Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület válaszai az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának 2013. június 17-én tartott ülésén feltett kérdésekre, felvetésekre
Előzmények: 2013. június 17-én az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának (a továbbiakban: Bizottság) ülése „A zenei jogdíjak kezelésének áttekintése, különös figyelemmel az Artisjus működésére” című napirendi pontban tárgyalta az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban: Artisjus) működésének egyes kérdéseit. A Bizottság egyes tagjai, valamint az ülésen jelenlévő vendégek számos kérdésének megválaszolására az Országgyűlés plenáris ülésének megkezdése miatt nem maradt elegendő idő, így az ülés jegyzőkönyvének kiegészítéseként az Artisjus vállalta, hogy e kérdésekre írásban ad választ. (Az alábbi kérdések az elhangzás sorrendjében, az Artisjus főigazgatójának helyszíni jegyzetei alapján, nem szó szerint, és nem az előadottak jegyzőkönyvi teljességére törekedve, hanem az Artisjushoz intézett kérdések lényegét tekintve kerültek lejegyzésre.) 1.) Kővári Tibor (CloudCasting Kft.): A háttérzenei szolgáltatások piacán érdekelt cég ügyvezetője egyrészt azzal vádolja az Artisjust, hogy akadályozza cégének piacra lépését, másrészt a kezelési költség összegét – különösen az angol PRS jogkezelő társaság 10%-os költségszintjével összevetve – magasnak tartja. Az Artisjus válasza: a CloudCasting Kft. (amely a Bizottság ülésén hangsúlyozottakkal ellentétben nem magyar tulajdonban áll, ugyanis a hatályos cégiratok szerint egyik tulajdonosa az ülés időpontjában is az amerikai Delaware államban bejegyzett CLOUDCASTING HOLDINGS LLC) a Universal zeneműkiadó 13.000 külföldi műből álló egyik katalógusát képviselte 2012-ben. Ezen zenei katalógust kívánta egy lépésben kiléptetn az Artisjus által végzett jogkezelés köréből, és közvetlenül jogosítani hazai kereskedelmi és vendéglátó egységekben. A kiléptetés feltételeit a szerzői jogi törvény határozza meg, erről az Artisjus által részletesen tájékoztatta az érdekeltet, azonban e jogi feltételek be nem tartása miatt a kiléptetés nem járt sikerrel. E kérdésben az Artisjusnak mérlegelési, döntési lehetősége nem volt, eljárásunk során a szerzői jogi törvényben írtak betartását kellett ellenőriznünk. Az Artisjus kiléptetéssel kapcsolatos eljárásának jogszerűségét – a CloudCasting Kft. panasza alapján – az Artisjus felügyeleti szerve, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megvizsgálta, és eljárásunkat jogszerűnek tartva további felügyeleti vizsgálatot nem indított. A külföldi katalógust kezelő Universal kiadó eközben arról tájékoztatta az Artisjust, hogy a CloudCasting Kft.-vel nincs szerződése, és a cég nem képviseli a Universal megnevezett repertoárját. A jelenleg tehát képviselt zenei repertoár nélkül működő CloudCasting Kft. az Artisjust a sajtóban perrel fenyegette. Sajnálatosnak tartjuk, hogy e magánjogi jogvitában érdekei érvényesítésére a tisztelt Bizottság ülését használta fel a cég. A kezelési költségre vonatkozó megjegyzéshez: az angol PRS közös jogkezelő, az Artisjus szerződő partnere az Egyesült Királyság területén. Éves bevétele meghaladja a 630 millió angol fontot, így a 10%-osnak állított kezelési költsége önmagában jóval meghaladja az Artisjus éves összbevételét. Az angol közös jogkezelőnek ugyanazt a világrepertoárt kell kezelnie, mint az Artisjusnak (és bármely más kis- és közepes közös jogkezelő társaságnak). Bevételének jelentős része az angolszász zeneművek külföldi forgalma után, a külföldi közös jogkezelő partnerei által átutalt összegekből tevődik össze, amelyekkel kapcsolatban beszedési költsége nem merül fel. Az alkalmazott felosztási algoritmusok között emellett óriási különbség van: a PRS számos esetben olcsó, mintavételes 1
