a Kaposvári Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére

Pályázat

a Kaposvári Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére

Téri Sándor 2010

2

Tartalomjegyzék

Előszó

3. old.

Vezetői tapasztalok

4. old.

Művészeti program

5. old.

Munkatársak, a társulat

7. old.

A fiatalok színházra nevelése

9. old.

A működtetés optimális tervezése

12. old.

A Társaság gazdálkodásának hatékonyságát növelő elképzelések

14. old.

A színház rekonstrukciója esetén a munkák szervezése, irányítása

14. old.

Utószó

16. old.

Téri Sándor − Önéletrajz

17. old.

Lengyel Ferenc − Önéletrajz

18. old.

Önéletrajzok

20. old.

3 Előszó „Az én mesterségem az, hogy történeteket meséljek a többieknek. El kell mondanom, mert nem tudom magamban tartani őket. Mások történeteit mesélem a többieknek.... Egy deszkaemelvényen mesélek, társaimmal, más emberi lényekkel együtt, különböző tárgyak és fények között. Ha nem lenne emelvény, a puszta földön állva mondanám el őket, tereken, utcákon, az utcasarkon, egy erkélyről, vagy az ablak mögül. Számomra az a fontos, hogy meséljek azoknak, akik meghallgatnak.” (Giorgio Strehler) Színészcsaládban születtem, édesanyám Hotti Éva (1920-1965) színésznő, édesapám, Téri Árpád (1916-1982), színész és rendező, a debreceni Csokonai Színház legendás igazgatója (1950-57) aki szakmai és emberi szempontból életem meghatározó személyisége. Társulatát olyan színészek, rendezők, munkatársak fémjelezték, mint Andaházy Margit, Basilides Zoltán, Békés Rita, Görbe János, Latinovits Zoltán, Márkus László, Mensáros László, Örkényi Éva, Simor Erzsi, Solti Bertalan, Soós Imre, Szentessy János, Zenthe Ferenc, Berényi Gábor, Blum Tamás, Kurtág György, többségük akkoriban pályakezdő művész. A méltató írások mellett (Latinovits, Mensáros, Márkus, Berényi stb.) szemléletesen jellemzi őt Vámos László bevezetője, amely a debreceni színház előtt 1991-ben felállított mellszobra avatásán hangzott el: „Szoboravatásra gyűltünk össze. Olyan korban, amikor régebben emelt szobrok értékének revíziója folyik, amikor letűnt bálványokat száműzünk szobortemetőkbe”. Azóta körülöttünk szinte minden megváltozott, ma már sok tekintetben másképpen kell színházat vezetni. Valami azonban nem változott, amit nem tévesztek szem elől: egy jól működő színház vezetőjének alapvető feladata a tehetségeknek teret adni, az újakat felfedezni, a humorérzékét nem elveszíteni és menni előre. Ezek alapján a számomra inkább a menedzser-igazgató, mint a művészeti-igazgató szerepköre helyeződik előtérbe, aki minden rendelkezésre álló erőforrást a színház szolgálatába tud állítani, aki területenként egy-egy szűkebb létszámú csapattal közösen dolgozza ki a részleteket (végleges műsorterv, társulatépítés, gazdasági kérdések, munkaszervezés stb.), természetesen nem elhárítva a végső döntés jogát – külön figyelmet fordítva a kitűzött célok eléréséhez szükséges folyamatokra, a feladatok elvégzésének ellenőrzésére. Ezek megvalósítására vonatkozó terveimet fogom részletesen kifejteni pályázatomban a művészeti elképzeléseim mellett.

4 Vezetői tapasztalatok 2003 óta a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese vagyok, ami tartalmilag ügyvezetést jelent. Hét év gyakorlati tapasztalatot szereztem egy olyan városban, amely a lakosság összetétele, Budapest közelsége miatt nehéz terepnek tekinthető, egy szűkös költségvetésű, állandó társulattal nem rendelkező színházban. Munkaköröm szerint az alábbi feladatokat láttam el és az alábbi területeket irányítottam: • • • •

bérletes műsorunkhoz vendégelőadások válogatása (felnőtt, ifjúsági és gyerek), szerződések előkészítése (kevés saját előadás létrehozására van lehetőség, ezért többségben vannak a meghívott produkciók) gazdasági számítások, kalkulációk, javaslatok készítése jegy- és bérletárképzéshez, szolgáltatók, cégek versenyeztetése a minél gazdaságosabb üzemeltetés érdekében a közönségszervezés munkájának teljes körű megszervezése, olyan adatbázis és rendszer létrehozása és működtetésének koordinálása, amely segítségével gazdaságosan és hatékonyan érhetjük el potenciális nézőinket támogatói kör megszervezése, az igényekhez és a helyi adottságokhoz igazodva többféle konstrukció kidolgozása. (Nagyobb cégeknél sikerült elérnem, hogy ötvözzék a patronálást a dolgozóik színházlátogatásával, ami a bevétel mellett nézőszám növekedést is jelentett. Annak tudatosításával, hogy az állami támogatást nem a színház, hanem a nézők kapják a jegy- és bérletárak kiegészítéseként, sikerült támogatókat nyernem, akik lemondva ennek az „állami támogatásnak” az igénybevételéről, a bérletárak többszörösét fizetik.)

A fentieken kívül a feladataim közé tartozott: • műszaki téren a felújított épület átvétele, a hiányosságok feltárása, és azok pótlásának menedzselése • üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok meghatározása, a munkálatok ellenőrzése A pályázati feltételeknek megfelel a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett felsőfokú végzettségem és az immár 35 éves szakmai tapasztalatom, emellett az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett kulturális menedzser szakképesítésem révén rendelkezem az igazgatói munkakör betöltéséhez nélkülözhetetlen átfogóbb vezetői ismeretekkel is gazdasági, jogi, munkáltatói kérdésekben, a törvények és jogszabályok terén. Jordán Tamás és Végvári Tamás társaságában a Magyar Színész Kamara megalakulásakor tagja voltam az első vezetőségnek, ahol szakmánk minőségi érdekvédelmét, a szervezeti, jogszabályi, törvényi háttér kialakítását tűztük ki célul. Bár tevékenységünk kevés sikerrel járt, a későbbiekben sokat kamatoztattam az akkor szerzett tapasztalatokból. 1992-től a színházi munkáim mellett a Tericum Kiadó igazgatója és társtulajdonosa voltam 2000-ig. A máig eredményesen működő könyvkiadóban munkáltatói jogkörben vezetői feladatokat láttam el, melyek magukba foglalták a kiadói terv elkészítését és megvalósítását, beleértve a gazdasági, a művészeti és a kereskedelmi területet. Piaci viszonyok között működtünk, így a gyakorlatban tapasztalhattam meg, hogy a kultúra a szellemi értékei mellett egyben áru is, amelyet a létrehozásán túl el is kell juttatni a fogyasztóhoz. Feladataim közé tartozott a kiadandó könyvek kiválasztása, megíratása, lefordíttatása, szerkesztése, szöveggondozása, a könyv megtervezése, a tördelőkkel, előkészítő stúdiókkal, nyomdákkal, az árképzés és a kereskedelem. Gazdasági szempontból is hasznot jelentő, szellemi értékeket képviselő könyvek kiadására vállalkoztunk. Csak néhány

5 példa: Weöres Sándor: A teljesség felé, Tao te king; Mérő László: Mindenki másképp egyforma, Észjárások; Hermann Hesse: Demian, Az Üveggyöngyjáték; Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. Művészeti program A polgári értékeket képviselő színházban hiszek, mely alapvető erkölcsi-emberi kérdéseket tesz fel annak a sokrétűségnek a jegyében amilyen sokrétű maga az ember. Kérdéseket tesz fel, melyekre nézők keresik meg a válaszokat, hiszen ebben az izgalmas folyamatban, az előadásélmények utóéletében jelenik meg a színház valódi értéke. („Tisztelt Közönség, kulcsot te találj, mert kell jó végnek lenni, kell, muszáj.” /Jó embert keresünk/). Régi tapasztalat, hogy a didaktikus előadások a kitűzött céljuk ellenkezőjét érik el, mert üzenetüket éppen azok a nézők utasítják el, akiket a didaktikus színház valamire „nevelni” akart, vagy valamiről meg kívánt győzni, hiszen nehezen válnak sajátunkká azok az értékek, melyeket ránk erőltetnek, melyek nem belülről fakadnak. A mindennapok sodrásában nem figyelünk kellő mértékben egymásra, magunkra. Az érzékeink eltompulnak, az érzékenységünk eldurvul, melyeket, akárcsak az izmainkat, fel kell lazítanunk, ha emberhez méltó módon szándékozunk élni. A művészet érzékennyé tesz. A nevetés gyógyír, a nevetés fellazít. És ebben az oldott állapotban már kicsit madártávlatból szemlélhetjük magunkat, a környezetünket, ahonnan már felfedezhetjük az erdőt, amelyet nem láttunk a fától, észrevehetjük, miben vagyunk mások, mint amilyennek hittük magunkat, felfedezhetjük tévedéseinket, ahonnan már csak egy lépés, hogy nevetni tudjuk magunkon, a visszásságokon. A könny is gyógyír, a sírás is fellazít. A katarzis egy érzelemtől való megtisztulás. Ezt tudja adni a színház, emiatt választottam ezt a hivatást, ehhez kívánom megteremteni a feltételeket Kaposvárott. Amikor a „nézőről” beszélünk, olyan fogalmat használunk, ami az előadások hatáselemzése szempontjából nehezen értelmezhető, mert számtalan különböző igényű, ízlésű, neveltetésű és színvonalú egyénre tett hatás eredőjét igyekszünk meghatározni. Szinte reménytelen vállalkozásnak tűnhet ennek alapján közmegelégedésre igényt formáló előadást létrehozni, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy vannak közönségsikert joggal magukénak tudható igényes előadások. A népszínház feladata nem más, mint a fentiek megértése és többrétegű előadások létrehozása, melyek minél több nézőt szólítanak meg és minél kevesebbet rekesztenek ki. Az a néző is megtalálja, amit keresett, aki csupán a történet szintjén érdeklődik, az is, aki a színészek játékintelligenciájára is érzékeny, aki zeneileg pallérozott, akinek a vizuális kultúrája magas szintű, vagy aki szeret mélyebb összefüggéseket keresni, jelképeket, titkokat megfejteni. Az ilyen igénnyel készülő produkciók végtelen lehetőséget adnak az alkotóknak fantáziájuk és tehetségük kibontakoztatására. A vastapsot hallgatva akár meg is lehetnénk magunkkal elégedve, hiszen mi más célja lenne a színháznak, mint sikert aratni. Válaszolva a költői kérdésre: a még nagyobb siker. Soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak az elemzését, hogy minek szól a taps. Egy előadás több művészeti ág közös alkotása, és egyes alkotóelemei lehetnek olyan hatásosak, hogy akár a többi hiányosságai ellenére is sikert hoznak, pl. egy fergeteges történet, fülbemászó dallamok, lenyűgöző látványvilág. Önértékelési zavarban szenved az a színház, amely magáénak tulajdonítja mások tehetségét, és nem teszi hozzá a sajátját a még nagyobb elismerés kivívása érdekében. Mindezek szem előtt tartásával szándékozom elérni, hogy az előadások után tapstól legyen hangos a kaposvári nézőtér.

