A Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Herendi Általános Iskola és AMI keretében A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
ÚMFT infovonal: 06 40 638 638
[email protected] • www.nfu.hu
ELŐSZÓ
2
Herend Város Önkormányzata sikeresen pályázott a TÁMOP-3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás bevezetése” című pályázatra.
A pályázat segítségével a XXI. századi követelményeknek megfelelő pedagógiai munka kezdődött el és folytatódik az iskolánkban.
Ennek eredményeként a 2009/2010. tanévben iskolánk megvalósította a TÁMOP-3.14/08/2009-0257 kódszámú „A Kompetencia alapú oktatás bevezetése, szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása a Herendi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény keretében” című projektet.
A pályázat lehetőséget adott arra, hogy a tantestület 1/3-a (32 főből, 11 fő) olyan módszertani továbbképzéseken vegyen részt, amelyek a kompetencia alapú oktatás elterjedését teszik lehetővé a tantermeken belül és a tantermi kereteket meghaladó oktató – nevelő munka során.
19
ZÁRSZÓ Az iskola módszertanában, felszereltségében, szellemiségében megindult egy olyan új, hatékony úton, mellyel sikeres és felkészült tanulókat nevelhet differenciáltan, előtérbe helyezve az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését.
KÖSZÖNET Köszönet illeti a pályázatba bevont pedagógusokat, akik segítették intézményünk megújulását, iskolánk pedagógusait, akik támogatták őket ebben, a szülőket, akik mindvégig partnereink voltak, a lelkes diákokat és nem utolsó sorban minden külső segítőnket.
18
HERENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETKOTATÁSI INTÉZMÉNY
8440 Herend Iskola u. 8. E-mail:
[email protected], web: www.herendiskola.hu Telefon: 88/261-319, 88/261-640 Fax: 88/261-319 OM számunk: 037130
Az implementáló pedagógusok a tantestület elismert, sok esetben vezető tanárai, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy - belső továbbképzések, bemutató órák keretében – minden tanárunk elsajátíthassa ezeket az új módszereket, ezáltal teljes módszertani megújulás valósulhasson meg. Az intézmény nevelési programja is jelentős megújuláson, modernizáláson ment keresztül. A bevont tanulócsoportokban törekedtünk arra, hogy az idejétmúlt frontális módszert váltsa fel a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülő pedagógia. Ezzel párhuzamosan olyan alapvető értékek kapjanak szerepet a mindennapi tanulási folyamatokban, mint a tolerancia, a másság elfogadása, az együttműködés.
Kompetencia alatt az ismeretek, a képességek és a megszerzett tudás sikeres alkalmazásának együttesét értjük, amelyet a gyermek minden helyzetben eredményesen, hatékonyan alkalmaz.
Felmenő rendszerben olyan oktatás-, tanulásszervezési és módszertani elemekkel kívánjuk gazdagítani pedagógiai eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, másrészt ma már nélkülözhetetlen életviteli és digitális kompetenciákat és használható tudást adnak diákjaink kezébe.
A modern infokommunikációs eszközök alkalmazása rendszeres a tanórákon, ezáltal célunk a digitális analfabetizmus megszüntetése, hogy a tanulók ismerjék meg a könnyű és hatékony információszerzés eszközeit. Ez stabil alapot biztosít számukra az élethosszig tartó tanulás megvalósítására.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák: szövegértésszövegalkotás, matematika, idegen nyelv, szociális, életviteli és környezeti, digitális. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
Princzes Györgyi projektmenedzser Bak Zsoltné szakmai vezető
3
Összességében elmondható, hogy a kompetencia alapú oktatás rengeteg munkát igényel, de ez úgy látom (remélem), megtérül. (Jank Gabriella)
A PROJEKT INDÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE
Több a lehetőség a differenciálásra, a tehetséggondozásra. (Orbán Noémi) Mindenképpen folytatni szeretném… (Kaphegyiné Szabó Mária)
PEDAGÓGUSOK BEVONÁSA A PROJEKT VÉGREHAJTÁSÁBA:
4
Arnold Mára
német nyelv
Bak Zsoltné