feldolgozást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy pl. az évi 500.000,- angol font jogdíjat el nem érő televízió és rádiócsatornák esetében nem dolgozzák fel a műsoradatok teljességét, csak általuk meghatározott számú műsornap adataira osztják rá a teljes befizetett éves jogdíjat. Ez is fontos különbség az Artisjus teljességre törekvő, emiatt sokkal költségesebb feldolgozásaihoz képest, amely a hazai szerzők igénye alapján történik, hiszen csak ez biztosíthatja, hogy szerzőink a valós elhangzási adatok alapján részesülhessenek az Artisjus által beszedett jogdíjakban. (Tudva azt, hogy a hazai médiában is jelentős arányú a külföldi művek elhangzása. Összefoglalva tehát: a nagyságrendekkel magasabb összegű kezelési költséggel működő, példának állított angol jogkezelőnél jóval alacsonyabb a beszedés, és leegyszerűsített (emiatt pontatlanabb) felosztási megoldások miatt a felosztáshoz nélkülözhetetlen az adatfeldolgozás költsége. A hatályos magyar jog alapján a kezelési költséggel és a cserébe nyújtott szolgáltatásokkal elégedetlen szerzőknek joguk és lehetőségük van az Artisjus által végzett jogkezelés helyett: - a kilépést választani – az egyedi szerző a Cloudcasting Kft. ügyéhez képest könnyen tudja teljesíteni a jogszabályi feltételeket – és ez után közvetlenül gyakorolni jogaikat, - másik jogkezelőt létrehozni belföldön, vagy - átlépni bármely hatékonyabbnak tartott külföldi jogkezelő (akár az angol PRS) tagságába.
2) Lányi Lajos (szerző, előadó, a Zenészbázis Egyesület alapítója, az Artisjus tagja): fontos, hogy a felosztási algoritmusok a valós zenefelhasználást vegyék figyelembe, akár úgy is, hogy az nem gazdaságos. Az Artisjus válasza: korábbi közvetlen belső megbeszéléseinkből tudható, hogy Lányi Lajos felvetése elsősorban a rádiós jogdíjak felosztására vonatkozik. Ezt is, mint minden más jogdíj felosztását a szerzők választott képviselői által létrehozott és a szerzői igények alapján többször módosított Felosztási Szabályzat (FSZ) szabályozza, melynek végrehajtása a munkaszervezet feladata. A FSZ korábban azt írta elő, hogy bizonyos jogdíjmérték alatt befizető rádióadók műsoradatait nem kell felhasználni a felosztáshoz, tekintettel arra, hogy az alacsony (adott esetben havonta néhány ezer forintos) jogdíjszint miatt az egy elhangzásra eső kifizethető jogdíj mértékét nagyságrendben is jóval meghaladja az egyes elhangzások beazonosítására és a felosztásra fordított munka költsége. Az utóbbi években Magyarországon is elérhetővé vált zenei ujjlenyomat-technológia segítségével azonban már mód van arra, hogy az egyes elhangzásokat automatikusan, elektronikus úton azonosítsuk. Egy ujjlenyomat-technológiát alkalmazó céggel végzett tesztet követően – többek között Lányi Lajos javaslatára – az Artisjus 2011-ben módosította a Felosztási Szabályzatot, amelynek megfelelően az automatikusan beazonosítható műsoradatok akkor is bekerülnek a jogdíjfelosztásba, ha az adott rádió alacsony mértékű jogdíjat fizet. Ennek köszönhetően 2012-től duplájára nőtt azon rádiók száma, amelyeknek a műsora megjelenik a rádiós jogdíjfelosztásban. Lányi Lajos további javaslatainak megtárgyalására egyrészt mód van közvetlenül az Artisjus vezetésével folytatandó megbeszélésein, másrészt már hónapokkal a Bizottság ülését megelőzően meghívást kapott az Artisjus Felosztási munkacsoportjának ülésére, hogy elképzeléseit, javaslatait előadja. 3) Benkovics László (FATOSZ alelnök, falusi és agroturizmus ágazat képviseletében): sokallja az Artisjusnak a falusi turizmusban érdekelt vállalkozások által fizetett jogdíjat, és nem érti, miért kell egyáltalán ezt megfizetni, ha a szobákba elhelyezett rádió, illetve TV-készülékeken hallható csatornák már egyszer fizettek jogdíjat. Az Artisjus válasza: az Artisjus a konkrét jogdíjmértékekre vonatkozóan már most is igen jelentős kedvezményeket alkalmaz a FATOSZ tagjai esetében, de a kisvállalkozások érdekében kész arra, hogy a 2014-es díjszabásban tovább csökkentse a falusi turizmus jogdíjterheit. 2