6 Ahogyan a kiírás is megfogalmazza, a Csiky Gergely Színháznak a közönség változatos összetételéből adódó sokféle igény kielégítésére kell törekednie a műfaji sokszínűség jegyében. A műsorpolitika kialakításánál alapvető szempontként veszem figyelembe, hogy mely műfajokra és milyen megvalósítási formákra mekkora a fogadókészség, mert az aránytévesztés a nézők elmaradását eredményezi, ez pedig a színház létét veszélyezteti. A széles közönségréteget a vidám, szórakoztató prózai és zenés előadások érdeklik, szűkebb réteget vonzanak a komolyabb műfajt képviselő drámák, a „rendhagyó színházi előadások” iránt pedig „rétegközönség” érdeklődik. A potenciális bérletes nézők többsége az öt előadásból álló kínálatban három szórakoztató előadás mellé már igényel, vagy elfogad egy kevésbé könnyed és egy „nehezebb” produkciót. A felnőtt bérlet öt nagyszínpadi előadás kínálatából áll, melyek összetétele: egy operett, zenés mű; egy klasszikus magyar komédia; egy klasszikus külföldi komédia; egy kortárs vagy kortárs közeli magyar/külföldi színmű; egy komolyabb műfajt képviselő külföldi, magyar, klasszikus vagy kortárs dráma. A tervezett bemutatók egy része eredeti ötleteket tartalmaz, ezért a címeket nem teszem nyilvánossá, de a pályázathoz mellékletként csatolom. Alapvetőnek tartom, hogy műsorpolitikáját és az előadások jellemzőit tekintve egy színház egyéni arculattal rendelkezzen. Ehhez eredeti hangvételű produkciók létrehozására van szükség, ahol az eredetiség egyaránt jelenti az új vagy ismeretlen művek bemutatását és a jól ismertek újdonság erejével ható színpadra állítását. Ez a feltétele annak, hogy magunkra vonjuk a nézők figyelmét, és hogy az alkotóknak a feladatok szellemi kihívást jelentsenek, ami nélkül nem lehet érvényes előadásokat létrehozni. Fontosnak tartom ismét hangsúlyozni, hogy az öt bérletes előadásnak a színházi nyelv ismeretében jártas és járatlan nézőt egyaránt meg kell tudnia szólítani. A sokféle igénynek és a sokszínűségnek része a kevesebb nézőt vonzó „rétegszínház” is, mely feladatra a stúdió-előadások hivatottak. Ezekből évi három bemutatót tervezek. A stúdiószínház jellegénél fogva a nézőknek különleges élményt nyújt, a színészeknek pedig nélkülözhetetlen szakmai tréning. Az itt kifejlődött képességeik és eszközeik gazdagítják a nagyszínpadi alakításaikat. A jövő évtől indul a BábSzínTér Közhasznú Alapítvány gyerekprogramja. Pályi Jánossal folytatott megbeszélésünk alapján lehetőséget látok az együttműködésre. A BábSzínTér önmagában nem tudja az igényeket kielégíteni, ezért szükségesnek tartom a gyerekbérletek ismételt meghirdetését. Gyermek- és ifjúsági előadásokat több színtéren tervezek: a színházépületben a nagyszínpadon, a stúdiószínpadon és a próbaszínpadon, valamint az iskolákban, amelyről részletesen külön fejezetben írok. Az óvodások részére kis költségvetésű vegyes bérlet meghirdetését tervezem (próbaterem 2 előadás egy-két szereplővel + stúdiószínpad 2 előadás, mert az óvodás korosztály figyelmét a bensőséges tér lehetőségeit kihasználva tudja egy előadás hatékonyan felkelteni és megtartani). Az általános iskolásoknak kétféle bérletet tartok szükségesnek meghirdetni: a 7-10 évesek részére 2 nagyszínpadi és 2 stúdiószínpadi előadásból álló (ld. óvodásoknak stúdiószínpad) vegyes bérlet, a 10-14 éves korosztálynak 2 nagyszínpadi előadásból álló bérlet (ld. 7-10 évig nagyszínpad), melyet iskolaszínházi előadások egészítenek ki. A magyar dráma napjára egy stúdió vagy nagyszínpadi ősbemutatót tervezek. Az évadtervet a 2008. évi XCIX. törvény figyelembe vételével alakítottam ki, mely meghatározza a Színház I. kategóriába sorolás feltételeit.

7 Elképzeléseim közt szerepel egy egyhetes Csiky Fesztivál rendezése EU tagországok előadásainak meghívásával – amennyiben a források előteremthetők (uniós, NKA pályázat, Önkormányzat). A programot a rekonstrukció idején kamaraszínházi fesztiválként, az új épületben pedig nagyszínházi fesztiválként rendezzük meg. Úgy vélem, ez a program szervesen illeszkedik a régió fesztiváljainak sorába, és erősíti a színház, növeli a város nemzetközi elismertségét. Fontosnak tartom, hogy a színház az épületen kívül is minél több helyszínen megjelenjen. Utcaszínházi Fesztivál meghonosítását tervezem, amely során a nyári hónapokban a város centrumának különböző pontjain középkori vásári komédiák színesíthetik a mindennapi életet. Munkatársak, a társulat Művészeti tanácsadónak Lengyel Ferencet, a budapesti Katona József Színház tagját kértem fel, akinek ötletei, gondolatai, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatai a színház hasznára válnak, akinek a repertoár, a szereposztások kialakítása, a tervezők, a produkciók külső munkatársinak felkérése mellett színészi, rendezői munkájára is számítok. Kaposvári kötődésű, hiszen már a főiskola elvégzése előtt itt ismerkedett a színházzal, utána pedig itt indult a pályája. Energikus, sokoldalú művész, aki a színészi munkától a színdarab- és filmforgatókönyv íráson, a rendezésen át produkciók létrehozásáig a színház összetett működésében otthonosan mozog. Szakmai önéletrajzát mellékletként csatolom. A fenti program megvalósításához olyan energikus rendezőket kértem fel, akik eddigi szakmai tevékenységük és emberi hozzáállásuk alapján garanciát jelentenek a kitűzött célok eléréséhez, akik képesek a szakmai igényesség jegyében a nagyközönség számára előadásokat létrehozni. Néhányuk neve, fiatalságuknál fogva, a széles közönség előtt egyelőre még nem, vagy csak kevéssé ismert, azonban meggyőződésem szerint hamarosan a színházi élet meghatározó személyiségei lesznek. Több jelentős rendezőnk pályafutása kezdődött hasonlóképpen együtt a későbbiekben nagy elismerést kivívott színházak indulásával, akár a kaposvári, a szolnoki, a kecskeméti példákat idézve. Koltai M. Gábor, Rusznyák Gábor, Tengely Gábor (akit a gyerekprogramok kialakítására is felkértem) színházrendezők már számtalan rendezésükkel és elnyert díjjal bizonyították képességeiket. A fiatalabb korosztályt képviselő rendezők Göttinger Pál, Kovács Dániel és Szőcs Artúr, sokoldalú, izgalmas egyéniségek, akik néhány munkájukkal már felhívták magukra figyelmet. Miklauzic Bence és Tóth Tamás személyében olyan filmrendezők bevonására gondolok, akiknek a színházi nyelv is érvényes kifejezőeszközük. A felsorolt munkatársak nyitottak egymás iránt, alapvető kérdésekben közös nyelvet beszélnek, nem vállalják túl magukat, hogy időt és energiát fordíthassanak az előkészületekre, elkerülik a sablonos megoldásokat, egymás beszélgető és vitapartnerei, egyszóval társulati emberek. Szakmai életrajzukat mellékletként csatolom. Egy-egy alkalommal olyan külföldi vagy magyar rendezőket is szándékozom meghívni, akik további értékeket képesek a társulatból felszínre hozni, és akik révén a színház és annak híre tovább jut a város határain. A pályázatban név szerint szereplők ismerik annak szövegét, a benne foglaltakkal egyetértenek, és a felkérést elvállalták. Hiányosságnak tartom, hogy jelenleg a színháznak nincs állandó dramaturgja. A tervezett produkciókra az előadások igényei alapján szándékozom dramaturgokat felkérni, és az évad tapasztalataira támaszkodva közülük fogom a feladatra legalkalmasabbat éves szerződési ajánlattal megkeresni.

