A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Elfogadta: Véleményezte:

Tóth József, intézményvezető az intézmény nevelőtestülete SZM, DÖK

Debrecen, 2016. január 27.

Tóth József intézményvezető

2

1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/208. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az SzMSz jogi egyéb forrásai:  a pedagógiai program  az intézmény tagintézményeinek korábbi elfogadott SzMSz-ei 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a tanulmányi irodákban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) célja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az a szakmai alapdokumentumban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi.

3 A Szervezeti és Működési Szabályzat (és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok) személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára. Területi hatálya kiterjed a tagintézmények területére, illetve az intézményegységek területén kívül szervezett iskolai programokra. Időbeli hatálya csak a tanítási, és iskolában eltöltött időre vonatkozik, illetve arra az időszakra, amikor az iskola által szervezett programokon vesznek részt a dolgozók és tanulók. 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség és a diákönkormányzatok egyetértési jogának gyakorlása mellett. Véleményezési jogát gyakorolja az intézmény közalkalmazotti tanácsa. Az egyetértési és véleményezési jogot gyakorlók aláírásukkal igazolják, hogy a szabályzatot elfogadták. A szabályzat (módosításaival) a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A jóváhagyással egyidejűleg hatályát veszíti az intézmény (tagintézmények) korábban elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SzMSz-t az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről az intézményvezető köteles intézkedni. Az SzMSz és Pedagógiai Program az alábbi helyeken található meg:  az intézmény vezetőjénél  az intézményegység-vezetőnél  az iskola honlapján Megtekinthető a tanulmányi irodák nyitvatartási idejében előre egyeztetett időpontban, az iskola honlapján bármikor. Jelen szabályzatot a tanulók, valamint szüleik az intézményi könyvtárban, a könyvtár nyitva tartása alatt tekinthetik meg. Tartalmáról és előírásairól az intézményegységek vezetői és a helyetteseik adnak felvilágosítást. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. Az intézmény jellemzői, jogállása Az intézmény jellemző adatai, tevékenységei 1. Az intézmény neve:

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola

a) székhelye:

4024 Debrecen, Vár u. 1

d) típusa:

Közös igazgatású köznevelési intézmény, melyben szakközépiskola és alapfokú művészeti iskola– zeneművészeti ág működik.

4 e) OM száma:

azonosító

03831

2. Az intézmény alapító Debreceni Hangász Egyesület szerve: címe:

4024 Debrecen, Vár u. 1. sz.

Az intézmény jogállása Önálló jogi személyként működő állami intézmény Az intézmény tevékenységei: a) Az intézmény alaptevékenysége:

A jóváhagyott pedagógiai-szakmai program alapján ellátja a szakközépiskolai párhuzamos művészeti képzés, érettségi utáni szakképzés és az alapfokú művészeti nevelés és oktatás feladatát 





Feladata a nappali oktatás keretében:









a szakközépiskolai párhuzamos képzés a kilencedik évfolyamon kezdődik, a tizenkettedik (érettségi) és tizenharmadik évfolyamon fejeződik be;(szakmai vizsga) a szakközépiskolában a tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra; a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és a szakmai alapdokumentumban felsorolt szakképesítések körében szerint felkészít az utolsó középiskolai évfolyam elvégzésére, valamint az ennek és az érettségi vizsgához kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára; a tanulmányok befejezéséhez érettségi (május/júniusi vizsgaidőszakban) - illetve szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Nkt-ben meghatározott időkeretben; egyéni - egy-három tanuló részére felzárkóztató foglakozást szervez a Nkt-ben meghatározott időkeretben; aNkt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása;

5      

   



Feladata az alapfokú művészeti nevelés keretében:





Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám (férőhelyek száma):





biztosítja az iskolai oktatásban részesülők étkeztetését; biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátását; igénybe vesz pedagógiai szakmai szolgáltatásokat; gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; biztosítja a tanulói tankönyvvásárláshoz az ingyenes tankönyvellátáshoz hozzájárulást; biztosítja a tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatainak ellátását, valamint a diáksportot; pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatása; szakmai és informatikai fejlesztési feladatokat lát el; biztosítja a pedagógusok felkészülését a kétszintű érettségi vizsgák lebonyolításához; biztosítja a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szakközépiskolai nevelését, oktatását az alapfokú művészeti nevelés és oktatás megalapozza művészeti a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít a szakirányú továbbtanulásra; biztosítja a zenei képességek fejlesztését (hallás, ritmusérzés, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása); felkészít művészeti alapvizsgára és művészeti záróvizsgára; a szakközépiskola tagintézménybe 196 fő (szakközépiskolai évfolyamra: 160 fő, szakképzési évfolyamokra 36 fő) az alapfokú művészeti iskola tagintézménybe 1300 fő

Az intézmény az intézmény intézményvezetője, valamint az általa képviseletére megbízott intézményi dolgozó. jogosultak: Az intézmény szakmai alapdokumentumát(1. sz. függelék) tartalmazza.

6 2. 2 Az intézmény bélyegzőinek használata 2.2. 1. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegzők: Az intézmény és a szakközépiskola pecsétje: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti iskola 4024 Debrecen, Vár u. 1. sz. Tel.: 52/48-290; Tel. Fax: 52/532-856 Az alapfokú művészeti iskola pecsétje Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti iskola 4024 Debrecen, Vár u. 3. sz. Tel.: 52/531-775 Adószám: Körbélyegzők: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti iskola 1. Debrecen Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti iskola 2. Debrecen 2.2. 2. Az intézményi bélyegzők a következő egységeknél találhatók: 1. gazdasági összekötő (kapcsolattartó) 2. iskolatitkárok (alapfokú művészeti iskola és szakközépiskola) Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető, intézményegység-vezető, intézményvezetőhelyettes, , gazdasági kapcsolattartó, iskolatitkár, érettségi dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője, a félévi értesítők és évvégi bizonyítványok, a törzslapok kitöltése során az osztályfőnökök, a bizonyítványok kitöltése során az alapfokú művészeti iskolában a főtárgytanárok. 3. INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 3.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak: 1.1 1. sz. egység

7  zeneművészeti szakközépiskola  vezetője intézményegység-vezető, helyettese: intézményvezető-helyettes, 1.2. 2.sz számú egység:  alapfokú művészeti iskola  vezetője: az intézmény intézményvezetője  helyettese: 2 intézményvezető-helyettes Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az intézményvezető hangolja össze. 3.2. A szervezeti egységek 3.2 1.Iskolatanács A közös igazgatású köznevelési intézmény és az intézményegységek munkájának összehangolását, szakszerű és hatékony működését az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló Iskolatanács segíti. Az Iskolatanács az intézményi élet egészére kiterjedő döntéshozó, véleményező és javaslattevő testület, mely a többcélú közös igazgatású intézményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján segíti az intézményvezető munkáját. Az Iskolatanács megbeszéléseit az intézményvezető vezeti és készíti elő. Esetleges távolléte esetén az alapfokú intézményegység vezetője helyettesíti. 3.2.2. Az Iskolatanács tagjai A. / Szavazati joggal rendelkező tagjai: intézményvezető Munkaközösség-vezetők a szakközépiskola intézményegység képviseletében  intézményegység-vezető  intézményvezető-helyettes (1.) az alapfokú művészeti iskola képviseletében:  intézményvezető-helyettes (2.)  intézményvezető-helyettes (3.) B./ Tanácskozási joggal rendelkező tagjai: állandó részvétellel:  a közalkalmazotti tanács elnöke;  a reprezentatív szakszervezet képviselője (bizalmi) alkalmi részvétellel:  gazdasági vezető (összekötő) 3.2.3. Az Iskolatanács működése  A szorgalmi időszakban általában havi rendszerességgel ülésezik.  Rendkívüli ülést az indokok megjelölésével intézmény intézményvezetője, illetve a tagok bármelyike kezdeményezhet.  Az ülés időpontjáról és napirendjéről a résztvevőket legalább két munkanappal korábban, írásban (e-mailben) értesíteni kell.  Az Iskolatanács üléseiről jegyzőkönyv készül.  Az Iskolatanács határozatképességéhez legalább 4 szavazati joggal rendelkező tag szükséges

8 

Az Iskolatanács döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a velük kapcsolatos fegyelmi döntéshez, 4 Iskolatanácsi tag titkos szavazás keretében adott támogató szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt.  Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt.  Minden olyan esetben, amikor azt jogszabály vagy az Iskolatanács saját döntése indokolja, a tanács tagjainak titoktartási kötelezettsége van. 3.2.3. Az Iskolatanács jogkörei A./ Döntési jogok:  az intézményegységek feladatainak összehangolásáról  a pedagógiai/nevelési programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az ezt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről (munkába állások, nyugdíjazások)  az éves munkaterv elkészítéséről és a munkaterv elfogadásáról  az intézményegységek munkájára vonatkozó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról  a kitüntetési előterjesztésekről  saját ügyrendjéről B./Javaslattételi jogok:  az intézményegység-vezetői, és tanári pályázatok kiírásának feltételeiről és ütemezéséről  az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról,  a vele szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés  megállapításáról  Az álláshelyek betöltéséről, az az ezzel kapcsolatos pályázati kiírásokról, elbírálásokról C./ Véleményezési jogok:  az intézményi szintű szabályzatokat és az intézményvezető éves beszámolóját  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket  a fenntartóhoz továbbítandó felújítási igényeket  mindazon kérdéseket, melyről az intézmény intézményvezetője állásfoglalást kér Az Iskolatanácsnak javaslattételi lehetősége van valamennyi, az intézmény egészét, illetve az egyes intézményegységeket érintő szakmai, pedagógiai, gazdálkodási kérdésben 3.3. A Közalkalmazotti Tanács A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. (Kjt. 14§) Az intézményben egységes KT működik (M.tv. 45§), amelyet az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók határozott időre (általában három évre) választanak meg. A KT

9 létrejöttének, illetve megszűnésének módját törvény szabályozza. (M.tv. 4658§) A KT jogköre: (Kjt. 16§; M.tv. 65§ (1)-(3)) A munkáltató a KT-val véleményezteti  a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét  a munkáltató belső szabályzatának tervezetét  a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét  a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket  a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket  az éves szabadságolási tervet A KT jogosultságának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. A KT a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Az intézményvezető a tájékoztatást nem tagadhatja meg. (M.tv. 67-68§) A közalkalmazotti tanács tagjait hivatali titoktartás terheli. A KT, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. (M.tv. 69§) A KT a törvényi szabályozás (M.tv. 59-66§) figyelembe vételével elkészített működési szabályzata szerint működik. A KT elnöke részt vesz az Iskolatanács értekezletein. 3.4. Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézmény minden dolgozója alkotja. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket – a döntés előkészítése során – a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % +1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha 2/3-a jelen van.

10 3.5. Nevelőtestület  Az intézmény nevelőtestülete az oktató-nevelő munkát végző pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját  A közös igazgatású intézményben a pedagógusok egy nevelőtestületet alkotnak, ám az egyes tagintézményeken belül folyó eltérő tevékenység miatt önálló nevelőtestületként is működnek abban az értelemben, hogy belső életüket érintő ügyekben, illetve a közös értekezletek előtt, saját értekezleteket tarthatnak.  A nevelőtestület dönt o a pedagógiai program elfogadásáról, o az SZMSZ elfogadásáról, o a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, o a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, o a továbbképzési program elfogadásáról, o a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, o a házirend elfogadásáról, o a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, érettségi, szakmai vizsgára bocsátásáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, o a tanulók fegyelmi ügyeiben, o az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  dönt a tanuló pszichológiai nevelési tanácsadói/szakértői bizottság vizsgálatán történő részvételről  A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart:  tanévnyitó-, félévi-, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  őszi és tavaszi nevelési értekezlet,  rendkívüli értekezletek.  Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben ezt a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, ill. az intézmény intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A rendkívüli értekezlet napirendi pontjairól a nevelőtestületet előzetesen tájékoztatni kell.  A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.  Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkárok, illetve az intézményvezető által megbízott személy készíti el, s a nevelőtestület két tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő harmadik munkanap végéig kell elkészíteni.

11 



A nevelőtestület döntéseit és határozatát - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi ügyeket, melyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi döntéseket írásba kell foglalni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a tanuló magasabb évfolyamba lépésének, osztályozó vizsgájának, fegyelmi ügyeinek, és a vezetői pályázatok szakmai véleményezésének kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.

3.6.Szülői Szervezet Az intézményben egységes szülői szervezet működik. A szakközépiskola 9-8. évfolyamairól egy-egy (összesen 4), az érettségi utáni szakképzés évfolyamairól egy, az alapfokú művészeti iskolából 1 szülő alkotja a Szülői Munkaközösség vezetőségét, amely megválasztja elnökét és kialakítja működésének szabályzatát. A szülői szervezet egyetértési jogkörrel rendelkezik:  működési rendjének, munkaprogramjának megállapításában,  a képviseletében eljáró személyek megválasztásában,  a rendelkezésére álló pénzeszközökből a felhasználás módjának megállapításában,  rendkívüli szülői értekezlet összehívásában,  párbeszéd kezdeményezésében a pedagógusokkal és a fenntartóval a pedagógiai program megvalósulásáról és annak feltételeiről. A szülői szervezet véleményezési joggal rendelkezik:  az intézmény pedagógiai programjának módosításával, mellékleteivel és a tanévi pedagógiai programmal kapcsolatban,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,  az intézmény működésével kapcsolatban bármilyen ügyben 3.7.DÖK Az intézményben a szakközépiskolában működik, amely a szakközépiskola diákképviseletét látja el. A szakközépiskola 9-8. évfolyamairól egy-egy (összesen 4), az érettségi utáni szakképzés évfolyamairól egy, mindösszesen 5 fő alkotja a DÖK vezetőségét. A DÖK elnökét és helyettesét a Diákközgyűlés választja meg. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzat alapján működik. Munkáját DÖK segítő tanár támogatja. 3.8.Szakmai Munkaközösségek A nemzeti köznevelési törvény 71.§-a alapján a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségeknek az intézmény bármely pedagógusa tagja lehet. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet.

12 A munkaközösség-vezetőt a közösség választja és az intézményvezető bízza meg. A munkaközösség személyére az iskolavezetés is tehet javaslatot. A megbízásokat az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösség-vezető feladatát munkaköri leírása tartalmazza. A munkaközösség a jogszabályban foglaltakon túlmenően az alábbi célkitűzéseket hajtja végre:  A munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik, melyben a feladatok arányos elosztásáról rendelkezik.  Feltárja a szaktárgy(ak) adta nevelési-oktatási lehetőségeket, a megvalósításra programot dolgoz ki.  Elkészíti a helyi tanterv munkaközösségekre vonatkozó tantárgyi követelményeit.  Feltárja a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségét.  Irányítja a szaktanterem fejlesztését, berendezését, ellátását az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével. Felelős a szaktantermek állapotáért, a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, szertári felszerelésekért.  Javaslatot tesz a szertárak fejlesztésére, szakmai segítséget nyújt a beszerzésekben.  Aktívan tevékenykedik az önállóan tervezett és házilag kivitelezhető demonstrációs eszközök tervezésében és készítésében.  Törekszik az iskolán belüli, tantervi előírásoknak megfelelő egységes értékelésre, bekapcsolódik a minőségirányítási tevékenységbe.  Módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.  A munkaközösségi értekezleteken elhangzottakról az értekezleteket követő egy héten tájékoztatják az intézményegység-vezetőt.  Saját munkaprogrammal rendelkeznek.  a szakközépiskolában: közismereti és tanszaki (szolfézs-zeneelmélet, fafúvó, rézfúvó, vonós, zongora, kötelező zongora) munkaközösségek  az alapfokú művészeti iskolában: tanszaki munkaközösségek működnek (vonós, fafúvó, rézfúvó, zongora, szolfézs-magánének, elektroakusztikus-népzene, gitár).  A munkaközösség-vezetők a nevelési, szervezési összehangolása és az információcsere érdekében munkaközösség-vezetői, és munkaközösségi megbeszéléseket. A munkaközösségi értekezleteket a feladatok függvényében munkaközösség-vezető, a munkaközösség-vezetői értekezletet az intézményvezető hívja össze minden olyan alkalommal, amikor a feladtok összehangolása megkívánja. 3.9. Egy osztályban tanítók közössége (szakközépiskola) Az egy osztályban tanító tanárok a szakközépiskolában munkájukból adódóan szakmai közösséget alkotnak. Közös munkájukat az osztályfőnök koordinálja. A szakmai közösség jogai és feladatai:  Az újonnan belépő osztályok esetében negyedévkor, illetve (a többi osztályban is) súlyosabb tanulmányi, magatartásbeli vagy egyéb az

13

   

osztály jelentős részét érintő probléma megjelenésekor szükség szerint szakmai-módszertani megbeszélést tart. Javaslatot tehet az osztályba tartozó tanulók jutalmazására. A tanulókkal szemben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti. Magatartási, tanulási gondok esetén kezdeményezhet pszichológusi közreműködést és szakértői vizsgálatot. Konkrét esetben javaslatot tehet az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeire.

4. Az intézmény munkakörei 4.1.Az intézmény vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető. Feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. 3.1.2. Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,  az intézményegységek munkájának összehangolása,  a nevelőtestület vezetése,  az intézményi nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,  az intézményi szintű munkatervek, beszámolók elkészítése,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  együttműködés biztosítása a szülői szervezetekkel, a szülők és diákok képviselőivel, a diákönkormányzatokkal,  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset-megelőzés irányítása,  az intézmény képviselete,  a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:  tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése a szakközépiskolában  az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozatok, publikációk engedélyezése. Az intézményvezető által átruházott feladatok: Az alapfokú művészeti iskola tanulói jogviszony létesítésével megszüntetésével kapcsolatos döntés az intézményegység-vezető jogköre.

és

Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (intézményvezetője) - a köznevelési törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért:  a szakszerű és törvényes működésért,

14 az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézményvezető által átruházott jogkörök:    

4.2. Vezetői munkakörök Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyettesi, gyakorlati oktatásvezetői megbízásról, és az intézményegység-vezetőhelyettesi megbízásokról − a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával − az intézményvezető ad határozatlan idejű megbízást a kinevezett közalkalmazottnak. Az alapfokú intézményegység vezetésére nyílt pályázatot kell meghirdetni, a pályázatról az Iskolatanács dönt. 4.2.1.A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Feladat- és hatáskörük az általuk irányított területre vonatkozik A vezetőhelyettesek beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége kiterjed az intézményegységek egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 4.2.3 .Intézményegység-vezető  A szakközépiskola művészeti, oktató-nevelő munkáját, szakmai tevékenységét irányítja, ellenőrzi.  Ellenőrzi a tanárok oktató-nevelő munkáját.  Gondoskodik az oktatás feltételeinek folyamatos biztosításáról.  Az összevont intézmény intézményvezetőjének mindenkori helyettese valamint az intézményvezető távollétében az aláírási jogot gyakorolja külön megbízás alapján.  Részt vesz a hetenkénti esedékes vezetőségi értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kidolgozásában, az iskola pedagógiai programjának formálásában, a tanév helyi rendjének megtervezésében.  Részt vesz a beiskolázással kapcsolatos ügyek intézésében.  Őrködik az oktatás rendjén.  Ellenőrzi a tanárok pontos munkavégzését, szükség esetén a kötelességüket elmulasztó tanárokat felelősségre vonja.  Az intézményvezetőnek jelenti az olyan mulasztásokat, amelyeknél fegyelmi eljárás megindítását látja szükségesnek.

15 

Irányítja az iskolai tanévnyitó és tanévzáró ünnepség előkészítését és megtartását.  Kijelöli az alkalomszerűen megrendezésre kerülő versenyek megszervezésének felelőseit.  Gondoskodik a tanévközi ünnepélyek, iskolai hagyományok és egyéb rendezvények megszervezésének felelőséről.  műsorok és zenei produkciók összeállításáról,  részt vesz az skola tanévnyitó és tanévzáró ünnepségének megszervezésében és lebonyolításában.  gondoskodik a Kodály születésnapi ünnepség megszervezéséről és lebonyolításáról,  koordinálja a zenetanárok továbbképzését,  tanácsaival segíti a könyvtár állományának fejlesztését és selejtezését,  felügyeli a hangszerek nyilvántartását, a régi hangszerek selejtezését, az új hangszerek beszerzését. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézmény intézményvezetőjének közvetlen irányításával önállóan látja el. 4.2.4. Intézményvezető-helyettes 1. (szakközépiskola):  az intézményben folyó közismereti oktatás ügyeinek az irányítója  gondoskodik a közismereti oktatás feltételeinek folyamatos biztosításáról  közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kidolgozásában, az iskola pedagógiai programjának formálásában, a tanév helyi rendjének megtervezésében, szabályzatainak karbantartásában,  elkészíti a közismereti oktatás tantárgyfelosztását,  szakmai konzultáció keretében jóváhagyja a szaktanári tervezeteket,  gondoskodik a feladatkörével kapcsolatos iskolai adminisztráció feltételrendszeréről  szervezi az érettségi felkészítő csoportokba történő jelentkezést  szervezi az érettségi vizsgát  részt vesz a beiskolázással, vizsgáztatással és továbbtanulással kapcsolatos ügyek intézésében,  felügyeli a közismereti oktatás rendjét,  ellenőrzi a tanügyi dokumentumokat  az intézmény egészére vonatkozó feladatokat lát el a tanügyigazgatás területén.  tanácsadással segíti a könyvtár állományának fejlesztését, és selejtezését,  jelentést tesz az intézményvezetőnek és az intézményegység-vezetőnek az iskola tanulóinak fegyelmi vétségeiről, szükség esetén fegyelmi tárgyalás összehívását kezdeményezi,

16 

figyelemmel kíséri és segíti a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős és a Diákönkormányzatot segítő tanár munkáját, együttműködik a Szülői Munkaközösséggel,  ellenőrzi és segíti a szülői munkaközösségi összekötő tanár munkáját,  ellenőrzi és segíti az iskolai tankönyvmegrendelést  Figyelemmel kíséri a tanárok szakmai továbbképzésével kapcsolatos lehetőségeket  irányítja és ellenőrzi az iskolai rendezvények, ünnepségek szervezését  ellenőrzi és igazolja az óraadók által vezetett dokumentumokat.  szervezi a közösségi szolgálatot, gondoskodik az együttműködési megállapodások előkészítéséről, a közösségi szolgálat adminisztrációjáról Feladatait az intézmény vezetőjének és a szakközépiskola intézményegységvezetőjének közvetlen irányításával önállóan látja el. 4.2.5.Intézményvezető-helyettes (2.)  felettese valamennyi alapfokú művészeti iskolaegységhez tartozó szaktanárnak.  Ellenőrzi a tanárok oktató-nevelő munkáját, és a szülőkkel való kapcsolattartásuk ügyeit.  Gondoskodik az oktatás feltételeinek folyamatos biztosításáról.  Részt vesz az esedékes vezetői értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kidolgozásában, az iskola pedagógiai programjának formálásában, a tanév helyi rendjének megtervezésében.  Intézményvezetői jóváhagyásra elkészíti az alapfokú művészetoktatás tantárgyfelosztását, a terembeosztást. A szükséges tudnivalókat a tanárok, illetve tanulók hirdetőtábláján közzéteszi.  Szakmai konzultáció keretében jóváhagyja a szaktanári tervezeteket. (Határidő minden tanév szeptember 30.)  Gondoskodik a feladatkörével kapcsolatos iskolai adminisztráció feltételrendszeréről (nyomtatványok).  Részt vesz a beiskolázással kapcsolatos ügyek intézésében. (Beiratkozás  Szolfézs-, ének-tanszak munkáját felügyeli.  Az órákat látogatja, amiről tájékoztatja az intézményegység-vezetőt. A tanárok személyi ügyeiben (minősítések, jutalmazások, büntetések stb.) az intézményegység-vezető közvetlen tanácsadója.  Elkészíti a felügyeleti szerv által kért statisztikákat, az oktató-nevelő munkát érintő információszolgáltatás és igény-előrejelzés ügyeit.  Kapcsolatba lép a szülőkkel, ha ez a tanulók magatartása, tanulmányi munkája vagy egyéb oknál fogva szükséges.  Kijelöli az alkalomszerűen megrendezésre kerülő versenyek megszervezésének felelőseit.  Gondoskodik a tanévközi ünnepélyek, iskolai hagyományok és egyéb rendezvények megszervezésének felelőséről.

17 

Figyelemmel kíséri a tanárok szakmai továbbképzésével kapcsolatos alkalmakat és lehetőségeket, tájékoztatja őket a különféle pedagógiai rendezvényekről Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. 4.2.6. Intézményvezető-helyettes (3.) Hivatali felettese valamennyi alapfokú művészeti iskola intézményegységhez tartozó szaktanárnak. Ellenőrzi a tanárok oktatónevelő munkáját és a szülőkkel való kapcsolattartásuk ügyeit. Gondoskodik az oktatás feltételeinek folyamatos biztosításáról.  Részt vesz az esedékes vezetői értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kidolgozásában, az iskola pedagógiai programjának formálásában, a tanév helyi rendjének megtervezésében.  Intézményvezetői jóváhagyásra elkészíti az alapfokú művészetoktatás tantárgyfelosztását, a terembeosztást. A szükséges tudnivalókat a tanárok, illetve tanulók hirdetőtábláján közzéteszi.  Szakmai konzultáció keretében jóváhagyja a szaktanári tervezeteket. (Határidő minden tanév szeptember 30.)  Gondoskodik a feladatkörével kapcsolatos iskolai adminisztráció feltételrendszeréről (nyomtatványok).  Részt vesz a beiskolázással kapcsolatos ügyek intézésében. (Beiratkozás megszervezése.)  Fúvós tanszak munkáját felügyeli.  Továbbképzési tervet elkészíti.  Az esetleges helyettesítéseket nyilvántartja és ellenőrzi.  Őrködik az oktatás rendjén. Az órákat látogatja, amiről tájékoztatja az intézményegység-vezetőt. A tanárok személyi ügyeiben (minősítések, jutalmazások, büntetések stb.) az intézményegység-vezető közvetlen tanácsadója.  Elkészít a felügyeleti szerv és a MÁK részéről kért statisztikákat, az oktató-nevelő munkát érintő információszolgáltatás és igény-előrejelzés ügyeit.  Kapcsolatba lép a szülőkkel, ha ez a tanulók magatartása, tanulmányi munkája vagy egyéb oknál fogva szükséges.  Az intézményegység-vezetővel történt egyeztetés alapján irányítja az iskolai tanévnyitó és tanévzáró ünnepség előkészítését és megtartását. Kijelöli az alkalomszerűen megrendezésre kerülő versenyek megszervezésének felelőseit. Gondoskodik a tanévközi ünnepélyek, iskolai hagyományok és egyéb rendezvények megszervezésének felelőséről.  Hangversenyek szervezéséért és lebonyolításáért felel.  Figyelemmel kíséri a tanárok szakmai továbbképzésével kapcsolatos alkalmakat és lehetőségeket, tájékoztatja őket a különféle pedagógiai rendezvényekről, felhívja az intézményegység-vezető figyelmét, ha valaki számára a továbbképzést személy szerint fontosnak látja.

