A Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányai

A Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányai

Budapest, 2002. május

A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel) és a TÁRKI (rögzítés, súlyozás és elemzés) végezte. Az adatfelvételre 2001. november és 2002. január között, az adatok rögzítésére és a súlyozásra 2002 februárjában és márciusában került sor. E tanulmány »A határon túli magyarok munkaerő mozgásának mértéke és a várható munkaerő-piaci összetétele« tanulmánykötet részeként készült, a Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányait mutatja be. A kötet célja, a határon túli magyarok és cigányok munkaerő mozgásának mértékének és munkaerő-piaci összetételének átfogó vizsgálata. A kutatási jelentés négy tanulmányt tartalmaz.

A kutatás vezetője: Sik Endre A jelentést írta: Simonovits Bori

TÁRKI Rt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. 1518 Budapest, Pf. 71. Tel.: 309-7676 Fax: 309-7666 E-mail: [email protected] Internet: www.tarki.hu 2

Ebben a fejezetben a nyers migráció1 tervezett irányait mutatjuk be. Először áttekintjük a Kárpát-medencei

magyarság

nyers

migrációs

potenciáljának

jellemző

irányait

és

térségenkénti sajátosságait. Ezután a nyers migrációs potenciál eltérő irányait meghatározó társadalmi jellemzőket elemezzük. Végül a Kárpát-medencei cigányság migrációs potenciáljának tervezett irányait vesszük szemügyre. Mivel a Kárpát-medencei magyarság a hazai munkaerő-piaci szempontjából egyfajta határontúli diaszpórának tekinthető, ezért munkaerő-piaci migrációs stratégiájuk vizsgálata során érdemes különválasztani a Magyarországra és a Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra irányuló munkavállalási szándékokat. Másként, diaszpóra-elméleti megközelítésben a migrációs stratégia szempontjából a Kárpát-medencei magyarok számára Magyarország (fizikai közelsége, a jól bejáratott gyakorlat és a meglévő kapcsolati tőke, a kulturális hasonlóság és az „anyaország-érzet” miatt) értelmezhető egyfajta „Kisvilág”-ként, és a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok összességében egyfajta „Nagyvilág”-ként (Clifford, 2001, Sik 2000). Elemzésünk során a nyers migrációs potenciál két altípusával, a rövid és a hosszú távú munkavállalási szándékkal foglalkozunk. A potenciális migránsokon belül megkülönböztetjük azokat, 1. akik kizárólag Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban („Nagyvilág”), 2. akik kizárólag Magyarországon, illetve 3. akik Magyarországon és Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban egyaránt terveznek külföldi munkavállalást. A teljes mintában összehasonlítva a rövid és a hosszú távú migrációs terveket, majdnem kétszer annyian terveznek rövid távú külföldi munkavállalást, mint ahányan hosszú távút. (40 illetve 24%)2. A potenciális migránsok körében az 1. sz. ábra ábrázolja a rövid és hosszú távú munkavállalási szándékok irányainak megoszlásait. 1

A nyers migrációs potenciál azt mutatja, hogy a megkérdezett népességből mennyien

tervezik, hogy rövidebb (néhány hét vagy hónap) vagy hosszabb (néhány év) időre külföldre menjenek dolgozni, illetve hogy kivándoroljanak. 2

Ezek az arányok valamivel alacsonyabbak a kutatási jelentésben közöltekkel (Sik Endre–

Simonovits Bori: 2002, 1. sz. táblázat). Az eltérés oka, hogy míg ebben a tanulmányban csak azokat a válaszadókat tekintjük potenciális munkavállalóknak, akik megneveztek konkrét helyszínt, addig a jelentésben a „Tervezi-e Ön, hogy …külföldre menjen dolgozni? kérdésre 3

1. sz. ábra A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett irányai (potenciális migránsok, %)

100% 90%

36%

38%

80%

Magyarországon és a "Nagyvilágban"

70% 60%

Csak Magyarországon

50% 40%

52%

45%

12%

17%

Csak a "Nagyvilágban"

30% 20% 10% 0% Rövid távú

Hosszú távú

Jól látható, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú migráció esetében a csak a „Nagyvilág”-ba tartók aránya a legkisebb. A legfontosabb az a különbség, hogy míg a rövid távú munkavállalás esetében 52% választana csak magyarországi helyszínt, addig a hosszú távú esetében ennél kevesebben, 45%-nyian. Ez azt jelenti, hogy az anyagi szempontból jelentősebb többletbevétellel járó migrációs formáért, többen hoznák meg azt a többletbefektetést, hogy Magyarország mellett vagy helyett a „Nagyvilág”-ban próbáljanak munkát vállalni. A migráció tervezett iránya térségenként eltérő struktúrát mutat. (2. és 3. sz. ábra)

igennel felelőket tekintettük potenciális munkavállalóknak. Ebből a fogalmi szűkítésből adódóan, míg a jelentésben 42% a rövid távú, és 26% a hosszú távú külföldi munkavállalók aránya, addig a tanulmányban 40% illetve 24%. 4