matematika, szakmai vezető
Béliné Glück Noémi
szövegértés-szövegalkotás
Erős Éva
szövegértés-szövegalkotás
Jank Gabriella
szövegértés-szövegalkotás
Kaphegyiné Szabó Mária
matematika
Orbán Noémi
matematika
Papp Árminné
matematika
Schermann-né Csizmadia Márta
szövegértés-szövegalkotás
Sepsi Ferencné
matematika
17
Tanítás során a kompetencia alapú oktatás nagyfokú szemléletváltást jelentett. A tanítás nem szűkül be az iskola falai közé, s az egyoldalú ismeretátadást felváltotta a közösen, a tapasztalatok útján megszerzett tudás fontossága. (Papp Árminné)
Év végén mesekönyv-készítő projektet csináltunk, amit a gyerekek nagyon élveztek. A gyerekek csoportban dolgoztak, ők írták a mesét, illusztrációkat készítettek, nyomtattak, összefűzték a könyveket. Szerintem a tanév legsikeresebb része ez volt, hiszen kézzelfogható alkotások születtek. (Schermann-né Csizmadia Márta)
EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK
A PROJEKTBE BEVONT PEDAGÓGUSOK SZEMSZÖGÉBŐL
2.a 2.b napközi 3b 4. a 5. a 5. b 5. emelt matek 6. matek alap 7. matek alap
Úgy vélem, az új munkamódszerek és tanulási-tanítási technikák nemcsak a gyerekek matematikai kompetenciáit, hanem a szociális képességeiket is nagymértékben fejlesztették. (Bak Zsoltné)
16
A tanulók jobban szerettek csoportokban, ill. párban dolgozni, mint önállóan. A gyengébb képességű tanulók is bátrabbak voltak, több volt a sikerélményük, segítették egymást. (Orbán Noémi)
TANULÓCSOPORTOK ÉS KOMPETENCIATERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA: 19 fő 19 fő 24 fő 18 fő 20 fő 19 fő 20 fő 18 fő 19 fő
matematika szövegértés-szövegalkotás A szövegértés-szövegalkotás C matematika és német idegen nyelv szövegértés-szövegalkotás A szövegértés-szövegalkotás A matematika matematika matematika 5
Nagyobb lett a toleranciájuk, szerették a játékokat, a csoportválasztási formákat. Élvezték a csoportban kapott feladatokat, pl. időfigyelő, felolvasó… (Orbán Noémi)
A kooperatív technikákkal jobban figyeltek, hiszen sokkal változatosabbak voltak az órák. (Orbán Noémi)
Összesen 9 tanulócsoport és 176 tanuló részesült kompetencia alapú oktatásban. Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programcsomag szerint foglalkoztatott tanulók száma: 58 fő.
Matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programcsomag szerint foglalkoztatott tanulók száma: 94 fő. Idegen nyelv kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító órákon résztvevő tanulók száma: 18 fő.
PROJEKT VÉGREHAJTÁSA
Év közben nyílt napot tartottunk a szülőknek. Úgy nyilatkoztak, hogy annak idején ők is megszerették volna a matematikát, ha így tanulhattak volna, mint a gyerekeik. (Bak Zsoltné)
PROJEKTINDÍTÓ NAP Ennek megszervezésére 2009. augusztus 24- én került sor. A tantestület részére 6 workshop órában tájékoztatást, ízelítőt tartottunk a projekt céljairól, a kompetencia-fejlesztés szükségességéről, az új módszertani lehetőségekről (pl. differenciálás, kooperatív technikák, képességfej-lesztés), IKT eszközökről az oktatásban, a digitális pedagógiáról.
A gyerekeket sokkal jobban meg tudtam mozgatni a csoportmunkával, mint hagyományos módon. Szívesebben nyilvánítottak véleményt, nyíltabbak lettek az új tanulási keretek között. A páros munkák során őszinte, baráti munkakapcsolatok alakultak ki. (Sepsi Ferencné) Nagyon tanulságosnak bizonyult a csoportmunka, amit gyakran alkalmaztunk más tantárgyi órákon is. Egészen más oldalukról, jobban meg lehet ismerni a gyerekeket, és alkalmazkodásra kényszeríti azokat, akik nem túl együttműködőek. (Jank Gabriella)
KÉPZÉSEK A bevont pedagógusok és a tantestület a következő képzéseken vett részt: 6
képzés megnevezése
óraszám
Általános pedagógiai módszertani képzés 1- Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása
30 óra
Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés -matematika 1-4. évf. -szövegértés-szövegalkotás 5-8. évf.
30 óra 30 óra
-szövegértés-szövegalkotás 1-4. évf.
30 óra
-matematika 5-8. évf.
30 óra
-német idegen nyelv 1-6. évf.
