A Jurisics Miklós Gimnázium Diákönkormányzatának lapja
1. szám 2014. 04.
Kedves Olvasó! Köszönjük, hogy figyelmeddel megtisztelsz minket, és utánanéztél a Visszhang első számának. Bizonyára kíváncsi vagy, hogy jött létre lapunk, elsősorban miről szeretnénk írni és kiknek szólnak rovataink, cikkeink. Nem is váratunk tovább! Az újság szerkesztőségét a Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium tanulói alkotják, segítőtanárunk pedig Trifusz Péter. Cikkeinket és rovatainkat igyekszünk a Ti igényeitekhez igazítani, s elsősorban olyan témákról írni, amelyek benneteket érintenek. Továbbá szeretnénk azoknak a fiataloknak lehetőséget adni, akik saját cikkeiket, verseiket szívesen publikálnák. Az újság szándékunk szerint egy szabad hangvételű lap lenne, melyben a komolyabb témák mellett megjelenik a humor és különböző művészeti ágak egyaránt. Egy DÖK-ös megbeszélésen vetődött fel a gondolat, hogy lehetne megújítani a diákéletet. Ekkor jött szóba a Gubanc - ez a gimnázium előző lapja volt, mely városi és iskolai szinten is remekül működött. Ekkor fogalmazódott meg bennünk először az ötlet: „Milyen remek lenne ezen a vonalon elindulva, ám mégis máshogyan, valami maradandót alkotni, egy jó csapattal öregbíteni iskolánk hírnevét, s felpezsdíteni a gimnázium közösségi életét…” Reméljük, számíthatunk érdeklődésedre és támogatásodra! Jó szórakozást!
A szerkesztőség tagjai Felelős szerkesztő: HEGYI BOGLÁRKA Rovatvezetők: Kővári Edit – Humor & Art rovat Lasancz Eszter – Szépirodalmi rovat Zsédenyi Loretta – Kreatív sarok Mércz Patrik – Interjúk és ripor- -tok Hegyi Boglárka – Aktuális rovat Tördelés, szerkesztés: Busa Máté Fotók: Vadász Péter, Dalos Flóra Korrektor: Balogh Rebeka Támogatóink: Iker Autósiskola Jurisich-vár Művelődési Közópont és Várszínház Kikötő Ifjúsági Klub Az újságot kiadja: Jurisich Miklós Gimnázium diákönkormányzata
| 2 |
Projekt-találkozó Afrodité szigetén Október utolsó hetén hat diák és három tanár vett részt egy ciprusi projekttalálkozón, amely a Comenius program keretében valósult meg a Mátrai házaspár szervezésének köszönhetően. A résztvevők Kőszegről, Csehországból, Ausztriából és Spanyolországból érkeztek a szigetre, ahol a helyiek vendégszeretete fogadta őket. Akárcsak az első két találkozó, ez is rendkívül jól sikerült. A szállásunk egy Pafoshoz közeli, festői szépségű faluban, Kathikasban volt, ahonnan bérelt autóval utaztunk minden nap Pafosba. Már ez önmagában nagy élménynek számított, mivel Cipruson - volt brit gyarmatként - a bal oldali vezetési elv érvényesül. A projekt témája a társadalmi elszigeteltség volt, melyet az előzőekhez hasonlóan itt is Power Point-os előadások keretében dolgoztunk fel. Ismerkedtünk az öt résztvevő ország helyzetével és problémáival e témakörben. Egy városnéző program keretében a helyi látványosságokat is megcsodálhattuk, majd a fővárosba, Nicosiába kirándultunk. Itt a
börtönmúzeumot, a történelmi múzeumot és a várost kettészelő határt tekinthettük meg. Utóbbi elég furcsa volt számunkra. A sétálóutcán az ember könnyen betérhet a két ország közötti senki földjére, de vissza már csak útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal jöhet. Szerencsére az időjárás is nekünk kedvezett a héten. Többször fürödtünk a tengerben, ami néhányunk életében az első alkalom volt. Estéink az aznap készült képek nézegetésével és rengeteg nevetéssel teltek. Nagy Marietta tanárnő szavaival élve: „Ha a nevetés tényleg fiatalít, mi újszülöttként megyünk haza.” A találkozó után kis csapatunk később indult csak haza, így lehetőségünk volt részt venni egy hajókiránduláson. Sajnos a hazaút napja gyorsan eljött… Végül fáradtan, mégis élményekkel gazdagon hagytuk ott Ciprus szigetét. Mindannyian reméljük, hogy egyszer még visszatérhetünk erre a csodás helyre. (Ezt a tengerparton talált lyukas kövek begyűjtésével be is biztosítottuk! ) Marton Levente
| 3 |
Így aranyoztuk be az ünnepet… Iskolánkban már a rendszerváltás előtt is működött állandó diákszínpad, melynek tagjai a különböző iskolai rendezvények és ünnepek fényét emelik előadásaikkal. Az idei tanévben december 17-én került megrendezésre a hagyományos karácsonyi hangverseny. Az elmúlt évekkel ellentétben idén
nem kifejezetten hangverseny volt, hanem Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét adtuk elő zenei betétekkel. Ez az előadás mind megvalósításban mind pedig felkészülésben sem nevezhető könnyűnek. Maga a mű is, amely sajnos általános iskola alsó tagozatában kötelező olvasmány, óriási mondanivalót tár a néző elé. A korábbi emlékeimre hagyatkozva szóltam le én is még az ötleteléskor a darabot, ám a könyv újraolvasását követően semmi kétségem sem volt afelől, hogy tökéletesen illik a karácsony mondanivalójához. Október 23. után szépen lassan kezd-
