A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez

2. sz. melléklet

A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. április 30.

2. sz. melléklet A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

A megbízó témafelelıse:

Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály

Vállalkozó képviselıje:

Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht.

Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI

Készítık:

Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Marticsek József agrárszakértı, MME

További szakértık, tervezık:

Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Kht. Fejes Ágnes gyakornok VÁTI Kht. Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht.

Áttekintés a jelenleg mőködı agrártámogatási rendszerekrıl

TARTALOMJEGYZÉK 1

A Natura 2000 program kapcsolódása Uniós támogatásokhoz ____________________ 4

2

A területalapú támogatások intézményrendszere _______________________________ 5

3

4

2.1

Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer _________________________________ 5

2.2

Gazdaregiszter ____________________________________________________________ 6

2.3

Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer______________________ 7

2.4

Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer _____________________________ 8

Egységes területalapú támogatás____________________________________________ 8 3.1

Jogszabályi háttér _________________________________________________________ 8

3.2

A támogatás bemutatása ____________________________________________________ 9

3.3

A támogatás szerkezete _____________________________________________________ 9

3.3.1

SAPS________________________________________________________________________ 9

3.3.2

Top-up______________________________________________________________________ 10

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás_____________________________________ 10 4.1

Jogszabályi háttér ________________________________________________________ 10

4.2

Az intézkedés célja________________________________________________________ 10

4.3

Az intézkedés tartalma ____________________________________________________ 11

4.4

A támogatás szerkezete ____________________________________________________ 12

4.4.1

5

6

Magas Természeti Értékő Területek (MTÉT)________________________________________ 14

4.5

Kötelezettségvállalás ______________________________________________________ 18

4.6

Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek __________________________________ 18

4.7

Kapcsolódás Natura 2000 programhoz _______________________________________ 18

Kedvezıtlen adottságú területek támogatása__________________________________ 19 5.1


5.2

A intézkedés célja_________________________________________________________ 19

5.3


5.4


5.5


5.6


5.7


Erdı környezetvédelmi program ___________________________________________ 20 6.1


6.2


7

8

9

6.3


6.4


6.5


6.6


6.7

Kapcsolódás Natura 2000 támogatáshoz ______________________________________ 23

Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése ____________________________________ 24 7.1


7.2


7.3


7.4


7.5


7.6


7.7


Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése________________________________ 26 8.1


8.2


8.3


8.4


8.5


8.6


Agrár-erdészeti támogatás ________________________________________________ 28 9.1


9.2


9.3


9.4


9.5


9.6


9.7


10 İshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése ______________________________________________ 30 10.1

Jogszabályi háttér _______________________________________________________ 30

10.2

Az intézkedés céljai ______________________________________________________ 30

10.3

Az intézkedés tartalma ___________________________________________________ 31

10.4

A támogatás szerkezete ___________________________________________________ 31

10.5

Kötelezettségvállalás _____________________________________________________ 32

10.6

Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek _________________________________ 32

10.7

Kapcsolódás Natura 2000 programhoz ______________________________________ 32

1 A Natura 2000 program kapcsolódása Uniós támogatásokhoz

A Natura 2000 program kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azt megfelelıen lehessen integrálni az Uniós támogatási rendszerekbe. A támogatások kapcsolódásakor egyszerre kellett figyelembe venni azok várható pozitív hozadékait, valamint azt, hogy ne alakuljon ki túlkompenzáció, azaz egy tevékenységhez egyszeri kifizetés társuljon. Tekintettel arra, hogy a Natura 2000 területek esetében a kívánatos területhasználat elérését több támogatás is jelentısen befolyásolni tudja, fontos, hogy a támogatások megfelelı szakmai szempontok mellett, egymást erısítve, és ne egymás ellen fejtsék ki hatásukat. Ennek értelmében, a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott területalapú támogatások a Natura 2000 területeket kiemelten kezelik. A természet és környezet védelmét célzó intézkedések (pl.: agrár-környezetgazdálkodási, erdı-környezetvédelmi intézkedések) forráselosztásának tervezése során a Natura 2000 területek elıtérbe kerülnek, kifejezetten abból az okból, hogy hazánkban prioritás ezeknek a területeknek a fejlesztése, javítása. A területhasználat váltásra irányuló támogatások esetében (pl.: mezıgazdasági területek elsı erdısítése, agrár-erdészeti intézkedés) a Natura 2000 területeken történı beavatkozások még körültekintendıbben kezelendık. Ezeknél a támogatásoknál már megjelenik a fenntartási tervek jelentısége és szerepe. Annak érdekében, hogy egy Natura 2000 területen a kívánatostól eltérı földhasználat váltás támogatása ne alakulhasson ki, ezek az intézkedések a Natura fenntartási tervek meglétéhez kötik a támogatás biztosítását. Mindezekbıl látható, hogy a Natura 2000 program beépült a vidékfejlesztési programozás során az uniós források szabályozásába, aminek eredményeként egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartási tervek. Az alábbiakban bemutatott elsı sorban területalapú támogatások szakmailag kapcsolódnak a Natura 2000 programhoz. A Natura 2000 területek esetében a jelentıs számú támogatás miatt egyre markánsabban körvonalazódik a gazdálkodók számára, hogy megfelelı területhasználat mellett, a támogatások harmonizálásával olyan mértékő, piaci ingadozásoktól független, kiszámítható és elıre tervezhetı bevétel érhetı el, ami egy gazdálkodás jövedelmezıségében rendkívül komoly szerepet játszik. A támogatások által elérhetı bevételi források gazdálkodói szempontú értékelése a tervezés során is fontos szerepet játszik, ezért van jelentısége annak, hogy a fenntartási tervek szakmai összeállítása mellett, a Natura 2000 program teljes körő fejlesztését biztosítsuk a többi releváns támogatás megfelelı harmonizálásával. Ez azt is jelenti, hogy a fenntartási tervek elkészítése mellett a Natura 2000 program többi támogatáshoz való illesztése szintén fontos, mert csak így lehet a forrásokat egy adott cél érdekében, a gazdálkodó számára is egyértelmő elvárások és szabályozások meghatározásával, mőködıképessé tenni.

4

A kijelölt Natura 2000 területek esetén az alábbi területalapú támogatások épülnek egymásra: Támogatás Egységes támogatás

Mővelési ág

területalapú Szántó, gyep

Megjegyzés Minden mővelt területre igényelhetı

Natura 2000 támogatás

gyep

Natura 2000 kijelölt területeken

KAT támogatás

Szántó, gyep

KAT és Natura 2000 egyidejő kijelölése esetén

Agrár-környezetgazdálkodási Szántó, gyep, Natura 2000 területek elınyt élveznek, támogatás ültetvény, gyepek esetén, a túlkompenzáció miatt a vizes élıhely N2000 területek csökkentett kifizetésre jogosultak Mezıgazdasági elsı erdısítése

földterület Szántó, gyep

Csak Natura 2000 fenntartási terv alapján

Nem mezıgazdasági Szántó, gyep földterület elsı erdısítése


Agrár-erdészeti rendszerek

Szántó, gyep


Erdı-környezetvédelmi támogatás

erdı

Natura 2000 területek elınyt élveznek

2 A területalapú támogatások intézményrendszere Az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatások és kifizetések adminisztratív lebonyolítására, kifizetésére és ellenırzésére az átláthatóság, és a koherencia érdekében közös intézményrendszer került felállításra. 2.1

Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer

Az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap terület alapú, és állatlétszám alapú támogatásait igénybe vevı területek – így a Környezetileg Érzékeny Területek ellenırzése az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer mőködésére alapszik. Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer bevezetését az Európai Unió a támogatási rendszer összetettsége, a feldolgozandó támogatási dokumentumok nagy száma miatt, valamint a hatékony adminisztráció és ellenırzés érdekében kötelezıvé tette a tagállamok számára. Kiépítését a 3508/92 sz. EEC rendelet írja elı. A rendszer az igénylések és támogatások adminisztrálására és ellenırzésére szolgál. Célja többek között, hogy kiszőrje a jogosulatlan illetve kettıs támogatási igényléseket. A rendszer alapvetı és egyben lényegi tulajdonsága, hogy a beérkezı nagyszámú igénylés adminisztratív ellenırzését automatikusan végzi, kihasználva az információs rendszerek hatékonyságát. Az adminisztrációs ellenırzés teljeskörő, azaz 100 %-os, minden igénylést benyújtóra kiterjed. A támogatások fogadására történı országos felkészülés része a megfelelı földterület-azonosítási rendszer kiépítése is (Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer, MEPAR), a szükséges térképi és térinformatikai háttér megteremtésével együtt. A rendszer 5

biztosítja, hogy a gazdálkodók a támogatási kérelemhez csatolt térképek segítségével azonosítani tudják az általuk hasznosított mezıgazdasági táblákat. Az IIER részét kell, hogy képezze még egy Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) az állatok és a tenyészetek nyilvántartására, valamint egy Gazdaregiszter is (1. ábra). A MEPAR kiépítésére, adattartalmára, üzemeltetésére, stb. vonatkozó rendelkezéseket a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet tartalmazza. Az adminisztrációs ellenırzéseken kívül a magyar Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a szerzıdéssel rendelkezık 5%-nál minden évben ellenırzést tart. 1. ábra: Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer felépítése. Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer

Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR)

Gazdaregiszter

Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR)

A támogatás felhasználását, a támogatási szerzıdésben foglaltak teljesítésének ellenırzését a minisztérium területi szerveinek bevonásával végzi. Az ellenırzések során más szervek bevonására sor kerülhet (Nemzeti Park Igazgatóságok, ökológiai termelést ellenırzı szervezetek). A támogatási szerzıdésben foglaltak nem teljesítése esetén a minisztérium a szerzıdést felbontja és intézkedik a jogosulatlanul felvett támogatások visszafizetésérıl (Forrás: 3/2003. (I.24.) FVM rendelet) 2.2

Gazdaregiszter

A gazdálkodók nyilvántartásba vétele alapvetı feltétele annak, hogy uniós és nemzeti agrártámogatásban részesüljenek. Magyarországon törvényi szinten a 141/2003 számú (IX. 9) kormányrendelet nyilatkozik „az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggı ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrıl.” A korszerő gazdaregiszter kialakításánál az alapvetı cél, hogy a közvetlen kifizetéső támogatások alanyainak, a gazdálkodóknak a regisztrálása, nyilvántartásba vétele során olyan adatbázis kerüljön kialakításra, amely minden szempontból alkalmas az IIER egyes alrendszereinek összekapcsolására, illetve amelyet a többi alrendszer is hatékonyan tud felhasználni a támogatások ellenırzése során. Az IIER céljaira kialakítandó gazdaregiszterrel szemben támasztott követelmények az alábbiakban foglalhatók össze:

A regisztráció minden támogatást igénybe vevı termelı számára kötelezı.

A regisztráció fı eleme a termelıt azonosító kód, amely segítségével a IIER többi alrendszere között kapcsolatot lehet teremteni.

A regisztrációra egy alkalommal van szükség, az elsı támogatási igény benyújtása elıtt, a továbbiakban a rendszer ugyanarra a termelıre ugyanazt a regisztrációs kódot használja.

A regisztráció a termelı azonosítására szolgál, tartalmazhat ugyan tulajdonosi és gazdálkodási adatokat, de ez nem az ellenırzés célját szolgálja. A támogatási

6

kérelemhez a termelıre vonatkozó további adatokat (statisztikai, vagy egyéb) egy önálló adatbázisban kell tárolni. 2.3

Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer

A Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. Kizárólagos abban az értelemben, hogy a földterülethez kapcsolódó részben vagy egészben európai uniós támogatások igénylése során csak ennek az azonosítási rendszernek az adatait lehet használni. Az ilyen jellegő támogatások igénylésekor semmiféle más nyilvántartás (pl. az ingatlannyilvántartás) adatait a MePAR adataival szemben nem lehet figyelembe venni, legyenek azok a mezıgazdasági táblák elhelyezkedésére, azonosító számára, vagy éppen a tábla területére vonatkozó adatok. A földterület-azonosítás viszonyítási kerete a fizikai blokk, amely a mezıgazdasági mővelés szempontjából idıben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl.: utak, vasutak, csatorna, töltés, erdıszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú mővelés alatt lévı földterület (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdı stb.). Egy fizikai blokkban általában több mezıgazdasági tábla (parcella) van, és területét több gazdálkodó is mővelheti. A mezıgazdasági parcella (más néven mezıgazdasági tábla) földterülethez kapcsolódó támogatások esetében az úgynevezett azonosítási alapegység. Olyan összefüggı mezıgazdasági földterületet jelent, amelyen adott évben egyetlen termelı egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt A mezıgazdasági tábla a föld használójához, megmővelıjéhez kötıdik, nem pedig a tulajdonoshoz. Fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen mővelt terület alapján határozható csak meg, tehát területébe nem számítható bele pl. a mővelt terület és az út közötti nem hasznosított terület. Természetesen a mezıgazdasági táblák határai évrıl-évre változhatnak a gazdálkodás jellegének és a vetés szerkezetének megfelelıen (pl. vetésforgó esetén). A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthetı az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe, stb.). táblákat a A mezıgazdasági kérelmezıknek a fizikai blokkon (2. ábra) belül kell azonosítani és bejelölni az erre a célra elkészített térképen, az un. MePAR blokktérképen. Az áttekintı térképeken könnyőszerrel azonosíthatók az egyes gazdákhoz tartozó mezıgazdasági földterületek, a térképhelyes légifelvétel háttéren ugyanis nagyon könnyen felismerhetıek az állandó földfelszíni elemek (utak, épületek, csatornák, erdıs részek, stb.).

2. ábra: Blokktérkép

A fizikai blokkokat az Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), illetve az MVH megbízásából a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) alakította ki az egész országra. A fizikai blokkon belül a különbözı mezıgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdı, halastó, mozaikos mővelés stb.), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek vannak elkülönítve. A blokk és belsı, elkülönített részei határainak

7

rögzítése korszerő eljárásokkal (légi- és őrfelvételek feldolgozásával) és helyszíni adatfelvételezéssel történt. 2.4

Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer

Az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere. Létrehozásának törvényi hátterét a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet „az egyes állatfajok egyedeinek egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl”, valamint e rendeletnek a módosítása - 64/2003. (VI. 16.) FVM rendelet – írja le. Ez alapján a szarvasmarha, bivaly, ló, juh és kecske fajok állatait egyedileg, hasznosítási módtól függetlenül, tartósan meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni. A törvény alapján az állattartó kötelessége: •

elısegíteni a tenyészet és az állatok pontos és szakszerő nyilvántartásba vételét, az ellenırzésre jogosult szervezet képviselıinek rendelkezésére bocsátani a szükséges információkat, illetve adatokat;

•

a kijelölt szervezetnek jelenteni új tenyészet létesítését, vagy tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet, az állat és az állattartó adataiban bekövetkezett változásokat;

•

az ENAR szabályai szerint és saját költségén gondoskodni a tenyészetében lévı állatok megjelölésérıl, illetve megjelöltetésérıl;

•

megakadályozni az azonosító jelek eltávolítását, azok megrongálását, illetveolvashatatlanná tételét;

•

saját költségén pótolni a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket;

•

telepenként/tartási helyenként naprakész nyilvántartást vezetni a tenyészetben lévı; az onnan kiadott és oda érkezett állatok azonosító számairól, és azt - kérésre - az ellenırzést végzık rendelkezésére bocsátani;

•

importált vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában úgy feltüntetni, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelmően megállapítható legyen;

•

a tenyészet állományában bekövetkezett létszámváltozás esetén, az e rendelet II-IV. fejezeteiben meghatározott részletes szabályok szerint eljárni.

A rendszer segítségével - az állatok nyilvántartásba vételével - nyomon követhetı az egyes tenyészetek állományalakulása, megkönnyíthetık az állategészségügyi eljárások nyomon követése (pl. gyógyszeres kezelések és oltások nyilvántartása), követhetı a fedeztetés, bejegyezhetık az állat egyedi azonosító jegyei, eredményei (versenyzés), stb.

3 Egységes területalapú támogatás 3.1

Jogszabályi háttér

1782/2003 EK rendelet Hazai rendeletek A támogatások évente külön rendeletben kerülnek meghatározásra

8

3.2

A támogatás bemutatása

Magyarország EU tagállammá válása óta a Csatlakozási Szerzıdés és a Koppenhágai Megállapodás alapján két forrásból, mégis egymáshoz kapcsolódva mőködik a közvetlen kifizetéső területalapú termelıi támogatások rendszere: • •

3.3

egységes területalapú támogatás (SAPS), amit az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlege finanszíroz, kiegészítı nemzeti területalapú támogatás (Top-up), amely kapcsolódik a SAPS-hoz, de forrása a magyar költségvetés. A támogatás szerkezete

