TERVEZET! A Kormány …/2015. (… …) Korm. rendelete a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról A Kormány a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6-10. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A 4-9. §, a 12. § (2)-(4) bekezdésének, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 64-70. § hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára nem terjed ki. 2. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) irányító miniszter részére meghatározott hatáskört az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
1
TERVEZET!
3. § E rendelet alkalmazásában 1. átadó szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés, a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés vagy a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés elrendelését megelőzően tartozik, 2. átvevő szerv: a hivatásos állomány tagjának a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése esetén a rendvédelmi szervnek a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egységétől különböző, azon másik szervezeti egysége vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított azon munkáltatói szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik, b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése esetén azon rendvédelmi szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik, c) Magyar Honvédséghez történő áthelyezése esetén a Magyar Honvédség. 3. fogadó szerv: más szervhez vezénylés esetén a vezénylés szerinti más szerv, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés szerinti minisztérium vagy a miniszter által irányított szerv, az ügyészi szervezethez vezénylés esetén a vezénylés szerinti ügyészi szervezet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés esetén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE), 4. minisztérium: a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium, 5. rendszeres illetménypótlék: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 168. § (2) bekezdésében felsorolt pótlékok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 17/B. § (17) bekezdésében felsorolt pótlékok, 6. vezénylő szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány más szervhez vezényelt, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezényelt, az ügyészi szervezethez vezényelt vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt tagja tartozik. 2. A központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervek, az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységek és az állományilletékes parancsnokok 4. § A rendvédelmi szerv Hszt. szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit az 1. melléklet határozza meg. 5. §
2
TERVEZET! A rendvédelmi szerv önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és azok állományilletékes parancsnokát a 2. melléklet határozza meg. 3. A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzők 6. § A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervre utaló rendfokozati jelzőt a rendfokozatot megelőzően elhelyezve használja. Írásbeli megjelenés során a rendfokozat és a rendfokozati jelző rövidített megjelölése is használható. 7. § A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok rövidítéseit a 3. melléklet tartalmazza. 4. Munkáltatói jogkörök gyakorlása 8. § A 4. melléklet határozza meg azokat, a Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató gyakorol. 9. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Hszt.-ben a szolgálati elöljáróhoz telepített munkáltatói jogkörökön túl az alárendeltségébe tartozó, vezetői szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárót felhatalmazhatja az alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlására: a) a Hszt. 143-146. § szerinti alap- és pótszabadság igénybevételének engedélyezése, b) a Hszt. 149. §-a szerinti szülési szabadság kiadása. (2) A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vezetője gyakorolja az alábbi munkáltatói jogköröket: a) a Hszt. 79. §-a szerinti könnyített szolgálatban foglalkoztatás elrendelése, b) a Hszt. 140. §-a szerinti túlszolgálat elrendelése. 5. Áthelyezés 10. § (1) A hivatásos állomány tagjának a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése, b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése, vagy c) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezése (az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: áthelyezés) a hivatásos állomány tagja vagy az átvevő szerv kezdeményezésére történik. (2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét az átvevő szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos intézkedéseket nem
3
TERVEZET! lehet megkezdeni. A kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében az átadó szerv az áthelyezési kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megkeresi az átvevő szervet. (3) Ha az áthelyezést az átvevő szerv a Hszt. 124. § (3) bekezdésében foglalt eljárás keretében kezdeményezi, a pályázat eredményéről a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozat megküldésével egyidejűleg értesíti az átadó szervet. (4) Ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogviszonyba történő áthelyezésre a rendvédelmi szerv szervezeti egységén belül kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az áthelyezést a hivatásos állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti, b) a hivatásos állomány tagjának kezdeményezése esetén a kérelmet az állományilletékes parancsnoknak címezve kell előterjeszteni és a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatot az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében adja ki. 11. § (1) Az áthelyezésről a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés esetén a Hszt. 96. §-a szerinti személyek két- vagy háromoldalú megállapodást kötnek, b) a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az átadó szerv, az átvevő szerv és a hivatásos állomány tagja háromoldalú megállapodást köt, c) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a honvédelemért felelős miniszter és a miniszter, a hivatásos állomány – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében a Honvéd Vezérkar főnöke és az országos parancsnok a hivatásos állomány tagjával háromoldalú megállapodást köt. (2) Az áthelyezésről szóló megállapodást az átadó szervvel folytatott egyeztetés alapján az átvevő szerv készíti elő. (3) Az átadó szerv kérelmére, szolgálati érdekből az áthelyezést a felek – az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, az áthelyezést kérő fogadására meghatározott kezdő időponttól számított – legfeljebb három hónapra elhalasztják. (4) Az átvevő szerv kérelmére a hivatásos állomány áthelyezési kérelmet benyújtó tagjának személyi anyaggyűjtőjét – az áthelyezési kérelmet benyújtó írásbeli hozzájárulásával – az átadó szerv betekintésre, visszavárólag megküldi. (5) Az áthelyezett személyi anyaggyűjtőjét az átadó szerv az áthelyezés elrendelése esetén, a) ha az áthelyezésre a rendvédelmi szerven belül kerül sor, az átvevő szerv részére végleg eredetben átadja, b) ha az áthelyezésre a rendvédelmi szerven kívüli szervhez kerül sor, az átvevő szerv kérelmére betekintésre, visszavárólag ismételten megküldi. 12. § (1) A hivatásos állomány tagjának áthelyezését az erről szóló megállapodásban foglaltak alapján – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az átadó szerv szerinti állományilletékes parancsnok parancsban rendeli el. (2) A Magyar Honvédséghez történő áthelyezésre a hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a
4
TERVEZET! miniszter, – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében az országos parancsok jogosult. (3) Ha a 11. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti áthelyezésre a nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez kerül sor, az áthelyezésre a hivatásos állomány tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében a miniszter, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében az országos parancsok jogosult. (4) Ha a 11. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti áthelyezésre a rendvédelmi szerven kívül, a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez kerül sor, az áthelyezésre a kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból a miniszter, más szolgálati beosztásból az országos parancsnok jogosult. (5) Az áthelyezési parancs másodlatát vagy hitelesítési záradékkal ellátott másolati példányát az átvevő szerv részére meg kell küldeni. (6) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti rendvédelmi szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra egyebekben a Hszt. 99. §-ában foglaltak az irányadók. 13. § Az áthelyezés időpontjával – ha az áthelyezésre nem a rendvédelmi szerven belül, a 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor – a hivatásos állomány tagjának az átadó rendvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában megszűnik. Az átadó és az átvevő szerv megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában. 14. § Az áthelyezés az új szolgálati beosztás vagy munkakör ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető. 6. A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése 15. § (1) A Hszt. 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás (a továbbiakban: vezénylési megállapodás) tartalmazza különösen: a) a megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását, b) a más szervnél történő szolgálat teljesítésének helyét, kezdő időpontját és időtartamát, c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését, d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit, e) a vezényeltet a más szervhez vezénylés tartamára megillető illetményt vagy az annak alapjául szolgáló besorolást, f) a vezényeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását, g) a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját, valamint h) a vezényeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megállapodásban foglaltakat megértette és azok ismeretében a más szervhez vezénylésbe beleegyezik. (2) A vezénylési megállapodással érintett felek: a vezénylő szerv, a vezénylésre jogosult elöljáró, a miniszter, a fogadó szerv, a fogadó szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter és a vezényelt.
5
TERVEZET! (3) A vezénylési megállapodás a más szervhez vezénylés tartama alatt a vezénylési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a más szervhez vezénylés tartama azonban – a Hszt. 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a módosítással sem lépheti túl a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot. (4) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozó tagjának a közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylésére a Hszt. 65. § az országos rendőrfőkapitány és a vezénylés helye szerinti közigazgatási szerv megállapodása alapján kerül sor. 16. § (1) A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a miniszter, az országos parancsnok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az országos főigazgató. (2) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke vagy az országos főigazgató állományparancsban (a továbbiakban együtt: vezénylésről szóló parancs) rendeli el. (3) A vezénylési megállapodás a vezénylésről szóló parancs mellékletét képezi. A vezénylésről szóló parancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a vezénylési megállapodást már valamennyi fél aláírta. 17. § (1) A más szervhez vezénylés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a vezénylő szerv megkeresése alapján – jogosult. (2) A fogadó szerv vezetője a kezdeményezésről a más szervhez vezénylés tervezett időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a más szervhez vezénylés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárót. A vezénylő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható. (2) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezénylésre jelölt tagjának állományilletékes parancsnoka szolgálati érdekre hivatkozva a más szervhez vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a más szervhez vezénylés mellőzéséről vagy a más szervhez vezénylés kezdő időpontjának módosításáról. 18. § A fogadó szerv vezetője a vezénylésről szóló parancs és a mellékletét képező megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik a) a munkakör ellátására vezényelt esetében a vezényeltnek a fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezésére, meghatározott feladat ellátására vezényelt esetében annak a munkakörnek a meghatározására, amelynek szabályai a vezényelt fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint b) a vezényelt illetményének és járandóságainak megállapítására. 19. § (1) A más szervhez vezénylés – a Hszt. 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a törvény
6
TERVEZET! erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró állapítja meg. (2) A fogadó szerv vezetője a más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a más szervhez vezénylés megszüntetésének a Hszt. 64. § (1) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró szünteti meg a vezénylést. (3) A más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a vezényelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónak. A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a más szervhez vezénylés megszüntetéséről. (4) A rendvédelmi szerv a szolgálat érdekére hivatkozva kezdeményezheti a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónál a más szervhez vezénylés megszüntetését, ha a) a vezényelt olyan fegyelemsértést, bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, b) a vezényelt életvitele kifogásolhatóvá vált, c) a vezényelt a szolgálati viszonyából eredő továbbképzési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, d) az a rendvédelmi szerv által megjelölt szolgálati érdekből szükségessé vált, e) a rendvédelmi szervnél vagy a miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a vezényelt vezetői munkakörbe, szolgálati beosztásba kinevezését tervezik, vagy f) a vezényelt pályázattal az NKE-n oktatói, nevelői munkakört nyert el. (5) A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a más szervhez vezénylést a fogadó szerv egyidejű tájékoztatása mellett haladéktalanul megszünteti, ha azt a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból a fogadó szerv vezetője vagy a rendvédelmi szerv kezdeményezte. Ha a rendvédelmi szerv (4) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból kezdeményezi a megszüntetést, a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a fogadó szerv vezetőjének értesítését követően szünteti meg a más szervhez vezénylést. (6) A más szervhez vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a vezénylés megszüntetésének napját. 7. A vezényelt foglalkoztatása, a más szervhez vezényelt és a más szerv jogai és kötelezettségei 20. § (1) A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a Hszt. 108. §-a és 109. § (2)-(6) bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. § (2)-(8) bekezdése és 33/C. §-a, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A más szervhez vezényelt a fogadó szerv működési körében végzett tevékenysége során rendfokozatát nem használhatja, egyenruhát nem viselhet. Ez alól kivétel, ha a más szervhez vezénylés célja a fogadó szervnél a vezénylő szerv rendvédelmi feladataival összefüggő tevékenység ellátása. 21. §
7
TERVEZET! (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik: a) a rendvédelmi szerv vagy a miniszter által elrendelt továbbképzésen való részvétel, b) a rendvédelemi szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása, c) a szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés, az alkalmassági feltételek vizsgálatán való részvétel. (2) A más szervhez vezényelt a továbbképzési kötelezettségét a vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint teljesített továbbképzéseket a szolgálati viszonyon alapuló továbbképzési kötelezettség teljesítésekor be kell számítani. 22. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyból eredően – a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a más szervhez vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok: a) a rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a szolgálati beosztás betöltése, b) a rendvédelmi szervnél felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a tanulmányok folytatása, c) a rendvédelmi szerv által nyújtott vagy nyújtható lakhatási támogatás, d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás. (2) A más szervhez vezényeltet a fogadó szervnél a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl az alábbi jogosultságok illetik meg: a) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelező illetmény-, béremelés, valamint munkateljesítmény elismerése vagy premizáció, b) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a vezényelt a rendvédelmi szervtől nem részesült, c) a más szervhez vezényléssel – így különösen az utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költségek megtérítése, d) a fogadó szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, valamint azok viselése a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok szerint. (3) A Hszt. 63. § (4) bekezdése szempontjából a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetményként a más szervhez vezényeltet a vezénylés előtti napon megillető, egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a teljesítményértékelés alapján kapott juttatást. (4) Ha a fogadó szervnél az ellátott munkakörre tekintettel megállapítható illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege kevesebb a Hszt. 63. § (4) bekezdése szerint – a (3) bekezdésre figyelemmel – megállapított, a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél, akkor – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a különbözetet rendvédelmi keresetkiegészítésként kell folyósítani a vezényelt részére. (5) A vezénylési megállapodásban a felek – a vezényelt kifejezett hozzájárulásával – megállapodhatnak abban, hogy a más szervhez vezénylés tartamára a (4) bekezdéstől eltérően
8
TERVEZET! a vezényelt részére a fogadó szervnél megállapított illetmény nem éri el a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetmény összegét, a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a fogadó szervnél ellátott munkakörre érvényes bérrendszernek, besorolásnak megfelelő illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege. 8. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez 23. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervhez vezénylésére a 15-22. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A miniszter a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezényléskor meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagját meghatározott munkakör vagy feladat ellátására vezényelheti, azzal, hogy a vezényléskor mindkét esetben a Hszt. 65. § (2) bekezdése szerint megállapításra kerül a betöltött munkakör vagy szolgálati beosztás jogállási jellege. (3) A vezénylésről szóló határozatban a miniszter rendelkezik a) arról, hogy a vezénylésre a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására kerül-e sor, b) a vezénylés ideje alatt a vezényléssel ellátandó munkakör vagy meghatározott feladatra vezénylés esetében az ellátandó feladathoz kapcsolódó munkakör jogállási jellegéről: a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti munkakört vagy kormánytisztviselői munkakört tölt-e be, c) az illetmény megállapításának rendjéről, valamint d) a juttatások, járandóságok viseléséről. (4) Ha a vezénylés nem a minisztériumba történik, – a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján a vezénylésről szóló határozatban meghatározott keretek között – a munkakör és az illetmény meghatározásáról a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője külön állományparancs kiadásával gondoskodik. (5) A 15. § (3) bekezdése a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra utaló rendelkezése, valamint a 19. § (1) bekezdése a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetében nem alkalmazható. (6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állomány tekintetében a (2) bekezdés vonatkozásában a rendelkezést a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója vonatkozásában kell alkalmazni. 24. § (1) A vezénylést a miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára és a Hszt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv vezetője kezdeményezheti. (2) A vezénylés kezdeményezéséről annak tervezett ideje előtt legalább harminc nappal a vezénylő szerv vezetőjét a vezénylés kezdeményezője értesíti. E határidőtől a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel eltérhet. (3) Ezen alcím szerinti vezénylésről megállapodást nem kell készíteni, a vezényelt beleegyezését a vezénylés lényeges – a 15. § (1) bekezdés a)-g) pontok szerinti – tartalmát is tartalmazó iraton írásban kell rögzíteni. A vezényléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a vezénylésről szóló határozatban kell rendelkezni.
