A kassa-egyházmegyei plebániák, főesperesek, kerületi esperesek, lelkészek és segédlelkészek sorozata

A kassa-egyházmegyei plebániák, főesperesek, kerületi esperesek, lelkészek és segédlelkészek sorozata főesperességek, kerületi esperességek és plebániák szerint.

JEGYZET. A plebániák népességi kimutatásánál a szám melletti (*) csillag azt jelenti, hogy az illető helyen a megjelölt felekezet templommal bír. Az anyakönyvi adatok az 1902-diki esztendőre vonatkoznak.

A)

Székesegyházi főesperesség. (Abauj-Torna vármegyében.) Főesperes: Mélt. és Főtisztelendő Kozora Endre, 7. oldal.

A KASSAI DÓM ALAPRAJZA A. A szentély B. A sekrestye, fölötte a kincstár C. Mária látogatása oltár D. Sz. Erzsébet fogad. szobra D1. A szentségház E. Sz. István oltára F. Úrvacsora oltára G. A hosszhajó H. G. H. A kereszthajó I. Káptalani sekrestye. J. A Metercia-oltár és a püspökök sírboltj K. Az altemplom lejárata L. Az északi kapúzat

M. A déli kapúzat s előcsarnok N. A Király-lépcső 0. A Csáky-ak sírboltja, Mária halála és Három király oltára P. Az orgona-karzat Q. A nyugati kapúk R. Az északi torony S. A toronyóra háza T. Az északi torony feljárója U. A Mátyás torony V. A szószék Z. A lebontott Csáky-kápolna helye

A KASSAI DÓM FŐOLTÁRÁNAK PREDELLÁJA

Kassa szab. kir. város. A kassai róm. kath. plebánia 1283-ban már létezett; több szöri megszakítás után 1687-ben visszaállíttatott. Van keresztelési anyakönyve 1598 óta, házasultak anyakönyve 1587 óta, hol tak anyakönyve 1653 óta. A kassai plebánia története a legszorosabb összefüggésben van híres templomának múltjával. Éppen száz éve, hogy a Szt. Erzsébetről nevezett kassai ple bániai templom a püspöki székesegyház rangjára emeltetett. A góthikus műépítészet ezen remek alkotásának eredetét ho mály borítja... Valószínű, hogy a német telepeseknek, kik Kassát megalapították, már a XII. században volt templomuk, a mely, mint az 1882-iki ásatások alkalmával fölszínre került alapok tö redékeiből kitűnt, már a XIII. századot megelőzőleg, a mai tem plom helyén állott,* de tűzvész vagy más baleset folytán elpusz tult és a XIIL század végén vagy a XIV. század elején annak helyén egy új templom épült. Ugyancsak az 1882-ben kiásott alapok és egyéb leletek arra val lanak, hogy ez az ujabb_templom már góth stylben épült: egy hajóval, melynek hossza 27 m. 80 cm., szélessége 10 m. 25 cm. volt. A néma sziklák ezen bizonyítékait a régmúlt időkből szár mazott írott okmányok nem támogatják. IV. Márton pápa 1283. év május 9-én az esztergomi érsekhez küldött rendeletében említést tesz ugyan Arnoldról, a kassai Szent Erzsébet egyház kor mányzójáról, akiről az egri káptalannak 1292. évben kelt levele mint kassai plebánosról emlékezik meg, — de, hogy Arnold a két templom közül melyiknek volt kormányzója — és vajjon volt-e ezen helyen más templom is Szent Erzsébet tiszteletének * A dóm alaprajza, a mellékleten

42

KASSA SZAB. KIR. VÁROS.

KASSA SZAB. KIR. VAROS.

43

szentelve, a melyhez a szegényekháza is csatolva volt, ezen ok mányokból nem derül ki. Valószínű mégis, hogy itt nem a má sodikról van szó, mert ennek felfedezett kőtöredékein olyan fa ragott díszítések láthatók, melyek már a góth styl jellegét mu tatják, mely pedig Magyarországon a XIII. század vége előtt alig virágzott. Ellenben erről a második templomról említés tör ténik az 1382. évben kelt azon okmányokban, a melyekről az 1732-ben kiadott „Cassovia vetus et nova" című munka szer zője azt állítja, hogy azokat a városi levéltárban találta és a me lyeknek egyikében András, esztergomi bíboros érsek a kassai Szent Erzsébet-egyház plebánosait az Archidiaconus joghatósága alól kiveszi, másikában pedig megparancsolja, hogy bizonyos szőlők jövedelme részint a főoltár költségeinek fedezésére fordít tassék, részint azon áldozópapnak adassék, ki a Szent Péter és Pál apostolok oltárán bizonyos megállapított napokon szent misét mond. Ám ez a főoltár, ha 1382-ben még nem volt készen, ezen templomban már aligha lett felállítva; mert a tűzvész — mely. Kassán letűnt századok során több ízben pusztított — ke véssel 1378 után ezt az Istenházát is elhamvasztotta; bizonysá got tesznek erről az 1887-ben a dóm lebontott főpilléreinek alap jaiból napvilágra került sírlapok, a melyeknek a feliratai az 1370— 1378-as évekről szólnak. E templom ilyetén elpusztulása egy másiknak építésére kényszerítette a polgárokat, kik bizonyára akkor kezdték építeni azt a felséges dómot, a melyről IX. Bonifác pápa 1402-ben úgy emlékszik meg, hogy „nondum completa," a melyet a régészet szaktekintélyei kötéseire és ornamentikájára való tekintettel nemcsak hogy az e nemben létező alkotások leg kiválóbbjai közzé soroztak, hanem tervezetének szokatlan mére tei és beosztása, de még inkább a kivitelének merész karcsúsága miatt a góth stylű építészet különleges remeke gyanánt csodáltak. Hogy e felséges alkotásnak ki vetette meg alapját, bizony talan. Az ős hagyomány szerint Erzsébet királyné, Lokietek László, Krakó és Gniernó hercegének leánya, Róbert Károly magyar ki rály felesége (+1380) lett volna megalapítója; azonban valószínűbbnek látszik, hogy a templom építését a kassai polgárok önkéntes adományokból kezdték meg a XIV. század vége felé. Éppen így ismeretlen a templom első tervének szerzője, a ki

