Állásfoglalás az üzletkötői szabályok értelmezése vonatkozásában I.
TÉNYÁLLÁS
A Kérelmező, mint befektetési szolgáltatás nyújtására jogosult intézmény egyik vele munkaviszonyban álló, nyilvántartásba vételre bejelentett üzletkötője jelenleg nem felel meg a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvénynek (Bszt.) 116/A. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt követelménynek, azaz nem rendelkezik a Bszt. szerinti szakmai képesítéssel. Az érintett üzletkötő munkaköre devizakereskedő, aki a Kérelmező nevében kizárólag devizával folytat kereskedést, hazai és külföldi pénzügyi intézményekkel, befektetési szolgáltatókkal. Az általa folytatott kereskedés helye/platformja egyrészt hazai és külföldi bankközi devizapiac, amely egyfajta szabályozatlan (over-the-counter, OTC) piac, másrészt külföldi, nem „szabályozott piac" által működtetett multilaterális kereskedési rendszerek. Az érintett kereskedő nem végez tőzsdei kereskedési tevékenységet sem hazai, sem külföldi tőzsdén. II.
A JOGKÉRDÉS
A Kérelmező kérdése arra irányult, hogy az érintett kereskedőre vonatkozik-e a Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében írt nyilvántartásba vételi kötelezettség, és meg kell-e felelnie a 116/A. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek. III.
A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA
A Kérelmező álláspontja, hogy az érintett kereskedőre nem vonatkozik a Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében írt nyilvántartásba vételi kötelezettség, így nem kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek. A Kérelmező álláspontja szerint emiatt a korábban bejelentett üzletkötőt az MNB által vezetett nyilvántartásból való törlését kell kezdeményezni tekintettel arra, hogy tévesen került bejelentésre. A Kérelmező álláspontját részletesen az alábbi érvekkel indokolta, melyek a következők. III.1. A szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben való eljárás hiánya A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett. A Kérelmező szerint ezen megfogalmazásból nem egyértelmű, hogy a szabályozott piacon és a multilaterális kereskedési rendszerben való tevékenység, mint kritériumok közötti korreláció vagylagos, vagy addicionális értelmű. Álláspontja szerint a jogalkotó, amennyiben a két kifejezés közötti vagylagos értelmet kívánt volna a jogszabály alkalmazásában érvényre juttatni, úgy egyértelműen a „vagy" szót használta volna a „szabályozott piac" és a „multilaterális kereskedési rendszer" kifejezések közötti elválasztásra. Ugyanakkor a jogalkotó nem a „vagy" szót használta. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vételi kötelezettség csak azon üzletkötőkre vonatkozik, akik a tevékenységüket szabályozott piac által működtetett multilaterális kereskedési rendszerben folytatják. A Kérelmező szerint azon üzletkötőkre, akik a tevékenységük során ugyan használnak multilaterális kereskedési rendszert, de ezt a kereskedési platformot nem szabályozott piac működteti, nem vonatkozik a nyilvántartásba vételi kötelezettség. III.2. Fogyasztó javára történő megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötés hiánya A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése értelmében a megbízások végrehajtása körében kizárólag az ügyfél javára történő megbízás végrehajtást kívánta szabályozni a jogalkotó. Jelen esetben az érintett üzletkötő tevékenységének végzése során megbízást adó ügyfelekkel nincsen kapcsolatban, ügyfelektől megbízást nem fogad el, nem vesz át, nekik befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nem ajánl, az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződést nem köt, illetve az ügyfél felé
befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalást nem tesz. Kizárólag a bankközi deviza piacon, vagy a bankközi deviza piacon működtetett multilaterális kereskedési rendszerben tevékenykedik, köt üzletet hazai és külföldi pénzügyi intézményekkel, befektetési szolgáltatókkal. Az üzletkötés során eljárhat a Kérelmező saját kockázatára (nem ügyfél megbízás alapján), a rá megállapított saját limit erejéig, vagy az ügyfél megbízás teljesítése céljából. Az érintett üzletkötő tehát nem kizárólag ügyfél javára történő megbízás végrehajtást végez, hanem sajátszámlás kereskedést is folytat a Kérelmező nevében, utóbbinál azonban fogalmilag kizárt az ügyfélmegbízás végrehajtása. A Kérelmező továbbá felhívta egyebek mellett a Bszt. üzletkötőkre vonatkozó rendelkezéseit is módosító egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (Módtv.) általános indokolását is, miszerint annak célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, valamint a jogfejlődés miatt szükségessé váló módosítások átvezetése. Fentiek alapján a Kérelmező álláspontja szerint megállapítható, hogy a jogalkotó a Bszt. 116/A. §-ában rögzített szabályozást fogyasztóvédelmi célzattal hozta, célja a fogyasztók jog-, és érdekvédelmének biztosítása. A fentiekből következően, mivel az érintett üzletkötő nem hajt végre fogyasztónak minősülő ügyfelek javára megbízásokat, így tevékenysége kívül esik a Bszt. 116/A. §-ának hatályán. III.3. Multilaterális kereskedési rendszer működtetése A Bszt. 116/A. §-ának alkalmazásában multilaterális kereskedési rendszereken kizárólag a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén üzemeltetett multilaterális kereskedési rendszereket kell érteni. A Kérelmező álláspontja szerint – az MNB e tárgykörben kiadott korábbi állásfoglalásával egyetértésben –, mivel az érintett üzletkötő kizárólag olyan multilaterális kereskedési rendszereken folytat üzletkötést, amelyek üzemeltetője magyarországi székhellyel nem rendelkezik, illetve nem magyarországi székhelyről történik azok működtetése, így tevékenysége kívül esik a Bszt. 116/A. §-ának hatályán. III.4. Értékpapírokkal folytatott üzletkötés hiánya A Kérelmező fentebb is kifejtette, hogy az érintett üzletkötő értékpapírokkal semmilyen tevékenységet nem végez, kizárólag devizakereskedést folytat. Álláspontja szerint, mivel az érintett üzletkötő értékpapírokkal tevékenységet nem végez, kizárólag devizakereskedést folytat, tevékenysége kívül esik a Bszt. 116/A. §-ának hatályán. IV.
AZ MNB ÁLLÁSPONTJA
IV.1. Hivatkozott jogszabályhelyek és az MNB általánosságban adott válasza a tárgykörben A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett. A Bszt. 116/A. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki a) büntetlen előéletű; b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt; c) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót; d) rendelkezik az e törvény szerinti szakmai képesítéssel. A Bszt. 182. § (17) bekezdés c) pontja szerint a Módtv. hatálybalépésekor az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-től kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek.
2/5
Általánosságban megállapítható, hogy a Bszt. nem határozza meg az üzletkötő fogalmát, de a 116/A. § (1) bekezdése olyan definíciós elemeket tartalmaz az üzletkötői tevékenység kapcsán, melyek segítségével körülhatárolható az ezzel foglalkozó személyek köre, és meghatározhatók azok is, akikre e rendelkezés nem vonatkozik. -
A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése meghatározza azt az intézményi kört, amely üzletkötőt foglalkoztathat. Ezek a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók; más üzletkötőt nem alkalmazhat.
-
Az üzletkötők ilyetén tevékenységüket kizárólag a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben végezhetik, ezzel a Bszt. meghatározza a kereskedés (a megbízás végrehajtásának) pontos helyszínét is. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5. § (1) bekezdés 114. pontj szerint szabályozott piac az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer, b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben. A Bszt. 4. § (2) bekezdés 79. pontja értelmében multilaterális kereskedési rendszer olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve. A két definíció két különböző kereskedési helyszínt rögzít, melyek eltérő szabályozási rezsim alá tartoznak, de működtetésükre kivételes esetben ugyanazon intézmény is szerezhet felügyeleti engedélyt. A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése fenntartva a szabályozott piac és multilaterális kereskedési rendszer közötti szabályozási eltérést, azokra, mint két különböző kereskedési helyszínre utal. Minden olyan egyéb kereskedési helyszín, mely fogalmilag nem sorolható be a Tpt. szerinti szabályozott piac vagy a Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer fogalmi körébe, nem tekinthető olyannak, melyen megbízások végrehajtása üzletkötői tevékenységnek minősülne.
