A koreai gazdaság Kína árnyékában Hantos Elemér Szakkollégium 2012. november 28. Dr. Kovács Levente ME Gazdasági Kapcsolatok Tanszék Magyar Bankszövetség
Kistigrisek: Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan Dél-Korea: GDP: 23 680 USD/fő Területe: 100 ezer km² Lakosság: 50 millió Munkanélküliség: 3,1% Szöul: 9,5 + 11 millió Nemzetiség: 98% koreai 49% keresztyén 47% buddhista 2
Történelem Kr.e. 1100 Kr.e. 194 Kr.u. 668 1395-1910
Kidzsa király dinasztia alapítása Délen Három Han Birodalma (koreai↔kínai) Egységes koreai állam Ji/Csoszon dinasztiák uralkodása
Kínai hatás: buddhizmus, konfucianizmus Japán megszállás: 1910 – 1945 1945: Észak- és Dél-Korea megszállása/különválasztása 1950-53: Koreai háború, 20 éves szegénység 3
Gazdaságtörténeti fejlődés 1 1910-45 Japán fennhatóság, főleg mezőgazdaságból él Háborúhoz kiépül Japán hátországa: gyárak 1953-61 Megmaradt gyárak átvétele, ipari gazdaság kialakítása (Korrupt elnök, rokonok „privatizálhattak” – Csebolok) 1961 Katonai puccs: politikai és gazdasági korrupció ellen - együttműködési kényszer a csebolok vezetőivel, - fókusz az export (adókedvezmény és kedvezményes hitel), - csebolok ágazati irányítása, - bankok államosítása és csebolok finanszíroztatása. 1962-97 Csebolok korszaka 4
Csebolok – gazdasági klánok, de siker! Egy család által alapított dél-koreai óriás-vállalatcsoport: • Több szektorban jelenlét, • Csebolon belül a munkaerő és a menedzsment vándorol, • A cégek egymás között kereszttulajdonosok, • A családtagok felügyelik mindet, • Sikertelen állami cégeket átvettek, majd „felvirágoztattak”. + Szoros kormányzati kapcsolatok, + A kormányzati gazdaságpolitika részéi, + A kormányzatok által favorizáltak.
(Nem átlátható struktúra, Családi döntések, Nem szabadversenyes piac, Korrupció melegágyai. Nem független KKV az alap!)
5
Legjelentősebb csebolcégek Jelentős csebolcégek piaci kapitalizációja (2010) Piaci kapitalizáció Vállalat (millió USD) Hyundai Motor 29 557 Hyundai Mobis 21 940 Hyundai Heavy Industries 21 829 LG Electronics 12 191 LG Chemicals 19 383 Samsung Electronics 100 374 Samsung Life Insurance 18 242 S K Energy 11 799 S K Daewoo, Telecom 12Hanhwa, 145 Hanjin, Hansol, CJ, Daelim, Daesang, Dongbu, Dongkuk, Doosan, GS, Halla, Hite,Hyosung,Hyundai,Kia,Kolon,Kumho,KT,LG,Lotte,POSCO,Samsung,Shinsegae, SK, Ssangyong 6
Gazdaságtörténeti fejlődés 2 1997: Ázsiai gazdasági válság (Tőke/pénzügyi piacok liberalizációja + demokratizálódás után!) Új hitelintézetek megjelenése
Csebolok tevékenységét az állami kvóták és nem a piacok határozták meg! Óriási (78%-ban deviza) hitelfelvétel - állami szavatolás 1996 folyó fizetési hiány nő, export visszaesik (JPY↓, KRW ↑) + Jármű és hardver árak csökkennek + Hitelkamatok emelkedtek Csebolok hitelspirálba kerültek, összeomlottak, cégeladások IMF gyorssegélyt kértek (felt: demokratikus piacgazdaság) Keserves időszak: cégbezárások, szigorú szabályozások Csebolok újraszervezése – átláthatóság, holdinggá alakulás Külföldiek tulajdonszerzése (EU, USA, Japán nagyvállalatok) 7
Gazdaságtörténeti fejlődés 3 • • • •
2000-es évek: Liberálisabb gazdaságpolitika Csebolok befolyásának csökkenése Külföldi befektetők térnyerése Civil nyomás a csebolok átalakítására
Eredmény: a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, az amerikai stílusú piacgazdaság megbukott (mert a konglomerátumok újraszerveződtek és nem kötöttek kompromisszumokat) Csebolok teremtették elő a hitelvisszafizetéshez a valutát, folyamatosan erősödtek (ez még most a válság alatt is kitart). 8
Korea gazdasági ágazatai Mezőgazdaság: • szubtrópusi éghajlat (rizs, gyapot, szója, burgonya, dohány)
Ipar: • ásványkincs nincs, energia 1/3 nukleáris
Kereskedelem:
• Export: elektronika, gépek, járművek, acél, hajó textíliák, • Import: Kőolaj, acél, vetőmagok, gépek, elektronika 9
Koreai gazdasági ágazatai 3%
38%
48%
11%
Mezőgazdaság
Ipar
Kereskedelem
Fejlett ipari szerkezet!
