A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008

Esélyegyenlıségi és Intézkedési Terv 2008.

Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Százhalombatta

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

2008.

Készítette: Takács Béláné admin. ig. h.

………………………..

Igazgató: Tamás Emília

…………………………

Százhalombatta, 2008.01.31-



TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetı

3.old.

2. A esélyegyenlıségi terv célja, feladata

3.old.

3. Jogszabályi háttér 3.1. Jogszabályi hivatkozások 3.2. Alapfogalmak és értelmezésük

4.old. 4.old. 6.old.

4. Helyzetelemzés 4.1. Intézményünk bemutatása 4.2. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.3. Az esélyegyenlıséget segítı kapcsolati tényezık

7.old. 7.old. 9.old. 10.old.

5. Akcióterv 5.1. Problémák, esélyegyenlıségi kockázatok 5.2. Fejlesztési célok 5.3. Tevékenységmátrix 5.4. Megvalósítás

10.old. 10.old. 11.old. 12.old.

6. Monitoring 7. Szankciók

14.old 14.old

8. Mellékletek: 1.sz. Intézményi adatlap (1-7. oldal)

21


1.


Bevezetı

A százhalombattai Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény a törvények elıírásainak megfelelıen kidolgozta intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervét. Az intézkedési terv összehangolásra került a vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltakkal, támogatja Százhalombatta.Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervében foglalt feladatok végrehajtását. Az intézmény Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének készítésekor célunk volt, hogy összhangban álljon az intézmény mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minıségirányítási programjára. 2.

Az intézményi esélyegyenlıségi terv célja, feladatai

CÉLOK: Biztosítani intézményünkben a közoktatási és kapcsolódó szolgáltatások körében a szegregációmentességet, az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosítása mellett célul kell kitőzni az esélyteremtést támogató lépések, megvalósítását, a hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlıség megteremtése érdekében. Az Intézményi Esélyegyenlıségi Terv elemzi a hátrányos helyzető, illetve potenciálisan veszélyeztetett tanulók helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélykompenzációját elısegítı célokat. Meghatározza a célok megvalósítását elısegítı feladatokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. FELADATOK: Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok, eljárások veszélyének kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz. Támogató lépések feltárása amelyek bevezetése csökkenti a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı iskolaválasztást, a tanulói életutakat. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és ezáltal a társadalmi integráció támogatása. Növekedjen tanulóink esélyegyenlıségi kultúrája, szolidaritásuk nyilvánuljon meg a mindennapok során

21


3.


Jogszabályi háttér 3.1.

Jogszabályi hivatkozások

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mőködtetése. Közoktatatási törvény 4. § (1): A közoktatás szervezésében, irányításában, mőködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremőködık a gyermekkel/tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlı bánásmód követelményét kötelesek megtartani. 6.§ (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésıbb amelyben a nyolcadik évét betölti, tankötelessé válik. 6.§ (3). A tankötelezettség annak az évnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik évét betölti. 11.§ (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerő gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetı rendeltetésszerőnek, ha az e törvényben és a szakképzésrıl szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésrıl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

Az Egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 27. § Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

21



a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.

21


3.2.


Alapfogalmak és értelmezésük

Hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az a gyermek, illetve tanköteles korú fiatal, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította (jelölése HH); e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje – önkéntes nyilatkozata alapján – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzető az is, akit tartós nevelésbe vettek (jelölése: HHH). Egyenlı bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely az elızı pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A gyermek mindenek felett álló érdeke: minden egyes ügyben, minden egyes intézkedésnél, minden eljárás során a gyermek érdekében kell dönteni. A döntés elmulasztása is ezen alapelv megsértését jelenti. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket. Esélyegyenlıség érvényesítése: néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetőek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Integrációs felkészítés az esélyt teremtı nevelésnek, oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése,

21



melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása a többi tanulóval azonos csoportban történik oly módon, hogy az érintett gyermekek/tanulók aránya nem haladja meg a 11/1994.(VI.8) MKM. r 39/E §.-ában meghatározott százalékot (egy iskola fenntartása esetén és évfolyamonként egy-egy osztály esetében 50 %, több iskola esetén 25 %.) A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi elıírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létezı egyenlıtlenségeket. Ezért van szükség esélyegyenlıségi politikára. Az egyenlı bánásmóddal szemben az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: • minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, • minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységébıl, • versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, • személyre szabott, speciális igényeket kielégítı szolgáltatásokat kapjanak. 4.