8 Évente egy-egy nagy formátumú vendégművész meghívását is tervezem, ami a közönség szempontjából vonzerőt, a társulatéból szakmai motivációt jelent. Nem sorolok neveket, mert alapvetően a társulatra kívánom építeni az évadokat, és nem szeretném, ha a hangsúly a sztárvendégekre helyeződne át. A sikeres és színvonalas előadások létrehozásához a szükséges szerepkörökre szakmailag felkészült, a zenés műfajban is jó képességű színészek szükségesek, ezért – az értékek megőrzése mellett és a lehetőségek figyelembevételével – nem kerülhető el a jelenlegi társulat továbbépítése, átszervezése, ami alatt tíz színész szerződtetését tervezem. Ez esetben sem sorolok neveket, mert a pályázat eredményhirdetése előtt nem tartottam célszerűnek megkeresni őket az ajánlattal, azt pedig nem tartom ízlésesnek, hogy az érintett művész a pályázat útján értesüljön a terveimről. Amennyiben a színház működési rendjével összeegyeztethető, lehetőséget kívánok adni a társulat tagjainak egyéni kezdeményezéseiből fakadó produkciók létrehozására és annak bemutatására, ha a művészeti programnak megfelel. Fontosnak tartom a színház néhány vezető művészének felkérésével a művészeti tanács létrehívását és a hatékony együttműködést a szakszervezettel annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a feszültségforrások, amelyek a vállalt programunk megvalósítását akadályozzák. Szükségesnek tartom Kollektív szerződésben szabályozni a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, kapcsolatrendszert. A közönségszervezési csoport tevékenységével kapcsolatos terveimet csak akkor tudom kialakítani, ha közelről megismertem a munkájukat és a lehetőségeiket. Ugyanez vonatkozik a színház PR tevékenységére. A jól használható honlap hatékony tájékoztatási és kapcsolattartási felület, fejlesztése megfontolásra érdemes. A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Színházi Tanszékével együttműködésben a növendékeit bemutatóinkban foglalkoztatni szándékozom a produkciók igényeinek figyelembevételével. Ez a hallgatóknak szakmai gyakorlatot jelent, a társulatépítés szempontjából pedig értékes tapasztalatokkal jár. A színház zavartalan működtetésének szem előtt tartásával lehetőséget látok arra, hogy az egyetem vizsgaelőadásai színházi körülmények között kapjanak nyilvánosságot. Az összetartó, kiegyensúlyozott társulat létrejöttének alapfeltétele – a színvonalas szakmai munka mellett – a társulat tagjai és a színházvezetés közötti összhang, az elfogadott értékrend szerinti foglalkoztatás. Meggyőződésem, hogy a pályázatomban foglaltak megvalósulása a társulat közérzetének javulását vonja maga után. A dolgozók körében feszültséget okoznak a havi viszonylatban nagy eltérést mutató jövedelmek, aminek oka az „előadáspénzek” bevezetése. Megvizsgálom kedvezőbb megoldások lehetőségét, és nyitott vagyok egy ésszerű rendszer bevezetésére. A színház művészeinek és valamennyi munkatársának a jövőjükre vonatkozó elképzelései, továbbá az érvényben levő szerződései ismeretében haladéktalanul el kell kezdeni a szerződtetési tárgyalások előkészítését és lebonyolítását. Eredményesen színházat vezetni csak a társulattal együtt élve lehetséges, ezért pályázatom kedvező elbírálása esetén Kaposvárra költözöm.

9 A fiatalok színházra nevelése, a gyermek- és ifjúsági korosztály arányának növelése a színházlátogatók között A 2008-as Ifjúsági Gyorsjelentés1 tanulságos képet fest a fiatalok színházlátogatási szokásainak változásairól. Színházat havonta vagy gyakrabban látogatók százalékos aránya: 15–19 évesek 2004 2008 11 7

20–24 évesek 2004 2008 8 5

25–29 évesek 2004 2008 8 4

Színházat soha nem látogatók százalékos aránya: 15–19 évesek 2004 2008 35 40

20–24 évesek 2004 2008 45 47

25–29 évesek 2004 2008 47 51

„Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepe és felelőssége meghatározó. A családok kulturális terek használatára irányuló nevelő hatása – elsősorban a községekben élők és a szakmunkás, valamint az annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetében – meglehetősen csekély és esetleges. A fiatalok döntő többsége hétköznap alapvetően otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy 89%), vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik a szabadidejüket otthon töltik. Elenyésző kisebbségben vannak azok a fiatalok, akik beszédcselekvési helyszínekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben.” A pályázati kiírás elvárásai, a fenti megállapításokkal összhangban, az iskolás korosztály színházra nevelésének fontosságát hangsúlyozzák. A hagyományos út az iskolák működési rendjébe nehezen illeszkedik, a pedagógusok ellenérdekeltek, mert munkaidőn kívüli tevékenységként plusz terhet jelent számukra. A lehetőségek és a gyakorlat szerint azok az együttműködések eredményesek, amelyben egy iskola a pedagógiai programjába beépíti a színházi nevelést, ezért mindent el fogok követni, hogy minél több ilyen kapcsolatot létrehozzak. A speciális helyzethez és intézményre szabott kínálattal szándékozom az iskolákat megnyerni. Ez a korosztály leginkább a hagyományos, kőszínházi produkcióktól eltérő struktúrájú, formájú és szemléletű előadásokra nyitott. A Nyugat-Európa több országában (pl. Németország) már nagy hagyományokkal rendelkező ifjúsági előadások végre egyre nagyobb figyelmet kapnak itthon is. Tatabányán is jó eredményeket értünk el iskolaszínházi előadásainkkal: egy évad alatt 11 produkció kínálatából 6-10 iskolában 3600 néző, azaz 1250 gyerek átlag 2,7 előadást látott, ez összesen 46 előadást jelentett. A költségek fedezésére sikerült pályázati forrásokat elnyerni, ami 400-550 Ft-os jegyárakat tett lehetővé. A darabok a fiatalokat közvetlenül érintő problémákat pontosan, a maguk valójában viszik színre, kifejezetten a fiatalok környezetéhez, környezetére íródnak, azaz osztályteremre, iskolai közösségi terekre.

1

http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=20916

10 Az előadásokról – Az előadásokban a középiskolások mindennapi problémái, kérdései, gondolkodásmódja, bizonytalanságai köszönnek vissza (szorongások, drogok, buli, tanulás, barátság, testiség, agresszió kezelése, családi konfliktusok stb.). –

Megfelelnek az iskolai terek követelményeinek. Ez technikai értelemben azt jelenti, hogy könnyen szállíthatók és adott körülményekhez adaptálhatók, díszlet és világítás nélkül is teljes értékűek. Tartalmi szempontból azt, hogy lényegük a közvetlenség, az intim hangvétel és atmoszféra. Olyan együttlétek, amelyekben színész és közönség nagyon közel kerül egymáshoz, azaz a tolmácsolt gondolatok, érzések, történetek a közönség aktív részvételével artikulálódnak. Ez nemcsak fizikai közelséget jelent (a színészek gyakran a nézők között játszanak), hanem állapotban, szellemi aktivitásban is partnerek. Ehhez intim térre van szükség, amelyre tökéletesen alkalmas egy osztályterem vagy tornaterem.

–

Időtartamuk egy-két tanítási óra, tehát az órarendbe könnye(bbe)n beilleszthetők.

–

Lényeges elem, hogy előadás előtt és után is drámapedagógusok és az alkotók beszélgetnek a fiatalokkal, így a felkészítés és feldolgozás nem pedagógusokra hárított feladat. Hatékony találkozási forma ez, amely a diákok és tanáraik közös munkáját is megkönnyíti, segíti. A program célközönsége tehát nemcsak a 14-22 éves középiskolás korosztály (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, esti, levelező stb. iskolák), hanem pedagógusaik is.

–

A jegyek árát jelképes, öt-hatszáz forintos árban ajánlom meghatározni.

Három különböző projekt segítségével tervezem a fiatalokat hozzásegíteni, hogy színházat értő nézővé váljanak, hogy színházi élményhez jussanak: NKA pályázatra épülő iskolaszínházi programmal; a pedagógusok továbbképzését célzó programmal, EU pályázatokkal pl. aktuális TÁMOP pályázatok. Néhány szó arról, mit is értek a "színházat értő néző" kifejezés alatt. Gyakran tapaszalom, hogy a nézők nehezen tudják a színházi élményeiket a mindennapi életükkel összekötni, a párhuzamokat megtalálni. Nehezen fogadjuk be a sajátjainktól eltérő gondolatokat, és nem vagyunk eléggé kíváncsiak mások megközelítésére. Egy színházi előadás is, akárcsak egy hétköznapi beszélgetés, akkor válik érdekessé, amikor új meglátásokkal találkozunk. Egyszóval nyitott és prekoncepció nélküli nézőre gondolok a "színházat értő néző" kifejezés alatt, és ezt a készséget leghatékonyabban fiatal korban lehet kifejleszteni. Az együttműködést három résztvevő bevonásával tervezem: a Csiky Gergely Színház a szervezési feladatokat látja el, valamint a technikai, személyi feltételeket biztosítja, beleértve a művészeti, műszaki állományt is; a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Színészművész Szak a növendékeket biztosítja; a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős rendezői az előadások létrehozásában vesznek részt. Az együttműködési szándéknyilatkozatokat a mellékletek tartalmazzák. Egy korábbi bekezdésben már említettem, mennyire fontos a nézői nyitottság, a színházértés megtanulása. Ehhez nélkülözhetetlenek a megfelelően képzett pedagógusok, ezért terveim között szerepel a Kaposvári Egyetemmel szövetkezve egy olyan akkreditált képzés beindítása, amely során a pedagógusok elsajátíthatják a színházi élmények

11 feldolgozásának módszereit. Ezeket a módszereket az iskolák – akár a pedagógiai programjaikba építve – eredményesen használhatják oktatási és nevelési területen. Aggasztó jelenség az egyetemisták színház nem-látogatása, aminek egyik oka, hogy a campus elszigetelten, a város vérkeringési körzetén kívül helyezkedik el. A színháznak ezen a területen is nyitnia kell, ezért olyan stúdió-előadások létrehozását tervezem, amelyek a campusban és a Stúdiószínházban egyaránt játszhatóak, célközönségük pedig az egyetemi hallgatók. Ezek az előadások lesznek hivatottak a rétegszínház felnőtt közönségének igényét is kiszolgálni.

