A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai parciális egyensúlyi modellkeretben

MKE éves konferencia

A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai eszköztár vizsgálata parciális egyensúlyi modellkeretben Németh Petra

Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferencia 2011. október 27.

1

A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai eszköztár vizsgálata általános egyensúlyi modellkeretben

Abstract

A tanulmány célja, hogy felhívja a …gyelmet a magyar családpolitikai eszköztár összehangolatlanságára. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon az egyik legalacsonyabb az anyák munkaer½opiaci jelenléte, melynek legf½obb hátráltatója a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények hiánya, illetve a magas és hosszú ideig folyósított pénzbeli támogatások értéke. A tanulmány f½o motivációja, hogy olyan irányú ajánlásokat tegyen a rendszer átalakítására vonatkozóan, mellyel hatékonyabban tudjuk ösztönözni a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra történ½o visszatérését és és növelni tudjuk a foglalkoztatást. A vizsgálat alapjául egy dinamikus, parciális egyensúlyi modell szolgál, melyen keresztül vizsgálhatóvá válik a családpolitikai eszközök hatásossága, illetve az állami szerepvállalás aggregált szint½u hatása.

Németh Petra Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia tanszék Közgazdaságtani Doktori Iskola [email protected]

2

1.

Bevezet½o

Aggregált szinten a munkaer½opiaci aktivitás emelése lenne kívánatos Magyarországon. Az aktivitási rátában mutatott lemaradásunk jelent½os mértékben a szül½oképes korú n½ok munkapiactól való hosszú ideig tartó távolmaradásának is köszönhet½o. Makrogazdaságilag indokolt lenne tehát ezen változtatni, mellyel várhatóan növelhet½o a társadalmi jólét és a GDP értéke is. A tanulmány a magyar családpolitikai eszköztárt veszi gorcs½o alá abból a szempontból, hogy mennyiben játszik közre a kisgyermekes anyák nemzetközi szinten is igen alacsony munkaer½okínálatában. Az elmélet illetve az adatok ismeretében az a sejtésünk, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények hiánya, illetve a magas és hosszú ideig folyósított pénzbeli támogatások értéke er½osen visszaveti az anyák foglalkoztatását. Az állami szerepvállalás feladata tehát többek között az is, hogy az intézkedések által csökkentse a gyermekvállalás alternatíva költségét és ezáltal mérsékelje a munka és a gyermek között fennálló feszültséget a családok számára. F½o motivációnk, hogy megfelel½o irányú és mérték½u ajánlásokat tegyünk a rendszer átalakítására vonatkozóan. A vizsgálat alapjául egy dinamikus, parciális egyensúlyi modell szolgál, melyen keresztül vizsgálhatóvá válik a családpolitikai eszközök hatásossága, illetve a gazdaságra gyakorolt komplex hatásmechanizmus. Az eredményeket el½orevetítve azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra való visszatérését állami eszközökkel a legjobban akkor tudjuk el½osegíteni, ha a közvetlenül elkölthet½o gyermekek után járó állami támogatások mértékét visszafogjuk. A tanulmány felépítése a következ½o. Els½oként a kisgyermekes anyák munkaer½opiaci helyzetének és a gyermekellátó intézmények bemutatására kerül sor, illetve összevetjük a magyarországi helyzetet a nemzetközi gyakorlattal. A következ½o fejezet ismerteti a makromodelleket alkalmazó külföldi szakirodalmat a család közgazdaságtana témakörben. Ezután a modell és az eredmények ismertetése kerül bemutatásra. Zárásként a kutatás további lehetséges irányait vázoljuk fel.

2.

A kisgyermekes anyák munkaer½opiaci helyzete Magyarországon

Az EU 15 országainak átlagához viszonyítva Magyarország megközelít½oleg 10 százalékpontos lemaradást mutatott az aktivitási rátában 2007-ben. A különbség legnagyobb hányadát, 3,56 százalékpontot, a szül½oképes korú n½ok munkapiaci aktivitásban mutatott lemaradása okozta. (Kátay 2009 11. old.) Ha külön csak a n½ok aktivitását viszonyítjuk az EU 15 országainak átlagához, akkor ebben az esetben a teljes 8,3 százalékpontos eltérésb½ol 6,4 százalékpont a 15-39 éves korosztálynak tudható be. Ezek alapján természetesen nem jelenthet½o ki, hogy a 15-39 éves korú n½ok aktivitása a fennálló szociális rendszer miatt alacsony, az megállapítható viszont, hogy a 40-54 éves korosztály esetében már mutatunk lemaradást. (Kátay 2009 13. old.) Ebb½ol következ½oen a n½ok foglalkoztatási rátája is igen alacsony Magyarországon. A harmadik életévét betölt½o legkisebb gyermek esetében az anyák 14 %-a dolgozott 2007-ben, míg a negyedik életév betöltése után 45 % volt ez az arány (Bálint-Köll½o 2007 56.o.). 2009-ben a kétgyermekes anyák foglalkoztatási rátája az EU 27 országai között a második legalacsonyabb szintet mutatta nálunk (1. ábra). Nemzetközi összehasonlításban a magyar n½ok hosszú id½ot töltenek otthon a gyermekükkel, az esetek túlnyomó többségében teljesen kihasználják az erre rendelkezésre álló hároméves támogatott id½oszakot. Az ehhez kapcsolódó …zetett szabadságolás rendszere ezt lehet½ové is teszi. (Blaskó 2009)

3

1.ábra: 20-49 éves anyák foglalkoztatási rátája a gyermekek száma szerint, %, EU 27, 2009 (Forrás: Eurostat-LFS)