2. sz. ábra A rövid távú munkavállalás tervezett irányai, térségenként (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

15 39

49

12 Erdély

Csak a "Nagyvilág"-ba

85

1 Kárpátalja

45

41

36

38

36

52

18

22

Vajdaság

Csak Magyarországra

DélSzlovákia

12 Összesen

Magyarországra és a "Nagyvilág"-ba

A migrációs potenciál irányát térségenként vizsgálva Kárpátalját és Dél-Szlovákiát érdemes kiemelni. Kárpátalján gyakorlatilag senki nem tervez kizárólag „nagyvilág”-i munkavállalást, és itt terveznek a legkisebb arányban a magyarországi mellett „nagyvilág”-i munkavállalást. Dél-Szlovákia esetében beszélhetünk a legnagyobb arányú „nagyvilág”-i rövid távú munkavállalási szándékról, ennek valószínű oka, Csehország munkaerő-piaci és nyelvi szempontból egyszerű elérhetősége. Erdélyben átlagos, és Vajdaságban átlagon felüli a csak „nagyvilág”-i munkavállalási szándék. Vajdaságban és Dél-Szlovákiában kiemelkedő azok aránya, akik Magyarországon és a „Nagyvilág”-ban egyaránt próbálnának munkát keresni. A hosszú távú munkavállalás tervezett irányait vizsgálva megállapítható, hogy valamivel kisebb azok aránya, akik csak Magyarországot célozták meg, mint rövidtávon. A hosszú távú migrációs terv tehát egy nagyobb haszonnal kecsegtető és egyben nagyobb kockázat vállalással és beruházással járó stratégia, amelyben nagyobb teret kapnak a „nagyvilág”-i úti célok, mint a rövid távú tervek esetében. (3. sz. ábra)

5

3. sz. ábra A hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, az országot megnevezők között, térségenként (%) 100% 24

90% 80%

39

39

38

39

45

22

17

50

70% 60% 50% 40%

43

75

27

30% 20% 10%

23

18 1

0% Erdély Csak a "Nagyvilág"-ba

Kárpátalja

Vajdaság


Dél-Szlovákia

Összesen


6

A migráció tervezett irányának társadalmi jellemzői Demográfiai tényezők A férfiak és nők tervezett migrációs irányait vizsgálva számottevő különbségek mutathatók ki a „nagyvilág”-i és a magyarországi munkavállalással kapcsolatos tervekben. (1. sz. táblázat) 1. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, nemek szerint (%) Csak a „Nagyvilág”-ba


Magyarországra és a „Nagyvilág”-ba

Összesen

N

Rövid távú munkavállalás (0,001)* Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen

14 10 12

21 11 17

48 38 58 33 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,000)* 40 53 45

40 36 38

100 100 100 100 100 100

844 595 1439

521 333 854

*Zárójelben a Pearson féle Chi-négyzet szignifikancia szintjének értéke áll. Az általános gyakorlat szerint, ha ez az érték 0 és 0,05 közé esik, akkor a változók közötti kapcsolat szignifikáns. ( ): A cellához tartozó elemszám 50 és 100 között van. (( )): A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van. xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van.

Mind a rövid mind a hosszú távú munkavállalás esetében igaz, hogy a férfiak magasabb vállalkozó kedvet mutatnak a nem anyanyelvi területen való elhelyezkedéssel kapcsolatban. A rövid távú tervek esetében a férfiak majdnem másfélszer akkora arányban, a hosszú távú tervek esetében pedig majdnem kétszeres arányban dolgoznának kizárólag a „Nagyvilág”ban, mint a nők. A korcsoportokat vizsgálva, míg a rövid távú munkavállalás esetében határozottan eltérő migrációs stratégiákat találunk, addig a hosszú távú munkavállalás esetében az eltérések nem jelentősek.(2. sz. táblázat)

7

2. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, korcsoportok szerint (%) Csak a „Nagyvilág”-ba



Összesen

N

100 100 100 100 100

364 487 300 288 1439

100 100 100 100 100

243 322 163 127 855

Rövid távú munkavállalás (0,000)* 18-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-55 éves Összesen

14 13 13 7 12

18-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-55 éves Összesen

16 18 18 13 17

44 42 49 38 55 32 65 29 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,460)* 41 48 43 48 45