Helyzetelemzés

Az alapító okiratban meghatározott feladataink: • Általános iskolai nevelés-oktatás, alapfokú mővészetoktatás • SNI és tanulásban akadályozott tanulók integrált nevelése • Gyógytestnevelési ellátás 4.1.

Intézményünk bemutatása

Intézményünk a város legfiatalabb általános iskolája, amely indulásakor a hátránnyal indulók segítését, felzárkóztatását, az esélyegyenlıség biztosítását vállalta fel, ugyanakkor a tehetségígéretek egyéni fejlesztése, az informatika, az idegen nyelv tanítása, a 2005 szeptemberétıl integrált alapfokú mővészeti oktatás adja sajátos arculatát. Ma már kiemelt célunk a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, a kulcskompetenciákfejlesztése. Iskolánk meg kíván felelni azoknak az elvárásoknak: • ami a tanítványaink személyiségének komplex fejlıdését biztosítja, • ami felkészíti ıket továbbhaladásra, • ami színessé, emberközpontúvá teszi iskolai életünket, és • ami az általunk elfogadott értékekkel egyeztethetı.

21



Mindennapi tevékenységünkben fontos szerepet játszik a mővészet, a sport, az idegen nyelv és az informatika tanítása és megszerettetése. Így szervezzük az 5-6. évfolyam nem szakrendszerő oktatás keretében beállított óráit, valamint a szabadon választható órákat. Az 1-4. évfolyam napközisei kisebb csoportokban a kreatív mőhely zene, kézmőves, báb, népi játékok, tánc foglalkozásain vehetnek részt. Az iskolánk pedagógusai felkészülten tekintenek az új kihívások elé, és igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak. Az épületegyüttes adottságait kihasználva nyert elhelyezést a mővészeti iskola zenemővészeti tagozata egy épületszárnyban. A mővészetoktatás feltételei –bár a képzımővészeti oktatást továbbra is a Barátság Mővelıdési Központban kell mőködtetni – javultak, az épületszárny felújításával, az épület nagy tereinek hasznosításával a zeneoktatás feltételei is minıségi változáson estek át. Fejlesztı pedagógus és gyógytestnevelı is mőködik az általános iskolában. Az alapfokú mővészeti oktatás helyzete A Városi Mővészeti Iskolát 1987-ben, a Városi Tanács VB. alapította, a korábbi, 2005-ban a múzeumnak átadott épületet biztosítva (Gesztenyés út 1.). Az intézmény 2006. nyarán új helyére költözött, az integrációt követıen. Az alapfokú mővészetoktatás 5-22 éves korig, jelenleg 2 tagozaton kínál tehetséggondozást a százhalombattai, illetve környékbeli gyerekeknek: • •

zenemővészeti képzı- és iparmővészeti tagozaton.

Feltételeink Az önkormányzatilag szabályozott körzethatárok orientáló hatása nem akadálya a szabad iskolaválasztásnak városukban. Nem körzethatárukba tartozó tanuló felvételét a Házirend szabályozza Pedagógiai programunk biztosítja, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatokat magas szinten lássuk el. A tanulók napközbeni ellátása napközi otthonban és a szülıi igényeknek megfelelıen tanulószobai formában történik. Különösen népszerő a napközis ellátási forma az 1-4. osztályosok körében, de az 5. évfolyam napközis csoportjára is nagy volt az igény. A gyógytestnevelés órákat a testnevelés órákkal párhuzamosan tartjuk, ezért nem jelent tanulóink számára a részvétel külön délutáni elfoglaltságot. Az egészséges életmód kialakítását szolgálják az egészségnevelı programok, az úszás és mindennapos testnevelés 1-4. évfolyamon, valamint a felsı tagozat három testnevelés órája és az ISK-foglalkozások. (kosárlabda, tánc, labdás képességfejlesztés, fiú és lány labdarúgás) A szabadidı hasznos eltöltését szolgálja húszféle tanórán kívüli foglalkozás. Nyolcadik évfolyamon felvételi elıkészítıt szervezünk magyarból és matematikából.

