A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika
órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű „interaktív” kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ kaphattak tanulóink kérdéseikre. Mi is az atomenergia? Hogyan működik a Paksi Atomerőmű? Az MVM Csoport, a Paksi Atomerőmű tájékoztató kamionjában személyesen is kipróbálhatták, hogyan nőne a villamos energia ára és a környezetterhelés, ha csökkentené a legolcsóbb és legtisztább áramot előállító atomerőmű a teljesítményét. Megtudhatták, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett működik a paksi erőmű, s tájékozódhattak az olcsó és tiszta atomenergia hosszú távú alkalmazásával kapcsolatos tervekről. Szimulátoron irányíthatták az atomerőművet, láthatták, hogyan drágulna az áram és hogyan nőne Magyarország károsanyag-kibocsátása, ha nem lenne atomerőmű; Filmet nézhettek az atomerőmű működéséről és az atomenergiáról; - Az interaktív kiállításon megismerkedhettek a világ összes atomerőművével, a közel három évtizede biztonságosan működő Paksi Atomerőmű történetével és jövőjével, a magyar villamosenergia-hálózattal, Paks és környezete élővilágéval; - Tekertek az áramfejlesztő kerékpárral, és megtudhatták, mennyit kellene biciklizni ahhoz, hogy megtermeljenek egy fél órás tévéműsor végignézéséhez szükséges energiát;
Megtudhatták, hogy az atomenergiát az uránatomok kisebb méretű atomokká történő hasításával nyerik. Az uránt neutronokkal bombázzák, melynek hatására maghasadás következik be. A maghasadás során neutronok szabadulnak fel, amelyek aztán további atommagokat hasítanak szét, így beindul a láncreakció, amelynek során jelentős mennyiségű hőenergia szabadul fel.
A maghasadásból származó hőt vízmelegítésre használják. Ennek hatására gőz képződik, ami nyomást gyakorol a turbinák lapátjaira, ezáltal forgásba hozva őket. A turbinákat generátorokkal kapcsolják össze, amelyek áramot termelnek. Magyarországon egy atomerőmű található. A Paksi Atomerőmű eredetileg 440 MW elektromos teljesítményű reaktorok kapacitását az évek során 460-470 MW-ra növelték. Jelenleg további teljesítménynövelés zajlik, amely révén 500 MW-ig növelnék a reaktorok villamos kapacitását. A Paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés
közel
40%-át
adja,
így
hazánk
energiagazdálkodásának
meghatározó szereplője. Magyarországon jelenleg az atomerőműben termelhető legolcsóbban
villamos energia.
A világ villamosenergia-termelésében az atomerőművek 17%-kal részesednek. Európában a villamos energia 30%-át állítják elő atomerőművekben. Fizikatörténeti vonatkozásait is megismerhették tanulóink.
Szilárd Leó Einsteinnel Szilárd Leó Magyar fizikus, 1889-ban született Budapesten 1940-ben leírta az urán-grafit rendszerű reaktort, de a háború alatt megtiltotta a közlését. 1942-ben üzembe helyezték a Fermivel közösen tervezett reaktort, de ezt akkor még kinézetére utalva atommáglyának nevezték. 1943-ban közre adta a tenyésztő reaktor tervét. Javaslata alapján jön létre az Atomenergia Bizottság. Wigner Jenő
Wigner Jenő paksi látogatásakor 81 évesen
Magyar fizikus 1902-ben született Budapesten. Részt vett az első atomreaktor tervezésében és indításában. Az első olyan nagyteljesítményű reaktorokat tervezte, melyeknél vízhűtést alkalmaznak. Ezek az áramló víz hűtötte reaktorok azok a biztonságos reaktor típusok, melyeket ma is használunk. A világ működő atomerőműveinek 80%-a ilyen. Tanítványa mondta róla: „Wigner a világ első reaktormérnöke.” 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Mindent megtett, hogy az atomenergiát békés célokra használják.
1983-ban meglátogatta a paksi atomerőművet is.
Teller Ede
Teller Ede a Paksi Atomerőmű vezérlőtermében Magyar fizikus, 1908-ban született Budapesten. Elnöke volt az Amerikai Egyesült Államokban a Reaktorbiztonsági Tanácsnak. Felismerte az urán-grafit típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus). Csernobilban a Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Többször látogatást tett a paksi atomerőműben és megállapította, hogy az erőmű a világ élvonalába tartozik. Az atomerőmű tiszta, környezetbarát létesítmény. Nem fogyaszt oxigént, nem bocsát ki széndioxidot, kéndioxidot, nitrogént, port, pernyét és salakot. Nem járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatás fokozásához.
Nagy Gusztávné fizika tanár
