A KDNP gesztusa a dévai árvák és az Országzászló részére

V. ÉVF. 4. SZÁM 2008.

m a g y a r ok

s z ág! H aj

!

rá

Ha

r or

MÁJUS

Győri Polgári Lap

jr á M a g y a

A KDNP gesztusa a dévai árvák és az Országzászló részére A Kereszténydemokrata Néppárt győri frakciója és szervezete április 27-én, az immár tradicionális Szeretet napok alkalmával 50.000 forintot juttatott el Böjte Csaba ferences szerzetes révén a dévai árvák részére, ezzel is segítve az erdélyi árva gyermekek szociális körülményeinek javítását. Másnap a párt 350.000 forintot adott át közadakozás formájában az Országzászló újbóli felállítására Majtényi Lászlónak, az Összefogás a Polgári Körökért Egyesület elnökének.

Herkely Ákos, a KDNP szóvivője elmondta, örömmel értesült a Nemzeti Emlékpark létesítéséről, mely az Országzászló mellett a Golgotát és a kettős kereszttel kiegészített virágórát foglalja magában. A szóvivő ezúttal is minden egyesületet, szervezetet és magánszemélyt arra kért, hogy nemes felajánlásával járuljon hozzá az Emlékpark létesítéséhez, hogy a trianoni országcsonkítás 88. évfordulójára már méltóképpen emlékezhessen Győr városa.

AZ ORSZÁGZÁSZLÓ FELAVATÁSA, FELSZENTELÉSE 2008. JÚNIUS 4-ÉN 16.30-KOR LESz. A RÉSzLEtES PROGRAMRÓL KÉSŐBB SzÁMOLUNK BE A MÉdIÁN KERESztÜL.

Olimpiai táblát avattak A XXIX. Nyári Olimpiai Játékok visszaszámlálóját illetve a győri olimpikonokat bemutató táblát Borkai zsolt polgármester avatta fel április 29-én, kedden a Kisalföld pavilon mellett.

Az olimpiai tábla visszaszámláló szerkezete jelzi, hogy hány nap van még hátra a Pekingben megrendezésre kerülő olimpiáig, a táblán pedig a győri illetőségű résztvevők arcképeit láthatjuk.

Borkai Zsolt polgármester kifejtette, személy szerint ő maga is várja már az olimpiát. Borkai a sportolóknak jó egészséget, eredményes felkészülést és sok sikert kíván. Pongrácz Alex

Mezőfi László

Győzelem – VICTOR-y! Egy nép, mely győzhet, ne hátráljon. Higgyen-bízzon, s kövesse a vezért. Ha elérték a célt, majd milliók harsogják: Egyként-együtt harcoltunk meg ezért. Rögös az út, mi elvezet a demokráciába. Lesz sok áldozatos lemondás és küzdelem. de közben soha-soha ne tévesszünk irányt. Nekünk a legfontosabb szó legyen a győzelem. Vezér nélkül győztes csata nincsen. A népnek élén Ő a hit – a fegyver s védelem. Vele a Magyar Népre a JOBB világ is eljő. Neve nem jelent mást: VIKtOR-y, a győzelem. (A verset a szerző Orbán Viktor születésnapja alkalmából írta)

Az Összefogás Napja A tavaly a megyei városvezetők létrejöttével megalakult szövetség tagjai – köztük Borkai zsolt polgármester – idén a Megyeházán találkoztak, hogy a jövőbeni közös cselekvés fő irányait áttekintsék. A városvezetők közötti megbeszélésen hat fő téma került szóba: a területrendezési terv módosítása, a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer és az ehhez kapcsolódó feladatok áttekintése, dr. Szakács Imre tájékoztatása az egészségügyi alapellátásban a vizitdíj eltörléséből adódó bevételkiesés finanszírozásával kapcsolatban, a Csornai elkerülő út problémája és a kórházakkal kapcsolatos kérdések.

Csupa rátermett, makulátlan szakember Az SZDSZ koalícióból történő kilépése után a miniszterelnök végre valódi szakemberekkel erősítheti meg szilárd kormányát melyre mindenki oly régóta vágyott. Olyan emberek ők, akiknek múltjában semmi jellemhiba, semmilyen kétes ügylet nem található, Gyurcsány Ferenc rájuk gondolt. Írnék most pár szót Lampert Mónika távozásáról, de ezt az örömöt, melyet érzek csak egy másfél oldalas örömódában tudnám kifejezni. Ettől megkímélném most kedves olvasóimat. Lesz nekünk egy diplomás labdarúgóedzőnk Szabó Imre személyében aki az úttörőszövetségben szocializálódott és az MSZP pest megyei elnökeként nyilvánvalóan jobb környezetvédelmi miniszter lesz mint amilyen Fodor Gábor volt, csak az a fránya Rába folyót tüntetnék már el a térképről mert az bizony habzik. Pedig Fodor Gabriella is megpróbálta, neki nem sikerült. Várjuk, mire leszel képes Imre. Imre dolgozz, mert ha nem felelősségre leszel vonva. Gyenesei István Somogy megye első embere, aki függetlenként került be a parlamentbe, pedig mindenki tudta róla, hogy komcsi, miniszteri posztot kapott. Felesége is szoci önkormányzati képviselő tehát nem kell attól félni, hogy függetlensége egy picit is jobbra tolódjon. Része volt a „Sió-Tour” 1,6 milliárdot érő vagyonának elherdálásában, amikor a Balaton parti szállodák privatizálva lettek. 2006-ban Gelencsér Attila a somogy megyei közgyűlés Fideszes elnöke 1 milliárdos hiánnyal szembesült csak lesett, mint a moziban, nem beszélve az előnytelen szerződésekről a temetkezési vállalkozóval ahol 50 millió kár érte a közgyűlést és a Somogy Média Kft. számviteli fegyelem megsértése is mind-mind is csak azt mutatja, hogy Ferenc testvér jól választott. Várjuk, mire leszel képes István. István dolgozz, mert ha nem felelősségre leszel vonva. Következő díszpintyünk Szűcs Erika, Miskolc szocialista alpolgármestere. 2000-től a Perfekt Rt. észak-magyarországi területi igazgatója, Munkaügyi és Szociális miniszter lett. Gyenge kötődés Fletóhoz de biztos a szaktudása alapján helyezték oda a hölgyet, aki amúgy a Horn kormány alatt a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt. Ennek a Banknak a pénzét az önkormányzatok adták össze annakidején 2-3 millió forintokból, ami akkor nagyon nagy pénz volt, bízva a gyors, hasznos megtérülés reményében, felduzzasztva ezzel 1 milliárdra a jegyzett tőkét. Mind az önkormányzatok pénze, mind az egész tőke odalett. Az 1 milliárd közpénz eltapsolásában azonban bizonyíték hiányában megszüntetésre került a per. Erika erre úgy emlékszik, hogy mindent rendben találtak a vizsgálat alatt, de ez nem így van csupán nem találtak kellő bizonyítékot elszámoltatására, hogy hova is tűnt az az 1 milliárd. Várjuk, mire leszel képes Erika. Erika dolgozz, mert ha nem felelősségre leszel vonva. Szabó Pál akkor lett a privatizációs szervezet igazgatója, amikor Gyurcsány Ferenc megvásárolta a Motimot. Állítólag annyira tele voltak a raktárak, annyira fel volt töltve minden, hogy még az itt raktározott anyagok is többet értek mint 750 millió forint amennyiért Fletó megvette az egész hóbelebancot. Gyorsan beült a Motim felügyelő bizottságába de tudjuk róla, hogy a budai postapalota eladásában is nagy szerepe volt mert ő jónak látta eladni valamit áron alul, majd 100 millióért újat bérelni. Várjuk, hogy jön ki az 1,1 milliárdos bicikli tenderből, melyben 200 ezer forintért rendeltek bicikliket, természetesen darabját, holott más cégek 120-130 ezer forintért is betudták volna szerezni a kerékpárokat, ugyan úgy kevláros azaz defektmentes gumival. Rendes pali lehet ez a Pali is. Feri bízik benne. Közlekedési, hírközlési, energetikai miniszter lettél májustól, és már most azt forszírozod, hogy a Motim olcsóbban vásárolhassa az áramot mint a többi cég és a MÁV privatizációja ellen sincsen semmi kifogásod. Várjuk, mire leszel képes Pál. Pál dolgozz mert ha nem felelősségre leszel vonva. Herkely Ákos

