A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS, HATÉKONYSÁGNÖVELÉS RÖVID, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ OPCIÓINAK ÉS STRATÉGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA május

Jászapáti Városi Önkormányzat szervezetfejlesztése” című, ÁROP1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása

A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS, HATÉKONYSÁGNÖVELÉS RÖVID, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ OPCIÓINAK ÉS STRATÉGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA

2014. május

HUNGARO SUPPORT KFT. 6087 Dunavecse, Fő út 79. +36-78-437-449 [email protected]

1.

TARTALOMJEGYZÉK Feladat meghatározás ................................................................................................................................... 3 Preambulum .................................................................................................................................................. 3 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................................... 6 Jászapáti város költségvetési struktúrájának elemzése .......................................................................... 10 Mérleg beszámoló elemzése ................................................................................................................. 10 Költségvetés elemzése ........................................................................................................................... 15 Működési-felhalmozási-finanszírozási egyenleg ................................................................................ 18 A Város költségvetési bevételeinek részletes elemzése ......................................................................... 22 Központi költségvetésből származó bevételek .................................................................................. 22 A város saját bevételei ........................................................................................................................... 23 Intézményi működési bevételek ...................................................................................................... 23 Az Önkormányzat közhatalmi bevételei ........................................................................................ 23 Átengedett központi adók................................................................................................................ 28 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek ................................................................................................. 29 Saját bevételek arányának vizsgálata .................................................................................................... 30 A Város költségvetési kiadásainak részletes elemzése ........................................................................... 31 Dologi kiadások struktúrája .................................................................................................................. 33 Benchmark értékek elemzése ............................................................................................................... 36 Mellékletek................................................................................................................................................... 38

2.

FELADAT MEGHATÁROZÁS Jászapáti Városi Önkormányzat az ÁROP-1.A.5-2013 pályázati kiírás egyik nyerteseként az alábbi feladatok elvégzésével bízta meg Társaságunkat. 

A Város költségvetésének összegző elemzése



Az elemzés alapján költségcsökkentési, hatékonyságnövelési lehetőségek föltárása a Város gazdálkodásában

PREAMBULUM A települési önkormányzati szféra az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül, ami új alapokra helyezte a finanszírozást, a feladatellátás struktúráját, a jövőre vonatkozóan felmerülő beruházások finanszírozási forrásainak elérhető körét és a számviteli nyilvántartási és beszámoló rendszerét egyaránt. FINANSZÍROZÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A létrejött új típusú un feladat finanszírozási rendszerben a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátásának működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja, amely az ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást jelent. A feladatfinanszírozási támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja, a maradvány támogatás összegét – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe köteles visszafizetni. Mindezek alapján tehát a feladatfinanszírozási támogatásból megtakarítás nem képezhető például felhalmozási kiadásra. Az önkormányzati feladatellátás központi kormányzati finanszírozása az alábbi strukturális pilléreken nyugszik: A.) Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása - három elemű támogatás  Az önkormányzati hivatal működéshez az elismert hivatali létszám bér- és dologi kiadásaihoz járul hozzá.  Településüzemeltetés egyes kiemelt feladataihoz kapcsolódó támogatás: zöldterület-gazdálkodáshoz; közvilágításhoz; temető-, közút fenntartáshoz.  Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása B.) Köznevelési feladatok finanszírozása  Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása 3.

 Óvodaműködtetés  Gyermekétkeztetés C.) Szociális és gyermekvédelmi ellátás  Segélyezés  Alapellátás  Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása  Bölcsődés, és fogyatékos intézményekben elhelyezett gyermekek étkeztetése: D.) Kulturális feladatok támogatása E.) Előadó-művészet támogatása F.) Központosított előirányzatok Az Önkormányzatok finanszírozásában a másik nagy változás a külső finanszírozási lehetőségek korlátozása, A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény meglehetősen szűk határok közé szorítja az önkormányzatok külső forrásbevonásának – az ún. adósságot keletkeztető ügyletek megkötésének – lehetőségét, mindez pedig az eddiginél sokkal átgondoltabb fejlesztéspolitikát és vagyongazdálkodást követel meg az önkormányzati szektor szereplőin. Az önkormányzatok érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhatnak az Áht. szerinti önkormányzati kezességet és garanciát, valamint köthetnek adósságot keletkeztető ügyleteket. Ezen hozzájárulás néhány speciális kivételen túl nem szükséges az éven belüli likvid hitelekre. Fontos szabállyá válik a korábbi hitelfelvételi korláthoz hasonlóan, hogy az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja majd meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át. Mindez – pénzzé tehető vagyoni elem hiányában – értelemszerűen a saját bevételek növelését indukálja, mindemellett pedig a saját bevételek olykor nehezen kalkulálható mértéke miatt jelentős kockázatot is jelent. A jogszabály kifejezetten tiltja a likvid hitel kivételként történő kiemelése mellett a működési célú hitelfelvételt, a felhalmozási jellegű hitel felvételhez történő hozzájárulásnak pedig az alábbiakban foglalt szigorú szabályok együttes teljesülését szabja feltételéül: a) az adósságot keletkeztető ügylet – a törvény által meghatározott adatszolgáltatást is figyelembe véve – az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

4.

b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és c) ha teljesül az, hogy az önkormányzat a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette, továbbá teljesül a fentiekben kiemelt 50%-os saját bevételi korlát szerinti feltétel. SZÁMVITELI RENDSZER VÁLTOZÁSAI Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet teljesen új elveken felépülő számvitelt és új beszámolási rendszert rendszeresített 2014. január 1.-től. A rendszer a teljes államháztartási rendszerben egységes lett és elveiben közelít a vállalkozási számvitelhez. A feladatátcsoportosítások, a finanszírozás rendszerének alapvető átalakítása, továbbá a gazdasági stabilitás megteremtésének célzatával hozott korlátozó intézkedések az elmúlt kevesebb, mint másfél évben turbulens változásokat okoztak a szféra egészében, új makro- és mikrokörnyezetet teremtve a települési önkormányzatok számára. A változásokhoz történő szektor szintű alkalmazkodás, az életbelépésük óta eltelt rövid idő miatt nem történt, nem is történhetett még meg.

5.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az önkormányzati rendszerben a pénzügyi egyensúly javítására, hatékonyságának növelésére korlátozottabb lehetőségek állnak rendelkezésre, mint egy gazdasági társaságnál, hiszen az ellátandó feladatok és így a költségek egy jelentős részét kötelezően kell ellátnia függetlenül azok pénzügyi egyenlegétől. Általánosságban összefoglalva ezek a lehetőségek az alábbiak lehetnek: 1. ábra: Pénzügyi hatékonyság növelési mátrix

K I A D Á S O K

változatlan feladat struktúra (összetételben és mennyiségben)

s zemél yi jel l egű ki a dá s ok

nem kötel ező jutta tá s ok megs züntetetés e munka i dő cs ökkentés pl 6 v 4 órá s munka kör-képzetts ég opti ma l i zá l á s l éts zá m cs ökkentés közmunka progra m

dol ogi ktg

mennyi s égi cs ökkentés - kontrol l vers enyeztetés -közös bes zerzés

fel ha l mozá s i ki a dá s ok

vers enyeztetés műs za ki ki vi tel ezés i kontrol l - pótmunká k, mi nős égi probl émá k el kerül és e műs za ki ta rta l om cs ökkentés

módosuló feladat struktúra

mennyi s égi cs ökkentés - kontrol l - ki s zervezés el l á tott kötel ező va gy fel a da t á ta dá s (kormá nyza ti va gy má s fel a da tel l á tók fel é pl egyhá z) önkéntes fel a da tok önként vá l l a l t fel a da tok mennyi s égi cs ökkentés e, megs züntetés e s zervezeti á ta l a kítá s , el l á tá s i hel y ös s zevoná s , res truktúrá l á s ki s zervezés : pi a ci vers enyeztetés rendel kezés re á l l ó forrá s ok fényében

adó bevételek

hel yi a dók

megl évő hel yi a dók mértékének emel és e megl évő hel yi a dók mentes s égei nek, kedvezményei nek törl és e

B E V É T E L E K

új hel yi a dók ki vetés e a dóbes zedés i ha tékonys á g növel és e a dó ki ntl évős ég beha jtá s a ÁFA

el ves zett ÁFA mértékének cs ökkentés e fel a da ts zervezés s el

Egyéb a dók működés i bevétel ek

TAO tá moga tá s egyes ül et, önkormá nyza ti cég i s a dha t

ellátáshoz kapcsolód bevételek önkormá nyza ti vagyonhasznosítás es zközök

pályázati források vállalkozási tevékenység

i ngyenes el l á tá s ok díjkötel ezetts égének bevezetés e kedvezményes s zol gá l ta tá s díja k megs züntetés e bérl et értékes ítés

EU-s , ha za i ktgvetés

fol ya ma tos fi gyel és , tuda tos föl ha s zná l á s

pi a ci i gény a l a pjá n

el s ős orba n megl évő ka pci tá s ok ha s znos ítá s a : ta ka rítá s , ka rba nta rtá s

Átvizsgáltuk Jászapáti Város teljes költségvetési struktúráját és a fentiek tükrében az alábbi megtakarítási, hatékonyságjavító lehetőségeket látjuk: Összességében megállapíthatjuk, hogy a Város gazdálkodási helyzete jelen tanulmány készültekor kiegyensúlyozott, a feladatok és a finanszírozási rendszer átalakulása nyomán egy leegyszerűsödött és átláthatóbb működési környezetben tevékenykedik. Adóztatás Hosszú távon a Város jövőbeni ingatlan fejlesztési és fenntartási költségeire tekintettel javasoljuk megfontolni a magányszemélyek kommunális adója tekintetében a mentességek megszüntetését, esetleg ezzel párhuzamosan életkor vagy szociális helyzet, esetleg család méret alapján kedvezmények bevezetését. Ezzel becsléseink szerint 30.000-40.000 E Ft többlet bevételhez jutna a Város költségvetése.

