630*17
A KOCSÁNYTALA N TÖLG Y FAJOKRÓL DR. MÁTYÁ S VILMO S EMLÉKÉNE K DR. MAJER ANTAL
A kocsánytalan tölgy hervadása sürgeti a faj három taxonra bontását és megismerését. A flórakutatás, élén Mátyás Vilmossal tisztázta alaktani ismereteinket. Ezek alapján fontos feladatunk a hazai kocsánytalan tölgy állományok populációgenetikai, ökológiai és erdöműveléstechnikai elkülönítése. A közölt egyszerű és gyors módszer segítheti a hazai kocsánytalan tölgyesek faj (alfaj) össze tételének meghatározását, azok termőhelyi elkülönítését, erdészeti hasznosítását, majd a fajok ellenállóképességének tisztázását. A t ö l g y e k a l a k t a n i és élettani szempontból rendkívül v á l t o z é k o n y a k . F l o r i s z t i k a i feltárásuknak n a g y múltja v a n ; a l f a j , változat, a l a k és a l a l a k s z e r i n t i b o t a n i k a i szétválasztásuk Borbás Vince és Simonkai Lajos m ú l t századvégi m ű k ö d é s é h e z fűződik. E n n e k ellenére t ö b b kérdés m a r a d t megválaszolatlanul. E z e k újszerű feltárására vállalkozott Mátyás Vilmos. Negyedszázados e l m é lyült kutatómunkájának köszönhetjük a tölgyek, í g y a kocsánytalan t ö l g y féleségek új rendszerének a felállítását, a h a z a i t a x o n o k a l a k t a n i leírását. A d n é m i eligazítást a f a j o k elterjedésére, a t e r m ő h e l y igényére, e z e k a z o n b a n kissé b i z o n y t a l a n o k . A h a z a i g y a k o r l a t ezért csak a l i g hasznosította ezidáig kutatási eredményeit. A kocsánytalan t ö l g y katasztrofális hervadásos b e t e g ségének k e l l e t t fellépnie, h o g y az utóbbi é v e k b e n előszedjük állományainak megismerését, tisztázzuk f l o r i s z t i k a i összetételét. Nehéz azt e l h i n n i , h o g y az a l a k t a n i l a g és élettanilag a n n y i r a eltérő fajok e g y f o r m á n károsodjanak. Á l t a lában a dárdáskaréjú, k i s e b b m é r t é k b e n a közönséges faját tartják é r z é k e n y e b b n e k (?). A h á r o m új f a j j a l k a p c s o l a t b a n h a n g o z t a t n i k e l l , h o g y a z o k alfaj v a g y változat s z e r i n t m á r régóta i s m e r t e k . Jávorkai—Soó (1951) m á r ír róluk, m a j d Weiser (1964) közlése után Soó t ö b b ízben a d határozókulcsot (1964-től a S y n o p s i s a i b a n is). „ F l ó r a E u r o p a e a " (1964) v é g l e g önálló k i s f a j n a k írja a h á r o m tölgyféleséget. T ö b b m i n t negyedszázada az e r d ő m é r n ö k ö k e t is f e l vérteztük ezek ismeretével. Vancsura (1960), Nemky (1966), Mátyás V. (1967), i l l . Csapody I.—Csapody V.—Rott (1966), Majer (1967) k ö n y v e i m é g alfajokról, de 1968-tól m á r s z a k k ö n y v e i n k is önálló fajról tudósítanak. (Lásd Nemky 1968, Majer 1968, Harkai 1968, Borhidi 1970, stb. közléseit). A t ö l g y e k változékonysága „ N i n c s e n a földön két e g y f o r m a f a l e v é l " érvelt Eötvös Lóránd (1891), a m i k o r a természet n a g y változatosságára célzott. S e m m i r e s e m v o n a t k o z i k j o b ban, m i n t a tölgyre. M i n d a h á r o m faj ( Q u e r c u s p e t r a e a , Q . d a l e c h a m p i i , Q. p o l y c a r p a ) tenyészik a s o p r o n i erdőkben, sőt számtalan v a r i e t a s a , formája és subformája is előfordul S o p r o n körzetében. Mátyás Vilmos (1970) t a n u l m á n y a az új tölgy t a x o n o k leírásáról is ezt tanúsítja; 33-ból 18 v a r i e t a s t ,