3.3.1 SAPS

A Kormány 2003-ban hozott határozata alapján Magyarország az egységes területalapú támogatási rendszert (single area payment scheme - SAPS) vezette be a csatlakozás idıpontjától. Az uniós közvetlen támogatást - amely mértéke 2004-ben 25% volt - ennek alapján kapják meg a termelık. Célja a gazdák jövedelmének biztosítása. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerzıdésben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mezıgazdasági terület nagyságának meghatározása (SAPS terület) az érintett tagállam feladata, ugyanúgy, mint annak eldöntése, hogy mekkora legyen a támogatható minimális birtokméret 0,3-1 ha határértékek között (nemzeti döntés: 1 ha, illetve 0,3 ha szılı- és gyümölcsterület). A SAPS közösségi támogatásokra jogosult terület nagyságát úgy kellett meghatározni, hogy jogilag teljesen egyértelmő, vitathatatlan legyen országos, üzemi és parcella szinten egyaránt. Fontos a támogatásra való jogosultság, illetve kizárás pontos kritériumainak, az ellenırzés módszerének meghatározása is. A támogatásban részesülı területeken nincs mővelési kötelezettség, a termelı szabadon dönthet arról, mit termel, nincs jogalapja a területpihentetési kötelezettség elıírásának. A Csatlakozási Szerzıdés szerint támogatás csak olyan területre igényelhetı (szántó, gyep, szılı, gyümölcsös), amely 2003. június 30-án - a hasznosítástól függetlenül - megfelelı kultúrállapotban volt. A SAPS rendszerben támogatásra jogosult mezıgazdaságilag hasznosított területek: a szántóföldi növények, a takarmánytermı-területek, a gyepterületek, a valamint szılı- és gyümölcsültetvények. A támogatás kifizetésére évente egy alkalommal, a tárgyév december 1-je és a rákövetkezı év április 30-a között kerülhet sor. A SAPS támogatást a tagállamnak meg kell elılegeznie, mert a Bizottság a részletes elszámolás benyújtását követı két hónapon belül utalja csak át a támogatást. Lehetıség van december 1-jét megelızı kifizetésre is: a tagállam kérelme alapján a Bizottság a pénzügyi helyzet függvényében, nagyon indokolt esetben engedélyezheti. Ennek részaránya azonban nem haladhatja meg az éves támogatás 50%-át. Tehát a SAPS keretében támogatható területek: • • • •

legalább 1 hektár szántó-, gyep, illetıleg konyhakert, ha az azonos kultúrával beültetett parcella mérete eléri a min. 0,3 ha-t, vagy legalább 0,3 hektár szılı, gyümölcsös; ha a fenti méretkritériumoknak megfelelı terület 2003. június 30-án eleget tett a "Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének; a támogatás alapjául szolgáló területet mővelési ágtól függetlenül a tényleges használat (Lásd még: 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet)

9

3.3.2

TOP-UP

Kiegészítı nemzeti közvetlen támogatások jogcímen a magyar költségvetésbıl az egységes területalapú támogatás egészíthetı ki. A top-up jogcímei (nemzeti borítékok): − − − − − − − − − − −

a hízottbika-tartáshoz, a tejtermeléshez, az anyatehén-tartáshoz, extenzifikációs szarvasmarha-tartáshoz, az anyajuh-tartáshoz, a kedvezıtlen adottságú területeken történı anyajuh-tartáshoz, a szántóföldi növénytermesztéshez, a Burley dohány termesztéséhez, a Virginia dohány termesztéséhez, a héjas gyümölcsőek termesztéséhez, valamint az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez

vehetı igénybe kiegészítı nemzeti támogatás.

4 Agrár-környezetgazdálkodási támogatás 4.1


Az 1698/2005/EK rendelet 36. (a) (iv) és 39. cikke Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikke és II. mellékletének 5.3.2.1.4. pontja Hazai rendelet: Kidolgozás alatt

4.2

Az intézkedés célja

Az ország jelentıs részén szükség van a földhasználat átalakítására és országos, új földhasználati irányok keresésére valamint a térségi prioritások meghatározására (pl.: árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek terület használatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása). A termıföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minıségét, termıképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezetkímélı, legelıre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az AKG kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlıdéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezıgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erıforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethetı mezıgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai erıforrások megırzésére. Az intézkedés hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történı visszafordításával kapcsolatban Göteborgban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez és az úgynevezett Víz Keretirányelv (VKI) célkitőzéseinek

10

megvalósításához. Az AKG intézkedések kialakításánál kiemelt figyelmet szenteltünk a Magyarországon jellemzı agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelızi bizonyos környezeti problémák kialakulását. Ennek megfelelıen az alábbi AKG prioritásoknak megfelelı elıírások kerültek megfogalmazásra és a különbözı célprogramokba való integrálásra: Talajvédelem: a különbözı talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különbözı agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása is kiemelt célként fogalmazódik meg. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználat-váltás elısegítésén és a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vízminıség javítása, a szennyezések lehetıségének redukálása. Természetvédelem: a mezıgazdasági földhasználat minden ágában (szántómővelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínő, a természetközeli élıhelyek kialakításával és megırzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelı táplálkozó-, szaporodási- és pihenıhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése a cél. A biológiai sokféleség megırzésének és növelésének fent említett eszközei elsıdlegesen a Natura 2000 területek megırzését és fejlesztését szolgálják. Génmegırzési célok: a különbözı gazdálkodási rendszerekben a magas genetikai értéket képviselı és sokszor kihalással/genetikai erózióval fenyegetett mezıgazdasági szempontból értékes növény- és állatfajok/fajták kiemelt támogatást élveznek. Levegıszennyezés csökkentése: az extenzív, külterjes mővelést és alacsony külsı inputokat igénylı gazdálkodási módszereken és növénycsoportokon keresztül a célprogramok hozzájárulnak a mezıgazdaság által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentéséhez. Az intézkedés fı céljai a vidéki területek fenntartható fejlıdésének támogatása, a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megırzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Fontosnak látjuk kiemelni, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt AKG programnál is magasabb szintő, kiemelten a minıség irányába továbbfejlesztett programcsomag kidolgozását tızte ki célul a tagállam. 4.3

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig, egyes célprogramok esetében akár tíz évig is, AKG kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók (pl.: természetvédelmi hasznosítást végzı közhasznú társaságok, nemzeti park igazgatóságok, non-profit szervezetek és civil szervezetek) támogathatók. A gazdaság teljes területén betartott, kölcsönös megfeleltetésbıl származó kötelezettségek betartása mellett a vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében elıírt, valamint a trágya- és növényvédıszerhasználatra vonatkozó minimumkövetelményeket és a nemzeti jogszabályok által létrehozott elıírásokon túlmutató és a programban meghatározott egyéb kötelezı kötelezettségvállalásokat.

11

Az intézkedésben meghatározott elıírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente terület alapján (hektáronként) kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az elıírások teljesítésével összefüggı többlet költség és elmaradt bevétel ellentételezése céljából. Az AKG intézkedés célprogramjainak bevezetése a következı tervezett ütemterv alapján történik: 2008-ban a következı célprogramok kerülnek bevezetésre (a MePAR kijelöléshez szükséges lépések megtétele után): szántóföldi erózióvédelmi célprogramok (szél- és vízerózió), környezet- és természetvédelmi célú földhasználat váltási célprogramok (gyep), vizes helyek fenntartása és vizes élıhelyek létrehozása célprogramok (vizes élıhelyek). A többi célprogram 2009-ben kerül megnyitásra miután a jelenleg futó NVT célprogramok befejezıdtek. 4.4

A támogatás szerkezete

Az AKG támogatási rendszer célprogramokon keresztül valósul meg, és területalapú támogatásokat foglal magába, melyek horizontális és zonális elemekbıl épülnek fel. A mezıgazdasági területek különféle természeti adottságait figyelembe véve, valamint ahhoz, hogy jó minıségő környezetgazdálkodási programok kerüljenek megvalósításra, az intézkedés keretében 22 különbözı célprogram került meghatározásra (9 szántóföldi növénytermesztéshez, 6 gyepgazdálkodáshoz és gyeptelepítéshez, 3 ültetvények környezetkímélı gazdálkodásához és 3 vizes élıhely fenntartásához kapcsolódó). Az intézkedés a mezıgazdasági földhasznosítási alintézkedésre/célprogram csoportra osztható:

irányok

alapján

négy

1. szántóföldi növénytermesztés, 2. gyepgazdálkodás, 3. ültetvényes gazdálkodás (gyümölcs- és szılıtermesztés) 4. vizes élıhelyeken történı gazdálkodás. Bizonyos AKG célprogramok az ország teljes támogatható területén felvállalhatók, vagyis a kifizetések horizontális jellegőek. Az AKG elıírások közül, egyes lehatárolt, – a MePAR-ban is feltüntetett, vagy a meghatározott szervektıl igazolhatóan – a feltételeknek megfelelı területeken gazdálkodók számára a horizontális elıírásokon túl, speciális elıírások felvételére van lehetıség. Ezeken a területeken belül felvehetı elıírásokat zonális elıírásoknak nevezzük. Három eltérı zonális célprogram csoport kerül meghatározásra: természetvédelmi, talajvédelmi és vízvédelmi célprogramok.

