A kassai Dóm látóképe délnyugatról kiépitendö északi és déli (Mátyás) tornyokkal, Steindl Imre terve szerint

A kassai Dóm látóképe délnyugatról kiépitendö északi és déli (Mátyás) tornyokkal, Steindl Imre terve szerint.

A KASSAI SZÁZÉVES EGYHÁZMEGYE

TÖRTÉNETI NÉVTÁRA ÉS

EMLÉKKÖNYVE.

ABAÚJ- ÉS SÁROSMEGYE.

42 MELLÉKLETTEL ÉS 124 A SZÖVEG KÖZZÉ NYOMOTT KÉPPEL.

KASSA VITÉZ A. UT. NYOMÁSA.

ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS AZ APOSTOLI SZÉK KEGYELMÉBŐL A KASSAI EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKE: NAGYMÉLTÓSÁGÚ ÉS FŐTISZTELENDŐ

BUBICS ZSIGMOND ÚR, Ő CS. ÉS APOSTOLI KIR. FELSÉGÉNEK VAL. BELSŐ TITKOS TANÁCSOSA, A LIPÓT-REND NAGYKERESZTESE, A VASKORONA-REND I. OSZTÁLYÁNAK TULAJDONOSA, A SZÁSZ ALBRECHT-REND CSILLAGOS NAGYKERESZTESE, AZ OLDENBURGI NAGYHERCEGI "PRO LlTTERIS ET ART1BUS" NAGY ARANY­ ÉREM TULAJDONOSA, A BAJOR MIHÁLY-REND NAGYKERESZTESE, A MAGY. TUD. AKADEMIA TISZTELETI TAGJA, KASSA SZAB. KIR. VÁROS DÍSZPOLGÁRA, TÖBB TUDOMÁNYOS ÉS SZÉPMŰVÉSZETI TÁRSULAT TISZTELETI- ÉS REN­ DES TAGJA, GYÉMÁNTMISÉS ÁLDOZÓPAP STB. STB.

A kassai püspöki egyházmegye keletkezésének rövid vázlata. A kassai egyházmegye egy századdal ezelőtt az egri egyház­ megye egy részét képezte, melyhez abban az időben tizenegy vármegye, a jászság és kunság tartozott. Ezen felette nagy terü­ let kizárólag az egri püspök kormányzása alatt állott; ámde az egyházmegye katholikus híveinek száma az idők folyamával rohamosan növekedett, olyannyira, hogy a megyés püspök főpász­ tori ténykedéseinek végzésére s főleg a bérmálás szentségének kiosztására egymaga elégtelennek bizonyult. Ezen körülmények összehatása indította az illetékes magas tényezőket arra, hogy az egri püspökség több egyházmegyére széttagoltassék, melyek mindegyike külön püspököt bírjon. Ehhez képest gróf Eszterházy Károly, utolsó egri püspök halála után Ő Felsége I. Ferenc császár és apostoli király javaslatára a nagykiterjedésű egri egy­ házmegyéből a kassai és szathmári egyházmegyék kihasíttattak, az egri egyházmegye pedig a jelenleg is változatlanul fennálló határok közé szoríttatott; de egyidejűleg az egri ős püspöki szék érseki és metropolitai méltóságra emeltetett. Az apostoli szent­ szék ezen széttagolást s ezzel összefüggőleg a kassai és szath­ mári püspökségek felállítását 1804. augusztus 9-én kelt pápai bullával megerősítette. A kassai püspöki egyházmegye Abauj, Sáros és Zemplén vármegyéket s ehhez képest három ugyanezen nevű főesperességet számlál, melyek ismét tizennyolc esperesi kerületre van­ nak felosztva. 1

A kassai püspökök sorozata. 1. Szabó András volt a kassai egyházmegye első püspöke, kit a királyi kegy 1804-ben ért mint esztergomi kanonokot. Meg­ látogatta az egyházmegye összes plébániáit s az általa megejtett „visitatio canonica“ irányadó ma is. Lelkét 15 évi tevékeny és áldásdús püspöki működés után 1819-ben visszaadta Teremtőjének. 2. Csech István, mint a szepesegyházmegyei káptalan tagja lett püspök. 12 évig állt a kassai egyházmegye élén s 1831-ben költözött el az élők sorából. Földi maradványa — miként az elődjéé — a kassai dóm sírboltjában pihen. 3. palugyai Palugyay Imrét mint váci éneklő-kanonokot érte a kinevezés. Csak 1838-ig vezette a kassai egyházmegye kormányzását, miután ugyanazon év nov. 17-én a nyitrai püs­ pöki székre helyeztetett át. 4. ócskai Ócskay Antal nagyváradi kanonok volt, a mikor a kassai egyházmegye vezetésével bízatott meg. 1838—1848-ig volt püspök. A szabadságharc nehéz napjaiban Budapesten az országgyűlés tartama alatt halt meg. A ferencrendiek sírboltjában nyugszik. 5. Kunszt József esztergomi őrkanonokból lett kassai püspök. Az itteni püspökök közül ő kormányozta a megyét a legrövidebb ideig, mivel alig egy évi működés után 1851-ben a kalocsai érseki székbe emeltetett. 6. Fábry Ignác mint csanád-egyházmegyei olvasó-kanonok szenteltetett kassai megyés püspökké 1852-ben. Székében 1867-ig ült A kassai dómban van eltemetve.

KASSAI PÜSPÖKÖK.

3

7. Perger János egri kanonok volt, mikor a kassai egyházmegye élére állítta­ tott. Kormányzása 18681876-ig tartott. Szintén az Erzsébet-székesegyházban aluszsza örök álmát. 8. Schuster Constantin a kalocsai főkáptalannak volt tagja, mikor a püspöki kine­ vezés érte. 1877-ben vette át a kassai egyházmegye ve­ zetését, de már 1886-ban a váci püspöki széket fog­ lalta el. 9. Bubics Zsigmond­ PERGER JÁNOS KERESZTJE, a kassai káptalan tulajdona. ban leghuzamosabban tisz­ telheti a kassai egyházme­ Talapzatán bevésett fölírat: Illmo Dno Joanni gyének hívő serege főpász- Perger Episcopo Cassoviensi Olim Suo ArchiDiacono Gratus Clerus Szabolchensis. 1868. torát. ő neki adatott meg az az isteni kegyelem is, hogy az ő kormányzása alatt ünnepelhette meg a kassai egyházmegye alapíttatásának százéves fordulóját. Született Ozorán (Tolna) 1821. március 17-én. Pappá szen­ teltetett 1844. júl. 22. Hittudományi tanulmányait a győri pap­ nevelő-intézetben, majd a bécsi Pazmaneumban végezte. Felszenteltetése után Magyar-Óvárt segédlelkész volt, később a szt Ágostonról nevezett felsőbb papnevelő intézetbe küldetett Bécsbe. A szabadságharc évében győri tanulmányi felügyelőnek nevez­ tetett ki. 1849-ben Eszterházy Pál hercegnek, londoni nagykö­ vetnek, később ő Felsége személye körüli ministernek unokáinál a nevelői tisztséget tölti be. 1867-ben a győri szentszék ülnöke. 1869-ben pápai kamarás, majd 1871-ben Komárom feletti mo­ nostori c. apát. 1877-ben az országos múzeum főőre. 1879-ben febr. 18-án a nagyváradi 1. sz. káptalan tagjának neveztetett ki s ugyanazon évben rátóthi val. prépost lett. 1880-ban papnevelő­ intézeti igazgató. 1882-ben a Lipót-rend lovag-keresztese; két

4

KASSAI PÜSPÖKÖK.