2

Hírek

Győrbe látogatott a japán nagykövet

Nabekura Sinichi, Japán magyarországi nagykövete április 24-én Győrbe látogatott.. A nagykövetet Borkai Zsolt polgármester fogadta a Városházán. Nabekura Sinichi, Japán magyarországi nagykövete és felesége, Nabekura Mikiko  bemutatkozó látogatást tett Borkai Zsolt polgármesternél. A beszélgetés alkalmával szó esett Győr gazdaságáról is. Borkai Zsolt tájékoztatatta a nagykövetet a megyeszékhely gazdasági környezetéről, valamint az egyetemről és az ott tervezett fejlesztésekről. Megemlítette azt is, hogy a városban erős a szakemberképzés, amely szintén kedvezően befolyásolja a gazdasági életet.

Röck Samut köszöntötték

Fórum a SzigetRévfalu hídról

A Szigetet Révfaluval összekötő hídról tartottak fórumát április 23-án, a Városháza dísztermében. Borkai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a kellemetlenségek ellenére elengedhetetlen a két városrészt összekötő híd megépítése. Nem hagyják azonban figyelmen kívül az itt lakók véleményét sem, éppen ezért hívták össze a fórumot. Dr. Szekeres Tamás, az egyetem rektora elmondta, hogy a híd építése mellett a győri egyetemen mintegy hétmilliárdos, nagy volumenű fejlesztés zajlik majd.

Győrött is hulladékot gyűjtöttek a Föld napján A Magyar Közút Kht. által az egész ország területén szervezett Föld napi hulladékgyűjtésben a megyeszékhelyen a bácsai iskola tanulói mellett Borkai Zsolt polgármester és dr. Ottófi Rudolf alpolgármester is részt vettek. Az eseményen megjelent városvezetők a környezetvédelem fontosságára hívták fel a gyermekek figyelmét.

Ünnep a tűzoltóságnál

Hetvenedik születésnapja alkalmából Borkai Zsolt polgármester elismerést adott át Röck Samunak. Röck Samu testnevelő tanárként illetve mesteredzőként több olimpiai, világ és Európa bajnokot nevelt. Tanítványai közé tartozott a szöuli olimpiai bajnok Borkai mellett Csollány Szilveszter, Sydney aranyérmese is. Röck Samu Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának dr. Kovács Pál ezüst emlékérmét vehette át Borkai Zsolttól.

A Győri Tűzoltóság Flórián napi ünnepségén Borkai Zsolt polgármester és Pesztenlehrer Lajos, a megyei katasztrófavédelem igazgatója adta át a jövőben a tűzoltóság munkáját segítő gépjárműveket és eszközöket. Az április 28-án tartott ünnepség elején Hullámos László tűzoltó ezredes, városi parancsnok köszöntötte a tűzoltókat, kéményseprőket, valamint a megjelent vendégeket. Borkai Zsolt köszöntő beszédében az alábbiakat emelte ki: „Az emberfeletti hatalmakhoz, a szentekhez való fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen nagy baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók, elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az

emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, a „tűz katonájának” kultuszát.”

rosháza tér felújítása várhatóan még az ősszel elkészül. A beruházás után a Városháza előtti tér újra méltó környezete lesz a város egyik legszebb épületének.

Bokrétaünnep az ETO-parkban Megújul a Városháza előtti tér

Összeállította: Pongrácz Alex, fotó: Oláh Jakócs Péter

Borkai Zsolt polgármester április 21-én, hétfőn jelentette be, hogy még az idén elkezdik a Városháza előtti tér felújítását. A projekt keretein belül a tér új díszburkolatot kap, hogy a megyeszékhely központjához méltó esztétikai látvány fogadja a győri polgárokat. A Városháza előtt tartott sajtótájékoztatón megjelent Borkai Zsolt polgármester, Németh Zoltán, dr. Ottófi Rudolf, Simon Róbert, dr. Somogyi Tivadar alpolgármesterek illetve Bolla Péter kabinetfőnök. Ez a beruházás kvázi előzménye a Széchenyi tér megújításának. A Vá-

Az ETO Park élményközpontjának bokrétaünnepét április 25-én tartották. Az eseményen megjelent Borkai Zsolt polgármester és Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató köszönetet mondott a beruházáson dolgozóknak. Borkai Zsolt polgármester az elmúlt öt hónap gyors és eredményes munkáját méltatva köszönetet mondott azoknak a dolgozóknak, akik energiájukat nem kímélve segítették-segítik a munkálatok minél gyorsabb elkészültét. Hozzátette, a visszajelzések alapján a városrészben élők is szimpatizálnak a fejlesztéssel.