A televíziókészülékekkel kapcsolatosan vélt „kétszeres fizetési teherre”: a televízió-szervezet csak a saját közvetlen sugárzási tevékenységéből fakadó bevételek után, és a sugárzási felhasználás ellenében fizet szerzői jogdíjat. Ha a sugárzott műsor nyilvános előadása (a készülék nyilvános helyen, pl. szálláshelyen történő üzemeltetésével) az üzemeltető vállalkozó közvetlen vagy közvetett bevételszerzéséhez járul hozzá, a szerzői jog alapvető szabálya szerint – minden egyes felhasználás külön engedélyköteles magatartás - ebből a – televízió bevételeitől független – újabb bevételből részeltetni kell a zenét megalkotó szerzőket is. Ez a logikai, és – nemzetközi szerződésben is rögzített – jogi alapja a világszerte hasonlóan beszedett jogdíjaknak. Egyébként ezt hazánkban a Kúria már az 1930-as években is így erősítette meg, kimondva, hogy a külön-külön felhasználások után különkülön díjat kell fizetni. A falusi turizmus körében szálláshelyek üzemeltetőinek továbbra is lehetősége van a kiadott szobákból eltávolítani a készülékeket, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a jogdíjfizetés miatt ezek kihelyezése üzletileg nem térül meg. - Benkovics László: „Egy elég extrém esetre szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. Heves megyében volt olyan szállásadónk, aki azért, mert elfelejtette a reklámhordozókról valahogyan levenni a szálláshelyét, 400 ezer forint büntetést kapott, mert nem teljesítette a jogdíjfizetési kötelezettségét. Szerencsétlen idős néni nem is nagyon tudott róla; ilyen dolgok előfordulnak.” Az Artisjus válasza: a hivatkozott „büntetés” tényét nem tudjuk megerősíteni. Az Artisjus a fentiek alapján ellenőrizte az utóbbi 2 év összes, a vonatkozó kategóriába (magánszálláshelyek) tartozó befizetését. Ezek átlagos éves díjmértéke nem érte el az 5.000,- azaz ötezer forintot. A 40 legmagasabb befizetés (éves szinten 16.000,- Ft és 39.000,- Ft közötti összegek) között egy Heves megyei befizetést találtunk, melynek összege 19.536,- Ft+áfa /év volt. 4) Dr. Holló Dóra (Balázs és Holló Ügyvédi Iroda, az Artisjust csak a Bizottság ülését követően értesíti arról, hogy a CloudCasting Kft. jogi képviselője): részben megismétli a CloudCasting képviselőjének felvetéseit (választ ld. fenn), másrészt pedig érthetetlennek tartja, hogy a teljes szerzői társadalom nevében hogyan dönthet egy 33 tagból álló bizottság a felosztási szabályokról. Az Artisjus válasza: Az Artisjus egyesületi döntéseit a vonatkozó jogszabályok keretei között működő képviseleti demokrácia szerint hozza – csakúgy, mint az Országgyűlés. A vonatkozó szabályok (Civiltörvény és Ptk.) szerint a tagság által saját soraikból megválasztott 33 fős Küldöttgyűlés határoz a Felosztási Szabályzat tartalmáról. A döntés előkészítését a Küldöttgyűlés saját soraiból választott 10 fős Vezetőség végzi. A képviseleti demokrácia ezen törvényes alapintézményei mellett a további, bázisdemokratikus jelleget mutató intézmények segítik a tagok bevonását a javaslattételbe: - önkéntes jelentkezésen alapuló szerzői tagsággal a Vezetőség mellett működő Felosztási Munkacsoport - önkéntes jelentkezésen alapuló szerzői tagsággal működő véleményező bizottságok (ilyen működik a komolyzene, könnyűzene és a zeneműkiadás területén is) évente összehívott Tagértekezlet, melyen minden tagnak alkalma nyílik javaslatot tenni, és amennyiben a tagságnak akár csak 5%-a jelen van, és többségük támogatja, a javaslatot kötelező felvenni a Vezetőség, illetve a Küldöttgyűlés napirendjére. Mindemellett a legszélesebb demokráciát biztosítja, hogy a Felosztási Szabályzat tartalmára bármikor javaslatot tehet az Artisjus egyesület bármelyik tagja, sőt, a tagokon túl akár a taggá nem vált szerzőket („egyéb érintett jogosultakat”) képviselő Jogosulti Tanács is. A küldöttgyűlés a nagy létszámú egyesületek egyetlen legitim és demokratikus legfőbb szerv-formája. A közgyűléseken a több ezer tag legfeljebb 8-10%-a jelenik meg (ez a 15 éves tapasztalat), és határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés hozott ilyen alacsony részvétel mellett határozatokat. A szerzők azért is döntöttek a küldöttgyűlés intézménye mellett, mert a szerzői jogi 3