Gyermekszületés után az otthon töltött id½o haszna (gyereknevelés, öröm, anyagi megtakarítás, támogatások nagysága és hossza) meghaladja a munkavállalásból származó várható haszon nagyságát (bér-munkavállalás költségei, emberit½okenyereség, egyéb el½onyök). Emiatt mindenhol természetes folyamat, hogy a szülés után hosszabb-rövidebb id½ot otthon tölt az anya gyermekével. Magyarországon azonban a relatíve b½okez½u gyermektámogatási rendszer (az EU 27 országai között 2008-ban a GDP arányos támogatások szintjében igen el½okel½o helyet foglaltunk el, 2. ábra) id½oben kitolja azt a pontot, ahol az anyának újra érdemes visszatérnie a munkaer½opiacra. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a munkából való hosszú kimaradás jelent½os emberit½okeveszteséggel jár. Nálunk két gyermek esetén átlagosan 5,3 évet van távol az anya a munkaer½opiactól (Bálint-Köll½o 2007 66.o.). A munkavállalás összességében tehát csak akkor lesz ki…zet½od½o, ha az abból származó nyereség meghaladja a költségeket. A tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk mely intézkedések milyen mértékben ösztönzik és melyek hátráltatják a kisgyermekes anyák munkába állását Magyarországon. Az empíria alapján azt tapasztaljuk, hogy általánosságban a …zetett szül½oi szabadság pozitívan hat a n½oi munkavállalásra egy bizonyos mértékig, hiszen biztosított a gyermekszülés el½otti munkahelyre való visszatérés. A túl hosszú szabadság viszont már visszavetheti azt, azaz a szabadság és a n½oi aktivitás között fordított U alakú kapcsolat …gyelhet½o meg (Surányi, Danis 2009 12. old.). A direkt közvetlenül elkölthet½o, gyermekek után járó pénzbeli támogatások viszont pozitívan hatnak a család jövedelmére (jövedelmi hatás), és emiatt csökkentik a munkaer½okínálatot. Ezzel szemben az adókedvezmény pozitívan hat a jövedelemre is és a munkaer½o kínálatára is. (Surányi, Danis 2009, 13. old.)

4

2.ábra: Családi pótlék, gyermekek után járó támogatások mértéke a GDP százalékában, EU 27, 2000, 2008 (Forrás: Eurostat)

A kormányzat a részmunkaid½os állások ösztönzésével illetve a rugalmas munkahét támogatásával segítheti el½o leginkább az anyák visszatérését a munkaer½opiacra. Jelenleg azonban még mindig nagyon alacsony a részmunkaid½os foglalkoztatottság Magyarországon: a 15-39 éves n½ok körében 2009-ben 7 százalék volt az Eurostat adatai alapján (Eurostat-LFS). Ezért jellemz½oen nálunk az egykeres½os családmodell érvényesül a legkisebb gyermek három éves koráig (2007-ben a családok 78 százalékára ez volt jellemz½o, 3. ábra). Számos európai országban (Hollandia, Anglia, Ausztria, Németország, Belgium, Svédország) viszont körülbelül azonos arányt tesz ki a kisgyermekes családok körében az egykeres½os, kétkeres½os, és az egyik szül½o teljes, míg a másik részmunkaid½oben foglalkoztatott háztartási típus (3. ábra).

5

3.ábra: A 0-2 éves gyermeket nevel½o családok foglalkoztatottság szerinti megoszlása (%), OECD, 2007 (Forrás: OECD Family Database, LMF2.2)

Kevés a rugalmas munkaid½o-kedvezményt biztosító intézkedés is. Magyarországon példaként az anya és az apa által is igénybe vehet½o táppénz rendszerét tudjuk megemlíteni (Blaskó 2009). Del Boca és társai (2007) továbbá arra a ténymegállapításra jutottak, hogy a munkaer½opiaci intézkedések els½osorban a magasabb végzettség½u anyák aktivitását ösztönzik és kevésbbé gyakorolnak hatást az alacsonyabb iskolázottságúak foglalkoztatottságára. Az állami szerepvállalás feladata tehát az, hogy az intézkedések által csökkentse a gyermekvállalás alternatíva költségét és ezáltal mérsékelje a munka és a gyermek között fennálló feszültséget a családok számára.

3.

A gyermekellátó intézmények szerepe

A gyermek felügyeletének megoldása a legfontosabb szempont a kisgyermekes anyák számára az újbóli munkavállalás latolgatása során. A fejlett országok legtöbbje biztosít a gyermekek számára államilag …nanszírozott bölcs½odei illetve óvodai ellátást. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a gyermekek elhelyezése újabb költségeket ró a dolgozni vágyó anyára. Felmerül egy átváltás a költségtényez½ok között: vagy tovább marad otthon az édesanya a gyermekével, és hosszabb ideig igénybe veszi az állami segélyt, vagy felügyel½ore bízza a gyermeket és visszatér a munkaer½opiacra. Az alaphipotézis tehát az, hogy pozitívan hat az anyák munkaer½opiaci visszatérésére, ha a gyermek felügyelete alacsony költséggel jár illetve széles kör½u elhelyezési lehet½oségek állnak rendelkezésre. Del Boca és társai. (2007) a gyermekellátási lehet½oségek, a szül½oi szabadság és a családi pótlék, valamint a munkaer½opiac rugalmasságának szerepét modellezték mikro adatok alapján (a felhasznált adatbázis a European Community Household Panel volt). A végzett vizsgálatokat az anyák iskolai végzettsége szerint is di¤erenciálták. Eredményeik azt mutatták ki, hogy a gyermek-felügyeleti lehet½oségeknek és a szabad-

6

ság hosszának is er½osebb hatása van az alacsonyabb végzettség½u anyák aktivitási rátájára, mint a fels½ofokú végzettséggel rendelkez½okére. Scharle (2007) a közép-kelet-európai ország esetében hasonló eredményre jutott: a bölcs½odei ellátó rendszer els½osorban az alacsony iskolázottságú anyák aktivitását segíti el½o, míg a pénzbeli támogatások növelése épp visszafogja azt. A magasabb végzettség½uek más attit½udöket mutatnak, esetükben mind a támogatások mind pedig a gyermekelhelyezés kevésbé befolyásolja a munkaer½opiaci részvételt.

