A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KKV-K HELYZETE ÉS NEMZETKÖZI SZEREPE1 Nagy Balázs, PhD-hallgató Nyugat-magyarországi Egyetem e-mail:
[email protected] Absztrakt A KKV-szektor jelentőségét a vállalkozások száma, részvételük a foglalkoztatásban és hozzáadott érték termelésben is bizonyítja. A tanulmány keresi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kis- és középvállalatok versenyképességét, azt hogy mely területek kiemelkedően fontosak a magyar, román és szlovák KKV-k sikeressége szempontjából. Magyarország után a régió e két országában él a legnagyobb lélekszámú magyar nemzetiségű lakosság, így kiemelt hatással van rájuk az adott ország kisvállalkozási ökoszisztémája. A tanulmányban ismertetésre kerülnek azok a tényezők, amelyek miatt a KKV-k kiemelt figyelmet érdemelnek, amelyek hozzájárulhatnak a versenyképességük javításához, valamint amelyeket mindenképp fejleszteni szükséges. 1. Bevezetés A 2013-ban kiadott „Entrepreneurship 2020 Action Plan” szerint a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedés újraindításához több vállalkozásra van szükség (European Commission 2013), az új vállalkozások közt a KKV-szektor jelentős szereppel bír Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A Vállalkozás 2020 Cselekvési Terv „a következő három pillérre épül: a vállalkozói ismeretek oktatása és a képzés fejlesztése; a megfelelő üzleti környezet megteremtése; példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása” (European Commission 2013). Ezen intézkedések a versenyképesség javítását célozzák meg, mellyel a kis- és középvállalatok ki tudják aknázni az Európai Uniós csatlakozásból származó lehetőségeket. A hazai kis- és középvállalatok csak kismértékben kötelezték el magukat a nemzetközi piac iránt (Incze 2005), jellemzően fenyegetésként élik meg a globalizáció folyamatát és a multi- és transznacionális vállalatok megjelenését a hazai piacon. 2. A KKV-k nemzetközi szerepe A KKV-k kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon kizárólag országhatárokon belüli működésre vannak predesztinálva? Zahra szerint a nemzetközi dimenzió elérése nem csak lehetőség, hanem egy szükséges lépés ahhoz, hogy hosszútávon biztosított legyen a vállalkozás növekedése (Zahra et al. 2000). A nemzetközi növekedés szempontjából hangsúlyos szerepe van a vállalatok egymással és más szervezetekkel történő együttműködésének, e tényező fontosabb lehet, mint a vállalat specifikus előny (Axelsson Easton 1992). Dallago (2011) a magyar KKV-szektor versenyképességének vizsgálata során az üzleti környezetet, az emberi erőforrást, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást és a nemzetközi piacokra való lépés korlátait emelte ki, mint kritikus aspektusokat. E korlátozó tényezők között szerepel a külpiacok elemzésének hiánya, a külföldi üzleti lehetőségek 1
A kutatás a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával valósult meg.
