ALVÁSI APNOE • A lakosság 20%-ban jelentkező kórkép. • Gyakorisága és több betegségben játszott oki szerepe miatt népegészségügyi jelentőséggel bír. • Egyik gyakori tünete az aluszékonyság és a hozzá kapcsolódó figyelemzavar (közlekedési és munkabalesetek okozója – az EU-ban gjvezetéshez kizáró).ha a beteg kezeletlen illetve nem müködik együtt
A kórkép lényege • Anatómiai anomáliából és egy alapvető élettani szabályozás szerencsétlen társulásából áll elő. • Az emberek egy részénél a garat keresztmetszete az optimálisnál kisebb (pl. obesitas, anatómiai adottság, megduzzadt, gyulladt nyálkahártya.
Az alvási apnoe vezető tünetei
• Hangos, szaggatott horkolás
• Nappali aluszékonyság - dg. értékű tünetek
Gyakori tünetek • • • • • • • • • •
Megfigyelt éjszakai légzésszünet Nyugtalan alvás Éjszakai izzadás Reggeli fejfájás Éjszakai szapora és rendszertelen szívverés Reggeli szájszárazság Reggeli kialvatlanság érzés Nappali fáradtság Levertség érzés, koncentráció zavar Mentális teljesítőképesség csökkenése
Ritka tünetek
• • • •
Angina pectoris Személyiségzavar Insomnia Potenciazavar
Az obstruktív alvási apnoe következményei (krónikus hypoxyás állapot miatt) • • • • •
Dementálódás Bállíthatatlan magas vérnyomás Kisvérköri magas vérnyomás Jobb szívfél elégtelenség Fokozott inzulin rezisztencia
Az OSAS diagnózisa • Kórelőzmények (általános és speciális szempontok) • Betegvizsgálat (bel-, neurológia, és pszichés kép) • Konzílium: F-O-G, neurológiai, alváslaboratórium • Műszeres vizsgálatok (CT, MR, endoszkópia, poliszomnográfia) • Jogosítvány érvényesítése előtt: OSAS megítélését elősegítő kérdőív kitöltése
• A kérdőívet a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetés egészségi alkalmasságának vizsgálatához ajánlja • OSAS dg. esetében a gépjárművezetőt alkalmatlannak kell minősíteni, ha vezetés közben fokozott aluszékonyságot tapasztal (skála értéke 15 vagy több) • Ha a gj.vezető aluszékonyság miatt közlekedési balesetet okozott, alkalmatlan. • Alkalmatlan akkor is, ha a kezelési utasításokat nem tartja be és ellenőrzésen nem jelenik meg. • Eredményesen kezelt esetben ellenőrzés: 1. csop.gj. esetében 3 évente, 2. csop. esetén évente.
Az OSAS kezelése • • • • • • •
Testsúly csökkentése Alvásban testhelyzet változtatás Alvás-hygiéne (alkohol, altatók elvonása) Gyógyszeres kezelés (retard theophyllin) Mechanikus korrekció („eszközök”) éjszakára CPAP Műtéti
Extrinsic allergiás alveolitis • Szerves porok es mikroorganizmusok által okozott alllergiás reakcion alapuló légúti megbetegedés. • A betegség etiologiájában belégzés során a légutakat elérő és ott hypersensivitásos pneumonitist okozó kóroki tényezőknek van szerepe. • Patomechanizmus: periferiás légutak gyulladása, oedema, limfocitás és neurotrofil granulocytás infiltráció.
Előfordulás Régebben (elsősorban a mezőgazdaságban)
• Állattenyésztés (sertés, marha, galamb tenyésztőkön) • Növénytermesztésben (paprika, gomba, stb.)
Utóbbi időben • Légkondicionálók, • hűtő berendezések, • párologtató berendezések nem megfelelő tisztán tartása esetén ugyan csak a betegség okozói lehetnek.
Tünetek • • • • • • • •
Köhögés Subfebrilitas, láz Myalgia izületi panaszok Kóros tüdő hallgatózási lelet /érdes légzés creptatio, sípolás, búgás/ Dyspnoe cyanosis Leukocytosis, eosinophilia Kóros mellkas röntgen felvétel /beszűrődés, fokozott kötegezettséggel/ Kóros légzésfunkciós vizsgálati eredmény /elsősorban restrictio/obstructio
Dg. kritériumok Fő kritériumok (min. 3)
Részkritériumok (min. 2)
• Jellemző klinikai tünetek • Radiológiai vizsgálatokkal igazolt tüdőinfiltrátio • Mikrobiológiai vizsgálatokkal alátámasztott expozíciós adatok, antigén • Antigén specifikus IgG antitestek kimutatása • Munkaanamnézis pontos tisztázása
• Pozitív provokációs próba • Crepitatio • Csökkent diffúziós kapacitás • Restriktív spirometriás eltérések • Kóros szövettani lelet • Csökkent artériás oxigén tensio nyugalmi helyzetben
Terápia • Steroid, antihistamin oxigén, diureticum, esetleg antibiotikum • A betegség spontán gyógyulhat, de halállal végződő pneumonitis is lehet. • Átmehet krónikus obstruktív légúti megbetegedésb tüdőfibrosis alakul ki.