törvény a Ptk. (és a Civiltörvény) alapján kötelező egyesületi legfőbb szervi hatáskörökön felül további egyesületi ügyek eldöntését is a legfőbb szerv hatáskörébe utalta. Ez szükséges teszi a legfőbb szerv évente legalább két-három alkalommal történő összehívását. Ez azt jelenti, hogy az összes, mintegy 2000 egyesületi tagot kellene évente többször összehívni. Míg az összes tagot összehívó, de határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, a választott küldöttgyűlés esetén előírható (és az Artisjus elő is írja), hogy csak a „rendes” határozatképességgel, sőt, a legfontosabb ügyekben ennél jóval magasabb számú tag jelenléte esetén (támogató szavazatával) hozhat döntést. A küldöttgyűlés nemcsak a magyar jog, hanem a közös jogkezelésről szól uniós irányelv tervezete szerint is legális formája a legfőbb szervnek. 5) Gulyás Dénes (a FIDESZ országgyűlési képviselője, a Bizottság tagja): több felvetéssel él: - Miért nincs műfaji, esztétikai minimumkövetelménye a szerzői jogi védelemnek? Miért érdemel jogdíjat a silány minőségű, értéktelen lakodalmas rock is? Az Artisjus válasza: a kérdésben az Artisjusnak döntési kompetenciája nincs. Szerzői jogunk nemzetközi szerződésen nyugvó alapelve szerint a szerzői jogi oltalom nem függ esztétikai, minőségi, művészi kritériumoktól. Amennyiben a mű a megkülönböztethetőség és a szolgai másolás határait meghaladó, minimális egyéni-eredeti jelleget mutató zenei szellemi alkotás, arra a jogi oltalom kiterjed. Az Artisjusnak tehát nincs mérlegelési lehetősége a jogvédelem érvényesítése (a jogdíjbeszedés) körében. - Miért nem kapott az Artisjustól jogdíjat a CD-kért, amelyen énekel? Az Artisjus válasza: a kérdés nem az Artisjusra tartozik. Az Artisjus nem a művek előadóinak, hanem szerzőinek jogát képviseli. A hangfelvételen szereplő előadóművésszel a hangfelvétel kiadója köt szerződést, e szerződésben meghatározott feltételek szerint jár (vagy ha úgy szól a szerződés: nem jár) előadóművészi díj az előadónak – közvetlenül a kiadótól. Javasoljuk, hogy előadói jogdíjairól tájékozódjon az említett CD-k kiadójánál. - Miért kapott olyan levelet az Artisjustól, hogy a 2000 Ft alatti jogdíjat nem fizetik ki neki, hanem közösségi célra használja a jogvédő? Az Artisjus válasza: a kérdés nem az Artisjusra tartozik. Az Artisjus a fent említettek szerint előadóművészek jogait közvetlenül nem képviseli, azoknak kifizetést nem teljesít, így velük levelezést sem folytat. Ellenőrizendő, hogy az említett levél kitől érkezett, mert az Artisjus ilyen tartalmú levelet szerzőknek nem küldött. (Tájékoztatásul: az Artisjus gyakorlatában a szerzőknek járó jogdíj minimális kifizetési limitösszege 3.000,- Ft, azonban az ezt el nem érő összegeket a szerző jogdíjszámláján részére elkülönítve gyűjtjük, és kifizetjük, amint egy következő felosztásból előálló összeggel együtt meghaladják a limitet.) 6) Menczer Erzsébet (a FIDESZ országgyűlési képviselője, a Bizottság tagja): hogyan kapják meg a hazai szerzők, örökösök (példaként a Kodály örökösöket említi) a külföldi felhasználások után járó jogdíjat? Az Artisjus válasza: Az Artisjus, illetve jogelődje az 1920-as évek óta tagja a jogkezelők nemzetközi konföderációjának, a CISAC1-nak. A CISAC-tag zenei jogkezelők a konföderáció által ajánlott ún. kölcsönös képviseleti szerződéseket kötnek egymással. Ezen szerződésekben felhatalmazzák egymást arra, hogy a másik társaság tagjainak szerzői jogait saját területükön képviseljék, az így beszedett 1
