A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatai és ellenőrzési eredményei az uniós támogatások felhasználása terén. Miklós-Molnár Marianna

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatai és ellenőrzési eredményei az uniós támogatások felhasználása terén Miklós-Molnár Marianna

A Hivatal jogállása 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

központi hivatal; önállóan működő és gazdálkodó, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott; központi közhatalmi költségvetési szerv; pénzügyminisztérium fejezetében önálló címet alkot

A Hivatal feladatai 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Hivatal ellátja a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait; elvégzi az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások külön kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzési feladatait; ellátja a 2007-2013 közötti programozási periódus ellenőrzési hatósági feladatait

Az európai uniós támogatások ellenőrzése

Alapelvek

A tagállamoknak garanciát kell nyújtaniuk:

a projektek végrehajtásának megfelelő minőségére; a tevékenységek eredményére és értékelésükre; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra és annak ellenőrzésére.

Az ellenőrzés elsődlegesen a tagállamok feladata; A tagállamoknak az irányítási és ellenőrzési rendszereiket úgy kell kialakítaniuk, hogy biztosítsák a közösségi források hatékony és szabályszerű felhasználását; A Bizottság rendelkezésére kell bocsátani az irányítási és az ellenőrzési rendszereket bemutató jelentést

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának hitelesítése

A EU Bizottság feladata, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek zavartalan működését biztosítsa. Ezért : végrehajthat helyszíni vizsgálatokat, vagy felkérheti a tagállamot, hogy végezze el ezeket. Legalább évente egyszer a Bizottság és a tagállam közösen megvizsgálja: az elvégzett ellenőrzések eredményeit, az észlelt szabálytalanságok pénzügyi hatását, a bevezetett vagy bevezetés előtt álló korrekciós intézkedéseket, az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásait (amennyiben van ilyen)

Pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek

Megfelelő ellenőrzési nyomvonal

Európai Bizottság

Tagállamok

• Helyszíni ellenőrzések • Mintavételes ellenőrzések

Kifizető/Igazoló Hatóság

Irányító hatóságok Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek

• Költségigazolások, hitelesítés

EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok I. 2004-2006-os programozási időszak strukturális alapok operatív programjai (AVOP, KIOP, GVOP, ROP, HEFOP)

2007-2013-as programozási időszak

strukturális alapok operatív programjai (KÖZOP, KEOP, ÁROP, EKOP, VOP, TÁMOP, TIOP, GOP, KMOP, kovergencia ROP-ok)

EQUAL Közösségi Szolidaritás és Migrációs Áramlások •Harmadik Országok Állampolgárainak Kezdeményezés Beilleszkedését Segítő Európai Alap •Európai Menekültügyi Alap •Külső Határok Alap •Európai Visszatérítési Alap

EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok II. 2004-2006-os programozási időszak


INTERREG III Közösségi Európai Területi Együttműködés és IPA programok Kezdeményezés •Magyarország-Románia •Magyarország-Szlovákia •Magyarország-Horvátország •Magyarország-Szerbia •Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program Phare és Támogatás Schengen Alap

Átmeneti

EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok III. 2004-2006-os programozási időszak


Kohéziós Alap (és ISPA) projektek Svájci-Magyar Együttműködési Program Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve EGT Finanszírozási Mechanizmus

2000-2006

Az egyszerűsített szabályozási környezet Strukturális Alapok

Kohéziós Alapok

Általános előírások

A TANÁCS 1260/1999/EK és 1083/2006/EK RENDELETE

A TANÁCS 1164/1994/EK RENDELETE

A pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó részletes szabályok

A BIZOTTSÁG 438/2001/EK RENDELETE



A Strukturális Alapok keretein belül folyósított támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek

A TANÁCS 659/1999/EK RENDELETE 22. cikk

A TANÁCS 2185/1996 /EK RENDELETE (Euratom)


A Kohéziós Alapok keretein belül folyósított támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek



Ellenőrzési feladatok a 2000-2006-os programozási ciklusban

ellenőrzési stratégia és éves ellenőrzési terv készítése és felülvizsgálata mintavételes ellenőrzések rendszerellenőrzések zárónyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzések lefolytatása és zárónyilatkozat kiadása éves jelentések és beszámolók összeállítása

