A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása. Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása. Háttéranyagok

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása

Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása

Háttéranyagok

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

„Szolgáltató Partnerség” projekt


13-17. szakasz

Tartalomjegyzék

1. számú háttéranyag: A pénzügyi rendszerrel szemben támasztott követelmények 2. számú háttéranyag: Önkormányzati feladat és hatásköri leltár

3-7 8-113

3. számú háttéranyag: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

114-117

4. számú háttéranyag: Település/Kerület statisztikai adatok, jellemzők (a stratégiai dokumentumok alapján)

118 - 122

5. számú háttéranyag: Ágazati koncepciók

123-126

Soroksár – Homo Regius

2


13-17. szakasz

1. számú háttéranyag A pénzügyi rendszerrel szemben támasztott követelmények Az államháztartás központi szintjén a gazdaságpolitikával szemben alapvető elvárás, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ehhez olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely tartós államháztartási és külső egyensúlyon alapul. A belső és külső egyensúly helyreállítása azért elengedhetetlen, mert -

kedvező reálgazdasági folyamatok mellett magas államháztartási és folyó fizetésimérleg hiány, valamint adósságállomány alakult ki; a magyar népesség várható elöregedése megnöveli az államháztartás jövőbeli kiadásait, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kellene fedeznie.

Ezért olyan változtatásokat kell már rövid és középtávon végrehajtani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek – többek között - a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. A gazdaságpolitikai célok követelmények teljesítése érdekében szükség van a pénzügyi rendszer meghatározott mértékű átalakítására, megújítására. A pénzügyi rendszer (a „közpénzügyek”) szabályozásának megújítása kettős célt szolgál. Közvetlen célja olyan szabályok kialakítása, intézmények létrehozása és technikai megoldások megtalálása, amelyek átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszik a közpénzekkel való gazdálkodást, mind a nemzetgazdaság és az önkormányzatok, mind az intézmények szintjén. A végső cél lényegében a rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén javuljanak a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételei. A pénzügyi rendszer megújítására számos szakmai anyag, elemzés, tanulmány készült. Alapvető követelményként került megfogalmazásra, hogy a pénzügyi rendszer megújítása keretében szükséges: -

Stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.

-

A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges jól informált intézmény létrehozása.

Az eddig megtett intézkedéseket a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről 2008. évi LXXV. törvény tartalmazza. A törvény által meghatározott a központi költségvetésre vonatkozó költségvetés-politikai szabályok: -

-

A költségvetési törvényben meg kell határozni a belső tételek egyenlegének a tárgyévet követő évre vonatkozó követelményét úgy, hogy a külső tételek egyenlegére vonatkozó legújabb technikai kivetítés alapján az elsődleges többlet nominális értéke ne legyen kisebb, mint a tárgyévet követő évre vonatkozóan egy évvel korábban előírt elsődleges egyenleg cél. A költségvetési törvényben meg kell határozni, hogy az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak a költségvetési törvényben tervezett, a tárgyévet


3


-

-

13-17. szakasz

követő második évre vonatkozó korrigált főösszege a tárgyévet követő évre tervezett korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken milyen mértékben változhat. A korrigált főösszeg számításakor az elsődleges kiadásokat csökkenteni kell az Európai Unió, valamint az európai uniós tagsághoz kapcsolódó, de Európai Unión kívüli állam költségvetéséből származó források tervezett összegével, csökkenteni kell a központi költségvetési szervek saját bevételeinek tervezett összegével. Amennyiben a költségvetés tervezéséhez alapul vett technikai kivetítés alapján az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul a Meghatározott egyenlegcélnál, akkor az egyenlegcélok és az egyenlegek várható összege közötti különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként kell nyilvántartani.

A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot biztosító eljárási szabályok -

-

A jogszabályok előkészítése során előzetes költségvetési hatásvizsgálat elvégzésével az előkészítőnek fel kell mérni a szabályozás költségvetésre gyakorolt várható hatásait. A költségvetési hatások vizsgálata magában foglalja a tervezett jogszabály hatálybalépésétől számított legalább négy költségvetési évre vonatkozóan a tervezett szabályozás valamennyi lényeges, közvetlen és közvetett, a költségvetés bevételi vagy kiadási tételeit befolyásoló hatásának számszerű becslését, különös tekintettel a külső tételek, az államháztartásba tartozó intézmények bér jellegű kiadásainak alakulására, valamint az önkormányzatok számára törvényben előírt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források megváltozására. A költségvetési hatásvizsgálat tartalmazza továbbá a számítások során alkalmazott feltevéseket, összehasonlítási alapul vett technikai kivetítést, vagy más szervezet által készített és nyilvánosságra hozott technikai kivetítésre vonatkozó, egyértelmű utalást, használt módszertan ismertetését.

A Költségvetési Tanács többek között makrogazdasági előrejelzéseket, a költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést, a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít. Költségvetés-politikai szabályrend lehetséges elemei Eljárási szabályok Az úgynevezett pay-go szabály lényege: ha a parlament valamilyen szaktörvény formájában dönt egyegy költségvetést érintő tételről (például a felsőoktatási törvény keretében újabb szabályokat vezet be), akkor ugyanebben a törvényben rendezni kell e többlet-előirányzat ellentételét. A költségvetésben megkülönböztethetők rugalmas és rugalmatlan előirányzatok, más néven rendes vagy rendkívüli tételek, illetve egyes közgazdasági szakirodalomban állandó vagy változó tételek. -

-

Rövid távon rugalmatlan (rendes) tételek például a különféle járandóságok, normatívák, bérek (tb, családi pótlék, szociális és oktatási normatívák stb.) és az adóbevételek, mivel ezekről nem a költségvetési törvény, hanem a szaktörvények keretében (korábban!) dönt a parlament. Rövid távon rugalmas (rendkívüli) tételek például a pályázati pénzek, a fejezeti kezelésű előirányzatok működési kiadásai stb. Ha döntés születik a rendes tételeket meghatározó szaktörvények változtatásáról, úgy azt a rendkívüli tételeknél lehet ellentételezni, azaz a szaktörvények költései másutt ellentételezendők. Minden többlettehernek azonnal megvan a forrása is.

A kiadási plafon - szabály


4


13-17. szakasz

A kiadási plafon-szabály lényege – amely szerint n + 3 évre meghatározásra kerülnek a fejezeti támogatási előirányzatok –, hogy minden minisztérium megkapja előre, mennyi támogatásban részesül ebben az időszakban. A minisztereknek, illetve a fejezetekért felelős vezetőknek abban van döntési jogosultságuk, hogy a számokon belül milyen prioritásokat finanszíroznak. A Kormány évenként áttekinti a plafonokat és esetenként a maradványok miatt, az új feladatok miatt vagy rendkívüli események miatt átrendezheti a plafonokat. Átrendezésre kötelező jelleggel akkor kerül sor, ha az eredményszabályban előírt mutatók veszélybe kerülnek. Garanciális szabály (költségvetési tervezés óvatos makrogazdasági előrejelzés alapján) A középtávú programba a tervezésnél különböző garanciákat célszerű beépíteni. Egy lehetséges elgondolás szerint alkalmazható az úgynevezett 0,5 százalékos szabály. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat kialakít néhány, az államháztartást meghatározó paraméternél (makrogazdasági mutatóknál) a bel- és külpiaci szereplők bevonásával egy konszenzusos mértéket, például azt, hogy a GDP a következő években stabilan 4 százalékkal fog növekedni vagy az infláció mértéke 3 százalék körül alakul. Az ezt követő költségvetési tervezés során pedig a konszenzusos pályánál 0,5 százalékponttal pesszimistábbat vesznek alapul. A 0,5 százalékos szabály a gyakorlatban (4 makrogazdasági mutató) -

A reál GDP a piaci konszenzusnál 0,5 százalékkal lassabban növekszik, erre készülnek a költségvetési számítások. A tervezésnél azt vesszük alapul, hogy lakossági reálfogyasztás a piaci konszenzusnál 0,5 százalékkal lassabban növekszik. A bevételek tervezésénél az infláció a piaci konszenzusnál 0,5 százalékkal alacsonyabb lesz. A kamatkiadások tervezésénél a kamatláb a piaci konszenzusnál 0,5 százalékkal magasabb lesz.

Ha a tervező szervek a kiinduló számításokat a garanciális szabály alapján képezik, akkor automatikusan kerül a rendszerbe egy jelentős tartalék, amely lehetővé teszi az esetleges túllépések kompenzálását. A garanciális szabály nem tudatos alultervezést jelent, mert mondjuk az indexáláshoz kötött előirányzatoknál (például nyugdíjkiadások növekedésének mértéke) nem szabad alkalmazni. Ez a szabály csökkenti a gazdaság állapotváltozásából adódó államháztartási kockázatokat, így teremtve garanciákat a főbb mutatók és az eredményszabály betartására. Egyensúlyi szabály 2006-ban az államháztartási törvény (Áht.) módosítása kapcsán egy úgynevezett egyensúlyi szabály már beépült az államháztartási törvénybe. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumoknak negyedéves tárcabeszámolót kell készíteniük, és itt, ezeken a beszámolókon kell számot adniuk arról, hogy év végén túllépik-e a számukra rendelkezésre álló előirányzatot vagy megtakarításokat képeznek. Ugyanez az Áht.-módosítás mondja ki, hogy meg kell jelölni azokat az előirányzatokat, amelyek csak akkor használhatók fel, ha a tárca biztosan nem lépi túl az éves előirányzatát (egyensúlyi tartalék). 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 49. § q) „A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha a törvény másként nem rendelkezik – negyedévenként jelentést nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról.”


5


13-17. szakasz

36. § f) „A Kormány a költségvetési törvény benyújtásakor javaslatot tesz a minisztériumi fejezetekben azokra az előirányzatokra, amelyek felhasználását a Kormány csak akkor engedélyezi, ha az adott minisztériumi fejezet negyedéves jelentése alapján költségvetésének várható alakulása ezt lehetővé teszi.” A pénzügyi átláthatóság, transzparencia követelménye A pénzügyi átláthatóság a parlamenti törvényjavaslat benyújtásánál kezdődik és a költségvetési intézmények számlakifizetésénél végződik. Ez azt jelenti, hogy a közpénzek teljes útjának nyomon követését biztosítani kell. Az induláskor minden törvényjavaslatnál be kellene mutatni, hogy a javaslat elfogadása esetén milyen a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatás. A bemutatáson kívül ennek a ténynek a valódiságát ellenőrizni is kellene. Ezt például ellenőriztetni lehet az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), a piaci kutatóintézetekkel, nemzetközi elemzőkkel vagy külön erre a célra felállított szervezettel. Nemcsak a törvényeknél, hanem az előrejelzéseknél, a költségvetés-politikai szándékoknál is a transzparens magatartás az elvárható. Itt is a piaci szereplők ellenőrizhetik a kormányzati prognózisokat vagy a kormányzattól független intézmény a parlamentnek alárendelve mondhat véleményt. Viszonylag szélsőséges példa az Egyesült Államok, ahol a Kongresszusi Költségvetési Hivatal számításai automatikusan az elnök által benyújtott költségvetés helyébe lépnek, ha más eredményre vezetnek. Hazánkban esetleg szavazhatna a parlament illetékes bizottsága, hogy egy adott intézkedés várható hatásának becslésére a Kormány vagy az Állami Számvevőszék számításait fogadja-e el. Ez ugyan első látásra megnehezítené a kormányzat munkáját, de pontosabb és átláthatóbb számításokat eredményezne. A zárszámadási törvények elfogadását is segítené, ha az ÁSZ ezt a feladatot a tervezésnél elvégezné. Közös kockázatviselés történne a célok megvalósulása érdekében. Fogalmak, rövidítések a) egyenlegromlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése, b) tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételek részletes felosztását tartalmazza, c) reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa, d) árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejező index. E törvény alkalmazásában, amely időszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazai össztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti, e) technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erőforrások árszínvonalváltozásból eredő értékváltozásának hatását veszi figyelembe,

f) magángazdasági és demográfiai tényezők: olyan gazdasági hatással járó tényezők, amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplőinek gazdasági döntései, vagy az éghajlati és világgazdasági hatások.


6


13-17. szakasz

2. számú háttéranyag Önkormányzati feladat és hatásköri leltár 1. Általános feladatok 1.1 Támogatja feladatai körében a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Meghatározza a szervezeti és működési szabályzatában, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a testület és bizottsága ülésein. (1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdés) 2. Testület működésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 2.1 Évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. (1990. évi LXV. törvény 13. §) 2.2 Dönt a képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról. (1990. évi LXV. törvény 14. § (2) bekezdés) 2.3 Önkormányzati rendeletet alkot. (1990. évi LXV. törvény 16. § (1), 71. § (2) bekezdés) 2.4 Meghatározza a lakossági fórumok (község-várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.) rendjét. (1990. évi LXV. törvény 18. § (2) bekezdés) 2.5 Megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. Nem mondhatja ki feloszlását a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. Az időközi választás költségét viseli. (1990. évi LXV. törvény 18. § (3) bekezdés) 3. Helyi önkormányzati képviselők jogállásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 3.6 Határozatában állapítja meg az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését az összeférhetetlenség kimondásával vagy, ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. (2000. évi XCVI. törvény 4. § (1) bekezdés) 3.7 Az összeférhetetlenség megállapításáról szóló előterjesztés alapján a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. (2000. évi XCVI. törvény 9. § (3) bekezdés) 3.8 Ha bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. (2000. évi XCVI. törvény 11. § (4) bekezdés) 3.9 Gondoskodik az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében. 3.10 Ha a polgármester az összeférhetetlenségi okot határidőn belül nem szünteti meg, a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha az Ötv. ezt lehetővé teszi. (1990. évi LXV. törvény 33/A. § (4) bekezdés) 4. Képviselő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 4.1 Képviselő kezdeményezésére felül kell vizsgálnia a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben - hozott döntést. (1990. évi LXV. törvény 19. § (2) c) pont) 4.2 Megtéríti a képviselő kiesett jövedelmét. Átalányt is megállapíthat. (1990. évi LXV. törvény 20. § (1) bekezdés) 4.3 A képviselők közül tanácsnokot választ. (1990. évi LXV. törvény 21. §) 5. A bizottságokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 5.1 Meghatározza bizottsági szervezetét, megválasztja bizottságait. (1990. évi LXV. törvény 22. § (1), 74. § (2) bekezdés) Soroksár – Homo Regius

7


13-17. szakasz

5.2 Pénzügyi bizottságot választ. (1990. évi LXV. törvény 22. § (1), 74. § (2) bekezdés) 5.3 A kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. (1990. évi LXV. törvény 22. § (2) bekezdés) 5.4 Meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (1990. évi LXV. törvény 23. § (1) bekezdés) 6. A polgármesterrel, alpolgármesterrel, jegyzővel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 6.1 Rendelkezik a szervezeti és működési szabályzatában a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról. (1990. évi LXV. törvény 31. §) 6.2 Gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, munkabérét meghatározza. (1990. évi LXV. törvény 33. §, 1994. évi LXIV. törvény 3. § (1) bekezdés) 6.3 Hozzájárul ahhoz, hogy a főállású polgármester felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője legyen. (1990. évi LXV. törvény 33/A. § (3) b) pont) 6.4 Megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról. (1990. évi LXV. törvény 33/A. § (5) bekezdés) 6.5 Saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. (1990. évi LXV. törvény 34. § (1) bekezdés, 62. § (5) bekezdés, 74. § (1) bekezdés) 6.6 Kinevezi a jegyzőt, aljegyzőt. (1990. évi LXV. törvény 36. § (1) bekezdés, 62. § (6) bekezdés, 75. § (2) bekezdés) 6.7 Egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdés) 6.8 Hozzájárulnak a körjegyzőség fenntartásának költségeihez. (1990. évi LXV. törvény 39. § (1) bekezdés) 7. A helyi népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 7.1 Helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben (1990. évi LXV. törvény 46. § (1) bekezdés): a) a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése, b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, c) új község alakításának kezdeményezése, d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, e) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselőtestületből való kiválás, továbbá f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. 7.2 Rendeletében meghatározza, hogy a helyi népszavazást és népi kezdeményezést mennyi választópolgár kezdeményezheti, továbbá törvényben nem szabályozott egyéb feltételeit, valamint az eljárás rendjét. (1990. évi LXV. törvény 47. § (1) a)-b) pontjai, 47. § (1) bekezdés d) pontja, 47. § (4) bekezdés, 49. § (2) bekezdés, 50. § (2) bekezdés) 7.3 Köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (1990. évi LXV. törvény 47. § (2) bekezdés, 71. § (2) bekezdés) 7.4 Köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott. (1990. évi LXV. törvény 49. § (2) bekezdés)


8


13-17. szakasz

8. A lobbitevékenységgel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 8.1 Dönt a kezdeményezés elfogadásáról. (2006. évi XLIX. törvény 25. § (2) bekezdés) 8.2 Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy meghatározott időkeretben a lobbista személyesen is kifejthesse álláspontját, amennyiben a lobbista a jogszabály előkészítése során konkrét, érdemi javaslatait írásban eljuttatta a döntés előkészítőjének. (2006. évi XLIX. törvény 25. § (3) bekezdés) 8.3 A szervezeti és működési szabályzatban szabályozza a személyes kapcsolatfelvétel esetén az eljárási szabályokat. (2006. évi XLIX. törvény 26. §) 9. A települések területével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 9.1 A településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatót készít a választópolgárok számára. (1999. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés) 9.2 A kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel. (1999. évi XLI. törvény 7. § (4) bekezdés) 9.3 A település másik megyéhez történő átcsatolásával kapcsolatos kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel. (1999. évi XLI. törvény 7. § (4) bekezdés) 9.4 A település másik megyéhez történő átcsatolásával kapcsolatos kezdeményezésről véleményt kell kérnie az alábbi szervektől (1999. évi XLI. törvény 7. § (6) bekezdés): a) az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészeti, közigazgatási szervek, b) kistérségi területfejlesztési társulás(ok), c) azon települések önkormányzatai, amelyek - a tervek szerint az alapellátást meghaladó közszolgáltatásokat biztosítják a kezdeményező önkormányzat lakossága számára. 9.5 Állást foglal az előkészítő bizottság kezdeményezéséről. (1999. évi XLI. törvény 9. § (1) bekezdés) 9.6 Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, abban állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól. (1999. évi XLI. törvény 10. § (1) bekezdés) 9.7 A miniszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a miniszterhez benyújtott kérelemben a Fővárosi Bíróságtól kérheti. (1999. évi XLI. törvény 12. § (1) bekezdés) 9.8 Határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, illetőleg város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. (1990. évi LXV. törvény 54. § (1) bekezdés) 9.9 Határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét. (1999. évi XLI. törvény 14. § (1) bekezdés) 9.10 A lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a helyi népszavazást követően kilencven napon belül állapodnak meg. (1990. évi LXV. törvény 56. § (6) bekezdés) 9.11 törvény 56. § (9) bekezdés) 9.12 A megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról állást foglal. (1990. évi LXV. törvény 56. § (9) bekezdés) 9.13 A népszavazást követő harminc napon belül határozatába foglalja a népszavazás eredményét. (1999. évi XLI. törvény 18. § (4) bekezdés) 9.14 Lakott területrész átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követően legkésőbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldenie a miniszterhez és a KSH-hoz. A a felterjesztéshez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal-leírást és térképvázlatot. (1999. évi XLI. törvény 18. § (5) bekezdés)


9


13-17. szakasz

9.15 A településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. (1999. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés) 9.16 A kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti. (1999. évi XLI. törvény 7. § (3) bekezdés) 9.17 A települési önkormányzat kezdeményezésének megérkezését követő ülésén, de legkésőbb három hónapon belül állást foglal a kezdeményezésről, abban részletezi a saját véleményét a kezdeményezés indokairól. (1999. évi XLI. törvény 7. § (4) bekezdés) 9.18 Egyeztető bizottságot hoznak létre. (1990. évi LXV. törvény 61/A. §) 10. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 10.1 Köteles a közigazgatási hivatal vezetője által kibocsátott felhívásban foglaltakat megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. (1990. évi LXV. törvény 99. § (1) bekezdés) 11. Növényvédelem, növényegészségügy 11.1 Köteles bejelenteni, a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a településrendezési terve a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területet beépítésre szánt területként határozza meg. (2004. évi XVIII. törvény 3. § (3) bekezdés) 12. Földdel kapcsolatos feladatok 12.1 A birtokhasznosítási bizottságokba megválasztja a képviselő-testület képviselőjét. (2001. évi CXVI. törvény 4/A. § (3) bekezdés) 12.2 A szerződés alapján köteles gondoskodni a vagyonkezelői jogának, illetőleg tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről. (19/2006. (III. 14.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése) 12.3 A vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt évente a szerződésben foglaltak betartásáról, a program megvalósulásáról, valamint a vagyonkezelésbe vett földrészletek hasznosításáról beszámol az NFA-nak. (19/2006. (III. 14.) FVM rendelet 7. § (2) bekezdése) 12.4 A (2) bekezdésben foglaltakon túl köteles az NFA-t tájékoztatni a jogviszony körülményeinek minden olyan lényeges változásáról, mely a vagyonkezelési szerződés módosítását teszi indokolttá. (19/2006. (III. 14.) FVM rendelet 7. § (3) bekezdése) 12.5 A vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. (19/2006. (III. 14.) FVM rendelet 7. § (4) bekezdése) 12.6 Ha a vagyonkezelési szerződés az NFA felmondása következtében szűnt meg, a vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásból történő törlését követő 5 éven belül a program céljára nem igényelhet földrészletet. (19/2006. (III. 14.) FVM rendelet 8. § (5) bekezdése) 13. Állategészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 13.1 Saját költségén köteles az állati eredetű melléktermék elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet - annak felhívására - az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni ha (2008. évi XLVI. törvény 19. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pontjai) a) az állati eredetű melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) az állati eredetű melléktermék a közterületen van


10


13-17. szakasz

14. Állatvédelem 14.1 Kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. (1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdés) 15. Földrajzi név, elnevezés 15.1 Jogszabályban meghatározott körben a földrajzi neveket megállapítja, megváltoztatja. (1991. évi XX. törvény 39. § (2) bekezdés) 15.2 Szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését. (1994. évi XLIII. törvény 2. § (2) bekezdés) 16. Hegyközségi szervezetek 16.1 Köteles együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. (1994. évi CII. törvény 51. § (1) bekezdés) 16.2 Hegyközséget érintő rendelet meghozatala előtt kellő időben ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni. (1994. évi CII. törvény 51. § (2) bekezdés) 17. Területfejlesztési és területrendezési feladatok 17.1 Az épített környezet alakítása és védelme 17.1.1 Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. (1997. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés) 17.1.2 Gondoskodni kell az érdekelt állampolgárok, szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre. (1997. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés) 17.1.3 Kinevezi a tervtanács titkárát. (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés) 17.1.4 Kinevezi a tervtanács tagjait, valamint ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a kinevezést visszavonja. (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdés) 17.1.5 Haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát: a) helyi tervtanácsa működtetéséről szóló rendeletének megküldésével helyi tervtanácsa megalakulásáról, illetve b) az általa működtetett helyi tervtanács megszüntetéséről. (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdés) 17.1.6 Feladata különösen a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása. (1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) a)-c) pontjai) 17.1.7 A településrendezési feladatukat a) a helyi építési szabályzat megállapításával, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok jóváhagyásával, továbbá b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával látják el. (1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése) 17.1.8 Feladata különösen: a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása,


11


17.1.9 17.1.10 17.1.11

17.1.12

17.1.13

17.1.14

17.1.15

17.1.16

17.1.17

17.1.18

13-17. szakasz

b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése. (1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (5) bekezdése) Megállapítja határozatával a településfejlesztési koncepciót. (1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontja) Kidolgoztatja és határozatával elfogadja a településszerkezeti tervet. 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja, 14. § (4) bekezdés a) pontja) Kidolgoztatja és rendeletével megállapítja a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet. (1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pont, 14. § (4) bekezdés c) pont) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során: - az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását, - az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdés a)-b) pontjai, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései) A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdés) Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdés, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (4) bekezdés) A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdés) Megküldi igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész útján a miniszternek. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdés a) pont) Egyéb szabályzatot és terveket megküldi az állami főépítésznek. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdés b) pont)


12


17.1.19

17.1.20

17.1.21

17.1.22 17.1.23

17.1.24

17.1.25

17.1.26 17.1.27

17.1.28

17.1.29

17.1.30

13-17. szakasz

A miniszter, illetve az állami főépítész szakmai véleményét a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek jóváhagyására jogosult testülettel ismertetni kell. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdés) Az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét, illetőleg kivonatát meg kell küldenie az azok véleményezésében résztvetteknek, továbbá a dokumentációt a külön jogszabályban meghatározott országos dokumentációs központnak. (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdés) A településszerkezeti tervet legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. (1997. évi LXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdés) A településszerkezeti tervnek az e paragrafusban felsoroltakat kell tartalmaznia. (1997. évi LXXVIII. törvény 11. § (2)-(3) bekezdései) Szabályozási tervet a törvény 12. §-ában meghatározott módon, tartalommal és esetekben kell készíteni. (1997. évi LXXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, (4)-(5) bekezdései) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (1997. évi LXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdése) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania a törvény 13. §-ában foglalt tartalommal. (1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdései), 14. § (3) bekezdése) A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni. (1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (6) bekezdés) A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell. (1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (7) bekezdés) A közös helyi építési szabályzatnak és településrendezési terveknek az egyes településekre vonatkozó részeit megállapítják. (1997. évi LXXVIII. törvény 15. § (2) bekezdés) A településrendezési eszközt és annak módosítását maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el. (1997. évi LXXVIII. törvény 16/A. § (1) bekezdés) A településtervezési szerződésre a Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni az e bekezdésben foglalt eltérésekkel együtt. (1997. évi LXXVIII. törvény 16/A. § (2) bekezdés)

17.2 A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 17.2.1 Az elővásárlási jogot köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (4) bekezdés) 17.2.2 A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. (1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés)


13


13-17. szakasz

17.3 Kártalanítási szabályok 17.3.1 A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, terheli a kártalanítási kötelezettség. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség terheli. (1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (6) bekezdés) 17.4 Az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme 17.4.1 Ha az építmény, építményrész 47. § (1) bekezdés d) pont szerinti felújítása, átalakítása a településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával terheli. (1997. évi LXXVIII. törvény 55. § (3) bekezdés) 17.4.2 Ha a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. (1997. évi LXXVIII. törvény 55. § (4) bekezdés) 17.4.3 Feladata a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása. (1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdés) 17.4.4 A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról rendeletben dönt. (1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdés) 17.4.5 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel, a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. (1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (4) bekezdés) 17.4.6 A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 7. § (3) bekezdés) 17.5 Helyi építési szabályzat, szabályozási terv készítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 17.5.1 A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját a rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (települészszerkezeti és szabályozási terv), illetőleg helyi építési szabályzatban kell meghatározni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés) 17.5.2 A településrendezési tervekben, illetőleg a helyi építési szabályzatban a rendelet 2. számú melléklete szerinti meghatározásokat kell alkalmazni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés) 17.5.3 A településrendezési terveket a rendelet 2. számú melléklete szerinti jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. Ha a helyi adottságok szükségessé teszik az előírt jelkulcsok további jelkulcsokkal kiegészíthetők. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés) 17.5.4 A területfelhasználási egységeket a rendelet rendelkezéseinek megfelelően építési övezetekre, illetőleg övezetekre kell tagolni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bekezdései, 7. § (1) bekezdése) 17.5.5 Az építési övezetre vonatkozóan meg kell határozni, továbbá meg lehet határozni a rendelet 7. § (3)-(5) bekezdésben foglaltakat. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (3), (5) bekezdései) 17.5.6 Az övezetre vonatkozóan a rendelet 7. § (4)-(5) bekezdésben foglaltakat meg lehet határozni. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (4)-(5) bekezdései)


14


17.5.7

17.5.8

17.5.9

17.5.10

17.5.11 17.5.12

17.5.13

17.5.14

17.5.15

17.5.16

17.5.17

17.5.18 17.5.19

17.5.20

17.6

13-17. szakasz

Meg kell állapítani a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben az egyes építési övezetek közművesítettségének módját és mértékét. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés) A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 9. §-a) A helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben minden esetben meg kell határozni a különleges területek célját és használatuk fajtáját, a beépítési előírásait. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés) Az előkert és a hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben állapítja meg. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés, (4) bekezdés) Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdés) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a közegészségügyi és az állat-egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló rendeletben kell megállapítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdés) Meghatározza helyi építési szabályzatban, hogy közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani hogyan lehet. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés) Rendeletben megállapítja a telek helyrajzi számának, illetőleg az épület házszámának feltüntetési módját. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 40. § (6) bekezdés) Az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (12) bekezdése) Különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (13) bekezdése) Rendeletben meghatározza, hogy mely településrészen lehet telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdülősátrat felállítani. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés) A helyi építési szabályzatban meghatározhatja a telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 44. § (6) bekezdés) Üdülőterületen a helyi építési szabályzatban a rendelet 44. § (13) bekezdésében foglaltaktól eltérően is meghatározhatja kerítés létesítését. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 44. § (13) bekezdés) Helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben települési (kommunális) hulladék elhelyezésére területet jelöl ki. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 49. § (1) bekezdés)

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 17.6.1 A védelem alá vonni tervezett lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. (2001. évi LXIV. törvény 14. § (2) bekezdése)


15


17.6.2

17.6.3

17.6.4

13-17. szakasz

A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. (2001. évi LXIV. törvény 29. § (3) bekezdés) Ha a települési önkormányzat rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal vagy szabályozási tervvel (a főváros esetében szabályozási kerettervvel) érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben (a főváros esetében szabályozási kerettervben) a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni. (2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdés) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. (2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés)

18. Egyéb építésügyi és területfejlesztési, területrendezési feladatok 18.1 Együttműködve, összehangoltan látják el a területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervekkel, a természetes személyekkel és szervezeteikkel, a gazdálkodást végző szervezetekkel, az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint más intézményekkel. (1996. évi XXI. törvény 4. §–a) 18.2 A kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben dönt. (1996. évi XXI. törvény 10/E. § (4) bekezdés) 18.3 Összehangolja területileg - a hosszú távú előrejelzések alapján - a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja) 18.4 Koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontja) 18.5 Együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek város környéki összehangolása érdekében. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés d) pont) 18.6 Együttműködik a megye gazdasági szereplőivel. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés e) pont) 18.7 Részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében információkat biztosít a területi tervek készítéséhez. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés f) pont) 18.8 Elősegíti - a települési önkormányzatok felkérése alapján - a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés g) pont) 18.9 Gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés h) pont) 18.10 Együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében. (1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés i) pont) 18.11 Állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően elfogadja annak az önkormányzatra vonatkozó részét. (1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés a) pont) 18.12 Véleményezi az illetékességi területét érintő terveket. (1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés c) pont)