6.

A helyi adóztatás tekintetében javasoljuk megfontolni az építményadó bevezetésének lehetőségét, aminek tárgya a nem magánszemélyi tulajdonban lévő épületek lennének. A mértékét 200-400 Ft/m2/év javasoljuk megállapítani. Javasoljuk, hogy a Város fontolja meg egy professzionális követeléskezelő cég, jogi iroda bevonását az adóhátralékok beszedésének segítésre, aki kialakult gyakorlattal rendelkezik ilyen típusú követelések beszedésében. A megbízás alapvetően sikerdíjas alapon történjen. Az iparűzési adó jogcím esetében azt javasoljuk, hogy a legnagyobb 10 adózó 3 évente ütemezett módon kerüljön ellenőrzésre. E mellet a fennmaradó körből szúrópróbaszerűen vagy az egyik évről a másikra bekövetkező nagymértékű változásom alapján évente további 5-10 adózó kerüljön ellenőrzésre kiválasztásra. Tekintettel az önkormányzat jelentős le nem vonható ÁFA pozíciójára javasoljuk az ÁFA fizetési kötelezettségének optimalizálása tekintetében egy adószakértőt bevonni, aki tételesen átvizsgálva a z egyes folyamatok ÁFA hatásait javaslatot tudna tennie az esetleges megtakarítási lehetőségekre. Dologi költségek Azt javasoljuk, legyen centralizált a nagyobb tételek beszerzése. Az éves várható igények felmérését követően keret megállapodás típusú versenyeztetési eljárást kell lebonyolítani. A versenyben nyertes szállítókkal minden önálló intézmény egyenként szerződne és onnantól önállóan intézné a beszerzés technikai részleteit. Benchmark értékek A

jelen

tanulmány

elkészítésekor

korlátozott

számban

rendelkezésünkre

álló

önkormányzati gazdálkodási adatokból képzett átlaggal hasonlítottuk össze a jászapáti önkormányzat gazdálkodásának számait. 1. táblázat: Gazdálkodási mutatók összehasonlítása ( E Ft)

7.

JÁSZAPÁTI Vizsgált átlag 2013. tény 2014. évi terv 2013. tény 2014. évi terv 1 bölcsődei férőhelyre jutó működési ktg. 523,0 472,1 417,1 428,8 o 1 bölcsődei férőhelyre jutó dologi ktg. 138,4 150,5 103,7 95,6 o 1 bölcsődei férőhelyre jutó személyi juttatások + SZOCHO ktg. 384,6 321,6 303,8 323,8 1 óvodai férőhelyre jutó működési ktg. 555,1 661,6 571,3 631,8 o 1 óvodai férőhelyre jutó dologi ktg. 128,5 127,7 163,7 120,7 o 1 óvodai férőhelyre jutó személyi juttatások + SZOCHO ktg. 420,4 534,0 398,2 506,0 1 lakosra jutó könyvtár működési ktg. 2,2 1,2 2,8 2,7 1 lakosra jutó közvilágítási ktg. 2,7 2,6 3,4 3,4 1 lakosra jutó művelődési ház működési ktg. 0,0 1,3 3,4 3,4 1 lakosra jutó szociális alapellátások ktg.-e 3,5 3,3 8,4 7,6 1 lakosra jutó polgármesteri hivatali működési ktg. 14,3 16,1 18,3 18,8 KÖLTSÉGVETÉS 2012 2013 2012 2013 FELADATELLÁTÁSOK

1 lakosra jutó saját bevételek összege (353/2011. (XII.30.) Kr. 2.§ (1) bekezdése alapján; Lakónépesség: 2013.01.01. KSH helységnévtár) MÉRLEG 1 lakosra jutó rövid lejáratú kötelezettség összege 1 lakosra jutó tárgyi eszköz állomány összege

25,7 2012 33,3 428,3

23,4 2013 11,5 478,3

36,4 2012 18,4 468,0

33,6 2013 63,0 467,0

Az átlaghoz viszonyítottan magasabb egységnyi működési költségek esetében mindenképpen javasoljuk az adott terület működésének részletesebb átvilágítását azzal a céllal, hogy lehetségesek e megtakarítási lehetőségek költség oldalon. Saját forrás fölhasználás a tevékenységekben Az egyes feladat ellátási helyek 2014-es várható pénzügyi pozícióit végig nézve azt látjuk, hogy az alábbi tevékenységek megvalósításához kell fölhasználni a saját szabad forrásokat: 2. táblázat: Tevékenységek saját forrás igénye (eFt)

8.

tevékenység Polgármesteri Hivatal működés

forrás igény 17 309

Városgazdálkodás

52 286

Művelődési Központ és Könyvtár

12 396

Szociális Intézmény

11 522

Óvoda

26 454

beruházás, felújítás

21 514

Működési célú pénzeszköz átadás

18 000

tesvérvárosi kapcsolatok

6 300

városi rendezvények

5 340

központi ügyelet

4 000

Apáti telep

200

Trio Tv

4 800

Hírmondó

3 810

Stúdió Kft.

1 100

Apáti kártya

250

Polgmesteri keret Lakossági eüszűrés

5 000 230

közmunka program

4 342

megbízásos jogviszony

5 912

szociális juttatások saját hatáskör

3 851

múzeum

1 104

Összesen

205 720

Ezek azok a költségvetési tételek ahol elsődlegesen megtakarítás érhető el és szabad forrás szabadítható föl. Más keresztmetszet szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a 2014-re tervezett teljes kiadási költségvetés 1.759.407 eFt összegéből igen jelentős arány 1.052.777 eFt (60 %) kapcsolódik önként vállalt feladat teljesítéshez, amihez 835.737 eFt központi költségvetési forrás kapcsolódik, tehát a 217.040 eFt különbözet saját forrásból származik. A jövőbeni megtakarítás okán elsősorban azok a költségvetési tételek vizsgálandók meg a kétféle költségbontás közös halmazában találhatók, vagyis önként vállalt feladatok és egyáltalán nem kapcsolódik hozzá központi költségvetési támogatás. Ilyenek jellemzően a táblázatban szereplő kisárgított tevékenységek.

9.

JÁSZAPÁTI VÁROS KÖLTSÉGVETÉSI STRUKTÚRÁJÁNAK ELEMZÉSE MÉRLEG BESZÁMOLÓ ELEMZÉSE A fentiekben röviden bemutatott változó szabályozási és gazdasági környezetben gazdálkodott és gazdálkodik Jászapáti Város Önkormányzata is. A Város mérlegbeszámolójának eszköz oldala az alábbi struktúrában épült fel 2012-ben és 2013-ban. 3. táblázat: Mérleg-eszközök (eFt) ESZKÖZÖK I. Immateriális javak összesen II. Tárgyi eszközök összesen III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN I. Készletek összesen II. Követelések összesen III. Értékpapírok összesen IV. Pénzeszközök összesen V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen B) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2012 13 339 3 802 789 100 417 2 279 975 6 196 520 0 55 838 0 31 668 5 009 92 515 6 289 035

2013 9 792 4 246 928 100 314 2 195 240 6 552 274 338 56 678 0 303 623 2 593 363 232 6 915 506

Eszközök között meghatározó mértékű a befektetett eszközök állománya, 2012-ben a teljes eszköz állomány 98 %-át, míg 2013-ban 95 %-át tették ki, összege mindkét vizsgált évben jelentősen meghaladta a forgóeszközök értékét. 2. ábra: Eszközök összetétele (eFt)

10.

A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök állománya a meghatározó tétel, mintegy 61-65 %-át teszi ki a teljes állománynak, ezen felül nagyságrendileg 34-37 %-ot tesz ki a koncesszióba átadott eszközök aránya. A tárgyi eszközök állományán belül az ingatlanok értéke 3,7 MrdFt-ot tesz, 2013-ban pedig jelentős – mintegy 400 mft – a beruházások, felújítások értéke is. 3. ábra: Befektetett eszközök összetétele (eFt)

A jelentős – összességében mintegy 6,4 milliárd forint nettó összegű – tárgyi eszköz és koncessziós eszköz állomány azt is jelenti, hogy még alacsony (4-5%) mértékű éves avulási aránnyal számolva is éves szinten 250-320 millió Ft-nyi amortizációs költség keletkezik, amiből előbb-utóbb a Városnak beruházási, felújítási költsége keletkezik, ha nem akarja a műszaki tartalom romlását. A forgóeszközök értéke eltörpül a befektetett eszközökéhez képest, 2013-ban az értékbeli ugrást az év végi pénzeszköz állomány (mintegy 304 M Ft) okozza.

11.

