A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A Kodály Filharmonikusok Debrecen a város hivatásos zenekara, mely 2011 őszétől viseli ezt a nevet. 1991-től 2011-ig Debreceni Filharmonikus Zenekar néven működött. Fenntartója Debrecen Város Önkormányzata.
A cívisváros zenei életének meghatározó pillanata volt 1923. május 13-a, amikor a város filharmonikus zenekara első önálló koncertjét adta. Neve ekkor Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar volt, és hamarosan az ország első számú nem budapesti szimfonikus együttesévé vált. Az Ábrányi Emil vezetése alatt 67 tagúvá növekvő együttes tevékenységét lelkes hangú, büszke kritikák kísérték. A háborút követően újjászervezett együttes vezetését Pongrácz Zoltán, későbbi Erkel díjas, Érdemes művész vette át. Az amatőr együttes bérletes hangversenyei számát évi 3-4 ről 12-re növelte, sőt néhány vidéki koncertet is adott. A debreceni operatársulatot megalapító Rubányi Vilmos ösztönzésére 1948-ban mutatkozott be a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, mint operai együttes. 1951-ben Rubányi Vilmost szerződtették karmesternek és 29 év működés után, 1952 januárjától a zenekart a MÁV önálló intézménnyé nyilvánította. Ettől kezdve az Országos Filharmónia által az országban szervezett koncerteken túl, a zenekar folyamatosan közreműködött a Csokonai Színház operaelőadásain is. 1954-ben Rubányi távozott Debrecenből. A zenekar létszámát gazdasági okokra hivatkozva 78-ról 55-re csökkentették, a zenekar szinte csak kíséreteket látott el, koncertjei érdektelenségbe fulladtak. A megcsonkított együttes tagjai hősies küzdelmet folytattak a létszám- kotta-és hangszerhiánnyal, továbbra is szolgálva a város zenei igényeit. A zenekar élére visszatérő Rubányi irányítása alatt 1959-71-ig az együttes az ország zenei életének meghatározó tényezőjévé vált. A Gulyás György által időközben megalapított Kodály Leánykórus egyre gyakrabban szerepelt együtt a zenekarral, amely nagyzenekari koncertjein kívül kamarazenekari, ifjúsági koncerteket adott, továbbra is ellátva a színház opera- és operett-előadásait. Az 1970-es évekre 72 főre növekedett a zenekar létszáma, a tagok nagy része tanári oklevéllel rendelkezett, hangszerparkja kibővült. A vidéki zenekarok sorából kiemelkedve teljes együttese csak Debrecennek volt. A MÁV által finanszírozott "Gördülő Opera" zenekaraként kulturális missziót teljesített az ország jelentős részén. Az '50 éves jubileumát Szabó László karmester vezetése alatt ünneplő együttes elmondhatta magáról, hogy 10 ország 50 városában koncertezett, 70 operát mutatott be, több mint 2000 koncertet adott fennállása során. A rendszerváltozást követően a MÁV nem vállalta a zenekar fenntartását, Debrecen város önkormányzata azonban felismerte értékeit, szerepét a város és a régió életében, és Debreceni Filharmonikus Zenekar néven átvette a finanszírozást. Szabó László lemondása után 3 évig Karolos Trikolidis vette át az együttes művészeti munkáját elbűvölve közönségét, majd 12 évre Kollár Imre 14 pályázó közül érdemelte ki a művészeti vezetést. Ebben az időszakban készült el a zenekar első CD-je. 2004-11 között Kocsár Balázs zenei irányítása alatt a zenekar jelentős sikereket könyvelhetett el többek között az operajátszás területén.
