar Turizmus Rt.,  Települési önkormányzatok,

165



 Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége  Települési önkormányzatok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

166

III. prioritás: A multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása

III. prioritás: A multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása Indoklás Miközben az EU biodiverzitással kapcsolatos politikája az integráció fejlesztését helyezi előtérbe, a csatlakozott országokban lényeges nőtt a biodiverzitásra nehezedő ágazati nyomás. Ez különösen vonatkozik a mezőgazdaságra. A magas uniós támogatási szint az intenzív művelési módszereket bátorította a tagállamokban. Mindez károkat okozott a biodiverzitásnak, és átalakította a korábbi tájakat. A környezeti tényezőket egyre inkább figyelembe vevő Közös Agrárpolitika keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztések alapvető fontosságúak a biodiverzitás szempontjából. A mezőgazdasági erőforrások racionális használatátának három motívációja:  az állandó és előre tervezhető bevétel biztosítása a mezőgazdasági tevékenységből,  a gazdaság nem mezőgazdasági ágazatainak hatékony fejlesztése,  avtájvédelmi intézkedések foganatosítása, különösen azokon a területeken, amelyek közvetlenül segítik a mezőgazdasági termelést (pl. erdősítés, vízfolyások kormányzása, tavak létesítése vadászat és halászat révén történő kiegészítő jövedelem realizálása céljából). A mezőgazdasági tájak drasztikus átalakulása rávilágít a természetvédelm fontosságára is (ld: a vadvilág megőrzése a mezőgazdasági területeken). A természeti értékeket hordozó területek fizikailag elkülönítése helyett a földművelés intenzitásának csökkentése javasolt, méghozzá úgy, hogy az ne tegye tönkre a helyi életközösségeket. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő természetvédelmi programnak nagyvonalakban négy nagy területre kell kiterjednie:  a természeti értéket hordozó területekre;  az intenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területekre;  a rossz adottságokkal rendelkező, extenzív hasznosításra alkalmas területekre, valamint  a természeti értékekkel nem rendelkező és extenzív hasznosításra nem alkalmas területekre. A természeti értékekkel nem rendelkező és mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken természetvédelem szempontjából a természeti erőforrások (talaj, víz) védelmére kell a hangsúlyt helyezni. Annak a gazdálkodási módnak, amelyet az ún. környezetileg érzékeny területeken folytatnak (ESA), fokozatosan teret kell hódítania a környezetileg nem, vagy kevésbé érzékeny területeken is. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság művelésre alkalmas, s természeti értékeket nem hordozó területeken milyen földhasználati viszonyok kialakítását tűzhetjük ki célul, nem lehet csak a talajadottságokat alapul venni. Mindezek érdekében új stratégiára van szükség, amely az úgynevezett „multifunkcionális‖ mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás lehet. Feladatait két nagy körbe sorolhatjuk:  Az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatok, melyek az élelmiszerek előállításán túl nem az élelmiszer célú termékek, (megújítható nyersanyagok,

167


energiaforrások stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint azokat, melyek  a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi és kultúrfeladatok. Ez utóbbi „nem importálható funkciók‖ olyan közjavakat (élelmezésbiztonság, a kultúrtáj ápolása, a társadalmi és biológiai élettér megőrzése, az ökológiai és műszaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkaerő-kiegyenlítés, a vendégfogadás és az idegenforgalom alapjának megteremtése, a paraszti értékek ápolása stb.) testesítenek meg, amelyek a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozhatók. Ezek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti egyensúlyának fenntartásában növekvő szerepet töltenek be, így a teljesítményeket közvetlen kifizetések formájában a társadalomnak honorálnia kell. Mindezekre figyelemmel az EU környezetvédelmi koncepcióival harmonizáló Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program) elsődleges törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táj értékeinek megóvásán, valamint egészséges termékek előállításán alapszik Általános célok  Multifunkciónális gazdálkodási forma (mező– és erdőgazdálkodás) kialakítása.  A természeti rendszerekkel együttműködő tájhasználat kialakítása,  A vízrendszer természetes működésén alapuló egészséges, mozaikos tájszerkezet kialakulása  A természet szélsőséges megnyilvánulásainak csökkentése.  A térség táji uniformizálódásának megakadályozása  A fenntartható, a térségi kapcsolatokat optimalizáló tájszerkezet kialakítása  A környezeti káros hatások és a természet igénybevételének minimalizálása;  A környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúr feladatok,  a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása;  a társadalmi és biológiai élettér megőrzése,  az ökológiai infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás,  népességmegtartás, munkerőkiegyenlítés  Agrárkörnyezetvédelem, ökogazdálkodás: értékes beltartalmú, szervmaradványmentes, egészséges és biztonságos termékek előállítása. Intézkedések III.2.1. Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése (nádgazdálkodás, horgászat, ártérgazdálkodás) III.2.2. Élőhely fenntartó legeltetés III.2.3. Agrár- és kézműipari termékek előállítása és értékesítése III.2.4. Megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése III.2.5. Egészséges élelmiszer előállítás

168



III.2.1. Hagyományos elterjesztése

Általános célok

 Alternatív jövedelemforrások biztosítása  A gazdálkodás multiplikálása, több lábon állása A lecsapolás és vízszabályozást követő időkben az intenzív szántóföldi növénytermesztés térhódítása volt jellemző a területen. Az magas inputokkal és magas környezeti kockázattal járó tevékenység, ami ezen a vidéken hosszú távon nem fenntartható. Mára a belvízes, áradások időszakokat gyorsan követik az aszályos hónapok, amit ismét a belvíz követ, így ez a gazdálkodási mód nem kivitelezhető. A háttérbe szorult hagyományaink, viszont ma is alkalmazhatók. Pl. a sekélyvízhez kötött nádgazdálkodás, illetve ehhez a gazdálkodáshoz kötődő iparágak alternatív jövedelemforrást jelentenek az itt élő gazdák számára. A halászat, horgászat, pákászás, csikászás szintén sekélyvizekhez köthető tevékenységek, mely a család szükségleteinek kielégítését fedezi, viszont hozzájárul a halhús-fogyasztás növekedéséhez, mellyel a társadalom egészségügyi állapota javul. A szabályozások során létrejött árterek gyakran a gazdálkodástól elvont területek, vagy szántógazdálkodás területei. Egyik eset sem a legmegfelelőbb. A szántógazdálkodást folyatóknak itt nagy a kockázat, viszont a víztest szempontjából is magas a környezeti kockázat. Vízgazdálkodási szempontból a természetes fás szárú vegetáció alkalmazása lenne a legkívánatosabb, viszont ez csak hosszú távon hoz jövedelmet a gazdáknak. Az ellenálló vad gyümölcsfajták (szilva, körte alma, bogyós gyümölcsök, és dió kombinációja) alkalmazása a területen, gazdasági és vízgazdálkodási szempontból egyaránt megfelelő. Az ártereken termelt ökológikus gyümölcstermesztésre számos feldolgozó iparágnak biztosít lehetőséget. A térség jelenleg is meglévő tulajdonságát erősítve. Ezzel párhuzamosan, nőne a helyben megtermelt gyümölcs-fogyasztás, kiszorítva a külföldről érkező gyümölcsöket.


Sorszám III.2.1.1.

Támogatható tevékenységek Nádgazdálkodás

III.2.1.2.

Ártérgazdálkodás, gyümölcstermesztéssel

gazdálkodási

módok

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

169


Outputmutatók

   


   



  

Monitoring mutatók Intenzíven művelt szikes területek csökkenése, Eredeti táj arculatának kialakulása, Táj eltartó képességének javulása Gazdák megélhetésének és egészségi állapotának javulása Csökken a talajdegradáció, Talajok termőképessége javul, Javul a defláció–érzékeny területek környékén lakók egészsége. Lakosság helybenmaradási kedve nő

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek,  LEADER akciócsoportok,  Európai Unió,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Belvizes területek, volt folyómeder területek, árterek (Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévavénya, Doboz, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Okány, Kertészsziget, Kétegyháza, Komádi, Körösladány, Körösújfalu, Kötegyán, Kunszentmárton, Mezőgyán, Mezőtúr, Öcsöd, Sarkad, Szabadkígyós, Szarvas, Szeghalom, Tarhos, Vésztő, Zsadány)

170




III. 2.2. Élőhely fenntartó legeltetés  Biodiverzitás megőrzése és növelése,  A gazdálkodókat érő veszteségek csökkentése,  Biohús termelő rendszerekhez való csatlakozás. A szabályozások előtti kiterjedt, árteres folyóvölgyeket anyagszállító és energiacserélő patakok, erek, csermelyek kiterjedt hajszálér-hálózata táplálta. A vízgyűjtő lejtőin áramló tápanyagokat változatos növénytársulások tartóztatták fel hosszabb-rövidebb ideig testükbe építve a szén-nitrogén-foszfor molekulákat, miközben tápanyagot biztosítottak az állattársulásoknak is. A tápanyag- és vízrendszerek együttesen - az árteres folyók nagy térségeiben - különlegesen bőven termő talajokat alakítottak ki. A felszíni víz és a tápanyagok találkozását megtestesítő nedvesföldek a bioszféra legtermékenyebb tájai. Növény, állat és ember versengett a tápanyagért, kevés nitrogén molekula érte el a tengert. A Tisza, a Körösök és a Maros szabályozással és a további meliorációval a valamikor bőven termő legelők állatállománya eltűnt a területről. Az ártéri nedvesföldek éves növényi biomassza termelése meghaladta az egy kilógramm szerves szenet négyzetméterenként. Eleink a fenntartható földművelés napjainkban ismét aktuálissá vált modelljét valósították meg. Embert és természetet harmonikusan eltartó és fenntartó erőforrás hasznosítással működött az ártéri gazdálkodás. Az állattartás az egész növényi biomassza értékesítésén alapult. Az évenkénti áradásokon alapuló külterjes legeltetés visszaállításának természeti erőforrását állíthatjuk vissza a tervezett árasztásokkal. A legelő állat a puszta bonyolult ökológiai rendszerének szerves részévé vált. A marhák mellett a csenkeszes gyepeket juhokkal, a gazosabb részeket kecskékkel, a mocsáréteket pedig mangalicával legeltették. A ménes a puszta legjobb minőségű területeit foglalta el.

Sorszám III.2.2.1.

Támogatható tevékenységek Ártérgazdálkodás, legeltetéssel

III.2.2.2.

Ősi magyar állatfajták tartásának támogatása

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

171


Outputmutatók Eredmény mutatók Hatásmutatók

      



  

Monitoring mutatók Intenzíven művelt szikes területek csökkenése, Legelő területek növekedése,. Csökken a talajdegradáció, Stabil társulások megjelenése Talajok termőképessége javul, Javul a defláció–érzékeny területek környékén lakók egészsége. Lakosság állattartási kedve nő

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek., állattartó telepek,  LEADER akciócsoportok  Európai Unió,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Ártéri területek, nedves kaszálórétek (Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Ecsegfalva, Fábiánsebestyén, Füzesgyarmat, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Okány, Kertészsziget, Kétegyháza, Komádi, Körösladány, Körösújfalu, Körösszakál, Kötegyán, Mezőgyán, Nagytőke, Szarvas, Szeghalom, Vésztő, Zsadány)

172



III. 2.3. Agrár- és kézműipari előállítása és értékesítése

Általános célok

 Lakosság indentitás-tudatának erősítése,  Kulturális értékek fennmaradása,  Lakosság helyben tarása. Ez az intézkedés a korábbi intézkedések szinergiájából fakad. Az ártéri gazdálkodási formák (nádgazdálkodás, legeltetéses, külterjes állattartás) nyersanyagainak, továbbá a természet által szolgáltatott haszonvételek (fűz, gyékény) feldolgozását piacra való juttatását jelenti. A kézműipari termékek (használati tárgyak) mindennapi használatba helyezése hozzájárul az egészséges tisztább környezet eléréséhez. A továbbá ide soroljuk a hímzést, ami szintén hagyományokon alapszik, valamit a helyi specialitású gasztronómiát. A térségben megtermelt nyersanyagok felhasználásával sajátos íz világ kreálása.A térségben magas a munkanélküliek száma, ami főként a nők és kisebbségek csoportjában jelentkezik. Ez a csoport aktívan bekapcsolódik ebbe az intézkedésbe.


Sorszám III.2.3.1.

Támogatható tevékenységek Kézműipari termékek előállatása

III.2.3.2.

Hagyományos gasztronómia

Outputmutatók



termékek

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

       

Monitoring mutatók Munkanélküliek számának csökkenése, Vállalkozási kedv növekedése a KKV szektorban Lakosság identitás tudatának erősödése Lakosság helyben maradása Táji hagyományok fennmaradása Táj arculatának fennmaradása, Kultúrtáj megőrzése, Hagyományok fennmaradása

   

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági

173



szervezetek,  Európai Unió,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

174



III. 2.4. Megújuló rendszerek fejlesztése

Általános célok Szükségességének indoklása

 Környezetre nem káros energiagazdálkosás A Körösök-völgye páratlan értékű természeti kinccsel rendelkezik (termőföld, víz). A energiaellátás megtermelésére a hatékonyság, rugalmasság és stabilitás feltétlen és gyors bevezetése adhat lehetőséget, amely elsősorban a helyi közösségi alapon szerveződő rendszerek által valósítható meg. A helyi energetikai rendszer kiépítésénél törekedni kell a környezettel való összhang megteremtésére, a táj az ember harmonikus kapcsolatára. A Körösök térségében a megújuló energiaforrások közül a biomassza rendelkezik az egyik kiemelkedő lehetőséggel. Ebben az esetben a biomassza-alapú közvetlen eltüzelés (hő energia előállítás) javasolható. A biomassza táv és hőellátásban való alkalmazása helyi munkahelyteremtéssel járna, ez a tevékenység nem igényel különösebb szakképzést. A biomassza termelést, összegyűjtést, előkészítést és hasznosítását a résztvevő települések lakosságának szövetkezésével érhető el. Ezzel lehetővé válna a nagyobbrészt importból származó földgáz jelentős mennyiségű kiváltása. A biomassza energetikai célú hasznosítása hatékonyan járul hozzá a légkörszennyezés csökkentéséhez, a klímavédelemhez, olcsóbb biztonságosabb energiatermeléshez.