9
TERVEZET!
25. § (1) A kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe vezényelt illetményére és foglalkoztatására a 21. és 22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a foglalkoztatással kapcsolatos költségek nem a vezénylő szervet, hanem a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti fogadó szervet terhelik, ha a hivatásos állomány tagját a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez, b) a terrorizmust elhárító szervhez, vagy c) a minisztériumba vezetői beosztásba, vezénylik. (3) A Hszt. 341. § (1) bekezdés 21. pont a) alpontja alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározhat további olyan, – a miniszter által vezetett minisztériumban vagy a miniszter által irányított szervhez vezényléssel betölthető – szolgálati beosztásokat, amelyek esetében a foglalkoztatással kapcsolatos költségek nem a vezénylő szervet, hanem a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti fogadó szervet terhelik. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túl a vezénylés elrendelésekor a miniszter eseti jelleggel is dönthet úgy, hogy az érintett vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek vagy azok egy része a fogadó szervet terhelik. Ebben az esetben a költségek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket a vezénylésről szóló határozat tartalmazza. 26. § (1) A miniszter évente meghatározza a minisztériumban és az általa irányított önálló szerveknél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát. (2) A Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezénylés esetében szolgálati beosztásnak az a munkakör minősíthető, amely a) tartalmánál fogva kapcsolódik a rendvédelmi szervekkel kapcsolatos miniszteri irányítási, ellenőrzési feladatokhoz, vagy b) munkakör ellátása a fogadó szerv rendeltetése és a munkaköri feladatok alapján rendvédelmi képzettséget, tapasztalatot feltételez, vagy az a munkakör ellátását jelentős mértékben elősegíti. (3) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a 15-22. §-nak az illetménnyel és egyéb járandóságokkal kapcsolatos rendelkezéseit a Hszt. 66. §-ában foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni. (4) A szolgálati beosztásba vezényeltek esetében a szolgálati beosztásba kinevezésről és a szolgálati beosztás alapján meghatározott illetmény meghatározásáról a fogadó szerv vezetője külön állományparancsban gondoskodik. (5) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a) a 19. § (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben a vezénylés megszüntetésének okát és indokát a kezdeményezésben nem kell megjelölni, b) a 20. § (2) bekezdésének rendfokozatot és egyenruhát érintő rendelkezése nem alkalmazható, c) a 22. §-ban foglaltaktól eltérően illetményére és illetményjellegű juttatásaira a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok irányadóak, d) a 22. § (3)-(5) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlék helyett a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján megállapított mértékű hivatásos pótlékot kell figyelembe venni.
10
TERVEZET!
27. § A Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető – a Hszt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kivételekkel – a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mint a rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. 28. § (1) A hivatásos állomány tagjának a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a szolgálati beosztásba vezénylés szabályait kell alkalmazni. (2) A vezényeltet a Hszt. rendelkezései alapján megillető illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások a fogadó szervet terhelik. 9. Vezénylés ügyészi szervezethez 29. § (1) Az ügyészi szervezethez történő vezénylésre a 15-22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A Hszt. 67. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes vezénylés esetén a vezénylésről vagy annak megszüntetéséről a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője rendelkezik. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a legfőbb ügyész kezdeményezéséről, a vezénylésről és a vezénylés megszüntetéséről előzetesen írásban tájékoztatja a minisztert. 10. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre 30. § (1) A hivatásos állomány tagját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény alapján az NKE és a minisztérium között kötött megállapodás keretében a miniszter oktatói, nevelői munkakörbe vezényli, ha a) azt az egyetem rektora kezdeményezte, vagy b) a hivatásos állomány tagja pályázattal oktatói, nevelői vagy oktatással, oktatásigazgatással összefüggő munkakört nyert el. (2) Ha a vezénylés az (1) bekezdésben nem említett munkakörbe történik, a vezénylésre a 1522. §-t értelemszerűen alkalmazni kell. (3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében az (1) bekezdés vonatkozásában a rendelkezést a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója vonatkozásában kell alkalmazni 31. § (1) A Hszt. 68. § (3) bekezdésében meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét, az NKE Fenntartói Testülete egyetértésével úgy kell
11
TERVEZET! megállapítani, hogy az azzal kiegészített – idegennyelv-tudási pótlék nélkül számított – illetmény a) rektor esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnyolcszorosa, b) rektor-helyettes és dékán esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonhatszorosa, c) dékán-helyettes és karon kívüli intézet igazgatója esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnégyszerese, d) kari tanszékvezető, intézetigazgató és egyetemi tanár esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonkétszerese, e) vezetői munkakört be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap húszszorosa, f) egyéb vezetői munkakört betöltő esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap tizennyolcszorosa lehet. (2) Az (1) bekezdésben nem említett oktatói, nevelői munkakört ellátó vezényelt részére a kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként az NKE Fenntartói Testülete egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap négyszeresét. 11. Külföldre vezénylés 32. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 69. § (1) bekezdése alapján a miniszter által történő külföldre vezénylését a miniszter az országos parancsnok vagy az országos főigazgató véleményének bekérését követően rendeli el. (2) A külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a Hszt. 69. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a hivatásos állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik. (3) A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. 12. Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételei, rendje és az érintettet megillető juttatások 33. § Ezen alcím alkalmazásában: 1. családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó: a kihelyező miniszter által a kihelyező okiratban engedélyezett, a tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszttel a külföldi állomáshely szerinti országban közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó aa) házastársa, ab) élettársa, ac) vérszerinti, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke addig, amíg a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége fennáll, továbbá annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt a gyermek a huszadik életévét, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a huszonharmadik életévét betölti, feltéve, hogy a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanul,
12
TERVEZET! 2. harmadik ország: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Uniónak, 3. kihelyező miniszter: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állománya esetében a rendészetért felelős miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter, 4. kihelyező szerv: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 5. külföldi állomáshely: az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban lévő hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél, uniós ügynökségnél, intézménynél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak, 6. összekötő tiszt: az általános rendőrségi feladatokat ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja, akit a külföldi állomáshelyre tartós külszolgálatra külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a kihelyező szervet képviselve kapcsolatot tartson az adott állam bűnüldöző szerveivel, uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel, abból a célból, hogy hozzájáruljon a bűncselekmények megelőzéséhez vagy nyomozásához a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén, 7. tartós külszolgálat: az a külföldi állomáshelyen teljesített szolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja. 34. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából a hivatásos állomány azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagját lehet külföldre vezényelni, a) aki a külföldi állomáshelynek megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik, b) aki a jogszabályban meghatározott, a külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt külföldi állomáshelyen folytatandó tartós külszolgálatra alkalmas, c) akinél – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás vagy munkakör esetében – a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg. (2) A kihelyező szerv vagy a kihelyező miniszter az (1) bekezdésben foglaltakon túl előzetesen további szakmai, valamint a külföldi állomáshely viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket írhat elő. (3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés vagy teljesítésükre halasztás nem adható. 35. § (1) A hivatásos állomány tagjának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére az országos parancsnok tesz javaslatot. (2) A javaslat tartalmazza: a) a javasolt személy aa) személyazonosító adatait és rendfokozatát, ab) szolgálati helyét, ac) szolgálati beosztását,
13
TERVEZET!
b) c) d) e) f) g)
ad) képzettségre és szakmai tapasztalataira vonatkozó, az összekötő tiszti munkakör betöltése szempontjából releváns információkat, a külföldi állomáshely megnevezését, az összekötő tiszti munkakör tervezett feladatkörét, az azzal elérni kívánt célokat, valamint munkaköri leírását, a javasolt mandátumterületet, a külföldre vezénylés javasolt időtartamát, a javasolt személy tanácsosi vagy főtanácsosi munkakörbe történő besorolására és a szorzószám meghatározására irányuló javaslatot, a részletes költségvetési kihatások megállapításához és a személyügyi intézkedésekhez szükséges további adatokat, így a lakhatással, a gépjárműhasználattal, a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók kihelyezésével, a külföldi munkavégzés során felmerülő költségekkel: telefon, protokolláris költségek, biztosítás, devizaellátmány kapcsolatos adatokat. 36. §
(1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a kihelyező miniszter a kihelyező okiratban rendelkezik. A kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen: 1. a kihelyező szerv megnevezését, 2. az összekötő tiszt a) nevét, születési nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, b) hazai szolgálati beosztásának megnevezését és besorolását, c) hazai illetményét és egyéb járandóságait, d) külföldi állomáshelyén betöltendő munkakörének megnevezését, munkaköri kulcsszámát és szorzószámát, 3. a külföldi állomáshely megnevezését, 4. a tartós külszolgálat kezdő időpontját és a külföldre vezénylés várható időtartamát, 5. az összekötő tiszt havi devizaellátmányát és az e rendelet alapján meghatározott egyéb juttatásait, 6. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, családi jogállását, valamint a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóra nézve járó havi devizaellátmányt vagy családtagi pótlékot, 7. a külföldi állomáshelyre és a visszautazáshoz, valamint a szabadságra történő hazautazáshoz biztosított utazási napok számát, 8. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók külföldi – alap- és középfokú – oktatási költségei viselésének mértékét és időtartamát, 9. az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó egészségügyi ellátásával kapcsolatos feltételeket, 10. a külföldön használt szolgálati gépjármű fenntartási költségeit, 11. a protokolláris költségeket, 12. az összekötő tiszt kötelezettségeit és jogosultságait, a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket, 13. az összekötő tiszt irányításának módját. (2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását. (3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti elő, és azt a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt felterjeszti a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező miniszternek.