Elsődleges uniós szabályozás - Strukturális Alapok 1260/1999/EK és 1083/2006/EK tanácsi rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelékezések; célkitűzések és támogatási területeik; támogatások felhasználásának alapelvei (partnerség, addicionalitás, koncentráció, stb.); programozási dokumentumok; irányító Hatóságok általános feladatai; pénzügyi ellenőrzés általános szabályai, elvei;

Elsődleges uniós szabályozás - Strukturális Alapok 438/2001 EK bizottsági rendelet Az 1260/99/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályai; a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereivel szemben támasztott követelmények; az irányító hatóságok részletes feladatai; a Kifizető Hatóság igazoló tevékenysége; a mintavételes ellenőrzés (5%-os ellenőrzés); zárónyilatkozat szabályai; számviteli követelmények; ellenőrzési nyomvonal

Ellenőrzési célok 438/2001, IV. Fejezet, 10.1 Bekezdés

« A tagállamoknak megfelelő mintavétel alapján kell megszervezniük a műveletek ellenőrzését, különös tekintettel:

(a) a bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának ellenőrzésére» A mintavételes ellenőrzéseknek a műveletek olyan reprezentatív mintáján kell alapulniuk, amely segítségével az egész rendszer hatékonyságára vonatkozóan lehet átfogó következtetéseket levonni

Minden egyes mintavételes ellenőrzés az egész irányítási és ellenőrzési rendszer minőségének tesztje

Ellenőrzési célok

438/2001, IV. Fejezet, 10.1 Bekezdés

« A tagállamoknak megfelelő mintavétel alapján kell megszervezniük a műveletek ellenőrzését, különös tekintettel:

(b) a különböző érintett szinteken tett költségnyilatkozatok kockázatelemzés alapján végzett szelektív ellenőrzésére» Nem szükséges az összes költségnyilatkozatot ellenőrizni.

… az ellenőrzéseknek a magaskockázatú folyamatokra kell koncentrálniuk Ez a specifikus audit célok előzetes definiálását feltételezi.

A mintavételes ellenőrzések nem csak a kedvezményezetteket, hanem az egész ellenőrzési nyomvonalat érintik (közreműködő szervezetek, irányító hatóság,…)

Definíciók

438/2001, IV. Fejezet, 10.2 Bekezdés

« A tagállamoknak az ellenőrzések végrehajtását az érintett időszakban egyenletesen kell elosztaniuk. A tagállamok kötelesek biztosítani az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez, illetve a végrehajtási vagy kifizetési eljárásokhoz kapcsolódó feladatok különválasztását. » Az ellenőrzéseknek egy terv részét kell képezniük. A mintavételes ellenőrzéseket a helyszínen kell elvégezni.

A mintavételes ellenőrzéseket olyan személyeknek kell végezniük, akik függetlenek az érintett projektek kialakításától és ellenőrzésétől.

Alapelvek

438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk

« A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk:

(a) a pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek gyakorlati megvalósítását és működésük hatékonyságát (b) megfelelő számú kiválasztott számla esetében a számviteli nyilvántartások egyezőségét a közreműködő szervezeteknél, a kedvezményezetteknél és a programok, illetve projektek megvalósítását végző szervezeteknél lévő adatokkal»

Alapelvek



(c) az ellenőrzési nyomvonal kielégítő voltát » Az ellenőrzés nyomvonal akkor tekinthető kielégítőnek, ha biztosítja: (a) a Bizottság részére igazolt összegek egyeztetését a különböző szervezeteknél fellelhető egyes kiadási tételekkel és a kapcsolódó bizonylatokkal (b) a rendelkezésre álló közösségi és nemzeti források elosztásának és átutalásának ellenőrzését.

Alapelvek



(d) megfelelő számú egyedi költségtétel típusának és ütemezési időpontjának európai uniós követelményeknek, a műveletek jóváhagyott specifikációjának, valamint a ténylegesen elvégzett munkának való megfelelőségét » A kiadások jogosultságának és valódiságának ellenőrzése Jóváhagyott specifikációk

Kiadások

Ténylegesen elvégzett munka

Alapelvek



(e) az egyes műveletek tényleges vagy szándékolt hasznosításának a közösségi társfinanszírozás iránti kérelemben leírt célokkal való egyezőségét » • Az elvégzett munka valódiságának, és az elfogadott felhasználási szándékkal való összhangnak az ellenőrzése.