ízben országgyűlési képviselő. 1886-ban novii c. püspök, 1887. máj. 30. kassai megyés püspök. 1896. máj. 18. Ő Felsége val.; bel. titkos Tanácsosa és Kassa szab. kir. város díszpolgára: 1898-ban a vaskorona-rend I. osztályának tulajdonosa. A magy. tud. Akadémia tiszteletbeli- s számos irodalmi és szépművészeti társulat tiszteletbeli és rendes tagja. Gyémántmiséjét 1904. aug. 15-én mutatta be az Egek Urának. Ezen alkalomból a Lipótrend nagykeresztjével lett kitüntetve.* * A püspökök történetét lásd bővebben Szokolszky B. „A százéves kassai püspökség“ c. most megjelent munkájában.

A KÁPTALANI JELVÉNY.

Az északi u. n. „porta aurea" kapuzat. A középső kettes dombormű: az utolsó itéletet, a két alsó-szélső Szt. Erzsébet életéből vett jeleneteket, a felső az Üdvözítőt az életfáján felfeszítve, a két középső-szélső a fájdalmas Szűz Anyát a szent asszonyokkal és a Kesergő János evan­ gélistát az őt övező katonákkal ábrázolja. A középső szobor liliomot tartó angyalalakokból alkotott menyezet alatt Szt. Erzsébet, a kettős kaputól jobbra és balra: Szt. Imre, Szt. István, Szt. László és Szt. Henrik szobrai állanak a művészileg kiképzett gyönyörű menyezetek alatt.

Székesegyházi káptalan. A kassai székesegyházi káptalan szintén ez évben ülte alapíttatásának százéves fordulóját. I. Ferenc, császár és apostoli király 1804. évi március 23-án, tehát ugyanazon napon, melyen megvetette a kassai róm. kath. egyházmegye alapját, — egyet­ értve az apostoli szentszékkel, — hat kanonoki állást létesített. A hetedik kanonoki szék csak egy félszázaddal később vette eredetét, Kellner Mihály, esperes, butkai plebános alapította 1856-bán. A mint ezen alapítványt a legmagasabb helyen elfo­ gadták és jóváhagyták, 1857-től kezdve a hetedik szék is az első hathoz hasonlóan került betöltés alá. Perger János, püspök kérelmére 1869-ben a káptalani tagok I. Ferenc József, császár és apostoli király Ő Felségétől jelvényt kaptak, az úgynevezett káptalani rendjelet, — mely Magyar­ országon régóta dívik, — melynek külső részén Szt Andrásnak, mint az egyházmegye védszentjenek és Szt. Erzsébetnek,—mint a kinek tiszteletére lett a kassai székesegyház felszentelve, — képei láthatók; a belső oldalát a királyi címer ékíti. Ezen jel­ vényt a káptalani tagok veres és fehér szegélyű zöld szalagon viselik. A lefolyt száz év alatt a következők voltak a kassai székesegyházi káptalannak tagjai: buzithai Szeldmayer György.......................................1804-1818. csicseri Orosz Ádám.....................................................1804-1806. Vitlinszky Sándor.................................................1804-1820. Németh István............................................................1804-1806.

6

SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN.

5 Rimanóczy Ferenc Rajner Károly, később az egri főkáptalannak tagja Bodenlos Mihály Lábossy Mihály Páldián József 10 fancsali Joób Mátyás Prohászka Nikodém turcsányi és krstyánfalvi Turcsányi Ferenc ... König János Gálcsik János 15 Kollárcsik István dr., később rozsnyói püsp. Szolcsányi Ádám dr Liptsey György, c. püspök Marczényi Mátyás dr.,. Árossy József 20 Mihalovics József Jergencz Ferenc Szabad Ferenc Volny János Mayer Károly 25 Krausz János Danilovics Mihály Vandracsek Károly Weisz Vilmos Répászky József 30 cserneki és tarkeöi Dessewffy Sándor, később csanádi püspök Pagács Ferenc szinyei Merse Bertalan medveczei és kisbisztereczi Medveczky Ede... Lesskó István 35 Belky Károly Perlsberg Ede Kozora Endre Fodor Sándor Pletényi Endre

1804—1821. 1804—1818. 1807—1818. 1807—1831. 1819—1832. 1821—1849. 1823—1824. 1823—1857. 1823—1855. 1832—1847. 1834— 1850. 1836—1857. 1851—1865. 1851—1860. 1851—1870. 1855—1863. 1857—1878. 1857—1899. 1858—1898. 1861—1890. 1864—1880. 1867—1884. 1878—1886. 1878—1884. 1881—1897. 1884—1890. 1884—1896. 1886—1896. 1890. 1890. 1897. 1897. 1898. 1900. 1901.

SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN.

7

A kassai székesegyházi káptalan valóságos tagjai az 1904. jubiláris esztendőben. Nagy-prépost: Mélt. és Főtisztelendő medveczei és kisbisztereczi Medveczky Ede, apostoli protonotarius, thenői c. prépost, szentszéki ülnök, a kegyes alapok kezelőhivatalának gondnoka, a papi nyugdíj­ alap bizottságának elnöke, a h. zsinati vizsgálat és a vallástan tanítására képesítő tanári vizsgálatok bizottságának elnöke. Olvasó-kanonok: Mélt. és Főtisztelendő Lesskó István, ő Szentsége házi praelatusa, Sz. Máriáról nevezett darnói c. prépost, a vaskorona­ rend ül. osztályának lovagja, szentszéki ülnök, a tanítónőképző­ intézet igazgatója, h. zsinati vizsgáló. Éneklő-kanonok: Főtisztelendő Belky Károly, Mária-völgyi c. apát, szent­ széki ülnök. Őrkanonok: Mélt. és Főtisztelendő Perlsberg Ede, ő Szentsége házi praelatusa, püspöki helynök és általános ügyhallgató, sz. Egyed­ ről nevezett bártfai c. apát, szentszéki ülnök, az Orsolya-rendi apáca-zárda gondnoka, h. zsinati vizsgáló és a vallástan tanítá­ sára képesítő bizottságnak tagja. A prem. főgymnasium és állami főreáliskola püspöki biztosa. Székesegyházi főesperes: Mélt. és Főtisztelendő Kozora Endre, apostoli protonotarius, pest-ujhegyi c. prépost, Kassa szab. kir. város plebánosa, szent­ széki ülnök, a h. zsinati vizsgálatok írásbeli dolgozatainak felülvizsgálója.