4. ábra: Forgóeszközök összetétele (E Ft)

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Város eszközeit túlnyomó részben a hosszú távon rendelkezésre álló, nagy- és hosszú távú tőkelekötést eredményező tárgyi eszközök teszik ki. A Város mérlegének forrás oldala az alábbiak szerint alakult 2012-ben és 2013-ban: 4. táblázat: Mérleg - források (E Ft) FORRÁSOK I. Tartós tőke II. Tőkeváltozások III. Értékelési tartalék D) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN I. Költségvetési tartalékok összesen II. Vállalkozási tartalékok összesen E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

2012 2013 5 927 748 6 492 928 0 0 0 0 5 927 748 6 492 928 21 251 292 702 0 0 21 251 292 702 28 563 14 367 296 047 101 995 15 426 13 514 340 036 129 876 6 289 035 6 915 506

Forrás oldalon 2012-ben és 2013-ban is nagyságrendileg 94 % a saját tőke aránya. Értékelési tartalék nincs. 5. táblázat: Saját források aránya

TŐKEERŐSSÉGI MUTATÓ (=S.t./Források) (%) 2012 2013 Változás '12-'13 94,26% 93,89% -0,37%

12.

5. ábra: Források összetétele (E Ft)

A saját tőke összege megnyugtató mértékű finanszírozás biztosít a korábban bemutatott tárgyi eszköz állománynak. 6. ábra: Saját tőke-befektetett eszközök arány (E Ft)

A rövid lejáratú kötelezettségek összegéből 2012-ben 10.321 eFt, 2013-ban 66.940 eFt a szállító állomány. A mérleg főösszeghez és a költségvetési főösszeghez viszonyítva is csekély összegű rövid lejáratú hitel, illetve szállító állományt láthatunk. 13.

A teljes kötelezettség állomány saját tőkéhez, illetve a teljes forrás állományhoz viszonyított aránya kiváló 2013-ra – az adósságkonszolidáció következtében- még javult is 2012höz képest. 6. táblázat: Eladósodottság mértéke TŐKEFESZÜLTSÉGI MUTATÓ (KÖT. /SAJÁT TŐKE) (%)

2012 5,74%

2013 2,00%

Változás '12-'13 -3,74%

ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ (=Köt./Források) (%) 2012 2013 Változás '12-'13 5,41% 1,88% -3,53%

A rövid lejáratú kötelezettség állomány csökkenésének, valamint az ezzel párhuzamosan bekövetkező pénzeszköz állomány növekedésének következtében mind a pénzeszközök alapján számolt (likvid I.), mind a forgóeszközök alapján számolt (likvid II.) likviditási mutató jelentősen javult 2012-ről 2013-ra. 7. táblázat: Likviditási mutatók

2012 0,11

LIKIVIDITÁS I. 2013 Változás '12-'13 2,98 2,87

2012 0,31

LIKVIDITÁS II. 2013 Változás '12-'13 3,56 3,25

A mutatók azt ábrázolják, hogy az adott mérési időpontban a rendelkezésre álló azonnal mozgósítható pénzeszközök állomány a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva elegendő vagy nem elegendő mértékű. Ahogy látjuk 2012-ben a mutató még aggasztóan alacsony értéket mutatott, vagyis a likvid eszközök közel sem fedezték a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Ugyanakkor a mutatók értéke még 2013.ban már jóval 1 fölötti, ami azt mutatja, hogy a rövid kötelezettségek teljesítése biztosított. Megvizsgáltuk a likviditás folyamatos alakulását is 2013.-ban 8. táblázat: Gördülő likviditás (eFt)

2013.03.31 2013.06.30 2013.09.30 2013.12.31 Kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók Követelések Pénzeszközök Pénzeszközök/röv. kötelez. (Pénzeszk+Követel)/rövid köt.

9 238 264 425 13 788 4 613 na. -

16 696 210 768 14 136 2 213 173 459 0,82 0,83

34 190 210 193 49 124 2 597 32 198 0,15 0,17

129 876 101 995 66 940 4 623 303 623 2,98 3,02

14.

A számok azt mutatják, hogy a város likviditási helyzete évközben kevésbé kedvező, mint az év végi állapotban. A 2014-ben a beruházások megvalósítása során naprakészen és előre ütemezetten szükséges szem előtt tartani a likviditási helyzet alakulását. A mérlegben szereplő számok 1 lakosra vetített arányai Jászapátiban, illetve az általunk ismert más önkormányzatok átlagához képest: 9. táblázat: 1 lakosra jutó mérleg értékek (eFt)

2012 2013 Jászapáti ism. átl Jászapáti ism. átl MÉRLEGFŐÖSSZEG 708,3 634,1 778,9 683,5 RÖVID KÖTELEZETTSÉG 33,3 19,0 11,5 81,5 HOSSZÚ KÖTELEZETTSÉG 3,2 125,8 1,6 1,3 TÁRGYI ESZKÖZ ÁLLOMÁNY 428,3 398,7 478,3 427,6 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 697,9 577,3 738,0 602,8 SAJÁT TŐKE 667,6 440,6 731,3 555,4 EFT

Ahogy látjuk, a számok nagyságrendileg a vizsgált átlaghoz hasonló képet mutatnak.

KÖLTSÉGVETÉS ELEMZÉSE A költségvetés egyes éveinek elemzése során fontos figyelembe venni azt a tényt, amit már korábban is említettünk, nevezetesen, hogy a vizsgált időszakban (2013-2014.) mind az önkormányzat feladat-ellátási struktúrája, mind az egyes költségvetési tételek pontos tartalma a szabályozási rendszer változása miatt évről-évre változott. A Város költségvetésének bevételi oldala az alábbiak szerint alakult: 10. táblázat: Önkormányzati szintű költségvetési bevételek (eFt) BEVÉTELEK VÁROSI SZINTEN I. Önkormányzat működési támogatásai II. Működési célú támogatások államh. belülről III. Felhalmozási célú támogatások áh-on belülről IV. Közhatalmi bevételek V. Működési bevételek VI. Felhalmozási bevételek VII. Működési célú átvett pénzeszközök (áh-on kívülről) VIII. Felhalmozási célú átvett pénzeszk. (áh-on kívülről) KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

2013. 2014 tény terv 579 202 646 570 209 347 86 486 749 276 749 251 196 772 170 520 125 319 73 194 3 143 33 386 19 770 12 386 8 575 1 000 1 891 404 1 759 407

2013. tény 2014 terv 30,6% 36,7% 11,1% 4,9% 39,6% 42,6% 10,4% 9,7% 6,6% 4,2% 0,2% 1,9% 1,0% 0,7% 0,5% 0,1% 100,0% 100,0%

15.

7. ábra: Költségvetési bevételek aránya

Elsősorban a köznevelési feladatok elkerülésének következtében 2014-re jelentősen lecsökkent a Város központi költségvetésből származó működési célú támogatása. Jelentős tételként jelent meg a bevételi oldalon már 2013-ban is, de 2014-ben még inkább a beruházásokhoz kapott vissza nem térítendő támogatások összege. A Város költségvetésének kiadási oldalán a működési kiadási túlsúly jellemző mind 2013ban, mind a 2014-es tervben. 11. táblázat: Önkormányzati szintű költségvetési kiadások (E Ft) KIADÁSOK VÁROSI SZINTEN I. Működési költségvetés kiadásai II. Egyéb működési célú kiadások III. Felhalmozási költségvetés kiadásai KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN

2013. évi 2013. évi tény 2014 terv tény 2014 terv 982 600 1 246 110 63,8% 70,8% 223 363 229 386 14,5% 13,0% 557 231 508 297 36,2% 28,9% 1 539 831 1 759 407 100,0% 100,0%

Ahogy látszik a 2014-es tervben jelentős 200 M Ft-ot meghaladó költség növekedéssel számol a Város, ami kizárólag a működési költségcsoport növekedésével magyarázható. De a későbbi költség részletezések során láthatjuk ezek a költségemelkedések sok esetben beruházási típusú tevékenységhez kapcsolódnak, illetve a személyi jellegű költség növekedés esetében a közmunka program hatása jelenik meg.

16.

8. ábra: Költségvetési kiadások aránya

A költségvetés finanszírozási típusú tételeit vizsgálva azt láthatjuk, hogy 2013-ban a költségvetés finanszírozásához 210.768 E Ft külső forrást, hitelt kellett igénybe venni a Városnak. A 2014-es tervben külső forrás igénybevétele nem szerepel. 12. táblázat: Finanszírozási jellegű önkormányzati bevételek (eFt)

Finanszírozási bevételek Fügő, átfutó, kiegyenlítő tételek Maradvány igénybevétele Belföldi értékpapírok bevételei Hitelek, kölcsönök felvétele Központi, irányító szervi támogatás

2013. tény 208 856 -1 912

2014 terv 0

210 768

Finanszírozási típusú kiadási tételek között 2013-ban még jelentős tőketörlesztési kötelezettség jelentkezett, a törlesztések összességében mintegy 70 millió forinttal meghaladták a fölvett hitel összegét. Az állami hitel konszolidáció eredményeként a Várostól teljes egészében átvállalta a Kormány a hiteltartozásait, 2014-ben így nem kell hiteltörlesztéssel kalkulálni.

17.