14
TERVEZET! (4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a külföldre vezénylés alatt a hivatásos állomány tagjának más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés 4. pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni. (5) A miniszter minden év január 31-ig tájékoztatja az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságát a harmadik országba kihelyezni kívánt összekötő tisztekről és feladatukról, valamint az Európai Unió bármely tagállamával összekötők kihelyezéséről kötött együttműködési megállapodásról. 37. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően. (2) A külföldre vezénylést megelőzően vezetői beosztást betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni. (3) Az összekötő tanácsos és az összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit és a munkaköri kulcsszámokat az 5. melléklet tartalmazza. (4) A szorzószámot az 5. mellékletben meghatározott keretek között a külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható. 38. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszűnik: a) a kihelyező okiratban meghatározott idő lejártával, b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a szolgálati viszony megszűnésével. (2) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) a kihelyezés visszavonásával, c) az összekötő tiszt kérelmére. (3) A külföldre vezénylés (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges. (4) A külföldre vezénylés (1) bekezdés szerinti megszűnéséről vagy (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a kihelyező miniszter határozatban rendelkezik. 39. § (1) A külföldre vezénylés a 38. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott visszavonással a tartós külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha a) az összekötő tiszt ellen indított fegyelmi vagy méltatlansági eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és tartós külszolgálatának folytatása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező szervtől nem várható el,
15
TERVEZET! b) utólag kiderül, hogy az összekötő tiszt a kihelyezés 34. § szerinti feltételeinek már a kihelyezéskor sem felelt meg, c) az összekötő tiszt tartós külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott, d) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen a tartós külszolgálatra alkalmatlan, e) a külföldi állomáshely megszűnik, illetve működését bármely okból a kihelyező miniszter tartósan – kilencven napot meghaladóan – szünetelteti, vagy f) kivételesen fontos szolgálati érdekből ez indokolt. (2) A külföldre vezénylésnek a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv vezetője kezdeményezi a kihelyező miniszternél. 40. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetében az áthelyezést megelőző és azt követő külföldre vezénylés időtartama együttesen nem haladhatja meg a Hszt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot. (2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez is az összekötő tiszt egyetértése szükséges. (3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező miniszter határozatban dönt. 41. § A kihelyező szerv a külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – amennyiben annak bekövetkezése előre látható – a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti. 42. § (1) Az összekötő tisztet a hazai illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell. (2) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható. (3) A tartós külszolgálat tartalma alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg. 43. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult. (2) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege a) a tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése
16
TERVEZET! napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendeletben (a továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány és b) az összekötő tiszt részére a külföldre vezényléskor az 5. mellékletben foglalt keretek között meghatározott szorzószám szorzata. (3) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmány a tartós külszolgálat megkezdése napjától a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (4) Az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell az 5. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani. (5) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető. 44. § (1) A különösen nehéz körülmények között tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmány-pótlékra jogosult. Az e körbe tartozó külföldi állomáshelyek körét és a devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. szerint kell megállapítani. (2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók. (3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá. 45. § (1) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmányon felül a kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a családtag tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár. (2) Nem jár családtagi pótlék az után a családtag után, aki a) a tárgyhónapban a külföldi állomáshely szerinti – a KüM R.-ben meghatározott – alapösszeget meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik, vagy b) bármely munkáltatónál külföldön teljes vagy napi négy órát meghaladó munkaidőben dolgozik. (3) A (2) bekezdés a) pontban szereplő jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni. (4) A családtagi pótlék összege a) házastárs vagy élettárs után aa) az összekötő tiszt devizaellátmányának 25%-a, ha a családtag nem rendelkezik külföldön szerzett jövedelemmel, ab) az összekötő tiszt devizaellátmányának 12,5%-a, ha a családtag bármely munkáltatónál legfeljebb négy órás részmunkaidőben dolgozik, b) a gyermek után a 2,5 szorzószámmal számított devizaellátmány ba) 10 %-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltéséig, bb) 15 %-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltését követően.
17
TERVEZET! (5) Az összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, amennyiben a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi kilencven napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni. (6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani. (7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát. 46. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az összekötő tiszt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során az összekötő tiszt és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést. (2) Az összekötő tiszt részére a lakásnak a kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét kell figyelembe venni. Amennyiben az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli. (3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli. (4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – amennyiben az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik. 47. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti. (2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli. (3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban együtt: összellátmányának) az 5 %-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja. (4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb
18
TERVEZET! mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként térítendő összeg nem éri el az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni. (5) A kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti. 48. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli. (2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani. 49. § (1) Ha az összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a fogadó ország jogszabályai szerint a kihelyezést követően válik tankötelessé, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi. (2) Ha a költségkeret felhasználásának engedélyezése a kihelyező miniszter külön jóváhagyásához kötött, úgy az erre irányuló előterjesztést az országos parancsnok terjeszti fel. Az iskoláztatási költség a befizetést igazoló számla alapján számolható el. (3) Az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget – a (4) bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles. (4) A (3) bekezdés szerinti tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a kihelyező miniszter külön engedélye alapján folyósítható. A tandíjköltség-térítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíjköltség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit. 50. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel és a hazai gépjárműhasználatra vonatkozó szabályok figyelembevételével a) az összekötő tiszt részére – a feladat jellegétől függően – a kihelyező szerv szolgálati gépjárművet biztosíthat, amelyet engedély alapján magáncélra is igénybe vehet a belföldön használt szolgálati gépjárművekkel azonos feltételek mellett, b) a saját tulajdonú gépjármű szolgálati célú igénybevétele egyedi elbírálás alapján történhet, c) a devizaelőleg felhasználásával vásárolt gépjárművet – a más jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – az összekötő tiszt a kihelyező szerv utasítása alapján összekötő tiszti munkakörével összefüggő feladatai ellátására is köteles használni.
19
TERVEZET! (2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti. 51. § A kihelyező szerv az összekötő tiszt részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet. 52. § (1) Az összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a tartós külszolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel. (2) Az összekötő tiszt kérelmére, a tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét. (3) A kihelyező szerv az összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hat havi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. (4) Az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni. (5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni. (6) A (2) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie. (7) Amennyiben a tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a devizaellátmányelőleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni. (8) Ha az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleget a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a tartós külszolgálat az összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. (9) Az egy évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmányelőleg nem adható. 53. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg.
20
TERVEZET! (2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll. 54. § (1) Az adó- és járulékfizetési kötelezettségre tekintettel a devizaellátmány KüM R. szerinti alapösszegét vezényeltenként bruttósítani kell a következők szerint: a) az összekötő tiszt adóköteles jövedelméhez igazodó legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs és a járulékfizetésre kötelezetteknél az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapulvételével meg kell állapítani a bruttósítási együtthatót, amelyet a „bruttósítási együttható = 1 - (adókulcs% + járulék%) x adóköteles hányad% : 10000” képlet alapján kell kiszámítani, b) a bruttósított alapösszeg a KüM R. szerinti alapösszeg és a bruttósítási együttható hányadosa. (2) Az összekötő tiszt bruttó devizaellátmányát és bruttó családtagi pótlékát a bruttósított alapösszeg figyelembevételével kell megállapítani. (3) Az összekötő tiszt részére kifizetésre kerülő nettó devizaellátmány és családtagi pótlék összegét a bruttósítás nélküli nettó alapellátmány alapján kell megállapítani és folyósítani. (4) A (2) bekezdés szerinti bruttó és a (3) bekezdés szerinti nettó devizaellátmány és családtagi pótlék különbözetének forintra átszámított összegét személyi jövedelemadóelőlegként, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékként kell befizetni és a kiküldöttnél elszámolni. A devizaellátmány-különbözetet a jogosultság időpontját megelőző hónap tizenötödik napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon kell forintra átszámítani. 55. § (1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a tartós külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A tartós külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan a külföldi állomáshelyen is kiadható. (2) Az összekötő tisztet az évi rendes szabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt – a betegség miatti hazatérés kivételével – a devizaellátmány változatlan összegben megilleti. 56. § (1) Az összekötő tiszt és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára – a külföldön eltöltött időre – a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt, vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, amennyiben a külföldi állomáshely szerinti ország és Magyarország között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú megállapodás vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogszabály nincs. (2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső esetekben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EU Tanácsi Rendeletben foglaltak az irányadók. 57. §
21
TERVEZET! (1) Az összekötő tiszt külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni. (2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő tiszt részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni. (3) Az összekötő tiszt külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő tiszt kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő tiszt külföldön elhunyt, az (1) bekezdés szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről. (4) Az összekötő tiszt elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető. 13. A szolgálati viszony szünetelése 58. § (1) A szolgálati viszony szüneteltetése iránt az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter intézkedik a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként történő nyilvántartásba vételéről szóló írásbeli bejelentését követő tizenöt napon belül, b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának állami vezetővé kinevezésének vagy megválasztásának napját követő tizenöt napon belül, c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból történő felmentésével egyidejűleg. (2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját. (3) Ezen alcím vonatkozásában 1. a szünetelés kezdő napja: a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként történő nyilvántartásba vételének napja, b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának állami vezetővé kinevezésének napja, c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból történő felmentés napja, 2. a szünetelés befejező napja: a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben aa) ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, akkor a visszalépés napja, ab) az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának napja, megválasztása esetén a mandátuma igazolásának napja, b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben az állami vezetői megbízatás megszűnésének napja,
22
TERVEZET! c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben az a nap, amikor a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállását megállapították, vagy ha a kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejező napja. 59. § (1) Azt, akinek szünetel a szolgálati viszonya, az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. (2) A hivatásos állomány tagjától a szünetelés időtartamára az egyéni szolgálati fegyverzetét és a lőszerkészletét be kell vonni, továbbá intézkedni kell a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel kapcsolatos, miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi intézkedések végrehajtására. 60. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. A szünetelés ideje alatt a szolgálati viszony – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – felmentéssel nem szüntethető meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony felmentéssel a szünetelés időtartama alatt is megszüntethető, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, vagy ha a hivatásos szolgálatra azért vált alkalmatlanná, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének. (3) A szolgálati viszony megszűnik továbbá, ha a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi fenyítésként kerül sor. (4) A szünetelés időtartama a Hszt. 282. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén a hivatásos szolgálati időbe beszámít, tényleges szolgálati időként azonban nem vehető figyelembe. 61. § (1) A szolgálati viszony szünetelése – a Hszt. 171. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével – a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti. (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a rendvédelmi szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére. 62. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének kezdő napjától a Hszt. 76. §-a alapján a hivatásos állomány tagja sem ruházati utánpótlási ellátmányra, sem étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult. (2) Ha a szünetelés év közben kezdődik vagy ér véget, a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének évében a szolgálati viszony alapján őt megillető szabadság időarányos, a szünetelés időtartamának beszámítása nélküli részére jogosult. 63. § (1) A Hszt. 74. §-a szerinti esetben az állami vezetői megbízás megszűnéséről a minisztérium személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége értesíti a rendvédelmi szervnek a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egység szerinti állományilletékes parancsnokot.
