Miért kell csökkenteni a minisztériumok kiadásait? A takarékosságot az állam magán kezdi. Nincs még egy kormány, amely ilyen komoly megszorítást hajtott volna végre a politikán és az államon, mint a második Gyurcsány-kormány. A baloldal azt mondja, élvezzen kevesebb előjogot, és viseljen nagyobb felelősséget a politikus. Ebben a koalíció elment odáig, ameddig lehetett. Az állam további karcsúsítása már csak az ellenzék támogatásával volna lehetséges.
•
A központi közigazgatásban 14-ről 11-re a csökkent a minisztériumok száma, és negyedével az ott dolgozók létszáma. Feleannyi államtitkár és főosztályvezető dolgozik a tárcáknál, és a korábbi 750 helyett ma már 300-zal kevesebb az állami gépkocsi. Emellett a minisztériumi háttérintézmények legtöbbje megszűnik vagy átalakul. Radikálisan átalakulnak nemcsak a központi, hanem az országos költségvetési intézmények is. Regionális összevonással, a felesleges intézmények megszüntetésével több mint 12 ezer fővel csökken az itt foglalkoztatottak száma.
•
Csökkennek a politikusok előjogai, kedvezményei is. Megszűnik a képviselők ingyenes tömegközlekedési támogatása, és mostantól minden költségtérítést csak számla ellenében vehetnek igénybe. A kedvezmények megvonása jegyében a képviselők utazásakor nem jár I. osztályú repülőjegy, csak turistajegy, de csökken a lakhatási támogatás összege is. Csökken a külföldi utazáskor kapható napidíjak köre és összege, és mostantól kötelező számlával igazolni a kiadásokat. Ezután a képviselők kevesebb pénzt kapnak a bizottságokban betöltött posztok után, és szigorúbbá váltak a vagyonnyilatkozatok szabályai is.
Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztosítási járulékait? Korszerűbb egészségügy Az egészségügyünk ma egyszerre szegény és pazarló: minden 100 forintunkból több mint nyolcat az egészségügyre költünk, mégis 6 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint a nyugat-európai társaink. Ráadásul nagy a valószínűsége annak is, hogy ennek a rövidebb életnek egy tekintélyes részét is betegségben töltjük. Az okok között az egyik legfontosabb a mai magyar egészségügy állapota. Az, hogy egy rossz rendszerben, rosszul költjük el a pénzt. Ezért kell a gyökeres átalakítás az egészségügyben. Ezért kell a reform.
•
Legalább félmillióra tehető azoknak a száma, akik úgy veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy nem rendezett a biztosításuk, és részben vagy egészen potyautasok. A Kormány szándéka ezért az, hogy kialakítja az egészségbiztosítási azonosítóhoz (TAJ kártyához) kötött jogviszony-igazolás rendszerét. Létrehozzuk az ún. egyéni "számlát" annak érdekében, hogy befizetéseink egy helyen legyenek nyilvántartva, és átlátható lehessen, hogy mikor, miért mennyit fizettünk, illetve fizettek utánunk.
•
Mivel nem tudjuk pontosan, hogy mit várhatunk el a befizetéseinkért, és mi számít pluszszolgáltatásnak, kétszer is fizetünk az ingyenesnek mondott egészségügyért: először fehéren, a járulékainkkal, aztán feketén, a hálapénzzel. A kötelező egészségbiztosítás akkor lesz valódi biztosítás, ha biztosítási csomagokat határozunk meg. Ezek megmutatják, hogy milyen szolgáltatások járnak nekünk alanyi jogon, milyenek a kötelezően fizetett járulékokért, és milyenek az esetleges önkéntes, többletbiztosítási-díjért.
•
A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.
o
Az első, úgynevezett Alapcsomagba tartoznak azok az ellátások, amelyek állampolgári (sőt: emberi) jogon mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy valakinek van biztosítása vagy nincsen: mentés, sürgőségi ellátások, életveszély elhárítása, anya- és csecsemővédelem, stb.
o
A második a biztosítási csomag a legegyszerűbben úgy írható le, hogy a lényegét tekintve
azokat az egészségügyi szolgáltatásokat fedezi, amelyeket biztosítottként ma is megkapunk, amikor rendelőbe, vagy kórházba megyünk. A cél tehát ebben az esetben az, hogy a befizetett járulékokért ezzel a csomaggal a lakosság lakhelytől, származástól és vagyoni helyzettől függetlenül hozzájuthasson a szükséges és általánosan biztosítható ellátásokhoz.
o
•
És létrejönne egy kiegészítő csomag is. Amennyiben a II. csomag ellátásait valaki más tartalommal, más eljárásrendben akarja igénybe venni, mint ahogy az jár - és ez orvosi szempontból megengedhető - akkor saját pénze, önkéntes biztosítása terhére ezt megteheti. Ez a csomag tartalmazza a kényelmi többletszolgáltatásokat is.