12

zonális

természetvédelmi célú gazdálkodás kék vércse

természetvédelmi célú gazdálkodás túzok

természetvédelmi célú földhasználatváltás

természetvédelmi célú gazdálkodás vadlúd / daru

természetvédelmi célú gazdálkodás túzok

természetvédelmi célú gazdálkodás madár / apróvad

természetvédelmi célú gazdálkodás élıhely

horizontális

szélerózió elleni védekezés

vízerózió elleni védekezés

környezetvédelmi célú földhasználatváltás

ökológiai gazdálkodás

ökológiai gyepgazdálkodás

tanyás gazdálkodás

ökológiai gyümölcstermesztés

vizes élıhelyek létrehozása

hagyományos gyümölcstermesztés

vizesélıhelyek fenntartása

integrált gazdálkodás

extenzív gyepgazdálkodás

integrált gyümölcstermesztés

nádgazdálkodás

szántó célprogramok

gyep célprogramok

ültetvény célprogramok

vizes élıhely célprogramok

A célprogramok struktúrája környezeti és természeti vállalás mértéke szerint bemutatva

13

4.4.1 MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŐ TERÜLETEK (MTÉT)

A Magyarországi Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere Az Érzékeny Természeti Területek programjának bevezetése és finanszírozása – figyelembe véve az EU 2078/1992 számú, 1257/1999 számú és a 445/2002 számú rendeleteit – a 2002. évi agrárgazdasági célok támogatási rendszerének részeként, a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Program keretén belül a 2253/1999 sz. kormányhatározat és a 102/2001. (XI. 16.) FVM rendelet alapján megkezdıdött. 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben a területek száma már 15-re emelkedett. Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) magyarországi lehatárolása Az Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó elıírásokat azok kijelölésének szempontjait valamint létesítésük eljárási rendjét a 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet szabályozza. E területek magyarországi lehatárolásához jelentıs segítséget adtak a földhasználati zónarendszer kidolgozása során elıállított – talaj-, víz- és élıvilág szempontjából érzékeny területeket ábrázoló adatbázisok átlapolásával szintetizált – komplex környezetérzékenységi térkép. Ezek alapján azokat tekinthetjük potenciális ÉTT célterületeknek, amelyek a komplex környezetérzékenységi térkép szerint átlag feletti (a 9,3 millió hektár átlagát meghaladó) sérülékenységet mutattak. Egyes adott ÉTT legfeljebb 25%-a kerülhet országos jelentıségő védett természeti területre. Ennél nagyobb mértéket csak akkor lehet meghatározni, ha a természeti értékek és az extenzív mezıgazdasági termelés megırzése érdekében elkerülhetetlenül szükséges. ÉTT az ökológiai hálózat bármely részén kijelölhetı. A 2/2002 (I.23.) rendelet alapján ÉTT létesítésére bárki javaslatot tehet az illetékes NP Igazgatóságoknál. A létesítésre vonatkozó javaslatnak többek között tartalmaznia kell a létesítés természetvédelmi indokait, a terület pontos lehatárolását, a gazdálkodási formák leírását, a tervezett intézkedéseket, stb. A javaslat alapján az Igazgatóság elvégzi az ÉTT megvalósíthatósági elemzését, majd megvalósíthatósági vizsgálatát. A környezetvédelmi miniszter a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együtt dönt az ÉTT létesítésérıl. A leírt szempontok és prioritások alapján – a Természetvédelmi Hivatal koordinálásával és a Nemzeti Park Igazgatóságok valamint a SZIE-KTI szakembereinek bevonásával – 2002 óta indult be az ÉTT területek programja. Az ÉTT intézkedések ismertetése Az elıírásokat különbözı természetvédelmi szakértık és a Nemzeti Park Igazgatósági hálózat alakították ki a korábbi agrár-környezetvédelmi programok tapasztalatai alapján. A kötelezettségek célja alacsony ráfordítású, extenzív gazdálkodási módszerek alkalmazása a szántó- és legelıterületeken, a védett madárfajok táplálékforrásának biztosítása, a fészkelés és utódnevelés védelme és élıhely-fejlesztés céljából. Fontos a madarakat és egyéb állatfajokat zavaró tényezık kiküszöbölésének biztosítása is. A programok számos elemének célja a tájhasználat/tájvédelem a valaha hagyományos gazdálkodási módszerek újbóli bevezetésével, amelyek a védett értékek többségét létrehozták Magyarországon. A különbözı kötelezettségek végrehajtásának biztosítania kell azon

14

élıhelyek kezelését (esetenként a jövıbeni NATURA 2000 részeként is) amelyek jelentıs pozitív hatással vannak a biológiai sokféleség magyarországi fejlıdésére. Az Érzékeny Természeti Területek felülvizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv térségi agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai tehát olyan konkrétan lehatárolt, ún. Érzékeny Természeti Területeken támogatják a gazdákat a természet-kímélı gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezıgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élıvilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megırzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási elıírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes felvállalásáért és teljesítéséért kifizetés illeti meg a gazdálkodót. Az ÚMVT agrár-környezetgazdál-kodási célprogramjai közül a természeti környezet fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb az Érzékeny Természeti Értékő Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyan mezıgazdasági mővelés alatt álló területek, amelyeken különleges illetve sérülékeny természeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megırzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai elıírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. Ha vállalja ezen elıírások betartását, akkor ezért normatív, területalapú, vissza nem térítendı támogatásban, gazdálkodása kedvezı környezeti teljesítményeiért nyújtott kifizetésben részesül. A kifizetés nagysága arányos az elıíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program 2004-ben az alábbi – a MePar rendszerben már szereplı – 15 mintaterületen folytatódott, 2009-tıl lehetıség nyílik 26 zonális lehatárolás bevezetése. Ezek az alábbiak:

15

[1]

Baranya

[10]

Gerje-Perje-sík

[19]

Sárvíz-völgye

[2]

Békés-Csanádi-hát

[11]

Hanság

[20]

Somogy

[3]

Bihari-sík

[12]

Hevesi-sík

[21]

Szatmár

[4]

Bodrogköz

[13]

Homokhátság

[22]

Szatmár-Bereg

[5]

Borsodi-Mezıség

[14]

Hortobágy

[23]

Szentendrei-sziget

[6]

Bükkalja

[15]

Kis-Sárrét

[24]

Taktaköz

[7]

Dévaványa

[16]

Marcal-medence

[25]

Turjánvidék

[8]

Dunavölgyi-sík

[17]

Mosoni-sík

[26]

Zámolyi-medence

[9]

Észak-Cserehát

[18]

İrség

16

Az egyes ÉTT-ken az alábbi célprogramok pályázhatók:

Baranya megye fás legelıi Békés-Csanádi hát

x x

x X

x

X

Bihari sík

x

x

X

X

x

Bodrogköz Borsodi mezıség

x

x

Bükkalja

x

Dévaványa és környéke

x

x

Dunavölgyi-sík

x

x

természetvédelm i célú gyeptelepítés X

x

x

X

X X

x x

x

Hortobágy

x

x

X

Kis-sárrét

x

x

X

X

X X

X x

X

x

X

x

X

x

x

X

X

x

x

X

x

X

x

X

x

X X

x

x

X X

x x

X

Homokhátság

Somogy

x

X

x

İrség- Vendvidék

X

X

x

x

x

X

Hevesi síkság

x

X

x

X

Mosoni-sík

x

x

Gerje-perje sík

Marcal medence

X

X

X

x

X

X

Észak-Cserehát

Hanság

élıhelyfejlesztés

túzok élıhelyfejlesztés

X

x

Beregi ártér

Gyepgazdálkodás kék vércse élıhelyfejlesztés

madárés apróvad élıhelyfejlesztés

túzok élıhelyfejlesztés

vadlúdés daruvédelem

Jogosult MTÉT egységek Szántóföldi növénytermesztés megnevezése

x

Szatmár

X

x

Szentendrei Sziget

X

x

Taktaköz

X

x

Turjánvidék

X

x

x

X

x

X

x

X

x

X

Velencei-tó völgye

és

Zámolyi medence

Sárvíz-

X

17

4.5

Kötelezettségvállalás

Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig nyújtható támogatás azon mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók részére, akik a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimális tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi elıírásokon, valamint az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében elıírtakon túlmutató AKG kötelezettségeket vállalnak. Az EU Bizottság által eddig alkalmazott alapelveknek és szabályoknak megfelelıen, eltérıen a többi célprogram 5 éves futamidejétıl, a hosszú távú vízvédelmi célú területpihentetés célprogram (B.4.) esetén 10 éves futamidı került megállapításra. Ennek indoka a célprogram által alapvetıen érintett kiemelten érzékeny mezıgazdasági területen (vízbázisvédelem, erózióvédelem) a fizikai környezet védelmének hosszú távon történı biztosítása, mely egyaránt alapvetı célkitőzése a Víz Keretirányelvnek és az EU tagállamok eddigi gyakorlatának.