tünk neki a próbáknak, szereposztásokkal, újraosztásokkal, ötletekkel, díszlettervekkel és persze a szokásos mondattal: „Hova sietünk? Van még másfél hónapunk!!” A próbák során fokozatosan kezdtük megérteni a Kis herceg különös kis életét, nekünk is úgy kellett vele kapcsolatot teremtenünk, mint a repülősnek. Próbáról próbára mindenki megértette a mű lényegét és így voltunk képesek továbbítani azt az üzenetet, amit a karácsony és a Kis herceg üzen mindenkinek. Eddig ritkán használt fénytechnikával, egyszerű jelmezekkel és egy gyorsan készített díszlettel találkozhattak azok, akik kíváncsiak voltak az előadásra. Edit néninek köszönhetően pedig minden második jelenet között egy-egy zenei mű csendült fel diáktársaink előadásában. Mi magunk is úgy éreztük, hogy rendkívülit alkottunk a színpadon, de mindezt nem tudtuk addig, amíg a lámpák ki nem gyúltak és az ötórai előadás után meg nem láttuk a könnyes szemeket. Meglepődtünk, és a sikerre való tekintettel A kis herceg tovább él. Februárban további előadásokat szeretnénk tartani általános iskolások részére, hogy ők is részesei legyenek ennek a történetnek és megértsék azt, hogy felelősek
| 4 |
azért, amit megszelídítenek. Most térjünk át a jövőre, a jövőbeli tervekre! Carlo Goldoni az olaszok nagy komédiása már többször is „járt” városunkban. A várszínházi előadások között az elmúlt években mindig szerepelt egy Goldoni. A hazug című komédiája egy 3 felvonásos előadás, amit még az idei tanévben szeretnénk színpadra vinni. Ehhez viszont segítségre van szükségünk. Várunk minden olyan lelkes diákot, aki szeret szerepelni, verset mondani, színészkedni, és jövőbeli tervei között akár még egy színészi karrier is szerepel. Gyere el közénk! További információért keress meg a folyosón engem (Cserkuti Ádám), írj Facebookon, vagy csak látogass el egy próbánkra, amit minden szerdán negyed 4-kor tartunk a díszteremben.. Cserkuti Ádám
Út az Oscarig avagy így a Metál és spicc cipő
készült
Bizonyára sokatok hallott a rajzszakkör, a fotókör és a média fakultáció közös munkájából született rövid meséről, a Metál és Spicc cipőről… Felmerült bennetek a kérdés hogyan is készült? Miért mozognak a bábuk és miként beszélnek? Hogyan is kelt életre pár ügyes kéz egy doboz gyurmát?
Lássuk hogyan is készült a JMG karácsonyi meséje! A munkálatok 2012-ben kezdődtek mikor mi, a rajzszakkör tagjai fejünkbe vettük, hogy a filmkészítésben is kipróbálhatnánk magunkat. Rajzainkat már mindenki láthatta a nyár közeledtével megrendezett kiállításokon, de nekünk ez nem volt elég! Már nem emlékszem, ki hozta fel az ötletet egy animációs film elkészítéséről, de rögtön ráharaptunk. Lelkesen vágtunk bele a feladatba, melynek első komoly állomása a történet kitalálása volt. Mackócsaládtól indulva a karácsonyi katasztrófákon keresztül eljutottunk egy fiatal balerina és egy öreg rocker történetéhez. Nem sokkal ezután a forgatókönyv is elkészült, volt egy babaházunk, két doboz gyurmánk és pár karaktertervünk. A néhány vonalból kellett figurákat felépítenünk, ami több nehézséget is okozott. Az apró részletekhez biztos kezekre és teljes koncentrációra volt szükségünk. Végül mindenki elégedett volt a szereplőink külsejével, így neki is állhattunk a forgatásnak. Minden egyes mozdulatot egyesével kellett lefotóznunk, hogy a végére egy folyamat állhasson össze. Azt hiszem, ez volt az a pillanat ahol lelkesedésünk megcsappant, és nem titkolom, örültünk, hogy elérkezett a karácsony és félrerakhatjuk az egészet idő hiányában. Időközben befejeződött a tanév, ketten elballagtak, de az új tanév kezdetével új arcok is felbukkantak, frissen, fiatalosan, mit sem tudva a folyamatban lévő munkáról. Mi is gyakran próbáltuk elfelejteni a filmecs-
| 5 |
két, és a további feladatokat, így ha Trifusz tanár úr bármikor felhozta a témát, csak halkan hümmögtünk.Az utolsó pillanatban segítség érkezett a fotókör és médiafakultáció tagjaitól és vállalták, hogy a munka egy részét magukra veszik. Ez mindenkiben új reményt ébresztett. Így újra előkerültek az elfeledett kellékek, a hosszú álmot alvó figurákat ismét mozgatni kezdtük, a fényképezőgépek pedig hihetetlen sebességgel kattogtak. Minden szabadidőnket erre szántunk. Az utolsó hétre már csak az utómunkálatok maradtak. Ez a fotók egyesével való megszerkesztését és videóvá valló összeállítását jelenti. Ez idő alatt mi, akik ehhez a részhez egyáltalán nem értettünk, sem lógattuk a lábunkat, mert mindig előkerült pár apróság, ami még kiegészítésre várt. A feladataink lassan a végéhez értek, elkészítettük a filmet, mindent (majdnem) tökéletesre csiszoltunk és már csak a bemutatás várt ránk. A film teljes sikert aratott az iskolában, és otthon is büszkén mutogattuk a művünket, melyet ti is bármikor megnézhettek a Youtube-on Metál és spicc cipő név alatt. Végül szeretném megköszönni a fotókör, a rajzszakkör és a média fakultáció már elballagott és jelenlegi tagjainak a munkáját! Illetve köszönjük Trifusz Péter tanár úrnak, aki ösztönzött minket, és mikor úgy gondol-