-
Következő feltétel az üzletkötők tevékenysége, ami a rendelkezés értelmében a Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megbízás végrehajtása az ügyfél javára befektetési szolgáltatási tevékenység. Amennyiben ezt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, az előzőekben ismertetett személyi kör által alkalmazottak szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben végzik, úgy üzletkötői tevékenységről beszélhetünk, feltéve, hogy további két feltétel is megvalósul.
-
A törvény értelmében minden üzletkötőnek munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell állnia a fentebb ismertetett személyi körrel.
-
Végezetül az üzletkötők kizárólag az MNB általi regisztrációt követően kezdhetik meg ezt a tevékenységet.
E feltételeknek együttesen kell teljesülniük, bármelyik hiányában üzletkötői tevékenységről nem beszélhetünk. Amennyiben azt kell vizsgálni, hogy ki tekinthető üzletkötőnek, ezeket a feltételeket kell sorra venni és megvizsgálni, hogy a konkrét esetben az adott személy vonatkozásában melyik áll fenn és melyik nem. Ha az első négy feltétel közül bármelyik hiányzik, úgy az adott személy nem tekinthető tőkepiaci üzletkötőnek. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy ha az első négy feltétel teljesül, de regisztrációra nem kerül sor, az jogszabályellenes állapot. IV.2. Az MNB egyes érvekre adott válaszai IV.2.1. A szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben való eljárás A Bszt. 116/A. § (1) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből kiindulva „a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre” fordulat két különböző kereskedési helyszínt rögzít. Amennyiben egy adott személy akár az egyik, akár a másik helyszínen fejti ki üzletkötői
3/5
tevékenységét és az egyéb feltételeknek megfelel, úgy üzletkötőnek minősül. Az MNB értelmezése szerint a hivatkozott rendelkezésből nem olvasható ki az az álláspont, amit a Kérelmező képvisel, miszerint a szabályozott piac által működtetett multilaterális kereskedési rendszer lenne az egyetlen olyan helyszín, ami az üzletkötői tevékenység esetében szóba jöhet. Az idézett fordulatban a jogalkotó által alkalmazott írásjel (vessző) választja el e két kereskedési helyszínt egymástól („szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben”), ezzel megkülönböztetve e két fogalmat. Az MNB álláspontja szerint és megerősítve a IV.1. pontban írtakat, ha az érintett üzletkötő a Tpt. szerinti szabályozott piacon vagy a Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszeren kívül más kereskedési helyszínen végez tevékenységet, az nem tekinthető üzletkötői magatartásnak. IV.2.2. Fogyasztó javára történő megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötés Az MNB értelmezése szerint az a következtetés, miszerint a jogalkotó a Bszt. 116/A. §-ában rögzített szabályozást fogyasztóvédelmi célzattal hozta, ezért megbízásokat kizárólag fogyasztónak minősülő ügyfelek javára lehet teljesíteni, nem helytálló. A Módtv. indokolása a fogyasztóvédelmi érdekeket általános jelleggel, az egész törvény vonatkozásában fogalmazta meg, és nemcsak kifejezetten a Bszt. 116/A. § tekintetében. Kétségtelen, hogy az üzletkötői szabályok rögzítése a Bszt.-ben fogyasztó- és ügyfélvédelmi célokat is szolgált; ezt igazolja a regisztrációs eljárás bevezetése és a nyilvántartásba vett üzletkötőkről vezetett nyilvánosan is elérhető regiszter. Annak kijelentése, hogy a Bszt. 116/A. §-a kizárólag a fogyasztónak minősülő ügyfelekre vonatkozik, véleményünk szerint túlságosan szűkítő értelmezés eredménye. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a Bszt. fogalomrendszere – ellentétben más ágazati szabállyal – nem ismeri a fogyasztó fogalmát, bár bizonyos körben (pl. panaszkezelés) tartalmaz fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A Bszt. 116/A. § (1) bekezdése azonban fogyasztóra vonatkozó utalást, kitételt nem tartalmaz – ez nem definíciós elem –, ezért az üzletkötői tevékenység bármely ügyfél esetében megvalósulhat. Az üzletkötőkre vonatkozó szabályok akkor irányadóak ha az általuk végzett befektetési szolgáltatási tevékenység a Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megbízás végrehajtása az ügyfél javára, ha a kereskedő csak sajátszámlás kereskedést végez, akkor nem minősül Bszt. szerinti üzletkötőnek. IV.2.3. Multilaterális kereskedési rendszer működtetése A szabályozott piac, illetve a multilaterális kereskedési rendszer idézett definíciói mögött uniós szintű szabályozás fedezhető fel, míg az üzletkötő és annak Bszt.-beli szabályozása esetében ilyen nincs. Az üzletkötői szabályozás tipikusan a Bszt. alkalmazási körében értelmezhető és a hazai tőkepiac egy szegmensét hivatott felügyeleti szempontból átláthatóvá tenni. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Bszt.-hez készült kommentár1 Bszt. 116/A. §-hoz fűzött magyarázat szerint „ezen szabályozás hátterében is a 2015 tavaszán bekövetkezett sajnálatos piaci események állnak…”, azaz az üzletkötői szabályozás is a befektetési szolgáltatási piacon bekövetkezett visszaélésekre válaszul került kodifikálásra. Továbbá fenntartva azt az értelmezést, miszerint a Bszt. 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában az MNB, mint felügyeleti hatóság által kirótt szankciókról, illetve a magyarországi székhelyű tőzsde által kiszabott szankciókról kell nyilatkozni, a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer fogalmait az üzletkötői tevékenység kapcsán szükségszerűen a magyarországi székhely, illetve magyarországi székhelyről történő működtetés határozza meg. Egyetértve a kérelmező álláspontjával és megerősítve a hivatkozott korábbi állásfoglalásban foglaltakat, a Bszt. 116/A. § (1) bekezdése által említett szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer esetében is feltétel a magyarországi székhely, illetve azok magyarországi székhelyről történő működtetése. Az az üzletkötő, aki tevékenységét nem ilyen helyszínen fejti ki, nem esik a Bszt. 116/A. § hatálya alá. IV.2.4. Értékpapírokkal folytatott üzletkötés hiánya
1
Nagykommentár a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényhez (szerzők: Dakó Gábor / Farkas Yvette / Gellén Klára / Pettkó-Szandtner Judit / Seregdi László / Sudár Gábor / Végh Richárd, Complex Jogtár)
4/5
A Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében nem jelenik meg feltételként, hogy az üzletkötő milyen pénzügyi eszközre végzi a tevékenységet. E rendelkezés kizárólag a végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységet nevesíti. A Bszt. 5. § (1) bekezdése alapján befektetési szolgáltatási tevékenységet pénzügyi eszközre vonatkozóan kell végezni. A pénzügyi eszköz fogalmát – azok taxatív felsorolását – a Bszt. 6. §-a határozza meg. Az előbbiekre tekintettel az üzletkötői tevékenység meghatározása szempontjából nem bír relevanciával az, hogy az üzletkötő által végzett megbízás végrehajtása az ügyfél javára tevékenységet milyen pénzügyi eszközre végzik. Összegezve a fentieket, az MNB egyetért a Kérelmező álláspontjával, azaz a vázolt tevékenységet végző kereskedőre nem vonatkoznak a Bszt. 116/A. §-ban foglaltak, tekintettel a IV.2.3. pontban kifejtettekre, miszerint azok a kereskedők, akik nem magyarországi székhelyű szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben hajtanak végre megbízásokat, nem minősülnek Bszt. szerinti üzletkötőknek, mivel nem állnak fenn maradéktalanul az üzletkötő fogalmi elemei. Budapest, 2016. október 14.
5/5