8

SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN

Idősb Mester-kanonok: Főtisztelendő Fodor Sándor, maróthi c. prépost, szentszéki ülnök, egyházmegyei főtanfelügyelő, h. zsinati vizsgáló, a plé­ bániai számadások felülvizsgáló bizottságának elnöke. Ifjabb Mester-kanonok: Főtisztelendő Pletényi Endre, boldogfalui c. apát, a Ferenc József-rend lovagja, szentszéki ülnök.

SZATHMÁRY GYÖRGY kassai születésű, pécsi püspök, később esztergomi érsek és kancellár, kora renaissance stylben, márványból készűlt, címeres táblája (1492) egykor a Szt. Mihály-kápolnában lehetett, jelenleg a kassai városház lép­ csőházában beillesztve.

Kassai Dóm.

A nyugati főkapu. A kapu feletti mezőben az olajfák hegyén imádkozó Üdvözítőt az alvó ta­ nítványok között és Júdás csókját ábrázoló dombormű látható, a felhők közül előtünő Atya Isten alakjával. Az ablak alatti fülkében Szt. Veronika kendőjét tartó angyalalak alatt a ke­ resztről levett Üdvözítőt ölében tartó Szűz anyát, a sz. asszonyokkal körülvéve, ábrázoló féldombormű látható. A két álló szobor: Szt. József és Ker. Szt. János.

A főesperességek. A kassai egyházmegye három politikai megyéből alakúlt, u. m. Abauj, Sáros és Zemplén megyékből. A XIV-ik századig Abauj és Sárosmegye egy főesperes jog­ hatósága alatt állott. A XIV. század elején alapították a tarcafeői, másként sárosi főesperességet s ekkor Abaujmegye is külön főesperes alá kerűlt. Zemplénmegyébén kezdetben két főesperesség volt: a zem­ pléni és a zombori. A XIV. század elején az utóbbi megszűnt s azóta az egész Zemplénmegye egy főesperes joghatósága alatt áll. Az abaujmegyei főesperesség tisztét kezdetben egy egri kano­ nok töltötte be. A kassai egyházmegye létesítésé óta székesegy­ házi s egyszersmind abaúji főesperes a káptalan tagjai közűl sorban az ötödik kanonok. A sárosi főesperességet a dismembrátió előtt mindig kano­ nokokkal töltötték be. Zempléni főesperes 1430-tól a b . Szűz Máriáról nevezett eger­ vári prépost volt. 1810 óta e két utóbbi főesperességet a kápta­ lanon kívül álló egyénekkel töltik be. A. kassai egyházmegye alapítása óta a következő főespéresek működtek megyék szerint: A) Székesegyházi főesperesek. csicseri Orosz. Ádám.........................................1804.dec.11-ig. Rimanóczy Ferenc.......................................... 1804-1806. Lábossy Mihály................................................1806-1819.

10

FŐESPERESSÉGEK

Páldián József ......................................................1819—1823. 5 turcsányi és krstyánfalvi Turcsányi Ferenc...................1823—1825. König János...........................................................1825—1832. Kollárcsik István dr................................................1834—1848. Szolcsányi Ádám dr..............................................1848—1850. Marczényi Mátyás dr............................................1850—1855. 10 Árossy József...........................................................1855—1857. Mihalovics József..................................................1857—1858. Jergencz Ferenc....................................................1858—1861. Szabad Ferenc........................................................1861—1864. Volny János...........................................................1864—1867. 15 Mayer Károly...............................................................1867—1871. Krausz János......................................................1871—1878. Danilovics Mihály.................................................1878—1881. Vandracsek Károly..............................................1881—1884. Répászky József....................................................1884—1886. 20 cserneki és tarkeői Dessewffy Sándor..............................1886—1890. szinyei Mer'se Bertalan...............................................1890—1896. Lesskó István......................................................1896—1897. Belky Károly..........................................................1897—1899. Perlsberg Ede......................................................1899—1900. 25 Kozora Endre.......................................................1900— B) Tarcafeői főesperesek: Páldián József, apát, esperes, nagysárosi plebános.......................................................1810—1819. péchujfalusi Péchy Antal, apát, esperes, soóvári plebános.................................................1827. Károlyi János, nagysarosi plebános..................... 1829—1836. Kalász András, kecer-pekléni plebános................1837—1845. Krasznyanszky András, kakasfalui, majd soóvári plebános..............................................1846—1860. Máczy Imre, szent-péteri plebanos.........................1860—1880. Kaczvinszky Ede, apát, bártfai plebános................1880—1888. Pletényi Endre, apát, eperjesi plebános..................1888—1901. Korányi Antal, prépost, bártfai plebános...............1902—

FŐESPERESSÉGEK.

11

C) Zempléni főesperesek: Kovács Antal, apát, c. kanonok, s.-a.ujhelyi plebános..............................................1810—1818. Tulsiczky András, sárospataki plebános...............1819—1834. nyitraivánkai Vitéz Vince, apát, s.-a.-ujhelyi plebános.......................................................1842—1862. Bessenyey Pál, apát, s.-a.-ujhelyi plebános...........1864—1873. 5 Prámer Alajos, tolcsvai, majd sátoralja-ujhelyi prépost-plebános....................................1875—1895. Perlsberg Ede, tőke-terebesi plebános...................1895—1897. katinai és pielerzi Katinszky Geyza, apát, s.-a.-ujhelyi plebános.......................................... 1903— Főesperesek a jubiláris esztendőben. Mélt. és Főtisztelendő Kozora Endre, székesegyházi főesperes, 7. oldal. Főtisztelendő Korányi Antal, Mindenszentekről nevezett veszprémvári c. prépost, tarcafeői, másként sárosi főesperes, szent­ széki ülnök, bártfai plebános és az ottani gymnasium püspöki biztosa. Főtisztelendő katinai és pielerzi Katinszky Geyza, szt Egyed­ ről nevezett felnémethi c. apát, zemplénmegyei főesperes, szent­ széki ülnök, sátoralja-ujhelyi plebános, főgymnasiumi püspöki biz­ tos és az ottani paulai sz. Vincéről nevezett irgalmas nővérek leánynevelő intézetének igazgatója.