18 Munkavégzése során együttműködik: az intézményvezetővel, intézményegység-vezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, munkaközösség-vezetőkkel. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.

az a

4.2.7 . A vezetők helyettesítési rendje, munkarendje Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az a szakközépiskola intézményegység vezetője helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább két hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az intézményvezető-helyettesek szükség szerint egymást helyettesítik. Az intézmény vezetőjének, vagy valamelyik helyettesének az intézményben kell tartózkodnia az alapfeladat ellátása idején. A benntartózkodás rendjét az egyes tanévek kezdetén határozza meg az iskolavezetés. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. 5.A kiadmányozás rendje, a kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra, cégszerű aláírásra az intézményvezető jogosult. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat az általa írásban meghatalmazott vezető, ennek hiányában a helyettesítés rendjének megfelelő vezető írja alá. 6. Az intézmény középvezetői Az intézmény vezetőinek a munkáját középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény középvezetői a munkaközösség-vezetők, Részletes feladatukat a munkaköri leírás tartalmazza. Ezen a szinten vesznek részt az intézmény munkájában a tagintézmények szakszervezeti megbízottjai. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Abban az esetben, ha az egész intézmény munkáját érintő kérdés, probléma, javaslat merül föl, az Iskolatanácsot tájékoztatni kell erről. A középvezetők félévenként beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A középvezetők véleményezési és javaslattevő joggal rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető ezt szükségesnek látja. 6.1. Szakmai munkaközösség-vezetők (tanszakszak-vezetők): A pedagógiai munka közvetlen ellenőrzését látják el, véleményezési jogkörrel rendelkeznek, összefogják, megtervezik, irányítják és szervezik a tanszak életét, 1. irányítják és ellátják a szakmai feladatokat, 2. összeállítják a tanszaki tervet,

19 3. 4. 5. 6. 7.

segítik az intézményvezető és az intézményegység-vezető munkáját, segítik események, rendezvények lebonyolítását, ellátják a tanszak szakmai érdekképviseletét, segítik a tanszak tanárainak munkáját, havonta, félévkor, és a tanév végén ellenőrzik a tanszak tanárainak osztályozási munkáját, a hiányzások nyilvántartását, 8. összekötő szerepet látnak el a szaktanárok és az iskola vezetése között, figyelemmel kísérik a hangszerek és tartozékok állapotát, javaslatokat tesznek eszközbeszerzésre, javíttatásra, selejtezésre. Feladataikat az intézményegység-vezető és az intézményvezető-helyettes 2., 3. irányításával látják el. A részletes feladatkört a munkaköri leírás tartalmazza. 6.2.Közismereti munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösségek tevékenységének megszervezése, irányítása és koordinálása  összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösségek éves programját,  szervezi a tantárgyi mérésekkel kapcsolatos feladatokat,  felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,  módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre,  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, rendszeresen látogatja a tanítási órákat.  Szükség esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezetőhelyettesnél, intézményegység-vezetőnél  képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségében,  A munkaközösség tevékenységéről összefoglaló elemzést, értékelést, és beszámolót készít a nevelőtestület és az intézményvezető számára. Feladatukat az intézményvezető-helyettes 1. közvetlen irányításával önállóan látják el. 7 .Egyéb munkakörök 7.1 Osztálvfőnök:  irányítják az osztályok közösségi tevékenységeit,  elősegítik és fejlesztik az osztályok önállóságát és öntevékenységét,  figyelemmel kísérik a tanulók családi és szociális körülményeit, szükség esetén megfelelő segítséget nyújtanak,  rendszeresen értékelik az osztályok tanulmányi eredményeit,  segítik az osztályok tanulmányi munkáját, és hogy a tanulók képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el,

20    

évente legalább kétszer szülői értekezletet tartanak, ellenőrzik az ellenőrző könyvekben szereplő osztályzatokat, aláírásokat, ismertetik a szülőkkel a házirendet és a pedagógiai programot, tájékoztatják a szülőket a legfontosabb tanulmányi és nevelési kérdésekről, segítik a diákönkormányzat munkáját,  kapcsolatot tartanak a szaktanárokkal,  elvégzik az adminisztrációs teendőket,  biztosítják az osztályterem rendjét, tisztaságát, állagának megóvását,  félévente vezetik az osztályok osztályozó értekezletét,  minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát,  jutalmazást, dicséretet, fegyelmi eljárást kezdeményeznek. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézményvezető-helyettes (1., 2., 3.) közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.2. A szaktanár (közismeret és elméleti tárgyak)  nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a munka- és balesetvédelmi előírások betartásáról, a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse  a tanítási órák és megtervezésével, előkészítésével és vezetésével kapcsolatos nevelési-oktatási feladatok ellátása  tanítványai munkájának folyamatosan ellenőrzi és értékeli  az érdemjegyeket, a tanulói mulasztásokat és az elvégzett tananyagot pontos adminisztrálja  az éves munkatervben elfogadott programokban részvét vesz (tervezés, előkészítés, szervezés, jelenlét)  szaktanári fogadóórákat tart  részt vesz a tanári megbeszéléseken, értekezleteken és konferenciákon  részt vesz a vizsgabizottságok munkájában  a hiányzó kollégát - külön utasításra - szakszerűen helyettesíti  teljes jogú tagja az iskola nevelőtestületének, azaz az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervének.  Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.  Feladatait az intézményegység-vezető (szakközépiskolai elméleti tárgyak), intézményvezető-helyettes 1. (közismereti tárgyak) intézményvezető-helyettes 2. és 3 (zeneiskola) közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.3. Szaktanár (vonós, fúvós, ütő, hárfa)  A tanítási tevékenységet megtervezi tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre.  A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozásokat

21

             

(felkérésekre külső helyszíneken fellép, felzárkóztatást tart, versenyeket készít elő) egész tanévre megtervezi. (foglalkozásonként, illetve a foglalkozás egész tartamára.) Felkészül a tanítási órákra A tanulókat motiválja, a tananyagot feldolgozható, hasznosítható formában adja át. Gondoskodik a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. A tanuló tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagokat készít. A tanulói teljesítményeket folyamatos nyomon követi, értékeli, osztályzatokat megállapítja. Félévente vizsgáztatja őket. Ezt naplóban rögzíti. A tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását pontosan regisztrálja, ismétlődő előfordulás esetén a munkaközösség-vezetőt, szükség esetén az intézményvezetőt tájékoztatja erről. Közreműködik az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködik a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. A szülőket tájékoztatja a tanuló előmeneteléről. Részt vesz nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban. Hangszerek használatáról és mozgásáról a leltárfelelős felé jelentési kötelezettséggel tartozik. A művésztanári végzettségét a szakképzésben a tanórán előjátszással, tanári hangversenyeken közreműködéssel hasznosítja. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, módszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon.

7.4. Szaktanár (zongora)  A tanítási tevékenységet megtervezi tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre.  A tanulók zongorakíséretét órarend szerint ellátja. A zongorakíséreteket biztosítja a növendékhangversenyeken, vizsgákon, tanulmányi versenyeken. enei kérdések megoldásában a főtárgy tanárral rendszeresen konzultál.  A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozásokat (felkérésekre külső helyszíneken fellép, felzárkóztatást tart, versenyeket előkészít, versenyekre felkészít, tehetséggondozást végez) foglalkozásonként egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára megtervezi.  Felkészül a tanítási órákra.  A tanulókat motiválja, a tananyagot feldolgozható, hasznosítható formában adja át.  Gondoskodik a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről.

22             

A tanuló tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagokat készít. A tanulói teljesítményeket folyamatos nyomon követi, értékeli, osztályzatokat megállapítja. Félévente egy alkalommal vizsgáztatja a növendékeket. Ezt naplóban rögzíti A tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását pontosan regisztrálja, ismétlődő előfordulás esetén a munkaközösség-vezetőt, szükség esetén az intézményegység-vezetőt tájékoztatja erről. Szükség szerint helyettesítést ellátja jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásának megfelelően. Közreműködik az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködik a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. A szülőket tájékoztatja a tanuló előmeneteléről. Részt vesz nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, módszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatát az intézményegység-vezető (szakközépiskola) )intézményvezető-helyettes 2. 3 (zeneiskola) közvetlen irányításával önállóan látja el.

7.5. Szaktanár (szintetizátor)  A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozásokat (felkérésekre külső helyszíneken fellép, felzárkóztatást tart, versenyeket előkészít, versenyekre felkészít, tehetséggondozást végez) megtervezi foglalkozásonként egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára.  Felkészül a tanítási órákra.  A tanulókat motiválja, a tananyagot feldolgozható, hasznosítható formában adja át.  Gondoskodik a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről.  A tanuló tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagokat készít.  A tanulói teljesítményeket folyamatos nyomon követi, értékeli, osztályzatokat megállapítja.  Félévente egy alkalommal vizsgáztatja a növendékeket. Ezt naplóban rögzíti  A tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását pontosan regisztrálja, ismétlődő előfordulás esetén a munkaközösség-vezetőt, szükség esetén az intézményegység-vezetőt tájékoztatja erről.  Szükség szerint helyettesítést ellátja jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásának megfelelően.

23             

Közreműködik az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködik a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. A szülőket tájékoztatja a tanuló előmeneteléről. Részt vesz nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, módszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. Ellátja az iskola működésében és az iskola rendezvényein a stúdiószolgálati teendőket (audiovizuális feladatokat) heti rendszerességgel, A tanárok munkáját segíti tevőlegesen vagy szaktanácsokkal, Kezeli és karbantartja az iskola audiovizuális eszközparkját, Elkészíti, korlátozott számban sokszorosítja, összevágja, tárolja és nyilvántartja az iskolával kapcsolatos hangfelvételeket és videofelvételeket. Feladatát az intézményvezető-helyettes 2. 3 (zeneiskola) közvetlen irányításával önállóan látja el. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.

7.6 . Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus Diákönkormányzatot segítő pedagógus az iskolai diákélet legfőbb irányítója, összefogója és szervezője. Segíti a DÖK folyamatos működését, a megfelelő információáramlást, a nevelőközösség és a diákközösség között.  előkészíti, szervezi és irányítja a diák-önkormányzati választásokat,  segít megalkotni a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az éves munkatervét,  segíti az éves munkatervben szereplő programok megszervezését, megvalósítását, lebonyolítását,  gondoskodik a felnőtt felügyeletről a Diákönkormányzat rendezvényein,  gondoskodik a képviseleti jog érvényesítéséről,  segíti a pályázatokon való részvételt,  részt vesz a Diáktanács ülésein, javaslataival és tanácsaival segíti annak munkáját.  Hetente megbeszélést tart.  Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézményvezető-helyettes 1. közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.7. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

24  

 



 

segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál tényfeltárást végez gyermekbántalmazás vélelme esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi elérhetőségét, fogadóórájának időpontját, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) elérhetőségét. Feladatait az intézményvezető-helyettes 1. közvetlen irányításával önállóan látja el. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.

7.8.Könyvtáros  gondoskodik az intézmény könyvtárának rendeltetésszerű működtetéséről,  ellátja a könyvtár állománygyarapítását, állományvédelmét, nyilvántartását és raktározását, a kölcsönzést és a számítógépes feldolgozást,  gondoskodik a tanításhoz szükséges szakmai és közismereti anyagok beszerzéséről,  ellátja az állománykivonást, a megrongálódott, és a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok rendszeres javítását, pótlását, selejtezését,  köteles a katalógusokat rendszeresen karbantartani,  köteles segíteni a könyvtárt igénybevevők könyvtárban való tájékozódását,  köteles kapcsolatot tartani más intézmények könyvtáráival  munkáját könyvtáros asszisztens segíti Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézményvezető és az intézményegység-vezető közvetlen irányításával önállóan látja el.

25 7.9.Könyvtáros asszisztens  a könyvtáros dokumentumokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos munkáját segíti  adminisztrációs feladatot lát el  részt vesz a könyvtárkezelési feladatokban  részben segítő, részben önálló feladatokat lát el. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait a könyvtáros közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.10.Gazdasági dolgozó (kapcsolattartó)  összegyűjti a megbízási díjak, tiszteletdíjak, tantárgyi vizsgadíjak számfejtéséhez szükséges bizonylatokat, és továbbítja a Klebelsberg Központba.  minden hónap 5. napjáig az intézet intézményvezetője által engedélyezett és kifizethető óradíjak elszámolásait, továbbítja a Klebelsberg Központba,  elkészíti a kereseti igazolásokat,  kiosztja az intézet dolgozóinak az adóbevalláshoz szükséges iratokat,  vezeti a pedagógus átképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat  előzetes engedély alapján lebonyolítja a kisebb beszerzéseket,  ellátja a számlázásokat,  összeállítja és mellékletekkel látja el a ki- és bejövő számlák jegyzékét, majd továbbítja a Klebelsberg Központba.  tevékenyen részt vesz a leltározásban, selejtezésben  előkészíti az érettségi és szakmai vizsgák elszámolását.  részt vesz a likviditási tervek előkészítésében Feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.11. gazdasági dolgozó (ügyintéző)  Felel a pályázatokért, az alapítványok kezeléséért,  közbeszerzési referens,  bonyolítja az idegen nyelvi levelezést,  a szabályzatokat a törvényi változásoknak megfelelően aktualizálja,  jogi szakértő. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézmény intézményvezetőjének közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.12.munkaügyi, személyzeti előadó  működteti köznevelési informatikai rendszert,  feltölti és karbantartja annak adatbázisát,  közreműködik az iskolai dokumentumok készítésében. Feladatait az intézmény intézményvezetőjének közvetlen önállóan látja el.

irányításával

26 7.13.Ügyviteli dolgozó  a leltározási és selejtezési szabályzatnak megfelelően előkészíti a selejtezést, leltározást,  részt vesz a lebonyolításban,  tanévkezdéskor a hangszereket a szaktanár javaslata alapján kötelezvény ellenében kiadja a tanulóknak, illetve a tanév végén visszaveszi azokat,  az iskolából végleg távozó diák esetén ellenőrzi az iskola tulajdonát képező taneszközök (hangszer, kotta, könyv) leadását.  felel a rábízott dokumentumokért, a páncélszekrény tartamáért. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézményvezető közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.14.Gondnok  az ügyviteli dolgozó segítése a leltár kezelésben  térítési díjak beszedése,  iskolai étkeztetés nyilvántartása  fizetési jegyzékekkel kapcsolatos adminisztráció  irányítja a technikai dolgozók munkáját Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézményvezető közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.15.Iskolatitkár:  ellátja az iskola működése során keletkezű ügyiratkezelést, az iktatást, selejtezést, az iratkezelési szabályzat alapján,  ellátja az intézmény szakmai és gazdasági feladataihoz kapcsolódó ügyviteli teendőket,  bonyolítja az intézmény levelezését,  kezeli a titkárság leltárát,  ellátja a telefon kezelését,  intézi a hirdetésékkel kapcsolatos teendőket,  gondoskodik a nyilvántartások naprakészen tartásáról,  elkészíti az iskolalátogatási igazolásokat,  intézi a balesetbiztosítási ügyeket,  elkészíti a vizsgák és versenyek anyagait,  gondoskodik a nyomtatványok megrendeléséről,  végzi az egyéb általános titkársági teendőket (gépírás, sokszorosítás)  gondoskodik az iskolának érkező elektronikus levelek figyeléséről,  felel a rábízott iskolai dokumentumokért, pecsétekért.  eljárói feladatok ellátása Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézmény vezetőjének és intézményegység-vezetőjének közvetlen irányításával látja el. 7.16: Oktatástechnikus

27  

egy személyben felelős a stúdiószolgálat ellátásáért, ellátja az iskola működésében és az iskola rendezvényein a stúdiószolgálati teendőket (audiovizuális feladatokat),  a tanárok munkáját segíti tevőlegesen vagy szaktanácsokkal,  kezeli és karbantartja az iskola audiovizuális eszközparkját,  közreműködik az eszközpark fejlesztésében, és távlati koncepciók kidolgozásában,  elvégzi az eszközök kisebb javításait,  elkészíti, sokszorosítja, összevágja, tárolja és nyilvántartja az iskolai kapcsolatos hangfelvételeket, és videofelvételeket,  köteles készenléti ügyeletet tartani az előre meghatározott időpontú hangverseken, gondoskodik az iskola meghibásodott gépeinek, eszközeinek javíttatásáról, szervízeléséről. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait a gondnok közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.17. Rendszergazda  Felügyeli az intézmény informatikai rendszerét, karbantartja a szoftvereket és hardvereket  Biztosítja az érettségi informatika hátterét. 7.18. Ügyviteli dolgozó  Az Alapfokú Művészeti Iskolában az intézményvezető-helyettesek által jóváhagyott, ellenőrzött tandíjak számlázását végzi, egyeztet a KLIK Debreceni Tankerület munkatársaival.  A számlázási rendszerben a tanuló nyilvántartást ellenőrzi, a megszűnt jogviszonyos tanulókat törli, az új tanulók adatait rögzíti.  A gazdasági egységgel egyeztetve kimutatásokat készít.  A közös igazgatású intézményben végzi a postázással kapcsolatos teendőket, összegyűjti a postai feladójegyzékeket, melyeket a számla megérkezése után jogosult leigazolni.  Jogosult az intézményen belül minden pénzügyi vonatkozású feladatot ellátni (térítési díj befizetése, étkezési díj befizetése…stb.)  Eljáró teendőket végez (a szükséges hivatalos iratok eljuttatása KLIK számára).  Segíti a gazdasági kapcsolattartó munkáját.  Feladatait az intézmény intézményvezetőjének és intézményegységvezetőjének közvetlen irányításával látja el.  Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.  7.19. Műszaki dolgozó (Portás, karbantartó)  ellátja az intézmény portaszolgálatát,  gondoskodik az intézmény kulcsainak kiadásáról az arra jogosult személy részére

28          

        

gondoskodik az intézmény kulcsainak őrzéséről, az intézménybe látogatókat köteles udvariasan fogadni és kellő udvariassággal ellátni, figyelemmel kíséri a főkapu forgalmát, átveszi a hivatalos küldeményeket és továbbítja az illetékeseihez, átveszi és kezeli a talált tárgyakat, vigyáz a porta tisztáságára, szolgálati ideje alatt köteles a telefonközpont kezelését ellátni, köteles vezetni az eseménynaplót, ellátja a tűzriadó tervben és egyéb biztonsági előírásokban foglalt feladatokat, köteles betartani az intézmény vagyonvédelmi szabályzatában foglaltakat, kapuzáráskor köteles ellenőrizni, hogy az épületben nem tartózkodik-e illetéktelen személy, a termek le vannak-e zárva, az épület ablakai és a vízcsapok le-, illetve be vannak-e zárva, és nincs-e tűzveszély az épületben, kapuzárás előtt az épületben tapasztalt minden rendellenességeket köteles megszüntetni, vagy a megfelelő szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.), gondnokát és/vagy intézményvezetőjét azonnal értesíteni, az épület előtti járdát az év minden szakában köteles naponta letakarítani, udvarát pedig a lehetőségekhez képest rendben tartani, téli időszakban naponta akár többször is köteles az épület előtti járdáról a havat eltakarítani, illetve a síkosságot megszüntetni, köteles gondoskodni a pince és a padlás rendben tartásáról, az esetleges rongálásokról, lopásokról köteles a legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni az iskola gondnokát, ill. az intézményvezetőséget, az épületben lévő helyiségekbe élet- és vagyonvédelmi okokból bármikor bemehet, ezt nyilvántartó füzetben köteles rögzíteni a pontos idő (be- és kilépés) és a helyszín megjelölésével, felel a lepecsételt borítékokban elhelyezett pótkulcsokért, a borítékok felnyitását írásban rögzíti és jelenti a gondnoknak karbantartói feladatok ellátása

Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait a gondnok közvetlen irányításával önállóan látja el. 7.20. Műszaki dolgozó (Takarító)  munkaideje alatt köteles a takarítási területén tartózkodni, az épületet csak külön engedéllyel hagyhatja el,  munkaidején belül elsősorban a napi rendszeres takarítási feladatokat köteles ellátni,  az iskolai rendezvények előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos tevékenység végzésére kötelezhető,  rendszeresen visszatérő feladatán kívül, de ugyancsak napi munkaidőben köteles elvégezni a tavaszi-, nyári nagytakarítás

29 munkálatait (szőnyegtisztítás, ablaktisztítás, lépcső és korlát súrolása),  feladatkörében látja el az épület karbantartási munkálatainak befejezése után a nagytakarítást,  köteles elvégezni a területén lévő textíliák cseréjét,  a munkaterületén talált tárgyakat köteles leadni a portára, Feladatait a gondnok közvetlen irányításával önállóan látja el. Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. 7.21. Hangszerkarbantartó 

karbantartja a szakterületének megfelelő hangszereket (hangolás, javítás)

8.A benntartózkodás rendje (szakközépiskola) 8.1.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az iskola pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Azokban az esetekben, amikor a pedagógus szombati napokon is tanít, a heti munkabeosztását 5 napra kell elkészíteni, biztosítva ezzel a munkaszüneti napot. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával csökken. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 8 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjait alapul véve – általában maguk határozzák meg. Az intézményvezető a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok nyilvánossá tétele (kifüggesztett hirdetés) útján határozza meg. Június hónapban – az év végi vizsgák, a szakmai vizsgák és a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása, és a felsőoktatásba történő felvételi vizsgák miatt – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidőkeretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 8 órában határozható meg. 8.2.A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

30 b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 8.3. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) osztályfőnöki feladatok ellátása, c) iskolai sportköri foglalkozások, d) diákkörök, szakkörök vezetése, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés), f) magántanuló felkészítésének segítése, g) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.), ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 8.4.A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) tanulmányis vizsgák, meghallgatások érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) részvétel a vizsgákon, meghallgatásokon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) fellépések, koncertek előkészítése, a tanulók kísérete l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, gyakorlási időben r) iskolai rendezvények, ünnepségek, tanulmányi kirándulások és rendezvények megszervezése,

31 s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása kialakítása. 8.5. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok2 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

a 8.3 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 8.4.szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 8.6. Pedagógusok munkarendjével, benntartózkodásával kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető és a helyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles heti 32 órát az intézményen belül tartózkodni, mely időt kötelező óráinak megtartása mellett az ehhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységgel, adminisztrációval tölt el. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítás megkezdéséig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy közvetlen

32 munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől, intézményegységvezetőtől vagy helyetteseiktől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az iskola vezetőségének és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 8.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A pedagógus a munkahelyen töltött időt a jelenléti ív vezetésével tartja nyilván. Ezen kell minden napon rögzíteni a belépés és a kilépés időpontját. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 8.8 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.

33 A napi munkaidő megváltoztatása adminisztratív dolgozók esetében az intézményvezető, intézményegység-vezető, technikai dolgozók esetében az intézményvezető, intézményegység-vezető és a gondnok szóbeli vagy írásos utasításával történik. 9. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 9.1.Nevelőtestület Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény (KJT) szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. Az intézmény nevelőtestülete az oktató-nevelő munkát végző pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. A köznevelési törvény 70. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A közös igazgatású intézményben a pedagógusok egy nevelőtestületet alkotnak, ám az egyes tagintézményeken belül folyó eltérő tevékenység miatt önálló nevelőtestületként is működnek abban az értelemben, hogy belső életüket érintő ügyekben, illetve a közös értekezletek előtt, saját értekezleteket tarthatnak. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart:  tanévnyitó-, félévi-, tanévzáró értekezlet,  év végi osztályozó értekezlet,  őszi és tavaszi nevelési értekezlet,  rendkívüli értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben ezt a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, ill. az intézmény intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A rendkívüli értekezlet napirendi pontjairól a nevelőtestületet előzetesen tájékoztatni kell. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkárok, illetve az intézményvezető által megbízott személy készíti el, s a nevelőtestület két tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő harmadik munkanap végéig kell elkészíteni. A nevelőtestület döntéseit és határozatát - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi ügyeket, melyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi döntéseket írásba kell foglalni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek.

34 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A szakmai munkaközösségek véleményezési, javaslattételi joga van:  iskolai szintű pályázatok, vetélkedők kiírása,  pedagógusok továbbképzésének kezdeményezése,  szaktantermek, szertárak kialakítása,  a munkaközösség tagjainak anyagi elismerése.  tantárgyfelosztás A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek, tanulócsoportok tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a felelős vezető-helyettes tudtával, úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 9.2.Az intézményi közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget az intézmény minden dolgozója alkotja. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket – a döntés előkészítése során – a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % +1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha 2/3-a jelen van. 9.3 Az intézményi közösségek kapcsolattartásának formái és rendje Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége.