tuk, jól állunk mindig eszünkbe jutatta, hogy a neheze még hátra van! Köszönjük! Kővári Edit
Ajánlók
Suzanne Collins: Az éhezők viadala Trilógia
Suzanne Collins trilógiájának első része hatalmas siker volt szerte a világon. A kötetet 2008-ban adták ki, s azóta a folytatás is megjelent. A mű nagyon jó kritikákat kapott, s több díjat is nyert ifjúsági regény kategóriában. A könyvben megjelenik a szerelem, barátság, önfeláldozás és persze a bátorság is. Ebből az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő regényből film is készült, mely hirtelen a rajongók kedvencévé vált. Ajánlom ezt a könyvet fiúknak és lányok-
| 6 |
nak egyaránt. Kívánok hozzá jó szórakozást! A legújabb amerikai sikerfilm, melyet Néhány érdekesség a folytatásból: Alfonso Cuarón rendezett, 2013. október Az éhezők viadala 2. Catching Fire- Futótűz: 3-tól Magyarországon is megtekinthető! A “A Kapitólium dühös. A Kapitólium sci-fi-ben dr. Ryan Stone (Sandra Bullock) és Matt Kowalski (George Clooney) elszabosszúra éhes. A Kapitólium vért akar látni. És az igazi harc kadnak társaiktól, miközben egy – számukra – rutin feladatot kell teljesíteniük: meg kell csak most kezdődik.” Az éhezők viadala 3. Mockingjay - A Kivá- javítaniuk egy űrteleszkópot, ám a dolgok rosszul sülnek el. lasztott: A filmet a lenyűgöző történet mellett még iz„ A nevem Katniss Everdeen. Hogyan lehetek még életben? Már régen ha- galmasabbá teszik a 3D-s hatások, ami miatt érdemes 90 percet a vászon előtt tölteni! A lottnak kellene lennem.” Fillinger Ágnes hatás garantáltan nem marad el! Balogh Sára
GRAVITY
„Alfonso Cuarón mindig is híres volt kísérletező kedvéről és egyedi stílusáról.” „Többet mutat meg a világűrből, mint amennyit egy űrhajó ablakából vagy a Holdon állva látnánk.”
| 7 |
Trisztán és a sárkánytetoválás Avagy miért rajzoljunk operaplakátot? Vajon miért alkot az ember? Az önkifejezésből fakadó boldogság készteti rá? A társadalom elismerése hajtja? A kihívás az indok? Vagy a belülről lüktető, folyamatos, leküzdhetetlen, megmagyarázhatatlan nyugtalanság természetéből ered a vágy, hogy teremtsen valami újat? Esetleg a fent említett indokok eszenciája a titok nyitja? Az én okom legutóbb sokkal egyszerűbb volt: Edit néni szemeinek kérlelő sugara. Amíg meg nem állított kedvenc énektanárnőm a folyóson, fel sem merült bennem az a képtelen gondolat, hogy operaplakátot rajzoljak. Mégis kinek jutna eszébe ilyesmi egy olyan generáció tagjai közül, akiknek a komolyzenei műfajok távolabb állnak az érdeklődési körétől, mint a fent említett högytől egy egész hátat betöltő, lángoló sárkánytetoválás? Viszont ha Edit néni nem is készül tű alá feküdni, én bevallom közelebb kerültem az operához. Egy kicsit. Talán jótékony hatással volt rám néhány korábbi érintkezés a „komoly” műfajokkal. Mint például Howard Shore filmzenéi, vagy a Fekete hat�tyúban fel-felbukkanó Csajkovszkij, amibe egyből beleszerettem. Így történhetett, hogy Wagner művétől a német nyelv nem éppen varázsos lejtése sem riasztott vissza helyből. A történet romantikája ezen felül magával ragadó. Mindannyian ismerjük Trisztán és Izolda törté-
netét, ha máshonnan nem hát James Franco megindító alakításán keresztül (aki nem látta még Kevin Reynolds filmjét a témában, annak nyugodt szívvel ajánlom, de főleg ha éppen Rómeó és Júlia hangulatban van és vágyik a mély morális indokokból fakadó tragédiára). A nyilvánvalóan látáskárosult, mégis sokak által nagyra becsült Szerelem Wagner művében is jelentős szerephez jut, de nem lövöm le a poént, olvassatok utána. A pályázatkiírás sokrétű lehetőséget biztosított a téma megjelenítésére (jelmezterv, illusztráció, plakát) mégis viszonylag kevés vállalkozó szellem adott be munkát. Igazán kár, hiszen a látókör szélesítésén kívül megannyi előnnyel kecsegtet egy ilyen jellegű kihívás. Most nem elsősorban a nyereményekre gondolok, bár az sem elhanyagolható részlet. Az emelkedett bevezetésben megnevezett indokok egytől-egyig kiaknázhatóak egy pályázatnál, különösebb kockázat nélkül. Természetes, hogy ha már a kreativitásunkat szeretnénk csillogtatni, azt szívesebben tesszük olyan témában, amit ismerünk és szeretünk. Mégis arra bíztatok mindenkit és bárkit, hogy valami újba is merüljön bele. Csak azért merem ajánlani, mert én sem vállalkoztam volna rá külső ösztönzés nélkül, mégis különös örömet leltem végül benne. Arról nem is beszélve, hogy nyertem egy vaskos és érdekes könyvet is az örömöm mellé. Ha már adott ez a nyilvános fórum, akkor ez úton szeretnék köszönetet mondani isko-
| 8 |