30 óra
Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés
40 óra
Változásmenedzsment képzés
30 óra
Menedzsment II. új oktatás szervezés az intézményekben
30 óra
Általános pedagógiai módszertani képzés II. Kooperatív technikák
30 óra
Mérés –értékelés képzése
60 óra
SNI képzés
60 óra
IPR Light tantestületi képzés
30 óra
IPR II. (tanórai differenciálás) tantestületi képzés
30 óra
A gyerekek jól tudtak csoportban együtt dolgozni. Heterogén csoportokban segítették egymás munkáját, fegyelmezési problémák ritkán voltak. (Arnold Mária) A gyerekek kedvelik a játékos képességfejlesztő feladatokat, melyeken keresztül érdekesebben, változatosabban jutnak az elsajátítandó ismeretekhez. (Béliné Glück Noémi)
15
A diákok gondolkodási képességei, nyelvi kifejezőképessége, kreativitásuk és érzelmi intelligenciájuk egyaránt fejlődött ezeken a magyar órákon. Ezen képességek fejlesztése egyrészt a tankönyvekben található érdekes, gondolkodásra és kreativitásra serkentő feladatok, másrészt a szociális képességeket is fejlesztő különféle munkaformák alkalmazásával történt. A diákok egyéni és differenciált egyéni munkában, pármunkában, csoportmunkában is dolgoztak a hagyományos frontális oktatás mellett. (Erős Éva)
ISKOLÁNKBAN ÚJ OKTATÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOKAT VEZETTÜNK BE: moduláris oktatás (magyar-dráma) műveltségterület tantárgyi bontás nélkül (rajz, ének) tantárgytömbösítés (magyar nyelv és magyar irodalom) projektmódszer (minden csoportban) 3 hetet meghaladó projekt (2 csoportban) témahét (egész iskola bevonásával)
EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK
A PROJEKTBE BEVONT PEDAGÓGUSOK SZEMSZÖGÉBŐL
14
Beigazolódtak a tanfolyamokon tanultak, tényleg nem a könyvet kell tanítani. Jó volt érezni ezt a szabadságot. (Bak Zsoltné)
A kooperatív módszerekkel hatékonyan valósulhatott meg a differenciálás is. A tanév előrehaladtával a gyerekek egyre jobban ráéreztek az együttdolgozás örömére és hatékonyságára, egyre jobban megismerték és elfogadták egymást. A kibékíthetetlennek vélt ellentétek feloldódtak, a gátlások megszűntek és egy felszabadult, tudásvágyó közösség fejezte be az évet. Az év végi felmérés kivétel nélkül mindenkinek átlagon felül jól sikerült. (Bak Zsoltné)
7
HÁROMHETET MEGHALADÓ PROJEKT Az iskolában két három hetet meghaladó projektet dolgoztunk ki és hajtottunk végre. Az egyiket Arnold Mária vezetésével a 4. osztályban, témája az advent és a karácsony volt. A projekt során a hagyományőrzést tartottuk szem előtt, mivel iskolánk nemzetiségi iskola, ezért elég magas óraszámot szentelünk ennek. A gyerekek és
a szülők visszajelzése pozitív volt, a tanulók aktívan vettek részt a munkában, gyűjtőmunkát is végeztek a környezetükben. A projektet iskolán belüli kiállítással zártuk. A másikat Jank Gabriella irányításával a 2.b osztályban, témája a Népmesék volt. A gyerekek több szemszögből találkoztak a témával, nagyon játékos formában, észre sem vették, hogy közben rengeteg mindent tanultak.
PROJEKTMUNKA A projektmunka az 5. évfolyamon a magyar órán is megvalósult, amely keretében a feladat egy közös mesekönyv összeállítása volt: a diákok a mesékről tanultakat a gyakorlatban is „kipróbálhatták”, hiszen saját meséket írtak, amiket aztán illusztráltak és számítógépre vittek fel, illetve nyomtattak ki, és állították össze egy kis mesekönyvvé. Ezt a projektet rendkívül élvezték, hiszen nemcsak teljes egészében az ő munkájukat dicsérte a projekt, hanem emlékként haza is vihettek egy-egy darabot a kész műből, így érezhették, hogy fizikai formában is maradandót alkottak.
MUNKAKÖRNYEZET ÁTSZERVEZÉSE Az új módszerek és eszközök hatékonyabb alkalmazása érdekében a csoportmunkákhoz igazodó, kooperatív technikák alkalmazására lehetőséget adó matematika, magyar és német szaktantermeket alakítottunk ki. BESZERZÉSEK
8
TÉMAHÉT Egy rendhagyó közös tanulási forma. Az iskola minden tanulója, és minden tanár is egy nagy problémával, témával foglalkozik, ami esetünkben „Herend” volt. A projekt céljának tűztük ki, hogy tanulóink: •Megismerjék lakóhelyük földrajzi és történeti jellemzőit, az itt élő emberek életét. •Tudjanak szülővárosuk nevezetességeiről, gazdasági-, művészeti-, kulturális- és sportéletéről. •Legyenek büszkék városukra. A három nap alatt (április 7-89.) anyagot gyűjtöttünk, öszszerendeztük ezeket, majd kiállítást rendeztünk a táblázatban szereplő témákban.