46


nagy körültekintéssel alkalmazta azt a helyi körülményekhez. Régebben azt hitték, hogy a dóm tervezője Villard d' Honnecourt, nagyhírű francia építész. Ez a vélemény azonban fenn nem tartható, mert ez a kitűnő mester, ki 1230—1270 körül élt, sa ját följegyzései szerint IV. Béla király meghívására a tatárjárás után, tehát 1242 körül járt Magyarországon, az ujabb templom alapjai pedig 1378 előtt nem lehettek lerakva. A városi levéltár legrégibb okmányai 1437-ig nem említenek egyetlen egy építőmű vészt, ki ezen templom építése körül foglalkozott volna, a kiknek neveivel pedig a későbbi években találkozunk, azok már nem tel jesítettek nagyobb jelentőségű munkát, mert a templom építése javarészben akkor már be volt fejezve. Bármit tartsunk a Szt. Erzsébet-templom tervezőjének és első építő-mesterének kilétéről és származásáról, csak az az egy bizonyos, hogy az oldalhajók befoglaló falait és a templom főpilléreit nem egy és ugyanazon építőmester alkotta meg; bizonyos továbbá az, hogy az 1378-ban leégett templom töredékei, már akár az ősök emlékei iránt való kegyeletből, akár pedig takarékosságból az új épületbe lettek be illesztve: ám az építőmesterek ezen eljárása elhibázottnak bizo nyult és annyi bajnak lett okozója, hogy a templom már a XV. század harmadik negyedében csaknem romba dőlt. A templomépítő polgárokat nemes vállalkozásukban nagy lelkü bőkezűséggel támogatták Magyarország királyai, nevezetesen Zsigmond (1368—1437), később Corvin Mátyás (1440—1490), kik a templom fölépítését a királyi kincstári jövedelmek több szörös átengedésével gazdagon támogatták. Mátyás király a székvárosban uralkodó pestis elől Kassára menekül, innen vissza térvén a vendéglátás fejében nemcsak hogy elengedi az újévi ajándékokat 1472-ben (ad fabricam ecclesiae), hanem tetemes mennyiségű sót is ad a városnak. Csakis ezek és több gaz dag polgár kegyes áldozatkészsége mellett történhetett meg, hogy az Erzsébet-dómban már 1437-ben istenitisztelet volt tartható. 1477 végeig elkészült az úgynevezett Szt.-Kereszt oldal kápolna (a mai káptalani sekrestye) Kromer Ágoston, polgár mester költségén, — és a Gyümölcsoltó Boldogasszony oldal kápolna Szathmáry György, esztergomi érsek szüleinek áldozat készségéből ; mind a kettő a déli előcsarnokkal és a föléje


47

épített oratóriummal együtt a templom déli oldalának támaszául szolgált. Körülbelül ugyanazon időben épülhetett a déli kereszt hajóból az előcsarnok fölé helyezett oratóriumhoz vezető, kettős menetű, úgynevezett királyi-lépcső is, melynek egy menetű foly tatása a templom déli külső karzatára és a tetőkre vezet fel; továbbá a szentély bejáratánál az evangeliumi oldalon elhelyezett 16 m. magas, párját ritkító szépségű pastoforium (szentségház), melynek remek ornamentikáját mintha nem is kemény sziklából faragták, hanem lágy viaszból gyúrták volna! A tornyok építése már kezdettől fogva nagyon lassu lépésben haladt előré. A déli, úgynevezett Mátyás torony, mely még ma is csonka, mostani magasságát a nagy király halálát kevéssel megelőző időben érte el; az északi, rézfedelű keresztes torony mintegy 60 m. magasságban csak 1502-ben lett kiépítve. A templom külső díszének megfelelt a belső felszerelés fényessége. A falfestmények és feliratok töredékef a mellékhajók apsisaiban ma is láthatók. Hogy oltárai már akkor léteztek, a Kassa városi levéltár okmányai bizonyítják. A főoltár 1476 körül készült; három rendbeli képsorozatát, a melyek egyike a Szt Erzsébet legendáját, másika a Megváltó életének, harmadik a kínszenvedésének történetét ábrázolja, a hírneves Wohlgemuth Mihály festőművész alkotásának tartják (a mi azonban a város irataiból be nem igazolható). Az egykorú adatok tanúsága szerint léteztek még a következő oltárok: a Szt. Anna és Szt. Udalrik-oltára (1453) Dürrholz Pál, helyettes bíró bőkezűségéből. Tizennégy úgynevezett „Segítő szentek" oltára (1483); Szt. Márton-oltár (1487); Szt. Miklós oltár (1500); Szt Borbála-oltár (1522); a boldogságos Szűz Máriának Szt Rózsafűzér-oltára és Szt. Balázs-oltára; a Sarlós Boldogasszony-oltár (Visitatio B. M. V.) valószínűleg Günther Mihály adománya. A Szűz Mária halála- és a páduai Szt. Antal oltára, mely most a déli csarnok oratóriumában van el helyezve, a megújított főoltárral ma is a templom kiváló ékessége. A templom kiváló értékű ereklyegyűjteményében akkor megvolt Szt. László király gerinccsontja és palástja. 1440 után már több építőmester nevével találkozunk a városi számadásoknál, Ilyenek: Schynnagel Tadé, kiről egy

50


1452-iki okmány úgy emlékezik meg: „Unseres Pfarr-Kirhen — Fatters und Baummeisters" ; Lapicida (Kőfaragó) István 1465; Crombholz Miklós, nyssai építő és kőfaragó, állítólag ő készí tette a szentségházat (1496); Olznai Zimmermann János és Prágai Vencel (Wenceslaus Pragensis) valószínűleg a híres prágai puskaporostorony építője. Az ablakok beüvegezésén dolgoztak Helt János de Bruna és Perga Miklós. Találkozunk még a városi levéltár akkori irataiban számos festő- és faragó-művész nevével, kik abban az időben Kassán polgárjogot nyertek és valószínűleg a dóm feldíszítése körül voltak alkalmazva. Számos bőkezű alapító és jóltevő nevét örökítették meg azon időkből a városi levéltár okmányai az utódok tiszteletes emlé kezetének. Ilyenek: Szathmáry Ferenc, nagykereskedő, Cromer Ágoston és neje Márta, Crom István (1431—1485), Weiser János özvegye, Margit; Ötvös Márton (+1476); Cromer Jeromos, aki 1479-ben a tályai hegyen levő „Palota" nevű szőlőjét a dómnak ajándékozta; Sartoris János özvegye, Krisztina és sokan mások valának e tiszteletreméltó őspolgárok; ámde nemcsak főpapi rangjával, hanem fejedelmi bőkezűségével is kimagaslik ezek közül Szathmáry Ferenc nagykereskedőnek Kassán született fia, György, pécsi püspök, majd esztergomi érsek és királyi kancellár, ki szülővárosát és annak főtemplomát nemcsak nagy összegekre rúgó kész pénzalapítványokkal, hanem nagy értékű jószágokkal is gazdagította. Az úgynevezett újkor kezdetétől fogva a kassai Szt. Erzsébet templom fölött is megnehezedett az idők járása. A gyászos emlékezetű mohácsi vész után (1526) a templom a mindinkább térthódító akatholikusok kezébe került, a kik a templom kincs tárának jelentékeny részét elharácsolták, a szomszédos Szt Mihály-kápolna ősi oltárait széjjel rombolták. Majd pedig elkövet kezett 1556. április 13-án egy rettenetes tűzvész, midőn 128 kisebb ház kivételével, az egész város a templommal együtt a lángok martaléka lett, úgyannyira, hogy a főoltár, három mellékoltár és néhány kép kivételével elpusztult az egész belső felszerelés, megsemmisültek az ablakok remek üvegfestményei, sőt maguk a falak is tiz centiméter mélységig egészen izzókká lettek; kigyúlt a toronytető és elolvadtak az összes harangok;


