A Kínában az idén újonnan forgalomba hozott személygépkocsik darabszáma az első öt havi tényszámok ismeretében várhatóan 15 %-kal haladja meg az egy évvel korábbit, s eléri a 18,7 milliót. A fejlődés dinamikáját jól jellemzi, hogy kétéves összehasonlításban, azaz a 2012. évihez képest jó 5 millió darabos emelkedés valószínűsíthető. Az Egyesült Államokban forgalomba hozott személygépkocsik és kisteherautók száma a múlt évivel összehasonlítva 4 %-os növekedést sejtet, ami 16,1 millió darabszámnak felel meg. Nyugat-Európában megfordul az elmúlt négy év folyamatos csökkenése, az 5,2 milliós előrejelzés csaknem 6 %-kal haladja meg a múlt évi értékesítést. A válságból való kilábalás egyértelmű jele, hogy az év első öt hónapjában az Egyesült Királyságban csaknem 12, Spanyolországban 16, Görögországban 19, Írországban 24, míg Portugáliában 42 %-kal több személyautót értékesítettek, mint egy évvel korábban; igaz, Franciaországban és Olaszországban mindeközben csupán 3 %-os növekedést regisztráltak. A VDA szakértői növekedést várnak – Észtország és Szlovénia kivételével – az unió valamennyi új tagországban is, a 872 ezer darabos éves értékesítési darabszám 12 %-kal magasabb a 2013. évinél. Arról pedig, hogy ne legyen teljesen felhőtlen az autók iránti kereslet világszerte megfigyelhető élénkülése, Törökország, Oroszország, a Mercosur-országok csoportja, valamint India „gondoskodik”, ugyanezen sorrenden 19, 9, 8, illetve 2 %-os visszaeséssel. A német autópiac az előzetes várakozásoknak megfelelő, a világ- és a nyugat-európai átlagtól szerényebb mértékben bővül: az év első hat hónapjában 1,5 millió darab új személygépkocsit hoztak forgalomba, ami 2 %-kal haladja meg a múlt év első hat havit. Ezen belül az átlagot jóval meghaladó mértékben, január és május között jó 8 %-kal emelkedett a cégautó-eladás, miközben a magángépkocsik esetében csupán 1 %-os növekedést regisztráltak. Mindent egybe vetve – tartva magát korábbi előrejelzéséhez – a VDA a német autópiacon összességében 3 millió darabos kibocsátással számol. Közismert, hogy a német gazdaság hajtóerejének szerepe az elmúlt időszakban az exportról a hazai keresletre tevődött át. Ez alól az autóipar egyértelműen kivételt jelent: az év első öt hónapjában az EU-országokba irányuló német személyautó-kivitel 16, az Ázsiába irányuló ugyancsak 16, igaz, mindeközben az Egyesült Államokba exportált személygépkocsik száma mindössze 2 %-kal emelkedett a múlt év január és május közöttihez képest. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a németországi autógyárakban előállított gépkocsik ma már több mint felét külföldi piacokon értékesítik. Mindent egybe vetve a Németországból az első félévben exportra kerülő 2,2 milliós darabszám 7 %-kal magasabb a múlt év első hat havinál; melynek következtében a VDA az éves exportnövekedésre vonatkozó előrejelzését a korábbi 2 %-ról 5 %-ra emelte. Azért csak 5 %-ra, mert az élénkülés – magas bázisadatot teremtve az idei második félévi fejlődéshez – már a múlt évben megkezdődött. Az erőteljes export serkentőleg hat a hazai termelésre: az első félévben a németországi autógyárakban előállított járművek száma 6 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az év egészére pedig – a korábbi 2 %-os előrejelzéssel szemben – 4 %-os növekedés és 5,65 milliós termelési darabszám valószínűsíthető. A termelés növekedése a foglalkoztatásra is jótékony hatást gyakorolt. A német autóiparban ez év áprilisában 766,8 ezer főt foglalkoztatottak, 16,2 ezerrel többet, mint a múlt év tavaszán. Az összeszerelést végző autógyárakban az átlagot meghaladó, a beszállítóiparban pedig az átlagtól szerényebb, de mégis csak jelentős mértékben emelkedett a foglalkoztatottak száma.