35 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, megbeszélések. A különböző közösségek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv és az SzMSz tartalmazza. A feladatok, programok a munkaterv mellékleteként havi ütemtervben kerülnek kiírásra. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetőivel − a törvényekben előírt módon − az intézményvezető tartja a kapcsolatot. 9.4.Kapcsolattartás az intézményegységek között: A kapcsolattartás a vezetők: intézményvezető, intézményegység-vezető, az intézményvezető-helyettese, és a munkaközösségek vezetőinek feladata. Gondoskodnak arról, hogy a telephelyen tanító pedagógusokhoz, az ott tanuló tanulókhoz az információ időben eljusson. Szükség szerint látogatják a telephelyet, azokkal közvetlen kapcsolatot tartanak fenn. A vezetői, illetve a munkatársi értekezleten rendszeresen tájékoztatják a nevelőtestületet. 9.5. A kapcsolattartás egyéb formái 9.5.1Az iskolai közösségek és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményvezető a megbízott vezetők, a választott képviselők segítségével az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek,  közalkalmazotti tanács,  érdekképviseleti szervek munkahelyi szervezetei A kapcsolattartás fórumai:  az intézményvezetőság ülései,

36   

az iskolavezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések. Az iskolai közösségekkel tartandó kapcsolat és koordináció az intézményvezető feladata, melyet esetenként - egyedi megbízás alapján - vagy tartósan, munkaköri kötelességként átadhat a tantestület tagjainak. A tanárok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetőval, az iskola vezetőségével. Az iskolavezetés tagjai kötelesek:  az Iskolatanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőság, az iskolavezetés felé. A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok, tudnivalók a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kerülnek kiírásra. Az iskolavezetőség évente legalább 2 alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és saját munkáját. A szakmai munkaközösségek és az illetékes intézményvezetősági tag kapcsolata folyamatos. Részt vesz a közösség programjain, figyelemmel kíséri működését. Évenként beszámolót tart a nevelőtestületnek A szülőkkel való kapcsolattartás formája az iskolai választmány ülése. A választmány saját munkarendje szerint működik. Az SzMK elnöke vagy megbízottja meghívás alapján részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. Az intézmény a szülői munkaközösség részére az alábbi kérdésekben biztosít véleményezési jogosultságot:  a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,  a szülőket érintő anyagi ügyekben,  az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjének megállapításában,  a házirend meghatározásában. A diákönkormányzat vezetője és felnőtt segítője meghívás alapján részt vehet az iskolavezetőség értekezletén és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az intézményvezetőval megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben tagja a fegyelmi bizottságnak. 9.5.2.A munkaközösségek kapcsolattartásának rendje: A munkaközösségek összehangolása érdekében munkaközösség-vezetői értekezleteket tartanak. A munkaközösség-vezetői megbeszéléseket az intézményvezető és a munkaközösség-vezetők (együttesen és külön is) kezdeményezhetik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségéneknek feladatai.  a nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése.

37       

a nevelőtestületi és intézményvezetői határozatok végrehajtásának értékelése az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése véleményezés az intézményvezető által előterjesztett kérdésekben a felvételi eljárás előkészítése a szakmai alkalmassági vizsga értékelése tantárgyfelosztás egyeztetése iskolai szintű pályázatok véleményezése

9.5.3.Diákönkormányzat működése, kapcsolattartása, működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzat működését az intézményvezető által megbízott tanár segíti. A diákönkormányzatot segítő tanár esetenként részt vesz az iskolavezetőségi értekezleteken, információt közvetít az iskolavezetés és a diákönkormányzat között. A diákönkormányzat képviselője eseti meghívás alapján részt vehet a tantestületi megbeszéléseken, nevelési értekezleteken. A diákönkormányzat értekezleteit előzetes egyeztetés alapján az iskola bármely helyiségében tarthatja. Hivatalos ügyeik intézésére és rendezvényeik megtartására díjtalanul igénybe vehetik az iskola szolgáltatásait (telefon, fax, e-mail, Internet) és helységeit. A tanulók vélemény-nyilvánításának formái és eszközei:  Diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma. amelyet évente egyszer kötelezően a meg kell tartani.  Osztálygyűlés, csoportgyűlés (alkalmanként)  Fegyelmi-bizottságban való képviselet (eseti ügyek alkalmával).  Képviselet az iskolavezetés és a nevelőtestületi értekezleteken. A véleménykifejtés eszköze a szóban vagy írásban megfogalmazott kérés, észrevétel, indítvány, javaslat. A Diákönkormányzat saját hirdetőtáblával rendelkezik. 9.5.4.A tanulók rendszeres tájékoztatásának, vélemény nyilvánításának rendje Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról:  Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen az intézményvezető személyesen vagy az intézményvezető-helyettes által, a hirdetőtáblán, illetve iskolarádión keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.  A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A döntésekről tájékoztatást kap osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

38 A tanulók vélemény-nyilvánításának eszköze a szóban vagy írásban megfogalmazott kérés, észrevétel, indítvány, javaslat. Minden tanulónak jogában áll, hogy írásbeli és szóbeli észrevételeire, javaslataira, kérdéseire írásban vagy szóban érdemi választ kapjon. A tanulók vélemény-nyilvánításának egyéb formái és eszközei:  diákközgyűlés,  fegyelmi-bizottságban való képviselet,  képviselet az osztály szülői értekezletén,  képviselet az iskolaszék, az iskolavezetés és a nevelőtestületi értekezleteken. 9,5.5. A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás rendje Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető, az intézményegység-vezető, az intézményvezetőhelyettesek, az munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök közreműködésével a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten, alkalmanként a tanulók ellenőrző könyvében írásban tájékoztatja a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten adnak tájékoztatást. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezletek,  fogadó órák és fogadó délutánok,  nyílt napok,  írásbeli tájékoztatók az ellenőrző füzetben. A szülők írásbeli tájékoztatása: Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége, ellenőrzése a gondviselő felelőssége. Az ellenőrző könyv tartalmát az osztályfőnök havi rendszerességgel ellenőrzi, ezt kézjegyével igazolja. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadó órák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. A szülői értekezletek és fogadó délutánok idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőságával, nevelőtestületével. A szülők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola intézményvezetőjától, az intézményvezető-helyettesektől és az osztályfőnököktől kérhetnek tájékoztatást. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

39 A külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. helyettese a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel, szervekkel. Az országos hatáskörrel, illetékességgel rendelkező pedagógiai szakmai szolgáltatató intézmény vezetőjével a tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat lehet a helyettesek, valamint a munkaközösség-vezetők között is. A település közművelődési intézményeivel, általános- és középiskoláival, önkormányzattal az intézmény közvetlen és szoros kapcsolatot épít ki és ápol mind a székhelyen, mind pedig a telephelyeken. Az intézményegység törekszik kapcsolatrendszerének folyamatos fejlesztésére. 10.1.Az iskola külső kapcsolatai Az iskola a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, gazdasági szervezetekkel, valamint az iskola - egészségügyi ellátójával. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola intézményvezetőságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  országhatáron belüli kapcsolatok (zeneművészeti szakközépiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények) és  határokon túlra mutató, nemzetközi kapcsolatok. A kapcsolat irányulhat szakmai feladatok ellátásával összefüggő kérdésekre, beiskolázási feladatok végrehajtására, gyakorlati oktatással, szakképzéssel összefüggő tennivalók ellátására, művészeti, tanulmányi és sportversenyeken való részvételre, a tanulók egészségügyi ellátására, szűrővizsgálatok szervezésére, a fenntartó és a tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzatokkal a gyermekjóléti és védő-óvó intézkedést igénylő ügyek intézésére. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. A kapcsolatok az iskolai munkaterv alapján szerveződnek, a feladatok végrehajtásáért az intézményvezető vagy az általa megbízott személy a felelős. Szükség esetén a közös tevékenység együttműködési megállapodások alapján is folyhat.  a fenntartó (KLIK) által finanszírozott többi köznevelési intézménnyel  DMJV Önkormányzattal ( Debrecen, Piac u. 20.)  a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel  a gyámhatósággal, valamint gyámhivatalával  a tanulók lakhelye szerinti jegyzőkkel, járási hivatalokkal  Oktatási Hivatallal  Szakértői Bizottságokkal  a Nevelési Tanácsadókkal  a gyermekjóléti Szolgálattal  a történelmi egyházak szervezeteivel  az intézményt támogató alapítványokkal

40 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az eredményes oktató és nevelőmunka sikere és tartalmi részének gazdagítása érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:  Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar  Kodály Filharmónia Debrecen  Művészeti Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége  Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Együttműködés a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatokkal Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a szolgálattal, különös tekintettel ha az intézmény tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartásért az intézmény intézményvezetője felel. Az iskola egyéb kiterjedt külső kapcsolatokkal rendelkezik. Ezen belül elkülöníthetők: 10.2.A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja az alapfokú oktatási intézményben Az intézményegységet a külső kapcsolatokban az intézményegység-vezető képviseli. helyettese a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel, szervekkel. Az országos hatáskörrel, illetékességgel rendelkező pedagógiai szakmai szolgáltatató intézmény vezetőjével az intézményegység-vezető tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat lehet a helyettesek, valamint a munkaközösség-vezetők között is. A település közművelődési intézményeivel, általános- és középiskoláival, önkormányzattal az intézmény közvetlen és szoros kapcsolatot épít ki és ápol mind a székhelyen, mind pedig a telephelyeken. Az intézményegység törekszik kapcsolatrendszerének folyamatos fejlesztésére. 10.3.Kapcsolat az egészségügyi szakszolgálattal, pedagógiai szakszolgálatokkal Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását az iskolai egészségügyi szakszolgálat szervezi. Az egészségügyi szolgálat és az iskola közötti kapcsolatot az intézményvezetőhelyettes koordinálja. Az intézményvezető-helyettes az iskolai védőnőn keresztül egyezteti a vizsgálatok elvégzésének idejét és módját, a státuszvizsgálatok rendszerét, a megelőzést szolgáló ellenőrzések és felvilágosító előadások megtartásának lehetséges módozatait és ütemezését. A sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos esetmegbeszélések szükségessé teszik a Szakszolgálatokkal történő kapcsolattartást. A kapcsolattartásért az intézményvezető-helyettes felelős. 10.4.A kollégiumokkal történő kapcsolattartás rendje

41 A kapcsolattartás formái:  Vezetői szinten az elvárások és igények kölcsönös egyeztetése a tanév elején, és év közben.  Az iskola részérről a kapcsolattartó: az intézményvezető-helyettes  Az iskola intézményvezetője tanév elején (legkésőbb szeptember 25-ig) rendelkezésére bocsátja a kollégiumvezetőnek az órarendeket, egyéni órabeosztásokat, a zenekari és énekkari beosztásokat, a tanév munkarendjének azokat a fejezeteit, amelyek érintik a kollégiumi munkarendet (vizsgák, tanítás nélküli munkanapok, iskolai rendezvények stb).  Az iskola nyilvántartást vezet az csoportvezetőkről, elérhetőségükről, tájékoztatja a csoportvezetőket az osztályfőnök és a főtárgytanár elérhetőségének idejéről és módjáról (munkaidő-beosztás)  Az iskola biztosítja az értékelések, osztályzatok hozzáférését a csoportvezetők számára.  A csoportvezetők és az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tartanak, megosztják egymással a tanulókkal kapcsolatos információkat.  Az osztályfőnök és a csoportvezetők személyes találkozása a szülői értekezletek előtt, az osztályozó konferenciák előtt, legalább évente kétszer.  A szükséges esetén az osztályfőnök és a csoportvezető esetmegbeszélést tart, amennyiben szükséges, ebbe belevonják a kapcsolattartót vagy – eset súlyosságától függően – az intézményvezetőt.  Kölcsönösen tájékoztatást adnak hiányzásokról, rendszeres késésekről, fegyelmi ügyekről.  Szükség esetén meghívja a csoportvezetőt az iskolai osztályértekezletre.  A minőségfejlesztés részeként felmérés, helyzetelemzés történik, amelyek ismeretében az iskolavezetés – amennyiben szükséges – intézkedési terveket dolgoz ki a kollégium vonatkozásában. 10.5. A Gyermekjóléti Szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: Az iskola a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel haladéktalanul értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett tanuló, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult belegyezése nem szükséges. Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a családsegítő szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval. Amennyiben a pedagógus veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell az ifjúságvédelmi felelőst. Az ifjúságvédelmi felelős értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.

42 Az iskola az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a megfelelő nyomtatványon a gyermekjóléti szolgálatnak:  A tanuló adatai (név, születési helye, ideje, apja neve, testvérei, lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve)  A megoldásra váró probléma.  Az iskola eddigi intézkedései.  A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. A gyermekjóléti szolgálatot kell értesíteni, ha a tanköteles korú tanuló az első igazolatlan mulasztása után, amennyiben ismételten igazolatlanul mulaszt. Erről az osztályfőnök tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst és az intézményvezetőt. Az értesítés az intézményvezető feladat. A Gyermekjóléti Szolgálat visszajelzéséről az intézményvezető tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst és az osztályfőnököt. 10.6. kapcsolattartás formája és rendje az alapfokú művészeti iskolában 10.6.1A vezetők közötti kapcsolattartás Az intézményvezető munkáját az intézmény a munkaközösségek (tanszakok) vezetői segítik. Az intézményvezető által a tanév kezdetén megállapított munkaprogram alapján szerint tanácskoznak. 10.6.2.A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény szervezeti egységei közötti rendszeres kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli neveIőtestü1eti értekezleteken valósul meg. A nevelőtestület értekezleteit az intézményegység-vezető hívja össze. Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet akkor is, ha azt a nevelőtestület egyharmada kezdeményezi. Az intézményvezetőrendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül, a nevelőtestületi kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésében közreműködnek a vezetőhelyettesek. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja az alábbi programokat:  Pedagógiai Program  SZMSZ  Házirend  Munkaterv  Iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja az iskolavezetés, illetve az érintettek számára. Írásban továbbítják az intézményvezetőhoz:

43 a helyettesek, a munkaközösségek vezetői, a nevelőtestület a munkatervhez elkészített javaslatot,  a helyettesek (2. éa 3.) az intézményegység munkájáról elfogadott értékelést. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló szervezet képviselőjét. A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv állapítja meg. Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A véleményezési jogkörbe tartozó ügyek tárgyalásakor a határozatképességhez elégséges a tagok 50%-ának jelenléte. A nevelőtestületi értekezlet határozatának elfogadásához a jelenlévők több mint 50%-ának igenlő szavazata szükséges. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség jön létre, a határozatot az iskolavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, a szavazás és jegyzőkönyvezés előtt a határozatot ki kell hirdetni. A határozatokat a jegyzőkönyvben sorszámozni kell, és azokat külön vezetett határozati nyilvántartásba, az összes aláírás meglétét követően át kell vezetni. A jegyzőkönyvet az ülésen az iskolatitkár vezeti, írásos formában az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészítenie. Az iskolavezető, a jegyzőkönyvvezető és a megválasztott két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. Alkalmazotti közösség értekezletén a jegyzőkönyvvezetésre és az eljárási szabályokra alkalmazni kell a nevelőtestületi értekezlet szabályait. 

10.6.3.A szülők közösségével való kapcsolattartás rendje, a szülők tájékoztatási formái az intézményben A szülői szervezet intézmény szintű képviselőjével az intézményvezetőhelyettes, az intézményegység-vezető megbízásából a helyettes tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban vagy írásban az intézményegység-vezetőtől, melyre – az ügy jellegétől függően – mihamarabb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás történhet szóban is, melyről emlékeztetőt kell készíteni. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

44 A szülői szervezet választmánya és az iskolavezetés képviselői évente legalább egy közös megbeszélést tartanak. Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. A szülői közösség az intézmény munkatervének megfelelően közreműködhet a növendéki előadások rendezésében. Erről az intézményegység-vezetővel és a helyettessel állapodnak A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok a véleményezési jogkör gyakorlásában:  az SZMSZ -nek a szülőket is érintő rendelkezéseiben,  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,  az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart (a tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.). Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. 11. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzése saját munkaterületén valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének irányítása az intézményvezető és az intézményegység-vezető feladata. A belső ellenőrzési program az éves munkaterv része. Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:  ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, az oktatási törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását,  meghatározza az egyes szervezeti egységek dolgozóinak ellenőrzési kötelezettségét, munkájukat ellenőrzi,  gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről,  ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról,  látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásait, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal,  megadja egy-egy időszak szakmai beszámolójának szempontjait. Az intézményegység-vezető, az intézményvezető-helyettesek a vezetői munkamegosztásnak megfelelően végzik ellenőrzési feladataikat:  az intézményvezető megbízásának megfelelően rész, illetve célellenőrzéseket végeznek,  összegzik a pedagógusok beszámolóit az adott időszak munkájáról,  az intézményegységek vezetői saját intézményükben önálló ellenőrzési tervet készítenek,

45  

ellenőrzik a pályakezdőknél a tantervi fegyelem, az osztályzás, értékelés követelményeinek betartását. látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal,

 Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amelyben rögzítésre kerülnek az intézményegységekben tartandó rendes ellenőrzések. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az intézményvezető,  az intézményegység- vezető  az intézményvezető-helyettesek,  a munkaközösség-vezetők (munkaközösségi tagoknál). Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásainak látogatása,  az írásos dokumentumok vizsgálata,  beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 12. A MŰKÖDÉS RENDJE A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter rendelkezése alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézményegységek éves munkatervüket önállóan készítik el, majd a munkaterv egységes szerkezetben készül el. 12. 1. A szakközépiskola működési rendje 12.1. 1 A tanulók jogállása A tanuló (magántanuló) az iskolában tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről a tanszaki (munkaközösségi) vélemények alapján az iskola intézményvezetője dönt. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését követelmények teljesítéséhez köti. A felvételi alkalmassági vizsgák követelményeit a képzés központi tantárgyi programja írja elő, időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi alkalmassági vizsgát az iskolai pedagógusaiból álló, az intézményvezető által kijelölt bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti.

46 Eltérő típusú köznevelési iskolából történő átvétel feltétele a szakmai alkalmasság. A tanulói jogviszony a beíratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttói kezdődően gyakorolhatja. Az iskolában a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A szakmai képzés tantárgyi programja írja elő, hogy a hangszeres és elméleti főtárgy és a zongora kötelező tantárgyak azok, amelyek minősítését félévi és év végi vizsgameghallgatás alapján kell megállapítani. Amennyiben a tanuló rajta kívül álló okból nem tud a vizsgán megjelenni, és ezt igazolni tudja, a félévi eredménye gyakorlati jeggyel pótolható, amelyet a főtárgy ill. kötelező tárgyat tanító szaktanár állapít meg - figyelembe véve a tanuló félévi teljesítményét. Év végén nem adható gyakorlati jegy. A tanuló vizsgahalasztási kérelemmel fordulhat az iskola intézményvezetőjához, amelyhez csatolni kell a szükséges igazolást. Az intézményvezető ezek alapján engedélyezheti a vizsga halasztását. A vizsgát legkésőbb augusztus 31-ig le kell tenni. Amennyiben a tanuló – akár rajta kívülálló okból – nem jelenik meg a vizsgán, akkor a gyakorlati tantárgyból nem osztályozható, az évfolyamot köteles megismételni. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az iskolában lefolytatandó állami vizsgákat a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét a vizsgaszabályzatok határozzák meg. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánítást a szülő és a tanuló aláírásával az intézményvezetőhoz benyújtott kérvényben kell kérni. A kérelemre az intézményvezetőnek 15 napon belül kell választ adnia. A szakmai gyakorlati képzést nem lehet magántanulóként teljesíteni. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapul jogait - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt gyakorolhatja. A tanulók jogait és kötelezettségeit Házirend tartalmazza. A Házirendet az intézményvezető előterjesztése alapján a Diákönkormányzat és az Szülői Közösség egyetértésével a nevelőtestület fogadja el. 12.1. 2 A tanulók közösségei Az osztályközösségek  az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén

47 pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető-helyettes javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztály életének szervezése, az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása. Összehívhatja az osztályban tanító pedagógusokat osztályértekezletre.  Az osztá1yközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében. Diákkör: Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - melyek lehetnek kü1önösen: szakkörök, önképző kör, művészeti csoport, érdeklődési kör szerinti csoport stb. - a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkört - előzetes kérelem alapján - a Házirendben foglaltak alapján az intézmény intézményvezetője engedélyezi. Az iskolában működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni. Diákközgyűlés: Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év szeptember hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók megválasztják vezetőiket. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzi. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés - az iskolai diákönkormányzat döntése alapján küldöttgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola intézményvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a diákönkormányzat illetve az iskola vezetéséhez, a tanárokhoz. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni rá a fenntartó képviselőjét is. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, az előterjesztést, a meghívót a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Diákönkormányzat: A tanulók a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletre Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

48 Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a Diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a Diákönkormányzat képviseletében is. Ha az intézményben több Diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosított. Ilyen Diákönkormányzat hiányában, az intézményben működő Diákönkormányzatok az intézmény egészét érint ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik Diákönkormányzatot. A Diákönkormányzat dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatás rendszerének létrehozásáról, és működtetéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a Diákönkormányzat alkotja meg, ezt a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola Szervezeti és Működései Szabályzatával, illetve Házirendjével. 12.1. 3. A tanulók értékelése jutalmazása 12.1.3. 1. A tanulók értékelése: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A gyakorlati tantárgyakból (főtárgy és kötelező zongora) a minősítés félévkor és év végén vizsgabizottság előtt letett vizsga alapján történik. A tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy a témazáró osztályzatokat beszámoló útján javítsa, illetve élhet azzal is, hogy akár a félév teljes anyagából beszámoljon, ha javítani kíván értékelésén. A félévi és az év végi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzat átlagától. Osztályzat helyett a részvételt kell igazolni a zenekar és az énekkar tantárgyakból. Főtárgyból és a kötelező zongora tantárgyból a minősítéséket félévkor és évvégen a vizsgabizottságok előtt letett vizsga alapján kapja a tanuló. A vizsgákat az iskola szervezi, s időpontjait a tanév helyi rendjében év elején rögzíti. A szóbeli és a dolgozatírásra köteles tárgyak esetében az írásbeli vizsgáztatás is kötelező magántanulóknál. A tanulók tudásának, teljesítményének mérésére szolgálnak a számonkérés és ellenőrzés különböző módozatai. (Szóbeli felelet, írásbeli felelet kérdések megválaszolása, témazáró dolgozat, témazáró teszt, belső vizsga, írásos nagydolgozat,stb.) Ezeket a szaktanárok az előzetes terveik szerint szabadon alkalmazhatják. Egy tanítási napon legfeljebb két tárgyból lehet írásbeli nagydolgozatot (témazáró dolgozatot) íratni. A nagydolgozatok íratását, annak tervezett időpontját előzetesen be kell jelenteni az osztályközösségnek.

49 A feleleteket minden esetben értékelni, minősíteni kell, s azt az osztályközösség előtt a tanuló tudomására kell hozni. Az írásbeli feleletek, dolgozatok kijavításának határideje a megíratást követő két hét. Ettől eltérni csak rendkívüli, indokolt esetben lehetséges. A tudás folyamatos értékelése céljából, havonta legalább egy osztályzat, heti egy órás tantárgy esetén félévenként legalább három osztályzat megléte szükséges a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Ezt a feladatot az intézményegység-vezető és intézményvezető-helyettes végzi havi rendszerességgel. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. 12. 1. 3. 2. A magatartásjegyek minősítése: Példás (5): Ha munkájával, jó kezdeményezésével tesz a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. Felszerelése mindig hiánytalan. A házirend előírásait betartja. Jó (4): Ha a reá bízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendbe betartja, felszerelését mindig elhozza. Változó (3): Ha gyakran hiányos a felszerelése, a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, ha szaktanári illetve írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést/intést/rovást kapott. Rossz (2): Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak, intézményvezetői/nevelőtestületi figyelmeztetést/intést/rovást kapott..Felszerelését rendszeresen nem hozza magával. 12.1.3. 3. A tanulók szorgalmának minősítése: Példás (5): Ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. Jó (4): Ha az iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza. Változó (3): Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag (2): Ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha már bukott. Felszerelését rendszeresen nem hozza el. 12. 1. 3. 4. A számonkérés, értékelés egyéb formái

50 A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot. A mindennapos iskolába járás és egyes tantárgyak óráinak látogatása alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját az: osztályozó értekezletet megelőző 10 napban, az intézményvezető-helyettes, az osztályfőnök és munkaközösség-vezető szervezésében teheti le. Egy napon legfeljebb 2 tárgy vizsgája szervezhető. Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, akkor az osztályozó értekezletet megelőző időszakban tehet vizsgát. Az osztályozó vizsgát az intézményvezető engedélyezi, a tanuló által benyújtott kérvény alapján. Évösszevonás egyes tantárgyakra nem vonatkozhat. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület állapítja meg, minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket egyes tantárgyakból szorgalmi időben nem teljesítette, akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, vagy egy tantárgyból a tanévre előírt, tantervben szereplő óraszám 30%-át mulasztotta, akkor tanév végén nem osztályozható, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó és javítóvizsgákat bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottságot az iskola intézményvezetője bízza meg. A bizottság elnöke az intézményvezető-helyettes, vagy az azonos szakos munkaközösség vezető, vagy arra kijelölt pedagógus lehet. A bizottság tagjai: az adott tárgyból buktató nevelő és a vele azonos szakú másik nevelő, amennyiben van azonos szakú tanár. Ha nincs, akkor bizottsági tagként bármelyik pedagógus kijelölhető. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról annak időpontja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. Az ügyviteli feladatok felelőse az osztályfőnök, illetve a munkaközösség-vezető. A tanuló kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ezt az Oktatási Hivatalban kell kérvényeznie legkésőbb a tanév utolsó tanítási napját megelőző 30 nappal. 12.1.3.5. A tanulók jutalmazása Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, tanulócsoportot aki:  tanulmányi versenyen eredményesen szerepel  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi  saját rendezésű háziversenyen eredményesen szerepel  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít  eredményes kulturális tevékenységet folytat  kimagasló sportteljesítményt ér el  aktívan szervezi és irányítja a közösségi életet  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez

51 Az elismerés szóban és írásban is adható. Az írásbeli dicséretet az ellenőrző füzetbe és az osztálynaplóba is be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az iskola hirdetőtábláján. Tanév végén az iskola jutalmazza a három legjobb tanulmányi átlageredményt elérő osztályt. 12.1.3. 6. Az írásos dicséretek formái:  szaktanári,  osztályfőnöki,  intézményvezetői,  nevelőtestületi dicséret 12.1.3.7. A jutalmazás formái:  oklevél  könyv,  kotta,  vásárlási utalvány,  hangzó zenei anyag (kazetta, CD) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók intézményvezetői és nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tanulóit az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az iskola fedezi. 12.3. 8. A tanulói jutalmazások sajátos formái:  Kodály-díj, Kodály díjat az a végzett tanuló kaphat, aki az iskolában folytatott tanulmányi idő alatt példamutatóan teljesített és legalább egy területen kimagasló eredményt ért el. Emberi magatartásával, az iskola érdekében kifejtett tevékenységével, elért eredményeivel is hozzájárult intézményünk kedvező megítéléséhez, hírének öregbítéséhez. Végzettnek számít az a tanuló, aki az adott tanévben érettségizett, vagy az érettségi utáni szakképzésben végzett. (A képzés jellegéből adódóan ez elsősorban a zenei tárgya, illetve azon belül is a főtárgyra értendő.)  Tantestületi díj Tantestületi díjat azok kaphatnak, akik általában megfelelnek a fenti feltételeknek, de kimagasló eredményt nem értek el szakterületükön. Tehát az elismerés szólhat a közismereti, akár a zenei teljesítménynek, ha a többi feltétel közül is (közösségi munka, emberi magatartás) legalább egy teljesül.  Kiemelt főtárgyi jutalom Kiemelt főtárgyi jutalomban részesülhet az a végzős tanuló, akinek főtárgyi teljesítménye, eredményei az átlagot meghaladják.  Kiemelt tantárgyi jutalom Kiemelt tantárgyi jutalmat kaphat az a tanuló, aki bármely tantárgyból tartósan az iskolai követelményeket meghaladó szinten teljesít.