4.6

Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek

Minden magyarországi ügyfél-regisztrációval rendelkezı természetes és jogi személy, aki: − szántó, gyep, nádas, esetén minimum 1 ha, ültetvény, mocsár vagy zsombék hasznosítása esetén minimum 0,3 ha földterületet mővel; − az AKG programba bevonni kívánt földterületet a támogatás teljes idıszaka alatt birtokolja, vagy bérli; és − megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak. Zonális elıírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt, – MePAR-ban feltüntetett területen, vagy a meghatározott szervektıl igazolhatóan – a feltételeknek megfelelı gazdálkodó jogosult. Az egyéb földhasználók (pl.: nemzeti park igazgatóságok és azok gazdálkodó szervezetei) megırzı gazdálkodási tevékenysége csak olyan területekre koncentrál, ahol a speciális adottságok miatt nagyon érzékeny a kedvezı természetvédelmi állapot hosszú távon megırzése. Ezen területek megfelelı kezelésének fontossága miatt ajánlott, hogy (a gazdálkodók mellett) az ilyen egyéb földhasználók is lehetséges kedvezményezettjei legyenek a következı AKG célprogramoknak: − ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogram; ökológiai gyepgazdálkodás célprogram; − természetvédelmi gyepgazdálkodás

célú

szántóföldi

gazdálkodás;

természetvédelmi

célú

− természetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram, − vizes élıhelyek kezelése célprogram 4.7

Kapcsolódás Natura 2000 programhoz

Az intézkedés során a tervezet szerint a Natura 2000 területeken lévı mezıgazdasági mőveléső területek többletpontban részesülnek a támogatás elbírálására során, mivel ezeknek az erdıknek a minıségi javítása, fejlesztése kiemelt célként került meghatározásra. A támogatási összegek kiszámítása esetén azonban a hasonló program elıírások miatt, a

18

túlkompenzáció elkerülése érdekében, csökkentett agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben részesülnek a Natura 2000 támogatásra jogosult gyepterületeken gazdálkodók.

5 Kedvezıtlen adottságú területek támogatása 5.1


1698/2005 EK rendelet 36. cikke a) pontjának (ii) alpontja, illetve 37. és 93. cikke, valamint az abban hivatkozott 1257/1999/EK tanácsi rendelet V. Fejezetének 13-20. cikke, és I. melléklete 15. cikkének (3) bekezdése Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (6) bekezdése és II. mellékletének 5.3.2.1.2 pontja 5.2

A intézkedés célja

Az intézkedés hozzájárul a gyepterületek megırzéséhez, jövedelem-kiegészítést biztosít a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Közvetve ösztönzi a termelési szerkezet átalakítását, a hátrányos adottságokhoz alkalmazkodó, piaci jelentıséggel bíró és a különleges jellegő (gyakran veszélyeztetett állatfajokhoz tartozó) élıállatok tartásával. A kompenzációs kifizetések az érintett területeken hozzájárulnak a gazdálkodási tevékenység fenntartásához, a gazdaságok életképességének, helyzetének javulásához. Az intézkedés hozzájárul a Víz Keretirányelv célkitőzéseinek megvalósulásához. Az intézkedés fı céljai a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakítása, az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) elımozdítása az érzékeny természeti területeken, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erısítése. Az intézkedés további fı célkitőzései a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenység folytatásának és a mezıgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, továbbá hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. 5.3


Magyarország a „Kedvezıtlen adottságú területek támogatása” programot az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkében elıírt feltételekkel összhangban valósítja meg. Az intézkedés az Európai Bizottság által 2004. július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó Kedvezıtlen Adottságú Területek (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább 2009. december 31-ig. A 19. cikk hatálya alá esı területek olyan, az agro-ökológiai adottságok szempontjából homogén területek, amelyek a cikkben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik (alacsony hozamú, nehezen mővelhetı földterület; az átlagnál alacsonyabb termésátlagok; alacsony népsőrőségő és magas mezıgazdasági foglalkoztatottsági aránnyal jellemezhetı területek). A 20. cikk feltételeinek összesen 395 402 ha földterület felelt meg, ami a teljes hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) 6,3%-a, az ország területének 4,25%-a. A 20. cikk szerint a KAT-ok olyan különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megırzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megırzése céljából. A 20. cikkre hivatkozással, a magyar területek a négy különleges hátrány (agronómiai korlátozó tényezı) közül legalább két tényezı egyidejő fennállása alapján

19

kerültek kiválasztásra: a talajok nagymértékő savanyúsága, extrém sótartalma, extrém vízgazdálkodása (belvíz, vizenyısség) és extrém fizikai jellemzıi alapján. A 20. cikk feltételeinek összesen 488 156 ha földterület felelt meg, ami a teljes hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) 7,77%-a, az ország területének 5,24%-a. A kedvezıtlen adottságú területek összterülete 883 558 ha, azaz Magyarország összterületének 9,5%-a, a teljes hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) 14%-a. A KAT-ok blokkszinten kerülnek meghatározásra. 5.4


A támogatás normatív, terület alapú, egységáras, vissza nem térítendı kompenzációs kifizetés. A támogatás a blokk szinten lehatárolásra került kedvezıtlen adottságú területekre alanyi jogon jár, amennyiben a földhasználó megfelel a jogosultsági feltételeknek. Ennek értelmében ez a támogatás nem pontozásos szempont alapján, hanem jogosultság alapján kerül elbírálásra. Tekintettel arra, hogy az Uniós jogszabályoknak megfelelıen hazánkban kétféle lehatárolás alapján van KAT terület kijelölve, ezekben az esetekben a hektáronkénti támogatás mértéke is eltér. 5.5


1. Mezıgazdasági tevékenység folytatása a KAT-on a kompenzációs támogatás elsı kifizetésétıl számított legalább 5 évig; 2. A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, „helyes mezıgazdasági és környezeti állapot” fenntartására vonatkozó elıírásokat; 3. 2009-tıl a Gazdálkodási Naplót vezetı gazdaság teljes területén betartják az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében rögzített kölcsönös megfeleltetés szabályait is; 4. Gazdálkodási Napló vezetése. 5.6

Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek − Az 1257/1999/EK rendelet 19. vagy 20. cikke alapján meghatározott területen aktív mezıgazdasági tevékenységet folytat; − A támogatottnak földhasználónak kell lennie; − A minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermı terület (legelı vagy szántóföld); − A parcella minimális mérete 0,3 ha; − Az alábbi gabonák termesztése esetén nem nyújtható támogatás: ıszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek; − Nem részesülhetnek támogatásban az 50% feletti állami tulajdoni hányaddal rendelkezı gazdaságok.

5.7


A KAT támogatás kapcsolódása a Natura 2000 programhoz nem releváns sem pontozási szempont alapján, sem kötelezettségvállalás alapján. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással egyszerre igényelhetı egy adott területre a jogosultsági feltételek egyidejő fennállása esetén.

6 Erdı környezetvédelmi program 20

6.1


1698/2005/EK tanácsi rendelet 47. cikke

6.2


1. Agresszíven terjedı, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása − Az agresszíven terjedı idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolításával az ıshonos fafajok jelenlegi elterjedési területének megırzése, illetve bıvítése, amely kiemelten fontos a hullámtereken. Az erdıtalaj biológiai potenciáljának védelme. − Az érintett és a környezı erdıállományok természetességének növelése, állományszerkezetének, fafaj összetételének javítása. 2. Szálaló erdıgazdálkodás − Folyamatos erdıborítás biztosítása és fenntartása; − Az erdıklíma megırzése; − Az erdıtalaj védelme, a talajfejlıdés biztosítása. − A természetes állapothoz legközelebb álló szerkezető és faji sokféleségő erdıtársulás kialakítása, fenntartása. 3. Erdıállományok szerkezetátalakítása és kézimunka igényes ápolása − Idegenhonos, vagy egyszintő, vagy elegyetlen (egyfa fajú), vagy meghatározóan sarj eredető erdıállományok helyett természetszerő, elegyes, ıshonos fafajú, az adott termıhelynek megfelelı erdıtársulásokat kell létrehozni. − A biológiai sokféleség növelése az elegyesség, faji és állományszerkezeti változatosság kialakításával. − Az optimális erdıtalaj fejlıdési folyamatok biztosítása. 4. ıshonos erdıállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása a) Az alföldi kocsányos tölgy (Quercus robur) fıfafajú erdıállományok, mint kiemelkedı természeti értékek, alternatív felújítási lehetıségének támogatása b) A megváltozott termıhelyi adottságokhoz (csökkenı talajvíz) való alkalmazkodás elısegítése. c) A tarvágások során kerülni kell e termıhelyeken a sokkszerő hatásokat (talaj felmelegedése, gyomosodás, vízháztartás romlása). 5. Speciális erdei élıhelyek és a természetes erdıfelújítás lehetıségének biztosítása 5. A. Mikroélıhelyek kialakítása, fenntartása − Speciális erdei élıhelyek kialakítása az odvas fák, vastag holtfa visszahagyásával, valamint az álló, vagy fekvı fához kötött lakó-, búvó-, táplálkozó, és fészkelı helyek kialakításával. − A faji változatosság biztosításával az erdei életközösségben lévı kapcsolatrendszerek helyreállítása.