51

ezek ércéből öntöttek 1557-ben egy nagy harangot, mely később Szt Orbán tiszteletére felszentelve, az 1628-ban épített Campanilében, a ma is fennálló Orbán-toronyban lett elhelyezve. Ezen végzetes tűzvész után a Szt. Erzsébet-templom megma radt kincseit részint elárverezték, részint zálogba adták Bártfa vá rosának s az így szerzett összegeket a városi tanács a templom helyreállítására fordította, a mellyel Krakói Szaniszló (Stanislaus Cracoviensis), Stenzel Polak, kőmivesmester, továbbá Gábor és György, ácsmesterek lettek megbízva, míg a kőfaragó munkát Máté, mester vállalta el. 1576-ban és 1585-ben ismét tűzvész pusztította a templomot; utóbb ki lett építve a dóm északi falá hoz csatolt Szt József-kápolna, melynek alapjai már a tűzvész előtt le voltak rakva és melyet azután 1886-ban a templom legujabb helyreállítása alkalmával végleg eltávolítottak. Az ezután következett 130 esztendő folyamán a Szt. Erzsé bet-templom sorsa a vallási pártvillongások hullámzásai szerint változott. Habár Barbiano Jakab, Felső-Magyarország kormány zója és Kassa parancsnoka 1603-ban azt az akatholikusoktól viszszavette és a török pusztítások folytán székhelyükről menekülni kényszerűlt egri kanonokoknak adta volt át, már a következő évben kitört Bocskay-féle mozgalom alatt ennek fegyvertársa, Lippay Balázs, hajdúk kapitánya a katholikusoktól elragadta s a kifosztott templomot a protenstánsok kezeire juttatta. 1618-ban a templomot a katholikusok ismét visszafoglalták, de két év múlva Bethlen Gábor azt megint saját hitfelei birtokába adta át Alig hogy Bethlen Gábor halála után Kassa a császári seregek, a Szt Erzsébet-templom a katholikusok birtokába került Rákóczy György azt tőlök elfoglalva, megint a protestánsoknak engedte oda. 1671-ben a katholikusok újra birtokukba vették és végleg meg is tartották volna a Szt. Erzsébet templomot, ha Thököly Imre 1682-ben Kassát hatalmába nem keríti, a kurucai által felgyújtott és kirabolt templomból őket ki nem űzi, hogy azt ismét a protestánsok kezébe szolgáltassa. Úgy mondják, hogy ez alkalommal veszett nyoma a másfél ember magasságnyi színaranyból készűlt szentségtartónak, melynek, mint az egyház látogatási okmány mondja, Európában alig akadt párja és a

52


ANTONIUS, KASSAI ÖTVÖS ARANYKELYHE, gyöngyök és drága kövekkel s Kassa város címerevel díszitve. Talapzatán következő fölírat van: Quicunque manducaverit panem hunc vel biberit calicem Dni indigne, reus erit corporis et sanguinis Domini. I. Cor. Cap. II. V. 27. 1503. renov. 1828.

melyből a hagyomány szerint Thököly négy ezer darab aranyat veretett. A protestánsok 1687-ig maradtak templomunk birtoká ban; ekkor a Thököly-féle mozgalom végleges leveretése után Fenessy György, egri püspök a Szt. Erzsébet-egyházat 1687-iki

A KASSAI DÓM SODRONYZOMÁNCOS EZÜST KELYHE, aranyozva; a XV. századból. Vert, öntött, áttört, vésett munka. Talapzatának fölirata : S. E. C. C. (Scta. Elisabeth. Civit. Cassov.)

54


január 2-án újra felszentelvén, azt ősi birtokosai, a katholikusok kultuszának visszaadta. Azóta a katholikusok háborítatlan birtokában maradtak a dómnak, mely az Istenháza ékességeért lelkesűlni tudó kegyura ság és a buzgó hívek áldozatkészsége mellett csakhamar régi fényének teljességében kezdett tündökleni. Nem egyszer környé kezték ugyan ezután is válságos veszedelmek. 1706-ban Rabutin, császári generális II-ik Rákóczi Ferencnek kassai őrségét ostro molva, ágyúival a Szt. Erzsébet-egyház külsején és belsején is érzékeny sebeket ütött. Majd 1775-ben újabb tűzvész hamvasz totta el a templom tetőzetét és a tornyok fedelét. Ám de mind ezen kárvallások a nagylelkű kegyuraság áldozatkészségéből csakhamar fedezve lettek; ez utóbbi alkalommal kerűlt az északi torony a barokk stílű réztető alá, mely ma is látható. * Kincstárában nagyértékű és nagybecsű szt. edények őriztet nek. A kiválóbbak a következők: Egy nagy mostratorium, tűz ben aranyozott, ezüstből verte 1770-ben Szilassy János, lőcsei ötvös a régi, Krakóban készűlt szentségtartó ércanyagának 11 darab gyémántja és 19 rubinja felhasználásával. (1385. Rfton.) * Kis szentségtartó tűzben aranyozott ezüstből, melyet a kegy uraság 135 frton Bécsben vásárolt meg. Egy zománcos boglár ját, mely bizonyára később kerűlhetett a szentségtartó csúcsára, több ezer forint értékre becsülik. * Egy nagy ezüst kereszt a főoltáron 129 és egy negyed lat súlyban. * Egy színarany kehely harminchárom lat súlyban, valódi drága kövekkel, igaz gyöngyökkel, filigrán díszitéssel; színarany paténája 93/8 latot nyom; 1503-ból való, nem lehetetlen, hogy Szathmáry György ajándéka. * Egy régi, úgynevezett „huszita" kehely, ezüst, aranyozva, melyet a város nagy-ladnai erdejében találtak a XVII. században. Ezen felűl még tíz értékes tűzben aranyozott ezüst kehely, többnyire a XVIII-ik századból. Két ciborium részben aranyozott ezüstből; a kisebbiket * A fénynyomatú táblákon látható.


