A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére. (2012. I-III

mtatk

G Gyyeerreekkeessééllyy--kkuutta attóó C Cssoop poorrtt

22001122

A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére (2012. I-III. negyedév)

Készítette:

Simonik Péter

1

mtatk

22001122


Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa azon -2012. I. és III. negyedéve között a Magyar Közlönyben megjelent- jogszabályi változásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a magyarországi gyermekes családok életére, valamint a hazai gyermekszegénységre. A törvények és rendeletek, valamint kormányhatározatok témánk szempontjából lényegesnek tartott rendelkezéseit tematikus rendben közöljük, a hivatkozott jogszabályokat a forrásjegyzékben külön nem, hanem csak a szövegben és a lábjegyzetekben jelöltük. A gyermekek és szüleik helyzetét befolyásoló jogszabályok listáját munkánk melléklete tartalmazza.

TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS

Az utóbbi három esztendő hivatalos statisztikái a gyermekek helyzetének stagnálását jelzik, ugyanakkor kimutatható, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben jelentős mértékben romlott az ott élő családok helyzete. A gyermekszegénység mértéke ezeken a területeken kétszerese az országos átlagnak. A három és többgyermekes, a roma és a foglalkoztatott nélküli háztartásokban a gyermekek 78-85%-a szegénységben él.1 Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy minden olyan kísérlet, amely a hátrányos helyzetű térségek felzárkózatását célozza meg, közvetlenül vagy közvetve, de kihat a térségben élő gyermekes családok helyzetére. Mindezeket figyelembe véve indokoltnak tűnik a településés területfejlesztésre irányuló kormányzati törekvések vizsgálata is. Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet a települések önfenntartó képességének javítására, valamint a helyi foglalkoztatás bővítésére és az értékteremtő közfoglalkoztatásra biztosít vissza nem térítendő támogatást. A jogalkotó az előbbi célok megvalósítása érdekében támogatja az önfenntartást segítő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és átalakítását, az önfenntartást segítő gépek, kisgépek, eszközök felújítását és beszerzését, valamint a közfoglalkoztatást megvalósító mezőgazdasági célú beszerzéseket (I. célterület). A helyi foglalkoztatás

bővítésére

beltéri

és

kültéri

építőanyagok

beszerzéséhez,

valamint

közfoglalkoztatás keretében nem megvalósítható szolgáltatások díjának fedezéséhez nyújt segítséget (II. célterület).2

1

Bass-Darvas, 2012:107

2

5/2012. (III. 1.) BM rendelet 1. §. (1) – (4) pont.

2

mtatk

22001122


Ezen támogatásokat a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és/vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatok vagy ezek társulásai igényelhetik a jogszabály mellékletében meghatározott maximális összeg erejéig.3 2012-ben három alkalommal született döntés a támogatás odaítéléséről összesen 3.768.784.225 Ft értékben. A támogatást elnyerő 882 önkormányzat többsége elsősorban az I. célterülethez tartozó fejlesztésekhez kért és kapott segítséget (3.385.530.358 Ft). Az érintett önkormányzatok az előbbiekhez képest szerényebb mértékű támogatást igényeltek és nyertek el a helyi foglalkoztatás bővítését célzó beszerzésekhez (383.253.867 Ft). Mindezek alapján elmondható, hogy a felzárkóztatási támogatást elnyert településeken főként az önfenntartást segítő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és átalakítását végezték el. Ezen ingatlanok funkciójáról azonban részletes adatok hiányában több nem tudható.4 Az előbbi források elnyerése némiképp hozzájárulhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához és az ott élő nem foglalkoztatott népesség munkaerő-piaci integrációjához. A helyi infrastruktúra fejlesztését célzó EU támogatásokhoz nyújt pályázati önerő támogatást az önkormányzatok és társulásainak európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2012. évi támogatásának rendjéről szóló 6/2012. (III. 1.) BM rendelet. A jogszabály az önkormányzati feladatok ellátását segítő és biztosító egészségügyi alapellátási, fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú intézményben, valamint bölcsődei, óvodai nevelési és általános

iskolai

feladatokat

ellátó

intézményekben

megvalósuló

infrastrukturális

fejlesztésekhez elnyert uniós támogatás saját forrás kiegészítéséhez nyújtható be.5 Az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére benyújtott pályázat esetén az állami támogatás összege nem haladhatja meg a pályázatban feltüntetett saját forrás 50%-át a bölcsődei, óvodai és általános iskolai fejlesztés esetén annak 40%-át, jól jelzi, hogy elsősorban az önerővel rendelkező települések nyújthatják be támogatás iránti igényüket.6 Ez a kritérium viszont utal arra is, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben

3

5/2012. (III. 1.) BM rendelet 3. §. (1) – (3) pont.