A fıállású pedagógusok száma 38+12. Szakos ellátottságunk az általános iskolai intézményegységben 100%-os.

21



Fejlesztı pedagógus 1 fı. Nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgyak: gitár, rajz-festésmintázat. Tanulói összetétel Tanulói létszámunk 420+198 fı. Sajátos nevelési igényő tanulóink száma 4 fı, ez az általános iskolai intézményegység létszámának 0,95 %-a. A hátrányos helyzető tanulók száma 24/13. Százalékos megoszlásuk.5,71% - 6,56. (városi 7%) tanulók csak az általános iskolai Halmozottan hátrányos helyzető intézményegységben találhatók, számuk 6 fı, azaz 1,42% (városi:5%) Az évfolyamonkénti, osztályonkénti eloszlás nem mutat nagy különbségeket HH/HHH helyzető tanulóból az általános iskolai intézményegység elsı évfolyamán van arányaiban a legtöbb:9,3%-3% A 8. évfolyamon nincs ilyen tanuló. A 4 fı SNI gyermek közül kettı az 1-4. évfolyamon, kettı az 5-8. évfolyam különbözı osztályaiban tanul. Más településrıl jár be 77/34 tanuló, legtöbben Ercsibıl és Érdrıl. A bejáró tanulók az összlétszám 18/17%-át alkotják. A 40 1-4. évfolyamos tanulóból 23 tömegközlekedéssel, 17 egyénileg (szülık szgk.val) jár iskolába. A 37 5-8. évfolyamos tanulóból 26 tanuló tömegközlekedéssel, 11 tanuló egyéni megoldással jár iskolába. A bejáró tanulók körében az iskolai átlagnál magasabb százalékban mutatkozik a hátrányos helyzető tanulók száma 9/69%. Halmozottan hátrányos tanuló a bejárók 1,29 %-a. Szakvélemény alapján a 4 fı SNI gyermek a többi tanulóval közösen vehet részt az iskolai nevelésben, oktatásban.

4.2.

Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok

Az évfolyamismétlık aránya az összlétszámon belül csökkent az utóbbi négy tanévben, de HH/HHH tanulók körében növekedett. Az összlétszámon belül 0,48% volt, aki 250 óránál többet hiányzott az elmúlt tanévben. Ebbıl 0,41% hátrányos helyzető. Ez az országos átlagnál (0,37 %) nem relevánsan magasabb.

A kompetencia mérések iskolai eredményei 2003-ban, 2004-ben magasabbak voltak az országos átlagnál. 2005-.ben a szövegértés 6 ponttal alacsonyabb volt. A HH/HHH tanulók mérési eredménye az iskolai átlag alatt volt 2006-ban. A továbbtanulási mutatók az országos és helyi átlagnál is kedvezıbbek. Minden végzıs továbbtanul. HH/HHH körében az érettségit adó szakközépiskolai képzés a legnépszerőbb (83%) A 2005/2006. tanévtıl minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló érettségit adó képzésben folytatta tanulmányait.

21



A tanórán kívüli programokon való részvételi arány a HH/HHH tanulók körében programonként eltérı. Közülük legtöbben a napközi szolgáltatásait veszik igénybe, legkevesebben a szakköri foglalkozásokat. Erdei iskolába minden HH/HHH tanuló eljutott a 3. és 6. évfolyamon, a nyári táborok adatai évenként változó képet mutatnak 4.3.

Az esélyegyenlıséget segítı kapcsolati tényezık

Iskolánk igyekszik minden intézményi és szervezeti együttmőködési lehetıséget kihasználni, hogy a környezetében mőködı társadalmi és szakmai szervezetek minél aktívabb szerepet vállaljanak a hátrányok leküzdésében. Jó és rendszeres a kapcsolatunk a városi Családsegítı szolgálattal, a Gyermekvédelmi szolgálattal. Az iskolai védını aktívan bekapcsolódik munkánkba. Alkalmi találkozókra kerül sor a Karitasz Egyesülettel, a Kolping Egyesülettel, a Keresztény Értelmiségiek Szervezetével és a Szertelenül Egyesülettel.

5.