23
TERVEZET! (2) A szolgálati viszony szüneteltetésének megszüntetése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a jelöltségtől való visszalépésről, a tisztségbe való megválasztásról vagy annak elmaradásáról szóló írásbeli bejelentést követő tizenöt napon belül, bejelentés hiányában a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a miniszter által vezetett minisztériumnak az állami vezetői megbízatás megszűnéséről szóló értesítését követő tizenöt napon belül, c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejező napját követő tizenöt napon belül, ha az életvitel kifogásolható, akkor a felmentéssel egyidejűleg. (3) A Hszt. 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. szerinti illetményt és a 62. § (1) bekezdésében meghatározott juttatást és költségtérítést a szünetelés befejező napjától számítva kell folyósítani. 14. Vezetői juttatások 64. § (1) Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese (a továbbiakban ezen alcímben együtt: vezető) a 64-70. §-ában meghatározott vezetői juttatásokra jogosult. A vezetői juttatásokra való jogosultság a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn. (2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a rendvédelmi szervnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult vezető a megbízatásából adódó feladatait teljesíti. 65. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani a (3) bekezdés alapján, ha a saját és a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa lakásviszonyait is figyelembe véve Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelő lakással nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatali lakás: egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező budapesti vagy Budapest közvetlen vonzáskörzetében lévő lakás. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosult személy számára hivatali lakás használata a miniszter előzetes engedélyével vehető igénybe. (4) A jogosult személyt terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az esetlegesen felmerülő közös költség, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, valamint a távbeszélő-, internet- és televízió-szolgáltatás díja. A rendvédelmi szerv biztosítja a lakbért és a jogosultat a bérlettel kapcsolatban terhelő külön szolgáltatások díját. (5) A jogosult személy által használt hivatali lakás nem cserélhető el, a jogosult számára nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, továbbá a jogosult halála esetén a bérleti jogviszony megszűnik. (6) A jogosult személy köteles a hivatali lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni a jogosultság megszűnésekor. (7) A juttatás keretében létrejövő lakásbérleti jogviszonyra egyebekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadók.
24
TERVEZET! 66. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő vezetőt külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint a Hszt. 167. § (5) bekezdésének megfelelően kiadott miniszteri rendelet szerinti napidíj illeti meg. (2) A költségtérítés magában foglalja a) a szállásköltséget, b) a kiküldetés helyére történő kiutazási és hazautazási költségeket, valamint az utas- és poggyászbiztosítást, valamint c) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségek – számviteli bizonylatnak megfelelő okmánnyal vagy költségkifizetést alátámasztó egyéb bizonylattal igazolt – összegének megtérítését. (3) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő vezető a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére tarthat igényt, ha a feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy ha a feladata befejezése napján hazautazni nem tud. Ha a vezető a külföldi tartózkodása alatt térítésmentes elszállásolásban részesül, szállásköltség-térítésre nem tarthat igényt. (4) A külföldi szállás, szálloda kategóriáját a kiküldő rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója által belső szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell megválasztani. A küldöttség tagjai számára indokolt esetben a küldöttség vezetőjét megillető szállodában történő elhelyezés is biztosítható. 67. § (1) Ha a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik, az utazásnál a vezető részére turista osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható. (2) Vonattal történő utazás esetén a vezető első osztályt vehet igénybe. 68. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató személyes gépkocsihasználatra jogosult. A személyes gépkocsihasználathoz számukra gépkocsivezetőt kell biztosítani. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsit az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe. (2) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a (3) bekezdés szerinti engedéllyel jogosult személyes gépkocsihasználatra. (3) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a miniszter előzetes engedélyével vehetik igénybe a következő juttatásokat: a) személyes gépkocsihasználat, ideértve annak havi térítésmentes futásteljesítményét – a munkáltatói jogkört gyakorló országos parancsnok vagy országos főigazgató javaslatára, b) gépkocsivezető biztosítása – a munkáltatói jogkört gyakorló országos parancsnok vagy országos főigazgató javaslata alapján, ha azt a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik. (4) A országos parancsnok helyettesének és az országos főigazgató helyettesének személyes gépkocsihasználatához – az egy épületen belül elhelyezett, azonos szervezeti egységhez tartozó igényjogosultak számával arányos mértékben – egy-három igényjogosult esetén egy fő, négy-hat igényjogosult esetén két fő gépkocsivezető biztosítható. (5) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépkocsi tételes menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.
25
TERVEZET! 69. § (1) A személyes gépkocsihasználatra jogosult vezető a gépkocsi kilométer-számlálójának állását minden naptári hónap utolsó napján köteles az erre szolgáló formanyomtatványon rögzíteni. A 68. § (2) bekezdés szerinti jogosult személy a nyilvántartás szerinti havi futásteljesítmény azon része után, amely a miniszteri engedélyben meghatározott mértéket meghaladja, köteles a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a személygépkocsit üzemben tartó szerv részére az üzemanyag-költséget – a fizetési kötelezettség tudomására jutásától számított harminc napon belül – megtéríteni. (2) Nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség a térítésmentes futásteljesítmény elérését követően a tárgyhónap során megtett azon utakra, amelyek hivatalos jellegét a jogosult tételes menetlevéllel igazolja. (3) Személyes gépkocsihasználat címén a) az országos parancsnok és az országos főigazgató számára egy, legfeljebb felső-közép 8. kategóriájú személygépkocsit, b) az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese számára egy, legfeljebb felső-közép 7. kategóriájú személygépkocsit kell biztosítani. Ha a rendelkezésre álló járműállományból e juttatás nem oldható meg, a jogosult számára ideiglenesen eltérő kategóriájú személygépkocsi is kiadható. (4) A (3) bekezdés vonatkozásában a személygépkocsi-kategóriát a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló miniszteri utasítás szabályai szerint kell meghatározni. 70. § (1) A vezető számára számítástechnikai eszközök – hordozható személyi számítógép vagy táblagép – és rádiótelefon használatát kell biztosítani. (2) A miniszter belső szabályzatban állapítja meg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szerv hivatásos állományába tartozó vezető számára az (1) bekezdés szerinti eszközök használatára vonatkozó részletszabályokat és az internet-használati jogosultság részletes szabályait. 15. Záró rendelkezések 71. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba. 72. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet. Orbán Viktor miniszterelnök
26
TERVEZET! 1. melléklet a …/2015. (… …) Korm. rendelethez A rendvédelmi szervnek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervei
I. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
1. 2. 3. 4. 5.
A B C Központi szerv Területi szerv Helyi szerv Országos Rendőr- Készenléti Rendőrség rendőrkapitányság főkapitányság Bűnügyi Szakértői és határrendészeti Kutatóintézet kirendeltség Repülőtéri Rendőr Igazgatóság megyei, fővárosi rendőrfőkapitányság II. Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
1. 2.
A Központi szerv Nemzeti Védelmi Szolgálat
B Területi szerv –
C Helyi szerv –
III. Terrorizmust elhárító szerv
1. 2.
A Központi szerv Terrorelhárítási Központ
B Területi szerv –
C Helyi szerv –
IV. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv
1.
A Központi szerv
B Területi szerv
27
C Helyi szerv
TERVEZET!
2.
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
megyei, fővárosi katasztrófavédelmi katasztrófavédelmi kirendeltség igazgatóság Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ
3. 4.
V. Büntetés-végrehajtási szervezet
1. 2.
A Központi szerv Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
B Területi szerv büntetés-végrehajtási intézet
C Helyi szerv –
büntetés-végrehajtási intézmény
3.
VI. Országgyűlési Őrség
1. 2.
A Központi szerv Országgyűlési Őrség
B Területi szerv –
C Helyi szerv –
VII. Információs Hivatal
1. 2.
A Központi szerv Információs Hivatal
B Területi szerv –
C Helyi szerv –
VIII. Alkotmányvédelmi Hivatal
1. 2.
A Központi szerv Alkotmányvédelmi Hivatal
B Területi szerv –
28
C Helyi szerv –
TERVEZET!
IX. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1. 2.
A Központi szerv Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
B Területi szerv –
29
C Helyi szerv –
TERVEZET! 2. melléklet a …/2015. (… …) Korm. rendelethez A rendvédelmi szervek önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységei és az állományilletékes parancsnokok
I. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10.
A Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység a 3. sorban foglalt főigazgatóságok kivételével az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatósága Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet a 6. sorban foglalt igazgatóságok kivételével a Készenléti Rendőrség Készenléti Rendőrség igazgatósága Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságnak a megyei, fővárosi rendőr-főkapitány közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemei rendőrkapitányság határrendészeti kirendeltség
B Állományilletékes parancsnok országos rendőrfőkapitány főigazgató igazgató Készenléti Rendőrség parancsnoka igazgató igazgató megyei, fővárosi rendőrfőkapitány rendőrkapitány határrendészeti kirendeltségvezető
II. Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
1. 2.
A Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység Nemzeti Védelmi Szolgálat
B Állományilletékes parancsnok főigazgató
III. Terrorizmust elhárító szerv
1. 2.
A Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység Terrorelhárítási Központ
B Állományilletékes parancsnok főigazgató
IV. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv A
B
30
TERVEZET!
1. 2. 3. 4.
5.
Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
Állományilletékes parancsnok főigazgató igazgató igazgató igazgató
V. Büntetés-végrehajtási szervezet
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
B Állományilletékes parancsnok büntetés-végrehajtás országos parancsnoka Büntetés-végrehajtás Központi Kórház (Tököl) főigazgató-főorvos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító főigazgató-főorvos Intézet Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete igazgató (Tököl) a 3-5. sorban nem szereplő büntetés- büntetés-végrehajtási intézet végrehajtási intézet parancsnoka Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási igazgató Központja Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési igazgató és Rehabilitációs Központja VI. Országgyűlési Őrség
1. 2.
A Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység Országgyűlési Őrség
31
B Állományilletékes parancsnok Országgyűlési Őrség parancsnoka
TERVEZET! VII. Információs Hivatal
1. 2.
3. 4.
A B Önálló állománytáblázattal rendelkező Állományilletékes szervezeti egység parancsnok a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek a főigazgató-helyettes közvetlen főigazgató-helyettes alárendeltségében működő szervezeti elem az igazgató közvetlen alárendeltségében igazgató működő szervezeti elemek VIII. Alkotmányvédelmi Hivatal
1. 2.
3. 4.
A B Önálló állománytáblázattal rendelkező Állományilletékes szervezeti egység parancsnok a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek a főigazgató-helyettes közvetlen főigazgató-helyettes alárendeltségében működő szervezeti elem az igazgató közvetlen alárendeltségében igazgató működő szervezeti elemek IX. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1. 2.
3. 4.
A B Önálló állománytáblázattal rendelkező Állományilletékes szervezeti egység parancsnok a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek a főigazgató-helyettes közvetlen főigazgató-helyettes alárendeltségében működő szervezeti elem az igazgató közvetlen alárendeltségében igazgató működő szervezeti elemek
32
TERVEZET! 3. melléklet a …/2015. (… …) Korm. rendelethez A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzők és azok rövidítése
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A rendvédelmi szerv
B Rendfokozati jelző
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv Terrorizmust elhárító szerv Hivatásos katasztrófavédelmi szerv Büntetés-végrehajtási szervezet Országgyűlési Őrség Információs Hivatal Alkotmányvédelmi Hivatal Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
„rendőr”
C Rendfokozati jelző rövidítése „r.”
„rendőr”
„r.”
„rendőr” „tűzoltó” „büntetés-végrehajtási” „országgyűlési őr” „nemzetbiztonsági” „nemzetbiztonsági” „nemzetbiztonsági”
„r.” „tű.” „bv.” „ogy.” „nb.” „nb.” „nb.”
33
TERVEZET! 4. melléklet a …/2015. (… …) Korm. rendelethez I. A miniszter, az országos parancsnok és az országos főigazgató Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogkörei
1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
A A munkáltatói intézkedés tartalma I. Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések Hivatásos állományba vétel főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozati kinevezéssel egyidejűleg Szolgálati viszony megszüntetése kiemelt vezetői szolgálati beosztást betöltő esetében Szolgálati viszony megszüntetése főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében Szolgálati viszony szüneteltetése tábornok esetében Hivatásos állományba visszavétel főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében Magyar Honvédséghez történő áthelyezés tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő esetében Magyar Honvédséghez történő áthelyezés ezredes kivételével főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében A nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében A nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében A rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból A rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés más szolgálati beosztásból Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés a nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében
34
B A munkáltatói jogkör gyakorlója miniszter
miniszter országos parancsnok, országos főigazgató miniszter országos parancsnok, országos főigazgató miniszter országos parancsnok
miniszter
országos parancsnok
miniszter
országos parancsnok
miniszter
TERVEZET!