azonosítása, a szokatlan, ismeretlen export tevékenység és az azzal járó papírmunka. Pedig a külpiacok naprakész ismerete kiemelten fontos terület, mely megjelenik az Entrepreneurship 2020 Action Plan-ben is, mint vállalkozói ismeretek fejlesztése. Ez magában foglalja az igényt a külpiaci ismeretek fejlesztésére, valamint az információk és az abból képzett tudás minőségének emelését. Más kutatók is a menedzsment nemzetköziesedéssel kapcsolatos ismereteiben látják a KKV-k nemzetközivé válásának egy fontos tényezőjét (CiszewskaMlinarić - Mlinarić 2010). Ez lehet akár gazdaságpolitikai célkitűzés is, amely cél elérésének széles körben alkalmazott eszköze az export támogatása (GKI 2009). A vállalatok nemzetközi szerepének betöltésére több lehetőség is kínálkozik. Ietto-Gilles szerint a vállalat nemzetközi piacra lépésének kategóriái (Ietto-Gilles 2005):
külföldi tőkebefektetés vagy nemzetközi termelés
exportálás
cégek közötti közös partnerség
alvállalkozói viszony
licence
franchise
A nemzetközi gazdasági szerep betöltése tehát megvalósul abban az esetben is, amennyiben a vállalkozás (legyen szó akár mikro-, akár nagyvállalatról) csatlakozik egy olyan ellátási lánchoz, mely termelése exportban érvényesül, ez a szekunder-hatás. Így a kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik egy beszállítói hálózatban való részvételre, vagyis termékét nem ő, hanem egy másik vállalkozás viszi a nemzetközi piacra. A KKV-k elsősorban nem a külföldi tőkebefektetéssel, hanem e szekunder kategóriák (franchise, licence, partnerség, alvállalkozói viszony) valamelyikével tudják érvényesíteni nemzetközi szerepüket. Így értelmezésemben nem kötelezően elérendő cél egy kisvállalkozás számára a nemzetközi expanzió, prosperitásuk nem exporthoz vagy külföldi befektetésekhez kötött. Amennyiben a vállalat a lokális értékekre épít és a helyi kereslet kielégítését célozza meg, abban az esetben is lehet versenyképes és sikeres, továbbá mindez hozzájárulhat a nemzeti szintű problémák megoldásához (például munkanélküliség). Horváth (2001 p.205) a versenyképességet három részre bontja: „A „gyakorlatias”- felfogás szerint a versenyképesség a cégek adaptálási képességét jelenti; azt, hogyan tudják a máshol sikeres technikai és szervezeti megoldásokat, a legjobb gyakorlatot” átvenni (benchmarking). Ekkor a régió és az ország versenyképessége az ott működő cégek adaptálási képességeinek összességétől függ. A „környezeti/rendszer”- felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogy a vállalat hogyan tudja optimalizálni gazdasági környezetének, azaz gazdasági bázisának elemeit (tőke- és munkapiac, inputok minősége, infrastruktúra). Ekkor az a régió, illetve ország versenyképes, amelyik az ott működő domináns iparágak, vállalatok számára szükséges magas színvonalú gazdasági bázist képes biztosítani. A „tőkefejlesztés”- felfogás szerint a versenyképesség azt jelenti, hogyan tudja egy vállalat, ágazat akkumulálni a humán és fizikai tőkét, fejleszteni a technológiát. Egy régió vagy ország akkor versenyképes, ha vonzza a befektetéseket, olyan új termelő telephelyek és szolgáltatási tevékenységek létrehozatalát, amelyek nagy, főleg nemzetközi vállalatokhoz kapcsolódnak.” Ezek alapján a külföldi tőke modernizációban betöltött szerepének kiemelt jelentősége van, sőt az IMD által 2005-ben megfogalmazott versenyképességi aranyszabály közül az ötödik
így szól: „Fejlesztd az agresszivitást a nemzetközi piacokon, valamint a vonzerőt a külföldi közvetlen tőkebefektetések számára” (IMD 2005 p.615). Ez összhangban van Horváth „tőkefejlesztés”- felfogású versenyképességi csoportjával. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen versenyképességi aranyszabály a 2014-es Versenyképességi Évkönyvben már nem szerepel, helyette a középvállalkozások technológiafejlesztése és exportorientációja került be (IMD 2014). Ez is igazolja, hogy az államnak több figyelmet kell fordítania a KKV-szektorra a nemzetközi, világpiaci versenyképesség javítása érdekében. Bár a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek továbbra is fontos szerepe van a modernizációban, azonban nem szabad kizárólag erre a területre összpontosítani, hiszen a hazai fejlesztésű technológiák és innovációk azok, amelyek egy-egy vállalat hosszú távú sikerességét megalapozzák. 3. Az adatok forrása Az elemzés során bemutatásra kerül a vizsgált országok KKV-szektorának helyzete, a legproblémásabb területek kiemelten jelennek meg. Az aktuális helyzet felmérése az Európai Bizottság által kiadott éves SBA-jelentés (Small Business Act – kisvállalkozói intézkedéscsomag) alapján történik. Ezen jelentés az aktuális tendenciákat és nemzeti politikák KKV-kat érintő hatásait elemzi, így hiteles adatokat, információkat nyújt a régió KKV-szektoráról. 4. KKV-k Magyarországon E komplex témakör megismeréséhez szükséges a hazai KKV-szektor struktúrájának elemzése. Magyarországon található a legtöbb vállalkozás a vizsgált országok közül, a KKVszektorban működő vállalkozások számát tekintve is a magyar adat a legmagasabb. A hazai vállalkozások létszám-kategóriánkénti megoszlását tekintve a MKV-szektor (mikro-és kisvállalkozások együtt) 99%-ot tesznek ki, míg a középvállalatok aránya 0,8%, így a 99,8%os megoszlási viszonyszámmal a KKV-szektor aránya kiemelkedően magas. A foglalkoztatási adatokat figyelembe véve is jelentős szerepük van, hiszen e szektorban vállal munkát a foglalkoztatottak 70,8%-a, továbbá a mikro-, kis- és középvállalatok állították elő a hozzáadott érték 53,9%-át (European Commission 2014a). Ezt szemlélteti az 1. ábra.
