A KISHARTYÁNI MICIMACÓ ÓVODA ÁTDOLGOZOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KISHARTYÁNI MICIMACÓ ÓVODA ÁTDOLGOZOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Természetszeretetre. környezetvédelemre. egészséges életmódra nevelés, tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Adatlap Bevezetés I. Az óvodai nevelés rendszere 1.1. Nevelési alapelveink 1.2. Az óvoda sajátos arculata 1.3. Az óvodánk szerkezetének bemutatása 1.4. Óvodai nevelésünk célja 1.5. Az óvodai nevelés feladatai 1.6. Helyi adottságokból és igényekből fakadó nevelési feladatok 1.7. A nevelés keretei 2. Nevelésünk tevékenységrendszere 2.1. Játék és tanulási tevékenység 2.2. Társas és közösségi tevékenység 2.3. Munkatevékenység 2.4. Szabadidős tevékenység 3. A fejlesztésünk tartalma, komplex foglalkozások rendszere 3.1. Anyanyelv 3.2. Matematika 3.3.. Természet - társadalom - ember 3.4. Művészeti nevelés 3.5. Testnevelés 4. Óvodánk egyéb szolgáltatásai 5. Óvodánk kapcsolatai 6. Óvodánk szokás- és szabályrendszere 7. Az óvodai élet megszervezése 8. A gyermekek tanulásának tervezése 9. A gyermekkel kapcsolatos információk, adatok rögzítési gyakorlata 10. Tárgyi feltételek 11. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk 12. A gyermek fejlődésének ellenőrzése, értékelése 13. Helyi program ellenőrzése, értékelése 14. Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában

2

ADATLAP

Az óvoda neve:

Kishartyáni Micimackó Óvoda

Címe:

3161. Kishartyán, Petőfi út 19.

A program neve_

Természetszeretetre, környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés, tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal.

Az óvoda felügyeleti szerve:

Kishartyán község Önkormányzata

Jogállása:

Önkormányzati óvoda

Szakfeladatai:

801115 Területi óvodai ellátás

3

BEVEZETÉS

A "Tevékenységközpontú óvodai nevelési program" gondolatait, megfoga1mazott céljait közel érezzük a mi pedagógiai elgondolásainkhoz. Az óvodában már több éve ebben a szemléletben folyik a nevelőmunka, de szerkezetileg saját rendszert építettünk fel. A cselekedtetést elsődleges fontosságúnak tartjuk, mert 11 személyes megtapasztalás útján szerzett ismeret sokkal tartósabb, s az életre való felkészítést jobban szolgálja. Ez a program lehetővé teszi a helyi viszonyok, lehetőségek ismeretében egyéni sajátosságaink, arculatunk kibontakoztatását is. Programunk kiemelt nevelési céljának tekinti a lokálpatriotizmust, a természetszeretetet, környezetvédelmet, az egészséges életvitel megalapozását, különösen nagy hangsúlyt helyezve a prevencióra (úszás, torna, erdei kirándulások, gyümölcs-vitamin napok). Ezen célok eléréshez építünk a játékra, mely a gyermek elsődleges és legfontosabb megnyilvánulási formája, melyen keresztül motiválható, fejleszthető. 1. Óvodánk nevelési rendszere 1.1. Nevelési alapelveink A 3-8 éves korú gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vétele. A gyermeki személyiség egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, s a gyermek egyben szociális lény is. Egy olyan fejlődő személyiség, melynek fejlődését genetikai adottságok, az érési folyamat sajátos törvényszerűségei és a spontán és tervszerűen biztosított környezeti hatások együttesen határozzák meg. A 3-8 éves korú gyermekek fejlesztésénél mindezek mellett figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat és a fejlődés eltérő ütemét. Törekszünk a gyermeki személyiség egyéni kibontakoztatására, a sokoldalú és harmonikus fejlődés biztosítására, melyhez elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, a gyermekek szeretetét. Az óvodánkban járó gyermekekben igyekszünk olyan személyiségjegyeket erősíteni, melyek megkönnyítik számukra a társadalom normái közötti eligazodást, az ehhez való alkalmazkodást. 4

Kiemelten fontos számunkra, hogy ne csak lelkileg, hanem testileg is egészséges gyermekeket neveljünk, ezért nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Fontos, hogy ti gyermekek megértsék: az egészség érték. Az egészséges életmóddal szorosan összefügg természeti környezetünk védelme. Fontos, hogy megtanulják szeretni a természetet, hogy harmóniában élhessenek vele. Törekszünk arra, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyermekké váljanak, s ezt a kölcsönös bizalmon, tiszteleten alapuló óvodai légkör biztosításával segítjük. A gyermeki jogok maximális elismerése és a gyermeki személyiség tisztelete számunkra lapérték. Pedagógiai munkánk középpontjába az együttműködési és érintkezési képességek tudatos fejlesztését állítjuk (kooperáció, kommunikáció). Óvodásainkat fontos megismertetni az őket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetükkel, pozitív érzelmi viszony kialakítása. Pedagógiánk hitvallásának tehát az elfogadó, segítő, derűs óvónői magatartást tartjuk, hogy a pedagógus személye példa legyen. Valljuk, hogy csak a családhoz igazodva, a családdal együtt, az egyéni képesség és fejlettség figyelembevételével érhetjük el, hogy alkotóképes, másokra érzékeny, világosan gondolkodó, felelősséggel cselekvő gyermekekké váljanak. Hisszük, hogy ha mindezen elvek szerint nevelünk, elérjük, hogy az óvodás évek valóban emlékezésre méltóak lesznek. 1.2. Az óvoda sajátos arculata 1.2.1. Földrajzi környezet bemutatása Kishartyán Nógrád Megye kistelepülései közé tartozik, a falu lakossága 640 fő körül mozog. Mint az ország sok más kistelepülésén, itt is jellemző a lakosság elöregedése, a fiatalok elvándorlása. Ennek oka, hogy a gyermekek már általános iskolai tanulmányaikat is szomszéd falvakban illetve városokban kezdik, és a környéken megfelelő munkalehetőséget is nehezen lehet találni. Az, óvoda 1977-ben épült társadalmi összefogással. Az épületet eredetileg is óvodának tervezték, 25 gyermek elhelyezésére alkalmas egycsoportos intézmény, ahol a nevelő munka családias hangulatban folyik. A faluban élő minden óvodás korú gyermeknek helyet tudunk biztosítani, célunk, hogy minden harmadik életévét betöltött gyermek járjon óvodába. Az óvoda udvara területileg elég nagy, minden gyermek számára megfelelő játszóteret biztosít. Az udvar játékeszközökkel való felszereltsége pótlásra, javításra vár. Ezek nemcsak a játékot, hanem a mindennapos testnevelést is hivatottak szolgálni.

5

Állapotuk megóvása, felújítása folyamatos. Az épülethez tartozik egy nyitott terasz, amely esős időben különösen nagy szolgálatot tesz a mozgásos tevékenységek lehetőségek biztosítására. Az óvoda kerítésének felújítása jelenleg folyik Az óvoda főzőkonyhával rendelkezik, melynek felszereltségét folyamatosan alakítják az előírt követelményekhez. 1.2.2. Óvodánk szociográfiai képe Az óvodába járó gyermekek családi és anyagi háttere változó. A munkanélküli szülők gyermekeinek térítési kedvezményt, vagy ingyenes étkezést biztosítunk. Kis a számban előfordulnak a családok, melyekben allergiás, asztmatikus betegségben szenved a gyermek. Ezekben az esetekben fokozott figyelmet fordítunk a-gyermek egészségi - állapotára étrendjére. A településen több etnikai származású család él. Közülük 2-3 család nagyon hátrányos helyzetben él. A családok szabadidő eltöltése: A családok lehetőségei igen szűkösek. Legtöbben otthon töltik a hétvégét, esetleg felkeresik a nagyszülőket. Kikapcsolódást csak a televízió jelent számukra. Színházba, moziba ritkán mennek, inkább egy-egy sétát, kirándulást terveznek. Anyagi helyzetük meghatározza lehetőségeiket. A magasabb életszínvonalon élők síelni, nyaralni járnak, de a hétvégék gyakran a TV előtt telnek ezeknél a családoknál is. 1.3. Az óvodánk szerkezetének bemutatása Óvodánk szerkezetét az alábbi táblázat mutatja: Óvoda

Csoportok száma

Óvodapedagógus

Kisegítő sz. dajka

1

2

1

Konyhai dolg. Élelm.vez 2+1

Fűtőkarbantartó

1.4.Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja a teljes gyermeki személyiség fejlesztése és az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. E célt szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő feladatokkal, komplex módon érvényesülő tevékenységekkel érjük el, amelyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. 6

Az óvodás korú gyermek társadalmi-gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja az emberi személyiség teljes kibontakoztatását és az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A tevékenységközpontú óvodai nevelés képessé kívánja tenni a gyermeket a kooperációra és a kommunikációra. A hazai táj a szülőföld szeretetére, a környezeti, természeti értékek megőrzésére, védelmére, gondozására neveljük a gyermekeket. Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlesztése - a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütemfigyelembe vételével. A szociális életképességek fejlesztése, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakítása A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével. Gyermekeink az óvodáskor végére érjék el az iskolai munkához, iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. 1.5. Az óvodai nevelésünk feladatai Óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése életkori szakaszonként és egyénenként. Az egészséges életmódra nevelés        

A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, gondozása; összerendezett, harmonikus mozgásfejlődés elősegítése; kondíció, és koordinációs képességek fejlődésének biztosítása; a gyermeki személyiség differenciált fejlesztése; a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak átalakítása; biztonságos, egészséges környezet biztosítása; spontán és szervezett mozgáslehetőségek biztosítása, amely játékokban gazdag, figyelembe veszi az egyéni képességeket, kellő aktivitást és terhelést biztosít.

Az érzelmi nevelés és szocializáció A gyermek érzelmi alapigényeinek kielégítése, a biztonság- és védettségérzet, otthonosság, derűs, szeretet teli légkör feltételeinek megteremtése; kedvező hatások biztosítása az óvodába lépéskor; a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés és kötődés, aktív együttműködés jellemezze;

7

kedvező érzelmi hatásokkal és pozitív élményekkel segítjük elő a gyermek boldog alaphangulatának és "én" tudatának fejlődését és mások iránti szociális érzékenységét; a gyermek társas szükségleteinek kielégítése; a szeretet és kötődés képességének fejlesztése; a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítása, a másság elfogadására és tiszteletére nevelés; teret adunk az érzelmek kifejezőképességének kibontakozásához; érzelmi zavarok tompítása, leépítése, a pozitív magatartási formák erősítése; közös élményeken alapuló tevékenységek biztosítása, vagy szervezése; társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség stb.) közvetítése. Társas és közösségi nevelés - Az érzelmi biztonság és a tevékenységszükséglet kielégítése; - a puszta együttléttől az együvé tartozáson át az együttműködésig a ,,mi" tudat kialakulásáig tartó pedagógiai hatások fokozása; - a kommunikációs, az állandó személyi érintkezések gazdagabbá tétele; - a közösségi szokások elmélyítése, közös élményszerzés, tevékenykedés során; - a közösségi magatartás fejlődésének biztosítása az együttes tevékenységek az egymásra figyelés során; - az egymással való érintkezés és együttműködés képességének fejlesztése; - az alkalmazkodás képességének fejlesztése; - az egyéni akaratok, ambíciók, vágyak kibontakoztatásának teret adni; - a személyiség kifejlődéséhez pozitív és széleskörű lehetőségek biztosítása; - a csoport közvéleményének alakítása a közös szokások elfogadásán át a hagyományok tiszteletben tartásával; . - nyitott légkör, szeretetteljes irányítás segítségével a döntési képességek fejlesztése; - az őszinteség és bizalom légkörének megteremtése.

Kooperáció - Teremtsük meg az együttműködés lehetőségét minden nevelési helyzetben; - ösztönözzük a gyermekeket a közös cél érdekében erőfeszítések megtételére; - az egyén és közösség érdekeinek összehangolására törekedjünk. Kommunikáció - Olyan helyzetek teremtése, amelyekben az önálló döntéshozásra való képesség fejlődik;

8

- az élet adta szerepeket, magatartásmintákat, komplex életfeladatokat adni a gyermeknek, amely a család mellett kiegészíti, felerősíti a szociális tanulást; - beszélgetésre, tevékenykedésre alkalmas, nyugodt, "beszéltető" légkör biztosítása. Értelmi nevelés - A gyermeki érdeklődés és kíváncsiság kielégítése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, ezáltal biztosítva a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítést; - építünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira, ezeket bővítjük, ismereteiket rendszerezzük; - az értelmi képességek fejlesztése; - a felfedezés, kutatás örömének megismertetése; - feladat tudatuk fejlesztése, az önállóság, figyelem, kitartás, pontosság "edzése"; - a gyermek saját teljesítőképességének megismertetése tapasztalatszerzésen keresztül. Anyanyelv - Olyan nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, melyben a gyermek szívesen és gyakran beszél, élményeit örömmel megosztja; - a folyamatos beszéd gyakorlásának megteremtése, beszédkedv fenntartása; - mások meghallgatására ösztönzés; - szókincsük folyamatos_bővítése; - a nyelvi kifejezés eszközeinek variálására ösztönzés; - beszédmegértésük fejlesztése; - beszédstílus árnyaltabbá tétele; - a beszédtechnika, helyes kiejtés fejlesztése, gyakoroltatása; - a beszédhibák kiszűrése, szükség szerint szakember felkérése; - az óvodapedagógus tiszta, szép beszéde legyen példamutató, mind stílusában, mind érthetőségében.