16


13-17. szakasz

18.13 A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően megállapodhat, mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében. (1996. évi XXI. törvény 17. § (5) bekezdés) 18.14 A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni. (1996. évi XXI. törvény 17. § (14) bekezdés b) pont) 18.15 Tagja a regionális fejlesztési tanácsnak. (1996. évi XXI. törvény 17. § (6) bekezdés d), g) pontjai) 18.16 A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról a megyei jogú város közgyűlésének rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni. (1996. évi XXI. törvény 17. § (9) d) pont) 18.17 A terv elfogadásáról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. (1996. évi XXI. törvény 23/C. § (5) bekezdés) 18.18 A terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a miniszternek. (1996. évi XXI. törvény 23/C. § (6) bekezdés) 18.19 Együttműködést kifejező szándéknyilatkozatot tesz a vállalkozási övezet kijelölését célzó javaslathoz. (189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés g) pont) 18.20 Részt vesz az országos területfejlesztési koncepció egyeztetésében. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés) 18.21 Véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciót és programot. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés) 18.22 Véleményezi a megyei területfejlesztési koncepciót és programot. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés) 18.23 Véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés) 18.24 Közösen dolgozzák ki a több megye közös területrendezési tervét és az illetékességi területükre vonatkozó részét összehangoltan hagyják jóvá. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése) 18.25 Gondoskodik az elfogadott területi terv közzétételéről. (184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a)-b) pontjai) 18.26 Kérelmezheti a területrendezési hatósági eljárás megindítását. (76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) 19. A gazdasági kamarákkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 19.1 Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. (1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdés) 19.2 Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell. (1999. évi CXXI. törvény 37. § (8) bekezdés) 20. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 20.1 Előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek az 1997. évi CLV. törvény 45. §-ában rögzített tevékenységét. (1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdés) 21. Bányászattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 21.1 Az 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésében foglalt jogok engedélyezéséhez előzetesen hozzájárul. (1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (3) bekezdés) 21.2 Figyelembe kell venni a területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál - a bányafelügyelet javaslatára - az ipari vagyont tartalmazó területeket. A


17


13-17. szakasz

területrendezési tervekben, illetőleg a településrendezési eszközökben bányaművelés céljára fenntartott területen területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni. (1993. évi XLVIII. törvény 39. § (3) bekezdés) 21.3 Hozzájárul közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséhez vagy közérdekből történő további üzemeltetéséhez, ha a bányafelügyelet engedélyezi a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet. (1993. évi XLVIII. törvény 42. § (3)-(4) bekezdései) 21.4 Bányászati előkutatással érintett ingatlan tulajdonosaként (használójaként) megállapodást köt az előkutatást végzővel. (1993. évi XLVIII. törvény 4. § (1) bekezdés, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése) 22. Idegenforgalommal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 22.1 Összehangolja - a kiemelt üdülőkörzetek kivételével - az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel. (1991. évi XX. törvény 66. § a) pont) 22.2 Gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról és propagálásáról. (1991. évi XX. törvény 66. § a) pont) 22.3 Véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról. (1991. évi XX. törvény 66. § b) pont) 22.4 Összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását. (1991. évi XX. törvény 66. § c) pont) 23. Kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 23.1 Gyermek- és munkahelyi étkeztetést ellátó vendéglátóüzlet, jellemzően élelmiszert árusító üzlet és könyvesbolt vállalkozónak történő értékesítéséhez akkor járul hozzá, ha az szerződésben vállalja, hogy az üzletkört meghatározott ideig, de legfeljebb öt évig csak a települési önkormányzat hozzájárulásával változtatja meg. (1990. évi LXXIV. törvény 3. §a) 24. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 24.1 Általános környezetvédelem 24.1.1 Hatáskörébe tartozik az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás. (1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés i) pont) 24.1.2 A felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természetvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst határozatban kötelezheti. (1991. évi XLIX. törvény 48. § (5) bekezdés) 24.1.3 Rendeletben állapítja meg az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket. (1995. évi LIII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdései) 24.1.4 Feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésre álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni. 24.1.5 Biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében információs tisztviselőt nevezhet ki. (1995. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés) 24.1.6 Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti. (1995. évi LIII. törvény 12. § (6) bekezdés)


18


13-17. szakasz

Az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy a tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg. (1995. évi LIII. törvény 12. § (7) bekezdés) 24.1.8 A rendezési tervben a települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján övezeteket kell megállapítani. (1995. évi LIII. törvény 25. § (1) bekezdés) 24.1.9 A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, és értékelni, - az e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg. (1995. évi LIII. törvény 27. §) 24.1.10 A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira, a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány-vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és b) amelyeket kidolgoz vagy elfogad a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő. (1995. évi LIII. törvény 43. § (4) a)-b) pontjai) 24.1.11 A környezet védelme érdekében: a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, b) önálló települési programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet jóváhagy, c) a környezetvédelmi feladatok megoldására rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz, d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot, f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. (1995. évi LIII. törvény 46. § (1) a)-f) pontjai) 24.1.12 Az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében: a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet jóváhagy, b) előzetes véleményt nyilvánít települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását, c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezésével kapcsolatban, d) elősegíti az egyezség létrehozását, e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. (1995. évi LIII. törvény 46. § (2) a)-e) pontjai) 24.1.13 A környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. (1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdés) 24.1.14 Szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról. (1995. évi LIII. törvény 51. § (3) bekezdés) 24.1.15 Feladata a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése az állammal együtt. (1995. évi LIII. törvény 54. § (2) bekezdése) 24.1.7


19


24.1.16

24.1.17

24.1.18 24.2

13-17. szakasz

Környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. (1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdés) A környezetvédelmi alap felhasználásáról évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie. (1995. évi LIII. törvény 58. § (5) bekezdés) A helyben szokásos módon tájékoztatást adnak az általuk kiadni szándékozott környezettel kapcsolatos jogszabályokról.

A környezetvédelmi programmal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 24.2.1 Gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását. A végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet. (1995. évi LIII. törvény 48/D. § (2) bekezdés) 24.2.2 Éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. (1995. évi LIII. törvény 48/D. § (3) bekezdés) 24.2.3 A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell az e bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (1995. évi LIII. törvény 48/E. § (1) bekezdés) 24.2.4 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazhatja az e bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (1995. évi LIII. törvény 48/E. § (2) bekezdés) 24.2.5 Gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. (1995. évi LIII. törvény 48/E. § (3) bekezdés) 24.2.6 A környezetvédelmi programja végrehajtásáról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet. (1995. évi LIII. törvény 48/E. § (4) bekezdés) 24.2.7 Meg kell küldeni a települési környezetvédelmi program tervezetét az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl az illetékes megyei önkormányzatnak véleményezésre. (1995. évi LIII. törvény 48/F. § (3) bekezdés) 24.2.8 Szakmai véleményéről 60 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi program kidolgozóját. (1995. évi LIII. törvény 48/F. § (4) bekezdés) 24.2.9 Az elfogadott megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére meg kell küldeni tájékoztatásul. (1995. évi LIII. törvény 48/F. § (5) bekezdés) 24.2.10 A települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdés) 24.2.11 A település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére az 1995. évi LIII. törvény 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő; b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi


20


13-17. szakasz

állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdés) 24.3

Környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 24.3.1 Biztosítja a közmeghallgatás helyét. (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés)

24.4

Környezetterhelési díj 24.4.1 Rendeletben állapítja meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 2003. évi LXXXIX. törvény 12. §-ban meghatározott átalány megállapításának szempontjait, valamint a 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. §-ban meghatározottakat (2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdés) 24.4.2 A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat rendeletben állapítja meg. (2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdés)

24.5 A nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök 24.5.1 Elektronikusan vagy más módon - ha törvény eltérően nem rendelkezik –közzé teszi a nyilvánosság számára az e bekezdésben meghatározott dokumentumokat. (311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a) 24.5.2 A környezeti információt lehetőség szerint elektronikus adatbázisokban tartja nyilván, továbbá a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén a környezeti információt az internetes honlapján is megjeleníti és a megjelenített adatokat szükség szerint frissíti. (311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a) 24.5.3 Az emberi egészséget vagy a környezetet érő közvetlen fenyegetés esetén függetlenül attól, hogy emberi tevékenység vagy természeti ok idézi elő -, a birtokában levő vagy számára tárolt környezeti információt közzéteszi a várható kihatással érintett lakosság számára azonnal és késedelem nélkül, lehetővé téve a fenyegetésből származó kár megakadályozására vagy csökkentésére irányuló intézkedések megtételét. (311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. §-a) 25. Természetvédelem 25.1 Helyi jelentőségű terület esetén rendeletben védetté nyilvánít. (1996. évi LIII. törvény 24. § (1) b) pont) 25.2 A védettség feloldása esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni. (1996. évi LIII. törvény 24. § (4) bekezdés) 25.3 A védetté nyilvánításról rendelkező önkormányzati rendeletben biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek a szükséges mértékű folytatását. (1996. évi LIII. törvény 25. § (10) bekezdés) 25.4 Meghatározza a helyi jelentőségű védett természeti terület védőövezetében az engedélyhez vagy a hozzájáruláshoz kötött tevékenységek körét. (1996. évi LIII. törvény 30. § (2) bekezdés) 25.5 Illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít, melyet rendelettel fogad el. (1996. évi LIII. törvény 55. § (1) bekezdés) 25.6 Gondoskodik a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról. E feladatkörében: a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra, b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében, c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét. (1996. évi LIII. törvény 61. § (1)-(2) bekezdései)


21


13-17. szakasz

25.7 Helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében megállapodást köthetnek vagy társulást hozhatnak létre. (1996. évi LIII. törvény 61. § (3) bekezdés) 25.8 Törvényben meghatározott esetben természetvédelmi feladatokat is ellátnak (1996. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdés) 25.9 A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről köteles gondoskodni. (1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdés) 25.10 A természetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani. (1996. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdés) 25.11 Helyi jelentőségű védett természeti terület tulajdonjogának változásakor - sorrendben az állam után - megilleti az elővásárlási jog. (1996. évi LIII. törvény 68. § (6) bekezdés) 26. Halászati jog gyakorlása 26.1 Azon az önkormányzat tulajdonában lévő holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a miniszter - az 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően - határozatban más személynek engedte át, az igénybejelentése időpontjától gyakorolja a halászati jogot. (78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 2. § (2) bekezdés) 26.2 Az igény bejelentésekor igazolni kell a vízterületre vonatkozó tulajdonjogát, és be kell mutatnia a halászati hasznosítással kapcsolatos terveit. Amennyiben a korábbi hasznosító részére kívánja haszonbérbe adni, a bejelentéshez egyidejűleg mellékelnie kell a halászati haszonbérleti szerződést is. (78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 2. § (2)-(3) bekezdés)

27. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 27.1 Kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. (2000. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdés) 27.2 A hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, e törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. (2000. évi XLIII. törvény 22. § (1) bekezdés) 27.3 Az együttműködés keretében - a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével és a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően - kijelöli az érintett települések igényeit kielégítő települési hulladékkezelési létesítmények helyét. (2000. évi XLIII. törvény 22. § (4) bekezdés) 27.4 Önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit - beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének - jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit; e) a közszolgáltatással összefüggő - jogszabályban nem rendezett települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;


22


13-17. szakasz

h)

a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. (2000. évi XLIII. törvény 23. § a)-h) pontjai) 27.5 Rendeletében meghatározza a települési szilárd hulladék elszállításának gyakoriságát. (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 19. § (1) a) pontja) 27.6 Rendeletében meghatározza - elkülönített gyűjtés esetén - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit. (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése) 27.7 Hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a felügyelőségnek véleményezésre megküldi. (2000. évi XLIII. törvény 24. § (2) bekezdés) 27.8 A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatároznia, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket: - a közszolgáltatás jellege, - a kezelt hulladék mennyisége és minősége, - a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei, - a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei. (2000. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdés) 27.9 Az üdülőingatlannal, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan, a település és az ingatlan jellegére tekintettel, a 2000. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdés szerint kell meghatároznia. (2000. évi XLIII. törvény 25. § (3) bekezdés) 27.10 Az önkormányzati rendeletben a 21. § (3)-(5) bekezdésének figyelembevételével meghatározott közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (vagy azért, mert nem tartozik a 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe a szerződés megkötése, vagy azért mert a 2003. évi CXXIX. törvény szerinti kivételi körbe esik). (2000. évi XLIII. törvény 27. § (4) bekezdés) 27.11 A közbeszerzési eljárás eredménytelensége esetén az eljárást 6 hónapon belül ismételten meg kell kezdenie. A közszolgáltatási szerződés megkötéséig köteles gondoskodni a közszolgáltatás ellátásáról. (2000. évi XLIII. törvény 27. § (5) bekezdés) 27.12 Ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a közbeszerzési eljárás nyertesével a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A szerződést a települési hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni. (2000. évi XLIII. törvény 28. § (1)-(2) bekezdései) 27.13 A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre szólóan lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt. (2000. évi XLIII. törvény 28. § (3) bekezdés) 27.14 A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról. (2000. évi XLIII. törvény 28. § (7) bekezdés) 27.15 Közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül - a 31. §-nak megfelelően gondoskodik. (2000. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés)


23


13-17. szakasz

27.16 Az elhagyott, nem azonosítható tulajdonosú hulladék gépjármű esetében a tulajdonosi kötelezettségeket - összhangban a Hgt. 30. §-ával - teljesíti. (267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés) 27.17 A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása közszolgáltatási feladata. (2000. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdés) 27.18 A közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait - a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően - a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. (2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdés) 27.19 Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki, amelyet rendeletben hirdet ki. (2000. évi XLIII. törvény 35. § (1), (3) bekezdései) 27.20 A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítésére a törvény 34. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hulladékgazdálkodási tervet rendeletben hirdeti ki. (2000. évi XLIII. törvény 35. § (2)-(3) bekezdései) 27.21 Az előkészítésbe köteles a kerületi önkormányzatokat is bevonni és véleményüket kikérni. (2000. évi XLIII. törvény 35. § (2) bekezdés) 27.22 A területi és a helyi tervek előkészítésébe a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezetek vagy érdek-képviseleti szerveik bevonása kötelező. (2000. évi XLIII. törvény 36. § (2) bekezdés) 27.23 A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. (2000. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdés) 27.24 A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. (2000. évi XLIII. törvény 37. § (2) bekezdés) 27.25 Gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megoldását. A tervet a törvény 37. § (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. (2000. évi XLIII. törvény 37. § (3) bekezdés) 27.26 A hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell különösen az e §-ban meghatározottakat. (2000. évi XLIII. törvény 37. § (4) a)-f), 37. § (5) bekezdés) 27.27 Feladata a megye területén a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítése. (2000. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése) 27.28 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében különösen a következőkről intézkedik: a) a törvény 34. §-ban foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzatokkal együttműködve kidolgozza a megyei hulladékgazdálkodási tervet; b) a települési önkormányzatokkal együttműködve meghatározza a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén; c) összegyűjti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveit, és javaslatot tesz azok összehangolására, továbbá a területi elv érvényesítésére; d) együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal; e) elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését. (2000. évi XLIII. törvény 38. § (2) a)-e) pontjai) 27.29 A hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkező hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás


24


13-17. szakasz

helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, üzemeltetését és mindezek környezeti hatásait bemutató információikat. (2000. évi XLIII. törvény 50. § (2) bekezdés) 27.30 Köteles közmeghallgatást tartani a) hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését, b) települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyűjtését elrendelő döntése meghozatala előtt. (2000. évi XLIII. törvény 53. § (3) a)-b) pontjai) 27.31 A hulladékgyűjtő udvarokról és gyűjtőszigetekről, valamint azok működési rendjéről tájékoztatja a lakosságot. (5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 4. §-a) 27.32 A tájékoztatásnak legalább az e paragrafusban foglaltakat kell tartalmaznia. (5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 4. §-a) 27.33 Feladata a települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése. (1991. évi XX. törvény 20. §-a) 27.34 A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. (1991. évi XX. törvény 21. §-a) 28. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával és a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 28.1 A települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása céljából a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt és e rendeletet alkalmazva kell eljárnia, kivéve, ha a 2003. évi CXXIX. törvény szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. (224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés) 29. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 29.1 A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatároznia. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés) 29.2 A települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját külön-külön kell meghatároznia. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként határozhatja meg. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 2. § (2), 7-8. §-ai) 29.3 A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát és a díjképlet elemeit is részletesen meg kell határoznia és közzé kell tennie. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés) 29.4 A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatároznia, hogy a) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, és b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) 29.5 Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe vennie a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek, így különösen a hulladéklerakó gáz, komposzt, valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés) 29.6 Ha a közszolgáltatási díjat a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (1)-(4) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha díjkedvezményt,


25


13-17. szakasz

mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára köteles megtéríteni. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés) 29.7 A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatároznia. (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § (1), 10. §) 29.8 Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok esetében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékű használati szezont kell megállapítania (64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés) 30. Zaj- és rezgésvédelem 30.1 A területeket zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítja. (1991. évi XX. törvény 85. § (1) c) pont) 30.2 Elrendeli csendes övezet kialakítását a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül. (1991. évi XX. törvény 85. § (1) d) pont) 30.3 Megállapítja a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat. (1991. évi XX. törvény 85. § (1) e) 1991. évi XX. törvény 85. § (1) e) pont) 30.4 Véleményt nyilvánít a zajgátló védőövezet határainak a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén kialakult beépítési vonalakhoz illetve telekhatárokhoz igazításáról. (176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés) 30.5 Stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet készít. (280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § (1), (3), 2. § (1) bekezdés) 31. A levegő védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 31.1 Megállapítja rendeletben a füstködriadó tervet. (1995. évi LIII. törvény 48. § (4) a), 48. § (5) bekezdés) 31.2 Megállapítja rendeletben a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. (1995. évi LIII. törvény 48. § (4) b) pont) 31.3 Közreműködik a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban. (1995. évi LIII. törvény 48. § (4) c) pont) 32. Szabálysértésekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 32.1 A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét - rendeletében harmincezer forintban állapíthatja meg. (1999. évi LXIX. törvény 16. § (2) bekezdés) 32.2 Az elkobzott dolgok beszállításával, tárolásával, értékesítésével, illetve megsemmisítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokról költségvetésében gondoskodik. (10/2000. (III. 24.) PM rendelet 7. § (1) bekezdés) 33. Honvédelmi feladatok 33.1 Elrendeli a települési közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését, igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat, dönt minden olyan esetben, amely nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe. (2004. évi CV. törvény 37. § (5) bekezdés) 33.2 Jogosult az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására. (2004. évi CV. törvény 41. § (1) bekezdés) 34. Tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok és hatáskörök 34.1 A tűzoltás és a műszaki mentés kötelező közszolgáltatási feladata, ha rendelkezik készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal. (1990. évi LXV. törvény 8. § (1), 1996. évi XXXI. törvény 2. § (2) bekezdés) 34.2 Feladata a tűzjelzés fogadásának biztosítása és az ezzel kapcsolatos költségek fedezése. (1996. évi XXXI. törvény 5. § (4) bekezdés) 34.3 A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes egyetértésével megszüntetheti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. (1996. évi XXXI. törvény 28. § (1) a) pont)


26


13-17. szakasz

34.4 A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket. (1996. évi XXXI. törvény 28. § (1) c) pont) 34.5 A területi katasztrófavédelmi szerv véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket. (1996. évi XXXI. törvény 28. § (1) d) pont) 34.6 Beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot. (1996. évi XXXI. törvény 28. § (1) a) pont) 34.7 Feladata az oltóvíznyerési lehetőség biztosítása. (1996. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdés) 34.8 Részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában. (1996. évi XXXI. törvény 29. § (3) bekezdés) 34.9 Kezdeményezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternél az önkéntes tűzoltóság működési területének megállapítását. (1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) bekezdés) 35. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 35.1 A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. (1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdés) 35.2 Biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását. (1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) b) pont) 35.3 Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. (1991. évi XX. törvény 133. § b) pont) 35.4 Megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (1997. évi CLIV. törvény 152. § (2) bekezdés) 35.5 Dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket. (1997. évi CLIV. törvény 153. § (2) bekezdés) 35.6 Biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését. (1997. évi CLIV. törvény 152. § (3) bekezdés) 35.7 A külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti ellátási területen teljesítik. (2006. évi CXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés) 35.8 A feladatátadási szerződést az (1) bekezdés szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladatot átvállaló szolgáltatóval. (2006. évi CXXXII. törvény 2. § (4) bekezdés) 35.9 Folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát. (1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) c) pont) 36. Szociális feladat- és hatáskörök 36.1 Szociális vállalkozással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 36.1.1 A működési engedély iránti kérelmében köteles megjelölni azt a működést engedélyező szervet, amely előtt ugyanazon szolgáltató, intézmény által nyújtani kívánt gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, vagy ugyanazon intézmény székhelyének, telephelyének engedélyezése iránt eljárás van


27


13-17. szakasz

folyamatban, ha a szolgáltató, intézmény, illetve telephely ágazati azonosítóval nem rendelkezik. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdés) 36.1.2 Tizenöt napon belül köteles kérni a működési engedély módosítását, ha a 2/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével megváltoznak. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 2/C. § (1) bekezdés) 36.1.3 A fenntartó Köteles tizenöt napon belül a városi jegyzőnek bejelenteni, ha a működési engedély alapjául szolgáló lényeges körülmények megváltoznak. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 2/C. § (4) bekezdés) 36.1.4 A nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemhez csatolni kell az e §-ban megjelölteket. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) 36.1.5 Az elvi működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolnia kell az e bekezdésben foglaltakat. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés) 36.1.6 A bentlakásos szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemben meg kell jelölnie az elvi működési engedély ügyszámát, és a kérelemhez csatolnia kell az e bekezdésben megjelölteket. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés) 36.1.7 Ha a szociális intézmény székhelyén kívül a telephelyén is személyes gondoskodást nyújtó intézményi tevékenységet kíván folytatni, a telephely működéséhez külön működési engedélyt kell kérelmeznie. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdés) 36.1.8 Az ellátást a tulajdonos (haszonélvező) hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben az engedély nélküli szolgáltatást nyújtották. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 20/C. § (1) bekezdés) 36.1.9 A külön jogszabályban meghatározott nem emelt szintű szolgáltatást köteles biztosítani abban az esetben is, ha a tartós bentlakásos intézményi szolgáltatás korábbi működtetője az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat nyújtott. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 20/C. § (4) bekezdés) 36.1.10 A működési engedélyben megállapított ideig gyakorolja a fenntartói jogokat, és külön jogszabály rendelkezései szerint megállapítja a térítési díjakat. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 20/C. § (5) bekezdés) 36.1.11 A normatív állami hozzájárulást a szociális szolgáltató elsődleges ellátási területe, illetve a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Igazgatóságnál a) a tárgyévet megelőző évben jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén tárgyév március 10-éig, b) az a) pontban nem említett esetben a működési engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül igényelheti. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22. § (3), (4) bekezdés) 36.1.12 A szolgáltató, illetve az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján - a 7. számú melléklet szerinti adatlap segítségével – a) a tárgyévet követő év január 31-éig a tárgyévben, b) a szolgáltató, illetve az intézmény megszűnése és fenntartóváltozás esetén a működési engedély visszavonásáról, illetve módosításáról, ismételt kiadásáról szóló határozat végrehajthatóvá válását követő tizenöt napon belül a tárgyévben igénybe vett feladatellátási normatív hozzájárulással - ideértve a normatívaelőleget is - a tényleges feladatmutatók alapján elszámol az Igazgatóságnak (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/A. § (1) bekezdés) 36.1.13 A fenntartó a tárgyévben igénybe vett képzési normatív hozzájárulással - a 9. számú melléklet szerinti adatlap segítségével – a) a tárgyévet követő év január 31-éig, b) a szolgáltató, illetve az intézmény megszűnése és fenntartóváltozás esetén a működési engedély visszavonásáról szóló határozat végrehajthatóvá válását követő 15 napon belül számol el. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/A. § (2) bekezdés)


28


13-17. szakasz

36.1.14 Az igénybe vett normatív állami hozzájárulás miatt könyvvizsgálatra kötelezett az éves elszámoláshoz köteles csatolni a könyvvizsgálói jelentést. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/A. § (8) bekezdés) 36.1.15 Igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes előirányzat után, ha az igényelt normatív állami hozzájárulások összege legalább három százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető összeget. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/C. § (1) bekezdés) 36.1.16 Amennyiben a normatív állami hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét nem alapfeladatának ellátására - képzési normatív hozzájárulás esetén nem a költségvetési törvényben meghatározott célra - fordította, köteles ennek az összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/C. § (5) bekezdés) 36.1.17 Ha a visszafizetési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul igénybe vett összeg után a 2004. évi CXL. törvény szerint késedelmi pótlékot köteles fizetni. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 22/C. § (6) bekezdés) 36.2 Szociális ellátással kapcsolatos általános feladat- és hatáskörök 36.2.1 Feladata a szociális ellátás feltételeinek biztosítása. (1993. évi III. törvény 2. §-a) 36.2.2 Tájékoztatást nyújt a) az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról, b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről. (1993. évi III. törvény 4/A. § (1), 5. § (2) bekezdés) 36.2.3 Köteles az arra rászorulónak - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdés) 36.2.4 Haladéktalanul értesíti az ellátást biztosító az 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (1993. évi III. törvény 7. § (2) bekezdés) 36.2.5 Rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait. (1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdés) 36.2.6 Ha hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. (1993. évi III. törvény 10. § (6) bekezdés) 36.2.7 A törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. (1993. évi III. törvény 17. § (1) bekezdés) 36.2.8 A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (1993. évi III. törvény 17. § (3) bekezdés)


29


13-17. szakasz

36.2.9 Ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. (1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdés) 36.2.10 Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a) ingatlan esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ingatlan fekvése szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, b) b) vagyoni értékű jog esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével, c) c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §-a) 36.3 Szociális ellátásokkal kapcsolatos nyilvántartások 36.3.1 Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat. (1993. évi III. törvény 20/B. §-a) 36.3.2 Biztosítani kell az 1993. évi III. törvény 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartásba való betekintési, helyesbítési vagy törlési jogát annak a személynek, aki a nyilvántartásban szerepel. (1993. évi III. törvény 22. §-a) 36.3.3 Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18. és a 20. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. (1993. évi III. törvény 23. §-a) 36.3.4 A szociális igazgatási eljárás során adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából. (1993. évi III. törvény 24. § (3) bekezdés) 36.4 Pénzbeli szociális ellátások 36.4.1 Szociális rászorultság esetén az Szt-ben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint a) az 1993. évi III. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, b) az 1993. évi III. törvény 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, c) átmeneti segélyt, d) temetési segélyt állapít meg. (1993. évi III. törvény 25. § (3) b) pont) 36.4.2 Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdés) 36.4.3 Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (1993. évi III. törvény 25. § (5) bekezdés)


30


13-17. szakasz

36.4.4 A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálnia, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott. (1993. évi III. törvény 25. § (6) bekezdés) 36.4.5 A felülvizsgálatot a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre, b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni. (1993. évi III. törvény 25. § (8) bekezdés) 36.4.6 Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege az 1993. évi III. törvény 25. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától, b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. (1993. évi III. törvény 25. § (9) bekezdés) 36.4.7 Ha az 1993. évi III. törvény 25. § (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (1993. évi III. törvény 25. § (10) bekezdés) 36.4.8 A jövedelemszámításnál a) az 1993. évi III. törvény 25. § (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik, b) a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendelkezésre állási támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. (1993. évi III. törvény 25. § (12) bekezdés) 36.4.9 Tételes egészségügyi hozzájárulást fizet a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása alatt. (1998. évi LXVI. törvény 6. § (3) f), 6. § (5) bekezdés) 36.4.10 Rendeletben szabályozza - ha az 1993. évi III. törvény másként nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. (1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdés) 36.4.11 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet elbírálja. (1993. évi III. törvény 32/A. § (1) bekezdés) 36.5

Aktív korúak ellátása 36.5.1 Feladata a közcélú munka megszervezése. (1993. évi III. törvény 36. § (1) bekezdés) 36.5.2 A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. (1993. évi III. törvény 37/A. § (1) bekezdés) 36.5.3 Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el. A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. (1993. évi III. törvény 37/A. § (1), (3) bekezdés)


31


13-17. szakasz

36.5.4 Rendeletben szabályozza az 1993. évi III. törvény 37/D. § (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. Az együttműködés intézményi feltételeiről elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. (1993. évi III. törvény 37/D. § (3), (4) bekezdés) 36.5.5 Az 1993. évi III. törvény 35. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hajléktalan személy számára közcélú munkát szervez. (1993. évi III. törvény 37/G. § (6), (8) bekezdés) 36.6

Lakásfenntartási támogatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 36.6.1 Lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás) (1993. évi III. törvény 38. § (1) a)-c) pontjai) 36.6.2 A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (1993. évi III. törvény 38. § (8) bekezdés) 36.6.3 Rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a normatív, illetve az 1993. évi III. törvény 38. § (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja. (1993. évi III. törvény 38. § (9) bekezdés) 36.6.4 Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő, b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30% c) a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, d) az igénylés menetét úgy kell sza e) a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat ea) az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg az 1993. évi III. törvény 38. § (10) bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy eb) tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább az 1993. évi III. törvény 38. § (10) bekezdésben szereplő költségeket figyelembe kell venni. (1993. évi III. törvény 38. § (9) a)-e) pontjai) 36.6.5 Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkeznie kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. §-a) pontja) 36.6.6 Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtania, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés) 36.6.7 A készülékek (1) bekezdés szerinti működtetésének részleteiről megállapodást köt a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés)


32


13-17. szakasz

36.6.8 A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetnie. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés) 36.6.9 Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az 1993. évi III. törvény 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, hivatalból meg kell vizsgálnia, hogy fennállnak-e az 1993. évi III. törvény 38. §-a (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési határidőt az 1993. évi III. törvény 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés) 36.6.10 Annak a 23. § (1) bekezdés szerinti személynek, aki a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kapta, és az 1993. évi III. törvény 38. §-a (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatás részben vagy egészben továbbra is nyújtható kódhordozó formájában. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés) 36.7

Ápolási díjjal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 36.7.1 Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés) 36.7.2 Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (1993. évi III. törvény 42. § (2) bekezdés) 36.7.3 A módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek az 1993. évi III. törvény 43/A. § (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott díjat fizeti. (1993. évi III. törvény 43/A. § (4) bekezdés) 36.8

Átmeneti segéllyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 36.8.1 Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. (1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés) 36.8.2 Amennyiben az átmeneti segély iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálnia. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdés)

37. Természetben nyújtott szociális ellátások 37.1 Rendeletben szabályozza - a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás eljárási szabályait, formáit és értékét, - a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit. (1993. évi III. törvény 47. § (5) bekezdés) 38. Köztemetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 38.1 A köztemetés költségét a törvény 48. § (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (1993. évi III. törvény 48. § (2) bekezdés)


33


13-17. szakasz

38.2 A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (1993. évi III. törvény 48. § (3) bekezdés) 38.3 Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat az 1993. évi III. törvény 48. § (3) bekezdés szerint jár el. (1993. évi III. törvény 48. § (5) bekezdés) 39. Közgyógyellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 39.1 Az 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után térítést fizet. (1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdés) 39.2 Az 1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdése szerinti térítést a jogosultságot megállapító határozat számának, és a térítés összegének az OEP honlapján közzétett formában, jogosultanként külön történő feltüntetésével utalja át a TEP-nek. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 48. § (5) bekezdés) 39.3 Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személy az új jogosultság kezdetének időpontja előtt meghal, nem kell térítést fizetnie. (1993. évi III. törvény 53. § (2) bekezdés) 39.4 Az 1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdése szerinti térítést a jogosultságot megállapító határozat számának, és a térítés összegének az OEP honlapján közzétett formában, jogosultanként külön történő feltüntetésével utalja át a TEP-nek. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 48. § (5) bekezdés) 40. Adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 40.1 Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosultat a) adósságkezelési tanácsadásban, és b) adósságcsökkentési támogatásban részesíti. (1993. évi III. törvény 55/A. § (1) bekezdés) 40.2 Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatároznia. Ekkor arról is rendelkeznie kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdés) 40.3 Az adósságcsökkentési támogatást tovább nem folyósíthatja, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult Az adósságcsökkentési támogatást tovább nem folyósíthatja, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. (1993. évi III. törvény 55/B. § (1) bekezdés) 40.4 Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül, ismételten, nem állapíthatja meg. (1993. évi III. törvény 55/B. § (2) bekezdés) 40.5 Adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha a) az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről önkormányzati rendeletet alkot, b) adósságkezelési tanácsadást működtet, továbbá c) az adósságcsökkentési támogatás és a 38. § (5) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatás nyújtásához saját forrást különít el. 1993. évi III. törvény 55/C. § (1) 40.6 Köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. (1993. évi III. törvény 55/C. § (2) bekezdés) 40.7 Rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határát, az adósságcsökkentési támogatás mértékét, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételeket, eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. (1993. évi III. törvény 55/C. § (4) bekezdés)