lánknak is minden kreatív lelkű diák nevé- támogatja a kreativitást. Ritka szerencsésnek ben. Remek ötletnek tartom az iskolán belüli érzem magam. pályázatok kiírását, és titkon remélem, nem Dalos Flóra ez volt az utolsó idén. Egyrészt, mert jó felület az önkifejezésre, hiszen védett közeget biztosít, másrészt még büszkébb vagyok JMG-s mivoltomra, mióta gimnáziumom ennyire
| 9 |
Három nap, két éjszaka…
Avagy mit nyújthat az úgynevezett „Szintetizáló Műhely”? Maga a Szintetizáló Műhely egy három napos intenzív képzést nyújt a fiataloknak több különböző témában. Ezeket a programokat az SRT LOGO Ifjúsági Szolgálata bonyolítja le, s a képzések általában nyílt körűek. A szállást, étkezést és a programok költségeit a rendezők biztosítják, a jelentkezőknek csupán aktív részvételükkel és figyelmükkel kell hozzájárulniuk a munka menetéhez. Egy ilyen három napos képzésen vettünk részt mi is november 28-30. között, ahol diákönkormányzatunkat Mércz Patrikkal közösen képviseltük. A három aktuális téma a „Minden, ami DÖK” , „Kortárssegítés”,
illetve a „Drámapedagógia” voltak, amelyek közül mi a DÖK-ös csoportba kerültünk. Csütörtök délután érkeztünk meg a Martineum Felnőttképző Akadémiára, mely a következő három napban szálláshelyünkül szolgált. Miután elfoglaltuk szobáinkat, a bemutatkozás következett, majd megalakultak a csoportok. Trénereink az első napot a bizalom kiépítésére, ismerkedésre szánták, így különböző vicces feladatokon keresztül kerültünk egymáshoz közelebb. Szerencsére a csapatunk nagyon aktív volt, így könnyen ment a közös munka, fejtörés, és gyorsan eltelt az idő.
| 10 |
Végül a napot egy akadályversennyel zártuk, ahol a csapatok a három csoportból vegyesen épültek fel, s kreatívabbnál kreatívabb feladatinkat a belvárosban kellet megoldanunk, ahol gyakran kerültünk vicces helyzetekbe… (Patrik barátunk is nagyon ráfaragott arra, hogy ilyen nagy lábakon él… Ő volt a szerencsés kiválasztott, aki lemérhette az OTP Bank és a McDonald’s közötti távolságot… Tyúklépésben! Pénteken teljes erőbedobással folytattuk feladataink teljesítését, s a kemény munka nem maradt jutalom nélkül! Az ifjúsági szolgálat új irodájában két gyönyörű tortával ünnepeltük meg a LOGO 11. születésnapját, s egyben felavattuk az irodát is. Képnézegetés és tortamajszolás közben pedig az Újvilág Utca tagjai zenéltek nekünk. A Martineumba visszatérve levezetésképpen egy kvíz-verseny várt ránk, így a csütörtöki
csapatok újra ös�szeálltak, hogy megmutathassák, ki a legjobb! A versenyt végül mi nyertük, ám minden csapat keményen dolgozott! A program végeztével pihenő következett, ám mondanom sem kell, akadt, aki egész éjjel alig aludt többet pár óránál… Szombaton hivatalosan is a kiszabott programterv végéhez értünk, s búcsúzásképpen minden csapat bemutathatta, mi mindent tanult az elmúlt három napban. A képzés végül nagyon jól telt, hiszen rengeteg új barátot szereztünk, segítséget kaptunk az eddig megválaszolatlan kérdéseinkkel kapcsolatban, s bekerültünk egy olyan közösségbe, amire bármikor támaszkodhatunk, s támogatást nyújt, ha segítségre szorulunk. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, mert úgy gondolom, hogy tényleg érdemes kipróbálni magatokat egy hasonló program keretében! Nem hiszitek? Győződjetek meg róla Magatok! Hegyi Boglárka
| 11 |
Gimnáziumunk tanulóinakfélévi sporteredményei XXX. História futás
Csapatbajnokság
(2013.09.08)
(2013. 09. 24.)
Súlylökés: III. helyezés Csonka Attila, Rába Bálint, Horváth Richárd, Riczinger Csaba, Palotai Áron. Gerelyhajítás: I. helyezés Kiss Erik, Bartalos Dávid, Veszprémi Máté, Palotai Áron, Rába Bálint. Távolugrás: II. helyezés Bartalos Dávid, Veszprémi Máté, Brieber Bálint, Tóth Bence, Harmati Alex. Magasugrás: I. helyezés Tóth Fruzsina, Honvéd Bernadett, Horváth Anikó, Váradi Annamária, Pető Bianka.
I. Kategória: 1532 m-es tömegverseny. JMG: 141 fő II. kategória: Utcai futóverseny diákoknak. JMG: 28 fő IV. korcsoport: Fiú: Marton Csaba 9. D. II. helyezés V. korcsoport: Leány: Marosi Júlia 9.A. II. helyezés Sárközi Rebeka 11.D. III. helyezés Fiú: Marton Levente 11.D. II. helyezés Riegler Péter 9.A. III. helyezés VI. korcsoport: Leány: Radanovits Rebeka 13.D. I. helyezés Babócsi Orsolya 13.A. II. helyezés Virág Kinga 12.D. III. helyezés Fiú: Bartalos Dávid 12.C. I. helyezés Fehér Áron 12.D. II. helyezés Turáni János 12.C. III. helyezés III. kategória: 9 km-es utcai futóverseny. JMG: 1 fő Férfi I. korcsoport.: Gombos Dávid 11.D. Abszolút 24. hely./I. kcs. 4. helyezés
Svédváltó: Leány: III. helyezés Tóth Zsaklin, Pálfi Nikolett, Darabos Kata Boglárka, Sárközi Rebeka. Fiú: III. helyezés Bartalos Dávid, Brieber Bálint, Harmati Alex, Veszprémi Ádám. 4x1500-800 Leány: IV. helyezés Dávid Bernadett, Radanovits Rebeka, Eredics Kitti, Virág Kinga. Fiú: III. helyezés Veszprémi Máté, Fehér Áron, Marton Csaba, Marton Levente.