A környezeti nevelés (környezetvédelem) Pozitív környezeti viszony kialakítása; - a természeti környezet alapösszefüggéseinek megértéséhez szükséges tapasztalat- és ismeretszerzés minél sokoldalúbb lehetőségeinek biztosítása; - azon képességek, készségek fejlesztése, amelyek feltétlenül szükségesek a környezeti gondok megoldásához (tolerancia, problémamegoldó készség); - a helyes értékrendszer alapozása.

9

1.6. Helyi adottságokból és igényekből fakadó nevelési feladatok - Környezetvédelemre és természetszeretetre nevelés Kisebb-nagyobb erdei sétákkal, kirándulásokkal hozzájárulunk a növények, állatok jobb megismeréséhez, megszerettetéséhez, védelmükhöz. A gyerekek kedvelt kirándulóhelye a Kő-völgy. - Egészséges életmódra nevelés A családok anyagi és életkörülményei megváltozása miatt fontos a személyes higiénia, a tisztálkodás, öltözködés, pihenés kialakítása, a helyes táplálkozási szokások megismerése. Az iskola megkívánja a fizikai teljesítőképességet, s az alkalmazkodó képesség bizonyos szintjét, amit testedzéssel, önállóságra szoktatással, rendszerességgel érhetünk el. Sok gyermeknek van lúdtalpa és gerincferdülése, egy egészségesebb felnövekvő nemzedék érdekében spontán és tervezett mozgásos tevékenységeket, tartásjavító gyógytornát, úszásoktatást szervezünk. - Érzelmi nevelés Az érzelmi nevelés áthatja és alapja az egész óvodai életnek. Világunk tele van erőszakkal, a felnőttek nem mindig mutatnak jó példát egymás tiszteletére, megbecsülésére. Az óvodás jellemzője a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért elengedhetetlen a szeretetteljes légkör megteremtése, a pozitív érzelmi viszony kialakítása. Az óvónő modell értékű viselkedése, szeretetadása és kifejezése segíti a másság elfogadását is. Erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) mind utánzáson alapulva valósulhat meg. Tiszteletünk a gyermek iránt megtanítja őket mások (felnőttek és társaik) tiszteletére, megbecsülésére. A közös tevékenységek nagy jelentőségűek a szocializáció szempontjából. 1.7. Nevelésünk keretei: Óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata az óvodánkba járó gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezek a nevelési feladatok és gyermeki tevékenységek megszervezése óvodai életünk egész napján periodikusan ismétlődnek és folyamatosan érvényesülnek. 1.7.1. gondozás, egészséges-életmód alakítása; 1.7.2. társas és közösségi nevelés, szocializációs folyamat segítése

10

1. 7.1.Gondozás, egészséges életmódra nevelés Gondozás, testi nevelés, egészséges életmódra nevelés az óvodás gyermek egészségének megőrzésével és erősítésével kapcsolatos fogalmak. Magában foglalja a szervezet ellenálló képességének megalapozását az óvoda körülményei között megoldható környezetvédelem és egészségvédelem szokásainak kialakítását. Az óvónő feladatai: - Biztosítsa az óvoda helyiségeiben a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezetet. - Óvodába lépésnél az új környezet különböző tüneteket válthat ki. - Kísérje figyelemmel, és gondozza a gyermekeket türelemmel, szeretettel. - Kérje az orvos, védőnő tanácsát, segítéségét. Tartson kapcsolatot velük, és folyamatosan konzultáljon probléma esetén. - Vegye figyelembe a gyermek egyéni sajátosságait a gondozás során. - Gondozással, védje a gyermekek egészségét, előzze meg a betegségek kialakulását, gyakori szellőztetéssel, megfelelő fűtéssel, edzéssel, higiénikus eszközökkel, az esetleg megbetegedett gyermek elkülönítésével. - Tájékoztassa a szülőket az óvoda gondozási feladatairól, követelményeiről, hívja fel a figyelmet a következetes megtartás fontosságára. Az óvoda udvarán: Az óvoda udvarán teremtse meg a lehetőséget változatos játéktevékenységek végzésére. Gondoskodjon megfelelő felszerelési tárgyakról. Legyen az udvaron burkolt rész, valamint füvesített virágos és veteményes kert. Az óvoda helyiségeiben: - Teremtse meg a szükséges feltételeket az öltöző kialakításánál, berendezése világítása feleljen meg a kényelmes öltözködésnek. - Alakítsa ki a csoportszobákat úgy, hogy legyen elegendő hely és felszerelés a gyermeki tevékenységek számára. - Gondoskodjon róla, hogy az erős napsugárzás ellen legyen sötétítő, vagy reluxa az ablakon, a természetes megvilágítás domináljon. - Fordítson gondot a többszöri 5-10 perces szellőztetésre, különösen étkezés után, alvás alatt és mozgásos tevékenység közben. - Ügyeljen arra, hogy 20-22 C. fokos hőmérséklet legyen a csoportszobában. - Teremtse meg a feltételeket, hogy a mosdóban mindennek legyen meg a helye (fésű, fogmosó, törülköző), tisztántartásukról rendszeresen gondoskodjon. - Tartsa távol, illetve távolítsa el a balesetet okozható tárgyakat.

11

Egészséges életmódra nevelés: - Ismerje meg a család és a gyermek szokásait. - Segítse elő az egészséges életmód kialakulását. - Alakítsa ki a testápolás, táplálkozás, életritmus, mozgás, pihenés és az ehhez kapcsolódó tevékenységek helyes szokásait a gyermek egyéni adottságainak figyelembe vételével, egyéni példamutatással. - Szoktassa a gyermeket az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítására. - Rögzítse napirendben az egészséges életmód ritmusát, időbeosztást, a tevékenységek váltakozását. Testápolás: - Alakítson ki személyes bensőséges kapcsolatot a testápolási gondozási műveletek során. - Hívja fel a szülők figyelmét a hetenkénti hajmosás fontosságár a körmök tisztántartására amely betegségek forrása is lehet. - Segítse elő a papír zsebkendő használatát a helyes orrfújás gyakorlását. - Biztosítsa naponta legalább 1 alkalommal a fogmosás lehetőségét. - Igényelje a tisztaságot és rendet vetesse észre a rendetlenséget és megszüntetésébe vonja be a gyermeket is. Érje el, hogy ez a gyermek belső igényévé váljon. Táplálkozás: - Étkezés terén szervezzen az étkezéshez kulturált körülményeket mindig tiszta ép edényeket használjon. - Biztosítsa a megfelelő időt az önkiszolgálás szokásainak kialakítására fokozatosan tapintatosan végezze azt. - Érje el, hogy a gyermek csak a saját evőeszközévei és saját tányérjából fogyassza az ételt, ösztönözze annak elfogyasztására. - Vegye figyelembe, milyen összetételű étrendre van szüksége a fejlődő szervezetnek, nyújtson segítséget annak összeállításában. - Teremtsen lehetőséget az egész nap folyamán folyadék fogyasztására. - Alakítsa ki a napirendben, hogy azonos időpontban történjen az étkezés, így megerősödnek a táplálkozás feltételes reflexei. - Segítse elő az új ízek megismerését, megkedveltetését Öltözködés: - Kísérje figyelemmel, hogy megfelelő váltócipőt biztosítsanak a szülők a gyermek számára a lúdtalp megelőzése érdekében. - Az óvónő irányítsa a gyermekek figyelmét a helyes öltözködés fontosságára egészségvédelmük érdekében. - Érje el, hogy a gyermek naponta váltson fehérneműt, harisnyát. - Biztosítsa, hogy a gyermek a lehető legkevesebbet várakozzon felöltözve a fűtött helyiségben. - Kérje a szülőket, hogy legyen tartalék fehérnemű, nadrág stb. - Javasolja a szülőknek a gyermekek többrétegű öltöztetését

12

- Biztosítsa, hogy a gyermek bátran öltözhessen, vetkőzhessen a hőmérséklet változásának megfelelően. Mozgás: - Szervezzen minél több szabadban és csoportszobában végezhető mozgásos tevékenységet, a gyermek mozgásigényének kielégítésére és fejlesztésére. - Biztosítson a gyermek számára kirándulási lehetőséget is, amely a mozgásigény kielégítésén kívül együttes élményt nyújt. - Tájékozódjon a kirándulás előtt a helyszínről, a megközelítés módjáról, a hely balesetmentességéről, ösztönözze a gyermeket a környezet tisztaságának megóvására. - Segítse elő, hogy a gyermek változatos mozgással tapasztalhassa, mire képes, adjon módot arra, hogy új és újabb mozgásformákat próbáljon ki, és gyakorolja a már megszerzett mozgáskészségüket. - Juttassa a gyermeket öröm és sikerélményhez a mozgás segítségével. - Az óvónő növelje a gyermek ellenálló képességét a szabad levegőn való rendszeres tartózkodással. - Biztosítsa, hogy a lehető legtöbb időt töltsék a szabadban. - A csoportszobában gondoskodjon a mozgásos játékok alkalmával friss levegőről, kellemes hőmérsékletről. - Teremtse meg a lehetőséget a légfürdőzésre és napfürdőzésre az évszaknak megfelelően, és a fokozatosság elvének megtartásával. Nyáron használja ki a víz edző hatását is permetező zuhanyozással, lábfürdővel. - Biztosítson a lehetőségek függvényében egyéb edző hatású tevékenységeket: kerékpározás, labdázás, rollerezés. - Kedveltesse meg változatos tevékenységekkel a testmozgást. Pihenés: - Pihenés, alvás idején az óvónő biztosítsa a gyermeknek a nyugodt alvás körülményeit, az alvásigényhez szükséges időt, segítse elő az elalvás előtti nyugalmi állapotba kerülést dúdolással, meséléssel. - Ügyeljen arra, hogy a korábban ébredők ne zavarják a még alvókat. - Ne erőszakolja a mozdulatlanságot, az alvást. - Biztosítsa a levegőcserét alvás alatt is. - Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekció érdekében segítse elő a gyermek fejlődését megfelelő szakemberek bevonásával a prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátásánál. - Ismerje fel a veleszületett rendellenességet, neurotikus tüneteket, nevelési hibákat, amely lehetővé teszi a mielőbbi korrekciót. - Ügyeljen arra, hogy a gyermek megszokja a helyes testtartást a gerincoszlop és mozgásszervi elváltozások megelőzése érdekében, nyugalmi és mozgásos állapotok gyakran váltakozzanak a nap folyamán. - Javítsa a testtartást fejlesztő mozgással, a lábboltozatot erősítő speciális gyakorlatokkal segítse a lúdtalp korrigálását.

13

Tevékenységek tartalma A gyermek - Elvégzi a saját személyévei kapcsolatos feladatokat (testápolás, öltözködés, étkezés stb.) pihen, alszik, játszik, mozog. - A pihenés, alvás egyéni szükséglete eltérő, de nem zavarják egymást a gyermekek. - Igény szerint használja a zsebkendőt. - Érzi, ha melege van, fázik, öltözködik le-fel. - Segít a csoportszoba rendjének helyreállításában, a tisztaság fenntartásában. - Önmaga is kezdeményez mozgásos játékot a csoportban és a szabadban. - Egyéni ötletei alapján alkot játékszabályokat. - Sétál, kirándul, ez alatt lég- és napfürdőzik. - Változatos mozgásokkal erősödik, differenciálódik mozgása. - Megismerkedik eddig ismeretlen ételekkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Önállóan mosakodik, törülközik, kezet mos, amikor szükséges. Ruhája ujját feltűri, fogat mos, fogápoló szereket tisztán tartja. Haját rendben tartja. - Helyesen fújja az orrát. - Tüsszentéskor a szája elé tartja a zsebkendőt. - Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. - Segédkezik a foglalkoztató átrendezésében. - Segítséget nyújt társainak és a felnőtteknek. - Étkezés közben kulturáltan viselkedik. Igényli az asztal esztétikai rendjét. - Helyesen használja az evőeszközöket. - Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. - Ruháját hajtogatja. - Cipőfűzőjét megköti, cipőjét szükség esetén letisztítja. - Ügyel saját személye és környezete rendjére. - Az eszközökkel óvatosan bánik. - A rendetlenséget megszünteti. - Óvja maga és társai testi épségét. Óvodánk speciális tevékenysége az egészséges életmódra nevelés, prevenció terén Az óvónő feladatai a prevenció érdekében - Ismerje a gyermek betegségének fajtáit, tüneteit. - Tudja mikor mit kell tennie, ha a betegség jelentkezik (gyógyszer adása, spray befújása). - Biztosítsa a csoportszoba jó levegőjét (klímaoldat), pormentességét. - Teremtse meg a feltételeit a kiegészítő terápiáknak (úszás, gyógytorna).

14

- Segítse elő, hogy a gyermek ne érezze hátrányban magát egészséges társaival szemben. - Biztosítsa, hogy hetente egyszer vegyenek részt szakember irányításával úszáson, gyógytornán. - Folyamatosan ellenőrizze a légzésfunkciókat műszeres-méréssel, az értékeket regisztrálja grafikonon. - Havonta egy alkalommal szervezze meg a csoport erdei tartózkodását.