43 35 39 39 38


Míg a 35 éven felüliek inkább csak Magyarországon, addig a 35 éven aluliak, de különösen a 24 éven aluliak a „Nagyvilág”-ban is szívesen vállalnának néhány hetes vagy hónapos munkát. A hosszú távú stratégiák szempontjából az életkor kevésbé meghatározó, a legfiatalabb korosztály aránya azonban kiemelkedő a Magyarországon és a „Nagyvilág”-ban egyaránt munkát vállalni tervezők között. Az iskolai végzettség nem befolyásolja a migráció tervezett irányát3. A gazdasági aktivitás4 hatása mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás tervezett irányaira nézve statisztikailag szignifikáns. A rövid és hosszú távú tervek esetében hasonló tendencia érvényesül: a csak Magyarországot megnevezők között a munkanélküliek aránya kiemelkedő.

3

Lásd a 1. sz. Függelék F1.3. sz. táblázat.

4

A gazdasági aktivitás változóját az alacsony esetszámok és a munkanélküliek túlsúlya miatt három kategóriává vontuk össze. 1. Aktív: alkalmazott, vállalkozó, 2. Munkanélküli, 3. Egyéb inaktív: háztartásbeli, tanuló, nyugdíjas, egyéb okból nem dolgozik.

8

3. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, gazdasági aktivitás szerint (%) Csak a „Nagyvilág”-ba



Összesen

N

100 100 100 100

729 377 317 1423

100 100 100 100

429 229 179 837

Rövid távú munkavállalás ( 0,011)* Aktív Munkanélküli Egyéb inaktív Összesen

13 8 13 12

Aktív Munkanélküli Egyéb inaktív Összesen

17 15 19 17

50 37 59 32 49 38 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,028)* 43 54 39 45

41 31 42 38


A település mérete és a településen élő magyarok aránya

A település mérete és az ott élő magyarok aránya egyaránt befolyásolja a tervezett migráció irányát. A településhierarchián felfelé haladva csökken azok aránya, akik kizárólag magyarországi munkavállalást terveznek, és nő a Magyarországot és a „Nagyvilág”-ot egyaránt megcélzó munkavállalók aránya: A 10 000 főnél nagyobb települések lakói több mint kétszer akkora arányban neveztek meg Magyarország mellett „nagyvilág”-i rövid távú úti célt, mint 1000 főnél kisebb települések lakói. (4. sz. táblázat)

9

4. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett, település mérete szerint (%) Csak a „Nagyvilág”-ba



Összesen

N

Rövid távú munkavállalás (0,000)* 1000 főnél kisebb 1000-9999 fő között 10000 fő felett Összesen 1000 főnél kisebb 1000-9999 fő között 10000 fő felett Összesen

12

68

20

100

182

11

58

32

100

538

100 100

684 1404

100 100

103

14 12

43 43 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,000)*

14

58

28

14

50

36

20 17

37 44

44 39

290 100 100

445 838


A településen élő magyarok aránya mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalási tervek irányát meghatározza.(5. sz. táblázat)

10

5. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a településen élő magyarok aránya szerint (%) Összesen

N

100

550

100

440

24

100

413

12 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,000)*

100

1403

18

36

46

100

372

20

45

35

100

257

12

58

30

100

209

17

44

39

100

838

Csak a „Nagyvilág”-ba

Csak Magyar- Magyarországra országra és a „Nagyvilág”-ba

Rövid távú munkavállalás (0,000)* A magyarok aránya 40% alatti A magyarok aránya 40-85% közötti A magyarok aránya 85% feletti Összesen

A magyarok aránya 40% alatti A magyarok aránya 40-85% közötti A magyarok aránya 85% feletti Összesen

13

42

46

16

49

35

8

69


A szinte homogén magyar környezet (magyarok aránya 85% feletti) valószínűsíti a kizárólag magyarországi munkavállalási terveket. Ezzel szemben a heterogén környezet egy összetettebb stratégiát valószínűsít, azaz, hogy Magyarország mellett „nagyvilág”-i célokat is mérlegel a válaszadó. A hatást magyarázhatja az a háttér-összefüggés, hogy a kistelepülések között nagyobb arányban találunk homogén közösségeket, mint a nagyobbak között, és mint tapasztaltuk, a kis települések lakói kevésbé vállalkoznak „nagyvilág”-i munkakeresésre. Ezt a háttér összefüggést igazolja, hogy míg az 1000 főnél kisebb településen élők 63%-a él olyan

11

településen, ahol a magyarok aránya 85% feletti, addig az 1000-9999 fő közötti településeken ez az arány 49% és a 10 000 főnél nagyobb településeken mindössze 10%.5