Jóváhagyott specifikációk

Ténylegesen elvégzett munka

Alapelvek



(f) a közösségi hozzájárulás előírt mérték szerinti folyósítását a hozzájárulás késedelem és levonások nélküli tényleges átutalását a kedvezményezettnek»

A támogatások szabályszerűségének és jogosságának ellenőrzése

A kedvezményezettek felé történő kifizetési folyamat ellenőrzése.

Alapelvek



(g) a megfelelő nemzeti társfinanszírozás tényleges rendelkezésre bocsátását » Biztosítani, hogy a nemzeti társfinanszírozást összegét kifizették a kedvezményezettnek.

Alapelvek



(h) hogy a társfinanszírozott műveleteket a közösségi szabályok és előírások tiszteletben tartásával, hajtották végre,» Annak ellenőrzése, hogy a közösségi jogszabályokat és előírásokat (környezetvédelem, esélyegyenlőség, ….) a műveletek megvalósítása során tiszteletben tartották.

A második szintű ellenőrzések tervezési folyamata 1.

Átfogó kockázatfelmérés

2. Minta kiválasztása

Kockázati tényezők

Jóváhagyott projektek listája

vitás i t a t n e z Repre

3. Ellenőrzési terv kialakítása Éves ellenőrzési terv

4. Ellenőrzések lefolytatása

Az ellenőrzésre kiválasztott projektek listája

Kockázatelemzési anomáliák

legkockázatosabb projektek ellenőrzése a reprezentitivitási kritériumok figyelembe vételével Az eredmények kivetíthetők? Hogyan keletkezhet ez alapján visszafizetési kötelezettsége egy-egy tagállamnak? Elszámolási viták az Európai Bizottság és a tagállamok között

2007-2013

Nemzeti Fejlesztési Terv vs. Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az intézményrendszer változásai Szempont Irányítás, koordináció

I. NFT Szaktárcák, Nemzeti Fejlesztési Hivatal

IH-KSz munka megosztás

Vegyes rendszer, folyamatos delegálás

ÚMFT Megerősítve egységesen a Nemzeti Fejlesztési Ügyönkségben Programszint (IH) – teljes projektszint (KSz) egységes minden OP tekintetében

Az intézményrendszer változásai Szempont KSz-KSz munka megosztás

KSz szervezeti formája

I. NFT

ÚMFT

1 prioritás – 1 KSz (GVOP, AVOP, KIOP) 1 pr. – 2 KSz, egymás után (ROP, GVOP/RTK) 1 pr. – 3 KSz, egymás mellett (HEFOP)

1 konstrukció – 1 KSz egységes minden OP tekintetében

Vegyes rendszer, nincs elvárás rt, kht, költségvetési intézmény, közalkalmazottak, köztisztviselők, minisztériumi főosztály

Önálló döntési, szerződéskötési, kifizetési jog rugalmas humán erőforrás gazdálkodás egyéni szintű teljesítményösztönzés ne Ktv. hatálya alá tartozzon

A közreműködő szervezetek bemutatása Operatív program

I. NFT

ÚMFT

Gazdaságfejlesztés (GVOP, GOP)

MFB, MVF, IT, RTK, KPI

MAG

Humán erőforrás f. (HEFOP, TÁMOP és TIOP)

ESZA, OMAI, STRAPI, FH, MÁK

ESZA, OKMT, ESKISTRAPI

Regionális f. (1 ROP, 7 ROP)

VÁTI, RFÜ-k

VÁTI, RFÜ-k

(KMOP esetén KSz még: MAG Zrt., OKMT, ESKI-STRAPI, ESZA)

A közreműködő szervezetek bemutatása Operatív program Környezetvédelem (KIOP – KA, KEOP) Közlekedés (KIOP – KA, KÖZOP) Közigazgatás (ÁROP és EKOP)

KSz I. NFT

KSz ÚMFT

KvVM FI, EK

KvVM FI, EK

GKM főosztály

KIKSZ ZRt.