12 A működtetés optimális tervezése, megvalósítása a gazdasági viszonyok és a támogatások figyelembe vételével A négy éves megbízatás első évadát a kiírás értelmében és a biztonságos működés érdekében is változtatás nélkül kell lebonyolítani. Ennek tudatában vállalom, hogy „az előző igazgató által 2010/2011-es évadra meghatározott előadások az előző igazgató által tervezett formában kerülnek megrendezésre, a rendezők személyének és a 2010. március 31-ig leszerződtetett művészeti állományú dolgozók, (köztük: „szakmai nyugdíjasok”) valamint a felkért vendégművészek változatlanul hagyásával”. A további évadok tervezése alapvetően a rekonstrukció ütemezésétől függ, aminek jelentős anyagi és szervezési vonzatai vannak. Attól függően kell a költségekkel és bevételekkel számolni, hogy milyen helyszíneken és feltételekkel tarthatja meg az előadásait a színház. A tárolási lehetőségek módosítják pl. a szállítási költségeket, megnövelik a szükséges munkaidőt, amik a kiadások emelkedését vonják maguk után. A bizonytalansági tényezők között szerepel az is, hogy az Emtv. besorolási és finanszírozási elve következtében a központi támogatás nagysága nem határozható meg előre. Már a 2010/2011-es évadban – természetesen a kiadott műsorterv változtatása nélkül – fontosnak tartom elkezdeni a programom néhány elemének megvalósítását. A 2010. bázisév részletezéssel: Bevétel (eFt) 25 000 1 000 68 000 15 000

Jegybevétel GyISz Találkozó Bérletbevétel Biennálé

1 500 276 400 145 000 268 000

Ünnepség Fenntartói ösztönző Művészeti ösztönző Önkormányzati Közcélú 5 000 munkavállalói

24 000 Vállalkozói 6500 Pályázat 500 Kamat 835 900

Kiadás (eFt) 113 800 65 000 30 000 204 100 43 000 0 20 000 62 000

58 fős állomány alapdíja járulékokkal Előadásdíjak Vendégek díja bemutatóig 63 fő fő fizikai dolgozó 12 fő adminisztráció, közönségszervezés 8 fő közcélú Anyagköltség 248 ea. kiadása

76 000 Bemutatók létrehozása Üzemeltetés (közüzem, karbantartás 72 000 bérleti díjak stb.) 150 000 Beruházás 835 900

A színház nem költségvetési intézmény, így a pénzügyi szemlélete nem pénztári, hanem teljesítési szemléletű, ezért 2009-ben 12.000 eFt társasági adókedvezményes támogatást tudott bevételezni. 2010-ben a 90.000 eFt tervezett nettó jegybevétel után kb. 72.000 eFt reális támogatói bevételre lehet számítani, 2010 első félévben azonban már teljesítésre kerültek azok az előadások, melyek bevételei a pénztárba még 2009-ben felhalmozódtak. Ez kb. 43.000 eFt, ami december 31-ig kiegészülhet még az addig teljesülésre kerülő 27.000 eFt

13 támogatással. Itt a 2010. naptári évre 48.000 eFt tartalékot látok, aminek természetesen feltétele partner(ek) találása. A kezdetben négy iskolaszínházi előadás, a 2 óvodás próbaszínpadi, a 2 gyerek stúdióelőadás és a 2 nagyszínpadi előadás létrehozásának forrása a pályázati bevételeken túl a fenti tartalék, az előadások utánjátszását pedig − némi pozitívummal − a jegy- és bérletbevételek, valamint a hozzá rendelhető társasági adókedvezménnyel járó támogatás fedezik, tehát kockázat nélkül vállalható az előadások kitűzése az érdeklődés mértéke szerint. Amennyiben a tervezett mértékű programbővítés akár anyagi, akár humán erőforrás elégtelensége, vagy technikai okok miatt nem lenne kivitelezhető, vendégprodukciók meghívásával pótolnám a hiányt. A személyi kifizetések átlaga járulékokkal 267.000 Ft/hó/fő. A társulat átszervezése és bővítése kivitelezhető a tervezett személyi jellegű ráfordításokból, a kevesebb vendégművész foglalkoztatásából eredő megtakarításból és a felülvizsgálatra érett számítási elv miatt helyenként díjazási anomáliák ár-értek szemléletű megszüntetéséből. A 2010/2011-es évad megvalósult bérlet- és jegybevételének tanulságai alapján szükséges kialakítani a következő évad árszínvonalát. bérletek gyerek ifjúsági felnőtt összesen

2006. év 13.204 1.672 5.775 20.651

2007. év 2008. év 2009. év 13.371 10.845 0 3.825 2.151 1.401 5.604 6.626 6.272 22.800 19.622 7.673 2007. év 2008. év 2009. év

saját székhelyű előadások nézőszámai

91.000

85.000

82.500

A fenti táblázatokból nyilvánvalóvá válik, hogy 2009-ben a gyerekbérletek megszüntetése és az ifjúsági bérletek csökkentése 12-13.000 néző elmaradását eredményezte. A programomban leírt terv megvalósításával reálisan várható a 2011/2012-es évadban az elvesztett nézők visszahódítása, és – ha a hajdani 120.000-t meghaladó nézőszámot nem is tűzöm célul a színház erőn felüli terhelésének elkerülése miatt – a 2007. évi eredmény szintjének elérése. Lényeges szempont az évadtervezés folyamatában, hogy a stúdiószínpad és a próbaszínpad nagyobb arányú terhelése és az iskolaszínház bevonása tehermentesíti a nagyszínpadot, és egyben optimalizálja a kiadásokat. A színház szerkezeti változtatásaira akkor tudok konkrét javaslatokat tenni, amikor az adottságokat és a körülményeket megismertem. Annak tükrében lehet a műszaki munkatársak, az irodai dolgozók létszámát és foglalkoztatási módját stb. meghatározni, hogy milyen technikai feltételek mellett milyen feladatokat látnak el, milyen korszerűsítési lehetőségek vezethetők be, és milyen megoldások találhatók a jogszerű és gazdaságos munkáltatáshoz.

14 A Társaság gazdálkodásának hatékonyságát növelő elképzelések Szakmai érdek, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a színház előadásait, gazdasági érdek, hogy növekedjen a munkatársak és a színház saját bevétele. Több olyan társulat nélküli színházzal és játszóhellyel van személyes kapcsolatom, melyekkel reális együttműködési lehetőséget látok közös produkciók létrehozására, vendégjátékokra, több előadás játszása esetén a műszaki feladatok átadásával is. Az iskolaprogram megvalósításához szintén jelentős nagyságrendű pályázati bevételre is számítok. Emellett az eladott jegyek függvényében igénybe vehető, társasági adóból levonható támogatási összeg is többletforrást jelent. A művészeti programban megfogalmazott eredeti produkciók bemutatása jó esélyt ad arra, hogy produkciós pályázati bevételekhez jussunk. Arany, bronz és ezüst fokozatú Patrónus bérletek bevezetését tervezem. A bronz fokozatú támogató a bérletet „piaci áron” vásárolja, azaz nem veszi igénybe az állam támogatását. A Patrónus bérletekből származó többletbevételre igényelhető – társasági adóból levonható – támogatási összeg további 80% pozitívumot jelent. Lehetőség szerint a közhasznú dolgozók létszámának bővítését tervezem. A jegyszedői feladatok ellátására iskolaszövetkezettel kötött szerződés kedvező anyagi feltételeket jelent, és tapasztalatom szerint az iskolákkal való kapcsolatra is jótékony hatással van. Az üzemeltetési területek gazdaságossági és ár-érték központú szempontok szerinti értékelésében, működtetésében is van gyakorlatom, részletes tervvel azonban csak e területek áttekintése után tudok szolgálni. A felújított épületben tekintélyes nagyságrendű kiadást jelent a korszerű rendszerek karbantartása. A szerződési tárgyalások során és a pályázati kiírások részletekre kitérő megfogalmazásával (bevon-e alvállalkozót; van-e olyan részfeladat, amit a színház alkalmazottai elvégezhetnek; a tervezett munkavégzés időtartama lebontva a mérnöki és segédmunka arányára; az esetleges kockázati tényezők beszámításának a meghatározása stb.) jelentős összegű megtakarítást lehetséges elérni. A színház rekonstrukciója esetén a munkák szervezése, irányítása A színház-rekonstrukció terén szerzett gyakorlati tapasztalataimra támaszkodva érdemi szinten vagyok képes a munkák szervezésére és irányítására. 2003-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatói munkakörére kiírt pályázatra való felkészülésem során tanulmányoztam a rekonstrukció terveit. Javaslataimat az önkormányzat megfontolásra érdemesnek találta, és felhatalmazásukkal a tervezőkhöz irányítottak konzultációra, akik javaslataimmal egyetértve az Önkormányzat megrendelése esetén készek voltak a tervmódosításra. A további munkálatokban már nem vettem részt, mert a Jászai Mari Színházhoz szerződtem, ahol szintén egy rekonstrukció előkészítése és megvalósítása kezdődött. A tatabányai Jászai Mari Színház rekonstrukciója 3, 8 milliárd forintos költségvetéssel 2007 márciusában indult, az épületet 2009 februárjában adták át. Az én feladataim közé tartozott az üzemeltetői szempontok és érdekek képviselete, a kapcsolattartás az intézmény tulajdonosával, a lebonyolító céggel és a kivitelezőkkel. A színház rekonstrukciójának folyamata és eredménye az állatorvosi ló szinte minden jegyét magán hordozta – nemigen akadt olyan terület, ahol ne lettek volna problémák –, így teljes mélységében beleáshattam magam a terv-, a kiviteli, a megvalósulási, az átadás-átvételi dokumentációba, és az elkészült épület javítási munkálatainak menedzselésébe. A Kaposvári Önkormányzat a Csiky Gergely Színház rekonstrukciójának szervezési és irányítási feladataival a színházat bízta meg, tehát jól ismerheti a számtalan pozitív és negatív