55

1708-ban, a nagyobbikat remek filigrán díszítéssel 1726-ban szerezték be. Egy nagy kézi kereszt, aranyozott ezüstből 112 lat súlyban. Felemlítendő még egy 5 bécsi font súlyú ezüst pásztorbot,

mely Szt. Erzsébet képével, Kassa város és az akkori plebános, Máriássy Sándor családi címerével van díszitve; azonkívűl több ereklyetartó Szt. Erzsébet, Nepomuki Szt. János és a Szt. Kereszt ereklyékkel; továbbá különböző devotionáliák, u. m.


56

születési-, esketési em lékérmek, gyöngyso rok, rózsafűzérek, Sz. Mária-koronák, kü lönféle ékszerek, stb. stb. * Ruhatárának, bár az idő pusztító hatása alatt megviselt, de azért műbecsüket te kintve, nagy értékű antik darabjai közűl a legrégiebbek letét képen a plebánia-tem plom tulajdonjogának épségben tartása mel lett a kassai múzeum ban vannak elhe lyezve. Örökké emlékeze tes marad a Szt. Er zsébet-egyház törté netében az 1804-ik év: akkor érte el ugyanis Isten ked vező kegyelméből azt a kitüntető méltósá got, hogy fenséges boltívei alatt felállí tották a kassai püs Illenfeld Andrásnak, a kassai hadi főszertármesternek sírköve 1587-ből. pökök trónusát és ed digi testvéreinek, a püspökség területén létező összes egyházaknak anyjává lőn. 1805-ben lebontották a templomot környékező temetőfalakat és ekkor a talaj egyengetése közben kerülhetett a szomszédos *Lásd

a fénynyomatú táblán.


Szt. Mihály-kápolna egész lábazata egy méter mélységre a föld színe alá. Az 1842. évi október 15-ike új veszedelmet hozott a székesegyházra; a reggeli órákban egész Felső-Magyarország és Galicia déli környékét erős föjdrengés rázta meg, mely városunk büszkeségét, a dómot csaknem romba döntötte. 1845-ben pedig a Hernád folyó árja a város legnagyobb részével a dómot is elöntötte; kriptáinak bol tozatai beszakadtak és pad lója több helyen besülyedt. Ennyi és ily nagy viszon tagságok után a 400 eszten dős multú dómnak helyreál lítása immár elodázhatlan lé vén, Fábry Ignác, kassai püs pök 1857—1863. években nagy költséggel, de kevés szerencsével fáradozott an nak megmentésén, mert úgy az építés vezetőinek tapasz talatlansága, mint a végre hajtás tökéletlensége folytán ez a helyreállítás templo munkat a rombadülés ve szedelmétől nem mentette volna meg; midőn pedig 1875. nyarán egy hallatlan erejű vihar a csaknem ötszázados alkotásnak kötéseit még inkább meglazította volt, PerElisabetha Schultiana ger János, akkori megyés A XVI. század végéről, vagy á XVII. század elejéről. püspök kérelmére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister rendeletéből meg kezdődött székesegyházunk szakszerű és alapos helyreállítása, melynek vezetésével lovag Steindl Imre műépítész lett megbízva. 1878. október hó 8-án helyezték el az első faragott követ a Szt Erzsébet egyház falába Weber József építész és Sztehlo Ottó

58

KASSA SZAB. KIR. VÁROS

rajzoló vezetése mellett, az előbbinek 1880-ban bekövetkezett halála után pedig Frőde Vilmos építész vette át a megújítás inté zését és 1881 végével a szentély külső falai körül a helyreállítás a befejezésig jutott.

A DÓM SZENTSÉGHÁZA, Szt. Erzsébet mennyezetes szobra, szt. József bronzoltára.

Időközben a négyezeti pillérek kihajlásának és a falak repe désének okát keresvén, arra jutottak, hogy a pillérek összekötő falak nélkül és hiányosan vannak alapozva. Nevezetesen ez alapok mestermunkája nemcsak silány minőségű, hanem egy részükkel folyó talaj-vízben állottak, mely folyó víz az egyes hézagokból a


59

habarcsot kilúgozta; így a pillér tulajdonképen kötetlen kőhalmazon nyugodott E lényeges szerkezeti hiány megszüntetésére a minister enge délyével 1882-ben meg is kezdték az összekötő alapfalak építését Munka közben 0-75 méterrel a szentély padlója alatt reá akadnak

A DÓM FŐHAJÓJA.

Crom István sírkövére, a korábbi egyhajós templom lábazatára és néhány faragott kőre, melyeknek metszetei a román styl jelle gére vallottak. 1883. szeptember 23-án elhelyezik a déli előcsarnok kereszt rózsáját és ezzel annak helyreállítását befejezik.

60


1884. január 21-én végzetes napra virradtak a kassaiak. Ugyanis ki nem magyarázható okokból a dóm északnyugati pillérére támasz kodó két fő hajófal és őv teljesen keresztűl szakadt, sőt az említett pillér teste a lábazat fölött egy méter magasságtól kezdve látha tóan repedezett. Az építész szóbeli előterjesztésére a biztosító falazatok építését azonnal elkezdik és éjjel-nappal szakadatlanúl folyó munkával február elején éppen a legjobbkor bevégzik, mert még ugyanazon napon a megszakadt ívek és a fölötte levő magas falak teljes\ súlyukkal a biztosító falazatra nehézkednek. A pillérek később foganatosított lebontásánál tűnt ki, hogy azok mily könnyelműséggel készültek, mert nagyobbrészt 35—45 cm. vastag kővel burkolták, a magját törmellék-válazatból készítették és csak helyenkint töltötték ki terméskő falazattal, a mihez hozzájárult az is, hogy a burkolókő 5—10 cm. mélységre meg volt égve (1556-iki tűzvész). A nyert szakértői vélemény alapján a minister a hajók meg újítását is elhatározta és pedig azon terv szerint, mely a mellék hajókat befoglaló falak elhelyezéséből itélve, a dóm első építő mesterének eredeti terve lehetett. E közben az építés folyton előre haladt és a dóm déli kereszthajójának oromfalát 1884. december 20-án a kereszt-rózsa feltűzésével befejezik. Az ujabb tervhez készített költségvetés alapján 1884. október hóban hozzáfognak a déli mellékhajók és kápolnák megújításához, bevégezvén a munkát 1885. év végén. A következő évben a dóm északnyugati oldalához hozzá ragasz tott Szt. József kápolnát, mely alaptalanságánál fogva a dóm északi oldalát ugyis csak elcsúfította, lebontják. Még a tél folyamán felállítják a belső végleges állványozást, a következő évben pedig megkezdik a hajók lebontását és ugyan azon év őszén a pillérek építését vevén munkába, az állványokra állított tetők védelme alatt a munkákat 1892-ig befejezik. A következő évben felállítják az új tetőket, a rézzel födött nyereg-tornyot. 1894-ben megépítik a falaknak a tető fölött levő részeit, nemkülönben az északi és nyugati ormokat, lebontják a főhajó beboltozása után a külső állványokat. 1895-ben elkészítik a további boltozást, megújítják és kiegé szítik a szentségházat, beállítják a zene-padot, elhelyezik az

Kassa.