| 12 |
AJTP Tanárfoci
(2013. 11. 22-23.) A csapat tagjai: Molnár Tibor, Tóth Botond, Németh Attila, Pócza Zoltán, Imre József, Haág Ádám, Marton Gergő. Első ízben lehetett házigazdája november 22-23-án a Jurisich Gimnázium az Arany János Tehetséggondozó Program iskolái 12. alkalommal megrendezett tanári focitornájának. A gimnáziummal együtt 8 csapat vett részt a tornán. Legjobb játékos: Marton Gergő. Végeredmény: 5. helyezés
Középiskolás kosárlabda
(2013. 11. 11., 11.27.) Bejutott a négycsapatos megyei döntőbe a Jurisich gimnázium VI. korcsoportos fiú kosárlabda csapata. A játékot 2 helyszínen, először November 11-én Sárváron, utá-
na November 27-én Körmenden játszották. A JMG eredményei (Sárvár) Kőszeg, Jurisich-Sárvár, Tinódi 33:42, Kőszeg, Jurisich-Körmend, Kölcsey 4:44. (Körmend) Kőszeg, Jurisich-Sárvár, Tinódi 38:49, Kőszeg, Jurisich-Körmend, Kölcsei 6:66. Edző: Hani Tibor
Csató Kupa röplabda
A gimnázium fiú röplabdásai négy éve nyerik meg a rendező iskola legendás tanárának emlékére rendezett, nagy hagyományú tornát. Az utolsó négy évben a legjobb játékosnak járó különdíjat is kőszegi gimis érdemelte ki. Rosta Szabolcs és Kiss Máté, Horváth Máté után Harsányi Ároné lett az elismerés. Felkészítőjük: Oroszyné Terplán Gabriella. Scheck Gergő
| 13 |
Impulzushad A csarnok hatalmas volt és villódzó. Délelőtt, amikor ez az egész belecsöppent az életembe, vagy fordítva, én az övébe, még nem tűnt ilyen mindent elsöprőnek, mindent magába olvasztónak. Most azonban itt van előttem egy karnyújtásnyira minden. Olyan érzés, mintha egyszerre ünnepelném az összes születésnapomat, vagy mintha a Sors a nekem előre megrendelt összes sikeráradatot a nyakamba zúdítaná, egyszerre, az összes égtáj felől. Most azonban minden lelassul, tompán szűrődik át az ámulat burkán, amely körbeleng mindkettőnket. Azt hiszem, Aiden ugyanígy érez. Látom rajta. Csak egy pillanatra nézünk össze, épp annyi minimális időintervallumra, hogy tudjam ott lesz velem, a szívemben, az ereimben, a lelkemben, s hogy biztosítsam, én is ott leszek vele, minden porcikájában. Ez a pillanat nem a miénk volt, hanem mindkettőnké, külön-külön. Mintha nem is akartuk volna, hogy egy legyen. Tudtuk, pár lépcsőfok és megérkezünk. Ott leszünk. Miénk lesz a világ, mi pedig felfedezhetjük magunkban a világot. Egyedül, mégis milliókkal együtt. Csak a sikoltásokat, a tömeget hallom. A szívem némán tombolva zakatol egyre gyorsabban, szinte látom, ahogy megemeli majd visszaereszti, aztán újra megemeli és visszaereszti a mellkasomat. Remegek legbelül, remegek a felszínen. Egész lényemet, testemet átjárja az adrenalin, a bizonyítási vágy, a siker, melynek ízét már ott érzem a számban. Édes eper, aranyszínű körte, leheletnyi csokoládé. Annyi minden kavarog a fejemben, még is
úgy érzem, nincs benne semmi. Tudatom önmagán kívül, de folyamatosan rögzíti a pulzálásokat. Szemem alig bírja követni a fényeket és a sötétet, a villogó majd elhalványuló fénysávokat. Úszva pislogok, mint aki még mindig nem hiszi el, hol van. Pedig egyszerű. Hátul. A nagybetűs Hátul vagyok, s várok. Várok a jelre, hogy megkezdjem utamat előre. Közel van, én pedig készen állok. Nem néztem Aidenre, mintegy észrevétlenül, ösztönösen érzékeltük, ahogy egyikőnk megindul. Automatikusan lépett vele a másik. Próbáltam a légzésemre figyelni, de valahogy elveszett a zaj, s a folyamatosan érkező kék, csillogó, vijjogó, élesen léleksimogató impulzustengerben. Lábujjhegyünk pontosan, egyszerre érkezett. Amint megéreztem a könnyű szerkezetes fém lépcső legalsó fokát a csizmám alatt, éreztem, hogy fel kéne éledni, nem csak lebegni az élmények között, amik eddig még csak adták magukat. Most ki is kéne érdemelni tiszteletüket, meg kéne dolgozni értük. Ez a gondolat azonban nem sokáig foglalkoztatott. Úgy döntöttem, ez az egész miattunk van, mi teremtettük, nem szabad azon aggódnom, mennyire érdemlem meg, mennyire nem. Az enyém és Aidené. Kettőnké. Külön-külön. Élveztem a „külön” adta lehetőséget, hogy úgy élhessek át minden pillanatot, minden ezred másodpercet, ahogyan azt én szeretném. Különös érzés volt, ahogy áramolt bennem az eufória: feltöltött, megsemmisített, felépített, majd még egy körben végigcikázott ereim falán, megdöngetve a belső falakat.