15.
16.
17.
18. 19. 20.
21. 22.
23.
24. 25.
26. 27. 28. 29. 30. 31.
Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés a nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés a rendvédelmi szerven kívüli, a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés a rendvédelmi szerven kívüli, a rendvédelmi szervet irányító miniszter irányítása alá tartozó szervhez más szolgálati beosztásból II. Rendfokozatot érintő döntések Tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba első alkalommal történő kinevezés Magasabb rendfokozatba történő soron kívüli kinevezés vagy előléptetés főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében III. Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések Kiemelt vezetői szolgálati beosztásba történő kinevezés, megbízás, kinevezés és megbízás visszavonása Szakirányító 1, szakirányító 2 és főosztályvezető 1 szolgálati beosztásba történő kinevezés, megbízás, kinevezés és megbízás visszavonása IV. Fegyelmi hatáskörök A rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés kiszabása az ezredesi rendfokozat kivételével a főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében A köztársasági elnök jogkörébe nem tartozó fegyelmi fenyítések kiszabása tábornok esetében V. Egyéb döntések Illetmény nélküli szabadság engedélyezése kiemelt vezető esetében A rendvédelmi szerv halottjává nyilvánítás Kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a köztársasági elnökhöz Különleges foglalkoztatási állomány tagjának a közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylése
35
országos parancsnok
miniszter
országos parancsnok
miniszter miniszter, országos parancsnok, országos főigazgató miniszter országos parancsnok, országos főigazgató országos főigazgató
miniszter
miniszter országos főigazgató miniszter országos rendőrfőkapitány
TERVEZET! 5. melléklet a …/2015. (… …) Korm. rendelethez
Munkaköri kulcsszámok és a deveizaellátmányhoz meghatározható szorzószámok az összekötő tisztek tartós külszolgálatra külföldre vezénylése esetében Kulcsszám 1. 2.
Munkakör Összekötő főtanácsos Összekötő tanácsos
Szorzószám 3,20-4,00 2,50-3,50
36
TERVEZET!
INDOKOLÁS az 1-3. §-hoz A tervezet általános rendelkezéseit tartalmazza, a tervezet hatályával kapcsolatosan, valamint értelmező rendelkezéseket és a tervezet egészét érintő alkalmazásai szabályokat. a 4-7. §-hoz A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: újHszt.) 340. § 1. pontjában szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján a következő három tárgykörre vonatkozó szabályozást tartalmazza: meghatározza a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) az újHszt. szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit, szervezeti egységeit; tartalmazza az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és az állományilletékes parancsnokok felsorolását; továbbá szabályozza a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok használatára vonatkozó szabályokat. 1. Az újHszt. szempontjából a Kormánynak meg kell határoznia a rendvédelmi szervek központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit, szervezeti egységeit, valamennyi rendvédelmi szerv esetében. A központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervek meghatározása egyrészt a vezetői beosztások miatt lényeges, az újHszt. vezetőkre vonatkozó szabályainak alkalmazása (kinevezés, illetmény, pótszabadság stb.) e meghatározás alapján lehetséges. Az újHszt. alábbi rendelkezései tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek esetében relevanciával bír a központi, területi és helyi szerv meghatározása. Szervi jogállás
Központi szerv
Területi szerv
Törvény rendelkezése jogszabályhely tartalom 2. § 19. pont az országos parancsnok fogalmába beletartozik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője (a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény így jelöli meg a vezetőt) 114. § (2) bekezdés a kiemelt vezetői beosztások közötti nevesítésre a) pont használja a törvény 114. § (7) bekezdés a szakirányító fogalmának meghatározásakor jelenik meg 143. § (4) bekezdés a vezetői pótszabadság mértékét tartalmazza a rendelkezés 9. melléklet az illetményszorzók meghatározását tartalmazza a melléklet 58. § (5) bekezdés a területi szerv vezetőjének a vezetői kinevezés határozott időre, 5 évre adható és egyszer meghosszabbítható, a meghosszabbítás az egyéni és a szervezeti teljesítményértékelés eredményétől függ 114. § (2) bekezdés a kiemelt vezetői beosztások közötti nevesítésre
37
TERVEZET!
a) pont 114. § (7) bekezdés 143. § (4) bekezdés 266. § (2) bekezdés 9. melléklet 58. § (5) bekezdés Helyi szerv
használja a törvény a szakirányító fogalmának meghatározásakor jelenik meg a vezetői pótszabadság mértékét tartalmazza a rendelkezés a szolgálati nyugdíjasnak az egyenruha viselésével kapcsolatos engedélyezési jogosult a területi szerv vezetője az illetményszorzók meghatározását tartalmazza a melléklet a helyi szerv vezetőjének a vezetői kinevezés határozott időre, 5 évre adható és egyszer meghosszabbítható, a meghosszabbítás az egyéni és a szervezeti teljesítményértékelés eredményétől függ
2. A tervezet tartalmazza az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységek és az állományilletékes parancsnokok felsorolását. Ezen fogalmak egymást feltételező fogalmak, vagyis minden szervezeti egységhez tartozik (kizárólag) egy állományilletékes parancsnok, amely alapján meghatározható, hogy az adott szervezeti egység állománya vonatkozásában ki jogosult az általános munkáltatói jogköröket gyakorolni. Az állománytáblázat a rendvédelmi szerv működése szempontjából alapvető jelentőségű dokumentum, az állományilletékes parancsnok pedig a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, így a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedések szempontjából kiemelten fontos ennek meghatározása. Az állománytáblázat tartalmazza: a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, a szolgálati beosztások ellátásához szükséges képesítési, képzettségi, végzettségi és egyéb követelményeket; tartalmazhatja továbbá a rendvédelmi szerv által más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel betölthető munkakörökre vonatkozó adatokat is. Az állományilletékes parancsnok a törvény értelmező rendelkezése szerint a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló vezetője (lehet a hivatásos állomány tagja, illetve nem hivatásos állományba tartozó is); a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére. E két fogalom elemeiből következik, hogy meg kell határozni, hogy mely szervezeti egységek rendelkeznek önálló állománytáblázattal, és ennek a szervezeti egységnek ki az állományilletékes parancsnoka. 3. A tervezet tartalmazza a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok használatára vonatkozó szabályokat. 38
TERVEZET!
A rendfokozati jelzők a következők: „rendőr” jelző, rövidítése „r.” (általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, terrorizmust elhárító szerv hivatásos állománya); „tűzoltó” jelző, rövidítése „tű.”; „büntetés-végrehajtási” jelző, rövidítése „bv.”; „országgyűlési őr” jelző, rövidítése „ogy.”; „nemzetbiztonsági” jelző, rövidítése „nb.” (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állománya). A rendokozati jelzők használata szempontjából mindig azt a rendvédelmi szervet szükséges figyelembe venni, amely rendvédelmi szervvel a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonya fennáll. Ebből következően a valamely, az újHszt. szerinti jogintézmény keretében bármely más szervezethez történő vezénylés nem befolyásolja a rendfokozati jelző használatát. Azaz a rendfokozati jelző akkor sem változik, ha az érintettet valamely másik rendvédelmi szervhez vezénylik. a 8-9. §-hoz Az újHszt. főszabályként a szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – meghatározott kivételekkel – az állományilletékes parancsnokhoz telepíti [újHszt. 2. § 3. pont, 31. § (2) bekezdés]. A törvény a kivételek két körét határozza meg: - egyrészt egyes kivételeket maga a törvény teremt meg, amikor egyes munkáltatói jogköröket maga a törvény telepíti például a miniszterhez, az országos parancsnokhoz vagy országos főigazgatóhoz, vagy akár a szolgálati elöljáróhoz. - másrészt felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató munkáltatói jogköreit (ún. kiemelt munkáltatói jogok) vagy éppen az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető által gyakorolható munkáltatói jogokat. A tervezett 4. melléklet határozza meg azon munkáltatói jogköröket – a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölésével –, amelyek az általános szabályozás alól kivételt képezve a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató hatáskörébe tartoznak. Itt kiemelést érdemel, hogy az Országgyűlési Őrség vonatkozásában - az Országgyűlésről szóló törvény értelmében valamennyi jogkör, amely az országos parancsnokhoz kerül telepítésre, az Országgyűlési Őrség parancsnokát illeti meg, külön rendelkezés nélkül, - míg a miniszterhez telepített jogköröket a tervezet 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az Országgyűlés elnöke gyakorolja; A jelenleg hatályos, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében szereplő ún. kiemelt munkáltatói jogok jelentősen átalakításra kerülnek, egyrészt azokban az esetekben, amikor az újHszt. közvetlenül határozza meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, másrészt mert számos jogintézmény már nem szerepel az újHszt.-ben vagy jelentősen megváltozott a szabályozása. A 4. melléklet alkalmazása szempontjából lényeges kiemelni, hogy az – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-ára is figyelemmel – nem tartalmazza azon munkáltatói jogköröket, amely jogköröket valamely törvény (az újHszt., ill. más, a rendvédelmi szervek
39
TERVEZET! jogállását érintő szervezeti törvény) telepít az állományilletékes parancsnokon kívüli személyhez. Így például a 4. melléklet nem tartalmazza - azon munkáltatói jogköröket, amelyek az újHszt. 32. § (1) bekezdése alapján tartoznak a köztársasági elnök hatáskörébe, és amelyek kapcsán az előterjesztést az újHszt. szabályaiból következően a miniszter teszi meg a köztársasági elnök felé, - a rendfokozatban visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítések kiszabásának jogkörének (az ezredesek kivételével) tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozók esetében az országos parancsnokhoz történő telepítését, mert azt az újHszt. 192. § (5) bekezdése rendezi, - a hősi halottá vagy szolgálat halottjává nyilvánítást, mert azt az újHszt. 262. § (1) bekezdése telepíti a miniszterhez, - a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilvánítás miniszteri vagy országos parancsnoki hatáskörét, mert azt az újHszt. 262. § (2) bekezdése meghatározza, stb. A 9. § tartalma szempontjából megjegyzendő, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó munkáltatói jogkörökről és azok gyakorlására feljogosított elöljárókról szóló 61/2011. (XII. 29.) BM rendelet szabályai nagy részének átvétele sem szükséges a végrehajtási szabályozásba, mert az ott megjelölt jogkörgyakorlók állományilletékes parancsnokok, ennél fogva gyakorolnak minden olyan munkáltatói jogkört, ami nem került máshoz telepítésre. Az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó szolgálati elöljáró vonatkozásában is irányadó, hogy azon jogkörök nem jelennek meg a tervezetben, amelyek esetében az újHszt. telepíti a jogkört az állományilletékes parancsnok helyett a szolgálati elöljáróhoz. Így pl. az újHszt. 20. § (2) bekezdése a tartózkodási helyről a szolgálatteljesítési helyre visszarendelés jogát a szolgálati elöljáróhoz telepíti, az újHszt. 135. § (6) bekezdése szerint a szolgálatteljesítési időbeosztást a szolgálati elöljáró közli a hivatásos állomány tagjával, az újHszt. 140. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az állományilletékes parancsnok a szolgálti elöljárót felhatalmazza a túlszolgálat elrendelésére, az újHszt. 141. § (1) bekezdése a szolgálati elöljáróhoz telepíti a készenlét elrendelésének jogát. Az ehhez hasonló, a törvény rendelkezéséből következően a szolgálati elöljárót megillető jogkörök tehát nem kerülnek megismétlésre a rendeletben. a 10-14. §-hoz Az újHszt. értelmében a hivatásos állomány tagja áthelyezhető: a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti és igazságügyi jogviszonyba b) más rendvédelmi szervhez c) a Magyar Honvédséghez. A Hszt. értelmében az áthelyezésre az a) pont esetében az állományilletékes parancsnok, a b) - c) pontok esetében differenciáltan a miniszter, illetve az országos parancsnok jogosult. A rendelet-tervezet részletesen meghatározza az áthelyezés eljárás-rendjét, így különösen - az áthelyezés kezdeményezésére jogosultakra vonatkozó rendelkezéseket, - az áthelyezésről szóló megállapodás előkészítésére vonatkozó szabályokat, - az áthelyezés legfeljebb 3 hónapra történő elhalasztásának lehetőségét, - az áthelyezés elrendelésének módját (a megállapodásban foglaltak alapján az állományparancsban), - a más rendvédelmi szervhez, illetve a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés esetén a jogkör gyakorlóját.