A címzetes kanonokok. A káptalan alapító-levele a címzetes kanonoki állásokról nem tesz említést. Általában nem található irat, mely ezekkel foglalkoznék. Valószínűleg egy-két évvel később kerültek betöltés alá, de még az első püspök, Szabó András alatt, a ki kieszkö­ zölte, hogy a sárosi és zempléni főesperesek egyúttal címzetes kanonokok is legyenek. Ezzel a tekintélyüket akarta növelni. A kassai egyházmegyének legrégibb névtára szerint, mely 1808-ban jelent meg, Ludvigh Károly, alesperes, kisszebeni plébános és Korbits Tamás, alesperes, bártfai plébános már c. kanonokok voltak. Azóta folytonos használatban van e kitüntetés. 1904-ben címzetes kanonokok: 1. Főtiszt. Krajnik Mihály, a püspöki papnevelő-intézet ide­ iglenes igazgatója, szentszéki ülnök, papnevelői lelkiigazgató, az Orsolya-szüzek és a szt. Vincéről nevezett irgalmas nővérek rendes gyóntatója, a vallástan tanítására képesítő vizsgáló-bizott­ ság tagja, a h. zsinati vizsgálatok írásbeli dolgozatainak felül­ vizsgálója, tanítónőképző intézeti hittanár. 2. Főtiszt. Lehoczky Endre, szentszéki ülnök, a homonnai kerület esperese és tanfelügyelője, zemplén-szinnai plebános. 3. Főtiszt. Schütz Nándor, hittudor, szentszéki ülnök, a sztropkói kerület esperese és tanfelügyelője, zemplén-sókúti plebános. 4. Főtiszt. Antal Károly, szentszéki ülnök, a sacai kerület esperese és tanfelügyelője, abauj-tihanyi plebános. 5. Főtiszt. Chrismár Napoleon, szentszéki ülnök, szikszói plebános. A hatodik szék jelenleg üresedésben van.

Kassai Dóm.

A déli csarnok kapuzata, az 1896. évi megújítás után. A csarnok vertvas rácsos-kapuja, s a dóm deli oldalához vezető kölépcsőzet 1904. évben készült. A Mátyás király címerével ellá­ tott s az ő emlékére készült, csavart oszlopon álló kapolnaszerü homokkőböl faragott góthstylü „ öröklámpa “ szintén 1904-ben lett megújítva és a bejárat baloldalára állitva.

A székesegyházi kar. Karkáplánok : T. Tóth Imre, nyugalmazott kegyesalapítványi pénztáros. T. Holló Ferenc, a plebániai számadások felülvizsgálója, a nyilvános börtönök lelkészé. Karvezető: Tek. Hemerka Ulrich.

MÁTYÁS KIRÁLY KARÉNEKES KÖNYVE, pergament lapokra festett és írott mű. A dóm birtoka, jelenleg a kassai múzeumban letéve.

A kassai egyházmegye területén levő apátságok. A) Valóságos apátság. A Szűz Máriáról nevezett széplaki apátság. Ezen apátságot a magyarországi szt. Benedekrend legelső apátságai közzé számítják, a melynek templomát Martirius, egri püs­ pök 1143-ban Szűz Mária tiszteletére szentelte fel. 1143—1530-ig tartott a fénykora. Hollós Mátyás király a kegyúri jogot ezen apátságra nézve a Rozgonyi családnak adta át; II. Ulászló azt Szatmári György, pécsi püspökre ruházta. I. Ferdinánd később Kassa városának adta át Az ezen apátsághoz s a mislyei pré­ postsághoz tartozó javaknak egyrészét Zápolya János 1538-ban Getsey Mártonnak s 1561-ben Lónyai Györgynek adományozta, de I. Ferdinand király az apátság javait először a jezsuitáknak adta s ezzel utat nyitott a nagy-szombati kollégium alapítására. Mivel azonban a jezsuiták Nagy-Szombatból elköltöztek Miksa uralko­ dása alatt, Oláh érsek a birtokot az esztergomi papnevelő részére ajándékul nyerte s ugyanez az intézet bírja most is. Jelenleg csak a cím adományoztatik. Apát: Mélt. és Főtiszt. Szilányi Ferenc, Ő Szentségének házi praelátusa, Esztergom-főegyházmegyei kanonok, t. prépost. B) Címzetes apátságok. A szent Egyedről nevezett bártfai apátság. A cistercitáké volt s egyike a legrégibb királyi alapítások­ nak. A XII—XIII. században virágzott. Apát: Mélt. és Főtiszt. Perlsberg Ede, 7. old.

APÁTSÁGOK.

15

A Szűz Máriáról nevezett felsö-gagyi apátság. A szt állásának Apát: kanonok,

Benedek-rendi apátságok közül való; alapítása s fenn­ ideje ismeretlen. Főtiszt. Bunyitay Vince, nagyváradi székesegyházi a magy. tud. akadémia levelező tagja. A Szentlélekről nevezett hrabkói apátság.

Egykor a szt. Benedek-rendé volt Hogy mikor alapították ezt az apátságot s mikor szűnt meg, a régi iratokban nincs meg­ említve. Az apátság lerombolt kolostorát Perényi Miklós gróf szt. Ágoston remetéi számára újból felépíttette 1334-ben s aján­ dékul adta nekik a Harapkó v. Hrabkó nevű birtokot szt Simon és Juda apostolokról elnevezett templom kegyúri jogával együtt A kolostor javai, a melyeket később a jezsuita-atyák eperjesi kolostoruk számára nyertek ajándékul, a szerzet eltörlésével a tanulmányi alaphoz csatoltattak. Apát: Főtiszt. Fejér Gyula, zombori plebános (Kalocsa főegyh. megye.) A szt. Egyedről címzett kaproncai apátság. A ciszterciták tulajdona volt s a XIII.—XIV. században élte fénykorát. Apát: Főtiszt. Hiszem Kálmán, a gálszécsi ker. esperese és tanfelügyelője, tőke-terebesi plebános (kassai egyh.) A szt. Szaniszlóról nevezett sárosi apátság. Szt. Ágoston remetéinek főnöksége volt. Eredetét s alapítását az iratokból nem lehet meghatározni. Ez a kolostor mint hiteles hely szerepelt s körülbelül 1274-től 1528-ig állott fenn. Apát: Mélt. és Főtiszt. Troll Ferenc, tribunici püspök, Ő Szentségének házi-praelátusa, apostoli protonotarius, püspöki helynök, a kegyes alapok kezelő hivatalának gondnoka, aranymisés áldozópap, pécsi székesegyházi nagyprépost, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, a jeruzsálemi szt. sír rendnek és a „pro Ecclesia et Pontifice" rendnek tulajdonosa.