52 A díjakról a Kodály-díj kivételével - a tantestület az év végi osztályozó értekezleten dönt. A Kodály-díj esetében a nevelőtestület olyan döntést is hozhat, hogy csak a felsőoktatási felvételi eljárás után ítéli oda a díjat az évnyitó értekezleten. A díjak külön-külön és megosztva egyaránt adhatók, átadásuk a tanévzáró (a Kodály-díj esetében: vagy tanévnyitó) ünnepélyen történik. 13. A tanulók távolmaradása Kötelező foglalkozásoknak az alábbiak minősülnek: • az óratervben előírt tanítási órák, emelt szintű tanítási órák • az iskolai rendezvények: ünnepélyek, sportnapok, szereplések, tanítás nélküli munkanapokon bizonyos feladatok ellátására berendelt osztályok vagy csoportok számára szervezett foglalkozások • a tanítási órák terhére szervezett kurzusok, kiállítás-, múzeum-, mozi-, színház- stb. látogatás. A tanuló hiányzásait és késéseit a pedagógus a tanári, illetve az osztálynaplóban rögzíti. A hiányzásokat a szaktanárok folyamatosan regisztrálják. A zenei igazolatlan mulasztásokat az erre a célra a tanári szobában található összesítő íven is jelezni kell, melyet az osztályfőnök kézjegyével lát el. Az igazolatlan órák okának, hátterének feltárását – amennyiben az szükséges - ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök végzi. Tanítási óráról igazoltan mulasztani csak előzetes engedéllyel, utólagos orvosi (hatósági) vagy szülői igazolással valamint hatósági intézkedés/eljárás miatt lehet. Betegség esetén a mulasztást 8 munkanapon belül orvosi igazolással az ellenőrzőben kell igazolni. A tanuló vagy hozzátartozója a megbetegedést a mulasztás első napján köteles jelenteni az osztályfőnöknek és a főtárgy tanárnak. Beteg tanuló az iskolát nem látogathatja. Évenként 3 napot, külföldi tanulók esetén 5 napot, a szülő is igazolhat. A szülői igazolás az ellenőrző könyvbe írva fogadható el. Rendkívüli okok esetében (pl. váratlan családi esemény) 2 napot a szülő írásbeli kérése alapján az osztályfőnök is igazolhat. Ennél több napi hiányzás esetében írásbeli kérvényt kell az intézményvezetőnek benyújtani. Amennyiben valamilyen okból gyanú merül fel az igazolás hitelességét illetően, akkor ezt jeleznie kell az iskola vezetőinek, akik megvizsgálhatják az ügyet, s ha szükséges felveszik a kapcsolatot az orvosi igazolás aláírójával és a megfelelő szervekkel (Orvosi Kamara). Amennyiben hatósági eljárásra kerül sor, s a tanuló ezért nem tud megjelenni a tanítási órákon, akkor be kell mutatni az erről szóló értesítést. Igazolatlannak tekintendő az a mulasztás, amikor a tanuló a tanítási nap minden óráján megjelenik, kivéve azt az órát, amikor előre bejelentett számonkérés van. Ebben az esetben a mulasztás igazolatlan órának minősül. Ha a tanuló beteg volt, vagy családi okokból volt távol mulasztását 8 napon belül igazolnia kell, ellenkező esetben a hiányzás igazolatlannak tekinthető.

53 Évi 250 órát meghaladó igazolt és igazolatlan óra esetében, illetve ha a tanulónak egy közismereti tantárgyból a tanévre megállapított órák számának 30%-át, szakmai tantárgyból 20%-ot meghaladó hiányzása volt, akkor a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Tanköteles tanuló szülőjét első, nem tanköteles tanuló szülőjét a 10. igazolatlan óra után az osztályfőnöknek értesíteni kell. Ha a nem tanköteles tanuló mulasztása a 30 órát meghaladja, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, akkor  a 4. igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetést  a 8. igazolatlan óra után osztályfőnöki intést  a 8. igazolatlan óra után osztályfőnöki megrovást  a 15. igazolatlan óra után intézményvezetői figyelmeztetést  a 18. igazolatlan óra után intézményvezetői intést  a 21. igazolatlan óra után intézményvezetői megrovást  a 24. és minden további igazolatlan óra után nevelőtestületi figyelmeztetést kap Testnevelés óráról felmentést kizárólag orvos adhat. Az órán felmentés esetén is ott kell tartózkodni. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor,nem tanköteles kiskorú tanuló esetében akkor, ha az igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanköteles tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola intézményvezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban –tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola intézményvezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 14. A tanulók fegyelmi felelőssége

54 Az tanuló, aki a házirendet megsérti, szabályainak megszegi, kötelességét elmulasztja, a házirendben foglaltak szerinti figyelmeztetésben, büntetésben kell részesíteni, illetve fegyelmi eljárás alá kell vonni. A fokozottság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező figyelmeztetésnek kell megelőznie, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló ellenőrző könyvén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az intézményvezetői írásbeli büntetéseket az osztályfőnök kezdeményezi. Az a tanulót, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesül. A kiszabható fegyelmi büntetések:  Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás  Intézményvezetői figyelmeztetés, intés, rovás  Nevelőtestületi figyelmeztetés  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába  eltiltás a tanév folytatásától  kizárás az iskolából A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hoz. A fegyelmi eljárásban az iskola intézményvezetője – vagy az intézményvezetőség bármely tagja -, a tanuló szülője, osztályfőnöke, főtárgytanára, és az iskolai diákönkormányzat képviselője vesz részt. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és tanuló szülőjét értesíteni kell. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozattal lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatatásának szabályait jogszabály határozza meg. 14.1. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás  A nevelési oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.  A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.

55 



 

 

 





A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló - ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, akkor annak szülője - figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló - kiskorú tanuló esetén annak szülője - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés az iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél (kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló –választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt –osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével –a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása” fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába”, „eltiltás az adott iskolában a tanév

56

   



 



    

folytatásától” és „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön- külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást –a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság tagja a tanuló osztályfőnöke, főtárgytanára A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé

57



 











 

teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is –tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozat ot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b)pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az

58 egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 14. 2. Az egyeztető eljárás Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárást az intézményvezető kezdeményezi  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítását vagy ő maga folytatja le, vagy írásos megbízásban az intézmény pedagógusát is felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető az eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

59 

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható 14.3. .A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatnak két nagy része van: a rendelkezõ rész és az indoklás. A rendelkezõ résznek tartalmaznia kell  A határozatot hozó szerv megnevezését, címét (bélyegzõjét).  A határozat számát és tárgyát.  A tanuló személyi adatait.  A fegyelmi büntetés és a büntetés idõtartalmát esetleges felfüggesztését.  A jogorvoslati lehetõséget. Az indoklásnak tartalmaznia kell  a kötelességszegés rövid leírását,  a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését  a rendelkezõ részben foglalt döntés indoklását,  azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója a döntést meghozta elutasított bizonyítási eljárás esetén az elutasítás okát,  a határozat meghozatalának napját. – A határozatot a nevelõtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelõtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévõ tagja A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Kihirdetését indokolt esetben legfeljebb egy héttel el lehet halasztani.

60 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, ha a kötelességszegéstõl számítva 3 hónapnál hosszabb idõ telt el, ha a kötelességszegés ténye nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követõ 7 napon belül meg kell küldeni a tanulónak. A megrovás, szigorú megrovás büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a tanuló (és szülõje) tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, lemondott az eljárást megindító kérelmi jogáról. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzõkönyvet kell készíteni. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha azt a tárgyalás vezetõje, a tanuló, szülõje vagy képviselõje kéri. Elsõfokú határozat ellen a tanuló (szülõje) nyújthat be eljárást megindító kérelmet, a fegyelmi határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül, az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (nevelõtestület). A benyújtott kérelmet az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlója 8 napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához az ügy valamennyi iratával és az ügyre vonatkozó véleményével együtt. 15 .A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, az iskola Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve alapján jár el. Annak a tanulónak, aki felróható magtartása révén kárt okoz az iskolának, kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-a. Ha a tanuló cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár összege, de legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér 5 havi összege. 16 .A tanórán kívüli foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 16. 1 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje: Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek: szakkörök, önképzőkörök, diáksportkör, gyógytestnevelés, ODK, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyekre történő felkészítések, kulturális rendezvények, egyéb diákkörök. A diákkörök létrehozásának feltételeit a Házirend szabályozza. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettes, illetve gyakorlati oktatásvezető rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A szakkörök, diákkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg.

61 A foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni. 16. 2. .Diáksportkör: A diáksportkör (DSK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetése céljából alakul meg. A DSK mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A DSK vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában - rendelkezik. A tagdíjfizetés tanévenként történik. A diáksportkör tevékenységének feltételeit az iskola intézményvezetője (az iskolában) biztosítja. A DSK vezetősége rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőségével. Javaslataikat, véleményüket az iskolai sporttevékenységgel kapcsolatosan az iskola intézményvezetőjén keresztül juttatják el az iskola vezetőségéhez. 16.3 .Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés: A felzárkóztatás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A résztvevők számára a korrepetálás az órarendbe illesztett időpontban a szaktanár és az osztályfőnök javaslatára kötelező jellegűek. A zenei képzésben a korrepetáló differenciált foglalkoztatás, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. Az egyéni fejlesztést (SNI és BTM esetében) a szakértői bizottságok szakvéleményében tartalmazott óraszámban kell ellátni. A tanulók az intézményi, a települési, megyei, országos és nemzetközi versenyeken vehetnek részt. Amennyiben a versenyre jelentkezők száma a megállapított keretszámot meghaladja, a tanszakokon házi válogatót kell tartani. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. 17. A testi nevelés, gyógytestnevelés és az egészségügyi ellátás rendje Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére lehetőleg biztosítva legyen naponta a testmozgás, sportolás lehetősége. A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán és úszás órán vesznek részt. A 208/2013. évtől a 9. évfolyammal indulóan felmenő rendszerben napi egy testnevelés óra minden osztály számára kötelező, illetve kötelező órarendi óra lesz. Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolának orvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített, vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani.

62 Az intézmény tanulói a képzés sajátossága miatt speciális, illetve könnyített testnevelést végeznek. A sportágak közül ezért kiemelt szerepet tölt be az úszás. Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja a tanulót. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos látja el, akinek rendelési idejéről a tanév elején tájékoztatni kell a tanulókat az orvosi szobára kifüggesztett táblán. Az iskola-egészségügyi ellátás kiterjed:  a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálatára szűrésére  a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítésére  a színlátás és látásélesség vizsgálatára  közegészségügyi ellenőrzésekre A kötelező orvosi vizsgálatokat úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. 18 .Szociális támogatások A tanulók részére normatív és szociális támogatás adható. Az ingyenes tankönyvre jogosultságot jogszabály írja elő. A tanulók részére biztosítható egyéb szociális támogatásokért a tanuló az iskola intézményvezetőjához és az iskola alapítványához fordulhat. Az odaítéléséről az osztályfőnök, főtárgytanár, Diákönkormányzat véleményének kikérése után az alapítvány kuratóriuma dönt. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni. A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, akinek  egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, nyugdíjas, rokkant nyugdíjas  akinél a család havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér kétszeresét  akinek magatartási és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás  aki állami gondozott A tankönyvtámogatásnak a mindenkori hatályos jogszabályban meghatározott részét tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. 19. A tanulók balesetvédelme, balesetmegelőzés A tanév elején, az első tanítási héten a tanulóknak tűz- és balesetvédelmi oktatáson kell részt vennie. A tanulók foglalkoztatása során használatos eszközök alkalmazásakor be kell tartani a magasabb szintű jogszabályok által meghatározott korlátozásokat és tilalmakat. Számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használható.

63 A foglalkozásokkal kapcsolatos balesetvédelmi szabályokat ismertetni kell a tanulókkal, és az ismertetés tényét írásban dokumentálni kell. A balesetvédelmi szabályok betartásáért az intézményvezető felel. A foglalkozás biztonságáért, a balesetvédelmi szabályok betartásáért a foglalkozást vezető pedagógus munkajogi felelősséggel tartozik. A tanulóbalesetek bekövetkeztekor a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti eljárást kell követni. A baleset bekövetkeztekor azonnal értesíteni kell az intézményvezetőt és a baleset következményeinek elhárításához szükséges intézkedéseket (mentő, orvos) haladéktalanul meg kell tenni. A 3 napon túl gyógyuló, sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a közreható személyi, tárgyi, és szervezési okokat. Jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, szülőnek. A súlyos balesetet az intézménynek azonnal be kell jelentenie az intézmény fenntartójának. Súlyos az a tanulóbaleset, ha az:  a sérült halálát  valamely érzékszerv elvesztését, jelentős károsodását  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást  súlyos csonkolást, beszélőképesség elvesztését, feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz. Minden tanulóbalesetet követően azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 20. Az iskola működésének rendje 20.1 A tanítási év rendje: A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az EMMI állapítja meg. Az iskola elkészíti a tanév helyi rendjét és az éves munkatervet, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. 20.2 Az iskola nyitvatartása Az iskola szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 6 órától este 21 óráig, pénteken 6 órától 20 óráig, szombaton 13 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola intézményvezetője adhat engedélyt - eseti kérelmek és a házirendben foglaltak alapján. A tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az iskola intézményvezetője által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt az iskola dolgozóinak, valamint a szülők és a tanulók tudomására kell hoznia. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.

64 Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az iskola hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Az intézmény intézményvezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látja el az ügyeletes vezető feladatait. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes vezető beérkezéséig, és annak délutáni távozása után a portás felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére, vagy a vezetők értesítésére. Amennyiben az intézményvezető, intézményegység-vezető, intézményvezetőhelyettesek, vagy az gyakorlati oktatásvezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. 20.3.Az iskolai munkarend Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik, a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 és 19.00 között kell megszervezni. Az egyéni órákat a tanulók elfoglaltságához igazodva kell beosztani. A tanulók számára 0,5 óra ebédszünet biztosítása kötelező. Reggel 7.30 előtt órát tartani tilos! A közismereti tanítási órák hossza a 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc A szünet délelőtti és délutáni tanítási rendben 10 perc. A délelőtti közismereti tanítási rendben a 2. szünet 15 perc, az 5. óra után szünet 5 perc. A szakmai órákat a központilag kiadott tanterveknek megfelelő időtartamban kell megtartani (a tantárgytól függően 30, 45, 60, 90 perc) kell megtartani. Rendkívüli esemény (pl. nemzeti ünnepre történő megemlékezés, kulturális program) miatt az intézményvezető az adott tanítási napra az órák rövidítését rendelheti el. A rövidített óra időtartama nem lehet 30 percnél kevesebb. A tanórán kívüli foglalkozásokat az esti nyitva tartás végéig kell megszervezni. Amennyiben olyan iskolai rendezvény van, amelynek este 8 óra után fejeződik be, az csak intézményvezetői engedéllyel, felelős ügyeletes tanár jelenlétében, portai szolgálat mellett szervezhető. Az iskola zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az iskola intézményvezetője állapítja meg. Az intézményvezető helyettese és a gondnok tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolásának kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A tanítási órák látogatására vezetői engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, amennyiben az órát tartó pedagógussal ezt előzetesen egyeztették.

65 Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, indokolt esetben ez alól az intézményvezető és a helyettes adhat felmentést. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait és a teremhasználatot a Házirend tartalmazza és szabályozza 21. A helyiségek használata Az iskola területén az épületben és helyiségekben tartózkodó személy köteles:  az iskola tulajdonát védeni, óvni  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni  az iskola rendjét, tisztaságát megőrizni  a tűz- és balesetvédelmi szabályokat betartani, azok szerint eljárni  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani  az iskola SZMSZ-ében és Házirendjében meghatározott előírásokat betartani Személy és személyvédelmi okokból a szakközépiskola épületének belső bejárati ajtaját nyitvatartási időben is zárva kell tartani, valamint zárva kell tartani az éppen nem használt tantermeket. Szintén biztonsági okokból a szakközépiskola világító udvarra nyíló ajtóit du. 4-órától zárva kell tartani.  A bezárt termek kulcsát a portán kell leadni, s a kulcsot csak a beíró füzetbe történő aláírással lehet átvenni. A tantermek ablakainak bezárását, elektromos berendezéseinek áramtalanítását, a vizesblokkok ellenőrzését az épület zárása előtt a portás végzi. Az iskola riasztórendszerrel van ellátva. Belépési kóddal a portások, az iskola vezetői és az iskolatitkárok rendelkeznek. A tantermek, eszközök, helyiségek balesetmentes használhatóságáért, az eszközök karbantartásáért a gondnok felelős. A helyiségekben, eszközökben okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az iskola épületébe érkezőket a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intéző személyek tartózkodhatnak. Az iskolával alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók az iskolába a portán történő regisztrációval lépnek be. A regisztráció során rögzíteni kell a belépő nevét, a látogatás célját, a keresett személyt. A keresett személyt értesíteni kell a látogatásról. Nem szükséges a regisztráció hivatalos személy érkezésekor (fenntartó, Oktatási Hivatal, oktatási intézmény stb. eljárója), olyan személy esetében, akinek a látogatásáról a portás előre tájékoztatást kapott. 22. Rendkívüli események esetén követendő eljárás Rendkívüli eseménynek tekintendő minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehetett látni, és amely a tanulók vagy a dolgozók életét, testi épségét, egészségét illetőleg az intézmény állagát veszélyezteti. (pl: bombariadó, belvíz stb).

66 23. Operatív intézkedési terv, rendkívü1i esemény bekövetkezésekor: Operatív intézkedés megtételére köteles és jogosult személy az intézmény intézményvezetője, távollétében az intézményvezető-helyettesek. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az intézményvezető haladéktalanul értesíti a fenntartót, valamint az elhárításban illetékes hatóságot. Egyidejűleg intézkedik a személyekben, illetve vagyonban bekövetkező kár megelőzése, illetőleg bekövetkezett kár elhárítása érdekében. Közvetlen életveszély esetén elsődleges feladat az életveszély elhárításához szükséges intézkedések megtétele. Vagyonvédelem céljából azonnali intézkedés szükséges a tanulók, és a dolgozók épségének szem előtt tartásával. Az intézményvezető a szükségnek megfelelően intézkedik az épület kiürítése, áramtalanításáról, gázcsapok és a vízelvezető főnyomócső elzárásáról stb. i. Szükség esetén magasabb szintű jogszabály felhatalmazásának megfelelően rendkívüli szünetet rendelhet el az intézményvezető rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy elháríthatatlan ok miatt ha az intézmény működése nem biztosítható vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. A rendkívüli esemény következtében szükséges épület kiürítést figyelmeztető csengővel jelezni. A figyelmeztető csengő felismerésére és a kiürítés fegyelmezett lebonyolítása érdekében rendszeres gyakorlatot kell elrendelni a dolgozók és a diákok részére. Az intézkedésért felelős személy köteles feljegyzést készíteni, mely tartalmazza a rendkívüli helyzet leírását, a megtett operatív lépéseket és azok szükségességének okát. 24. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása: Az intézményben a nemzeti, és más ünnepekről, emléknapokról minden alkalommal meg kell emlékezni. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét a tanév rendje, és a helyi éves munkaterv tartalmazza. Az intézményi megemlékezés mellett osztályfőnöki óra keretén belül is lehetőség van a megemlékezésre, ahol meghívott vendégek közreműködése is igénybe vehető. A rendezvények megszervezéséért felelős pedagógusokat az intézmény intézményvezetője jelöli ki.

Ünnepélyek, megemlékezések a szakközépiskolában Nemzeti ünnepek: március 15., október 23. Megemlékezések: október 6., a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak emléknapja, Nemzeti Összetartozás Napja Iskolai ünnepségek: tanévnyitó, tanévzáró, szalagtűző, ballagás, Kodály Zoltán születésnapja 25. Az iskolai könyvtár:

67 Az iskolai könyvtár gyűjteményét a szakközépiskolai tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely nyilvántartást kell vezetni. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széles körűen tartalmaznia kell azokat az információkat, és információ hordozókat, amelyekre az iskolai tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Az iskolai könyvtár alapfeladata:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, és rendelkezésre bocsátása,  tájékoztatás nyújtása, a dokumentumokról és szolgáltatásokról,  tanórai foglalkozások tartása,  az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, Kiegészítő feladatai:  tanórán kívüli foglalkozások tartása,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,  muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása,  közreműködés az iskolai tankönyv ellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtár használóinak körét, a beiratkozás módját, a szolgáltatások igénybe vételének feltételeit, a könyvtárhasználat részletes szabályait, a nyitva tartás, kölcsönzés idejét a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza. 26. Az intézményi védő-óvó előírások: Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanulók a tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. Ha az iskola a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáról. A tanév kezdetekor írásban kell tájékoztatni a tanulókat és szüleiket a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére! Az iskola Házirendje tartalmazza azokat a védő-óvó eljárásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

68 27. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. Amennyiben az iskola tulajdonába került tanuló által készített dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője- egyetértésével – és az iskola állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az iskola intézményvezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, és írásban ajánlatot tesz a tanuló és az iskola közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő ) aláírja. 28 . A közösségi szolgálat megszervezése A köznevelési törvény értelmében „az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása”. A közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, tanítási időn kívül összesen 50 órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott, egyéni vagy csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni. Ennek területei a következők lehetnek: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi tevékenység. A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük. Emellett segíti a másság elfogadását, a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását. A közösségi szolgálati tevékenységet az iskola szervezi meg. Együttműködési megállapodást köt a fogadó szervezetekkel, vezeti a dokumentációt, felkészíti a diákokat, és segít az elvégzett munka feldolgozásában. A szülőnek a közösségi szolgálatra való jelentkezés esetén egyetértő nyilatkozatot kell aláírnia. Az iskolának a törvény szerint nem kell felügyeletet, kíséretet biztosítania a közösségi szolgálathoz, de a 9. és 10. évfolyamon a kíséret szükséges. A közösségi szolgálat tanórai keretek között nem végezhető.

69 Amennyiben a tanulónak szülői vagy egyéb ismeretségi körön belül lehetősége van közösségi munka végzésére, az együttműködési megállapodást akkor is meg kell kötni a fogadó szervezettel, hiszen a munka csak ekkor számolható el, Az iskola mindent megtesz azért, hogy valamennyi diáknak az életkorához illő, megfelelő óraszámú közösségi szolgálati formát ajánljon fel. Szülői kérésre, megfelelő indoklás esetében lehetőség van arra, hogy egy diák egy adott munkaformában ne vegyen részt. A közösségi munka adminisztrációját az osztályfőnök végzi, az osztálynaplóban rögzíti az elvégzett közösségi munka időtartamát. A közösségi munka szervezése és ellenőrzése az intézményvezető-helyettes feladatkörébe tartozik. 29. Az alapfokú művészeti iskolaegység működési rendje 29 1.. A nyitva tartás rendje: Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 7.30 órától 20.00 óráig, szombaton 7.30 órától 15.00 óráig, a tanórák végeztéig tart nyitva. Az intézmény vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményegység-vezető ad engedélyt. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 20-át követő első munkanapon kezdődik. 29.2. A tanítási órák rendje A tanítási órák kezdete órarend szerint történik, a tanulóknak a tanítási óra előtt legalább 5 perccel kötelesek az iskolába érkezni és a tantermek előtt csendben várakozni. A művészeti nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján folyik. Tanórán kívüli foglalkozások a kötelező órák megtartása után szervezhetők. 29.3. A pedagógusok munkarendje A szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő- és az oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a tanulókkal, a szakfeladatával megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A zenepedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményegység-vezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a szakszerűségi szempontokat és a folyamatosságot. A zenepedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén köteles megjelenni. A zenepedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de különösen indokolt esetben reggel 9 óráig köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek, hogy helyettesítéséről időben intézkedés történjen. Egyéb esetben a pedagógus az intézményegységvezetőtől kérhet engedélyt (legalább egy nappal előbb) a tanóra, foglalkozás

70 elhagyására. A tanóra és foglalkozás cseréjét indokolt esetben az intézményegység-vezető engedélyezi. A zenepedagógus tevékenységét az általános szabályok mellett az egyéni munkakör tervezés alapján jóváhagyott munkakörre, feladatkörre, megbízásra kiterjedő munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógus számára − a kötelező óraszámon felüli − a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja. Ezen munkakörök részletes feladatkörét a munkaköri leírások és a megbízási szerződések tartalmazzák. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét − a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban − az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az intézményegységvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízása-kijelölése az iskola nevelő-oktató munkájának maradéktalan teljesítését és innovációját szolgálja. 29.4. Alapelvek:  Iskolai érdek  Végzettség-szakképzettség  Önkéntesség Törekedni kell a feladatok arányos elosztására. Egyéni kívánságok csak a pedagógiai és a közösségi szempontok sérelme nélkül teljesíthetők. A megbízatások vállalása elsősorban megbízási szerződés útján jön létre. A hétvégi, illetve tanórán kívüli rendezvényeken való részvétel önkéntes, szabályozása a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. A fellépések alkalmával az adott tanulót, vagy együttest a zenepedagógus kíséri, a létszám arányában segítséget kérhet kollégáitól. Ezt időben jeleznie kell az intézményegységvezetőnek. Hosszabb idejű betegség esetén a hiányzó pedagógus helyettesét az intézményegység-vezető jelöli ki. 29.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait, és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban a tanulók saját maguk, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet az intézményegység-vezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. A házirend szabályai igazodnak az intézmény által bérelt intézmények helyiségeire vonatkozó házirendek rendszabályaihoz, illetve az abban foglaltakat kötelező érvényűnek tekinti.