A fenntartó döntésének megfelelően 2005-től Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus néven hivatalosan is összefonódott a Kodály Kórus és a zenekar szakmai tevékenysége. 2011. október elsejétől Kodály Zoltánné Péczely Sarolta jóváhagyásával a Kodály Filharmónia Debrecen részeként Kodály Filharmonikusok Debrecen néven működik a zenekar. 2011 májusa óta Somogyi-Tóth Dániel az igazgató-művészeti vezető, egyben a Kodály Filharmonikusok új arculatának létrehozója, aki a két együttest összefogó intézmény, a Kodály Filharmónia élén Debrecen város teljes komolyzenei életének összefogását, fejlesztését vállalta, feladatai közé tartozik, hogy azokat a szinergiákat, amiket Kodály Filharmonikusok a Kodály Kórussal együtt tud létrehozni, még eredményesebben keltse új életre, s hogy a nemzetközileg is elismert Kórus mellett a Kodály Filharmonikusok Debrecen még nagyobb teret, ismertséget, s elismertséget kapjon Magyarország, sőt, a világ zenei életében - nevével, küldetésével, művészetével tovább vinni a kodályi missziót.
Műsorpolitikánk
A megújult Kodály Filharmónia együttesei olyan műsorpolitikát folytatnak, amely egyszerre nyit a közönség szélesebb rétegei felé, és egyszerre közvetít számukra olyan értékeket, amelyek nagyon ritkán, vagy éppen először hallhatóak. Kodály nevét viselve kiemelkedő jelentőségű a nagy zeneszerző műveinek állandó műsoron tartása, és általánosságban elmondható, hogy folyamatos a magyar és kortárs szerzők műveinek megszólaltatása. A Kodály Filharmonikusok számára hagyományosan alapvető jelentősége van magyar zeneművek interpretálásának, négy példát említenénk: a Liszt Krisztus-oratórium színrevitelének országos, Erkel Ferenc-gálaest bemutatásának nemzetközi sorozatát, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny állandó bemutatóit, továbbá elkötelezettségünk látványos jeleként, a legutóbbi, új magyar művek bemutatására kiírt pályázaton elért kiemelkedő eredményünket (magasan a legnagyobb összeget ítélték 2012-ben a Kodály Filharmonikusoknak). A 2011/12-es évadban különösen törődünk a publikum azon igényével, hogy népszerű, sokat hallott műveket is hallgassanak, hiszen alapvető érdekünk a közönség számának jelentős növelése. Emiatt a zenekar részt vesz olyan produkciókban is, amelyek a könnyűzene közönségének szólnak: 2011-ben Szekeres Adrien, valamint a Ghymes együttes volt az együttes partnere. Ezek a koncertek nem mellesleg komoly fizetőnéző-számot és bevételt generálnak, még szélesebb körben hirdetik a Kodály Filharmonikusok nevét, illetve reményeink szerint segítik a jövő komolyzenei koncert-látogatóinak számát. Logikus, hogy az az intézmény, amelyik teljesen egyedülálló a vidékiek közt abban, hogy saját, ráadásul ilyen színvonalú Kórusa van, erre a tényre kell, hogy építse országos és nemzetközi tevékenységének vezérfonalát, így a műsorpolitikánk meghatározó eleme az oratóriumjátszás. Műsorpolitikánkat meghatározza az az elv is, hogy a nagy energia-befektetéssel megtanult műveket az évadon belül ne csak egyszer, hanem lehetőség szerint minél többször, minél több helyen bemutathassuk. Szintén elv, hogy a zenekar vezető tagjai folyamatosan kapjanak szólista szerepeket, ezzel is elősegítve, hogy Debrecen és a régió közönsége minél jobban megismerje a belső; az országos, nemzetközi közönség pedig a debreceni
értékeket. A cívisvárosból elszármazott, azóta komoly művészi pályát befutott tehetségekkel való együttműködés szintén folyamatos. Ifjúsági, vagy Debrecenen kívüli koncerteken pedig lehetőséget adhatunk olyan fiataloknak, akik a későbbi zeneművész-generáció meghatározó szereplői lehetnek. Ars poeticanak is tekinthetjük a Névadónk azon gondolatát, melyet Kodály Filharmónia kommunikációs kampányaiban is zászlajára tűzött: "A zene mindenkié".