13. táblázat: Finanszírozási jellegű önkormányzati kiadások (E Ft)

Finanszírozási kiadások Hitel-, kölcsön törlesztés államháztatrtáson kívülre Belföldi finanszírozás kiadásai Működési célú finanszírozási kiadások Likviditási hitelek törlesztése Fügő, átfutó, kiegyenlítő tételek

2013. évi tény 2014 terv 283 856 0 21 847

264 425 -2 416

MŰKÖDÉSI-FELHALMOZÁSI-FINANSZÍROZÁSI EGYENLEG Az önkormányzat költségvetési struktúráját érdemes áttekinteni az ún. CLG módszer alapján is, ami a költségvetés tételeit működési és felhalmozási tételek szerinti csoportosításban mutatja be: 9. ábra: Költségvetési struktúra CLG módszer szerint

A CLG módszer

Működési költségvetés

Felhalmozási költségvetés

működési (folyó) bevételek -működési (folyó) kiadások Működési Jövedelem Működési költségvetés egyenlege -tőketörlesztés Nettó működési jövedelem

felhalmozási bevételek -felhalmozási kiadások

Felhalmozási költségvetés egyenlege

Finanszírozási műveletek nélküli (GFS pozíció) pénzügyi helyzet +/-Finanszírozási műveletek egyenlege

Tárgyévi pénzügyi helyzet

Forrás: Az önkormányzati ellenőrzések tapasztalatai különös tekintettel a pénzügyi kockázatok és a belső kontrollok összefüggéseire - Gyüre Lajosné – felügyeleti vezető, Állami Számvevőszék A következő táblázatok a Város 2013-2014. évi költségvetéseit mutatják a CLG módszer szerinti részletezésben. 18.

14. táblázat: Működési költségvetés (eFt) MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK Önkormányzat működési támogatásai Működési célú támogatások államh. belülről - Ebből EU-s támogatás Közhatalmi bevételek Működési célú átvett pénzeszközök (áh-on kívülről) - Ebből EU-s támogatás Egyéb működési bevételek Önkrományzatok sajátos működési bevételei Támogatások kiegészítések Támogatásértékű bevételek Pénzeszköz átvétel előző évi költségvetési kieg visszatérülés Intézmények alulfinanszírozása Önhiki KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Hiány belső finanszírozásának bevételei Költségvetési maradvány igénybevétele Vállalkozási maradvány igénybevétele Betét visszavonásából származó bevétel Egyéb belső finanszírozású bevételek Hiány külső finanszírozásának bevételei Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele Értékpapírok bevételei Központi, irányító szervi támogatás Működési célú finanszírozási bevételek összesen Függő, átfutó kiegyenlítő tételek BEVÉTELEK ÖSSZESEN Költségvetési hiány

2013. évi 2014 terv MŰKÖDÉSI KIADÁSOK tény 579 202 646 570 Személyi juttatások 206 829 86 486 Munkaadókat terhelő járulékok és szoc.hozz. adó Dologi kiadások 196 772 170 520 Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Tartalékok 4 618 Lakosságnak juttatott szociális ellátások 125 319 73 194 Működési célú pénzeszközátadás ÁHT kívülre Működési célú támogatásértékű kiadás Kamatkiadás Működési célú pénzeszközök

1 112 740 0

208 956

208 956

976 770 KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK 0 Értékpapír vásárlása, visszavásárlása Likviditási célú hitelek törlesztése Rövid lejáratú hitelek törlesztése Hosszú lejáratú hitelek törlesztése Kölcsön törlesztése 0 Forgatási célú, belföldi, külföldi értékpapírok vás Betét elhelyezése Belföldi finanszírozás kiadásai

0 Működési célú finanszírozási kiadások összesen Függő, átfutó kiegyenlítő tételek 1 321 696 976 770 KIADÁSOK ÖSSZESEN -269 340 Költségvetési többlet

2013. évi 2014 terv tény 368 180 466 503 81 387 110 318 309 670 439 903

223 363

229 386

982 600 1 246 110

0

0

982 600 1 246 110 339 096 -

19.

15. táblázat: Felhalmozási költségvetés (eFt)

FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK Felhalmozási célú támogatások államh. belülről - Ebből EU-s támogatás Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök - Ebből EU-s támogatás Egyéb felhalmozási bevételek

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Hiány belső finanszírozásának bevételei Költségvetési maradvány igénybevétele Vállalkozási maradvány igénybevétele Betét visszavonásából származó bevétel Egyéb belső finanszírozású bevételek Hiány külső finanszírozásának bevételei Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele Értékpapírok kibocsátása egyéb külső fin bevételei Felhalmozási célú finanszírozási bevételek összesen BEVÉTELEK ÖSSZESEN Költségvetési hiány

2013. évi 2013. évi 2014 terv FELHALMOZÁSI KIADÁSOK 2014 terv tény tény 749 276 749 251 Beruházások 258 816 140 057 - Ebből EU-s forrásbó megvalósuló 11 718 21 000 Felújítások 182 165 292 605 - Ebből EU-s forrásbó megvalósuló Egyéb felhalmozási célú kiadások 109 593 71 335 Tartalékok 5 000 Felhalmozási célú pénzeszköz átadás ÁHT kívülre 6 638 4 300 Felhalmozási célú támogatásértékűpe átadás 760 994 770 251 KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN 557 212 513 297 FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK 283 856 17 670 12 386 Értékpapír vásárlása, visszavásárlása 2 518 Hitelek törlesztése Rövid lejáratú hitelek törlesztése Hosszú lejáratú hitelek törlesztése 15 152 12 386 Kölcsön törlesztése 0 0 Befetetési célú, belföldi, külföldi értékpapírok vás Betét elhelyezése Pénzügyi lízing kiadásai

17 670 778 664 -62 404

12 386 Felhalmozási célú finanszírozási kiadások összesen 782 637 KIADÁSOK ÖSSZESEN Költségvetési többlet

283 856 0 841 068 513 297 269 340

20.

A Város működési típusú bevételeinek és költségeinek vizsgálata során a következőket állapíthatjuk meg: 

a 2013-as esztendő működési jellegű tételeinek elsődleges egyenlege többletet mutat, ez nagyságrendileg 130 M Ft-ot tesz ki, amit a finanszírozási tételek – 208 M Ft-nyi likvid hitel fölvétele - tovább növeltek, így a működési tételek teljes egésze mintegy 339 M Ft-os többlettel zárta a 2013-as évet. Felhalmozási oldalon az elsődleges egyenleg szintén pozitív, összege nagyságrendileg 203 M Ft, ezt a felhalmozási finanszírozási tételek 266 M Ft-os negatív egyenlege ellentételezte, így a teljes felhalmozási egyenleg negatív maradt, összege 62 M Ft. Összességében a 2013-as év 276 M Ft többlettel zárt. Ugyanakkor a többlet majdnem 100 %-a kötelezettséggel terhelt, nem szabadon elkölthető 2014-ben.



a 2014-es tervezett számokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a korábbi évek kedvező trendje megtörik, mivel a működési jellegű tételek elsődleges egyenlege - a korábbi évek jelentős többletével szemben – hiányt mutat, ennek összege mintegy 269 M Ft. Ennek az az oka, hogy néhány vissza nem térítendő forrással támogatott beruházás részeként beszerzendő eszközök, szolgáltatások a dologi jellegű költségek között jelennek meg, a támogatás összege pedig a felhalmozási típusú bevételek között. Mint ahogy ismert 2014-től nem lehet tervezett hiánnyal elfogadni a költségvetést. Ez a feltétel teljesül is, hiszen a felhalmozási tételek tervezett költségvetési egyenlege többletet mutat, ennek összege megegyezik a működési tételek 269 M Ft-os összegével.

21.

A VÁROS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEINEK RÉSZLETES ELEMZÉSE Tekintettel a korábban már sokszor leírt feladat- és tartalom változásokra, valamint a jelen tanulmány céljára a költségvetési bevételek és kiadások vizsgálata elsősorban a 2014-es költségvetési terv alapján valósul meg, hiszen a jövőbeli működés tekintetében ennek van relevanciája mind szakmai-, mind pénzügyi tartalom tekintetében.

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Feladatfinanszírozás vagy normatív alapú támogatások A 2014-re tervezett működési célú bevételek 75 %-át adják a központi költségvetéstől kapott finanszírozási források. Ezek belső bontása az alábbi: 16. táblázat: Központi költségvetésből származó források (E Ft) Bevétel előirányzat megnevezése

B.) Önkormányzatok költségvetési támogatása 1. Általános, ágazati támogatás önkormányzati hivatal támogatása zöldtereület közvilágítás közutak fenntartása egyéb kötelező önk feladat óvoda pedagógus óvoda működtetési támogatás ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés egyes jövpótló tám kiegészítés hozzájárulás pénzbeli szoc ellátásokhoz szociális étkeztetés házi segítségnyújtás időskorúak nappali ellátása bölcsődei ellátás könyvtár 2. Központosított előirányzatok

PH Önk Könyvtösszesen Összesen Művház

Önálló Jászapáti Óvoda összesen

ESZI

arány

283 949

147 895

10 317

33 324

171 085

646 570

100,0%

281 949

108 318

10 317

33 324

171 085

604 993

93,6%

0

122 149

18,9%

12 013

1,9%

18 465

2,9% 2,2%

122 149

0

0

12 013

0

18 465

0

14 536

14 536

0

24 435

24 435

3,8%

0

0

136 283

136 283

21,1%

17 360

17 360

2,7%

17 442

42 234

6,5%

0

0

0

0

21 253

136 300

0

136 300

21,1%

23 500

10 699

34 199

5,3%

0

0

3 986

3 986

0,6%

0

0

4 930

4 930

0,8%

0

0

2 834

2 834

0,4%

0

6 917

24 952

3,9%

0

0

10 317

0

0

10 317

1,6%

2 000

39 577

0

0

0

41 577

6,4%

3 539

18 035

Látjuk, hogy a források 24 %-a az óvoda fenntartáshoz kapcsolódó, ha az ottani étkeztetést is figyelembe vesszük, akkor közel 40 % ez az arány. A második legnagyobb tétel a jövedelempótló támogatások összege, a maga 21 %-os részesedésével. Meghatározó tétel továbbá még a polgármesteri hivatal általános támogatása, közel 19 %-a központi támogatásoknak ide került betervezésre. A központosított előirányzatok terhére betervezett tételekből 34.500 eft a központi költségvetés fejezeti tartalékból külön pályázat alapján elnyerhető forrás, aminek a tényleges realizálása bizonytalan. 22.