4

Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet szerint benyújtott támogatásigénylések II/B ütemének eredménye (http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=1&type=206&year=2012#!DocumentBrowse) Letöltés: 2012. december 15. 5 6/2012. (III. 1.) BM rendelet 2. §. (2) c. és d. pontja 6

6/2012. (III. 1.) BM rendelet 3. §. (1).

3

mtatk

22001122


működő önkormányzatok ezen források elosztásából nagy valószínűséggel kimaradnak, ezáltal az ott élő gyermekes családok is elesnek a jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi és oktatási intézmények használatától. 2012 folyamán 13 alkalommal született döntés a magyarországi települések által benyújtott EU pályázatokhoz kapcsolódó pályázati önerő támogatások odaítéléséről. Az EU Önerő Alapból az év folyamán 453 település részesült összesen 20.467.898.481 forintos támogatásban.

A

pályázók

többsége

a

települések

ivóvíz-hálózatának

bővítéséhez,

korszerűsítéséhez kért segítséget, de ezen források révén 52 óvoda, bölcsőde és általános iskola, 15 egészségügyi és szociális intézmény bővítése, akadálymentessé tétele, valamint energetikai korszerűsítése is megvalósulhatott. Több településen (10) indulhattak meg városrehabilitációs munkálatok, valamint 24 árvíz sújtotta település részesülhetett támogatásban. A pályázat révén elsősorban a kistelepülések egészséges ivóvízzel való ellátottsága javult, a források egy része viszont inkább a nagyobb lélekszámú települések infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta.7 Részben a helyi infrastruktúra fejlesztését, részben pedig a közfoglalkoztatottak számának növelését célozza meg az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt olyan építéssel járó beruházás megvalósításához, amelynél a kedvezményezett a támogatási összeg legalább 5%-ának mértékéig határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében közfoglalkoztatottat alkalmaz. A beruházás megvalósításának helyszínei a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések lehetnek, ahol a támogatás nagysága a fejlesztéshez szükséges összeg 90%-a lehet, a többi – az előbbi kategóriába tartozó településeken – pedig ennek 80%-át nem haladhatja meg.8 A társulási formában működtetett kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztését és felújítását elősegítő támogatást a 10 ezer fő lélekszámot meghaladó településeken a bölcsődei nevelést, óvodai nevelést vagy szociális étkeztetést és családsegítést végző intézmények kaphatják, elsősorban az épület felújítására, fejlesztésére, fűtéskorszerűsítésre, nyílászárók cseréjére, a feladatokhoz szükséges eszközök beszerzésére.9

7

EU Önerő Alap pályázat 2012 http://www.kormany.hu/hu/dok?page=3&type=206#!DocumentBrowse Letöltés: 2013. január 5.

8

4/2012. (III. 1.) BM rendelet 1. §. (5)

9

4/2012. (III. 1.) BM rendelet 2. §. (1) – (2).

4

mtatk

22001122


A pályázat elbírálása során előnyt élveznek a 2000 főnél kisebb településeken egységes óvodai-bölcsődei intézményegységek fejlesztését, községi vagy nagyközségi óvodák fejlesztését, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek növekvő felvételi aránya vagy száma miatt keletkező férőhelyhiány megszüntetését célzó beruházások, ez utóbbi esetében főként azok, amelynek eredményeként biztosítható a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatásának tárgyi és intézményi feltételei.10 2012 folyamán három alkalommal került sor a támogatás odaítélésére összesen 3.875.277.000 Ft értékben. A pályázatot benyújtó 334 önkormányzat/társulás részben a társulásban fenntartott, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére, részben pedig az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésére nyújtottak be pályázatokat. Az előbbi célok megvalósítására 1.386.781.000, az utóbbira pedig 1.530.176.000 forintos