21

5. B. A véghasználat során facsoportok visszahagyása − Az erdıtalaj védelme − Speciális erdei élıhelyek átmentése az erdıállomány letermelést követıen − Biológiai sokféleség növelése (horizontális és vertikális differenciáltság) 5. C. Erdıfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás − az erdı természetes felújításának biztosítása 6.3


Erdı-környezetvédelmi kifizetésekben erdıterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon a jogszabályokban, valamint a szakmai irányelvek figyelembe vételével kialakított erdıtervekben foglalt elıírásokon túlmutató erdıkörnyezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. A kifizetések csak a vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki, melyeket általános szabályként öttıl tíz évig terjedı idıtartamra kell vállalni. A kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredı többletköltségeket és kiesı jövedelmet fedezik. A magán- és közösségi tulajdonú erdıterületek rendkívül sokféle adottságait figyelembe véve, valamint annak érdekében, hogy biztosítsuk magántulajdonban lévı erdık számára a célprogramok elérhetıségét, 8 különbözı célprogram került meghatározásra az intézkedés keretében. Ezek megvalósítása összhangban van az erdıbirtokosok érdekeivel és a környezet állapotának javításával. 6.4


Az intézkedés, területalapú, vissza nem térítendı támogatást biztosít 5-10 éves idıszakra az általános kötelezettségeken felül a meghatározott célprogramok szerinti vállalások függvényéven. Az erdı környezetvédelmi intézkedésen belül az alábbi célprogramok kerültek kidolgozásra: − Agresszíven terjedı, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása célprogram − Szálaló erdıgazdálkodás célprogram − Erdıállományok kézimunka igényes ápolása célprogram − İshonos erdıállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram − Speciális erdei élıhelyek és természetes erdıfelújítás lehetıségének biztosítása célprogram o mikroélıhelyek kialakítása, fenntartása o véghasználat során facsoportok visszahagyása o erdıfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás − Véghasználat elhalasztása talaj és élıhely védelem céljából célprogram − Közjóléti rendeltetéső erdık fenntartása célprogram − Erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram − Természetkímélı anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram

22

6.5


A fenntarthatóság gazdasági és ökológiai értelemben vett teljesülését az erdık esetében csak akkor érjük el, ha az erdıgazdálkodás versenyképességének javításával együtt az erdık környezeti állapotának fenntartására, javítására is megfelelı intézkedések születnek. Erdı-környezetvédelmi kifizetésekben erdıterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon a jogszabályokban, valamint a szakmai irányelvek figyelembe vételével kialakított erdıtervekben foglalt elıírásokon túlmutató erdıkörnyezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. A kifizetések csak a vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki, melyeket általános szabályként öttıl tíz évig terjedı idıtartamra kell vállalni. A kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredı többletköltségeket és kiesı jövedelmet fedezik. A magán- és közösségi tulajdonú erdıterületek rendkívül sokféle adottságait figyelembe véve, valamint annak érdekében, hogy biztosítsuk magántulajdonban lévı erdık számára a célprogramok elérhetıségét, 8 különbözı célprogram került meghatározásra az intézkedés keretében. Ezek megvalósítása összhangban van az erdıbirtokosok érdekeivel és a környezet állapotának javításával. 6.6

Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek a) az erdészeti hatóság által az erdıtörvény alapján a támogatási kérelem benyújtásakor nyilvántartásba vett erdıgazdálkodó, b) erdıgazdálkodói jogosultsága, vagy határozatlan idıre, vagy az adott célprogram teljes támogatási idıszakára vonatkozóan fennáll, c) rendelkezik az adott területre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott üzemtervvel, d) a támogatási kérelem benyújtását megelızı két naptári évben e rendelet alapján finanszírozott egyetlen támogatási célprogram esetén sem került kizárásra

A célprogramok során csak az adott erdészeti tájban támogatásra javasolt, vagy támogathatóként feltüntetett célállományok kialakítása érdekében végzett erdıgazdálkodási tevékenység támogatható. A kérelmezı támogatásból nem részesülhet amennyiben a kérelmezett terület: − a Magyar Állam tulajdonában van, vagy − 50 % feletti állami tulajdonban levı gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv használatában van Támogatásra az adott erdırészlet vonatkozásában nem jogosult a kérelmezı, amennyiben a kérelem benyújtásának idıpontjában az adott területen az adott mővelet elvégzésére jogerıs hatósági határozat kötelezi. 6.7

Kapcsolódás Natura 2000 támogatáshoz

Az intézkedés során a tervezet szerint a Natura 2000 területeken lévı erdık többletpontban részesülnek a támogatás elbírálására során, mivel ezeknek az erdıknek a minıségi javítása, fejlesztése kiemelt célként került meghatározásra.

23

7 Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése 7.1


1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 45. cikke 7.2


Az intézkedés fı céljai közé tartozik az ország erdıvel borított területének növelése, az erdık környezetvédelmi, társadalmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése és az erdészeti szektor fejlesztésével a vidéki foglalkoztatottság arányának növelése, hogy a területek alternatív hasznosításával lehetıvé tegyék a mezıgazdaság újrastrukturálását. A termelésbıl kivont mezıgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdısített hektárok után, legfeljebb ötéves idıtartamra terjed ki. Környezetfejlesztési cél a biodiverzitás gazdagítása természetközeli erdık telepítésével, a vidéki táj természeti alkotórészeinek megóvása, és a táj vonzerejének elısegítése. A teljes erdısített terület hozzájárul a víz és szél által okozott erózió elleni védelemhez, és a klímaváltozás mérsékléséért vívott küzdelemhez. Az erdıtelepítési terv jóváhagyási eljárása biztosítja azt, hogy nem valósulhat meg olyan erdısítés, amely a környezetre negatív hatást gyakorolna. 7.3


Az intézkedés keretében támogatás adható a mezıgazdasági mővelésbıl kivonni szándékozott területek elsı erdısítéséhez. Ezen belül támogatás adható a létesítési költségekre, az ápolás költségeire legfeljebb ötéves idıtartamra, az erdısítés miatti jövedelem kiesés fedezésére pedig éves hektáronkénti támogatása adható, legfeljebb 15 éves idıtartamra. 7.4


Az intézkedés normatív, egységáras, vissza nem térítendı támogatást biztosít a mezıgazdaságilag mővelt területekre. A támogatható 6 célállomány függvényében eltérı támogatási összegeket állapít meg az intézkedés. • Tölgy és bükk • Egyéb kemény lomb • Egyéb lágy lomb • Akác • Nemesnyár • Fenyı A célállományok figyelembevétele mellett az alábbi támogatások igényelhetık: • Elsı kivitel támogatása (egyszeri beruházási támogatás) • Ápolási támogatás (5 éves idıtartamra vonatkozó támogatás) • Jövedelempótló támogatás (célállománytól függıen 5-15 éves idıtartamra) A 10 foknál meredekebb területek esetében az intézkedés többlettámogatást biztosít, a megemelkedett költségek miatt.

24

7.5


Elsı kivitel és ápolási támogatás esetén: • elsı kivitelt legkésıbb a támogatási határozat jogerıre emelkedését követı második év május 15-éig megvalósítani; • az elsı kivitelt és az azt követı esetleges pótlásokat igazolt származású erdészeti szaporítóanyaggal megvalósítani • A támogatásra jogosult az elsı kivitel megvalósulását követı ötödik év végére köteles biztosítani, hogy: a) a fıfafaj legalább 2 éves egyedeinek egyedszáma elérje az erdıtelepítési engedélyben meghatározott egyedszám 70%-át, illetve védelmi rendeltetéső erdık esetében annak 50%-át, és b) az elegyarány az erdıtelepítési engedélyben jóváhagyott célállomány típusnak megfeleljen 7.6


Az erdıtelepítés elsı kiviteléhez és ápolásához nyújtott támogatást a jogosult mezıgazdasági terület jogszerő használója veheti igénybe. Az erdıtelepítési jövedelempótló támogatást azok igényelhetik, akik az erdısítés elıtt a földet mővelték. A terület csak az erdıtelepítés elsı kivitelének támogatására jogosult, ha a terület használója 50% feletti állami tulajdonban lévı gazdasági társaság, illetve költségvetési intézmény. A támogatás igénybevételére a kérelmezı akkor jogosult, ha teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét: a) rendelkezik a nevére szóló és az erdırészletre vonatkozó erdıtelepítési engedéllyel; b) az erdırészlet területe a koronavetülettel együtt eléri ba) az 1 hektárt, vagy bb) a 0,5 hektárt, amennyiben az erdırészlet erdıterülettel közvetlenül határos az erdı tv. végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése szerint; c) a támogatási kérelem benyújtását megelızı két naptári évben mezıgazdasági területek erdısítésére vonatkozó támogatás igénybevétele esetén nem került kizárásra a támogatási feltételek súlyos gondatlanságból vagy szándékosan történı megszegése miatt; d) a jövedelempótló támogatás támogatási idıszakát meghaladóan legalább öt évig jogosult a támogatási kérelemben feltüntetett mezıgazdasági terület használatára; e) a nem védett és nem NATURA 2000 gyepterületeken történı telepítés esetében rendelkezik a területileg illetékes természetvédelmi hatóság erdısítésre vonatkozó támogató nyilatkozatával. (2) A kérelmezı a támogatási döntésrıl szóló határozat kézhezvételéig nem kezdheti meg az erdıtelepítést.