Központi költségvetési forrásból érkezik még finanszírozás a 2014-es terv szerint a közmunka programhoz, illetve a védőnői szolgálat finanszírozásához: 17. táblázat: Egyéb központi források (E Ft) Bevétel előirányzat megnevezése


Támogatásértékü működési bevételek TÁMOP vasút tisztaság START, Téli Hossszabb.. OEP finanszírozás

0

72 916

0

72 916

0

0

0


ESZI

13 570

0

86 486 72 916

13 570

13 570

A VÁROS SAJÁT BEVÉTELEI Intézményi működési bevételek Az ilyen bevételek az önkormányzat feladatellátása során keletkező olyan bevételek, amelyek felhasználhatósága determinált, vagyis gyakorlatilag a keletkezésük helyén jelentkező költségek finanszírozását szolgálják, így nem szabadon felhasználhatók. Itt kerülnek tervezésre az intézményi térítési díjak, tovább számlázott szolgáltatások, közterület használati díjak, bérleti díjak és a fordított adózás számviteli előírásaihoz kapcsolódó ÁFA bevételek elszámolásai, valamint a kamatbevétel. A 2014-es tervben az alábbi intézményi bevételek szerepelnek: 18. táblázat: Intézményi működési bevételek (E Ft) Bevétel előirányzat megnevezése

I. Intézményi működési bevétel (91) A./. Hatósági jogkörhöz köthető müködési bevét (911) B./ Egyéb saját bevétel (912) D./ ÁFA bevételek, visszatérülések(919) E./ Hozam- és kamatbevételek (916)



ESZI

5 700

45 775

1 700

12 448

7 571

73 194

200

0

0

0

0

200

4 900

38 820

1 300

10 300

7 571

62 891

600

5 955

400

2 148

0

9 103

0

1 000

1 000

A legnagyobb tételek az önkormányzat bérleti díj bevételei, 28 M Ft, illetve az ESZI térítési díj bevétele, ami 10,3 M Ft.

Az Önkormányzat közhatalmi bevételei A helyi adók, környezetvédelmi bírság, gépjárműadó, termőföld bérbeadásból származó személyi jövedelemadó, szabálysértési bírság képezik az önkormányzat saját közhatalmi bevételeit. Ezek a bevétel azért fontosak, mert ezek szabadon fölhasználhatók az Önkormányzat számára. Helyi adó bevételek A Város a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv által biztosított helyi adók közül az alábbiakat alkalmazza:

23.

Kommunális adók 

magánszemélyek kommunális adója,



idegenforgalmi adó

Forgalmi típusú adó: 

iparűzési adó

Magánszemélyek kommunális adója A Város 28/2010. (XII. 16.) a magánszemélyek kommunális adójáról szóló önkormányzati rendelete alapján a kivetésre kerülő adó főbb jellemzői: 

az adó alanya: a helyi adókról szóló törvény előírásai az irányadóak



alapja: tulajdonolt vagy bérelt ingatlan



az adó mértéke: adótárgyanként 16.000 ft/adótárgy/év.



mentességek: Mentes az adó alól: a) a lakás, b) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga c) üres telek d) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 26. § alapján a megszabott maximális

adómérték 17.000 Ft/nm - a valorizációs lehetőség figyelembe vételével 2014-re 28.146 Ft. A Város által alkalmazott 16.000 Ft-os mérték e potenciális maximum 57 %-a. Hosszabb távon a Város jövőbeni ingatlan fejlesztési és fenntartási költségeire tekintettel javasoljuk megfontolni a magányszemélyek kommunális adója tekintetében a mentességek megszüntetését, esetleg ezzel párhuzamosan életkor vagy szociális helyzet, esetleg család méret alapján

kedvezmények

bevezetését.

Ezzel

becsléseink

szerint

30.000-40.000

E

Ft

többletbevételhez jutna a Város költségvetése. Idegenforgalmi adó A Város 24/1995. (VI.15.) idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelete alapján a kivetésre kerülő adó főbb jellemzői: 

Az adó alapja: A megkezdett vendégéjszakák száma.



Az adó mértéke: - falusi turizmus esetében 100 Ft/vendégéjszaka - a többi szálláshelynél 250 Ft/ vendégéjszaka

24.

Iparűzési adó A Város 35/2005.(XII.15.) a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelete alapján a kivetésre kerülő iparűzési adó főbb jellemzői: 

az adó alapja: az 1990. évi C. törvényben meghatározott alap;



az adó mértéke: 2 %, illetve, nem állandó tevékenység esetén, naptári naponként 5000 Ft;



mentességek: Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek vállalkozói szintű adóalapja nem haladja meg a 700.000 Ft-ot. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40. § (1) c.) alapján a megszabott maximális

adómérték 2 %. A Város által alkalmazott kulcs megegyezik ezzel. Az iparűzési adó tekintetében a Város 2014-ben óvatos tervezéssel a 2013-as iparűzési adó bevétel nagyságrendileg 86 %-val tervez. Megvizsgáltuk, hogy iparűzési adó bevételei tekintetében mennyire kiszolgáltatott a Város a területén működő vállalkozásokkal szemben, mennyire koncentrált a bevétel struktúrája, vagyis a legnagyobb vagy az első 5 legnagyobb befizető mekkora arányban részesedik az iparűzési adó bevételekből 19. táblázat: Iparűzési adó koncentráció (Ft) adózó sorrend

ágazat

1 mezőgazdaság 2 kereskedelem 3 építőipar 4 szerencsejáték 5 kereskedelem 1-5 összesen teljes iparűzési adó

egyedi

2012 halmozott

egyedi

2013 halmozott

15 327 300 15 327 300 25 414 500 25 414 500 5 321 900 20 649 200 8 062 300 33 476 800 5 246 900 25 896 100 4 900 000 38 376 800 3 566 200 29 462 300 3 750 600 42 127 400 2 535 800 31 998 100 3 182 500 45 309 900 31 998 100 45 309 900 134 996 426 153 388 000

2012 részesedés

11,4% 15,3% 19,2% 21,8% 23,7%

1 1-2 1-3 1-4 1-5

2013 részesedés

16,6% 21,8% 25,0% 27,5% 29,5%

1 1-2 1-3 1-4 1-5

A fenti táblázatból azt láthatjuk, hogy a legnagyobb iparűzési adó befizető 11-17 % körüli részesedéssel rendelkezik, az első 5 legnagyobb befizető részesedése pedig 24-30 % körüli. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adó befizetések közepesen koncentráltak Jászapáti esetében, az első öt befizető adja hozzávetőleg az ilyen típusú bevétel közel harmadát. De úgy látjuk nincs élesen kiszolgáltatott helyzetben a Város egyetlen adózóval szemben sem. Szerencsés az az állapot, hogy a legnagyobb befizető alaptevékenysége mezőgazdasági, mivel ez a tevékenység erősen helyhez kötött, nem mozdítható el könnyen fizikailag. A 2.-5. helyen lévő vállalkozások közül csak 1 végez termelő tevékenységet (az is építőipar), a kereskedelmi tevékenység általában viszonylag egyszerűbben áthelyezhető. Azt javasoljuk, ha még esetleg nincs így, hogy a legnagyobb befizetőkkel az adózási kapcsolaton kívül más típusú együttműködés, kapcsolattartás is alakuljon ki pl. kapjanak esetleg 25.

minden évben egy tájékoztatót a Város bevételeinek fölhasználásáról, esetleg évente egy kisebb rendezvény keretében kerüljenek megvendégelésre, legyen egy külön fórum a részükre ahol elmondhatják a véleményüket a Város dolgiról stb. A helyi adók tervezett összege 2014-ben és változása a 2013. tényértékhez képest (E Ft): 20. táblázat: Egy lakosra jutó helyi adó bevétel értékek (Ft) HELYI ADÓK Idegenforgalmi adó 1 lakosra jutó érték (ft) Kommunális adó 1 lakosra jutó érték (ft) Iparűzési adó 1 lakosra jutó érték (ft) ÖSSZESEN 1 lakosra jutó érték (ft)

2013. évi tény

2014. évi terv

3 007

2 000

339

225

5 790

6 000

652

676

153 388

132 500

17 275

14 923

162 185

140 500

18 266

15 824

2014/2013 66,5%

103,6%

86,4%

86,6%

A rendelkezésre álló statisztikai adatok 2011-re elérhetőek és országos szintű adatok, ezek 2011-re országos átlagként 37.300 Ft/lakos iparűzési adó értéket mutatnak (az iparűzési adó alapjának kiszámítási módja időközben némileg megváltozott), a teljes helyi adóbevétel 1 lakosra jutó mértéke 2011-ben országos átlagban 48.210 Ft/lakos volt. A Jászapátii számok ezektől jóval elmaradnak. 10. ábra: Helyi adó bevételek (eFt)

26.