34


13-17. szakasz

40.8 Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták. (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdés) 41. Szociális szolgáltatások 41.1 Biztosítja a személyes gondoskodást az 1993. évi III. törvényben, valamint a külön jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre meghatározott feltételek szerint. (1993. évi III. törvény 56. § (1) bekezdés) 41.2 Ha a módszertani intézmény vagy a konzorciumi tag szociális szolgáltató, intézmény nem jogi személy, - fenntartóként kérheti a kijelölést, illetve nyújthatja be a pályázatot [6. § (3) bekezdése, 8. § (4) bekezdése], - fenntartóként köti meg a konzorciumi szerződést [2. § (3) bekezdése] és a 11. § (3) bekezdése szerinti megállapodást, - a módszertani feladatellátással és az ehhez kapcsolódó állami támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek fenntartóként illetik, illetve terhelik, - fenntartóként fogadhatja el a kijelölést [8. § (11) bekezdése] és a kijelölés meghosszabbítását [8. § (12) bekezdése], - fenntartóként mondhat le a kijelölésről [7. § (2) bekezdésének d) pontja, 7. § (4) bekezdése], - fenntartóként köteles az adatváltozást bejelenteni [6. § (2) bekezdése]. (3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet 1. § (3) a), c), e), f), g), h)pontjai) 41.3 Rendeletében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése) 41.4 Az alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (1993. évi III. törvény 59. § (1) bekezdés) 41.5 A szociális rászorultságot a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, b) támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. (1993. évi III. törvény 59/A. § (1) bekezdés) 42. Étkeztetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 42.1 Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (1993. évi III. törvény 62. § (1) bekezdés) 42.2 Az 1993. évi III. törvény 62. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzetet nem határozhat meg. (1993. évi III. törvény 62. § (2) bekezdés) 43. Házi segítségnyújtással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 43.1 Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (1993. évi III. törvény 63. § (1) bekezdés) 43.2 A házi segítségnyújtás keretében biztosítania kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,


35


13-17. szakasz

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (1993. évi III. törvény 63. § (2) bekezdés) 43.3 Az 1993. évi III. törvény 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (1993. évi III. törvény 63. § (9) bekezdés) 44. Családsegítéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 44.1 A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdés) 44.2 A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. (1993. évi III. törvény 64. § (5) bekezdés) 45. Közösségi ellátások 45.1 A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell az e §-ban meghatározottakat. (1993. évi III. törvény 65/A. § (2)-(3) bekezdések) 46. Utcai szociális munka 46.1 Az utcai szociális munka keretében biztosítja az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (1993. évi III. törvény 65/E. §-a) 47. Személyes gondoskodás megszervezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 47.1 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a (4) bekezdés szerinti időtartamon belüli helyszínre érkezését. (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 28. § (1) a)-b) pontjai) 47.2 Köteles biztosítani: - étkeztetést - házi segítségnyújtást - állandó lakosainak számától függően az 1993. évi III. törvény 86. § (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat - fent nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. (1993. évi III. törvény 86. § (1) b)-e) pontjai)


36


13-17. szakasz

47.3 Köteles gondoskodni - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására az 1993. évi III. törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, - a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, 1993. évi III. törvény 88. § (1) 47.4 Saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. (1993. évi III. törvény 90. § (2) bekezdés) 47.5 Az intézményt fenntartó önkormányzatként az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. (1993. évi III. törvény 90. § (3) bekezdés) 47.6 Ellátási kötelezettségének a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. (1993. évi III. törvény 91. §-a) 47.7 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. (1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés) 47.8 Ha törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; g) ) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket. (1993. évi III. törvény 92. § (2) bekezdés) 47.9 A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdés) 47.10 A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) ) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (1993. évi III. törvény 92. § (4) bekezdés) 47.11 A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. (1993. évi III. törvény 92. § (5) bekezdés) 47.12 A törvény 92. § (4) bekezdésben foglaltakon túl a koncepció tartalmazza különösen


37


13-17. szakasz

a)

az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. (1993. évi III. törvény 92. § (6) bekezdés) 47.13 A szolgáltatástervezési koncepciót az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket lehetőség szerint figyelembe veszi. (1993. évi III. törvény 92. § (7) bekezdés) 47.14 A szolgáltatástervezési koncepciót az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket lehetőség szerint figyelembe veszi. (1993. évi III. törvény 92. § (7) bekezdés) 47.15 A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját előzetesen véleményezi. (1993. évi III. törvény 92. § (8) bekezdés) 47.16 A szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztető bizottság is megtárgyal. (1993. évi III. törvény 92. § (8) bekezdés) 47.17 A szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a működési területén lévő szolgáltatástervezési koncepciót készítő - települési önkormányzattal és a szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. (1993. évi III. törvény 92. § (8) bekezdés) 47.18 Egyeztetést tartanak, ha a szolgáltatásszervezési koncepció tervezetek nincsenek összhangban. (1993. évi III. törvény 92. § (9) bekezdés) 47.19 A jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a szociális ágazat irányításáért felelős minisztériumnak. (1993. évi III. törvény 92. § (10) bekezdés) 48. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 48.1 Köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok meghirdetésével nyújt segítséget az 1993. évi III. törvény 131. §-a szerint. (1993. évi III. törvény 92/A. § (3) bekezdés) 48.2 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójaként a) meghatározza az intézményi térítési díjat; b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét; c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet; d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét; e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről; f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat; g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról; h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása; i) szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. (1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés) 48.3 A szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek. (1993. évi III. törvény 92/B. § (2) bekezdés) 48.4 Ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről. (1993. évi III. törvény 92/B. § (3) bekezdés)

49. A szociális szolgáltatások engedélyezése


38


13-17. szakasz

49.1 Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. (1993. évi III. törvény 92/K. § (5) bekezdés) 50. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásával kapcsolatos feladat-és hatáskörök 50.1 A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások támogatására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolhatók a támogatási rendszer működtetésével összefüggő kiadások, amelyek mértéke nem haladhatja meg a fejezeti kezelésű előirányzat 4 százalékát. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés) 50.2 Pályázatot a szolgáltató fenntartója nyújthatja be. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés) 50.3 Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásként egy szolgáltató támogatására nyújthat be pályázatot. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés) 50.4 A pályázathoz csatolni kell az e bekezdésben meghatározott dokumentumokat. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés) 50.5 Meghívásos és fejlesztési pályázat esetén csatolni kell a pályázathoz a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy vállalja a megfelelő jogerős működési engedélynek a pályázati kiírásban meghatározott időpontig történő beszerzését. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4), 9. § (3) bekezdés) 50.6 A finanszírozási szerződésben a fenntartó kötelezettséget vállal arra, hogy a szolgáltatást a jogszabályokban és a finanszírozási szerződésben meghatározottaknak megfelelően biztosítja. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés) 50.7 A finanszírozási szerződés megkötésének feltétele az e bekezdésben foglaltak teljesülése. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés) 50.8 A fenntartó 15 napon belül köteles bejelenteni, ha a 10. § (6) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatok vagy a fenntartó valamelyik bankszámlaszáma megváltozik. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni a megváltozott adattal kapcsolatos - 10. § (2) bekezdése szerinti - iratokat. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés) 50.9 A fenntartó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha fenntartóváltozás miatt kérelmet nyújtottak be a működést engedélyező szervhez. A bejelentéshez csatolni kell a fenntartóváltozással kapcsolatos - 10. § (2) bekezdése szerinti - iratokat, a működési engedély módosítása, ismételt kiadása iránti kérelemnek a működést engedélyező szerv által érkeztetett példányát és az új fenntartónak a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi-gazdálkodási tervét. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés) 50.10 A finanszírozási szerződés megkötését követően meginduló csőd-, felszámolási, végrehajtási, illetve adósságrendezési eljárásról a fenntartó legkésőbb 5 napon belül köteles tájékoztatni az FSZH-t. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés) 50.11 Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a fenntartó negyedévente - a naptári negyedév második hónapjának utolsó napjáig - kérheti a vállalt feladatmutató évközi módosítását. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés) 50.12 Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások esetén a fenntartó a finanszírozási időszakon belül minden év szeptember 30-ig köteles bejelenteni az FSZH-nak a következő évre vállalt feladatmutatót. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés) 50.13 Az FSZH és a fenntartó a feltételekről a 8. § (6) bekezdésében foglaltak szerint egyeztethet. Az egyeztetés lefolytatását a fenntartó az ajánlat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, a javaslatainak egyidejű megküldésével kezdeményezheti az FSZH-nál. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés) 50.14 A fenntartó a finanszírozási szerződést 90 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés) 50.15 A fenntartó a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a működési támogatást az esedékességet követő 30 napon belül nem folyósítják, a 16. § (8)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés) 50.16 A fenntartó évente, a tárgyévet követő év február 28-ig, a finanszírozási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül elszámolást nyújt be a folyósító


39


13-17. szakasz

igazgatósághoz a tárgyévben igénybe vett működési támogatásról. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés) 50.17 A fenntartó az ellenőrzési jegyzőkönyvre a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehet. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés) 50.18 A fenntartó köteles a működési támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdés) 50.19 A működési támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a fenntartó a) a szükséges nyilatkozatok bármelyikét visszavonta b) a pályázatban vagy ahhoz csatolt iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 19. § (6) bekezdés) 50.20 A fenntartó a visszafizetendő működési támogatás összege után - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a folyósítás időpontjától kezdődően kamatot fizet. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés) 51. Szociális intézményi jogviszony 51.1 Határozattal dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről. (1993. évi III. törvény 94. § (1) a) pont) 51.2 Fenntartóként az 1993. évi III. törvény 94/A. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkezhet az általa fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről való döntés meghozatalára jogosultról. (1993. évi III. törvény 94/A. § (1) bekezdés) 51.3 Értesíteni kell az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét beutaló határozat egy példányának megküldésével. (1993. évi III. törvény 94/A. § (4) bekezdés) 51.4 Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az elutasított kérelemről határozattal dönt. (1993. évi III. törvény 94/D. § (2) bekezdés) 51.5 Külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. (1993. évi III. törvény 94/K. § (5) bekezdés) 51.6 Megvizsgálja, hogy a beutalás feltételei továbbra is fennállnak-e, ha a bentlakásos szociális intézményi elhelyezés határozott időre szól. Ennek eldöntéséhez a beutalt kezelő orvosának szakvéleményét is ki kell kérni. (1993. évi III. törvény 108. § (1) bekezdés) 51.7 Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti. (1993. évi III. törvény 108. § (3) bekezdés) 51.8 Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át. (1993. évi III. törvény 108. § (4) bekezdés) 51.9 Határozattal dönt az áthelyezésről. (1993. évi III. törvény 109. § (3) bekezdés) 51.10 Be kell szerezni az 1993. évi III. törvény 109. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést megszünteti. (1993. évi III. törvény 109. § (4) bekezdés) 51.11 Ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. (1993. évi III. törvény 114. § (3) bekezdés) 51.12 Mint az intézményt fenntartó, megállapítja az 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdésében szabályozott intézményi térítési díjat. (29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés)


40


13-17. szakasz

51.13 A tartós bentlakásos intézményben, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben a napi intézményi térítési díj mellett havi intézményi térítési díjat is meg kell határoznia úgy, hogy a havi intézményi térítési díj a napi intézményi térítési díjnak a harmincszorosa. E térítési díjat intézményenként, telephelyenként és épületenként is meghatározhatja. (29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. § (6), (7) bekezdés) 51.14 Rendeletében a jogszabályban meghatározottaktól eltérően rendelkezhet a személyi térítési díj megfizetésének módjáról. (29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés) 51.15 Határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről, ha a jogosult annak összegét vitatja vagy csökkentését, illetve elengedését kéri. (1993. évi III. törvény 115. § (4) bekezdés) 51.16 Rendelkezik a térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról. (1993. évi III. törvény 115. § (7) bekezdés) 51.17 Az intézményi térítési díjat az 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (1993. évi III. törvény 115. § (10) bekezdés) 51.18 Térítésmentesen kell biztosítani a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, ) a népkonyhán történő étkeztetést, a családsegítést, a közösségi ellátásokat, az utcai szociális munkát, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást. (1993. évi III. törvény 115/A. §-a) 51.19 Az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét szabadon állapítja meg. (1993. évi III. törvény 116. § (2) bekezdés) 51.20 A személyi térítési díj nem haladhatja meg az e bekezdésben foglaltakat. (1993. évi III. törvény 116. § (3) bekezdés) 51.21 A személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. (1993. évi III. törvény 117. § (3) bekezdés) 52. Szerződéses szociális ellátás 52.1 A szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. (1993. évi III. törvény 120. §-a) 52.2 Az ellátási szerződést - az 1993. évi III. törvényben meghatározott tartalommal - írásban kell megkötni. (1993. évi III. törvény 121. § (1)-(2) bekezdései) 52.3 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójaként az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján - elvégeztetheti. (1993. évi III. törvény 122/A. § (1) bekezdés) 52.4 A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződést e bekezdésben foglaltak szerint kell megkötni. (1993. évi III. törvény 122/B. § (1) bekezdés) 52.5 Amennyiben a szolgáltató nem megfelelő színvonalon végzi a tevékenységét, felszólítja a szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítésre, majd kezdeményezi a szerződés felmondását. (1993. évi III. törvény 122/B. § (2) bekezdés) 52.6 Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni. (1993. évi III. törvény 122/C. § (1)bekezdés) 52.7 A pályázatok eredményéről, a bizottság döntéséről értesíti a pályázókat. (1993. évi III. törvény 122/C. § (3) bekezdés) 53. Szociális ellátás finanszírozása 53.1 A központi költségvetés részére a költségviselés arányában visszafizeti a jogosulatlanul, illetve rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli szociális ellátás [17. § (1) bekezdés a) pontja] megtérítésével befolyt összeget. (1993. évi III. törvény 124. § (6) bekezdés)


41


13-17. szakasz

53.2 Ha a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt jogutódlással egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást köteles a központi költségvetésnek 2 éven keresztül - folyamatosan megtéríteni. (1993. évi III. törvény 127/A. § (1) bekezdés) 53.3 Ha a fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított 3 hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltató, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott szociális szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást köteles a központi költségvetésnek 2 éven keresztül - folyamatosan - megtéríteni. (1993. évi III. törvény 127/A. § (2) bekezdés) 53.4 Megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végzők díjazását. (1991. évi XX. törvény 135. § o) pont) 54. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör 54.1 Évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot. (1991. évi XX. törvény 133. § a) pont) 54.2 Évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot. (1991. évi XX. törvény 133. § c) pont) 55. Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, más kulturális tevékenységgel, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat és hatáskörök 55.1 Általános feladat- és hatáskör 55.1.1 A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat ellátja. (1991. évi XX. törvény 111. § (1) bekezdés) 55.1.2 Az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, testnevelési, valamint sportintézmények, egyéb szervezetek tekintetében fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el. (1991. évi XX. törvény 111. § (2) bekezdés) 55.1.3 Határoz az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények elnevezéséről külön jogszabályban meghatározottak szerint. (1991. évi XX. törvény 119. §-a) 55.2 Közművelődéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 55.2.1 Köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet a lakosság művelődése érdekében. (1991. évi XX. törvény 107. §-a) 55.2.2 Feladata a közművelődés feltételeinek biztosítása. (1997. évi CXL. törvény 73. § (2) bekezdés) 55.2.3 Működtethet közösségi színtért, közművelődési intézményt. (1997. évi CXL. törvény 75. §-a) 55.2.4 Kötelező feladata a közművelődési tevékenység támogatása. (1997. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdés) 55.2.5 A helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy az 1997. évi CXL. törvény 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. (1997. évi CXL. törvény 77. §-a) 55.2.6 A közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. (1997. évi CXL. törvény 78. § (1)-(2) bekezdés) 55.2.7 Biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak. (1997. évi CXL. törvény 78. § (3) bekezdés)


42


55.2.8

55.2.9

55.2.10

55.2.11

55.2.12

55.2.13

55.2.14

55.2.15

13-17. szakasz

Indokolt esetben engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér vagy közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb két hónap időtartamú szüneteltetését. (1997. évi CXL. törvény 78. § (4) bekezdés) Ha közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési szolgáltatásokat. (1997. évi CXL. törvény 78. § (4) bekezdés) Az e törvényben foglaltak alapján, mint fenntartó: - meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait, - kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését, - biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket, - kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetési jogok gyakorlóját. (1997. évi CXL. törvény 78. § (5) bekezdés) A rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat.( 1997. évi CXL. törvény 80. §-a) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell. (1997. évi CXL. törvény 81. § (1) bekezdés) Az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működtetésének biztosítása kötelező feladata. (1997. évi CXL. törvény 84. § (2) bekezdés) A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében: - elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását, - együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervezetekkel, együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel, - közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít, - részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat, - gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel, - elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását, - végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését. (1997. évi CXL. törvény 85. §-a) Rendeletben határozza meg: - közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását, - szakmai tanácsadás és szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét. (1997. évi CXL. törvény 86. §-a)


43


55.3

13-17. szakasz

Közgyűjteménnyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 55.3.1 A felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani. (1991. évi XX. törvény 108. § (1) bekezdés) 55.3.2 Jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát. (1991. évi XX. törvény 113. §-a) 55.3.3 Ellátja az önkormányzati múzeum fenntartásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti kötelezettségeit. (1991. évi XX. törvény 114. §-a) 55.3.4 Múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelméről. (1997. évi CXL. törvény 45. § (1) bekezdés) 55.3.5 Megyei múzeumot alapíthat illetve jelölhet ki a fenntartásában lévő múzeumok közül. (1997. évi CXL. törvény 45. § (5) bekezdés) 55.3.6 Pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - igazgatót bíz meg, illetőleg visszavonja a megbízást. (1997. évi CXL. törvény 45. § (5) bekezdés) 55.3.7 Kinevezi, illetőleg felmenti a területi, illetve a tematikus múzeum igazgatóját a miniszter véleményének kikérése után. (1997. évi CXL. törvény 46. § (2), 47. § (2) bekezdés) 55.3.8 Megbízza, illetve visszavonja megbízását a közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjének. (1997. évi CXL. törvény 48. § (4) bekezdés) 55.3.9 A természet és a társadalom - így az önkormányzat területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását köteles biztosítani. (1991. évi XX. törvény 108. § (2) a) pont) 55.3.10 Egyetértési jogot gyakorol a megszűnt múzeum anyagának elhelyezésére szolgáló más közgyűjtemény kijelölésével kapcsolatban. (1991. évi XX. törvény 115. §-a) 55.3.11 Feladata a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése. (1997. évi CXL. törvény 53. § (2) bekezdés) 55.3.12 A települési könyvtár megszüntetése esetén a döntés előkészítése során beszerzi és a döntéshozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét. (1997. évi CXL. törvény 54. § (6) bekezdés) 55.3.13 Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról. (1997. évi CXL. törvény 54. § (7) bekezdés) 55.3.14 A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges. (1997. évi CXL. törvény 54. § (8) bekezdés) 55.3.15 A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása kötelező feladata, melyet a törvényben meghatározott formákban teljesíthet. (1997. évi CXL. törvény 64. § (1) bekezdés) 55.3.16 Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, kötelesek a könyvtár működéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani. (1997. évi CXL. törvény 64. § (4) bekezdés) 55.3.17 Mint fenntartó az e törvényben foglaltak alapján: - meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát, - kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, - biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, - jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et, - az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét, - biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát, - ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat. (1997. évi CXL. törvény 68. §-a)


44


55.3.18

55.3.19

55.3.20

55.3.21

55.3.22

55.3.23

55.3.24

55.3.25

55.3.26

55.3.27

55.3.28 55.3.29

55.3.30 55.3.31 55.3.32

55.4

13-17. szakasz

Köteles biztosítani, hogy a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatást az e rendeletben előírt célra használják fel, és az adott intézmény (színtér) a központi támogatáshoz, az önrésszel együtt - a támogatási összegnek az önkormányzat számlájára történő megérkezésétől számított - nyolc banki napon belül hozzáférhessen. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 5. § (1) bekezdés) Biztosítania kell a rendelkezésére bocsátott támogatás elkülönített kezelését és analitikus nyilvántartását annak érdekében, hogy a támogatás tényleges felhasználása tételesen ellenőrizhető legyen. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés) A támogatások felhasználásáról a tárgyév december hó 31-ei fordulónappal a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 5. § (3) bekezdés) Amennyiben a részére megítélt érdekeltségnövelő támogatáshoz rendelt önrészt csökkenti, abban az esetben csak az önrész eredeti előirányzatának tényleges pénzügyi teljesítése után számított érdekeltségnövelő támogatásra jogosult, a különbözetet köteles a központi költségvetésbe visszautalni. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 5. § (4) bekezdés) Ha az érdekeltségnövelő támogatást és az ahhoz kapcsolódó önrészt, részben vagy egészben nem a megjelölt feladatra használta fel, akkor az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 5. § (5) bekezdés) Minden év március 25-éig nyújthatja be pályázatát a területileg illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) útján a Minisztériumnak. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (3) bekezdés) Minden év február 20-áig értesíti a könyvtára által a tárgyévet megelőző esztendőben állománygyarapításra fordított összegről a területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtárat. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 7. § (2) bekezdés) Minden év február 20-áig értesíti a Könyvtári Intézetet a könyvtára által a tárgyévet megelőző évben állománygyarapításra fordított összegről. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 7. § (4) bekezdés) Minden év március 25-éig nyújthatja be támogatási igényét - az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és csatolt dokumentumok megküldésével - a területileg illetékes Igazgatóság útján a Magyar Művelődési Intézetnek. (4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet 9. § (1) bekezdés) A tulajdonában lévő muzeális emlék, illetőleg levéltári anyag tekintetében a vagyon feletti rendelkezési jogát a külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályi szerint gyakorolhatja. (1991. évi XX. törvény 120. §-a) Jóváhagyja az önkormányzati levéltár munkatervét, illetőleg beszámolóját. (1991. évi XX. törvény 116. §-a) Ellátja az önkormányzati levéltár fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és ellátja kötelezettségeit. (1991. évi XX. törvény 117. §-a) Egyetértési jogot gyakorol a megszűnő önkormányzati levéltár anyagának elhelyezésével kapcsolatban. (1991. évi XX. törvény 118. §-a) Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatban. (1991. évi XX. törvény 118. §-a) A területén működő, illetőleg működött települési önkormányzati szervek és nem központi állami szervek, valamint saját történeti értékű iratai, továbbá az egyéb helyi jellegű levéltári anyag átvételét, gyűjtését és őrzését, feldolgozását és kutathatóságát köteles biztosítani. (1991. évi XX. törvény 108. § (2) b) pont)

Művészettel kapcsolatos feladat- és hatáskörök


45


55.4.1

55.4.2 55.4.3

55.4.4

55.5

13-17. szakasz

Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról. (1991. évi XX. törvény 109. § (1) bekezdés) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. (1991. évi XX. törvény 109. § (2) bekezdés) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat, szakvélemény kikérésével - védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van. (1991. évi XX. törvény 109. § (3) bekezdés) A művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészi értékek létrehozásának, megőrzésének segítése önként vállalt feladat lehet. (1991. évi XX. törvény 121. § b) pont)

Kulturális tevékenységgel kapcsolatos feladat- és hatáskör 55.5.1.1 A közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása önként vállalt feladata lehet. (1991. évi XX. törvény 121. § a) pont) 55.5.1.2 Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthetik az előadó-művészeti tevékenység feltételeit előadóművészeti szervezet fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés). (2008. évi XCIX. törvény 3. § (1), (2) bekezdés) 55.5.1.3 Benyújtja az előadó-művészeti szervezet fenntartójaként a nyilvántartásba vételi kérelmet. (2008. évi XCIX. törvény 8. § (1) bekezdés, 7/2009. (III.4.) OKM rendelet 1. § (1) bekezdés) 55.5.1.4 A nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadó-művészeti államigazgatási szervnek a változástól (annak ismertté válásától) számított tizenöt napon belül. (2008. évi XCIX. törvény 12. § (1) bekezdés) 55.5.1.5 A besorolást követően évente március 31-ig köteles a külön jogszabályban meghatározott besorolási adatlap szerint adatot szolgáltatni. (2008. évi XCIX. törvény 12. § (2) bekezdés, 7/2009. (III.4.) OKM rendelet 5. § (1) bekezdés) 55.5.1.6 A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a következő év június 30-ig kell elszámolni. (2008. évi XCIX. törvény 22. §-a) 55.5.1.7 A 22. §-ban foglaltakon túlmenően a támogatásban részesült előadó-művészeti szervezet fenntartójaként (amennyiben több előadó-művészeti szervezetet tart fenn, szervezetenként), a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít. (2008. évi XCIX. törvény 23. § (1) bekezdés)

56. Testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 56.6 Meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról. (2004. évi I. törvény 55. § (1) a) pont) 56.7 Együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel. (2004. évi I. törvény 55. § (1) b) pont) 56.8 Fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket (2004. évi I. törvény 55. § (1) c) pont) 56.9 Megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2004. évi I. törvény 55. § (1) d) pont)


46


13-17. szakasz

56.10 Biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (2004. évi I. törvény 55. § (2) bekezdés) 56.11 Segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit. (2004. évi I. törvény 55. § (3) a) pont) 56.12 Közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében. (2004. évi I. törvény 55. § (3) b) pont) 56.13 Segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára. (2004. évi I. törvény 55. § (3) c) pont) 56.14 Adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban. (2004. évi I. törvény 55. § (3) d) pont) 56.15 Ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat. (2004. évi I. törvény 55. § (3) e) pont) 56.16 Közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében. (2004. évi I. törvény 55. § (3) f) pont) 56.17 Közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (2004. évi I. törvény 55. § (3) g) pont) 56.18 Rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. (2004. évi I. törvény 55. § (6) bekezdés) 56.19 Ha az iskola nem rendelkezik tornateremmel vagy torna szobával, a helyi települési adottságoknak megfelelően biztosítja a mindennapos testedzéshez szükséges feltételeket. (16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés) 56.20 A fenntartásában működő másik iskola, kollégium tornatermét, tornaszobáját - kérelemre köteles a mindennapos testedzés céljaira rendelkezésre bocsátani. (16/2004. (V. 18.) OMGyISM együttes rendelet 4. § (2) bekezdés) 56.21 A fenntartásában működő települési sportlétesítmény igénybevételét a mindennapos testedzés céljaira, annak teljesítéséhez szükséges időtartamban, az iskolával kötött megállapodás alapján, ellenszolgáltatás nélkül köteles biztosítani az iskola és az iskolai sportkör részére. (16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet 4. § (4) bekezdés) 57. Közúti, légi és vizi közlekedés 57.1 A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról gondoskodik. (1988. évi I. törvény 8. § (1), 9. § (2) bekezdés) 57.2 A közlekedési hatóság rendelkezése alapján a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítását - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti, vagy elvégeztetheti. (1988. évi I. törvény 12. § (4) bekezdés) 57.3 A hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja. (1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdés) 57.4 Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen díj és pótdíj szedését rendelheti el. (1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdés) 57.5 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást (1988. évi I. törvény 15. § (5) bekezdés) 57.6 A (3) bekezdés szerinti díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azt a közút kezelőjeként vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet bírósági úton érvényesítheti. (1988. évi I. törvény 15. § (6) bekezdés) 57.7 Feladata - az érdekeltek bevonásával - a védekezés és mentés irányítása, ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel (1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdés) 57.8 A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben állapíthatja meg. (1988. évi I. törvény 19. § (2) bekezdés)


47


13-17. szakasz

57.9 Kezeli a helyi közutakat, ha azt nem adta koncesszióba, ill. nem kötött rá üzemeltetési, karbantartási szerződést. (1988. évi I. törvény 33. § (1) c) pont) 57.10 A közút kezelőjeként a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. Az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. (1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés) 57.11 A díjfizetés ellenőrzésének elősegítése érdekében a díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről. Az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervnek. (1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés) 57.12 Meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedése esetén közútkezelői hozzájárulást ad helyi közút esetén az e rendeletben foglaltak szerint. (26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet 3. § (2)-(5), (8), 4. § (1), (3)-(5), 5. § (7), 6. § (2) bekezdés) 57.13 A településrendezési tervek figyelembevételével osztályba sorolja a helyi közutakat. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 3. § (6) bekezdés) 57.14 Feladata a helyi közútnak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott útosztályok valamelyikébe történő besorolása - a településrendezési tervvel összhangban -. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 3. § (7) bekezdés) 57.15 Ha a közút területén kijelölt várakozóhelyen, várakozási vagy korlátozott várakozási övezetben díjat szednek, a kihelyezett tájékoztatást adó táblán, az alatta elhelyezett kiegészítő táblán, illetve külön szöveges tájékoztató táblán - fel kell tüntetnie az e bekezdésben meghatározott adatokat. (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 8. § (1) bekezdés) 57.16 Jogosult a kezelésében lévő közúton álló, ill. tárolt járművek elszállítására a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdés) 57.17 A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal az alapvetően lakossági érdeket szolgáló közút építésére együttműködhet. (1988. évi I. törvény 31. § (1) bekezdés) 57.18 Ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti. (1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdés) 57.19 Az általa kezelt közutak tekintetében gondoskodik arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. (1988. évi I. törvény 34. § (1) bekezdés) 57.20 A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell. (1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdés) 57.21 Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével, b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, felszólítja az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra.(30/1988. (IV. 21.) MT rendelet) 57.22 Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről. (1988. évi I. törvény 34. § (5) bekezdés) 57.23 Köteles megtéríteni a közút kezelési kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint. (1988. évi I. törvény 35. §-a) 57.24 Útellenőri szolgálatot működtet. (1988. évi I. törvény 45. § (1) bekezdés) 57.25 A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (2) bekezdés)


48


13-17. szakasz

57.26 A helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (3) bekezdés) 57.27 A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként jóváhagyja. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (5) bekezdés) 57.28 A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (7) bekezdés) 57.29 A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út felújítása, korszerűsítése esetén köteles az építményt, illetőleg az útcsatlakozást érintő munkákat az eredeti színvonal mértékéig elvégezni. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 30. § (2) bekezdés) 57.30 Azt, aki az 1988. évi I. törvény 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, felszólítja a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 31. § (2) bekezdés) 57.31 Az ingatlan tulajdonosát az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja. (30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 33. § (2) bekezdés) 57.32 Az utak forgalmának szabályozása - a rendelet 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel a feladata, amennyiben az út kezelője. (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (1) bekezdés) 57.33 Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton, valamint a helyi közutat keresztező az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelőjének a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni. és kivételekkel a feladata, amennyiben az út kezelője. (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (2) bekezdés) 57.34 Gondoskodik a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséről. Viseli a létesítési, elhelyezési, építési, áthelyezési, fenntartási és jogszabályban meghatározott üzemeltetési költségeket, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (5), (10) bekezdés) 57.35 A közúti jelzésekről nyilvántartást vezet. (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 6. § (1) bekezdés) 57.36 A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében - a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében - a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki, valamint e korlátozások esetében a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be az e §-ban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 10/A. § (1) bekezdés) 57.37 Törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetésére koncessziós pályázatot írhat ki a törvényben meghatározottak szerint. (1988. évi I. törvény 9/B. § (2), (4) b), (5) bekezdés) 57.38 A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére kiadandó engedélyhez egyetértését vagy egyet nem értését fejezi ki. (1995. évi XCVII. törvény 37. § (2) bekezdés) 57.39 Közös felhasználású katonai és polgári repülőtér és az állami repülések céljára szolgáló repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló engedély előtt véleményt nyilvánít. (1995. évi XCVII. törvény 37. § (3) bekezdés)