támogatásban

részesültek. A

közbiztonság

növelését

szolgáló fejlesztésekre

958.320.000 összeget osztottak ki a nyertes pályázók között. A rendelkezésre álló adatokból sajnos nem derül ki, hogy a pályázók pontosan milyen beruházások megvalósítására fordították az elnyert összeget.11 A 2008-2009-es tanévben az óvodai feladatellátási helyek száma 4355 volt, az óvodai csoportok átlagos létszáma pedig 23 fő.12 Az óvodai férőhelyek bővítését célzó beruházások támogatása a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik kiemelt területét jelenthetik. Több évtizedes tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek jelentékeny része vagy csak nagyon későn (5-6 éves korban), vagy pedig egyáltalán nem jár óvodába. (Havas, 2006.) Ez a tendencia az utóbbi néhány évben megváltozni látszik, mivel 2009-ben bevezetésre került az óvodáztatási támogatás, valamint kötelező lett az 5. életévüket betöltött gyermekek számára a napi 4 órás óvodába járás, 2014-től pedig az új köznevelési törvény előírja a 3 éves kortól kötelező óvodába járást. Ezen intézkedésektől többek között azt is várják, hogy a három óvodában eltöltött év alatt csökkenthetővé válnak mindazok, az

elsősorban rossz családi körülményekre

10

4/2012. (III. 1.) BM rendelet 3. §. (2) c. pontja

11

Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet szerinti támogatás (http://www.kormany.hu/download/3/a2/c0000/D%C3%B6nt%C3%A9sek%20fejleszt%C3%A9si%20t%C3%A 1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l%202012%20%2012%2018_ig.xls#!DocumentBrowse) Letöltés: 2012. december 22.

12

Gyermekvállalás után, 2010:2

5

mtatk


22001122

visszavezethető problémák, amelyek a későbbiekben megnehezíthetik a gyermekek oktatási rendszeren belüli előrehaladását. Az óvodai és a bölcsődei ellátás igénybevételének mértéke azonban szorosan összefügg azzal, hogy az ország egyes térségei e tekintetben mennyire jól ellátottak. A bölcsődék elsősorban városokban létező intézmények, a vonatkozó jogszabály szerint a 10 ezer főnél nagyobb településeken kötelező a működtetésük, a kisebb településeken viszont inkább a családi napközi létesítését preferálják. 2008-ban a férőhelyek harmada Budapesten volt, 57%-uk pedig a 10 ezer főnél népesebb településeken, amely jól jelzi a kistelepüléseken élő kisgyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrálódásának esélytelenségét is. A bölcsődei, óvodai férőhelyek és egyáltalán a bölcsődék, óvodák hiánya leginkább az aprófalvakban, valamint az ország kevésbé fejlett térségeiben jelent ma problémát. 2010-ben az ország 916 településéről hiányoztak ezen intézmények. A 916 település közül 447 a DélDunántúlon és Észak-Magyarországon található, 841 pedig az 500 főnél kisebb lélekszámú települések közé tartozott.13 A bölcsődék hiánya mellett a férőhelyek kihasználtsága is problémát jelent, mivel a kereslet növekedése miatt évről-évre nő az egy bölcsődei férőhelyre beíratott gyermekek száma (2009-ben 1,30 fő/férőhely). További gondot okoz a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége is, mivel az ország észak-magyarországi régiójában élők kisebb eséllyel juthatnak bölcsődei férőhelyhez, mint a fővárosban élők. A kistérségek harmadában mindössze egy bölcsőde, ötödében viszont egy sem található. Annak ellenére, hogy az alternatívát jelentő családi napközik száma 2005 és 2009 között jelentős mértékben növekedett (78-ról 260-ra), a hazai meglehetősen szigorú jogi szabályozás miatt viszonylag kevesen vállalkoznak a gyermekek napközbeni ellátását végző egyéb intézmények alapítására. A férőhellyel kapcsolatos problémákat némiképpen orvosolja, hogy néhány óvodában megjelentek az első bölcsődés korúakat is befogadó csoportok.14 Az utóbbi években változó tendenciák ellenére továbbra is jellemző, hogy a 0-2 év közötti magyar gyermekek mindössze 7%-a részesül csak valamilyen intézményi ellátásban, szemben az EU tagországaival, ahol ez az arány 28%-ra tehető. Ez a különbség részben a hazai pénzbeli támogatások folyósításának idejével, részben pedig a tagállamokban a női foglalkoztatottság

13

Drosztmérné et al., 2012:86

14

Reszkető et al., 2011:182-183

6

mtatk


22001122

magasabb arányának tudható be.15 Az előbbiekben említett két jelenség természetesen egymástól nem független, hiszen a hazai anyasági ellátások szerkezete (ti. a pénzbeli ellátások túlsúlya) az egyik oka az alacsony női foglalkoztatottságnak. A 0-6 év közötti kisgyermekeket nevelő anyák foglalkoztatottsági rátája 35 százalékponttal alacsonyabb a nagyobb gyermekeket nevelő anyákénál. Ez a különbség Németországban 20, Dániában pedig 1,6 százalékpontnyi. A gyermekvállalás miatt otthon maradó nők nemcsak hogy nehezebben tudnak visszatérni a munka világába, de bérük is kevesebb lesz, mint a velük egykorú, de gyermeket nem nevelő nőké.16