Akcióterv 5.1.

Problémák, esélyegyenlıségi kockázatok

Az esélyegyenlıség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minıségő szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlıség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlıség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az intézménynek is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a versenyképességünket. Az esélyegyenlıség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetısége, illetve alkalmazottjai részérıl. A program kidolgozása során, az elfogadását megelızıen biztosított volt a konzultáció és véleményformálás lehetısége. Problémalista: • • • • • • • •

elıítéletes gondolkodás, lassú a tartalmi modernizáció, a HHH tanulók iskolai sikerei az iskolai átlag alattiak magántanulóvá nyilvánítás a szakköri és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon az 5-8. évfolyamon kevés HHH tanuló vesz részt. a szakos ellátottság az alapfokú mővészetoktatásban nem 100%-os az iskolafokozatok közötti átmenet módszertani megújulás

21


5.2.


Fejlesztési célok

•

A közoktatás terén intézményünkben.

•

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok veszélyének kiszőrése.

•

Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz.

•

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása az oktatásinevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı tanulási utat, a pályaorientációt).

•

A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

megvalósítandó

21

esélyegyenlıség

elısegítése


5.3.


Tevékenységmátrix az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség érdekében

A táblázatban megkülönböztetünk rövid, közép, és hosszú távú tevékenységeket, amelyet a megvalósítási határidıknél, a sikerkritériumok indikátorainál emeltünk ki. Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Intézményes nevelés iskolai lemorzsolódás /Intézményi adatlap 6. tábla/

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

A HHH tanulók iskolai sikerességének biztosítása. Teljes körő eredményes tankötelezettség teljesítése. Sikeres továbbhaladás biztosítása.

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelıse

Tartalmi, módszertani megújulás és hatékony pedagógiai módszerek bevezetése. IPR bevezetése

Intézményvezetı

Indi rövi (1év

2007/08 tanév

Sta

2008/09 tanév kezdete.

IPR inté öné mut ada ban

Ere ens mut Has elız tané

Magántanulói státusz

Minden intézményes között tanuljon.

tanuló keretek

A magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondozói kérelem felülvizsgálata. Környezettanulmány készítés a családsegítı bevonásával.

A tanórán kívüli oktatásban kevés HHH vesz részt.

Egyre több HHH tanuló jusson el érettségit adó középiskolába.

Útravaló program folytatása. IPR bevezetése. Korszerő módszerek alkalmazása az iskolai sikeresség érdekében.

Átlagtól lemaradók és szakszolgáltatást igénylık helyzete.

Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést az iskolai sikeressége érdekében.

Helyi döntés szerint…

Folyamatos

200 stat mut

Helyzetelemzés1.sz intézményi adatlap 11. tábla. Szakos ellátás. Iskolafokozatok közötti átmenet

Megfelelı szakképesítéső pedagógusok alkalmazása Zökkenımentes évfolyamba megvalósítása.

Szakszolgálati rendszer bıvítése, iskolákban való megjelenésével. fejlesztı pedagógus gyógytestnevelı intézményi alkalmazása. Humán erıforrásterv készítése. Szakos ellátás biztosítása.

Intézményvezetı

Folyamatos

Sta mut

A nem szakrendszerő oktatás bevezetése 5-6. évfolyamon A pedagógusok módszertani felkészítése

Intézményvezet ı Min.bizt. csop. vezetıje

2008/09 tanév kezdete.

Inté öné

Továbbtanulási mutatók /1.sz. adatlap 7.sz.

Emelkedjen az érettségit adó középiskolákba való bejutása a HHH

IPR bevezetés. Egyéni fejlesztési készítése.

Intézményvezetı Pályaválasztási

2007/08.-as tanévtıl folyamatosan.

Tov tanu mut

5-8. lépés

21

tervek

Intézményvezetı.

Az intézkedés megvalósításának határideje 2007/08-as tanévtıl folyamatos

Intézményvezet ı


táblák./

tanulóknak.

Oktatási esélyegyenlıség érvényesülése az intézmények között. 2 sz. adatlap 2.sz. táblái.

Arányos osztályba sorolás megvalósítása.

Módszertani képzettség az intézményben 1.sz. intézményi adatlap 14.sz. tábla.