Szolgáltatás 10
Az exportra termelő húzó ágazatok 1
2
2007 4. n.év Hozzájárulás a GDPSzektor hez (Milliárd USD) Nagy- és 18 832,10 kiskereskedelem Ingatlanüzlet és 17 736,90 bérbeadás
3
Pénzügyi közvetítés
4
Oktatás
5
6
Elektronikus gépek és eszközök gyártás Közigazgatás, védelmi ipar
7
Üzleti szolgáltatások
8
Szállítóeszköz gyártás
9
10
Szállítás és raktározás Olaj-, szén- és vegyipar GDP folyó áron
2011 4. n.év Hozzájárulás a GDPSzektor hez (Milliárd USD) Nagy- és 25 688,80 kiskereskedelem Elektronikus gépek 20 388,10 és eszközök gyártás Ingatlanüzlet és 15 596,90 20 056,00 bérbeadás 14 574,70 Pénzügyi közvetítés
Fémtermékek gyártása Közigazgatás, 14 254,20 védelmi ipar 14 534,40
11 717,30 Oktatás Olaj-, szén- és vegyipar Üzleti 10 178,80 szolgáltatások Szállítóeszköz 9 907,70 gyártás 252 582,40 GDP folyó áron 10 639,80
19 933,20 19 134,60 17 556,10
16 830,40 15 059,20 14 992,10
13 449,40 11 316 593,70
A koreai gazdaság export felfutása 50%
500
45%
Milliárd USD
600
Export
400
40%
300
35%
200
30%
100
25%
Export / GDP
Nyitott, erősen exportorientált gazdaság!
12
A koreai gazdaság földrajzi diverzifikációja Export
Import 11%
11%
13%
6%
8%
USA Kína
4%
16%
6%
Japán EU
25%
Dél-kelet Ázsia 23% 13%
22%
Export: Dél-Kelet Ázsia és Kína
Latin Amerika Egyéb
7%
12%
Közel Kelet
14%
9%
Import: Közel-Kelet és Kína 13
Folyó fizetési mérleg millió USD
600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 export
import
folyó fizetési mérleg
Tendenciaszerűen szufficites a folyó fizetési mérleg
14
A költségvetési egyenleg 4% 3% 2% 1%
0% -1% -2% -3% -4%
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Kiegyensúlyozott, illetve szufficites költségvetés a válságot megelőző években
15
Korea devizatartaléka 350 300
250 200
150 100
50 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Jelentős devizatartalék felhalmozás!
16
A 2008-as pénzügyi válság kitörése Még az 1997-es válság során tapasztaltaknál is jelentősebb tőkekivonás
Tőkepiacok befagyása Pénzpiaci likviditás kiszáradása Helyi valuta leértékelődése (27,7%-kal az USD-vel szemben)
Azonnali reakció a reálgazdaságban Külső kereslet és belső fogyasztás egyszerre csökkent Energia áremelkedés (főleg olaj és gáz) folyó fizetési mérleg romlás 17
Hatások a koreai bankszektorban
Források befagyása
Portfolióminőség azonnali romlása Átlag alatt és rosszabb minősítésű hitelek állományának 58%-os növekedése (20072008)
Eredmény jelentős visszaesése US dollárban mérve 57%-os esés (20072008)!