71 A tanév rendjéről az Oktatási Miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg. Az oktatás az órarendben meghatározott időpontban folyik. A tanítási óra védett. 29.6. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Az intézménybe érkező külső személyek a portán, ill. az iskolatitkárnál közlik jövetelük célját. A szülők gyermekeiktől a tanítási óra kezdete előtt vehetnek búcsút, várakozás céljából a földszinti aulát használhatják. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató, illetve más hivatalos személyeket és vendégeket az intézményegység-vezető fogadja. A tanórák látogatására külső személyeknek az iskolavezető ad engedélyt. Az óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni, vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét megzavarni nem szabad. 29.7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyeket, közös rendezvényeket az intézményegység-vezető és a szaktanárok rendezik, szervezik. Az iskolai rendezvényekre, ünnepségekre annak jellegétől függően meg kell hívni a szülőket. 29.8. Tanulói jogviszony létesítése és megszűnése Az iskolába a beiratkozás tanévenként az intézményegység-vezető által meghirdetett napokon, az iskola által elkészített jelentkezési lapon történik. Új tanulóknál fel kell tüntetni a tanuló azon adatait, amelyek a hivatalos dokumentumok (törzslap, beírási napló, nyilvántartó karton) kitöltéséhez szükségesek. 18 éven aluli jelentkező esetében a jelentkezési lapot a szülőnek, vagy a gyermek hivatalos képviselőjének is alá kell írnia. A jelentkezések elfogadása a tanév végén, június 15-ig történik. Utólagos jelentkezés elfogadására a tanév kezdetén szeptember 10-ig van lehetőség. A régi tanulóknak beiratkozása a bizonyítványnak a főtárgytanárnál történő leadásával, ill. a térítési díj, vagy tandíj befizetésével (átutalásával) történik. A beérkezett jelentkezési lapok alapján kell kitölteni az iskolai nyilvántartás dokumentumait. Ezek:  Törzslap: osztályonként betűrendben  Beírási napló: telephelyenként, jelentkezési sorrendben  Nyilvántartási karton: növendékenként  Osztálynapló: betűrendben tartalmazza az egy főtárgytanár osztályba besorolt növendékek névsorát, adatait.

72 Az napló, a törzslap kitöltését az osztályvezető pedagógus, a beírási napló, nyilvántartó karton kitöltését az iskolatitkár végzi. A tanulói jogviszony megszűnése Három igazolatlan mulasztás esetén a pedagógus értesíti a szülőt, melyben felkéri a mulasztások igazolására. Amennyiben a tanuló nem jelentkezik, nem igazolja óráit, újabb felszólítást kell küldeni a szülő részére. Két eredménytelen felszólítás esetén a tanulót törölni kell a tanulói névsorból. Ezt a tényt minden tanügyigazgatási nyomtatványba be kell jegyezni. 29.9.A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Igazolt mulasztásnak minősül: előzetes engedély a szaktanártól vagy az iskola vezetőjétől,  betegség miatti távollét (3 napot meg nem haladó hiányzást a szülő igazolhat),  3 napon túli hiányzás orvosi igazolással,  3 napot meghaladó hiányzást az iskola vezetője engedélyezhet, figyelembe véve a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak számát. A távolmaradás igazolását a tanuló a tanárának adja át, legkésőbb egy héttel a mulasztást követően. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a tanítási órák egyharmadát és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a hiányzások meghaladják a tanévben a tanítási órák egyharmadát, és a szülők jelzése alapján a gyermek nem folytatja tanulmányait, úgy intézkedni kell a tanulói jogviszony megszüntetéséről. 29.10 Intézményi védő, óvó előírások (alapfok) A köznevelési törvény jogot biztosít a tanulóknak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló balesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az intézményegység-vezető feladatkörébe tartoznak. Az intézmény ilyen jellegű értékelését a vezetés rendszeresen napirendre tűzi. Minden pedagógusnak a törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A pedagógusok a tanév első hetében tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. Minden tanév első óráinak egyikén (1-2. óra) a pedagógus balesetvédelmi oktatásban részesíti a tanulót, melyet az osztálynaplóban dokumentál.

73 Tanulói baleset esetén az órát tartó pedagógusnak kötelessége az elsősegélynyújtás, a szakszerű intézkedés. A felvett baleseti jegyzőkönyvet az intézményegység-vezetőnek kell átadni, aki tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra felhívni a tanulók figyelmét. 29.11.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az általános és középiskolájuk látja el. Baleset alkalmával az oktató pedagógus, illetve a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus intézkedik. 29.12. Rendkívüli esemény, tűzriadó, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét nem lehet előre látni. Rendkívüli esemény, tűz- és bombariadó esetén a művészeti iskoláben az intézményvezető, vagy helyettese intézkedik. Akadályoztatás esetén az SzMSzben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A telephelyeken a bérbeadó intézmény intézményvezetője teszi meg a szükséges intézkedéseket:  értesíti a hatóságot (rendőrség, tűzoltóság, fenntartó),  megkezdi az épület kiürítését. Katasztrófa-helyzetben a rendkívüli eseményt észlelő alkalmazott köteles a közvetlen veszély elhárításáról gondoskodni, egyidejűleg pedig az intézményegység-vezetőt értesíteni, aki értesíti és tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Tűzriadó esetén szükséges teendők: A tanév kezdetén a tanulóknak tűzvédelmi oktatást kell tartani, ennek során fel kell hívni figyelmüket a tűzveszélyes anyagokra, a tűzokozás veszélyeire, a baleset megelőzés szabályaira, tűz esetén a teendőkre. Minden feladatellátási helyen jól látható helyen ki van függesztve a tűzriadó esetén használandó menekülési útvonal. A tűzvédelmi oktatás keretében ezt az útvonalat ismertetni kell a tanulókkal. Fel kell készíteni a tanulókat a tűzriadó esetén a határozott, gyors és fegyelmezett cselekvésre, a pedagógus utasításainak betartására. Bombariadó alkalmával a székhely és a telephelyek épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja alapján az intézkedéssel megbízott személy, vagy a művészeti iskolában, ill. telephelyen tartózkodó vezető dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményegység-vezető rendkívüli jelentésben értesíti az intézmény vezetőjét, ill. a fenntartót. 29. 13.A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái:

74  Tanulmányi, szakmai (intézmények, iskolák közötti, területi, országos), verseny, találkozó,  Tanulmányi kirándulás, zenei együttesek kül- és belföldi szereplése művészeti tábor, kurzus  Kulturális rendezvény (hangverseny, kiállítás, tánc- és színházi előadás). Tanulmányi kirándulásnak minősül:  művészeti versenyeken, bemutatókon,  hangversenyeken,  kiállításokon való részvétel, valamint színházi előadások látogatása. A felsorolt szervezeti formák keretében megvalósuló rendezvények része a tanév helyi rendjének, illetve az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi, országos versenyen részt vevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk intézményvezetőjétől ki kell kérni. Az intézményegység-vezető gondoskodik arról, a versenyeken elért sikeres eredményekről az egész iskolaközösség, az összevont intézmény, valamint a tanuló iskolája is információt szerezzen. 29.14.A tanulók jutalmazásának elvei és formái A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulókat jutalmazni kell. A jutalmazás fokozatai:  Szaktárgyi írásbeli dicséret: abban az esetben adható, ha a tanuló szaktárgyi munkájában folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújt, vagy versenyeken, találkozókon kiemelkedő eredményt ér el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe beírva a szülők tudomására kell hozni.  Iskolavezetői írásbeli dicséret: azt a tanulót illeti meg, aki huzamosabb ideig kiemelkedő szaktárgyi teljesítményt nyújtott, versenyeken, találkozókon kiemelkedő eredményeket ért el, vagy megyei, országos versenyek résztvevője. A dicséretet a szülő tudomására ellenőrző könyv útján, az iskola tanulói részére pedig megfelelő alkalommal kell közölni.  Nevelőtestületi dicséret: azt a tanulót illet meg, aki egész évben kimagasló szintű szaktárgyi munkát végzett, vagy a közösség érdekében hosszabb időn át példamutatóan tevékenykedett. A dicséretet a szaktanár a tanév végén a bizonyítványba bejegyzi. A nevelőtestületi dicséretet ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. Az egész év folyamán kiváló munkát végző és példamutató szorgalmú, magatartású tanuló a tanévzáró ünnepélyen tárgyjutalomban részesül.  Az év zenésze címet a szakmai versenyeken legeredményesebb, példás szorgalmú és magatartású tanuló kaphatja, átadása a tanévzáró ünnepélyen történik.  Iskolai szintű kitüntetés (emléklap) A tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó, az intézménytől búcsúzó tanuló(k) kitüntetése 29.15.Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

75 Azzal a tanulóval szemben, aki kötelességeit szándékosan vagy gondatlanságból vétkesen megszegi, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:  szóbeli figyelmeztetés,  szaktanári, vagy intézményegység-vezetői írásbeli figyelmeztetés. A szaktanári szóbeli figyelmeztetés a tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása esetén, az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt alkalmazható. A szaktanári írásbeli figyelmeztetés a szaktanári szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli figyelmeztetés alkalmazását teszi szükségessé. Az intézményegység-vezetői írásbeli figyelmeztetést - a körülmények mérlegelésével - a szaktanár kezdeményezi. 30. Az iskolában nyilvántartott adatok és az adatok kezelése 30.1.Pedagógusokról nyilvántartott adatok:  a pedagógus oktatási azonosító száma,  pedagógusigazolványának száma,  a jogviszonya időtartama és heti munkaidejének mértéke  közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai Az óraadó tanárok:  neve,  születési helye, ideje,  neme,  lakóhelye, tartózkodási helye,  végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok,  oktatási azonosító száma 30.2. Tanulókról nyilvántartott adatok: 8.2.1.Személyes adatok  a gyermek, tanuló neve,  születési helye és ideje,  neme, állampolgársága,  lakóhelyének, tartózkodási helyének címe,  társadalombiztosítási azonosító jele,  nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, 30.2.1.A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

76  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, 30.3. Az országos mérés-értékelés adatai. A személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 30.4. Az adatok az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 30.4.1. A pedagógusok adatainak kezelése  Az iskola az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.  A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 30.4.2..A tanuló adatainak kezelése, továbbítása  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez,  neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és

77



  

 



gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és az iskola egymás között, magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére

Az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Az intézményvezető útján a pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott haladéktalanul értesíteni köteles az illetékes

78 gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 30.4.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/208. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni, iktatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 31. Tankönyvellátás rendje Az iskola intézményvezetője minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, hány tanuló esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást igényel ezeken túl. Az igényeket az igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

79  

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola honlapján és a hirdető táblán teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához, majd január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, és a nagykorú tanulót. A véleményezésre jogosultak véleménye alapján kezdeményezi a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 31.1.Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének (KIR) és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy:  a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,  a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,  a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor (évismétlés, iskolaváltoztatás). A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. 31.2.A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

80 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken - a matematika műveltségterület kivételével - bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá, és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola a szülők számára ismerteti a tankönyveket. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon – közzéteszi a hirdetőtáblán és honlapján azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon (2013/2014 – 9. évfolyam) bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 31.3. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola intézményvezetőjének meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári

81 állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának közzé teszi az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Jelen Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával és a fenntartó egyetértésével válik hatályossá.

Melléklet: munkaköri leírás minták MUNKAKÖRI LEÍRÁS minták pedagógus Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése Munkáltatói jogkör gyakorlója: KIK Közvetlen felettese: intézményvezető Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra, kötelező óraszám: heti 20 óra Munkaidő beosztása: tantárgyfelosztás szerint Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik:  A tanítási tevékenységet megtervezi tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre.  A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozásokat (szakkör, felzárkóztatás, verseny előkészítése, stb.), megtervezi foglalkozásonként egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára.  Felkészül a tanítási órákra  A tanulókat motiválja, a tananyagot feldolgozható, hasznosítható formában adja át.  Gondoskodik a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról.  Gondoskodik a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről  Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanuló tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagokat készít.  A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása. A tanulói teljesítményeket folyamatos nyomon követi, értékeli, osztályzatokat megállapítja. A tanulók írásbeli munkáit lehetőleg a soron követő következő tanítási órára, de legkésőbb két héten belül ki kell javítani.

82

          

Lehetővé kell tennie, hogy a tanítványai tudásukról szóbeli, gyakorlati felelet formában is számot adhassanak. A feleleteket is értékeli és osztályozza. Havonta legalább egy alkalommal írásbeli és szóbeli feleletre ad módot a növendékeknek. Ezt naplóban rögzíti. A tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását pontosan regisztrálja, ismétlődő előfordulás esetén az osztályfőnököt, szükség esetén az intézményvezetőt tájékoztatja erről. A tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását pontosan regisztrálja, ismétlődő előfordulás esetén a munkaközösség-vezetőt, szükség esetén az intézményegység-vezetőt tájékoztatása erről. Közreműködik az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködik a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. A haladási és osztályozó napló vezetése. Szülők tájékoztatása a tanuló előmeneteléről fogadóórán, ill. szülői értekezleten. Részt vesz nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, módszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. Ügyeleti ill. készenléti feladatot ellátja a beosztásának megfelelően. Szükség szerint helyettesítést ellátja, jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásának megfelelően.

 Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Nem szolgáltat adatokat. Munkavégzése során együttműködik: az intézményvezetővel, az intézményvezetőhelyettesekkel. Helyettesítés: Távolléte esetén helyettesíti, Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Közokt. tv, A nemzeti köznevelésről szóló tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:

83  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.  Köteles a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény titkát megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna. A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő betartásával köteles elvégezni.

pontos

Könyvtáros tanár Név Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: informatikus könyvtáros Munkáltatói jogkör gyakorlója: KLIK Közvetlen felettese: intézményvezető Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra, kötelező óraszám: heti 22 óra Munkaidő beosztása: hétfő – péntek: 8-8, 13-17 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: A könyvtár vezetésével összefüggő feladatok:  Az iskola pedagógiai programjában foglaltaknak megfeleltetve, készíti el a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét.  Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról, a könyvtár fejlesztéseiről.  Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását.  Végzi a könyvtári iratok kezelését.  Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat.  Részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtáros-tanárok, zenei könyvtárosok számára szervezett helyi, országos szakmai konferenciákon, továbbképzéseken mindkét terület (zenei és közismereti) vonatkozásában.  Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem:

84 A könyvtár gépesítése, az elektronikus katalogizálás, a digitalizálás külön kezelendő feladat. Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait.  Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és

összesített állomány-nyilvántartásokat.

 Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten

     

biztosítja a tanítási - tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. Az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően folyamatosan végzi az állomány feltárását. Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást. Végzi a letéti állományok kihelyezését, nyilvántartását, visszavételét. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartásában bárki akadályozza. Előkészíti és segítséggel lebonyolítja a könyvtár rendelet által előírt időben történő (időszaki vagy soron kívüli) leltározásait.

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok:  Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát,

végzi a kölcsönzést. ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. Ösztönzi a külső források használatát, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában. A tantárgyi programok alapján a szakmai munkaközösség- vezetőkkel folyamatosan egyeztet. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.

 Segítséget     

Könyvtár-pedagógiai tevékenység:  A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola pedagógiai program részekként

az iskola könyvtár-pedagógiai programját.  Biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretterjesztés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait.  Lehetőség szerint felkészíti az iskola tanulóit a könyv- és könyvtárhasználati versenyekre.  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Nem szolgáltat adatokat.

85 Munkavégzése során együttműködik: a könyvtáros intézményegység-vezetővel és az intézményvezetővel.

asszisztenssel,

az

Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Mt Nkt tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni. Iskolatitkár Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: iskolatitkár Munkáltatói jogkör gyakorlója: KIK Közvetlen felettese: intézményvezető Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása: hétfő – csütörtök: 8 00 – 16 30 péntek: 8 00- 14 00 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: 1. Tanügyi, tanigazgatási feladatok:  A tanulói nyilvántartás, beírási napló vezetése,  Beiskolázási tevékenység szervezése, döntés előkészítés, adminisztrálás (jelentkezési lapok rendszerezése, jelentések, visszajelzések, beiratkozás, alkalmassági vizsga stb.),  Záróvizsgák előkészítésének, a vizsgabizottságok jegyzői munkájának, adminisztrációjának segítése  Vizsgadokumentumok, jelentések postázása az illetékes hatósághoz, iratkezelés és megőrzés, határidő biztosítás  Tanügyi nyomtatványok rendelése, annak kezelése (ellenőrző, osztálynapló, bizonyítvány, űrlapok stb.)

86 

2. 3.

4.

5. 6. 7. 8.

Adatrögzítés, változások regisztrálása, jelentési kötelezettség, információközlés (diákigazolvány, KIR adatbevitel)  Az igényeknek megfelelően tanulói jogviszony igazolása,  Javító-és pótló vizsga előkészítése, dokumentálása. Szakszerűen rendezi és kezeli az irattári anyagot, gondoskodik a rendelet szerinti, elavult iratok folyamatos selejtezéséről. Adminisztratív teendők:  Fogadja és rendszerezi a naponta érkező, bonyolítja a kimenő postai küldeményeket,  Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidők betartását, végzi a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást,  Iskolai és adminisztrációs írásos anyagokat készít, gépel, sokszorosít (jegyzőkönyvek, dokumentumok stb.) Telefonbeszélgetéseket folytat, ellenőrizi az iskolába elektronikusan érkező leveleket, dokumentumokat, és eljuttatja az illetékes, illetve felelős dolgozónak, információkat szerez be és továbbít, a szerzett információkat bizalmasan kezeli. Kapcsolatot tart az iskolavezetés, a nevelőtestület tagjaival, intézményi dolgozókkal, hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval. Az intézmény belső szabályzatainak szakszerű kezelése, irattári nyilvántartása, szükség esetén a betekinthetőség biztosítása. Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. Felelős a rábízott eszközök állagának megóvásáért.

 Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Adatokat szolgáltat a fenntartónak, a Magyar Államkincstárnak, a gazdasági egységnek. Munkavégzése során együttműködik: az intézményvezetővel, az intézményegységvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, a gyakorlati oktatásvezetővel. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Közokt. tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.

87 Könyvtáros asszisztens Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: könyvtáros asszisztens Munkáltatói jogkör gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Közvetlen felettese: könyvtáros-tanár Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása: hétfő – csütörtök: 7 30- 16 00 péntek: 7 30- 13 30 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: A könyvtáros- (asszisztens)- az adott munkaterületen tevékenykedő könyvtáros tanár irányítása mellett – a könyvtári tevékenység legkülönbözőbb munkaterületein, a dokumentumokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos, meghatározott szabályok szerinti könyvtárkezelési rutinfeladatok, adminisztratív és könyvtártechnikai feladatokat részben segítő, illetve önálló munkafeladatokat lát el. Ismerje:  A könyvtári szakirodalmi információs munka célját, elveit és főbb területeit  A könyvtári szakirodalmi információs intézmény fogalmát, cél-és feladatrendszerét  A magyar könyvtárügy, könyvtári és szakirodalmi rendszer felépítését, az intézmények típusait, együttműködésük formáit, a könyvtárakra, szakirodalmi információs intézményekre vonatkozó alapvető dokumentumokat  A könyvtárakban, szakirodalmi információs intézményekben folyó alapvető munkafolyamatokat, a dokumentumok/információhordozók és kezelésük sajátosságait, a feltáró eszközök és a könyvtárhasználat alapvető tudnivalóit  A könyvtár - informatikai tevékenység alapvető szakirodalmát és szaksajtót  A könyvtáros (asszisztens) helyét, szerepét és feladatait az intézmény tevékenységében  Alakítson ki a résztvevőkben: a munkatársakkal és könyvtárhasználókkal való együttműködéshez és bánásmódhoz szükséges- kapcsolatteremtési és kommunikációs készséget, - módszereket és etikát. Fejlessze a résztvevők: - logikus és problémamegoldó gondolkodását, készségét - kommunikációs készségét - kreativitását, felelősségérzetét és hivatástudatát Készítse fel a résztvevőket: - az egyes munkaterületeken a könyvtáros tanárral való együttműködésre,

88 - szervezeti és működési szabályzatban, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott könyvtárhasználati feladatok önálló ellátására - az állomány nyilvántartásában és kezelésében, tárolásában és feltárásában, valamint szolgáltatásában való hatékony közreműködésre - az állampolgárok könyvtári-információs szolgáltatásokhoz való jogának tiszteletben tartására  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Nem szolgáltat adatokat. Munkavégzése során együttműködik: az intézményvezetővel, az intézményvezetőhelyettessel, a gyakorlati oktatásvezetővel, a könyvtáros tanárral. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Nkt, Mt), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. Gazdasági dolgozó Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: gazdasági dolgozó (gazdasági összekötő) Munkáltatói jogkör gyakorlója:KLIK Közvetlen felettese: intézményvezető Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása:hétfő – csütörtök: 730 – 16 00 péntek: : 730 – 13 30 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: 1. Éves költségvetést elkészíti 2. A megbízási díjak, tiszteletdíjak, érettségi és szakmai vizsgadíjak számfejtéséhez szükséges bizonylatokat összegyűjti (pld.: megbízások, munkáltatói igazolások, stb.). 3. Az intézményvezető-helyettesek által ellenőrzött, az intézmény intézményvezetője által engedélyezett kifizethető túlóra elszámolásokat átadja minden hónapban a fenntartónak 4. Az intézménybe érkező letiltásokat továbbítja a fenntartó és a MÁK számára. 5. Munkaruhát, védőruhát nyilvántartja.

89 6. Szakképzési hozzájárulást vezeti; bevételről, felhasználásról elszámol a gazdasági egységnek és a minisztérium felé. 7. Megrendelőket, készpénzigénylőket, számlaösszesítőket nyilvántartja, eljuttatja a fenntartónak. 8. Bérlettérítéssel, utazási költséggel kapcsolatos okmányokat átadja a fenntartónak, majd számfejtés után kifizeti a dolgozók részére. 9. A kimenő, bejövő számlákat felszereli és továbbítja a gazdasági egységhez. 10. Az iskolában az eseti terembérleti megrendeléseket intézi, a megállapodásokat előkészíti. 11. Fizetési előlegre vonatkozó igénylést vezeti. 8. Nyilvántartja a külső intézmények számára történő eseti hangszerkölcsönzéseket. 13. Az intézményben folyó pénzkezeléssel kapcsolatos (pl. terembérleti díj, 14. Az intézmény részére meghatározott ellátmányt felveszi és elszámol vele a, a megadott határidőig. Projektben vállalt feladatok és jogkörök: a projekt végrehajtásához szükséges adminisztrációs feladatokat látja el a projekt pénzügyeit intézi kifizetési kérelem összeállításához a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátja A fent nevezett feladatokat 50 %- ban a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola intézményegységben, 50 %- ban az alapfokú művészetoktatási intézményegységben végzi.  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Adatokat szolgáltat a Magyar Államkincstár, a gazdasági egység, a fenntartó részére. Munkavégzése során együttműködik: az intézményvezetővel, az intézményvezetőhelyettesekkel, az ügyviteli dolgozókkal, az intézményegység-vezetővel. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Közokt. tv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó valamennyi jogszabály, különös tekintettel az 1992. évi XXXVIII. tv, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.

90  Köteles a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény titkát megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna. A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő betartásával köteles elvégezni.

pontos

Gondnok Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: ügyviteli dolgozó (gondnok) Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen felettese: intézményvezető Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása:hétfő – csütörtök: 730 – 16 00 péntek: : 730 – 13 30 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: 1. Az étkezési térítési díjakat beszedi (befizetés minden hó 10-ig), ezzel kapcsolatos számlázást elvégzi, mely napi bevétel összesítő formájában a gazdasági egységbe kerül továbbításra a csatolt befizetési dokumentumokkal. 2. Adminisztrálja a heti étkezési megrendeléseket és lemondásokat. 3. Egyeztet a Sodexho-val. Az étkezési jegyeket megrendeli, összesíti, kiosztja. 4. Bérjegyzékeket kiosztja. 5. Intézi a rászorultsági kedvezménnyel kapcsolatos adminisztrációt. 6. A normatívához adatokat szolgáltat. 7. Irányítja, koordinálja és ellenőrzi a takarítók, portások munkáját (közvetlen felettesük). 8. Az iskolában megrendezésre kerülő rendezvényekre a takarítók, portások beosztásáról gondoskodik. 9. Havonta a jelenléti ívek alapján egyezteti és ellenőrzi a takarítók, portások által jelentett túlórát, többletmunkát. 10. Megigényli a karbantartási anyagokat, tisztítószereket, papírírószert. A felhasználásról nyilvántartást vezettet. 11. Az ingatlan helyiségeinek állapotát ellenőrzi. 8. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskoláért Alapítvány ügyeit intézi, eljuttatja a számlákat a könyvelőnek.