-

VÁTI

NFÜ irányítási jogosítványai

A KSz vezető kinevezése, felmentése az NFÜ egyetértésével történik; Amennyiben a KSz gazdasági társaság, az NFÜ tagot delegál a felügyelő bizottságba; Az NFÜ az egységes működési kézikönyv által kialakítja a KSz belső eljárásrendjét, egységes működési modellt hoz létre; Az NFÜ ellenőrzi és értékeli a KSz munkáját; Az NFÜ teljesítmény alapján, szolgáltatási szerződéseken keresztül finanszírozza a KSz munkáját (kivéve egyedi projekteknél, ld. KvVM FI, KIKSZ ); Az NFÜ a KSz tevékenységét felfüggesztheti, a KSz-t lecserélheti.

Az intézményrendszert irányító dokumentumok

Akcióterv, tartalmazza támogatási konstrukciónkét (pályázatonként): pályázati kiírások megjelenésének időpontját; pályázati kiírás keretösszegét; támogatott pályázatok számát, átlagos méretét; éves kötelezettségvállalási, kifizetési tervet. Jogszabályok (255/2006 „intézményi”, 281/2006 „pénzügyi”, 162006 „eljárási” rendelet), tartalmazza: NFÜ és KSz feladatait általánosan; az egyes eljárásokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat (többnyire KSz feladatok); Egységes Működési Kézikönyv, tartalmazza a KSZ feladatait részletesen Szolgáltatási és támogatási szerződések, tartalmazza a KSz finanszírozásának módját, forrását

Egységes Működési Kézikönyv

Egységes eljárási szabályrendszert rögzít a 20072013 időszakra vonatkozóan Hatálya: ÚMFT teljes intézményrendszere (NFÜ és KSZ-ek Nincsenek külön kézikönyvek az egyes szervezeteknél, csak specializálást tartalmazó kiegészítések Elektronikus-alapú használat: http://imk.nfu.hu – esetleges módosulások itt, ezekről értesítés az intézményrendszer szereplőinek

Egységes Működési Kézikönyv Részei: Programszint – rendszerszintű folyamatok és tevékenységek leírása; intézményrendszer főfolyamatai pl. horizontális elvek; közbeszerzés; tájékoztatás; partnerség; ellenőrzés; szabálytalanság és csalás kezelése Projektszint – projekt életútjának végigkövetése, eljárástípusok szerint, kötelezően alkalmazandó formadokumentumokkal

Audit-trailek

Az egyes fejezetekhez kapcsolódóan – központilag, egységesen (nem minden fejezet esetében készült, csak ahol indokolt) Intézményrendszer szereplői egységes módszertani iránymutatások alapján specializálhatják, alábonthatják az egyes lépéseket

Ellenőrzési Hatósági feladatok 2007-2013 Szabályozás: 1083/2006/EK tanácsi rendelet; 1828/2006/EK bizottsági rendelet; 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet; 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet; 312/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet; 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet.

Ellenőrzési hatósági feladatok (2007-2013) I.

Megfelelőségi vizsgálat lefolytatása; Ellenőrzési stratégia kidolgozása és felülvizsgálata; Éves ellenőrzési terv elkészítése; Rendszer- és projektellenőrzések lefolytatása; Éves ellenőrzési jelentés összeállítása és éves vélemény kiadása; Részleges és végső elszámolásokhoz kapcsolódó zárónyilatkozat kiadása; Éves összegző jelentés összeállítása

Ellenőrzési hatósági feladatok (2007-2013) II.

Intézkedések megvalósításának nyomon követése; Kapcsolattartás az EU Bizottsággal; Közreműködés az EU Bizottság által folytatott ellenőrzések megállapításaihoz kapcsolódó tagállami észrevételek kialakításában; Részvétel a Monitoring Bizottságok munkájában; Részvétel az Ellenőri Csoportok (ETE) munkájában; Ellenőri Csoport üléseinek megszervezése/elnöklése (ahol Magyarország látja el az irányító hatósági feladatokat).