| 14 |
Itt a kitörés, ordította valami esztelenül tomboló ősi erő odabentről. Hiába a süketségbe torkoló hangzavar, ezt tisztán kihallom. Menj és mutasd meg, mi rejlik Benned, mi van a falak mögött! Minek ide fal? Felesleges... Engedd, hogy téglánként, sziklánként robbanjon szét, s hadd áradjon titka szerte széjjel az éterben. Lepd meg vele az embereket, add nekik, hadd legyen egy röpke pillanatra az övék is, hadd érezzék azt, amit Te is! Oszd meg velük! Bal csizmasarkam a második lépcsőfokot tapossa. Aprón, random rázkódik a térdem. Aidené is. Elgyengülök. De jó lenne megfogni a kezét! De nem, az öröm szabad öröm, hadd legyen az övé. Teljes szívemmel visszafordultam saját katarzisom felé. Milyen gyönyörű, hogy virágzik! Csodálatos az emberi elme, a szív és a lélek egysége. Ös�szefognak, hogy én itt és most, feltétel nélkül boldog lehessek. Kezem elkalandozva, szinte véletlenül találja meg a fémhideg korlátot. Muszáj megkapaszkodnom. Szédülök. Harmadik lépcsőfok, fehér fény villan gitárom mahagóni barna lapján, a húrok ezüstösen készülnek. Feszülnek, feszülnek, hangokat varázsolnak, de még nem most. Tartják magukat. Nekem is azt kéne. Fejet fel, nagy mosoly! Ne nézz Aidenre! Ne légy önző! Hadd legyen meg az ő nagy pillanata is. És ha érzem, hogy engem figyel? Tekintetünk eggyé válik. Nem tudom levenni szemem a szeméről. Keze kezem után nyúl. Összekulcsolt ujjakkal lépünk a negyedik lépcsőfokra. Támogat, megosztjuk a Nagy Pillanatot. Így még kiteljesedettebb, még egészebb, még szebb. A lépcsőfokok elfogytak. A következő
lépés már maga a lépés az áhított, ismertnek hitt ismeretlenbe. Adrenalin tódul a szívbe, az ujjakba. Boldogság nyargal, s az érzés örök, kitörölhetetlen emlékként vésődik agyunk minden szegmensébe. Úgy érzem, csak a miénk, de tudom, ezrekkel, milliókkal oszthatjuk meg. Mámoros. Az emberhad hullámzik, elcsitul, észrevesz, sikolt, zúg, értünk kiált. Minden felgyorsul. Az ütem indul, az ordító zsivajt felváltja a jól ismert dallam, a gitár, a dob, a zenekar megnyugtatóan ismerős elemei. Aiden vidáman mosolyog. Hangfonalak tömege zúdul valahonnan oldalról, körbeölel, megtáncoltatja a lelkem, majd továbbsimul. Mindenkivel játszik egy kicsit. Minden éles és igazi, azonnali. Énekelek. Egyszerre elveszek, mégis itt vagyok. Élvezem. A csarnok hatalmas és villódzó, immáron minket is beolvasztott. Kiszínesedett, megtelt élményekkel. S ami a legjobb: még koránt sincs vége, hisz az élet csak most kezdődött el igazán.
| 15 |
Lasancz Eszter
Hangok háborúja Csak egy pillanat csupán, Hogy zaj legyen a csend után. Olyan, mely magától szól, Akár a sikoltás, mikor az őrült tombol.
Az illúzió szertefoszlik, Csend telepszik körém, ahogy Lassan minden zaj eloszlik. Ó, csend! …ritka s elfeledett. Csend, melynél a zaj ma jobban keresett. És mégis mily megnyugtató, Az embert ismét Levegőhöz juttató.
Majd egy pillanatba kerül, Mint mikor a búvár a mélybe merül, Hogy minden ember elhalkuljon, És, mint idővel az alkony színei, A zaj sötétje is megfakuljon.
Gondolj erre, mikor magadban, A homlokodba húzott kalapban, Próbálsz menekülni, Vagy reszketve várni, hogy mikor fog A zaj újra elülni.
S csak egy pillanat újra, hogy ez is eltűnjön, S a nyugalom szelleme ismét megszűnjön. Elillan, és nem marad más mögötte, Csak a rikácsolva hangoskodó, Öntelt zaj torzszülötte.
Hisz csak egy pillanatba kerül, Mint mikor a búvár a mélybe merül, Hogy minden ember elhalkuljon, És, mint idővel az alkony színei, A zaj dühe is megfakuljon….
Hangos, akár a licitálás, Akár a nagyszemű kőszitálás. Megőrjít minden percben, És már értem, mit érezhet A bíró annyi perben. Mert ti, apró zaj-lények vagytok, Senkinek nyugtot nem hagytok. A gondolatot átszövitek, S fondorlattal az áldozatot Az őrületbe lökitek. Olyanok vagytok, mint az oroszlánok, Mint az összezárt boszorkányok. Zsongtok,dongtok, Az ember fülébe suttogtok, S vastag burokba vontok. „Csönd!”- így kiáltok, S ti, mint szellemek, vibráltok.