16

ÁPÁTSAGOK

A soóvári apátság. Keletkezése és egyéb körülményei teljesen ismeretlenek s így még hozzávetőleg sem lehet eltalálni, mikor élte virágkorát ez az apátság s melyik rendnek képezte a tulajdonát. Apát: Főtiszt. Zsasskovszky József, egri kanonok, h. zsi­ nati vizsgáló, az angol-kisasszonyok gyóntatója, aranymisés ál­ dozópap. A szt. Györgyről nevezett szerencsi apátság. A bencések tulajdona volt. A nemzetes Monoki család alapí­ totta s misealapítvány gyanánt Szerench és Uj-Eőr helységeket is hozzácsatolta. Ezen apátság javait ideiglenes használatra I. Ferdi­ nand király Bebek Ferencnek adományozta 1552-ben, ki a kolostort lerombolta s annak romjaiból várat építtetett, a mely 1680-ban romba dőlt. Apát: Mélt. és Főtiszt. Bogyó Pál, pápai praelatus, kecske­ méti plebános, kiérdemült alesperes, aranymisés áldozópap.

Prépostságok. A) Valóságos prépostságok. A kassai székeskáptalani nagy-prépostság. Egykorú a káptalannal. Prépost: Mélt. és Főtisztelendő medveczei és kisbisztereczi Medveczky Ede, 7. oldal. A szent Keresztről nevezett leleszi prépostság. A premontreiek tulajdona; Boleszláv, későbbi váci püspök alapította 1140-ben. Ez a prépostság egyrészt egyike a legrégiebbeknek, másrészt a leghíresebb is. 1400-ig az egri püspök fönhatósága alá tartozott, akkor kiváltságképen közvetlenűl az esztergomi érseknek joghatósága alá került. A levéltárról, a mely sok régi emlékmű miatt nagyon híressé vált, úgyszintén a kon­ vent, mint hiteles hely által elintézett ügyekről — a hazai tör­ vénygyűjteményben számtalanszor történik említés. E prépostság a későbbi időben végveszélybe sodortatott; javait jogtalanúl elvet­ ték s eladták és így az életük fentartására szükséges eszkö­ zöktől megfosztott rendtagok kénytelenek voltak elszéledni. Ezért történt azután, hogy 1559-től csakis mint címzetes prépostság szerepelt az adományozásoknál. I. Ferenc király kegyelméből 1802-ben újjá alakult s a jászói prépostsághoz csatoltatott. Prépost: Mélt. és Főtisztelendő Takács Menyhért, a pre­ montrei kiváltságos rend főpapja, a jászóvári, leleszi és nagy­ várad-hegyfoki prépostságok apátja és süveges prépostja, a főrendi2

18

PRÉPOSTSÁGOK.

ház tagja, a kassai és rozsnyói püspöki szentszékek ülnöke, Kassa szab. kir. város törvényhatósági bizottságának választott tagja, bölcselettudor. A szt. Miklósról nevezett mislyei prépostság. E prépostság a premontreieké, a melyet az Aba-nemzetségből származott Somos-család alapított. Hogy mikor történt ez, nem tudjuk; annyi azonban bizonyos, hogy 1289-ben már híres volt. Ezen prépostság javait, valamint a széplaki apátságéit Zápolya János Getsey Mártonnak és Lónyay Györgynek ajándékozta. Azután a prépostságot Cseh János, egri kanonok, később pécsi püspök nyerte el s birtokosa volt 1630-tól 1643-ig. Idő multán a Katay-család birtokába került s ettől váltotta ki Kisdy Benedek, egri püspök, a ki azt a Jézus-társaságnak s ezáltal a kassai akadémiának adományozta, a melyet ő alapított. A Jézus-társaság eltörlése után a prépostság vagyona a tanulmányi alapra szállott. Ma csak a címet adományozzák. Prépost: Mélt. és főtisztelendő Ujhelyi István, pápai praelatus, vác-egyházmegyei kanonok, csongrádi főesperes, a nyu­ galmazott papok rectora és alapítványaik gondnoka, h. zsinati vizsgáló. B) Címzetes prépostságok. •

A szt. Jánosról nevezett bártfai prépostság. Egykor szt. Ágoston remetéinek főnöksége volt. A XV. szá­ zadban élte fénykorát. 1528-ban Bártfa polgárai kiűzték a szer­ zeteseket s a kolostor vagyonát eladták. 1670-ben I. Lipót király a kolostort a hozzátartozó épületekkel együtt a szt Ferencrendieknek adományozta. Prépost: Főtiszt. Schiffer Ferenc, a pozsonyi társaskáptalan tagja, az ottani papnev. intézet igazgatója, az orsz.kath. legényegye­ sület központi elnöke, a pozsonyi tanítónőképző-intézet igazgatója. A Szűz Máriáról nevezett darnói vagy darnaui prépostság. Servatus Lajernelius s utána Pázmány a darnói prépostságot a váci egyházmegyéhez számította s ezért a váci egyházmegye

PRÉPOSTSÁGOK.

19

névtárában is szerepel a prépostságok között. De ez a prépostság sohasem tartozott oda, hanem azelőtt az egrihez, később a kas­ saihoz csatolták; mert Darnó v. Darnau közel Sárospatakhoz Zemplénmegyében s nem pedig Szatmármegyében fekszik — bor­ termő hegyekkel, s ez volt a premontrei rend egyik prépostságának székhelye. Pál gróf, országbíró egyik 1336-ban kelte­ zett ítéletében is tesz róla említést. 1436-ban Albert, prépost Imre, pataki plébános ellen vizsgálatot indít; Ferenc prépost pedig hatalmas ellenfelei, a palócok ellen a leleszi konventnél ünnepélyes tiltakozását jelenti ki. A mohácsi veszedelem után pusztult el. Prépost: Mélt. és Főtiszt. Lesskó István, 7. old. A szt. keresztről nevezett komlós-kevesztesi prépostság. A jeruzsálemi szt. sír kanonokjainak prépostsága volt ez, a kiket II. Endre 1212-ben telepített ide. A miechovai prépostság­ nak volt alárendelve, a mely szintén a szt. sír kanonokjainak birtokában volt s a melyet Jaxa lovag a saját Miechov v. Miko nevű jószágán 1162-ben alapított. A komlósi birtokot később a szepesmegyei Landekkel cserélték föl 1313-ban, a mely közelebb állott Miechovhoz. A szt. sír kanonokjai nem maradtak egy szá­ zadnál tovább Komlóson s székhelyüket Landekre tették át. Prépost: Főtiszt. Kovács Nándor, alesperes, salgótarjáni plébános. A torolyi (turuli) prépostság. A szt Ágoston rendieké volt. Keletkezésének s fennállásának ideje ismeretlen; azt sem lehet meghatározni, hogy melyik szent­ nek tiszteletére volt szentelve. Annyi bizonyos, hogy ezen pré­ postság Zemplénmegyében feküdt. IV. Béla 1257-ben négy telek földet, a mely Patak és Olaszi. között feküdt, a turuli szt. Ágoston-rendieknek adományozott. 1278-ban IV. László király Liptói János tanítónak egy köböl földet adományozott, a mely­ nek birtokába őt Detrik prépost által iktatta be, a ki erről hiteles