1083/2006/EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 62. cikk - az Ellenőrzési Hatóság feladatai a) az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor; b) a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett költségek hitelesítése céljából;

1083/2006/EK rendelet c) ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az OP jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő egyenletes elosztásának biztosítása érdekében az ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az ellenőrzési módszertanra, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére terjed ki, EUB útmutató alapján kerül összeállításra

1083/2006/EK rendelet d) 2008 és 2015 között minden év december 31-ig: i. éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit, beszámol az irányítási és ellenőrzési rendszerben feltárt hiányosságokról ii. arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra, hogy a költségnyilatkozatok helytállók, s az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

1083/2006/EK rendelet e) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb 2017. március 31-ig, amely - értékeli a végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, - értékeli a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, - és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá. Amennyiben az ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek.

1083/2006/EK rendelet 71. cikk - az Ellenőrzési Hatóság feladatai Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtani a Bizottságnak a rendszerek leírását, a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit ismertető jelentés egészíti ki - ki kell térni a hiányosságok súlyosságára és az érintett prioritási tengelyre, a meghozandó korrekciós intézkedésekre és azok végrehajtásának ütemezésére, igazolni kell az intézkedések végrehajtását és a kapcsolódó fenntartások visszavonását. az 58–62. cikknek való megfelelésről szóló vélemény

1828/2006/EK rendelet 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok 16. cikk – a műveletek ellenőrzése (62. cikk, (1) bek. b pont) műveletek olyan módszerrel kiválasztott mintáján kell elvégezni, amelyet az Ellenőrzési Hatóság dolgoz ki az ellenőrzéseket a helyszínen, a kedvezményezettnél található dokumentáció alapján kell elvégezni ha a problémák a rendszerből adódnak, és az adott operatív program keretében folytatott egyéb műveletekre nézve is kockázatot jelentenek, az EH gondoskodik további vizsgálatok elvégzéséről, hogy a problémák mértéke megállapítható legyen

1828/2006/EK rendelet

17. cikk – mintavétel az ellenőrzendő műveletek mintáját minden évben véletlenszerű statisztikai mintavételi módszerrel kell megállapítani a módszert dokumentálni kell a kiadások összegére, valamint a műveletek számára és típusára és egyéb lényeges tényezőkre figyelemmel az EH megállapítja az alkalmazandó mintavételezési módszert a mintát azok közül a műveletek közül kell kiválasztani, amelyeknek kiadásait az éves ellenőrzési jelentés elkészítésének évét megelőző évben bejelentették a Bizottságnak a következtetéseket a kiadások ellenőrzésének eredményei alapján kell levonni, s az éves ellenőrzési jelentésben kell közölni a Bizottsággal ha a hibaarány eléri a jelentős szintet, az EH elemzi ennek jelentőségét, és megteszi a szükséges lépéseket, megfelelő javasatokat is tesz, amelyeket az éves ellenőrzési jelentésben közöl.

Ellenőrzési hatósági feladatok egymásra épülése (2007-2013) N. év, II. félév

Rendszervizsgálat Rendszerértékelés Éves összegző jelentés (II.15.)

N+1. év I. félév

Megbízhatósági szint > Mintavétel

Mintavételes ellenőrzések

Rendszerértékelés felülvizsgálata

N+1. év, Dec. 31.

Éves jelentés + vélemény

Beszámolók (IX.30.) IER változásai (XI. 15.) Egyéb ellenőrzések

Rendszerértékelés

A rendszerellenőrzés során elvégzik az adott program irányítási és ellenőrzési rendszerének átfogó értékelését, azaz meghatározzák a vizsgált rendszer kiinduló minősítését. A rendszerértékelés meghatározza a mintavételnél alkalmazott megbízhatósági szintet, ezen keresztül a minta nagyságát. A mintavételes ellenőrzések lezárását követően felülvizsgálják a kiinduló minősítést. A felülvizsgálat során célszerű figyelembe venni:

A mintavételes ellenőrzések eredményeit, Az IT-ek megvalósulásáról szóló beszámolókat, Korrekciós intézkedéseket, Az irányítási és ellenőrzési rendszer változásait, Az EU által lefolytatott ellenőrzések eredményeit.