25

7.7


Nem jelölhetık ki e célokra olyan védett természeti területek és nem támogatható Natura 2000 területek erdısítése, ahol a jelenlegi tájszerkezet és mővelési ág megtartandó, és az a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös. Natura 2000 területek erdısítése csak akkor támogatható, ha a terület jóváhagyott és érvényes Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervvel rendelkezik, és a terv megengedi az erdısítést. A Natura 2000 területen az Akác, Nemes nyár és Fenyı támogatási csoportba tartozó célállományok telepítése jelen intézkedés keretén belül nem támogatott, még érvényes kezelési terv birtokában sem.

8 Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése 8.1


Az intézkedés fı céljai közé tartozik az ország erdıvel borított területének növelése, az erdık környezetvédelmi, társadalmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése és az erdészeti szektor fejlesztésével a vidéki foglalkoztatottság arányának növelése, hogy a területek alternatív hasznosításával lehetıvé tegyék a mezıgazdaság újrastrukturálását. A termelésbıl kivont mezıgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdısített hektárok után, legfeljebb ötéves idıtartamra terjed ki. Környezetfejlesztési cél a biodiverzitás gazdagítása természetközeli erdık telepítésével, a vidéki táj természeti alkotórészeinek megóvása, és a táj vonzerejének elısegítése. A teljes erdısített terület hozzájárul a víz és szél által okozott erózió elleni védelemhez, és a klímaváltozás mérsékléséért vívott küzdelemhez. Az erdıtelepítési terv jóváhagyási eljárása biztosítja azt, hogy nem valósulhat meg olyan erdısítés, amely a környezetre negatív hatást gyakorolna. 8.2


Az intézkedés keretében támogatás adható a nem mezıgazdasági hasznosítású területek elsı erdısítéséhez. Ezen belül támogatás adható a létesítési költségekre, az ápolás költségeire legfeljebb ötéves idıtartamra. 8.3


Az intézkedés normatív, egységáras, vissza nem térítendı támogatást biztosít a mezıgazdaságilag mővelt területekre. A támogatható 6 célállomány függvényében eltérı támogatási összegeket állapít meg az intézkedés. •

Tölgy és bükk

•

Egyéb kemény lomb

•

Egyéb lágy lomb

•

Akác

•

Nemesnyár

•

Fenyı

A célállományok figyelembevétele mellett az alábbi támogatások igényelhetık: •

Elsı kivitel támogatása (egyszeri beruházási támogatás) 26

•

Ápolási támogatás (5 éves idıtartamra vonatkozó támogatás)

•

Jövedelempótló támogatás (célállománytól függıen 5-15 éves idıtartamra)

A 10 foknál meredekebb területek esetében az intézkedés többlettámogatást biztosít, a megemelkedett költségek miatt. 8.4


Elsı kivitel és ápolási támogatás esetén: • elsı kivitelt legkésıbb a támogatási határozat jogerıre emelkedését követı második év május 15-éig megvalósítani; • az elsı kivitelt és az azt követı esetleges pótlásokat igazolt származású erdészeti szaporítóanyaggal megvalósítani • A támogatásra jogosult az elsı kivitel megvalósulását követı ötödik év végére köteles biztosítani, hogy: a) a fıfafaj legalább 2 éves egyedeinek egyedszáma elérje az erdıtelepítési engedélyben meghatározott egyedszám 70%-át, illetve védelmi rendeltetéső erdık esetében annak 50%-át, és b) az elegyarány az erdıtelepítési engedélyben jóváhagyott célállománytípusnak megfeleljen 8.5


Jogosult nem mezıgazdasági terület: az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébıl, valamint az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes terület alapú támogatás igénybevételével a MePAR besorolása alapján nem támogathatónak minısül. Ápolási támogatásra jogosult parlag terület: olyan jogosult nem mezıgazdasági terület, melyet a támogatási kérelem benyújtását követıen a Földmérési és Távérzékelési Intézet távérzékeléses vizsgálattal parlag területként határoz meg. 8.6


Nem jelölhetık ki e célokra olyan védett természeti területek és nem támogatható Natura 2000 területek erdısítése, ahol a jelenlegi tájszerkezet és mővelési ág megtartandó, és az a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös. Natura 2000 területek erdısítése csak akkor támogatható, ha a terület jóváhagyott és érvényes Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervvel rendelkezik, és a terv megengedi az erdısítést. A Natura 2000 területen az Akác, Nemes nyár és Fenyı támogatási csoportba tartozó célállományok telepítése jelen intézkedés keretén belül nem támogatott, még érvényes kezelési terv birtokában sem.

27

9 Agrár-erdészeti támogatás 9.1


Az 1698/2005/EK rendelet 44. cikke 46/2009 (IV. 16) FVM rendelet 9.2


Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezıgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a mezıgazdasági és erdıterületek mozaikjait. Az agrár-erdészeti rendszerek, mint kiváló minıségı fa és egyéb erdészeti termékek elıállítását célzó, extenzív mezıgazdasági és erdıgazdasági rendszerek kombinációi, nagy ökológiai, tájképi- és társadalmi értéket jelentenek. Az agrár-erdészeti rendszerek tekintetében a fás legelık hasznosítása rendelkezik Magyarországon történelmi hagyományokkal. Az intézkedés rendkívüli lehetıséget jelent az új földhasználati rendszerek bevezetésére. Gazdálkodási szempontból az agrárerdészeti rendszerek bevezetése bizonyos speciális régiókban (ártéri területek, szél és vízerózióval veszélyeztetett területek) várhatóan komoly pozitív környezeti hatásokkal jár majd. Az intézkedés – multifunkcionális jellegébıl adódóan – bıvíti a lakosság jövedelemszerzési lehetıségeit, és biztosíthatja a gazdálkodás folytatását a korábban intenzív hasznosítású, kedvezıtlen adottságú területek és Natura 2000 területek esetében. Az intézkedésnek kiemelt szerepe van a fenntartható ártéri tájgazdálkodási módok újbóli bevezetésében. Az agrárerdészeti rendszerek létrehozása és fenntartása által érintett területek környezeti állapota a mozaikosság erısödése következtében javul, növekszik a biodiverzitás, és az állandó növényborítás biztosításával jelentısen csökken az erózió. Az intézkedés elısegíti a vidéki területeken található természeti erıforrások védelmét és javítja állapotukat. Hozzájárul a környezetvédelmi célkitőzések megvalósításához, a talaj védelméhez és a biológiai sokféleség eltőnésének megelızéséhez. Az intézkedés jó lehetıséget teremt az integrált, ökológiai gazdálkodás megvalósítására, valamint elısegíti a régióra jellemzı fajták hasznosítását (földrajzi jelölések/árujelzık). Az agrár-erdészeti rendszerek kiválóan alkalmasak a vidék vonzóbbá tételére, a meglévı munkahelyek megırzésére és újak létrehozására, valamint a vidéki emberek életminıségének javítására. 9.3


Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezıgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a mezıgazdasági és erdıterületek mozaikjait. Az intézkedés keretében a pályázók mezıgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítı agrár-erdészeti rendszerek létrehozása céljából részesülnek támogatásban. A támogatás a létesítési költségeket fedezi. Az agrárerdészeti rendszerek létrehozása során tághálózatú vagy fasor jellegő fásítások és állattartás biztosítja az adott földterület többcélú hasznosítását. A helyi szükségleteknek és feltételeknek megfelelı fajták kiválasztása, és – a mezıgazdasági földhasználat folytatásának biztosítása érdekében – fák és gyógynövények telepítése fás legelık, legelıvédı cserje- és fasorok és facsoportok kialakítása céljából, extenzív legeltetés, tág hálózatú faültetvények ipari fa elıállításhoz, erdei gyümölcs-, gyógynövény- és méztermelés.