40
TERVEZET! A tervezet rendelkezik továbbá a hivatásos állományú lakhatási támogatásának sorsáról. A tervezet a közszolgálati hivatásrendek közötti átjárhatóságra figyelemmel, a Hszt. 124. §ában meghatározott eljárásrend alapján külön rendelkezik az áthelyezés kezdeményezésének azon formájáról, amikor a fogadó szerv a megüresedő szolgálati beosztást pályáztatás útján, a másik két érintett hivatásrend valamelyikéből kívánja betölteni. Ebben az esetben az áthelyezés – legfeljebb 3 hónapra történő – elhalasztásának lehetősége adott. a 15-31. §-hoz A Hszt. a vezénylés egyes formáit különálló jogintézményként szabályozza. A tervezet ezen §-ai az alábbi vezénylések részletszabályait tartalmazza: - más szervhez vezénylés, - vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez, - vezénylés ügyészi szervezethez, - vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. A tervezet részletesen szabályozza a felsorolt jogintézmények eljárás-rendjét, a vezényeltet a vezénylés ideje alatt megillető jogosultságokat és az őt terhelő kötelezettségeket, továbbá a vezénylés alatti munkáltatói jogokat. A tervezet ezen részének felépítése: - a 15-22. § tartalmazza a más szervhez vezénylés szabályait (vagyis a Hszt. 51. § (3) bekezdés c)-k) pontja szerinti szervekhez történő vezénylés szabályait, amely valamely szolgálati beosztásnak nem minősülő, „civil” munkakörbe történő vezénylés útján történik), - a 23-28. § tartalmazza a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés szabályait (vagyis a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez történő vezénylés szabályait), ezen belül: a 23-24. § a munkakör jogállási jellegétől független szabályokat tartalmazza, a 25. § (1) bekezdése csak a kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe vezényeltekkel kapcsolatos szabályt tartalmaz a 25. § (2)-(4) bekezdése és a 26-28. §-ok pedig csak a szolgálati beosztásba vezényeltekkel kapcsolatos szabályt tartalmaz. - a 29. § az ügyészi szervezethez vezénylésre vonatkozó szabályokat tartalmazza, - a 30-31. § a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés tekintetében meghatározza a folyósítható illetmény maximális mértékét, figyelemmel a felsőoktatási illetmény-kiegészítés lehetőségére. a 32. §-hoz A tervezet meghatározza a külföldre vezénylés eljárásrendjét, az erről rendelkező állományparancs kötelező tartalmi elemeit. A vezénylés ezen formáihoz kapcsolódó juttatások, költségtérítések formáiról és mértékéről önálló kormányrendelet fog rendelkezni. a 33-57. §-hoz
41
TERVEZET! Az újHszt. 340. § 7. pontja felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a diplomáciai és az összekötő tiszti szolgálat teljesítése érdekében tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételeit, rendjét és az érintettet megillető juttatásokat rendeletben állapítsa meg. A tervezet az összekötő tisztek vonatkozásában tartalmazza a szükséges szabályozást. A tervezet normaanyaga alapvetően a jelenleg hatályos, az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) szabályozására épül, melynek kiadására a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában foglalt felhatalmazás alapján került sor. A felhatalmazásnak megfelelően a tervezet kizárólag a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók tartós külszolgálatára irányadó végrehajtási szabályokat tartalmazza. A vezénylés feltételeinek szabályozása a gyakorlatra, valamint a hivatásos állományúak alkalmassági vizsgálataira irányadó jogszabályi háttérre figyelemmel az ER.-ben foglaltakhoz képest egyszerűsödött, a vezénylés rendje tekintetében pedig az újHszt. külföldre vezénylésre vonatkozó szabályai tették szükségessé az ER. rendelkezéseinek felülvizsgálatát és az alapul vett szabályozás módosítását. A juttatások tekintetében elmondható, hogy lényeges változtatásra az ER. szabályaihoz viszonyítva nem került sor. Ennek megfelelően az összekötő tiszt továbbra is az eredeti szolgálati beosztása szerinti illetménye mellett jogosult devizaellátmányra, devizaellátmánypótlékra. Az elhelyezés biztosításával, az iskoláztatás támogatásával, a protokolláris tevékenység finanszírozásával, a gépjárműhasználattal, valamint az elhalálozás esetén biztosított gondoskodással összefüggésben érdemi változtatásra szintén nem került sor, miként a devizaellátmány-előleg felvételének szabályai sem módosultak a hatályos szabályozáshoz képest. Habár a családtagi pótlékra irányadó rendelkezések lényegében szintén változatlanok maradtak, a hatályos szabályozás érdemi kiegészítéseként kell említeni a házastárs mellett az élettárs jogosító családtagok körében történő megjelenítését, emellett a tervezet pontosítja az összekötő tiszttel együtt élő gyermek fogalmát, egyértelművé téve, hogy e megfogalmazás alatt a vérszerinti gyermek mellett az örökbefogadott, a nevelt és a mostohagyermek is értendő. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában foglalt felhatalmazás ugyanakkor továbbra is hatályban van, ennek megfelelően nem az ER. hatályon kívül helyezésére, hanem módosítására kerül majd sor. Az ER. elsősorban ezt követően olyan tárgyköröket fog szabályozni, amely az összekötő tiszti szolgálat során a feladat ellátásával kapcsolatos szabályokhoz kötődik, így pl. az ER. 3. § (1) és (2) bekezdése, 5. §-a, 9. §-a. az 58-64. §-hoz A tervezet az újHszt. felhatalmazó rendelkezésének megfelelően szabályozza a szolgálati jogviszony szünetelésének eljárási rendjét. A szolgálati viszony szünetelése a szolgálati viszony módosításának egyik esete [újHszt. 52. § (1) bekezdés k) pont]. A szünetelésre három esetben kerülhet sor, ebből két esetkört a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény is tartalmazott, míg az újHszt. egy új szünetelési okot is megállapított. Az új okkal kapcsolatosan az újHszt. 54. § (2) bekezdése értelmében amikor a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben nemzetbiztonsági kockázat megállapítására
42
TERVEZET! kerül sor,és a jogviszony fenntartását az arra jogosult nem hagyta jóvá, őt a szolgálati beosztásából fel kell menteni, hiszen így nem láthatja el az adott beosztást. Ekkor soron kívül intézkedni kell a kifogástalan életvitel-ellenőrzésre. A szolgálati beosztásból felmentés és a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezése közötti időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának jogviszonya szünetel. E szünetelési okhoz kapcsolódó további rendelkezés, hogy akit a szolgálati beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de az újHszt. 54. § (2) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, az újHszt. 54. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztás felajánlásáig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kerül. A szolgálati viszony szünetelésére vonatkozó jognyilatkozat írásbeliséghez kötött [újHszt. 6. § (3) bekezdés a) pont], amelyből következik, hogy a szüneteléssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket kötelezően írásban kell megtenni. A törvény meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagjának mikor és mely időtartamban szünetel a szolgálati viszonya [újHszt. 73-75. §], így: - akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek, jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig; ehhez kapcsolódik, hogy a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a nyilvántartásba vételt, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását [újHszt. 27. §]; - ha a (rendvédelmi szervet irányító) miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki, kinevezésétől vagy megválasztásától az állami vezetői megbízatás megszűnéséig; - az újHszt. 54. § (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentettnek a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig. A jogok és kötelezettségek rendszere a szünetelés időtartama alatt alapvetően megváltozik [újHszt. 76. §]. A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja: - a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, - egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, - részére illetmény nem folyósítható, - ugyanakkor a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek sem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be. Figyelemmel a fentiekre is a szünetelés időtartama a szolgálati időpótlék szempontjából nem számít szolgálatban eltöltött időnek [újHszt. 156. § (2) bekezdés. Az újHszt. ugyanakkor általános jelleggel kimondja, hogy a szolgálati viszony szünetelésének időtartamát a hivatásos szolgálati idő fogalmába bele kell számítani, ha a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek [újHszt. 282. §]. A tervezet a törvényi keretek figyelembevételével állapítja meg a szünetelés eljárási szabályait. A szünetelés ténye a törvényből fakad, a tervezet az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat alapvetően három tárgykörben szabályozza valamennyi szünetelési ok esetében: a
43
TERVEZET! a szünetelés kezdetéhez kapcsolódó szabályok; a szünetelés tartama alatti szabályok; és a a szünetelés megszűnésének szabályai. A szünetelésre vonatkozó szabályozás áttekintését az alábbi táblázat tartalmazza: szünetelési ok: szabályozás
I. a szünetelés kezdetéhez kapcsolódó szabályok
II. a szünetelés tartama alatti szabályok
III. a szünetelés megszűnésének szabályai
1. választáson jelöltként nyilvántartásba vétel
2. állami kinevezés
vezetővé
3. nemzetbiztonsági kockázat miatti felmentés
bejelentés: az újHszt. 27. az állami vezetővé nemzetbiztonsági § (2) bek. alapján az kinevezésről a kockázat megállapítására állományilletékes rendvédelmi szervnek kerül sor és a jogviszony parancsnoknak tudomása van, ehhez nem fenntartását az arra ha nem tesz bejelentést: a kell bejelentés jogosult nem hagyta jóvá, szolgálati viszony sor kerül a szolgálati szünetel az újHszt. beosztásból felmentésre; alapján, a kötelezettség a rendvédelmi szervnek nem teljesítése fegyelmi erről tudomása van, eljárást von maga után ehhez nem kell bejelentés az állományilletékes parancsnok intézkedik a jelöltként történő állami vezetővé szolgálati beosztásból nyilvántartásba vételéről kinevezésének vagy történő felmentéssel szóló írásbeli bejelentést megválasztásának napját egyidejűleg követő 15 napon belül, ha követő 15 napon belül nem volt bejelentés, akkor a tudomásszerzést követő 15 napon belül a parancs vagy a határozat tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját kezdő nap: kezdő nap: állami kezdő nap: szolgálati nyilvántartásba vétel vezetővé kinevezés napja beosztásból történő napja felmentés napja a hivatásos állomány tagját a szünetelés kezdő napjától mentesíteni kell a szolgálati kötelezettség teljesítése alól egyéni szolgálati fegyverzetét és lőszerkészletét be kell vonni a szolgálati jogviszony folyamatos, - megszűnésére nem kerülhet sor, kivéve, ha a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi fenyítésként kerül sor [újHszt. 80. § (1) bek. f) pont, 185. § (1) bek. h) pont] - felmentés nem lehetséges, kivéve ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált [újHszt. 86. § (2) bekezdés d) pont] a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének [újHszt. 86. § (2) bek. b) pont] a hivatásos szolgálati időbe beszámít, ha a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek [újHszt. 282. § (2) bek.] a szünetelés a már megszerzett lakhatási támogatást [újHszt. 171. §] nem érinti (kivéve a felsorolt néhány esetet) illetményre, ruházati utánpótlási ellátmányra, étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult [újHszt. 76. § alapján] szabadságra jogosultság időarányosan, állami vezető estén az állami vezetőkre vonatkozó szabályok szerint [politikai vezető: Ksztv. 7. § (2) bek., szakmai vezető: Kttv. 214. § (2) bek.] befejező nap: választás befejező nap: állami befejező nap: a napja, mandátum vezetői megbízatás kifogásolható életvitelt igazolásának napja vagy megszűnésének napja megalapozó feltételek visszalépés napja fennállásának megállapítása napja vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejező napja
44
TERVEZET! szünetelési ok: szabályozás
1. választáson jelöltként nyilvántartásba vétel
2. állami kinevezés
vezetővé
3. nemzetbiztonsági kockázat miatti felmentés
bejelentés: az újHszt. 27. az állami vezetői a rendvédelmi szervnek § (2) bek. alapján az megbízás megszűnéséről tudomása van a állományilletékes a rendvédelmi szervet kifogástalan életvitel parancsnoknak, irányító miniszter által ellenőrzésről, ehhez nem a jelöltségtől való vezetett minisztérium kell bejelentés visszalépést, a tisztségbe személyügyi feladatokat való megválasztását, ellátó szervezeti egysége valamint annak értesíti a hivatásos elmaradását állomány tagját ha nem tesz bejelentést: a foglalkoztató szolgálati viszony rendvédelmi szerv szünetel az újHszt. állományilletékes alapján, a kötelezettség parancsnokát nem teljesítése fegyelmi eljárást von maga után (kivéve megválasztás, mert az jogviszony megszüntetési jogcím) a munkáltatói jogkört gyakorló intézkedik a szünetelés megszüntetéséről: a jelöltségtől való a rendvédelmi szervet a kifogástalan életvitel visszalépésről, a irányító miniszter által ellenőrzésének befejező tisztségbe való vezetett minisztérium napját követő 15 napon megválasztásáról, értesítését követő 15 belül, ha az életvitel valamint annak napon belül kifogásolható, akkor a elmaradásáról szóló felmentéssel egyidejűleg írásbeli bejelentést követő 15 napon belül, ha nem volt bejelentés, akkor a tudomásszerzést követő 15 napon belül a szünetelés megszűnését a szünetelés megszűnését a szünetelés megszűnését követően a szervezeti követően az újHszt. 59. követően – a kifogástalan egységénél az eredeti §-a szerint kell eljárni életvitel ellenőrzés szolgálati beosztásában (megfelelő szolgálati eredményétől függően: folytatja szolgálatát beosztás felajánlása, erről - az életvitel nyilatkozat, ha nincs kifogásolhatósága szolgálati beosztás, akkor esetén felmentéssel rendelkezési állományba megszűnik a szolgálati helyezés) viszony [újHszt. 54. § (3) bek., 86. § (2) b) pont] - ha az ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg: megfelelő beosztás felajánlása (erről nyilatkozat, ha nincs szolgálati beosztás, akkor rendelkezési állományba helyezés, ha a beosztást nem fogadja el, akkor felmentés) [újHszt. 54. § (4) és (9) bek., a 86. § (2) bek. c) pont.],
45
TERVEZET!