Elismerések
1989. - Debrecen város Pro Urbe díja 1991. - Bartók Béla- Pásztory Ditta-díj 1999. - Budapesti Tavaszi Fesztivál " Legjobb Együttes "-díj 1999. - Debrecen város Pro Urbe díja 2009. - Artisjus-díj a kortárs zeneművek magas színvonalú tolmácsolásáért 2009. - Az Armel Operafesztivál "Legjobb produkció" díja (közreműködő) 2010. - Az Armel Operafesztivál "Legjobb produkció" díja (közreműködő)
Vendégművészek, állandó partnerek, vendégszereplések
Az elmúlt évtizedekben a magyar karmesterek teljes élgárdája - pl. Ferencsik János, Medveczky Ádám, Kovács János, Ligeti András, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán -, valamint több neves külföldi dirigens, köztük Carlo Zecchi, Lamberto Gardelli, Charles Dutoit, Karel Ancerl, Kobajasi Kenicsiro vezényelte a zenekart. A hazai hangszeres művészek - köztük Fischer Annie, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Jandó Jenő, Bogányi Gergely - mellett közreműködött a zenekarral többek között Gideon Kremer, Martha Argerich, Sándor György, Végh Sándor, Lazar Bermann, Igor Oisztrakh is. A Kodály Filharmonikusok Debrecen látja el a debreceni Csokonai Színház előadásainak zenekari szolgálatait, a fent ismertetett műsorpolitika részeként több elismert könnyű- vagy népzenei előadóval - Szekeres Adrienn, Ghymes, LGT - dolgozik együtt, illetve a jövőben partnere lesz a Budapesti Operettszínház turné- operett- és musical-előadásainak is. A 2011-12-es évadtól kezdődően a zenekar szakmai fejlődését a debreceni születésű Bényi Tibor, Salzburgban, élő, világhírű gordonkaművész segíti művészeti tanácsadókét. Az együttes számos alkalommal vendégszerepelt Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Dél-Koreában és Marokkóban, ahol neves fesztiválokon lépett fel.
Kiadványaink (CD, DVD)
1994-ben: Maria Luigi Cherubini: Requiem (c-moll) Szokolay Sándor: Kantáta a gályarabok emlékére Közreműködik: a Debreceni Orvostudományi Egyetem Énekkara, a Debreceni Református Kollégiumi Kántus Vezényel: Berkesi Sándor
1995-ben: Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr "Linzi" szimfónia K 425 Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny K 467 Közreműködik: Bogányi Gergely Vezényel: Kollár Imre
1999-ben: Anton Bruckner: IV. Esz-dúr. "Romantikus" szimfónia (dupla lemez) Vezényel: Kollár Imre
1999-ben: Johann Strauss: Válogatás a szerző műveiből Vezényel: Kollár Imre
1999-ben: Sudár Gyöngyvér Emese MALÉV-val a zene szárnyán
2000-ben: Éljen a magyar! Operettbál 2000 Vezényel: Kaposi Gergely
2001-ben: Puccini áriák Kukely Júlia előadásában Vezényel: Dénes István
Bariton áriák Közreműködik: Lukács László
2002-ben: Ludwig van Beethoven: Egmont nyitány III. szimfónia Esz-dúr, (Eroica) op. 55 Vezényel: Kollár Imre
2003-ban: Népszerű magyar és lengyel operett áriák Vezényel: Leslaw Salaczki
2005-ben: Vajda János: Sinfonietta Titanic - szimfonikus költemény "Így volt, így se" Oratórium Palkó Józsefné meséi nyomán, mezzoszoprán, tenor és bariton szólóra, gyermekkarra és szimfonikus zenekarra Közreműködik: Bódi Marianna, Drucker Péter, Massányi Viktor, Bányai Júlia Gyerekkar Vezényel: Kollár Imre
2010-ben: Tóth Péter: A helyiség kalapácsa Tóth Péter: Téli rege Kovács Zoltán: Kettősverseny