SZT. MIHÁLY KÁPOLNA; építési ideje a XIII. század közepére esik: egyik nevezetessége, hogy tornya alapfalazattal nem bír, de a nyug. homlokzat csúcsívén s a boltozat fölött lévő gyámköveken nyugszik; e merész szerkezetével unicum gyanánt áll. A XV. század végén, Szakmáry György (kassai születésü) pécsi püspök látta el a toldalékkal, mely az 1901. évi megújításnál lebontatott. A baloldali csigalépcső befejezése, a sekrestyével egyetemben, a fölötte levő kis oratoriummal 1904. évben készült el. A kápolna körüli tért, majd egy méterrel mé lyebbre hordatták le s asphalt járóval látták el. 1904. szeptember 3-án Bublcs Zsigmond püs pök úr Ő Excellentiája ünnepélyesen megáldotta.


A SZT. MIHÁLY-KÁPOLNA a Szathmáry György püspök által épített toldalékkal.

61

62


ablakok mérőműveit, azok legnagyobb részeit beüvegezik és eltávolítják a belső állványokat. Végül 1896-ban bevégezik az összes külső munkákat — a déli torony kivételével, elkészítik a belső felszerelés tárgyait, nevezetesen az új orgonát, az új szószéket hangverőjével, a Szt. József-oltárt (b. e. Schuster Konstantin püspök 30.000 korona értékű ajándékát) stb., úgy, hogy 20 évi szakadatlan munka után a helyreállítás rengeteg munkáját Isten segítségével befejez ték és a Székesegyház 1896. szept. 6-án megtörtént ünnepélyes fölszentelése az országos ezredéves ünnepségek egyik legkiválóbbja lett. Dr. Wlassics Gyula m. kir. vall. és közoktatásügyi minister, a főrendiház és az országgyűlés nagyszámú képvise letének, a megyei papság nagy részének és mindenünnen ide gyü lekezett hívők jelenlétében a helyreállított dómot Isten dicsőségére és a Szent Erzsébet, II. Endre magyar király leánya tiszteletére Samassa József, metropolita, egri érsek ünnepélyesen fölszentelte. Ugyanezen alkalommal a kassai egyházmegye főpásztora, Bubics Zsigmond a Szent Anna-oltárt (saját ajándéka) és Sarlósboldog asszony-oltárt, — Szmrecsányi Pál akkori szepesi püspök pedig b. e. Pagács Ferenc, kassai kanonok által ajándékozott Szent István-oltárt, nemkülönben a már előbb említett Szt. József oltárt szentelték fel. Ez alkalommal a megyés püspök a hívőkhöz intézett szent beszéd után apostoli áldással teljes búcsúban részesítette a jelenlévőket. A székesegyház többi oltárait: B. Sz. Mária halála, a három királyok oltárát, a pócsi Szűz Mária oltárát Szt. Anna (Metertia) és több szentek képével a megyés püspök szeptember 10-én ünnepélyesen fölszentelte, míg az Úr vacsora oltárába, melyet Bártfa városa ajándékozott a dómnak, úgyszintén a káptalani sekrestyében levő Szt. András-oltárába portatiléket (oltárköveket) helyeztek el. A helyreállított cathedrális tehát, — miként a már látott alaprajz mutatja, — kereszt-alakban négy oldalhajóval van építve, melyek mindegyike fél-apsisban fejeződik be. Belső hossza 54.20 m., szélessége 29.57 m., a fő és a kereszthajó magassága 24 m., a mellékhajóké 11.50 m. Harminchét üvegfestményes ablakán szürődik be a napvilág, a szivárvány színeinek különböző árnya lataiban. Ez ablakokból ajándékoztak: Bubics Zsigmond, megyés

Kassai Dóm.

A HÁROM KIRÁLY HÓDOLATA, francia eredetű szárnyas oltár. Nm. Bubics Zs. püspök úr adománya.

Kassa

• .

Szt. Mihály kápolnájának 1904. évben kifestett és teljejen megújított belseje. A kápolna mére tei és arányai, a nyúlánk ablakok változatos mérőművei. a XV. század végéről származó fa ragott kő-szentségháza s a kápolna építésével egykorú (XIII—XIV. század) szintén kőből faragott hármas papi széke művészi kezek munkája. A kép baloldalán látható oratorium, az 1904. év műve. Az oltár és szentségház között látható régi keletü falfestmény fel van frissítve. Az oltár teljesen új. Az oratorium alatti fölirat az 1904. évi megújításra vonatkozik. Az oldalfalakon régi, történelmi vonatkozású festmények voltak, melyek azonban tönkrementek. Az orgonakar zat íves mezőin a 4 evangélistának jelvényei, mint régi falfestmények: szintén megújítva.


63

püspök kettőt, Dessewffy Sándor, ezelőtt kassai kanonok, most csanádi püspök egyet, özv. Zichy Rezsőné, szül. Péchy Jakobina grófnő egyet, Medveczky Ede és Lesskó István kanonokok közö sen egyet, Melczer Georgina és Malvin bárónők egyet, továbbá, a kiknek elhunytát őszintén gyászoljuk, szinyei Mer´se Bertalan,