OKTATÁS, KÉPZÉS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

A hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek munkaerőpiaci esélyeinek növelésében fontos szerep hárul az oktatási rendszerre. Az alacsony iskolai végzettség léte azonban az érintett háztartások körében a szegénység újratermelődésének kockázatát is magában hordozza. A „Gyere” Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2011-ben négy leghátrányosabb helyzetű kistérségben végzett vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban élő 0-16 éves gyermekek 55,9%-a két vagy több – a UNICEF deprivációs mutatójában is szereplő – szükséglet tekintetében hiányt szenved.17 Mindez azt is jelzi, hogy a legifjabb generációk iskolai végzettségének emelésével enyhíteni lehet a szegénység kialakulásának és/vagy újratermelődésének kockázatát is. A lehetséges kitörési pontok között szerepel a középiskolai végzettség, hosszabb távon pedig a felsőfokú végzettség megszerzése. A hátrányos csoportok továbbtanulási esélyei azonban meglehetősen problematikusak, hiszen a középiskolába eljutó hátrányos helyzetű tanulók időközbeni lemorzsolódásának esélye meglehetősen magas.18 A felsőoktatásba kerülő hátrányos helyzetű hallgatók aránya elenyésző, közöttük is a cigány hallgatók aránya egyes becslések

15

Gyermekvállalás után, 2010:2

16

Reszkető et al., 2011:173

17

Bass-Darvas, 2012:120-121.

18

2001-ben a szakképző iskolák 9-10. osztályaiból lemorzsolódottak egyharmada roma volt. Az iskolákba belépő roma tanulók 36%-a 9. osztályból, 29 %-uk pedig a 10. osztályból morzsolódott le. Liskó, 2006:143

7

mtatk


22001122

szerint még a 1,5%-ot sem éri el.19 A felvételt nyert hátrányos helyzetű hallgatók egy része már az első vagy második évben félbeszakítja felsőfokú tanulmányait, részben anyagi problémák, részben pedig a képzés során őket ért sorozatos kudarcok miatt.20 Mindezek következtében a magyar oktatási rendszert érintő jogszabályváltozások is kihatnak a gyermekes családok jövőbeni helyzetének alakulására. A 2012. év első három negyedévében megalkotott jogszabályok közül több is érintette a hazai felsőoktatás intézményrendszerét. A kormány 1007/2012. (I. 20). Korm. határozata a 2012-ben a felsőoktatásban felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló regulájával jelentős mértékben szűkítette a teljes támogatásban részesülő hallgatói létszámot: a tavalyi 53500 főről21 34087 főre csökkentette, 15500 főt pedig a jövőben részleges támogatásban részesít.22 Részben a teljes támogatásból kiszoruló hallgatók felsőoktatással kapcsolatos költségeinek kompenzálására került kidolgozásra a kormány 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelete a hallgatói hitelrendszerről. A jogszabály a hitelfelvétellel kapcsolatos fontosabb kérdéseket foglalja össze, de rendelkezik azon méltányossági esetekről, amelyekről a hallgató emelt összegű hitel felvételére jogosult. Ezek az esetek a következők: ha a hallgató mindkét szülője álláskereső, vagy a hallgató árva, vagy félárva és élő szülője álláskereső.23 Az előbbiekben említett rendelkezések valamennyi, a felsőoktatásban tanuló hallgatóra vonatkoznak, a hátrányos helyzetű hallgatókra gyakorolt hatásáról nem rendelkezünk pontosabb információval. Az azonban konkrét számadatok nélkül is vélelmezhető, hogy a hitelfelvétel ugyan elősegítheti a felsőoktatással kapcsolatos családi kiadások csökkentését, de annak visszafizetése a későbbiekben az érintetteknek gondot jelenthet. A felsőoktatás finanszírozásában érzékelhető szemléletváltásnak egyik kézzelfogható eleme a teljes és a részösztöndíjban részesülő hallgatók képzésére fordított állami támogatások megtérülésének vizsgálata. A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgató szerződésről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rend. rögzíti, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az általa állami (rész)öszöndíjjal folytatott

19

Polónyi, 2009.

20

Ligeti, 2001:87-88.

21

Itt a vágás: Hoffmann előrukkolt a számokkal, 2012.