20

PRÉPOSTSÁGOK.

okmányt adott ki, a mely így kezdődik: „Mi Detrik, turuli pré­ post" stb. Torolyban volt egy vár is, a melynek foglya egy időben Erzsébet, IV. László felesége volt, a mint erről a királyné egy 1274-ben kelt levelében a következő szavakkal emlékezik meg: „Míg némely főúrnak hitszegése miatt a turuli várban Banay András gróf őrizete alatt a fogságban voltam.“ A pécsi káptalan egy 1292-ben kelt iratában említés tétetik valami „turuli nyaralóról“is. — A prépostság címe a későbbi időkben fele­ désbe ment s csak 1878-ban állították vissza s azóta ismét ren­ des adományozás alá kerül. Prépost: Mélt. és Főtiszt. Bertha János, Ő Szentségének házi praelatusa, a győri székesegyházi káptalan nagyprépostja, a hittudományok és kánonjog tudora, szentszéki ülnök, a h. zsinati vizsgáló bizottság elnöke stb.

A SZEGÉNYEK HÁZA ÉS TEMPLOMA KASSÁN.

A kassai püspöki Szentszék. Elnök: A Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyés Püspök. Ülnökök: A főtiszt. valóságos és tiszteletbeli kanonokok, a sáros- és zemplénmegyei főesperesek és a jászóvári prépost-praelátus ő méltósága. Továbbá a kinevezés sorrendjében: Főtiszt. Sikorszky Endre, ker. szt. Jánosról nevezett budai prépost, soóvári plebános, aránymisés áldozópap. N. tiszt. Kassay István, nyugalmazott eperjesi főgym. hittanár. N. tiszt. Magócsy Endre, a szepsii kerület esperese és tan­ felügyelője, szepsii plebános. N. tiszt. Csiszárik János, hittudor, cs. és kir. udvari káplán, a püspöki lyceumban az ó- és újszövetségi tanulmányok s a héber nyelv rendes tanára, a budapesti tud. egyetem hittudományi karának bekebelezett tagja, az Orsolya-rendi polgári leányiskolák igazgatója, a h. zsinati és a vallástan tanítására képesítő Vizs­ gálatok tagja, Jézus sz. Szíve társulatának elnöke, Kassa szab. kir. város törvényh. bizottságának választott tagja. Főtiszt. Szkurkay Ágoston, kólbani v. koblani c. apát, homonnai plebános, kiérd. esperes, aránymisés áldozópap.

22

A KASSAI PÜSPÖKI SZENTSZÉK.

N. tiszt. Liszkay Nándor, a gönczi kerület esperese és tan­ felügyelője, abauj-szántói plebános, a Megváltóról nevezett bodókőváraljai irgalmas nővérek rendes gyóntatója. Főtiszt. Tomcskó Alajos, Sz. Gábor arkangyalról nevezett gaburjáni c. prépost, kassai kerületi esperes és tanfelügyelő, enyickei plebános, a szt. Keresztről nevezett irgalmas nővérek rendes gyón­ tatója, az Abauj-Torna megyei róm. kath. tanító-egyesület elnöke. Főtiszt. Hartsár Péter, szt. Keresztről nevezett bewi, más­ ként bői c. prépost, a kis-szebeni kerület esperese és tanfel­ ügyelője, kis-szebeni plebános, az ottani gymnasium püspöki biz­ tosa, a sárosmegyei róm. kath. tanító-egyesület elnöke. Főtiszt. Brühl Menyhért, sz. Pálról nevezett monostorpályi c. prépost, tarcai kerületi esperes és tanfelügyelő, héthársi plebános. N. tiszt. Wéber Ágoston, nyug. sacai plebános. N. tiszt. Plent Nándor, tarcali plébános. N. tiszt. Hoffmann Arnold, pápai káplán, a püspöki lyceumban az egyházjog és egyháztörténelem rendes tanára, h. zsi­ nati vizsgáló. N. tiszt. Oppitz Sándor, nagy-mihályi plebános. N. tiszt. Grofcsik József, nyug. koksó-mindszenti plebános, aranymisés áldozópap. Főtiszt. Szepesi Ede, gaideli, másként gaidobrai c. prépost, a bo­ drogközi kerület esperese és tanfelügyelője, zemplén-bolyi plebános. Főtiszt. Kussinszky Arnold, bölcseletludor, jászóvári prem. rendi kanonok, házfőnök és az orsz. levéltár elnöke Leleszen; rendnagy, érdemesült rendi perjel és theol. tanár, a rozsnyói szentszék ülnöke, a turini szalézi társaságnak és a bodrogközi esperesi kerületnek tisztb. tagja, a kir. magyar természettudomá­ nyi társulat s a felsőmagyarországi múzeum alapító tagja, KirályHelmec díszpolgára, ministeri iskolalátogató. N. tiszt. Konrády Lajos, cs. és kir. katona-lelkész Kassán. N. tiszt. Aranyossy Gyula, nyug. papnevelői aligazgató. N. tiszt. Wischán József, radi lelkész, aranymisés áldozópap. N. tiszt. Liber János, kakasfalui plebános, aranymisés ál­ dozópap. N. tiszt. Hartsár István, pápai kamarás, püspöki titkár, egyházmegyei levéltáros.

A KASSAI PÜSPÖKI SZENTSZÉK.