Az egészségügy legnagyobb nyavalyája a hálapénz. A mai a leginkább fizetős egészségügy, hiszen ma kétszer fizetünk mindenért: egyszer tisztán - a járulékainkkal. Majd feketén - a hálapénzzel. Felmérések szerint ma minden második magyar úgy gondolja: az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön. Így ma évente legalább 80-100 milliárd forintnyi hálapénzt fizetünk ki, az orvosok egy szűk körének. Ez az összeg ötször akkora, mint amennyibe a magyarországi mentőszolgálat egész évben kerül! Nyugat-Európában gyakorlatilag nem létezik hálapénz, és a szakemberek szerint ennek az egyik fő oka az önrészfizetés, a vizitdíj. Ennek az alapelve az, hogy inkább fizessünk keveset tisztán, mint sokat feketén. Nekünk, szocialisták számára az egészségügyi reformban is a szolidaritás a legfontosabb: az, hogy közösen viseljük a terheket, de ne egyenlően: aki tehetős, vállaljon több felelősséget, akinek támogatásra van szüksége, kapjon több lehetőséget. Ebből nem engedünk.
Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát?
•
Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításából, természetesen bérükkel arányosan, nagyobb részt kell vállalniuk a munkajövedelemmel rendelkező aktív, felnőtt embereknek, mint azoknak, akik már nyugdíjasok, gyesen vannak vagy munkanélküliek.
•
Mert a munkavállalók és a munkaadók által fizetett járulékok képezik a háziorvosi-kórházi ellátás, a gyógyszertámogatás, a táppénz és a rokkantnyugdíjak forrását. A járulékok emelése biztonságosabbá teszi az egészségügy finanszírozását, amelyet ma csak részben fedeznek a járulékbevételek. 2006-ban az Egészségbiztosítási Alap tervezett kiadásai mintegy 400 milliárd forinttal haladják meg a járulékbevételeket, amit költségvetési forrásból - közös adóforintjainkból - kell kipótolni.
•
2006 szeptemberében a jelenlegi 4%-ról 6%-ra, 2007 januárjában pedig 7%-ra emelkedik a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának mértéke. Ezzel egyidejűleg szeptembertől a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra nő a munkavállalói járulék mértéke, ami a munkanélküli biztosítás egyik forrása.
•
A járulékemelés, párosulva a személyi jövedelemadó 2007.januári változásával, nem csupán abszolút összegben, de arányaiban is nagyobb terhet hárít a magasabb jövedelműekre, mint azokra, akiknek alacsony a fizetése.
Ezért
Miért kell bevezetni a tandíjat a felsőoktatásban? Mert 15 év alatt négyszeresére nőtt a felsőoktatásban tanulók létszáma, és hétszeresére a felsőoktatás költségvetési támogatása. Ezt a támogatást az adóbevételekből finanszírozza az állam, tehát ma még a főiskolások, egyetemisták költségeit nagyrészt a szakmunkásoknak és érettségizett munkavállalóknak kell kifizetniük.
•
Mert igazságtalan, hogy a felvételkor véglegesen eldől, hogy ki szerez ingyen diplomát, és kinek kell ezért - ha a valóságos költségeknél kevesebbet is, de - fizetnie. Ma a jó családi háttérrel rendelkező, elit középiskolából érkező fiatalnak sokkal nagyobb esélye van arra, hogy bekerüljön az államilag finanszírozott képzésbe, mint annak, aki bár tehetséges, de rosszabb körülmények közül érkezik.
•
Aztán pedig hiába tanul jól egy diák, a költségtérítéses szakon mindvégig ugyanannyit fizet, aki pedig bejutott az államilag finanszírozott szakra, akárhogy bukdácsol is, nem kell fizetnie.
Ezért:
•
2007-től az államilag finanszírozott felsőoktatásban bevezetésre kerül a tandíj, a fejlesztési részhozzájárulás (fer). Ennek összege az alapképzésben évi 105 ezer Ft, a mesterképzésben pedig 150 ezer Ft, amit 2008 szeptemberétől kell majd fizetniük a hallgatóknak.
•
A tandíj teljes összege a felsőfokú intézmény bevétele marad, aminek 30-50%-át tanulmányi ösztöndíjra, a másik felét pedig az oktatás színvonalának fejlesztésére kell fordítania.
•
Az első évet követően - most már valóban a hallgató egyéni teljesítményétől, tudásától függően - dől el, hogy kik lesznek azok, akiknek fizetniük kell, és kik azok, akik jó tanulmányi eredményük alapján mentesülnek a tandíj megfizetése alól, sőt tanulmányi ösztöndíjra is jogosulttá válnak.