4.ábra: A három évesnél kisebb beiratott gyermekek a bölcs½odés korúak arányában (%), OECD, 2008 (Forrás: OECD Family Database, PF3.2)

Magyarországon a háromévesnél …atalabb gyermekek számára a bölcs½odék jelentik az els½odleges intézményes ellátási formát. Problémát jelent viszont, hogy a rendszerváltás óta alig növekedett az államilag …nanszírozott helyek száma. Az elmúlt 10 évben a bölcs½odék mindvégig magasabb létszámmal m½uködtek, mint az eredetileg meghirdetett fér½ohelyek száma volt. A bölcs½odék túlterheltségét jól tükrözi, hogy 2009-ban például 18,75 százalékkal haladta meg a beíratott gyermekek száma az eredeti keretlétszámot, és a bölcs½odés korúak mindösszesen 12 százaléka kapott helyet valamely intézményben (KSH adatai alapján). Ez messze elmarad az OECD országaiban mért átlagosan 30 százalékos beiratkozástól (4. ábra). Hazánkban jellemz½oen a kétéves kor betöltése után veszik igénybe a szül½ok a bölcs½odei szolgáltatást, majd hároméves kortól kötelez½oen óvodába kell íratni a gyermekeket. 2008-ban az OECD országokkal összehasonlítva a 3-5 éves korcsoport 87,1 százaléka járt óvodába, mely nemzetközi összehasonlításban jónak mondható (Blaskó 2009). Összességében a GDP százalékában mérve alacsony a gyermekellátásra fordított állami kiadások mértéke az EU 27 országaihoz mérten (2008-ban Magyarországon 0,11 százalék volt, 5. ábra).

7

5.ábra: Gyermekellátásra fordított állami kiadások mértéke a GDP százalékában, EU 27, 2000, 2008 (Forrás: Eurostat)

A gyermekgondozást közgazdaságilag nem csak azért indokolt állami kézbe helyezni, hogy az anyák el½obb vissza tudjanak térni a munka világába, hanem azért is, mert felmerülhet az erkölcsi kockázat vagy a kontraszelekció veszélye. A szül½ok nem képesek beszerezni az összes információt a bölcs½odék min½oségér½ol, nem tudják ellen½orizni azt, magánbölcs½odék esetén csak az ár alapján tudnak tájékozódni. Pont a jó min½oség½u szolgáltatások szorulhatnak ki a piacról, a választott gyermekgondozás min½osége végül alacsonyabb lesz, mint a társadalmi optimum. (Surányi, Danis 2009 45. old.)

4.

Irodalom összefoglaló

A család közgazdaságtana témakörben számos a 2000-es években íródott tanulmányt olvashatunk, melyek kalibrált modellek segítségével adnak választ a családokat érint½o kérdésekre. Az irodalomban ismert az általunk is alkalmazott parciális egyensúlyi modellkeret, mely els½osorban a háztartás viselkedésével foglalkozik, eltekint viszont a t½okefelhalmozástól és a t½okepiacoktól, vagy a kormányzat költségvetési korlátjától. Kiemelhetjük Caucutt, Guner és Knowles (2002) vagy Greenwood, Guner és Knowles (2003) munkáját ebb½ol a csoportból, akik a gazdaságpolitikai szerepvállalás termékenységre, házasságra, munkavállalásra és képzettségre gyakorolt hatását modellezték többek között. Da Rocha és Fuster (2006) egy OLG (együttél½o nemzedékek) modelltípust írtak fel, melyben a n½ok gyermekvállalását és munkaer½opiaci döntéseit szimulálták. Munkájukban sikerült visszaadni az OECD országok körében meg…gyelhet½o pozitív korrelációt a termékenység és a foglalkoztatottság között. Általános egyensúlyi modellkeretet alkalmazott viszont Conesa (2000), aki a generációk közötti termékenységbeli különbségekre fókuszált. Eredményként magyarázatot adott a gyermekvállalás halasztására, illetve arra, hogy a magasabb végzettség½uek miért vállalnak kevesebb gyermeket. Doepke és szerz½otársai (2008) szintén általános egyensúlyi OLG modellt használtak, központi kérdésük pedig az volt, hogy mi okozta a második világháború utáni alacsony n½oi foglalkoztatást illetve a magas születésszámot Amerikában, azaz 8

"reprodukálták" a baby boom generáció létrejöttét. Minden korosztályt egy reprezentatív háztartással szimbolizáltak, akik egyszerre döntenek a gyermek születésér½ol és a munkakínálatukról. Az említett két tanulmány mindegyike hanyagolja azonban az állami döntéshozatalt. A jelen tanulmány szempontjából Fehr és Ujhelyiova (2011) cikke játszik fontos szerepet. Bár OLG modellükben mind a termékenység mind pedig a munkakínálat endogén (esetünkben csak a második az), illetve általános egyensúlyt feltételeztek (mi parciális modellt írunk fel), a kérdésfeltevés egybevág: mi a kapcsolat a gazdaságpolitika és a háztartások munkakínálati és gyermekvállalási döntése között. Szimuláció segítségével arra a válaszra jutottak, hogy azok a támogatások, melyek javítják a család költségvetését, pozitívan hatnak a termékenységre, de negatívan a munkavállalásra. A személyi adók bevezetése viszont ellentétes hatást ér el. Létezik azonban olyan kombináció, mely a család jövedelmét nem növeli, mégis egyszerre tudja növelni mindkét vizsgált változó értékét.

5.

A modellgazdaság

A modell segítségével dinamikus környezetben vizsgáljuk meg, hogy a családpolitikai eszköztár hogyan befolyásolja a kisgyermekes családok, els½osorban az anyák munkaer½opiaci részvételét. A probléma illusztrálására egy parciális egyensúlyelméleti modellkeretet vesszük alapul. Zárt gazdaságot feltételezünk, azaz csak a hazai gazdasági szerepl½ok állnak kapcsolatban egymással. A modell egyensúlya heterogén szerepl½ok döntése és interakciója során alakul ki. A heterogenitás abból fakad, hogy vannak egyéni reprezentatív döntéshozók, és vannak családban él½ok. A végtelen id½ohorizonton haszonmaximalizáló szerepl½oknek arról kell dönteniük, hogy mennyit fogyasztanak és mennyit dolgoznak, a család esetében pedig még szerepet játszik a gyerekneveléssel töltött id½o is. A modellben központi szerepet kap az anya döntési helyzete. A probléma leírásához mindvégig a költséghaszon elemzés technikáját alkalmazzuk, azaz az anyának azt kell mérlegelnie, hogy mennyi haszonnal jár számára a gyermeknevelés és mennyi haszonnal a munkavállalás. Blaskó (2010) az alábbi tényez½oket veszi …gyelembe a munka vs. család döntési szituációban. A munkavállalás hasznosságára pozitívan hat a munkabér, negatívan a gyermekelhelyezés költsége és az ingázás költsége, az anya jóléte pedig pozitívan és negatívan is befolyásolhat. Az otthonmaradás hasznosságát viszont növeli a gyermektámogatás nagysága, a háztartási munka értéke, de kollektíve nem eldönthet½o, hogy az anyai szabadid½o illetve az anyai gondoskodásból származó jólét pozitívan ösztönzi-e a gyermeknevelést. A modellben ezekhez képest a következ½o elemeket építettük be (+: pozitív hatás, -: negatív hatás): A munkavállalás hasznossága: – munkabér (+) – képességek javulása (+) – anyai jólét (-) Gyermeknevelésb½ol származó hasznosság: – gyermektámogatás mértéke (+) – képességek amortizálódása (-) – anyai gondoskodáshoz társított hasznosság (+)

9

5.1.