Sorszám III.2.4.1.

Támogatható tevékenységek Energetikai célú növénytermesztés

III.2.4.2.

Energetikai célú erdőtelepítés

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók

      

energiagazdálkodási

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók Egészséges tiszta környezet, Akut légúti megbetegedések számának csökkenése, Lakosság jobbmegélhetése Új, munkahelyek teremtése, Vállalkozási kedv növekedése, Lakosság helyben maradása Fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenése,

175


 Közreműködő szervezetek


   

Mitigáció csökkenése

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, LEADER akciócsoportok Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek,  Európai Unió,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Rossz minőségű szántó területek (Békés, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Szarvas)

176


Sorszám, megnevezés Általános célok Szükségességének indoklása

III. 2.5. Egészséges élelmiszer előállítás  Ökologikus gazdálkodás A vízszabályozások egyik eredményeként szerves anyagban gazdag termőföld állt a szántóföldi növénytermesztés rendelkezésére. Ekkor megindult az intenzív formája a szántógazdálkodásnak. Mivel az így nyert szántóföldek sérülékenyek,, rajtuk a gazdálkodás csupán néhány évig váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az elkövetkezendőkben komoly ráfordítással tudták, csak ugyanazon termésátlagokat produkálni. A magas inputok, hatványozottabban járultak hozzá a talaj szerkezeti és minőségi romlásához. A tőke számára a paraszti életforma feleslegessé válik, a népesség kiszorul a munkaerőpiacról. Nem cél az egészséges élelmiszerellátás vagy a nemzeti önellátás. A termelés különféle adalékokat, hozamfokozókat, toxikusan ható mesterséges anyagokat használ. Kiiktatja a helyi fajtákat, génbankokat. Az egészséges mezőgazdasági termék és élelmiszer előállítása során elvárás, hogy környezetre és egészségre káros kemikáliák nélkül történjen minden művelet megfelelő ellenőrzéssel és dokumentálással.

Sorszám II.1.1.1.

Támogatható tevékenységek Biológiai gazdálkodás

II.1.1.2.

Helyben megtermelt élelmiszerek feldolgozása

Outputmutatók Eredmény mutatók Hatásmutatók


         

Ütemezés 2010-2013, 2014-2020 2010-2013, 2014-2020

Monitoring mutatók Természeti rendszerekkel együttműködő tájhasználat, Táji arculat fennmaradása A táj stabilitása, Ökológiai stabilitás Tiszta környezet, Egészségesebb lakosság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei, Nemzeti Erőforrás Minisztérium és alárendelt szervei, Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, LEADER akciócsoportok,

177



 Európai Unió,  Települési önkormányzatok. megvalósítási Körösök Völgye Natúrpark által érintett települések

178

4. Forrástérkép

4. Forrástérkép 4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Az ÚMFT keretében jelenleg (2011.01.-től) pályázható 17 darab projekt közül egy a régiót érintő oktatásfejlesztési program (DAOP-2010-4.2.1/B) egy Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP 1.1.9.), két Társadalmi Megújulás Operatív Program és egy Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program mellet 12 darab Környezet és Energia Operatív program témájában adott a lehetőség állami, illetve Uniós források elnyerésére. Ezek közül egy KEOP program alkalmas jelen intézkedéscsomag adott projektjének támogatására, nevezetesen a KEOP-2010-2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése. E konstrukció átfogó célja a vízbő időszakok jelenleg szinte teljes mértékben levezetett vízkészleteinek legalább részleges megőrzése, visszatartása a vízhiányos időszakokra, figyelembe véve a VTT tározók megépítése és a jövőben várható működésük által okozott hatásokat. A kiírás közvetlen célja a Tisza völgyben megvalósuló és tervezett árapasztó tározókhoz, hullámtéri beavatkozásokhoz és befoglaló belvízi öblözetükhöz kapcsolódó, a vízvisszatartást támogató, az ártéri tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra (vízkormányzó létesítmények, csatornák, vápák, műtárgyak, halastavak és vizes élőhelyek) kiépítése, az öblözetekre megfogalmazott tájhasználati tervekhez illeszkedve. A jelzett célterületek táj-rehabilitációs programja az érintett terület ökológiai igényeivel összhangban lévő, a térség adottságaihoz illeszkedő parcella és birtokszerkezet, valamint föld- és területhasználat megvalósítását igényli. A program által támogatott tevékenységek sorába jól illeszkednek a stratégia 1.1.3. Vizes élőhelyek fenntartása, kialakítása című intézkedés tevékenységei.

4.2. Új Széchenyi-Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) – (KEOP-2011-6.1.0/A, B és C konstrukciók) A konstrukció célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök (szemléletformálás, tájékoztatás, képzés stb.) segítségével. Így cél a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információs kampányokkal, közösségi együttműködések megvalósításával. A pályázat konkrét célja a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és a fenntarthatóság nem formális tanulási helyzeteinek ösztönzése. A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben kell tudatosítani a

179

4. Forrástérkép

fenntarthatóság értékrendjét, ismertté tenni a fenntartható alternatívákat, használatuk módját, és megismertetni a fogyasztás környezeti hatásait. A stratégia kapcsolódó intézkedései: I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A kerékpárút-hálózat fejlesztése (KEOP 6.2.0.) Jelen pályázati konstrukció ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) együttműködésének eredményeként a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai, valamint javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége, elérhetősége és használata. A mintaprojektek (komplex környezeti fejlesztések) több probléma (vízhasználat, hulladékképződés, anyagpazarlás stb.) megoldásához, és a meglévő kedvező folyamatok megőrzéséhez is módszereket, eszközöket adnak. Olyan kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektjavaslatok kaphatnak támogatást, amelyek meghatározott célcsoport – elsősorban a lakosság - számára mintául szolgálnak a környezettudatos életmódot, fogyasztást illetően és csökkentik a résztvevők vagy felhasználók, haszonélvezők életmódjának környezetterhelését a megelőző környezetvédelmi megoldások alkalmazásával. A stratégia kapcsolódó intézkedései: I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés Megújuló energia alapú térségfejlesztés (KEOP 4.3.0) A KEOP egyik kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. A helyi megújuló energiaforrásokon nyugvó energiatermelő, illetve felhasználó kapacitások kiépítése hozzájárulhat az adott térség energiaellátásának biztosságához, gazdasági, infrastrukturális megerősödéséhez, fejlődéséhez, a foglalkoztatási helyzet javításához és ezzel együtt az érintett település, térség népességmegtartó képességének fokozásához is. E lehetőségekből kiindulva a KEOP-2011-4.3.0 „Megújuló energia alapú térségfejlesztés” elnevezésű konstrukció célja a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló, a megvalósítás helyszínének tekinthető környezetben térségfejlesztő hatású mintaprojektek megvalósításának és kommunikációjának támogatása, előkészítésének és megvalósításának szakmai segítése, továbbá finanszírozása (vissza nem térítendő formában).

180

4. Forrástérkép

A stratégia kapcsolódó intézkedései: III. 2.4. Megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése Közlekedésfejlesztési Program Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a Dél-alföldi régióban (DAOP-3.1.2/A-11) A távlati cél a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a régió lakossága körében. A közvetlen cél a lakóterületeket a munkahelyekkel valamint a mindennapi szolgáltatások, kereskedelem, ügyintézés helyszíneivel összekapcsoló, vonzó, a biztonságos kerékpáros közlekedést szolgáló komplex projektek támogatása, közlekedési célú, szerves egységet képező kerékpáros útvonalhálózatok kialakítása. A konstrukció külön hangsúlyt fektet arra, hogy a projektek komplexitása az új létesítmények építése mellett a meglévő hálózati elemek bekapcsolásával, korszerűsítésével, a meglévő közlekedési felületek forgalomtechnikai vagy kis építéssel, felújítással járó együttes kerékpározhatóvá tételével valósulhasson meg. A cél a fenti kritériumoknak megfelelő, összefüggő kerékpárosbarát területek teljes körű kialakítása. Mindezek eredményeként egy vagy több településen, településrészen a kerékpározás infrastrukturális, társadalmi feltételeiben jelentős előrelépés valósulhat meg, biztosítva ezzel a hosszú távú célként megfogalmazott fenntartható közlekedési mód, a kerékpározás részarányának növelését. A stratégia kapcsolódó intézkedései: II.1.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban (DAOP-2.1.1/K-11) A konstrukció célja versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása. A létrehozandó szolgáltatások kapcsolódhatnak attrakcióhoz, de attól függetlenül is megvalósíthatók. A konstrukció célja meglévő turisztikai attrakciók területén vagy azok környezetében illetve azokhoz kapcsolódóan, valamint turisztikai attrakciókhoz nem kötődő turisztikai célú szolgáltatások létrehozása, fejlesztése, melyek mind a turisták, mind a helyi lakosság életminőségének javításához hozzájárulnak (és a helyi lakosság részére is biztosítják a hozzáférést) A stratégia kapcsolódó intézkedései: II.1.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása Helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése a Dél-alföldi régióban (DAOP-2.1.3-11) A Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kialakítása a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyik pillére. A TDM rendszer célja a turizmus

181

4. Forrástérkép

versenyképességének növelése, a desztináció turisztikai teljesítményének fokozása, a látogatók megelégedettségének emelése, a turisták desztinációhoz köthető információkkal való ellátottságának javítása, a turizmusban szereplők naprakész üzleti információkkal történő ellátásának biztosítása. Helyi TDM szervezetek esetén a kiírás támogatja, hogy a helyi TDM szervezetek az alábbi célokat valósítsák meg:  A turisták igényeihez alkalmazkodó fejlesztési irányok meghatározása és azok megvalósítása.  A turisták számára releváns információk gyűjtése, szolgáltatása.  Szervezet, ill. szolgáltatásfejlesztés keretében a turizmusban érdekelt vállalkozásokkal, szolgáltatókkal való együttműködések megvalósítása.  A desztináció turistákkal való megismertetése érdekében (koordinált) marketing tevékenység megvalósítása.  A desztináció turistabarát jellegének erősítése érdekében szemléletformálás, keretében szolgáltatói számára oktatások, képzések megvalósítása. A térségi TDM szervezetek a TDM struktúra következő lépcsőjét alkotják. Térségi szervezet a regisztrált helyi TDM szervezetek együttműködésével jön létre. Térségi TDM szervezetet legalább két regisztrált helyi TDM szervezet hozhat létre, illetve regisztrált helyi TDM szervezettel együttműködő, ugyanazon térségi desztináció területén működő, egyéb helyi turisztikai szervezetek közösen hozhatják azt létre. A térségi desztináció területi kiterjedését minden esetben a komplex tájegységi kínálatra tekintettel kell meghatározni. A stratégia kapcsolódó intézkedései: II.1.1. Turizmusszervezés

4.3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv I. tengely: A mezőgazdaság, versenyképességének javítása

az

élelmiszer-feldolgozás

és

az

erdészeti

ágazat

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek A támogatás célja az, hogy a mező- és erdőgazdálkodási termelők szakmai tudásszintjét emelje az agrárgazdálkodás környezeti hatásait, az EMVA keretein belül támogatott tevékenységek tervszerű megvalósítását és a megvalósult beruházások szakszerű működtetését illetően, valamint az, hogy a vidéki emberek vállalkozási készségét fejlessze. A stratégia kapcsolódó intézkedései: I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés

II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása

182

4. Forrástérkép

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéscsoport a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez a fenntartható tájhasználat kialakításán, a környezeti terhelés csökkentésén, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosításán, az erdőterületeken végzett beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósítása során elsődleges szempont a vidék fejlődését, az ott élők életminőségét javító támogatások biztosítása. Mindezek mellet a program kiemelten kezeli a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelmét is. Részesedése az ÚMVP költségvetéséből 32%. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kiemelt céljai az alábbiak: A talajvédelmi célok megvalósulásához az erózióvédelem kerül a középpontba. A támogatás feladata a víz és a szél okozta talajerózió csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése. A természetvédelmi célok teljesülését célozzák a természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontból kiemelt magas természeti értékű területeken megvalósuló programok, amelyek veszélyeztetett madárfajok élőhelyének védelmét is biztosítják. A biztonságos élelmiszerek előállítását szolgálják a vegyszermentes gazdálkodáson alapuló ökológiai gazdálkodási célprogramok, amelyek biztosítják, hogy asztalunkra környezetbarát módon előállított gyümölcsök, zöldségek kerüljenek. A visszaszorult, legeltetésen alapuló állattartás hagyományait erősíti a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási forma, amely kötelezővé teszi a legeltethető állatállományt a célterületen. A kultúrtörténeti tájkép megőrzését a tanyás gazdálkodás támogatása szolgálja, amely a hagyományos, alacsony ráfordítású, környezetbarát földhasználatot foglalja magában. E célok megvalósulásával mindannyian nyerünk: egészséges környezetet, megbízható élelmiszert, élhető, fejlődő vidéket, ahol hasznos munka jut az ott élők számára. 211. intézkedés KAT hegyvidéki területek (az ÚMVP keretében nem kerül finanszírozásra) 212. intézkedés A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Az intézkedés fő céljai a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erősítése. Az intézkedés további fő célkitűzései a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint a kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység folytatásának és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, továbbá hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások támogatási jogcím 213. intézkedés Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK Irányelvhez kapcsolódó kifizetések