www.cisac.org
4
jogdíjakról pedig el kell számolniuk egymással. Az Artisjusnak 88 kölcsönös képviseleti szerződési partnere van2, a velük kötött szerződések lefedik a világ mindazon államait, ahol szerzői jogi oltalom van (egyes jelentős partnerek több állam területén is működnek). E partnereinktől kapjuk a külföldön előadott, felhasznált magyar művek után járó jogdíjat, melyet az Artisjus fizet ki a hazai jogosultaknak. A művek, jogosultak egyértelmű beazonosítását a CISAC által fenntartott adatbázis segíti elő. A hazai szerzőket és műveiket az Artisjus folyamatosan regisztrálja ebbe az adatbázisba, ami lehetővé teszi, hogy a külföldi jogkezelők ezeknek a zeneműveknek az elhangzását is azonosítani tudják. 7) Pörzse Sándor (a JOBBIK országgyűlési képviselője, a Bizottság tagja) és Zakó László (a JOBBIK országgyűlési képviselője): a Jobbik által az Artisjusnak 2012. július 11-én átadott „Petícióból” idéznek több pontot. Az Artisjus válasza: a 2012. nyarán megkapott, túlnyomórészt idejétmúlt vagy eleve téves információkból, tárgyi tévedésekből, alaptalan állításokból és feltételezésekből álló anyag kapcsán az Artisjus és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közleményt adott ki. Ezek szövegét mellékeltként csatoljuk. A Petíció nyomán az Artisjus meghívta a Jobbik képviselőit irodájába, és az anyagban szereplő felvetéseket megtárgyaltuk. Meghívásunkra a Jobbik Turisztikai és Vendéglátó kabinetjének több tagja (kivétel nélkül a jogdíjfizetéssel közvetlenül és egyénileg érintett szálláshely- és vendéglátó üzlettulajdonosok), valamint Zakó László országgyűlési képviselő jött el (a képviselő úr parlament.hu oldalon elérhető életrajza szerint 2004 óta, és jelenleg is a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő általános igazgatóhelyettese, tehát szintén a zenét nyilvánosan felhasználó, díjfizetői oldalon érdekelt). Az Artisjus nevében Victor Máté elnök, Horváth Attila felügyelőbizottsági elnök, Szinger András főigazgató és a munkaszervezet több szakértő képviselője adott részletes felvilágosítást és magyarázatot a megjelentek számára az Artisjus működéséről (beszedés, felosztás, kommunikáció, szerzői és felügyeleti kapcsolatok – az ülésre készített prezentációt mellékeljük). Zakó László helyszíni közlése szerint a petícióban szereplő állításaik, kérdéseik túlnyomó többségére kielégítő választ kaptak, az Artisjus működésével, transzparenciájával kapcsolatban további fenntartásuk nem volt. A felek között továbbra is nézetkülönbségek maradtak a jogdíjak mértéke tekintetében (ezt,megjegyezzük - természetesnek tartjuk, arra tekintettel, hogy a megjelentek a díjfizetői oldalról, és nem az Artisjus által képviselt jogosultak köréből kerültek ki.). 8) Novák Előd (a JOBBIK országgyűlési képviselője, a Bizottság tagja): az általa ismert perzsa étterem jogdíjat fizet az Artisjusnak, miközben tudomása szerint az Artisjus nem fizet ki jogdíjat Iránba. Kérdése kiterjed az Izraelbe fizetett jogdíjak mértékére is. Az Artisjus válasza: Az Artisjusnak iráni jogkezelővel nincs kölcsönös képviseleti szerződése, tekintettel arra, hogy Iránban ez a jogintézmény legjobb tudásunk szerint nem létezik. Emiatt az Iráni Iszlám Köztársasággal nincs jogdíjforgalmunk. (Ugyanakkor a közös jogkezelés nemzetközi működési rendjében semmi sem zárja ki azt, hogy iráni szerzők más országban működő jogkezelő tagjává váljanak, műveiket ott bejelentsék, és ez alapján részükre e jogkezelőn keresztül az Artisjus jogdíjat számoljon el.) A JOBBIK „közel-keleti tanácsadója”, Jahromi M. Afi üzemeltetésében álló „Shiraz” perzsa étteremmel az Artisjusnak ugyanakkor a jogdíjfizetésre irányuló megállapodása van. Az étterem nyilvánosan zenét szolgáltat, ezért kiterjed rá a jogdíjfizetési kötelezettség, melynek teljesítése fejében a teljes világrepertoár bármely művét használhatja (más szóval: a jogdíjfizetési kötelezettség teljesítése nem a konkrétan elhangzó művekre vonatkozik, hanem bármely mű elhangzására ad lehetőséget). Az irányadó, számos döntésből kikristályosodott bírói gyakorlat egyértelműen megerősíti, hogy e körben 2