1. ábra: KKV-k Magyarországon – alapadatok Forrás: European Commission 2014a A 2014-es Small Business Act jelentés szerint Magyarország a Vállalkozói szellem, a Készségek és innováció, a Nemzetköziesedés, a Környezet és a Második esély területeken van lemaradva az Európai Unió átlagától. A Vállalkozói szellem terén jelentkező hátrány egyik oka, hogy a hazai iskolarendszer nem nevel vállalkozói szemléletre. A válaszadók közel háromnegyede szerint egy sikeres vállalkozó a társadalomban magas státuszt tölt be, ennek ellenére a vállalkozás csak 45,7%-nál minősült kívánatos pályának. Érdemes lesz megfigyelnünk ezen mutatók értékét a vizsgált országokban, hiszen a különböző kulturális kontextusokban ez jelentősen eltérő értékeket vehet fel. Ezen felül a vállalkozói szellemre
irányuló médiafigyelem is azon területek közé tartozik, amely az EU átlagától jelentősen elmarad. A Készségek és innováció tekintetében Magyarország jelentősen le van maradva versenytársaihoz és az EU átlagához képest is. Ennek oka, hogy a magyar KKV-k nagyon kevés innovációt hajtanak végre, nem használják ki az ICT nyújtotta lehetőségeket (Online beszerzés és értékesítés), valamint az alkalmazottaknak nyújtott képzések arányában is lemaradás tapasztalható. A Nemzetköziesedés vonatkozásában kiemelhető, hogy a külkereskedelmi tevékenységhez, legyen szó akár exportról, akár importról sok időre és dokumentumra van szükség, amelyek a nemzetközi tevékenység adminisztratív korlátai közé sorolandók. Többek közt ennek köszönhető, hogy az EU 28 tagállamának átlagához képest kevés magyarországi KKV folytat EU-n kívüli külkereskedelmi tevékenységet. Pozitív jelenség ugyanakkor, hogy az export és import költségei Magyarországon alacsonyabbak az átlagos szinttől. A Környezet területén történő gyenge szereplés oka az, hogy a KKV-k között nagyon kevés (10%) forgalmaz zöld terméket vagy szolgáltatást, az Európai Unióban ezen arány 26%. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy azon vállalkozások aránya meghaladja az uniós átlagot, melyek árbevételének több, mint 50%-a zöld termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származik. Ennek oka az, hogy a zöld termékekkel foglalkozó vállalkozások erőteljesen szakosodtak, így szinte kizárólag ilyen termékeket forgalmaznak (European Commission 2014a). A Második esély elnevezésű pillér esetén a kudarctól való félelem és az újrakezdés támogatásának alacsony szintje és a fizetésképtelenség rendezésének költsége azok, amelyek messze elmaradnak az átlagos értéktől. Előbbi területen, a kudarctól való félelem esetében is érdemes megnézni versenytársainkhoz képest jelentkező a kulturális különbségeket, érdekes vizsgálni, hogy magyar sajátosság-e az újrakezdési pesszimizmus. A bemutatott területeket összefoglalva mutatja a 2. ábra:
2. ábra: KKV-k Magyarországon – SBA-profil Forrás: European Commission 2014a
5. KKV-k Romániában A romániai KKV-szektor szerkezete hasonló a Magyarországon találhatóhoz. Azt azonban ki lehet emelni, hogy a másik két országhoz képest a mikrovállalkozások aránya alacsonyabb, itt a megoszlást tekintve magasabb a kis- és középvállalatok aránya. A foglalkoztatás közel egyenlően oszlik meg a KKV-szektorban, azonban itt is kiemelhető a nagyvállalatok foglalkoztatásának magas szintje (33,3%). A vizsgált országokhoz és az EU átlagához képest Romániában a legalacsonyabb a KKV-szektor aránya a hozzáadott érték termelésben, melynek oka többek közt a nagyvállalatok a vizsgált országoktól erőteljesebb szerepvállalásában keresendő. A pontos adatokat a 3. ábra mutatja:
3. ábra: KKV-k Romániában - alapadatok Forrás: European Commission 2014b A SBA-jelentés Románia esetében is rávilágít a gyengeségekre, amelyek közül a Nemzetköziesedés, a Készségek és innováció, az Egységes piac és a Hatékony közigazgatás emelhető ki. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarország gyengeségeként jelentkező Vállalkozói szellem a romániai KKV-szektorban erősségként jelentkezik, melynek legfőbb oka az vállalkozói létre történő nevelés és ennek kívánatossága. A kudarctól való félelem nem jelent problémát a romániai vállalkozási kedv szempontjából. A Nemzetköziesedést mérő összes indikátor elmarad az EU átlagától. Magyarországhoz hasonlóan a külkereskedelem idő- és adminisztrációs igényei jelentősen rontják a KKVszektor export és import lehetőségét. Magyarországgal ellentétben a külkereskedelem költségei tovább nehezítik a szektor nemzetközi gazdasági tevékenységét. A Készségek és innováció Magyarországon és Romániában is egyértelműen gyengeségként jelentkezik. A romániai mutatók egyike sem éri el az unió átlagát e területen sem, sőt közülük több messze elmarad ettől a szinttől. Kiemelten problémás területként értékelhető a vállalkozások gyenge innovációs teljesítménye. Érdekes, hogy a termék- vagy eljárási innovációt bevezető KKV-k aránya Romániában 13,17%, míg az EU-ban ez 38,44%. A vizsgált országok között a romániai vállalatok biztosítanak a legkisebb arányban képzést az alkalmazottaknak, ez csupán 24%, összehasonlításképpen Magyarországon 49%, Szlovákiában 69%, az EU tagországaiban átlagosan 66% ennek aránya. Az Egységes piac pillér területén elért gyengébb helyezés oka egyértelműen az egységes piacra vonatkozó, még át nem ültetett irányelvek magas számában keresendő. A Hatékony közigazgatás területén, amely egyébként a Világgazdasági Fórum szerint is a versenyképesség egyik kiemelten problémás faktora (WEF 2014), az adófizetések magas száma terheli jelentősen a Romániában működő vállalkozásokat, ennek száma 39 adófizetés/év, az EU-s 12,54-es átlagához képest. Romániában a KKV-k és az adóhatóság közti online kapcsolattartás alacsony aránya miatti személyes ügyintézési igény további jelentős terhet ró ezen szektor vállalkozásaira.
4. ábra: KKV-k Romániában – SBA-profil Forrás: European Commission 2014b 6. KKV-k Szlovákiában Szlovákiában a mikrovállalkozások aránya igen magas (95,8%). Magyarországhoz hasonlóan a KKV-szektorban nagyon alacsony a középvállalkozások száma, a nagyvállalatok pedig a többi országhoz képest kisebb arányban vannak jelen. Összességében kijelenthető, hogy a szlovákiai KKV-szektor szerepe a legjelentősebb a vizsgált országok közül, hiszen nemcsak a vállalkozások számát tekintve, hanem a foglalkoztatásban és hozzáadott érték teremtésben betöltött funkciója is a leghangsúlyosabb, A foglalkoztatottak 72,2%-a dolgozik KKV-nál és Szlovákiában e szektor állította elő a hozzáadott érték 64,6%-át.