1.7.2.Társas, közösségi nevelés, szocializálódási folyamat elősegítése A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásrendszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi fonnák és társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet az óvoda folytat, s ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését a társadalmi környezetbe. E terület részletes pedagógiai tervét a nevelési programunk 2.2. pontja tartalmazza. 2. Nevelésünk tevékenységrendszere: 2.1. játék és tanulási tevékenység; 2.2. társas és közösségi tevékenység; 2.3. munkatevékenység; 2.4. szabadidős tevékenység. 2.1. Játék és tanulási tevékenység A 3-8 éves gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége,az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében, mely eredményeként közvetlen ismeretek, tapasztalatok birtokába jut a környező világról, a világegyetem egészéről. A tanulás az óvodai programunk minden nevelési területét átfogja, abba integrálódik. A tanulással összefüggő pedagógiai tevékenység a nevelési programunk ... pontjában, a "Komplex foglakozások rendszere" című fejezetben található. Az óvónő feladatai - Teremtse meg a feltételeket és helyzeteket, melyek hatással vannak a játékra, s melyek .a gyermekvilágról szerzett tapasztalatainak, ismereteinek állandó bővítésére, elmélyítésére, pozitív élmények kialakulására adnak lehetőséget.

15

- Biztosítsa a játékhoz a megfelelő légkört, a játékkedv fokozásával, az együttjátszás igényének felébresztésével, serkentse a közös játék kibontakozását, fejlődését. - Biztosítsa a gyermek önállósulásának fejlődését a játék folyamán, hogy a különböző élethelyzetekben és tevékenységekben is növekedjen önállósága. - Alakítson ki (szükség szerint a gyermek közreműködésével, vagy nélküle) állandó és ideiglenes játszóhelyeket. - Biztosítson elegendő időt a minél hosszabb és megszakítás nélküli játékra, a nap minden időszakában. - Teremtse meg a gyakorló játékhoz szükséges elegendő helyet és eszközöket, tanítsa meg annak használatára a gyermeket. - Kísérje állandóan figyelemmel a gyermek játéktevékenységét, segítse hozzá, hogy tartalmat keressen gyakorló játékához, hogy tapasztalatait gyakorolhassa, képességeit kibontakoztathassa, sikerélményhez jusson. - Segítse ötleteivel a gyakorlójáték magasabb szintre jutását, a szerepjáték kifejlődését. - Biztosítson minél több élményt, ismeretet (mese, séták, foglalkozások, kirándulások stb. kapcsán) a szerepjáték tartalmi gazdagodásához. - Segítse elő a szerepvállalást, törekedjék arra, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek szintjén bontakozzon ki, gyakorolhassák a konfliktusok önálló, megnyugtató megoldását. - Teremtse meg annak a feltételeit, hogy a játék tartalma folyamatosan gazdagodhasson eszközökkel, élményekkel, elmélyültté váljon. - Biztosítsa az átélt irodalmi élmények dramatizálását, a bábozás lehetőségét. - Nyújtson lehetőséget az ehhez szükséges eszközök elkészítéséhez, barkácsolásához, teremtsen ösztönző, nyugalmat adó légkört a szereppel való azonosuláshoz. - Biztosítson változatos anyagokat, eszközöket, konstrukciós elemeket az építő, konstruáló játékhoz. - Tanítsa meg őket a konstrukciós eszközök használatára, segítse, hogy a gyermek tapasztalatai segítségével a spontán alkotástól a sikerélmények hatására eljussanak a meghatározott céllal végzett építéshez. - Vegye figyelembe a szabályjátékok kiválasztásánál a gyermek fejlettségét, segítse a szabályok betartását. - Ügyeljen arra, hogy a gyermek a szabadon választott játékban is megtartsa az általánosan elfogadott viselkedési szabályokat. - Biztosítsa valamennyi gyermek számára a zavartalan, változatos, elmélyült játéktevékenységeket a csoportban, az udvaron, a kertben, a kirándulások alkalmával. - Éreztesse, hogy bármikor igényli a gyermek, kész a velük való együttjátszásra, számíthatnak a segítségére. - Tartsa szem előtt a gyermeki szabadságot és kezdeményezést, hogy a gyermek játékaiban szabadon nyilvánulhasson meg fantáziája, hangulata, érzelmei, élményei, tevékenységválasztása. - Tartsa szem előtt a gyermeki szabadságot és kezdeményezést, hogy a gyermek játékaiban szabadon nyilvánulhasson meg fantáziája, hangulata, érzelmei, élményei, tevékenységválasztása.

16

Tevékenységek tartalma A gyermek - Gyakorló játékai során különböző képességeit gyakorolja. - Játékosan gyakorolja a beszédet, a különböző eszközök rakosgatása során megismeri azok tulajdonságait, megtanulja használatát. - Elemi, statikai, térbeli, formai ismereteket szerez, megismeri az anyagok tulajdonságait. - A szerzett tapasztalatok alkalmazásakor sikerélményhez jut, s így mer bonyolultabb feladatokra vállalkozni. - Szerepjátékai során általánosított formában, képzelete segítségével, a felnőttek által használt tárgyak játékeszközzel történő helyettesítésével újra alkotja a felnőttek tevékenységét. - Megtanulja a játékszabályok elfogadását, megtartását, a társakkal való együttműködést. - A szereppel való azonosuláskor kijátssza feszültségeit, szorongásait, elsajátítja a társadalmi normák alapjait, a helyes viselkedési magatartási szokásokat. - Dramatizálás, bábozás alkalmával újra éli az irodalmi élményeket saját elgondolásai, a benne kiváltott élményei alapján. - A bábozásban közvetlenül nyilvánul meg játéktevékenysége, a környezethez való viszonya, az átélt cselekvés vagy történés általa fölfogott tartalma. - A barkácsolás alkalmával a gyermek új eszközöket készít saját ötletei, céljai, elgondolásai szerint, melyet felhasznál játékában, közben megtanulja az eszközök használatát, alkalmazza eddigi tapasztalatait, problémamegoldó gondolkodása fejlődik, átéli az alkotás örömét. - Különböző tárgyakból, eszközökből, változatos anyagokból épít, konstruál, homokból várat épít stb. - Szabály játékok játszásával önként vállalva a szabályok betartását, elsajátítja az eredményre törekvést, a mértéktartást, a felelősségtudatot, fejlődik közösségi érzése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Gyakorlójáték ebben a korban már csak a fejlődésben lemaradt, szegényes élményű gyermeknél jelentkezik tartósan. - A szerepjáték ekkorra kerül a legfejlettebb fokra. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, me1yekben a szerepből következő játékszabályok megtartása válik fontossá, és a valóság minél pontosabb visszaadása. - Közösen őrködnek a játékszabályok pontos megtartásán. A szerepjáték tehát a szabályjátékba olvad, mindinkább a valóság logikáját követi. Az óvodáskor vége felé megjelennek a szabályokat különösképpen igénylő társasjátékok is. - A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, a gyermek maga kezdeményezi, és a létrehozott eszközöket felhasználja játékában, dramatizálásában. - Önként, saját kezdeményezéssel bábozik, újra játssza a hallott, vagy látott mesét, történetet. 17

- Konstrukciós játékukat az alkotó fantázia motiválja, egyre bonyolultabb alkotásokat hoznak létre önállóan, sok egyéni ötlet alapján, különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazásával. 2.2. Társas és közösségi tevékenység A társas és közösségi tevékenység a teljes nevelési folyamatot átszövi, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítést, a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az életre nevelést szolgálja. Sokszínű, változatos tevékenykedtetések által, szabad, nyílt, őszinte légkörben a társadalom számára hasznos közösségi érzés, közösségi tudat, magatartás, szociális viselkedés, mások megbecsülése, tenni akarás, döntési képesség kialakítását érhetjük: el. Az óvónő feladatai - Biztosítsa az elfogadó érzelmi alapokra épített kellemes óvodai légkört. - Tegye lehetővé a gyermek és társai közötti, valamint a gyermek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételt. - Biztosítsa annak lehetőségét, hogy a felnőttekkel és a társakkal szembeni, s a társadalmilag elfogadott viselkedési szokásokat elsajátítsa a gyermek. - Tegye lehetővé az elfogadott viselkedési módok természetes szituációkban történő gyakorlását. - Segítse elő a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttdolgozás képességének kialakulását. Gyakoroltassa azokat változatos tevékenységek megszervezésével. - Tegye képessé a gyermeket arra, hogy az adódó esetleges konfliktusokat önállóan próbálják egymás között megoldani. - Segítse elő a társakért, a csoportért érzett felelősség kialakulását a gyermeki tevékenység folyamatos értékelése által. - Biztosítsa, hogy a gyermek társai irányában mindig megértést tanúsítson. Tisztelje társai másságát. - Tegye lehetővé a csoport életét színesítő visszatérő hagyományok éltetését. - Állítson a csoport elé távlatokat, melyek a közös tevékenységekkel a gyermekek fejlődésének serkentői. - Biztosítson alkalmat a baráti kapcsolatok kialakulására. Állandósulását tegye lehetővé közös tevékenységek, élményszerzések biztosításával. - Az óvónő tartsa szem előtt a társas kapcsolatok alakulását elősegítő nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtését, amelyben szívesen és önként tevékenykedik a gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően. - Állítson távlatokat a csoport elé, mely a "holnap örömével" serkenti a gyermek fejlődését - Érvényesítse a gyermek társas kapcsolataiban azt, hogy az egyéni, a csoportos és az óvodai ünnepek előkészítésében minden gyermek tevékenyen vegyen részt. - Ösztönözze a barátságok kialakulását. 18

- Értékelésévei érje el, hogy a gyermek a megkezdett tevékenységet fejezze is be. - Erősítse a közösségi szellemet, a pozitív jellemvonások kialakulását, a kulturált viselkedésmódok gyakorlására ösztönözze a gyermeket. Tevékenységek tartalma A gyermek _ - Megtanulja tevékenység közben a másokkal való érintkezést és együttműködést. - Ismeri és alkalmazza társas kapcsolataiban az alapvető társadalmi és erkölcsi normákat. - Törekszik a felmerülő konfliktusok önálló megoldására és ez által szocializálódik. - Baráti kapcsolatokat alakít ki - ezekben tevékenykedik. Közösesen tervezget több napra szóló játékot. - Alárendeli saját akaratát másokénak. - Formálja önfegyelmét - szabálytudata magasabb szintre jut. - Társainak segítségére siet - tolerálja a másságot. - Véleményt mond társairól, tevékenységeikről, környezetéről. - Önként részt vesz a közös munkavégzésekben, a csoportszoba formálásában - csoport illetve óvodai közös programokban. - A népi hagyományok ápolásában tevékenyen részt vesz - Pld. Luca napi búzát ültet, komafát cserél, Kisze bábot készít stb. E közös élmények hatására erősödik a csoport közösségéhez, valamint az óvodai közösséghez való kötődése, s ez által formálódik magyarságtudata. - Programokat szervez rövidebb és hosszabb távú célok szerint. - Felfedezi szűkebb lakóhelyét, séták, kirándulások alkalmával irányított megfigyelések által megismerkedik szülővárosa nevezetességeivel, ezáltal kialakul benne az együvé tartozás érzése. - Az óvónők által szervezett közös programokban részt vesz. Melynek során megtanulja a szülők, felnőttek tiszteletét, az irántuk való figyelmességben jártasságot szerez. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermek hozzájárul a csoportszoba szebbé és otthonosabbá tételéhez, figyel az óvónőre, végrehajtja a kapott feladatokat. - Megköszöni, ha kap valamit, kezd segíteni másoknak, szívesen játszik együtt. - A kívánt játékszert elkéri társától, használja az udvarias beszédmód kifejezési formáit. - Betartja a kulturált étkezés szokásait. - Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival. Köszönti a csoportba érkező vendéget. - Kezd eligazodni a csoport életében, a napirendben. A korábban kialakult szokásokat önállóan alkalmazza. Érti a szabályok lényegét és törekedik is azok betartására. Tevékenységeiben egyre önállóbb. 19

- Szívesen játszik együtt, érdeklődik társai iránt, segíti őket öltözködés, séta stb. közben. Önállóan keresi a segítségadás megfelelő formáit. Bízik önmagában és társaiban. Számba veszi a csoport tagjait. - Keresi a közös tevékenység lehetőségét. Jelzi, ha közölni valója van. - Tudatosodik benne, hogy-egy összetartó csoport része, ezáltal együtt érez társaival, türelmes irántuk, figyelmesen hallgatja meg őket, örül a közösen elért sikernek. Átérzi a csoportért végzett tevékenység fontosságát. A megkezdett tevékenységet befejezi. Elfogadja az adott tevékenység által megkívánt magatartásformát. - Természetes szükségletté válik a közös tevékenység, képes saját akaratát alávetni másokénak. Tűrő és konfliktusmegoldó képessége magasabb szintre jut. Vállalkozik önálló véleményalkotásra. Alakul a csoport közvéleménye. - Kapcsolatot alakít ki a többi csoportba járó gyermekkel. 2.3. Munkatevékenység Az óvodában a munkatevékenységek olyan munkavégzést jelentenek, amelyek tényleges tevékenykedtetéssel, játékos jelleggel, rendszeresen, folyamatosan, a mindennapokba beépítve valósulnak meg. A munka alapvető követelménye az önállóság és öntevékenység, a munkavégzés során fejlődik a gyermek értékteremtő együttműködési képessége, aktivitása, önkéntessége, érdeklődése, mely elősegíti az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését, a személyiségfejlesztést. Az óvónő feladatai - Biztosítsa, hogy a gyermek munkatevékenysége játékos jellegű maradjon, de erősítse és fejlessze a munka sajátos, játéktói eltérő vonásait is. - Teremtse meg mindenfajta munkában és minden korcsoportban életkorokhoz és erejükhöz mért önálló munkavégzés és öntevékenység lehetőségét. - Biztosítson napirenden belül a munkára megfelelő időt. - Biztosítson olyan munkalehetőséget, ami a gyermekek számára elfogadható, amihez kedvük van, elvégzése megerőltetés és testi épségük veszélyeztetése nélkül megvalósítható. - Biztosítsa, és folyamatosan bővítse a munkatevékenységhez szükséges, a gyermek számára megfelelő munkaeszközöket. - Biztosítson helyet a munkaeszközök számára, ahol a gyermek bármikor elérheti és használhatja a szükséges eszközöket. - Teremtse meg a kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. - Segítse elő a munka által az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését. - Érje el, hogy a gyermek szívesen, örömmel dolgozzék, a felnőttek munkáját becsülje meg, és felelősséget érezzen a közösség munkájáért. - Keltse fel a gyermek tevékenységi vágyát, a felnőttek utánzása és a felnőttekhez hasonulás igényét.