15 példát, amelyek azt igazolják, hogy a mégoly körültekintő tervezéssel és szakértői támogatással előkészített rekonstrukció sem nélkülözheti az üzemeltető közreműködését. Az építkezés során számtalan olyan kérdés merül fel, amelyekre a nem időben adott vagy téves válaszok jelentős pénz- és időveszteséget okoznak. A konkrétumok híve vagyok, ezért – tervek ismerete nélkül – említek néhány példát, amelyek egy részét negatív tapasztalataim íratják velem. Energiatakarékossági szempontból elengedhetetlen a fűtési és szellőztetési rendszer üzemeltetési szempontok szerinti szakaszolhatóvá és szabályozhatóvá tétele az épületrészek és helyiségek egyenlőtlen igénybevétele miatt. Ehhez nagyon pontos „épülethasználati tervet” kell a tervezők rendelkezésére bocsátani. Érdemes megfontolni a lámpapark egy részének (pl. szuffita, derítések) LED-es reflektorokkal történő felszerelését, amelyek hosszú élettartamuk és kedvezőbb fogyasztásuk miatt hosszú távon lényegesen gazdaságosabb megoldást jelentenek, és amelyek megvásárlásához pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak. Jó megoldásnak tartanám a Dr. Hajtó János rektor nevével fémjelzett Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány energia-megtakarítási projektjének, valamint a Modern Üzleti Tudományok Főaskolája Alternatív Energiaműhely azonos tárgyú eredményeit hasznosítani, ami referencia-alkalmazás címén kedvező feltételekkel kivitelezhető. Már megkötésükkor szükséges megvizsgálni a vállalkozói szerződések tartalmi tényezőit abból a szempontból, hogy ne legyenek bennük olyan elemek, amelyek később akadályokat gördítenek a karbantartási szerződések árajánlatainak versenyeztetése elé (például egy Épület-felügyeleti Rendszer szoftvere jogvédett, de számításaim szerint hosszú távon gazdaságosabb kifizetni a jogot, mint kényszerpályát vállalni a versenyhelyzet kizárása miatt). Lehetőség szerint kerülni kell azoknak a technikáknak az alkalmazását és berendezések beépítését, amelyek Magyarországon ritkaságszámba mennek. Apróságnak tűnik, de a hiánya bosszantó pl. a vonalkód leolvasásos jegykezelés útvonalának megtervezése; a nézőtér négy pontján TV kameráknak helyek és csatlakozási pontok kiépítése; a zenekari árok elé mobil elválasztó korlát helyezése az esetleges későbbi színpadi alkalmazások lehetőségeinek bővítésére; nagy teherbírású bekötési pontok kiépítése a nézőtér körül különböző magasságokban pl. drótkötélpálya rögzítéséhez; a stúdió- és nagyszínpad egyidejű zavartalan igénybevételének megoldása. Körültekintően kell eljárni a kötelező szakhatósági felülvizsgálati szerződések megkötésénél is, mert sajnálatos tapasztalatom, hogy ezen a területen is vannak kedvezőtlen hatású összefonódások. Bár kétségtelenül nem lehet a jövőbe látni, de körültekintő szerződéskötésekkel csökkenthető annak a lehetősége, hogy valamely garanciális kötelezettséget egyszer csak nincs kin érvényesíteni. A városban a színházról készülő makett-építési program meghirdetését tervezem, amelyhez bárki és bármely csoport csatlakozhat. A rekonstrukció ütemében készülne a kb. 1:50 méretarányú, szintenként szétbontató makett. Elképzelésem szerint a feladatra vállalkozók közöttük osztjuk fel a részfeladatokat (az épület szerkezete, a nézőtér, a székek, a színpad, az emelet stb. elkészítése), rendelkezésükre bocsátjuk a makett-építéshez szükséges útmutatót és alapanyagokat. Az új színházépület átadásával egyidőben, a város lakóinak részvételével készült makettet is kiállítjuk egy olyan helyszínen, ahol sokan láthatják. A Csiky Gergely Színház rekonstrukciója során szakmai tanácsadónak Iszlai Zoltánt kérném fel, aki a Jászai Mari Színház rekonstrukciója koncepciójának és tendertervének kidolgozásában is meghatározó szerepet játszott, és az építés során szintén jelentős mértékben jutott gyakorlati tapasztalatok birtokába.

16

Utószó Felvetődik a kérdés, hogy színészként szándékozom-e a színház életében részt venni, és ha igen, milyen mértékben. A vállalás nagyságrendje nem teszi lehetővé, hogy érdemben színészi feladatokat vállaljak, de amennyiben egy rendező megtisztel egy-egy kisebb energiákat igénybevevő ajánlattal, és amennyiben ez a színház egyéb érdekeit nem sérti, örömmel állok rendelkezésre. Fontosnak tartom leszögezni, az igazgatói munkakört nem kívánom felhasználni a saját színészi ambícióim érvényesítésére. Bízom benne, hogy a Tisztelt Szakmai és Kulturális Bizottság, valamint a Tisztelt Képviselő Testület a pályázatomat kedvezően fogadja, és megbízást kapok annak megvalósítására. Budapest, 2010. július 18.

Téri Sándor

17 I. számú melléklet Téri Sándor Önéletrajz

1953. február 22-én születtem Debrecenben. Édesapám, Téri Árpád (1916-1982) színész, rendező és színházigazgató; édesanyám, Hotti Éva (1920-1965) színésznő. 1975-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színész diplomát szereztem, ahol Horvai István és Kapás Dezső osztályába jártam. 1982-ig a budapesti Nemzeti Színház tagja voltam. 1982-1985-ig a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződtem. 1981-1988 között Debrecenben, Nyíregyházán, Veszprémben, Zalaegerszegen vendégként játszottam. 1986/87-es évadban a kecskeméti Katona József Színház tagja voltam. 1987-2000 között szabadúszóként játszottam a budapesti Nemzeti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban. 1992-2000-ig időszakban hoztam létre és vezettem a Tericum Kiadót. 2000-2003 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja voltam. 2002-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán kulturális menedzser szakképesítést szereztem. 2003-tól a Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese vagyok. Két gyermekem van: Téri Gáspár 33 éves, az Artus, Goda Gábor társulatának tagja, Téri Stefánia 13 éves. Gyerekkorom óta sportolok, jelenleg a lovaglás (díjugratás), vitorlázás, tenisz, síelés a kedvenceim, mely lehetőségekkel a csekély szabadidő miatt rapszodikusan tudok élni, de indultam öttusa öregfiúk versenyeken és ejtőernyőztem is.

18 II. számú melléklet Lengyel Ferenc Szakmai önéletrajz Tizenkét éves koromtól a gimnázium befejezéséig amatőr színjátszó voltam a szombathelyi Ferrum színpadon. Az érettségi után Kaposvárra mentem a Csíky Gergely Színházba, hogy belülről tanulmányozhassam a professzionális színházat, ez, úgy gondoltam, szükséges egy leendő rendezőnek. De mégsem lettem rendező. Major Tamás, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor vezette színészosztályba kerültem.1986-ban végeztem. Az első színház, ahova hívtak, a Csiky Gergely Színház volt. Három éves tagság után Békéscsabára mentem, majd a Radnóti Színházba. 1991 óta pedig a budapesti Katona József színház tagja vagyok. Színházi embernek tartom magam: ezért minden érdekel, ami a színházban történik. Rendeztem, mesejátékot, filmforgatókönyvet írtam, táncfilmben táncosként dolgoztam, regényekből színdarabokat írtam. Jelenleg a következő előadásokban szerepelek: Egressy: Portugál- Retek Vinnai-Bodó: Ledarálnakeltűntem Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő – Havlitschek Calderón: Az élet álom – Basilio Tasnádi: Finto – Pacsik Ferenc (Örkény István Színház) Korábbi főbb szerepeim a Katonában: Shakespeare: Hamlet - Horato Shakespeare: Julius Caesar - Decius Brutus Diderot-Kundera: Jakab meg a gazdája - Saint-Quen lovag Büchner: Danton halála - Simon Hugo-Jeles: A nevető ember - Nickless Arden: Élnek, mint a disznók - Dr. Jackson Jerofejev: Walpurgis-éj - Prohorov Örkény: Kulcskeresők - Bolyongó Szlavkin: Karikajáték - Petusok Parti Nagy: Mauzóleum - Kokker Lajos Tasnádi: Közellenség - Kohlhaas Mihály Harrower: Kés a tyúkban - Gilbert Horn Botho Strauss: Kalldewey, Farce - Férfi Schnitzler: Távoli vidék - Franz Mauer Weöres: Szent György és a Sárkány - Cannidas Szigarev: Fekete tej - Misenyka Vörösmarty: Csongor és Tünde - Duzza Kleist: A bosszú - Sylvester Shakespeare: Troilus és Cressida - Hector Zelenka: Hétköznapi őrületek Rendhagyó Záróra Shakespeare: Macbeth - Macduff Bond: Kétezerhetvenhét- Jams Szophoklész: Trakhiszi nők – Hírnök Srbljanovic: Sáskák - Max

19 További fontosabb szerepeim: Goldoni: Velencei terecske - Zorzetto Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja - Don Quijote Szirmai-Bakonyi: Mágnás Miska - Miska Bíró Lajos: Hotel Imperiál - Almásy Pál Verne-Csepreghy-Ahlfors: Utazás a Föld körül nyolczvan nap alatt - Fix Kovács: Csontzene - több szerep (Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis) Mélyvíz – táncfilm (Trafó) Márai: Füveskönyv (Petőfi Irodalmi Múzeum) Fráter: A két egyetlen (Petőfi Irodalmi Múzeum) Duras: Oroszlánszáj (Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis) Egressy: Reviczky (Petőfi Irodalmi Múzeum) Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak - I. Zenész (Centrál Színház) Rendezéseim: Smoček: Dr. Burke különös délutánja (Petőfi Irodalmi Múzeum) Fráter: A két egyetlen (Petőfi Irodalmi Múzeum) Ibsen: Mennyország (Ódry Színpad) Micimackó (Budaörsi Játékszín) Egressy: Reviczky (Petőfi Irodalmi Múzeum) Balassi: Szép magyar komédia (Petőfi Irodalmi Múzeum) Sultz: Szurrogátum delikátesz (Petőfi Irodalmi Múzeum) Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Articsóka Színpad és Centrál Színház) Filmjeim: A zöld sárkány gyermekei (magyar filmdráma) Adás (magyar filmdráma) Finito (Magyar zombi) (TV film) Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (magyar krimi, TV film) Tanúvallomás Mátyás, a sosem volt királyfi (TV film sorozat) A leghidegebb éjszaka (magyar kisjátékfilm) Mauzóleum (TV film) Portugál (magyar játékfilm) Pisztácia (TV film) A fiú naplójából (TV film) Egy diáktüzér naplója (TV film) Villámfénynél (magyar tévéjáték) Kés a tyúkban (TV film) Fekete tej (TV film) Istennél a kegyelem! (TV film) A talizmán (TV film Szentek és bolondok (TV film) Díjam: Jászai Mari-díj