5. ábra: KKV-k Szlovákiában – alapadatok Forrás: European Commission 2014c A szlovákiai KKV-szektor több, a SBA-jelentésben szereplő mutatójának értéke az uniós átlag szintjén van. Ennek ellenére a legnagyobb probléma ebben az országban is a Nemzetköziesedéssel és a Hatékony közigazgatással van, további gyengeséget jelentő területként azonosítható a Második esély, vagyis az újrakezdési lehetőség. A Nemzetköziesedésben rejlő problémák általánosak a vizsgált országokban. Szlovákia azonban még gyengébb teljesítményt nyújt e területen, hiszen minden mutató tekintetében jelentősen elmarad az EU-28 átlagától, így az export és import magas költségei, a magas adminisztrációs és időszükséglet terén is. Mindez az EU-n kívülre exportáló vagy onnan importáló vállalkozások alacsony nagyon arányán is érzékelhető.
A Hatékony közigazgatás hiánya ismételten egy régióra jellemző jelentség. Szlovákiában a vállalkozás indításához szükséges idő 10 nap, ami messze a 4,2 napos EU-s átlag érték felett van (Magyarország 2 nap, Románia 3 nap). A vizsgált országokban, így Szlovákiában is a kormányzati szabályozás terhét a vállalkozások igen magasnak érzékelik. A Második esély tekintetében a magyarországi adatokkal ellentétben nem a kudarctól való félelemben nyilvánul meg az ország gyenge teljesítménye, hanem az újrakezdés jogalkotási környezete terén jelentkezik, így a fizetésképtelenség rendezésének idejében, valamint annak költségvonzatában. Az ország SBA-profilját mutatja a 6. ábra:
6. ábra: KKV-k Szlovákiában – SBA-profil Forrás: European Commission 2014c 7. A KKV-k versenyképességét befolyásoló kiemelt tényezők Mindezek alapján a KKV-k (nemzetközi) versenyképességének betöltésének szempontjából kiemelhető sajátosságai, lehetőségei és veszélyei a vizsgált országokban: Klaszterek színvonala, tudásáramlás: az információknak és tudásnak kiemelt szerepe van a versenyképesség szempontjából. Sajnos ezen a területen a kisvállalatok meglehetősen le vannak maradva, az információk és a tudás megosztása való igény alacsony, a tudással való hatékony gazdálkodás nem biztosított. Ez szintén összefügg az Entrepreneurship 2020 Action Plan-nel is, hiszen a tudásmenedzsment nem árbevétel és tőkeerő, hanem ismeret kérdése. Földrajzi adottság és infrastruktúra: a nemzetközi logisztikai rendszerbe történő csatlakozás lehetősége és színvonala is befolyásolja a nemzetközi versenyképességet, hiszen a közúti és kötöttpályás áruszállítás lehetősége jelentősen javítja az exportorientációt, a kizárólag légi és vízi szállítmányozás lehetőségének speciális jellege a kisvállalatokat hátrányosan érinti. Innovatív megoldások: Magyarország a Global Innovation Index 2014 éves jelentésben a 35. helyet foglalja el a 143 vizsgált ország közül, megelőzve a 37. Szlovákiát és az 55. Romániát (GII 2014). A WEF 2014-2015-ös versenyképességi jelentésében az innovációs pillérét tekintve szélsőséges helyezéseket ért el Magyarország. A vállalatok K+F
ráfordításai alapján a 96. helyet kapta a 144 országból, Szlovákia 78., Románia a 65. A tudományos kutatóintézetek minőségében Magyarország az előkelő 23. helyen végzett, addig Szlovákia a 65., Románia az 55. pozíciót foglalja el (WEF 2014). Ez is alátámasztja a gyakran hangoztatott javaslatot, mely szerint a K+F-re több figyelmet kell fordítani KKV szinten is, akár gazdaságpolitikai ösztönzők segítségével. A telekommunikáció és információ technológia területe pedig kiemelten fontos a K+F és az innovatív megoldások nemzetközivé válásában (Virgil – Georgeta 