20

- Tartsa szem előtt a munka játékkal megegyező sajátosságait, így a gyermek szívesen azonosul a munka céljával, természetesnek tartja annak szükségességét, élvezi annak eredményét. - Érvényesítse a munkafolyamatok bevezetésénél a fokozatosságot, állandósággal és folyamatossággal erősítse a gyermekekben a munka szükségességének felismerését. - Ösztönözze a gyermekek önkéntes munkavállalását, tényleges aktivitását, önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését. Tevékenységek tartalma A gyermek - Saját személyévei kapcsolatos tevékenységeket végez, öltözködik, étkezik, tisztálkodik, környezetét rendben tartja. - Naposi munkát végez, segédkezik az étkezésnél, rendbe rakja a játékokat, részt vesz a teremrendezésben, kisebb megbízatásokat teljesít. - A foglalkozási eszközök-előkészítésében, kiosztásában, elrakásában, tisztántartásában közreműködik. - Alkalomszerű munkákat végez, segít a csoportszoba díszítésében, ajándékot készít. - Segédkezik az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében. Részt vesz a játékszerek tisztításában, javításában, babaruhák mosásában. - Meghatározott időközökben nagytakarítást végez a játéksarokban. - Természet gondozásában, ápolásában tevékenykedik. - Ünnepekre ajándékokat készít. - Ősszel részt vesz a kertbe ültetett növények felszedésében, feldolgozásában. - Segít az óvónőnek magvak, gyökerek csíráztatásánál, hajtatásánál. - Közreműködik a falevelek összegereblyézésében, az udvari járdák tisztántartásában. - Előkészített ágyásokba az évszaknak megfelelő virágokat, magvakat, palántákat ültet. Folyamatosan részt vesz ezek gondozásában. - Télen részt vesz a hó eltakarításában. - A napos önállóan, esztétikusan terít, feltálalja az ételt, étkezés után leszedi az asztalt, rendet rak, takarít. - Játékelrakás után, ha szükséges esztétikusan elhelyezi a tárgyakat. Figyelemmel kíséri az udvari játékok elpakolását. - Vigyáz a mosdó öltöző, csoportszoba rendjére. - Locsolja a szobanövényeket az óvónő irányításával. A fejlődésjellemzői az óvodáskor végére - Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként látja el, képes mindennapi szükségletei önálló kielégítésére. - Önállóan tevékenykedik, észreveszi elvégezhető feladatait, és segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek. - Örömmel és önként vállal megbízatásokat és munkatevékenységeket, azokat önállóan végrehajtja. 21

- A gyermek képes önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. - A munkát felelősségteljesen végzi el, felfogja eredményét, örül a sikeres végrehajtásnak. - A munkaeszközöket önállóan előveszik, használják, rendben tartják, elteszik. - Észreveszik a rendetlenséget, felszólítás nélkül felveszik a szemetet, elteszik a kint felejtett eszközöket. - Folyamatosan részt vesz a növények gondozásában, megállapítja az elvégzendő műveletek sorrendjét indokolja egy-egy feladat elvégzésének szükségességét vagy feleslegességét. 2.4. Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenységek a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás, melynek alapja az össztevékenység és a döntés. Segíti a gyermeket, hogy megtanuljon gazdálkodni az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel, segíti a szabad, autonóm egyéniségek kialakulását. Az óvónő feladatai - Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keressen lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermeknek. - Biztosítsa a választásra felkínált tevékenységek listájának bővítését, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. - Biztosítsa egyszerű, saját maga és a gyermek készítette eszközökkel a gyermek fantáziájának fejlődését. - Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermek egyéni kéréseinek teljesítésére. - Biztosítson megfelelő időt és helyet a gyermeknek a tevékenységekhez az épületen belül-és kívül-egyaránt. - Tegye lehetővé, hogy a tevékenységek során a gyermek újabb ismereteket szerezzen a világról, a tárgyakról, ezek tulajdonságairól. - Biztosítsa a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztését a tevékenységek által. Tegye lehetővé, hogy a gyermek eljusson az önálló döntéshez. - Segítse elő, hogy a tevékenységi formák során elsajátíthassa a gyermek a társadalmi és az egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. - Tegye lehetővé a szabad választás lehetőségét, az egyik tevékenységi csoportból a másik csoportba való átlépést is. - Tegye lehetővé, hogy a tettrekészség, a beállítódás hatására a gyermek újabb és újabb célokat fogalmazzon meg, elsősorban olyanokat, amelyek a gyermek mindennapi életével kapcsolatosak. - Tartsa szem előtt, hogy a gyermek önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhessen.

22

- Ösztönözze a gyermek kezdeményező készségének és döntési képességének kifejlődését. - Erősítse a gyermekben felismert speciális képességek fejlesztését, segítse elő a differenciált készségfejlesztést. Tevékenységek tartalma A gyermek - ünnepekre készülődve bevásárol; - süteményt készít; - környezetét tisztán tartja; - barkácsol; - szabadidőben vizuális tevékenységet végez; - csíráztat, rügyeztet; - évszakonként az udvari munkálatokba besegít; - játékokat tisztít; - ünnepek előtt dekorációt készít; - a foglalkozásokon elkezdett, megismert tevékenységeket folytatja; dramatizáláshoz, bábozáshoz eszközt készít. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Képessé válik arra, hogy önként válasszon az óvónők által felkínált lehetőségek közül. - Kitágul a gyermek élet- és mozgástere. - Egyéni fantáziája alapján saját készítésű eszközöket gyárt. - Sokféle választási lehetőség újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket dönteni lesz képes. - Az azonos érdeklődésű gyermekek mikro csoportjában optimálisan fejlődik speciális egyéni képességük. - Megtanul gazdálkodni az önmaga számára felszabaduló idővel. Képessé válik belülről önmaga által irányított emberré válni. - Elsajátítja a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. - A gyermek által szabadon választott tevékenységek befejezésével 3. A fejlesztésünk tartalma, komplex foglalkozások rendszere 3.1. anyanyelv; 3.2. matematika; 3.3. természet, társadalom, ember; 3.4. művészeti nevelés; 3.5. testnevelés.

23

3.1. Anyanyelv Az óvónő feladatai - Teremtsen biztonságot adó szeretetteljes, beszéltető légkört az egész nap folyamán, amelyben-a gyermek szívesen megnyilatkozik. - Tegye lehetővé, hogy a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve, életszerű helyzetekben beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. - Mindig találjon időt, hogy válaszoljon a gyermek kérdésére, ne vegye el a kedvét állandó javítással, figyelmeztetéssel, dicsérje ha szépen fogalmazza meg gondolatait. - Önképzéssel fejlessze anyanyelvi kultúráját olyan szintre, hogy beszéde legyen követésre méltó, egyszerű, de változatos, éreztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét. - Tegye képessé a gyermeket, hogy másokat is tudjon meghallgatni, kialakuljon beszédfegyelme, érdeklődéssel hallgassa társait. - Biztosítsa mesék, versek által, hogy a gyermek aktív és passzív szókincse bővüljön, beszéde választékos legyen. - Segítse dicsérettel és biztatássa1 azon gyermeket, aki beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Tevékenységek tartalma A gyermek - Gondozás közben megtanulja szükségleteinek, kéréseinek szóbeli kifejezését. - A napi gondozási tevékenységek során (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) új fogalmakkal ismerkedik, gyakorolja azokat, beépíti beszédébe. - A gyermekcsoport együttes tevékenysége során, megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodási képessége. - Közös tevékenysége során használja a párbeszéd különböző, együttműködést elősegítő formáit. - A változatos szerep és szituációs játékokban felismeri és gyakorolja a különböző beszédmódok, nyelvi eszközök használat. - Bábozás, dramatizálás közben gyakorolja az elbeszélő és a párbeszédes formákat, melynek során megtanulja a szóbeli kapcsolatok helyzeti sajátosságait. - Az óvónő és a gyermek együttes munkatevékenysége melletti jóízű beszélgetések során oldódik beszédgátlása. - Az irodalmi élmények hatására bővül szókincse a művek újbóli átélése közben, fejlődik nyelvi emlékezete. - Vizuális tevékenysége közben a nyelvi és a képei formai ábrázolást együttesen alkalmazza. - Ábrázolás közben egyéni fantáziája alapján tapasztalatokat szerez az arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlására, amely elősegíti az íráshoz - olvasáshoz szükséges képességek fejlődését.

24

- Ének-zene, énekes játék közben észleli a ritmikusan ismétlődő beszédhangokat, alkalmazza a jó beszédritmust. - Séták, kirándulások alkalmával ismerkedik a közeli és távoli környezetével, azok tárgyaival, fogalmaival, szókincse gyarapodik. - Matematikai tevékenység Közben, matematikai fogalmakka1 ismerkedik, melyek megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván. - A feladatok megoldása során fejlődik problémamegoldó gondolkodása, képessé válik önálló ítéleteket alkotni. - Mozgásos tevékenység során megérti a speciális kifejezéseket és ez alapján a gyakorlatokat végrehajtja. A fejlődés jellemzői óvodás kor végére 5-6-8 éves korban - A gyermek összefüggően beszél, aktívan használja kibővült szókincsét. - Elbeszélése folyamatos. - Nyugodtan meghallgatja társai és az óvónő beszédét. - Helyesen használja a névmásokat, névutókat, a különböző igemódokat. - Jól érthetően, megfelelő hangsúllyal beszél, összetett mondatokban is. - Beszédét gesztussal, arcjátékkal kíséri. - Tisztán ejt minden hangot. 3.2. Matematika Az óvónő feladatai - Biztosítson nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkört. - Vegye figyelembe a gyermek eltérő fejlettségi szintjét és ütemét. - Tegye lehetővé, hogy a gyermek változó testi-lelki szükségletei szerint vegyen részt különböző, matematikai tartalmú tevékenységekben. - Biztosítsa, hogy a gyermek szabadon próbálkozhasson az egész nap folyamán elemi tapasztalatokat és ismereteket szerezni az őt körülvevő környezetében. - Teremtsen folyamatosan olyan játék szituációkat, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. - Biztosítson a szabadidős játék tevékenységekhez elegendő és esztétikus eszközöket, megfelelő időt és helyet. - Tegye lehetővé a gyermek sokfajta és szabadon választható játékos tapasztalatszerzését a tárgyi környezetében található játékeszközök, berendezési tárgyak megszámlálásával, összemérésével, párosításával. - Biztosítson lehetőséget arra, hogy a gyermek akkor és annyit kérdezhessen, amennyit és, amikor akar, ezt kövesse mindig kielégítő óvónői válasz. - Tegye lehetővé azt, hogy a gyermek teljesítménye, illetve tevékenysége mindig kapjon visszajelzést annak érdekében, hogy a gyermek kontrollálni tudja önmagát. - Biztosítsa, hogy a gyermekek tudjanak és merjenek is véleményt mondani egy-egy probléma szituációban. - Segítse a gyermeket a matematikai igazságok megtalálásában.

25

- Biztosítsa egyéni és csoportos élmények felidézése során a gyermek emlékezetének cselekvéses - mozgásos - képi fejlesztését. - Biztosítson olyan játék szituációkat, amelyek elősegítik a gyermek egyéni megismerő képességeinek - problémalátásának fejlődését, aktivizálását - segítve ezáltal is az iskolai tanulásra való alkalmassá válásukat. - Tegye lehetővé változatos matematikai tartalmú játékok összeválogatásával, hogy a gyermek részképessége fejlettségi állapotának szintjén kibontakozhasson. - Segítse a gyermeket a matematikai igazságok megtalálásában. - A nap folyamán bármikor teremtsen olyan probléma helyzetekkel dúsított matematikai tartalmú játékszituációkat, amelyek elősegítik a gyermek egyéni képességeinek fejlesztését, mely ösztönző hatással lehet a problémalátás és a probléma megoldásra való érzékenység kifejlődésére. - Kötelezően szervezett matematika foglalkozás alatt alkalmazkodjon feladatadásai során a gyermek egyéni tempójához, semmilyen körülmények között ne sürgesse a gyermeket a feladat elvégzésében, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a matematikai nevelés egy folyamat. - Törekedjen a feladatok világos és egyszerű, de ugyanakkor érdeklődést keltő megfogalmazására, hogy a megteremtett problémahelyzet és a probléma megoldására irányuló tevékenység önmaga is motiváljon. Tevékenységek tartalma A gyermek - Megnevezett tulajdonság szerint összehasonlít. - Megadott szempont szerint szétválogat, halmazokat hoz létre. - Próbálkozik saját hibájának kijavításával. - Becsléseket végez, sorba rendez, sorozatokat hoz létre. - Egyszerű megállapításokat megfogalmaz - ítéleteket alkot. - Igaz-hamis következtetéseket von le. - Részt vesz az óvónő által irányított megfigyelésekben. - Összemér tárgyakat. - Számolgat a 20-as számkörön belül. - Elő tud állítani bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet, "semmit". - Összetartozó dolgokat párosít. - Papírból nyirkál egyéni fantázia alapján síkmértani formákat, szétválogatja ezeket. - A nagytükör előtt tudatosan figyeli tükörképe mozgását, építkezik tükörképet létrehozva. - Megkülönbözteti a különböző térirányokat. - Felismer színárnyalatokat is. - Sokszínű tevékenységet folytat a különböző mértékegységekkel való rakosgatásban. Méregetést folytat különböző súlyú és hosszúságú, illetve kiterjedésű mértékegységekkel. - Lemásol ugyanolyan elemekből változatos geometriai formájú építményeket, tulajdonságaik alapján szétválogat.