183

4. Forrástérkép

Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás támogatási jogcím 214. intézkedés Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 215. intézkedés Állatjóléti kifizetések (az ÚMVP keretében nem kerül finanszírozásra) 216. intézkedés Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás 221. intézkedés Mezőgazdasági földterület első erdősítése 222. intézkedés Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken 223. intézkedés Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése 224. intézkedés Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP keretében nem kerül finanszírozásra) 225. intézkedés Erdő-környezetvédelmi kifizetések 226. intézkedés Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 227. intézkedés Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás A stratégia kapcsolódó intézkedései: I. 1.3. Vizes élőhelyek fenntartása, kialakítása I.1.4. Erdős területek rekonstrukciója, bővítése III.2.1. Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése (nádgazdálkodás, horgászat, ártérgazdálkodás) III. 2.2. Élőhely fenntartó legeltetés III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése A vidékfejlesztési célok megvalósulásához a 2007-2013 közötti időszakban az ÚMVP mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. A fejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvető fontossággal bír a LEADER-megközelítés, ami a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, a részvételükkel megalakult helyi közösségek által stratégiába foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását jelenti. A III. Intézkedéscsoport fő célkitűzése a vidéki területeken az életminőség javítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának az ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése a III. Intézkedéscsoport keretein belül döntő súlyt képvisel, a legjelentősebb fejlesztendő területnek minősül. Vezetői döntés alapján a III. Intézkedéscsoport intézkedéseinek egy része horizontálisan, másik része pedig helyi vidékfejlesztési stratégiákon keresztül Helyi Vidékfejlesztési Közösségek (a továbbiakban HVK-k) és LEADER helyi akciócsoportok (a továbbiakban HACS) által kerül megvalósításra. Fentiek alapján szükségessé vált a III. Intézkedéscsoport nem horizontális intézkedéseinek és a LEADER tengelynek a megvalósítását támogató intézményrendszer, a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (a továbbiakban HVI-k) hálózata és az őket regionális és nemzeti szinten koordináló egységek létrehozása. 311. intézkedés Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

184

4. Forrástérkép

312. intézkedés Mikrovállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása 313. intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése 321. intézkedés A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások A kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése 322. intézkedés A falvak megújítása és fejlesztése 323. intézkedés A vidék örökségének védelme és fenntartható fejlesztése 331. intézkedés Képzés és tájékoztatás 341. intézkedés Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása A stratégia kapcsolódó intézkedései: III.2.1. Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése (nádgazdálkodás, horgászat, ártérgazdálkodás) III. 2.3. Agrár és kézműipari termékek előállítása és értékesítése III. 2.5. Egészséges élelmiszer előállítás IV. tengely: LEADER Program A legsikeresebb uniós vidékfejlesztési kezdeményezés célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. A hazai és nemzetközi régiók, térségek és települések közötti együttműködések különböző formáinak támogatása a hasonló adottságú, hasonló problémákkal szembenéző területeket kovácsolja össze, a máshol működő jó gyakorlatok átvétele, a közös gondolkodás megkönnyíti a felzárkózást Európához. A IV. Intézkedéscsoport célterületei a következők: 1. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása; 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések; 3. Helyi akciócsoportok működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése 411 intézkedés Versenyképesség Felülvizsgálat © MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály 38 412 intézkedés Környezet/földgazdálkodás 413 intézkedés Életminőség/diverzifikáció 421 intézkedés Együttműködés 431 intézkedés Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés A stratégia kapcsolódó intézkedéseit ld 4.4. fejezetrész

185

4. Forrástérkép

4.4. LEADER célterületek11 Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft.        

Környezetvédelmi témájú rendezvények támogatása Kézműves alkotó műhelyek kialakítása Bemutató gazdaságok kialakításának és fejlesztésének támogatása Kulturális és gasztronómiai fesztiválok támogatása Kézműves alkotó műhelyek kialakítása Környezetvédelmi témájú rendezvények támogatása Turisztikai szolgáltatók képzése Turisztikai ágazatban érintett szereplők együttműködésének ösztönzése

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület  Helyi értékek bemutatására alapuló rendezvények  Kulturális rendezvény helyszínek kialakítása  Komplex turisztikai programcsomagok elkészítésének támogatása Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.  Marketing tevékenység támogatása  Megújuló energia ágazat népszerusítése  Vidéki turizmus támogatása Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület      

Kulturális értékek megorzése Muvészeti fesztiválok Többcélú helyi rendezvények Környezettudatosság erosítése Kulturális szolgáltatások fejlesztése Szakmai tudás fejlesztése - idegenforgalom

Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület    

Hagyományőrző, helyi identitást erősítő rendezvények, programok támogatása Hagyományőrző, helyi identitást erősítő ifjúsági táborok támogatása. Szabadidős- és sportprogramok támogatása. Környezettudatos gondolkodás kialakulását, szemléletváltozást elősegítő rendezvény/tábor  Bio- és ökotermelés elterjedését elősegítő programok. 11

A helyi vidékfejlesztési stratégiákhoz való illeszkedést az 5. fejezetben mutatjuk be

186

4. Forrástérkép

 Vonzerőhöz kötött, minőségi turisztikai szolgáltatásokhoz szükséges szálláshely és infrastruktúra bővítés,  korszerűsítés, fejlesztés. Tiszazugi Leader Vidékfejlesztési Programiroda Nonprofit Kft  HACS területén lévo turisztikai szolgáltatások bovítése, fejlesztése  Térségi fesztiválok és rendezvények támogatása  Komplex térségi turisztikai szolgáltatások fejlesztése Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.  A település idegenforgalmi fejlodését elosegíto marketing tevékenység támogatása  Szomszédos helyi közösségek közötti komplex idegenforgalmi együttmuködés Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület  Turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése  Kulturális és közösségi programokhoz kapcsolódó eszközök beszerzése

187

5. A stratégia illeszkedése egyéb programokba

5. A stratégia illeszkedése egyéb programokba 5.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája Cselekvési területek

3.3. A KÖRNYEZET ELTARTÓKÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE 3.3.1. Természeti értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható használata (TE-1) természeti értékek aktív védelme (TE-2) Integráció. (TE-3) Intézményes védelem. (TE-4) Életmód és szemléletváltás (TE-5) Részvétel. 3.3.2. Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra (KL-5) Mező- és erdőgazdaság 3.3.3. Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása (VG-4) Vizes és vízi élőhelyek védelme, rehabilitációja, a megfelelő vízutánpótlás biztosítása (VG-6) A táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák (pl. hagyományos ártéri gazdálkodás) újraélesztése. Az adottságoknak a jelenleginél jobban megfelelő mezőgazdasági gyakorlat támogatása

5.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program Tematikus akcióprogramok 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 1.1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás 1.2. Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás 1.4. A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása 5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 5.1. A természeti és táji értékek védelme 5.2. Természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás 5.3. Károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése 5.4. A természetvédelem feltételrendszerének javítása 6. Fenntartható terület- és földhasználat 6.1. Területrendezés és környezetvédelem 6.3. Talajok védelme és fenntartható használata 6.4. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat 6.5. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai

188


7. Vizeink védelme és fenntartható használata 7.2. Stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló, kapcsolódó programok

5.3. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Sarkalatos célok 1.2. A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása 2.2. vonzerőkhöz tartozó komplex tájékoztató rendszer kiépítése 3.1 turisztikai attrakció elérhetőségének javítása 3.2 szálláshelykínálat és vendéglátás 3.3 a turisták komfortérzetének növelése 4.3 szemléletformálás 5.2 partnerség erősítése

5.4. Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia I. Prioritás: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 1. Intézkedés: Látogatóközpontok létrehozása, illetve a meglévők továbbfejlesztése a célcsoportok sajátos igényei szerint 2. Intézkedés: Aktív, természetjáró infrastruktúra fejlesztése 3. Intézkedés: A természet-megfigyelés létesítményeinek fejlesztése 4. Intézkedés: Speciális ökoszálláshelyek (ecolodge) fejlesztése 5. Intézkedés: Falusi és egyéb vidéki szálláshelyek ökoturisztikai igényeknek megfelelő fejlesztése 6. Intézkedés: Vendéglátóhelyek környezet- és egészségtudatos szempontok szerinti fejlesztése II. Prioritás: Kínálatfejlesztés 1. Intézkedés: Alkalmi zöldturistákat célzó kínálatfejlesztés, életciklus-csoportok szerint differenciálva 2. Intézkedés: Az aktív kínálat fejlesztése, életciklus-csoportok szerint differenciálva 3. Intézkedés: Ökoturisztikai kínálat fejlesztése, életciklus-csoportok szerint differenciálva 4. Intézkedés: Tematikus utak kialakítása országos és területi szinten III. Prioritás: Humán fejlesztés 1. Intézkedés: Az oktatás és a természetvédelem hatékonyabb összekapcsolása 2. Intézkedés: Helyi közösségek bevonása, tájékoztatása, képzése, szemléletformálása/humán fejlesztés 3. Intézkedés: Az ökoturizmus területén dolgozók turisztikai és természetvédelmi képzése IV. Prioritás: Kapcsolódó termékek és szolgáltatások fejlesztése 1. Intézkedés: Környezetbarát- és tömegközlekedési módok használatának elősegítése 2. Intézkedés: Hagyományos és helyi termékek előállításának támogatása 3. Intézkedés: Hagyományos helyi termékek arculatformáló termékként (márkatermékként) való terjesztése

189


V. Prioritás Marketing, értékesítés 1. Intézkedés: A kínálat tematikus hangsúlyaira épülő arculatépítés 2. Intézkedés: Komplex szolgáltatás-csomagok kialakítása a különböző célcsoportoknak 3. Intézkedés: Célpiaconként differenciált kommunikációs tevékenység kialakítása 4. Intézkedés: A közönségkapcsolatok fejlesztése (sajtócikkek, tévéműsorok, könyvek stb.) 5. Intézkedés: A helyi kínálati elemek (csomagok, egyedi szolgáltatások) piacra jutásának megszervezése VI. Prioritás: Látogatói menedzsment, interpretáció, élményelemek fejlesztése 1. Intézkedés: Interpretációs eszközök és technikák céltudatos fejlesztése 2. Intézkedés: A korszerű informatikai és kommunikációs eszközökre épülő tájékoztató rendszerek fejlesztése 3. Intézkedés: Helyi sajátosságokhoz, arculathoz igazodó rendezvény-kínálat fejlesztése 4. Intézkedés: Látogatói információs hálózat kialakítása 5. Intézkedés: Irányelvek, etikai kódexek kialakítása, terjesztése VII. Prioritás: Szervezeti háttér és térségi menedzsment fejlesztése 1. Intézkedés: A helyi kapcsolatháló kialakítása, részvétel a TDM szervezetek munkájában 2. Intézkedés: Az öko-szemléletű minőségbiztosítás rendszerének kiépítése (esetleg öko-védjegy bevezetése) 3. Intézkedés: Monitoring rendszer kiépítése 4. Intézkedés: Az erdőgazdaságok és a természetvédelem tevékenységének összehangolása az ökoturizmus érdekében

5.5. Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia III. prioritás: A kulturális turizmus gazdasági alapjainak biztosítása III/2. intézkedés: Fejlesztési terv kidolgozása a hátrányos helyzetű térségekre IV. prioritás: Kulturális kínálatra épülő attrakciófejlesztés IV/2. intézkedés: Tematikus útvonalak és zarándokutak kialakítása V. prioritás: Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése V/1. intézkedés: Látogatóközpontok kialakítása V/2. intézkedés: Általános településkép fejlesztése V/3. intézkedés: Tematikus utakhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése VI. prioritás: A kulturális-turisztikai marketing erősítése VI/5. intézkedés: Együttműködések támogatása VII. prioritás: A humán erőforrás háttér biztosítása VII/2. intézkedés: A helyi kulturális-turisztikai értékek megjelenítése az iskolai oktatásban

190


5.6. Békés Megye Környezetvédelmi Programja 1. A megye stratégiai jelentőségű kulcsprogramjai 1.1. Vízgazdálkodás 1.1.1. Belvízi biztonság javítása Cél: A belvízkárok csökkentése Feladat:  Belvízveszélyes területek újraértékelése  Belvízelvezető rendszerek karbantartása és fejlesztése bel- és külterületeken egyaránt  A rendszeresen belvízjárta területek alternatív hasznosítása  A belterületi építési szabályozások szükség szerinti felülvizsgálata  A meliorált területek hatékonyságának a folyamatos ellenőrzése  A belvízi előrejelzés hatékonyságának javítása 1.2. Területhasznosítás 1.2.1. A területhasznosítás megyei stratégiájának kialakítása Cél és feladat: Egy olyan területhasznosítási szerkezet kialakítása, amely a használatot érintő sokoldalú követelményrendszernek (nemzetközi kötelezettségek, táji adottságok, gazdaságossági követelmények) együttesen leginkább megfelel. 1.2.2. Művelési ágak optimalizálása Cél: A helyes művelési ág megválasztásával mind a mezőgazdasági, mind a természetvédelmi és vízgazdálkodási problémák mérsékelhetők, a használat optimalizálható. Feladat: A vízügyi, erdészeti és mezőgazdasági tevékenységet össze kell hangolni egymással és a védelmi kezeléssel. Általános irányelvként elmondható, hogy a jelenlegi művelési ág megoszlást csak az extenzív hasznosítási módok irányába (szántóból - gyep, szántóból - erdő, szántóból - nádas) javasolt elmozdítani. 1.2.2.1. Szántóterületek lehetséges átalakításának optimalizálása Cél: A szántóterületek kivonásának minimalizálása, valamint a termelésből való kivonás esetén a természetvédelmi és talajtani szempontok messzemenő figyelembe vétele. Feladat:  A mély fekvésű szántók vissza mocsarasítása.  A kedvezőtlen adottságú területeken a gyepek helyreállítása lehetséges, de csak a megfelelő stratégia felhasználásával.  Művelési mód váltás vízvédelmi okok miatt (holtágak, vízbázisok),