A fogyasztók viselkedése

A modellben két különböz½o típusú gazdasági döntéshozót különböztetünk meg. Az egyéni döntéshozók jellemz½oje, hogy egyedül élnek és döntenek a fogyasztás-szabadid½o terében és az egyéni hasznukat maximalizálják a korlátok mellett. A másik gazdasági egység a modellben a család. A családban együtt él az apa, az anya és a gyermekeik, ezért ½ok közösen hozzák meg a döntéseiket. A társadalom reprezentatív döntéshozókból áll, akik végtelen id½ohorizonton optimalizálnak. Emögött az az indoklás húzódik meg, hogy mindig lesz a társadalomnak egy olyan szegmense (például a 25-35 éves korosztály), mely kisgyermekes családokból illetve egyéni munkavállalókból áll, és akik a modellben leírt problémával szembesülnek. Az egyéni döntéshozó hasznossága a fogyasztástól és a szabadid½o nagyságától függ. Jövedelmet a munkája után kap, melyb½ol adóznia kell, illetve minden id½oszakban megkapja az el½oz½o id½oszaki megtakarításait kamatostul. Ezt kell szétosztania fogyasztásra és megtakarításra úgy, hogy számára a legoptimálisabb legyen. U=

1 X

1

1

(cst ) 1

t 1

t=1

+

(lts ) 1

!

! max ct ;lt

A hasznosságfüggvényben cst jelöli az egyéni döntéshozó ((a fels½o indexben _s utal rá)) fogyasztását, lts a szabadid½o nagyságát, pedig a türelmetlenségi paramétert. Két korláttal szembesül a döntése során, egyrészt a költségvetési korláttal, másrészt az id½okorláttal. A rendelkezésre álló id½o nagyságát 1-re normáljuk mindegyik szerepl½o esetében. s

(1

)w (es Lst ) + prof itst + (1 + rt ) bst 1

=

(1 +

c

)cst + bst+1

= Lst + lts

A költségvetési korlátban w jelöli az egységnyi hatékony munkaóráért …zetett reálbért, es az egyén munkatapasztalatainak nagysága, Lst pedig a munkával töltött id½o. bst mutatja az el½oz½o id½oszaki kötvényállomány nagyságát (megtakarítás), míg rt a reálkamatlábat. Az egyén által …zetett jövedelemadókulcs s , a fogyasztás után pedig egységesen mindenkinek c mérték½u ÁFÁ-t kell …zetnie. A család (a fels½o indexben _m+f utal rá) egy gazdasági egységet alkot. Mivel egy háztatásban élnek, ezért a család együtt maximalizálja a hasznosságát a korlátai mellett. Az egyéni döntéshozó hasznosságfüggvényét½ol csak egy komponensben mutat eltérést, ugyanis a háztartás esetében a gyermekek nevelése is pozitív hasznot jelent. 0 1 U=

1 X

t 1

t=1

m+f B ct @ 1

1

+

ltf

1

1 "

+

1

(Nt + Ot ) 1 "

C A !

max

cm+f ;ltf ;Nt t

cm+f a háztartáson belül az egy f½ore jutó fogyasztást, míg ltf az anya (a fels½o indexben _f utal rá) szabat didejét mutatja. Az egyszer½uség kedvéért feltesszük, hogy az apa (a fels½o indexben _m utal rá) minden idejét munkával tölti, ezért az ½o esetében nem is beszélhetünk munkapiaci döntésr½ol. Nt az anya gyermekneveléssel töltött ideje, Ot pedig az állami intézmények által átvállalt gyermekfelügyelet id½oben kifejezve. A család számára ugyanolyan jó, ha a gyermekre a szül½ok vigyáznak vagy ha bölcs½odébe/óvodába jár. Ezt az fejezi ki, hogy Nt és Ot tökéletes helyettesít½oi egymásnak.

=

(1

m+f

(1 +

c

)w em Lm + eft

Lft + prof itm+f + (1 + rt ) bm+f + gyesNt t t

)ctm+f (1; 7 + 0; 5 m) + bm+f t+1

10

A család számára a költségvetési korlát kiegészül azzal, hogy az anya a gyermekneveléssel töltött id½o arányában támogatást (gyes) kap az államtól, illetve alacsonyabb adókulccsal ( m+f ) kell adózniuk a munkajövedelem után. A háztartás így keletkezett összes bevételét költhetik el fogyasztásra és jöv½obeli megtakarításra. A fogyasztás esetében …gyelembe vettük Gábos, Gál, Keller (2007) tanulmánya alapján azt is, hogy két feln½ott egy háztartásban együtt kevesebbet fogyaszt, mint két egyéni szerepl½o, és hogy a gyermekek (számuk a modellben m) fogyasztási egysége csak 0; 51 . 1

= Lm

1

= Lft + Nt + ltf

eft+1

=

1 + x Lft

N

Nt

l

ltf eft

Az anya teljes idejét a munka, a gyermeknevelés és a szabadid½o teszi ki. A család esetében még egy korlát megjelenik. Az anya eddig megszerzett képességei amortizálódnak, ha idejét gyerekneveléssel vagy szabadid½ovel tölti, és csak munkavégzés által tudja tovább gyarapítani a munkatapasztalatait2 . Az amortizáció mértékét N illetve l jelöli, míg x a képességek/munkatapasztalat gyarapodása, mely a munkavállalásnak köszönhet½o. A gazdasági szerepl½ok együttes (hatékony) munkakínálata és fogyasztása az alábbiak szerint írható fel: em Lm + eft

Lt

= P m+f

Ct

= P f +m cm+f t

Lft + P s est Lst

(1; 7 + 0; 5 m) + P s cst

Legyen P f +m a gazdaságon belül a háztartások száma, és P s az egyéni szerepl½ok száma. A nagybet½us jelölések a változók aggregált értékére utalnak.

