A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke, az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. ügyvezető igazgatója, a Népszava Könyv Kft. ügyvezetője
1998. január 1-jétől: Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása …
1998. január 1-jétől: Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
1998. január 1-jétől: Mvt. 54. § (2) folyt. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
2002. január 1-jétől: A munkáltató a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
2002. január 1-jétől:
Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
2004. május 1-jétől:
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
2004. május 1-jétől:
z
z z
z
Mvt. 54. § (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; a veszélyek azonosítása; a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; a kockázatot súlyosbító tényezők;
2004. május 1-jétől: z
z z z
a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; a tervezett felülvizsgálat időpontja; az előző kockázatértékelés időpontja.
2007. január 1-jétől A kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál - legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.
1. SZ. MUNKALAP az egészséget és biztonságot veszélyeztető munkahelyi kockázatok felméréshez Ssz.: 1/001. Gazdálkodó szervezet neve: ………………………………………………. Az önálló gazdálkodó egység neve: Raktár Az önálló munkakör megnevezése: Raktáros, targoncavezető Az önálló munkakör keretében végzendő műveletek, tevékenységi körök megnevezése:
Képernyő előtti munkavégzés, Magasban (2 m felett) valóa munkavégzés, Villamos targonca vezetése, Akkumulátor csere, Gépjárművek rakodása, Vasúti vagonok rakodása, Savak, lúgok rakodása, Tűzveszélyes anyagok rakodása. Dátum:………………………………. ……………………………………….. név, aláírás
GONDOK A GYAKORLATBAN Hiányzik a biztonság- és egészségközpontú szemlélet, a munkavédelem szempontjainak „társadalmasítása”: A munkavédelem a munkavédelmi szakemberek ügye?!
GONDOK A GYAKORLATBAN Ugyanakkor: A munkavédelmi szakemberek többsége külső vállalkozóként végzi tevékenységét, ezért: megrendelik tőle a kockázatértékelést, de munkáját már csak korlátozottan segítik:
információhiány helyi közreműködő hiánya érdektelenség
GONDOK A GYAKORLATBAN És a szintén külső vállalkozó foglalkozásegészségügyi szakorvos? z Ismeri a munkaterületeket, tevékenységeket? z Végzi a munkaegészségügyi feladatokat? z elérhető? z Hogyan alakul a közreműködése? z (ha) aláírja a kockázatértékelést, követi az intézkedési tervben írtak végrehajtását?
GONDOK A GYAKORLATBAN Következmény: A kockázatértékelés gyakran a fiók számára készül: z az értékelésre nem igazán kíváncsiak, z az intézkedési tervben írtak megvalósítására nincs szándék és/vagy nincs pénz, z a felülvizsgálat, kiegészítés gyakran elmarad.
MIKROVÁLLALKOZÁSOK
z z z
z
Kockázatértékelés: azonos kötelezettségek Korlátozott anyagi lehetőségek Munkavédelmi szakember alkalmazása nem kötelező FESZ-orvos ismeri a mikrovállalkozásoknál folyó munkát?
KÜLFÖLD - Németország
z
z z
Kötelező a kockázatértékelés és a szükséges intézkedések meghatározása Nem szaktevékenység! Dokumentálás: a kockázatértékelés eredménye + intézkedések + felülvizsgálat
KÜLFÖLD - Németország 10 fő alatti vállalkozások (részmunkaidősöket csökkentő szorzóval kell csak figyelembe venni): Csak a hatóság előírására kötelező – különös kockázati helyzet esetén – a dokumentáció készítés!
A MUNKAVÉDELMI SZAKEMBER Munkavédelmen kívül z tűzvédelmi szakképesítés: 54% z környezetvédelmi szakképesítés: 35% z más felsőfokú végzettség: 69% z más középfokú szakképesítés: 66% Vállalkozó – munkavállaló 50-50% (a szakemberek közt, nem a cégeknél)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