28

Az erdészeti hasznosítás során a termıhelyi feltételeknek megfelelı tájfajtákkal biztosítottak a fás legelık, a legelıvédı cserje- és fasorok és facsoportok, az ipari fa elıállítását célzó tág hálózatú faültetvények, valamint ezzel egyidejőleg erdei gyümölcs termelést is folytatnak. A mezıgazdasági hasznosítás során, a faállomány adta elınyöket kihasználva, extenzív legeltetéssel lehet a termelést kiegészíteni. A támogatást élvezı agrár-erdészeti rendszerek: − Agrár-erdészeti rendszer legeltetési célokra Kedvezményezettek: − Az IIER-ben regisztrált gazdálkodók − Az ügyfél kell legyen a terület használója, tulajdonosa vagy bérlıje. Általános feltételek − Minimum 1 ha HMT (hasznosított mezıgazdasági terület), a parcella mérete nagyobb, mint 0,3 ha. − A Natura 2000 területek agrár-erdészeti rendszereinek létrehozására vonatkozó követelmények 9.4


A támogatás formája egyszeri, területalapú, vissza nem térítendı támogatás. A támogatás fatelepítéssel, valamint a gyeptelepítéssel kapcsolatban felmerülı beruházási költségek 70%-át téríti meg. Ennek értelmében szántóföldi terület bevonása esetén, illetve gyepes terület vonatkozásában eltérı támogatási összegek kerültek meghatározásra. 9.5


(1) A kérelmezı a támogatási kérelem benyújtását megelızıen nem kezdheti meg a telepítést. A telepítés megkezdettnek minısül, ha az alábbi tevékenységek bármelyikét megkezdték: a) csemeteültetés, dugványozás; b) gyeptelepítés. (2) A kérelmezı a támogatási kérelem benyújtását követıen, de a támogatási jogosultságról szóló döntés kézhezvételét megelızıen az (1) bekezdés szerinti munkálatokat elvégezheti. A támogatási kérelem elutasítása esetén az elkezdett munkálatok költségét a kérelmezı fizeti. (3) A támogatásra jogosultnak be kell tartania: a) a gazdaság teljes területén a HMKÁ elıírásait; b) az intézkedésbe bevont területen a 7. §-ban szereplı földhasználati elıírásokat. (4) A támogatásra jogosult a megvalósult agrár-erdészeti rendszert köteles a kifizetési kérelem benyújtásától számított legalább öt évig fenntartani. (5) Amennyiben a támogatott terület szántó mővelési ágba tartozik, a támogatásra jogosult köteles a kifizetési kérelem benyújtása elıtt azt legelı mővelési ágúvá átalakítani, a legelı mővelési ággá történı átalakítást a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnál bejelenteni és a kifizetési kérelemhez mellékelni az ingatlanügyi hatóság mővelési ág változásról szóló határozatát, ha az 30 napnál nem régebbi, egyéb esetben a széljegyzett 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, amely igazolja, hogy a mővelési ág változást az ingatlanügyi hatósághoz bejelentették.

29

(6) A támogatásra jogosultnak gondoskodnia kell arról, hogy a támogatásba bevont földterületek azonosításának alapjául szolgáló sarokpontok közül a területen legalább egy a támogatási idıszak teljes idıtartama alatt jól láthatóan megjelölésre kerüljön. (7) A támogatásra jogosultnak a telepítéshez és az azt követı esetleges pótlásokhoz felhasznált szaporítóanyagok származását tanúsító igazolások eredeti példányát a kötelezettség-vállalási idıszak végéig meg kell ıriznie, azokat az ellenırzések során be kell mutatnia. 9.6


•

A kérelmezı rendelkezik a támogatási idıszak alatt földhasználati jogosultsággal

•

Rendelkezik felsıfokú erdészeti szakirányú szakszemélyzet által készített fásítási tervvel

•

Legalább 1 hektár MePAR-ban támogatható területként nyilvántartott földrészlet, ahol a parcella mérete meghaladja a 0,3 hektárt

végzettséggel

rendelkezı

erdészeti

Nem adható támogatás: •

karácsonyfatelepre;

•

bot-, vesszı- és díszítıgally-termelést szolgáló fás terület kialakítására;

•

fás szárú energetikai célú ültetvényre;

•

Natura 2000 területen a külön jogszabályban elıírt fenntartási, illetve fejlesztési tervek elkészítését megelızı idıszakban, vagy ha a fenntartási, illetve fejlesztési terv nem teszi lehetıvé az adott területen a fásítást;

•

50% feletti állami tulajdonú területre;

•

az 50% feletti állami tulajdonban levı gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv kérelmezı részére.

9.7


A Natura 2000 területeken az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása csak akkor támogatható, ha a területnek van jóváhagyott és érvényes Natura 2000 fenntartási/fejlesztési terve, és a terv megengedi az erdısítést.

10 İshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése 10.1 Jogszabályi háttér Az 1698/2005/EK rendelet 36. (a) (iv) és 39. cikke Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikke és II. mellékletének 5.3.2.1.4. pontja 10.2 Az intézkedés céljai A mezıgazdasági genetikai erıforrások megırzése – a göteborgi nyilatkozatban foglaltakkal összhangban – kiemelten támogatott tevékenység. A támogatásnak fontos szerepe van az ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának a gazdaságokban tenyésztés révén történı megırzésében.

30

Az intézkedés fı célja az ıshonos és a veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának a fajta eredeti tartási és takarmányozási körülményeihez hasonló in situ feltételek közötti megırzése, illetve tenyésztésben történı megırzése a genetikai állomány megırzésérıl és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló kötelezı jogszabályok keretein belül. 10.3 Az intézkedés tartalma Kiemelt génmegırzési támogatásra jogosultak a 4/2007. (I.18.) FVM-KvVM együttes rendeletben szereplı ıshonos és veszélyeztetett állatfajták mezıgazdasági célra hasznosított állománya, amelyek esetében a mezıgazdasági haszonállatfajok küszöbértéke nem haladja meg az 1974/2006/EK rendelet IV. Mellékletében foglaltakat. Támogatott tevékenység: − A külön rendeletben felsorolt állatfajták hitelesen törzskönyvi ellenırzés alatt álló tenyészeteiben nyilvántartott fajtatiszta törzskönyvezett nıivarú állományának tartása a tenyésztési programban elıírtaknak megfelelıen; a) törzskönyvi nyilvántartások elıírás szerinti vezetése, b) a tenyésztési programban elıírt párosítási tervek betartása; c) vonalfenntartás biztosítására tenyészállat beállításra vonatkozó követelmények teljesítése; − Az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) elıírás szerinti jelölés és nyilvántartás teljesítése. − A génmegırzés önálló feladat, követelményei nincsenek kapcsolatban az agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetéseknél megkövetelt területhasznosítási, gyepgazdálkodási feladatokkal, ezért a génmegırzési támogatás függetlenül attól jár, hogy hol legel az állat. Mindezek alapján a KAT, Natura 2000 és AKG területalapú támogatásban részesülı gazdálkodók jogosultak jelen támogatás igénybevételére is, amennyiben megfelelnek a jogosultsági feltételeknek, és a tenyésztési programban foglaltakat végrehajtják. 10.4 A támogatás szerkezete A védett ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának megırzését végzı tenyésztık olyan támogatásban kell részesüljenek, amely figyelembe veszi az ún. tenyésztési piramis különbözı szintjein elhelyezkedı szereplık eltérı mértékő és színvonalú munkáját és különbözı mértékő kiadásait. Ennek figyelembevételével kétszintő támogatási rendszerre van szükség. 1. szint Génmegırzı vagy nukleusz vagy elit állomány támogatása: azon tenyésztık állománya, akik fajtaegyesület tenyésztési programját szigorúan betartva, fajtatiszta, termelésellenırzött és törzskönyvezett állománnyal rendelkeznek, szigorúan betartva a tenyésztési programot (vonal fenntartás, szelekció, származás ellenırzés, teljesítményvizsgálatok, küllemi bírálat stb.). 2. szint Fajtafenntartásban résztvevı állomány támogatása: azon tenyésztık állománya tartozik ide, akik adott fajta tisztavérben történı tartásával foglalkoznak. A fajta tenyésztési programjának rájuk vonatkozó szabályait maradéktalanul betartják. Fontos szerepük van a fajta

31

fenntartásában és az árutermelık tenyészállattal történı ellátásban, így végsı soron a termékelıállításban is. 10.5 Kötelezettségvállalás Az intézkedés keretében önkéntes agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık és egyéb állattenyésztık támogathatók. A támogatásban résztvevı „farm” tartóhelynek legalább 5 évig vállalnia kell a génmegırzési programban meghatározott tartási körülmények biztosítását, valamint a tenyésztı szervezet által elıírt tenyésztési program végrehajtását, biztosítania kell a feltételeket a saját és ivadék teljesítmény-vizsgálat elvégzésére, továbbá a vállalt állatlétszám biztosítását 5 éven keresztül. 10.6 Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Minden magyarországi természetes vagy jogi személy (mezıgazdasági termelı és egyéb földhasználó), valamint aki: − védett ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták tenyésztıszervezetének igazolásával rendelkezı hitelesen törzskönyvezett nıivarú egyedeket tart génmegırzı – nukleuszként vagy elit állományként vagy fajtafenntartó állományként – illetve az azok tartásból eredı költségeket viseli. − az adott fajra meghatározott minimum jogosult törzskönyvezett nıivarú állatlétszámnak megfelelı, vagy azt meghaladó egyedszámmal rendelkezik. 10.7 Kapcsolódás Natura 2000 programhoz A program áttételesen kapcsolódik a Natura 2000 programhoz, mivel ebben az esetben nem terület hanem állatalapú támogatásról van szó.

32

A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

Recommend Documents