91 13. Részt vesz az évenkénti egy alkalommal történő kis- és nagyértékű leltártozási munkálatokban. A fent nevezett feladatokat 60 %-ban a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola intézményegységben, 40 %-ban az alapfokú művészetoktatási intézményegységben végzi.  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Adatokat szolgáltat a gazdasági egység részére. Munkavégzése során együttműködik: az ügyviteli intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, az vezetővel, a gyakorlati oktatásvezetővel, a kisegítő dolgozókkal.

dolgozókkal, az intézményegység-

Helyettesítés: Távolléte esetén helyettesíti Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt, Közokt. tv, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.  Köteles a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény titkát megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna. A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő betartásával köteles elvégezni. Gazdasági dolgozó Név Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: gazdasági ügyintéző Munkáltatói jogkör gyakorlója:KIK Közvetlen felettese: intézményvezető

pontos

92 Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása:hétfő – csütörtök: 730 – 16 00 péntek: 730 – 13 30 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: 1. A közös igazgatású intézményben részt vesz a szükséges szabályzatok elkészítésében, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat, együttműködve az intézményvezető-helyettesekkel. 2. Jogi állásfoglalásokat ad az iskola működésével kapcsolatban felmerülő kérdésekben, valamint a dolgozók kérésére jogi tanácsadást nyújt. 3. Külső támogatások, versenyek, fejlesztési megállapodások elkészítésében, elszámolásában közreműködik. 4. A dolgozók munkaviszonyaival kapcsolatos változásokat nyomon követi, valamint elkészíti az ehhez szükséges iratokat (kinevezés, módosítás, átsorolás, megszüntetés, munkaköri leírás, tanulmányi szerződés) 5. Külső munkavállalók részére megbízási szerződést készít, az ehhez szükséges dokumentumokat továbbítja a gazdaság egység felé. 6. A nyugdíjazásokat figyelemmel kíséri, az ehhez kapcsolódó felmentési határozatokat elkészíti. 7. Munkaügyi statisztikákat készít. 8. A munkavállalók személyi adatváltozásait (pld.: lakcím, név, stb.) eljuttatja a gazdasági egységhez. 9. Kezeli a teljes dolgozói létszám személyi iratanyagát. 10. Szükség esetén munkáltatói igazolásokat készít. 11. Orvosi alkalmassági vizsgálathoz szükséges papírokat kiállítja.  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Adatokat szolgáltat a Magyar Államkincstár, a fenntartó részére. Munkavégzése során együttműködik: az ügyviteli dolgozókkal, az intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, az intézményegységvezetővel, a gyakorlati oktatásvezetővel. Helyettesítés: Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt és annak végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, A nemzeti köznevelésről szóló tv), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni.

93 Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni.  Köteles a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény titkát megőrizni, ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, információt, amely munkaköre betöltése során jutott tudomására, és amely közlése az intézményre vagy a vele jogviszonyban álló félre hátrányos következménnyel járna. A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő betartásával köteles elvégezni.

pontos

Műszaki dolgozó-portás Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: portás (kisegítő dolgozó) Munkáltatói jogkör gyakorlója: KIK Közvetlen felettese: gondnok Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása: hétfő – péntek: Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: - A kulcstartón tartott kulcsok kiadása, az arra jogosult személyek részére aláírás ellenében. - Gondoskodik arról, hogy a kulcsok tudta és beleegyezése nélkül senkinek ne kerüljenek a kezébe. - Kárelhárítás céljából az arra jogosult személyeknek a kulcsot kiadja. - Az épületben lévő helyiségekbe (intézményvezetői iroda, intézményvezető-helyettesi iroda, iskolatitkári iroda, gazdasági iroda, számítógépes terem, stúdió, könyvtár) életés vagyonvédelmi okokból bármikor bemehet. Ezt beíró füzetben kell rögzítenie, pontos időpontot megjelölve a be- illetve kilépésről, valamint az észlelt rendellenességekről feljegyzést köteles készíteni. Szükség esetén értesíti az illetékeseket és az iskola vezetőjét vagy gondnokát. - Az épületbe érkező idegeneknek (szülők, vendégek) köteles udvarias útbaigazítást adni. - Figyelemmel kíséri a főbejáratot.

94 - A tanulók gyakorlását figyelemmel kíséri a gyakorlókártyákkal; a teremkulcs visszaadását és a tanterem előírás szerinti elhagyását számon kéri. - Záráskor a termeket ellenőrzi: a hangszereket, ablakokat bezárja. - Riasztó berendezés működik az iskolában, az esetleges munkaidőn túli riasztás esetén az épületet ellenőrzi és a szükséges intézkedéseket megteszi. - Szünidő idején - amikor az iskola zárva tart- nem teljesít portai szolgálatot, ilyenkor végzi a karbantartási munkálatokat, ill. minden olyan feladatot, amivel a gondnok megbízza. - Felelős a járda és az udvar tisztaságáért, napi szinten takarítja; ha szükséges, a járdát nagynyomású tisztítógéppel takarítja. Télen biztosítja a biztonságos közlekedést, síktalanítja a járdát, esetenként hétvégén is. - A karbantartási munkálatokat - a szünidőn kívül- elvégzi, erről köteles füzetet vezetni, melyet időnként a gondnokkal ellenőriztet. - Átveszi a hivatalos küldeményeket és továbbítja az illetékeseknek. - Átveszi és kezeli a talált tárgyakat. (A nagyobb értékeket jelzi a gondnoknak.) - A portán lévő mentődoboz tartalmát ellenőrizni, illetve gondoskodik annak feltöltéséről. - Vigyáz a porta tisztaságára. - Nagytakarítás idején a függönyök, és a magasban lévő tárgyak tisztításában segít a takarítóknak. - A portát soha nem hagyhatja üresen! - Tilos étkeznie a portai ablak előtti asztalon! - Jelenléti ívet napi szinten vezeti. - Alkoholt nem fogyaszthat munkaidőben, szúrópróba-szerűen a munkáltató szondáztathatja. - Az intézményi vagyon megőrzésében felelősséggel tartozik. Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Nem szolgáltat adatokat. Munkavégzése során együttműködik: a kisegítő intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, a intézményegység- vezetővel.

dolgozókkal, gondnokkal,

az az

Helyettesítés: Távolléte esetén helyettesíti, ő helyettese. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé és a gondnoknak jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:

95  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni. Műszaki dolgozó-takarító Név: Besorolás megnevezése: Kjt. 66. § alapján Munkakör megnevezése: takarító (kisegítő dolgozó) Munkáltatói jogkör gyakorlója: KIK Közvetlen felettese: gondnok Munkavégzés helye: 4024, Debrecen, Vár u. 1. Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő beosztása: hétfő – péntek: 5 00 – 13 00 Fegyelmi eljárást ellene a munkáltatói jogkör gyakorlója indíthat. Feladatait a munkáltatói jogkör gyakorlójának operatív irányítása és felügyelete mellett végzi. Munkaköri feladatai: Végrehajtási jogkörébe tartozik: Munkaköri kötelezettség: 1. Munkaidején belül elsősorban a napi takarítási feladatokat kell elvégezni. A napközben adódó egyéb munkákat- melyek az iskola üzemeltetésével kapcsolatosak- az intézményvezető vagy a gondnok utasítása alapján köteles elvégezni. 2. A többi takarítóval közösen gondoskodnak a Kodály- terem állandó tisztaságáról, szellőztetéséről. 3. Az iskolai rendezvények előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos tevékenység végzésére kötelezhető. 4. Munkaidején belül max.4 óra időtartamra portai ügyelet teljesítésére kötelezhető. 5. Az intézményi vagyon megőrzésében felelősséggel tartozik. Takarítási terület: A takarítás fogalma alá tartozik: - A tantermek naponkénti porszívózása, a tárgyak portalanítása, a zongorák tisztántartása. - A párologtatók állandó, vízzel való feltöltése; szobanövények öntözése, ápolása. - A folyosók, mellékhelyiségek, tantermek naponkénti felmosása. - A területhez tartozó lépcsőkorlát és lépcsőrész fertőtlenítő lemosása. - Olajlábazat, falak, táblák portalanítása. - Hetenként egy alkalommal a csapóajtók lemosása, üvegének megtisztítása. - Visszatérő, kötelező feladatának számít a tavaszi- nyári- őszi- téli szünetekben a nagytakarítás.

96 A legintenzívebb a nyári nagytakarítás: szőnyegtisztítás, ablaktisztítás, lépcsőmosás, súrolás, korlát, márvány, párkány rendbetétele, táblák lemosása. - Az intézmény területén lévő textíliák szükségszerinti cseréje. A heti mosást a többi takarítóval közösen, a vasalást felváltva végzik. Jelenléti ívet napi szinten vezeti.  Havonkénti egyeztetési feladatai: nincs.  Nem szolgáltat adatokat. Munkavégzése során együttműködik: a kisegítő dolgozókkal, az intézményvezetővel, az intézményegység-vezetővel, az intézményvezető-helyettessel, a gondnokkal, Helyettesítés: Távolléte esetén ………………….helyettesíti, ő ……………….. helyettese. Munkakörrel szemben támasztott követelmény: Rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Munkája során köteles betartani a mindenkor hatályos jogszabályokban (Kjt), az intézményi belső szabályzatokban és utasításokban foglaltakat, az intézményi döntéseket és az intézményvezetői utasításokat. Ellenőrzési feladatai: Köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Köteles a munkavégzése során feltárt hibák kijavítására azonnal intézkedni. A hangszerek állapotát folyamatosan figyelemmel kíséri (pl.: nyitva hagyott zongorát lecsuk). Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, köteles azt haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlója felé és a gondnoknak jelezni a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A munkakör ellátásával kapcsolatos felelősség:  Köteles a munkakörébe tartozó feladatokat a határidők betartásával és betartatásával, pontos adatszolgáltatással, teljes felelősséggel ellátni. A feladataihoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket a határidő betartásával köteles elvégezni.

pontos

A Kodály Zoltán Zeneművészet Szakközépiskola és Zeneiskola -AMI Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata Bevezető Az iskolai könyvtár gyűjteménye a legtágabban tartalmazza mindazokat az információhordozókat, amelyeket az iskola pedagógiai programja megkíván, oktató nevelő munkája, hasznosít. Korszerű, információs technikai eszközökkel nyújt szolgáltatást, szakszerűen feltárt saját gyűjteményéből, illetve a teljes, könyvtári információs rendszer

97 nyújtotta forrásokból, vagyis az iskolai informatikai kommunikációs központja. Tevékenységének központjában a tervszerű, rendszerszerű, közvetve és közvetlenül vezérelt könyvtár-pedagógiai folyamat (önálló tanulás- irányított tanulás) az iskola könyvtár-pedagógiai programjának megvalósítása áll. Az iskolai könyvtár működési szabályzata; az oktatási-nevelési törvényeknek, jogszabályoknak, könyvtári törvényeknek és jogszabályoknak, szakmai útmutatóknak és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy meghatározza, szabályozza a könyvtár feladatát és gyűjtőkörét, kezelésének és működésének rendjét, fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját állományvédelmi eljárásait. A könyvtár feladata, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása: az általános műveltségi oktatással összehangolt főtárgy tanításon alapuló komplex zenei képzés, valamint az alsó fokú művészetoktatás - könyvtári eszközökkel történő magas szintű támogatása. A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel Az iskolai könyvtár alapdokumentumai

szervezeti

működési

szabályzatának

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 20/208. (VIII. 31.) EMMI rendelet 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével, a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. Jogszabályok, rendeltek  1997. évi CXL. Törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet 7. § (1) A muzeális dokumentumok megőrzését és hozzáférhetőségét szolgáló könyvtári feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a könyvtár fenntartója biztosítja.  14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről  A könyvtárak működésére vonatkozó főbb törvényi és jogszabályok (1997. évi CXL. Törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális

98 intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről), a kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározás) és az állományból történő, törlésről szóló szabályzat kiadásáról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975 (VII.17.) KM-PM számú együttes rendelet megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről  22/2005 (VII.18.) NKÖM számú rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról Az iskolai könyvtár, a köznevelési intézmény szakmailag jól körülhatárolható szervezeti egysége. Működését a fentebb felsorolt alapdokumentumok keretében, lehet és kell szabályozni, mindenkor figyelembe véve a könyvtár speciális, (zenei szakkönyvtári jelleg) szakmai sajátosságait. Ilyen értelemben a könyvtár, a köznevelési és a könyvtárakra érvényes jogszabályok szerint a helyi pedagógiai program által meghatározott és a könyvtárra vonatkozó szakmai követelmények alapján működik és fejleszti tevékenységét. TEÁOR szám: 92.51 szakmai alapdokumentum Helyi pedagógiai program A helyi pedagógiai program különböző szerkezeti elemeibe integrálódó könyvtár-pedagógiai követelmények és ezek egységes szerkezetbe foglalt és kibővített változata, a könyvtár-pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola SZMSZ- z tartozó könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat, ennek tartalmi egységei:  Gyűjtőköri szabályzat  Helyi katalógus, adatbázis építésnek szabálya  Könyvtárhasználati szabályzat  Könyvtárpedagógiai program Házirend A házirendben a könyvtárra vonatkozó legfontosabb használati szabályok Az oktatási és nevelési törvények szerint, a könyvtárral szembeni elvárások: A műveltségterületi tartalmak feldolgozásához szükséges források, tájékoztató eszközök jelenléte  A tudáselsajátítás és alkalmazás hatékonyabb módszerei és eszközei a műveltségterületeket átfogó, tantárgyközi követelményekkel (kommunikációs, informatikai tanulás tanulása)  A kulcskompetenciák fejlesztésének hangsúlyozása  A gyakorlatiasabb a környező világhoz közvetlenebbül kötődő képzési tartalmak feldolgozása A helyi pedagógiai programban korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapnak:

99 A tanulók önálló aktivitására, és tantárgy köziségre épülő tudáselsajátítás új módszerei(pl. project módszer, a tanulás virtuális, és valós forrásai tankönyvön kívül, stb.) Mindezeknek adekvát komplex szervezet és helyszíne: a könyvtár, mint tanulási forrásközpont, mint információs központ projectmódszer: preferált képzési-nevelési területei 4.A zenészszakképzés 5.A zeneiskolai képzés A Szervezeti Működési Szabályzat tartalma A működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza:  a könyvtár vezetésére, működésére, gyűjtemény- szervezésére, vonatkozó előírásokat  a könyvtárpedagógiai tevékenységet  egyéb idevonatkozó rendelkezéseket Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Név: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára www.debrecenizenede.hu/konyvtar Székhelye, címe: 4024 Debrecen Vár utca 1. A könyvtár létesítésének időpontja 1862 Letéti egységek: Alapfokú művészetoktatási intézményegység: Vár utca 1-3 A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről, az iskola fenntartója, a szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért, a könyvtárat működtető Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – AMI, valamint, a KLIK vállal felelőséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola intézményvezetője ellenőrzi, a könyvtáros-tanár szakmai javaslatainak, a nevelőtestület véleményezésének meghallgatásával. A könyvtárat vezető könyvtáros-tanár, mindenkor az intézmény intézményvezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik. Az iskola köznevelési besorolása: többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény A könyvtár használói : az intézmény tanulói, tanárai, munkatársai Szakmai szolgáltatások: Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét, szakmai szolgáltatásokkal a HBM Pedagógiai Intézet és az OPKM segíti További szakmai segítők Zenei Könyvtárosok Egyesülete, a Könyvtárostanárok Egyesülete, a MKE. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzékben szereplő szakember végzi. A küldetés „És ha nevem valami bélyeget jelent, akkor jelentse azt, hogy itt, nem „muziklérer” stílusban zongoragépeket akarnak nevelni, hanem, a zenét gyökeréből értő és érző zenészeket és zeneértőket.” „A debreceni szakiskola jövője: példát adni a szolfézs-és hangszertanítás összehangolására, énekes alapon álló hangszertanítással, új énekre hívni a

100 hangszereket, a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket.” „Nincs megalkuvás, (Kodály Zoltán)

művészetben

és

magyarságban”

A könyvtár küldetése - az intézményben folyó oktatás, képzés azon célját támogatja, amely a jelenlegi és lehetséges könyvtárhasználók, dokumentumokhoz való hozzáférését, illetve szolgáltatásokkal történő ellátásának eredményességét és hatékonyságát célozza. A tanulást, képzést támogató környezet megteremtése, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. A megfelelő dokumentumokkal való ellátás megszervezése. Felkészült, szakmailag magasan képzett könyvtári munkatársak (könyvtárostanár, könyvtáros) által a használók, [a képzés az oktatás] igényeik szerinti szolgálata és segítése. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola –AMI könyvtára 1862 - az intézmény alapítása óta létezik. Az akkor még Debreceni Zenede, néven működő zenei képzőintézmény, a kezdetektől gondoskodott az oktatás színvonalát biztosító dokumentumgyűjteményről. Az ötven évig alapítványi pénzekből fenntartott létesítmény, - az alapítványi tagok, debreceni polgárok, nem kevés anyagi áldozatvállalásai árán, gondoskodott a magyar nyelvű zeneoktatás, a magyar zene oktatásának megteremtéséről. Azt úttörő ősök, elhívatottsága, majd Kodály Zoltán útmutatása mai napig meghatározó és legfontosabb jellemzője az iskola és könyvtára tevékenységének. A könyvtári gyűjtemény híven kívánja szolgálni az a kodályi útmutatást, mely szerint „a zenét gyökeréből értő és érző zenészeket és zeneértőket.” kell intézményben nevelni. A könyvtári eszközrendszer, a dokumentumgyűjtemény megfeleltetésével, a könyvtárszakmai és köznevelési lehetőségek megragadásával, magas szintű alkalmazásával, - olyan növendékek tanítását képzését segíti és támogatja, akik tanulmányaikat, felsőfokú intézményekben folytatva, - a közismereti tudásanyag, az egyetemes és a nemzeti, zeneművészet értékeinek birtokában, széleskörű, korszerű középfokú zenei képzettséggel - a hazai és nemzetközi magas szintű zenészképzés- tehetséges hallgatóivá tudnak válni. Támogatja a zenei nevelés sajátos eszközrendszerének biztosításával, a növendékek szakmai képzésük során elsajátítandó tudást, képességet, valamint az érzelmi, és esztétikai nevelést. A könyvtár tevékenységrendszerével és elkötelezet magasan képzett munkatárssal - az oktató-nevelő munka információs háttere. - az ismeretátadás az ismeretszerzés színtere. - a tudásközvetítés eszközeit rendszerezve tárolja és bocsátja rendelkezésre- az iskolai közösség művelődésének, szabadidős tevékenységének helyeként szolgál. - azon készségek, és képességek birtokába juttatja a növendékeket, amelyek- az életen át, tartó tanulásra- a közösség, a

101 nemzet ügyeiben való felelős részvételre- a hivatás eredményes gyakorlásáraa magánélet megfelelő megszervezésére. teszi képessé. Segíti az információs műveltség megszerzésében. A megszerzendő információs kompetencia, információs műveltség legfontosabb alkotóelemei elsajátíttatásában; - az információs igény meghatározásának képessége, - a források megválasztása, az információnyerésben hatékonyság és eredményesség, - a megszerzett információk értékelése, földolgozása, - az információk fölhasználására vonatkozó kulturális, jogi stb. elvárások ismerete. A könyvtár legyen médiatár, forrásközpont, s az esélyegyenlőség, az olvasás gyönyörűségének biztosítója. A könyvtár iskolai könyvtárként működő oktatást, képzést, komplex nevelést, professzionális zenészképzést, alapfokú művészetoktatást támogató(letét), szervezeti egység, zenei szakkönyvtári jelleggel. Jövőkép "Két dolog van, aminek elmém soha meg nem szűnő tisztelettel adózik: a fölöttem elterülő csillagos égbolt és a bennem rejlő erkölcsi törvény"(Kant) A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola- AMI könyvtára, a nagy múltú iskola professzionális zenészképzésének magas szintű támogatója, zenei szakkönyvtára kíván lenni, úgy, hogy közben eszköze legyen a műveltség, az információs kultúra megszerzésének, az élethossziglan tartó tanulásnak, a tudásalapú társadalomnak. Az új évezred tudásalapú társadalmának alapintézménye. - Gyűjteménye a hagyományos dokumentumok mellett, egyre több elektronikus és digitalizált dokumentumokkal rendelkezik. - Szolgáltatási rendszer, amely magában foglalja az információellátás teljes folyamatát. - Technikai feltételeit a kiterjedt automatizálás, osztott katalogizálás, nagy sávszélességű hálózat biztosítja. A területi- és a szakterületi ellátást közgyűjteményi együttműködéssel valósítja meg. - Jellemzője a virtuális kultúra közvetítés. (NAVA, e – Magyarország Pont) Tudatos stratégia alapján vizsgálja a használók igényeit és elégedettségét, az oktatásban betöltött minőségi elvárásokat. - Felhasználóképzéssel segíti az információk felkutatását, hasznosítását és szervezését, a NAT követelmény rendszerének szervezett, alkalmazásával egyetemben. -A szolgáltatások folyamatos megújítását fejlesztésekkel biztosítja. Pályázatok, projectek- Az egész könyvtári szervezet tevékenységét átfogja a teljes körű minőségmenedzsment. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – AMI könyvtára hivatásának tekinti egy olyan rendszer hatékony üzemeltetését és folyamatos továbbfejlesztését, amely egyaránt biztosítja a hagyományos és a digitális formában rendelkezésre álló információkhoz történő hozzáférést. A hagyományos és elektronikus könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztését valamint integrálását. Innovatív, értéknövelő szolgáltatások egyre bővülő körének bevezetését. Az oktatási és képzési tevékenysége során felhalmozott jelentős szellemi, művészi értékek illetékességi körébe eső részének kezelését és a jövő generációk

102 számára történő megőrzését, archiválását. Mindezek eredményeként könyvtárunk fokozatosan zeneművészeti, zenepedagógiai és tudásmenedzsment központtá válik. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola- AMI Könyvtárának, jövőképe olyan integrált könyvtári rendszer kialakítását célozza, amely integráló szerepet tölt be. Nevezetesen: - Integrálja a különböző használói rétegeket, hiszen együttesen, egyenlő eséllyel kell, hogy használja növendék, tanár, művésztanár, kutató. - Integrálja a gyűjteményeket egységes beszerzéssel, feldolgozási gyakorlattal és visszakeresési rendszerével. - Integrálja a szolgáltatásokat, hiszen a cél az, hogy az intézmény bármely pontján belépő használó azonos szolgáltatásokat azonos feltételek mellett vehessen igénybe. - Integrálja a professzionális zenész szakképzés intézmény különböző gyűjteményeit; a muzeális zenetörténeti gyűjteményt, a kottatárat, a zenei szakkönyvrészleget, a szépirodalmi gyűjteményt, folyóirat gyűjteményt, közismereti oktatást segítő dokumentumgyűjteményt. - Integrálja a hagyományos könyvtári feladatokat az új hálózati technológiával, minthogy a dokumentum- és információbázis egységes kezelése maga után vonja a tájékoztatás és olvasószolgálat hagyományos és modern formáinak egybeolvasztását is. (Corvina integrált könyvtári rendszer teljes körű fejlesztése) Könyvtári letétek; Az alapfokú művészetoktatási intézményegységben, - támogatja az intézményegység feladatainak - mely az alapfokú zenei műveltség megalapozása, fejlesztése, aktív humán érdeklődés kialakítása, a legtehetségesebb tanulók művészeti és kulturális pályára és szakmák felé irányítása. A nagyobb többség számára a művészetek szeretete, értékeinek megismertetése, amatőr művelése. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Könyvtárának tárgyi feltételei Szakközépiskolai intézményegység: A könyvtár önálló helyiségben, kissé nehezen megközelíthető módon, az intézmény földszintjén foglal helyet. Alapterülete, osztott: 80m2+30m+(24m2 galéria). Mintegy 25 olvasóhellyel rendelkezik, amelyen a zenehallgató berendezést is kénytelenek vagyunk elhelyezni. Valamint rendelkezik egy-15 fős csoport órájának megtartására alkalmas hellyel. A könyvtár több mint 40. 000 ezer könyvtári egységet birtokol, melynek 70%a kotta, amelyben 100-80 ezer mű van, 20%-a könyv (zenei szakkönyv, (8%) szépirodalom,(8%) ismeretközlő irodalom (4%), audiovizuális dokumentumok 10 %. A katalógusok a teljes állományt feltárják. Nincs feldolgozatlan dokumentum. Technikai berendezések: HIFI, lemezjátszó, számítógépek, nyomtató, fénymásoló, scanner.

103 Ezek a berendezések, nagy használatnak vannak kitéve, lévén a könyvtár abszolút tanulókönyvtár, valamint az avulás is gyors. A könyvtárhelyiséget több évvel ezelőtt bővítették,(30m2). Így ugyan sikerült elhelyezni a rendkívül értékes zenekari kottagyűjteményt, valamint lehetőség nyíl könyvtárhasználati órák, megtartására, ám egyre jobban szembesülünk a helyhiánnyal, a könyvespolcok jó része a falakon vannak elhelyezve, nehezen kezelhető módon, a polcrendszer kevés, elavult és a kórus kotta gyűjteményt, valamint a milliós értékű szervert kénytelenek vagyunk a folyosóból leválasztott poros és nem teljesen biztonságos helyen tárolni. A könyvtárnak nincs raktára, munkaszobája, a feldolgozói munkához, és vízvételi lehetősége sincs. A könyvtárban állandóan nagy a forgalom, rendkívüli a kihasználtsága, mind a kettős képzési struktúra, közismeret és zenész szakképzés, mind a zeneművészeti oktatás sajátságos egyedi igen sokrétű mivolta okán.. Letét: alapfokú művészetoktatási intézményegység mintegy 3000 ezer könyvtári egységgel rendelkezik, 90%-a kotta, 10 % módszertani útmutatók, könyv, AV dokumentum. Ebben az intézményegységben a dokumentumokat a zenei munkaközösség vezetők kezelik, anyagi felelősség vállalással. A dokumentumok a gyakorló szobákban vannak tárolva. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola- Könyvtárának gazdálkodása Iskolai szintű tervezés szükséges a pedagógiai programban meghatározott a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatában rögzített, dokumentumigény összehangolásának,- a könyvtári költségvetéssel - tervszerű és folyamatos dokumentum beszerzést, a KELLO szerződéssel biztosítani kell.(folyóirat, könyv) - a kották beszerzése egyedi eljárással történik, - szükséges a rugalmasan kezelhető könyvtári költségvetés. Rózsavölgyi Zeneműbolt Szerződése, összkiadás, versenyanyag stb. - a napi működéshez szükséges felszerelésekről, technikai eszközök, irodaszerek, a gazdasági ügyintézés – kötelezettségvállalás tervezésével - költségvetés keretében gondoskodni kell - a könyvtár működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges dokumentumokról, nyomtatványokról a könyvtáros- tanár szakmai megalapozottsággal, gondoskodik - a könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért, a könyvtáros-tanár felelős- ezért csak a vele való egyeztetéssel, lehet bármilyen könyvtári dokumentumot vásárolni, a könyvtári költségvetésből. - A könyvtár szakmai kapcsolatai révén kötött, támogatási szerződés által a könyvtár fejlesztésére juttatott pénzösszeget másra nem szabad felhasználni - Köttetés- állományvédelem – biztosítása pénzügyi keret - Az intézmény különböző anyagi forrásainak százalékolt részét a könyvtár fejlesztésére kell fordítani (alapítvány, hagyaték, stb.)