191


 Termőterület kivonások esetén a gyenge minőségű, javításra szoruló talajok preferálása, a jó minőségű (jó tápanyag- és szervesanyag-tartalmú, optimális kémhatású és fizikai minőségű) talajok termelésben tartása. 1.2.2.2. Gyepek átalakítása, használatuk optimalizálása Feladat:  A rétgazdálkodás gazdaságossá tétele érdekében speciális támogatás biztosítandó és az állatállomány növelendő.  A hagyományos legeltetési módok fenntartása, támogatása szükséges.  A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg, korlátozni és szigorítani kell a gyepterületek szántóföldi művelésbe vonásának engedélyeit, főként ha a terület talajtani szempontból is költséges beavatkozásra, javításra szorul. 1.2.2.3. Vizes területek lehetséges átalakításának optimalizálása Leírás: Az időszakos vízborítású területek körzeteiben a hagyományos legeltetéses állattartás újjáélesztése, a vadgazdálkodás fejlesztése és víziszárnyas-tenyésztés lenne szükséges. Az intenzív művelésű tórendszerekben szükséges egyes tóegységek visszamocsarasítása, a teljes halászati egység mintegy 20 százalékában. Az így kialakuló vizes élőhelyek jó táplálkozó-, fészkelő- és pihenőhelyet biztosítanának a védett állatok számára, és állandó táplálékbázisukkal elvonnák a madarakat és a halevő emlősöket az intenzíven hasznosított tóegységekről, így azok károkozását mérsékelni lehetne. Ennek megvalósítása csak a tulajdonos kártalanítása mellett lehetséges. A mesterséges vízfolyások, víztározók állapota elhanyagolt. Eredeti funkciójuk ellátása érdekében felújításuk, kotrásuk indokolt. Ugyanakkor a mederben és a parton kialakult vegetáció mint zöldfolyosó működik. Ezért helyreállításuk nem járhat a parti és a mederben lévő növényzet teljes megsemmisítésével. A kotrási munkák elvégzésével egy időben indokolt egy sokkal sűrűbb vízvisszatartó rendszer (zsilipek) kiépítése is, melynek segítségével nem csak a káros belvizeket lehet levezetni, de vizet lehet visszatartani a természetközeli vizes élőhelyeken is. A korlátlan hasznosítás megakadályozása érdekében minden egyes holtágra és annak közvetlen környezetére területhasználati zónák kijelölése indokolt. A halállomány védelme érdekében a horgászengedélyek kiadására korlátozó intézkedés vezetendő be. 1.2.3. A megye erdősültségének növelése Cél: A megye erdősültségének jelentős növelése a szerteágazó érdekeknek megfelelően Feladat:  A szántóföldi művelés alól kivonandó területek közül az erdősítésre is alkalmas területek kijelölése,  Gondos fajkiválasztás után az erdősítés idő- és térbeli ütemezésének elkészítése,  Az erdőtervek elkészítése. 1.2.3.1. Települések környéki védő- és rekreációs célú erdők telepítése Cél:

192


Az alacsony zöldfelületi ellátottságú településeken a levegőminőség és a lakosság rekreációs lehetőségeinek javítása. Feladat:  Települések környékén a talaj-, és egyéb adottságok alapján megfelelő terület kijelölése (az országos biotóp hálózatba való bekapcsolhatóság szem előtt tartásával)  A gondos fajmegválasztás után a terület fásításának megszervezése  Az utógondozás megszervezése  Egyéb rekreációs létesítmények megtervezése (kerékpárút, tornapálya) 1.2.3.2. Útmenti, csatornaparti fasorok telepítése Cél: Települési, település környéki utak, belvíz levezető csatornák mentén fasorok telepítése. Feladat:  a megye fontosabb mellékútjai, települési bevezető utak, csatornák mentén fasorok telepítésének megszervezése  a telepített fák állapotának nyomon követése, esetleges öntözés, tápanyag utánpótlás megszervezése 1.2.3.3. Tájrehabilitáció Cél: A megyére jellemző sajátos táji jegyek további elvesztésének megakadályozása és a tájesztétika romlás megállítása, a sokszínű tájértékek megőrzése, visszaállítása. Feladat:  A tanyás gazdálkodási módot népszerűsíteni kell, a megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása mellett.  A nagyparcellás mezőgazdasági egységek feldarabolása lenne szükséges, úgy, hogy a termelés gazdaságos maradjon.  A készülő mérnöki létesítményeket tájba illeszkedően kell megtervezni és létrehozni, a már létezők köré pedig facsoportokat, fasorokat kellene telepíteni.  A bányagödröket rekultiválni kell: ha megfelelő minőségű vízutánpótlás áll rendelkezésre, akkor tóként, mivel a megye szegény állóvizekben.  A vizes területek további zsugorodását, a holtágak szennyezését, feliszapolódását meg kell állítani, végre kell hajtani a holtág-rehabilitációs programot.  A vizüket elvesztett, kiszáradt holtmedrek felélesztésére terveket kell készíteni (pl. Szárazér teljes szakasza, Cigányka-ér, Gyepes csatorna stb.).  A mezőgazdasági művelésre nem alkalmas földterületeket vissza kell gyepesíteni, így azok a szárazföldi ökofolyosó fontos részeivé válhatnak. 2. Az országos rendszerekbe integrálódó környezetvédelmi programok 2.1. Magyar-román határmenti kapcsolatok környezetvédelmi célú fejlesztése Cél: Elsősorban a vízgazdálkodási kitettségünkre, a csökkenő országok közötti politikai és erősödő gazdasági kapcsolatokra alapozva javítani a környezetvédelmi célú együttműködést.

193


Feladat:  Egy olyan nyílt légkör megteremtése az országok között, ami az aszimmetrikus környezetvédelmi érdekeltséget kezelni tudja. 2.1.1. Folyóvizek kártételei elleni összehangolt védekezés Cél: A megye (és Románia határmenti területeinek) árvízi biztonságának növelése. Feladat:  Az árvízvédelemmel összefüggő adatok gyors cseréje, a védekezés tapasztalatainak megosztása, operatív segítségnyújtás elvi és gyakorlati megalapozása. 2.1.2. Természetvédelmi együttműködés Cél: A határmenti területek természetvédelmének összehangolása, ökológiahálózat fejlesztése. Feladat:  A természeti értékfelmérések alapján összehangolt cselekvés megvalósítása, lehetőség esetén közös védett terület(ek) kialakítása. 2.1.3. Környezeti tudatformálás Cél: A határmenti területek környezeti állapotának javítása. Feladat:  A környezetvédelmi programokhoz (megyei, települési) igazodó együttműködések kialakítása.

határmenti

2.2. Értékes talajképződmények kijelölése, talajtani értékek természetvédelmi jelentőségének fokozása Cél: A megye területén levő értékes talajképződmények területi lehatárolása, degradációjuk megakadályozása. Feladat:  A tájra jellemző értékes talajképződményeinek feltárása, a választás szakmai indoklása;  Az azokat a veszélyeztető tényezők megszüntetése és bemutatásuk lehetőségének megteremtése. 2.3. Élőhelyvédelem Az élőhelyek védelme kiemelt fontosságú, hiszen csak így valósulhat meg a fajvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése is. Különösképpen a veszélyeztetett fajok élőhelyeinek védelmét kell biztosítani. A program részprogramjaiban nem csupán azt kell figyelembe venni, hogy a jelenlegi állapot fenntartható legyen, hanem a már leromlott élőhelyek további állapotromlását is meg kell akadályozni. A Környezetileg Érzékeny Területeket (ESA) is le kell határolni.

194


2.3.1. Vizes élőhelyek védelme Cél: Kiemelt cél a ritka víztípusok (pl. szikes tó, láp) természetközeli állapotban megmaradt tagjainak megmentése. Fokozottabb védelemre érdemesek a Körös és mellékfolyói, hullámterük, holtágaik a többcélú hasznosítás és a fenntartható fejlődés figyelembe vételével. A kiszáradással veszélyeztetett vizes élőhelyek vízutánpótlását biztosítani kell. Feladatok:  Kerülni kell a vizes élőhelyek átalakítására irányuló tevékenységet, s ha ilyen szükséges, akkor azt úgy kell végrehajtani, hogy az ott élő élőlényeket, élőhelyeket a legcsekélyebb mértékben károsítsák.  A vizes élőhelyek közelében pufferzónákat kell kialakítani.  A kiszáradással veszélyeztetett vizes élőhelyek vízutánpótlását csak megfelelő minőségű vízzel szabad megoldani. 2.3.2. Füves területek védelme Cél: A füves élőhelyek fokozott védelmet érdemelnek, gondoskodni kell természetszerű állapotban történő megőrzésükről. Feladatok:  Szükséges a hagyományos legeltető állattartás visszaállítása, megfelelő állatlétszám kialakítása mellett.  Természetközeli kaszáló típusú gyepeken a kaszálás legkorábbi időpontját (pl. július 1.) is szabályozni kell.  A lekaszált széna eltávolításáról gondoskodni kell.  A védett gyepek körüli pufferzónák létesítésével degradálódásuk mértéke csökkenthető, megállítható. 2.3.3. Védett területen levő erdők helyes fenntartása Cél: A védett területeken levő erdők állománya, kora és az alkalmazott erdészeti technikák megválasztásakor a természetvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. Feladatok:  El kell végezni az erdőkben levő természeti értékek felmérését, és ez képezze a kezelési tervek alapját.  Össze kell hangolni térben és időben a 10 éves természetvédelmi kezelési tervek és a 10 éves erdőgazdálkodási üzemtervek, erdőtervek készítését. 2.3.4. Zonáció megtervezése, létrehozása Cél: A védett veszélyeztetett növények, társulások élőhelye körül pufferzónákat kell kialakítani, kezelésükre irányelveket szükséges megfogalmazni. Feladat:  Azon védett területek körül, ahol még nincsenek kijelölve a pufferzónák megfelelő szakembergárda segítségével ki kell jelölni azokat.

195


2.3.5. A védett és védelemre érdemes területek alapállapot felvételezésének, kezelési és fenntartási terveinek elkészítése Cél: A védett, illetve védelemre javasolt élőhelyek helyes fenntartása, kezelése. Feladat:  A védett és védelemre érdemes területek alapállapot felvételezését el kell végezni, s ezek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit.  El kell készíteni a megye élőhely-kataszterét, az élőhelyek osztályozását. Ki kell dolgozni az élőhelyek természetvédelmi kezelési irányelveit.  A fokozottan védett társulások kezelési előírásait ki kell dolgozni.  A természetközeli élőhelyek területén minél nagyobb arányban a természetvédelmi kezelésnek minősülő tevékenységet ill. természetkímélő gazdálkodást kell megvalósítani. 2.3.6. A védett természeti területek tulajdonviszonyainak rendezése Cél: A védett területek az illetékes nemzeti park tulajdonába kerüljenek. Feladat:  A védett természeti területeket vissza kell vásárolni.  Az olyan védett területeken, ahol ezt nem lehet megoldani, a tulajdonost korlátozni kell tevékenységében, de meg kell oldani a természetvédelmi kártalanítását, támogatását. 2.3.7. Természeti értékekben gazdag területek feltárása Cél: A védelemmel nem rendelkező értékes flórával és faunával rendelkező, védelemre javasolható területek feltárása. Feladat:  Szakemberek bevonásával a jelenleg ismert védett és védelemre érdemes területeken kívül olyan területeket kell keresni, amelyek jellegzetes vagy éppen unikális élővilággal rendelkeznek. 2.3.8. Károsodott élőhelyek rekonstrukciója Cél: A már károsodott élőhelyek további állapotromlásának megállítása, illetve rekonstrukciója. Feladat:  A károsodott élőhelyek feltérképezése, a károsító folyamatok megállítása.  A rekonstrukciós feltételek biztosítása, az élőhely eredeti állapotának visszaállítása. 2.3.9. Adventív, invazív fajok visszaszorítása Cél: Az egyre nagyobb tért nyert idegen, terjedő félben levő fajok részarányának csökkentése mind a védett, mind a védelem alatt nem álló területeken.

196


Feladat:  Törekedni kell a nem őshonos fajok visszaszorítására, eltávolítására. 2.4. Biodiverzitás fenntartása Cél: Gondoskodni kell a fajok sokféleségének és élőhelyeiknek megőrzéséről. Feladat:  Cselekvési programot kell kidolgozni a fajok védelmére, a velük kapcsolatos kutatási, megőrzési és bemutatási feladatok összehangolására.  Az őshonos háziállatfajták fenntartására törekedni kell.  Eltűnő fajták in situ génbankjának kialakítása szükséges a megyében. 2.5. Ökológiai hálózat létrehozása Cél: Létre kell hozni a megye ökológiai hálózatát, amely illeszkedik a szomszédos megyék, országok hálózatához a Nemzeti Ökológiai Hálózat alapelveihez. Feladat:  Cselekvési programot kell kidolgozni a természeti értékek (fajok, élőhelyek, morfológiai képződmények) védelmére, a velük kapcsolatos kutatási, megőrzési és bemutatási feladatok összehangolására.  Az Európai Ökológiai Hálózathoz (EECONET) kapcsolódva ki kell jelölni a különböző típusú (vízi, szárazföldi) zöldfolyosók központi területeit, folyosóit, pufferzónáit és rehabilitációs területeit. 2.5.1. Vízi ökofolyosó létrehozása, fenntartása Cél: A vízi és vízhez kötődő élőlények összefüggő élőhelyének kialakítása, vándorlási útvonaluk biztosítása. Feladat:  A megye élővizei körül pufferzónaként a már meglévő nádasokat, természetes állományú erdőket, nedves réteket fenn kell tartani, vagy ha szükséges, létrehozni.  A hullámterek, mint ökológiai folyosók szélességét növelni kell, de nem a gátak elmozdításával, hanem a mentett oldalak vizenyős területeinek mezőgazdasági művelésből való kivonásával. 2.5.2. Szárazföldi zöldfolyosó létrehozása, fenntartása Cél: A gyepekben, erdőkben élő élőlények összefüggő élőhelyének kialakítása, vándorlási útvonaluk biztosítása. Feladat:  A védett gyepterületeket össze kell kötni legelők, kaszálók, mezővédő erdősávok segítségével.