Megvizsgáltuk a régió (Jász-Nagykun-Szolnok Megye) Jászapátihoz hasonló lélekszámú településeinek helyi adó típusait és mértékeit, az alábbit láthatjuk 2014-re vonatkozóan: 21. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei települések helyi adói Vagyoni típusú adók építményadó Település neve

lakosságszám

lakás

JÁSZÁROKSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNSZENTMÁRTON TÚRKEVE

7910 7748 8793

telekadó

nem lakás

Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a 10 0

Magánszem Idegenforgalmi adó ély kommunális tartózkodá szállásdíj adója si idő után után

Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a

1000 60

Ft/év

Ft/nap

7000 40 7000 10000, 8000, 5000

8869

Helyi iparűzési adó nettó árbevétel

napi átalány

%-a

Ft/nap

%-a

200 100

2 2 2

5000 500 2500

400

2

1000

Egy településen nincs kommunális adó, a másik 3 településen van, de alacsonyabb, mint Jászapátiban, viszont közel sincs annyi mentesség. Az iparűzési adó mértéke mindenütt 2 %-os. Két helyen építményadó is van. A 4-ből 3 önkormányzatnál van idegenforgalmi adó, menyek mértéke 1 esetben magasabb a jászapátinál. A jászapáti adóztatási mérték a kommunális adó mentessége tekintetében jelentősen eltér a fenti önkormányzatokétól, illetve egy adónem - az építmény adó – nincs bevezetve Jászapátin. Országos szinten a Jászapátihoz hasonló népességgel bíró települések esetében a következő adóztatási struktúrát találjuk: 22. táblázat: 7-8.000 lakosú települések helyi adói

Település neve

Vagyoni típusú adók építményadó telekadó lakás nem lakás

lakosságszám

Magánszemély Idegenforgalmi adó kommunális tartózkodá szállásdíj adója si idő után után

Helyi iparűzési adó nettó árbevétel

napi átalány

%-a

Ft/nap

2

2

Ft/m vagy a forgalmi érték %-a

NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

7778

450 - 650

HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DERECSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONALMÁDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

8877 8062 8887 8914 8506 7967 7416

ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

8139

0

ERDŐKERTES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

7505

SÁNDORFALVA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

7918

Ft/m vagy a forgalmi érték %-a

1-3

Ft/év

Ft/nap

6000 - 10000 6000 9000

300

%-a

2

7000

450 200 300

1,8 2 2 2 2 2 2

900

6000 1800

100

2

850

850

25000

100

200 - 600

900

100 630

150 300

9000 250-50

800

15

5000 5000 2000 5000

2 150

3000 5000 2000 5000 5000 4000 5000 5000 2000

2

Azt látjuk, hogy az önkormányzatok zöménél van építményadó, magánszemélyek kommunális adója 1 település kivétel mindenütt van, az átlagos értéke 6.000-9.000 ft. Az iparűzési adó 1 település kivételével 2 %-os mértékű. 27.

A helyi adóztatás tekintetében javasoljuk megfontolni az építményadó bevezetésének lehetőségét, aminek tárgya a nem magánszemélyi tulajdonban lévő épületek lennének. A mértékét 200-400 ft/m2/év javasoljuk megállapítani.

Átengedett központi adók Gépjárműadó A gépjárműadóból származó bevétel 2014. évben is 40 %-ban illeti meg a helyi önkormányzatokat, a Város nagyságrendileg a 2013-as bevételi összeggel számol 2014-ben is. 23. táblázat: Átengedett központi adók (E Ft) ÁTENGEDETT ADÓK Gépjárműadó

2013. évi tény 22 355

2014. évi terv 24 000

2014/2013 107,4%

Egyéb közhatalmi bevételek Ezekből a jogcímekből, minimális bevétele származik az Önkormányzatnak, teljes bevételi összegből mindössze 0,1 %-al részesedik. 24. táblázat: Egyéb helyi közhatalmi bevételek (eFt) EGYÉB KÖZHATALMI BEVÉTELEK Termőföld bérbead. Helyi adó bírság és pótlék Környezetvéd. bírság Egyéb közhatalmi bevételek Szabálysértési bírság Talajterhelési díj ÖSSZESEN

2013. évi 2014. évi 2014/2013 tény terv 18 20 111,1% 2 510 2 000 79,7% 0,0% 2 874 6 830

4 000

0,0% 58,6%

12 232

6 020

49,2%

A helyi adók tekintetében fontos kérdés a beszedés hatékonysága. Általában az önkormányzati adóztatásban dolgozó munkatársaknak kevés ideje jut az ellenőrzési és a behajtási tevékenységre. Az adó típusok és mértékek mellet nagyon fontos bevétel növelő tevékenység az ellenőrzés is. Ennek ki kell terjednie az adott adó hatálya alá való bejelentkezés megvalósulásának tényére, a bevallások helyességének ellenőrzésre és az esetleges jogkövetkezmények megállapítására. A kivetett adót, adó jellegű bevételeket csak következetes és folyamatos beszedési tevékenységgel lehet realizálni. Megvizsgálva az egyes adónemek és adó jellegű bevételek folyó évi beszedési arányait, valamint a hátralékok mértékét, az alábbi számokat kapjuk:

28.

25. táblázat: Közhatalmi bevételek - kintlévőség (Ft) 2012. évi

2013. évi

Önkrományzatot megillető összegek tekintetében Önkrományzatot megillető összegek tekintetében teljes adónem teljes adónem folyó évi folyó évre folyó évi folyó évre hátralék hátralék terhelés befizetés terhelés befizetés évvégén évvégén

Adónem megnevezése

KOMMUNÁLIS ADÓ IPARÜZÉSI ADÓ IDEGENFORGALMI ADÓ GÉPJÁRMÜADÓ PÓTLÉK BIRSÁG EGYÉB TALAJTERHELÉSI DIJ

5 845 332 146 583 476 4 762 850 58 924 253 3 522 063 -32 000 2 514 284 3 499 462

5 920 564 134 996 426 4 762 850 60 508 877 1 626 819 521 344 2 044 901 7 199 122

255 000 13 111 236 0 5 371 763 6 800 926 1 209 400 1 155 546 5 974 876

5 993 332 137 581 185 2 922 750 24 386 946 2 602 423 -197 500 2 770 994 703 860

5 789 631 153 387 879 2 973 400 21 264 012 1 893 732 231 750 2 873 932 6 830 506

394 000 7 961 453 0 2 591 173 6 406 451 832 300 908 981 13 558 708

ÖSSZESEN

225 619 720

217 580 903

33 878 747

176 763 990

195 244 842

32 653 066

Arányaiban jelentősebb hátralék halmozódott föl a talajterhelési díj, valamint az iparűzési adó és a pótlékok tekintetében. Ezzel kapcsolatban azt javasoljuk, hogy a Város fontolja meg egy professzionális követeléskezelő cég, jogi iroda bevonását az adóhátralékok beszedésének segítésére, ami kialakult gyakorlattal rendelkezik ilyen típusú követelések beszedésében. A megbízás alapvetően sikerdíjas alapon történjen. Megítélésünk szerint a beszedési költségeket is figyelembe véve nagyságrendileg 15-20 millió forint nettó bevétel realizálható a kintlévőségekből. Az iparűzési adó jogcím esetében azt javasoljuk, hogy a legnagyobb 10 adózó 3 évente ütemezett módon kerüljön ellenőrzésre. E mellett a fennmaradó körből szúrópróbaszerűen vagy az egyik évről a másikra bekövetkező nagymértékű változás alapján évente további 5-10 adózó kerüljön ellenőrzésre kiválasztásra.

FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK Felhalmozási célra átvett pénzeszközök Itt kerül tervezésre a tervezett beruházások támogatási része, ez 2014-ben igen jelentős tétel: 749.251 E Ft, a teljes bevételi oldal mintegy 43 %-át adja. 26. táblázat: Központi forrásból származó felhalmozási bevételek (E Ft) Bevétel előirányzat megnevezése

2./ Támogatásértékü felhalmozási bevétel - Városközpont, JIT - Egészségre nev - Szervezet fejlesztés - Bölcsőde felújítás támogatás bev(81,97%) - LEADEREK TANYA


0 0 0 0 0 0

749 251 625 651 9 200 22 000 6 100 86 300

0

0


ESZI

0

0 749 251 625 651 9 200 22 000 6 100 86 300

29.

A bevételi oldalon a 2014-es tervben szerepel továbbá 12.386 E Ft kölcsön visszafizetése, ennek realizálása kockázatot hordoz.

SAJÁT BEVÉTELEK ARÁNYÁNAK VIZSGÁLATA Saját bevételek alatt jelen esetben az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet 2.§ (1) bekezdése szerinti saját bevételeket értjük. Ezek azok a bevételek, amelyek szabadon felhasználhatóak, keletkezésükkor még nem determinált a fölhasználásuk, illetve ezen bevételek nagysága – bizonyos határok között – az önkormányzat saját döntéseitől függ. Jászapáti Város saját bevételeinek alakulását mutatja a következő táblázat 2013. -2014 terv időszakban. 27. táblázat: Önkormányzati saját bevételek (eFt)

Bevétel típus (eFt) Helyi adók Vagyonhasznosítás Osztalék Koncessziós díj Hozam Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés értékesítése, privatizáció Bírság, pótlék és díjbevétel Kezesség megtérülés ÖSSZES SAJÁT BEVÉTEL TELJES MŰKÖDÉSI BEVÉTEL TELJES BEVÉTEL ARÁNY SAJÁT/MŰKÖDÉSI ARÁNY SAJÁT/TELJES

2013. évi 2014 terv tény 162 185 140 500 34 712 28 070 0 0 0 0 617 0 3 143

21 000

12 232 6 020 15 152 12 386 228 041 207 976 1 112 740 976 770 2 100 260 1 759 407 20,5% 21,3% 10,9% 11,8%

Azt láthatjuk, hogy a helyi adók adják a saját bevételek jelentős részét, a saját bevételek működési jellegű bevételekhez viszonyított aránya növekszik 2013-ról 2014-re, ennek oka azonban a működési bevételek főösszegének csökkenése, amit az önkormányzattól elkerülő feladatok okoztak. A saját bevételek teljes bevételekhez viszonyított aránya hasonlóképpen alakult.