Rendszerértékelési kategória

A rendszer működése alapján kiadható vélemény a vizsgált rendszerre vonatkozóan

1. A rendszer jól működik, csak kisebb javítások szükségesek

Minősítés nélküli (60%)

2. A rendszer működik, de néhány javításra szükség van

Minősített (70%)

3. A rendszer részben működik, lényeges javításokra van szükség4. A rendszer alapvetően nem működik

Minősített (80%)

4. A rendszer alapvetően nem működik

Kedvezőtlen (90%)

Mintavételezés

statisztikai megközelítés Monetary Unit Sampling (MUS) lényegességi szint, remélt hiba meghatározása hibaarány kivetítése előnyök a kockázatalapú mintavételi módszertanhoz képest

Mintavételes ellenőrzés tárgya I. (2000-2006)

Pályáztatási és pénzügyi lebonyolítást végző szervezetek pénzügyi irányítási és kontroll rendszerei Pályáztatási és szerződéskötési folyamat Ellenőrzési nyomvonal Számviteli folyamatok vizsgálata

Számlák és pénzügyi nyilvántartások tételes vizsgálata (egyezőségek vizsgálata) Használatba vett eszközök aktiválása Megbízható és valós kép

Mintavételes ellenőrzés tárgya II. (2000-2006)

Pénzügyi folyamatok vizsgálata

Nemzeti társfinanszírozás rendelkezésre bocsátása Közösségi hozzájárulás folyósítása Saját erő folyósítása

Kifizetési késedelmek okai (esetleges beszállítói kamatkövetelések) Közösségi céloknak való megfelelőség Közösségi szabályok és politikák tiszteletben tartása Esetleges rendszerhibák, azok okai és kapcsolódó intézkedések a kockázatok csökkentésére

Mintavételes ellenőrzés – hatóköre szűkült (2007-2013)

Csak indokolt esetben ellenőrzendő az IH és az IgH. (pl. korábbi szabálytalansági eljárás vagy TS projekt) Ha az adott projekt korábban ellenőrzésre került, az ellenőrzés az adott évi költségnyilatkozatokban szereplő számlákra és azokhoz kapcsolódó dokumentumokra, szerződésekre és a fizikai teljesítésekre korlátozódik. az első szintű ellenőrzésért felelős szervezet nyomon követési tevékenységének vizsgálata

Mintavételes ellenőrzés – hatóköre szűkült (2007-2013) A Bizottság 1828/2006/EK rendelet 16. cikk alapján a projektek mintavételes ellenőrzését a helyszínen, a kedvezményezettnél található dokumentáció és feljegyzések alapján kell elvégezni. Az ellenőrzési feladatok: A projekt kiválasztása, valamint végrehajtása, a források felhasználása az OP céljaival összhangban történt-e. A bejelentett kiadások dokumentumokkal alátámasztottak-e, A bejelentett kiadások összhangban állnak-e a közösségi és a nemzeti szabályozásokkal. A kedvezményezettek a lehető leghamarabb és teljes összegben kapták-e meg a támogatást.

Mintavételes ellenőrzés – ellenőrzendő területek (2007-2013) Vizsgálandó területek: a pályázat befogadása, a támogatási szerződés és a megkötött szerződések szabályszerűségének vizsgálata a pályázati célkitűzések teljesítése, a projektmegvalósítás nyomonkövetése a pénzügyi lebonyolítás szabályszerűsége (támogatás halmozódás, önrész biztosítása, biztosítékok, előleg igénylés és elszámolás) igazolt költségek elismerhetősége számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség belső ellenőrzési tevékenység Európai Bizottság által lefolytatott ellenőrzés, valamint egyéb külső szervezet által végzett korábbi ellenőrzés szabálytalanságok kezelése és pénzügyi korrekciók intézkedések végrehajtása (amennyiben releváns) feltárt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok rendszerjellegének vizsgálata

Rendszerellenőrzések

Rendszerellenőrzések I. Cél: a rendszerbeli problémák, akadályozó tényezők, kockázatok feltárása jogi háttér, menedzsment, erőforrások, folyamatszabályozás, pénzügyi folyamatok, ellenőrzési módszerek vizsgálata a rendszerellenőrzések során feltárt hiányosságok a zárónyilatkozat tartalmának részét képezik

Rendszerellenőrzések II.