Anyagi helyzet A vizsgált populáció anyagi helyzetét kétféleképpen mértük. Egyrészt egy objektív mérceként szolgáló, a háztartás tartós fogyasztási javakkal való ellátottságát mérő mutató segítségével6, másrészt a válaszadók szubjektíven érzékelt anyagi helyzetével7. A megkérdezettek harmada tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott, majdnem fele közepesen ellátott, egyötödük pedig nincstelen. A válaszadók szubjektív önbesorolása alapján kétharmaduk került az átlagos anyagi helyzetű kategóriába, ötödük érzi magát szegénynek és kevesebb, mint egytizedük gazdagnak. Az objektív és a szubjektív önbesoroláson keresztül mért anyagi helyzet ugyanarra az összefüggésre hívja fel a figyelmet. Míg a jómód csökkenti, a nincstelenség növeli a kizárólag Magyarországra tartók arányát. Ezzel összefüggésben a csak „nagyvilág”-i úti-célokat megnevezők között felülreprezentáltak a jómódúak. (6. és 7. sz. táblázat)

5

Lásd 2. sz. Függelék F2.4. táblázat.

6

A felsorolt 13 tartós fogyasztási jószág közül mennyivel rendelkezik? (Az index 13 eleme a

következő volt: színes televízió, vezetékes telefon, mobiltelefon, CD lejátszó, személyi számítógép, Internet hozzáférés, automata mosógép, videomagnó, értékes művészeti tárgy, mikrohullámú sütő, fagyasztóláda, nyugati személygépkocsi, keleti személygépkocsi, földtulajdon.) A 13 fokú indexet háromfokúvá vontuk össze, melynek értékei: Nincstelen: 0-2 fogyasztási jószág, Közepesen ellátott: 3-6 fogyasztási jószág, Jól ellátott: 7-13 fogyasztási jószág. 7

A megkérdezetteknek egy tízfokú skálán kellett értékelniük anyagi helyzetüket. A skálán az

1-es jelentette a legszegényebb, a 10-es pedig a leggazdagabb kategóriát. A tízfokú skálát háromfokúvá vontuk össze, melynek értékeit a következőképpen alakítottuk ki: Szegény (1, 2, 3-os skálaérték), Átlagos (4,5,6-os skálaérték), Gazdag (7,8,9,10-es skálaérték) 12

6. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az objektív anyagi helyzet függvényében (%) Csak a „Nagyvilág”-ba



Összesen

N

100

336

100 100 100

699 404 1439

Rövid távú munkavállalás (0,000) Nincstelen Közepesen ellátott Jól ellátott Összesen Nincstelen Közepesen ellátott Jól ellátott Összesen

4 11 21 12

71

26

55 34 31 48 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,000)

9

61

31

100

172

17 22 17

47 30 45

36 48 38

100 100 100

253 855


A nincstelenség valószínűsíti, hogy a válaszadó csak magyarországi munkavállalást tervez, rövid és hosszútávon egyaránt: Rövidtávon a nincstelenek majdnem háromnegyede, hosszútávon pedig 61%-uk kizárólag Magyarországon vállalna munkát, míg az országos átlag 52 illetve 45%. Ezzel szemben a tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátottak migrációs stratégiájában nagyobb teret kapnak a „nagyvilág”-i célpontok is: A jól ellátottak majdnem fele Magyarországon és a „Nagyvilág”-ban egyaránt keresne rövid és hosszú távú megélhetést. A 7. sz. táblázat szerint a szegények kevesebb, mint feleakkora arányban neveztek meg kizárólagosan „nagyvilág”-i úti-célokat, mint a gazdagok.

13

7. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a szubjektív anyagi helyzet függvényében (%) Csak a „Nagyvilág”-ba

Szegény Átlagos Gazdag Összesen

9 12 19 12

Szegény Átlagos Gazdag Összesen

11 18 26 17



Rövid távú munkavállalás (0,000) 61 30 50 37 39 42 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,009) 52 37 44 38 31 43 45 38

Összesen

N

100 100 100 100

356 965 114 1435

100 100 100 100

203 576 74 853


Lakáshelyzet8 Feltételezéseink szerint az, hogy a lakás, illetve ház saját tulajdonú vagy bérelt, nemcsak az egyén anyagi helyzetét méri, hanem jelentős dimenziója lehet az egyén kötöttségének. Egy saját tulajdonú ingatlan egyfajta objektív kötöttséget jelenthet, amely elsősorban a hosszú távú munkavállalási tervekre fejti ki hatását. Összehasonlítva a lakás tulajdonlásának hatását a rövid és hosszú távú munkavállalási szándékra, jól látható, hogy a saját tulajdonú ingatlan csökkenti a rövid távú és hosszú távú munkavállalási szándékot egyaránt. A hatás statisztikai értelemben azonban, csak a hosszú távú munkavállalás esetében szignifikáns.(8. sz. táblázat)