5.2.

Az állam és a vállalat feladata

Az állam nem optimalizál, tevékenységét minden id½oszakban az alábbi költségvetési korlát adja meg. A beszedett adókból és hitelfelvételb½ol származik jövedelme, melyet állami kiadásokra, a gyermeknevelés után járó állami támogatás ki…zetésére és az államadósság illetve annak kamatainak törlesztésére fordíthat. Tt + Dt+1 = Gt + P f +m gyes Nt + (1 + rt ) Dt Az állami kiadások reálértékben Gt nagyságot tesznek ki. Az egyéb kiadások mellett ez fedezi a gyermekfelügyeletet biztosító állami intézmények fenntartását is. Tt az összes adóbevételt mutatja, tehát az összes szerepl½ot½ol a jövedelme és a fogyasztása után beszedett adót együttesen. Tt = w

h

P m+f

m+f

em Lm + eft

Lft + P s

s

i est Lst +

c

Ct

A vállalat esetében a következ½o feltevésekkel élünk. Csak munkára van szükség a termelés során, t½okére nem, a technológia (A) szintje pedig id½oben állandó. A háztartásban él½ok és az egyéni szerepl½ok munkája tökéletesen helyettesíti egymást. Yt = ALt minden t-re 1 OECD

I. skála alapján felírást alkalmazott Doepke et al. (2008) tanulmányában, lásd a 12. oldalt.

2 Hasonló

11

A vállalat a pro…tját maximalizálja, aszerint, hogy a fogyasztók által biztosított összmunka határterméke megegyezzen a hatékony munkaóraért …zetett reálbérrel. Yt =w Lt

5.3.

Piaci egyensúlyi feltételek

Az árupiaci egyensúlyi feltétel szerint minden id½oszakban a GDP megegyezik az összfogyasztás és az állami kiadások összegével. Mivel t½okeállomány nem szerepel a modellben, ezért a beruházás sem jelenik meg az egyensúlyi feltételben. Yt = Ct + Gt Mivel zárt gazdaságot írtunk fel, ezért a vagyoneszközök piacán 8t vagyonfelhalmozása egyenl½o az állam hitelfelvételével. Dt+1

= Bt+1

Bt+1

= P m+f

re teljesül, hogy a fogyasztók összes

s bm+f bst+1 t+1 + P

Feltesszük, hogy a egyensúly teljesül a munkaer½opiacon is minden periódusban.

6.

A modell megoldása

El½oször megadjuk a modell kiinduló egyensúlyát a kezdeti paraméterértékek mellett, ezt vesszük alapul kés½obb a sokkok hatáselemzése során, ehhez viszonyítjuk a paraméterváltozás után kialakuló új egyensúlyi állapotokat. Az egyensúlyi megoldást a haszonmaximalizálásból adódó els½o rend½u feltételekb½ol, a korlátokból, az állam és a vállalat feladatát leíró egyenletekb½ol tudjuk levezetni. Az alábbi 9 egyenlet meghatározza a modell 9 endogén változójának (1. táblázat) egyensúlyi értékét a paraméterek függvényében. A modell megoldásához a MATLAB programcsomagot használtuk.

1 1+r A = w = P f +m cm+f =

P m+f A P m+f

em Lm + ef

Lf + P s es Ls

em Lm + ef

1

Lf + P s es Ls x Lf 1

1 lf

x+ x+

1 N +O

N l

1 lf

1 (1 ef

"

)

=

N

N+

(1; 7 + 0; 5 m) + P s cs + G lf

l

= Lf + N + lf 1 1 = cm+f 1+ 1

=

1 gyes 1; 7 + 0; 5 m m+f

(1 )w (1 + c ) (1; 7 + 0; 5 m)

cm+f s 1 = L + ls 1 1 1 = ls cs 1+

12

c

c

(1

s

)wes

(

l

x+ l

f

)wef

N )(1

(L + lf ) + 1+r

l N

N +r

Endogén változók m+f

c

f

l Lf N ef cs ls Ls r

Megnevezés a család fogyasztási egysége az anyák szabadideje az anyák munkaideje gyereknevelésre fordított id½o anya képességeinek a szintje egyéni fogyasztás egyéni szabadid½o egyéni munkaid½o reálkamatláb

1.táblázat: A modell endogén változóinak jelölése és megnevezése

A modell kalibrálását mindig az adott gazdaság valós adataihoz mérten kell elvégezni. Azaz akkor tekinthetünk jónak, és magyarázó erej½unek egy makromodellt, ha az képes visszaadni a tényadatokban meg…gyelhet½o mozgásokat és arányokat. Esetünkben a pontos kalibrálására még nem volt lehet½oség, ehhez még a modell további b½ovítésre és javításra szorul. Arra azonban törekedtünk, hogy a makromodellekben általánosan használt paramétereket a "szokásos" értékekre állítsuk be. Ilyennek tekinthet½o a ; ; ; ; (2. táblázat). Egy-két esetben a valósághoz h½uen adtuk meg az értékeket, azaz a magyar gazdaság paramétereit alkalmaztuk. Így például a jövedelemadókulcsok ( m+f ; s ) esetében, az ÁFA esetében ( c ), a termékenységi arányszám estében (m). Ha a rendelkezésre álló id½ot heti egységekben mérjük, azaz a 168 órát normáljuk 1-re, akkor reális, hogy az állami intézmények 20 százalékot vállalnak át a gyermekellátásból (168 órából átlagosan 33,6 órát, ezért O = 0:2). A többi paramétert az arányok szem el½ott tartása és a konvergencia biztosítása érdekében adtuk meg. A paraméterértékek a kiinduló esetben a következ½ok: Paraméter