197


 Törekedni kell a már meglévő vadbúvók (mezsgyehatárok, útszéli bokorsávok) megőrzésére. 3. A területfejlesztési koncepcióhoz (és egyéb megyei kihatású programokhoz) kapcsolódó környezeti programok 3.1. Holtágak rehabilitációja Cél: A holtágak eredeti állapotban való megőrzése, sokoldalú hasznosítása természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Feladat:  Folytatni kell a megyében található holtágak állapotára, természetvédelmi értékeinek feltárására vonatkozó felméréseket.  Meg kell határozni használatuk módját, a használatra vonatkozó korlátozások, rendszabályok megfogalmazásával.  A holtágak használatának és állapotának ellenőrzésére monitoring programot kell kidolgozni. 3.2. Kikötő-fejlesztés, vízi szállítási lehetőségek fejlesztése Cél: A folyami hajózás szerepének erősítése a térség szállítási igényeinek kielégítésében Feladat:  A folyami hajózás infrastruktúrájának fejlesztése.  A járműállomány fejlesztése és korszerűsítése.  A vízi szállítás előnyeinek és gazdaságosságának megismertetése a megye gazdasági életének szereplőivel. 3.3. Kerékpárforgalomra alkalmas hálózat létrehozása Cél: A kerékpárút-hálózat további fejlesztése, valamint olyan program kialakítása, amely egységes kerékpárhálózatot hoz létre. Feladat:  a megyében 2015-ig további kb. 200 km kerékpárút építése a hosszú távú fejlesztési programban foglaltak alapján;  a kerékpárforgalomra alkalmas hálózat kiépítése a meglévő kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpárosutcák, kisforgalmú utcák és sétálóutcák szerves összekapcsolásával és a szükséges egyéb infrastruktúra (pl. megfelelő kerékpártárolók) létrehozásával;  a települési hálózatok összekapcsolása megyei hálózattá, amely az országos kerékpárhálózatba integrálható. 3.4. A megye egyedi tájértékeinek kataszterezése Cél:

198


A megye sajátos védelem alatt (műemlékvédelem, természetvédelem) nem álló, de helyi viszonylatban jelentőséggel bíró egyedi tájértékeinek felderítése, nyilvántartásának elkészítése és védelme. Feladat:  Települési önkormányzati szinten a kataszterezés megszervezése  Az egyedi tájértékek kategorizálása és térképre vitele, állapotfelmérése  Támogatni kell a táji értékekkel rendelkező területeken a hagyományos gazdálkodás változatlan formában történő folytatását  Az értékek védelme, illetve ismertebbé tétele a lakosság és a turisták körében 3.5. Megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatása Cél: A zömmel fosszilis energiahordozókra épülő energiagazdálkodás átstrukturálása, amelyben az alternatív energianyerési lehetőségek nagyobb arányban vesznek részt. Feladat:  A geotermikus energia használat kiszélesítési lehetőségeinek felmérése, a környezeti szempontok maximális figyelembevételével  A napenergia alkalmazási lehetőségeinek és technológiájának ismertté tétele és támogatása 4. Települési önkormányzatokhoz és települési rendezési tervekhez kapcsolódó környezeti programok 4.1. Helyi értékvédelem Cél: Az Országos Műemléki Listán nem szereplő, de helyi értékvédelemre javasolt vagy már helyi értékvédelem alatt álló épületek nyilvántartásba vétele és szükség esetén állagmegóvása. Feladat:  A települési környezeti programban meg kell határozni a helyi értékvédelem alá eső, ide besorolni kívánt épületek, épületegyüttesek listáját, kezelésükre, állagmegóvásukra intézkedési tervet kell kidolgozni a saját erőforrások feltüntetésével. Megyei pénzügyi alap létrehozása a helyi értékvédelem támogatására pályázati rendszerben, a pályázati feltételrendszer kidolgozása. 4.2. Műemlékek, műemlék jellegű építmények megőrzése Cél: Műemlékvédelmi listán, vagy a műemléki listára tervek szerint felkerülő épületek, épületegyüttesek állagmegóvása, felújítása. Feladat:  Műemléki listán lévő épületek állapotfelmérése, állagmegóvásukra tervek készítése.  Épületek, épületegyüttesek felterjesztése a Műemléki listára. 4.3. Települési zöldterületek növelése Cél:

199


A települési zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése elsősorban a nagyvárosokban. A sport- és rekreációs szerepű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése. Feladat:  Települési zöldfelületek ökológiai felmérése, különböző szempontok (rekreáció, ökofolyosó, levegőtisztítás, stb.) szerinti optimális fajösszetétel kialakítása.  Fel kell mérni továbbá a zöldterületek növeléséhez figyelembe vehető területeket különös tekintettel a rendezetlen, belterületi gyomos telkekre, el kell készíttetni a rendezési terveket.

5.7. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009-2014) A Dél-Tiszántúl természeti értékeinek hatékonyabb védelme A természetvédelem társadalmi ismertségének és elfogadottságának növelése

5.8. Dél-Alföldi Régió Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program A régió gazdasági bázisának erősítése, diverzifikálása. 1.5. Program: Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és sokszínűsítése 1.5.1. Alprogram: A nem élelmiszer célú termelés lehetőségeinek fejlesztése Alprogram: Az édesvízi halászat és halfeldolgozás fejlesztése 1.5.5. Alprogram: A turizmus különböző formáinak fejlesztése a beruházások, a marketing és az együttműködés fejlesztésén keresztül A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-társadalmi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása. 2.1. Program: Környezet és tájvédelmet célzó gazdasági tevékenységek fejlesztése és elterjesztése 2.1.1. Alprogram: Az ökológiai gazdálkodás módszereinek elterjesztése, modellszerű ökorégió kialakítása 2.1.2. Alprogram: Az extenzív gazdálkodás módszereinek elterjesztése, különös tekintettel a régió környezetileg érzékeny területeire. 2.1.3. Alprogram: Biogazdálkodásra való áttérés támogatása, biotermékek értékesítési rendszerének fejlesztése 2.1.4. Alprogram: Fásítás, mezővédő erdősávrendszer létesítése, erdőfelújítás erdőtelepítés 2.1.5. Alprogram: Rizstermesztés fejlesztése 2.2. Program: A tanyás gazdálkodás fejlesztése, a települési szórványok felújítása 2.2.4. Alprogram: Az Uniós szabályozásnak megfelelő tájrendezési és tájgazdálkodási tervek kidolgozása a régió főbb tájaira.

200


2.3. Program: A rendelkezésre álló természeti erőforrások megóvása, a megújuló energiák felhasználása, fejlesztése 2.3.1. Alprogram: A vízkészletgazdálkodás, a mezőgazdasági vízhasználat fejlesztése 2.3.2. Alprogram: Megújuló, alternatív energiaforrások felhasználásának ösztönzése, modellszerű fejlesztések támogatása 2.4. Program: A régió gazdasági, természeti és társadalmi értékeinek népszerűsítése, a közösségi marketing fejlesztése 2.4.2. Alprogram: Komplex térségi és tájmarketing programok kidolgozása, arculattervezés, marketing akciók támogatása 2.4.3. Alprogram: Speciális agrár- és élelmiszergazdasági termékek (hungarikumok) előállításának, marketingjének fejlesztése A lakosság életminőségének javítása 3.1. Program: Falvak megújítása és fejlesztése, valamint a természetes örökségek védelme és megőrzése 3.1.1. Alprogram: Közösségi létesítmények felújítása, fejlesztése 3.1.2. Alprogram: Építészeti örökségek védelme, a természeti és épített környezet összhangjának megteremtése 3.1.3. Alprogram: A vidéki értékek, életstílusok és kulturális javak megőrzése 3.1.4. Alprogram: Természeti örökségek védelme, agrárkörnyezetgazdálkodási tervek készítése és megvalósítása

5.9. Dél-alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013 Regionális szintű prioritások Aktív turizmus:  Kerékpáros turizmus: mivel a Régió kifejezetten optimális túrakerékpározásra, ki kell építeni a nemzetközi kerékpárút hálózatokhoz való kapcsolódáshoz szükséges, még hiányzó útvonalakat és a megfelelő szolgáltatásokat.  Kifejezetten szép túraútvonalak alakíthatók ki a folyók melletti töltéseken. Természetjárás: közvetlenül a természetjárás infrastrukturális igénye nem nagy, annál jelentősebb azonban más turizmus ágakkal való összefüggése;  A Dél-Alföld öt folyóján és azok holtágain több figyelmet kell fordítani a motoros és az evezősturizmus megfelelő színvonalú körülményeinek megteremtésére (vízitúrakikötők, hajókikötők, kempingek és vízparti vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése).  Kempingezés: a kempingezés trendjének és az ezzel párosuló fizetőképes keresletnek a kihasználásához szükséges a kempingek állapotának javítása, komfortfokozatuk emelése, és a szolgáltatások kínálatának és minőségének javítása. Az ifjúsági turizmus támogatását, fejlesztését is ki kell emelni, azonban regionális prioritások közé történő besorolása nem könnyű, mivel egyik ága, az iskolai kirándulások

201


inkább az örökség-, míg a szünidei táborozások inkább az aktív turizmus részét képezik. Az ifjúsági turizmus kézenfekvő nyári hasznosítást biztosít kollégiumok számára. Gyógytérségek létrehozása A gyógytérség egy olyan funkcionális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényező jobb kihasználása érdekében összehangoltan fejleszti a hasznosítást elősegítő és ehhez kapcsolható egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a specifikus és általános turisztikai szolgáltatásokat és desztináció-menedzsment elemeit. Az önkormányzatok többszörösen is érintettek a gyógytérségek szerves egésszé alakításában, mivel tulajdonosként, üzemeltetőként és hatóságként a folyamat nélkülözhetetlen helyi szervezői, közreműködői és végrehajtói. A gyógytérség települései hazánkban egyelőre nem alkotnak egységes zónát, azonban elemei egyre jobban körvonalazódnak. A Régióban számos termál- és gyógyfürdő működik, illetve továbbiak fejlesztését tervezik. Stratégiai fontosságú az ilyen marketing és turisztikai térségek létrehozása, amely nemzetközi szinten is képes lehet termékként megjelenni. A gyógytérségek sikeres működéséhez a fenti térségeket kell – az egészségüggyel együttműködve – desztinációvá fejleszteni, adekvát intézményekkel ellátni, és a megfelelő menedzsmentszervezetet (gyógytérségi igazgatóság) létrehozni. A Dél-Alföldön öt gyógytérsége közül a térséget az alábbi érinti:  Körösmente fürdői (Gyula, Békéscsaba, Békés, Mezőberény, Gyomaendrőd, Dévaványa, Füzesgyarmat, Szarvas). Javasolt fejlesztések a vízi turizmusban KÖRÖSÖK Gyula-Városerdő (Fekete-Körösön) vagy Gyula (Fehér-Körösön): vízitúra kikötőhely fejlesztése célszerű, utóbbi esetében esetleg az Élővízcsatornával összeköttetésben. Szanazug: a Kettős-Körös talán legszebben kiépült üdülőövezete. Többcélú kikötési pont kialakítása, fejlesztése, vendéglátó- és szálláshelyfejlesztés javasolt. Békési duzzasztó (Kettős-Körös): motoros csónakok, vagy kishajók átjutásához előbb utóbb célszerű lenne befejezni a hajózózsilipet, annál is inkább, mert a parttól mintegy 500 méterre van a Dánfoki Üdülőközpont, mely szálláslehetőséggel, vendéglátóhellyel és stranddal is rendelkezik. Békés: szabadstrand és vízitelep fejlesztése javasolt. Köröstarcsa: A vízi turizmus szempontjából fontos megállóhely, gyakorlatilag a Kettős-Körös utolsó állomáshelye, emellett célszerű lenne bevonni egy esetleges körösi túrahajó útvonalba is. Fejlesztési javaslat: vízitúra kikötő és hajókikötő fejlesztése, szabadstrand kialakítása, vízparti vendéglátóhely kialakítása, kempingfejlesztés.

202


Gyomaendrőd: a gyomaendrődi strand kellemes, szépen kialakított pihenőhely, vízparti büfével, sportpályákkal, sátorhelyekkel. Rendezettsége ellenére nomád, több szempontból is fejlesztésre szorul. Fejlesztési javaslat: szabadstrand, vízitúra- és hajókikötő fejlesztése, kempingfejlesztés, vízparti vendéglátóhely kialakítása. Szarvas-Mezőtúr rév: vízitúra- és horgászkikötő kialakítása, vízparti vendéglátóhely és kemping fejlesztése javasolt. Kunszentmárton: fejlett szolgáltatási háttérrel rendelkező vízi turisztikai fogadóbázist kellene kialakítani. A település központja a bal parton van, célszerűbbnek látszik ezt a partot fejleszteni. Fejlesztési javaslat: Szabadstrand és vízitúra kikötő fejlesztése. Kemping és vízparti vendéglátóhely kialakítása, hajó- és jachtkikötő építése. Szelevény: vízitúra kikötő kialakítása, vízparti vendéglátóhely és kemping fejlesztése javasolt.