Preventio • 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet - közegészségügyi előírások Legionella fertőzés megelőzésére
Szervetlen porok belégzése által kiváltott tüdőfibrózisok
Rövid ismertetés • A munkahelyi ásványi és fémporok belégzése súlyos tüdőfibrózis kialakulásának oka lehet. • Bizonyos porok esetén a fibrózis a porexpozíció megszűnte után is súlyosbodhat. • A kialakult tüdőhegesedés nem gyógyítható. • Korlátozott munkaképességhez, rokkantsághoz, halálhoz vezethet. • Technológia váltás! Egyéni védőeszközök
Por-expozícióban végzendő vizsgálatok • Por-expozíció kvalitatív és kvantitatív bemérése • Porvizsgálatok elvégzése a dolgozók légzési zónájában pontosabb eredményt ad, mint a fix pontos bemérés • Előzetes, időszakos záró vizsgálatok elvégzése. • Valamennyi vizsgálat kiegészítendő légzésfunkciós vizsgálattal és mellkas Rtg felvétellel
A tüdőfibrózis patológiája • A fibrogén szervetlen porok által előidézett tüdőfibrózis a normál szöveti struktúra pótlása hegszövettel, azaz fibroblaszttal és kollagénnel. • Szövettani (és radiológiai képe) az azt előidéző porok típusától függően változhat.
Kialakulásának körülményei • A tüdőfibrosisok túlnyomó többsége foglalkozási betegség • Ritkán idiopátiás • Elkülönítő dg: por-expozíciós adatok
Panaszok, tünetek • • • • •
Enyhe köhécselés Nehézlégzés Teherbíró képesség csökkenése Terhelési tolerancia egyre romlik A tüdő heges területeinek zsugorodása a környező, ép tüdőszövetet vongálja • Tüdőerek következményes compressioja, elzáródása a tüneteket súlyosbítja
A betegség kialakulását befolyásoló tényezők • A légutakban lerakodó por mennyisége függ: a porszemcsék alakja, száma, nagysága és expozíciós idő • Az expozíciónak kitett ember percventilációja • A légutak csillószőreinek pillanatnyi állapota • A dohányzás • A lezajlott légúti infekciók • Egyéni védőeszközök használata • Kísérő betegségek (asthma bronchiale, COPD)
Az ásványi és fémporok inhalációja által előidézett elváltozások
• Macula képződés és perifokális emphysema • Noduláris fibrózis (szilícium-dioxid lerakódás; bányászok, kerámia-ipar, fogtechnikusok) • Diffúz intersticiális fibrózis (azbeszt, alumínium és kadmium) • Ritkább formája a granulum képződés berilium
A diagnózis felállítása Kötelező vizsgálat
Kiegészítő vizsgálat
• Munkaanamnézis • Fizikális vizsgálat • Mellkas röntgenfelvétel computer tomográfos vizsgálattal kiegészítve • Légzésfunkciós vizsgálat restrictiv elv totálkapacitás csökken EKG
• Tüdő biopszia
Szövődmények
• Krónikus bronchitis • Légúti obstrukció • TBC
Kezelés
• Tüdő-transzplantáció
Tűszúrásos balesetek
• Leggyakoribb okai: használt tűre védőkupak visszahelyezése (tilos!!) • Nem megfelelő tárolóba dobott tű (vesetál, háztartási hulladék) • Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni! • A munkáltatónak rendelkezni kell munkabaleseti nyilvántartással
Teendők • Ismert fertőző forrás esetén, az osztályon tartózkodó betegtől: natív csőbe levett vérből HBV surface antigén, HCV, HIV. • Negatív leletek esetén ismételt vizsgálat nem szükséges • Nem ismert fertőző forrás esetén a munkavállalótól: - HIV szerológiai vizsgálat azonnal, majd 1, 3, 6 hó múlva • HCV hordozó fertőző forrás esetén azonnal, majd 1, 2, 4, 6 hó múlva • HBV pozitív fertőző forrás esetén azonnal, majd 1, 3, 6 hó múlva • HBVanti HBs kimutatás
Tűszúrásos balesetek
• Ha a baleset hét végén vagy ünnepnapon történik: natív csőbe vért venni, +4 C fokon tárolni • A munkavállaló májfunkcióját kontrollálni kell • Ha a munkavállalónak nincs dokumentációja a HBV védőoltásról, az oltási sorozatot megkezdjük. • Ha van dokumentáció, emlékeztető oltást kap (Booster)
Tűszúrásos balesetek
• T
Tűszúrásos balesetek
• Sebellátás
Tűszúrásos balesetek
• T
Tűszúrásos balesetek
• T