Tőkevesztés Tőkemegfelelés romlása 2007 vége - 12.31% , 2008 szeptember 10.86%
18
Tűzoltás a pénzügyi piacokon Bank of Korea (jegybank) intézkedései 2008-2009
Devizapiaci intervenciók a KRW árfolyam stabilizálására SWAP keretmegállapodások a fő devizapartnerekkel: • 30 mrd USD - USA Fed. • 29 mrd USD értékű CNY – People’s Bank of China • 20 mrd USD értékű JPY – Bank of Japan Alapkamat csökkentés, kettős céllal: • Helyi devizában történő hitelnyújtás ösztönzése • Segítség a reálgazdaság élénkítéséhez
19
Gazdaságpolitikai válasz 1
1. csomag - 2008 október A pénzügyi válságra adott azonnali válasz 3 éves 100 mrd USD limitösszegű állami garancia a 2008. október és 2009. június között folyósítandó bankközi devizaforrás szerzésre 30 mrd USD pótlólagos likviditás a bankszektornak és az export ágazatnak A KKV hiteligények kielégítése érdekében az Industrial Bank of Korea feltőkésítése (830 millió USD értékben)
Tapasztalat az eredményes válságkezelésben! A reálgazdasági hatás kezelése is azonnal elindult! 20
Gazdaságpolitikai válasz 2
2. csomag – 2009 május Gazdasági élénkítés 36 mrd USD csomag Infrastrukturális beruházások támogatása Fókuszban a zöld iparágak és a hozzáadott értéket biztosító szolgáltatások a növekedés újraindítása érdekében (pl. fenntartható energiatermelés, gáz emissziót csökkentő technológiák, IT technológiák, egészségügy, turizmus)
Hasonló célkitűzések a Széchenyi tervvel, csak rendelkezésre állnak hozzá a források! 21
Gazdaságélénkítés 2008 - 2010
22
Gazdaságpolitikai válasz 3
3. csomag – 2012. június, majd október Ismételt világpiaci lassulás 2012-ben
Gazdasági élénkítés: belső kereslet növelési célzattal 7 + 5,5 mrd USD értékű csomag Elsősorban személyi jövedelmi adó és kiemelt termékek forgalmi adójának csökkentését célozza Belső fogyasztás élénkülésének elősegítése
Nem terveznek további közvetlen gazdaságélénkítő lépést, elsősorban fiskális okokból 23
Makrogazdasági mutatók alakulása 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%
6,32%
5,11% 3,63%
2,69% 2,30%
0,32%
2007
2008
GDP
2009
2010
2011
2012 proj.