A P m+f Ps em e N l

x

" c m+f s

Megnevezés

Érték

türelmetlenségi paraméter munka kitev½oje technológia szintje családok száma egyéni döntéshozók száma apa képességeinek szintje egyén képességeinek szintje amortizáció a gyermeknevelés miatt amortizáció a pihenéssel töltött id½o miatt képességek gyarapodása fogyasztás kitev½oje a hasznosságfüggvényben szabadid½o súlya a hasznosságfüggvényben szabadid½o kitev½oje a hasznosságfüggvényben gyermeknevelés súlya a hasznosságfüggvényben gyermeknevelés kitev½oje a hasznosságfüggvényben fogyasztásra kivetett adókulcs jövedelemre kivett adókulcs a család esetében jövedelemre kivett adókulcs az egyén esetében 2.táblázat: Paraméterértékek a kiinduló esetben

13

0:98 0:7 115 90 90 0:3 0:3 0:1 0:17 0:15 1:9 1 0:76 1:7 0:1 0:27 0:2 0:14

A modellben exogénnek tekintjük az alábbi változókat (3. táblázat), melyek értékei a kezdeti egyensúlyban a következ½ok. Exogén változók m

L m G O w gyes

Megnevezés

Érték

apa munkaideje átlagos gyerekszám kormányzati kiadás intézményi gyermekellátás id½oben reálbér hatékonysági munkaegységben gyermekek után járó támogatás

1 1:33 1313 0:2 25 5

3.táblázat: Az exogén változók értékei a kiinduló esetben

6.1.

Eredmények

A modellel parciális elemzést végzünk, azaz mindig csak egy paraméter/exogén változó egyensúlyra gyakorolt hatását mérjük meg. Minden esetben megfeleltetjük ezeket valamely valós állami szerepvállalásnak, intézkedésnek. A cél az, hogy megadjuk, mely beavatkozás/küls½o változtatás hat leginkább pozitívan az anyák munkavállalására, illetve a család hasznosságára. A kezdeti állapotban az endogén változók egyensúlyi értéke mellett kiszámoljuk a család nettó munkajövedelmét, összfogyasztását és összhasznát is (ld. 4. táblázat). A gyermekek után járó állami támogatás a család munkából származó jövedelemét körülbelül 21 százalékkal emeli, azaz ez az arány az adatoknak megfelel½oen alakul 3 . A kezdeti egyensúlyból is kit½unik, hogy azok a gazdasági szerepl½ok, akik nem nevelnek gyereket, átlagosan az idejük 65 százalékát töltik munkával. Ett½ol messze elmarad azonban a kisgyermekes anyák foglalkoztatása, az ½o esetükben átlagosan csak 46 százalékos munkaer½opiaci részvételr½ol beszélhetünk (4. táblázat). A modellben úgy jelenik meg a részmunkaid½os állás lehet½osége, hogy nem tettünk kikötést a munkaid½o minimális értékére. A változó neve

A változók értéke

A család fogyasztási egysége Az anyák szabadideje Az anyák munkaideje Gyereknevelésre fordított id½o Család nettó munkajövedelme Anya képességeinek a szintje Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) Család összfogyasztása Család összhaszna Egyéni fogyasztás Egyéni szabadid½o Egyéni munkaid½o Munkajövedelem/GDP (%)

1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850 70

4.táblázat: A modell kiinduló egyensúlyi megoldása

Els½oként azt vizsgáljuk meg, hogyha 1 százalékkal megnövelnénk az állami gyermekellátás nagyságát (O-val jelöljük), azaz több bölcs½odei helyet biztosítanának, ez hogyan befolyásolná a modell egyensúlyát, 3 "A gyermekvállalással járó pénzbeli juttatások az OECD országok átlagában 7.5%-al növelik a kétgyermekes családok nettó jövedelmét, Magyarországon ez 21%" (Surányi,Danis 2009, 13.old)

14

illetve kitüntetetten az anyák munkaer½opiaci részvételét és a család hasznosságát (5. táblázat). Fontos megjegyezni, hogy a modellben az új bölcs½odék építése nem jár együtt az állami kiadások növekedésével (azaz párhuzamosan G nem változik), azaz azt feltételezzük, hogy az állami kiadásokat megfelel½oen átcsoportosítjuk. Ahogyan azt a közgazdasági intuíció sugallja, az anyák gyermeknevelésre szánt ideje, csökken, párhuzamosan viszont n½o a munkaid½o és a szabadid½o nagysága is. A család nettó munkajövedelmének visszaesése az anyák alacsony bérjövedelme miatt következik be, ugyanis a szabadid½o er½os növekedése rontja az anyák egyensúlyi hatékonyságát. A család hasznosságára összességében pozitívan hat az intézkedés. A változó neve


paraméterváltozás

O = 0:2

O = 0:202

A család fogyasztási egysége Az anyák szabadideje Az anyák munkaideje Gyereknevelésre fordított id½o Család nettó munkajövedelme Anya képességeinek a szintje Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) Család összfogyasztása Család összhaszna Egyéni fogyasztás Egyéni szabadid½o Egyéni munkaid½o

1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850

1:474366 0:213934 0:459902 0:326164 7:585604 0:114848 21:498886 4:400244 3:157721 1:487998 0:350112 0:649888

Százalékos változás 1% "

0:0019% " 0:0341% " 0:0046% " 0:0288% # 0:0033% # 0:0002% # 0:0255% # 0:0019% " 0:1174% " 0:0044% # 0:0109% # 0:0058% "

5.táblázat: Az intézményi gyermekellátás 1 százalékos növekedésének hatása a modell egyensúlyára

Második esetben a gyermekek után járó állami támogatások mértékét csökkentjük 1 százalékkal. Látható, hogy ezáltal az anyák munkaideje szintén növelhet½o, azaz a kisebb mértékben támogatott szül½oi szabadság szintén ösztönz½oleg hat. A család összjövedelme ismét az anyák képességeinek csökkenése miatt esik. A család egyéni illetve összfogyasztása viszont n½o, illetve meg…gyelhetjük azt is, hogy a család hasznossága is javul (6. táblázat). A változó neve



gyes = 5

gyes = 4:95


1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850

1:474660 0:214713 0:460120 0:325167 7:582967 0:114527 21:226228 4:401122 3:154941 1:487303 0:349703 0:650297