Szánalmas szoci majális Ezt is sikerült elbukniuk. Mint az utóbbi időben mindent a 2008. május 1-i ünnepséget, hajdan a munka ünnepét is sikerült végérvényesen elbukniuk Fletóéknak. 1990 előtt, amikor még a rendszerváltás előtti időket éltük, bár szerintem most sem történt meg a rendszerváltás óriási csinnadratta, eszemiszom, dínom-dánom, utcára menetel jellemezte a május 1-ei ünnepeket. Nagyon sokan akkor muszájból mentek ki az utcára, mert erre kötelezte őket munkahelyük, az iskolájuk, az MSZMP tagság de menni kellett. A magyar papírzászlót még csak csak lobogtattuk de a ruszki zászló kézbefogásától viszolyogtunk mert gyűlöltük, megvetettük azt a rendszert amiből nekem hála istennek nem sok adatott, de több millió magyar megsínylette annak nyűgét baját, igazságtalanságát és rettenetes egyoldalúságát. 1990 óta állítólag demokráciában élünk melynek része szólás, vallás, véleménynyilvánítás szabadsága, tehát papíron azt csinálunk, amit akarunk természetesen betartva az adott állam törvényeit, jogi, etikai normáit. Tüntetek, majálisozok, otthon maradok, olvasok, tévét nézek, és még számtalan dolgot művelhetek úgy, hogy nem kell elszámolnom vele felsőbb erők irányába. Épelméjű ember azonban nem ott majálisozik ahol a nemzetáruló, a fehérgalléros bűnöző, az ország böszméje ripacskodik és még mindig próbálja hazugságokkal hülyíteni a népet, azt a 8000 embert akiből szerintem legalább a fele bérmajálisozó volt vagy nyomorúságában már egy meleg sörért, két pár hideg virsliért odamegy és azt se tudja hol van. Burány Sándor beszél akihez annyira illik a „növekedés és biztonság” szlogen, mint egy mozgólépcső egy budiba arról, hogy minket nem szabad leírni és jók vagyunk és a szolidaritás és ezek az elcsépelt gyenge semmit mondó már nem is megvetést hanem szánalmat keltő mondatok hagyják el egymás után a száját. Fletó arról beszél, hogy ő megérti azokat az embereket akik naponta 5-6 órakor kelnek, 50-60 ezer forintot keresnek és még rettegniük is kell, hogy még ez a megélhetésük sem biztosított. Erről mer beszélni ez az arcátlan gazember, 4 milliárdos magánvagyonnal, amit összecsalt, összelopott megkárosítva az államot és annak polgárait. A bitang tudja. A bitang neje is tudja – akinek nagyapja Apró „hóhér” Antal ’56-ban megmutatta nemzet- és emberellenességét – hogy nem kell az anyáknak 3 évig nevelni gyermeküket, adják csak bölcsödébe, mert ma már nem szokás otthon ülni, gyermeket nevelni, ő biztos tudja, ő aki életében még soha nem nélkülözött, jól élt az elrabolt javakból, Gyurcsányi (K&H) mellett sem szenvedett semmiben hiányt. Klárika drága nincs tisztában a család nevelő erejével és jellemformáló hatásával, ő egy karrierista, aki férjével együtt zengi, hogy építünk majd nektek bölcsődéket, óvodákat és jövőre majd megint jobb lesz. Miért lenne jobb ti aljas áspis kígyók, amikor az a rossz ami most van, az mind nektek és bandátoknak és azoknak semmihez sem értésének köszönhető. Lendvai Ildikó a gyöngytyúk, 8%-os munkanélküliség mellett arról visít, hogy a gyermeknek olyan apakép illetve anyakép kell aki egész nap dolgozik, tehát nincs otthon. Elhangzanak még a majálison a szokásos szidalmak a gojmotorosok illetve az árpádsávosok irányába amikor egy 33 éves budapesti angoltanár tök részegen csőre tölti vízi pisztolyát és Fletóra szegezi. Táskájában Marx „Tőke” című művével, amit ingyen osztogattak pár száz méterrel arrébb Thürmer Gyuláék. Sokan megrettennek a sokaságban, hogy mi is történik, de Fletó arca rezzenéstelen mintha tudná, hogy mikor mi fog következni. A jelenlegi rezsimnek fenn kell tartani az állandó veszélyeztetettség érzését, hogy az a 8-10%-nyi szavazásra jogosult akik közül az egyik fennhangon mondta a kamerába mi szerint: – az „Orsóshoz kell menni, a romához”, rájuk szavazzon. Egy ilyen mondat, ha elhagyná bárkinek a száját egy jobboldali rendezvényen azonnal égszakadás, földindulás lenne, itt lehet. Ezek szerint nekik lehet. Pedig ezeknek még az sem számít, hogy a Gyurcsány által kitalált Amőba alapítvány csődbe ment, így Fletó blogját innentől az MSZP honlapján lehet olvasni. Ők nem olvasnak, ők nem interneteznek, ők csak vannak a világban. Éljen május elseje a munka ünnepe, és aki ezt nem tudja feldolgozni annak a szcientológiai egyház közvetlenül a szocisátor mellett megméri a vérnyomás és stressz állapotát. Ez volt a szoci majális 2008-ban. Sokan kaptak ingyen „Útközben” könyvet, amit persze nem olvasnak el, mert ahogy már említettem ők nem olvasnak. Herkely Ákos

3

Levél Ausztráliából

Benedek Elek leírása

Így mi lesz veled szegény Magyarország?