a 65-70. §-hoz A tervezet az újHszt. felhatalmazó rendelkezésének megfelelően szabályozza a rendvédelmi szervek első számú vezetői és azok helyettesei részére adható vezetői juttatásokat. A felhatalmazás alapján a tervezet az újHszt. 177. §-ában meghatározott vezetői körbe tartozók és helyetteseik részére adható, valamint őket megillető juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét tartalmazza. A tervezet az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese részére adható juttatásokat tartalmazza, alapvetően az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet szabályaira építve, figyelembe véve az ezen kormányrendeletet érintően tervezett változásokat is. A hatályos, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben szereplő szabályozáshoz képest kikerült - a szabályozásból az érintett vezetői körnek a pusztán a szolgálati igazolvány révén történő, a közigazgatás szervekhez, az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez való belépésre vonatkozó általános jogosultsága, tekintettel arra, hogy egyrészt a kérdéses jogosultság nem tekinthető juttatásnak, másrészt több tekintetben indokolatlan is egy ilyen jellegű általános felhatalmazás biztosítása, - a lakásfenntartási térítéssel kapcsolatos rendelkezések, - a kormányváró használatára vonatkozó jogosultságok, - a diplomata útlevélre való jogosultsággal kapcsolatos rendelkezések, tekintettel a külföldre utazásról szóló törvény szabályaira, - a Kormány központi üdülőjének használatával kapcsolatos juttatás, tekintettel arra, hogy ilyen üdülő már nincsen. A tervezet az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletben szabályozott tárgyköröknek megfelelően rendelkezik a juttatásokról. Ennek megfelelően a tervezetben szabályozott vezetői juttatások: - a lakhatással kapcsolatos juttatás (hivatali lakás használata) – 65. §, - külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások (költségtérítés, napidíj) – 66. §, - az utazással kapcsolatos juttatások (repülőgépen, vonaton történő utazás komfortfokozata) – 67. §, - a személygépkocsival kapcsolatos juttatások (személyes gépkocsihasználat, személygépkocsi kategóriájának meghatározása, gépkocsivezető biztosítása) – 68-69. §, - számítástechnikai eszközök, rádiótelefon és internet használata – 70. §. a 71. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. a 72. §-hoz Jelen tervezet helyezi hatályon kívül a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletet, tekintettel arra, hogy az abban szereplő (és továbbra is a Kormány rendeletalkotási körébe tartozó) tárgyköröket teljes egészében újraszabályozza a tervezet. 46
TERVEZET! A Kormány …/2015. (… …) Korm. rendelete a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 6. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. alcím tekintetében a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. alcím tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 11. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában és 17. pont a) és b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
1
TERVEZET! a 17. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 22. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 23. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 24. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 25. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 26. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 27. alcím tekintetében a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 28. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 29. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása 1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a) 5/D. § (2) bekezdésében a „más szervhez vezényelt tagjai” szövegrész helyébe a „más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai”,
2
TERVEZET! b) 5/G. § (2) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép. 2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása 2. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közszolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban álló,nyugállományú, valamint katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését – kérésére, az Ebtv. 18. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével – az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.” 3. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, kormánytisztviselő és közalkalmazott állománya tekintetében a fegyveres szervek állományában” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló állománya tekintetében a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományában” szöveg lép. 3. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása 4. § A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény” szöveg lép.
3
TERVEZET!
4. A tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása 5. § A tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet a) 6. §-át megelőző alcím címében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó”, b) 6. § (1) bekezdésében az „ – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti – fegyveres” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép. 5. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 115/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése 6. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 115/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet. 6. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása 7. § Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2)-(3) bekezdések szerinti kezességérvényesítési eljárás alkalmazandó:] „d) a Hszt. 172. § (1) bekezdése,” [szerinti lakáscélú állami készfizető kezességvállalásból származó beváltásokra.] 8. § Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet a) 6/A. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 115/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 172. § (1) bekezdése”,
4
TERVEZET! b) 6/B. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagja” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagja”, c) 6/B. § (1) bekezdésében a „Hszt. 115/A. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hszt. 172. § (2) bekezdésében” szöveg lép. 7. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 9. § (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) A Központ állománya az együttműködő szervektől – ha jogszabály lehetővé teszi – határozatlan időre, illetve – erre irányuló megállapodás alapján – határozott időre vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és kormánytisztviselőkből áll.” (2) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) A Központtal foglalkoztatási jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Központhoz vezényelt hivatásos állományúakra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénynek, továbbá a honvédek jogállásáról 2012. évi XCV. törvénynek és a végrehajtásukra kiadott rendeleteknek a vezénylésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” 8. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása 10. § (1) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatóira, valamint” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú hallgatóira, továbbá” szöveg lép. (2) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „honvéd tisztjelöltekre” szövegrész helyébe a „honvéd tisztjelöltekre, a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire” szöveg lép. 9. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása 11. §
5
TERVEZET! (1) Hatályát veszti a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében az „és a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a) 2. § (1) bekezdés f) pontja, b) 10/B. §-a, c) 1. melléklet 2. pont 2.6. alpontja. 10. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása 12. § A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.” szöveg helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” szöveg lép. 11. A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása 13. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép. 12. A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása 14. § A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Hszt. 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzése érdekében a jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásból történő felmentése napján megkeresi az NVSZ-t. A kifogástalan életvitel ellenőrzését ebben az esetben az elrendeléstől számított 15 napon belül kell befejezni, amely határidőt az elrendelő indokolt esetben egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja.”
6
TERVEZET! 15. § Az R1. a) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) ”, b) 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint más szervnél szolgálatot teljesítők esetén” szövegrész helyébe az „a Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése szerint a rendvédelmi szerven kívül szolgálatot teljesítők esetén”, c) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „fegyveres szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szerv”, d) 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 10. számú melléklete” szövegrész helyébe az „a Hszt. 3. melléklete”, e) 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „Hszt. 8. számú melléklete” szövegrész helyébe a „Hszt. 2. melléklete”, f) 7. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában, és c) pont ca) alpontjában a „beosztását” szövegrész helyébe a „szolgálati beosztását”, g) 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, c) pont cd) alpontjában és d) pont dc) alpontjában az „a Hszt. 10. számú melléklete” szövegrész helyébe az „a Hszt. 3. melléklete”, h) 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „Hszt. 8. számú melléklete” szövegrész helyébe a „Hszt. 2. melléklete”, i) 7. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában és d) pont db) alpontjában a „Hszt. 37/B. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontja”, j) 9. § (2) bekezdésében a „kifogástalan életvitel ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kifogástalan életvitel-ellenőrzés” szöveg lép. 16. § Hatályát veszti az R1. 8. § (1) bekezdésében az „ – a Hszt. 149. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – ” szövegrész. 13. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló 371/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése 17. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló 371/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. 14. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet módosítása
7
TERVEZET! 18. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében, valamint 3. § (6) bekezdésében a „fegyveres és rendvédelmi” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép. 15. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása 19. § A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXI. fejezete” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme” szöveg lép. 16. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 20. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. § 6. pontjában az „ösztöndíjas hallgatója” szövegrész helyébe a „nem tisztjelölt ösztöndíjas hallgatója” szöveg lép. (2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép. 17. Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet módosítása 21. § Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet a) 1. § (1) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira”, b) 1. § (2) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak nemzetközi szervezetbe történő vezénylése esetén is” szövegrész helyébe az „akkor is,
8
TERVEZET! ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának az Európai Unió intézményében történő foglalkoztatására külföldre vezényléssel (a továbbiakban: nemzetközi szervezetbe való vezénylés) kerül sor”, c) 8. §-ában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép. 18. A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása 22. § A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A 2. § c) pontja, a 17-18. §, valamint a 20-22. § hatálya a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek), és b) a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony) álló vagy a Hszt. 93. § (2) bekezdése alapján hivatásos szolgálati jogviszonyban állt hivatásos állomány tagjára (a továbbiakban együtt: hivatásos állományúra) is kiterjed.” 23. § A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet a) 1. § (7) bekezdésében, 2. § c) pont cb) alpontjában, 24. § (5) bekezdésében, 25. § (5) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi”, b) 2. § d) pontjában az „e) pontja szerinti személyek” szövegrész helyébe a „18. és 19. pontja szerinti személyek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka”, c) 17. § (5) bekezdésében a „11. mellékletében” szövegrészek helyébe a „4. mellékletében”, d) 20. § (5) bekezdésében a „11. mellékletében” szövegrész helyébe a „4. mellékletében”, e) 24. § (3) bekezdésében az „országos parancsnok – a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „országos parancsnokság – a (4) bekezdésben”, f) 24. § (4) bekezdésében fa) a „Hszt. 66/C. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (1) bekezdése szerinti”,
9
TERVEZET! fb) a „Hszt. 66/C. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (2) bekezdése szerinti”, g) 25. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „Hszt. 66/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hszt. 91. § (2) bekezdése”, h) 25. § (1) bekezdés d) pontjában a „Hszt. 66/A. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hszt. 91. § (9) bekezdésében”, i) 25. § (2) bekezdésében a „Hszt. 66/A. § (2) bekezdése” szövegrészek helyébe a „Hszt. 91. § (2) bekezdése”, j) 26. § (2) bekezdésében ja) a „Hszt. 66/C. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (1) bekezdése”, jb) a „Hszt. 53. § d) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 80. § (2) bekezdés e) pontja”, k) 10. mellékletében ka) a „Hszt. 66/C. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (1) bekezdése”, kb) a „fegyveres szerv” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellát szerv”, l) 11. mellékletében la) a „Hszt. 66/C. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (2) bekezdése”, lb) a „fegyveres szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellát szerv”, m) 12. mellékletében ma) a „Hszt. 66/C. § (1) és (2) bekezdései” szövegrész helyébe a „Hszt. 93. § (1) és (2) bekezdése”, mb) a „fegyveres szerv” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellát szerv” szöveg lép. 19. A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása 24. § A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya – a szolgálati helyétől függetlenül – az e rendeletben foglaltak szerint rendészeti alapvizsgát tesz, valamint rendészeti szakvizsgát tesz vagy tehet. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Hszt. 320. §-ában meghatározott különleges foglalkoztatási állományba tartozókra.”. 25. § A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
TERVEZET! (E rendelet alkalmazásában:) „a) rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter: a Kormány rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító vagy felügyelő tagja, továbbá az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke”. 26. § A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alapvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes vizsgát nem tesz. Ha a vizsgázó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az ismétlővizsgát önhibájából eredményesen letenni nem tudja, akkor a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv intézkedik annak megállapítása iránt, hogy a vizsgázó szolgálati viszonya törvény erejénél fogva történő megszűnésének Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő törvényi feltétele beállt.”. 27. § A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a) 2. § b) pontjában az „– a Hszt. 49/D. §-a kivételével – más szervhez vezénylés” szövegrész helyébe a „más szervhez vezénylés, ügyészi szervezethez vezénylés vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés”, b) 2. § c)-e) pontjában, 4. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 23. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, 25. § (2) bekezdésében, valamint az 1. melléklet II. pont 6. alpontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, c) 23. § (4) bekezdés a) pontjában a „tiszt, főtiszt vagy tábornok tagja” szövegrész helyébe a „tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja”, d) 23. § (4) bekezdés b) pontjában a „tiszt, főtiszt, tábornok” szövegrész helyébe a „tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó személy”, e) 27. § (2)-(5) bekezdésében, valamint 29. § (1) bekezdésében a „mindenkori kormánytisztviselői” szövegrész helyébe a „rendvédelmi”, f) 2. mellékletében a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, valamint a „FEGYVERES” szövegrészek helyébe a „RENDVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ” szöveg lép. 28. § Hatályát veszti a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 9. § (4) és (5) bekezdése.