Százalékos változás 1% #

0:0218% " 0:3984% " 0:0520% " 0:3344% # 0:0380% # 0:0031% # 1:2934% # 0:0218% " 0:0293% " 0:0511% # 0; :277% # 0:0688% "

6.táblázat: A gyermekek után járó állami támogatás 1 százalékos csökkenésének hatása a modell egyensúlyára

15

Magyarországon 2011. január óta újra létezik a családi adókedvezmény rendszere. A modell lehet½ové teszi azt is, hogy megmérjük, mekkora és milyen irányú hatást eredményez, ha az eddigi feltételezett 14 százalékos jövedelemadó helyett további kedvezményt nyújtunk a kisgyermekes családoknak az egyéni döntéshozókhoz képest. Az adókulcs nagyságát 1 százalékkal csökkentjük. A modell számításai szerint az adó csökkenése további munkára sarkallja az anyákat, bár a munkakínálatukban bekövetkez½o javulás kisebb mérték½u, mint az eddigi paraméterváltozások után (0:0011% "). Pótlólagos hatásként szintén megemelkedik a családi fogyasztás és a a család hasznosságának szintje is (7. táblázat). A változó neve paraméterváltozás A család fogyasztási egysége Az anyák szabadideje Az anyák munkaideje Gyereknevelésre fordított id½o Család nettó munkajövedelme Anya képességeinek a szintje Állami támogatás a jövedelemhez mérten (%) Család összfogyasztása Család összhaszna Egyéni fogyasztás Egyéni szabadid½o Egyéni munkaid½o

A változók értéke m+f

= 0:14

1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850

m+f

= 0:1386

1:474522 0:213880 0:459886 0:326233 7:596547 0:114710 21:472470 4:400712 3:154122 1:487628 0:349894 0:650106

Százalékos változás 1% #

0:0125% " 0:0089% " 0:0011% " 0:0077% # 0:1410% " 0:0015% # 0:1484% # 0:0125% " 0:0033% " 0:0293% # 0:0731% # 0:0394% "

7.táblázat: A családi jövedelemadó-kulcs 1 százalékos csökkenésének hatása a modell egyensúlyára

Magyarországon kirívóan hosszú a rendelkezésre álló szül½oi szabadságolás rendszere is. A szabadság mértékét a modellben nem tudjuk egyértelm½uen megfeleltetni egyik paraméternek, és egyik exogén változónak sem. Az egyetlen lehet½oség, amivel imitálhatjuk a szabadságolás rövidülésének gazdasági hatásait az az, hogy az eddigieknél jobban "büntetjük", ha az anya nem munkával tölti az idejét. Ennél az egy elemzésnél a szabadid½o és gyereknevelés okozta amortizáció mértékét együttesen 1 százalékkal növeljük, azaz feltesszük, hogy az anya eddig megszerzett képességei nagyobb mértében avulnak el. Bár azt mondhatnánk, hogy az anyák munkaer½okínálata ezáltal is növekszik, mégsem tekinthetjük célravezet½o eszköznek. A családok összfogyasztása, és ezzel párhuzamosan a családok összhaszna is csökken (8. táblázat). Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a családok számára fontos a gyermekkel eltöltött id½o, ennek kurtítása er½os ellenállást válthat ki bel½olük. A munkaer½okínálat növelésére találunk alkalmasabb eszközt is, még úgy is ha a …zetett szabadság hosszát nem rövidítik a jelenlegi szabályozáshoz mérten.

16

A változó neve



l=

0:17

N=


0:1

1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850

l=

0:1717

N=

0:101

1:474594 0:213407 0:462502 0:324091 7:583557 0:113997 21:368022 4:115149 3:148744 1:487458 0:349794 0:650206


1% "

0:0002%" 0:0021% # 0:0057%" 0:0066% # 0:0003% # 0:0077% # 0:0063% # 0:0648% # 0:0017% # 0:0004% # 0:0010% # 0:0005%"

8.táblázat: Az amortizációs kulcsok együttes 1 százalékos emelésének hatása a modell egyensúlyára

Utolsóként nézzük meg, hogy milyen változásra számíthatunk akkor, ha nem az állami intézkedések módosulnak, hanem átlagosan több gyermek születik. A modellben az m játszotta a teljes termékenységi mutatószám szerepét, értékét 1.33-ról 1 százalékkal 1.3433-ra megemeljük. A családban átrendez½odés …gyelhet½o meg: az anya több id½ot fordít gyermeknevelésre, kevesebbet dolgozik, emiatt a család nettó munkajövedelme csökken. Arányosan, mivel n½o az egy háztartásban él½ok száma, a család fogyasztása visszaesik. Mivel modellünkben a hasznosság értékét nem a gyermekneveléssel töltött id½o dominálja, ezért a fogyasztás és a szabadid½o csökkenése összességében rontja a családok helyzetét (9. táblázat). A változó neve



m = 1:33

m = 1:3433


1:474338 0:213861 0:459881 0:326258 7:585853 0:114878 21:504373 4:400162 3:154017 1:488064 0:350150 0:649850

1:470408 0:213676 0:459829 0:326494 7:584015 0:114705 21:525174 4:388434 3:151964 1:487579 0:349865 0:650135


0:2666% # 0:0865% # 0:0113% # 0:0723%" 0:0242% # 0:0015% # 0:0967%" 0:2665% # 0:0651% # 0:0326% # 0:0814% # 0:0439% "

9.táblázat: Az átlagos gyerekszám 1 százalékos emelkedésének hatása a modell egyensúlyára

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kisgyermekes anyák munkaer½opiacra való visszatérését állami eszközökkel a legjobban akkor tudjuk el½osegíteni, ha a nemzetközi viszonylatban igen magas közvetlenül elkölthet½o állami támogatások mértékét visszafogjuk.

17

7.