23

N. tiszt. kőrösszeghi és adorjáni Gróf Csáky Adorján, kánonjogtudor, szentszéki jegyző, egyházmegyei iktató. N. tiszt. Bodjánszky Károly, cs. és kir. katonai kórházi lelkész Kassán. N. tiszt. Szokolszky Bertalan, szilvásújfalui plebános. N. tiszt. Szekey Viktor, papnevelő-intézeti aligazgató. Főtiszt. Horváth Balázs, bölcselettudor, prém. rendi kanonok, kassai főgymn. igazgató. Főtiszt. Szekeress Fr. Ödön, prem. rendi kanonok, jószág­ kormányzó Jászón. Főtiszt. Krauze Ervin, prem. rendi kanonok, főgymn. tanár Kassán. N. tiszt. Degró Péter, csécsi plebános. N. tiszt. Koncz Ödön, kavecsáni plebános. N. tiszt. Ivaneczky János, nagy-ladnai plebános. N. tiszt. Illés István (tb.), kassai segédlelkész, anyakönyv­ vezető. N. tiszt. Géczy István, pelejtei plebános. N. tiszt. Telekessy János, esperes, hanusfalui plebános. N. tiszt. Sidelszky Gyula, felső-olcsvári plebános. N. tiszt. Bellis János, széplaki plébános. N. tiszt. Kaminszky Sándor, a püspöki lyceumban az erkölcs­ tan, lelkipásztorkodástan, hitelemzéstan tanára, felső-leányiskolai hittanár. N. tiszt. Grofcsik István, kecer-pekléni plebános. A házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védője: N. tiszt. Hoffmann Arnold, 22. old. Jegyző: N. tiszt. Dr. Gróf Csáky Adorján, 1. fent. Aljegyző: Tiszt bányavölgyi Tost Barnabás, püspöki szertartó, egyház­ megyei tollnok, a kassai kath. legényegyesület másodelnöke.

A KASSAI PÜSPÖKI SZENTSZÉK

Ügyés. N. tiszt. Kaminszky Sándor, 23. old. Szegények ügyvédje: Főtiszt. Krajnik Mihály, 12. old.

A KASSAI KATH. LEGÉNYEGYESÜLET KÁPOLNÁJA

Hely. zsinati vizsgáló-bizottság. Elnök: Mélt. és főtiszt. Medveczky Ede, 7. old. Vizsgálók: a) Az alap- és ágazatos hittanból: Mélt. és főtisztelendő Perlsberg Ede, 7. old. és Főtisztelendő Fodor Sándor, 8. old. b) Az erkölcstanból, lelkipásztorkodástanból és a szent szer­ tartásokból : Mélt. és főtisztelendő Lesskó István, 7. old. és N. tiszt. Csiszárik János dr., 21. old. c) A kánonjogból és a tridenti zsinat határozataiból : N. tiszt. Hoffmann Arnold, 22. old. d) Az írásbeli dolgozatok felülvizsgálója : Mélt. és főtiszt. Kozora Endre, 7. old. és Főtiszt. Krajnik Mihály, 12. old.

Középiskolai hittanárokat képesítő bizottság. Elnök: Mélt. és főtisztelendő Medveczky Ede, 7. old. Vizsgálók: Mélt. és főtisztelendő Perlsberg Ede, 7. old. Főtisztelendő Krajnik Mihály, 12. old. N. tiszt. Csiszárik János dr., 21. old.

A HEJCEI PÜSPÖKI KASTÉLY.

Püspöki udvar. A lefolyt 100 év alatt alkalmazott püspöki udvari papok névsora. Turcsányi János Molnár András Szepessy Lajos Füzesséry Pál 5 Haczell György Vesselényi József Kapinóz Ignác Duka István Eördögh János 10 Szent-Mariay László Liptsey György Fábry Ignácz Zalay János Bányay József 15 dr. Szolcsányi Ádám Andrejovszky János Müller János Grimm János Dienes Sándor 20 Füzesséry István dr. Kollarcsik István Derekassy Ferenc Podobny András Dollák József

25 Billy Ferenc Iherna Ferenc Iványi András Vitéz Vince Kubányi Béla 30 Kircher Ede Rubiczey Lajos Ivánkovszky Samu Bohuczky Tamás Hunyor Mihály 35 Kazimér András Lukács János Csuhár János Nagy Vince Szabad Ferenc 40 Kirchner Ede Homonnay József Jergencz Ferenc Latsny Vince Liszkay Ferenc 45 Latsny János Gabányi Tamás Prámer Lajos Barvulszky János

28

PÜSPÖKI UDVAR.

Vandrácsek Károly 50 Szkurkay Ágoston Bercsinszky Alajos Ruby Sebestyén Gallé János Pagács Ferenc 55 Füzesséry Sándor Antal Károly Blanár József Marczinek József Golcz Károly 60 Petruska József Rassovszky Antal Weisz Vilmos Novák Győző

Perlsberg Ede 65 Schmidt József Sckwór Antal Chrismár Napoleon Günther János Dessewffy Sándor 70 dr. Schütz Nándor Belky Károly Maldonyi János Plent Nándor Sikorszky János 75 Grega János Hartsár István Dr. gr. Csáky Adorján Tost Barnabás.

Püspök úr Ő Excellentiájának udvari papsága: Püspöki titkár és levéltáros: N. t. Hartsár István, 22. old. Sz.-széki jegyző és egyházmegyei iktató: N. t. gróf Csáky Adorján dr., 23. old. Püspöki szertartó, egyházm. tollnok: T. Tost Barnabás, 23. old.

Hivatalszolga: Lukács András.

Kassai Dóm.

A déli kereszthajó kapuzata, a déli előcsarnok, a fedélzetre vezető u. n. KIRÁLYLÉPCSŐ s az 1440. évből származó u. n. GISKRA-féle fölirat, melyben Kassa város utószülött Lászlót Magyarország törvényes királyáúl elismeri.

A kegyes alapok kezelő hivatala. Káptalani gondnok : Mélt. és főtiszt. Medveczky Ede, 7. old. Pénztáros: T. Rauch Konrád. Segédtiszt: T. Laczó Lajos. Ügyész: Tek. Dr. Hevessy Károly, köz- és váltó-ügyvéd.

A plebániai számadások felülvizsgáló bizottsága. Felügyelő: Főtiszt. Fodor Sándor, 8. old. Felülvizsgáló: T. Holló Ferenc, karkáplán, a nyilvános börtönök lelkésze. Ügyvéd: Tek. Dr. Hevessy Károly, köz- és váltó ügyvéd. Hivatalszolga: Lukács András.