26

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Képessé válik arra, hogy megértse és kövesse az óvónő kérdéseit, gondolatait. - Matematikai jellegű problémáról gondolatait szabadon elmondja, javítja tévedését. - Szívesen vállalja a felismert problémák megoldását. - Képes ismert tulajdonságok szerint válogatást folytatni, formába rendezni, kiegészíteni. - Összehasonlítását szóban is ki tudja fejezni. - Érti és használja is a mennyiségekkel kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat. - Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tud mérni. Helyes következtetéseket von le. - Össze tud mérni halmazt párosítással különböző színek, formák, nagyságok esetén is. - Keletkeztet többet, kevesebbet, ugyanannyit - bontással. - Képes "képolvasásra". Az elmondott történetet rajzban meg tudja jeleníteni. - Azonosítani tud egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat. - Másolással képes megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat. - Térbeli és síkbeli alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint szét tud válogatni. - 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudja építeni. - Megkülönbözteti a jobbra-balra irányt. - Követni tudja a helyeket kifejező névutókat (pld.: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között stb.). - Elégséges tapasztalatot gyűjt az iskolai tanulási tevékenység megkezdéséhez. - Jártasságot szerez a gondolkodási műveletek gyakorlásában. - Életkori sajátosságának megfelelően eligazodik a gyakorlati életben. 3.3. Természet - Társadalom - Ember Születéstől- felnőttkorig Az óvónő feladatai - Biztosítson a gyermeknek olyan tevékenységeket, hogy az őt körülvevő világot megismerje és megértse a maga egészében, építsen a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre. - Tegye lehetővé, hogy a gyermek megismerje azt a természeti környezetet, amelyben él, és hívja fel a figyelmet annak értékeire és szépségeire. - Biztosítson tapasztalási lehetőséget, séták kirándulások során, az óvoda udvarán és kertjében, vagy a természetsarokban végzett tevékenységek által. - Készítse fel a gyermeket a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott életre, a számára megtapasztalható és megérthető társadalmi folyamatok közvetítésével. 27

- Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a szabad természetben a folyamatos tevékenykedtetéshez, a spontán és szervezett tapasztalat- _és ismeretszerzésre. - Biztosítsa a feltételeit annak, hogy az óvodában élő sarok, konyha és virágoskert működjék. - Alakítsa ki a szülőföldhöz nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív viszonyt. Tegye lehetővé, hogy megismerjék városunk és környékének nevezetességeit és kirándulóhelyeit. - Biztosítson lehetőséget az évszakonkénti és folyamatos erdei megfigyelésekhez. - Alakítson ki pozitív érzelmi viszonyt környezetével, a természettel. - Segítse elő, hogy természetszerető, természettisztelő, értékeit megbecsülő óvó-védő emberré váljon, személyes példamutatással járuljon hozzá ennek megvalósításához. - Biztosítson a természetsarokban a természetről, élőlényekről, megfigyelt természeti jelenségekről stb. szóló folyóiratokat (Természet, Természetbúvár), ismeretterjesztő könyveket és verses köteteket. Vegye figyelembe az udvari növényzet telepítésekor az óvoda földrajzi környezetére jellemző növényeket. - Törekedjen arra, hogy a társadalmi természeti ismeretek a gyermek tudatában valósághűen tükröződjenek, érje el, hogy a gyermek aktív, öntevékeny résztvevője legyen az ismeretek-elsajátításának. - Tegye lehetővé, hogy a gyermek az ismereteit a gyakorlatban szerezze, és messzemenően támaszkodjon ezekre az élményekre, tapasztalatokra, használja ki, hogy a gyermek érdeklődése könnyebben felkelthető, ha érzelmi kötődése, élménye van az adott témával kapcsolatban. - Tegye lehetővé a sokoldalú érzékelést, észlelést, minden lehetséges helyzetben, a gyermeket hozza kapcsolatba az érzékelhető valósággal természetes környezetben, így jobban mélyülnek, rögződnek ismeretei. - Törekedjen környezetbarát szokások életkori megalapozására, környezetünk tisztaságának, egészségesebb környezet kialakításának elősegítésére. Tevékenységek tartalma -

A gyermek Kirándulások, séták során alkalmazza a közlekedés szabályait, megismeri a kulturált viselkedés formáit. Megfigyeli az évszakok jellemzőit, az időjárás változékonyságát, tapasztalatot szerez, összefüggőségeket fedez fel a természet változásai az időjárás és az öltözködés összefüggése között. Kerti munkát végez, közben megismerkedik a kerti szerszámokkal, azok használatával. Az udvaron olyan fákat, növényeket ültet, amelynek termését később elfogyasztja. Veteményez, nyomon követi a növények fejlődését, gondozza azokat, közben megfigyeli a fákat, bokrokat, és felbukkanó rovarokat. Megismerkedik az élő sövény funkciójával (tompítja az utca zaját, megszűri a levegőt a portól és más szennyeződéstől, természet közeli, szép látvány) és segít a te1epítésében. 28

- Madáretetőt készít, eleséggel látja el az itt telelő madarakat. - A természetsarokban fa- és cserjegallyakat hajtat, gumót, hagymát, magvakat csíráztat, megfigyeli az induló életet, tárgyakat gyűjt a bővítéshez. - A közösen vásárolt, vagy otthonról hozott zöldség- és gyümölcsfélékből vitamintálat készít. - Segít az óvoda udvarának kertjének gondozásában. - A napszakokra jellemző tevékenységeket eljátssza szimulációs játékban. Játéka során alkalmazza a családról, a foglalkozásokról, az emberi testről ápolásáról szerzett ismereteit. - Sétáik során megismeri az óvoda környékét, közeli intézményeket, középületeket, alkalmi kiállításokat. - Kirándulásokat tesz közeli. és távoli helyekre, melynek során megfigyeléseket végez a változatos terepviszonyokról, növényekről, állatokról (Kő-völgy). - A rendszeres erdei látogatások alkalmával eredeti környezetükben figyeli meg az élőlényeket, felfedező tevékenységet végez, tapasztalatokat szerez a természetvédelemmel kapcsolatban. - A rendszeres gazdaságbeli látogatások során tapasztalatokat gyűjthet az állatok gondozásával, életmódjával kapcsolatban. - Megünnepli a természet ünnepeit, kirándul, barkácsol, gyűjtöget, játékos programokon vesz részt. - A hagyományos és néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeknek tevékeny résztvevője a csoporttal közös élményeket szerez, a hagyományok megismerése erősíti magyarságtudatát. - Megfigyeli a környezetszennyezés néhány elemét (füst, por, zaj stb.), ezekkel kapcsolatban egyszerűbb vizsgálódásokat végez. - A közelben lévő mesterséges tóban megfigyeli a víz tisztaságát, vizsgálódást végez. - A spontán és szervezett megfigyelések során szerzett ismereteit kiegészíti, elmélyíti a természetsarokban elhelyezett folyóiratok, könyvek nézegetésével, folyamatosan gyűjtött képekből albumokat készít. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Ismeri társadalmi és családi környezete fontosabb adatait. - Alkalmazza az elemi közlekedési szabályokat, ismer többféle közlekedési eszközt. - Ismeri és megnevezi a környezetében lévő néhány intézményt, és azok rendeltetését. - Felismeri a tárgyak, jelenségek között lévő összefüggéseket. - Tárgyakat, jelenségeket rendeltetésük és külső jegyeik alapján összehasonlít. - Ismeri a testrészeket, a test felépítését. - Tudja a napszakokat. - Megkülönbözteti egymástól az évszakokat, ismeri egyes évszakok néhány jellegzetességét.

29

- Alkalmazza a ,,növény" szót, mint gyűjtőfogalmat, tudja, hogy mi tartozik oda (fa, bokor, virág, fű stb.,). - Ismeri a növény fejlődésének menetét, a fejlődés és az időjárás összefüggéseit. - Alkalmazza a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit. - Tudja csoportosítani az állatokat aszerint, hogy hol élnek, ismeri azok védelmét. - Összehasonlítja a házi szárnyasokat az ismert madarakkal, külső jegyeik, hasznosságuk alapján. - Ismeri a kulturált viselkedés alapvető szabályait, helyes magatartási formákat.

3.4. Művészeti nevelés 3.4.1.Mese - vers, bábjáték Az óvónő feladatai - Teremtse meg a feltételeket a mindennapi meséléshez, verseléshez, a nyugodt légkör biztosításával, alakítson ki állandó helyet az irodalmi élmény nyújtásához. - Tegye változatossá az irodalmi élményanyagot, szerettesse meg a verset, mesét, okozzon örömöt és érje el, hogy a gyermek igényelje ezeket. - Segítse elő az anyanyelvi fejlesztést, jól kiválasztott versek, mesék alkalmazásával. - Biztosítsa, hogy nyelvileg tiszta és értékes (meséket) irodalmi anyagot halljon a gyermek, fektessen nagy hangsúlyt a népi eredetű mesék felhasználására, melyeknek erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. - Segítse elő a gyermek önálló mese- és versmondását, amellyel önbizalmukat erősíti. - Teremtsen lehetőséget a bábozásra, mese dramatizálására, melyben a gyermek elmondhatja érzelmeit, vágyait. Biztosítson ehhez megfelelő eszközöket. - Juttassa a gyermeket sikerélményhez irodalmi tevékenységük során (drámajáték, bábozás alkalmával), ehhez kapcsolódó eszközök készítésével. - Biztosítsa a gyermek számára a szabad önkifejezés lehetőségét, fantáziája fejlődése érdekében. - Juttassa a gyermeket színházi élményekhez is, látogassanak el báb- és nagyszínházba, melynek során esztétikai vizuális élményeket szerezhet. - Alapozza meg a könyvhöz, irodalomhoz fűződő pozitív érzelmi kapcsolatukat. - Alakítsa az irodalmi élmények segítségével közösségi érzelmeiket, magatartásukat. - Tartsa szem előtt, hogy az irodalmi nevelés vezető szerepet tölt be az óvodás gyermek érzelmeinek fejlesztésében, erősítse a gyermekben az 30

irodalmi élmény iránti vágyat, használja ki a megfelelő mese adta lehetőségeket az érzelmi, erkölcsi, nyelvi fejlesztéshez. - Tegye lehetővé, hogy a gyermek élményeit kifejezhesse, ösztönözze, növelje önbizalmát. - Törekedjen a gyermek képzeletének fejlesztésére, ehhez járuljon hozzá megfelelő előadásmódjával (mimika, hangszín, hangerő). - Érvényesítse a differenciálást a különböző korú és fejlettségi szintű gyermeknek szánt mesék kiválasztásánál. Tevékenységek tartalma A gyermek - Mondókázik, versel kedve szerint és az óvónővel. - A hallott meséket eljátssza, dramatizálja. - A mesékhez bábokat, kiegészítőket készít felnőtt segítségével. Ábrázolja kedvenc hőseit, érzéseit. - Szívesen nézeget meséskönyveket, esetleg mesél a képekről. - Játékában alkalmazza a tréfás mondókákat. - Bábozás közben kitárulkozik, szorongásai oldódnak. - Bábozásban megjeleníti élményeit, közösségeket hoz létre, amely segíti az összetartozás élményét. - Bábszínházba, színházba mennek az év folyamán több alkalommal. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -

A gyermek, játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogat. Az elhangzott vers, mondóka, mese ismétlését kéri. 8 verset megjegyez, 15-20 verset meghallgat az év folyamán. Hangzás, hangulat, érzelem egységében kezdi felfogni a hallott verset, mesét. Megszilárdul a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokása figyelem fenntartása. Csendben végighallgatja a mesét, tekintetén látszik a belső képzeleti kép. A folytatásos mesék szálait össze tudja kötni. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásai közé tartozik. Vigyáz a könyvekre. A szereplők érdekes szólásait, furcsa hangzású nevét megjegyzi, játékában használja.