Fillinger Ágnes
Egy szörny ébredése Szeles, csillagtalan éjszaka volt. A külváros utcái majdnem kihaltak voltak. Egy kis csoport részeg fiatal hangos robajjal ostromolt egy kukát egy háztömbnyire a sikátor sarkától. Neonfényben villódzott a mosoda cégére az egyik oldalon. A másikon elhagyatott, betört kirakatú üzlet ásított némán. Középen sötétség. A főutca sárga neonfényei alig világítottak be a két hatemeletes ház között húzódó szűk zsákutcába. A homályban azonban mintha megmoz-
| 16 |
Szépirodalom
| 17 |
dult volna valami. Az emberi szem nem is érzékelte volna, de ha éppen arra jár valaki, ebben a pillanatban a feketeség mellett elhaladva ösztöne vasmarokkal szorította volna össze szívét. Apró lábak nesze szelte át a sötétséget, egy zacskó zörrent, de nem hallatszódott semmi emberi. Sem egy kabát súrlódása, de még egy fojtott lélegzet sem. Hirtelen ütemes dobogás kezdődött, egyre hangosodó, míg végül a homályból egy mocskos magas sarkú cipő, egy formás láb, egy foltos ballonkabát bontakozott ki, és a legfurcsább arc, amit ember valaha látott. A meghatározhatatlan korú nő vonásai valaha gyönyörűek lehettek. Olyan arc volt ez, amiről ha mosolyog, csupa naiv derűlátást olvashat le az ember, ami aztán kellemesebbé teszi az ő napját is. Ruhája szabása és anyaga márkás mivoltjáról árulkodott volna, ha nem takarja piszok vastagon, nem szakad el a vállánál. A cipőről pedig, ami az imént még ütemesen kopogott a köveken, senki emberfia meg nem mondta volna, hogy valaha feltűnő türkizkék színével vonzotta be a járókelők tekintetét a kirakatba. Az öltözéke furcsa hatást keltett. Mintha viselője nem lenne tudatában annak, hogy a kabát karja mindjárt leszakad, az egyik gomb félig kibújt a gomblyukból, a gallér félig feltűrődött. A nő arca kifejezéstelen, mintha megfagyott volna. Vonásai kemények, haja az arcába lóg. A merevségen egyedül a szeme üt rést. Az acélkék szempárban őrülettel határos elszántság lobog a neon sárga fényével, pont úgy, mint egy ragadozónak, vadászat előtt. Kifordult a sikátorból. A fiatalok már eltűntek, talán jobb belátásra tértek, és felhagytak rongáló hajlamukkal, de az is lehet, hogy az alkoholködön át megérezték ösztöneik sürgetését, és egy másik kuka után
néztek. A tűsarkak kopogása nem gyorsult, és nem is lassult. A borzongató jelenség ütemesen vette útját a város szíve felé, ahol a fények összegyűltek, és narancssárgára festették az eget is maguk felett. A nő elindult az emberi eszmék temetője felé, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az elveszett lelkek fényesen tündöklő labirintusában. Dalos Flóra
Dalszövegek Miért történik ez velem? Mit vétettem ellened? Ó kedves Istenem az én fájdalmam kell neked?! Megkaptad, megkaptad már ezerszer. Gyere és újból vedd el. Könnycseppek tengere csobog már alattam. Én a küzdelmet már réges-rég feladtam. Van kiért küzdök, de nem mosolyog rám ő sem. Lehet arra vár, hogy magamat lelőjem. Elhagyjam mi szép volt, elhagyjam mi jó volt. Kihevertem már sok kórt. De ez beteges, ez pszichés, ez eszméletlen játék. Belőlem reggelre nem marad csak árnyék. * Bízzál magadban mert úgy léphetsz előre! Ha nincsen hited benned nem találnak nyerőre. Hajts, hogy ha akarod, küzdj, hogyha vágysz rá. Így válhatsz te is mindent vivő ásszá. Ne tekints a múltba, a jelenben élünk. Nem lesz jövőnk, ha a múltunktól félünk. Egy út vezet a sikerhez, azt meg kell találni. Ha hiszel magadban senki nem fog lealázni. Tudod, hogy jó vagy, képes lehetsz mindenre. Csak az a lényeg barátom, hogy rendületlenül higgy benne!
| 18 |
Kun Roland
Dekoráljunk fahéjjal!
Hozzávalók:
A hideg évszak legkedveltebb illata a fahéj, melyet remekül lehet kombinálni egyéb fűszerekkel, s gyümölcsökkel, például narancssal , fenyővel, szegfűszeggel,melyeket nem csak a konyhában használhatunk, hanem dekorációs célra is remekül alkalmazhatók. Íme egy egyszerű ötlet amit, bárki kipróbálhat otthon Elkészítés: A rudakat rendezd a gyertya köré és erősítsd rá szalaggal, majd dekoráld stílusod szerint.
• gyertya • egész fahéj • szalag v. kötöző • különböző díszítés
Almás pite kicsit másképp!
Elkészítés: 1. A tésztához villával morzsoljuk el a hideg vajat a liszttel, amihez a sót hozzáadtuk. Evőkanalanként locsoljuk rá a vizet, annyit, hogy összeálljon. Fóliába csomagolva rakjuk a hűtőbe 1 órára. 2. Amíg a tészta pihen, készítsük elő az almákat. A tetejéről vágjunk le egy 1-1,5 cm darabot, pucoljuk meg és vágjuk fel 1 cm-es kockára. Éles késsel vágjuk ki a magházat, a husát pedig karalábévájóval úgy, hogy 1 cm vastag maradjon az oldala meg az alja. A kivájt húst is vágjuk kockára, az alma üreget pedig ecseteljük be a citromlével. 3. Egy kicsi, sütőpapírral bélelt tepsibe állítgassuk az almákat. Keverjük el a cukrot a liszttel, fahéjjal meg a szerecsendióval, végül a kockára vágott gyümölccsel. Kanalazzuk a tölteléket az almákba.