49


13-17. szakasz

57.40 A helyi közszolgáltatást megvalósító komp- és révközlekedés - önkormányzati hatáskörbe tartozó - működőképességének és fejlesztésének biztosítása. (2000. évi XLII. törvény 3. § (1) a) pont) 57.41 A rendezési tervek készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei területfejlesztési tanács - a fővárosban a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács - bevonásával. (2000. évi XLII. törvény 3. § (1) b) pont) 57.42 Személyforgalomban menetrend szerinti helyi közszolgáltatást végző hajózási engedélyes részére működési támogatást nyújthat, amellyel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szerződésben kell rögzíteni. (2000. évi XLII. törvény 3. § (2) bekezdés) 58. Vasúti közlekedés 58.1 A helyi vasúti közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti közszolgáltatásnak a térségi vasúti közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása, a helyi vasúti közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetése feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban együttműködési megállapodást köthet a közlekedésért felelős miniszterrel (2005. évi CLXXXIII. törvény 5. § (3) bekezdés) 58.2 Jóváhagyja a helyi vasúti közszolgáltatási menetrendet. (2005. évi CLXXXIII. törvény 17. §-a) 58.3 A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén rendeletben teszi közzé. (2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (6) bekezdés) 59. Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítással kapcsolatos feladat és hatáskörök 59.1 Helyi közlekedésben feladata a közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. (2004. évi XXXIII. törvény 3. § (1), (3) bekezdés) 59.1 Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter a) helyi személyszállítás helyközi (távolsági) járattal történő lebonyolítására, b) helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállításra, c) helyközi (távolsági) járat közös üzemeltetésére írásban megállapodhatnak. (2004. évi XXXIII. törvény 3. § (4) bekezdés) 59.2 A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a közszolgáltatás valamennyi feltételét - kiemelten a menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a szolgáltató esetleges veszteségeinek ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket - meg kell határozni. (2004. évi XXXIII. törvény 3. § (5) bekezdés) 59.3 A szolgáltató megállapodás szerinti megbízására helyi járat esetén jogosult. (2004. évi XXXIII. törvény 3. § (5) bekezdés) 59.4 Feladatkörébe tartozik: a) a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra) és a szolgáltatóval szemben; b) a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a köz számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése; c) társadalmilag indokolt utazási igények kielégítését szolgáló, de üzleti alapon jövedelmezően nem biztosítható szolgáltatás esetén a szolgáltató közszolgáltatási feladatra kötelezése és az abból származó veszteségeinek kiegyenlítése. (2004. évi XXXIII. törvény 4. § (1) a)-c) pontjai) 59.5 Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi és helyközi (távolsági) autóbusz-


50


13-17. szakasz

közlekedés együttesen, továbbá a közforgalmú kötöttpályás és vízi közlekedéssel integrált közlekedési rendszert alkosson az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával. (2004. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdés) 59.6 A közszolgáltatási feladatokat és a kapcsolódó követelményeket a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni: a) a lakosság életviteléhez tartozó intézményrendszer elérhetősége, eljutási lehetőségek a centrumokba (településközpontokba), vonzásközpontokba a lakosság utazási igényeinek megfelelően, b) a településfejlesztési és területfejlesztési igények, c) a szolgáltatások minőségével szemben támasztott elvárások (pl. eljutási sebesség, gyakoriság, pontosság, megbízhatóság, zsúfoltság, utasbiztonság, tisztaság), d) a mozgásukban korlátozott személyek utazási lehetőségei, e) a szolgáltatások közötti összhang és a szolgáltatók közötti együttműködés a menetrend, az átszállási lehetőségek, a jegyrendszer és az utastájékoztatás tekintetében, f) a járművek és szolgáltatási infrastruktúra színvonala, azok használata, környezeti hatások, g) a személyzettel szembeni elvárások, foglalkoztatási feltételek, g) a szolgáltatások ráfordításigénye. (2004. évi XXXIII. törvény 5. § a)-h) pontjai) 59.7 Belföldi menetrend szerinti személyszállítással - a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével - a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (1) bekezdés) 59.8 Közszolgáltatási szerződés - a 8. §-ban meghatározott kivételekkel - a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító nyilvános pályázati eljárás nyertesével köthető. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (1) bekezdés) 59.9 A pályázati felhívást az e bekezdésben meghatározott tartalommal, időben és helyen közzé kell tenni. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (2) bekezdés) 59.10 A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell: a) az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a minimális közszolgáltatási követelményeket, b) a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit, c) a tevékenység végzésével együtt járó szolgáltatói jogosultságokat és kötelezettségeket, d) a szolgáltató tevékenységét érintő más szolgáltató jogosultságairól való tájékoztatást, e) a szolgáltató birtokába vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök meghatározását, azok működtetésének és használatának feltételeit, f) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogosultságait és kötelezettségeit, g) tájékoztatást a korábbi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak teljesítményeiről és az általa alkalmazott díj- és jegyrendszerről, h) az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket, i) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit, j) minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben érvényesíteni kíván. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés) 59.11 A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az 5. §ban foglaltak alapján kell meghatározni. A feltételek körében a szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi szolgáltató munkavállalóinak, illetőleg azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (4) bekezdés) 59.12 A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén, az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján - a pályázati kiírásban meghatározott módon - előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (5) bekezdés)


51


13-17. szakasz

59.13 A pályázatok elbírálásáról beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és amennyiben van ilyen - a szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés mértékét. Az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (2004. évi XXXIII. törvény 6. § (6) bekezdés) 59.14 Pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a szolgáltató, ha az igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre - ide nem értve a fogyasztói árkiegészítést - nem válik jogosulttá. Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2004. évi XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdés) 59.15 Pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével. (2004. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdés) 59.16 Közvetlenül bízza meg közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló szolgáltatót, ha a) a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat hiányában eredménytelenül zárult, b) a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében kiválasztott szolgáltatóval ellehetetlenült, c) a korábbi szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye, d) egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága. (2004. évi XXXIII. törvény 8. § (2) bekezdés) 59.17 A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosításával új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 1 évre szólhat. (2004. évi XXXIII. törvény 8. § (3) bekezdés) 59.18 A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni. (2004. évi XXXIII. törvény 8. § (4) bekezdés) 59.19 Az (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével, amennyiben a szolgáltatást közszolgáltatási szerződés keretében már 2008. december 31-én is nyújtja. (2004. évi XXXIII. törvény 8. § (5) bekezdés) 59.20 A közszolgáltatási szerződés határozott időtartamra, de legfeljebb a tevékenység megkezdésének napjától számított 10 évre köthető meg, azzal, hogy a közszolgáltatási szerződés időtartama legfeljebb a közszolgáltatási szerződés időtartama legfeljebb a közszolgáltatási szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható. (2004. évi XXXIII. törvény 9. § (1) bekezdés) 59.21 A közszolgáltatási szerződés aláírására jogosult. (2004. évi XXXIII. törvény 9. § (1) bekezdés) 59.22 A szerződésnek az e bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia. (2004. évi XXXIII. törvény 9. § (2) a)-j) pont) 59.23 Közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha a) az adott közszolgáltatás biztosítását a köz érdeke megköveteli, és b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós veszteségét. (2004. évi XXXIII. törvény 10. § (3) a)-c) pontjai) 59.24 A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más


52


13-17. szakasz

üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell. (2004. évi XXXIII. törvény 10. § (4) bekezdés) 60. Vízgazdálkodással összefüggő feladat- és hatáskörök 60.1 A helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása. (1995. évi LVII. törvény 4. § (1) a) pont) 60.2 A helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése. (1995. évi LVII. törvény 4. § (1) b) pont) 60.3 A közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás. (1995. évi LVII. törvény 4. § (1) c) pont) 60.4 A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. (1995. évi LVII. törvény 4. § (1) f) pont) 60.5 A vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni: a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról; b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről; c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg; d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről. (1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés) 60.6 Az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről a következő módokon gondoskodhat: a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont, b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont, c) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi. (1995. évi LVII. törvény 9. § (1) bekezdés) 60.7 Az önkormányzati törzsvagyonában lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezeteknek a létesítmények közművagyonát szerződéssel használatba adja. (1995. évi LVII. törvény 10. § (1) bekezdés) 60.8 A vizek kártételei elleni védelem érdekében végrehajtandó feladatai: - a legfeljebb két település érdekében álló védőművek fenntartása, fejlesztése és azon a védekezés ellátása; - a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével -, a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; - - a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. (1995. évi LVII. törvény 16. § (4) bekezdés) 60.9 Mint érintettnek, kötelessége a vízminőségi kárelhárítás a jogszabályban meghatározott esetekben. (1995. évi LVII. törvény 18. § (1) bekezdés)


53


13-17. szakasz

60.10 Kezdeményezi a vízgazdálkodási társulat megalakulását előkészítő szervezőbizottság megalakítását. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés) 60.11 Képviselője tagja a vízgazdálkodási társulat megalakulását előkészítő szervezőbizottságnak. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) a) pont) 60.12 A víziközmű-társulat megszűnéséig keletkezett, de később felmerült követelésekért csak az átvett vagyon és a hozzá befizetett érdekeltségi hozzájárulás erejéig felel. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés) 60.13 Ha a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával összefüggő érdekeltségi területen vízitársulat nem működik, a helyi önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonosaként közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapítását kezdeményezi. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés) 60.14 Az érdekeltségi terület meghatározásáról, annak határait tartalmazó helyszínrajz elkészítéséről gondoskodik. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés) 60.15 A közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését az érdekeltségi ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője megkeresésével tárgyévet megelőző évben november 30-ig kezdeményezi. (160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. § (1)-(2) bekezdés) 60.16 Megfizeti a díjat a szolgáltatónak a törzshálózatról történő közterületi vízvétel esetében. (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdés) 60.17 Adatszolgáltatásra kötelezett a települési önkormányzat jegyzőjének és az agglomerációs központ jegyzőjének. (27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) c) pont) 61. Gyámügyek 61.1 Eljárási feladatok 61.1.1 Hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot rendeletben szabályozza. (1997. évi XXXI. törvény 131. § (1) bekezdés) 61.1.2 Ha hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 1997. évi XXXI. törvény 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (1997. évi XXXI. törvény 131. § (4) bekezdés) 61.2 Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok 61.2.1 A jogosult gyermek számára az e törvényben, illetve a rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) b) pont) 61.2.2 A gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (1997. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdés) 61.3 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 61.3.1 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. (1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdései) 61.3.2 Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, c) az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat,


54


61.3.3

61.3.4

61.3.5 61.3.6

61.3.7

61.3.8

61.3.9

61.3.10

61.3.11

61.3.12

61.3.13

13-17. szakasz

d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. (1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdései) Ha az ellátás igénybevételére a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata alapján kerül sor, a határozat egy példányával értesíti a működtetőt, valamint az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét. (1997. évi XXXI. törvény 32. § (2) bekezdés) Az 1997. évi XXXI. törvény 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy az 1997. évi XXXI. törvény 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. (1997. évi XXXI. törvény 40. § (1) bekezdés) A településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14. § (1) bekezdés) Ha társulás keretében vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátásáról, tájékoztatja a lakosságot gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről és gyakoriságáról. (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 31. § (1) bekezdés) Gondoskodik arról, hogy az önálló családgondozó számára szakintézmény különösen önálló gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat – biztosítsa a) szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt, b) a rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével, c) a rendszeres szakmai továbbképzést, d) a családgondozó szakszerű helyettesítését. (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 32. § (3) bekezdése) Az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (2) bekezdés) Az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. (1997. évi XXXI. törvény 95. § (1) bekezdés) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek a 94/A. §-nak a figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban biztosítja. (1997. évi XXXI. törvény 96. § (1) bekezdés) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. (1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdés) A gyámhivatalnak az értékeléssel kapcsolatos javaslatát hatvan napon belül érdemben megvizsgálja és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. (1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdés) Kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó működési engedéllyel rendelkező gyermekjóléti szolgálatok és lakásotthonok közül a módszertani feladatokat ellátó intézmény kijelölését,


55


61.3.14

61.3.15

61.3.16

61.3.17

61.3.18

61.3.19

61.3.20

13-17. szakasz

azzal, hogy ellátási típusonként a megyében egy, a fővárosban két módszertani intézet működhet. (1997. évi XXXI. törvény 96. § (7) bekezdés) Mint fenntartónak, egyetértési joga van a a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézmény, b) az átmeneti gondozást biztosító otthonok, a nevelőszülői hálózatok, a speciális gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi innovatív szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező szervezetek közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézmény kijelölésénél. (1997. évi XXXI. törvény 96. § (8) bekezdése) Mint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény fenntartója a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat, c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, f) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, g) gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat, h) gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, i) kikéri a gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény megszüntetése, feladatkörének megváltoztatása esetén, j) kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet. (1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés) A törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeképpen felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy más belső szabályzatot megsemmisíti. (1997. évi XXXI. törvény 104. § (3) bekezdés) Köteles előzetesen kikérni a gyámhivatal véleményét, ha Köteles előzetesen kikérni a gyámhivatal véleményét, ha a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetőleg annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét változtatja meg, b) az ellátórendszer működését szolgáló vagyont más célra kívánja felhasználni, c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást kíván bevezetni. (1997. évi XXXI. törvény 121. § (2) bekezdés) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartóként évente kétszer állapíthatja meg. (1997. évi XXXI. törvény 147. § (1) bekezdés) A személyi térítési díj összegét - a 29. § (2) bekezdésének e) pontja alapján fenntartóként csökkentheti vagy elengedheti. (1997. évi XXXI. törvény 147. § (3) bekezdés) A szolgáltató tevékenység engedély kérelméhez az e paragrafusban felsoroltakat csatolni kell. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (1)-(3), (5) bekezdései)


56


61.3.21 61.3.22

61.3.23

61.3.24

61.3.25

61.3.26

13-17. szakasz

Köteles kérni a működési engedély módosítását az e paragrafusban megjelölt esetekben. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés) A működési engedély módosítása iránti kérelemhez csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos, 4. § szerinti mellékleteket kell csatolni. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés) A 14. § (3) bekezdése szerint jár el, ha a) a működési engedély az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján nem módosítható, és b) a szolgáltatótevékenység nem felel meg a működési engedélyben, vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdés) Új működési engedélyt kell kérelmeznie, a) ha új telephelyet kíván létrehozni, b) ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) a működési engedélyben nem szereplő típusú vagy formájú szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, illetőleg c) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, illetőleg utógondozó otthon esetében, ha - a szolgáltató (intézmény) székhelyét meg kívánja változtatni, feltéve, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak, - az ellátásba a szolgáltató tevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (8) bekezdés) A működést engedélyező szervnek köteles tizenöt napon belül bejelenteni a) az engedélyezés alapjául szolgáló, az (1) és (8) bekezdésben nem említett lényeges körülményekben bekövetkező változást, b) a jogerős használatbavételi engedély megküldésével a szolgáltató tevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) szolgáló ingatlanon (ingatlanrészen) elvégeztetett építési engedélyköteles építést, bővítést, illetőleg átalakítást. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (10) bekezdés) A gyermek további ellátásáról köteles hatvan napon belül gondoskodni. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés)

61.4 Általános feladatok 61.4.1 Az 1997. évi XXXI. törvény 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. (1997. évi XXXI. törvény 40. § (1) bekezdés) 61.4.2 Feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (1) bekezdés) 61.4.3 Ha területén tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) a) pont) 61.4.4 Ha területén húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát köteles működtetni. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) b) pont) 61.4.5 Ha területén harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát köteles működtetni. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) c) pont) 61.4.6 Ha területén negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) d) pont)


57


61.4.7 61.4.8

61.4.9

61.4.10

61.4.11 61.4.12

61.4.13

61.4.14 61.4.15

61.4.16 61.4.17

61.4.18

13-17. szakasz

Lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (4) bekezdés) Az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (1997. évi XXXI. törvény 94. § (7) bekezdés) Az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. (1997. évi XXXI. törvény 95. § (1) bekezdés) A helyettes szülő folyamatos szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint gondoskodik. (15/1998. (IV. 30.) NM r. 59. § (4) bekezdés) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére kijelöli. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. §-a) A kijelölés során figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülőnél nevelkedő gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket megillető jogokat. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés) A helyettes szülő alkalmasságának felülvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli felülvizsgálatot a gyermekjóléti szolgálat, valamint a helyettes szülői tanácsadó kezdeményezheti. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés) Szakmai tanáccsal segíti a helyettes szülői tevékenységét és szervezi továbbképzését. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés) A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján - az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 20. §-a) A helyettes szülő jogviszonyára és díjazására a 7-13. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell. (261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 22. §-a) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a) 60. § a) pontjában meghatározott feladatait a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján, b) a) pontban nem említett feladatait, gyermekvédő intézet vagy más szakszolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével biztosítja. (1997. évi XXXI. törvény 66. § (1) bekezdés) A 63. §-ban meghatározott feladatokat a) az 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, továbbá b) az általa működtetett nevelőszülői hálózatban, illetve fenntartott gyermekotthonban elhelyezett gyermek gyámja, gondozója, illetve az általa foglalkoztatott hivatásos gyám tekintetében látja el. (1997. évi XXXI. törvény 66. § (2) bekezdés)

61.5 Nevelésbe vétel 61.5.1 Az eseti gondnok (ügygondnok) munkadíját megfizeti a jogszabályban meghatározott esetekben. (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 141. § (4) bekezdés) 61.6 Adatkezeléssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatok 61.6.1 Az örökbe fogadó, illetve a családba fogadó személy személyazonosító adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat kezelheti. (1997. évi XXXI. törvény 135. § (5) bekezdés)


58


13-17. szakasz

62. Kommunális igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 62.1 Temetővel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 62.1.1 Temető lehet a tulajdonában. (1999. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdés) 62.1.2 Feladata a köztemető fenntartása. (1999. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdés) 62.1.3 Feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása. (1999. évi XLIII. törvény 6. § (1) bekezdése, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 10-12. §-ai) 62.1.4 Feladata a temető kegyeleti méltóságának őrzése. (1999. évi XLIII. törvény 6. § (2) bekezdés) 62.1.5 Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve - szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. (1999. évi XLIII. törvény 6. § (3) bekezdése, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 54-55. §-ai) 62.1.6 A köztemető használatának rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza. (1999. évi XLIII. törvény 6. § (4), 41/A. §, 42. §-a) 62.1.7 A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatároznia. (1999. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § (3), 9. § (1) bekezdés) 62.1.8 A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. (1999. évi XLIII. törvény 8. § (2) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 15. § (2), 16. §-a) 62.1.9 Gondoskodik a köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről. (1999. évi XLIII. törvény 8. § (3) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 1-2. §, 19-20. §-ai) 62.1.10 A temető létesítése során a) utat, b) ravatalozót, c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, d) boncolóhelyiség-csoportot, e) a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását, f) vízvételi lehetőséget, illemhelyet, g) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő parkosítását, az utak sorfásítását, h) hulladéktárolót a kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles biztosítani. (1999. évi XLIII. törvény 9. § (1) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3-6. §-ai) 62.1.11 Az általa fenntartott köztemetőben boncoló-helyiségcsoportot kell építeni, ha a településen vagy annak 20 km-es körzetében működő egészségügyi intézményben illetőleg más temetőben lévő ilyen létesítmény nem áll rendelkezésre. (145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 7. §-a) 62.1.12 Rendeletében a kormányrendelettől eltérően határozhatja meg a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát. (145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 18. §-a) 62.1.13 Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani. (1999. évi XLIII. törvény 10. § (1) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 19-20. §-ai) 62.1.14 Ha a temetési hely használati ideje lejárt, a temetőt és a temetési helyet kormányrendeletben foglaltak szerint - megszüntetheti. (1999. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdés) 62.1.15 A tulajdonában álló, lezárt temető vagy temetőrész átalakításával kegyeleti parkot hozhat létre. (145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet) 62.1.16 Feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú


59


62.1.17

62.1.18

62.1.19

62.1.20

13-17. szakasz

zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása. (1999. évi XLIII. törvény 13. § (1) bekezdés, 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 8. §-a) Köztemető fenntartására és üzemeltetésére azzal a gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. (1999. évi XLIII. törvény 39. § (1) bekezdés) Önkormányzati rendeletében kötelezővé teheti a köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás). (1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdés) Köztemető esetén a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját, c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni. (1999. évi XLIII. törvény 40. § (2), (3) bekezdései) A díj megállapításakor kikéri a fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerveinek véleményét. (1999. évi XLIII. törvény 40. § (5) bekezdés)

62.2 Kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos feladat és hatáskörök 62.2.1 Kötelező feladatként biztosítja a kéményseprő-ipari közszolgáltatást. (1995. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdés) 62.2.2 Nyilvános pályázatot hirdet meg a kötelező közszolgáltatás elvégzésére. (1995. évi XLII. törvény 1. § (3) bekezdés) 62.2.3 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás az e törvényben meghatározott feltételek mellett vállalható át, illetve adható vissza. (1995. évi XLII. törvény 2/A. § (1) a)d), 2/A. § (2)-(3) bekezdései) 62.2.4 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás átadására, illetőleg visszaadására vonatkozó megállapodásnak az e törvényben meghatározottakat kell tartalmaznia. (1995. évi XLII. törvény 2/B. § (1) a)-d) bekezdés) 62.2.5 A kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő folyamatban lévő ügyek iratait az átadás, illetve a visszavétel napjáig kell az átvevő részére átadni. (1995. évi XLII. törvény 2/B. § (2) bekezdés) 62.2.6 Rendeletben állapítja meg a kéményseprő-ipari szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait. (1995. évi XLII. törvény 4. § (4)-(5) bekezdései) 62.2.7 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás tekintetében a díj mértékét a kémény típusa (egyedi, gyűjtő, központi), a tüzelési mód, a kémény igénybevételének jellege (üzemelő vagy tartalék) és a kéményseprő-ipari közszolgáltatáshoz tartozó kéményseprő körzet településszerkezete figyelembevételével kell meghatározni. A közszolgáltatás díjának a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaira és a működés fejleszthető fenntartásához kell fedezetet biztosítani. (1995. évi XLII. törvény 5. § (1) bekezdés) 62.2.8 A díj megállapításánál a fejlesztési célú költséghányadot figyelembe veheti. (1995. évi XLII. törvény 5. § (2) bekezdés) 62.2.9 A díj megállapításakor ki kell kérnie a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét. (1995. évi XLII. törvény 5. § (4) bekezdés)

63. A Rendőrséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörök


60


13-17. szakasz

63.1 Rendőrkapitányság és helyi rendőrőrs létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen véleményt nyilvánít. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés) 63.2 Rendőrkapitányság és rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőzően véleményt nyilvánít. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés) 63.3 Rendőrfőkapitány kinevezését megelőzően véleményt nyilvánít. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés) 63.4 Felkéri a rendőrfőkapitányt éves beszámolója megtartására.( 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (4) bekezdés) 63.5 Amennyiben másodszor sem fogadják el a rendőrkapitány, illetve képviselője beszámolóját [1994. évi XXXIV. törvény 8. § (4)], a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz fordulhatnak. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdés) 63.6 Amennyiben másodszor sem fogadja el a rendőrfőkapitány beszámolóját, az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdés) 63.7 A Rendőrség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tehet. (1994. évi XXXIV. törvény 8. § (7) bekezdés) 63.8 Szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével - rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével - különösen a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a Rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének, fejlesztésének elősegítése érdekében. (1994. évi XXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés) 63.9 A közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével kötött szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást. (1994. évi XXXIV. törvény 9. § (2) bekezdés) 63.10 A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a felettes rendőri szervhez fordulhat. (1994. évi XXXIV. törvény 9. § (2) bekezdés) 63.11 A rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselőtestülete megbízatásának időtartamára. (1994. évi XXXIV. törvény 10. § (1) bekezdés) 63.12 A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság működési költségeit a Rendőrséggel kötött külön megállapodásban rögzített arányban viseli. (1994. évi XXXIV. törvény 10. § (2) bekezdés) 63.13 A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság és a rendőri szerv vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén kérheti a felettes rendőri szerv vezetőjének állásfoglalását. (1994. évi XXXIV. törvény 10. § (3) bekezdés)

64. Nevelés-oktatás 64.1 A nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. (1993. évi LXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés) 64.2 A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. (1993. évi LXXIX. törvény 4. § (15) a)-c) pontjai) 64.3 A szakirodalom vásárlására fordítható hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet biztosítja a közoktatási intézmény részére. (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés) 64.4 Gondoskodnia kell arról, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nevelést-oktatást négy évfolyamon is megszervezzék, ha az e §-ban meghatározott feltételek fennállnak. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1/A. § (1)-(2) bekezdései)


61


13-17. szakasz

64.5 A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. (1993. évi LXXIX. törvény 16. § (7) bekezdés) 64.6 A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat. (1993. évi LXXIX. törvény 16. § (7) bekezdés) 64.7 Az iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel, illetve a fejlesztési tervvel összhangban megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Jóváhagyja a megállapodást. (1993. évi LXXIX. törvény 25. § (7) bekezdés) 64.8 A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és megállapított költségvetésben kell előirányozni. (1993. évi LXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés) 64.9 Rendeletben meghatározza, hogy a közoktatási intézmény milyen adatokat köteles szolgáltatni. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (5) bekezdés) 64.10 Jóváhagyja a házirendet. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (9) bekezdés) 64.11 Jóváhagyja az intézményi minőségirányítási programot. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10) bekezdés) 64.12 Az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdés) 64.13 A nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles szakértő véleményét beszerezni. (1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdés) 64.14 Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (3), 44. § (1), 102. § (2) e) pont) 64.15 Az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdés) 64.16 Egyetértésével az igazgató a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkeretét e jogszabályban meghatározottnál magasabban is megállapíthatja. (1993. évi LXXIX. törvény 52. § (7) bekezdés) 64.17 Egyetértésével a tanítási hetek - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - hat tanítási nappal is megszervezhetők. (1993. évi LXXIX. törvény 52. § (16) bekezdés) 64.18 Egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el. (1993. évi LXXIX. törvény 54. § (1) bekezdés) 64.19 Képviselőt delegál az iskolaszékbe. (1993. évi LXXIX. törvény 60. § (3) a) pont) 64.20 Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a közoktatási megállapodás megkötése előtt. (1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4) bekezdés) 64.21 Ha a jelentkezők száma meghaladja az óvodákba felvehető gyermekek számát, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (1993. évi LXXIX. törvény 65. § (2) bekezdés) 64.22 Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a beiratkozási időszakot. (1993. évi LXXIX. törvény 66. § (6) bekezdés, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdés) 64.23 Kijelölheti a szakiskolát és a középiskolát kötelező felvételt biztosító iskolának. (1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdés) 64.24 A sajátos helyzetet rendeletben állapítja meg. (1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdés) 64.25 A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok 64.25.1 Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. A fenntartóval közösen, mint a feladatellátásért felelős helyi


62


64.25.2

64.25.3

64.25.4

64.25.5

64.25.6

13-17. szakasz

önkormányzat meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. (1993. évi LXXIX. törvény 82. § (6) bekezdés) Közoktatási megállapodást köt meghatározott önkormányzati feladatok nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálat vagy pedagógiai szakmai szolgáltató intézményben történő megvalósítása céljából. (1993. évi LXXIX. törvény 81. § (1) e), 82. § (1) bekezdés) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg az e törvényben foglalt kötelező tárgyakon túl. (1993. évi LXXIX. törvény 81. § (3) bekezdés) Amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles az 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni. (1993. évi LXXIX. törvény 81. § (10) bekezdés) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére köteles közoktatási megállapodást kötni. (1993. évi LXXIX. törvény 81. § (13) bekezdés) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (1993. évi LXXIX. törvény 81. § (7) bekezdés)

64.26 Eljárási szabályok 64.26.1 Képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (1993. évi LXXIX. törvény 83. § (5) bekezdés) 64.27 Helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége 64.27.1 Önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Nem kell intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdés) 64.27.2 Ha az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget a Kt.-ben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. (1993. évi LXXIX. törvény 85. § (5) bekezdés) 64.27.3 Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. (1993. évi LXXIX. törvény 85. § (6) bekezdés) 64.27.4 Elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját. az önkormányzati minőségirányítási programmal. (1993. évi LXXIX. törvény 85. § (7) bekezdés) 64.27.5 Köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és


63


13-17. szakasz

oktatásáról, valamint a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról is. (1993. évi LXXIX. törvény 86. § (1)-(2) bekezdései) 64.27.6 Köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnőttoktatásról, e) az alapfokú művészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. (1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés) 64.27.7 Köteles gondoskodni: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) az alapfokú művészetoktatásról; c) az általános iskolai felnőttoktatásról; d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről. (1993. évi LXXIX. törvény 86. § (4) bekezdés) 64.27.8 Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás) A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával. (1993. évi LXXIX. törvény 86. § (6) bekezdés) 64.27.9 Köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. (1993. évi LXXIX. törvény 87. § (1) bekezdés) 64.27.10 Köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. (1993. évi LXXIX. törvény 87. § (2) bekezdés)


64


13-17. szakasz

64.27.11 Köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. (1993. évi LXXIX. törvény 87. § (3) bekezdés) 64.27.12 Gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről. (1993. évi LXXIX. törvény 87. § (4) bekezdés, 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés) 64.27.13 Részt vesz az állandó helyettesítési rendszer feladatainak ellátásában. (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés) 64.27.14 A közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.15 A fejlesztési tervet saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.16 Kikéri a véleményét és biztosítja a fejlesztési terv elkészítésében a közreműködés lehetőségét a fővárosi kerületi önkormányzatok, illetve a megye területén működő helyi önkormányzatok számára. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.17 A fejlesztési terv elkészítéséhez beszerzi az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.18 A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, munkaügyi központ (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét kikéri. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.19 A fejlesztési tervet ajánlás formájában, határozattal kiadja. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés) 64.27.20 A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (3) bekezdés) 64.27.21 Feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (4) bekezdés) 64.27.22 Új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (5) bekezdés) 64.27.23 Közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdés) 64.27.24 Tervezett intézkedéséhez az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni véleményezés céljából. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdés) 64.27.25 Új közoktatási intézmény létesítéséhez, meglévő intézmény feladatának bővítéséhez, továbbá közoktatási intézmény, illetve egyes szolgáltatás megszüntetéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (5)-(6) bekezdései)


65


13-17. szakasz

64.27.26 A tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (7) bekezdés) 64.27.27 A tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak történő átengedés előtt be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (7) bekezdés) 64.27.28 Ha a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (9) bekezdés) 64.27.29 Dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (9) bekezdés) 64.27.30 A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának kijelölni. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (9) bekezdés) 64.27.31 Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (9) bekezdés) 64.27.32 Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, az 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6)-(7), (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (12) bekezdés) 64.27.33 Megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti gyermeke átvételét. (1993. évi LXXIX. törvény 88. § (13) bekezdés) 64.27.34 A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi. (1993. évi LXXIX. törvény 89. §-a) 64.27.35 Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, e feladatok tekintetében megszűnik a feladat-ellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulást alkotó települési önkormányzatok illetékességi területén. (1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (2) bekezdés) 64.27.36 Az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. (1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (3) bekezdés) 64.27.37 Ha a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat


66


64.27.38 64.27.39

64.27.40

64.27.41

64.27.42 64.27.43

64.27.44 64.27.45 64.27.46 64.27.47

64.27.48

64.27.49

64.27.50

64.27.51

64.27.52

13-17. szakasz

ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. (1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (3) bekezdés) A következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni. (1993. évi LXXIX. törvény 89/A. § (4) bekezdés) A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzésszervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (2) bekezdés) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. (1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (7) bekezdés) Ha ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie. (1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (10) bekezdés) Kezdeményezi az állandó helyettesítési rendszer működtetésére együttműködési megállapodás megkötését. (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés) Meghatározza azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem tagadhatja meg. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdés) Meghatározza a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdés) Meghatározza az óvoda nyitvatartásának rendjét. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdés) Közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdés) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításhoz be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (2) bekezdés) A több megyére, országrészre kiterjedően a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési körzetének meghatározása előtt be kell szerezni a Minisztérium véleményét. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (3) bekezdés) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési körzetének meghatározása előtt beszerzi a fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. (1993. évi LXXIX. törvény 90. § (4) bekezdés) Megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. (1993. évi LXXIX. törvény 91. § (9) bekezdés) Az Oktatási Minisztérium felkérésére a nevelési-oktatási intézményében szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést végeztet, és ennek eredményéről tájékoztatja. (1993. évi LXXIX. törvény 93. § (2) bekezdés) Köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet, ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés


67


64.27.53

64.27.54

64.27.55

64.27.56

64.27.57

64.27.58 64.27.59

64.27.60

64.27.61

13-17. szakasz

eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. (1993. évi LXXIX. törvény 99. § (7) bekezdés) Az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. (1993. évi LXXIX. törvény 99. § (7) bekezdés) Dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) a) pont) Meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) b) pont) Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) c) pont) A minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) c) pont) Megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) e) pont) Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) f) pontja) Értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) g) pont) A közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelésioktatási intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének; szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (3) bekezdés)


68


13-17. szakasz

64.27.62 Az e rendeletben és a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak figyelembevételével dönt az intézmény hivatalos nevéről. (31/2005. (XII. 22.) OM rendelet 2. § (8) bekezdés) 64.27.63 Az intézményét - a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - egyedi, megkülönböztetésre alkalmas elnevezéssel látja el. (31/2005. (XII. 22.) OM rendelet 3. § (1) bekezdés) 64.27.64 A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt évente köteles felmérni az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (4) bekezdés) 64.27.65 Közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (5) bekezdés) 64.27.66 A nevelési-oktatási intézmény költségvetésében gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (8) bekezdés) 64.27.67 Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, le kell folytatnia az 1993. évi LXXIX. tv. 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (10) bekezdés) 64.27.68 Legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (11) bekezdés) 64.27.69 A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi a fenntartótól függően az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] - az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. (1993. évi LXXIX. törvény 102. § (12) bekezdés) 64.27.70 A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. (1993. évi LXXIX. törvény 103. § (1) bekezdés) 64.27.71 Ha ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. (1993. évi LXXIX. törvény 103. § (4) bekezdés)


69


13-17. szakasz

64.27.72 Az ellenőrzés eredményeképpen felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az intézkedésre nincs lehetőség, tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról. (1993. évi LXXIX. törvény 104. § (2) bekezdés) 64.27.73 A honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelést. (1993. évi LXXIX. törvény 104. § (6) bekezdés) 64.27.74 Az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (1993. évi LXXIX. törvény 105. § (1) bekezdés) 64.27.75 Közalapítványt hoz létre a közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. (1993. évi LXXIX. törvény 119. § (1) bekezdés) 64.27.76 Az általa fenntartott fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában és fogyatékosok rehabilitációs intézményében, amelyek ellátják a fejlesztő felkészítés feladatait is, 2010. augusztus 31-éig meg kell szervezni a fejlesztő iskolai feladatot ellátó intézményegységet. (1993. évi LXXIX. törvény 125. § (3) bekezdés) 64.27.77 A tankötelezettség - 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit fokozatosan meg kell teremteniük. (1993. évi LXXIX. törvény 129. § (2) bekezdés) 64.27.78 A közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján az (1)-(4) bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontot állapíthat meg. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés) 64.27.79 Rendeletben a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt e törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a nem magyar állampolgárt terhelő tandíj elengedéséről, mérsékléséről, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének 14. alpontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben; b) ) a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvételhez további követelményeket határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidő kedvezményeit. (1993. évi LXXIX. törvény 124. § (21) bekezdés) 64.27.80 Amennyiben az e bekezdésben meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével tovább működtetheti az iskolát. (1993. évi LXXIX. törvény 133. § (3) bekezdés) 64.27.81 Ha a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez , az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. (1993. évi LXXIX. törvény 133. § (5) bekezdés)


70


13-17. szakasz

64.27.82 Legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. § (10) bekezdés) 64.28 A szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 64.28.1 Jóváhagyja az általa fenntartott szakképző iskola együttműködési megállapodását. (1993. évi LXXVI. törvény 19. § (2) bekezdés) 64.28.2 Az általa fenntartott szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - az 1990. évi LXV. törvény szabályainak figyelembevételével - biztosítja. (1993. évi LXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés) 64.28.3 Az általa fenntartott szakképző iskola költségvetésében biztosítja az 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál szervezett gyakorlati képzés költségeit. (1993. évi LXXVI. törvény 54. § (4) bekezdés) 65. Hatósági ármegállapítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 65.1 A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra a legmagasabb árat vagy a legalacsonyabb árat állapít meg. (1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés) 65.2 A területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) - a helyi körülmények mérlegelésével - legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg. (1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdés) 65.3 E törvény Melléklete II. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található „40.30.90.0 Távhőszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhőszolgáltatás díját” külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg. (1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdés) 65.4 A legmagasabb árat - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. (1990. évi LXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdés) 65.5 A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. (1990. évi LXXXVII. törvény 8. § (3) bekezdés) 65.6 Hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal. (1990. évi LXXXVII. törvény 9. § (1) bekezdés) 65.7 A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani. (1990. évi LXXXVII. törvény 9. § (2) bekezdés) 65.8 A hatósági ár megállapítása - ideértve az áralkalmazási feltételeket is - hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója - mindkét esetben - további adatokat kérhet. (1990. évi LXXXVII. törvény 10. § (1) bekezdés) 65.9 A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni. (1990. évi LXXXVII. törvény 10. § (3) bekezdés) 65.10 A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. (1990. évi LXXXVII. törvény 11. § (1) bekezdés)


71


13-17. szakasz

65.11 A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni. (1990. évi LXXXVII. törvény 15. §-a) 65.12 Határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére, c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese, d) a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető. (1990. évi LXXXVII. törvény 16. §) 65.13 Megállapítja a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját. (1990. évi LXXXVII. törvény melléklet) 65.14 Megállapítja a menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedés hatósági árát, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díját. (1990. évi LXXXVII. törvény melléklet) 65.15 Megállapítja a menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és a helyiérdekű vasút hatósági árát. (1990. évi LXXXVII. törvény melléklet, 1991. évi XX. törvény 138. § (1) m) pont) 65.16 Megállapítja az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díját. (1990. évi LXXXVII. törvény melléklet) 65.17 Megállapítja az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díját. (1990. évi LXXXVII. törvény melléklet) 66. Távhőszolgáltatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 66.1 Az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (1) bekezdés) 66.2 Rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) a), 43. § (2), 60. § (3) bekezdés) 66.3 Ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) b), 47. §, 60. § (3) bekezdés) 66.4 Rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) c), 60. § (3) bekezdés) 66.5 Megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) d), 41. § (1), 60. § (3) bekezdés) 66.6 Rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) e), 34. § (4), 60. § (3) bekezdés) 66.7 Rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) f), 60. § (3) bekezdés) 66.8 Rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét. (2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) g), 60. § (3) bekezdés)


72


13-17. szakasz

66.9 Az 51. § (3) bekezdés esetére rendeletében csökkentett mértékű szolgáltatási kötelezettséget írhat elő a távhőszolgáltatónak. (2005. évi XVIII. törvény 51. § (5) bekezdés) 66.10 A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg. (2005. évi XVIII. törvény 52. § (2), 60. § (3) bekezdés) 66.11 A kezdeményezést és a Hivatal határozatát az ármegállapítás előtt 5 nappal köteles a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzétenni. (2005. évi XVIII. törvény 57/A. § (6) bekezdés) 66.12 A távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató olyan kezdeményezésével azonos tartalommal adhatja ki, amelyről a Hivatal jogerős határozatban megállapította, hogy az megfelel az 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját úgy határozza meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a távhőszolgáltató kezdeményezésében foglaltak alkalmazásával érvényesítendő ár. (2005. évi XVIII. törvény 57/A. § (7) bekezdés) 66.13 Ha a Hivatal a távhőszolgáltató kezdeményezésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz határozatot, akkor a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató kezdeményezésével azonos tartalommal kiadhatja. (2005. évi XVIII. törvény 57/A. § (8) bekezdés) 67. Közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos feladat és hatáskörök 67.1 Önkormányzati hatósági ügyben első fokon eljár. Ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a közgyűlés elnökére, a polgármesterre, a főpolgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára, illetve törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át. (2004. évi CXL. törvény 19. § (2), 173. § (4) bekezdés) 67.2 A hatáskörébe tartozó ügyben az harminc napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban hatvan napon belül határoz. (2004. évi CXL. törvény 33. § (4) bekezdés) 67.3 Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a 2004. évi CXL. törvény 103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről dönt. (2004. évi CXL. törvény 104. § (1), 107. § (1) bekezdés) 67.4 A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. (2004. évi CXL. törvény 104. § (2) bekezdés) 67.5 A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (2004. évi CXL. törvény 104. § (3) bekezdés) 67.6 A döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben, a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. (2004. évi CXL. törvény 105. § (1) bekezdés) 67.7 Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. (2004. évi CXL. törvény 105. § (2) bekezdés) 67.8 Ha megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. (2004. évi CXL. törvény 105. § (3) bekezdés) 67.9 A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, az első fokon eljárt hatóság útján közli. (2004. évi CXL. törvény 105. § (5) bekezdés) 67.10 A fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez.( 2004. évi CXL. törvény 105. § (7) bekezdés) 68. Gazdálkodás


73


13-17. szakasz

68.1 Az önkormányzat általános gazdálkodási feladatai és a költségvetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 68.1.1 Meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját. (1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdés, 1991. évi XX. törvény 138. § (1) a) pont) 68.1.2 A költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. (1990. évi LXV. törvény 91. § (5) bekezdés) 68.1.3 Elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait. (1991. évi XX. törvény 138. § (1) j) pont) 68.1.4 A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, az Ötv. 80/A. § (7) bekezdésben foglalt feladatok esetén a sajátos védettség szempontjait, illetőleg az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/A. § (2) bekezdés) 68.1.5 A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírást az önkormányzat honlapján vagy legalább egy országos napilapban és a helyben szokásos módon egyidejűleg kell közzétenni. Ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt (pályázati kiírás). (1992. évi XXXVIII. törvény 105/A. § (3) bekezdés) 68.1.6 Esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend megsértésével kötött szerződés semmis. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/A. §-a) 68.1.7 A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell az e jogszabályban felsoroltakat. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/A. § (6), 105/B. § (1) a)-k) pontjai) 68.1.8 Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/A. § (7) bekezdés) 68.1.9 Rendkívüli felmondással megszüntetheti a határozatlan idejű, illetve a határozott idejű vagyonkezelési szerződést az e §-ban foglalt esetekben. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/C. § (3) a)-c) pontjai) 68.1.10 Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/C. § (4) bekezdés) 68.1.11 Gondoskodnia kell a vagyonkezelői jog megszűnésekor az ingatlannyilvántartásból való törléséről. (1992. évi XXXVIII. törvény 105/C. § (6) bekezdés) 68.1.12 Meghatározza rendeletében azt az értékhatárt, ami fölött vagyonát értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. (1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdés) 68.1.13 Meghatározza rendeletében azt a módot és eseteket, amikor az önkormányzati vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá követeléseiről lemondani lehet. (1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (2) bekezdés) 68.1.14 Dönt a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról. (1991. évi XX. törvény 138. § (1) i) pont)


74


68.1.15 68.1.16

68.1.17 68.1.18

68.1.19

68.1.20

68.1.21

68.1.22

68.1.23

68.1.24

68.1.25 68.1.26 68.1.27

13-17. szakasz

Dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről. (1990. évi LXV. törvény 85. § (2), 86. § (1) bekezdés, 1991. évi XX. törvény 138. § (1) h) pont) Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzat igényelhet kiegészítő állami támogatást. (1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdés) Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról. (1991. évi XX. törvény 138. § (1) c) pont) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget- ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget - csak olyan mértékben vállalhat, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. (1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. § (2) bekezdés) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források, adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint visszafizetési kötelezettség terheli. (1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (1) bekezdés) Köteles a támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti feltételei fennállnak - a 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazásához kötni. A támogatásról szóló határozatban vagy szerződésben úgy kell meghatározni a támogatás felhasználásával kapcsolatos határidőket, hogy a megvalósítandó közbeszerzésre irányuló eljárás lefolytatásához a 2003. évi CXXIX. törvény alapján szükséges időtartam rendelkezésre álljon. (1992. évi XXXVIII. törvény 13/B. § (1) bekezdés) A támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy az árut szállító, szolgáltatást nyújtó vagy építési beruházást megvalósító szervezet (személyt) előzetesen válasszák ki. (1992. évi XXXVIII. törvény 13/B. § (2) bekezdés) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. (1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. § (1) bekezdés) Önkormányzati rendeletben a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. § (1) bekezdés) Amennyiben a közzétételi kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési támogatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhasználásnak minősül és e támogatást köteles - az ott meghatározott kamatfizetési kötelezettség mellett - a központi költségvetés javára visszafizetni. (1992. évi XXXVIII. törvény 15/C. §-a) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért felelős. (1990. évi LXV. törvény 90. § (1) bekezdés) Felelős a gazdálkodás szabályszerűségéért. (1990. évi LXV. törvény 90. § (1) bekezdés) Intézményét támogatásban részesíti. (1990. évi LXV. törvény 89. § (1) bekezdés)


75


68.1.28 68.1.29

68.1.30

68.1.31 68.1.32

68.1.33

68.1.34

68.1.35

68.1.36

68.1.37

68.1.38

13-17. szakasz

Más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. (1990. évi LXV. törvény 89. § (3) bekezdés) Költségvetéséből finanszírozza és ellátja az 1990. évi LXV. törvényben és más törvényben meghatározott feladatait. (1992. évi XXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés) A koncepciót és a bizottsági véleményeket megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdés) Megbízza azt a személyt, aki lefolytatja a költségvetési egyeztetést a kisebbségi önkormányzat elnökével. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § (7) bekezdés) Költségvetésének tervezetét a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. (1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdés) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet - külön kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - a helyi kisebbségi önkormányzattal megállapodásban rögzíti. (1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (3) bekezdés, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (10) bekezdés) A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (10) bekezdésben foglalt megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben ezen időpontig módosíthatják. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (11) bekezdés) A költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg. (1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (2) bekezdés) Megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket. (1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdés, 1991. évi XX. törvény 138. § (1) b) pont) Költségvetési rendeletében meghatározza: a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-előirányzatokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. a helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek mindezen bevételeit és kiadásait, létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználását, a tervezett (létrejött) hiány fedezésének módját, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. (1992. évi XXXVIII. törvény 69. § (1), 75. §-a) Költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a települési, illetve területi kisebbségi


76


68.1.39

68.1.40

68.1.41

68.1.42

68.1.43

68.1.44

68.1.45

68.1.46

68.1.47

68.1.48

13-17. szakasz

önkormányzat költségvetési határozatát. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés) Dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés) Az elfogadott költségvetéséről az 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt. (1992. évi XXXVIII. törvény 72. §-a) Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít. (1992. évi XXXVIII. törvény 80. §-a) Az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg a Kincstár területi szervéhez a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, az I-VI. hónapjáról július 20-áig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 20. napjáig. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 144. § (1) bekezdés) A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a Kincstár útján, ahhoz benyújtva - kell eljuttatni az Önkormányzati Minisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdés) Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - írásban bejelenti a Kincstár területi szervéhez. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § (3) bekezdés) Az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén a Kincstáron keresztül kezdeményezi az Önkormányzati Minisztériumnál az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak - a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével - a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § (8) bekezdés) Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását a területileg illetékes Igazgatóság útján igényelheti a Kincstártól. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § (9) bekezdés) A Kincstár területi szervének felhívására adott - a polgármester és a jegyző által aláírt - válaszában jogcímenként nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, illetve eredeti adatszolgáltatása fenntartásáról. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/A. § (3) bekezdés) A jegyzőkönyvet 15 napon belül - a polgármester és a jegyző aláírásával - írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles


77


68.1.49

68.1.50

68.1.51

68.1.52

68.1.53

68.1.54

68.1.55

68.1.56

68.1.57

68.1.58

68.1.59

68.1.60

13-17. szakasz

az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/A. § (8) bekezdés) Ha a jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a Kincstár területi szerve javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a Kincstár területi szerve által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)ről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/B. § (5) bekezdés) A jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/C. § (4) bekezdés) Költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését - rendeletének módosításával, illetve költségvetési határozatával testületi döntéssel megváltoztathatja. Az előirányzat-módosítás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos - költségvetési törvényben felsorolt -, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat. (1991. évi XX. törvény 138. § (1) d) pont, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdés) Pótelőirányzat biztosítása esetén negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (2) bekezdés) Az általa jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítást az 1992. évi XXXVIII. törvény 74. § (2) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezheti. (1992. évi XXXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés) Döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (6) bekezdés) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a rendelet 53. § (4) és (7) bekezdés szerinti módosítását a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő időben és módon költségvetési rendeletén átvezeti. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § (8) bekezdés) Az 1992. évi XXXVIII. törvény. 63. § (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat kötelesek szolgáltatni a kincstár részére külön jogszabályban meghatározott módon. (1992. évi XXXVIII. törvény 63. § (4) bekezdés) A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. (1992. évi XXXVIII. törvény 63. § (6) bekezdés) Amennyiben a beszámítás során a kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezetet biztosítania kell az előirányzat felhasználási ütemterve alapján. (1992. évi XXXVIII. törvény 63. § (8) bekezdés) A számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik a Kincstár azonnali beszedési megbízásának teljesülése érdekében, valamint az Áht. 63. § (8) bekezdésében szabályozott havi előirányzat-felhasználási terv alapján gondoskodik a fedezet biztosításáról. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 119. § (2) bekezdés) A központosított számfejtési körbe nem tartozó önkormányzatok a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 119. § (19) bekezdés)


78


13-17. szakasz

A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok a 13. havi illetmény adott havi részletének számfejtése alapján az Igazgatóság részére minden hónap 26-áig a költségvetési szervre vonatkozóan összevont adatot szolgáltatnak: a) a bruttó bér összegéről, a munkáltatót terhelő járulékokról, és b) a munkavállalóknak a következő hónap elején kifizetendő nettó bér összegéről. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 119. § (21) bekezdés) 68.1.62 Az átcsoportosítás jogát, az általa meghatározott keretek között, bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. (1992. évi XXXVIII. törvény 74. § (2) bekezdés) 68.1.63 Rendeletet alkothat pénzeszközök év végi záróállományának felhasználására és az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokról. (1992. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdés) 68.1.64 A zárszámadásról rendeletet alkot. (1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-a) 68.1.65 A költségvetési év végét követően a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal. (1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (7) bekezdés) 68.1.66 A helyi önkormányzatok intézményi társulása által ellátott feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat igényelheti a központi költségvetésből. A támogatásokkal és hozzájárulásokkal való elszámolás is feladata. (1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (8) bekezdés) 68.1.67 Nyolc napon belül írásban nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, amennyiben a kincstár a rendelkezésére álló információk alapján a 64. § (1), (4) bekezdése és (5) bekezdés b) pontja szerinti igénylésben, illetve a 64. § (5) bekezdés a) pontja szerinti lemondásban szerepeltetett mutatószámokat elsődlegesen saját nyilvántartása alapján felülvizsgálta és nem tartja megalapozottnak, írásban felhívja az önkormányzatot adatszolgáltatása helyesbítésére. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. § (1) bekezdés) 68.1.68 Amennyiben a 64/A. § (1)-(2) bekezdés szerinti felhívásnak, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban, illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybevett előirányzat, de legfeljebb a kincstár felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában feltüntetett különbözet után - a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül - jogcímenként kiegészítő kamatot fizet, mértéke: a jegybanki alapkamat 50%-a. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. § (3) bekezdés) 68.1.69 Igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke: - ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka, - ha a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 50%-a, - ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat, - ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a kincstár a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese. Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50%-át kell fizetni. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. § (4) bekezdés) 68.1.70 Amennyiben visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtását követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, 68.1.61


79


68.1.71

68.1.72

68.1.73

68.1.74

68.1.75

68.1.76

68.1.77

68.1.78

68.1.79

68.1.80

13-17. szakasz

további késedelmi kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett összeg, valamint az Áht. 64/D. § keretében végzett felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után annak teljesítése napjáig. A kamatfizetés kezdő napja az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő 16. nap. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. (1992. évi XXVIII. törvény 64/A. § (5) bekezdése) Évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással, az év végi elszámolás során befizetéssel teljesíti. (1992. évi XXVIII. törvény 64/A. § (6) bekezdés) Ha a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdés) A 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat a kincstár útján igényli. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (3) bekezdés) Ha a kincstár a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálja és szükség esetén javasolja, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le, és ennek nem tesz eleget, az év végi elszámolás során kincstár jegyzőkönyvében szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után - az egyéb jogkövetkezményeken felül - kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (4) bekezdés) A 64/D. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/D. § (7) bekezdés) A 72. § szerinti tájékoztatási kötelezettségét - az elfogadott költségvetési rendelet alapján - a képviselő-testület alakuló ülését követő 60 napon belül teljesíti. (1992. évi XXXVIII. törvény 64/E. § (3) bekezdés) Ha a felhívás alapján elfogadja a kincstár területi szerve javaslatát és ez pénzügyi rendezést von maga után, a kincstár területi szerve által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/C. § (2) bekezdés) Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig amelyre szól, nem alkotja meg, rendeletet alkothat az átmeneti gazdálkodásról, amelyben felhatalmazást adhat a polgármesternek a törvényben meghatározott intézkedések megtételére. (1992. évi XXXVIII. törvény 76. § (1) bekezdés) Köteles könyvvizsgálót megbízni, egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. (1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdés) Ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a


80


68.1.81

68.1.82

68.1.83

68.1.84

68.1.85

68.1.86 68.1.87

68.1.88

68.1.89

68.1.90

13-17. szakasz

hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. (1990. évi LXV. törvény 92/A. § (2) bekezdés) Ha a könyvvizsgáló az 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1)-(2) bekezdésében, illetve a 92/C. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatát a megbízási szerződésben rögzített határidőre előreláthatólag nem tudja teljesíteni, köteles ezt a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - illetve, ha az akadályozó körülmény később keletkezett, akkor ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül - a helyi önkormányzatnak írásban bejelenteni. Ezt követően - a körülményeket mérlegelve - vagy határidőt szab az utólagos teljesítésre, vagy haladéktalanul pályázati eljárás nélkül - új könyvvizsgálót bíz meg. (1990. évi LXV. törvény 92/D. § (1) bekezdés) Ha a könyvvizsgáló a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és feladatát a szerződésben rögzített határidőben nem teljesíti, a határidő lejártakor - a mulasztó könyvvizsgáló költségére - az 1990. évi LXV. törvény 92/D. § (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ezzel egyidejűleg a bejelentési kötelezettségét, illetőleg a szerződés teljesítését menthető ok nélkül elmulasztó könyvvizsgálóval szemben a) az ebből eredő kártérítési igényét érvényesíti a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint, és b) a költségvetési minősítés visszavonását kezdeményezi. (1990. évi LXV. törvény 92/D. § (2) bekezdés) A könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági kihatású előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti. (1990. évi LXV. törvény 92/C. § (3) bekezdés) A soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 134. § (12) bekezdés) Az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki pénzügyi, számviteli rendjét. (1992. évi XXXVIII. törvény 83. §-a) Gazdálkodásáról éves és féléves költségvetési beszámolót kell készítenie. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. § (8) bekezdés) Ha az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8/A. §-a) Az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához.(249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdés) Amennyiben a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben


81


13-17. szakasz

szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 29/A. § (2) bekezdés) 68.1.91 Az adósságállomány évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44. § (7) bekezdés) 68.1.92 A saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a (fő)polgármesteri hivatal felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóinak, a Magyar Államkincstárhoz (a területileg illetékes Igazgatóságaihoz) történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/A. § (1) bekezdés) 68.1.93 Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak - beleértve kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/A. § (2) bekezdés) 68.1.94 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, illetve konszolidált éves költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/A. § (7) bekezdés) 68.1.95 Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/B. § (1) bekezdés) 68.1.96 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolót ismételten közzé kell tenni. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/B. § (2) bekezdés) 68.1.97 Ha a közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a záradék megadását elutasította, akkor az általa készített egyszerűsített költségvetési beszámolóján köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45/B. § (4) bekezdés) 68.1.98 Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. (1990. évi LXV. törvény 88. § (1) d) pont) 68.1.99 Letéti számlával rendelkezhet a tevékenységi körén kívül eső, nem az önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy megbízás alapján bonyolított forgalma kezelésére. (1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. § (4) bekezdés) 68.1.100 Dönt a számlavezető hitelintézete megválasztásáról. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés) 68.1.101 Költségvetési elszámolási és a rendelet 103. § (6)-(7) bekezdésben foglalt számlákat, alszámlákat - a meghatározott kivételekkel - egy belföldi hitelintézetnél nyithat, és csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - köteles lebonyolítani. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (2) bekezdés) 68.1.102 A választott számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az erről szóló döntésről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. A területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (3) bekezdés)


82


13-17. szakasz

68.1.103 A helyi önkormányzat megszűntetése esetén a megszűnés időpontja szerinti határnappal köteles intézkedni a költségvetési elszámolási számla megszüntetéséről. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (4) bekezdés) 68.1.104 A költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat az e bekezdésben felsoroltak szerint. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (6) a)-l) pontjai) 68.1.105 A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - a helyi önkormányzat hitel fedezetére - likvid hitel kivételével nem használhatja, illetve az alszámláról - likvid hitel kivételével - hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. § (11) bekezdés 68.1.106 Ha a pénzügyi bizottság megállapításaival nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. (1990. évi LXV. törvény 92. § (14) bekezdés) 68.1.107 Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesül, közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe. (1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (10) bekezdés) 69. A költségvetési szervek jogállásával és gazdálkodásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 69.1 Költségvetési szervet alapíthat. (2008. évi CV. törvény 2. § (1) b) pontja) 69.2 Költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. (2008. évi CV. törvény 2. § (2) bekezdés, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés) 69.3 A határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint közzé kell tenni, e mellett más módon is közzé teheti. (2008. évi CV. törvény 2. § (2) bekezdés, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés) 69.4 A jogszabály (határozat) alapján alapító okiratot kell kiadni. (2008. évi CV. törvény 2. § (2) bekezdés) 69.5 A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdés) 69.6 A 2008. évi CV. törvény 2. § (2) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, a költségvetési szerv alapítói jogainak átadására, átvételére, továbbá a 2008. évi CV. törvény 15-16. § szerinti besorolás meghatározására is. (2008. évi CV. törvény 3. § (4) bekezdés) 69.7 Az alapító okirat az e §-ban meghatározottakat tartalmazza. (2008. évi CV. törvény 4. § (1), (2) bekezdés) 69.8 A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét az alapító okirat kiadásától számított nyolc napon belül kérelmezi.(2008. évi CV. törvény 5. § (2) bekezdés) 69.9 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára meghatározza és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát. (2008. évi CV. törvény 6. § (1) bekezdés)


83


13-17. szakasz

69.10 Költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg. (2008. évi CV. törvény 6. § (2), 8. § (2) a) pont, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13/A. § (3), 17. § (4) bekezdés) 69.11 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog az e bekezdésben foglalt hatáskörök gyakorlását jelenti.. (2008. évi CV. törvény 8. § (1)-(2) bekezdés) 69.12 Törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a 2008. évi CV. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel. (2008. évi CV. törvény 8. § (5) bekezdés) 69.13 Jogosult a költségvetési szervet átalakítani. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás. (2008. évi CV. törvény 10. § (1), 11. § (1) bekezdés) 69.14 Köteles átalakítani vagy megszüntetni a költségvetési szervet, ha (2008. évi CV. törvény 12. § (1) bekezdés) a) jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő; b) a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt; c) a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg; d) hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető; e) az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatásra vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre; f) a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg. 69.15 Költségvetési szerv megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról más módon képes gondoskodni. Önkormányzati feladat ellátása esetén a költségvetési szerv megszüntetésekor rendelkezni lehet az önként vállalt feladat elhagyásáról. (2008. évi CV. törvény 12. § (5) bekezdés) 69.16 A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az alapító szervnek gondoskodnia kell (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés) a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, a Kt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve, b) az eszközök és a források leltározásáról, a költségvetési beszámoló elkészítéséről, a vagyonátadásról, c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről, d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szerv(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről, e) amennyiben a közfeladat-ellátáshoz díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről. 69.20 Az átalakításról, megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni. (2008. évi CV. törvény 13. § (1) bekezdés) 69.21 Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) - a 2008. évi CV. törvény 4. § (2) d) pontja szerinti megszűnés esetén a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) - rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jogi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. E jogszabályban (határozatban) meg kell jelölni továbbá azt a naptári


84


13-17. szakasz

napot ameddig, illetőleg azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, valamint meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jogi személyiségű szervezeti egysége) utoljára kötelezettséget vállalhat. (2008. évi CV. törvény 13. § (2) bekezdés) 69.22 A jogszabály vagy határozat alapján - a 2008. évi CV. törvény 4. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. (2008. évi CV. törvény 13. § (4) bekezdés) 69.23 A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, illetve a továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indokáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt (határozatot). (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés) 69.24 Amennyiben a költségvetési szerv átalakítása több [a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott] alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, abban az esetben - ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz - az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek együttes jogszabályban vagy határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés) 69.25 A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) a 2008. évi CV. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes - közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető - szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházhatja fel. (2008. évi CV. törvény 14. § (1) bekezdés) 69.26 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egységét különösen akkor ruházhatja fel jogi személyiséggel, amennyiben az (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (1) a) közfeladat önálló ellátására alkalmas, és tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, vagy b) jogszabály alapján közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkezik, vagy c) közigazgatási hatásköre gyakorlásának tekintetében (országos kiterjedésű hálózat részeként) helyi, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel van felruházva. 69.27 A 2008. évi CV. törvény 14. § (1) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban (határozatban) meg kell határozni különösen: a szervezeti egység nevét, székhelyét, tevékenységét, a képviseletre jogosultat, a gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. (2008. évi CV. törvény 14. § (2) bekezdés) 69.28 A 2008. évi CV. törvény 14. § (4) bekezdésben foglalt esetben, valamint a 2008. évi CV. törvény 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak a szervezeti egység tekintetében való fennállásakor köteles felülvizsgálni a szervezeti egység jogi személyiségét. A felülvizsgálat alapján indokolt esetben a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot) módosítani kell. (2008. évi CV. törvény 14. § (5) bekezdés) 69.29 Közhatalmi költségvetési szervet a szakmai alapfeladatként meghatározott 2008. évi CV. törvény 15. § szerinti közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat. (2008. évi CV. törvény 17. §-a) 69.30 A költségvetési szervet - jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érintve - a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (1), (2) bekezdés) a) önállóan működő és gazdálkodó, vagy b) önállóan működő csoportba sorolja. 69.31 Önállóan működő költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdés) a) kijelöli azt az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait) ellátja;