A kutatás további irányai

A modell számos egyszer½usítést és korlátozó feltételezést tartalmaz. Ezek mindegyikén lehet módosítani, itt most azokra a lehetséges továbbfejlesztési irányokra térünk ki, melyek várhatóan javítanák illetve …nomítanák az eddigi eredményeinket. A makromodellekt½ol szokatlan, hogy nem tartalmaznak …zikai t½okeállományt. Bár a modellünk els½osorban a munkaer½opiac alakulására koncentrált, mégis kiegészíthet½o lenne a termelési függvényünk az aggregált …zikai t½okeállomány értékével. Ezáltal közelebb hozható a modell eredménye a makroökonómia stilizált tényeihez, miszerint a t½okeállomány GDP-hez viszonyított aránya ill. a munkajövedelem GDP-hez viszonyított aránya is konstansnak tekinthet½o hosszú távon. Arra számítunk, hogy az eddigi eredményeinket ez a módosítás nem változtatná radikálisan. Könnyen beépíthet½o lenne a modellbe a családok és az egyéni döntéshozók preferenciájának különbsége. Ez els½osorban a hasznosságfüggvényben használt paraméterek értékének különbségén múlik. Várhatóan ezáltal még inkább …nomítható lenne a családpolitikai eszköztár gazdasági hatásmechanizmusa. A tanulmányban konstansnak vettük a hatékonysági munkaegységre vetített bér nagyságát. Emiatt az aggregált munkakínálat nem tudott reagálni a különböz½o sokkhatásokra, így a GDP egyensúlyi értéke sem változhatott. A modell alapján úgy t½unhet, hogy egyik beavatkozásnak sincsen aggregált szint½u hatása a gazdaságra, holott ez csak az egyszer½usít½o feltevés miatt adódott. A modell így minden esetben a sokkokra úgy reagált, hogy munkaer½o-átcsoportosítás történt a di¤erenciált szerepl½ok között , illetve a munka hatékonysága változott megfelel½oen, de az összes hatékony munka nagysága mindvégig konstans maradt. Ha eltekintünk ett½ol a feltételezést½ol, a modell képes lesz a beavatkozások aggregált szint½u hatásainak elemzésére is. Ebben a modellváltozatban az állami kiadások értékét egyszer½usítve egy változóban gy½ujtöttük össze. Nem domborodott ki tehát az, hogy melyik beavatkozás milyen terheket róna az állami költségvetésre, és mennyiben lenne megvalósítható az adott intézkedés. Ebb½ol a szemszögb½ol tehát nem tudunk ítéletet mondani és különbséget tenni a modellezett esettanulmányok között. Ahogy azt a 8. táblázat esetén is kiemeltük, a …zetett szül½oi szabadság hossza er½osen meghatározza a munkavállalás és gyereknevelés közti döntést a családok számára. Az ismertetett modellváltozat ennek vizsgálatára nem bizonyult alkalmasnak. A modell nem foglalja magában az egyének humán t½okeállomány szerinti megkülönböztetését. Bár igazolható, hogy a preferenciákban, az átlagjövedelemben, az igényelhet½o támogatás nagyságában illetve az átlagos gyermekek számában és a gyermektelenek arányában is er½os eltéréseket tapasztalhatunk az alap-, közép- és fels½ofokú végzettség½uek esetében. A modell alkalmas lehet az állami eszköztár, illetve a családokat érint½o törvényi változtatások együttes hatáselemzésére is. Ahhoz azonban, hogy megítéljük és ajánlásokat tegyünk a rendszer hatékonyabb átalakítására, el½obb ismernünk kell az egyes intézkedések parciális hatásait. A jelenlegi tanulmány ezen kvalitatív és kvantitatív hatások feltárására tett kísérletet.

18

8.

Felhasznált irodalom

Bálint Mónika; Köll½o János. 2007. Gyermeknevelési támogatások. Megjelent: Cseres-Gergely Zsombor; Scharle Ágota (szerk.). Közelkép. Jóléti ellátások és munkakínálat: 54-71. Blaskó Zsuzsa. 2010. Meddig maradjon otthon az anya? - A gyermekfejl½odés szempontjai. Esély 2010 (3): 89-116. ½ Blaskó Zsuzsa. 2009. Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. Megjelent: Monostori Judit, Ori Péter, S. Molnár Edit, Spéder Zsolt (szerk.). 2009. Demográ…ai Portré 2009. Jelentés a magyar népesség helyzetér½ol. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest 2009. 41-53. Caucutt E. M., Nezih Guner and John A. Knowles. 2002. Why Do Woman Wait? Matching, Wage, Inequality; and the Incentives for Fertility Delay. Review of Economic Dynamics. 5(4). 815-855. Conesa, Juan C. 2000. Educational Attainment and Timing of Fertility Decisions. Working Paper. Universita Autonoma Barcelona. Del Boca, D., S. Pasqua and Ch. Pronzato. 2007. Motherhood and work: labour market and social policies. Mimeo. Doepke, Matthias, Moshe Hazan, Yishay Maoz. 2008. The Baby Boom and World War II: A Macroeconomic Analysis. CEPR Discussion Paper No. 6628. London. Eurostat Statistics. 2011. Letöltés ideje: 2011. március. Letöltés helye: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/themes Fehr, Hans, Daniela Ujhelyiova. 2011. Fertility, Female Supply and Family Policy. CESifo Working Paper No. 3455 Gábos András, Gál Róbert Iván és Keller Tamás. 2007. A gyermeknevelés költsége és a társadalmi kompenzáció. Budapest: TÁRKI. Letöltve: 2010. július Letöltés helye: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b003.pdf Greenwood, Jeremy, Nezih Guner and John A. Knowles. 2003. More on Marriage, Fertility and the Distribution of Income. International Economic Review. 44(3). 827-862. Kátay Gábor (szerk.). 2009. Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon. MNB-tanulmányok. 79. MNB. Budapest. Központi Statisztikai Hivatal. Online adatbázis. 2011. Letöltés ideje: 2011. március. Letöltés helye: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=PORTAL OECD Family Database. 2011. Letöltés ideje: 2011. március. Letöltés helye: http://www.oecd.org/document/4/0,3746,en_2649_34819_37836996_1_1_1_1,00.html Scharle Ágota. 2007. The E¤ect of Welfare Provisions on Female Labour Supply in Central and Eastern Europe. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice 9 (2): 157-174. Surányi Éva; Danis Ildikó (szerk.). 2009. Családpolitika más szemmel. Eltér½o néz½opontok, változó gyakorlatok. Magyar Tudományos Akadémia. Közgazdaságtudományi Intézet. 2009. december. Budapest.

19

A kisgyermekes anyák munkavállalására ható családpolitikai parciális egyensúlyi modellkeretben

Recommend Documents