A Magyar Nemzet története

Kedves Borsodi István! Karikó Ádámnak hívnak. Ne haragudjon, hogy a levelemmel zavarom e távoli földrészről, de nem tudom megállni, hogy papírra ne vessem a közelmúltban Magyarországon szerzett tapasztalataimat. Egy hónapot töltöttem a rokonaimnál. Hozzátartozóim időt, pénzt nem kímélve járták velem az országot, azon voltak, hogy egy pillanatra se unatkozzam. Ki is használtam minden percet. Harminc éve nem jártam otthon. Ledöbbentett, amit a szülőföldemen tapasztaltam. Úgy láttam és éreztem, hogy minden a feje tetejére állt, az és�szerűtlenség határán az egész ország. A négyes metróba öntik a pénzt, ugyanakkor olyan rossz utakon jártunk, még a nagyvárosokban is, hogy az elképesztő. Így mi lesz veled Magyarország? Az apró OMV-től menekül az óriási MOL, holott ennek egy normális rendszerben fordítva kellene lennie. Így mi lesz veled Magyarország? Rokonaim elvittek egy magyar filmre. Én kértem őket. A film címe: Egy bolond százat csinál. Ekkora blődséget még életemben nem láttam. Nem értem, hogyan lehet ilyen marhaságokra pénzt pazarolni. A moziban, megszámoltam, tizenhatan voltunk… Mi lesz így veled szegény Magyarország? Kedves Borsodi István! Feje tetejére állt ott minden. Rokonom, remélem nem olvassa. A rendőrségen dolgozott egy irodában, már nyugdíjas 43 évesen. Egy néhány lelket számláló falunak lett a polgármestere. Havi 180 ezer bruttó bérért. Így mi lesz veled szegény Magyarország? Amikor megnéztem egy parlamenti közvetítést, azt gondoltam, hogy a magyarok egész Európát irányítják, olyan sokan voltak az ülésteremben, aztán másnap is bekapcsoltam a tv-t, akkor meg alig lézengett néhány képviselő a padsorok között. Így mi lesz veled szegény Magyarország? A faluban, ahol a rokonaim laknak, akkora dínom-dánomot csaptak bizonyos emberek, hogy azt hittem búcsú van. Kiderült, hogy megkapták a 8-10 gyerekes családok a családi pótlékot és a szociális segélyt. Nálunk ezeket a juttatásokat élelmiszerjegy formájában lehet csak felvenni. A jegyekre nem adnak alkoholt, de még üdítőt sem. Így mi lesz veled Magyarország? Ebben a faluban a családok többsége nagyon szegény, ugyanakkor a földek többségét gaz, vagy repce lepi. Mondják, hogy búzát és kukoricát sem aratnak, illetve szednek az idén, mert a repcének 63 ezer forintért veszik tonnáját… Néhány nagygazda repcézik, a falu lakói meg szinte éhen halnak. Így mi lesz veled szegény Magyarország? Mondtam a polgármester rokonomnak, hogy béreljenek egy zöldséges boltot a városban, aztán hordják oda a falusiak megtermelt áruit. Az volt erre a válasz, hogy itt a bürokrácia megfojtaná a falu vállalkozását. Így mi lesz veled szegény Magyarország? Jártam én a városban is. Az anyaságra váró lányok úgy szívták a cigarettát, mintha muszáj volna. Milyen utódokat fognak nemzeni azok a göthös srácok, akikkel lépten-nyomon találkoztam. A kezükből szintén nem hiányzott a bagó. A legtöbbnek a szeme is zavaros volt a kábítószertől. Mi lesz így veled Magyarország? A népet egy hataloméhes milliárdos irányítja. Az ilyen ember olyan, mint az alkoholista, mindig több kell neki. Nem elég, hogy milliárdokat érő vállalatokat vásárolt (a napi 8 órai munkájából?), miniszteri posztra fájt a foga, aztán miniszterelnöki, majd pártelnöki beosztásra hajtott. Egyszerűen kielégíthetetlen a hatalomvágya. Így mi lesz veled szegény Magyarország? Ne haragudjon Kedves István, hogy ennyire kifakadtam, de nem tudom megállni, hogy ne fogalmazzam meg azt az irracionalitást, melyet Magyarországon tapasztaltam. Nálunk minden a józan paraszti ész szerint működik és nem az érdekek befolyásolják a nép életét.

Az első nemzeti önvédelem

Üdvözlettel: Karikó Ádám Ausztráliából

4

Folytatás előző számunkból

Bocskay István A császárpártisága miatt német lelkűnek csúfolt Bocskay István ép 1604-ben tért vissza Prágából, a császár udvarából, Erdélybe. Négy esztendeig volt a császár udvarában, mint Rudolfnak erdélyi dolgokban tanácsadója. Szörnyű pusztulás képe tárult eléje. A császár gonosz, durva lelkű fővezérének, Básta Györgynek lelketlen garázdálkodása éhinségre juttatta Erdélyt. Irgalmatlanul sarcolták a nemeseket, a jobbágyokat, a városokat és falukat. A nép maga húzta szekerét, mert nem volt mit elébe fogjon. Kapával szaggatta fel a földet, mert nem volt ekéje. A magyar uraktól Erdélyben is, az anyaországban is sorba szedték el az uradalmakat. Napirenden volt volt a fej- és jószágvesztés. A magyar birtokba itt is, ott is idegen s különösen német urak ültek. Valóságos irtóháborút kezdett Rudolf a magyar nemzet ellen, a protestáns vallás kiirtásáénak ürügye alatt. S íme, a német lelkűnek csúfolt Bocskay uradalmaira is szemet vetettek a császár emberei. Most már világosan látta Bocskay, hogy a német uralom azokat sem kíméli, kiket becsületes meggyőződés tartott a császár hűségében. Annak a császárnak a hűségében, ki egy személyben magyar király is. Keserű csalódás érte Bocskay István szívét. Kardjára ütött azzal a nagy elhatározással, hogy véget vet a magyar nemzetet végső pusztulással fenyegető német világnak. Kitűzte a zászlót, s íme lelkesen szegődtek hozzá a kóbor hajdúk, ezek a „szegénylegények”, kik eddig szerteszét csatangoltak az országban s versenyt raboltak a német zsoldosokkal. Mindjárt az első ütközetben (1604), Álmosdnál, Biharmegyében, tönkre vertek egy 3500 főnyi német hadat. Az álmosdi győzelem után nemesség, polgárság eggyé lett: mind siettek Bocskay zász-

laja alá. Ledűltek a válaszfalak, mit magyar és magyar közé vallás-, nyelv-, és osztálykülönbség emelt. A buzgó kálvinista Bocskay ép úgy harcolt a katholikusokért mint a protestánsokért. Nem felekezeti harc volt az ő harca, hanem önvédelmi harc a szó legnemesebb értelmében. Alighogy megmozdult Bocskay, egy hónap múlva kezében volt egész Felsőmagyarország s Kassa lett állandó székhelye. Ide hívták gyűlésre a szomszéd vármegyék követeit. Itt kereste fel Bocskayt a török szultán követe, aki a szultán nevében kardot, zászlót, királyi pálcát és gyönggyel kirakott övet adott át neki és levelet, melyben rábízta Erdély fejedelemségét. A következő évben (1605) az erdélyi országgyűlés is nagy lelkesedéssel választotta fejedelmének. Övé volt már Felsőmagyarország s Erdély. De nem állott meg itt, diadalmasan nyomult előre lelkes hadával. Nagyobb területeket foglalt el a Dunán innen , Dunán túl. Aztán becsapott Ausztriába is. A vitéz hajdúk végig táncoltatták lovaikat a császár kertjében. A magyarság lelkében ébredezni kezdett a szebb jövendő reménye. A szerencsi református templomban országgyűlést tartott a nemzet színe-java, Bocskayt megválasztották Magyarország felséges fejedelmének. Ugyanezen a gyűlésen emlékiratot szerkesztettek, s azt megküldötték a külföld összes nemzeteinek. Elmondották az emlékiratban, hogy miért fogott fegyvert a nemzet koronás királya ellen. Mi kényszerítette az önvédelmi harcra. Elmondották, hogy a nemzet nem akarja elvenni királyától a szent koronát. Csak egyet akar: legyen a magyar király igaz magyar király. Népeinek édes atyja. Szabadságának nem megrontója, de védője. Aminthogy erre meg is esküdött. A magyar fegyverek diadala szörnyűrémületet okozott a császár udvarában. Hát még mikor a szultán koronát is küldött Bocskaynak s Magyarország