85


13-17. szakasz

b) jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot (a továbbiakban: megállapodás) , amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti; c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét. 69.32 Dönt arról, hogy a költségvetési szervek, azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel, vagy részjogkörrel rendelkezzenek, illetve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek legyen-e részjogkörű költségvetési egységei (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés) 69.33 Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon szervezeti egységét minősítheti részjogkörű költségvetési egységnek, amelynél a tevékenység, a források jellege, a területi elhelyezkedés elkülönültsége indokolja egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog átengedését. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdés) 69.34 A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (7) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (8) bekezdés) 69.35 Amennyiben a költségvetési szerv a tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, illetve nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben, feladatellátási megállapodásban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, akkor köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket. (1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdés) 69.36 A költségvetési szerv vezetőjének kiválasztása előtt (pályáztatáskor) kell meghatározni a költségvetési szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatos végzettségi (képesítési) követelményeket, valamint a vezetői teljesítménykövetelményeket. (1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (5) bekezdés) 69.37 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv vezetőjének jutalmazásáról, illetve premizálásáról az éves - a 2008. évi CV. törvény 100/A. §-ban foglaltakkal összefüggően történő - értékeléskor rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti felelősségi körébe tartozó kötelezettségek teljesítésétől függően. (1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (6) bekezdés) 69.38 A helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) - a költségvetésről szóló rendeletben - állapítja meg. (1992. évi XXXVIII. törvény 91. § (2) bekezdés) 69.39 Figyelemmel a 2008. évi CV. törvény 100/H. §-ban foglaltakra, megállapítja a közszolgáltató költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét). (1992. évi XXXVIII. törvény 91. § (3) bekezdés) 69.40 A közszolgáltatásokat igénybe vevők részére jogszabályban foglaltak alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - megállapítja a szolgáltatások ellenértékét. (1992. évi XXXVIII. törvény 92. § (2) bekezdés) 69.41 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a helyi önkormányzatnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. (1992. évi XXXVIII. törvény 96. § (1) bekezdés) 69.42 A költségvetési szerv pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát felülvizsgálja és a zárszámadási rendeletével egy időben jóváhagyja. (1992. évi XXXVIII. törvény 100. § (1) bekezdés, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (4) bekezdés) 69.43 Jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzmaradványának, illetve előirányzat-maradványának elvonandó, illetve visszahagyandó összegéről. (1992. évi XXXVIII. törvény 100. § (3) bekezdés)


86


13-17. szakasz

69.44 A költségvetési szerv beszámolóját felülvizsgálja és értékeli a Kormány rendeletében meghatározott szempontok és eljárásrend szerint. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/A. § (3) bekezdés) 69.45 A költségvetési szerv - a vállalkozó közintézet kivételével - más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért helytállni tartozik, kivéve azon kötelezettségvállalások alapján fennálló ilyen tartozásokat, amelyek a költségvetési szerv kártérítési, megtérítési kötelezettsége alapján keletkeztek. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/B. § (5) bekezdés) 69.46 Kijelöli az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó költségvetési szervet. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/C. §, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés) 69.47 Meghatározza, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit melyik hitelintézetnél nyitott bankszámlán vezesse. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 104. § (1) bekezdés) 69.48 Jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a költségvetési szerv részére engedélyezi letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (2) c) pont) 69.49 Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/D. § (6) bekezdés) 69.50 Amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték - a rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a meghatározott időt és mértéket eléri. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés) 69.51 A jelölhető személyek, illetve szervezetek közül kiválasztja az önkormányzati biztost. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. § (6) bekezdés) 69.52 Átruházhatja a pénzügyi bizottságra az önkormányzati biztos kiválasztását. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. § (7) bekezdés) 69.53 Az önkormányzati biztosra, illetve azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki az eljárási szabályokat - a rendeletében meghatározott módon, e jogszabályban meghatározott keretek között - gyakorolja, az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás - a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve - terheli, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt rendelet erről másképp nem intézkedik. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. § (8) bekezdés) 69.54 Rendeletében szabályozza az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére vonatkozó eljárás rendjét, amennyiben az önkormányzatnál időközben az (1) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményeztek. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 153. § (9) bekezdés) 69.55 Engedélyével a helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv részére a jutalmazási előirányzaton felül is történhet jutalmazási célú kifizetés. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/F. § (3) bekezdés) 69.56 Engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közhatalmi költségvetési szerv számára, amelynek működése pénzügyi


87


13-17. szakasz

keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú, és a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel. Akkor is engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását, amennyiben a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/G. § (5), (6) bekezdés) 69.57 Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben meghaladja a ténylegesen teljesített - a költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy gazdasági társasággá való átalakításról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 64. § (4) bekezdés) 69.58 Megállapítja a helyi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának szabályait. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. § (3) bekezdés) 69.59 Meghatározza azt a mértéket, amit az általa irányított közintézet és közüzem eredményéből, illetve eredménytartalékából személyi ösztönzésre fordíthat. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/H. § (7) bekezdés) 69.60 Közszolgáltatás ellátása céljából - külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján gazdálkodó szervezetet alapíthat. E törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást végző költségvetési szerv - a gazdálkodó szervezet alapításával összehangoltan történő - megszüntetése is. (1992. évi XXXVIII. törvény 100/O. § (1) bekezdés) 70. Államháztartási kontroll 70.1 Belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök 70.1.1 Belső ellenőrzést végezhet (1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. § (3) bekezdés) a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, 70.1.2 Belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (1990. évi LXV. törvény 92. § (3) bekezdés) 70.1.3 Jóváhagyja a helyi önkormányzatra vonatkozó belső ellenőrzési tervet. (1990. évi LXV. törvény 92. § (6) bekezdés) 70.1.4 Dönt a belső ellenőrzés ellátásának módjáról. (1990. évi LXV. törvény 92. § (8) bekezdés) 70.1.5 A belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. (193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés) 70.2 Közpénzekből adott támogatások átláthatósága 70.2.1 A pályázat befogadásától - illetve a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezéstől - számított öt munkanapon belül a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapon (a továbbiakban: honlap) közzéteszi (2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (1) bekezdés) a) a pályázat tárgyát és kiíróját, b) a pályázat benyújtóját, c) lehetőség szerint az igényelt összeget, d) a 8. § szerinti érintettséget. 70.2.2 A pályázat elbírálását követő 15 napon belül közzéteszi a döntéshozó nevét, és a) törli a támogatást el nem nyert pályázat (1) bekezdés szerinti adatait, vagy b) közzéteszi az elnyert támogatás összegét. (2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (2) bekezdés)


88


13-17. szakasz

70.2.3 A számlák és bizonylatok kivételével, közzéteszi a benyújtott és elfogadott pályázati elszámolást. A közzétett elszámolásban szereplő üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni. (2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (3) bekezdés) 70.2.4 Törli a 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (1)-(3) bekezdés alapján közzétett adatokat a támogatás igényléséhez való jog megnyílása naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével. (2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (4) bekezdés) 70.2.5 Rendeletben egyes, az önkormányzati költségvetési alrendszerből folyósított támogatások tekintetében e törvénynél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg. (2007. évi CLXXXI. törvény 18. § (2) bekezdés) 70.2.6 A 2007. évi CLXXXI. törvény által előírt közzététel előtt a közzétételre megküldendő adatokat a pályázatok nyomon követését biztosító informatikai rendszerében rögzíti. (67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) 71. A költségvetési törvényből fakadó feladat- és hatáskörök 71.1 Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió meghaladja. (2008. évi CII. törvény 9. § (1) bekezdés) 71.2 Ellátja az általa szabályozott módon a 22. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. Ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. (2006. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés) 71.3 A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, közfoglalkoztatást pótló juttatás, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2008. évi CII. törvény 22. § (1) bekezdés) 71.4 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást az 1996. évi XXXI. törvény 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe: (2008. évi CII. törvény 30. § (19) bekezdés) a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság az 1996. évi XXXI. törvény 34. §ának (1) bekezdése alapján önkéntes tűzoltóság működik, b) valamennyi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 10,0 millió forint alaptámogatásra jogosult; c) a b) pont szerinti felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkéntes tűzoltóság az általa ellátott elsődleges működési körzet veszélyeztetettsége mértékét kifejező, a szervezési kategóriába sorolást meghatározó, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül. 72. Adósságrendezési eljárás 72.1 Határozatot hoz a fizetési kötelezettségek rendezésére vagy felhatalmazhatja a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére. (1996. évi XXV. törvény 5. § (1) bekezdés) 72.2 Köteles soron kívül tárgyalni a pénzügyi gondnok adósságrendezéssel kapcsolatos előterjesztését. (1996. évi XXV. törvény 14. § (2) d) pont)


89


72.3 72.4 72.5

72.6 72.7 72.8 72.9 72.10 72.11

72.12

72.13

13-17. szakasz

Megválasztja az adósságrendezési bizottság képviselő tagját (tagjait) (1996. évi XXV. törvény 16. § (1) bekezdés) Felülvizsgálja az adósságrendezési bizottság döntését a pénzügyi gondnok kérése alapján. (1996. évi XXV. törvény 16. § (2) bekezdés) A válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatja. (1996. évi XXV. törvény 18. § (2) bekezdés) Dönt - zárt ülésen, név szerinti szavazással, minősített többséggel - a reorganizációs program és az egyezségi javaslat elfogadásáról. (1996. évi XXV. törvény 21. §-a) Dönt - zárt ülésen, név szerinti szavazással, minősített többséggel - az egyezségi terv elfogadásáról. (1996. évi XXV. törvény 21. §, 22. § (4) bekezdés) Dönt arról, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. (1996. évi XXV. törvény 26. § -a) Kifizeti a pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját az esedékességkor. (1996. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdés) Nyilatkozik a forrásairól és a fizetőképességéről. (1996. évi XXV. törvény 34. § (2) bekezdés) A pénzintézet által nyújtott hitel teljes visszafizetését követően visszatéríti az állam részére - a miniszterrel történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást. (1996. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés) Amennyiben a helyi önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban kérelmet nyújthat be az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez, melyben indítványozhatja, hogy - a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében - az önkormányzatot megillető központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 119/A. § (1) bekezdés) Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés bírósági elutasításáról a tudomásra jutásától számított három napon belül értesíteni köteles a Kincstár Területi Igazgatóságot. (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 119/A. § (3) bekezdés)

73. A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 73.1 A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - köteles biztosítani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (2003. évi CXXIX. törvény 1. § (1) bekezdés) 73.2 Esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. (2003. évi CXXIX. törvény 1. § (2) bekezdés) 73.3 E törvény szerint kell eljárnia a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. (2003. évi CXXIX. törvény 2. § (1) bekezdés) 73.4 Köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. (2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdés) 73.5 Az általa irányított szervezetek vonatkozásában jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. (2003. évi CXXIX. törvény 17/B. § (1) bekezdés) 73.6 A közbeszerzés helyben központosításáról rendeletet alkot, amelyben az e bekezdésben foglaltakat szabályozza. (2003. évi CXXIX. törvény 17/B. § (3) bekezdés) 73.7 A közbeszerzés tárgyát képező építési beruházások esetében az e rendeletben foglaltak szerint jár el. (162/2004. (V. 21.) Korm rendelet 1. § -a)


90


13-17. szakasz

74. Helyi adókkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 74.1 Helyi iparűzési adót jogosult bevezetni. (1990. évi C. törvény 1. § (2) bekezdés) 74.2 Meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre. (1991. évi XX. törvény 138. § (3) b) pont, 1990. évi C. törvény 6. § b) pont) 74.3 A helyi adókról szóló és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait határozza meg. (1990. évi C. törvény 6. § e) pont) 74.4 A törvény 1. § (3) bekezdés alapján bevezetett adót a kerületi képviselő-testületek többségi véleményének beszerzéséig nem működtetheti. (1990. évi C. törvény 7. § d) pont) 74.5 Évenként tájékoztatja a település lakosságát a beszedett adók összegéről a költségvetési beszámoló részeként. (1990. évi C. törvény 8. § (2) bekezdés, 1991. évi XX. törvény 138. § (3) h) pont) 74.6 Építmény- és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját. (1990. évi C. törvény 15. §, 21. §-a) 74.7 2003. március 31-ig jogosult határozott időtartamú adókedvezményeket, adómentességeket biztosító rendelkezéseket hozni. (2001. évi L. törvény 79. § (1) bekezdés) 74.8 Rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára. (1990. évi C. törvény 39/C. § (1) bekezdés) 74.9 2002. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni az 1990. évi C. törvény, a 2001. évi L. törvény 21. §-ával megállapított 7. §-a e) pontjának első mondatával ellentétes adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító önkormányzati rendelkezéseket. 2001. évi L. törvény 79. § (2) bekezdés) 74.10 Legkésőbb 2007. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni minden olyan határozott időtartamra adókedvezményeket, adómentességeket biztosító rendelkezését, amely ellentétes az 1990. évi C. törvény 2001. évi L. törvény 21. §-ával megállapított 7. §a e) pontjának első mondatával. (2001. évi L. törvény 79. § (2) bekezdés) 74.11 Az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére, az adóbevallás időpontjára vonatkozóan az adózás rendjében foglaltaktól, továbbá az 1990. évi C. törvény 41. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. (1990. évi C. törvény 43. § (2) bekezdés) 74.12 A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének hatékony elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. (1990. évi C. törvény 45. §-a) 74.13 Felhívásában megjelöli, hogy az adóalany a bevezetett helyi adóval kapcsolatban az adó megállapításához milyen adatokat köteles szolgáltatni. (1990. évi C. törvény 51. § (1) bekezdés) 74.14 A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. (1991. évi XX. törvény 138. § (3) g) pont) 74.15 Megállapítja - az 1991. évi LXXXII. törvény keretei között - a belföldi gépjárműadó tételeit. (1991. évi XX. törvény 138. § (2) h) pont) 74.16 Akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás tilalmának megsértése áll. (2003. évi XCII. törvény 89. § (2) bekezdés) 74.17 Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit viseli, kivéve a lefoglalt dolog elszállításának és megőrzésének és a végrehajtás költségeit. (2003. évi XCII. törvény 179. § (1) bekezdés) 75. Egyéb ingatlanokkal és vagyonnal kapcsolatos feladat- és hatáskörök


91


75.1

75.2 75.3 75.4 75.5

75.6

75.7 75.8

75.9

75.10

13-17. szakasz

Nyilatkozik arról a kérdésről, hogy a külföldi ingatlanszerzése önkormányzati érdeket sért-e. Köteles a nyilatkozatot 15 napon belül megadni. (7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés) Forgalomképtelennek és korlátozottan forgalomképesnek nyilváníthat törzsvagyona köréből ingatlan és ingó dolgot. (1990. évi LXV. törvény 79. § (2) a)-b) pontok) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes feltételeit rendeletében határozza meg. (1990. évi LXV. törvény 79. § (2) b) pont) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról rendelkezik. (1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdés) Az államháztartásról szóló törvényben (Áht.) szabályozott nyilvános pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére ruházhatja át. (1990. évi LXV. törvény 80/A. § (4) bekezdés) Más helyi önkormányzattól a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel megszerezheti. (1990. évi LXV. törvény 80/A. § (5) bekezdés) A vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait rendeletében szabályozza. (1990. évi LXV. törvény 80/B. §-a) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a kataszterből adatokat szolgáltatnak - a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai útján - a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére. (147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 5. §-a) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5 éven belül kerül sor, köteles az eladási árból befolyt összeg 50%-át a KVI-nek átutalni. (1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. § (9) bekezdés) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében második illetve harmadik helyen elővásárlási jog illeti meg. (2001. évi LXIV. törvény 86. § (4) bekezdés)

76. Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatok 76.1 Meghatározza - a miniszter egyetértésével - a közlevéltár illetékességét a köziratnak nem minősülő levéltári anyagot illetően. (1995. évi LXVI. törvény 14. § (2) bekezdés) 76.2 Köteles gondoskodni arról, hogy levéltára (1995. évi LXVI. törvény 15. § (1) a)-b) pont) a) rendelkezzék a feladatok ellátásához szükséges szakképzett személyzettel és technikai felszereléssel, továbbá b) rendelkezzék a levéltári anyag rendszeres átvételét biztosító, zárt, tűzbiztos, száraz, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű, a levéltári anyag őrzésén kívül egyidejűleg más célra fel nem használható, a szakszerű őrzéshez szükséges tárolóeszközökkel felszerelt raktárral (raktárakkal), kutatóteremmel és a működéséhez szükséges egyéb feltételekkel. 76.3 Beszerzi a települési önkormányzat levéltárának létesítéséhez a kultúráért felelős miniszter előzetes hozzájárulását. Ha a miniszter visszavonja hozzájárulását, köteles a levéltárat megszüntetni. (1995. évi LXVI. törvény 20. § (2) bekezdés) 76. A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 76.1 Lakások és helyiségek bérletével feladat- és hatáskörök 76.1.1 A bérlővel kötött, írásba foglalt szerződése lakásbérleti jogviszonyt hoz létre.(1959. évi IV. törvény 434. §-a, 1993. évi LXXVIII. törvény 2. § (1), (5) bekezdés) 76.1.2 A bérlővel kötött meghatározott szerződés alapján köteles a lakást a bérlő használatába adni. (1993. évi LXXVIII. törvény 2. § (2), 7. § (1) bekezdés) 76.1.3 A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor állapodik meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 2. § (4) bekezdés)


92


13-17. szakasz

76.1.4 A törvény keretei között, önkormányzati rendeletben meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel szerződést lehet kötni. A rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit. (1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés) 76.1.5 Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel köt szerződést. (1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés) 76.1.6 Rendeletében meghatározza azokat a feltételeket, melyekkel önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés köthető. (1993. évi LXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdés) 76.1.7 Házastársak közös kérelmére - a jogszabályban foglalt korlátozást figyelembe véve, bérlőtársi szerződést kell kötnie. (1993. évi LXXVIII. törvény 4. § (4) bekezdés) 76.1.8 Önkormányzati lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként nem adhat bérbe. 81993. évi LXXVIII. törvény 5. § (2)bekezdés) 76.1.9 Rendeletében szabályozza az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeit. (1993. évi LXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdés) 76.1.10 Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg, köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. (1993. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés) 76.1.11 Lakás átadásakor szavatol annak rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáért. (1993. évi LXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés) 76.1.12 A bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol. (1993. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés) 76.1.13 Köteles gondoskodni: (1993. évi LXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés) a) az épület karbantartásáról; b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. 76.1.14 Meg kell állapodnia a bérlővel: (1993. évi LXXVIII. törvény 10. § (2)-(3) bekezdései) - - az épülettel, illetőleg a közös használatú helyiségekkel és területtel összefüggő, a kötelező karbantartási feladatokba nem tartozó, egyéb kötelezettségek teljesítéséről; - a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetére vonatkozó lakbérmérséklés mértékéről. 76.1.15 Amennyiben a bérlő a bérbeadót terhelő azonnali beavatkozást [1993. évi LXXVIII. törvény 11. § (1) a)] igénylő munkát végzett el, igazolt költségeit haladéktalanul, egy összegben köteles megtéríteni. (1993. évi LXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés) 76.1.16 Rendeletben határozza meg az egy naptári éven belül történő ellenőrzés lefolytatásának gyakoriságát. 81993. évi LXXVIII. törvény 12. § (5) bekezdés) 76.1.17 Az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás vagy más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időpontjáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíti. (1993. évi LXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdés) 76.1.18 Épület karbantartásával stb. munkák esetében, ha az csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony szüneteltetését és


93


13-17. szakasz

annak időtartamát a bérlővel való megállapodása állapítja meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdés) 76.1.19 Az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen - fővárosban a főváros területén - köteles másik lakást felajánlani, s a költözés, illetve az ingóságok elhelyezésének költségeit viselni. (1993. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdés) 76.1.20 A lakást jogcím nélkül használó által fizetett használati díj emelésének mértékét és feltételeit rendeletben határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 20. § (3) bekezdés) 76.1.21 A jogszabályban meghatározott személyek befogadásához adható hozzájárulás feltételeit rendeletben határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (6) bekezdés) 76.1.22 Közös megegyezéssel a lakásbérleti szerződést megszüntetheti. (1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) a), 23. § (3) bekezdés) 76.1.23 Önkormányzati rendeletben kell meghatározni a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat. (1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (3) bekezdés) 76.1.24 A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén ideiglenes elhelyezést biztosít a lakás nélkül maradt bérlőnek. (1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdés) 76.1.25 A lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén. (1993. évi LXXVIII. törvény 24. § (1)-(2), 23. § (1) c), 25. § (1)-(3), 26. § (1) bekezdés) 76.1.26 Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. (1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés) 76.1.27 Amennyiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak, köteles - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (3) bekezdés) 76.1.28 A határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. (1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdés) 76.1.29 Az (5) bekezdésben említett cserelakás felajánlása nélküli felmondás jogát érvényesen nem gyakorolhatja. (1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (6) bekezdés) 76.1.30 A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor. (1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (7) bekezdés) 76.1.31 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 26. §-ban szereplő felmondás esetén megállapodhat a bérlővel, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. (1993. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdés) 76.1.32 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdésében szereplő pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit rendeletben határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 27. § (2) bekezdés) 76.1.33 A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően - legalább 30 napos határidő megjelölésével - köteles az önkormányzati bérlakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől az e bekezdésben meghatározott iratokhoz történő benyújtását. (1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdés) 76.1.34 Megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a


94


13-17. szakasz

benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (4) bekezdés) 76.1.35 A lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg az e bekezdésekben foglalt esetekben. (1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (5)-(6) bekezdés) 76.1.36 A hozzájárulást az (5)-(6) bekezdésekben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá. (1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (7) bekezdés) 76.1.37 Ha a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását e törvény rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. (1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (8) bekezdés) 76.1.38 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendeletben szabályozza. (1993. évi LXXVIII. törvény 31. § (2) bekezdés) 76.1.39 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdésében foglalt hozzájárulás feltételeit rendeletben határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 33. § (3) bekezdés) 76.1.40 Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével rendeletben állapítja meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés) 76.1.41 A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét e bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. (1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés) 76.1.42 A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló külön törvényben meghatározott, önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - rendeletében kell megállapítania. A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti. (1993. évi LXXVIII. törvény) 76.1.43 Rendeletében meghatározza a nyújtott külön szolgáltatások díját, amennyiben azt más jogszabály nem szabályozza. (1993. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdés) 76.1.44 Megállapítja a külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között. (1993. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdés) 76.1.45 A tulajdonában lévő helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit - az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - rendeletében határozza meg; a helyiségbér mértékét rendeletben nem szabályozhatja. (1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdés) 76.1.46 Az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépéséig létrejött tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog folytatását elismeri. (1993. évi LXXVIII. törvény 66. § (2) bekezdés) 76.1.47 Az önkormányzati lakást annak kell bérbe adni, aki az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza, és a lakás kiutalása a


95


13-17. szakasz

korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt. (1993. évi LXXVIII. törvény 67. § (1) bekezdés) 76.1.48 Az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépéséig keletkezett elhelyezési kötelezettséget teljesíti, ha az e kötelezettséget meghatározó jogszabály őt jelöli meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 67. § (4) bekezdés) 76.1.49 A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni. (1993. évi LXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdés) 76.1.50 Rendeletben szabályozza másik lakás bérbeadásának feltételeit, ha a szociális intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára. (1993. évi LXXVIII. törvény 68. § (2) bekezdés) 76.1.51 Ha az önkormányzati lakást magánszemély létesíti, a lakást annak kell bérbe adni, akit előzetesen a lakás bérlőjéül kijelöltek. (1993. évi LXXVIII. törvény 69. § (1) bekezdés) 76.1.52 Ha kijelölt bérlő az építési munkát a megállapított határidőre nem végezte el, megállapodhat a kijelölt bérlővel az új határidőről vagy az elvégzett építési munka költségének megtérítéséről. (1993. évi LXXVIII. törvény 69. § (2) bekezdés) 76.1.53 Eljár a lakás-használatbavételi díjjal kapcsolatban az 1993. évi LXXVIII. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben. (1993. évi LXXVIII. törvény 70. § (2) bekezdés) 76.1.54 Az ingatlanközvetítő szerv által a lemondás folytán az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépéséig megszerzett önkormányzati lakás bérbeadásáról rendelkezik. (1993. évi LXXVIII. törvény 70. § (4) bekezdés) 76.1.55 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott használatbavételi díjat a felmondási határidőt követő nyolc napon belül köteles a bérlőnek megfizetni. (1993. évi LXXVIII. törvény 71. § (3) bekezdés) 76.1.56 Dönt a használatbavételi díj összegéből megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény és a használatbavételi díj hátralékos összegének megfizetéséről - az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépése után is - azoknak a jogszabályoknak az alkalmazásával, amelyek alapján a kedvezményt, halasztást (részletfizetést) engedélyezték. (1993. évi LXXVIII. törvény 72. § (1)-(2) bekezdés) 76.1.57 Ha a nyugdíjasok házában lévő lakásra fennálló szerződést a bérlő felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja, részére legalább olyan lakást kell bérbeadni, amilyet a nyugdíjasok házába költözéskor a bérbeadónak átadott vagy pénzbeli térítésre tarthat igényt. (1993. évi LXXVIII. törvény 74. § (2) bekezdés) 76.1.58 Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték az 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott esetekben és személyeknek cserelakást kell felajánlania. (1993. évi LXXVIII. törvény 75. § (2) bekezdés) 76.1.59 Ha nem teszi lehetővé az 1993. évi LXXVIII. törvény 80. § (1) bekezdésében foglaltakat, a tárgyi lakásokat és helyiségeket az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell bérbe adni. (1993. évi LXXVIII. törvény 80. § (2) bekezdés) 76.1.60 Az 1993. évi LXXVIII. törvény 80. § (2) bekezdésében foglalt esetekre rendeletében - az 1993. évi LXXVIII. törvény keretei között - külön szabályokat állapíthat meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 80. § (2) bekezdés) 76.1.61 A menedékjogot élvező személyek részére biztosított önkormányzati tulajdonban lévő és az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor jogszabály szerint a Népjóléti Minisztérium rendelkezése alatt álló lakást a használó személy részére, kérelmére határozatlan időre bérbe kell adni. (1993. évi LXXVIII. törvény 82. § (1) bekezdés)


96


13-17. szakasz

76.1.62 Az (1) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék készítése esetén a névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelésének szabályait - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően - rendeletében határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 84. § (2) bekezdés) 76.1.63 A 62. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerbérlet fennállása esetén a kényszerbérlő, illetőleg a bérbeadó erre vonatkozó írásbeli bejelentésétől számított három éven belül köteles a kényszerbérlő részére - a bérbeadó egyidejű értesítésével - az e törvény rendelkezéseinek megfelelő önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (1) bekezdés) 76.1.64 Ha a kényszerbérlő részére cserelakás bérbeadását előreláthatólag nem tudja felajánlani, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül köteles cserelakás helyett pénzbeli térítés fizetését a kényszerbérlő részére felajánlani. A megállapodásról a bérbeadót írásban értesíti. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (2) bekezdés) 76.1.65 Ha cserelakás bérbeadását nem tudja felajánlani és a cserelakás helyetti pénzbeli térítés fizetésében a kényszerbérlővel történő megállapodás sem jött létre, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül köteles pénzbeli térítés fizetését a bérbeadó részére felajánlani. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (3) bekezdés) 76.1.66 A (2) és (3) bekezdés szerint felajánlott pénzbeli térítés mértékét az érintett lakáshoz hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékére és a lakás lakottságának tényére tekintettel, különösen az 52. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (4) bekezdés) 76.1.67 Ha a kényszerbérlet (1)-(3) bekezdés szerinti megszüntetésére tett intézkedések nem vezettek eredményre, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bérbeadónak ajánlatot tesz a tulajdonában álló lakás kényszerbérlővel lakottan történő megvásárlására. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (6) bekezdés) 76.1.68 Ha a körülmények megváltozására tekintettel indokolt, úgy a kényszerbérlet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül - az (1)-(3) és (6) bekezdés szerinti sorrendben - ismételt kísérletet kell tenni, ha pedig a soron következő megszüntetési módot sorrendben megelőző bármely megszüntetési mód alkalmazásának eredményessége valószínűsíthető, ezt kell megkísérelni. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (7) bekezdés) 76.1.69 Ha e törvény rendelkezései alapján nem köteles rendeletet alkotni, a szociális helyzet szerinti lakbérmértéket a képviselő-testület határozata állapítja meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (8) bekezdés) 76.1.70 A kényszerbérletnek az (1)-(3) vagy a (6) bekezdésben említett módon történő megszűnéséig köteles a kényszerbérlő által a szerződés alapján fizetett lakbér és a bérbeadó által közölt lakbér különbözetét a bérbeadónak megtéríteni. (1993. évi LXXVIII. törvény 85. § (9) bekezdés) 76.1.71 A teljesített feladatok után járó támogatásra jogosult benyújtani az igényét. (1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (3) bekezdés) 76.1.72 E törvény keretei között rendeletben határozza meg a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokra vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának b) pontjában említett lakbér-megállapítás elveit. (1993. évi LXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdés) 76.1.73 A tulajdonostársak kérésére az 1993. évi LXXVIII. törvény 85/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén, az elhelyezésre jogosult részére 1998. december 31-ig megfelelő önkormányzati cserelakást köteles felajánlani, illetőleg pénzbeli térítést fizetni. (1993. évi LXXVIII. törvény 85/B. § (1) bekezdés)


97


13-17. szakasz

76.1.74 Az elhelyezésre jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén köteles az 1993. évi LXXVIII. törvény 85/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. (1993. évi LXXVIII. törvény 85/D. § (1) bekezdés) 76.1.75 A helyiségbér összegében szabadon állapodik meg a bérlővel. (1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdés) 76.1.76 Hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a helyiségbe más személyt befogadjon. (1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (3) bekezdés) 76.1.77 A bérleti jog átruházásához, elcseréléséhez való hozzájárulás feltételeit rendeletben határozza meg. (1993. évi LXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdés) 76.2 Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok 76.2.1 Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (1993. évi LXXVIII. törvény 50. §-a) 76.2.2 Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően, az 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltakra figyelemmel, az épületet társasházzá kell alakítani. (1993. évi LXXVIII. törvény 51. § (1)-(2) bekezdései) 76.2.3 Az önkormányzati lakás vételárát az 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítania. (1993. évi LXXVIII. törvény 52. § (1)-(2) bekezdései) 76.2.4 Ha a lakást az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor megállapított vételár legfeljebb 20%ának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. (1993. évi LXXVIII. törvény 53. § (1) bekezdés) 76.2.5 Önkormányzati rendeletben kell meghatározni az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén (1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdés) a) a lakás vételárának mértékét; b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét; c) a részletfizetés időtartamát és a szerződéses kamat mértékét, illetőleg a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit; d) a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét; e) elővásárlás esetén az ajánlat tartalmát és az ajánlati kötöttség idejét. 76.2.6 Rendeletében határozza meg az e törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit. (1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (3) bekezdés) 76.2.7 Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával idegenítheti el. (1993. évi LXXVIII. törvény 55. § (1) bekezdés) 76.2.8 Az életvédelem céljait szolgáló helyiséget a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával idegenítheti el. (1993. évi LXXVIII. törvény 55. § (3) bekezdés) 76.2.9 A műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével idegenítheti el. (1993. évi LXXVIII. törvény 55. § (4) bekezdés) 76.2.10 Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a szerződés megtámadásának jogáról nem mondhat le, illetőleg a megtámadás jogát megerősítéssel nem zárhatják ki. (1993. évi LXXVIII. törvény 57. §-a) 76.2.11 Rendeletében határozza meg az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségek vételárának mértékét, megfizetésének módját és feltételeit. (1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2) bekezdés)