5.10. LEADER 5.10.1. Helyi vidékfejlesztési stratégiák Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. Fő fejlesztési prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.  A kulturális értékek preventiv védelme, szakszerű gondozása és fenntartható hasznosítása.  Degredációra érzékeny talajokon tájhasználat váltásának segítése, és ártéri vízrendszer rehabilitálására alapozott természetközeli, mozaikos tájszerkezet kialakításának támogatása.  Természet közeli tájrészek fenntartása és növelése erdősítéssel, gyepesítéssel és a térség természeti funkcióinak visszaállításának támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése  Turisztikai attrakciók fejlesztése, szálláshely kialakítása, minőségi fejlesztése  Közös turisztikai promóció fejlesztése  A térség adottságaihoz alkalmazkodó fenntarható turisztikai fejlesztések támogatása.  Példaértékű, turisztikai értékkel rendelkező bemutatóhelyek kialakításának, fejlesztésének támogatása  Egységes turistabarát településkép kialakítása Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio-és megújuló-energia ágazat fejlesztése

203


 Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések  Biomassza hasznosítás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztés  Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése  Falusi, agro és lovas turizmus fejlesztése  Épített örökségre épülő, kuturális és szakmai turizmus fejlesztése  Bihar-Sárrét térségmarketing Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek versenyképességének növelése  Agrárdiverzifikációt elősegítő fejlesztések megvalósítása  Helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacrajutásának elősegítése  A térség adottságaihoz igazodó termelési és feldolgozási technológiák fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése  Természeti örökségek megőrzése  Kulturális értékek megőrzése  Épített örökségek védelme, fejlesztése Tiszazugi Leader Vidékfejlesztési Programiroda Nonprofit Kft Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése  Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés  Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése  Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés, marketingtevékenység támogatása  Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támogatása Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai tevékenység ösztönzése  A települések idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenységek támogatása:útjelző,hirdető táblák létesítése,helyi idegenforgalmi honlapok kidolgozása,fejlesztése,fürdőmarketing és Info pontok támogatása+ mark.kiadványok beruh.(12%-a)

204


 A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése.  Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi,komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése,már működő szolgáltatás bővítése, korszer., fejlesztése az alábbi területeken:falusi-,agro-,lovas-,erdei-,vadász-,horgászturisztikai és gasztronómiai szolgáltatások  A LEADER programhoz kapcsolódó rendezvények támogatása. Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és a vidéki életminőség javítása  Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetése.  A védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása, korszerűsítése.  A község környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: parkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek stb. kialakítása, meglévők fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: Térségi együttműködések fejlesztése  Térségek közötti túraútvonal fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése  A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása:természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása;  Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények: külső felújítása, építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére;  A helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények, amelyek tartalmazzák a helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális értékeke bemutathatóvá tételét Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület Fő fejlesztési prioritás: A helyi életminőség javítása  Helyi örökség megőrzése (épített, természeti, kulturális)  Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése  Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése  Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése  Természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztése

205


 Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése  Lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület Fő fejlesztési prioritás: A helyi életminőség javítása  A kulturális örökség védelmének támogatása  Falumegújítás, falu-és településfejlesztés támogatása  Hagyományőrzést elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő, közösségfejlesztő rendezvények és programok támogatása Fő fejlesztési prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása  Megújuló energiák előállításának és hasznosításának támogatása  Az agroökopotenciál megőrzése és megerősítése érdekében környezetkímélő termelési technológiák és módszerek alkalmazásának és természetvédelmi célú programok támogatása  A diverzifikáció ösztönzése, az innovatív elképzelések alkalmazásának és a környezettudatos szemlélet kialakulásának és elterjedésének elősegítése  A bio- és ökotermelés elterjedésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: A helyi turizmus fejlesztése  Turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése  Turisztikai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása  Turisztikai szempontból is hasznosítható helyi természeti és épített értékek felújításának, megóvásának, fejlesztésének támogatása  A kistérség turisztikai szempontból történő megismertetését, a turisztikai potenciál kihasználását lehetővé tévő programok támogatása

5.10.2. A turisztika, mint kitörési lehetőség a Körösök Völgyében (Körösök Völgye Akciócsoport turizmusfejlesztési programja) 1. A falusi és ökoturizmus, mint kitörési pont A falusi turizmushoz jó alapot adnak a térség településeinek gazdasági társadalmi hagyományai. A kisebb falvak lakói a mai napig szorosan kötődnek a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez, így a manapság nagy népszerűségnek örvendő, a helyi ízletes, egyedi ételekre, tradicionális magyar állatfajtákra épülő programok hiteles kínálói lehetnek, akár jelentősebb beruházások nélkül is. A falusi turizmus tehát a helyi adottságok függvényében a természethez kapcsolódó aktív fizikai rekreáció széles palettáját kínálja.

206


2. Vízi – és horgász turizmus Az akciócsoport hét települése közvetlenül a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A megyét a kiváló adottságú termálvíz miatt felkereső vendégek részére a Körösök mentén kialakított szolgáltatások az aktív pihenés lehetőségét nyújtják. E vizek lassú folyásuk révén kiválóan alkalmasak az úszásra, sportolásra, kajak és kenu túrák lebonyolítására. Mindezen tevékenységek közben a Körösök élővilága is megismerhető 3. Vadászturizmus A vadászturizmus az idegenforgalom olyan fejlődő ága, mely a Körösök Völgye akciócsoport területén viszonylag nagy arányban és már régóta képviselteti magát. Az elterülő erdők jelentős vadállománya jó feltételeket teremt a vadászni vágyók számára, és külföldről is számos vendéget vonz ide. A vadban gazdag területeket kivétel nélkül Vadásztársaságok gondozzák. További előnye, hogy e tevékenység nem kizárólag a vad elejtésére korlátozódik, a természet szeretete, a természetjárás szervesen kapcsolódik hozzá, így a szeptembertől január végéig tartó fő vadászidényen túl szinte egész évben tartalmas kikapcsolódási lehetőség. 4. Lovasturizmus Ma már lovas vállalkozások várják a térségbe érkező lovagolni vágyókat és kedvezőek a további fejlesztések feltételei is, mely komoly bevételi forrást jelenthetnek a térség számára. A nyílt területekben és erdőkben gazdag táj, a terep- és túralovaglásra lovaskocsizásra alkalmas földes utak nagy száma mind fontosak és rendelkezésre állnak. Könnyen több napos, egész térségre kiterjedő programmá szervezhetők. Hosszabb távú tervként számításba jöhet bérelhető istállók és speciális lovas szálláshelyek kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy a lovagolni vágyók saját lovukkal is érkezhessenek. A települések lakatlan, de jó állapotú épületeit lovas panziókká lehet alakítani, melyre tervek is születtek egy-két lovas vállalkozó körében. 5. Egyéb sport és hobby turizmus A kerékpáros turizmus megteremtésének is előnyös természeti feltételei vannak a Körösökvölgyében. A kistérséget áthálózó aszfalt és földutak nagy része alkalmasnak mondható, vagy viszonylag kis anyagi ráfordítással alkalmassá tehetők. Az úthálózat forgalma lehetővé teszi a kerékpárosok biztonságos közlekedését. A kistérségben található látnivalók, a térséget átszelő Körösök kiváló uticélt jelenthetnek a kerékpárosok, de még a gyalogtúrázók és tereplovaglók számára is. A kerékpártúra során bejárható tematikus útvonalakat is magába foglaló program kidolgozása, és a szükséges infrastruktúra kiépítése (pihenőhelyek, kerékpártárolók stb.) lendületet adhat e turizmusforma beindulásához, egyúttal az ezen turizmus forma köré létrejövő vállalkozások (pl. kerékpár bérlés) jövedelmezőségéhez.

207


5.10.3. A Körös-völgy ökológiai stabilitásának megőrzése és továbbfejlesztése (Körösök Völgye Akciócsoport fenntartható területfejlesztési programja) 1. Az ökológiai hálózat bővítésével fenntartható természet közeli tájhasználat kialakítása A táj eltartó képességét figyelembe vevő és az optimális tájháztartást lehetővé tevő földhasználat alapvetően a térség természeteshez közeli tájpotenciáljának kihasználásával és továbbfejlesztésével érhető el. A települési, illetve település-közi vagy térségi zöldterület-hálózat kialakítása rendkívül jelentős, egyrészt a CO2-megkötés és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás miatt, másrészt pedig az élhető település kialakítása céljából. 1.1. Árasztási szintekhez igazodó területhasználat–rendszer kialakítása konverzióval, élőhelyek fenntartása A mezőgazdaság fejlődése következtében a korábban egységes képet mutató gyeptársulások és ártéri erdőtársulások napjainkra fragmentálódtak. Jelen pillanatban kimagasló feladatot jelent a megmaradt természetes növénytársulások, elsősorban a löszgyepek védelme. A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. A rossz minőségű, degradálódott területek az alábbi ökológiai beavatkozások révén csatolhatók az ökológiai hálózat elemei közzé. 1.2. Jelenlegi természet közeli területek megőrzése és bővítése A Körös-völgy térség természetvédelmi területei az 1997.ben alakult Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága alá tartozik. A törvényben megfogalmazott feladatain kívül a szemléletformálást, bemutatást tartja fontosnak az igazgatóság. Magyarországon a természet közeli területek védetté nyilvánítási folyamata az 1970-es évekkel kezdődött. Erre az időre az ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően a legtöbb természet közeli területünk fragmantálódott illetve degradálódott. Mégis a természeti értékeink a védett értékeink ma ezeken a területeken koncentrálódnak. 1.3. Szikes és szikesedésre hajlamos talajú területek extenzifikációja A térség eredeti (a folyószabályozások előtti) vízzel járta arculatát a lecsapolásokkal és a folyószabályozásokkal kiszárítva, mára időszakosan vízjárta, szikesedő, vagy szikes, illetve szikfoltos területet alakult ki. Ezeken a területeken a szántóföldi gazdálkodás nem gazdaságos tevékenység, amennyiben mégis ezt alkalmazzuk, tovább degradáljuk a talajszerkezet. 2. A megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése Az éghajlatváltozás globális méretekben hat az ökoszisztémára. A káros hatások már ma is érzékelhetők. A világ tudományos közvéleményének túlnyomó része - ideértve a koppenhágai klímakonferencia összegző megállapításait - jellemzően a változások gyorsabbak, öngerjesztő jellegük erősebb, kapcsoltságuk szorosabb, és végső soron súlyosabb következményekkel

208


járnak, mint az eddigi előrejelzések mutatták. A jövő azé az országé, régióé, amelynek élelmiszere, energiája és ivóvize lesz. A Körös-vidék páratlan értékű természeti kinccsel rendelkezik./ termőföld, víz, stb/. Az energiaellátás megteremtésére a hatékonyság rugalmasság és stabilitás feltétlen és gyors bevezetése adhat lehetőséget, amely –elsősorban-a helyi közösségi alapon szerveződő rendszerek által valósítható meg. A helyi energetikai rendszer kiépítésénél törekedni kell a környezettel való összhang megteremtésére, a táj és az ember harmonikus kapcsolatára. A helyi erőforrások közösségek általi használata a biztosítéka annak, hogy hosszú távon gazdaságilag és környezeti szempontból is fenntartható energiarendszereket hozzunk létre. Az energiahatékonyságot fokozzák a kisléptékű, osztott, moduláris és megújuló energiákon alapuló energiaforrásokra támaszkodó rendszerek. Kiemelkedő fontosságú kulcselem, az energiát felhasználó lakosság helyismerete. Ezért fontos, hogy az energiastratégia fókusza decentralizált legyen. 2.1. A biomassza energetikai célú hasznosítása: A biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, amely jelentős kémiai energiatartalommal bír. Átalakítható elektromos árammá, biogázzá, üzemanyaggá, hőenergiává stb. A Körösök vonzáskörzetében, energetikai célú hasznosítása alacsony. Hasznosítási technológiák lehetnek: Közvetlen eltüzelés (szilárd növényi melléktermékek esetén) és feldolgozás útján történő hasznosítás (anaerob fermentációval, pirolízis eljárással stb). A Körös-völgy térségben elsősorban a biomassza-alapú közvetlen eltüzelést (hő ellátást) javasolhatjuk, mivel a biomassza a térségben rendelkezésre áll, továbbá a gyakorlatban alkalmazható hasznosítási technológiák közül is az egyik leggazdaságosabb megoldás (az alacsony bekerülési összeg miatt). Fő irányt a biomassza-tüzelésű táv hő-ellátás képezheti, mert a távfűtésben koncentráltabban elégethető a szilárd növényi melléktermékek, ill. egyéb égethető szerves hulladékok. Az ebből eredő energianyerés jobb kihasználása a következő időszak kulcsfontosságú feladatai közé tartozik. Hatékony megoldást jelentheti a közvetlen biomassza tüzelésű távhő új és elterjesztendő formája az egyes vagy épülettömbök, telepek illetve a falufűtés lehet. Erre megoldást és programot vizsgálatokkal és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével lehet megalapozni, az előkészítésbe később a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás biztosítását előnyös pályázatok elnyerésével kell kialakítani, amelyben a hazai vállalkozások is megtalálhatják a piaci érdekeltségüket. 2.3. Geotermikus energia hasznosítása A geotermikus energia, mint primer energiaforrás eszköze, állandóan rendelkezésre áll. Hőszivattyúval fűtésre-hűtésre kiválóan alkalmas. Hatásfoka 300-500 %. A geotermikus hőszivattyús fűtésmegoldás korszerű, ugyanakkor egy költséges berendezést, közel azonos költségekkel lehet üzemeltetni. A megtérülési idő hosszú. Mechanikai munkára nem alkalmas. 2.4. Szél, mint primer energiaforrás A szélenergia hasznosítás folyamatos, erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzéshez vagy elektromos energia előállítására alkalmas szélerőgépekkel történik. A szélenergia

209


intenzitása változó, így nem prognosztizálható az energiatermelés órára, napra, hétre stb. Az áram nagyobb volumenű tárolása megoldható, de gazdaságtalan. 2.5. Hibridüzemeltetésű kazettás rendszerű, önálló vízkészlettel rendelkező vízierőmű Alkalmazása lakóparkok, kistelepülések vagy üzemek komplett energiaellátására. Felhasználási területe, villamos energia termelésű, hőenergia tárolás. Az ÖKO-Hibrid vízierőmű primer energiaellátása kizárólag a megújuló energiák felhasználására épül:

5.11. Kistérségi tervdokumentumok 5.11.1. Békéscsabai Kistérség Területfejlesztési terv 2007-2013 B. Egészségturizmus fejlesztése prioritás B/1. Kistérségi komplex turisztikai programcsomagok kialakítása. B/3. Egészségturisztikai attrakciók fejlesztése. B/4. Összehangolt térségi marketingakciók megvalósítása. D. Infrastruktúra fejlesztés D/2. Kistérségi kerékpárút hálózat kialakítása. E. Az épített és természetes környezet fenntarthatósága E/1. Településkép javítása. E/4. Az agrárkörnyezetvédelem erősítése.