% 100 90
7
80 70 •
I
60 • 50
Í
w
%
! 1 |
! ! I !! l
l
\
I í
302010-
1
I
l
7
i
! 1I 1
I
\
1
•90 -80 •70 -6 0 •5 0 •t o • 3
1 Z<
d
-2 0 •1 0
nMinta i
---100
Q
1
2
3-
5
6
7
B
9
10
11 12
B
15
16
17
18
19
20
21
22
Minta
1. ábra. Sopron-Sörházdomb mészkerülő-kocsánytalan tölgyese (Luzulo albidae~ Quercetum petraeae); 120 éves sarjerdő populáció 22 levélmintájának megoszlása oszlopgrafikonon a 3 faj szerint. Pe=közönséges, D=dárdáskaréjú, Po=sokmakkú, ?=fel nem ismert KTT faj rövidítése. formát ír l e i n n e n . E z azt is j e l e n t i , h o g y mind a három faj fontos állomány alkotó! A kocsánytalan t ö l g y esetén o l y a n eltérő j e l e n s é g g e l állunk s z e m b e n , m i n t p l . a lucfenyő p o p u l á c i ó sajátossága során; a szibériai (oborata), a z észak európai (europaea) és a k ö z é p - e u r ó p a i ( a c u m i n a t a ) a l f a j a i e l e g y e d v e tenyész n e k S o p r o n — H i d e g v í z v ö l g y l u c á l l o m á n y a i b a n ; a z igaz, h o g y eltérő: 5, 35, 6 0 % arányban. A kocsánytalan t ö l g y f a j o k n e m különülnek élesen e l hazánk területén, h a n e m k e v e r e d n e k egymással. H a n e m láttam v o l n a T ö r ö k o r s z á g b a n P o n t u s - e l ő h e g y s é g é b e n a délkeleti eltérjedésű, inkább s o k m a k k ú k o c s á n y t a l a n t ö l g y állományát és I s z t a m b u l b a n , v a l a m i n t D u b r o v n i k előtt i n k á b b a dárdás karéjú fajának erdejét, m a g a m s e m h i n n é m , h o g y e z e k a fajok e l t e r jedésük szélső határán m a j d n e m elegyetlenül is előfordulnak. K ö z é p - E u r ó p á b a n a z o n b a n , főleg a Kárpát-medencében sajátosan elegyednek erdőtársulása inkban.
A soproni kocsánytalan tölgy állományok összetétele A z elmúlt é v v é g é n , a lombhullás után i g e n egyszerűen vizsgáltam m e g a S ö r h á z d o m b 120 é v e s és a Várisi-tölgyes 160 éves sarj faállományát. M i n d e n 10—12 m - e n összesen 22 h e l y e n e g y - e g y m a r é k véletlen mintát, 25—40 d b l e v e l e t g y ű j t ö t t e m be, és a z o k a t a h á r o m faj s z e r i n t v á l o g a t t a m szét. A m e l lékelt 1—2. ábra m u t a t j a mintánkint a fajok részvételi arányát, m í g az 1. táblázat i s m e r t e t i az átlagokat. E z e k alapján megállapítható, h o g y 11%-nál n e m t u d t a m a l e v e l e k e t faj s z e r i n t azonosítani. A z átlag közel e s i k e g y m á s h o z , de p o p u l á c i ó mintaként n a g y szórást m u t a t . U r a l k o d i k a közönséges kocsánytalan t ö l g y : átlag 4 3 % ban. Jelentős aránnyal, c s o p o r t o n k i n t s z e r e p e l a dárdás karéjú faj is, 3 2 % , azaz l / 3 ^ a sorolható e h h e z a v é k o n y l e v e l ű , délies fajhoz. A l a c s o n y a b b a szá-
2. ábra. Sopron-Várisi tölgyes mészkerülő-kocsánytalan tölgyese (Luzulo-albidae — Quercetum petraeae); 160 éves sajrerdő populáció 22 levélmintájának a 3 KTT-faj szerinti megoszlása oszlopdiagramon. (Rövidítések az 1. ábra szerint.)