8

Az elemzés során az ingatlan két típusát különböztettünk meg: 1. Sajáttulajdonú ingatlan

(Sajáttulajdonú kertes ház, tömb- vagy lakótelepi lakás) és 2. Bérelt ingatlan (Bérelt kertes ház, tömb- vagy lakótelepi lakás) 14

8. sz. táblázat Az ingatlantulajdonlás hatása a rövid és hosszú távú migrációra, és annak irányára (teljes minta, %) Csak a Nem tervez „Nagyvilág” külföldi -ba munkavállalást


N

Magyarországra Összesen és a „Nagyvilág”-ba

Rövid távú munkavállalás (0,092) Saját tulajdonú Bérelt Összesen

60 55 60

Saját tulajdonú Bérelt Összesen

77 66 76

5 21 14 3 23 18 5 21 14 Hosszú távú munkavállalás (0,000) 4 4 4

10 15 11

9 15 9

100 100 100

3228 291 3519

100 100 100

3227 291 3518


A lakástulajdonlás a migráció irányát nem befolyásolja érdemlegesen9.

Az anyaföldhöz való pszichés viszony10

9

Lásd 2. sz. Függelék F2.5 táblázat.

10

Az anyaföldhöz való pszichés viszonyt, a következő kérdésen keresztül mértük: „Hol

helyezné el magát azon a skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy soha semmilyen körülmények között nem élne más országban, a 10-es pedig azt jelenti, hogy szívesen áttelepülne egy másik országba”. A tízfokú skálát az elemzés során háromértékűre vontuk össze, úgy hogy mindhárom érték nagyjából azonos elemszámú csoportot képviseljen. Az így létrehozott mutató értékei a következők voltak: 1: (1, 2 skálaérték)’Nem élne más országban’ 2: (3-7 skálaérték) ’Is-is’ 3: (7-10 skálaérték) ’Élne más országban’. 15

Feltételezéseink szerint az anyaföldhöz való pszichés viszony meghatározó jelentőségű lehet a migrációs szándék és a tervezett irány szempontjából. A 3. és a 4. sz. ábrán jól látható az a tendencia, miszerint az anyaföldhöz való kötődés csökkenti a rövid távú migrációs potenciált.

16

4. sz. ábra Az anyaföldhöz való pszichés viszony hatása a rövid távú migrációra, és annak irányára (%)

100%

7

90%

14 4

80%

13

70%

25

21

15 21

5

29

60% 50%

5

6 76

40%

61

30%

59 40

20% 10% 0% Nem élne más országban

Is-is

Élne más országban

Összesen

Nem tervez külföldi munkavállalást

Csak a "Nagyvilág"-ba



A hosszú távú munkavállalás esetében a hatás érthető módon még erősebb. Akik szívesen élnének más országban, négyszeres arányban vállalnának Magyarországon és a „Nagyvilág”ban munkát, mint aki pszichésen ragaszkodnak anyaföldjükhöz. (5. sz. ábra) 5. sz. ábra Az anyaföldhöz való pszichés viszony hatása a hosszú távú migrációra, és annak irányára (%)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3 4 2

6 9 4

19

9 11 4

21 7 91

81

76 54

Nem élne más országban

Is-is

Nem tervez külföldi munkavállalást Csak Magyarországra

Élne más országban

Összesen

Csak a "Nagyvilág"-ba Magyarországra és a "Nagyvilág"-ba

17

Az anyaföldhöz való pszichés viszony csak a rövid távú migráció irányát befolyásolja. Azok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy más országban éljenek, az átlagosnál nagyobb arányban neveztek meg magyar és „nagyvilág”-i úti-célt. Akik pedig pszichésen ragaszkodnak anyaföldjükhöz, kisebb arányban neveztek meg egyszerre magyarországi és „nagyvilág”-i úticélt.(9. sz. táblázat) 9. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az anyaföldhöz való pszichés viszony függvényében (%) Csak a „Nagyvilág”-ba



Összesen

N

Rövid távú munkavállalás (0,002)* Nem élne más országban Is-is Élne más országban Összesen Nem élne más országban Is-is Élne más országban Összesen

15

58

27

100

269

12

54

34

100

514

100 100

627 1410

11 12


(21)

(40)

(39)