5.11.2. Békési Kistérség Agrár- és vidékfejlesztési stratégia 2. Prioritás: Az agrárgazdaság foglalkoztatási szerepének növelése, a kapcsolódó szolgáltatások és az alternatív gazdálkodás fejlesztése 2.5. Program: A specializált termékeket előállító táj- és biogazdálkodás és a kapcsolódó kiegészítő tevékenységek (turizmus, vendéglátás, hagyományos kézműipar) összahngolt fejlesztése 2.5.1. A turisztikai fejlesztések infrastrukturális hátterének megteremtése, a turizmus kínálati oldalának fejlesztése, szálláshelyek bővítése 2.5.2. A térség idegenforgalmát egyben erősítő összehangolt marketing kiadványok és rendezvények támogatása 2.5.3. Közösségfejlesztő, társadalmi együttműködést elősegítő tevékenységek, programok, rendezvények támogatása

210


2.5.4. Komplex biotermelési, -termesztési, feldolgozási és értékesítési rendszerek (integrációk) támogatása 2.5.5. A helyben termelt alapanyagok feldolgozását szolgáló kézműipar, kisipar fejlesztése 4. Prioritás: A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása 4.1. Program: A helyi értékek védelme, felújítása, valamint a természeti és építészeti örökség összhangjának biztosítása 4.1.1. A helyi építészeti értékek (tájházak, jellegzetes épületek, kúriák, stb.) védelme, az épített és természetes környezet összhangjának hangsúlyozásával 4.1.2. Belterületi zöldövezetek parkok, terek védelme, fejlesztése 4.1.3.A tájba illeszkedő játszóterek, sport- és szabadidő terek, létesítmények kialakítása 4.2. Program: A térség kulturális örökségének felélesztése, védelme, a határontúli kulturális kapcsolatok erősítése. 4.2.1. A kulturális örökség szervezett védelme, a közgyűjtemények, múzeumok tájházak támogatása 4.2.2. A települések hagyományokat ápoló rendezvényeinek, programjainak támogatása 4.2.3. A kulturális örökség védelméhez, nemzetiségi hagyományok ápolásához szükséges települési infrastruktúra megteremtése, fejlesztése 4.2.4. A kulturális örökséget, nemzetiségi hagyományokat őrző civil szerveződések, klubok, csoportok támogatása 4.4. Program: A vidéki életmód vonzóvá tételéhez, az életkörülmények javításához szükséges fejlesztések 4.1.1. Szabadidős, rekreációs programok szervezése minden korosztály számára 4.1.2. Az egészségmegőrzést segítő prevenciós célú programok, rendezvények, szűrések szervezése 4.1.3. A lakosság mentálhigiénés helyzetét, állapotát javító rendszeres programok, rendezvények létrehozása 4.1.4. A szociális segítő tevékenységek szerepének és arányának növelése különösen a gyermekvédelem, az idősellátás területén 4.1.5. A fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményi (önkormányzati, kistérségi, civil, egyházi) szolgáltatások támogatása 5. Prioritás: A környezeti és természeti erőforrások védelme, az életminőséget meghatározó környezeti állapotok javítása 5.1. Program: Felszíni és felszín alatti vizek védelme 5.1.1. A folyók, árterek és más vízterek vízminőségének megóvása, javítása 5.1.5. A felszíni vizek és vízfolyások környezetének rendezése, a vízi, vízparti ökoszisztémák védelme, környezetbarát területhasználati formák támogatása az időszakosan vízzel borított területeken 5.2.Program: Talajvédelem

211


5.2.1. A növényborítottság mértékének növelése a talajerózió csökkentése érdekében 5.4. Program: Természetvédelem 5.4.1. A természetvédelmi szemléletformálás feltételeinek biztosítása 5.4.2. A folyóvizek ökológiai értékeinek megőrzése, ökológiai-folyosók kialakítása 5.4.3. A természeti értékek megőrzése, a biodiverzitás kiemelt érvényesítése, a védelembe vont értékek és területek bővítése, bemutatásuk feltételeinek biztosítása 5.4.4. A Natura 2000-res területek áttekintése, felülvizsgálata, a gazdálkodási feltételek egyértelműsítése, a támogatási rendszer újragondolása, érvényesítése A Békési kistérség turizmusfejlesztésének stratégiája 1. Prioritás: A turisztikai műszaki-üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1. Intézkedés: A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása 1.2. Intézkedés: A környezeti infrastruktúra fejlesztése 1.3. Intézkedés: Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése 1.4 Intézkedés: A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése 2. Prioritás: Turisztikai vonzerők fejlesztése 2.1 Intézkedés: A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése 2.2 Intézkedés: A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése 3. Prioritás: A turisztikai szolgáltatások és kínálati programcsomagok fejlesztése 3.1 Intézkedés. A turisztikai programkínálat bővítése – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása az alábbi turisztikai ágazatokban. 3.2 Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása – kapcsolódás a térség turisztikai kínálatához az alábbi programelemek terén: 3.3. Intézkedés: A szálláshely-kapacitás bővítése, fejlesztése 3.4 Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése 4. Prioritás: A turisztikai marketing fejlesztése 4.1 Intézkedés: Marketingstratégia készítése, a kistérség egységes megjelenésének támogatása 4.2. Intézkedés: A marketingeszközök fejlesztése A Békési kistérség környezetvédelmi programja 5. A Természet- és tájvédelem - Program 5.1

A mezőgazdasági és természetvédelmi szándékok összehangolása  A természeti és a termőhelyi adottságok optimalizálása a művelési ágakkal, terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat elterjesztése, ÉTT területeken ökológiai gazdálkodás megvalósítása,

212


 Ökológiai gazdálkodás megvalósítása, ezáltal a fenntartható talajhasználat, talajvédelem biztosítása (talajok termékenységének védelme, a talajdegradációs és szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése). 5.2

Természeti, táji értékek védelme  A természetvédelmi szempontból értékes természet közeli élőhelyek felkutatása, meglévők megőrzése,  A természet védelmét helyi szinten is szabályozni szükséges. Ezért a természetvédelmi intézkedések célja, hogy a kistérség településein a helyi természeti értékek feltárásra kerüljenek, és az értékek megőrzése rendeleti úton is biztosított legyen

5.11.3. Kunszentmártoni Kistérség Kunszentmártoni kistérség Térségi Gazdaságfejlesztési Operatív Program A. A hiányzó infrastrukturális fejlesztések megvalósítása A.1.2. Vízi infrastruktúra fejlesztése B. Természeti értékekre, hagyományokra alapozó mezőgazdaság és vidékfejlesztés B.1.3. Speciális vonzerők termékcsomaggá fejlesztése B.1.4. Mezőgazdasági hagyományok felélesztése C. Minőségi környezet megteremtése C.1.1. Középületek felújítása, modernizálása C.1.3. Vonzó és egyedi településképek kialakítása C.1.4. Természeti értékleltár készítése, érték(meg)őrzése Kunszentmártoni kistérség turizmusfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja I. Infrastruktúra fejlesztések előmozdítása I.1. A turizmussal összehangolt települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztés támogatása I.2. A magasabb minőségi szolgáltatást nyújtó létesítmények fejlesztésének támogatása I.3. Az egészségturizmus termékelemeire építő kiegészítő programcsomagok kialakítása II. A természeti erőforrásokhoz kapcsolható turisztikai kínálat fejlesztése II.1. A tájkonform turizmus fejlesztés feltételeinek kialakítása II.2. A lovasturizmus alapjainak lerakása II.3. A horgászturizmus kiteljesedéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása II.4. A vízparti turizmus kulturált körülményeinek a kialakítása II.5. A vadgazdálkodás és a turizmus egyensúlyának megteremtése III. A társadalmi hagyományokra és a művi örökségre épített turizmus ösztönzése III.1. Műemléki és kulturális turizmus fejlesztése

213

214

III.3. A csoportos turizmus újraindítása IV. Intézmény- és humánerőforrás fejlesztés IV.1. A kistérségi turizmus irányítás szervezeti rendszerének kialakítása IV.2. A térségen átnyúló kapcsolatok építése

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

215

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett természeti területek listája12 Helyi jelentőségű védett természeti területek Békés Békés

Települé s Békés Békés

Státus z Védett Védett

Védelmi kategória természeti emlék természeti emlék

Békés Békés Békés


Védett Védett Védett

Békés

Békés

Védett

Békés

Békés

Védett




Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés


Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett

természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék

Békés Békés

Békés Békés

Védett Védett

természeti emlék természeti emlék

Megye

12

Védett természeti terület megnevezése

Törzskönyvi szám 3/157/TE/98 3/153/TE/98

Kiterjedése (ha) 0 0

3/155/TE/98 3/156/TE/98 3/172/TT/98

0 0 5,1267

Békési Duzzasztómű

3/173/TT/98

8,31

Békési Élővíz-csatorna

3/174/TT/98

5,4795

Békési hegyi szilfák Békési japán akác Békési Vargahossza-csatorna

3/175/TE/98 3/176/TE/98 3/178/TT/98

0 0 0

Békési-mocsárciprus Bő-foki kocsányos tölgy Douglas-fenyő és ezüstfenyő Fáy utcai magyar kőris Fehér fűz (6910hrsz) Fehér nyár (0615hrsz) Kettős-Körös-parti fehér nyár és kocsányos tölgyek Kocsányos tölgy (0473/2hrsz) Kocsányos tölgy a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény mellett Lepényfa Páfrányfenyő a Széchenyi téren

3/177/TE/98 3/159/TE/89 3/228/TE/08 3/227/TE/08 3/232/TE/08 3/233/TE/08 3/16/TT/85 3/234/TE/08 3/229/TE/08

0 0 0 0 0 0 0 0 0

3/226/TE/08 3/152/TE/98

0 0

1 db kocsányos tölgy a Ligetben (Bagoly Étterem kertje) 5 db kocsányos tölgy és 3 db csertölgy az Élővíz-csatorna partján 8 db kocsányos tölgy a Sebők kertben 8 db kocsányos tölgy a Sportpályán Békési Csatárkert

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Védett Természeti Területek Törzskönyve, 2010. április 22-i állapot szerint

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 217 természeti területek listája Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés

Békés Békés Békés Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs

Védett Védett Védett Védett

természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék

Szürkenyárfák a Sportpályán Vadgesztenyék a Múzeum közben Vénicszilfák 35 db öreg fűz az Élővíz-csatorna partján

3/230/TE/08 3/225/TE/08 3/231/TE/08 3/57/TE/89

0 0 0 0

Védett

természeti emlék

Árpád-sor fái

3/65/TE/89

0

Védett

természeti emlék

'Bandikafa' fehérnyár facsoport

3/14/TT/85

0

Védett

Békéscsabai-parkerdő

3/145/TT/97

25,0602

Védett

természetvédelmi terület természeti emlék

'Cimborafa' fehérnyár a Nagyrét Élővíz csatorna mellett

3/15/TT/85

0

Védett

természeti emlék

Deák utcai hársfasor (51 db faegyed)

3/62/TT/89

0

Védett

természeti emlék

Dr. Becsey O. utcai (korábban: Micsurin utcai) 32 db nyírfa

3/63/TE/89

0

Védett

természeti emlék

Élővíz-csatorna sétány vadgesztenye- és tölgyfái

3/68/TE/89

0

Védett

Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke

3/143/TT/97

4,6589

Védett


Fényes tanya kocsányos tölgye

3/55/TE/89

0

Védett

természeti emlék

Fiala Tölgyfa-Csárda melletti kocsányos tölgyek

3/54/TE/89

0

Védett

Fürjesi vadkörtés ősgyepmaradvány

3/146/TT/97

18,8961

Védett


Gerlai kastélypark idős fái

3/71/TT/89

3

Védett

természeti emlék

Gerlai platánfasor

3/148/TE/97

0

Védett

Gerlai védgát és kubikja

3/142/TT/97

12,8042

Védett


Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor

3/64/TT/89

0

Védett

természeti emlék

Híd- és Vízmű Technikum kertjének idős fái

3/67/TE/89

0

Védett

természeti emlék

I. Világháborús hősi temető fái

3/69/TT/89

0

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 218 természeti területek listája Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés

aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Békéscs aba Bélmegy er Bélmegy er Bélmegy er Csabacs űd Csabacs űd Csabacs űd Csabacs űd Csabacs űd Csabacs űd

Védett

természeti emlék

Kinizsi úti japánakác fasor

3/70/TE/89

0

Védett

természeti emlék

Kórházkert fái

3/61/TE/89

0

Védett

természeti emlék

Lencsés úti kocsányostölgy fasor

3/58/TE/89

0

Védett

természeti emlék

Nagyréti tanya kocsányos tölgye

3/56/TE/89

0

Védett

Negyedik kerületi (Kisréti) belvíztározó és környéke

3/144/TT/97

26,2471

Ó-gerlai Kovácsi erdő

3/147/TT/97

25,5673

Öntözött rét

3/149/TT/97

146,9686

Pósteleki-kastélypark

3/66/TT/89

14

Védett

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

Széchenyi-liget és Izraelita temető fái

3/60/TE/89

0

Védett

természeti emlék

A Határéri-főcsatorna jobb partján álló 8 platánfa

3/236/TE/05

0

Védett

természeti emlék

Bélmegyeri fehér fűz

3/73/TT/89

0

Védett


Kárászi-kastélypark

3/23/TT/89

1,027


védett

Csabacsűdi-tölgyek

0 (3/217/TE/07 )

védett

természeti emlék

Csabacsűdi közterek fái (Alkotmány tér, Templomkert, Községháza tér)

(3/124/TT/9 4)

0

védett

természeti emlék

Sportpálya faállománya

0

védett

természeti emlék

Sallai utcai japánakác fasor

védett

természeti emlék

Útőrház kocsányos tölgyei

(3/126/TT/94 ) (3/125/TT/94 ) (3/28/TT/89)

védett

természeti emlék

Parkerdő és játszótér faállománya

(3/127/TT/9 4)

0 0

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 219 természeti területek listája Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés

Dévaván ya Dévaván ya Dévaván ya Dévaván ya Dévaván ya Doboz Doboz

Védett

természeti emlék

Dévaványai fekete fenyők

3/219/TE/04

0

Védett

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

Dévaványai Lipcsei-kastélykert

3/199/TT/04

0,4316

Dévaványai Makkos-erdő

3/202/TT/04

3,6762

Dévaványai Túr-éri tavak

3/200/TT/04

6,3855

Dévaványai-fák

3/201/TE/04

0

Dobozi-fehérnyárfák Dobozi-kastélypark

3/36/TE/89 3/6/TT/79

0 3,8054

Doboz Füzesgy armat Füzesgy armat Füzesgy armat Füzesgy armat Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd Gyomae ndrőd

Védett Védett

Dobozi-vadkörtefák Füzesgyarmati Hosszúi-erdő

3/35/TT/89 3/22/TT/89

0 260

Védett

természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék

Füzesgyarmati-fák

3/221/TE/03

0

Védett

természeti emlék

Füzesgyarmati-vadkörtefa

3/220/TE/03

0

Védett

természeti emlék

'Tüzesfa' kocsányos tölgy

3/18/TT/85

0

Védett

Endrődi-népliget

3/90/TT/93

2

Erzsébet-liget

3/20/TT/89

15

Védett

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

3/240/TE/08

0

Védett

természeti emlék

Gyomaendrőd, Kner Imre Gimnázium idős faállománya (Hősök útja 46.) Gyomaendrődi középiskola udvarán álló kocsányos tölgy