Jogszabályi háttér Szabályzatok, eljárásrendek Szervezeti megoldások Felelősségi körök Pl. pályáztatás, közbeszerzés, támogatási szerződés megkötésének folyamata, közzététel, kommunikáció Stratégia és célkitűzések Kockázatok azonosítása, elemzése, értékelése, kontrollok (célok, kockázat→kontroll→maradvány kockázat) Ellenőrzési nyomvonal

Rendszerellenőrzések III.

Pénzügyi és számviteli feladatok Társfinanszírozás tervezése és rendelkezésre bocsátása Pénzügyi irányítási és kontroll rendszer működtetése Átutalási megbízások Pénzügyi korrekciók Kifizetési előrejelzések Számviteli rendszer

Rendszerellenőrzések IV.

Informatika Monitoring Szabálytalanságok kezelése Belső ellenőrzési rendszer Korábbi ellenőrzések eredményei, nyomon követés Irattározás/dokumentumkezelés Humán erőforrás menedzsment

Integritás és etikai normák Szakmai értékek iránti elkötelezettség Vezetés stílusa és gyakorlata

Zárónyilatkozat

Zárónyilatkozat I.

A nyilatkozat kiadására az ellenőrző hatóság jogosult, amelynek függetlennek kell lennie: - az Irányító Hatóságtól; - a Kifizető/Igazoló Hatóság igazolások kiadásáért felelős szervezeti egységétől; - a közreműködő szervezetektől; A vizsgálatot a nemzetközileg elfogadott audit sztenderdeknek megfelelően kell elvégezni. Magyarországon a KEHI felelős a zárónyilatkozat kiadásáért. Minden szükséges információ, illetve hozzáférés biztosítása a nyilatkozat kiállításához szükséges bizonyítékokhoz és nyilvántartásokhoz

Zárónyilatkozat II.

A nyilatkozatnak az alábbiakon kell alapulnia: Irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálata; Elvégzett ellenőrzések megállapításai; Ha szükséges, a műveletek mintavételezésen alapuló további ellenőrzésének eredményein.

A zárónyilatkozat kibocsátásért felelős szervezet köteles vizsgálni az igazolt költségkimutatások helyességét, és az azt alátámasztó műveletek jogszerűségét és szabályosságát.

Zárónyilatkozat III.

Nyilatkozat alapja: az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálata, az elvégzett ellenőrzések eredményei, szükség szerint további szúrópróbaszerű ellenőrzés, zárójelentés A nyilatkozathoz csatolni kell egy jelentést, amely tartalmazza: A nyilatkozat indokolásához szükséges, összes vonatkozó információt A nemzeti és közösségi ellenőrzések azon megállapításait, amelyekhez a nyilatkozó hozzáfért.

Zárónyilatkozat IV. A nyilatkozatot kiadó minden szükséges vizsgálatot elvégez, hogy megalapozott bizonyosságot szerezzen arról, hogy az igazolt költségnyilatkozat megfelelő, az alapjául szolgáló ügyletek jog- és szabályszerűek, a projektek végrehajtása az operatív programoknak és a projektcéloknak megfelelően történt. Î VÉLEMÉNY Kiadása: Kohéziós Alap-minden egyes projekt lezárását követően Strukturális Alapok-egyes operatív programokra vonatkozóan a programozási időszak végén, illetve 2007-2013-as programozási ciklusban részleges zárónyilatkozat kiadása lehetséges

Zárónyilatkozat V. 3 lehetséges konklúzió: Nem minősített vélemény: Az ellenőrzés nem tárt fel korlátozó tényezőket, hibák előfordulásának gyakorisága csekély, minden problémát megfelelően kezeltek Vagy Minősített vélemény (kivéve): Bizonyos akadályozó tényezők felmerültek, de a hibák gyakorisága nem jelentős, illetve egyes problémákat nem kezeltek megfelelően Vagy Nem lehet véleményt nyilvánítani: Jelentős akadályok merültek fel, az észlelt hibák gyakorisága jelentős. (függetlenül attól, hogyan kezelték)

Köszönöm a figyelmet! Kérdések?

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatai és ellenőrzési eredményei az uniós támogatások felhasználása terén. Miklós-Molnár Marianna

Recommend Documents