64


Volny János és Pagács Ferenc kanonokok közösen egyet, végre Répászky József kanonok, Mihály öccsével, helybeli építészszel, közös költségen szintén egyet A többi itt föl nem sorolt üvegfestményes ablakok b. e. Fábry Ignác megyés püspök áldozat készségének soha el nem mulandó dicséretét hirdeti. A püspöki trónus Bubics Zsigmond, megyés püspök költségén megújíttatott; a székeskáptalan költségén új kanonoki stallumok állíttattak be.; az 55 változatú orgona b. e. Perger János kassai püspök e célra tett alapítványából lett felépítve. A templomépítésnek és belső berendezésének költségei eddig két millió kétszázezer koronára rúgtak. Ezek fedezéséhez járultak.: Bubics Zsigmond püspök harminckétezer koronával, b. e. Schuster Konstantin, élőbb kassai, majd váci püspök száztízezer koronával, Kassa szab. kir. város közönsége mint kegyúr kétszáznegyvenezer koronával, a kassai székeskáptalan hétezernyolcszáz koro nával, a kanonokok hatezerötszáz koronával, Dessewffy Sándor, csanádi püspök Ő excellentiája kétezernégyszáz koronával, özv. Zichy Jakobina grófné kétezernégyszáz koronával, b. e. Perger János alapítványa negyvenkilencezer koronával. A mi ezen és más kegyes adományokon felül a helyreállításhoz még meg kívántatott, egymillióhatszázezer koronát, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium a magyar katholikus műemlékek föntartására rendelt országos alapjából utalványozta ki. Hálás lélekkel kell megemlékeznünk városunkbeli számos kegyeslelkű úrnőről és kisasszonyról, kik oltárainkat remekűl hímzett, nagyértékű terítőkkel díszítették fel és a székesegyház nak sajátkezűleg készített nagyszabású, gyönyörű mintákkal ékes szőnyeget adtak ajándékul, mely a szentély padlóját egész terjedelmében befödi. 1902. szeptember havában a vallás- és közoktatásügyi kor mány rendelkezéséből a Magyar Műemlékek Országos Bizott ságának ellenőrzése s Sztehlo Ottó építész vezetése mellett megkezdődött a székesegyház déli — úgynevezett Mátyás-tornyá nak helyreállítása, mely, bár a szakemberek véleménye szerint alapjai oly szilárdak, hogy két tornyot is elbírnának, meg nem fogható okokból, fájdalom, csak a torony lemállott gothikus ornamentikájának megújítására szorítkozott — és a torony maga


65

mátyáskorabeli magasságán fölül 50 cm-rel egy lapos vasbádogfedővel záratott le az 1904. év nyarán. E nevezetes és ritkabecsű dómon kívűl a város területén következő templomok léteznek: A XIII. században épült Szt. Mihály-kápolna, melyet a jubiláris esztendő emlékére teljesen meg újítottak. Bubics püspök ő Excellentiája áldotta meg 1904. szept. 3-án a centennariumi ünnepségek keretében. — A Domonkos-rendi atyák temploma Nagy Boldog-Asszony tiszteletére. IV. Béla király által 1235 körül lett fölépítve; 1659-ben, 1846-ban és legújabban 1894-ben a hívek kegyes adományaiból megújították. A templo mot és 5 oltárát 1894. szeptember hó 30-án szentelte föl Bubics Zsigmond püspök. — Az Orsolya-Szűzek templomát Szt. Mihály Arkangyal tiszteletére 1898-ban újították meg s november hó 13-án ugyancsak a megyés püspök által fölszenteltetett. — A papnevelő-intézet temploma, hajdan a Ferenc-rendi atyáké, páduai szt Antal tiszteletére, a XIV. században a Perényi-család által, fölépítve. — Az akadémia temploma, hajdan Jezsuita atyáké, a Sz. Háromság tiszteletére építtette 1683-ban Báthory Zsófia, II. Rákóczi Ferenc anyja. Jelenleg a jászóvári premontrei kanonok rend gondozása alatt áll. — A szegényekháza temploma a Sz. Léleknek tiszteletére 1730-ból. — A Kalvária-hegyi templom a Fájdalmas Szűz tiszteletére a hívek adakozásából a város segít ségével épült. — A Rozália-hegyi templomot Szűz Szt. Rozália, tiszteletére építették fogadalomból a pestis által sújtott városi pol gárok. — A Szt. András-kápolna a püspöki palotában, a megyés püspök által 1888-ban alkalmatosabb helyiségbe áttétetvén, fényesen és gazdagon fölékesítve, u. a. évi december 23-án megáldatott. — A Boldogságos Szűz tiszteletének szentelt királyi convictusi kápolna. — Mária Magdolna tiszteiélére a hívek kegyes adomá nyaiból a Jezsuita atyák által a Kalvária-hegyen épült kápolna. — A közkórház kápolnája a Szt. Háromság tiszteletére. — Nepomuki Szt. János tiszteletére a törvényszéki palota börtönhelyiségé ben. — A Boldogságos Szűz tiszteletére a Rozália-hegyen; ugyan itt Keresztelő Szt. János tiszteletére a Bayer-család költségén épült; kápolna (1872). — Seraphi Szt. Ferenc tiszteletére a katonai alreáliskolában és a Boldogságos Szűz tiszteletére a katonai kórházban; mind a kettő 1856-ben épült. —Jézus Szt. Szíve tiszteletére a kath.

66


A kassai dóm északi kapujának egyik domborműve Sz. Erzsébet életéből, mint a betegeket ápolja és táplálja.

A kassai dóm északi kapujának egyik domborműve Sz. Erzsébet életéből. A sz. földről haza térő katonák férje halálát jelentik. 5*

68


legényegylet helyiségében 1890-iki augusztus 15-én megáldva. A Boldogságos Szűz tiszteletére a Szt. Domonkos harmadrendjének házában, ezt ugyancsak a megyés püspök áldotta meg 1898-ik november 3-án; végre a „Bankó" nyaralótelepen Kalher Mihály és társai gyűjtéséből 1903-ban épült kápolna, melyet a Nagy BoldogAsszony tiszteletére u. a. év augusztus 15-én áldottak meg.

A kassai plebánosok névsora. XIII. század. 1249-ben tűnik fel először Kassa mint villa regia, azaz királyi birtok. Tehát 1249-ig a plebánia kegyura a király. 1275-ben Kassa azon községek közt említtetik, melyek borter mésükből az egri püspöknek dézsmával adóztak. 1283-ban esik szó először a kassai Szt. Erzsébet-egyház ple bánosáról, Arnoldról (1283—1292), a ki a külvárosban lévő s a kassai plebános igazgatása alatt álló bélpoklosok kórháza ügyé ben síkra szállt a Szt. János lovagrend ellen, mely azt elfoglalni akarta. A kórház és a templom a Szt. Lélekről neveztetett. 1290-ben a kassai plebánia az abaujvári főesperes alól köz vetlenűl az egri püspök fönhatósága alá kerül. 1292-ben Kassa megegyezik az egri káptalannal, hogy dézsmáját évi 15 márka ezüstön megváltsa. XIV. század. 1324—1345-ig Jakab plebános. 1347-ben Miklós plebános. Ekkor lesz Kassa szab. kir. vá rossá és megnyeri a plebános-választási jogot, melyet Zsigmond király megerősít; a plebános vicariust, azaz helyettest csak a vá ros beleegyezésével nevezhet ki. A király vagy az országnagyok plebánost a városra nem erőszakolhatnak. A ki végrendelet nél kül hal meg, hagyatékának egy harmadát lelki üdvére, két har madát a város erődítésére fordítják.

Kassai Dóm.

.

.