20 III. számú melléklet Koltai M. Gábor Szakmai életrajz Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendező szak (2000), DLA-fokozat (2007-től). 1995 óta jelennek meg írásai (Holmi, Jelenkor, Filmvilág, Octogon, Színház). Dalszövege szerepel a Duende zenekar "Lélekvándor" c. albumán. Könyvfordítások: J.R.R. Tolkien: A Gyűrű keresése; Szörnyek és ítészek (Szukits kvkiadó, 1995, 2006), rendszeresen fordít az Ulpiusház részére. Drámafordítások (Sediánszky Nórával): Goldoni: Két úr szolgája, Shakespeare: Romeo és Júlia, Szigarjev: Katicabogár; Jesurun: Philoktetes. 2005-ben megjelent Sediánszky Nórával közösen írott Tempefői c. drámája. Rendezések Füst Milán: A lázadó (Thália Színház, Budapest) Tirso de Molina: Don Juan (Zsámbéki Nyári Színház) Heinrich von Kleist: Amphitryon (Ódry Színpad) Carlo Goldoni: Két úr szolgája (Szolnoki Szigligeti Színház) Carlo Goldoni: Mirandolina (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) William Shakespeare: Romeo és Júlia (Tatabányai Jászai Mari Színház) Frank Wedekind: A tavasz ébredése (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) William Shakespeare: Othello (Tatabányai Jászai Mari Színház) Urs Widmer: Top Dogs (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Tempefői (Csokonai Vitéz Mihály nyomán) (Tatabányai Jászai Mari Színház, Merlin ) John Webster: Amalfi hercegnő (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Szophoklész: Philoktétész (Stúdió "K", Budapest) Katajev: A kör négyszögesítése (Tatabányai Jászai Mari Színház - Thália Színház, Budapest) Laclos: Veszedelmes viszonyok (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Rose-Mihalkov-Mojszejenko-Novotockij: 12 / Tizenkét dühös ember (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Hasmese (Heltai Gáspár nyomán) (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Forgách András: Tragédia /komédia/ (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Füst Milán: Boldogtalanok (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) Stanislawa Przybyszewska: A Danton-ügy (Stúdió "K", Budapest)

21 IV. számú melléklet Rusznyák Gábor Szakmai önéletrajz Születési hely, idő: 1973.03 17. Karcag Iskolák: 1987 -1991 Nicolae Balcescu Román tanítási nyelvű Gimnázium - Gyula 1991 - 1994 Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola – Általános tanítói szak 1995 - 2000 Színház- és Filmművészeti Egyetem – Színházrendező szak Színházak: 2000-2001 Vígszínház, Budapest - rendező 2001-2002 Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem – rendező-tanár 2002-2003 Kolozsvári Állami Magyar Színház - rendező 2003- 2009 Csiky Gergely Színház , Kaposvár - rendező, (2007 - 2009 vezető rendező) 2009 - Szabadúszó Egyéb: 2004 - Kaposvári Egyetetem Művészeti Főiskolai Kar – egyetemi docens Rendezések: • Enda Walsh: Diszkó disznók, Vígszínház – Háziszínpad, 1999. • Kárpáti Péter: Tótferi, Csokonai Színház Debrecen, 1999. • Moliére: Képzelt beteg, Pesti Színház 2000. • A. P. Csehov: Platonov, Csiky Gergely Színház, 2000. • A. P. Csehov. „Előadás cím nélkül” Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem • W. Shakespeare: Rómeo(k) és Júliá(k) Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem • Biljana Srbljanovic: Családtörténetek – Belgrád, Csiky Gergely Színház, 2002. • Moliére. A hecc (Gömböc úr) Marosvásárhelyi Magyar Színház, 2002 • C. Goldoni: Komédiaszínház, Kolozsvári Magyar Színház, 2002 • David Mamet: „Sale” - Floridai öröklakás eladó, Soproni Petőfi Színház, 2003. • C. Goldoni: Nyaralás, Csiky Gergely Színház, 2003. • „Bozgorok” Honvéd kamaraszínház, 2003. • Janusz Glowacki: Negyedik nővér, Radnóti Miklós Színház, 2004. • C. Goldoni: Karneválvégi éjszaka, Radnóti Miklós Színház 2005. • W. Shakespeare: Julius Caesar, Csiky Gergely Színház 2005. • Erich Kästner: Emil és a detektívek, Csiky Gergely Színház 2006. • A. P. Csehov: Három nővér, Csiky Gergely Színház, 2006. • Szíkölök, Honvéd Kamaraszínház, 2006. • Richard Peasle-Peter Weiss: Marat, Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskola, 2007 • Móricz Zsigmond: Úri muri – 1896, Csiky Gergely Színház, 2007. • F. Garcia Lorca: Vérnász, Honvéd Kamaraszínhász-Szkéné, 2008. • Molnár Ferenc: Liliom, Csiky Gergely Színház, 2009. • W. Shakespeare: Vihar, Újvidéki Magyar Színház, 2009 • Sophokles - Jon Fosse: Oidipus király, Csiky Gergely Színház, 2009. • Molnár Ferenc: Liliom, avagy a 1909/16423-as ügy, M-Stúdió – Sepsiszentgyörgy, 2010. • W. Shakespeare: Szentivánéji álom, Katona József Színház – Kecskemét, 2010.

22 Színházi zenék: • „Kicsi” Rend.: Schilling Árpád, Merlin Színház • Alulról az ibolyát! - Rend.. Schilling Árpád, Katona József Színház - Kamra 1998. • B. Brecht: Baal - Rend: Schilling Árpád, Katona József Színház – Kamra 1999. • A bolond Gimpel - Rend. Forgács Péter, SzFE • „W” - Munkáscirkusz - Rend.: Schilling Árpád, 2001. • Vízkereszt, vagy amit... Rend.: Novák Eszter, Móricz Zsigmond Színház, 2003. Színészként: • Toronykút (Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten c. drámája alapján) • B. Brecht: Baal – Johannes, Katona József Színház • Kovács Márton – Mohácsi István – Mohácsi János: Csak egy szög - Doktor Mengele Írások (színdarabok): •Rovások1. „Bozgorok” (Shakespeare: Ahogy tetszik című drámájának felhasználásával) • Rovások 2. „Szíkölök” Díjak, elismerések: • Legjobb előadás díja (48th.Sterijino Pozorje Festival - Novi Sad) Családtörténetek – Belgrád, 2003. • Legjobb rendezés díja (48th.Sterijino Pozorje Festival - Novi Sad) Családtörténetek – Belgrád, 2003. • Legjobb rendezés díja (Szegedi Alternatív Színházi Szemle) – Bozgorok, 2004. • Legjobb Fu ̈ ggetlen Színházi Előadás díja (Színházi Kritikusok Céhe) – Bozgorok, 2004

23 V. számú melléklet Göttinger Pál Szakmai életrajz 1983-ban született Budapesten. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakán, Székely Gábor osztályában. Szakmai gyakorlatát Poznanban és Londonban töltötte. Diplomarendezését (Hamvai Kornél: Pokol) a Merlin Színházban mutatták be. Az elmúlt három évadban szabadúszó rendezőként dolgozott budapesti (Bárka, Merlin, MU, Sirály, Pinceszínház), vidéki (Debrecen, Nyíregyháza) és határontúli (Székelyudvarhely, Marosvásárhely) színházaknál, alternatív társulatoknál (Nézőpont Színház, KoMa Társulat, Szputnyik Hajózási Társaság, K. V. Társulat), alkalmi formációkkal, valamint zenés produkciókban amatőr és félprofi kórusokkal (Soharóza, Halastó). Diploma utáni első munkája (Dennis Kelly: Love and Money) szerepelt a 2008-as POSZT versenyprogramjában, ugyanitt 2010-ben részt vett a szakmai zsűri munkájában. Martin Crimp írásából (Attempts on her Life) készített a.N.N.a című előadása a legjobb rendezés díját kapta az 2008-as Alternatív Színházi Szemlén. A 2010/2011-es évadtól a Bárka Színház tagja. A diplomaszerzése óta eltelt három évadban nagyrészt kortárs (többségében angol nyelven író) szerzők drámáit állította színpadra. Munkatársaival először mutatta be Magyarországon Dennis Kelly, Conor McPherson, Martin Crimp, Duncan Macmillan műveit. Három magyar ősbemutatót is készített már, Erdős Virág, Szabó Borbála/Varró Dániel és Esterházy Péter egy-egy új írásából, a jövő évadban Szabó Borbála/Dinyés Dániel és Háy János új bemutatóit rendezi. A prózai színházi előadások és a Magyar Rádiónak készített hangjátékok mellett rendezett barokk és kortárs operát, kórusimprovizációs előadásokat és egy operettet is. Munkáim: • • • • • • • • • •

John Arden: Élnek, mint a disznók (Szputnyik Hajózási Társaság, MU Színház, Budapest - 2010.) Varró Dániel - Szabó Borbála: Líra és Epika (hangjáték - Magyar Rádió, Budapest 2010.) Esterházy Péter: Harminchárom változat Haydn-koponyára (Bárka Színház, Budapest - 2009.) Greg McArthur: snowman (KDF felolvasószínházi sorozat, Merlin Színház, Budapest - 2009.) Juhász Kristóf - Halas Dóra - Göttinger Pál - Soharóza Kórus: Mindenütt jó (Placcc Fesztivál, Szemlő-hegyi-barlang, Budapest, 2009.) Caryl Churchill: Hetedik mennyország (K.V. Társulat, MU Színház, Budapest - 2009.) Soharóza Ördögkatlan Projekt (Soharóza Kórus, Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány - 2009.) Hárs Anna: Nefelé (Rádiószínház, Magyar Rádió - 2009.) Duncan Macmillan: Kicsi szívem kávéba pottyant (Rádiószínház, Magyar Rádió, Budapest - 2009.) Sztojanov Georgi: Éhség (kamaraopera - Soharóza Kórus, Zenekadémia, Budapest 2009.)