30.

11. ábra: Saját bevételek aránya (eFt)

A VÁROS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSAINAK RÉSZLETES ELEMZÉSE A Város költségvetésének kiadási oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy 2013-as és a 2014-es tervben jelentős mértékű beruházás jelent meg. 28. táblázat: Felhalmozási kiadások (E Ft) KIADÁSOK VÁROSI SZINTEN III. Felhalmozási költségvetés kiadásai Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások

2013. évi tény 2014 terv 557 231 508 297 258 816 140 057 182 165 292 605 116 250 75 635

Az EU-s pályázati programok lebonyolításának egyik eredménye az, hogy a beruházások az EU-s költségvetési ciklus utolsó évében 2013 és az azt követő 2 éves lebonyolítási szakaszban némileg összetorlódtak. Bár a tervezett fejlesztések önerő igénye arányát tekintve alacsony, összességében mégis mintegy 20 M Ft saját erő igény jelentkezik.

31.

29. táblázat: Beruházások, felújítások (E Ft) projekt megnevezése LEADER támogatás TANYA1 TANYA2 Városközpont Egsézségre nevelő program Szervezetfejlesztés Hangya 2010 Termelői iskola Komplex telep program Bölcsőde fejlesztés ÖSSZES TÁMOGATOTT lakás felújítás belter utak aszfaltozása Mindösszesen

személyi

dologi

0 8 300

17 200 21 400

5 100 700 6 600 81 681 24 384

6 600 8 500 15 400 52 063 20 166

126 765

141 329

126 765

141 329

összes beruházás felújítás műk 17 200 29 700 0 11 700 9 200 22 000 133 744 44 550 0 268 094 0 0 268 094

áfa

22 700 25 400 7 700 64 000

262 205 70 795

18 125 20 532 133 057 5 000 138 057

287 605 70 795 5 000 292 605 70 795

összes mindössz tám-ktg támogatás ber-fel esen különbözet 22 700 25 400 7 700 397 000 0 0 18 125 20 532 0 491 457 5 000 5 000 501 457

39 900 55 100 7 700 408 700 9 200 22 000 151 869 65 082 0 759 551 5 000 5 000 769 551

28 900 50 500 6 900 408 700 9 200 22 000 151 869 65 082 6 100 749 251 0 0 749 251

-11 000 -4 600 -800 0 0 0 0 0 6 100 -10 300 -5 000 -5 000 -20 300

Az év közbeni likviditási feszültségek elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy a legnagyobb összegű projekt (– a városközpont) esetében legyen rendszeres (2 hetente) pénzügyi tárgyú projektmegbeszélés, ahol a Polgármesteri Hivatal gazdasági osztálya is képviselteti magát és valamennyi beruházási projekt pénzügyi és egyéb folyamatai átbeszélhetőek (benyújtandó számlák, támogatás lehívások üteme, forrás igénye stb.) A jövőre tekintettel mindenképpen azt javasoljuk továbbá, hogy a beruházási és egyéb jelentős költség kihatással bíró döntések előkészítése során már az előkészítés folyamata során kerüljön bevonásra a gazdasági terület, hogy naprakész információi legyenek a folyamatokról. Továbbá minden egyes gazdasági hatású szerződésből, megállapodásból kerüljön egy másolati vagy elektronikus példány az osztályra. Javasoljuk továbbá a jövőre vonatkozóan az eladósodás megelőzése érdekében valamennyi esetleges beruházási hitel felvételének előkészítése során az alábbi döntéshozatali mátrix formális levezetését is. 12. ábra: Beruházási döntési mátrix Beruházás magvalósítása utáni finanszírozási igény

A hitel visszafizetés forrása BERUHÁZÁS MŰKÖDTETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

HELYI ADÓBEVÉTEL NÖVEKEDÉS

VAGYONI ELEM ÉRTÉKESÍTÉS

BEVÉTELT GENERÁLÓ

vi s s za fi zetés i kocká za t ni ncs



SEMLEGES


vi s s za fi zetés i kocká za t egyértel műen nem megha tá rozha tó


TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ


vi s s za fi zetés i kocká za t va n

vi s s za fi zetés i kocká za t va n

32.

Amennyiben a konkrét hitel esetében a válaszok alapján a projekt a piros mezőkbe sorolandó úgy a hitel tényleges felvételére csak akkor kerülhessen sor, ha a visszafizetés forrásaként több lehetséges forrás is elkülönítésre kerül és az ehhez szükséges döntések a hitel felvételéről megszülető döntéssel együtt létrejönnek. A 2014-es tervben a személyi jellegű kiadások járulékokkal együtt adják a működési költségek 46 %-át, a dologi kiadások teszik ki a működési költségek 35 %-át. 30. táblázat: Működési kiadások (E Ft) 2013. évi tény 2014 terv 982 600 1 246 110 368 180 466 503 81 387 110 318 309 670 439 903

KIADÁSOK VÁROSI SZINTEN I.

Működési költségvetés kiadásai Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szoc.hozz. adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai II. Egyéb működési célú kiadások

223 363

229 386

Az egyéb kiadások zömét, 159.800 E Ft-ot a szociális ellátások kifizetései adják, 34.536 E Ft a KIK által fenntartott iskolák működéséhez nyújtott támogatás, 18.200 E Ft az államháztartáson kívülre történő pénzeszköz átadás. A személyi juttatások 1 dolgozóra jutó mértéke a 2014-es tervben az önállóan gazdálkodó egységekben (ft/1 dolgozó): 31. táblázat: 1 munkavállalóra jutó személyi költségek mértéke (EFt) Polgármesteri Hivatal

KönyvtMűvház

2 687,8

ESZI+ Bölcsi

2 700,3

2 772,0

DOLOGI KIADÁSOK STRUKTÚRÁJA A dologi kiadások összetétele főbb költségtípusok alapján: 32. táblázat: Dologi kiadások (E Ft) Kiadási előirányzat megnevezése

PH összesen

Önk összesen

KönyvtMűvház

ESZI+ Bölcsi

Önálló Óvoda

Jászapáti összesen

34 293

332 428

10 633

22 969

39 580

439 903

6 875

97 003

1 390

2 668

2 615

110 551

19 618

216 248

6 801

15 185

27 784

285 636

56Különféle szolgáltatás

6 500

19 152

2 404

5 072

9 181

42 309

57Egyéb folyó kiadások

1 300

25

38

44

0

1 407

III Dologi kiadások 54Készletbeszerzés 55 Szolgáltatás

A 2014-es terv intézményenkénti bontásban is látható. A Város egésze szintjén 1 lakosra 2014-ben mintegy 49.544 Ft-nyi dologi kiadás esik. 33.

Ahogy látjuk a költségek meghatározó része a szolgáltatási kiadások halmaza, együttesen 2014-ben közel 65 %-ot tesz ki. A szolgáltatási kiadásokon belül a támogatott projektekhez kapcsolódó szolgáltatások, a közvilágítás és közétkeztetés a legnagyobb tételek. 33. táblázat: Dologi kiadások - szolgáltatások (E Ft) Kiadási előirányzat megnevezése

PH összesen

55 Szolgáltatás

Önk összesen

KönyvtMűvház

ESZI+ Bölcsi

Önálló Óvoda


19 618

216 248

6 801

15 185

27 784

285 636

4 000

3 000

780

170

540

8 490

55122 Adatátviteli célú távközlési díj (internet) 400

2 000

0

75

100

2 575

200

0

0

0

4 600

5 000

780

245

640

11 265

18

100

40

10 400

19 694

30 252

0

55121 Távközlési díjak (telefon) 55129Egyéb komm. szolg.(sz.okt.rend.felügy) Kommunikáció sz. kiadásai 55221 Vásárolt élelmezés

200

0

0

30

0

50

0

90

125

55224 Gáz-energia díj

1 500

5 300

3 211

2 260

2 600

14 871

55225 Villamosenergia szolgáltatás

1 800

23 500

630

800

1 000

27 730

55222 Bérleti díj, lízing 55223 Szállítási szolgáltatás

30 265

350

0

160

320

950

1 780

3 000

700

150

90

1 400

5 340

55229 Egyéb üzem, fennt szolg(posta,jogi,üorvos) 4 300

153 395

1 300

355

1 500

160 850

500

28 253

410

590

55227 Víz-és csatorna díj 55228 Karbantartás, kisjavítás 5532 Vásárolt közszolgáltatás 5562 Pü-i szolg kiadásai ( bank ktg) 555221 Továbbszámlázás áht kívülre, belülre Szoláltatás kiadásai

500

0

3 000

0

15 018

211 248

29 753

0

500 3 000

6 021

14 940

27 144

274 371

A rezsi költségek összege nagyságrendileg 44 M Ft. Azt javasoljuk, legyen centralizált a nagyobb tételek beszerzése, így a gáz, villany, telefon, internet, papír-írószer, számítógépes kiegészítő eszközök. Az éves várható igények felmérését követően keret-megállapodás típusú versenyeztetési eljárást kell lebonyolítani. A beszerzés menedzselését javasoljuk egy az Önkormányzat szervezetén belül kialakított operatív gazdasági igazgatósághoz delegálni. Ide lehetne csatlakoztatni a gazdasági társaságok beszerzéseit és tulajdonosi kontrollját is. A versenyben nyertes szállítókkal minden önálló intézmény egyenként szerződne és onnantól önállóan intézné a beszerzés technikai részleteit. A versenyeztetési eljárást a kisebb tételeknél (pl. papír írószer stb.) évente, a nagyobb és bonyolultabb tételek esetében 2-3 évente javasoljuk ismételni. A hasonló centralizációk tapasztalatai azt mutatják, hogy 5-10 % közötti megtakarítást lehet elérni ezzel a megoldással. Jászapáti esetében ez becslésünk szerint 3-5 mft közötti összeg lehet évente. Emellett minden pályázati lehetőséget meg kell ragadni, ahol megújuló energia hasznosításra, szigetelésre lehet forrást szerezni.