1. táblázat Kocsánytalan tölgyfajok aránya a Sopron környéki erdőkben (20—22 m i n t a alapján) A minták helye
Közönséges KTT
Dárdás- Sokmakkú karéjú KTT KTT
Fel nem ismert KTT
%
%
%
%
1. Sörházdomb 120 éves, sarj
44
28
14
14
2. Várisi-tölgyes 160 éves, sarj
41
35
15
9
43
32
14
11
Átlag
razsághoz a l a k u l t , s o k m a k k ú kocsánytalan t ö l g y aránya, mindössze 1 4 % , e n n e k ellenére szórványosan s z i n t e m i n d e n mintában előfordul. K í v á n a t o s v o l n a hazánk e g y é b , a kocsánytalan t ö l g y e k r e jellemző táján hasonló egyszerű vizsgálatot v é g e z n i f a f a j u n k p o p u l á c i ó j á n a k megismerésére. A h á r o m k i s faj meghatározásának m e g k ö n n y í t é s é r e fényképeket mellékelek, r ö v i d leírásuk p e d i g következik. A kocsánytalan tölgy fajok ismertetése 1. Közönséges, vagy muzsdaly kocsánytalan tölgy ( Q u e r c u s p e t r a e a / M a t t . / Líebl. 1784). A s z a k i r o d a l o m az area-térkép, v a l a m i n t a növénytársulás és t e r m ő h e l y igény jellemzés alapján a faj közép-európai fafaj. Erős északnyugati (norvég p a r t o k o n 62°-ig!) és a déli elterjedése (Szicília, Albánia) s z u b a t l a n t i - ( m e d i t e r rán) j e l l e g r e u t a l . T ö r z s é n e k kérge i g e n f i n o m , morzsolható. H a z a i elterjedése a g y e r t y á n é h o z áll közel, d o m b v i d é k i és h e g y v i d é k i elterjedésű, főleg az
3. ábra. Közönséges kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) finom, morzsolható, hosszirányban repedezett kérgű törzse gyertyános-kocsánytalan tölgyesben (Luzulo-Carpino-Quercetum petraeae). 4. ábra. A közönséges kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) szabályos, gyengén karéjos, felső harmadban széles, ékvállú levelei, a különálló levél — lent — több szörösen karéjos alakú. acidofil-gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és mészkerülő kocsánytalan t ö l gyesek, e s e t e n k i n t a z a c i d o f i l - g y e r t y á n o s - b ü k k ö s ö k fő fafaja. L e v e l e bőrszerű, szabályosan, g y e n g é n karéjos, a felső h a r m a d b a n a l e g szélesebb. Felül fényes sötétzöld, a l u l a p r ó csillagszőrök borítják, a m e l y e k a z o n b a n n y á r v é g é r e l e k o p a s z o d n a k . A levélválla ék alakú. Termése 1—3 d b m a k k , a m e l y n e k k u p a c s p i k k e l y e i szőrösek, de n e m b i b i r c s e s e k . A l e g s z e b b levélalakú t ö l g y ü n k . M i n t láttuk, u r a l j a a Soproni-hegység kocsánytalan tölgy állományait i s ! 2. Dárdás-karéjú kocsánytalan tölgy ( Q u e r c u s d a l e c h a m p i i T e n . 1830). Dél-európai elterjedésű, tehát szubmediterrán j e l l e g ű fafaj. I n k á b b a cseres tölgyesekben, és e g y é b m e l e g k e d v e l ő tölgyesekben, m é g a k a r s z t b o k o r e r d ő k b e n is e l e g y e d i k . Törzsének kérge d u r v a , ez is hasonlít a cserhez. Levele
v é k o n y , lándzsa
alakú, t ö b b n y i r e
m é l y e n , szabálytalanul
karéjos.
5. ábra. Dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Quercus dalechampii) durva, cser hez hasonló kérgű törzse cseres-kocsánytalan tölgyesben, (Quercetum cerrisdalechampii) 6. ábra. A dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Qu. dalechampii) szabdalt, hegyes, lándzsás levelei a középtájon a legszé lesebbek, a válla ékbe keskenyedő, lent ép, illetve erősen szabdalt levelű válto zattal. Levélcsúcsa g y e n g é n k i h e g y e z e t t , miként a karéjok is. Válla é k alakú, t ö b b n y i r e levélfelén a legszélesebb. Termése 2—3 m a k k ; k u p a c s - p i k k e l y e i k o p a szok, szürkések, de b i b i r c s e s e k és kúposak, s csak a csúcson p e l y h e s e k . A Soproni-hegység kocsánytalan tölgyeseinek l/3-át a d j a .