a listát ld.: http://artisjus.hu/_userfiles/file/egyesulet/kapcsolatok/kolcsonos_kepv_szerz.pdf
5
a szerzői jogi védelem fennállását vélelmezni kell, mert a helyszínre telepített, technikai eszköz egyébként bármely mű lejátszására alkalmas. Az,, hogy a technikai eszközön milyen típusú (esetleg nem védett) műveket adnak elő, folyamatosan az Artisjus által nem ellenőrizhető. A perjog alapján pedig a vélelem megdöntésére a vendéglátóhely üzemeltetőjének kellene azt hitelt érdemlően igazolnia, hogy a technikai eszközön védett műveket nem adnak elő, és ezt az említett vendéglátóhely üzemeltetője nem tudta igazolni. Novák Előad képviselő úr kérésére közöljük, hogy az izraeli ACUM zenei közös jogkezelőnek a vele kötött kölcsönös képviseleti szerződés alapján az Artisjus által 2012-ben az ACUM-tag szerzők műveinek hazai felhasználásai után kifizetett jogdíj mértéke nem érte el a 4 millió forintot (a pontos összeg az érintett közös jogkezelő üzleti titka). Hasonló nagyságrendű összeget fizetett ki az Artisjus pl. a japán és a brazil szerzőket képviselő jogkezelőknek.
Budapest, 2013. július 29.
………………………………………. Dr. Szinger András az Artisjus főigazgatója
*
*
*
MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet: Az Artisjus és a Jobbik Turisztikai és Vendéglátó Kabinetjének 2012. októberi találkozójára készített tájékoztató előadás – pdf-formátumban külön fájlban csatolva 2. sz. melléklet: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közleménye3 [2012. július 18.] „Tájékoztatás a közös jogkezelés felügyeletével kapcsolatban – Zakó László országgyűlési képviselő petíciója nyomán Zakó László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának alelnöke, a Jobbik Turisztikai és Vendéglátó Kabinete elnökének 2012. július 11-én az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) működésével kapcsolatban közzétett 15 pontos petíciójára figyelemmel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – mint a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóság – a következő közleményt tartja szükségesnek megjelentetni. A szerzői jogi közös jogkezelés lényege, hogy a művek tömeges felhasználása esetén lehetővé teszi azt, hogy egy adott alkotást felhasználni kívánó személynek ne kelljen a jogosultakat közvetlenül felkutatnia, ha valamely művet jogszerűen kíván felhasználni, és a szerző az őt megillető jogdíjakhoz
3
Forrás: http://sztnh.gov.hu/hirek/2012/hirek_201207191137_1.html
6
hozzájuthasson. A közös jogkezelés hazánkban több mint száz éve létező és meghonosodott jogintézmény. A szerzőket (köztük az irodalmi, zenei művek szerzőit, előadóművészeket, egyéb jogosultakat) alkotásaik felhasználása után jogdíjak illetik meg, ezen összegek azonban semmi esetre sem tekinthetők adónak. A közös jogkezelő egyesületek a kulturális ágazatban – Magyarországon és a világon mindenütt – betöltött egyedi szerepük ellenére nem hatóságként, hanem a jogosultak érdekeit védő, a műfelhasználások számának növelésében érdekelt közvetítőként járnak el. A közös jogkezelést végző szervezetek felügyelete és nyilvántartása 2011. január 1-jétől kezdődően tartozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló SZTNH hatáskörébe. Az Országgyűlés 2011 decemberében a közös jogkezelés jogszabályi környezetének felülvizsgálata mellett döntött, és a közös jogkezelés szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával, valamint hatósági felügyeletével kapcsolatos törvényi előírások módosítására került sor a közös jogkezelési