24 • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • •

Varró Dániel - Nényei Borbála: Líra és Epika (KoMa Társulat - Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza - 2009.) Nézőpont workshop (Nézőpont Színház - Marosvásárhely - 2009.) Conor McPherson: Tengeren (Bárka Színház, Budapest - 2008.) Kuratórium (TÁP Színház a Tűzraktérben, Budapest - 2008.) A vágánybenéző - workshop (Szputnyik Hajózási Társaság, MU Színház, Budapest 2008.) Matthew Locke - Christopher Gibbons: Cupido és a Halál (barokk opera - Halastó Kórus, Törökfürdő, Budapest - 2008. - Bárka Színház, 2009.) Szirmai-Bakonyi: Mágnás Miska (Csokonai Színház, Debrecen 2008.) Martin Crimp: a.N.N.a (Attempts on her Life) (Merlin Színház, Budapest - 2008.) Béres Attila: Aranytrombita (Magyar Drámaíró Verseny, Budapesti Kamaraszínház, Tivoli 2008.) Jeroen van den Berg: Családi ünnep (Merlin Színház - LOW Kultfeszt felolvasószínházi sorozat 2008.) Erdős Virág: Madame Poe (Sirály, Budapest 2008.) Dennis Kelly: Love & Money (Nézőpont Színház, Székelyudvarhely - 2007.) Hamvai Kornél: Pokol (Merlin Színház, Budapest - 2007.) Duncan Macmillan: Anyám éhesnek tűnik (Pinceszínház, Budapest - 2007.) Hősleves (az SZFE harmadéves dramaturghallgatóinak összeállítása saját írásaikból SZFE, Budapest - 2007.) Szakmai gyakorlat Poznanban és Londonban. Rendezőasszisztensi munkák a gyakorlat ideje alatt: Spiró György: Kvartett (Teatr Polski w Poznaniu - Poznan, Lengyelország - Rendezte: Monika Dobrowlańska) és Jonathan Dove - Alasdair Middleton: The Enchanted Pig (The Young Vic Theatre - London, Egyesült Királyság - Rendezte: John Fulljames - 2006.) Hírszerzők (improvizációk aznapi hírekre - Balatonföldvári Szabadtéri Színpad 2006.) UNESCO International Workshop for Drama Schools (Sinaia, Románia - 2006.) Thomas Mann: Mario és a varázsló (SZFE Ódry Színpad, Budapest - 2006.) Brecht: Baal (kurzus a Conservatoire hallgatóinak - CNSAD, Párizs - 2006.) Rendezőasszisztens-gyakorlat: Hamvai Kornél: Castel Felice (Radnóti Színház, Budapest - Rendezte: Valló Péter - 2005.) Brecht: Baal (Baal-kurzus Halász Péterrel - SZFE, Budapest, 2005.) Csehov: Ványa bácsi - III. felvonás (Csehov-kurzus, SZFE, Budapest, 2005.) Szép Ernő: Gusztinak megjött az esze (Szép Ernő-kurzus, SZFE, Budapest, 2005.) Goldoni: A hazug (színészvezetés-kurzus Halász Péterrel, SZFE, Budapest, 2004.) Göncz Árpád: Hatalom (novella - SZFE, Budapest, 2004.) A megbabonázott puding (mesejáték - SZFE, Budapest, 2004.) Egotrip (élménynovella - SZFE, Budapest, 2003.)

http://www.gottingerpal.com

25 VI. számú melléklet Kovács Dániel Szakmai önéletrajz Név: Telefon: E-mail: Cím:

Kovács Dániel + 36 70 220 9568 [email protected] 142, Szabadság út, 2040, Budaörs, Magyarország

1978 augusztus 23-án születtem Budapesten. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségiztem 1996-ban, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar és francia szakon folytattam tanulmányaimat, 2003-ig. 2001-ben fél évet Párizsban töltöttem. Ekkoriban a képzőművészet érdekelt. 2002-ben létrehoztam és két évig vezettem a Mélyzíz Színház nevű egyetemi színkört. Négy bemutatót tartottunk, és részt vettünk két nemzetközi workshopon Olaszországban. 2003 óta az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) hallgatója vagyok, két évet a színháztudomány (dramaturg) szakra jártam, s most a negyedévet végeztem a színházrendező szakon, jövőre fogok diplomázni. Az egyetem mellett számos színházi workshopon, projektben vettem részt az évek során, Magyarországon és külföldön egyaránt . Az elmúlt tíz évben megélhetésként maszkokat, bábokat, speciális kellékeket készítettem színházi és filmes produkciók számára. Másfél éve színházrendezői munkákat is kapok. Rendezéseimben a díszletet mindig én tervezem, gyakran én dolgozom át vagy írom a szöveget is. Egy éve Bodó Viktor társulata, a Szputnyik Hajózási Tárasasággal is együttműködöm. Nemrég mutatták be első „kőszínházi” rendezésemet, Az élet álmot, a Katona József Színházban stúdiószínpadán, a Kamrában. Színházrendezői gyakorlat: ’Mélyvíz’-produkciók (2002-2004): S. Mrozek: Szerenád F.G. Lorca: Don Cristóbal J.P. Sartre: Zárt tárgyalás Az ártatlan leány (műhelymunka Brecht és Kleist darabok alapján) SzFE-produkciók (2007-2010): Kovács Dániel: A Szatyor-dosszié Ulickaja-Kovács D: Életművésznők (adaptáció) Büchner:Wojzeck, Moliere: Dom Juan (jelenetkollázs) S. O’Casey: A kezdet vége (ezt a vizsgát a Szputnyik H.T. keretei közt tovább játszottuk) L.Holberg: Erasmus Montanus (asszisztencia Zsámbéki Gábor mellett) A.P.Csehov: Platonov IV. felvonás. Egyéb rendezések (2008-2010): M.Bandello: A pajzán griffmadár, Pécs, Zsolnay Gyár, egy reneszánsz novella adaptációja Közért – Akku, 1968-ra emlékező performance Kurátorok – Táp Színház performance Goldoni: Terecske – Zsámbéki Színházi Rakétabázis, Szputnyik-produkció P. Calderón de la Barca: Az élet álom – Katona József Színház-Kamra,

26 VII. számú melléklet Tengely Gábor Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Születés helye: Ózd Születés ideje: 1979. 05. 20. Értesítési cím: Vaskakas Bábszínház, 9023. Győr, Aradi vértanúk útja 23. Telefonszám: +36702496896 E-mail: [email protected] Tanulmányok: 1985 – 1993. Általános Iskola; Borsodnádasd 1993 - 1997. Katona József Gimnázium; Budapest - érettségi 1993 – 1995. Cilinder Színpad és Művészeti Iskola; Budapest 1997 – 2000. Kolibri Színház stúdiója; Budapest – bábszínész és színész II. minősítés 2000 – 2004. Színház- és Filmművészeti Egyetem; Budapest (színész szak, bábszínész tagozat) - diploma Munkahelyek: 2004 – 2006. Griff Bábszínház; Zalaegerszeg (mint színész) 2006.- 2008. szabadúszó (mint színész és rendező): Budapest Bábszínház; Budapest Mesebolt Bábszínház; Szombathely Vaskakas Bábszínház; Győr Ciróka Bábszínház; Kecskemét Merlin Színház; Budapest 2008. – Vaskakas Bábszínház; Győr (mint színész, 2010-től mint főrendező) Nyelvtudás: Angol

27 Rendezések: Én, Antigone (szövegkollázs) – Griff Bábszínház, 2005.; későbbi felújítás: AntiCo., 2006. (Sajtó: Magyar Hírlap; www.index.hu; Criticai Lapok, Zalai Hírlap; Pannon Tükör. Fesztivál: Békéscsaba, 2005.; Budapest, 2005., 2006. (kétszer); Kecskemét, 2006.; Eger, 2006.; Veszprém, 2006. ; Nyírbátor, 2006.; Pécs, 2007.) Szász Ilona: Szerencsének szerencséje /művészeti konzulensként, r.: Horváthné Nagy Katalin/ – Mesebolt Bábszínház, 2006. Mosonyi Alíz: Volt egyszer egy Mari nevű szekrény... /társrendező-társíróként/ – Griff Bábszínház, későbbi felújítás: Bábrándozók 2006. és Tintaló Társulás 2008. (Sajtó: Népszava; Criticai Lapok. Fesztivál: Kecskemét, 2009.) post mortem K.D. (tárgyszimfónia) – Mesebolt Bábszínház, 2007. (Sajtó: Vas Népe; Nyugat.hu. Fesztivál: Eger, 2007.; Pécs, 2007.) Tasnádi István: Farkas és Piroska – Ciróka Bábszínház, 2007. (Sajtó: Petőfi Népe; Magyar Hírlap; Népszava; www.kultura.hu. Fesztivál: Kecskemét, 2009.) Kádár Kata Revü (összeállítás népballadákból) – Vaskakas Bábszínház, 2007. (Sajtó: Kisalföld; Győri Hét; Népszabadság; Népszava; Győri Est; www.ellenfeny.hu. Fesztivál: Pécs, 2008., 2010. (kétszer)) Oscar Wilde – Gerevich András: Csillagfiú – Budapest Bábszínház, 2008. (Sajtó: Népszabadság; Magyar Hírlap; www.revizor-online.hu) Gimesi Dóra: Amália (Boldizsár Ildikó meséi nyomán) – Mesebolt Bábszínház, 2009. (Sajtó: Vas Népe; www.revizor-online.hu; Pesti Műsor; www.prae.hu; www.litera.hu; Fidelio Est; www.kultura.hu; Szép szó; www.ellenfeny.hu; www.gyerekszinhaz.hu; Art Limes. Fesztivál: Budapest, 2009.; Békéscsaba, 2009.) Tasnádi István: Kupidó /bábkonzultánsként, r.:Tasnádi István/ – Iparművészeti Múzeum, 2009. Gimesi Dóra: Repülési lecke kezdőknek – ESZME, 2009. (Sajtó: Kisalföld; www.ellenfeny.hu. Fesztivál: Kecskemét, 2010.; Kaposvár 2010.; Cakovec – Horvátország 2010.) Jeli Viktória - Tasnádi István: Rozi az égen – Budapest Bábszínház, 2010. (Sajtó: www.kultura.hu; www.fidelio.hu; Népszabadság; Népszava; www.gyerekszinhaz.hu) Kicsi nyuszi hopp hopp (szövegkollázs) /bábkonzultánsként, r.: Pelsőczy Réka/ - Kino, 2010. (Sajtó: www.szinhazajanlo.hu; www.kultura.hu; www.szinhaz.net. Fesztivál: Pécs, 2010.; Nyíregyháza 2010.) Federico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (látványtervezőként is – díszlet, jelmez) – Vaskakas Bábszínház, 2010. Díjak: A XIV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbáb Fesztiválon, 2007-ben két rendezésem vett részt (Én, Antigone és post mortem K.D.), amikkel a Magyar Bábművész Szövetség különdíját nyertem el, "legjobb pályakezdő rendező"-ként. Az V. Gyerekszínházi Szemlén 2009-ben az Amália c. előadásom „a műfaj kiemelkedő alkotása” oklevél mellett elnyerte a Fővárosi Önkormányzat díját, és az év legjobb gyerekelőadásának járó Üveghegy-díjat. A Repülési lecke kezdőknek c. előadás 2010-ben az V. Gyerekszínházi Biennálén a legjobb színésznő díját (Ujvári Janka és Badacsonyi Angéla), a Magyarországi Bábszínházak X. Találkozóján a fesztivál fődíját nyerte el.