Fogyasztói árindex
Pozitív GDP és stabilizálódó infláció
24
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 59,5%
3,8%
59,0%
3,6%
58,5%
3,4%
58,0%
3,2%
57,5%
3,0%
2007
2008
Gazdaságilag aktívak
2009
2010
2011
Munkanélküliségi ráta (jobb skála) 25
Makrogazdasági mutatók: költségvetés Költségvetési egyenleg alakulása 4,00%
3,47%
3,00%
2,00% 1,00%
1,16% 0,40%
0,00% -1,00% -1,10%
-2,00%
-2%
-3,00% -4,00% -4,10%
-5,00%
2007
2008
2009
2010
2011
2012 proj. 26
Pénzügyi szabályozó változások
Pénzügyi felügyeleti ösztönzés új tőke és források bevonására, valamint a nyereség visszatartására Hibrid, átalakítható értékpapírok limitjének növelése a szabályozói tőke számításban (15% 30%) Likviditási mutatók számításának változtatása a limitek enyhítése érdekében (3-ról 1 hónapra csökkentették a nagyon rövid források/eszközök idősávját) Nemzetközi tőkemegfelelési szabályok alkalmazásának halasztása 2008 év végéről 2009 év végére (10% 8%) Jelzáloghitel törlesztések könnyítésének felügyeleti ösztönzése (futamidő hosszabbítás, csak kamatfizetési periódus), de szigorúan bilaterális alapon Lakossági hitelközvetítőkkel kapcsolatos szabályozás szigorítása 27
Későbbi pénzügyi szabályozó változások
Korlátozták a hitelből történő piaci akvizíciókat Tőkeáttételi szabályokat vezettek be 2009-ben (az EUban a CRD IV / CRR eleme) Csökkentették a korlátokat a nem pénzpiaci tulajdonosok esetében (4-ről 9%-ra) javult a tőkebevonás a szektorba Szigorúbb likviditás monitoring és kockázatkezelés megkövetelése Szigorították a hitelek minősítését és az átlag alatti hitelek állományának gyors csökkentésére (leírásra) ösztönözték a bankokat 100%-os hitel/betét mutató limitet vezettek be (alkalmazkodás 2013-ig) 28
A koreai bankszektor számokban A pénzügyi szektor súlya a gazdaságban Milliárd USD
70
65
7,0%
6,8% 6,6%
60 6,4% 55
50 2005
6,2% 6,0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pénzügyi közvetítők részesedése a GDP-ből (bal skála) Pénzügyi közvetítők részesedésének aránya a GDP-ben (jobb skála) 29
A bankszektor számokban: Betét, hitel Betét adatok: milliárd USD 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Egyéb Céges Lakossági
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
1 000
858,6 752,2
800 600 400
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Lekötött
Látra szóló Összes betét
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
818,8
869,9
923,1
728,2
150%
606,9
109%
118%
135%
136%
200%
127%
113%
112%
100%
50%
200 0
0%
2005
2006 2007 2008 Hitelállomány
2009 2010 2011 Hitel / betét mutató
Lakosság és cég: Takarékoskodás Bankok: Csontig hitelezés (tőke+betét=110%) 30
A koreai bankszektor profitabilitása Adatok: milliárd USD
30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20
16,1
13,9
13,3
Minősített követelések után képzett értékvesztés 6,9
5,4
10,6
8,0
Nettó eredmény minősített követelések után képzett értékvesztés nélkül
Nettó eredmény 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
20%
1,30% 1,20% 1,10% 1,00% 0,90% 0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30%
15%
10% 5%
0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
ROE (bal skála)
ROA (jobb skála) 31
A koreai bankszektor portfolió minősége 16,0
2,00%
14,0
1,80%
Adatok milliárd USD
12,0
1,60%
10,0
1,40%
8,0
1,20%
6,0
1,00%
4,0
0,80%
2,0
0,60%
0,0
0,40%
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Minősített követelések után képzett értékvesztés Átlag alatti és rosszabb minősítésű hitelállomány aránya
32
Dél-Korea eredményei / világviszonylatban Nukleáris energia termelés Tengeri hajógyártás Autóipar Mobil technológia Internet használat Félvezető technológia LCD monitor Elektromos technológia MP3 Hadsereg Emberi robot Egészségügyi ellátás Acélgyártás
5. 1. (Monopol) 6. 40% (LG, SAMSUNG) 3. 3. (Memória) Technológia 1. 2.-3. Technológia 1. 6. (hatalom) 4. 9. 33 5.
Jövőre tekintés Devizatartalék sorrend: 1. Kína 2. Japán 3. Tajvan 4. Dél-Korea Oktatás: szülők
Tanultak az ázsiai válságból!
- ElkötelezettKonfucianizmus: tiszteljük az - Tudásvágyidősebbeket! -
Nemzetközi eredmények 34
Koreai modell A koreai gazdaság erőssége és gyengesége is a CSEBOLOK! 1997: Rossz gazdaságpolitika és rossz vállalatirányítás katasztrófához vezet. 2008: Az óriási csebolok rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal a versenyképes termékek előállításához.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
35