3/197/TE/03

0

Védett

természeti emlék

Gyomaendrődi Liget Fürdő mellett álló kocsányos tölgy

3/198/TE/03

0

Védett

természeti emlék

Gyomaendrődi-hársfasor

3/89/TE/93

0

Védett

természeti emlék

Református templomkert piramis tölgyfái

3/32/TT/89

0

Védett

természeti emlék

Torzsási-holtág szelídgesztenyefái

3/76/TE/89

0

Védett Védett Védett Védett Védett

Védett

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 220 természeti területek listája Békés Békés Békés Békés Békés

Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula


Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés

Gyula

Védett

Békés Békés

Gyula Gyula

Védett Védett

Békés Békés Békés Békés Békés

Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula


Békés Békés

Gyula Gyula

Védett Védett

Békés Békés Békés Békés

Gyula Gyula Gyula Hunya


természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület

Béke sugárúti vadgesztenye fasor Bírósági udvar fái Galvácsi szivattyútelep két kocsányos tölgyfája Gyula Népkert fái Gyula, Csiga-kert

3/38/TT/89 3/78/TE/89 3/37/TE/89 3/77/TE/89 3/208/TT/05

0 0 0 0 4,1221

Gyula, Élővíz-csatorna

3/209/TT/05

0

Gyula, Gyermekkórház kertje

3/210/TT/05

0,9711

Gyula, Harruckern és Erkel terek parkja

3/211/TT/05

0,6975

Gyula, Kisökörjárási-parkerdő

3/212/TT/05

17,8648

Gyula, Széchenyi-tér parkja

3/215/TT/05

0,2158

Gyula, Szent Miklós-park

3/214/TT/05

0,8004

Gyulai Dürer-parkerdő

3/243/TT/09

0

Gyulai idős vadkörtefa Gyulai kastélypark (Várkörnyék zöldfelülete, 2005)

3/244/TE/09 3/2/TT/55

0 2,9672

Gyulai Megyei Kórház parkja Gyulai Széchenyi utcai öregtölgyek Gyulavári kocsányos tölgy Gyulavári szoborkert platánfája József Attila Szanatórium parkja

3/160/TE/89 3/241/TE/05 3/81/TE/89 3/74/TE/89 3/128/TT/94

7,1963 0 0 0 18,4597

Kossuth téri fák Mályvád-Bányaréti őstölgyes

3/80/TE/89 3/24/TT/89

0 1,8

Óvári Almássy-kúria kertje Petőfi tér fái Temesvári úti nyárfa Hunyai homokbánya

3/39/TE/89 3/79/TE/89 3/242/TE/09 3/166/TT/85

0 0 0 3,0451

1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 221 természeti területek listája Békés Békés

Védett Védett

Békés Békés

Kamut Kétegyh áza Kétsopro ny Kondoro s Kondoro s Köröslad ány Kötegyá n Kötegyá n Mezőber ény Mezőber ény Mezőber ény Okány Szarvas

Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés

Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas

Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett


Szarvas Szarvas Szarvas



természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék

Kamuti-ezüstjuhar Kétegyházai kastélypark

3/180/TE/00 3/25/TT/89

0 14,2

Kétsopronyi-fák

3/218/TE/07

0

Batthyány-Geist kastély és parkja

3/245/TT/10

6,8314

Bókoló zsálya (Salvia nutans) termőhelye

3/13/TT/85

1,0792

Gulya-legelő ősgyep

3/87/TT/92

113,81

Védett

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

Kocsányos tölgy

3/151/TE/97

0

Védett

természeti emlék

Tarcsai-dűlő kocsányos tölgye

3/17/TT/85

0

Védett

természeti emlék

Kocsányos tölgy

3/84/TE/89

0

Védett


Városi liget

3/122/TT/94

5,2

Vasútállomás kocsányos tölgyei

3/31/TE/89

0

természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület

Erzsébet királyné fája Anna-liget

3/34/TE/89 3/19/TT/89

0 2,7468

Anna-ligeti kocsányos tölgy Erzsébet-ligeti mocsárciprusok Szarvas, Kossuth téri fák Szarvas, Nyúlzugi-feketenyár Szarvas, Szent István parki fák Szarvas, Tanyai-fasor Szarvas, Tessedik Sámul Főiskola udvarán álló fák Szarvasi Belső-park (Bolza-kastélypark)

3/183/TE/02 3/30/TE/89 3/191/TE/02 3/192/TE/02 3/194/TE/02 3/195/TE/02 3/196/TE/02 3/1/TT/54

0 0 0 0 0 0 0 1,6

Szarvasi fehéreper fasor Szarvasi idős kocsányos tölgy Szarvasi kígyónyelv és békakonty termőhelye

3/190/TE/02 3/189/TE/02 3/5/TT/79

0 0 0,08



1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett 222 természeti területek listája Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok

Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szarvas Szeghalo m Szeghalo m Tarhos

Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett

természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék természeti emlék

Szarvasi magyarkőris-fasor Szarvasi-fehérnyár Szarvasi-japánakác Szarvasi-kocsányostölgyek Szarvasi-mocsárciprusok Szarvasi-tiszafák Tessedik akácfája D'Orsay-kastélykert maradványfái

3/188/TE/02 3/187/TE/02 3/193/TE/02 3/186/TE/02 3/184/TE/02 3/185/TE/02 3/29/TT/89 3/33/TT/89

0 0 0 0 0 0 0 0

Védett

természeti emlék

Szeghalmi Kórház-kert kocsányos tölgyei

3/75/TE/89

0

Védett

Tarhosi-kastélypark

3/11/TT/85

39,0606

Telekger endás Telekger endás Zsadány Zsadány

Védett

természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék

Telekgerendási Millecentenáriumi emlékpark

3/170/TT/96

0,3005

Telekgerendási-fasorok

3/171/TE/96

0

Zsadányi Korhány-part fái Zsadányi Orosi-tölgyes

3/162/TE/89 3/163/TT/89

0 0,647

Túrkeve

Védett

Túrkevei Pásztó-pusztai gyep

15/44/TT/00

401,4317

Túrkeve

Védett

természeti emlék természetvédelmi terület természetvédelmi terület természetvédelmi terület

Városkerti Véderdő

15/38/TT/98

6,9671


2. sz. melléklet: Pihenő és szálláshelyek a Körösök mentén vízi túrázóknak Sarkad Malomfoki gátörház Fekete Körös 14,7 fkm Sátorhely, WC, Tusoló, Őrzött parkoló Kapcsolat: Szanazug Nádas kemping A Fehér és Fekete Körös összefolyásánál (0fkm), A Kettős Körös (37,3 fkm) „eredésénél‖ Sátorhely, WC, Tusoló, homokos szabad strand, védett parkoló, büfé, étterem. Kapcsolat: Kovarszki Pál +36 /30-4033651 Békés Békés-Dánfoki üdüdlőközpont Kettős Körös (26,3 fkm) Kőépület, faház, sátorhely, WC, tusoló, homokos szabadstrand, büfé, étterem. Kapcsolat: www.bekes-danfok.hu Telefon: 30/938-2968; 20/464-0263 20/561-0013, E-mail: [email protected] A kikötőben 24 órás őrzött parkoló. Köröstarcsa Kishajókikötő Kettős Körös (7,2 fkm) Sátorhely, WC, tusoló büfé, szabadstrand, védett parkoló Kapcsolat: Ombodi Róbert +36/30-4861882 Félhalmi Horgásztanyák I. V. Hármas Körös (90.2, és 87,6 fkm) Sátorhely, faházak, WC, tusoló, büfé Kapcsolat: I. Tanya ---Fang Krisztina +36/70-7798734 V. Tanya---Harmati Tibor +36/30-6943646 Gyomaendrőd Szabadstrand, és kemping Hármas Körös (77,3 fkm)

2. sz. melléklet: Pihenő és szálláshelyek a Körösök mentén vízi túrázóknak

Sátorhely, Wc, tusoló, büfé, szabadstrand Kapcsolat: Pájer Sándor +36/30-9672741 Halászlak-Szarvas Harcsa Büfé horgásztanya Hármas Körös (53,8 fkm) Vasúti hídnál Sátorhely, WC, tusoló, büfé Kapcsolat: Takács József +36/20-9893982 Kunszentmárton Csónak kikötő, Szabadstrand Hármas Körös (20 fkm) Sátorhely, Kollégiumi szállás, WC, tusoló Kapcsolat: Sárközi György +36/20-9760019 Csongrád Körös-torok Szabadstrand Tisza folyó-Körös(ök) összefolyása ( 0 fkm) Kapcsolat: Körös-toroki kemping és szabadstrand Sátorhely, faház, WC, tusoló, büfé, étterem 6640 Csongrád telefon: +36 (63) 481-185 fax: +36 (63) 481-185

224

3. sz. melléklet: Néhány vízitúra ötlet a Körösökön

3. sz. melléklet: Néhány vízitúra ötlet a Körösökön 1 napos túrák Békés-dánfok — Köröstarcsa (kb. 20 km) vagy Békés-dánfok — Szanazug ---Békés-dánfok (20 km) 2 napos "hétvégi" túrák A, 1. nap: Békés-dánfok — Köröstarcsa /Csónakkikötő/, (20 km) 2. nap: Köröstarcsa — Gyomaendrőd (szabad strand) (23 km) B, 1. nap: Sarkad, (Malomfok)---Szanazug (15km) 2.nap: Szanazug—Békés (10km) 5+1 napos túrák 1. nap: Békés-dánfok — Köröstarcsa 2. nap: Köröstarcsa — Gyomaendrőd 3. nap: Gyomaendrőd — Halászlak(Szarvas) (+1 nap pihenő Szarvas, Békésszentandráson ) 4. nap: Békésszentandrás — Kunszentmárton 5. nap: Kunszentmárton — Csongrád(Körös-torok) 6+1 napos túrák 1.nap:Sarkad,-Szanazug,---Békés 2. nap: Békés-dánfok, — Köröstarcsa 3. nap: Köröstarcsa — Gyomaendrőd 4nap: Gyomaendrőd — Halászlak(Szarvas) (+1 nap pihenő Szarvas, Békésszentandráson ) 5nap: Békésszentandrás — Kunszentmárton 6nap: Kunszentmárton — Csongrád(Körös-torok) 8+1 napos túrák 1. nap:Békés-Dánfok — Köröstarcsa 2. nap:Köröstarcsa — Gyomaendrőd 3. nap:Gyomaendrőd — Halászlak (Szarvas) 4. nap:Békésszentandrás (Szarvas) —Kunszentmárton (+1Pihenő nap) 5. nap:Kunszentmárton — Csongrád (Körös-torok) 6.nap:Csongrád — Mindszent 7. nap: Mindszent — Algyő 8. nap: Algyő—Szeged

225

4. sz. melléklet: Felhasznált, illetve kapcsolódó jogszabályok

4. sz. melléklet: Felhasznált, illetve kapcsolódó jogszabályok 2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a környezet védelme terén való együttműködésről (Hatályos: 2000. december 14-től, Kihirdetve: MK 2001/72. szám) 2004. évi CIX. törvény a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv kihirdetéséről A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény A biológiai sokféleségről szóló egyezményben részt vevők hetedik találkozóján való magyar részvételről szóló 2020/2004. (I. 31.) Korm. határozat A biológiai sokféleségről szóló egyezményhez kapcsolódó, a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozóin való magyar részvételről szóló 2083/2005. (V. 9.) Korm. határozat A biológiai sokféleségről szóló egyezményhez kapcsolódó, a biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyvben részt vevők első találkozóján való magyar részvételről szóló 2021/2004. (I. 31.) Korm. határozat A bioszféra-rezervátumokról szóló 10/2007. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás A Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A fokozottan védett erdők használatáról szóló 30/1991. (V. 14.) OGY határozat A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet A Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

226


A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 27/1997. (VIII. 1.) KTM rendelete a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 3/1997. (I. 8.) KTM rendelete a KörösMaros Nemzeti Park létesítéséről A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 4/1998. (II. 20.) KTM rendelete a Biharisík Tájvédelmi Körzet létesítéséről A környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelete a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 13/2007. (III. 30.) KvVM rendelete a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 27/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 73/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Szarvasi arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és természetvédelmi kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye A védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont, védelemre tervezett természeti területek jegyzékéről (K. V. Ért 2007. évi 7. szám, 643. old.) A környezetvédelmi miniszter 17/2000. (VI. 26.) KöM rendelete a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő védett természeti terület erdőrezervátummá nyilvánításáról A környezetvédelmi miniszter 4/1999. (V. 5.) KöM rendelete a Körös-Maros Nemzeti Park bővítéséről A magyarországi bioszféra-rezervátumokról szóló 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet A Nemzeti Erdőprogramról 2006-2015. szóló 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes

227


szerkezetben törtnő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény ) (hozzá kapcsolódóan: A „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké‖-be bejegyzett hazai védett vizekről és vadvízterületekről szóló 8004/2003. (K.Ért.11.) KvVM tájékoztató – területek lehatárolása hrsz. szerint) A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság létrehozásáról szóló 6/2004. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás A Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság létrehozásáról szóló 6/2004. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás A Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről A Tanács 92/43/EK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadonélő állat- és növényvilág védelméről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény A Turisztikai Világszervezet (WTO) Alapszabályzatáról szóló Nemzetközi szerződés közzététele A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet

228


A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM e.r. A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény A védett természeti területekre vonatkozó kezelési terveket lásd XI. védetté nyilvánító jogszabályok A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény A Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről szóló 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet Az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről szóló 24/1991. (IV. 17.) OGY határozat Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Táj Egyezmény aláírásáról szóló 2051/2005. (IV. 8.) Korm. határozat Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

229


Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet Európai Táj Egyezmény (Firenzei Egyezmény) European Landscape Convention CETS No.: 176

230

A Körösök-vidéke fenntartható térségfejlesztése A Körösök Völgye Natúrpark vidékfejlesztési céljait és működését megalapozó szakmai dokumentáció

Recommend Documents