100

97

19

48

33

100

252

14

45

41

100

485

17

45

38

100

834


Összegzés Az elemzés két egymással összefüggő tendenciára mutat rá. Az adatok egyrészt alátámasztják azt az összefüggést, miszerint a rövid távú munkavállalás egyfajta túlélési stratégia, amelytől a munkavállaló helyettesítő jövedelmet remél, a hosszú távú munkavállalás pedig egyfajta tőkebefektetés a jobb megélhetés, többletjövedelem szerzés céljából. Ezt igazolja, hogy a 18

hosszú távú munkavállalási tervek között nagyobb teret kapnak a – magyarországi mellett – a „nagyvilág”-i úti-célok, amelyek nyilvánvalóan nagyobb tőkebefektetést igényelnek. A migráció tervezett irányai szempontjából releváns háttérváltozók feltérképezése arra világít rá, hogy a demográfiai és szociológiai szempontból előnyösebb helyzetben lévő csoportok (férfiak, fiatal korcsoportok, gazdaságilag aktívak, nagy városok lakói, jó anyagi és lakáshelyzetűek) terveiben nagyobb súllyal szerepelnek a „nagyvilág”-i munkavállalási tervek. A kutatási jelentésben kimutattuk, hogy az előnyösebb szocio-demográfiai helyzetben lévő társadalmi csoportok felülreprezentáltak a stratégiai szempontból jelentős, hosszú távú munkavállalást tervezők között (Sik-Simonovits, 2002). A térségek összehasonlításából kiderült, hogy míg a kárpátaljai magyarok „nagyvilág”-i tervei jelentősen elmaradnak az átlagtól, addig a vajdaságiak „nagyvilág”-i vállalkozó kedve mind rövid, mind hosszú távon kiemelkedő. A térségek eltérő gazdasági helyzetének hatása a migrációs potenciál irányára párhuzamba állítható az egyének eltérő szocio-demográfiai státusának hatásával.

A kárpát-medencei cigányság migrációjának tervezett irányai A Kárpát-medencében élő cigányok migrációs potenciálja mind a rövid mind a hosszú távú tervek esetében meghaladja a magyarokét. (6. sz. ábra) 6. sz. ábra A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, a cigány és a magyar mintában (teljes minta, %)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

14

15 21

35

5

8

9 11 4

23 6

5

46

cigány

59

64

magyar

cigány

Rövid távú

76

magyar Hosszú távú

Nem tervez külföldi munkavállalást

Csak a "Nagyvilágba"


Magyarországra és a "Nagyvilágba"

19

Míg a cigányok több mint fele tervez rövid távú külföldi munkavállalást, addig a magyarok alig 40%-a. A hosszú távú külföldi munkavállalás esetében a cigányok munkavállalási hajlandósága 36%-os, a magyaroké pedig 24%. A 7. sz. ábra lehetőséget nyújt a potenciális migránsok tervezett úti-céljainak összehasonlítására. Csakúgy, mint a magyarok esetében, a cigányok körében is a legkisebb azoknak az aránya, akik kizárólag a „Nagyvilág”-ot jelölték meg munkavállalásuk színhelyéül. (7. sz. ábra) 7. sz. ábra A rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, a cigány és a magyar mintában (%)

100% 90%

22

26

36

38

80% 70% 60% 50%

62 65

45

52

40% 30% 20% 10%

9

12

16

17

cigány

magyar

cigány

magyar

0%

Rövid távú Csak a "Nagyvilágba"


Hosszú távú Magyarországra és a "Nagyvilágba"

A legszembetűnőbb különbség a magyar és a cigány válaszadók tervei között, hogy a magyarok tervei között nagyobb teret kapnak a – magyarországi mellett – a „nagyvilág”-i úticélok, mint a cigányok esetében, a rövid és hosszú távú tervek esetében egyaránt.

Ez a

tendencia a hosszú távú tervek esetében erősebb: Míg a migrációt tervező magyarok összesen több mint fele nevezett meg „nagyvilág”-i úti-célt (is), a cigányok 38%-a.

20

A Kárpát-medencei cigányság migrációs stratégiájának főbb társadalmi jellemzői Ebben az alfejezetben röviden áttekintjük a cigányság migrációs stratégiáját meghatározó legfontosabb társadalmi jellemzőket11. • Csakúgy, mint a magyarok esetében, a cigányok esetében is igaz, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás esetében a férfiak magasabb arányban vállalkoznának „nagyvilág”-i munkakeresésre. • A korcsoportokat vizsgálva12, megállapítható, hogy a fiatalabb korosztály (18-34 éves) nagyobb arányban tervez csak „nagyvilág”-i munkavállalást, mint az idősebb korosztály (35-55 éves). Míg a cigányok esetében ez a hatás a rövid és a hosszú távú tervekre egyaránt érvényes, a magyarok esetében csak a rövid távú tervek esetében. • Az iskolai végzettség13 a cigányság esetében – a magyarokkal ellentétben – befolyásolja a migráció tervezett irányát: A magasabb iskolai végzettségűek „nagyvilág”-i munkavállalási hajlandósága meghaladja az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportét. • A gazdasági aktivitás a cigányok esetében meghatározza a rövid és a hosszú távú munkavállalás tervezett irányait. Míg az aktívak aránya a Magyarországot és a „Nagyvilág” országait egyaránt megnevezők között kiemelkedő, az egyéb inaktívak a kizárólag Magyarországot megnevezők között vannak túlsúlyban. • Az anyagi helyzet mutatói közül a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot14 érdemes kiemelni. (A szubjektív anyagi helyzet nem befolyásolja a migráció irányát.) A cigányok esetében is érvényesül a magyaroknál tapasztalt tendencia. A nincstelenek 11