22

1007/2012. (I. 20.) Korm. hat. 1. a-c. pont

23

1/2012. (I. 20.) Korm. rend. 28. §. (1)

8

mtatk


22001122

tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban köteles magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál munkaviszonyt létesíteni, valamint a képzési és kimeneti követelményben rögzített képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a hallgató köteles a kapott ösztöndíj jogszabályban rögzített összegét visszafizetni.24 A rendelet a hazai munkaviszony időtartamába beleszámítja a terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint azt az időszakot, amíg a volt hallgató az 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult volt.25 Mindazon volt hallgatók, akik hátrányos helyzetűek és a rendelkezésre álló idő alatt nem fejezik be tanulmányaikat, mentesülnek az előbbiekben említett visszafizetési kötelezettség terhe alól.26 Tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzet fogalmát ez a rendelet nem határozza meg, ezért meglehetősen bizonytalan, hogy ki is mentesül ezen kötelezettség alól. Ezt a hiányt pótolja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt módosító 2012. évi CXXIII. törvény, amelynek 9. §-a megismétli a kormányrendeletben foglaltakat, 22. §-a pedig a törvény szövegébe emeli a (halmozottan) hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező fogalmát. E szerint hátrányos helyzetűnek tekintendő az a 25. életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során a jegyző családi körülményei és szociális helyzete miatt védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, vagy állami nevelt volt. Halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető mindazon hallgató vagy jelentkező, akinek tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.27 A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességű és hozzáállású, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése és szakmai, tudományos, művészeti és sporttevékenységének elősegítése.28

24

2/2012. (I. 20.) Korm. rend. 3. §.

25

2/2012. (I. 20.) Korm. rend. 14. §.

26

2/2012. (I. 20.) Korm. rend. 15. §. (2)

27

2012. évi CXXIII. tv. 22. §. (2)

28

2012. évi CXXIII. tv. 12. §.

9

mtatk


22001122

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélye és foglalkoztatottsági mutatói a Munkaerő-felvétel adatai szerint 2012. I. félévében is magas volt, de ugyanebben az időszakban az általános iskolai végzettséggel rendelkezők helyzete is javulni látszott, igaz ez elsősorban a közfoglalkoztatási programoknak volt köszönhető.29 A hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci (re)integrációját nagymértékben hátráltathatja, hogy többségük nem rendelkezik a munka világában hasznosítható ismeretekkel. Mindezek miatt a körükben kiemelkedő jelentősége van a különböző képzéseknek, amelyek segítségével növelhető elhelyezkedési esélyük. A képzések szervezésekor azonban számolni kell azzal, hogy egy részük alulmotivált, s az oktatási rendszerben őket korábban ért sérelmek felerősödhetnek, amelyek viszont növelhetik a lemorzsolódás kockázatát. Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvény néhány új szakasz beemelésével módosította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozási projektek keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner felzárkóztatást elősegítő, ún. megélhetési támogatást nyújthat a hátrányos helyzetűek számára szervezett legalább heti 20 órát meghaladó képzésben résztvevő személyek számára, akik a képzés ideje alatt keresetpótló juttatásban nem részesülnek, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem állnak, egyéb kereső tevékenységet nem folytatnak, és a képzés időtartama alatt támogatott képzésben és munkaerő-piaci programban nem vesznek részt. A támogatás mértéke heti 40 órás képzés esetén megegyezik a felnőttképzési szerződés megkötési időpontjában irányadó közfoglalkoztatási bér összegével, az ennél rövidebb idejű képzés esetében pedig a képzés időtartamához viszonyított arányos részével. A képzés folyamán az előbbi összeg 80%-a kerül kifizetésre, a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány megszerzésével egyidejűleg kerül kifizetésre.30 A megélhetési támogatás bevezetése az európai uniós társfinanszírozású projektek keretében megvalósuló képzések résztvevői számára egyértelműen pozitív intézkedésnek tekinthető. Az iskolarendszeren belüli vagy azon kívüli, hátrányos helyzetűek által is látogatott 29

Foglalkoztatási helyzetkép 2012. I. félév NFSZ 3.o. (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_reszletes) Letöltés: 2012. dec. 15.

30

2012. évi XXI. tv. 8. §.