31

3.4.2. Ének-zene, énekes játékok Az óvónő feladatai - Teremtsen nyugodt, biztonságos légkört, melyben a gyermek bátran kifejezésre juttathatja gondolatait, érzelmeit, ezáltal éneklési készsége fejlődik. - Engedjen teret az egész nap folyamán jelenlévő spontán, alkalomszerű éneklésnek. - Tervezze meg az éves anyagot és a hozzá kapcsolódó feladatrendszert, a készségfejlesztés különböző területein az életkoronkénti fejlődés ütemét. - Minél többet énekeljen. - Tegye kiegyensúlyozottá a gyermeket érzelmileg a zene terén. - Segítse elő a különböző hangulatú dalok (vidám, szomorú) megismerésén keresztül a zenehallgatás által felkeltett érzelmek megértését, feldolgozását. - Ismertesse meg a gyermeket a népdalokkal, amelyek zenei anyanyelve megalapozását szolgálják. - Éreztesse meg a népzenében rejlő szépségeket, az érzelmek és hangulatok kifejezésének többféleségét. - Keltse fel a gyermek érdeklődését a meghallgatott zene iránt, és szoktassa a zene türelmes, figyelmes meghallgatására. - Fejlessze a gyermek zenei képességeit és készségeit. - Tegye fogékonnyá ritmikai és dallami elemek iránt. - Ismertesse meg a gyermeket a helyes énektechnika legegyszerűbb szabályaival. - Segítse elő a közösségi érzés kialakulását a közös zenéléssel. - Tegye színesebbé, örömtelibbé az ünnepségeket a közös éneklés, zenélés, táncolás által. - Járuljon hozzá, hogy a gyermek megismerkedhessen egyszerű, alapvető tánclépésekkel. - Ösztönözze a gyermeket az önálló gondolkodásra, a feladatok kreatív megoldására, a zenei alkotókedv kiélésére. - Erősítse a tiszteletet a környezet harmóniája, rendje és a művészi alkotások sokfélesége iránt. - Törekedjen arra, hogy a gyermek a hétköznapokban a különlegeset, szépet észrevegye, tudjon örülni ezeknek. - Keltse fel a vágyat az önkifejezésre, az alkotókedvre., a ,,m.ű" fölött érzett örömre. Tevékenységek tartalma A gyermek - Játékidőben, mozgás közben szövegeket, dallamokat ismételget. - Dalos játékot játszik. - Dallam- és ritmusmotívumokat óvónő segítségével jó szövegkiejtéssel, csoportosan és egyénileg visszaénekel, visszatapsol. - Térben mutatja az ismert dallamokat, motívumok dallamvonalát. - Megismeri a fogalom párokat (halk-hangos, gyors-lassú) és eljátssza azokat a többi gyermekkel. - Jól ismert dalokat dúdolásról, vagy hangszerjátékról felismer. 32

-

Dallambújtatást végez rövidebb és hosszabb egységekkel. Visszaénekel egyszerű dallamfordulatokat. Felismer és megkülönböztet zörejeket, zenei hangokat, egymás hangját. Szívesen meghallgatja az óvónő és társai által előadott dalokat, hangszeres játékot. Játékos mozdulatokkal, változatos módon érzékelteti az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát. Felfedezi a ritmus és az egyenletes lüktetés közötti különbséget. Észreveszi a tempókülönbségeket, majd gyakorlatban irányítással alkalmazza. A már megismert dalokhoz kíséretként használja a ritmushangszereket. Visszatapsol egyszerű beszélt és énekelt ritmusmotívumokat. Kitalál dallamfordulatokat, kérdés-feleletet, megzenésít mondókákat, saját szövegeket. Ismer alapvető tánclépéseket, és gyakorolja azokat. Ünnepélyeken közösen és egyénileg is énekel, táncol.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Tud kb. 10 dalt biztonsággal énekelni csoportosan és egyénileg is. - A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondja, kiemelve, egyenletes lüktetést. - Tisztán, szép szövegkiejtéssel énekel. - Szívesen énekel, örül, ha zenét hall, maga is örömmel talál ki halandzsa dallamot. - Megismerkedik eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával (fúvós, pengetős, ütős, vonós). - Szöveges ritmus motívumokat visszatapsol, esetleg kétegységnyit is, csoportosan és egyénileg is. - Egyöntetűen körbejár szép testtartással, kézfogással. - Biztonságérzete van abban, hogy jól tud énekelni. - Dallamfordulatokat, ritmusokat pontosan vissza tud adni. - Be tudja mutatni az egyenletes lüktetést, ritmust. - Tudja a fogalom párokat (pld. halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú stb.). - Felismeri a finomabb hangszínkülönbséget zörejen, beszédhangon egyaránt. - Mozgása összerendezett, ismer néhány tánclépést (pld. Egylépéses csárdás egyedül, párosan, forgások stb.). - A ritmushangszereket ügyesen használja, zenekar kíséretként az énekléshez. - Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. - Egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformál (dobbantás, koppantás, átbújás, páros forgás stb.). - Képes egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra (sarokkoppantás, forgás egyedül). - Tud járni és lépni változatos térformákban. 3.4.3. Vizuális nevelés Az óvónő feladatai 33

- Biztosítson a gyermeknek állandó helyet a csoportszobában, ahol zavartalanul, kényelmesen dolgozhat. - Biztosítson az egész nap folyamán elegendő időt a tevékenység végzésére. - Tegye lehetővé azt, hogy mindig elérhető helyen mindig álljon a gyermek rendelkezésére mindenféle anyag és eszköz, amivel a fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. - Juttassa a gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi plasztikai kifejezőképesség birtokába. - Alakítsa ki az elemi komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet. - Segítse a téri, formai- és színképzetek kialakulását, gazdagodását. - Ismertesse meg a gyermeket a különböző anyagokkal, változatos munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. - Fejlessze az eszközök használatának, karbantartásának szokásait a munkaszervezés képességét. - Teremtse meg a képi-plasztikai, ábrázoló- és konstruáló képesség fejlődésének feltételeit. - Biztosítsa az élmények, megfigyelések és a fantázia képi-térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét. - Teremtse meg az ábrázolás hangulati feltételeit, a fejlődést belülről serkentő motiválást, juttassa a gyermeket az alakítás, formázás öröméhez. - Juttassa a gyermeket vizuális élményekhez múzeumlátogatások, művészeti alkotások megtekintése által. - Érje el személyes példamutatással, hogy a gyermekben kialakuljon környezete alakításával kapcsolatban az esztétikumra, harmóniára törekvés. - Biztosítson lehetőséget az egész nap folyamán a csoportszobában és, az udvaron egyaránt a tevékenység végzésére. - A foglalkozásokat mindenkor a játékosság szem előtt tartásával szervezze, teremtse meg az alkotó légkört és biztosítson időt az önkifejezésre. - Építsen a gyermeki aktivitásra, keltse fel a gyermekben az anyagokkal való tevékenység vágyát. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve határozza meg a feladatokat, s így juttassa sikerélményhez a gyermeket. - Saját példaadással, szemléltetéssel, élmények nyújtásával juttassa a gyermeket vizuális élményekhez, a mindennapi életben fellelhető esztétikum felfedeztetésével, alakítsa ki a gyermek általános érzelmi kötődését az esztétikum iránt.

34

Tevékenységek tartalma A gyermek - Élményeihez, képzeletéhez kapcsolódóan választott témákat rajzol, fest tetszés szerinti színhasználattal, színválasztással, különböző felületekre (üveg, fotókarton, aszfalt, csomagolópapír, rajzlap stb.) változatos anyagokkal (színes ceruza, festék, tempera, porpasztell, táblakréta, zsírkréta, filctoll stb.). - Képeket alkot változatos technikák alkalmazásával. Festéssel, rajzolással, nyomattal, fonallal, mozaikkal, montázzsal, ragasztással, viaszos visszakarcolással, termések felhasználásával. - Formáz különböző formákat, tárgyakat saját elképzelése alapján plasztilinből, agyagból, lisztgyurmából, homokból, gipszből. - Az anyagok formálhatóságának próbálgatása közben tapasztalatokat szerez azok tulajdonságairól, viselkedéséről. - Barkácsolással eszközöket, játékokat készít dobozból, fából stb. Bábokat, maszkokat készít papírból kasírozással, nyírással textilekből, fonalakból, természetes agyagokból (csuhébábok, termésbábok, szalmafigurák, szalmadíszek). - Kisebb és nagyobb térben épít a csoportszobában és az udvaron dobozokból, kockákból, homokból, hóból, kőből. - Az építés során statikai tapasztalatokat szerez, térben tájékozódik, arányérzéke fejlődik. - Kézművességgel tárgyakat készít, sző, fon, varr, nyír, tép, hajtogat, ajándékokat készít, melyeket díszít batikolással, ragasztással, festéssel, nyomattal (dugó, ujj, tenyér, levél, krumpli stb.). - Múzeumokat látogat, művészeti alkotásokat, albumokat nézeget, ezáltal művészeti élményekhez jut. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Élményei, ismeretei, tapasztalatai, gondolatai kifejezésére bátran, biztonsággal használja az ábrázolás eszközeit. - Örömmel, saját kezdeményezésére is ábrázol. - Tevékenyen részt vesz az őt körülvevő tér berendezésében, képes a tárgyak térbeli kiterjedésének, főbb formai jellemzőinek megnevezésére. - Biztonsággal alkalmazza a megismert technikákat, bátran használja a különböző anyagokat. - Formaábrázolása változatos, tagoltságot mutat, témáiban a részleteket is ábrázolja. - Képes kiemelni a megkülönböztető jegyeket, szín- és formabeli tulajdonságokat, hangulati elemeket, változatosan alkalmazza a színeket. - Emberábrázolásában megjeleníti a részformákat, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzésével. - Emlékek alapján és megfigyelései felhasználásával tud formákat mintázni. - Díszítő-tervező feladatokat végez önállóan változatos elemekkel, színekkel, technikákkal. - Önállóan és csoportosan is készít játékokhoz egyszerűbb eszközöket, barkácsol kelléket, bábákat. 35

- Ismeri a népi kézműves technikák alapjait (szövés, fonás, agyagozás), kis segítséggel alkalmazza is azokat. - Szívesen vesz reszt óvodai környezete szépítésében. - Alkotásaiban mindinkább kifejezésre juttatja, megjeleníti a témával kapcsolatos érzelmeit. - Az esztétikai élmények pozitív érzelmeket váltanak ki belőle. - Finom motorikus mozgása eléri azt a szintet, mely alkalmassá teszi az írástanulásra. 3.5. Testnevelés Az óvónő feladatai - Biztosítsa a gyermek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit, adjon ötleteket, irányítsa a gyermek figyelmét a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. - Biztosítson változatos eszközöket, megfelelő helyszíneket a változatos mozgásgyakorláshoz, ötleteivel gyarapítsa a kézi szerek skáláját, hozzon létre sokféle eszközkombinációt. - Biztosítson lehetőséget a gyermeknek a szabad levegőn való tartózkodásra minél hosszabb időtartamon keresztül. - Teremtsen minél több mozgási lehetőséget óvodán kívül is, vigye a gyermeket játszótérre, uszodába kirándulni stb. - Tegye lehetővé a játék- és mozgásigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítését. - Biztosítsa a gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztését. Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. - Segítse elő a vázizomzat erősödését. - Gondoskodjon a motoros képességek fejlesztéséről a helyes mozgásanyag megválasztásával. - Segítse elő a helyes testtartás kialakítását. - Vállaljon szerepet a prevencióban, gerincferdülést és lúdtalp megelőző tornagyakorlatok tervezésével a mindennapi testnevelésben. - Valósítsa meg a mozgásműveltség kialakulását. - Sajátíttasson el minél több mozgásformát. - Keltse fel az igényt a gyermekben a játék és verseny iránt, elégítse ki ezeket, szerettesse meg a mozgást. - Teremtsen játékos légkört, amelyben kielégíti a gyermek mozgás iránti igényét. - Késztesse aktivitásra a gyermeket változatos gyakorlat feldolgozásokkal, a nehézségi fokok emelésével. - Erősítse a közösségi szellemet, a pozitív jellemvonások kialakulását. - Érvényesítse az egyéni bánásmód elvét, eredményes megvalósítása érdekében ismerje fel a gyakorlat végrehajtásában a gyermek részéről megnyilvánuló sikertelenség okát. - Adjon lehetőséget, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre.