A pályázat során a projektbe bevont 10 pedagógus részére megvásároltuk a laptopokat, amelyeket a felkészülésben, IKT alapú órák megtartásához használtak. Megvásároltuk a kompetencia alapú tankönyveket, tanulói munkafüzeteket. Az újszerű tanulás elősegítésére egymillió forint értékben taneszközöket, demonstrációs eszközöket, digitális tartalmakat is vásárolhattunk, amelyek nagyon hiányoztak már az iskolából. A „C” típusú szövegértésszövegalkotáshoz elengedhetetlen Varázsláda szettet is megvásároltuk, amelyet nagy örömmel használtak a napközis diákok. Beszerzésre került egy színes lézernyomtató is, amelyet nagyrészt a tanulói munkafüzetek, tanulói eszközök és tanári segédletek kinyomtatására használtunk. Az iskola egy digitális fényképezőgéppel és egy laminálóval is gazdagodott.
13
WEBLAP Kialakult az iskola állandóan aktuális, nagy látogatottságnak örvendő új kommunikáció színtere, weboldala, mely elérhető a www.herendiskola.hu címen. Sok egyéb mellett a pályázattal kapcsolatos részletek, fotók is megtalálhatók itt. 12
INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Bevezetésre került az IKT alkalmazása, aminek keretében rendszeresen használtunk digitális tartalmakat, Interneten elérhető oktatóprogramokat a tanórákon. Bevont pedagógusaink a további informatikai fejlesztésekre készülve, illetve a hatékonyabb oktatás érdekében oktató, gyakorló programokat készítettek interaktív táblákhoz a Smart Notebook szoftver alkalmazásával.
Csoport
Csoportvezető
Téma
1.a
Fuchs Karolin
Szolimán keletkezése és mondája, növényés állatvilága
1.b 2.b
Rauscherné Augusztin Ilona Jank Gabriella
Herend háziállatai, állattartás Molnár tanya, Augusztin tanya
2.a
Papp Árminné
Herend növényvilága
3.a 3.b
György Jánosné Dr Bakonyiné Lékó Erzsébet
Horgász-tavak, Horgász Egyesület
4.o
Sepsi Ferencné
Herend növényvilága
5.a
Szerencsiné Krámli Erzsébet
Német családnevek
5.b
Lennertné Primmer Petra
Az óvoda története
5.o vegyes Bak Zsoltné
Hírünk a világban
6.a
Gulyás Éva
Herend területén is tenger hullámzott
6.b
Erős Éva
Kikapcsolódási lehetőségek Herenden
6.o vegyes Spanics Lászlóné
Üzemlátogatás egy Herenden működő fafeldolgozó, bútorgyártó kisüzemben
7.a
Horváthné Páter Beatrix
A herendi cserkészet története
7.b
Lipp Gyöngyi
Fűtés
7.o vegyes Kaphegyiné Szabó Mária
A herendi porcelángyártás története
8.1
Arnold Mária
A Séd útja a forrástól a településig
8.2
Orbán Noémi
A herendi kézilabda története
8.3
Schermann-né Csizmadia Márta
Művészek Herenden
8.4
Pataki Márta
Herend településföldrajza
8.5
Szekeres Péter
A herendi foci története
9
JÓ GYAKORLATOK ÁTVÉTELE A pályázat során 3 jó gyakorlat átvételére volt lehetőségünk.
Munkálkodásainkról DVD és rengeteg fotó készült, melyeket szívesen tekintünk meg újra és újra.
10
A gyerekek által vezetett projektnaplók a sok-sok örömmel végzett tevékenységet, az átélt élmények közbeni tanulás folyamatát és a személyes véleményeket tükrözik színes, olvasmányos formában.
A témahét és az ezt záró kiállítás óriási siker volt tanulóink és a város lakóinak körében is. Segítette többek között a gyerekek figyelemfelkeltését a környezetük iránt és a közösségszerveződést, az önálló feladatmegoldást. Úgy határoztunk, hogy eztán minden évben megszervezzük ezt a fajta tanulási formát.
Megnevezés
Szolgáltató
Digitális kompetenciafejlesztés (Moodle oktatási keretrendszer)
Fodor András Általános Iskola Lengyeltóti
Tanulói laptop program bevezetését elősegítő jó gyakorlat
Szent István Általános Iskola Baj
Lőrincz féle játékok - komplex fejlesztőrendszer
Szandaszőlősi Általános Iskola Szolnok
Ezek a jó gyakorlatok nagy lendületet adnak az iskolai élet, a tanítási-tanulási folyamatok újragondolásához, átszervezéséhez, megújításához.
11