11
TERVEZET! 20. Az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakérőkre vonatkozó szabályokról szóló 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet módosítása 29. § Az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakérőkre vonatkozó szabályokról szóló 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet a) 1. § c) pontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó”; b) 34. § (1a) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szakértőkre a Hszt. 52/A. §-ban” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 70. §-ában” szöveg lép. 21. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása 30. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. mellékletében a) a „K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek” alcím a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjai”, b) a „K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat” alcím d) pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagját” szöveg lép. 22. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet módosítása 31. § A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A rendelet hatálya a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel] „b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és ezek hivatásos állományának tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja), valamint,” [terjed ki.] 32. §
12
TERVEZET! A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Az értékelő vezetőnek – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – tárgyév január 31-ig meg kell határoznia a) a közszolgálati tisztviselők és a katonai állomány tagjai vonatkozásában az értékelt személy első féléves, illetve éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, b) a hivatásos állomány tagjai vonatkozásában az értékelt személy éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. (2) Az értékelő vezetőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek vonatkozásában – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – tárgyév július 15-ig meg kell határoznia az értékelt személy második féléves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit.” 33. § A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit évente, a tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie.” 34. § A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a) 2. § (2) bekezdésében, valamint 3. § (2) bekezdésében a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, b) 11. § (5) bekezdésében, valamint 23. § (2) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép. 35. § Hatályát veszti a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „és a hivatásos állomány tagját” szövegrész, b) 25. § (2)-(5) bekezdése. 23. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása 36. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép.
13
TERVEZET! 24. Az Információs Hivatal hivatásos állománya teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a teljesítményértékelés elemeinek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 552/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése 37. § Hatályát veszti az Információs Hivatal hivatásos állománya teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a teljesítményértékelés elemeinek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 552/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet. 25. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása 38. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter a rendészetért való felelőssége keretében előkészíti) „b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira,” (vonatkozó jogszabályokat). 26. A nyugellátások és egyes más ellátások 2015. január havi emeléséről szóló 348/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 39. § A nyugellátások és egyes más ellátások 2015. január havi emeléséről szóló 348/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés u) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép. 27. A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 40. § A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet hatálya] [a költségvetési szervekre és a foglalkoztatotti állományukba tartozó,] „ac) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti,”
14
TERVEZET!
[jogviszonyban állókra és] [terjed ki (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).]. 41. § A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 3. § vonatkozásában – a (2) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni:] „c) a Hszt. 168. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,”. 28. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság közszférában történő igénybevételéről szóló 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 42. § A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság közszférában történő igénybevételéről szóló 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendelet hatálya kiterjed) „b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény,”. 29. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása 43. § A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a) 7. § (1) bekezdés n) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai”, b) 9. § (2) bekezdésében a „fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának” szöveg lép. 30. Záró rendelkezések 44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.
15
TERVEZET! (2) A 10. § (2) bekezdés és a 20. § (1) bekezdés 2016. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor miniszterelnök
16
TERVEZET! INDOKOLÁS az 1. §-hoz A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: újHszt.) vezényléssel kapcsolatos szabályainak változásaira tekintettel szükséges módosítást tartalmaz (tekintettel arra, hogy a hatályos törvény szerinti „más szervhez vezénylés” fogalom tágabb, több olyan jogintézményt is magában foglal, amelyeket az újHszt. külön jogintézményekként szabályoz), valamint a törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást tartalmaz. a 2-3. §-hoz A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával és a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosításokat tartalmaz. a 4. §-hoz A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást tartalmaz. az 5. §-hoz A tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával és a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosításokat tartalmaz. a 6. §-hoz A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 115/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése szükséges, tekintettel arra, hogy az már korábban végrehajtott módosításokat tartalmaz. a 7-8. §-hoz Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával, a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel, valamint a törvényi hivatkozásokkal kapcsolatos módosításokat tartalmaz. a 9. §-hoz
17
TERVEZET! A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek a személyi állományra vonatkozó 19. és 20. §-át módosítja: a törvény címének megváltozásával és a vezényléssel kapcsolatos módosításokat tartalmaz, egyidejűleg az érintett rendelkezésben a már korábbi jogszabály-módosításokból következően a kormánytisztviselőket szerepelteti köztisztviselők helyett. a 10. §-hoz A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalommal kapcsolatos módosítást tartalmaz, valamint – későbbi hatálybalépéssel – a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire vonatkozóan is módosítja a kormányrendeletet. a 11. §-hoz A Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság megszüntetésére vonatkozó döntésnek megfelelően a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendeletben hatályon kívül helyez valamennyi, a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóságra vonatkozó rendelkezést. a 12. §-hoz A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást tartalmaz. a 13. §-hoz A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendeletben a törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást tartalmaz. a 14-16. §-hoz A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet az újHszt. felhatalmazás alapján is szabályozandó tárgykört szabályoz. Tartalmazza egyrészt a törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást, a „más szerv” fogalmának megváltozott tartalmára tekintettel szükséges módosítást, a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást, a törvényi hivatkozások módosítását. Mindezeken túlmenően az új törvényben újonnan megjelenő, az újHszt. 54. §-ában szereplő szabályozásra tekintettel rövidebb határidőt határoz meg az ott megfogalmazott esetekben, tekintettel arra, hogy az érintettek akár nekik nem felróható okból is kerülhetnek az érintett rendelkezés hatálya alá és indokolt, hogy a függő jogi helyzetük – és a szolgálati viszonyuk szünetelése – a lehető legrövidebb ideig tartson. a 17. §-hoz
18
TERVEZET!
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló 371/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet megalkotására irányuló felhatalmazás az újHszt. hatálybalépésével egyidejűleg 2015. július 1-jén hatályát veszti, ezért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 10. § (4) bekezdése alapján, a Jat. 13. § (1) bekezdésére is figyelemmel szükséges a kormányrendelet hatályon kívül helyezése. a 18. §-hoz A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást hajt végre. a 19. §-hoz A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletben az új törvény címének megváltozásával és egy törvényi hivatkozással kapcsolatos módosítást tartalmaz. a 20. §-hoz A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást hajt végre, valamint – későbbi hatálybalépéssel – a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire vonatkozóan is módosítja a kormányrendeletet. a 21. §-hoz Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást, az újHszt. külföldre vezénylési szabályaival való összhang megteremtését célzó módosítást és az új törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást tartalmaz. a 22-23. §-hoz A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendeletben az új törvény címének megváltozásával kapcsolatos módosítást, a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást, a törvényi hivatkozások módosítását, az országos parancsnok fogalmával és az új fogalomként bevezetett országos főigazgatóval kapcsolatos módosítást hajt végre.
19
TERVEZET! a 24-28. §-hoz A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást, a törvényi hivatkozások módosítását, a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást, a törvényi hivatkozások módosítását, a „más szervhez vezénylés” helyébe lépő több jogintézmény felsorolását, valamint a rendfokozati állománycsoportokkal kapcsolatos törvényi szóhasználatnak megfelelő módosítást tartalmaz. Egyben az újHszt.-ben bevezetésre kerülő rendvédelmi illetményalap fogalomra tekintettel a kormányrendeletben szereplő illetményalapot is módosítja, ezen túlmenően az újHszt.-ben meghatározott, a képzésekkel kapcsolatos szabályoknak megfelelően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásokba történő kinevezést szolgálati érdekből rendészeti szakvizsga hiányában is lehetővé tette. a 29. §-hoz Az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakérőkre vonatkozó szabályokról szóló 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást és az új törvény címére tekintettel szükséges, valamint a törvényi hivatkozásra vonatkozó módosítást tartalmaz. a 30. §-hoz Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosítást hajt végre. a 31-35. §-hoz A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendeletben az új törvény címével és a fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezéssel kapcsolatos módosításokat végzi el. Ezen túlmenően elvégzi azon módosításokat, amelyek arra tekintettel szükségesek, hogy a hatályos szabályozástól eltérően az újHszt. évi egy kötelezően elvégzendő egyéni teljesítményértékelést ír elő. a 36. §-hoz A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást hajt végre. a 37. §-hoz Az Információs Hivatal hivatásos állománya teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a teljesítményértékelés elemeinek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 552/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet
20
TERVEZET! kiadására olyan felhatalmazó rendelkezés alapján került sor, amely 2014. június 6-án hatályát vesztette. Jelenleg és az újHszt.-ben is a tárgykör szabályozására a rendvédelmi szervet irányító miniszter kap felhatalmazást. A kormányrendelet módosítása mindenképpen szükséges, ugyanakkor arra a felhatalmazó rendelkezés hiányában nincs lehetőség. Ezért a tervezet a kormányrendelet hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, azzal, hogy az Információs Hivartalt irányító Miniszterelnökséget vezető miniszter által kiadott rendeletben szükséges a tárgykört szabályozni. a 38. §-hoz A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben a fegyveres szerv fogalmának megváltozásából eredő módosítást tartalmazza, ezzel egyidejűleg a szerződéses állományra vonatkozó szövegrészt elhagyja a rendeletből. a 39. §-hoz A nyugellátások és egyes más ellátások 2015. január havi emeléséről szóló 348/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást hajt végre. a 40-41. §-hoz A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást hajt végre, továbbá a kormányrendeletben szereplő törvényi hivatkozást is módosítja. a 42. §-hoz A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság közszférában történő igénybevételéről szóló 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást hajt végre. a 43. §-hoz A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben az új törvény címével kapcsolatos módosítást ésa fegyveres szerv fogalmat felváltó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kifejezésre tekintettel szükséges módosítást hajt végre. a 44. §-hoz A tervezet hatálybalépésének időpontját tartalmazza, az újHszt. hatálybalépési időpontjára tekintettel 2015. július 1-jei nappal. Ez alól kivételt képez a tisztjelöltekkel kapcsolatos módosítás, amelyek hatályba lépése az újHszt. tisztjelöltekkel kapcsolatos szabályozásának 2016. július 1-jei hatálybalépéséhez igazodik.
21