rendszer hatékonyabbá és áttekinthetőbbé tétele érdekében. A módosítások 2012. január 1-jével léptek hatályba. A törvénymódosítás eredményeként egy „átlagos” egyesülethez képest a hazai jogkezelőknek jóval szigorúbb számviteli-gazdálkodási, átláthatósági feltételeket kell működésük során folyamatosan teljesíteniük. Példaként említhetők a bárki által hozzáférhető beszámolók auditálási, az eredmény-kimutatások továbbtagolási és a kettős könyvvitel-vezetési kötelezettségek. A módosítás versenyhelyzetet teremtett a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosultak azonos jogainak közös jogkezelését ellátó szervezetek között, valamint a korábbinál rigorózusabb nyilvántartásba vételi és felügyeleti szabályokat vezetetett be. Az átláthatóságot szolgálja, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett jogkezelő szervezetek (jelenleg kilenc ilyen bejegyzett szervezet működik Magyarországon) szabályzataikat, díjszabásaikat, beszámolóikat saját honlapjukon kötelesek közzétenni. Mindezen dokumentumokat egyidejűleg – közhiteles, elektronikusan hozzáférhető nyilvántartása részeként – honlapjáról az SZTNH is elérhetővé teszi ( http://kjk.sztnh.gov.hu ). A felhasználók által fizetendő jogdíjak mértékét és a felhasználás feltételeit a közös jogkezelő szervezetek díjszabásai határozzák meg. A díjszabásokat a közös jogkezelők készítik el, alkalmazásukhoz viszont szükség van az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyására. A díjszabások jóváhagyását véleményezési eljárás előzi meg, amelyben a közigazgatás több szereplője, így a kultúráért felelős miniszter, valamint a petíció által kiemelt (a vendéglátó üzletekre és szálláshelyekre vonatkozó) díjszabás tekintetében a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszter is eljuttatja álláspontját az SZTNH-hoz. A hivatal emellett véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől is. E vélemények figyelembevételével teszi meg javaslatát az igazságügyért felelős miniszternek a díjszabások jóváhagyása tárgyában. Külön kormánydöntés szükséges az olyan díjszabás jóváhagyásához, amely a fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. Az Artisjus elsősorban a zeneművek szerzőit (zeneszerzők, zeneszövegírók, kiadók) és az irodalmi szerzőket képviseli. Tagjai zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. A törvénymódosítással összhangban elfogadott alapszabálya értelmében az Artisjus legfőbb szerve a tagok által közvetlenül választott testület, a küldöttgyűlés, amely évente legalább két alkalommal tart ülést. Mindezek mellett e közlemény a petíció további tévedéseinek helyreigazítására e helyt nem vállalkozik, mindazonáltal az SZTNH kész a tárgyban további tájékoztatást adni bármely érdeklődőnek.
./.
2012. július 18.” 7
3. sz. melléklet Az Artisjus közleménye [MTI, 2012. július 11.] „Reakció Zakó László (Jobbik) képviselő petíciójára A mai napon Zakó László országgyűlési képviselő az Artisjus tevékenységének állami irányítás alá vonását kérte petíciójában. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület határozottan visszautasítja az alkotók alapvető jogainak ilyen nyílt megtámadását. Mivel a petíció jelentős tárgyi tévedéseket és elavult információkat tartalmaz, az Artisjus egyesület egyeztetést kezdeményez Zakó képviselő úrral. Az Artisjus a szerzői jogkezelőkre vonatkozó valamennyi iparági szabványt teljesíti, a jogkezelők önkéntes működési kódexe, a CISAC Professional Rules minden szabályának megfelel, sőt, annak alakításában is aktívan részt vesz. Működését demokratikusan azok irányítják, akiknek jövedelméről szó van: a szerzők maguk. Az Artisjus és minden magyar jogkezelő felett részletesen meghatározott állami felügyeletet gyakorol a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Victor Máté az Artisjus elnöke”
[ Az Artisjus válaszainak vége ]
8