36

- Tartsa szem előtt a tervezésnél a csoport egészségi állapotát, egy-egy gyerek fáradékonyságát, teljesítőképességét és éljen a környezet adta lehetőségekkel. Tevékenységek tartalma A gyermek - A mozgások döntő részét a szabadban végzi. - Sokat fut különböző tempóban, fákat, bokrokat kerülgetve. - Füves területen kis kapukkal sport játékot játszik, és ismert futójátékokat. 3 - Dombon szánkózik, csúszkál, gurul, kúszik, mászik, felfelé fut, szökdel. - Mászókákon, fák között kifeszített kötélen függ, mászik. - Farönkön különböző irányokba jár, egyensúlyoz. - Közlekedő utakon biciklizik, rollerezik. - Homokgödörbe távol-es magasugrást végez. - Hosszabb sétát, túrát tesz a szabadban. - Tornateremben, csoportszobában sokféle kézi szerrel, eszközkombinációval, különböző irányban, változatos formában szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat végez és természetes gyakorlatokat az atlétika, torna, labdajátékok köréből. - Fejlettségéhez mérten a végrehajtás fokozatai szerint megtervezve jár, fut, ugrásokat végez magasba és távolba, célba dob, távolba hajít, csúszik, kúszik, mászik,.függésgyakorlatokat, szerugrásokat, talajtorna gyakorlatokat végez, labdával gurít, gyakorolja a feldobás-elkapást, átadást, labdavezetést, célba hajítást. - Futó-fogó játékokat, sorversenyt, váltóversenyt játszik, verseng. - Láb- és tartásjavító preventív tornában vesz részt, a mindennapi testnevelés keretein belül. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró. - Teljesítőképessége növekszik mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. - Cselekvőképessége gyors, mozgásban kitartó. - Fejlődik tér- és idő tájékozódó képessége. Megszereti és igényli a mozgást. - Ütemtartással jár, valamint irányváltoztatással, különböző kartartásokkal, fordulatokkal. - Természetes módon kötetlenül fut. Fut különböző tempóban, alakzatban, belegyorsítva. - Versenyt fut állórajtból 20-30 méter távolságba. - Megérti az egyszerű vezényszavakat. - Mozgástapaszta1ata növekszik az egyensúlyozásban, .ugrásban. - Távol és magasugrást végez néhány lépés nekifutással. - Mélyugrást és szerugrást végez. 37

- Dobásokat végez célba és távolba egykezes és kétkezes alsó és felső dobással különböző nagyságú és súlyú labdával (l kg-ig). - Természetes támaszgyakorlatokat végez különböző tornaszereken eszközök hordásával minden irányban. - Talicskázik combfogással. - Lajhármászást végez gerendán, kifeszített kötélen. - Leng, hintázik előre és hátra, szeren, mászókán, függésben lábmozgásokat végez. - Gurul a test hossztengelye körül, gurulóátfordulást végez. - Próbálkozik tarkóállással, a kézállással, guruló átfordulással hátra. - Zsugorkanyarulati átugrást végez, nyuszi ugrást haladással és leterpesztéssel végez. - Egyensúlyoz padmerevítő gerendán. - Labdát vezet különböző tempókban, irányváltoztatással, két vonal között, padon. Labdaátadást végez társának. . - 2, 4 és8 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat végez ütemtartással, változatos kézi szerekkel, eszközökkel és társaival. - Szerepes és utánzó futó játékokat, szabály és fogójátékokat játszik. - Egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszik az óvónő segítségévelés a szabályok pontos betartásával. 4. Óvodánk egyéb szolgáltatásai Az óvodában folyó speciális fejlesztés szakemberi: szülői igény alapján külön foglalkozások szervezését is fel kell vállalni, amelyhez biztosítani kell a megfelelő felkészültségű szakembert. Intézményünkben szülői igény alapján a területileg illetékes, bejegyzett egyház, hit és vallásoktatást szervez az óvodát látogató gyermekek életkori fejlettségi szintjén. A gyermekek hit és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A nagy- és középső csoportos korú gyermekek élhetnek az úszásoktatás és korcsolyázás lehetőségével.

5. Óvodánk kapcsolatai Óvodánk az elmúlt évek során a kapcsolataink rendszere minőségirányítási programban feltüntetett intézményekkel szoros kapcsolatot alakított ki. 5.1. Óvoda - család A kapcsolattartás feladatai - A kapcsolattartás legyen folyamatos, törekedjen az együttműködésre és a kölcsönös alkalmazkodásra. - A két fél közötti kapcsolat alapja legyen a tapintat, érezze a szülő az óvónő segítő szándékát, empátiáját. 38

- Közös programok segítsék a kapcsolat mélyülését. - A nyílt napok, közös ünnepek, szülői értekezletek, családlátogatások segítik a minél nagyobb betekintést az óvoda és a család életébe egyaránt. - Az óvónő minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az--együttműködés, a segítés legmegfelelőbb módját. - Mindig reálisan tájékoztassa a szülőket, tisztelve érzelmeiket. A kapcsolattartás elve - Az óvoda a családi nevelést kiegészítve, erősítve tudja betölteni nevelő szerepét, elismerve a család elsődleges szerepét. - A szülői szervezet ellátja a szülői képviseletet, amely működési feltételeit, feladatait, az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki. - A két fél közötti együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg. - Szükséges, hogy az óvoda minden dolgozója előítélettől mentesen tudjon közeledni minden családhoz. - A szülői szervezetbe azon szülőket érdemes bevonni, akik közvetlen kapcsolatot tudnak teremteni az óvónőkkel és szülőkkel egyaránt, partnerként tudnak együttműködni a célok elérése érdekében. 5.2. Fenntartó A kapcsolattartás feladatai - A fenntartó dönt a közoktatási intézmény gazdálkodásáról, átszervezéséről, az óvodába történő jelentkezések módjáról, a felvétel időpontjáról. - Meghatározza az óvoda költségvetését. - Gondoskodik az óvodavezető kinevezéséről. - Jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot és a helyi pedagógiai programot. - Biztosítja a program megvalósításához szükséges tárgyi, személyi, anyagi feltételeket. A kapcsolattartás elve A fenntartó feladata az intézmény folyamatos és zavartalan működésének biztosítása, biztosítja a szakmai autonómiát, a szakmai munkáról és az elkészített helyi pedagógiai programról, beválásának ellenőrzéséről, szakértők felkérésével tájékozódik. A kapcsolattartásban fontosak információ áramlás biztosítása, a kölcsönös tájékoztatás.

39

5.3. Óvoda . iskola A kapcsolattartás feladatai - Az óvónők és tanítónők közötti eszmecsere 1el1etőségének biztosítása. - Biztosítsa az óvónő a gyermek számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen az iskoláról egy-egy látogatás alkalmával. - Kísérje figyelemmel a gyermek iskolai beilleszkedését, saját nevelőmunkájának tapasztalatait adja át. A kapcsolattartás elve - A két intézmény kapcsolatát a kölcsönös nyitottság és bizalom, a pedagógusok együttműködése, nevelőpartneri viszony kialakítása, a nevelőmunka összehangolása jellemezze, amely elősegíti a gyermek zökkenőmentes, zavartalan iskolába lépését. 5.4. Óvoda - közművelődési intézmények A kapcsolattartás feladatai - Látogassanak el a könyvtárba, ahol az óvónő felkelti a gyermek érdeklődését a könyvek és, könyvtár iránt. - Nézzenek meg olyan kiállításokat a múzeumokban, amely felkelti a gyermek érdeklődését, életkoruknak megfelelő szinten. - Szervezzenek látogatást színházba, bábszínházba,ahol erkölcsi érzelme, esztétikai fogékonysága fejlődik, formálódik magatartásuk. A kapcsolattartás elve - A folyamatos együttműködés elősegíti a nevelési feladatok sokoldalú megoldását, melysorán a gyermek esztétikai élményhez jut, képessé válik a művészetek befogadására, jó alapot képez az általános műveltség kialakulásához.

5.5. Az óvodai nevelőmunkát és a családi nevelést segítő intézmények -

Nógrád Megyei Szakszolgálat és Pedagógiai intézet Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Szolgáltatók

40

A kapcsolattartás feladatai - Az óvoda vegye igénybe a nevelési tanácsadó szolgáltatását a problémás helyzetekben, bizonytalan iskolaérettség esetén. Rendszeresen látogassa a gyermeket orvos védőnő. - Logopédus mérje fel a gyermek beszédfejlettségét, a beszédhibás gyermeket külön foglalkozásokon fejlessze. - A testi betegségekkel küzdő gyermeket gyógytornász segítse a gyógyulásban. - Szponzorok támogatásával óvodai rendezvények, gyermekprogramok szervezése. A kapcsolattartás elve - Tartsák. szem előtt, kísérjék figyelemmel a gyermek fejlődését, fejlettségét, segítsék az esetleges elmaradások felismerését, majd korrekcióját. 6. Óvodánk szokás- és szabályrendszere A tanulás megtervezésére éves tervet készítünk, amelyet hetenkénti lebontásban rögzítünk a csoportnaplóban. A gondozás és közösségi élet megtervezése 3 havonként történik. 6.1. Hetirend - A heti rendben rögzítjük a foglalkozási területek időbeli eloszlását, tartalmi kereteit (kötött, kötetlen formák. - táblázat), ez elősegíti a folyamatosságot, rendszerességet a szokás és szabályrendszer kialakulását. - Összeállításánál figyelni kell arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek kezdeményezések, ötletek, javaslatok meghallgatására, kipróbálására, vagy közös megvitatására, összeállítása az óvodapedagógusok joga. - Összeállításakor meghatározó szempont az óvodapedagógus adott hétre tervezett feladatai

6.2. Napirend - A nevelés céltudatos megtervezését a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását szolgálja, amely elősegíti a helyes életritmus, szokásrendszer kialakítását. - A játék kapja a legtöbb időt a napirendben, mint legfontosabb tevékenység. - A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyermek számára, biztosítja a napirenden belül megvalósuló tevékenységek 41

végzésének zavartalanságát, de rugalmasan változtatható a körülmények, évszakok, váratlan események hatására. - Összeállításában az óvodapedagógus szakmai önállósága érvényesül, de ajánlott Játék és szabadidős tevékenység 5 óra Étkezés, pihenés 3 óra Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra Komplex foglalkozások naponta 30 perc a felsorolt tevékenységek időtartamának figyelembe véte1e a korcsoportok összetételétől függően. 6.3. Eszközeink helye, használata - Oktató, nevelő munkánk, s a gyermeki tevékenységet szolgáló eszközöket foglalkozási _ áganként rendszerezve helyezzük el a csoportszobákban, állandó, elérhető helyeken tartjuk, melyeket meghatározott helyeken használ a gyermek. - Az udvari tevékenységekhez szükséges felszereléseket a melléképület zárt helyiségében tároljuk. - Megkívánjuk az óvónőktől –és a gyermektől egyaránt az eszközök rendeltetésszerű használatát, annak megóvását, szükség esetén javítását.

6.4. Érintkezési szabályaink Óvónő-gyermekkapcsolat Az 1997. Évi XXXI. Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megfogalmazottak figyelembevétele kell, hogy érvényesüljön az óvónő - gyermek kapcsolatában: a gyermeki jogok tiszteletben tartása; szeretetteljes, elfogadó következetes magatartás; kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció; a szocializációt segítő óvónői modell szerep; a gyermek egyéni szükségleteit kielégítő, segítő óvónői szemlélet. Óvónő - szülő kapcsolat - Az egyenrangú nevelőtársi viszony, kapcsolatuk kölcsönhatása; - az őszinte, érdeklődő, bizalmon alapuló viszony, mely lehetővé teszi a szülő közvetlen véleménynyilvánítását; - a nevelési gyakorlat, követelmények összhangja; - előítéletektől mentes közeledés, nagyfokú tapintat; - a családi nevelés tiszteletben tartása, tapintatos befolyásolása, a családról szerzett információk etikus kezelése (családlátogatás, szülői értekezlet, egyéni beszélgetés); - a szülő igénye szerint a beszoktatás ideje alatt jelen lehet, nyíltnapon vehessen részt. 42

Gyermek - szülő viszonyának jellemzői - Gyermekével együttműködve, emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartva gondozza, nevelje, gyermeke testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését biztosítsa; - a szülő elfogadó, őszinte, megértő szeretettel forduljon gyermeke felé, kísérje folyamatosan figyelemmel fejlődését; - a gyermek bizalommal forduljon szülei felé, személyévei kapcsolatos érzéseit, élményeit félelem nélkül mondja el; - kapcsolatuk során ismerje fel a szülők róla való gondoskodásának jelentőségét, ennek hatására alakuljon ki benne a szülei iránt szeretet, tisztelet; - az óvodában kialakított szokásokat a szülő igyekezzen otthon is gyermekével betartatni. Óvónő - dajka kapcsolata - Az óvodai élet teljességében közreműködik, az óvodapedagógus munkáját tevékenyen segíti; - az óvónővel konzultálva vesz részt a gyermek gondozásában; - viselkedésével ő is modellként szolgál a gyermek számára. Dajka - szülő kapcsolata - Csak a gyermek gondozásával kapcsolatos információkról tájékoztathatja a szülőket; - jelzi az óvónő felé, ha szakmai kérdésekben érdeklődik a szülő; - munkája során figyelembe veszi a szülő gondozással kapcsolatos igényeit, kéréseit; - őszinte, bizalmon alapuló viszony. 6.5. Eseménytervünk - Programtervünk Helyi óvodai nevelési programunkban megfogalmazottakat konkrétan az éves munkaterv tartalmazza. Óvodapedagógusaink ezeket a terveket havonta tervezik, mely események, illetve programok az óvoda egészére vonatkoznak. 6.6. Ünnepeink Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a gyermeki személyiség fejlesztésére - a pozitív életérzés elmélyítésére. Az ünnepek kiemelik az ünnepély résztvevőit a hétköznapokból, és ez által nagyobb aktivitásra ösztönzi őket. Ünnepeink: Az óvodai élet hagyományos ünnepei Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek Időszakos ünnepek, melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak. Jeles napok megünneplése: 43

Madarak, Fák napja Föld napja Állatok világnapja Víz Világnapja Környezetvédelmi Világnap 6.7. Eseményeink Olyan óvodai programokat tartalmaznak, amelyek előre nem tervezhetők ugyan, de a gyermek óvodai életét színesítik, gazdagítják. Ide tartoznak .az esetenként megtartott mese - Mozi előadások, bábszínházi előadások megtekintése, valamint más együttesek műsorán való részvétel, ezen kívül a népi hagyományok köréből ismert „jeles napok”, sportnap. 6.8. Kirándulásaink Az egészséges életmód és természetszeretetre nevelés jegyében szervezünk alkalmankénti, valamint tervszerű, az óvodai közösség egészét érintő kirándulásokat. Az alkalmankénti kirándulások a környezet tevékeny megismerésével kapcsolatosan szervezettek. 6.9. Sport programjaink E tevékenységünk leginkább a gyermeknapi tevékenységek keretében szerveződik. A sporttevékenységek bővítését szükségesnek érezzük. 6.10. Óvodánk és a család közös programjai Az óvoda nyitottabbá tétele érdekében a hagyományos ünnepeinket a szülőkkel közösen szervezzük meg, építve aktív részvételükre. E kapcsolat szorosabbá tételét segítik elő a munkadélutánok. Kirándulásainkat a szülő és a gyermek együttes részvételével valósítjuk meg annak érdekében, hogy az óvoda és a család kapcsolata a kölcsönös tisztelet jegyében elmélyüljön. Hagyományt szeretnénk teremteni az évente egyszeri alkalommal megszervezett szülő - gyermek - óvónő részvételével megtartott sportnappal. A farsangi bál már hosszú évek óta családi programként kerül megrendezésre. 7. Az óvodai élet megszervezése Az óvoda nyitva tartása a fenntartó és a szülők igénye alapján szerveződik. A 10 órás nyitva tartás feltétele a csoportonkénti két okleveles óvodapedagógus. Az óvodapedagógusok heti váltott műszakban dolgoznak, az átfedési idő napi 3 óra. A gyermek folyamatos tevékenykedtetése, a kooperáció és kommunikáció általi fejlesztése igényli az óvodapedagógusok állandó jelenlétét.