2012). Üzleti tervezés színvonala: a vállalkozói gyakorlatban a reális üzleti tervek készítése nem prioritás, gyakran a tényadatokhoz kerül igazításra a korábbi üzleti terv. Ezáltal a vezetési funkciók között következetlenség jelenik meg, hiszen a tényadatok összevetése a tervadatokkal irreális eredményhez vezet, az ellenőrzési funkció hatékonyságát veszti. Környezeti hatás: az expanziós kényszer gyakran az anyaország kockázatának következménye. Ha a társadalmi, gazdasági vagy politikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat működését vagy fejlődését, akkor gyakran megjelenik a külföldi tőkebefektetés lehetősége (Nógrád megyei vállalkozók befektetései a határos Szlovákiában a kedvezőbbnek ítélt gazdasági feltételek miatt). Ellátási lánc kiterjedtsége: korábban már tárgyalva lett, hogy kisvállalkozások esetén a nemzetközi szerep betöltéséhez lehetőség az ellátási láncba történő csatlakozás. Épp ezen okból kifolyólag bizonyos (elsősorban termelő) kis- és középvállalatoknak érdeke lehetne, hogy multinacionális vállalatok Magyarországon fektessenek be egy gyáregység kialakításába, így lehetőséget teremtve nekik abban, hogy a csatlakozzanak a beszállítói hálózatukba. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok és egy hazai kisvállalkozás között kialakuló aszimmetrikusan dependens viszony csak rövidtávon lehet kedvező a kisvállalkozás és a nemzetgazdaság szempontjából nézve is. Lánctartozás, késedelmes fizetés: A nagy cégektől való egyenlőtlen függés egyértelműen a multinacionális vállalatoknak kedvez. Ezt az előnyt kihasználva, gyakran az üzleti etikát teljes mértékben felrúgva, késve fizetik ki a beszállítókat, amelyek sokszor a KKV-szektorból kerülnek ki. Egy-egy ilyen késedelmes fizetés a kisvállalkozásnál olyan likviditási problémákhoz vezethet, amely a vállalkozás működését fenyegeti, hiszen hiába a jövedelmezőség, ha a likviditás hiánya miatt a csőd szélére kerül. Meg kell jegyezni azt is, hogy gyakran találkozhatunk az állami intézmények késedelmes fizetésének jelenségével, azonban a vállalkozások az állam felé szigorúan betartatott időpontok szerint kötelesek eleget tenni az adó és járulék befizetésekkel. A „kicsik” vállalkozási kedvét és a korábban említett likviditását is fenyegeti ez a probléma, amelyet ebben a speciális esetben maga az állam generál. Új forrás bevonásának lehetősége: a külső forrásokhoz való hozzáférés a KKVszektorban továbbra is problémát jelent. A bankok nem részesítik előnyben a kockázatosnak ítélt kisvállalkozásokat. Ez összefüggésben van a korábban említett irreális üzleti tervekkel. A pénzintézetek ugyanis igen szigorúan veszik és vizsgálják annak formai követelményét és reális, tényadatokra támaszkodó, megvalósítható tartalmát. Dallago (2011) tanulmányában kritikus területként jelentkezik a forrásbevonás Magyarországon, továbbá a Világgazdasági Fórum szerint is ez a vállalkozási tevékenység egyik legproblémásabb faktora Magyarországon és Romániában egyaránt. (WEF 2014). Nyelvismeret: bár a vállalkozói ismeretek fejlesztési igénye már megjelent korábban, mégis különös figyelmet és külön tételt igényel a nyelvismeret. Mikro- és kisvállalkozásoknál ez is korlátozó tényező lehet. Általában a veszélyekre koncentrálunk, pedig lehetőségként is felfogható a Magyarország történelmi és földrajzi adottságaiból fakadó sajátosságok (határon túli magyarok foglalkoztatása, akik gyakran legalább két anyanyelvi szintű nyelvismerettel
rendelkeznek). Mindez a regionális szempontjából lehet fontos tényező.