A német autógyárak külföldi üzemeiben már jó ideje több új autó kerül le a szerelőszalagokról, mint a hazai anyavállalatoknál. A világ más országaiban működő német érdekeltségű autógyárakban az idén várhatóan 9,15 millió új gépkocsit hoznak forgalomba, 5 %kal többet, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjaiban az Európában és Ázsiában berendezett üzemek átlag feletti, míg a világ más országaiban az átlagnál szerényebb dinamikát produkáltak a német érdekeltségű autógyárak. Mindent egybe vetve a német autóipari vállalatok kettős stratégiája – export az erőteljes belföldi termelésből, mindeközben a külföldi összeszerelés bővítése – ismét sikeresnek bizonyult, fogalmazott Matthias Wissmann, az autóipari szövetség elnöke az első félévi fejlődési adatok nyilvánosságra hozatalakor. Ha pedig megvalósul az Európai Unió és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodása, az „óriási előnyöket hoz a vállalatok és foglalkoztatottaik, de mindenek előtt a fogyasztók számára”, mondta Wissmann.
Vannak azonban kockázatok is, melyek sorában az energiaköltségek emelkedése, a saját áramtermelés pótlólagos térsége, valamint a nyugdíjszabályok változása érdemel kiemelést; ezek azok a legfontosabb tényezők, melyek – Wissmannt idézve - „nem erősítik Németországot, mint termelési telephelyet”. A szeptember 25-én kezdődő 65. IAA hannoveri haszonjármű-kiállításra készülőben különös jelentősége van annak, hogy – legalábbis az év első öt hónapjában - a világ legerősebb gazdaságaiban egyértelműen emelkedett a forgalomba hozott nehéz, (azaz 6 tonnánál nehezebb) haszonjárművek száma: Nyugat-Európában 2, az Egyesült Államokban több mint 10, Kínában pedig 4 %-kal. Németországban az év első hat hónapjában 41,2 ezer darab nehéz haszonjárművet hoztak forgalomba, 11 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Az év eleji erőteljes dinamika – tekintettel az Euro-VI-os norma év eleji kötelezővé tételéből adódó hatásra – nem tartható fenn, az év egészére valószínűsített 81 ezres éves darabszám csupán egy százalékkal haladja meg a múlt esztendeit. A könnyű, azaz 6 tonna alatti haszonjárműveknél január és június között 7 %-os növekedést regisztráltak, míg az év egészére feltételezett 228 ezres darabszám összességében 4 %-os növekedést takar. Az elmúlt időszakban, (e jelentés készítőjének tapasztalatai szerint különösen a múlt szeptemberi frankfurti IAA nemzetközi autókiállítás alatt és után) az elektromobilitás vezető témává vált az autózásról a német közéletben folytatott viták alkalmával. Az elektromobilitás előretörése – csakúgy, mint az áruféleségek többsége esetében – a piaci tényezők mozgásának, változásának következménye. S bár még „fiatal piacról” van szó, az elektromobilitás figyelemre méltó növekedési dinamikát mutat: ez év első öt hónapjában Németországban 90 %-kal több villamos meghajtású autót értékesítettek, mint a megelőző év január és májusa között; s a szakmai közvéleményben egyetértés van arról, hogy az idén a szövetségi köztársaságban forgalomba hozott elektromos meghajtású járművek száma – első ízben – meg haladhatja a 10 ezres darabszámot. Nemzetközi összehasonlításban vitathatatlan Németország vezető szerepe az elektromobilitásban. Az ez év végéig a német autógyárak által sorozatgyártásban előállított modellek száma eléri a 16-ot, s ez 2015-ben 13 további modellel bővül. Ráadásul – nem elhanyagolható tényezőként – a beszállítóiparnak az elektromobilitással kapcsolatos aktivitásáról sem szabad megfeledkezni, élükön olyan vállalatokkal, mint a Bosch, a Continental vagy a ZF Friedrichshafen.