44

Az egészségvédő és természetszeretetre, környezetvédelemre nevelő programunk speciális feladatainak teljesítése szükségessé teszik az óvodapedagógusok egyidejű jelenlétét. Egy fő szakképzett dajka látja el a csoporttal járó teendőket, mely kiterjed az óvoda, a csoport rendjének, tisztaságának, balesetmentes környezetének biztosítására. Az óvoda külső-belső állagmegóvásának és udvarának karbantartási munkáinak ellátása: A fenntartó által kijelölt dolgozók végzik közhasznú munkavégzés címén. Az óvodai alapellátást biztosító és speciális fejlesztést ellátó külső és belső szakemberek: Belső feladatok ellátására: logopédus, fejlesztőpedagógus, Külső feladatok ellátására: orvos, védőnő, úszóoktató, hitoktató 8. A gyermek tanulásának tervezése A tanulásunk tervezése egész évre készül, melyek alapja az évszakok változásai és az ünnepek. Az éves tervet átfogó havi lebontásban készítjük el, melyet konkrét heti tervezésben írunk le, ami segíti az azonnali korrigálást, biztosítva a reagálás lehetőségét. A heti ütemterv magába foglalja az óvónő munkájának teljes vázát, melyben megjeleníti a tevékenységek anyagát, feladatát, a komplex foglalkozások témáját, a csoport és gyermek fejlettségét és a spontán megnyilvánuló gyermeki ötleteket.

A tanulás tervezésének feladatai: Biztosítsa a gyermek számára az egyéni ütemben való fejlesztést a különböző területeken. Biztosítsa a gyermektől származó ötletek megvalósítását, vegye figyelembe az egyéni és csoportos élmények hatását. Tegye lehetővé, hogy az előre megtervezett anyag megvalósítása után bekerüljenek az írásos anyagba a gyermeki ötletek, javaslatok:. Biztosítsa a gyermek számára a kötött tanulmányi sétákat (piac, vasútállomás, tűzoltóság, múzeum stb.), amelyeket a tervezésben rögzít. Tegye lehetővé egy célszerű ötlettár összeállítását, konkrét ötletekkel. Gyűjtse össze a lehetséges tevékenységeket, állítsa össze a szükséges szakmai anyagokat és eszközöket. A tanulás tervezésének elvei: Az óvónő gondolja át a nevelés egészét a helyi lehetőségek és viszonyok ismeretében, építve a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira. Tudatosan, átgondoltan készítse el a tervet, vegye számításba az egyes gyermek fejlődési ütemét, a fejlődés dinamikáját. 45

Érvényesítse a tervezés során a komplexitás elvét, a témaköröket több nézőpontból, sokoldalúan közelítse meg tevékenykedtetés és tapasztalatszerzés segítségével. Törekedjen egy ötlettár összeállítására, amelyet évenként újít, kibővít figyelembe véve a gyermek életkorát, fejlettségi szintjét. Tartsa szem előtt a gyermeki ötleteket, amelyeket a későbbiekben épít be a tervezésbe. Vegye figyelembe a családból hozott ismereteket, szokásokat, élményeket, azok gyermekre gyakorolt hatását, amely összefüggésben áll a gyermek testi és pszichés fejlődésével. 9. A gyermekkel kapcsolatos információk, adatok rögzítési gyakorlata 1. Pedagógiai adatok: - szociokulturális háttér jellemzői, első családlátogatás, beszoktatás, családban bekövetkezett változás - korai fejlődésre vonatkozó adatok (anamnézis) - aktuális fejlettség (mozgás, értelmi és szociális fejlettség) - egyéni bánásmódhoz szükséges eljárások - fejlődés állomásainak regisztrálása konkrét események szerint értékelő visszajelzés - kapcsolat a családdal (családlátogatás, szülői értekezlet - kapcsolattartás és együttműködés feladatai) 2. Pszichológus adatai 3. Egyéb, speciális szakemberek anyagai 10. Tárgyi feltételek Az óvodák épülete, udvara adott. A kerítés felújítása javítása jelenleg folyik. Az udvaron nincs betonozott terület. Kerti bútorok beszerzése szükséges. Berendezési tárgyaink állapota elfogadható, az elhaszná1ódottak folyamatos cserére szorulnak. - A konyhai edények egy része elhasználódott, folyamatos cserére szorul. - Az óvoda fedett terasszal rendelkezik. -

A program megvalósításához szükség lenne: - nyitott polcrendszer - a mindennapi életben használatos eszközök - barkácsoló eszközök: ollók, kések, széles ecsetek, nagyítók, tálak, tálcák, terítő, dobozok, kosarak - könyvek: mesés, verses, - ismeretterjesztő társadalmi - természeti kiadványok - tornaszerek: labdák, karikák, hengerek, kötelek, - játékszerek beszerzésére.

46

11. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk Az értékelés a tevékenységformáknál kidolgozott "a fejlődés várható jellemzői" valamint az iskolába lépő gyermekek vizsgálata alapján történik. Vizsgálatunk kiterjed: I. Nevelőtestületre 1. Írásos dokumentumok ellenőrzése. - Célja a szakmai munka feltárása, fejlesztése 2. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése, nevelőmunka feltételének ellenőrzése - tárgyi környezet - szakszerűség minden területen - pedagógiai gyakorlat ellenőrzése Mindenkor a módszertani szabadság tiszteletben tartásával. Ellenőrzésre jogosult: óvodavezető Ellenőrzés kiterjed: - elméleti törvényszerűségek gyakorlati alkalmazása, vizsgálata - nevelőtestület felkészültsége, a helyi óvodai program ismerete, pedagógiai beállítottsága - az óvoda és a család kapcsolata szokásai, tartalmai, formailag megegyeznek-e a szülők igényeivel, a szülők helyi programismerete - önelemzés: célja önmagunk vizsgálata, pedagógiai nézeteink gyakorlati megvalósítás összetevése a program által kitűzött célokkal, feladatokkal, tevékenységekkel, módszerekkel. Önművelődésünk hatása beépülése a nevelőmunkába. 12. Gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése A nevelőmunka hatékonyságának ellenőrzése, értékelése a gyermek fejlődésére vonatkozóan. Résztvevők: Időkeretei:

óvodavezető, nevelőtestület tagjai óvodába lépéstől iskolás korig, folyamatos szintbeméréssel.

A gyerekek személyes anyagát három éves folyamatban évenként egy alkalommal a tanév végén elemezzük, új tanév elején átnézzük.

47

A pedagógiai vizsgálati módszereik, technikái Beszélgetés Megfigyelés Célja: a gyermek mindennapi életében Jellegzetes viselkedésmódjának, kapcsolatainak, tevékenységeinek kommunikációs megnyilatkozásának megfigyelése. Megfigyelés fő területe: mozgásfejlettség, testséma, téri tájékozódás, térbeli mozgás, értelmi fejlettség, finom motoros koordináció fejlettsége, nyelvi kifejező képesség, gyermek szociális fejlettsége, érdeklődési kör, gondolkodás. Célia: a gyermek fejlődési jellemzőinek, változásának vizsgálata, egyéni fejlődésük felmérése, a folyamat nyomon követése, mindez természetes helyzetben alkalmazott megfigyelésen alapulva. Egyéb vizsgálati eljárások: feladatlap, munkalap Célia: egyéni teljesítmények .mérése .adott témakörben, megértés, gyakorlás, rendszerezés elősegítésére irányul. Milyen eredményt figyelhetünk mega gyakorlatban programunk alkalmazásában? A gyermek fejlődési mutatóiban jelentkező eredmények tevékenységei, szociális viselkedése, alkalmazkodása az óvoda életrendjéhez, aktivitása, felnőttekhez való viszonya. Mennyiben fokozza a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját? Óvoda képe beszélgetések során, óvónő szülők kapcsolata, szülők visszaje1zésén keresztül. 13. A Helyi Program ellenőrzése, értékelése A választott pedagógiai tapasztalatok gyűjtése.

keretprogram

használhatóságának

ellenőrzése

Időkerete: az első nevelési év folyamán tervezési, elemzési értékelési tapasztalatok számbavétele, második – harmadik év dokumentumok elemzése Önelemzés célja: nevelési eredményeink figyelemmel kísérése, esetleges új stratégiák kidolgozása, belső erőforrások, emberi tényezők elemzése. Feltételek vizsgálata: Célja: annak elemzése, hogy a környezeti feltételek megfelelnek-e a helyi óvodai programnak, kapcsolatban állnak, megfelel-e a nevelési célok megvalósításának. Módszerei: megfigyelés, tájékozódás A tárgyi foglalkozás eszközei megfelelnek-e a célok elérésnek. Az óvodánk önértékelése - Én képe Az önértékeléshez szükséges elemek tartalma: az óvodavezetés,az intézményi célkitűzések és stratégia, humán erőforrás, gazdálkodás, források felhasználása, az értékteremtő folyamat, az óvodát igénybevevők elégedettsége, az óvoda dolgozóinak elégedettsége, részvétel .a település életében, a tervezetthez viszonyított eredmények. 48

14. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok óvodában 11.§ (1) "A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésévei, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik." Az óvodánkban a gyermekvédelmi munkát a két óvodapedagógus közösen látja el. Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja, feladatai: - A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége sebben óvodánk kiegészítő szerepet játszik.

Gyermekvédelmi programunk tartalma Gyermekvédelmi alapjai: 1. Hátrányos helyzetű gyermek - Alapvető szükséglete kielégítéseik lehetőségük korlátozott. - Családja szűkebb társadalmi környezet az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat. - Normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült. Segítése Támogatással, sikerélményhez juttatással, lehetőség szerint társadalmi integrációval (programokba, rendezvényekbe való bevonással). 2. Veszélyeztetett gyermek - Testi, lelki értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy gondozó környezet nem biztosítja, - Hátrányos helyzet legsúlyosabb esete Segítése Szakemberek által nyújtott támogatás, fejlődési lehetőségek javítása, anyagi segítség, meleg érzelmi légkör biztosítása.

49

Feladataink - A gyermek a nevelőtől nagyobb figyelmet kapjon. - Szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatások, közösségi életbe bevonása. - A család és nevelő jó, bizalmas kapcsolatának megteremtése, hogy a szülő és a nevelő is elmondhassa az észlelt problémákat. - Meg kell győzni a szülőt a helytelen nevelési módszerérő1. - Támogatásokról felvilágosítást adni, segíteni. - Szükség esetén a gyermeket az egyéni bánásmódban részesíteni. A gyermekvédelem elsődlegesen meghatározó szerepe a prevenció. A jelentősége: biztosítja a gyermek testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, megteremti a lehetőséget a nem megfelelő családi környezetben élő gyermekeket veszélyeztető okok, ill. ezekből eredő káros hatások megszüntetését. A veszélyeztető tényezők ritkán jelentkeznek, váratlan és súlyos formában ezért van jelentősége a kellő időben történő beavatkozásnak. Legfontosabb feladatunk a felderítés, jelzés, nyilvántartás. Óvodánk érdeke a folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, szülők felé tanácsok, javaslatok adása nem bántó és sértő módon. - Minden tanév kezdetén felmérjük gyermekeink családi helyzetét, megvizsgáljuk az egészségügyi vagy szociális veszélyeztetettség okait. - Nyilvántartásba vesszük az intézménybe járó hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekeket. - Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatal szociális előadójával, valamint a Nevelési Tanácsadóval. - Közreműködünk a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésében. - Tájékoztatást nyújtunk arról, kit lehet megkeresni gyermekvédelmi problémákkal kapcsolatban. - Felvilágosítást adunk az igénybe vehető segélyekről, térítési díjkedvezményről. Gyermekvédelmi felelős egyéb feladatai -

Gyermekvédelmi továbbképzéseken való részvétel, Szükség esetén családlátogatás a csoportos óvónőkkel, Nyilvántartásba vett gyermekek egyéni fejlődésének értékelése, Óvodás gyermekeink gyermekvédelmi szempontból való nyilvántartása, A tanköteles korú gyermekek felkutatása.

A kapcsolattartás formái - Családlátogatás - Szülői értekezlet - Egyéni elbeszélgetések - logopédussal, - gyermekorvossal - védőnőkkel - az iskola gyermekvédelmi felelősével 50