.

-

;

-

•

J

'

A főoltár középső szekrénye s két szárnya. Ezeken magyarországi Szt. Erzsébet életét ábrázoló 12 képpel. Ha e szár nyak sarokvason forduló táblái a középső szekrényt befödik, úgy 24. Krisztus Urunk kínszenvedését tárgyazó, s végre még egy fordítással 12. Krisztus Urunk születését ábrázoló képsorozatot mutatnak.


69

XV. század. 1446-ban Jodocus, kassai plebános. 1456-ban halt meg Stock Miklós plebános. 1457—1470-ig Liptay Péter (Petrus de Liptóvia) kassai plebános. 1482-ben János, kassai plebános, decretorum doctor. 1485-ben Paulus de Znyma (Znaym) artium magister jurisque canonici baccalaureus, cantor ac socius et concanonicus rectorque altaris stae Annae in Eccla parochiali stae Elisabeth, in civitate Cassoviensi. 1475—1492-ig Márton, artium liberalium magister, Ecclae parochialis beatae Elisabeth rector. Ez évben említik először az or gonái és campana majort. 1492—1497-ig János, decretorum doctor. (Crom János.) XVI. század. 1500—1504-ig Thyr Mihály, kassai plebános, önként lemond plebániájáról s a karthausiak lechnici (Szepesm.) kolostorába vo nul, a melynek perjelévé lesz. 1504-ben Magister Joannes de Frankfordia kassai plebános. 1508-ban Szathmáry György, esztergomi érsek szülővárosát és a Szt. Erzsébet plebánia-templomot nagy alapítványokkal és in gatlanokkal gazdagítja. (Forrói birtok, szántói szőlők, felső ma lom stb.) Ugyanez évben az ő befolyásával II. Ulászló király a jászói préposti-szék betöltésének jogát Kassa városára ruházta. 1514-ben János magister kassai plebános. 1516-ban Rapiánus János kassai plebános. 1521-ben alakúl meg a Szt. Mihály-társulat, továbbá a Szt. Antal-társulat. 1522-ben az elhalálozott Robel János helyébe Henkel János, lőcsei papot választják meg plebánossá. Nagy küldöttség élén Ferber János bíró és Kübelbrecht Mihály senátor fényes pom pával kísérik be Kassára. Magával hozza a hitujítási eszméket. 1524 körül Budára távozik, Mária királyné udvari papjává lesz,de már 1526-ban visszatér hirdetni az új tanokat. 1528-ban

70


másod ízben távozik el Mária királyné udvarába, kit egészen meghódít Luther tanainak; a kassaiakkal állandó összeköttetésben marad és levelez velük. 1526-ban a Szt. Erzsébet-egyház a lutheránusok kezére ke-

RÉGI MISERUHA A XIV. SZÁZADBÓL.

rül és rövid időközöket leszámítva, 1687-ig az akatholikusok kezében is marad. XVII. század. 1600-ban Mátyás királyi herceg átír Kassához, hogy 1597 óta ott székelő egri káptalant a vallási ceremóniában, nevezetesen az úrnapi körmenet megtartásában ne akadályozzák.


71

1603-ban Rudolf király elrendelte, hogy a Szt. Erzsébettemplomot, Szt. Mihály-kápolnát és az azok tulajdonát képező egyházi szereket a város adja át az egri káptalannak. 1607-ben Forgách Zsigmond, kassai kapitány és Dóczy András

RÉGI MISERUHA A XV. SZAZADBÓL.

a kassai tanácshoz fordulnak, hogy engedje meg a katholikusoknak vallásukat szabadon gyakorolhatniok, mert „még az szegény Bocskay fejedelem elszenvedte az mi hitünkön való exercitiumot". 1619. szept. 6-án Kőrössy Márk esztergomi kanonokot, Pongrácz István és Grodéczy Menyhért jezsuita atyákat Bethlen Gábor fegyvertársa, Rákóczy György katonái kegyetlen kínzások között meggyilkolták.

72


A KASSAI DÓM „METERCIA" OLTÁRA A „MÁRIA-PÓCSI" KÉPPEL. Valószínűleg az u. n. „14 Segitő szent" oltárnak képe volt


73

SZ. ORBÁN HARANGJA A KASSAI CAMPANILLEBEN. Az 1556. évi tűzvészben a régi, középkori harangok elolvadtak, ezek ércéből önttette a város az Orbán-harangot a következő fölirattal: Anno. Christi: M. D. LVII. Quo. Cometae. Duo. Visi. Ac. Rebellium. Aliquot. Regni. Procer. Contra. Maj. Reg. Invalescebat Conspiratio: Haec. Regalis. Urbs. Cassovia Ex. Horribili. Eorum. Flatu. Proximam. Diem. XIII. Aprilis. Seqvento. Una. Cum. Sacris. Aedibus. Ac. Speciosis. Aedinciis. Fere. Tota. Conflagravit. Cuius. Calamitas. ut. Et. Posteritas. Monumentum. Agnosceret Hoc. Opus. Ex. Fragmentis. Campanarum. Igne. Furente. Confractarum. Inclytus. Senatus. Judice. Emerico. Tschner. Pro. Communi. Ecclesiae. Commodo. Fieri. Fecit. Anno. M. D. LVII. Franciscus. Illenfeld. Cassoviae. Me. Fudit Anno. M. D. LVII.

74


1649-ben I. Ferdinánd király rendeletet küldött a városhoz, hogy úgy a katholikusok, mint a reformátusok részére jelöljenek ki templom, plebánia és iskola építésre alkalmatos beltelkeket; ne félreeső helyeken, ne a domonkosok kolostorához tartozó területen és ne kápolnák, hanem templomok építésére alkalmatos beltelkeket. 1653. Liber matricularis scriptus sub campanatoratu Simonis Illyey penes capellam Patrum Franciscanorum. 1657. Huszty Pál, egri kanonok, kassai plebános. Ugyanezen évben Kisdy Benedek egri püspök megteszi örökké emlékezetes alapítványát, melylyel a már is virágzó katholikus középiskolát egyetemi rangra emelte. 1660. július 15-én temették el Kisdy Benedeket a ferencrendi-templom egyik déli kápolnájába, melynek oltárán megfelelő felirattal a Kisdy-címer látható. 1671—1674-ig Istvánffy Bálint. 1674—1676-ig Illefalvy István. 1677—1682-ig Bernárd Pál. 1686—1693-ig Csima Mihály plebánoskodása alatt kerül vissza a Szt. Erzsébet-egyház, melyet Fenessy György, egri püspök 1687. január 2-án helyezett vissza végleg a katholikusok birtokába. 1693—1697-ig Petes András. 1697—1700-ig gróf Csáky Imre, utóbb nagyváradi kano nok, majd kalocsai érsek és bíboros. 1700—1707-ig Győrfy András. 1707—1708-ig Sorger János. 1708—1711-ig Tarnóczy Ferenc 1711—1717-ig Kohányi István. 1717—1727-ig Máriássy Sándor. 1727—1729-ig Aranyossy Ferenc. 1729—1730-ig Szojka Zsigmond. 1730— 1743-ig Jósfay Ferenc. 1743—1749-ig Kelemen Imre. 1749—1751-ig Török Imre. 1751—1756-ig Zelenay Imre. 1756—1763-ig Karlay Ferenc. 1763—1775-ig Berecz Mihály. 1775—1804-ig Orosz Ádám.