34.

Ugyancsak

javasoljuk

a

közvilágítás

energetikai

korszerűsítési

lehetőségének

megvizsgálását, ahol a kialakult konstrukciók szerint a megtakarításból lehet finanszírozni a korszerűsítés beruházási költségét. Tekintettel az önkormányzat jelentős le nem vonható ÁFA pozíciójára javasoljuk az ÁFA fizetési kötelezettségének optimalizálása tekintetében egy adószakértőt bevonni, aki tételesen átvizsgálva az egyes folyamatok ÁFA hatásait javaslatot tudna tennie az esetleges megtakarítási lehetőségekre. 34. táblázat: Dologi kiadások – különféle szolgáltatások (E Ft) Kiadási előirányzat megnevezése

PH összesen

Önk összesen

6 500

KönyvtMűvház

ESZI+ Bölcsi

Önálló Óvoda


19 152

2 404

5 072

9 181

42 309

14 087

2 189

4 177

8 181

33 134

56122 Kiszáml. Termék és szolg. Áfa befiz fordított 0

4 320

0

0

4 320

500

0

0

0

500

56Különféle szolgáltatás

56121 Vás term, szolg le nem vonható áfa(1200 4fordított 500 56123 Ért.tárgyi eszk és imm.jav áfa befiz

1 000

0

80

685

56223 Reprezentáció

0

0

0

0

0

56224 Reklám és propaganda kiadás

0

0

55

0

55

56329 Egyéb különféle dologi kiadás

500

745

80

210

56221 Belföldi kiküldetés

150

1 915

850

2 385

Az anyagbeszerzések struktúráját mutatja a következő táblázat: 35. táblázat: Dologi kiadások – anyagköltségek (eFt) Kiadási előirányzat megnevezése

PH összesen

Önk összesen

KönyvtMűvház

ESZI+ Bölcsi

Önálló Óvoda

6 875

97 003

1 390

2 668

5412 Élelmiszer

0

0

0

0

54221 Gyógyszer,vegyszer

0

0

2 000

6 200

70

54421Könyv beszerzés

100

0

54422 Folyóirat beszerzés

100

0

54423 Egyéb információhordozó

2 275

5462Hajtó és kenőanyag beszerzés

54Készletbeszerzés


2 615

110 551 0

80

10

90

323

300

8 893

700

0

440

1 240

200

50

0

350

488

0

0

1 000

4 944

0

0

10

5 954

54721 Szakmai anyag

100

23 128

50

560

700

24 538

54722Kisértékű tárgyi eszköz

240

300

60

670

60

1 372

180

460

105

2 177

1 000

60 571

130

525

1 050

63 276

5432 Irodaszer, nyomtatvány

5482 Munkaruha, védőruha formaruha 54923 Egyéb készlet beszerzés, tisztítószer

2 763

1 270

Ahogy látjuk az egyéb készlet, a szakmai anyag, a nyomtatvány, irodaszer valamint az üzemanyag beszerzése a meghatározó tételek. Az egyéb készlet, illetve a szakmai anyag soron a támogatásból megvalósuló projektekben fölmerülő beszerzések adják a döntő hányadot. 35.

BENCHMARK ÉRTÉKEK ELEMZÉSE A

jelen

tanulmány

elkészítésekor

korlátozott

számban

rendelkezésünkre

álló

önkormányzati gazdálkodási adatokból képzett átlaggal hasonlítottuk össze a Jászapáti Városi Önkormányzat gazdálkodásának számait. Az összehasonlítás értékelése során figyelembe kell venni az alábbi tényeket: 

az

átlagszám

kialakítása

korlátozott

számú

önkormányzat

adatának

fölhasználásával készült 

az egyes önkormányzatok esetében lehetnek eltérések az adott adat gazdasági tartalma között, ami pontatlanságot okozhat, de nagyságrend tekintetében mindenképpen értékelhetők a mutatók. 36. táblázat: Gazdálkodási mutatók összehasonlítása (E Ft)

JÁSZAPÁTI Vizsgált átlag 2013. tény 2014. évi terv 2013. tény 2014. évi terv 1 bölcsődei férőhelyre jutó működési ktg. 523,0 472,1 417,1 428,8 o 1 bölcsődei férőhelyre jutó dologi ktg. 138,4 150,5 103,7 95,6 o 1 bölcsődei férőhelyre jutó személyi juttatások + SZOCHO ktg. 384,6 321,6 303,8 323,8 1 óvodai férőhelyre jutó működési ktg. 555,1 661,6 571,3 631,8 o 1 óvodai férőhelyre jutó dologi ktg. 128,5 127,7 163,7 120,7 o 1 óvodai férőhelyre jutó személyi juttatások + SZOCHO ktg. 420,4 534,0 398,2 506,0 1 lakosra jutó könyvtár működési ktg. 2,2 1,2 2,8 2,7 1 lakosra jutó közvilágítási ktg. 2,7 2,6 3,4 3,4 1 lakosra jutó művelődési ház működési ktg. 0,0 1,3 3,4 3,4 1 lakosra jutó szociális alapellátások ktg.-e 3,5 3,3 8,4 7,6 1 lakosra jutó polgármesteri hivatali működési ktg. 14,3 16,1 18,3 18,8 KÖLTSÉGVETÉS 2012 2013 2012 2013 FELADATELLÁTÁSOK

1 lakosra jutó saját bevételek összege (353/2011. (XII.30.) Kr. 2.§ (1) bekezdése alapján; Lakónépesség: 2013.01.01. KSH helységnévtár) MÉRLEG 1 lakosra jutó rövid lejáratú kötelezettség összege 1 lakosra jutó tárgyi eszköz állomány összege

25,7 2012 33,3 428,3

23,4 2013 11,5 478,3

36,4 2012 18,4 468,0

33,6 2013 63,0 467,0

A vizsgált adatokból az derül ki, hogy Jászapáti esetében az átlagot meghaladó értékeket kaptunk: 

a bölcsőde működési költségek esetében szignifikánsan magasabb érték



az óvoda működési költségek esetében

átlag alatti értékek adódtak: 

a polgármesteri hivatal működési költségei esetében



a könyvtár működési költségei esetében



művelődési ház működési költségei esetében



közvilágítás működési költségei esetében 36.



szociális alapellátás költségei esetében



az 1 lakosra jutó saját bevétel értékében



az 1 lakosra jutó rövid lejáratú kötelezettség esetében

Az átlaghoz viszonyítottan magasabb egységnyi működési költségek esetében mindenképpen javasoljuk az adott terület működésének részletesebb átvilágítását azzal a céllal, hogy lehetségesek e megtakarítási lehetőségek költség oldalon. A saját bevételek esetében, ahogy korábban is javasoltuk érdemes megfontolni a helyi adóztatási rendszer struktúrájának, mértékeinek átalakítását figyelembe véve a helyi sajátosságokból származó adottságokat.

37.

MELLÉKLETEK

38.

1. sz. melléklet A tanulmány elkészítése során felhasznált főbb dokumentumok, információk 1.

2011. évi CLXXXIX. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól

2.

1997. évi CLIV. törvény, az egészségügyről

3.

1990. évi C. törvény, a helyi adókról

4.

2013. évi CCXXX. törvény, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről

5.

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

6.

1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

7.

2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről

8.

Helységnévtár KSH, 2013.01.01.

9.

MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012

10.

Az önkormányzati ellenőrzések tapasztalatai különös tekintettel a pénzügyi kockázatok és a belső kontrollok összefüggéseire - Állami Számvevőszék, 2012.

11.

http://ado.hu/rovatok/ado/helyi-adok-2014-hol-mennyit-kell-fizetni

12.

A 2013. évi önkormányzati költségvetési finanszírozás – Belügyminisztérium, 2013.

13.

A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere, Nemzetgazdasági minisztérium, 2013.

14.

35/2005 (XII.15.) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról

15.

28/2003 (XII.11.) önkormányzati rendelet A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

16.

28/2010 (XII.16.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról

17.

24/1995 (VI.15.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról

18.

7/2014 (IV.30) önkormányzati rendelet Jászapáti Város 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról

19.

2/2014 (II.21.) önkormányzati rendelet Jászapáti Város 2014. évi költségvetéséről

20.

E L Ő T E R J E S Z T É S Jászapáti Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetésére

21.

Beszámoló a Jászapáti Város 2013. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak teljesítéséről, végrehajtásáról

22.

Városüzemeltető Kft. 2012- évi beszámoló

23.

A HungaroSupport adatbekérőre érkező írásos, szóbeli információk

39.

A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS, HATÉKONYSÁGNÖVELÉS RÖVID, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ OPCIÓINAK ÉS STRATÉGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA május

Recommend Documents