problémaként
jelentkező
Nemzetköziesedés
8. Összefoglalás és következtetések A régió vizsgált országainak KKV-szektorában több közös metszet is található a gyengeségek terén. A Nemzetköziesedés bizonyult annak a területnek, amelyben a SBA-jelentések szerint mindhárom ország az uniós átlag alatti eredményt ért el, így ez külön figyelmet érdemel. Mint arra korábban is utaltam, értelmezésemben nem feltétlenül szükséges egy kisvállalkozásnak a nemzetközi porondon való megmérettetés és expanzió. A gazdasági szereplők számára az a legkedvezőbb állapot, ha nem zárják el előlük a külgazdasági nyitás lehetőségét. Ez nem az egyetlen út, nem egy szükséges feltétel a versenyképesség szempontjából, hanem egy lehetőség a szektor eredményességéhez. Magyarország esetében az Egységes piacon elért eredmény kedvező, így a hazai KKV-k az EU-s csatlakozásból adódó lehetőségeket e téren (EU-n belüli export, import) jól kihasználták. A Nemzetköziesedésre való koncentrálás helyett az országoknak elsősorban a Készségek és innováció területére kellene összpontosítaniuk, hiszen ez olyan terület, ami hosszú távú versenyképességi előnnyel járhat akár nemzetközi, akár nemzeti porondon. Ennek fejlesztése érdekében az államnak ösztönöznie kell a KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenységét, a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférést, valamint a szakemberek folyamatos továbbképzésének lehetőségét. A Vállalkozói szellem terén a vállalkozói pálya kívánatosabbá tétele, a vállalkozói szellemű hozzáállás fejlesztése vált szükségessé. Az Európai Bizottság elkötelezettsége a vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztése vonatkozásában mindenképp üdvözlendő. A versenyképességük javítása iránt nemzetközösségi és nemzeti szinten is elkötelezettségnek kell mutatkoznia, így építve Csath Magdolna (2013) megállapítására, mely szerint „a KKV-k menthetik meg Európát!”.
Irodalomjegyzék Axelsson, B. - Easton, G. (1992): „Industrial Networks: A View of Reality”. Routledge, London Ciszewska-Mlinarić, Mariola - Mlinarić, Franjo (2010): „Small Firms in a Small Country: Managerial Factors, Internationalization and Performance of Slovenian SMEs”. Managing Global Transitions: International Research Journal. 8 (3): 239-259 Csath, Magdolna (2013): Honnan, hová?. Kairosz Kiadó. Dallago, Bruno (2011): „SME Policy and Competitiveness in Hungary”. International Journal of Entrepreneurship and Small Business. 13 (3): 271-292 European Commission (2014a): „Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 HUNGARY”. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2014/hungary_hu.pdf European Commission (2014b): „Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 ROMANIA”. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2014/romania_en.pdf European Commission (2014c): „Enterprise and Industry SBA Fact Sheet 2014 SLOVAKIA”. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2014/slovakia_en.pdf European Commission (2013): „Entrepreneurship 2020 Action Plan”. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0795:FIN:EN:PDF Global Innovation Index Report (2014) Cornell University, INSEAD, WIPO. http://www.globalinnovationindex.org/content.aspx?page=gii-full-report-2014 GKI Gazdaságkutató ZRt. (2009): „A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei”. GKI Gazdaságkutató Budapest IMD - Institute for Management Development (2005): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. IMD - Institute for Management Development (2014): World Competitiveness Yearbook. IMD International, Lausanne. Incze, Emma (2005): „A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői”. Versenyben a világgal című kutatás 18. sz. műhelytanulmány. Virgil, Gherghina - Georgeta, Gherghina (2012): „Internationalization in Technologies and Innovation Sectors”. Analele Universitatii Maritime Constanta. 13 (17): 265-270 Zahra, Shaker A., Ireland, D.R., Hitt M.A. (2000): „International Expansion by New Venture Firms: International Diversity, Mode of Market Entry, Technological Learning and Performance”. Academy of Management Journal 43 (5): 925–950 WEF - World Economic Forum (2014): Global Competitiveness Report. Geneva, Switzerland.