10

mtatk


22001122

képzések szervezésekor gyakran merül fel az a kérdés, hogy milyen módon biztosítható a hátránnyal küzdő tanulók/hallgatók rendszeren belüli előrehaladása, lemorzsolódásuk megakadályozása, valamint a képzés befejezését jelentő bizonyítvány megszerzése. A középfokú iskolákba járó hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcai egyrészt a képzésben résztvevők családi hátterére, másrészt magára az oktatási rendszerben rejlő hiányosságokra vezethetők vissza. Az előbbihez tartozónak tekinthetjük a családtagok alacsony iskolai végzettségét, a támogató környezet vagy éppen a tanuláshoz szükséges anyagi erőforrások hiányát. Az utóbbiak közé pedig a személyes törődés és a támogatás hiánya, valamint a pedagógusok előítéletessége sorolható.31 A felsőoktatásba járó hallgatók esetében (is) kimutatható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családokból érkező diákok számára a munkavállalás sokkal erősebb alternatívát jelent az oktatással szemben, azaz nem feltétlenül csak kulturális, hanem gyakran anyagi okok miatt hagyják abba tanulmányaikat. Ebben az esetben az oktatásban eltöltött idő nem más, mint egy olyan időszak az egyén életében, amely a munkajövedelem kiesését eredményezi, ráadásul jelentős idő és anyagi erőforrás felhasználással is együtt jár. Mindez viszont az alacsony jövedelmű családok számára megkérdőjelezheti a felsőoktatásban való részvétel hasznosságát is.32 A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele, mint láttuk a legtöbbször azzal áll kapcsolatban, hogy az érintettek és/vagy környezetük miként vélekedik a részvételből származó előnyökről és hátrányokról. A képzés ideje alatt kapott pénzbeli támogatás viszont némiképp növelheti a tanulók/hallgatók motivációját 33, hiszen a munkajövedelem alternatívájaként kapott összeg kettős haszonnal is járhat: egyrészt pótolni tudja a képzés miatt kieső munkajövedelmet, másrészt ezzel egyidejűleg a résztvevők olyan képesítés birtokába is kerülhetnek, amelyek elősegíthetik munkaerőpiaci (re)integrációjukat. Miután a megélhetési támogatás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér nagyságával vagy annak arányosan csökkentett részével, ezért ennek mértéke a képzésen résztvevő hátrányos helyzetű tanulók számára is elfogadható lehet. 2012 első három

31

Liskó, 2006:144-145

32

Majer, 2003:673

33

Stefán, 2005:4

11

mtatk


22001122

negyedévében a különböző uniós projektekben megélhetési támogatásban részesülők és képzésekben résztvevők számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében létrejött Biztos Kezdet Gyerekházak a hátrányos helyzetű gyermekek számára szolgáltatásként különböző képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, állapotfelmérést, étkeztetést biztosítanak, szüleiknek pedig személyiség- és kompetenciafejlesztést, valamint preventív programokat kínálnak. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. tv. 5. melléklet 11. pont e.) alpontja szerint a kormány erre az esztendőre 293 millió forintot szán az előbbiekben említett feladatok ellátására és előírta, hogy 2012. március 15-ig meg kell alkotni a támogatások igényléséről, elbírálásáról, folyósításáról szóló rendeletet. A rendeletben foglaltak alapján olyan települési önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások részesülhetnek állami támogatásban, amelyek vállalják a gyerekházak további működtetését.34 A támogatást igénylők többlettámogatást kaphatnak abban az esetben, ha a helyi szükségletekhez igazodó további tevékenységek végzését is felvállalják. Miután a rendelet megalkotására csak 2012 augusztusában került sor, emiatt az esztendő első felében a gyerekházak működtetéséhez szükséges erőforrások vélhetően nem minden gyerekház esetében álltak rendelkezésre. Konkrét adatok hiányában nem tudható, hogy pontosan hány intézménynek kellett szembenéznie az ebből adódó problémákkal, de az intézkedés elmaradásából eredő gondokra nem született megnyugtató kormányzati megoldás. 35 Mindez viszont azt is előrevetíti, hogy a gyerekházak pályázati úton történő működési forrásokhoz juttatása nem biztos, hogy a legmegfelelőbb megoldást jelenti, különösen, ha figyelembe vesszük a kései pályázati kiírásból eredő problémákat (pl. a tervezhetőség hiánya, a forráshiány) is. A fentiekben már említett támogatási összeghez képest 2012 végéig a tervezett 293 millió helyett, 183 millió forintnyi támogatás került kifizetésre. A pályázó 41 szervezet közül negyven pályázatát tartották támogatásra érdemesnek, köztük 12 civil és egyházi fenntartású

34

13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelet 2. §.

35

Az emberi erőforrások minisztere 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelete a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól.