Lásd 2. sz. Függelék F2.6-F2.12 táblázatai.

12

Az alacsony esetszámok miatt a négyértékű korcsoport változót kétértékűvé vontuk össze.

13

Az alacsony esetszámok miatt a négyértékű iskolai végzettség változót kétértékűvé vontuk

össze: 1. Legfeljebb 8 általános, 2. Magasabb, mint 8 általános 14

Az alacsony esetszámok miatt a háromértékű tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság

változót kétértékűvé vontuk össze. 21

nagyobb arányban terveznek csak magyarországi munkavállalást, mint a tartós fogyasztási cikkekkel ellátottak. • A településen élő magyarok aránya nem hat a cigányok migrációs stratégiájára. • Az anyaföldhöz való pszichés kötődés mind a cigányok mind a magyarok esetében csak a rövid távú tervekkel mutat összefüggést. Míg az anyaföldjükhöz ragaszkodók felülreprezentáltak a csak Magyarországot megcélzók között, addig azok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy más országban éljenek, az átlagosnál nagyobb arányban neveztek meg magyar és „nagyvilág”-i úti-célt. • A településtípus és a lakáshelyzet a cigányság esetében nem befolyásolják érdemlegesen a migráció tervezett irányát.

22

Irodalomjegyzék Clifford (2001) Diaszpórák In: A migráció szociológiája. Szerk.: Sik Endre, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 155-171 old. Sik Endre (2000) Kezdetleges gondolatok a diaszpóra fogalmáról és hevenyészett megfigyelések a diaszpórakoncepció magyar nézőpontból való alkalmazhatóságáról. In Diskurzusok a vándorlásról, szerk.: Sik Endre és Tóth Judit, MTA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 157-184 old. Sik Endre - Simonovits Bori: (2002) Jelentés a Kárpát –medencei magyarság migrációs potenciáljának legfőbb jellemzőiről, Kézirat, TÁRKI, Budapest

23

2. sz. Függelék F2.1. sz. táblázat A rövid távú munkavállalás tervezett iránya, térségenként (%)

Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél-Szlovákia Összesen

Csak a „Nagyvilág” -ba



Összesen

N

12 1 18 22 12

49 85 38 37 52

39 15 45 41 36

100 100 100 100 100

862 233 141 203 1439

( ): A cellához tartozó elemszám 50 és 100 között van. (( )): A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van. xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van.

F2.2. sz. táblázat A hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, térségenként (%) Csak Magyar- Magyarországra Csak a országra és a „Nagyvilág” „Nagyvilág”-ba -ba Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél-Szlovákia Összesen

18 1 (23) 22 17

43 75 (27) 39 45

39 24 (50) 39 38

Összesen

N

100 100 100 100 100

536 111 84 122 856

( ): A cellához tartozó elemszám 50 és 100 között van. (( )): A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van. xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van.

24

F2.3. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, iskolai végzettség szerint (%) Csak Magyar- Magyarországra Csak a országra és a „Nagyvilág”„Nagyvilág”-ba ba

Összesen

N

100 100 100 100 100

548 368 468 55 1439

100 100 100 100 100

346 212 261 37 856

Rövid távú munkavállalás (0,506)* Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú Összesen

12 55 34 13 50 37 11 52 38 (18) (46) (36) 12 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,491)*

Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú Összesen

17 14 18 ((19)) 17

46 48 40 ((51)) 45

37 39 41 ((30)) 38


F2.4. sz. táblázat A településen élő magyarok aránya a településméret függvényében (%)

1000 főnél kisebb 1000-9999 fő között 10000 fő felett Összesen

A magyarok aránya 40% alatti

A magyarok aránya 4085% közötti

A magyarok aránya 85% feletti

Összesen

N

7

30

63

100

476

13 61 34

38 29 33

49 10 33

100 100 100

1411 1588 3475

25

F2.5. sz. táblázat15 Az ingatlantulajdonlás hatása a rövid és hosszú távú migrációra irányára (%) Csak Magyar- Magyarországra Csak a országra és a „Nagyvilág”„Nagyvilág”-ba ba Saját tulajdonú Bérelt Összesen Saját tulajdonú Bérelt Összesen