Kassai Dóm

„Mária látogatása" oltár 1516-ból. Elől jobbra a „hétfájdalmú Szűz" fogadalmi szobra. A főoltár után, a Dóm legszebb szárnyas oltára. A két főalak ruházatának művészileg faragott reddőzete, a főoltár főalakjainak mesterét árulja el.


75

1804—1821-ig Rimanóczy Ferenc; megválasztása alkalmaból királyi döntéssel elhatároztatott, hogy a kassai plebános ezután mindig egyúttal kanonok legyen. Ha a kegyúr a káptalani tagjai közül plebánost választani nem hajlandó, a püspök által kijelőlt pályázók közül a városi képviselet kiválaszt hármat s a kit ezek közül a püspök Ő Felségéhez kanonokká való kine vezés végett felterjeszt, az lesz Kassa város plebánosa. 1821—1855-ig Kőnig János kitünő német szónok. Plébánossága folyamán kötötte meg a Csech István, kassai megyés püs pök és Kassa sz. k. város részéről kiküldött vegyes bizottság Vurum József n.-váradi püspök — mint királyi biztos — elnök lete alatt az úgynevezett Vurum-féle egyezményt, mely 1824. augusztus 20-án királyi megerősítést nyert. Ennek értelmében a megyés püspök a saját és utódai nevében lemond a Szathmáryféle donatio hovátartozásának további kutatása jogáról, ellenben a város kötelezi magát, hogy minden a kegyurasággal járó kötele zettségeknek híven és teljesen eleget fog tenni. 1855—1863-ig Mihalovits József plebánossága alatt a kegy uraság megengedi, hogy a plebánia-épület fő-utcai földszintén bolti helyiségek nyittassanak, melyeknek bérjövedelmét a plebános káplántartási járulék pótléka címén haszonélvezi. 1863—1899-ig Szabad Ferenc, jeles tanár és hitszónok. Ple bánossága folyamán az eddig a város által fentartott katholikus elemi iskolák községi jellegűekké nyilváníttatván, a város eltörli a nyug díj-képes két katekétai állomást és a hitoktatás ellátására 1868-iki népoktatási törvény értelmében a kassai plebániát hívta föl: A plebánia kijelenti, hogy lelkészi személyzete a pastorális teendők kel való elfoglaltsága miatt a hitoktatási teendőket rendes tanórá kon belűl teljesíteni képtelen lévén, azt csakis vasárnap délutánonkint és pedig a templomban teheti meg. Minthogy pedig a hitoktatásnak ezen módja nem csak eredménytelennek, hanem elhibázottnak és kivihetetlennek is bizonyúlt, a vallás- és közok tatásügyi kormány felhívása folytán a város mint kegyúr és a püs pöki hatóság megbízottjaiból alakúlt vegyes bizottság 1874. nov. hó 18-án megkötötte azt a közgyűlésileg, püspökileg és ministerileg is jóváhagyott egyezményt, melynek értelmében az egyházmegyei kormányzat a kassai plebániára, a szükséghez képest, hitoktatási

76


teendők ellátására mindig külön segédlelkészeket fog vezényelni, kiket a város, mint egyházi kegyúr, egyenkint és évenkint a szabad lakáson és négy öl kemény tűzifa járulékon kívűl 700 frt fizetéssel díjaz. 1878-ban vette kezdetét a székesegyház helyreállítása, mely 1896. szept. 6-án a kathedrális felszentelésével nyert befejezést. 1899. Kozora Endre. Plebánossága folyamán Kassa város közönsége nagylelkű áldozatkészséggel egy új otthont épített a római katholikus plebániának 1901—1902. években. 1902. szeptember havában kezdetét vette a Mátyás-torony kijavítása.

AZ ORBAN-HARANG DÍSZÍTÉSEI.

1902. december 22-én a város mint kegyúr a kassai hit oktatásra kirendelt r. k. segédlelkészek évi fizetését 1903. évi január 1-től egyenkint háromszáz koronával fölemelte. 1902. a bankói nyaralótelepen Kalher Mihály és társai gyűj téséből építettek egy kis kápolnát, mely 1903. augusztus 15-én — Nagy-Boldog-Asszony tiszteletére megáldatván, a nyilvános istenitiszteletnek megnyittatott 1903. szeptember 12-én a székeskáptalan, a város közönsége és sok áldozatkész hívő önkéntes adományaiból a püspökség százéves fennállása emlékének kegyeletes megörökítésére megkez dődik a Szt. Mihály-kápolnának stylszerű helyreállítása Sztehló


77

Ottó, műépítész vezetése és a Magyar Műemlékek Országos Bizottságának ellenőrzése mellett a Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. kormány engedélyével. A helyreállítás 1904. szeptember 1-én befejeztetvén, a kápolna átadatott magasztos hivatásának. Kegyúr: Kassa Szab. kir. város. Plebános: Mélt. és Főtisztelendő Kozora Endre, 7. old. Segédlelkészek: N. tiszt. Illés István, tb. szentszéki ülnök, anyakönyvvezető. T. Hambor József. T. Bednarik Ferenc. T. Kiss József. T. Bodnár István. Hitoktató segédlelkészek az elemi iskoláknál: T. T. T. T. T.

Szabados Kálmán. Kertész János. Rajcsák Elek. Hamrák János. Ottó Alajos.

A nyilvános börtönök lelkészei: N. tiszt. Illés István. T. Holló Ferenc. A népesség sz.:

Róm. kath.

Gör. kath.

Gör. kel.

Ágost h. v.

Helvét.

25797 3817* 48 2474* 2673* A megkereszteltek száma: 911. Házasságkötések száma: 189. A meghaltak száma: 665. A lakosság magyar-, tót- és német-ajkú. Posta, táviró- és vasúti-állomás helyben.

Unit.

Izrael.

9

5276*

Egyéb.

8

A kassa-egyházmegyei plebániák, főesperesek, kerületi esperesek, lelkészek és segédlelkészek sorozata

Recommend Documents