12

mtatk


22001122

intézmény jutott a gyerekházak működtetéséhez szükséges forrásokhoz. Ezen pályázat révén 589 szülőnek és gyermeknek tudtak segítséget nyújtani.36 Tekintettel arra, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak elsősorban a mélyszegénységben élő, többségében roma származású, 0-5 év közötti gyermekek és szüleik számára nyújtanak szolgáltatásokat, ezért a kormányzati támogatás is elsősorban a szegényebb családokat célozza meg, de hatást gyakorolhat a kistelepüléseken élő nem szegény családokra is. 2011-re több mint négyezer 5 éven aluli gyermek fordult meg a gyerekházakban.37 2012-ben 48 Biztos Kezdet Gyerekház működött az országban és az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően országosan 56 új gyerekház indítását tervezik.38

A MUNKA VILÁGÁT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A munka világát érintő jogszabályok közül az egyik legfontosabb a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, amely számos új, a gyermekes családok tagjainak (elsősorban az anyák) munkaerőpiaci helyzetét befolyásoló új rendelkezéssel bővült. A 2012-ben hatályba lépett törvény megváltoztatta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, az új jogszabály értelmében a feleknek már csak az alapbérben és a munkakörben kell megállapodniuk, a munkavégzés helye kikerült ezek közül. A munkavállaló munkahelye az a hely, ahol munkáját szokás szerint végzi.39 Mindez azt is jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg több, vagy változó munkahely esetén a munkavégzés helyszínét. A gyermeket váró anyák számára egyértelműen kedvező az a szabály, hogy a munkavállaló gyermeke egyéves koráig egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és ezt orvosi véleménnyel 36

180 millió forintos támogatást kaptak a Biztos Kezdet Gyerekházak (http://mno.hu/belfold/180-millioforintos-tamogatast-kaptak-biztos-kezdet-gyerekhazak-1108286) Letöltés: 2012. december 15. A hivatalos kormányzati közleményben 180 helyett 183 millió forint szerepel.

37

Drosztmérné et. al., 2012:44.

38

183 milliós kormányzati támogatás a Biztos Kezdet Gyerekházaknak (http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/183-millios-kormanyzatitamogatas-a-biztos-kezdet-gyerekhazaknak) Letöltés: 2012. december 15.

39

2012. évi I. tv. 45. §. (1) és (3) bekezdés

13

mtatk

22001122


alátámasztja. Amennyiben egészségi állapota foglalkoztatását nem teszi lehetővé, úgy felmenthető a munkavégzés alól. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a szerződésben rögzített alapbérénél kisebb nem lehet.40 Ezen változások meghosszabbíthatják a gyermeket vállaló anyák munkaerőpiaci részvételének időtartamát, ezzel is biztosítva korábbi munkajövedelmük változatlanságát. A munkavállalói és az anyaszerep összeegyeztethetőségét teszi lehetővé az a rendelkezés, amely értelmében a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre (4 vagy 6 órára) módosítani.41 A részmunkaidős foglalkoztatás lehetővé teszi, hogy a munka világától huzamosabb ideig távollévő anyák korábbi munkahelyükkel ismételten felvegyék a kapcsolatot, jövedelmük növekedjen, munkaerőpiaci reintegrálódásuk fokozatos és akadálymentes legyen, munkahely-megtartási képességük javuljon, szakmai ismeteteik frissüljenek. Ez a rendelkezés kétségtelenül kihat a munkavállaló helyzetére, az azonban kérdéses, hogy a hazai vállalatok és intézmények mennyire vannak felkészülve a részmunkaidőben foglalkoztatottak fogadására, és mennyiben képesek részmunkaidős munkaköröket létesíteni. Magyarországon 2007-ben a férfiak 2,7 %-a, a nőknek pedig 5,7 %-a dolgozott részmunkaidőben, szemben az EU27 tagállamának 7,8 ill., 31,4 %-os átlagával.42 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2012. I. félévi foglalkoztatási

helyzetképe

szerint

2011-hez

képest

2012-ben

2,1

%-kal

nőtt

a

részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.43 Ez a látszólag kedvezőnek tűnő adat azonban nem feltétlenül pozitív változást jelez. A kérdéskörrel foglalkozó hazai kutatások rávilágítanak arra, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás sokszor mást jelent Magyarországon, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban, ahol ezen foglalkoztatási formának évtizedes hagyományai vannak. Mindezek mellett azonban az is látszik, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelentős funkcionális változáson is keresztül ment az utóbbi években. A magyar és a nemzetközi gyakorlatban egyre gyakoribb technika, hogy a szezonális

foglalkoztatásban

résztvevő

munkavállalókat

(pl.

turizmus,

vendéglátás,

kiskereskedelem) már kevésbé teljes munkaidőben, inkább részmunkaidőben foglalkoztatják. A

40

2012. évi I. tv. 60. §. (1) – (2) bekezdés

41

2012. évi I. tv. 61. §. (3) bekezdés

42

Seres, 2010:54

43

Foglalkoztatási helyzetkép 2012. I. félév NFSZ 3.o. (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_reszletes) Letöltés: 2012. dec. 15.