•
A jövőben azok a fiatalok, akik tanévenként nem teljesítik a minimumként meghatározott követelményt, átkerülnek a költségtérítéses képzésbe. Azok viszont, akik kiválóan teljesítenek a költségtérítéses szakokon, beléphetnek az államilag finanszírozott, a költségtérítésnél jóval kisebb megterhelést jelentő tandíjas képzésbe, és ha itt is kiemelkedő eredményt érnek el, ösztöndíjat is kaphatnak.
Szigorúbb vagyonelszámoltatás Az emberek igazságérzetét joggal bántja, hogy sokan vannak, akik hatalmas vagyonuk, látható jólétük dacára az elvárhatónál jóval kevesebbel járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. Mostantól ennek vége: a kormány határozott intézkedéseket tesz azért, hogy mindenki anyagi helyzetéhez mérten vállaljon részt a közös terhekből.
•
Vagyonosodási vizsgálatok. Az APEH jövőre a korábbi évi 600 vizsgálattal szemben 10 000 vagyonosodási vizsgálatot fog elvégezni. Elsősorban a 100 milliós, milliárdos vagyonok esetében vetik majd össze az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével, hogy egyetlen tehetősebb polgár se vonhassa ki magát jogtalanul a közteherviselés alól.
•
Házipénztárak kifehérítése. Általános gyakorlat, hogy a vállalkozások házipénztárában elkönyvelt összeg nagy része csak papíron van a pénztárban. Sokan valójában személyes jövedelemként, adómentesen használják ezt a pénzt, úgymond "elköltségelik", ezzel jogtalan előnyhöz jutnak azokhoz képest, akik fizetésükből az utolsó fillérig befizetnek minden adót. Ezért 2007 januárjától a házipénztárban kimutatott, de üzletileg nem indokolt összeg után 20% adót kell majd fizetni.
•
Szigorúbb fellépés az adócsalók ellen. Egységesítjük az adócsalások feltárásával foglalkozó szervezeteket, hogy hatékonyabban léphessenek fel a csalókkal szemben. Bővítjük a Vám- és Pénzügyőrség nyomozási jogkörét: ezentúl nemcsak vám- és jövedéki ügyekben, hanem az adócsalások más területein is vizsgálódhatnak.
•
Ingatlanadó. Úgy méltányos, ha a gazdagabbak több kötelezettséget vállalnak a közösség érdekében. A vagyon nagy részét pedig gyakran ingatlanokba fektetik tulajdonosaik, ezért világszerte bevett, igazságos adózási módszer az ingatlanadó. Ebből kiindulva támogatjuk, hogy 2008-tól a nagy értékű ingatlanokra a vagyon mértékétől függő, differenciált adót vessen ki az állam.
Miért kell meghatározni a vállalkozások adójának minimális összegét?
•
Mert míg a munkavállalók minden fillér után fizetik a közterheket, addig a vállalkozások egy jelentős része könyvelési trükkökkel eltünteti - közkeletű kifejezéssel "elköltségeli" - a vállalkozás adóköteles jövedelmét. 2004-ben az egyéni és társas vállalkozások 38%a volt "veszteséges", ezért nem fizetett társasági adót.
•
Mert különösen a kisebb vállalkozásoknál kiugróan magas az egy-egy adóévben kimutatott veszteség mértéke, és mindennapi gyakorlattá vált, hogy a személyes fogyasztás egy részét is a vállalkozás költségei között számolják el.
•
Szakítani kell azzal a gyakorlattal, amikor a becsületesen adózó többség viseli a közterhek alól kibújó ügyeskedők terheit is. 2007-től minden vállalkozásnak legalább - az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett - bevételének 2%-a után meg kell fizetnie a társasági vagy - ha egyéni vállalkozóként ezt választotta - a személyi jövedelemadót. Természetesen, akiknek az adóalapja ennél magasabb, azok továbbra is ennek alapján teljesítik adófizetési kötelezettségüket.
•
A valóban nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozásoknak azonban a jövőben sem kell adót fizetniük. Mentesülnek az elvárt adó
Ezért
megfizetése alól:
o
a non-profit szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, köz- testületek, egyházak, közhasznú társaságok stb.);
o
a jogelőd nélkül alakult új vállalkozások, a tevékenységük meg- kezdésének évében, illetve az azt követő adóévben;
o
a jelentős piacvesztést elszenvedett vállalkozások, ha árbevételük a megelőző évhez képest legalább 15%-kal csökkent;
o
ha az adott vagy a megelőző évben az adózót elemi kár sújtotta.
Miért kell szolidaritási adót fizetni a 6,6 millió forint feletti jövedelmek után?
•
Mert ma a magyar lakosság legmagasabb jövedelmű 10%-ának egy főre jutó jövedelme 7,5-szer akkora, mint amennyiből a legszegényebb 10% él.