Rövid távú munkavállalás (0,232)* 12 53 35 8 52 41 12 52 36 Hosszú távú munkavállalás (0,255)* 17 46 37 (11) (45) (44) 16 46 38

Összesen

N

100 100 100

1280 131 1411

100 100 100

740 98 838


15

Mivel a válaszadók döntő többsége (kb. 90%) saját tulajdonú ingatlanban lakik, a puszta

százalékok összehasonlíthatósága az átlaggal korlátozott, ezért érdemes megnézni a Pearson féle Chi-Négyzet statisztika segítségével mért szignifikancia szintet. Az általános gyakorlat szerint, ha ennek értéke 0 és 0,05 közé esik, akkor a változók közötti kapcsolat szignifikáns és nem véletlen hatására jött létre. 26

A kárpát-medencei cigányság migrációjának tervezett irányainak főbb társadalmi jellemzői F2.6 sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, nemek szerint, a cigány mintában (%) Magyarország ra és a „Nagyvilág”ba Rövid távú munkavállalás (0,000) 59 32 76 16 65 26 Hosszú távú munkavállalás (0,002) 56 26 75 13 62 22


Férfi Nő Összesen

9 8 9

Férfi Nő Összesen

18 12 16


Összesen

N

100 100 100

351 197 548

100 100 100

246 120 366


F2.7. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, korcsoportok szerint, a cigány mintában (%) Csak a „Nagyvilág”-ba

18-34 éves 35-55 éves Összesen

12 5

18-34 éves 35-55 éves Összesen

21 12

9

16



Rövid távú munkavállalás (0,014) 64 24 66 29 65 26 Hosszú távú munkavállalás (0,041) 60 19 63 25 62

22

Összesen

N

100 100 100

279 263

100 100 100

189 174

542

363


27

F2.8. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, iskolai végzettség szerint, a cigány mintában (%) Összesen

N

100

435

34

100

114

65 26 Hosszú távú munkavállalás (0,007) 13 66 21

100

549

100

290


Legfeljebb 8 általános Magasabb, mint 8 általános Összesen Legfeljebb 8 általános Magasabb, mint 8 általános Összesen

8



Rövid távú munkavállalás (0,014) 68 24

12

54

9

(27)

(49)

(24)

100

78

16

62

22

100

368

*Zárójelben a Pearson féle Chi-négyzet szignifikancia szintjének értéke áll. Az általános gyakorlat szerint, ha ez az érték 0 és 0,05 közé esik, akkor a változók közötti kapcsolat szignifikáns. ( ): A cellához tartozó elemszám 50 és 100 között van. (( )): A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van. xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van

F2.9. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, gazdasági aktivitás szerint, a cigány mintában (%) Csak a „Nagyvilág”-ba


(12) 10 (3) 9


(25) 16 ((5)) 16



Rövid távú munkavállalás (0,010) (55) (33) 64 26 (79) (18) 65 26 Hosszú távú munkavállalás (0,018) (47) (28) 64 21 ((78)) ((18)) 62 22

Összesen

N

100 100 100 100

93 357 95 543

100 100 100 100

64 262 40 364

*Zárójelben a Pearson féle Chi-négyzet szignifikancia szintjének értéke áll. Az általános gyakorlat szerint, ha ez az érték 0 és 0,05 közé esik, akkor a változók közötti kapcsolat szignifikáns. ( ): A cellához tartozó elemszám 50 és 100 között van. (( )): A cellához tartozó elemszám 30 és 50 között van.

xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van.

28

F2.10. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság függvényében, a cigány mintában (%) Csak a „Nagyvilág”-ba

Nincstelen Ellátott Összesen

6 21 9

Nincstelen Ellátott Összesen

11 (36) 16



Rövid távú munkavállalás (0,000) 69 25 47 32 65 26 Hosszú távú munkavállalás (0,000) 68 21 (40) (24) 62 22

Összesen

N

100 100 100

447 102 549

100 100 100

290 78 368


29

F2.11. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az anyaföldhöz való pszichés viszony függvényében, a cigány mintában (%) Magyarországra Csak és a Magyar„Nagyvilág”-ba országra Rövid távú munkavállalás (0,025)*


Nem

Összesen

N

élne

más országban

7

75

18

100

162

Is-is Élne más országban Összesen

9

62

29

100

125

100 100

247 534

Nem élne más országban Is-is Élne más országban Összesen

10 9


(13)

(72)

(15)

100

83

(22)

(51)

(27)

100

78

16

61

23

100

198

16

62

22

100

359


30

A Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányai

Recommend Documents