A papi nyugdíj-alap központi bizottsága. A papi nyugdíj-alap kezelését egy központi bizottság végzi, melybe az egyházmegyei papság úgy a központból, mint a három politikai megyéből, illetve főesperesi kerületből három­ három tagot választ. E bizottság elnöke egy a püspök által kinevezett kanonok. A nyugdíjasok, miután külön házzal sohasem rendelkeztek, eleinte a papnevelő-intézetben nyertek lakást. Ma csak egy veszi igénybe ezt, a többi szerte-széjjel lakik. Eleinte 300 frt évi nyugdíj jutott egynek, ma 1000—1200 koronát kapnak. A kassai egyházmegyének jelenleg 16 nyugdíjas papja van.* A központi bizottság 1904-ben: Elnök: Mélt. és Főtiszt. Medveczky Ede, 7. old. Tagok: a) A központi papság kebelében : Főtiszt. Pletényi Endre, 8. old. N. tiszt. Csiszárik János dr., 21. old. N. tiszt Hoffmann Arnold, 22. old. b) A székesegyházi főesperességből : Főtiszt. Tomcskó Alajos, 22. old. N. tiszt. Magócsy Endre, 21. old. T. Káger József, bodókőváraljai plebános. * A nyugdíjas papok névjegyzékét lásd később.

32

A PAPI NYUGDÍJ-ALAP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA.

c) A sárosi főesperességből: Főtiszt. Korányi Antal, 11. old. Főtiszt. Hartsár Péter, 22. old. N. tiszt. Krucsilák István, esperes, szent-istváni plebános. d) A zempléni főesperességből: Főtiszt Schütz Nándor dr., 12. old. Főtiszt. Katinszky Geyza, 11. old. N. tiszt Plent Nándor, 22. old.

AZ ÚJ PLEBÁNIA-ÉPÜLET KASSÁN. (1902.)

A kassai püspöki lyceum. A papnövendékek az egyházmegye alapítása után az első években Egerben tanultak. Csupán néhány philosophus volt Kassán, kiket az istenitisztelet fényének emelése végett tartottak itthon. Csak 1811-ben helyezték el valamennyit a kassai papnevelő­ intézetbe, miután ezt rendeltetésének átadták s borromaei sz. Károly oltalma alá helyezték. A lyceum fentartására 13,648 forint és 46 ³/5 krajcár jutott. Ezt az egri lyceumi alapból adták. Ennek kamatjaiból kellett a tanárokat fizetn. Ez kevésnek bizonyulván, a későbbi években Ő Felsége 22,869 kor. és 93 fillért jelölt ki a vallásalapból segély címén. Á theológia kezdettől fogva négy évfolyamból állt A tanul­ mányi, rendszer a lefolyt száz év alatt keveset változott. Az elő­ adási nyelv kezdetben kizárólag a latin volt; 1840 óta egyes tárgyakat magyarul adnak elő. A magyar nyelv egyébiránt Csech püspök idejében nyert jogot az intézetben. A kispapok azóta rendes oktatást nyertek a hazai nyelvben. Különösen az elnyomatás idejében vett a hazai nyelvnek művelése nagy lendületet. A papnövendékek magyar lapokat szerkesztettek. 1868 óta magyar egyházirodalmi önképző egyesület van az intézetben. A növendékpapság hazafias érzelme mellett különben az 1848-iki esztendő tett legfényesebb bizony­ ságot, a mikor több ifjú levita sietett a haza védelmére. Idővel felvették a tárgyak közé a bölcseletet, neveléstant és módszertant. Ma a gazdasági tárgyakban is nyernek oktatást. Az intézetnek van tanári és ifjúsági könyvtára. 3

34

KASSAI PÜSPÖKI LYCEUM.

Az egyházmegye alapítása óta a következő tanárok működ­ tek a püsp. lyceumban szaktárgyak szerint: I. Az erkölcstan-, lelkipásztorkodástan- és neveléstanból: Kőnig János..........................................................1811—1823. Miller János dr.....................................................1823—1838. Angyal György..................................................1838—1839. Marczényi Mátyás dr............................................1839—1850. Palásthy Pál dr..................................................1850—1855. Sikorszky Endre..................................................1855—1878. Biloveczky Endre...................................................1878—1896. Kaminszky Sándor..............................................1896— II. A hittanból. Gabányi Imre.........................................................1811—1829. Andrejcsik János.....................................................1829—1830. Andráscsik János dr. .........................................1830—1832. Andrejcsik János...................................................1832—1849. Krausz János......................................................1849—1864. Almássy Miklós.................................................1865—1867. Tomcskó Alajos...............................................1867—1873. Répászky József...................................................1873—1884. Magócsy Endre.......................................................1884—1900. 10 Kasztell Aladár dr. ................................................1900— III. Az egyháztörténelemből és egyházjogból: Kőnig János az egyházjogból............................1811—1816. Benyó Mátyás dr. az egyházjogból......................1816—1828. az egyháztörténelemből......1812—1828. Kázsik János.........................................................1828—1836. Mihalovics József.................................................1837—1855. 5 Pagács Ferenc dr. ................................................1855—1887. Hoffmann Arnold.........................................................1887—

KASSAI PÜSPÖKI LYCEUM.

35

IV. A sz. írási tárgyakból. Andristyik Ferenc..................................................1812—1818. Szolcsányi Ádám dr. .............................................1818—1827. Marczényi Mátyás dr. ..........................................1827—1839. Szabad Ferenc..........................................................1839—1863. Szekerák Kálmán..................................................1863—1885. Csiszárik János dr. ...............................................1885— V. A bölcseletből: Magócsy Endre..........................................................1883—1900. Kasztell Aladár dr. ..............................................1900— VI. A hitelemzéstanból: Krajnik Biloveczky Kaminszky

Mihály................................................1870—1880. Endre............................................1880—1896. Sándor..........................................1896— VII. Nevelés- és módszertanból:

Tek. Dölle Ödön, tanítóképző-intézeti igazg....1869—1873. Tek. Erdődi János............................................1873—1898. Tek. Grúsz Frigyes, elemi iskolai tanító..........1898— A jelenlegi tanári-kar: Pro-Director: — Tanárok : N. N. N. T.

tiszt. Csiszárik János dr., 21. old. tiszt. Hoffmann Arnold, 22. old. tiszt. Kaminszky Sándor, 23. old. Kasztell Aladár, hittudor, az alap- és ágazatos hit-

36

KASSAI PÜSPÖKI LYCEUM.

tan, valamint a bölcselet tanára, a papnevelő-intézet tanulmányi felügyelője, a férfi és női tanítóképző-intézet tanára. Tek. Grúsz Frigyes, a módszertan tanára, kassai elemi iskolai tanító. A kassai gazdasági tanintézet tanárai.

MÁRIA-SZOBOR KASSÁN. (1723.) Az 1710. évben dühöngött pestis megszünésének emlékére épült 1723-ban. A stylobes fölirata a sétatér felé: Ave. Filia. Dei. Patris. Sedente. Innocentio. XIII. Romano. Pontiftce. Regnante. Carolo. VI. Rom. Imp. Hungariae. Rege.