királyának címezte! De Bocskay nem viselte a koronát. Ő a szabadságért harcolt. Ő békét akart, a békében szabadságot, nemzeti önállóságot, hogy a nemzetet két oldalról ne morzsolhassa össze a török meg a német. Az udvar megpróbálta lekenyerezni. Azt hitték azok a silány lelkek, kiknek a hazaszeretet nevetség tárgya volt, hogy Bocskay csupán a maga sérelmeinek megtorlásáért fogott fegyvert. Mennyire csalódtak! Azt üzente Bocskay Prágába: én a magyar nemzet testi és lelki szabadságáért fogtam fegyvert, s míg e szabadságot nem biztosítják, a fegyvert nem teszem le. Iktassák törvénybe a vallásszabadságot, állítsák vissza az önálló magyar kormányzatot, ismerjék el az én erdélyi fejedelemségemet s leteszem a fegyvert. Kezdetben az udvar hallani sem akart e kívánatok teljesítéséről, de végre is megalázkodott s elfogadta a békejobbot. Bocskay tizenöt pontba foglalta a nemzet kívánságait s 1606. április 26-án létrejött a nevezetes bécsi béke, a nemzet önvédelmi harcának a koronája. Megelégedést, örömet, megnyugvást keltett a béke az egész országban. Ám a Végzet könyvében úgy volt megírva, hogy saját nagy művét alig élje túl a béke megteremtője, a „magyarok Mózese”. Lassan ölő méreggel megmérgezték a nagy embert s 1606. december 29-én jobblétre szenderült. „Leesett a mi fejünk koronája!” jajdult fel a gyászba borult nemzet, midőn Gyulafejérvárt eltemették a magyarok „megváltó, megszabadító fejedelmét”. A katholikus magyar ép olya igaz fájdalommal siratta, mint a protestáns magyar: az egész nemzet szabadságáért küzdött ő. Vallás-, osztály- s nemzetiségi különbség nélkül egyesítette a nemzetet szabadságának, jogainak védelmére. Feltámasztotta a magyar nemzeti egységet. Az ő harca volt az első magyar szabadságharc, az első nemzeti önvédelem. Az ő harca volt az első harc, mely a törvénytelen eszközökkel dolgozó idegen uralom ellen a nemzetet egy zászló alatt tudta egyesíteni, s mely a törvényesség ösvényéről egy pillanatig sem lépett le. Nem azért folyt e harc, hogy a koronás magyar király fejéről leüsse a szent koronát. Ellenkezőleg: azt akarta Bocskay s vele a nemzet, hogy teljes, tiszta fényében ragyogjon ez a korona a király fején. Azt akarta, hogy ezt a koronát ne piszkolja be esküszegés, a nemzet alkotmányának, törvényekben biztosított szabadságának megfojtása. Folytatjuk

A kommunizmus története 1. rész

„Ami azelőtt a tiéd volt, az most a másé. Ami azelőtt jó volt, az most rossz. Ami azelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény. S mindezt együtt úgy hívják, hogy szocializmus.” Wass Albert

Lermontov, a váteszi tehetséggel megáldott orosz költő már 18 évvel a „Kommunista Kiáltvány” megjelenése előtt, 1830-ban a következőket írta „Jóslat Oroszországról” című versében: „Eljő az év, hazánk jajgyászos éve,/ Midőn lehull a cárok szép fejéke./ A vak tömeg alázatát felejti./ Halál és vér lesz százezreknek étke (…)”. Talán Lermontovnál is apokaliptikusabban festi le 1871-ben a stílszerűen csak „Démonok” címet viselő művében a nagy orosz író, Dosztojevszkij Oroszország jövőjét: „A legelső dolog, hogy alsóbb színvonalra helyeztessék a műveltség, a tudomány és a tehetség. (…) A Ciceróknak kivágják a nyelvüket, a Kopernikuszoknak kivájják a szemüket, a Shakespeare-eket megkövezik. (…) A hegyeket a síksággal egyenlővé tenni szép gondolat, nem nevetni való. (…) A tanító, aki kineveti az Istent, a mienk! (…) Mi a rombolást hirdetjük… Mert az eszme oly csábító… Gyújtogatni fogunk… Legendákat költünk. Erre minden csoport alkalmas.” Kísértetiesen hasonlít a Dosztojevszkij által leírtakhoz a később Lenin által megfogalmazott tézis: „A szovjet uralma sem szabadságot, sem igazságot nem ismer. Ez az uralom tudatos elnyomáson, minden egyéni akarat megsemmisítésén és feltétel nélküli alárendelésén alapszik. Az urak mi vagyunk. Az elnyomás reánk van bízva. A végletekig menő kíméletlenség kötelességünk és legnagyobb érdemünk. Teljes zsarnokságra van szükség, hogy az emberiséget a legalsóbb szintre

lenyomjuk. (…) Ezért a zsarnokság szolgálatába állítjuk majd az árulást, a szószegést és az ármánykodást. Nagy vonatkozásban ez a mi utunk.” A lenini út, amelyet aztán évtizedeken keresztül oly’ előszeretettel hirdettek a szovjetek által megszállt országokba exportált gauleiterek, a Lenin és Sztálin iskolájában szocializálódott tanítványok… A Lenin, Sztálin, Dzserzsinszkij, Jagoda, Berija, Kim Ir Szen, Ho Si Minh, Pol Pot, Mao Ce-tung, Ceausescu, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János és tettestársaik által nemzeteik, illetve az emberiség ellen elkövetett bűnöket már csak azért is rekonstruálni kell, mert a kommunizmus nürnbergi pere a mai napig várat magára. Lehetőleg minél több fórumon szükséges rémtetteiket publikálni, mert 18 évvel a rendszerváltozás után egyesek még mindig nosztalgiával tekintenek a „legvidámabb barakkra” és általában a szocializmusra. Ezért szeretném folytatásokban közölni az emberiség valaha volt legvéresebb ideológiájának történetét – a maga naturális valóságában.

A kommunisztikus gondolat fejlődéstörténete, előfutárok A kommunizmus ideológiájának gyökereit sokan Platóntól eredeztetik, tudniillik ő értekezett idealisztikus államutópiájában a magántulajdon megszűnéséről – mellesleg az állam érdekében megengedett hazugságokról is. Platón nyomán számos gondolkodó jelent meg, akiknek utópiájában kommunisztikus elképzelésekre lelhetünk. A középkor vallásos prófétái és mozgalmai a földi bűnök megszüntetésének égisze alatt az egyenlőtlenség eltörléséért szálltak síkra. A XVI. századi gondolkodó, Morus Tamás még a keresztény ideológia talaján állva méltatta az ősi közösségek „kommunáit”. Szerinte a földi boldogság elérésének érdekében az embereknek le kell mondaniuk a magántulajdonról, a köz tulajdonára ruházva eszközeiket, létrehozva ezzel „Seholsincs ország” kollektivista berendezkedését. A felvilágosodással a politikai gondolkodás centrumába került az ideális társadalom megvalósíthatóságának kérdése. Rousseau