Intézményünk vezesse be a tanulók integrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát. Az alkalmazott módszertan megújítása.


Pályaorientációs programok biztosítása. Tanulókövetés megszervezése. Arányos osztályba sorolás megvalósítása iskolába lépéskor és tagozatváltáskor. Beavatkozási terv készítése, amennyiben az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban a HHH tanulók aránya 25%ban eltér.

felelısök, 8-kos osztfık.

Önkormányzat intézményvezetık.

Minden tanév kezdete.

Sta IPR

Pedagógiai módszertani adaptáció megtervezése. Tanórai gyakorlat megváltoztatása Nevelıtestületi tréningek szervezése . / IPR, kooperatív oktatás, drámapedagógia, projektoktatás /

Intézményvezetı

2008/09 tanév bevezetés

IPR inté öné indi tábl

21


5.4.

6.


Megvalósítás

•

Intézményünk biztosítja és rendszeresen vizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba, kiemelten a Pedagógiai programba és az Intézményi minıségirányítási programba az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések beépüljenek és maradéktalanul érvényesüljenek

•

Értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenırzése során szerzett információkat a fenti dokumentumokban.

•

Biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és továbbképzésüket. Monitoring és nyilvánosság

Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése, és az eredményesség értékelése, ellenırzése tanévenként történik. A nyilvánossá tétel a személyes adatok védelmének biztosításával valósul meg A fenntartó tájékoztatásával A szülıi közösség tájékoztatásával Az intézmény honlapján Az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıinek tájékoztatásával Konzultáció és visszacsatolás: Az intézkedési terv elfogadását megelızıen a véleményformálás lehetısége biztosított a tanulók, dolgozók, szülık számára. A tervezetet nyomtatott formában és az iskola honlapján olvashatják. Az észrevételeiket, kiegészítéseiket, korrekciós javaslataikat szóban és írásban jelezhetik az elfogadás elıtt. Ezeket az elfogadáskor nyílt szavazásra bocsátjuk. 7.

Szankcionálás

Amennyiben az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, meg kell vizsgálni annak okát és intézkedési tervet készíteni a sikeres megvalósításra. Az intézmény Esélyegyenlıségi és intézkedési terv betartása a megvalósításban résztvevıkre nézve kötelezı. Annak be nem tartóival szemben az intézmény vetetıje eljárást kezdeményez.

A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Esélyegyenlıségi és Intézkedési tervét nevelıtestületi értekezletén egyhangúlag elfogadta.

Százhalombatta, 2008…..

21



1. Intézményi alapadatok OM azonosító:

037770

Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Fıállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma

ebbıl

Sajátos nevelési igényő (SNI) óvodás gyermekek száma Integráltan gyógypedagógiai csoportban

ebbıl

Hátrányos helyzető (HH) /Halmozottan hátrányos helyzető (HHH)* óvodás gyermekek száma: Tanulók száma az intézmény körzetében HH / HHHH

Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma:

ebbıl

Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is):

4

Integráltan gyógypedagógiai tagozaton

HH / HHH tanulók száma: 24/13 Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma:

77

ebbıl

HH / HHH 7/9

21



2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely) A nem oktatási (ill. óvodai nevelési) célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Feladatellátási hely (megnevezése és címe)

Fıállású pedagóguso k létszáma

Funkció

21

Gyermekek, tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

SNI gyermekek, tanulók száma



3. Gyermekek, tanulók száma ÉVFOLYAMONKÉNT (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı.

évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám csoport az foka évfolyamon

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Összesen HH / HHH 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

64 51 30 64 50 54 53

Emelt szintő oktatás és/vagy Gyógypedagógiai két tanítási nyelvő iskolai csoport, tagozat oktatás

Normál (általános) tanterv

64 51 30 64 50 54 53

SNI

6/2 4/0 2/3 5/3 4/1 3/2 1/2

Összesen HH / HHH 1 1

1 1

21

SNI

Összesen HH / HHH



4. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Összesen:

HH / HHH: 25/13

209 40 23

17/8 5/2 2/0

17 211 37 26

3/2 13 1/1 0

11

1/1

ebbıl

ebbıl

420

ebbıl

ebbıl ebbıl

ebbıl

ebbıl

A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában Óvodába jár más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Felsı tagozatos (5-8.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) 5. gyógypedagógiai nevelés, oktatás

Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít

ebbıl

Fıállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

ebbıl

Ebbıl gyógypedagógiai csoportban, tagozaton SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb

2 2

A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

4

21



6. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben

Évfolyamismétlık aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)

0,65 0,66 0,4 0.24

országos átlag 2005/2006

Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

Magántanulók aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

0,21 0,22 0,49 0.48

összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

0,24 0.24

2,11%

0,48

0,61%

0.41/0

0,37%

7. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzısök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%)

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

összlét HH / összléts HH / összléts HH / összlétsz HH / számo HHHzámon HHHzámon HHHámon HHHn belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók körébe körében körében körében n 14,7 0 70,58 0 14,7 100 11,76 0 69,11 66 19,11 34 31,6 0 56,6 100 11,6 0 41,3 0 56,52 0 4,34 0 44,4

36,6%

0

46.4

0

9,2

43,1%

19,0%

21

0

1,3%

Nem tanult tovább (%) összlétsz HH / ámon HHHbelül tanulók körében



8. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Programok

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében





tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül


Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

73,84 8,16

59,52

76.67 38.54

71,42 5,7

0

0

15,58

26,3

45,6

n

43,46

20

53.55 37,38

65,68/61, 53 5,2/23,07

66 ?

75/70 ?

35,28

26,31

42,42

25,7

9. Iskolán kívüli segítı programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Programok

Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb


0.73

HH/ HHH tanulók körében



5,17/5,17

21



tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül




10. Kompetencia mérések eredményei

Országos Iskola kompetencia- átlaga mérés eredménye

2003 2004 Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga

2006 HH / HHH tanulók átlaga

Országos Iskola átlag átlaga

Szövegértés 6. évfolyam 576 8. évfolyam

–

500 –

10. évfolyam

535

509

n

n

512

598

500

491

457/0

497

500 499

501

Matematika 6. évfolyam 588 8. évfolyam

–

500 –

521

505

n

n

493

565

500

494

464/0

494

10. évfolyam 500

497

11. Humán-erıforrás hiánya az iskolai oktatásban Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı.

nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy

érintett tanulók száma

HH / HHH összes tanuló tanulók SNI tanulók

21

499

2007 HH / HHH tanulók átlaga



12. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó sajátos nevelési HH / HHH darab gyermekek, gyermekek, igényő tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma

eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintő) ebbıl internet hozzáféréssel tornaterem

1

Felmérés alatt

25/13

4

2 26 26 1

305 305 305 420

15/11 15/11 15/11 25/13

2 2 2 4

12b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı logopédiai építés foglalkozszámításvagy Feladatellátási szükség számítógép tató, technikai nyelvi hely legutóbbi (min. P4 egyéni labor szaktante (megnevezése) felújítás tanterem szintő) fejlesztı rem éve szoba 2007 2006 2006 1991 2007 1991

tornater vízöblíté em ses WC

étkezı vagy ebédlı

1 2 26 1 38 1

21



13. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlét képe integr összlét képe integr összlét képe integr összlét képe integr szám sség- ációs szám sség- ációs szám sség- ációs szám sség- ációs kibon kibon kibon kibon tatatatakozta kozta kozta kozta évfol tó tó tó tó yam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

21



14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia 15. intézményi és szervezeti együttmőködések Van-e kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Szervezetek, Együttmőködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat (gyakoriság) (jelölje X-szel) (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat Családsegítı Napi gyakoriság Gyermekjóléti szolgálat Napi gyakoriság Védınık Napi gyakoriság Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Karitasz X Kolping Egyesület X Keresztény Értelmiségiek X Szervezete Szertelenül Egyesület X



14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia 15. intézményi és szervezeti együttmőködések Van-e kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Szervezetek, Együttmőködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat (gyakoriság) (jelölje X-szel) (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat Családsegítı Napi gyakoriság Gyermekjóléti szolgálat Napi gyakoriság Védınık Napi gyakoriság Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Karitasz X Kolping Egyesület X Keresztény Értelmiségiek X Szervezete Szertelenül Egyesület X

22

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008

Recommend Documents