104 -

Gondoskodni kell a normatívák, tankönyvtámogatás, informatikai normatíva, meghatározott részének, eljuttatásáról, a könyvtár számára. Eszközjegyzék!

A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – AMI könyvtárának alap-és kiegészítő feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik az iskolai tevékenység egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját, és más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások, biztosítják: A tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét A könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát I. Az iskola könyvtárának alap feladata, gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, tanórák megtartásában közreműködés. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. II. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai, lehetnek:  tanórán kívüli foglalkozások tartása,  Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása  Tájékoztatás nyújtása, szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményi könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól  Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum - és információcserében (könyvtárunk tagja az ODR-nek)  Muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása (jelentős állományrészünk van, melyet több fordulós pályázat elnyerésével, restauráltattunk!) GYARAPÍTÁS Az iskolai könyvtár gyarapítsa: vétel, ajándék (hagyaték), fölös példány, támogatás útján. Vétel: Új Könyvek Jegyzék tájékoztatása alapján előfizetéses megrendeléssel, szerződéssel, a Könyvtárellátó Kht.-tól; könyvek, folyóiratok (igen gazdaságos, kedvezmények,akciók, megtakarítások, hűségjutalom stb.)a dokumentumok megtekintése alapján lehet, boltból vásárolni hagyatékot csak a gyűjtőkörbe illőt lehet elfogadni A gyarapítás nyilvántartásai: A számlanyilvántartás:

105 A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelés, az iskola gazdasági szakemberének(összekötő) feladata (KLIK) - A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról, a könyvtáros-tanár, nyilvántartást vezet - A gazdasági pénzügyi iratok (megrendelőjegyzék, számlák, bizonylatok stb.) megőrzése a gazdasági szakember feladata, de fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is elhelyezzük A dokumentum állományba vétele: - A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben, ellátjuk a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel, a rendelet és a szabványoknak megfelelően - A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet: időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített Egyedi Végeleges nyilvántartás: hat napon belül végleges nyilvántartásba vesszük a dokumentumokat, ez az egyedi nyilvántartásba vételt is jelenti Formái: leltárkönyv (cím, egyedi, összesített) számítógépes nyilvántartás (Corvina integrált könyvtári rendszer, moduljai) a dokumentumokról, típusonként vezet a könyvtár leltárkönyvet: kotta, könyv, AV dokumentumok, brossura Időleges nyilvántartás: azok a dokumentumok kerülnek ide, amelyet a könyvtár átmeneti időszakra szerez be(felvételi tájékoztató) (Br.) Időszaki kiadványok: tulajdonbélyegzővel látjuk el érkezéskor, majd köttetjük, évfolyamonként, - könyvként beleltározzuk.(szak és tudományos folyóiratok) Brossura nyilvántartás Csoportos Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról, csoportos leltárkönyvet vezet a könyvtár, amely gyarapodási, törlési és összesítő(állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet megtartására, mely szerint a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható legyen” -

Állomány apasztás: - Az állomány apasztás, az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. - Az állománykivonás szakmai vesztesége, annál kisebb, minél körültekintőbb és megfontoltabb az állomány gyarapítása. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: a gyarapítás minőségétől - a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől - a kölcsönzési fegyelemtől Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:

106 - tervszerű állomány apasztás - természetes elhasználódás - hiány Minden kivonási folyamatot, megelőz egy állományelemzési tevékenység, s az itt nyert információt fel kell használni a gyarapítás gyakorlatánál A könyvtári állomány védelme: A könyvtárostanár, a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működésért- az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belülerkölcsileg és anyagilag felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során- biztosítani kell - lásd: Az állomány ellenőrzése: A 3/1975 KM-PM sz. rendelet alapján, a könyvtári állomány leltározása, mennyiségi felvételt jelent, amelynek során a gyűjtemény dokumentumait, tételesen kell összehasonlítani, az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra, a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek Az állományellenőrzés részletes kidolgozása, a könyvtár (letétek), revízióját az iskola intézményvezetője rendeli el . A leltározás végrehajtásáért a személyi tárgyi feltételek biztosításáért, az intézményvezető a felelős Az állomány jogi védelme: A könyvtárostanár az iskola által megfelelően biztosított körülmények birtokában felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret, felhasználásáért Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot, senki nem vásárolhat Szaktanári beszerzés (egyeztetés!), esetén (pályázati pénz stb.), az állományba vétel csak a számla(kísérőjegyzék) és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A beérkezett dokumentumokat hat napon belül, leltárba kell venni, a leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartás naprakész vezetését. A könyvtárostanár felelősségre vonható, a dokumentumok és eszközök hiányáért, ha - bizonyíthatóan- nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályzatát. Nem vonható felelőségre, ha munkájában akadályozva van, nincsenek biztosítva megfelelő tényezők a munkavégzéshez,(személyi, tárgyi,) Az iskola minden növendéke, tanára és más dolgozója, az intézményből való távozáskor köteles, a könyvtári dokumentumokkal elszámolni.

107 Amennyiben ezt, a távozást lebonyolító – elmulasztja, a hiányért őt terheli a felelősség. A letéti állományt névre szólóan kell átadni, az azt kezelőnek. A dokumentumokért az átvevő munkatárs, anyagilag felelős. A könyvtár kulcsai, a könyvtárostanáron kívül a könyvtári munkatársnak, az ott takarítást végző technikai dolgozónak lehet, teljes felelősségvállalás mellett. A kulcsok csak indokolt esetben (vis major, betegség) adható át, akkor is csak az iskola intézményvezetőjének. A könyvtárba, a könyvtárostanár tudta nélkül bemenni tilos. Semmilyen jogcímen ezt megszegni nem lehet. Ha mégis megszegik, jegyzőkönyvet kell felvenni az eseményről. A könyvtárostanár, esetleges hosszan tartó betegsége ideje alatt, a könyvtári munkát ellátó személy, anyagi felelőséggel tartozik. Jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Minden más esetben is jegyzőkönyvet kell felvenni, ha valaki a könyvtárba a könyvtáros jelenléte nélkül, mégis bemegy. Az állomány fizikai védelme A könyvtár helyiségeiben fokozottan be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. Nyílt láng, tűzveszélyes berendezés alkalmazása, dohányzás tilos. Gondos és állandó ellenőrzés szükséges az elektromos berendezéseknél. Tűzoltó berendezést a több ponton el kell helyezni a könyvtár területén, gázzal oltót, - poroltót és vizet a könyvtárban nem szabad használni, a rendkívül értékes muzeális anyag, valamint a kottaállomány miatt, ezek az anyagok megsemmisítik a papírt. A felbecsülhetetlen és pótolhatatlan nagy értéket kockáztatni nem szabad! Fokozottan tűzveszélyes hely elbírálás alá esik a könyvtár! Ennek megfelelően a legkörültekintőbben kell eljárni. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A takarítás minősége ez esetben állományvédelem is. A gyűjteményt védeni kell, a fizikai ártalmaktól, fény, por, szélsőséges hőmérséklet A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása A könyvtárat az iskola központi épületében, jól megközelíthető helyen kell kialakítani A helyiség kiválasztása során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: Az állomány nagysága A dokumentum típusok féleségét, mennyiségét

108 A könyvtár, speciális és differenciált szolgáltatásait (zenehallgatás, Internet stb.) Az iskola könyvtárhasználati igényét, jellegét, mértékét A könyvtár letétjei .Alapfokú művészetoktatási intézményegység letét: Az intézményi összevonás alkalmával a Simonffy Emil Zeneiskola-AMI, intézményegysége lett a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolának , többcélú közös igazgatású köznevelési intézménnyé összevonva. Mivel a határozata az, hogy a vagyon feletti rendelkezés jogosultsága a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, és Zeneiskola- AMI –t, illeti meg, amely kiterjed az ingó és ingatlan vagyon rendeltetésszerű használatára, így az intézményegységben lévő könyvtári illetőségű dokumentumok, a főkönyvtár - letéti egységeként kezelendő. A zeneiskolai -AMI intézményegységben kizárólag, zeneoktatás folyik, alsó fokon. Az iskola növendéke a város más köznevelési intézményeiben tanulnak. Ennek megfelelően, a zenét tanulni vágyók, 13-19 óra között részesülnek itt zenei oktatásban. Az intézményegység, legfőbb nevelési oktatási zenei nevelés célja, pedagógiai programja szerint: zeneértő és zenekedvelő személyiségek formálása, közönségnevelés és tehetséggondozás. a hangszeres zenei műveltség megalapozása, fejlesztése, az átlagosnál jobb képességűeket felkészíteni a zenei képzés magasabb szintű intézményeibe való továbbtanulásra. Az intézményegységben, előképző, alapfok, továbbképző évfolyamok vannak, a képzés 8 évfolyamos, az alábbi tanszakokon: zongora, hegedű, gordonka, gitár, fuvola, oboa, klarinét, fagott trombita, harsona, ütő, szolfézs és magánének. Együttesek. Az itt felsorolt alsó fokú zeneoktatás és képzéshez szükséges kották: iskolák, gyakorlatok, darabok, útmutatók, mintegy 3000 db, a munkaközösség-vezetők kezelésében van. Anyagilag is ők felelnek érte, aláírásukkal ezt hitelesítik is.

A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Könyvtára, állományának feltárása Az intézmény könyvtári állománya a speciális használói szempontok messzemenő figyelembevételével a zenészképzés, a zeneművészeti szakmai kitételek alapján van feltárva.  Kották Hangszerek szerinti katalógus Kamarazene Zenekari Partitúrák  Könyvek Betűrendes leíró-katalógus Tárgyszó-katalógus Szakkatalógus  Hangfelvételek Szerzői betűrendes leíró- katalógus Tárgyszó-katalógus

109 A dokumentumok; a könyvek nagyrészt szabadpolcon (falakon) vannak elhelyezve, a duplum példányok (kötelezőolvasmány), helyhiány miatt zárt szekrényben a folyosóból elrekesztett raktárban vannak. Ugyan csak ezen okból a kórus kotta,(lapkotta) rendkívül értékes! Gyűjteményünket is, kénytelenek voltunk itt elhelyezni, ami bizony nagyban nehezíti a hozzáférést, és állományvédelmi szempontból sem kielégítő ez a tárolás. : hangfelvételek, a régi bakelit lemezek, szintén igen értékes állományegységünk, speciális hanglemeztároló szekrényben vannak elhelyezve, amiben sajnos nagyon szorosan állnak a lemezek, nagyon nehézkes kezelésük és, sok lemeznek már nem jutott itt hely. Azokat egy normál szekrény polcán tároljuk, más lehetőség hiányában. A CD lemezek tároló szekrénye nem szabványos, házi kialítású, itt is nagyon nehézkes a kezelés, és mára már teljesen megtelt. : a kották tárolása, kottatartószekrényekben történik, amelyek mostanra rossz minőségűek lévén eldeformálódtak, szétszáradtak, elvetemedtek, ajtajukat becsukni szint elehetetlen, szétesnek. Mindez nagyban hozzájárul a kották állagának romlásához. Különben is beosztásuk nem praktikus, nincsenek elválasztók benne, így tömegesen kell kihuzigálni az egész 50-60 kottát egyetlen kottáért, alkalom adtán. Egyedül a zenekari anyagnak sikerült megfelelő szekrényt, szanálásból szerezni, amely teljes kihasználtságnak örvend. De legalább ez a nagyon értékes gyűjtemény viszonylag biztonságban van. Égető helyhiánnyal küszködünk, tudvalevő, hogy könyvtárunk 150 éves, a könyvtárak, hogy vállalt szerepüket betöltsék, állandóan gyarapodnak. A szűkösséget ez okozza és az a tény, hogy maga az egész intézmény is gondokkal küszködik a megfelelő helyiségek kialakításában. Valamint a zenei anyag nem avul. :folyóirat, folyóiratállványon vannak elhelyezve, csak szakfolyóiratok találhatóak, amelyet gyűjtünk, köttetünk, és könyvként nyilvántartásba veszünk, polcokon tároljuk.(helyhiány miatt szekrényben is) A katalogizálás, a mellékletben rögzített módon történik.(A könyvtár katalogizálási szabályzata) 2004-en lezártuk a cédulakatalógust, áttértünk az elektronikus katalogizálására. A Corvina integrált könyvtári rendszert vezettük be könyvtárunk gépesítése során. Az állomány egyedisége, a speciális keresési szempontok, a felhasználói igények, az intézményben folyó képzés, oktatás sok szempontú feltárást igényel. Ennek figyelembevételével, teszteltük a különféle könyvtári rendszereket, és a Corvina rendszert találtuk a zenei dokumentumnak legmegfelelőbbnek és anyagi szempontból is elérhetőnek.. Az elektronikus katalogizálás munkálatai folyamatosan zajlanak, az idő és pénz, a személyi feltételek igen meghatározzák a haladás ütemét. Jelenleg kizárólag csak munkaidő után tudok érdemben dolgozni benne, valamint pályázattal próbálunk a feladatra vállalkozó munkatársnak anyagi feltételeket biztosítani.

110 Mára már több mint 11 000 rekordot sikerült elkészítenünk az adatbázis, a számítógépes katalógus számára., a védett muzeális külön-gyűjtemény teljes egészében megtalálható a Corvina katalógusában. A munkát nagy ütemben folytatni szeretnénk, ezért szükséges a megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása. Ugyanis már beállítottuk a kölcsönző modult, a 208-n megnyert TÁMOP pályázat jóvoltából áttérünk a számítógépes kölcsönzésre. Ami ebben az iskolatípusban, könyvtári gyűjteményben nagyon fontos, biztosítja az állományvédelmet is (a kotta nem könyv!). A cédulakatalógus esetében, a katalóguscédulák minden esetben tartalmazzák: A raktári jelzetet A bibliográfiai leírást (teljes) és besorolási adatot ETO szakjelzetet Tárgyszavakat A könyvtár többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény iskolai könyvtára, zenei szakkönyvtári jelleggel Feladata rendkívül sokrétű, támogatja a közismereti oktatást, az alapfokú művészetoktatást, a középfokú professzionális zeneművészeti szakképzést, a szakmai képzést. Több ízben nyújt segítséget a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tekintettel a volt növendékekre és az intézményünkben és a Karon egyaránt oktató kollégáknak. Nagy felkészültséget, rendkívüli teherbírást és önzetlen sokszor egyéni áldozatvállalást kívánó a fenti feladatok maradéktalan ellátása. Időigényes, rengeteg pluszfeladattal jár (nincs központi cédulaszolgáltatás, a kottákat, hangfelvételeket egyénileg kell megrendelni, tájékozódni, utána járni – olykor csak külföldön kapható féleségek okán. Az állomány hatalmas, - a letétekkel nagyon megnő a feladat, a növendékek 80%-ban vidékiek, határon túli magyar fiatalok, akiket felkészülésükben, a tanulmányaikban külön is , - könyvtári eszközökkel is segíteni kell. A könyvtári nyitva tartás: a hét minden napján nyitva tart, az alábbiak szerint: De. 10-8 – Du. 14-16.30, pénteken De.10-8-Du.14-16 Alapfokú művészetoktatási intézményegység: mivel tanszaki megőrzésben vannak a kották, és csak tanárok kölcsönzik az órai munkához, igény szerint. Könyvtár szolgáltatásai A könyvtár teljes nyitva tartási idejében, lehet a könyvtárban, kölcsönözni, helyben olvasni, a kézikönyvtárat, segédkönyvtárat használni, zenét hallgatni, az órai felkészüléshez segítséget kérni, - szaktájékoztatás, irodalomkutatás, témafeltárás, vetélkedőkre, versenyre való felkészítést eszközölni. Internet használat, elektronikus könyvtárakban tájékozódás segítése, adatbázisokban való keresés. Az Országos Dokumentumellátó Rendszernek tagja könyvtárunk, könyvtárközi kölcsönzésre is van lehetőség. Folyóiratok helyben használata. NAVA- pont könyvtárunk, valamint az EBSCO szolgáltatásokat is igénybe tudjuk venni.

111 (Az iskola honlapján a könyvtár külön tájékoztató apparátussal bír.) A Corvina katalógus, az egész intézmény minden gépén, hálózatban és webes felületen is használható. Könyvtárakkal való együttműködés: Intézményünk könyvtára, a régióban egyedülálló intézményegység, százados múlttal, korszerű fejlesztésekkel, az oktatás képzés aktív és speciális igényeket kielégítő támogatásával. Minden, további a környéken található zenei gyűjtemény, később alakult, sok tekintetben hiányos, vagy nem megfelelően tudja, a zenészképzés profilját kielégíteni. Állományi feltárása egyedi szempontokat követ, a Corvina integrált könyvtári rendszert is ennek megfelelően állítottuk be, nagy jó szakmai csapatmunkával. Szoros szakmai kapcsolatunk van Debrecen minden zenei gyűjteményével, így Városi Könyvtár Zenei részlegével, a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának Zeneműtárával, a Református Kollégiummal A Csokonai Színház, a Kodály Kórus, a különböző kórusok, valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekarral kapcsolatunk kiváló . Az országos zenei intézményekkel és zenei könyvtárakkal szintén együttműködik a könyvtár. Az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárával, a FSZEK Zenei Könyvtárával, a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem Könyvtárával kiváló és szoros szakmai kapcsolatot tartunk Munkánkat az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetében (egy ideig magam gondoztam a honlapot, illetve én készítettem elsőnek honlapot a szervezetnek.) ,a Könyvtárostanárok Szervezetében való szakmai közreműködés teszi teljessé, valamint a Magyar Kodály Társaság , és a HUNRA tagja is vagyok. Záró rendelkezés A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola- AMI Szervezeti és Működési Szabályzatában, a törvényesség kitételével, meghatározott a Könyvtár működési rendje. Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya, kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére, s mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. Jogszabályként működik. A Könyvtári SZMSZ gondozása, a könyvtárostanár feladata, aki a jogszabályok változása esetén, továbbá az intézmény körülményeinek,megváltozásával, a módosításokra , javaslatot tesz. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola -AMI könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Az iskolai könyvtár szervezeti, működési szabályzatának mellékletei:  Gyűjtőköri szabályzat  A könyvtárhasználati szabályzat  A katalogizálási szabályzat  (A könyvtárpedagógiai program)

112  Tankönyvtári szabályzat Értelmezések: Könyvtár: iskolai könyvtár, zenei szakkönyvtár; a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI könyvtára Letét: a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, intézményegységeiben elhelyezett dokumentumgyűjtemény. Mely dokumentumgyűjtemény támogatja az adott intézményegység könyvtári eszközökkel biztosítandó, a könyvtári SZMSZ által megfogalmazott és az iskola pedagógiai programjában felvállalt feladatokat. A dokumentumgyűjtemény, leltári nyilvántartása, része az egységes intézményi könyvtári nyilvántartásnak. A működéshez biztosított költségvetés is ezeken a címeken realizálódik. Intézményegység: KT. 2. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el. I. GYŰTŐKÖRI SZABÁLYZAT A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI Könyvtárának gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott, Pedagógiai program, állományalakítási szempontjait, kereteit a könyvtári Szervezeti Működési Szabályzat határozza meg. A Gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány, eszközül szolgál a Pedagógiai program megvalósításához. A Gyűjtőköri szabályzatot, mindenkor véleményeztetni kell az országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértővel. A könyvtár állományának, gyarapítása szervezése, fejlesztése- elsősorban az intézményben folyó művészeti oktatás; professzionális zeneművészeti szakképzés, alapfokú zeneiskolai oktatás- szempontjait veszi figyelembe. Az intézményben a zeneművészeti képzés mellett 1967 óta közismereti oktatás is folyik, a közismeret tanításához szükséges könyvtári anyag is helyet kapott az addig kizárólagosan zenei dokumentumokkal rendelkező százados alapítású állományban. Időközben a kollégiumi intézményegységi letét, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményegységi letét megszervezésével (ez utóbbi jelenleg is folyamatos munkát ad) gyarapodott a könyvtár feladatellátása. Az ETO szerinti szakrendi állomány besorolási munkálatok 1970-es években történtek meg. Csak 1980-ban kerültek szabadpolca, kottaszekrénybe a dokumentumok Addig dobozokban, zárt szekrényekben és különféle helyeken. A Könyvtár állományába csak a Gyűjtőkörébe tartozó, dokumentumok vehetők fel! Az állomány gyarapítása, a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködésével valósítható meg!

113 Ehhez szükséges, hogy a nevelőtestület pedagógiai kultúrájában kellő hangsúly kapjon a könyvtári, a könyvtárpedagógiai ismeretek. Ismerjék saját iskolájuk könyvtári szolgáltatásait, állományát, az intézmény életében, az oktatás - képzés- nevelés folyamatában , betöltött szerepét elfoglalt helyét; mindezek tükrében a könyvtár a könyvtárostanár munkáját. Fő - gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: Zenei szakirodalom, a zenei képzést szolgáló, annak megfeleltetett tartalommal rendelkező dokumentumféleségek, valamint az általános műveltségi, közismereti oktatást segítő irodalom, a tantervhez kapcsolódóan. Mellék - gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: Gyűjtjük, azokat dokumentumot, amely az általános műveltség megszerzését segíti, szélesíti, magasabb szintre emeli. Segíti a tudás társadalmában való eligazodást, megalapozza az információs kultúrát, műveltséget. Hozzá járul az élethossziglan történő folyamatos képzés, tanulás képességének elsajátításához. Az olvasáskultúra fejlesztését kiemelten támogatja. Gyűjtjük a tájékozottságot elősegítő hasznos és nívós irodalmat, a tananyagon túlmutató ismeretszerzést lehetővé tévő dokumentumokat. (az anyagai lehetőségek korlátaival küszködve.) A gyűjtés általános szempontjai Gyűjtünk: Kottákat Könyveket Hangfelvételeket, AV dokumentumokat Elektronikus dokumentumokat Folyóiratokat; zenei szak-folyóiratokat, szaklapokat Muzeális gyűjteményünkbe illő anyagot Térképet A könyvtár funkciója szerint, elsősorban zenei szakkönyvtár, ellátva a középiskolai közismeret oktatás iskolai könyvtári feladatait. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel az itt folyó képzés, oktató- nevelő munka, - sajátságos a zene egyedi, speciális feltételeinek hivatott megfelelni, hiszen az intézmény fő profilja is ez, a közismereti tárgyakhoz és az általános műveltséghez szükséges dokumentumokat esetenként közművelődési könyvtár, is igénybe vehető. A zenei képzés alapvető dokumentumaihoz, máshol nem tudnak vagy csak nagyon körülményesen, időigényesen hozzájutni. Ez veszélyezteti a zeneirodalmat, főtárgyat, stb. oktató, kolléga munkáját, a növendék érdemi felkészülését, tekintve a kettős oktatási órarendszert (közismereti, zenei órák) könyvtár és annak gyűjteménye szó szerint órai munkaeszköz, a felkészülés sokszor egyedüli színhelye.(vidékiek, határon túliak)Különös hangsúllyal vonatkozik ez a szakközépiskolai intézményegységre. 1862 óta zenei könyvtár, fejlesztése mindenkor ennek tudatában történt, ezen elvárásnak igyekezett kiválóan megfelelni - a kezdetektől. A korszerűséget is

114 célzó fejlesztések, 25 éve kezdődtek: kialakították a könyvtári helyiséget, polcokra kerültek a dobozban tárolt dokumentumok, galéria épült. Felelős könyvtárostanárt - teljes munkaidőben, mindennapos és maximális nyitva tartási időben- alkalmaztak. Az utóbbi 10 évben felgyorsult- a lehetőségek korlátain belüli– ez fejlődés. A Könyvtár bútorzatát átrendeztük, így teret tudtunk kapni az olvasói asztalok elhelyezésére, polcokat készítettünk, a falakra, ahová a szép-és szakirodalmat nagyobb részben el tudtuk helyezni (szűkösen). Pályázati úton, valamint, támogatási szerződések megkötésével állományunkat tudtuk gyarapítani (kotta, hangfelvétel), gépesíteni tudtunk (Corvina integrált könyvtári rendszer) számítógépeket, asztalokat, székeket, sikerült beszerezni. A muzeális gyűjteményünk karbantartását, restaurálását is megkezdtük, szép eredményeket elérve, pályázataink kapcsán. Zenehallgató berendezéseket vásároltunk, (bár folyamatos az avulás)sajnos a számítógépek (fénymásoló, nyomtató) is. A fejlesztés örvendetes eredménye, - a könyvtár helyiséggel bővült, ahol könyvtárhasználati órák, könyvtári rendezvények megtartására, nyílik mód, valamint, biztonságos elhelyezést nyert, a zenekari anyag, a hangfelvétel, és a folyóirat- állomány. A több mint 30000 egységből álló, (benne 100-80 ezer mű) kottagyűjtemény adja a könyvtár országos viszonylatban is, egyedi nagy értékét. Nyelvi határok: A könyvtár, túlnyomóan, magyar nyelvű dokumentumokat gyűjt. Azonban a zenei szakkönyvek tekintetében (műjegyzék, zenei szakszótár, lexikon, stb.)- idegnyelvű, főként német és angol nyelvű szakmunkákat is beszerez. Földrajzi határok: A beszerzendő dokumentumok lehetőleg magyarországi megjelenésűek legyenek, kották és hangfelvételek esetében azonban sokszor csak külföldről szerezhetőek be a megfelelő kiadványok. Időhatárok: Könyvtárunk a kurrens irodalmat éppen úgy gyűjti, mint a retrospektív szakirodalmat, hiszen intézményünkben komolyzenei képzés folyik, amely nagymértékben nincs változásnak kitéve- a zenei információ - mint olyan, esetenként avulhatatlan, kivéve a dokumentumhordozót.(papír, hanglemez). Sokszor szükséges hiánypótlásként is, régi műveket, antikvári úton is- visszamenőlegesen beszerezni. A gyűjtés általános szintje és mélysége: Zenei szakkönyvtári jellegünk, - meghatározóan a szakmai követelményeknek- megfelelő szinten és mélységben alakítja állományát, a professzionális zenészképzés, a zeneművészet magas minőségi elvárásainak szolgálatába állítva. A komolyzenei képzést, oktatást szolgáló dokumentumok, minden jelentős anyagát igyekszünk beszerezni, a középszintű oktatás valamint a felsőfokú továbbképzésnek megfeleltetve. Az