4. Nyújtsuk ki a tésztát, szaggassunk ki 6 korongot, vagdossuk be, hogy sütés közben a gőz ki tudjon menni. Helyezzük az almákra, és kenjük meg tojással.Forró sütőbe rakva pirosra sütjük. Zsédenyi Loretta • • • • • • • • • • •
| 19 |
Hozzávalók / 6 adag: 6 db alma néhány tk. citromhéj A tésztához: 10 dkg liszt 8 dkg hideg vaj, borsó nagyságúra vágva csipet só 2-3 ek jeges víz A töltelékhez: 3 ek cukor 2 ek liszt 0,5 tk fahéj csipet szerecsendió a tetejére: 1 jól felvert tojás
Fiatalokkal fiatalokért
Kisvárosunk ifjúsági klubja téged is vár! Tóth Mercédesszel, az SRT LOGO Ifjúsági Szolgálatának tagjával beszélgettünk a kőszegi Kikötő Ifjúsági Klub, illetve a LOGO jövőbeli terveiről. Ezzel az interjúval szeretnénk képet adni az ifjúsági szolgálat munkájáról azoknak is, akik esetleg eddig nem tudták mit nyújthat a fiataloknak egy jól működő, aktív közösség, szervezet. Reméljük sikerül felkeltenünk az érdeklődéseteket! :)
- Mi is az a ‘LOGO’? Miért, és ki- kerülnek megrendezésre? - A LOGO próbál a fiatalok igényeihez kért jött létre? - A LOGO Ifjúsági Szolgálat idén november 27-én ünnepelte a 11. születésnapját. A LOGO jelenleg a Savaria Rehab Team Nonprofit Kft. keretében működik és a Megyei Művelődési Központban az Óperint utcában. A LOGO célközönsége elsődlegesen a 12-30 éves korosztály. Az iroda ingyenes internet használatot, tanácsadásokat (életvezetési, pályaválasztási-továbbtanulási, jogi-diákjogi, drogprevenciós, nemzetközi lehetőségek-EURODESK) és információkat nyújt a fiataloknak. Játékok (csocsó, biliárd, társasjátékok, kártyajátékok, stb.), valamint beszélgető és olvasósarok állnak még rendelkezésre, mindennap 13 órától 18 óráig. A felkereső ifjúsági munkához tartozik a LOGO Mobil Szolgáltatás. Ennek célja, hogy a fiatalokat otthon, a lakhelyükön is elérjük, illetve átadhassuk a szükséges információkat, valamint az egészséges életre, a sportolás fontosságára hívjuk fel figyelmüket a Mobilban tárolt sporteszközök segítségével.
- Milyen programokat nyújt a fiataloknak? Ezek általában hol
igazodni a programokat illetően. Vannak állandó programok, mint például a 24 órás vetélkedő, az ÁTJÁRÓ Tehetségkutató Fesztivál, Mentatanya programsorozat, az Esélyegyenlőségi Nap, a Nyárköszöntő LOGO-zás – Nyárbúcsúztató LOGO-zás, a LOGO szülinap, a fiatalok önkéntes programjai (például különböző kisegítőmunkák Rumban a hátrányos helyzetű fiatalok számára vagy változó programok a Markusovszky kórházban). Illetve időnként megrendezésre kerülnek hasonló programok,mint plédául a Kézműves Klub, filmnéző délután, vagy palacsintasütés.
- Hogyan kapcsolódik a ‘Kikötő’ a ‘LOGO’-hoz?
- A LOGO-ban jelenleg fut egy pályázati projekt, ami kapcsán létrejött egy együttműködési megállapodás a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház és a (akkor még MMIK) LOGO Ifjúsági Szolgálat között, miszerint a LOGO támogatja és elősegíti a kőszegi kistérségben zajló felkereső ifjúsági munkát.
- Mik az elérhetőségek? Hogyan
| 20 |
lehet csatlakozni? Honnan értesülhetünk a rendezvényekről?
- A LOGO honlapján - www.vasvili.hu minden információt, aktuális programot megtaláltok! Illetve a Facebookon keressétek Vas Vilit, innen is tájékozódhattok. A Kiköt-ő oldala szintén a Facebookon található: Kiköt-ő Ifjúsági Klub néven keressétek, lájkoljátok és kövessétek nyomon a jövőben várható programokat!
- Milyen terveid vannak a jövőre nézve a ‘Kikötő’-vel kapcsolatban?
- Kisebb programokból kiindulva szeretném, ha a Kikötő kinőné magát egy komolyabb szervezetté és egy megbízható, rugalmas, önkéntes csapattal aktívan részt vehetne különböző kisegítő munkákon, amiknek
keretében a hátrányos helyzetű fiataloknak gyűjthetünk vagy esetleg nekik adhatunk valamit, vagy közös együttműködéssel rendezhetnénk programokat- ehhez nyújtana háttértámogatást a Kikötő. Ezenkívül irodán belül is rendszeresen megrendezésre kerülnének olyan programok,mint például a csocsó-bajnokság vagy hasonló csapatjátékok,amin bárki részt vehet előzetes nevezéssel. Ha sikerülne összehozni ezt a kört, akkor a továbbiakban még városi szintű programok lebonyolításán is gondolkodhatunk – hasonlókra gondolok, mint, a Nyárköszöntő LOGO-zás – Nyárbúcsúztató LOGO-zás.. Örülnék, ha minél többen jönnétek! Köszönjük a lehetőséget Tóth Mercinek! Takács Alexander & Hegyi Boglárka
| 21 |
| 22 |
| 23 |
Viccek Mi az abszolút vegyes érzelem? - ??? - Ha látjuk, amint az anyósunk a szakadékba zuhan a vadonatúj Mercedesünkkel *** - Miért feszül Superman pólója? - ??? - Mert S-es...
*** A pap ül a repülőgépen. - Atyám, egy kis konyakot? - kérdezi a légi utaskísérő. - Milyen magasan vagyunk? - kérdezi a pap. - Tízezer méterre a földtől. - Akkor sajnos nem lehet. - Miért nem? - Mert túl közel vagyok a főnökhöz. *** Addig röhögtünk a tanár viccén, amíg megértettük, hogy az a mai feladat
| 24 |