elsőként fejtette ki a felvilágosult gondolkodók közül „az ember szabadnak született és mindenütt láncokat visel” teóriáját. A francia forradalom végül „felfalta önnön gyermekeit”, a jakobinus diktatúra fanatikus egyenlősítési törekvése szélsőséges terrorba torkollott. Napóleon uralkodása, majd a Bourbon-restauráció korszaka alatt titkos összeesküvések születtek az egyenlőbb társadalom létrehozására. A titkos szerveződések váltak aztán lassan de biztosan a kommunizmus fundamentumaivá. Az első ízig-vérig kommunista mentalitással „megáldott” ideológus –a sors fintora– egy arisztokrata, Henri de Saint-Simon herceg lett. Utópista szocializmusa számos baloldalinak vált fixa ideájává. Meritokráciának nevezett rendszere éppoly irreális volt, mint a későbbi ultrabaloldali gondolkodók hipotézisei: ő az egyéni teljesítmények alapján kategorizálta a társadalmat. Megemlíteném még a marxizmus előfutárai között a realitások talajáról teljesen elemelkedett álmodozót, Charles Fourier-t, akinek falanszterelmélete azonban nem maradt visszhangtalan, legalábbis erre utal Madách Imre híres műve, Az ember tragédiája, valamint az 1871-es párizsi kommünre gyakorolt hatása. Fourier elmélete sokkal inkább megmosolyogtató, mintsem valószerű, lelkendezve elmélkedik a „boldog őskommunista ösztönkorszakról”. Elméletének újdonsága a többi kommunisztikus koncepcióhoz képest, hogy ő nem törölné el a magántulajdont. Elmélkedései ennek ellenére aktívan épültek be a marxizmus gondolathálózatába. A kommunisták Lenin által vizionált anarchisztikus mondatai sem minden előzmény nélküliek. Proudhon példának okáért szükségtelennek tartotta a pártok működését, szabadságot, sőt szabadosságot követelve minden ember számára. Összeállította: Pongrácz Alex

Folytatjuk Felhasznált irodalom: Bayer József: A politikai gondolkodás története Rubicon: Kommunizmusok évszázada Marjay Frigyes: Tragikus látomás www.wikipedia.hu

5

várOsunk MÚltJa

Elveszett értékeink nyomában a megyeszékhelyen Az első világháború szerte Európában drámai változásokat hozott, Magyarország számára felmerült a „nemzet-halál” rémképe. A reményvesztettség, a megalázottság, a kilátástalanság és a kiszolgáltatottság mint az apokalipszis lovasai járták a megcsonkított ország útjait, és nem látszott sem remény sem segítség. Városunk felduzzasztott hadiiparával úgy ült a nyugati végeken mint egy zátonyra futott hajó, a gyárak munkásai tétlenül voltak kénytelenek végignézni a pénz értéktelenedését, ezzel családjuk létbiztonságának megrendülését.

telszerű kerthasználóikkal. Fontos figyelmeztetés az minden urbanisztikával foglalkozó szakember számára. A bővülő város szükségessé tette az infrastruktúra és intézményhálózat fejlesztését is. E szorító kötelezettség jegyében épültek iskolák, kollégiumok, kórház, és került sor 1925 és 1928 között jelentős mértékű közműfejlesztésre is. Ez utóbbin nemcsak a hálózat fejlesztését, hanem a városi gázgyár és a vízmű korszerűsítését is kell értenünk. A cikksorozat előzményeiben a győri hidak kapcsán már volt szó közleke-

A 20. századi győri városépítészet

Ha szembe akarunk nézni a rideg valósággal Trianonban hazánkat gyakorlatilag halálra ítélték. Elvették iparának, bányáinak javát, vasút és úthálózatának jelentős részét, tengeri kikötőjét, termőföldeinek színét-virágát. De mindez nem volt elég, Magyarországot felfegyverzett, ellenséggé tett népek vették körül, csak a jelre várva, mikor indíthatnak kivérzett hazánk ellen végső, mindent elsöprő támadást. Ilyen körülmények között vált városunk északnyugati határvárossá, a korábban jól „bevált” Pozsony, Bécs, Budapest régió központjában elhelyezkedő településből. Lezárt határok és mesterségesen megszüntetett diplomáciai kapcsolatok nélkül megnehezül a határmenti városok élete, hiszen ipari termelése függ a nyersanyagok behozatalától és az árucikkek vonzáskörzetben való eladhatóságától is. Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy a városunk fejlődését lehetővé tévő ipari termelés elérje a

világháború előtti szintjét. Ehhez – valljuk be – csoda kellett, illetve annál is több: a hit Magyarország feltámadásában. Mindezek mellett az ipar további településének néhány meglepő ténye; 1916-ban városunkba jött a Cardo bútorgyár, 1919-ben az Elzett lakatgyár és a Ganz mechanikai szövöde, 1920-ban a Lakk-gyár, a Zeiss optikai művek, de ugyanekkor hajtott végre jelentős fejlesztést a Gráb-gyár is. A tervszerűen telepített ipar számára 1912-ben már kijelölte a város az úgynevezett győri ipartelepek területet Gyárvárosban, de az itt kialakult ipar elsősorban hadiipar volt, mely a trianoni békediktátum értelmében erős korlátozást szenvedett, e helyen meg is szűnt. Helyére a háború után a villamosművek és textilipar települt. Érdekes lehet számunkra a korabeli népességmutató, mely szerint a városunkra 1920-ban jellemző 50.000 fős lakosság száma 1930-ra alig nő. Egyéb adatokkal kiegészítve levonhatnánk a következtetést, hogy Győr fejlődő iparát tekintve, változatlan lakosságszámával más lehetőség nem lévén vendégmunkásokat foglalkoztatott, vagy ipari robotokkal oldotta fel a sajátságos ellentmondást.

Félretéve a tréfát, az 1920-as évektől kezdve divatba jött az úgynevezett „kiköltözés” a környékbeli településekre. Legfőbb „célpontok” Szentiván, Gönyű, Csanak és Bácsa voltak. Az ok a természetes emberi igények megnyilatkozása volt, motorja a vágy a bérházakból saját kertes házba való költözésre, amely a családok számára a haszonállatok tartását és a kert terményeit is beleértve valamiféle önellátási, önfenntartási biztonságot adott. A korabeli statisztikák jól mutatják a jelzett települések lakosságának gyarapodását. Az 1930-as évektől a kiköltözési folyamat annyiban módosult, hogy a városszéli, viszonylagos várostól és rendszabályaitól való függetlenséget biztosító területek kerültek előnybe. Ez a számok tükrében is megmutatkozik, 1941-re Győr lakóinak száma elérte, sőt meg is haladta az 57.000 főt. Jóllehet ehhez az is hozzájárult, hogy 1936-tól újra előtérbe kerül a hadipar, mely jelentős számú munkahelyet képes létrehozni. A kiköltözési folyamat jól megfigyelhető volt városunk közelmúltjában is, például véve a környékbeli települések jelentős bővüléseit, de jó példa erre a Győrt körülvevő volt zártkerti területek sorsa is, illegális „lakó” épületeikkel, életvi-