98


13-17. szakasz

76.2.12 Rendeletében határozza meg a nem az állam tulajdonából tulajdonába került egyéb helyiségei eladásának feltételeit. (1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) bekezdés) 76.2.13 Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás, ill. helyiség tulajdonjogát nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsáthatja gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére. (1993. évi LXXVIII. törvény 61. §-a) 76.2.14 Az állam tulajdonából a tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó és az állami tulajdon elidegenítéséből az önkormányzatot megillető, 1994. március 31. után befolyó, az 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett, teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. (1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (1)-(2) bekezdés) 76.2.15 A 62. § (1) és (2) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen az e bekezdésben meghatározottakra, használhatja fel. A felhasználás részletes szabályait rendeletben kell meghatározni. (1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdés) 76.2.16 Az önkormányzat részére a tulajdonostársak által megfizetett, illetőleg az 1993. évi LXXVIII. törvény 85/D. § (3) bekezdésben foglaltak szerint beszedett értékkülönbözet teljes összegét köteles a 62. § (1) bekezdésében meghatározott elkülönített számlán elhelyezni. 1993. évi LXXVIII. törvény 85/E. § (3) bekezdés) 76.2.17 Az e § szerinti elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha az (1) vagy (2) bekezdésben megjelölt adós, zálogkötelezett kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt, és írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a megvásárolt lakóingatlant a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az e törvényben és önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint, határozatlan időre bérbe adja. (1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. § (3) bekezdés) 76.2.18 Az állam tulajdonából a tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó, valamint az állami tulajdonú lakóépületek elidegenítéséből származó, a kerületi önkormányzatot megillető - 1994. március 31. után befolyó, az 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (5) szerint csökkentett - bevételének 50%-át a fővárosi közgyűlés számláját vezető pénzintézethez elkülönített számlára köteles befizetni. (1993. évi LXXVIII. törvény 63. § (1)-(2) bekezdés, 57/1994. (XI. 17.) AB határozat) 76.2.19 A 63. § (1) és (2) bekezdésben megjelölt bevétel csak pályázat útján az e bekezdésben foglaltakra használható fel. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét rendeletben kell meghatározni. (1993. évi LXXVIII. törvény 63. § (3) bekezdés) 76.3 Egyéb, vegyes szabályok 76.3.1 Ki kell kérnie a rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére. (1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdés) 76.3.2 Ha az 1993. évi LXXVIII. törvény bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a megkereséstől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesítenie kell. (1993. évi LXXVIII. törvény 89. § (1) bekezdés) 76.3.3 Az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást [1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (1)-(3)] a következő év január hónapjában igényelheti a Pénzügyminisztériumtól. (1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (4) bekezdés)


99


13-17. szakasz

77. A lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 77.1 Állami támogatást vehet igénybe bérlakás-állománya növelésére, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, valamint városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés) 77.2 A bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján támogatást igényelhet a következő jogcímeken: (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés) a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, b) költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából, c) fiatalok, hallgatók részére bérbe adható garzonházak létesítése céljából, d) nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítése céljából új lakás vagy új ingatlan építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetőleg e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakáscélra vagy idősek otthonának történő átalakítására. 77.3 Amennyiben a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, illetőleg a rendelet 26. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés) 77.4 A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés) 77.5 A központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján támogatást igényelhetnek, ha saját tulajdonukban álló földterület felhasználásával kívánnak új, közművesített építési telket kialakítani. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés) 77.6 Lakóépületekben lévő termofor kémények felújításához, mint támogató részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 32/C. § (2) bekezdés) 77.7 A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes és jogi személyekkel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezettel, melyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létrehozandó támogatási szerződés lezárásától számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó otthon vagy bérlakás létesítésében vagy üzemeltetésében. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdés) 77.8 Ha több önkormányzat együttesen nyújt be pályázatot, az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 37. §-a) 77.9 A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni: (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés) a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről, b) arról, hogy 60 napnál régebbi köztartozása nincs, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt, c) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is), d) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,


100


77.10

77.11

77.12

77.13 77.14

13-17. szakasz

e) arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék. A 26. § szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítésétől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó lakásokat bérlakásként, illetőleg a garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát rendeltetésének megfelelően hasznosítja és a lakóépületet, valamint annak berendezéseit folyamatosan jó karban tartja. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés) Köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a minisztert a támogatási szerződés szerint tájékoztatni. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdés) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelt összegben kell visszafizetni. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdés) Köteles a támogatás felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdés) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén annak eladásából származó bevételt csak a településen lévő lakóépületek fenntartására, felújítására és létesítésére használhatja fel. (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 43. § (4) bekezdés)

78. Személyes adatok védelme 78.1 Személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 78.1.1 Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő önkormányzati rendeletben határozza meg. (1992. évi LXIII. törvény 3. § (3) bekezdés) 78.1.2 Rendeletben meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek. (1992. évi LXVI. törvény 47. § (4) bekezdés) 78.2

Közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 78.2.1 Köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását a feladatkörébe tartozó ügyekben, így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan. (1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdés) 78.2.2 Rendszeresen elektronikus vagy más módon közzéteszi, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § szerint hozzáférhetővé teszi a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. (1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdés) 78.2.3 Lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény (1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdés) a) honvédelmi; b) nemzetbiztonsági; c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;


101


13-17. szakasz

d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; f) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza. 78.2.4 Évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól. (1992. évi LXIII. törvény 20. § (9) bekezdés) 78.2.5 A közzétett adatok megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem kötheti. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adatot csak annyiban kezelhet, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölnie kell. (1992. évi LXIII. törvény 21/A. § (1) bekezdés) 78.3 Adatvédelmi nyilvántartás 78.3.1 Ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát érintő rendelettervezetről. (1992. évi LXIII. törvény 25. § (1) bekezdés) 79. Köztisztviselőkkel, közalkalmazottakkal és a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök 87.1 A juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. (1992. évi XXIII. törvény 4. §-a) 79.2 Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki: (1992. évi XXIII. törvény 8. § (1) bekezdés) a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és b) legalább két évi közigazgatási gyakorlatot szerzett. 79.3 Felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. (1992. évi XXIII. törvény 8. § (2) a) pont) 79.4 Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - azt nevezhető ki, aki (1992. évi XXIII. törvény 8. § (3) bekezdés) a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és -- a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és b) legalább két évi közigazgatási gyakorlatot szerzett. 79.5 Közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljeskörűen közigazgatásinak minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. (1992. évi XXIII. törvény 8. § (4) bekezdés) 79.6 Köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek. (1992. évi XXIII. törvény 10. § (1) bekezdés) 79.7 A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő


102


13-17. szakasz

kinevezéséről, vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és érvényes pályázattal rendelkezik. (1992. évi XXIII. törvény 10. § (12) bekezdés) 79.8 A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni. (1992. évi XXIII. törvény 10. § (13) bekezdés) 79.9 A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről. (1992. évi XXIII. törvény 10. § (14) bekezdés) 79.10 Legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni. (1992. évi XXIII. törvény 10. § (15) bekezdés) 79.11 A 11. § (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolnia, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítania. (1992. évi XXIII. törvény 11. § (4) bekezdés) 79.12 A kinevezéshez csatolja a munkaköri leírást. (1992. évi XXIII. törvény 11. § (6) bekezdés) 79.13 A kinevezéssel együtt a köztisztviselőt tájékoztatja: (1992. évi XXIII. törvény 11. § (7)(8) bekezdései) a) az irányadó munkarendről, b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról, c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, d) az illetmény átutalásának napjáról, e) a munkába lépés napjáról, f) a felmentési idő megállapításának szabályairól, g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről. 79.14 A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (1992. évi XXIII. törvény 11/B. § (1) bekezdés) 79.15 A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. (1992. évi XXIII. törvény 11/B. § (2) bekezdés) 79.16 A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. (1992. évi XXIII. törvény 11/B. § (3) bekezdés) 79.17 Megszervezi az eskütételt a köztisztviselői kinevezés előtt. (1992. évi XXIII. törvény 12. § (3) bekezdés) 79.18 Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltania. (1992. évi XXIII. törvény 13. § (1) bekezdés) 79.19 A köztisztviselő felmentését köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (1992. évi XXIII. törvény 17. § (3) bekezdés) 79.20 Ha a határozatlan időre kinevezett köztisztviselő (1992. évi XXIII. törvény 16/A. § (1) a)-b) pontjai) a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, b) az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni. 79.21 Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - a köztisztviselő írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. (1992. évi XXIII. törvény 16/A. § (2) bekezdés) 79.22 Ha a köztisztviselő az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, a köztisztviselőt ki kell nevezni. (1992. évi XXIII. törvény 16/A. § (2) bekezdés)


103


13-17. szakasz

Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha a köztisztviselő (1992. évi XXIII. törvény 16/A. § (3) bekezdés) a) az (1) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg; b) a 19/A. § szerint nyugdíjasnak minősül. 79.24 A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. (1992. évi XXIII. törvény 18. § (3) bekezdés) 79.25 Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában eldönti, melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya. 1992. évi XXIII. törvény 22. § (2) bekezdés) 79.26 A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv vezetője útján kezdeményezheti címzetes főjegyzői cím adományozását. Ha a címadományozást a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv vezetője kezdeményezi, akkor véleményt nyilvánít arról. (1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (4) bekezdés) 79.27 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén köteles haladéktalanul kezdeményezni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv útján a cím visszavonását. Kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. (1992. évi XXIII. törvény 30/B. § (7) bekezdés) 79.28 A (7) bekezdésben foglaltak költségét biztosítja. (1992. évi XXIII. törvény 33. § (7) bekezdés) 79.29 Dönt a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról. (1992. évi XXIII. törvény 34. § (3) bekezdés) 79.30 A heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja. (1992. évi XXIII. törvény 39. § (1) bekezdés) 79.31 A Kormány ajánlásának figyelembevételével igazgatási szünetet rendelhet el. (1992. évi XXIII. törvény 41/A. § (9) bekezdés) 79.32 Rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg. (1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (1) bekezdés) 79.33 Az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek. (1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (2) bekezdés) 79.34 A már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti. (1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (5) bekezdés) 79.35 A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. (1992. évi XXIII. törvény 49/H. § (1) 79.36 Fedezetet biztosít a szociális és kegyeleti támogatás céljára a Polgármesteri Hivatal költségvetésében (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. (1992. évi XXIII. törvény 49/J. § (2) bekezdés) 79.37 A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés keretében köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét az illetményalap megállapítása tekintetében. (1992. évi XXIII. törvény 66. § (5) bekezdés) 79.23

80. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 80.1 A közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén - a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. (2007. évi CLII. törvény 6. § (1) bekezdés) 80.2 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet. (2007. évi CLII. törvény 6. § (2) bekezdés)


104


80.3

80.4

13-17. szakasz

A Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek alkalmazása a köztisztviselők tekintetében. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal felszámolja. (1992. évi XXII. törvény 10. § (1) bekezdés) Választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló esetében más munkahelyre való beosztásához, ill. munkaviszonyának a munkáltató által történő rendes felmondással való megszűntetéséhez megszerzi a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését. (1992. évi XXII. törvény 28. § (1) bekezdés)

81. A közalkalmazottakkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök 81.1 Döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti. (1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét. 81.2 Kötelessége az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása. (1992. évi XXXIII. törvény 6. § (5) bekezdés) 81.3 Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (1) bekezdés) 81.4 A bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő első ülésén dönt a vezetői megbízásról. (1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (6) bekezdés) 81.5 A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét bizonyítania kell a munkáltatónak. (1992. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdés) A munkáltató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles írásban megadni. 81.6 Törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. (1992. évi XXXIII. törvény 26. § (4) bekezdés) 81.7 A munkáltató fenntartójaként a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás.(1992. évi XXXIII. törvény 30/A. § (3) bekezdés) 81.8 A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról. (1992. évi XXXIII. törvény 30/D. § (3) bekezdés) 81.9 Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartójaként elektronikus adatnyilvántartást vezet (1992. évi XXXIII. törvény 30/E. § (1) bekezdés) a) a munkáltató, továbbá b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről. 81.10 A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez. (1992. évi XXXIII. törvény 38. § (4) bekezdés) 81.11 Hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat bizottsága, a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása. (1992. évi XXXIII. törvény 53/A. § (1) bekezdés)


105


81.12

81.13

81.14

81.15

13-17. szakasz

Kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában -a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés. (1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdés) A fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 46. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében megállapított határidőket a polgármester tudomásszerzésétől kell számítani, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost saját tagjai közül jelöli ki. (1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (2) bekezdés) Ha a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyi feltételek - a képviselő-testület létszáma vagy összeférhetetlenség folytán - a képviselő-testület tagjai közül nem biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki. (1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (3) bekezdés) Ha a vizsgálóbiztos kijelölése a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával sem lehetséges, a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel. (1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (4) bekezdés)

82. A polgármesteri tisztséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörök 82.1 Dönt a polgármester illetményéről, illetve a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjáról. (1994. évi LXIV. törvény 3. § (1), 4. § (1) bekezdés) 82.2 A polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az e bekezdésben meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg. (1994. évi LXIV. törvény 3. § (2) bekezdés) 82.3 A polgármester illetményének emelését - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - megállapítja. (1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdés) 82.4 Dönt a tiszteletdíj emeléséről. (1994. évi LXIV. törvény 4. § (4) bekezdés) 82.5 Elrendeli a fegyelmi eljárást a polgármester ellen. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (1) bekezdés) 82.6 Kezdeményezheti a fegyelmi eljárást a polgármester ellen. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (1) bekezdés) 82.7 Megbízza a vizsgálóbizottság tagjait. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (2) bekezdés) 82.8 A polgármester fegyelmi ügyében a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő 8 napon belül a jelentés alapján dönt. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (3) bekezdés) 82.9 A polgármester fegyelmi ügye tárgyalásának levezetésére a tagjai sorából elnököt választ. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (3) bekezdés) 82.10 A fegyelmi eljárás ideje alatti foglalkoztatási jogviszonya felfüggesztése esetén, a felfüggesztés megszüntetése iránt nyolc napon belül eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál. (1994. évi LXIV. törvény 7. § (4) bekezdés) 82.11 Meghatározza a társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét. (1994. évi LXIV. törvény 9. §-a) 82.12 A költségátalány mértéke a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10-20%-ának megfelelő összeg. (1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdés) 82.13 Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a következő ülésén köteles határozni. (1994. évi LXIV. törvény 18. § (3) bekezdés)


106


82.14

13-17. szakasz

Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a közszolgálati jogviszonyban állók után, valamint a választott tisztségviselői jogviszony alapján az e §-ban megállapított esetben. (1998. évi LXVI. törvény 6. § (3) a), d) pontjai)

83. Az önkéntes foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 83.1 Fogadó szervezet lehet az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében. (2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés) 83.2 Szerződést köt az önkéntessel önkéntes jogviszony keretében meghatározott tevékenység ellátására. (2005. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés) 83.3 Az önkéntes szerződést - ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik - azonnali hatállyal felmondhatja. (2005. évi LXXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdés) 83.4 Fogadó szervezetként köteles biztosítani: (2005. évi LXXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés) a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, b) a szükséges pihenőidőt, c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. 83.5 Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, gondoskodik (2005. évi LXXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés) a)a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről, ha a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár, b) a 4. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti, egészségügyi szolgáltatás költségét fedező biztosítási szerződés megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről. 83.6 Felel az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az önkéntestől követelheti kárának megtérítését. (2005. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés) 83.7 A kormányzati társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős minisztériumnak a törvény mellékletében szereplő - Bejelentési lapon köteles előzetesen bejelenteni (2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (1) bekezdés) a) az önkéntesek foglalkoztatását, b) a Bejelentési lapon feltüntetett adatokban bekövetkező változásokat. 83.8 Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül kell eleget tenni. A melléklet 1. pontja szerinti adatokban bekövetkező változást az azt követő tizenöt napon belül kell bejelenteni. (2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdés) 83.9 Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében, az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza (2005. évi LXXXVIII. törvény 14. § (1), (2) bekezdései) a) az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat), valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát, b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét, c) korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, d) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, ellátásának helyét, a ráfordítandó időt és a pihenőidőt,


107


83.10

13-17. szakasz

e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, f) határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik, g) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre fordított idővel kapcsolatos adatokat, h) az önkéntesnek nyújtott juttatásokat. A nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszűnését követően öt évig megőrzi. Az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes hozzájárulásával közölhet. (2005. évi LXXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdés)

84. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatos általános feladat- és hatáskörök 84.1 Ha a települési, területi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges a döntése, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni. (1993. évi LXXVII. törvény 26. § (1), 30/R. § (1) bekezdés) 84.2 A települési, területi kisebbségi önkormányzatnak a 25. § (1) bekezdése j) és k) pontja alapján hozott határozatát a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe. (1993. évi LXXVII. törvény 26. § (2), 30/R. § (1) bekezdés) 84.3 A települési, területi kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. (1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1), 30/R. § (1) bekezdés) 84.4 A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet csak az e lakosságot képviselő települési, területi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. (1993. évi LXXVII. törvény 28. § (1), 30/R. § (1) bekezdés) 84.5 A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) - ha nem a települési, területi kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő döntést csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével hozhatja meg. Települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérnie. (1993. évi LXXVII. törvény 28. § (2), 30/R. § (1) bekezdés) 84.6 A feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - az országos önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére külön megállapodás alapján köteles átruházni, ha a kezdeményező önkormányzat az átruházott feladat- és hatáskörében eljárva kisebbségi közügyet lát el, és a feladat ellátásához a jogszabályban meghatározott feltételeket biztosítani tudja. (1993. évi LXXVII. törvény 37. § (2) bekezdés) 84.7 A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatként meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. (1993. évi LXXVII. törvény 43. § (4) bekezdés) 84.8 Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit. (1993. évi LXXVII. törvény 43. § (4) bekezdés) 84.9 A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos önkormányzati rendelet alkotása esetében biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetőleg ennek hiányában az


108


84.10 84.11

84.12 84.13

84.14

84.15

84.16

84.17

84.18

84.19

84.20

84.21

84.22

84.23

84.24 84.25

13-17. szakasz

adott kisebbség helyi egyesületének biztosítja a véleményezési jog gyakorlását. (1993. évi LXXVII. törvény 38. § (3) bekezdés) A kisebbségek helyi szószólójának kezdeményezésének napirendre tűzéséről, valamint az előkészítés módjáról dönt. (1993. évi LXXVII. törvény 40. § (2) bekezdés) A kisebbségek helyi szószólójának kezdeményezésére napirendre tűzött ügy megtárgyalását csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le napirendről. (1993. évi LXXVII. törvény 40. § (5) bekezdés) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelet megalkotása előtt köteles a szószóló véleményét kikérni. (1993. évi LXXVII. törvény 40. § (6) bekezdés) Amennyiben munkáltatója a kisebbségi szószólót a feladatainak ellátásához szükséges időtartamra a munkavégzés alól felmentette, az emiatt kiesett jövedelmét megtéríti. (1993. évi LXXVII. törvény 41. § (1) bekezdés) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal. (1993. évi LXXVII. törvény 46. § (1) bekezdés) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdés) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. A fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (5) bekezdés) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása nem a 47. § (4) bekezdés alapján történik, köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (6) b) pont) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (7) bekezdés) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a fenntartói, irányítási joga szünetel. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (8) bekezdés) A fenntartói jogok szünetelése alatt az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (8) bekezdés) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó köteles gyakorolni, addig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul. (1993. évi LXXVII. törvény 47. § (9) b) pont) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más kisebbség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint biztosítani köteles. (1993. évi LXXVII. törvény 48. § (3) bekezdés) A kisebbség országos önkormányzatának megkeresésére köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az érintett kisebbség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos önkormányzatnak. (1993. évi LXXVII. törvény 49/A. § (1) bekezdés) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átvevő kisebbségi önkormányzattal megállapodást köt. (1993. évi LXXVII. törvény 49/B. § (1) bekezdés) Ha a kisebbségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását a kisebbségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni. (1993. évi LXXVII. törvény 49/C. § (5) bekezdés)


109


84.26

84.27

84.28 84.29

84.30

84.31

84.32

84.33 84.34

84.35

84.36

84.37

84.38

13-17. szakasz

A kisebbségi önkormányzattal - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint - a kulturális intézmény közös fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet. (1993. évi LXXVII. törvény 49/D. § (1) bekezdés) Azokon a településeken, ahol nincs általa fenntartott települési könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást a vonatkozó törvény szerint biztosítja. (1993. évi LXXVII. törvény 49/E. § (2) bekezdés) Biztosítja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületében a kisebbségi képviselő anyanyelvét is használhassa. (1993. évi LXXVII. törvény 52. § (2) bekezdés) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetőleg szövegeztetheti. (1993. évi LXXVII. törvény 52. § (3) bekezdés) Az illetékességi területén működő települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy (1993. évi LXXVII. törvény 53. § (1) a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék, b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak, c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek. Azon a településen, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítania kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását. (1993. évi LXXVII. törvény 54. §-a) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére a normatív állami hozzájárulást és a működési támogatást 8 napon belül átutaja a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat számlájára. (1993. évi LXXVII. törvény 55. § (4) bekezdés) Hozzájárulhat a kisebbségi önkormányzat működése pénzügyi fedezetének biztosításához. (1993. évi LXXVII. törvény 58. § (2) b) pont) Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat átadó önkormányzatként az átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja a feladat- és hatáskörének ellátását. (1993. évi LXXVII. törvény 59. § (1) bekezdés) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követő 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követő két költségvetési éven belül sor kerül. (1993. évi LXXVII. törvény 59. § (2) bekezdés) A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 27. § szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a rendeletében elkülönítetten határozza meg. (1993. évi LXXVII. törvény 59. § (3) bekezdés) Települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyont, vagyoni értékű jogot ideiglenesen kezelésébe veszi. (1993. évi LXXVII. törvény 60. § (2) bekezdés) A (2) bekezdésben meghatározott megszűnéskor gyakorolja a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a fenntartói,


110


84.39

84.40

84.41

84.42

84.43

84.44

13-17. szakasz

felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat. Az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja. Az új települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal. (1993. évi LXXVII. törvény 60. § (3) bekezdés) A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére át kell adnia az ideiglenes kezelésben tartott vagyont vagy az annak helyébe lépő vagyont, és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani. (1993. évi LXXVII. törvény 60. § (4) bekezdés) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta. (1993. évi LXXVII. törvény 60. § (5) bekezdés) Az állami támogatást az éves költségvetési törvénynek megfelelően, az egyéb államháztartáson belülről származó - bevételeket a vonatkozó jogszabályok érvényesítésével, a helyi kisebbségi önkormányzat határozata szerint kell beépíteni a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. (1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (3) bekezdés) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatokat érintően, a kisebbségi önkormányzat határozatának megfelelően módosítja költségvetési rendeletét. (1992. évi XXXVIII. törvény 74. § (3) bekezdés) A helyi kisebbségi önkormányzatokkal megállapodásban rögzíti a költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. (1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (3) bekezdés) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal, az a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe - a kisebbségi önkormányzat határozata alapján - elkülönítetten épül be. (1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (3) bekezdés)

85. Választások - általános választási eljárás 85.1 Megválasztja a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat. (1997. évi C. törvény 23. § (1)-(2) bekezdés) 85.2 Megválasztja az országgyűlési egyéni választókerület, illetőleg a területi választási bizottság 3-3 tagját és szükséges számban póttagokat. (1997. évi C. törvény 23. § (3) bekezdés) 85.3 Póttag hiányában új tagot választ. (1997. évi C. törvény 27. § (1) bekezdés) 85.4 Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. (1997. évi C. törvény 42. § (4) bekezdés) 86. Választási pénzügyi feladatok - helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 86.5 Továbbutalási kötelezettségét 8 banki napon belül teljesíti. (4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet 8. § (4) bekezdés) 86.6 A HVI belső ellenőrzését a rendelet 8. §-ában számára meghatározott elszámolási határidőig köteles elvégezni. (4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet 9. § (1) bekezdés) 86.7 A választások pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenőrzésére a választási iroda tagjának ad megbízást. (4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet 9. § (3) bekezdés) 86.8 Időközi választáson a rendeletben foglaltaktól eltérően: (4/2006. (VIII.1.) ÖTM rendelet 10. § b), d) pont) előleget kérhet a dologi kiadásokra, a feladattípusú elszámolás teljesítése során a pénzügyi elszámolást segítő programot nem kell igénybe vennie.


111


13-17. szakasz

86.9 Időközi választáson a HVI elszámolását - melyben a személyi juttatások tételeit is szerepeltetni kell - a választás napját követő 30 naptári napon belül ellenőrzi, jóváhagyja és kifizetésre felterjeszti a minisztérium részére. (4/2006. (VIII.1.) ÖTM rendelet 10. § e) pont) 87. Bírósági ülnökök 87.1 Megválasztja a helyi és kerületi bíróság ülnökeit. (1997. évi LXVII. törvény 124. § (1) bekezdés) 87.2 Megválasztja a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit. (1997. évi LXVII. törvény 124. § (1) bekezdés) 87.3 Haladéktalanul értesíti az illetékes bíróság elnökét az ülnök lemondásáról. (1997. évi LXVII. törvény 127. § (5) bekezdés) 87.4 Határozattal állapítja meg az ülnöki megbízás megszűnését, ha az ülnök a választójogát elveszti, 70. életévét betölti. Erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul tájékoztatja. (1997. évi LXVII. törvény 127. § (6) bekezdés) 88. Kárpótlás 88.1 A jogszabályban meghatározott kivételekkel biztosítja a kárpótlásra jogosult elővásárlási jogát, amennyiben volt tulajdonát az önkormányzat értékesíti. (1991. évi XXV. törvény 9. §a) 88.2 Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban hívja fel. Amennyiben a volt tulajdonos személye ismeretlen, akkor a jogosultak a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján megjelenő hirdetményben, valamint a helyben szokásos módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy e jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. (104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2) bekezdései) 88.3 Folyósítja a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a szabadságvesztés, illetve a szabadság korlátozásának idejére járó összeget, ha a jogosult az öregségi korhatárt betöltötte, rokkant, de nem részesül a jogszabályban meghatározott ellátásokban. (93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 5. §-a) 88.4 Biztosítja a földkiadó, illetve földrendező bizottság működési feltételeit, az állami költségvetés terhére. (1993. évi II. törvény 4. § (2) bekezdés, 79/1994. (V. 19.) Korm. rendelet 1. § (2), 4. § a)-b) pontjai) 88.5 Jóváhagyja a bizottság által előterjesztett előzetesen egyeztetett javaslatot a kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítására. (1993. évi II. törvény 12. § (3) bekezdés) 88.6 A II. földalap árverésen nem értékesített, valamint szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában lévő földet infrastrukturális és más közösségi célra ingyenesen kérheti. (1997. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés) 88.7 Ágazati feladatai körében adatokat köteles szolgáltatni a miniszter számára. (1990. évi LXV. törvény 97. § e) pont) 89. Szerencsejáték-szervezés 89.1 A koncessziós pályázat kiírásához egyetértését fejezi ki. (1991. évi XXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés) 90. Foglalkoztatás, munkanélküliek ellátása 90.1 A foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében együttműködik a Kormánnyal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal, illetve az utóbbiak érdekvédelmi szervezeteivel. (1991. évi IV. törvény 1. §-a) 90.2 A helyi szervek tekintetében közreműködik az állami foglalkoztatási szerv irányításában. (1991. évi IV. törvény 3. § (3) bekezdés) 90.3 Döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. (1991. évi IV. törvény 8. § (4) a)-d) pontjai) Ezen túlmenően


112


13-17. szakasz

a)

90.4

90.5 90.6 90.7

90.8

90.9

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz az álláskeresők részére történő közhasznú foglalkoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy tagját a munkaügyi tanács illetékességi területén lévő megyei jogú városok választják, illetve hívják vissza. (1991. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdés) A Közép-magyarországi Régióban a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy tagját megválasztja, illetve visszahívja. (1991. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdés) A Közép-magyarországi Régióban a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának három tagját megválasztja, illetve visszahívja. (1991. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdés) Megállapodhat az állami foglalkoztatási szervvel a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről. (1991. évi IV. törvény 51/A. § (1) bekezdés) A Munkaügyi Központtal kötött meghatározott megállapodásban vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról. (1991. évi IV. törvény 51/A. § (5) bekezdés) Ha a támogatást az 1991. évi IV. törvény 51/A. § (4) bekezdésében meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja. Ez esetben köteles a támogatás visszafizetésére. (1991. évi IV. törvény 51/A. § (6) bekezdés)

91. Büntetés-végrehajtás 91.1 Büntetés-végrehajtási intézet és gazdálkodó szerv alapítása előtt, meglévő intézet jellegének megváltoztatása előtt véleményt nyilvánít. (1995. évi CVII. törvény 13. § (2) bekezdés) 92. Esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok és hatáskörök 92.1 Az egyenlő bánásmód követelményeit jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. (2003. évi CXXV. törvény 4. § b) pont) 93. Máshová nem sorolható feladatok 93.1 A polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben meghatalmazottként eljárhat. (1952. évi III. törvény 67. § (1) eb) pont) 93.2 A jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben meghatalmazottként eljárhat. (1952. évi III. törvény 67. § (1) ec) pont) 93.3 A 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról tájékoztatja a területi áldozatsegítő szolgálatot. (2005. évi CXXXV. törvény 13. § (2) d) pont)


113


13-17. szakasz

3. számú háttéranyag Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI KÜLÖNÖSEN 1.