28 VIII. számú melléklet Tóth Tamás Szakmai önéletrajz Forgatókönyvíró, rendező, képzőművész (1966 szeptember 15., Budapest) Tel./fax: GSM:

+36 1 326 27 82 +36 20 921 76 24

1977

Tíz éves korában egyik alapító tagja az első Európai Gyermek Animációs Filmstúdiónak Budapesten

1983

Édesapja diplomáciai kiküldetése révén Moszkvába kerül.

1985

Felvételt nyer a Moszkvai Össz-szövetségi Filmfőiskolára (VGIK).

1990

A moszkvai Össz-szövetségi Filmfőiskolán (VGIK) filmrendezői diplomát szerez.

1993

Rendezőként az orosz-magyar koprodukcióban készült „Vasisten gyermekei”vel debütál.

1993-2009

Számos reklámfilmet rendez Moszkvában és Budapesten. Képzőművészként grafikai sorozatokat, olajfestményeket, könyvillusztrációkat készít. Televíziós munkákat, játékfilmeket ír és rendez. Szakalkalmazottként a filmgyártás különböző területein dolgozik.

FILMOGRÁFIA Forgatókönyvíró, Rendező Nagyjátékfilmek 2006

Farkas / Wolf nagyjátékfilm, 70 perc, rendező, forgatókönyvíró

2003

Rinaldo / Rinaldo nagyjátékfilm, 85 perc, rendező, forgatókönyvíró

2001

Anarchisták / Anarchists nagyjátékfilm, 80 perc, rendező, forgatókönyvíró

1998

Natasa / Natasha magyar-orosz nagyjátékfilm, 90 perc, rendező, forgatókönyvíró

1993

Vasisten gyermekei / Children of Iron God orosz-magyar nagyjátékfilm, 80 perc, rendező

29 Rövidfilmek 2009

Yantra / Yantra Táncfilm, 17 perc, rendező

2004

Kornél / Kornel kisjátékfilm, 30 perc, rendező

1999

A kés / The Knife televíziós kisjátékfilm, 30 perc, rendező, forgatókönyvíró

1990

Őrült és angyal / Madman and Angel kisjátékfilm, 50 perc, rendező, forgatókönyvíró

1987

Rio / Rio kisjátékfilm, 30 perc, rendező Dokumentumfilmek

1995

A KGB alkonya / The Fall of the KGB TV dokumentumfilm sorozat, 3x45 perc, rendező

1995

Birodalmi helytartók / Governors of Empire TV dokumentumfilm sorozat, 2x35 perc, rendező

2007

A Bharatanatyamról / About Bharatanatyam TV dokumentumfilm, 30 perc, rendező SZÍNHÁZI MUNKÁK

Rendező:

1996 Temetés / Funeral (író: Nádas Péter) Merlin Színház, Budapest Díszlettervező

1998 Jéghegyek lovagja / The Knight of Icebergs (író-rendező: Bereményi Géza) Szigligeti Színház, Szolnok

Videoinstalláció

2002 Pinokkió,/ Pinoccio (rendező: Simon Balázs) Vígszínház, Budapest

Videoinstalláció

2004 Showkirálynő / Show Queen (rendező: Kővári Katalin) Kolibri Színház, Budapest KÉPZŐMŰVÉSZETI MUNKÁK

Könyvillusztrációk: Sztrugackij: Bíbor sziget, 1988, Budapest, Móra Könyvkiadó Bulgakov: Kutyaszív, 1987, Budapest, Móra Könyvkiadó Könyvborítók :

Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 1989, Budapest, Európa Könyvkiadó Taraszov-Rogyionov: Csokoládé, 1991, Budapest, Európa Könyvkiadó A. Nyikolszkaja: Add tovább! 1990, Budapest, Európa Könyvkiadó

30

DÍJAK ÉS FESZTIVÁLSZEREPLÉSEK:

1990

1993 1994 1994 1994

1996

Őrült és angyal / Madman and Angel Kijev, legjobb főiskolás film, magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek Vasisten gyermekei / Children of Iron God Szocsi, orosz filmkritikusok díja és az Orosz Filmklub Szövetség különdíja Budapest, 25. Magyar Filmszemle, a játékfilmes zsűri megosztott fődíja, Moszkva, nominációk - NIKA legjobb film, legjobb rendezés Troia, portugál filmkritikusok díja, magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek, oklevelek A KGB alkonya / The Fall of the KGB Budapest, 27. Magyar Filmszemle, a rövidjátékfilmes és dokumentumfilmes zsűri rendezői díja, Duna TV nívódíj

1996 1998

Natasa / Natasha Forgatókönyve elnyerte a Nemzetközi Forgatókönyvírói Alap támogatását Alexandria - elismerő oklevél, magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek

2001

Anarchisták / Anarchists magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek

2001 2003

Rinaldo / Rinaldo Forgatókönyve elnyerte a Sundance Institute Forgatókönyvírói Műhelyének támogatását, magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek

2004

Kornél / Kornel Hanti-Manszijszk - Oroszország - Zsűri különdíja

Farkas / Wolf 2008 Európai Független Film Fesztivál-2008 - Legjobb rendező, 2009 Cambofest 2009 (Kambodzsa) - Legjobb film magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek 2009

Yantra / Yantra magyar és nemzetközi fesztiválrészvételek

Nyelvtudás: Orosz, angol

31 IX. számú melléklet MIKLAUZIC BENCE

szakmai önéletrajz 2009

A zöld sárkány gyermeki című nagyjátékfilm forgatása (jelenleg post production fázisban)

2009

DLA fokozat megszerzése a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

2004-től

Tévéfilmek készítése (Állhatatosság, Hősöm tere, A harmadik fiú, Barbárok)

2003-tól

Reklámfilmek készítése (pl. Nissan, Raiffeisen Bank, T-com, Soproni, Allianz Bank)

2002-től

Televíziós munkák: MTV (Magyar elsôk – ismeretterjesztô sorozat), RTL Klub (Szeress most – tv sorozat) Duna TV (portréfilmek, ismeretterjesztô filmek)

2002

Rendezô munkatársa Gothár Péter Magyar Szépség című filmjében. A Madzag Filmegylet alapítása.

2001-2002

Ébrenjárók című diploma-nagyjátékfilm elkészítése.

2000-tôl

Tanársegédi funkció betöltése a Színház- és Filmművészeti Egyetem Simó Sándor, majd Grunwalsky Ferenc rendezô szakos osztályában

2000

Tanulmányok befejezése a rendezô szakon.

2000

Elsôasszisztensi tevékenység Gothár Péter „A leghidegebb éjszaka” és Paszport című filmjeiben.

1999

Másodasszisztensi tevékenység Lukáts Andor: Portugál című filmjében.

1995

Tanulmányok megkezdése a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televízió rendezô szakán, Simó Sándor osztályában.

1995

Egyetemi diploma megszerzése magyar szakon, történelem szakon abszolutórium.

1990-1995

Tanulmányok az ELTE BTK magyar-történelem szakán.

1989

Érettségi a budapesti Táncsics Mihály Gimnáziumban.

32

Filmográfia: A zöld sárkány gyermekei (nagyjátékfilm, 2010, in production) Barbárok (tv-film, 2009) A harmadik fiú (tv-film, 2006) Hôsöm tere (tv-film, 2006) Állhatatosság (tv-film, 2004) Ébrenjárók (nagyjátékfilm, 2002) Dobszerda (kisjátékfilm, 1999) A cenzor (A Valaki kopog című tv-sorozat második epizódja, 1998) Nórácska (kisjátékfilm, 1997) Mese az elveszett bárókról (dokumentumfilm, 1996)

Fesztiválok és díjak: A cenzor: Biarritz, 2000 Dobszerda: München, Bologna, Mexico 1999 Poitiers, Helsinki, Tel-Aviv, Moszkva 2000 Ébrenjárók: 33. Magyar Filmszemle: - legjobb férfialakítás díja Gazsó Györgynek - legjobb elsôfilmes forgatókókönyv díja - internetes szavazás közönségdíja Magyar filmkritikusok díja a legjobb elsô filmnek (2003) 3. Wiesbadeni Filmfesztivál: - nemzetközi kritikusok FIPRESCI díja (2003) 37. Houstoni Worldfest Filmfesztivál - Ezüst Remi Díj 37. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál - Variety Critics’ Choice

33 X. számú melléklet Szőcs Artúr szakmai étetrajz Született: 1980. július 17-én 2005 – Színház- és Filmművészeti Egyetem, operett-musical szak Előadásarchívum Cím

Színház

A kertész kutyája

Vígszínház

2006. színész Teodoro, Diana titkára

A padlás

Vígszínház

1988. színész

A varázsfuvola

Vígszínház

2009.

Rendező munkatársa

Az emberke tragédiája

Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem)

2009.

Rendező

De jajj! - Cigánykabaré

Spinoza Színház

2008. színész

Hamupipőke

Vígszínház

2003 színész

1. galamb

Hegedűs a háztetőn

Vígszínház

2010 színész

Percsik, diák

Lulu

Pesti Színház

2008. színész

Eduard Schwarz

Minden jó, ha vége jó

Vígszínház

2007.. színész

Bertram

Négy lába van a lónak, mégis megbotlik

Pesti Színház

2005. színész

Glumov

Oscar

Pécsi Szabadtéri Játékok

Pokoli disznótor

Nemzeti Színház

Rakott szesz

Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem)

Sok hűhó semmiért

Vígszínház

1999. színész

Claudio, ifjú firenzei gróf

Tévedések vígjátéka

Vígszínház

2004.. színész

Kereskedő I. / Dr. Karmos

Utazás az éjszakába

Budapesti Kamaraszínház

2009. színész

Edmund Tyrone

2006 – Vidor Fesztivál: Pulcinella-díj

Premier

2010. 2009. színész 2010.

szerep/stáb

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus

Rendező munkatársa I. Vándorló Rendező

34 Az alábbi színdarabok szerzője: Szindarab

Színház

Premier

Rakott szesz Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem) Filmek Brookyin

2009

Overnight

2007.

2010..

szerző