•
Mert az adózó polgárok csupán 1,6%-ának jövedelme haladja ugyan meg az évi 6,6 millió forintot, de ők rendelkeznek az összes jövedelem 13%-ával. Adóköteles jövedelmük 8-szorosa az átlagosnak, és 18-szorosa egy minimálbért kereső adóköteles jövedelmének.
•
Mert most, amikor mindannyiunknak hozzá kell járulnunk az ország költségvetési egyensúlyának helyreállításához, úgy igazságos, ha
a tehetősebbek több terhet viselnek, mint a szegények. Ezért:
•
A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében 2007-ben a legmagasabb jövedelműek a 6,6 millió feletti jövedelmük után 4% szolidaritási adót fizetnek. Aki például havi 1 millió forintot keres, annak jövőre havi 13 000 Ft különadó befizetésével is hozzá kell járulnia a közös kasszához.
•
Az átlagos jövedelműeknél viszont a járulékterhek növekedését a személyi jövedelemadó-terhek csökkentése, a 18%-os kulcs sávhatárának 1,7 millióra emelése mérsékli. Azaz jóval több adózó kap lehetőséget, hogy alacsonyabb kulcs alapján fizesse személyi jövedelemadóját.
Miért kell 20%-ra emelni az eddig 15%-os ÁFA kulcsot?
•
Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításához mindenkinek hozzá kell járulnia. Az általános forgalmi adó olyan közteher, amit mindenkinek fizetnie kell, méghozzá fogyasztásával arányos módon. Aki tehetősebb, azaz többet fogyaszt, több adót fizet, aki kevesebbet költ, az kisebbet.
•
Mert hosszabb távon mindenképpen indokolt, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a fogyasztást terhelő adók rendszere.
•
Mert nem igazságos, ha az állam az árakon keresztül támogatja az embereket. Az ártámogatással ugyanis az kap nagyobb segítséget, aki többet fogyaszt. Helyénvaló, hogy továbbra is csupán 5%-os áfaterhet viselnek a gyógyszerek, tankönyvek, mert ebből "többet" nem a magasabb jövedelműek, hanem a betegek és a gyermekek fogyasztanak. De nem indokolt, hogy jövedelmi helyzetétől függetlenül az eddig kedvezményes, 15%-os áfamértékkel mindenkinek támogassuk az élelmiszer-fogyasztását, közlekedését vagy éppen az éttermi számláját. Hiszen a lakosság legmagasabb jövedelmű 10%-a egy főre számítva 2-szer annyit költ élelmiszerre, 3szor annyit költ tömegközlekedésre és 13-szor annyit éttermi étkezésre, mint a legalacsonyabb jövedelműek.
Ezért:
•
2006 szeptemberétől az eddigi kedvezményes 15%-os áfakulcs 20%-ra emelkedik, ami éves szinten 170 milliárd forintos lakossági többletterhet jelent. Összehasonlításképpen: az áfa felső kulcsának januári 25%-ról 20%-ra csökkentése 250 milliárd forint megtakarítást eredményezett.
•
Az áfa mértéke egységesen 20% lesz, kivételt képeznek a gyógyszerek, tankönyvek, könyvek, amelyek áfája továbbra is 5% marad.
•
Az áfa emelése jövőre átlagosan mintegy 1%-kal növeli éves szinten a fogyasztói árszínvonalat, amit a leginkább rászorulók számára a szociális ellátások és a nyugdíjak emelése ellentételez.
Miért kell emelni a gáz fogyasztói árát? Mert a hazai fogyasztás 80%-át importból kell biztosítanunk, azaz ugyanannyit kell fizetnünk érte, mint más európai országoknak. A magyar fogyasztói ár mégis rendkívül alacsony az uniós országok átlagához képest.
•
Mert a közös adóforintjainkból nyújtott támogatásból ma azok kapnak többet, akik többet fogyasztanak, nagyobb lakásban, úszómedencés villákban élnek, és nem azok, akiknek erre takarékos fogyasztás mellett is szükségük lenne. Más szóval: az átlagemberek fizetik meg a gazdagabbak ártámogatását.
Ezért: A világpiaci árak változását követve átlagosan 30%-kal emelkedik a gáz fogyasztói ára. Megkezdődik a mai igazságtalan támogatási rendszer átalakítása. A gáz árához nyújtott támogatás helyét fokozatosan átveszi a rászorulók terheit mérséklő szociális támogatás.
Ennek első lépéseként:
•
az átlagosnál kisebb mértékben, 25%-kal emelkedik a kisebb fogyasztásúak, az átlagos lakások fűtési költsége, és gyorsabban, 37%kal a nagylakásoké;
•
a nagyobb lakásban élő, de alacsonyabb jövedelműek (nagycsaládosok, fogyatékosok) fűtési költségeit pedig az újonnan bevezetett, célzott szociális támogatás mérsékli.