Németországnak jó esélyei vannak arra, hogy vezető szerepet töltsön be az elektromos autók gyártásában, de ennek megvalósulásához a megfelelő keretfeltételek megteremtésével a politikának is hozzá kell járulnia, figyelmeztetett az autóipari szövetség elnöke. Ezért fontos az elektromobilitásról szóló törvény mielőbbi beterjesztése és elfogadása, melyben egyrészt – egyértelműen definiálják az elektromos meghajtású járművek ismérveit, másrészt meghatározzák a hozzájuk rendelt kedvezményeket, mint pl. a buszsávok megnyitását és a parkolási díjaknál adandó kedvezményeket. Folytatni kell az elektromobilitást szolgáló kutatási és fejlesztési tevékenységet, s annak finanszírozásánál is meg kell őrizni a korábbi szintet. Bővíteni kell a könnyen hozzáférhető töltőoszlopok hálózatát, egységesíteni a feltöltéshez szükséges hálózatot. Ahhoz pedig, hogy Németország ne csak kínálati, hanem keresleti oldalon is vezető szerepet játszhasson az elektromobilitás területén, a szövetségi kormánynak gyorsan és határozottan impulzusokat kell kölcsönöznie a kereslet, pontosabban a beszerzések oldalán is. A nemzeti elektromobilitási plattform ennek jegyében helyez nagy súlyt a céges kocsik piacára, mert az értékesítési darabszámok számottevő emelkedése elsősorban ezen szférában várható.
Ösztönzést jelenthet a vállalatoknak az elektromos autókkal kapcsolatos leírási feltételek javítása, valamint az, hogy a szövetség, a tartományok és az önkormányzatok jó példával járjanak elől járműparkjuk elektromos meghajtású járművekkel történő megújításával. A sikert nem adják ingyen, a nemzetközi verseny egyre éleseik, nem lehet az elért eredmények babérjain pihenni. Ezért rendkívül fontos és sürgető, hogy az új összetételű Európai Bizottság, valamint az újonnan megválasztott Európai Parlament olyan iparpolitikai irányváltást hajtson végre, ami a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelését szolgálja Európa számára. Meg kell teremteni az ipar-, a környezeti- és a szociálpolitika eddiginél jobb összhangját. „Remélem, hogy az EU tanult a múlt hibáiból. Azoknak a szabályoknak, melyek Brüsszelben kerülnek elfogadásra, az innovációt nem fegyelmezniük, hanem ösztönözniük kell” – figyelmeztetett a VDA elnöke. Aki – az aktuálpolitikai kérdések sorában, egyetértve a szövetségi kormánnyal – síkra szállt azért, hogy „Nagy-Britannia a nagy európai hajó fedélzetén maradjon. Nagy-Britannia fontos az európai építmény számára és fontos e kontinens gazdaságpolitikai irányvonala szempontjából is. Az Egyesült Királyság a szabadkereskedelem és a tiszta piaci orientáció híve – és egészséges ellensúlyt képez az állami dirigizmus és az ebből adódó, egyre szélesedő Európán belüli újraelosztási filozófia ellen, ami leginkább a dél-európai országokat jellemzi. A szabadkereskedelem és a piacgazdaság gondolata eddig nem volt annyira Brüsszelre jellemző, mint amennyire azt követendőnek tartjuk. Nagy-Britanniával ebben fontos szövetségesre találtunk.” „Európa az Egyesült Államokkal is közös értékeket képvisel. Ezért olyan fontos az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. Tekintettel az ázsiai gazdasági tér növekvő súlyára nem áll sok idő rendelkezésre ahhoz, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásban olyan normákat és szabványokat kerüljenek meghatározásra, melyek valamikor az egész világban érvényesek lesznek. A protekcionizmusba való visszaesés – és erre sok példa van a világban – elsősorban Németországot, mint exportőr nemzetet érintené rendkívül fájdalmasan, amit mi meg szeretnénk akadályozni” – mondta az ágazat aktuális helyzetéről Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség elnöke.
Melléklet A német autóipar 2014 első félévi fejlődése a Német Autóipari Szövetség (VDA) számítása szerint
Személygépkocsik
Darabszám, (ezer db)
Változás, százalék
Forgalomba hozott járművek
1.538,3
2
Ebből német márkák
1.105,2
2
433,1
2
Külföldi márkák Export
2.240,3
Termelés Forrás: VDA
2.909,6
7 6