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja

III. Az Önkormányzat feladatai (részlet a Helyzetfelmérés anyagából) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az 50/2004. (VI.18.) rendeletében rögzíti szervezetére és működési rendjére vonatkozó szabályozása határozza meg. 1. Kötelező önkormányzati feladatok Az Önkormányzat az Ötv. 1. § (5), a 8. § (1), (4), a 63. § (1) bekezdéséven, valamint a 81. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok közül az alábbiakat látja el: a) a soroksári óvodás korú gyermekek óvodai nevelése (a kerület 3 részben önálló óvodájában) – napközbeni ellátással, - teljes mértékben, b) a soroksári tanköteles korú gyermekek általános iskolai oktatása és nevelése ( a kerület 4 részben önálló, és 1 önálló általános iskolájában) – napközbeni ellátással, - teljes mértékben, c) sajátos oktatási, nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, hátrányos helyzetű tanulók támogatása, az esélyegyenlőség elősegítése ca) önálló, valamint részben önálló költségvetési szervek útján (Oktatási Intézmények) 90 %-ban cb) Klébl Márton Közalapítvány által 10 %-ban, összességében teljes mértékben, d) 2pedagógiai szakszolgálat a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény útján teljes mértékben e) pedagógiai szakmai szolgáltatás a Soroksár Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény útján teljes mértékben f) a diákok képességfejlesztése, tehetség-gondozás fa) önálló, valamint részben önálló költségvetési szervek útján (Oktatási Intézmények) 95 %-ban, fb) Soroksár Művészeti Oktatásáért Közalapítvány által 5 %-ban, összességében teljes mértékben g) helyi közművelődési tevékenység támogatása, a lakosság számára a közösségi tér biztosítása, a kulturális és művelődési igények kielégítése ga) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján (Táncsics Mihály Művelődési Ház) 50 %ban gb) közhasznú társaság segítségével (Galéria ’13 Kht. + Helytörténeti Múzeum) 50 %-ban, összességében teljes mértékben h) helyi sport tevékenység támogatása, az iskolai sporttevékenység segítése, ha)a kerület önálló, és részben önálló oktatási intézményeinek – költségvetési szerveinek – útján 15 %ban, hb) a Soroksár Sportjáért Közalapítvány fenntartásával 5 %-ban, hc) a Soroksári torna Egyesülettel kötött megállapodás útján, 80 %-ban, összességében teljes mértékben, i) az egészségügyi alapellátás keretében


114


13-17. szakasz

ia) a gyermek fogorvosi ellátást 3 fő közalkalmazott orvos, a védőnői szolgálatot közalkalmazott védőnők, az iskola egészségügyi ellátást privatizált gyermek háziorvosok és az iskolavédőnők útján, az önállóan gazdálkodó Egészségügyi és Szociális Intézmény (ESZI) látja el 100 %-ban, teljes mértékben, ib) az egészségügyi ellátás területén megbízási, vállalkozási szerződés, illetve megállapodás útján látja el feladatát 9 privatizált felnőtt háziorvos, 5 privatizált házi gyermekorvos, illetőleg 5 privatizált felnőtt fogorvos teljes mértékben, j) az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás keretétben ja) a kerület felnőtt lakosainak sürgősségi ellátása a FÖNIX-MED Zrt-vel 2008. 03. 20-tól kötött szerződés útján, teljes mértékben, jb) a gyermek háziorvosi szolgálat éjszakai és szünnapi ügyeletének ellátása a Heim Pál Gyermekkórház által, teljes mértékben megvalósul k) a szociális alapellátás keretében ka) a pénzbeli és természetbeni ellátás Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által történik, teljes mértékben (lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, adósságkezelési szolgáltatás formájában) kb) a közhasznú és közcélú foglalkoztatás szervezése az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatal által, kc) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi pszichiátriai ellátás, és az időskorúak nappali ellátása az Egészségügyi és Szociális Intézmény, mint önálló költségvetési szerv által, kd) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a családsegítés, illetőleg a szenvedélybetegek nappali ellátása a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS), mint közhasznú szervezettel kötött ellátási szerződés útján valósul meg összességében 100 %-ban, teljes mértékben l) a szociális szakellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az időskorúak átmeneti elhelyezése az önállóan gazdálkodó Egészségügyi és Szociális Intézmény által valósul meg teljes mértékben, m) a gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapellátás keretében ma) a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatal által történik teljes mértékben (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, valamint gyermekétkeztetés szociális támogatása által) mb) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődében, óvodában, iskolai napközi otthonban, nyári napközis táborban) önálló és részben önálló költségvetési szervek útján, az intézményhálózat keretén belül valósul meg teljes mértékben, mc) ugyancsak a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött ellátási szerződés alapján látja el az Önkormányzat teljes mértékben, n) az egészséges ivóvíz ellátás a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társasága útján valósul meg, teljes mértékben, o) a köztisztaság, településtisztaság biztosítása, a szemétszállítás ugyancsak a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társasága által történik teljes mértékben, p) valamint szintén a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társasága oldja meg a szennyvízelvezetését a tisztítást teljes mértékben, q) a helyi energiaszolgáltatás szintén a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társasága útján valósul meg teljes mértékben, r) a csapadékvíz elvezetés biztosítása az önállóan működőd Polgármesteri Hivatal által, valamint vállalkozási szerződésekkel történik, teljes mértékben, s) a helyi közutak fenntartása az önállóan működő Polgármesteri Hivatal (közhasznú foglalkoztatás) által, valamint a B-Invenció Bt-vel kötött szerződés útján valósul meg teljes mértékben, t) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók jogai érvényesülésének biztosítása ta) az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás önálló és részben önálló költségvetési szervek útján (I. sz. Összevont Óvoda, Grassalkovich Antal Általános Iskola, Páneurópa Általános Iskola),


115


13-17. szakasz

tb)6 a kisebbségi önkormányzatok részére a jelen rendelet 63. §-ában részletezettek biztosításával, valamint az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatalban 1 fő Kisebbségi Referens alkalmazásával valósul meg, összességében teljes mértékben, u) a lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek biztosítását (bérbeadás értékesítés, vásárlás) az önálló Polgármesteri Hivatal oldja meg, a karbantartás és felújítás vállalkozási szerződés megkötésével valósul meg (HAVIX Építőipari és Kereskedelmi Kft.), összességében teljes mértékben, v) a településfejlesztés kivitelezők, vállalkozók útján valósul meg teljes mértékben, w) a településrendezés az önállóan működő Polgármesteri Hivatal útján történik meg, teljes mértékben, x) az épített és természeti környezet védelme az önálló Polgármesteri Hivatal útján, valamint két közalapítvány (Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány, Soroksári Dunáért Közalapítvány) által valósul meg 80 %- 10 %- 10 % mértékben, y) az Önkormányzat a közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról támogatások nyújtásával, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök biztosításával, valamint az önállóan működő Polgármesteri Hivatalban 1 fő bűnmegelőzési és közbiztonsági referens alkalmazásával gondoskodik teljes mértékben. 2. Önként vállalt önkormányzati feladatok Az Önkormányzat az Ötv. 1. § (4) bekezdésében, valamint a 41. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint az alábbi önként vállalt feladatokat látja el: a) A szociális ellátások közé tartozóan az önálló Polgármesteri Hivatal által a rászorulóknak fűtési támogatást, gyógyszersegélyt, valamint karácsonyi csomagot biztosít. Az ellátás mértéke: 100 %. b) A gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatai tekintetében helyi gyermeknevelési támogatást biztosít az önálló Polgármesteri Hivatal, teljes mértékben. c) Az elhelyezés nélküli szociális ellátás biztosítását közhasznú társaságon keresztül valósítja meg az Önkormányzat teljes mértékben (Szociális Foglalkoztató Kht.). d) Az egészségügyi szakellátások közül Házi szakápolást valósít meg az Egészségügyi és Szociális Intézményen, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervén keresztül teljes mértékben. e) A részben önálló Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (költségvetési szerv) működtetésével önként biztosítja a zeneművészeti oktatást teljes mértékben. f) A közterületi zöldfelületek fenntartását, a parkok takarítását, közterületek tisztántartását a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. (90 %), valamint Lián Kertészeti Kht-val (10 %) kötött szerződés alapján látja el az Önkormányzat összességében teljes mértékben. g) Az önállóan működő Polgármesteri Hivatalon keresztül mezőőri szolgálatot működtet teljes mértékben (2,5 státusz biztosításával). h) 2 db üdülőt üzemeltet az önálló Polgármesteri Hivatalon keresztül (Visegrád, Balatonszéplak) teljes mértékben. i) Hírlapot ad ki egyrészt az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatalon keresztül, másrészt gazdasági társaságokkal, illetőleg magánszemélyekkel kötött szerződések segítségével (Egervári Nyomdaipari Bt., Pille Press Bt., Privatmesse Bt., illetőleg a terjesztés tekintetében megbízási szerződésekkel), összességében 100 %-ban, teljes mértékben. j) Az igénylő és feltételeknek megfelelő lakosoknak lakásvásárlási és lakásépítési helyi támogatást biztosít az önálló Polgármesteri Hivatalon keresztül teljes mértékben. k) Támogatja az önszerveződő közösségeket az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatal útján, teljes mértékben. l) Hasznosítja a területén lévő földterületeket (bérbeadás, haszonbérbeadás, értékesítés, vásárlás) az önálló Polgármesteri Hivatallal teljes mértékben. m) Az önkormányzati, illetőleg a vegyes tulajdonban lévő társasházakat kezelő az önálló Polgármesteri Hivatal útján. A feladatellátás mértéke: 100 %. n) Helyi tömegközlekedést biztosít a Volánbusz Rt-vel kötött szerződés alapján 100 %-os mértékben.


116


13-17. szakasz

o) Közösségi Házat üzemeltet az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatal útján, a feladatellátás mértéke 100 %. p) Az önkormányzat a térségi együttműködés keretében Alsónémedi, Dunaharaszti és Taksony Önkormányzataival közösen létrehozta a Kisdunáért Önkormányzati társulást, a tagönkormányzatok területén az önkormányzati feladatellátás mértéke 100 %. (8) Az Önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. (9) Önkormányzati döntést az Önkormányzat Képviselő-testület – annak felhatalmazására bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester - , illetőleg a helyi népszavazás hozhat.


117


13-17. szakasz

4. számú háttéranyag Település statisztikai adatok, jellemzők (a stratégiai dokumentumok alapján) (részletek a helyzetfelmérés anyagából) 1.1 A kerület népessége Az Integrált Városfejlesztési stratégia szerint: …”Soroksár 1994. évi önállósodása óta szinte folyamatosan nő az itt lakók száma. A növekedés éves üteme az elmúlt években átlagosan 5,4 %-ot ért el. Soroksár jelenlegi lakónépessége a 2001-es népszámlálás alapján 20.697 fő, ami a 2006-os népesség-nyilvántartási adatok szerint 21.765 főre növekedett. A népességnövekedés magával vonzotta a lakásállomány bővülését, aminek értéke 2006ban elérte a 8.465 lakásszámot. A kerületben folyamatos az önerős lakásépítés, ezt az önkormányzat új lakóterületek feltárásával, biztosításával támogatja.” Ez 2001.-ig volt jellemző. A Településfejlesztési Koncepció szerint Soroksár lakónépessége 2007. január 1.-én 20502. 2001-et követően a lakosságszám enyhén csökken, amelyet a negatív természetes szaporodás és a negatív vándorlási egyenleg okoz. A kerületben az öregségi index 1,44, amely 2001-ben 1,17 volt. Ez az elöregedés tendenciáját jelenti, bár még alacsonyabb mint a fővárosi átlag. A gyereklétszám csökkenése a gyerekintézményeknél, míg az időskorúak számának a növekedése az egészségügyi és szociális intézményeknél jelenthet problémát. A kerületben viszonylag alacsony a diplomások száma, 12% a kerületek között a legalacsonyabb. 1.2 Munkaerőpiac Soroksár a rendszerváltást megelőzően jelentős ipari foglalkoztatókkal rendelkezett. Az akkori nagyüzemek (pl. Soroksári Vasöntöde, SORTEX, Építőipari Gépesítő Vállalat,Országos Szakipari Vállalat, Középület Gépesítő Vállalat, Dugattyú Gyűrűgyár, ATRA Gyár,Festékgyár, termelőszövetkezetek, stb.) mára megszűntek, vagy jelentősen átalakultak. A korábban döntően helyben dolgozó soroksáriak helyben foglalkoztatottsági aránya 2001-re 41százalékra csökkent (forrás: Önkormányzat). A rendszerváltást követően sokan vesztették el munkahelyüket és sokaknak vált bizonytalanná a megélhetése. A regisztrált munkanélküliek száma az Önkormányzat nyilvántartása szerint 2006-ban 340, 2007-ben 377 fő volt, ami az aktív korúak arányában 4,8 %-os munkanélküliséget jelent. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint ugyanakkor ezek az adatok nem tükrözik hűen a valós helyzetet, az eltartottak, nyugdíjasok és foglalkoztatottak számadatainak elemzése alapján mintegy 1.000 főre tehető az állandó munkahely nélküli aktív korúak (15-59 év közöttiek)száma. További adatokat elemezve elmondható, hogy a pályakezdő (regisztrált)munkanélküliek száma nem jelentős, az utóbbi évek átlagában 14 fő. Az álláskeresők korszerinti megoszlása a KSH adatai szerint kiegyensúlyozott, a 20-39 évesek létszáma gyakorlatilag megegyezik a 40-59 évesek létszámával. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ tapasztalatai alapján ugyanakkor a 45 év felettiek folyamodnak legnagyobb számban álláskeresési támogatásért, jellemzően középfokú végzettséggel, nyelvismeret és számítógépes készségek nélkül. 1.3 Településszerkezet, infrastruktúra, közösségi szolgáltatások, gazdálkodó szervek Soroksár építészeti sajátosságát nehéz meghatározni. Változatos morfológiai és topológiai adottságai miatt a kerület nem tekinthető homogénnek. Vizek, folyóág és patak, dombok, lankák és sík vidékek


118


13-17. szakasz

váltják egymást. Több fajta, különböző korú és típusú beépítés található itt. A fővárosba való beágyazottságát illetően a többi agglomerációs településhez hasonlítható. Soroksár gazdasága az évek folyamán teljesen átalakult. A kerületek határain nemzetközi gyorsforgalmi útvonalak épültek ki (M0, M5) melyek új vállalkozásoknak adtak helyet. A korábban a kerületben jellemző könnyűipart és mezőgazdaságot a logisztika és a kereskedelem váltotta fel. Soroksár észak-déli irányú közúti kapcsolatait a belső városrésszel a Grassalkovich út és az M5-ös autópálya biztosítja. A Grassalkovich út a kerület központi és déli részeinek kapcsolatát biztosítja Pesterzsébet (Helsinki út), Ferencváros (Soroksári út), illetve a Belváros(Közraktár utca, Pesti-alsó rakpart) irányába. Az M5-ös a Nagybani piac térségének, illetve Újtelep kerületrésznek a kapcsolatait biztosítja Pesterzsébeten (Nagykőrösi út) át Ferencváros és Kispest irányába (Könyves Kálmán krt.). Az agglomeráció irányába a Haraszti út (Dunaharaszti), az Ócsai út (Alsónémedi), illetve az M5 (Gyál) vezetnek. A kerületrész kelet-nyugati közúti kapcsolatait az M0-ás autóút (Csepel-sziget, Budatétény), valamint a Szentlőrinci és Vecsés utak (Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Gyál) biztosítják. Soroksár központja és a déli területek mentén halad a Budapest-Kelebia vasútvonal, mely a Ferencvárosi pu. és a Keleti pu. irányába biztosít vasúti kapcsolatot. A Grassalkovich út majd a Haraszti út mentén haladó HÉV vonal a Lágymányosi-híd pesti hídfő (Vágóhíd) illetve Ráckeve irányába biztosít kapcsolatot. Soroksár ivóvízellátását a Főváros Vízművek biztosítja, a Csepel-sziget területén lévő artézi kútjaiból. A kommunális szennyvíz elvezetéséről a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. gondoskodik. A kerület csatornahálózatában elvezetésre kerülő szennyvíz tisztítását a Soroksáron lévő Dél-pesti szennyvíztisztító telep végzi. A telep gépészetileg 80 000 m3/d tisztító kapacitású. Fejlesztése a közelmúltban fejeződött be, aminek köszönhetően napi 65 000 m3 szennyvíz másodlagos és harmadlagos tisztítására vált alkalmassá. Mivel az elkészült beton műtárgyak kapacitása 120 000 m3/d, igény esetén további bővítésre van lehetőség. A tervek között szerepel a tisztított szennyvíz a Duna jobb parti fősodrába való bevezetése. A kerület elektromos hálózata az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt kezelésében és fenntartásába van. Soroksár településközpontjában a közterületi zöldfelületek szempontjából jelentős a fővárosi védelem alatt álló Templom utcán végighúzódó fasor és zöldsáv. Intenzíven fenntartott közpark a Hősök-terének a Templom utca és Táncsics utca közötti szakasza. De szintén rendezett, és idős növényállománnyal rendelkező terület a Hősök tere Templom utca és Láng Endre utca közötti része is. Soroksár-központ, Soroksár Apostol-hegy és a Sziget-dűlő Duna part menti szakasza, illetve a Molnársziget vízparti részei egyaránt közparki besorolásúak az övezeti tervlap szerint. A közterületek nem megfelelő kialakítása révén, ezek a területek nem minden esetben jól megközelíthetőek, nem töltik be maradéktalanul közhasználatú zöldfelületi funkciójukat. Értékes, és jó állapotban lévő közkerti terület található Újtelep központi részén. Az Apostolhegy, Orbán-hegy, Millennium-telep lakóterületei közparki és közkerti szolgáltatásokkal ellátatlanok. 1.4 Civil szervezetek Soroksár civil szervezeti élete hagyományosan erős. A XXIII. kerület 1994. végén megvalósult önállósodása is civil kezdeményezés nyomán vált valóra, de a helyi önkormányzat képviselőtestületében is egy, a civil szervezeteket összefogó szervezet, a Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete rendelkezik a legnagyobb frakcióval, illetve ez a szervezet adja a település polgármesterét és egyik alpolgármesterét is. A civil szféra ilyen dominanciája a nagyvárosokat és fővárosi kerületeket tekintve szinte egyedülállónak mondható a jelentősen polarizálódó politikai közéletben.


119


13-17. szakasz

3.1Humán közszolgáltatások, intézmények 3.1.1 Közoktatás Óvodai ellátás Soroksáron az óvodai ellátást az önkormányzat 3 összevont óvodában, 10 óvodai egységében biztosítja. 2000. szeptember óta működik egy magánóvoda is, melynek maximális felvevőképessége 15 fő, így a 700 fő körüli kerületi óvodás létszámot figyelembe véve, a kerületi ellátásra gyakorolt hatása nem számottevő. A gyermekek létszáma stabilnak mondható. A hálózat férőhely kihasználtsága az elmúlt 5 évben 90% körül mozgott. Az óvodai csoportok átlaglétszáma 22-23 fő. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi óvodai intézmény-hálózat az ellátandó feladatokhoz szükséges és megfelel. Általános iskola Az önkormányzat egyik legfontosabb kötelező feladata az általános iskolai oktatás biztosítása. A kerületben ezt 5 általános iskola fenntartásával oldja meg az önkormányzat. Soroksár szakos tanári ellátottsága jónak mondható. Problémát jelent azonban a kisebb intézményekben az egyszakos tanárok kötelező óraszámának biztosítása. Ezt egyéb feladatokkal (ügyelet adása, tanulószobai munka, stb.) igyekeznek lefedni. 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óraszám emelése szükségessé teszi a munkaerő-gazdálkodás áttekintését, mert a törvényben előírt plusz két óra pedagógus többletet eredményez. Az iskolák tanulólétszáma az elmúlt években erőteljesen csökkent. A csökkenés mértéke intézményenként is változó. Erőteljesebb csökkenés figyelhető meg a kerületnek a centrumtól távolabb eső, perifériális részén. (pl. Mikszáth Kálmán Általános Iskola). Itt a tanulólétszám csökkenése néhány esetben az évfolyam működését is veszélybe sodorja, néhány osztálylétszám nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott minimumot. Komoly finanszírozási problémák merülnek fel a jövőben az átlagcsoport létszám alapú normatív támogatás bevezetése miatt. A Fekete István Iskola pozitív fejlődése, létszámának növekedése láttán indították be a Mikszáthban is a kis létszámú fejlesztő osztályt, bízva abban, hogy ezzel stabilizálható a diákok létszáma. Sajnos idáig ez nem hozott eredményt. Az általános iskolákban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes iskolák között nagymértékben eltér egymástól. Összességében ez a tanulólétszám több mint 20 %-át teszi ki. A német nemzetiségi oktatás magas színvonalon működik a kerületben. Az oktatás megalapozása már az óvodában biztosított. Az európai trendek és a magyar oktatáspolitikai stratégia azonban elsősorban az angol nyelvet teszik a nemzetközi kooperáció nyelvévé. Az angol nyelvoktatás is magas színvonalon biztosított. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatást a Galambos János Zeneiskola látja el. 3.1.2 Egészségügyi alapellátás Háziorvosi ellátás, felnőtt fogászat, önálló OEP szerződéssel, funkcionálisan privatizált orvosok látják el a feladatot. Gyermek fogászat 3 praxisban fogász és asszisztensi párosok végzik a feladatot közalkalmazottként. Ügyeleti szolgálat Az ESZI az ügyeleti szolgálatot alvállalkozóknak adja ki. Védőnői szolgálat 10 védőnői praxisra van lebontva a kerület gyermeklakossága 3.1.3 Szociális ellátás


120


13-17. szakasz

Soroksár Önkormányzata a Szt-ben, valamint a Gyvt-ben meghatározott feladat- és hatáskörök figyelembevételével: - a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 23.) rendelet, - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/2004. (IV. 23.) rendelet, és az - adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2004. (IV. 23.) rendeletben szabályozta a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások jogosultsági és juttatási feltételeit. Az említett jogszabályokban foglaltak végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztálya, az Egészségügyi és Szociális Intézmény, és az oktatási, nevelési intézmények működtetésével biztosítja. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladat ellátására határozatlan időre szóló ellátási szerződést kötött a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében hozta létre az önkormányzat a Soroksári Szociális Foglalkoztató Kht.-t. Az aktív korú tartós munkanélküliek közhasznú és közcélú foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok ellátásának szervezésére az önkormányzat Közszolgáltatási Szerződést kötött a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.-val. A kerületi önkormányzat szociális szolgáltatásai: - Étkeztetés; - Házi segítségnyújtás; - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; - Nappali ellátás (idősek klubja); - Közösségi pszichiátriai ellátás; - Családsegítés; - Időskorúak gondozóháza. 3.1.4 Bölcsőde Az Egészségügyi és Szociális Intézmény tagintézményeként (önálló szakmai egységként) 40 férőhelyes (napos) bölcsőde működik. Feladata a három éven aluli gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Önkormányzati határozat 150 százalékig engedélyezi feltöltöttségét. Az épület gépészetileg elavult. A nyílászárók cseréje 2001-ben részben megvalósult. Jogszabályi elvárás alapján konyhájának tárgyi feltételei és működési rendje a HACCP szabványnak megfelelően átalakításra került 2002 nyarán. 3.1.5 Közművelődés Önkormányzat 10 éve alapította a Galéria’13-at, illetve saját kezelésében működteti a Helytörténeti Gyűjteményt. Ez utóbbi épületének önkormányzati tulajdonba vétele az elkövetkezendő évek feladata. A Táncsics Mihály Művelődési Ház modernizálása és felújítása megtörtént. 2006. nyarán a minisztérium által megbízott szakértők vizsgálták az önkormányzat közművelődési tevékenységét. A szakértői véleményben elismerően szóltak a Galéria’ 13 magas színvonalú kiállításairól, a művelődési ház színes, változatos programjairól. A szakértők javaslatai alapján a közművelődési tevékenység fejlesztése érdekében a Képviselő-testület feladattervet fogadott el. A lakosság, a helyi nevelésioktatási intézmények és a civil szervezetek megfelelő kiszolgálása érdekében továbbra is biztosítani kell az intézmények működési feltételeit. 3.1.6 Sport A testnevelés és sport az egyetemes emberi és nemzeti kultúra része, a személyiség formálás és fejlesztés mással nem pótolható, alapvető eszköze. Soroksár Önkormányzata lehetőségeinek határain belül mindent elkövet, hogy a kerület polgárai e jogukat minél szélesebb körben gyakorolhassák. A testnevelés és a sport az Önkormányzat által közszolgáltatásként működtetett humánszolgáltatási rendszer része. 3.1.7 Közigazgatás


121


13-17. szakasz

A Polgármesteri Hivatal jelenleg három különálló, de egymás közelében fekvő épületben működik. A Városháza központi épülete a Grassalkovich u. 162. szám alatt, a másik két épület a Grassalkovich u. 170., illetve a Hősök tere 12. szám alatt található. Az utóbbi épület a közelmúltban került átadásra, melynek eredményeként 600 m2-el bővült a rendelkezésre álló irodaterület. A több telephelyen működő hivatal fokozottabb szervezőmunkát feltétele.


122


13-17. szakasz

5. számú háttéranyag

Ágazati koncepciók

Ágazati koncepciók Településfejlesztési koncepció, Terület és település fejlesztési és rendezési tervek, Vagyongazdálkodási koncepció, Lakásgazdálkodási és felújítási koncepció, Közlekedésfejlesztési koncepció, Idegenforgalmi és turisztikai koncepció, Környezetvédelmi terv és program, Oktatásfejlesztési koncepció, Kulturális koncepció, Szociális szolgáltatásfejlesztési koncepció, Sport koncepció, Kommunális és infrastruktúrafejlesztési koncepció, Egészségügyi koncepció (program), Ifjúsági koncepció, Közbiztonsági koncepció, Költségvetési koncepció, Négy éves gazdasági program. Marketing terv.

Ágazati koncepciók a) Közlekedésfejlesztési koncepció


123


13-17. szakasz

Tartalmilag a helyzetelemzésen túl az úthálózat – közúti és gyalogos, kerékpáros – fejlesztésével, korszer űsítésével, a tömegközlekedés (ahol van) fejlesztésével, parkolással foglalkozik a dokumentum, s ez szinte minden elemében az önkormányzati vagyont is érinti. eb) Környezetvédelmi program Az önkormányzatok részér ől kötelez ően megalkotandó program, számos elemében érinti az önkormányzati vagyongazdálkodást. Így a közterületek tisztántartása, a hulladékártalmatlanítás jövőbeni feladatai, a környezeti terhek fejlesztésekkel, felújításokkal, korszer űsítésekkel ellensúlyozható hatásai (szennyvízhálózat építése, szilárd hulladék lerakó építése vagy korszer űsítése, hangfogó falak építése, útfelújítás, energia felhasználás korszer űsítése, stb.). c) Helyi hulladékgazdálkodási terv A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését és a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet határozza meg a terv részletes tartalmi követelményeit. d) Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat–működtetési és fejlesztési terv A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a f ővárosi, megyei és megyei jogú városi önkormányzatok számára kötelez ően előírja az oktatási feladatellátási és fejlesztési tervelkészítését. A demográfiai, beiskolázási, továbbá intézményi mutatókat is értékel ő anyag arra kell, hogy választ adjon az önkormányzatok számára, hogy a közoktatási feladatellátás várható paraméterei, trendjei ismeretében milyen működtetési és fejlesztési célokat kell kitűzzenek, ebből eredően – az oktatási kiadások a nagyvárosi önkormányzatok költségvetésének közel 50 %-át teszik ki – az intézményi struktúra alakítása, fejlesztése, a törzsvagyon alkalmassá tétele érdekében vagyongazdálkodási természet ű teendői is vannak az önkormányzatoknak. e) Kulturális koncepció A kulturális, közgyűjteményi, művészeti, tudományos élet fejlesztésével, alakításával kapcsolatos gondolataikat, céljaikat is megfogalmazhatják a helyi önkormányzatok. Ezen célok megvalósításának egyik legfontosabb terepe az önkormányzati intézményi struktúra. Ebb ől következ ően áttételesen az önkormányzati vagyon működtetését, korszer űsítését, fejlesztését érint ő célok is meghatározásra kerülnek. f) Sportkoncepció A település sportéletével, tevékenységével kapcsolatos elképzelések megfogalmazása is túlmutat a sporttámogatással összefügg ő gondolatokon. Ebben a dokumentumban összegzi az önkormányzat a sportlétesítmények fenntartásával, fejlesztésével, korszer űsítésével kapcsolatos szándékait. A létesítmények egy része önkormányzati tulajdonban van (jelent ős része általában). Ebből eredően az önkormányzati vagyont érint ő szándékok együtt jelennek meg a szakmai célok meghatározásával.


124


13-17. szakasz

g) Szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzatoknak a településen élő, szociális szempontból rászoruló személyek részére biztosítandó szociális szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteni. A koncepcióban helyzetelemzésre építve kerül megfogalmazásra, hogy az egyes szakosított ellátási formák jövőbeni működtetésér ől, esetleges fejlesztésér ől, a jelentkez ő igényekhez igazításáról miként gondolkodik az önkormányzat. A feladatellátásnak alapvet ően két módja van. Az egyik a saját intézményi formában történő, a másik pedig társulási úton vagy más szervezet megbízásával. A saját intézményi keretek közt történő feladatellátás az általános minta a magyar önkormányzati rendszerben. Ebből következik, hogy bármely ellátási forma b ővítése felveti az intézmény b ővítésének igényét is, és beszerzéseket is indukál. Feladatellátás megszüntetése pedig a vagyon más célú hasznosítását teszi lehet ővé. Ezekb ől az egyszer ű példákból is következik, hogy túl a koncepció felújítási, korszer űsítési célrendszerén, a feladatellátás keresztmetszetének változása a vagyongazdálkodás terén következményekkel h) Egészségügyi koncepció A fővárosi, megyei, és több megyei jogú városi, illetve városi önkormányzat az egészségügyi szakellátás, fekvőbeteg-ellátás terén, míg a települési önkormányzatok az egészségügyi alapellátásban rendelkeznek feladattal és hatáskörrel. E hatáskörük vonatkozásában, koncepció formájában rögzíthetik középtávú elképzeléseiket az egészségügyi feladatellátásról, annak korszerűsítéséről, fejlesztéséről, vagy átalakításáról. A korszerűsítési, fejlesztési elképzelések megvalósítása egyúttal vagyongazdálkodási (felújítási, felhalmozási) feladat is. De egy kórház bezárása, egy részlegének megszüntetése, vagy egy háziorvosi körzet megszüntetése is feladatot jelent, nevezetesen gondoskodni kell a felszabaduló vagyon, ingatlan más célú hasznosításáról, vagy eladásáról, bérbeadásáról. i) Ifjúságpolitikai koncepció Első gondolatunk az lehet, hogy bizonyosan nincs összefüggés az ifjúságpolitikai célkitűzések és az önkormányzati vagyon között. Ha viszont csak kiragadva egyes elemeket, utalok a koncepció tartalmára, könnyen beláthatók az összefüggések. Fiatalok lakáshoz juttatásának támogatása (pl. garzonházépítés), közművelődési feltételek javítása, oktatással kapcsolatos ifjúságpolitikai célok, stb., mind olyan témák, melyeknek van, vagy lehet vagyongazdálkodási összefüggése. j) Turizmusfejlesztési koncepció A turizmusfejlesztés generátora lehet egy önkormányzat, de önmagában sem nem „látványosság”, sem „szállásadó”, sem „vendéglátó”. De a legtöbb látványosság – műemlék, múzeum, rendezvény, természeti érték- tulajdonosa illetve „gazdája”, a turistát is szolgáló infrastruktúra – utak, parkok, fürdők, vásárterek, stb. – tulajdonosa. Márpedig turizmust csak úgy lehet fejleszteni, ha az azt járulékosan szolgáló önkormányzati infrastruktúra, intézményi vagyon


125


13-17. szakasz

jól üzemel és fejlődik. Ez pedig már az önkormányzati vagyon üzemeltetését, fejlesztését érintő elvárás. k) Marketing koncepció Ahhoz, hogy egy település vonzó legyen a befektetőknek, kül- és belföldi vendégeknek, helybélieknek (megtartó erő) vonzó intézményhálózattal, programokkal, látnivalókkal, infrastruktúrával, közbiztonsággal, közlekedési, vendéglátó, szállodai kapacitással, stb. kell, hogy rendelkezzen. A marketing koncepció egy vonzó település létesítésének feltételeit veszi számba, ennek pedig része az önkormányzati infrastruktúra, és meghatározott intézményi háttér megléte, fejlesztése, az önkormányzati vagyon egy szegmensének célirányos feljavítása, bővítése. l) Városüzemeltetési, kommunális és infrastruktúrafejlesztési koncepció Az önkormányzatok egy része a városfejlesztési terv és a négy éves gazdasági program üzemeltetést és fejlesztést érintő elemeit kibontva, elkészíti középtávú városüzemeltetési, kommunális és infrastruktúrafejlesztési koncepcióját. Ez a koncepció minden elemében kapcsolódik az önkormányzatok vagyongazdálkodási feladatellátásához, hisz a vagyon üzemeltetésének, növelésének meghatározott időtávra szóló programját adja. m) Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció A bűnmegelőzési koncepció és az önkormányzati vagyongazdálkodás közt nem szükségszerű a kapcsolódás, de lehetséges. A megelőzés, együttműködés különböző területeit érintő és az ahhoz illeszkedő célokat megfogalmazó koncepció tartalmazhat javaslatokat közutak forgalmi rendje átalakítására, közös lakótelepi iroda, őrs létesítésére, önkormányzati eszközökkel (számítógép, gépjármű, stb.) történő támogatásra. Ezekben az elemeiben már belátható a kapcsolat a két terület közt.


126

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása. Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása. Háttéranyagok

Recommend Documents