A z ÖSSzEFOGÁS ÚJSÁG LEtÖLtHEtŐ A z INtERNEtRŐL IS

6

6. rész

désfejlesztésről, de összefoglalva a folyamatot érdemes felidézni, hogy a kötött pályás városi tömegközlekedés megépítésének gondolata már 1914-ben napvilágot látott, de a gyakorlati lépéseket messzi távlatba sodorta a háború. A tömegközlekedés fejlesztésére valójában 1925-ig várni kellett, ekkor indultak be az első menetrend szerinti autóbuszjáratok Szabadhegy–Révfalu, Újváros–Gyárváros vonalakon. Győr vonzáskörzet növekménye miatt szükségesé vált a Hédervár, Kisbér, Tét, Nagyigmánd, Pér helyközi járatok beindítása is. De ne feledkezzünk meg róla, hogy városunkon keresztül vezetett a London–Isztambul interkontinentális országút is. Mindezek a változások arra sarkallták a városvezetést, hogy komolyan foglalkozzon a szervezett, tudatos városrendezés gondolatával. Ebből az elvből kiindulva 1928-ban került sor az általános városrendezési tervpályázat kiírására, messze megelőzve ezzel többi vidéki városunkat. A pályázat tapasztalatait, máig érvényes észrevételeit a sorozat következő számában fogom ismertetni. Szabó Gyula okl. ép. mérn.

W W W.OFPk.Hu

Folytatjuk

A látványos Győr A fejlett turizmus érdekében elsőként a város fő forgalmi problémáit kell megoldani. Sajnálatos, hogy ebben a kérdésben nagyon eltérő vélemények vannak, még a „hivatalos” megítélés is néha rossz irányba hajlik. Egyre gyakrabban hangzik el, mint a belvárosi forgalom korlátozásának alapfeltétele: a Sziget-Révfalu-i híd és a mindkét oldalról kapcsolódó úthálózat megépítése. Ma már egyébként a Belváros elengedhetetlen körbejárási igényéről beszélünk. Ez az új Duna feletti híd, ha valóban gyakorlott hídépítő mérnökök és nem „önjelölt szakemberek” tervezik, nagyon szép és hasznos lehet a két városrész jelenlegi gyalogos forgalmának kibővítésére, és felsőfokú tanintézményünk napi oda-vissza forgalmának elősegítésére. Más forgalmi igény ugyanis pillanatnyilag nagyon gyéren jelentkezik. A „rávezető” utakkal azonban már bajok vannak. Évekig vettük tudomásul az erőszakolt átvezetést a lakott területeken, a Simor téren keresztül. Szemérmesen hallgattunk arról, hogy még egy újabb Rába-híd építésének a gondolata is felmerült. Társadalmi megmozdulásnak, hangos szavú lakossági fórumnak kellett következnie ahhoz, hogy városi közgyűlésünk törölje ezt a megoldást /lásd „Kisalföld” IV.29-i szám/. Jelenleg ott tartunk, hogy a Radnóti út lesz rávezető, természetesen kiépítve a hídig, és új ötletként a leendő GARDÉNIA csomópontig. Ami az úgynevezett „levezető” utakat illeti, talán remélhető lesz, hogy nem kell komolyan venni azt az elképzelést, mely szerint „egyirányúsított” utcákkal oldanák meg a kérdést a szigeti templom környezetében. Ez egy erőltetett, nem éppen szerencsés megoldás lenne! Ha most elővesszük a „Belváros körbejárásának” igényét, meg kell említeni, hogy az Egyetem mellől az utat a 14. sz. fkl. útig kell még elvezetni, a Szövetség u. déli oldalának / mintegy 18 ház/ teljes lebontásával, az emeletes lakóházak megkerülésével. Így néz ki a Sziget-Révfalu közötti híd építésének helyzete mostanában. Bizony „fehér foltok” vannak a

„csodaszarvas”-hoz hasonlított térképen! S közben a régi 14. sz. fkl. úton a Széchenyi hídon, a Fehérvári úton, a vasút feletti elavult kanyargós hídon, táblaerdőkkel felszerelt pörgölődős csomópontokon keresztül zúg át az egyetlen É-D irányú átmenő forgalom. Ez az útvonal állandóan telített, hisz csak itt tud lebonyolódni a Szigetközt és a szlovák határállomást, Győr északi oldalán lévő mögöttes községeket, valamint a déli oldalon lévő elkerülő autópályát összekötő közlekedés. A késő éjjeli órákat kivéve itt mindig telítettség van, sorakoznak a megrakott kamionok, teherautók, személygépkocsik, s néha vidám „sportemberek” integetnek motorjukat „bőgetve” és egy kerékre billentve. Szükség szerint üvöltenek a megkülönböztető szirénák, és mindez nincs hasznára a most már majdnem a város közepén húzódó útvonalnak a „barokk győri Belváros” szélét érintve. Nem lehet nehéz a döntés: nincs ma Győrött fontosabb közlekedési intézkedés, mint ennek a forgalomnak a legkisebb mértékűre való csökkentése, főleg a teherforgalom kiiktatásával. A megoldásra több alternatíva van. Elérhető közelségben van az Ipar út tengelyében új híddal való átvezetés, ahol a városi oldalon meg lehet osztani a forgalmat. Likócs térségében gondos tervezési munkával megoldható az északi elkerülő út átvezetése, mint állami feladat. A hivatalos állásfoglalást nem szabad nyelvtani fogalmakkal összemosni. Itt a „vagy-vagy” megoldást a város érdekében végleg el kell vetni, az „is-is” megoldás pedig meghaladja városunk anyagi lehetőségeit /lásd „Kisalföld” IV. 29-i cikk/. De hasonló gondok vannak a Pápa, Veszprém felől bevezetett utaknál is. Itt is valamiféle intézkedés lenne szükséges. Csínján kell bánni a leendő fejlesztések „beharangozásával” is. Fényképes sajtóközlés útján értesültünk a kismegyeri volt „csatamező” környezetében tervezett nagyarányú beruházásról, mely szerint a területen üdülési lehetőség, mesterséges tófelület létesül. Korrekt beszámolóban megismertük a létesítés anyagi nehézségeit. De közben elővillant a „kincstári optimizmus”, mely szerint

