A kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete, jövőbeli lehetőségei Szomi Edina
Szentlőrinc, 2016. augusztus 12.
Kistermelői termék előállítás és értékesítése Jogszabályi háttér: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és -értékesítés feltételeiről
A kistermelő fogalma természetes személy, aki saját gazdaságából származó alapterméket és abból általa előállított termékét, mennyiségi és területi korlát betartásával értékesítheti Közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényeken, illetve Olyan helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a termékeiket.
Ki a természetes személy? Őstermelő Egyéni vállalkozó
X Társas vállalkozás (Kft., Bt., Rt.) X Szövetkezet, Alapítvány …
Az őstermelő fogalma Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) nem egyéni vállalkozó magánszemély, őstermelői igazolvánnyal rendelkezik saját gazdaságában az Szja tv. 6. sz. mellékletében felsorolt termék előállítását végzi, Őstermelői tevékenység – az Szja tv. 3. § és 6. sz. melléklet szerint: Saját gazdaságban történő növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás saját gazdaságában előállított alapanyag felhasználásával A) Állat, állati termék B) Növény, növényi termék C) Tevékenységek (külön jogszabályban 52/2010. FVM r.)
A kistermelői regisztráció A kistermelőnek a gazdaság helye szerint illetékes járási hivatalnak a következő adatok feltüntetésével: a. kistermelő neve, címe; b. a gazdaság, vagy élelmiszer-előállítás helye; c. az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése írásban be kell jelentenie a tevékenységének megkezdését a tevékenységében bekövetkezett lényeges változásokat, szüneteltetését és megszűnését. A területileg illetékes járási hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és kistermelői regisztrációval látja el.
A kistermelői tevékenység A rendelet 1. melléklet A része szerinti kis mennyiséggel ellátni közvetlenül a végső fogyasztót ill. a régión belül vagy legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi, vendéglátó, közétkeztetési létesítményt (Mo.-on) • kistermelő által megtermelt alaptermékkel vagy betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel
illetve • általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel
Falusi vendégasztal üzemeltetés: Falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén
Mennyiségi korlát az értékesítés során 1. melléklet az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelethez A. rész
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában Kistermelő többféle terméket is előállíthat, így a megadott mennyiségek egymás mellett is érthetőek.
A kistermelői szolgáltatások 1. melléklet az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelethez B. rész
A kistermelő magánszemélyek és más kistermelők részére végezhet szolgáltatásokat, mint füstölés, aszalás, szárítás. Az élelmiszer előállítás valamely részfolyamata – a nyomon követhetőség biztosítása mellett – más élelmiszervállalkozással (kivéve az engedélyezett létesítményeket pl. tejüzem, húsfeldolgozó) és más kistermelővel is elvégezhető. Az így előállított terméket a kistermelő saját termékként értékesítheti. A kizárólag szolgáltatást végző kistermelő nem értékesíthet, saját alapanyag hiánya miatt!
Az értékesítés területi lehetőségei Nem állati eredetű alapterméket (pl: nyers zöldség és gyümölcs), mézet, méhészeti terméket és élő halat értékesíthet: • saját gazdaságában, valamint országosan valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen végső fogyasztónak, és • régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
Az értékesítés területi lehetőségei Állati eredetű alapterméket (pl: tej, tojás, hal), és az általa előállított élelmiszert (sajt, gyümölcslé, szalámi, kolbász, lekvár) értékesíthet: • saját gazdaságában, valamint régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő piacon, vásáron, rendezvényen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
Az értékesítés területi lehetőségei Saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát • saját gazdaságában végső fogyasztónak, • régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Vásáron, piacon kistermelőként húst értékesíteni nem lehet!
Az értékesítés lehetőségei Az értékesítés a vásárló kérésére, a kistermelő által, házhoz szállítással is történhet, a területi korlátok betartásával. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet. Helyi termelői értékesíthetnek:
piacon
kizárólag
kistermelők
• saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, • piac fekvése szerinti megyében, illetve 40 km-es körzetében gazdálkodó kistermelők, • kivétel Budapest, ahová a kistermelők az egész országból érkezhetnek termékeikkel.
Az értékesítés feltétele Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül • vele egy háztartásban élő személy, valamint • kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, • nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Jegyzői igazolás a kereskedelmi tevékenység végzéséről A kistermelőnek a kereskedelmi tevékenység megkezdését a tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek kell bejelentenie, melyről a jegyző igazolást ad ki. (210/2009. Korm. rend)
Csomagolatlan kistermelői élelmiszer árusítása • A gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, valamint a termék nevét kell feltüntetni. • Kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőség-megőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.
Csomagolt kistermelői élelmiszer árusítása • A gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, és házhozszállítással, a termék csomagolásán fel kell tüntetni: • • • •
a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaságának címét, a termék nevét és a minőség-megőrzési időtartamát vagy fogyaszthatósági idejét, a fogyaszthatósági időtartammal rendelkező termékek esetében a tárolási hőmérsékletet, • a termék tömegét.
• Kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a csomagoláson az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést és a termék megnevezése előtt a „kistermelői” jelzőt kell feltüntetni.
Nyilvántartások, dokumentációk A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa termelt, illetve előállított termékek • • • •
mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, az értékesítés helyéről és idejéről.
A nyilvántartást, vagy annak másolatát az árusítás helyén kell tartani és hatósági ellenőrzéskor köteles bemutatni. 2 évig meg kell őrizni.
Nyilvántartások, dokumentációk A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell • • • • • •
kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben, a minőség-megőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet.
Nyilvántartások, dokumentációk Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére a hatósági állatorvos állít ki.
A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. Az évente megújított hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak másolatát az árusítás helyén kell tartani.
Nyilvántartások, dokumentációk • A gazdaság helyén levágott baromfi és nyúlfélék húsvizsgálatát a hatósági állatorvos a gazdaság helyén végzi el, hússzállítási igazolást állít ki. • A vágás időpontját be kell jelenteni. • Az igazolást az árusítás helyén kell tartani és 2 évig meg kell őrizni. • Kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére csak húsvizsgálaton átesett és hússzállítási igazolással rendelkező hús értékesíthető. • Sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon kerülhet levágásra, a hatósági állatorvos hússzállítási igazolást állít ki.
Nyilvántartások, dokumentációk • A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, a növények esetében kártevőkről, a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetni, melyet 5 évig köteles megőrizni.
Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei Az általános higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének I. szakasza határozza meg: • Helyiség – lehet magánlakóház része, időben elkülönítve. • Kézmosási lehetőség, ivóvíz minőségű víz . • A berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására lehet használni, tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. • Élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyag, edényzet. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére újrafelhasznált csomagolóanyag nem alkalmazható. • Állati kártevők elleni hatékony védekezés. • Hulladék, szennyvíz tárolása és kezelése nem okozhat szennyeződést.
Élelmiszer előállítás higiéniai követelményei A különleges higiéniai követelményeket a rendelet 4. számú mellékletének II. szakasza részletezi • Fejés, nyers tej kezelése, értékesítése • Tojás tárolása, értékesítése A baromfi és nyúlfélék vágására vonatkozó különleges követelményeket a rendelet 5. számú melléklete részletezi. • Tartás helyén levághatja, külön helyiség biztosításával • Húsvizsgálat a levágás helyén • Hűtési lánc fenntartása a tárolás, szállítás és árusítás idején
Nyomonkövethetőség biztosítása • Saját alapanyag –azonosítás, nyilvántartás • Nem saját, kiegészítő alapanyag –számla, nyugta • Előállított termék –adatlap, nyilvántartás A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