3. Sok makkú 1851).
vagy csoportos
kocsánytalan
tölgy
(Quercus polycarpa Schur
Délkeleti elterjedésű, pontus-mediterrán jellegű kocsánytalan tölgy, a m e l y különösen a Balkán-félsziget k e l e t i és Kisázsia északi, p o n t u s i területén e l terjedt. ( A j a v a s o l t erdélyi tölgy elnevezés ezért n e m szerencsés.) Egyébként ez a faj a legszárazságtűrőbb, nálunk mészkedvelő és száraztölgyesekben, a m o l y h o s tölggyel együtt j u t n a g y o b b szerephez. Törzskéreg alakjában is i g e n
7. ábra. Sokmakkú kocsánytalan tölgy bázisgazdag, Melica uniflora-bazifíl töl gyesben. A törzs kérge hasonlít a moly hos tölgyhöz, az előzőnél finomabb, nemcsak hosszában, hanem szélességé ben is repedezett (Quercetum polycarpae — pubescentis). 8. ábra. A sokmakkú kocsánytalan tölgy csoportosan elhelyezkedő, alsó harmad ban szélesebb, alig karéjos levelei, a levélváll szív alakú; alul egy hosszhajtás levél látható, amely felnagyítja a saját ságokat, s így jobban mutatja a csoport tölgy alaki tulajdonságait (Qu. polycarpa) hasonlít a m o l y h o s t ö l g y h ö z . A b a z i f i l - m o l y h o s t ö l g y e s e k e n kívül még a k a r s z t b o k o r - e r d ő k b e n és a lösztölgyesekben is e l e g y e d i k . A s o p r o n i e r d ő k b e n 14—15%-os a r á n y á t rögzítettük. L e v e l e bőrszerű, fordított tojás alakú, tehát az első h a r m a d b a n a legszéle sebb, széle karéjos. A levélválla lekerekített, t ö b b n y i r e szív alakú. A hajtá sok v é g é n l e v e l e i , miként a termései is h a l m o z ó d n a k (csoport tölgy) 3—6 d b termés található együtt. A k u p a c s p i k k e l y e k sajátosan barnák, b i b i r c s e s e k és kihegyezettek. A kocsánytalan tölgy fajok szerepe az európai erdőtársulásokban A t ö l g y e k hazánk területére a jégkorszak után, a m o g y o r ó kortól, i.e. 6—8 ezer évtől k e z d ő d ő e n h a t o l t a k be. A déli mediterrán és szubmediterrán területek b ő s é g g e l a d t a k o l y a n tölgyfajokat, a m e l y e k a v á n d o r l á s során a
A kocsánytalan t ö l g y f a f a j o k f o n t o s a b b erdőtársulásai Európa erdőtájai szeriilit átneneti neutrofil
É-/D/-NY aoidofil
/É/-D-K
bazifil
É-NY-EÜ. Betulo-Q.petraeae Avenello -
flexuosae-
^.pet./+ F . /
Potentillo
a«íbae-
-Q. pet'/-cerris/
Közép—LiP. Luzulo -
Lithospermo
luzuloidis-
Geniato . -
pc.-Q.pub.-pet.
Dictamno a l b a e
Q.pet./fF./ germanicae-
.iuerco
pet.-Carp.
Q.pet.
-
-Q.pub.-pet. Garici
albae -
F./+TÍ1./
Daphne
laureolae-F,
Sileno
nutantio-
ÍTZ--EU. Myrtíllo-Q.pet./+F./
Rusoo
aculeati-
-Q.pet.+F. Alpok Myrtillo-Pino-Q.pet. Molinio
arundinaceae-
-Pino-Q.-pet.
Galio
sylvatici-
-Querco-Carp. Lathyro n i g r i -
-Querco-F. Lathyro v e r n i s - F .
-Q.pet. DK - E U . Castano-Q.pet.
Q.dachorochense
Luzulo
Tllio/argenteae/-
luzuloidis-
-Avenello -
flexuosae-
Querco -
-Carpino-Q.pet.
Q.dalechampii Q.polycarpae ,
F.
/niyr/ Luzulo -
luzuloidis-
Q.petraeae Q.pet.-dal.-Carp.
Q.pet.-dal.
Festuco dryaeiae-Q.pet.-dal.
Erico-Q.pet./+FF/ y.dalechampii Lithospermo
OrnoCelto-Juglandatum /, , . °, .. / /+dalechampii/
p c -
Q.pub.-polycarpae Q.dal.-polyc-
-praemoesiacum v
SZUBKJÜD.
