A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés
Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52) 512 900/22064, Fax: (52) 512-945 E-mail:
[email protected]
Fenntartható fejlődés Kevés olyan szakkifejezés van, amely annyira gyorsan elterjedt, mint a fenntartható fejlődés, és talán még kevesebb, amely a létezése óta eltelt rövid idő alatt olyan sokféle értelmezést ért meg, mint ez a fontos kifejezés. (Brundtland, 1987; Erdősi, 2000; Gyulai, 2002; Náray-Szabó 2003). „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségletei kielégítésének lehetőségétől.” (Brundtland, 1987). A fenntartható fejlődést célszerű az emberiség olyan törekvéseként értelmezni, amely a gazdasági és társadalmi fejlődést kísérli meg összehangolni a globális környezet érdekeivel (Kerényi, 2002). A fenntartható fejlődés alappillérei:
• • • •
gazdasági tevékenységek, környezetvédelem, társadalmi-szociális intézkedések, intézményrendszer.
A fenntartható fejlődés keresztkapcsolatai a társadalomban
A környezeti alapprobléma
Az ember fontosabb társadalmi tevékenységeinek hatásai az élettelen, az élő, az épített környezetre és az emberre mint biológiai lényre.
A környezetvédelem fő tevékenységi területei a társadalmi munkamegosztás során Oktatás és egyéb tudatformálás Tudomány Gazdaság
Ökoló gia Földt u
domá ny
Bányászat ok
K é m ia
Műsza tudom ki ányok K öz g azda ságta n stb.
Energiaipar Mezőgazdaság Közlekedés Népesedési folyamatok stb.
A társadalom irányítása Állami nyek intézmé nyi Törvé ás yoz szabál ági Gazdas ók yoz szabál i pá Politika
rtok
delmi é v t e ez Körny galmak mo z
stb.
A környezetvédelmi tevékenységek csoportosítása az elméleti és gyakorlati cselekvések túlsúlya szempontjából
KÖRNYEZETVÉDELEM Szellemi szféra
Gyakorlati szféra
Tudomány
Gazdasági tevékenységek
Oktatás
Fogyasztási tevékenységek
Egyéb tudatformálás
Népesség
Irányítás-szervezés Környezetvédő mozgalmak
Minden embert élete során számos szisztematikus és véletlenszerű hatás éri, s ezek a hatások formálják egyéniségét.
szisztematikus hatások véletlenszerű hatások
pl. az iskolai nevelés során pl. az utcán, a barátok körében
Számunkra most a szisztematikus hatások a fontosabbak, mert meggyőződésünk, hogy ezek vezethetnek leghatékonyabban arra az eredményre, hogy az egyének felnőtt korukban környezettudatosan fognak élni, s kialakul bennük a környezetvédelmi felelősségtudat.
Miért kerül a folyamat elejére a környezettudomány? Az oktatás-nevelés folyamatában a tudományok által megismert, bizonyított ismeretekre alapozunk.
Környezettudomány Környezeti nevelés Környezettudatos egyén
ismeretátadás és nevelés mint személyiségfejlesztés környezetvédelmi felelősségtudattal
A valóság persze ennél sokkal bonyolultabb. Ezt próbálom meg a továbbiakban bemutatni.
környezettudományok nem környezetvédelmi kutatások
környezetvédelmi kutatások
DEMOGRÁFIA
SZOCIOLÓGIA
POLITOLÓGIA
környezettudomány
JOGTUDOMÁNYOK
KÖZGAZDASÁGTAN
AGRÁRTUDOMÁNYOK
MŰSZAKI TUDOMÁNYOK
MATEMATIKA
FÖLDTUDOMÁNYOK
BIOLÓGIA
ORVOSTUDOMÁNY
KÉMIA
FIZIKA
az ismeretek mélysége
A tudományok szerepe a környezetvédelemben az ismeretek szélessége
környezettudomány (szintézis)
A környezettudomány a környezeti alapprobléma tudományos megoldására létrejött multidiszciplináris, szintetizáló tudomány. Vizsgálja a földi környezetben lejátszódó folyamatokat, melyeket a társadalmi tevékenységek módosítanak, s amelyek veszélyeztetik az élővilágot – beleértve az embert is. Feltárja a károsító folyamatok gazdasági-társadalmi okait, és javaslatokat tesz ezek megelőzésére, mérséklésére és/vagy a bekövetkezett károk felszámolására. Nehezen tud tért hódítani a klasszikus tudományok rendszerében, a specialisták meghatározók maradtak a tudományos életben.
Kutatócsoportok – több tudományág közös kutatási projektje.
Nem tagadva az iskolán kívüli nevelés fontosságát, meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelés leghatékonyabb megvalósítása az iskolában lehetséges, mert
szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyermekkel, a nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik, az oktatást szisztematikusan felépülő tantervek szerint valósítják meg, tudományosan igazolt ismereteket oktatnak, az ismeretanyagot rendszeresen számon kérik, s csak az elégséges szint elérése után haladhatnak tovább a tanulók, a megszerzett ismeretek alkalmazását is gyakorolják, a rendszeres pedagógiai ráhatás az egyéniségek formálásában mással nem helyettesíthető. Kiemelkedő tanáregyéniségek? Példamutatás!
A környezeti nevelés során az érzelmi, az értelmi és a motorikus adottságok fejlesztése egyaránt fontos. Ezek aránya azonban a tanulók életkorától és egyéni adottságaitól függ.
csecsemők szülők, család
kisgyermekek egyházak, gyermekszervezetek
szülők, bölcsőde, óvoda
gyermekek szülők, közoktatás
környezettudósok kutatók felelőssége
fiatalemberek felsőfokú környezeti képzés
spontán társadalmi hatások (+, -) média (tudatos hatások) +, -
részben környezettudatos felnőttek egyéni felelősség
környezettudósok kutatók felelőssége
fiatalemberek
részben környezettudatos felnőttek egyéni felelősség
felsőfokú környezeti képzés diplomások
termelés, fogyasztás
diplomás döntéshozók (állami szféra)
management felelőssége
társadalmi felelősség
érdekek, kényszerítő eszközök
a társadalom működésének szabályozása jog, közigazgatás, gazdasági szabályozás
érdekek, kényszerítő eszközök
„Az ember felelőssége hatalmának növekedésével párhuzamosan nő” Jonas, H. (1979)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