115 alapfokú művészetoktatás, számára a pedagógiai programban, a tantervben központilag is meghatározott dokumentumokat szerezzük be. A beszerzés folytonosságát, - így a könyvtári gyűjtemény szakszerű fejlesztését – csak a gondosan megtervezett és folyamatosan, állandóan rendelkezésre álló pénzügyi keret- költségvetés – biztosítja. A könyvtár, kinőtte a könyvtári helyiségeket, gyakorlatilag semmilyen szabad felület nincs, ahová, akár eszközt, dokumentumot, akár szolgáltatás(zenehallgatás, számítógép) el tudnánk helyezni. A szakközépiskolai intézményegység 24 tanszaka, az alapfokú művészetoktatási intézményegység 19 tanszaka komoly feladat elé állítja mind a gyűjteményt, mind a könyvtár felszereltségét, és a könyvtárostanárt, egyöntetűleg. A könyvtári állomány egységei Kézikönyvtár: Megbízható, pontos tájékozódást adó, rangos, jól használható lexikonok, minden fontos tudományterületről (kivétel az alkalmazott tudományok köréből, a mezőgazdaság, orvostudomány) Enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, monografikus művek. Kiemelten a művészeti (képző- színház, film, táncművészetek) összefoglalók, kézikönyvek, albumok. Évkönyvek, atlaszok, adattárak Antológiák, irodalmi gyűjteményes kötetek, verseskötetek, válogatások Könyvtárostanár segédkönyvei. Zenei kézikönyvtár: (kiemelés) Zenei enciklopédiák, lexikonok, szakszótárak, műszótárak, zenei monografikus művek, (életművek, hangszer és zenetörténeti munkák), bibliográfiák, hangversenyés operakalauz, műjegyzékek, zenetudományi összefoglalók (évkönyvek), a népzene kézikönyvei A muzeális, külön-gyűjtemény A védett, muzeális külön- gyűjtemény, az 1840 évektől, -sőt korábbi anyag is fellelhető benne-datálható. Dokumentumtípus szerint, az egyedi nyilvántartású leltárkönyvekben vannak bevételezve, illetve a katalógusokban feltárva. A könyvek, több mint ötszáz darab, az elmúlt években pályázati úton lettek restauráltatva, tisztítva, karbantartva. Ezek a dokumentumok, immár megtalálhatóak a Corvina katalógusában, vagyis elektronikus feldolgozásuk hiánytalanul megtörtént. A kották, restaurálása folyamatban van, sajnos kezdetei buzgalmat, a pénzhiány megállította. Ebben az évben nem nyertünk restaurálásra anyagi

116 fedezetet az NKA- tól. A költségvetésből nem jut rá. Más támogatást még nem sikerült szerezni ezen nagyon fontos tevékenységre. A muzeális állományrész, a magyar zeneoktatás kezdeti - igen nehéz de reményteljes időszakának bizonyítékai. Fémjelzik a magyar nemzet, zenében való magára találásának időszakát a debreceni zenei élet dicsőséges múltját. Hírt adnak azon nagyszerű és egyedülálló kezdeményezésről, miszerint intézményünk volt az elsők közül való, amely felkarolta a magyar nyelvű zeneoktatást, a magyar zenét. Ehhez úttörő módon, könyvárat,(kottatárat) magyar nyelvű zeneelméleti tankönyvet biztosított, majd megépítette, szintén elsőként hazánkban, kizárólag zenei célokra épült Zenede Palotát. A könyvek és kották, több esetben tartalmaznak érdekes beírásokat, ajánlásokat, és híres zenészek, a zenét, a Debreceni Zenedét támogatókról ad hiteles bizonyítékot. (Rózsavölgyi Zenemű-kereskedés, Grim Vince, Erkel Ferenc, Hubay, Mosonyi , stb.) A gyűjtemény levéltári anyagot is tartalmaz, tételes feldolgozása, folyamatos. A nagyon régi plakátokat is sikerült az utókor számára megvédeni, a restaurálással. Ez az állományrész különleges és különös védelmet igényel. Sajnos sem zárható páncélszekrény, sem tűzbiztos, pormentes elhelyezésre eddig nem volt mód, bár mindent megpróbáltam. Azonban nagy eredmény, hogy az állományrészt sikerült kutatható állapotba hozni, a zenetudományi kutatások rendelkezésére áll. A gyűjtés szintje, mélysége( részletezés): Kölcsönözhető könyvek: 0 Gyűjteményes munkák közül főként azok, amelyekben, zenei vonatkozású írások vannak. 1

Középiskolai szakmunkák, pszichológia, alapművek.

szinten zenepszichológia.

használható Filozófiai

2

A Bibliához, a keresztény valláshoz és más vallásokhoz kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalók. Vallási, mitológiai alapművek, az általános műveltség megszerzéséhez és tananyaghoz használatos könyvek. Ezen, szakcsoportban gyűjtendő anyagot kiemelten kezeljük és figyeljük abból a szempontból, hogy intézményünkben egyházzenei tanszak működik

3

A gyakorlatban használható, az oktatásban szükséges, tananyaghoz (történelemtanításban) kapcsolódó jogi könyvek, alapművek.

117 Pedagógiai irodalom, különös tekintettel a zenepedagógiára, a zene oktatására. Néprajzi munkák, kapcsolódóan a népzene oktatásához. 5

Természettudományi alapművek, erősen válogatva, a középiskolai oktatáshoz, a tájékozódáshoz, az általános műveltség megszerzéséhez szükséges féleségeket gyűjtjük. Biológia, kémia tanításához, általános ismeretek megszerzéséhez a szükséges összefoglalóval rendelkezünk.

6

Alkalmazott tudományok közül, az egészségügyi, környezetvédelmi, és számítástechnikai alapműveket, akusztikával foglalkozó, gyakorlati hasznú, oktatáshoz, általános tájékozódáshoz szükséges fontosabb munkákat szerezzük be.

7

A művészettörténet, tanítása kiemelt szempontú, így gyűjtjük az anyagi lehetőségek korlátain belül, a különféle művészeti ágak, összefoglaló műveit, különösen a művészeti albumokat, az alkotások, alkotók bemutatását reprezentáló műveket, hiszen a zenével szoros összefüggésben van a képzőművészeti ábrázolás. Természetesen az építészet a tánc, a színházművészet is. Így ezt a szakcsoportot kiemelten kezeljük Tudvalevő, hogy a könyvállományunk nagy részét a zenei szakkönyvek, zenei írások teszik ki. Igyekszünk minden zenei tárgyú, a képzést teljesebbé tevő, a zenetörténet, zeneelmélet, elmélyült elsajátítását segítő szakirodalmat megvásárolni. Több növendék sikeresen felvételizett a Zeneművészeti Egyetem, muzikológiai, vagy szolfézs szakára, nagy szerepe van intézményünk könyvtárának is az eredményes felkészülésben. Fontos az idegen nyelvű szakmunka is, ha abban a tárgyban döntő fontosságú mű. Kizárólag, a szakma elismert, kiválóságainak, tudományos kutatók nevével fémjelzett, lektorált munkákat vásárolunk. Ismeretterjesztő szinten semmilyen zenei tárgyú dokumentumot nem szerzünk be, ugyanis pontatlanok, hamis tájékoztatást adnak, ami megengedhetetlen a zenei oktatásban. Megfelelő számban kell beszerezni a tankönyvként is funkcionáló, zeneelméleti, népzenei, zenetörténeti kiadványokat.

118 8 Az irodalom és nyelvtanítás, hangsúllyal, szerepel intézményünkben. A magyar és a világirodalom szakkönyvellátottsága kielégítő. Írói munkásságot, irodalmi elemzéseket, az érettségihez, az általános műveltséghez szükséges, minőségében kiváló szakirodalom rendelkezésre áll, magyar irodalomból és nyelvtanból is. Frissítését figyelemmel kísérjük. A követelmények változását is. A nyelvek tanítását - német és angol nyelvekénekeseknek olasz nyelv is – lefedő megfelelő szakkönyv biztosított. Természetesen ezt is figyelemmel kísérjük, szükség esetén, frissítjük, pótoljuk A méregdrága nyelvtanítási tankönyveket, és szótárakat igyekszünk pályázati pénzből megvásárolni, a könyvtári költségvetésből fedezni az állandóan változó, irreális beszerzési árral rendelkező nyelvkönyveket lehetetlen. EU Nyelvoktatási pályázatán már nyertünk az oktatáshoz szükséges nyelvkönyveket, közösen a egy társintézménnyel. A nyelvtanárok nem tartották megfelelőnek a maguk számára. Így fontos, hogy a nyelvtanárok is keressenek forrásokat az igények biztosításához. 9 A történelem tanítása, hagyományosan színvonalas iskolánkban. Az állomány gazdag, azonban a megindult új történelmi kutatások értelmezések, feltárások még hiányoznak a szakból. Igyekszünk folyamatosan pótolni. A földrajz oktatása kevés óraszámban történik, ám alapművekkel rendelkezünk, hiányosságokat próbáljuk bepótolni. Útikönyveket, ismeretterjesztő jellegű munkákat találunk, az általános tájékozódást elősegítendő. Életrajzokat beszerezzük, az oktatás, képzés anyagával kompatibilis munkákat. Teljességgel gyűjtjük a Pedagógiai programnak megfeleltetve, az érettségi, (közép és emelt szint) a szakképesítő vizsga követelményeinek irodalmát, - a zeneoktatás, zenészképzés anyagát, amely rögzítve van a kiadott kötelező tantervben, mind a szakközépiskolai mind az alapfokú képzésben. Minden zenészképzési ágban, melyhez bibliográfia is tartozik A zenei szakképzés több összetevőből áll: Zeneelmélet, szolfézs

119 Zeneirodalom, zenetörténet Főtárgyak: 24, hangszeres, valamint egyházzene, magánének, zeneszerzés tárgyak képezik a zeneművészeti oktatást a szakközépiskola intézményegységében. Ehhez még a kamara és zenekari, kórus zenei szerveződések anyagai is hozzá adódnak Főtárgyak: 19, hangszeres, valamint szolfézs, kamara tárgyak alapfokú oktatása zajlik az alapfokú művészetoktatási intézményegységben. Mindezek dokumentum szükségletét, a képzés szintjének, a főtárgyak számának megfeleltetve, a tantervi követelmény előírásainak, a főtárgyi bibliográfia figyelembevételével, gyűjtjük.(ezek az útmutatók mindenkor, a könyvtárban rendelkezésre állnak) A megszabott követelményeken túlmutat a kiemelkedően tehetséges, növendékek képzéséhez szükséges zenei anyag beszerzése. Ilyen feladat a szakközépiskolai intézményegységben (szerencsére) nagyon sok van. Figyelemmel kísérendő, az anyagi lehetőségek sokszor akadályozó tényezők. Ugyan ez vonatkozik a különféle versenyanyagra is. Vagyis a zenei szakképzés, zeneoktatás dokumentumszükségletének meghatározását, rugalmasan kell kezelni az egyéni adottságok mindenkori figyelembevételével, a zenei képzés sajátosságaival egyetemben A szépirodalmi gyűjtemény, gazdag, igényes, felöleli a magyar és a világirodalom minden fontos alkotását. Talán a kortárs irodalom terén mutatkozik némi pótolni való. A kötelező olvasmányok követik a tantervet. Fontos, hogy a kötelező irodalom elegendő példányszámban álljon a növendékek rendelkezésére. A gyűjtemény nem tartalmaz lektűr olvasmányokat, silány, tartalmatlan, kiadványokat. Tartalmaz azonban, idegen nyelvű szépirodalmat, és sok kétnyelvű szépirodalmi alkotást. A kották: A kotta mint állományegység, meghatározó könyvtárunkban. Használata eltér a könyvekétől, hiszen a zenemű megtanulására szolgál, amely hosszú folyamat és külön felkészültséget követel használójától. Kottaállományunk kölcsönözhető, és védett, nem kölcsönözhető csoportosításban helyeztük el. Ami egyébként legtöbb esetben a képzési használati igények miatt fizikailag nem különíthető el. Korlátozást a védelem okán- csak azzal tudunk alkalmazni, hogy rövidebb határidőre, illetve a főtárgy tanár kiemelkedő felügyelete mellett, bocsátjuk rendelkezésre.

120 Több szempont figyelembe vételével: sok zenemű csak egyetlen kiadást ér meg, többet nem pótolható. [Valamint a Szerzői jog –amely 70 évben állapította meg a szerzői jog megvásárolhatóságát.] A kottakiadás nemzetközi, legfőbb szempont a szöveghűség, és a használhatóság. A kiadó másodlagos jelentőségű, fontos ugyan, - vannak hagyományosan megbízható zeneműkiadók, ahonnan a beszerzés biztonságosabb. Külön gondot jelent a szólamanyagot tartalmazó kamara kotta és zenekari kotta, melyekből ha egyetlen szólam is elkallódik, használhatatlanná válik. Nagyon nagy gondosságot igényel kezelésük. Az állomány különlegesen védett anyagai nem kölcsönözhető pecséttel vannak ellátva. Ezek hatalmas értékűek, anyagi és szakmai, zenei gyűjteményi szempontból. Ezek az összkiadások. Bach, J.S., Handel, Mozart, Liszt, Scarlatti és még az egyedi kották, nagyon különleges értékes kiadványok. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az oktatás szempontjaira is. Megjegyzendő, amit már említettünk is, hogy a zenei információ, a zenemű nincs kitéve a nagymértékű avulásnak, elévülésnek. Ezért csak fizikai teherbírásuk szab határt az élettartamuknak. Ezért nagyon fontos és állományvédelmi tényező is, a köttetés finanszírozása, hiszen így hosszú évekig biztosított a dokumentum, a kotta védelme, és használhatósága. Éppen a fenti tényező miatt érdemes a kottákat több példányban beszerezni. Kívánatos azért is nagyobb példányszám az etűd- anyagból, de a darabokból is, mert nem mindig lehet kapni könyvesbolti forgalomban. Sokszor áruknál fogva sem képesek meg venni a növendékek, különösen ha áttekintjük hogy a 4- 5 év alatti képzésben , hány gyakorlatot, etűdöt, darabot kell eljátsszon, megtanuljon. A kották nagy igénybevételnek vannak kitéve, az állandó használattól, mind a hangszeres mind a szolfézs-zenelmélet kottái, a zongora-kötelező kottái. Kizárólag komolyzenei műveket tartalmazó kottákat, népzenei kottákat gyűjtünk a könyvtári állomány számára- könnyűzene, nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe. A kották részletezése: 1. Hangszeres, énekes kották: etűd anyag, előadási darabok (több példányban is) a jelentős zeneszerzők legfontosabb művei, zenetörténeti korszakok, stílusok reprezentánsai, akkor is ha, előadási igényük meghaladja a középfokú szintet. 2. Szolfézs, zeneelmélet, kórus: a tanításhoz szükséges kották lehetőleg megfelelő számban 3. Kamarazene, zenekar: a könyvtár régi értékes állománya. Nagyon körültekintően, a tanár, felügyelete mellett, használható. 4. Partitúra, zongorakivonat: a nagy apparátussal előadható művek, többnyire csak olvasásra szánt, összevont formája.

121 Különösen vonatkozik ez a kispartitúrára, amely a zeneirodalom tanításának legfőbb segédeszköze. A tanulásra tanításra kijelölt művekből 8-10 példány is egy-egy csoportra valót ajánlatos beszerezni, egyéb művekből elegendő 2-3 példány. Zongorakivonatok formájában elsősorban a vokális műveket (opera, oratórium) célszerű gyűjteni. Összkiadások A kottaanyag egyértelműen elkülönített részei. Egy-egy zeneszerző életművének kritikai kiadásai. Előadási gyakorlatban nem használható, de fontos és rendkívül értékes referencia anyag. Fokozottan védett! Könyvtárunkban a következő összkiadások találhatóak: Mozart összkiadás befejezett Bach, J.S összkiadás befejezett Handel összkiadás folyamatban Liszt összkiadás befejezett Chopin összkiadás befejezett A folyamatban lévő összkiadások beszerzése nagyon fontos, ezért mindenképpen biztosítani kell az anyagi fedezetet, amely nem kevés. A színvonalas, pontos és megbízható tájékoztatás egyik alapeszköze a zenében. Szükséges más összkiadások beszerzése is. Folyóiratok A könyvtár a zenei szakfolyóiratokat, gyűjti és kötteti. Bekötve, könyvnyilvántartásba veszi. Nem kölcsönözhető. Katalógus számára feldolgozottak, folyamatosan a cikkek Kivétel az utóbbi évek, személyi feltételek hiánya okán. Tervezzük a számítógépes katalógus számára is, feldolgozni, hiszen ezek nagyon fontos segédletek a zeneoktatás, zenészképzés, a zeneművészet számára. (Folyóiratjegyzék) Sajnos a folyóiratokat is erősen szelektáljuk, az korlátozott anyagi lehetőségek miatt. A zenei szakfolyóiratokat azonban bármi áron folyamatosan rendelni kell, mert a gyűjtemény torzó lesz, hiányukkal. Sérül a feladat ellátása. Hangfelvételek, AV dokumentumok

122 A bakelit lemez, közel 4000 darabos gyűjteménye, lényegében lezárult, bár ajándékba kaptunk még jó pár darabot, amin nagyon fontos felvételek vannak, jó állapotban. Az állomány erősen használódott, érdemes lenne digitalizálni, de ebben semmilyen eredményt nem tudok elérni: egyéni pályázataimat, sorra visszautasítják, nincs ilyen hivatalosan kitűzött pályázati lehetőség. Az iskola hang-technikusával ezt a feladatot megoldani nem tudom, pedig 4000 lemez digitalizálása, nem beleláthatatlan időt vesz igénybe. Apparátus is van, a Szerzői jog is megengedi iskolai célokra. Pénz erre a költségvetésben, egyszerűen nincs. Pedig számos olyan bakelit lemez van, amelyen egyedi archív felvételek vannak, Kodály, Debussy, Bartók, (stb.) játszanak, vagy olyan műveket adnak elő kiváló előadóművészek kamaraegyüttesek, zenekarok, amely művészek már nem élnek, vagy ezeket a műveket nem játsszák fel más hordozóra. A zenészképzés számára fontos, meghallgatásuk. Nem kölcsönözzük, helyben használhatók, azt is felügyelet mellett. Igen sérülékenyek. Magnókazetta jelentéktelen számban megtalálható még a gyűjteményben, de nagy részük elavult annyira elhasználódott, hogy meghallgatni szinte lehetetlen. Folyamatosan selejtezzük. CD lemezünk állománya szépen gyarapodik, pályázat és támogatás útján. Anyagi lehetőségek hiányában nem tudjuk ezt az állományrészt sem kellőképpen fejleszteni, a zeneirodalom az előadó-művészet számára. Több előadótól meg kellene hallgatnia a növendéknek a művet. Sajnos annak is örülünk, ha egyet be tudunk szerezni. A komoly, nagy zenei stúdiók, akik igényes hangfelvételeket készítenek a legjobb zenekarok előadóművészek közreműködésével, hangfelvételeiket drágán értékesítik, sokszor külföldi megrendelés keretében lehet hozzá jutni. De ezeket kell megvásárolnunk, ugyanis az igénytelenül elkészített felvételek csak ártanak a zenei képzésnek. Ezért is próbálkozunk pályázatokkal, támogatások megszerzésével, ami néha kéregetésbe hajlik. A CD lemezek csak tanárok számára, az órai tanításhoz, kölcsönözhetőek. Kevés példányszámuk miatt, a diákok számára a kölcsönzést csak elvétve tudjuk eszközölni. Értékük is visszatartó erő, ami korlátozott kölcsönzési lehetőségben, megnyilvánul. Videó- kazetta, illetve DVD könyvtárunkban kevés található, ennek gyűjtése is nagyon szükséges, hiszen a különböző zeneművek, operák, szimfonikus művek (stb.) előadásait, ilyen hordozón meghallgatni, megnézni, fontos tanítási módszer. Elektronikus dokumentumot is gyűjtünk. Pedagógiai gyűjtemény Pedagógiai alapműveket gyűjtjük, szempontokkal, a pszichológiával, megfeleltetve.

összhangban a a zenei képzés

neveléselméleti kritériumainak

123 A muzeális gyűjteményben is található zenepedagógia, zenei oktatással kapcsolatos pedagógiai anyagok. Védett, csak kutatók használhatják, illetve tanulmányozás céljára helyben a megfelelő védelmi szempontokat betartva, kollégák is megnézhetik, helyben használva. Könyvtári szakirodalom A könyvtáros segédkönyvtára: gyűjtjük a kurrens, és retrospektív tájékoztatási segédleteket. - a könyvtári feldolgozó munka szabályait - könyvtárszakmai összefoglaló alapműveket - könyvtári jogszabályokat, irányelveket - a könyvtárhasználati módszertani segédleteket - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat - szakmai kézikönyveket - a zenei könyvtári munka útmutatóit, összefoglalóit, módszertanát Hivatali segédkönyvtár Az Intézményvezetői irodában, illetve a titkárságon található. Nincs a könyvtár állományában. A könyvtári állomány tagolása A könyvtár helyiségében elhelyezett dokumentumok, biztosítják a tanulástanítás, és kutató- munka eszközigényét, bár az alapterület és tárolási felület kicsinek bizonyul a több, mint 40 ezer dokumentum és az összetett képzési oktatási struktúra számára Valamint az intézményegységek könyvtári szolgáltatásainak megvalósítására. A személyi feltételek biztosítása és meg növekedett költségvetési igény, kielégítése égető probléma, a helyhiány csak tetézi ezt a nem megnyugtató állapotokat. Mindezek ellenére, az állomány tagolását szakszerűen próbáltuk megoldani, a funkcionális terek részbeni biztosításával. Nagyobb állományegységek:

Könyvállomány: kézikönyv ismeretközlő irodalom szépirodalom zenei szakirodalom Kottaállomány Folyóirat állomány AV gyűjtemény Muzeális külön –gyűjtemény

Gyűjteményszervezés: A folyamatosan tervszerűen, arányosan és szakszerűen alakított könyvtári gyűjtemény tükrözi az intézmény: Nevelési-oktatási célkitűzéseit Pedagógiai folyamatának szellemiségét Tantárgyi rendszerét Pedagógiai irányzatát

124 Tanári - tanulói közösségét Az ebből adódó feladatok megvalósítását (Pedagógiai program) segítő információhordozók tartoznak az állomány Fő gyűjtőkörébe. Másodlagos funkciója a könyvtárnak: a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok, a tananyagon túlmutató ismeretszerzést teszik lehetővé, ezt az iskolai könyvtár, csak részlegesen tudja vállalni.. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya, növeli a gyűjtemény információs értékét és használhatóságát. Más iskolai könyvtárakkal együttműködni – lévén intézményünk egyedüli, egyedi, speciális képzésű , könyvtára is ennek megfelelő – részben tudunk csak, de már volt rá példa, a közös nyelvi dokumentum pályázat, vetélkedők, versenyek. Iskolai könyvtári hálózatba bele tartozik iskolánk, ezt a Könyvtárostanárok Egyesülete is koordinálja, valamint a Pedagógiai Intézet (HBM) De együttműködünk, sok szakmai rendezvény, szakmai kapcsolatban okán, a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Zeneműtárával,a Konzervatórium zenei könyvtárával, a Zenetudományi Intézet Könyvtárával, a Városi Könyvtár Zenei részlegével.. FSZEK Zenei Gyűjteményével. Részt veszünk MKE Zenei Könyvtári Egyesület munkájában, 2002-ben Könyvtárunk országos szakmai konferenciát szervezett a Zenei könyvtárosok számára.. Záradék A Gyűjtőköri szabályzat módosítása a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola intézményvezetőjének feladata. Folyóiratjegyzék A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium folyóiratai 2013 Magyar Egyházzene Gyűjtjük,feldolgozzuk, köttetjük Magyar Zene Muzsika História Filmvilág Rubicon Könyv és Nevelés Köznevelés Iskolakultúra

Őrizzük

125 Új Pedagógiai Szemle Gramofon Fontes Artis Musicae(ajándék) A folyóiratok elengedhetetlenül szükségesek, a szakmai információk, legfrissebb eredményeit tartalmazzák. A tájékozottság a műveltség megszerzésének egyik igen praktikus, jól használható eszköze. II. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár a teljes leírást alkalmazza, melynek elve az összes adat felvétele. A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumo visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

126 - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) kotta katalógusok: - kamara kották - tanszaki kották - partitúra - zenekari kották - zongorakivonat Dokumentumtípusok szerint: - könyv - kotta - hangfelvétel (DVD, elektronikus dokumentum) Formája szerint: - Cédulakatalógus 2004-n lezárva - digitális nyilvántartás a Corvina integrált elektronikus könyvtári rendszer segítségével Mellékletek: A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a katalógus szerkesztési szabályzata, d) a tankönyvtári szabályzat. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. III. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli s tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket, szakmai könyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

127 IV. sz. melléklet Az iskolai könyvtár használati szabályzata 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, munkatársai használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.

128 o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. .Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje Hétfőtől – péntekig 10-8 - 14- 16.30 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevőt terheli. 2.4 Csoportos használat 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  internet-használat