Castaneo-Querco
petrae S^lílio
-Carpinetum
a r g e n t e a e - Quercetum
Querco d a l . - C a s t .
dalechampii
Q.frainetto-cerris ,
Quercc/dschor'oc' -ensis/-| -Carpinetum Rövidítések:
Q = Quercetum, F . = Pagetuia, C a r p . = C a r p i n e t u m , p e t . - p e t r a e a e , pub. = pubescenxis», d a l . = d s i e c h a m p i i , polyc. = polycarpa, í i l - = T i l i a ^
K á r p á t - m e d e n c e területén is s t a b i l erdőtársulásokat, i l l . önálló f a j o k a t a l k o t t a k . A F ö l d k ö z i - t e n g e r k ö r n y é k é n , főleg a n n a k délkeleti területén közismerten m a is m i n t e g y 30 tölgyfaj tenyészik. Ezidáig a kocsánytalan t ö l g y f a j o k b ó l hármat i s m e r a z i r o d a l o m . A közönséges kocsánytalan tölgy ( Q u e r c u s petraea) főleg K ö z é p - E u r ó p a és Északnyugat-Európa jelentős fafaja. S a v a n y ú t a l a j o k o n , síkvidéken is i n k á b b k i s e b b d o m b o r z a t o k o n lép f e l , é helyettesíti a k o c s á n y o s tölgyet. N e m c s a k a tölgyelegyes e r d ő k b e n , h a n e m a gyertyános-kocsánytalan t ö l g y e s e k b e n és g y e r t y á n o s - b ü k k ö s ö k b e n is számottevő. s
A dárdáskaréjú tölgy ( Q u e r c u s d a l e c h a m p i i ) elsősorban E r d é l y b e n és D o b r u d z s a területén, i l l . a Balkánon, sőt G ö r ö g o r s z á g és N y u g a t - T ö r ö k o r s z á g területén g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k b e n válik u r a l k o d ó v á . I t t „ Q u e r c e t u m da l e c h a m p i i " asszociációról is írnak. A sokmakkú tölgy ( Q u e r c u s p a l y c a r p a ) i n k á b b délkeleti eredetű; p o n t u s balkáni flóraelem. T ö r ö k o r s z á g n y u g a t i határán, i l l . a dáciai flóratartomány területén helyettesíti a kocsánytalan tölgyet. Hazánk kocsánytalan t ö l g y állományaiban a f a j o k e l e g y e d v e f o r d u l n a k elő. A mellékelt 9. ábra szemlélteti, h o g y előreláthatólag a h a z a i e r d ő ö v e k kocsánytalan tölgyesei a h á r o m faj s z e r i n t miként o s z l a n a k m e g .
neutral
acid
bazikus l (KBE 1
i \
NYI
1
i \
(I. Planar )
b-rk)T_ II. Kolli n ) ! © l ^ (SZGE) n-\ C S KTT| - b III. Sz.mo . i ! © l GY - Í [ T T - b' a\
a-Kn
(
a7. nedv. vizg. fok
(a -
GY - B i F-
B
-b
\ - - b )'
szegény - tápanya g —
IV. cnontán
|
(V. szn > m. )
,
gazda
g
9. ábra. A kocsánytalan tölgy három fa jának elhelyezkedése a hazai erdeink ökológiai vázában. 1—8 vízgazdálkodási, acidofil, neutrofil és bazifil talaj tulaj donságok, s a vázban erdőövenkint lát hatóak azok az erdőtársulások, amelyek ben a kocsánytalan tölgy uralkodik. A szóbanforgó tölgyünk — a három eltérő termőhelyen tenyésző faja segítségével — igen nagy ökológiai mezőt fog át; csak a síksági és magas hegyvidéki területe inkről hiányzik.
Mátyás Vilmossal a m ú l t év őszén, m i n t előtte t ö b b ízben is, a várisi tölgyesben találkoztam. Lelkesedéssel beszélt ú j a b b megállapításairól a n n a k bizonyítására, h o g y a f l o r i s z t i k a i i s m e r e t e k m é g t a r t o g a t n a k m e g l e p e t é s e k e t ; n e m „lerágott c s o n t " a t ö l g y e k a l a k t a n i változatainak feltárása. F e l e m e l t e m egy marék tölgylevelet, a m e l y b e n m i n d h á r o m kocsánytalan t ö l g y fajról h u l l o t t a n y a g v o l t , s b i z t a t t a m a h a z a i t ö l g y á l l o m á n y o k új fajok s z e r i n t i össze tételének meghatározására. Sajnos, e r r e m á r n e m kerülhetett sor. I g e n n a g y r a becsült, k e d v e s b a r á t o m emlékére, a „ s z e n v e d é l y e s " kutató feltárt i s m e r e t e i n e k hasznosítására, i l l e t v e bemutatására v é g e z t e m e l az előző vizsgálatot. Sajnos, a fajok elkülönítése során m á r n a g y o n hiányoltam a „ t ö l g y e k t u d o r á n a k " eligazítását, óriási s z e l l e m i hagyatéka nélkül p e d i g a leírt vizsgálatot m e g s e m kísérelhettem v o l n a . Köszönet
mindezért!