Végső búcsú

Orbán Árpádtól

sok ezer francia turista várható a hely meglátogatására. Nehezen képzelhető el, hogy a jómódú franciák otthagyják a RIVIÉRÁT, csak azért, mert Napóleon egyik hadserege egykor itt is csatázott. Számukra ez a jellegtelen tájkörnyezet nem érdekes, a WELLNESS kialakításával sem tudunk valami extrát nyújtani, a csatamező meg egy a sok közül. Ennek ellenkezőjét reklámcéllal felhasználni már súrolja az önámítás határát. A Széchenyi tér vonatkozásában meg kell említeni a LLOYD épületet. Sokan vannak, akik magát az egész épületet, mint oda nem illőt teljes elbontásra ítélnék. Mások elfogadnák meglétét, de felújításra, belső átrendezésre, új funkcióra ajánlják. Most akadt egy olyan tervezet is, amely térfogat növekedést irányzott elő, visszaállítani a tér felé az oszlopokkal alátámasztott nagyméretű teraszt, melynek elődjét még 1955-ben e sorok szerzője bonttatta el, mint az akkori felújítási munkákért felelős építészvezető. A győriek már akkor sem szerették ezt a teraszt, mert messziről látszott az utólag való hozzáépítés. De innen hangzottak el a politikai szónoklatok is. 1945. március 15-én két héttel a „felszabadulás” előtt még a nyilas kormány egyik minisztere szónokolt onnan, mintegy ötven néző előtt. Később az új rendszer prominens képviselői, Rákosi elvtárs és a többiek innen szórták igéiket a kivezényelt győri polgároknak. Már csak ezért sem szabad egy ilyen rossz emlékű terasz „odabiggyesztésére” még gondolni sem. A kiragadott példák arra próbáltak rámutatni, hogy a város arculatának alakításában mit lehet, és mit kell megcsinálni. Ennek alapja pedig a helyzet felismerése, gondos vizsgálata, majd az intézkedés. Kellő anyagi fedezettel lehetséges városunk vonzóbbá, szebbé tétele, de az élhetőség megteremtése ügyében minden mást megelőzve intézkedni kell! Szabó Gyula okl. ép. Mérnök, nyugdíjas

Folytatása következik

Családtagjai, barátai és tisztelői körében helyezték végső nyugalomra a révfalui temetőben Orbán Árpádot, Győr olimpiai bajnok labdarúgóját május 5-én. Orbán Árpád a labdarúgó válogatott tagjaként szerzett az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet. Az ETO igazolt játékosaként pályafutása során 285 bajnoki mérkőzésen lépett pályára. Sportolói pályája végeztével edzőként és létesítmény igazgatóként segítette tovább a klubot. Pályafutását 1953-ban kezdte a Győri Postásban, ezt követően 1959-től 1972-ig az ETO játékosa volt. Olyan kiválóságok segítettek tehetsége kibontakoztatásában, mint Orcifalvi István, Szusza Ferenc és Hidegkuti Nándor. 1963 őszén lett első ízben magyar bajnok, majd az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat tagjaként a dobogó legmagasabb fokára állhatott. 1965-ben egészen az elődöntőig jutottak el játékostársaival a Bajnokcsapatok Európa Kupájában.  Borkai Zsolt polgármester búcsúzó beszédében kiemelte: „Csapattársai és a sportbarátok úgy ismerték őt: a Jegenye! Mert olyan volt, mint azok a jegenyefák, amelyek a magasba nyújtózkodva erősek, szívósak, de amelyek csak védelemben, elismerésben, harmonikus környezetben tudnak egészségesen, szépen fejlődni. S amelyek nem hajlanak meg, csak törnek. S ha törnek, dőlésükbe beleropog az erdő. Drága Orbán Árpád! De jó lenne azt hinni, hogy még csak 1964-et írunk, és közvetlen a tokiói olimpiai arany után Téged és a csapatot ünnepli mindenki. Micsoda sportemberek, milyen csapat volt az: Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc, Novák Dezső, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán. Igen Jegenye, a nevedet akkor beírtad abba az „Aranykönyvbe”, amely a győri sportemberek sikereit rögzíti.”

 

7

Értékőrző majális Kiskúton

Május 1.

Munkás Szent József ünnepe is Immár hagyományosnak mondható az a majális, amelyet Győrött a kiskúti kápolnánál tartott több civil szervezet. Az idén a „NE-felejcs”, a Kolping-család, valamint az Összefogás egyesületek hívták a május elsejére másként is emlékezőket. A rendezvény délelőtt tíz órakor szentmisével vette kezdetét, amelyet Pápai Lajos megyés püspök mutatott be. Prédikációjában nagyon is időszerű problémákra világítva rá, amikor a család történelmi fontosságáról, annak erkölcsi megtartó erejéről, ezen belül az apa, a családfő felelőségéről szólt Szent József példázatán keresztül is. A szertartást követően a családias hangulatban összejöttek Szelíd Ve-

ronika tanárnő népdaléneklésének tapsolhattak (de akkor nem voltam ott, valóban énekelt-e?). Majd Majtényi László és Maschler Brúnó „Összefogás”-vezetők készítette ízletes vadpörköltet fogyasztották el. Ebéd után a közvéleményt manapság izgalomban tartó számos aktuálpolitikai kérdésről folyt beszélgetés, amelyet Fehér Imre, a „NE-felejcs” szakmai igazgatója vezetett. Vendége Mráz Ágoston fiatal politikai elemző volt, aki kiváló érzékkel látva napjaink talán éppen sorsfordulóban lévő politikai helyzetét, benne a romba dőlt gazdasági, politikai, erkölcsi állapotokat, világított rá a kérdező közönség felvetette kérdésekre, tényekre, összefüggésekre, lehetőségekre is. Az érdekfeszítő ankétot követően Kőszegi Németh József, és

tanítványa, a csallóközi tehetséges Dégner Lilla énekelt népszerű dalokat, slágereket Gál Anikó kíséretével. A programszerű majális ugyan ezzel véget ért, ám a találkozó csoportos beszélgetésekkel folytatódott tovább, a politikai elemzőt is kérdésekkel ostromolták még egy ideig. Írta Bognár Béla Fotó Kővári-Krecsmáry Sándor, Vadász Gyula, Bognár Béla

Közös ügyfélszolgálati iroda nyílt A Kommunális Szolgáltató, az Inszol, a Győrhő és a PannonVíz közös ügyfélszolgálati irodáját május 5-én adták át a Jókai úti parkolóház oldalában. Borkai zsolt polgármester az átadáson elmondta, az önkormányzat korábban meghirdette az ügyfélbarát programot, aminek több eleme meg is valósult. Május 5-én a szolgáltatók közös ügyfélszolgálati irodájának megnyitása ennek a programnak újabb stációja. Az irodában az ügyfelek lényegesen egyszerűbben intézhetik a jövőben ügyeiket, a négy szolgáltatót ugyanis egy helyen érhetik el. Ezt a célt szolgálja a közös szolgáltatói honlap elindítása, amely ugyancsak a győriek hatékonyabb tájékozódását segíti. (http://www.kozszolgak.hu).

Megjelenik 8000 példányban • Kiadja az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail: [email protected] • Weblap: www.ofpk.hu

Győri Polgári Lap

Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Halászi takarékszövetkezet 58600283-11109550