14

mtatk

22001122


másik jelentős változás, hogy gazdasági válság időszakában a munkáltatói terheket csökkentendő (bér, járulék) lépésként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat a munkajogilag kevésbé védett részmunkaidős állásokban (pontosabban ál-részmunkaidőben) foglalkoztatják tovább. Ez a megoldás a „klasszikusnak” tekinthető foglalkoztatási formától abban is különbözik, hogy ebben az esetben már nem a munkavállaló szabad döntésén alapul a váltás, hanem egyértelműen a munkáltatói szándékon, amelyet egyéb lehetőség hiányában a munkavállaló kénytelen-kelletlen el fog fogadni. Ez a változás viszont a munkavállalók jövedelmének

csökkenését

is

eredményezi,

amely

hosszabb

távon

az

érintettek

elszegényedésének kockázatát is növeli.44 Lényegében

ez

a

probléma

jelentkezhet

a

részmunkaidőben

foglalkoztatott

kisgyermekes anyák esetében is. A hazai adatok viszont azt is jelzik, hogy a 25-49 éves, 12 éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája még az 50 %-ot sem éri el (49,8%), holott az ugyanezen korcsoportba tartozó gyermektelen nők esetében ez az arány 76,1%-os.45 Ez utóbbi adatok viszont azt is mutatják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetleges negatív hatásai ellenére szükség lenne ezen foglalkoztatási forma elterjesztésére. Változtak a felmondásra vonatkozó szabályok is. A jogalkotó ezen rendelkezésekkel elsősorban a felmondással kapcsolatos korábbi „jogi kiskapukat” próbálta meg szűkíteni. Felmondási védelem illeti meg azokat a nőket, akik szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság, várandósság esetén, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésük miatt legfeljebb 6 hónapig vannak távol munkahelyüktől. Az utóbbi kettő esetén a munkavállalót védelem csak akkor illeti meg, ha erről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót értesítette.46 A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató csak akkor nem mondhat fel, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.47 Ez a védettség csak az anyákat illeti meg, és a gyermekes családok közül is azokat, ahol mindkét szülő dolgozik, emiatt az egykeresős háztartások elesnek ezen védelemtől.

44

Seres, 2010:18

45

Seres, 2010:76

46


47

2012. évi I. tv. 65. §. (6) bekezdés

15

mtatk


22001122

Az új rendelkezések szerint a védettség a betegség, vagy a fizetés nélküli szabadság leteltét követő napon megszűnik, s ezzel jelentős mértékben nő a munkahely elvesztésének esélye. Ezen intézkedések következtében romlik a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrálódásának esélye, de joggal feltételezhető, bár adatokkal alá nem támasztható, hogy a munkáltatóknál mindez teret fog engedni azon sztereotip gondolkodásnak, amely szerint a kisgyermekes anyák nem teljes értékű munkavállalók (mivel fontosabb számukra az anyaszerep betöltése). A reintegrálódás mellett ezáltal a munkahely megtartási képességük is csökkeni fog, nehezebb lesz a munkahely változtatás, s nő a kiszolgáltatottságuk is. Hosszabb távon pedig a családi jövedelem csökkenésével is számolniuk kell. A munkavállaló védelmét szolgálja az a változás, amely szerint a munkáltató minden esetben köteles megjelölni a felmondás okát, amely a dolgozó magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével függhet össze.48 Ez a látszólag pozitív változás azonban növelheti is a munkavállalók kiszolgáltatottságát, miután a jogszabály nem nevesíti a lehetséges okokat, ezért viszonylag szélesre tárja a szóba jöhető indokok körét, ezzel is növelve a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Amennyiben a munkavállaló mond fel, úgy a felmondási idő 30 nap, azaz a munkáltató nem veszi figyelembe az adott munkahelyen eltöltött idő hosszát. A munkaviszony időtartama csak a munkáltató felmondása esetén számít, ennek függvényében a 30 napos felmondási idő legfeljebb (20 év után) 60 nappal meghosszabbítható.49 A felmondási időre vonatkozó szabályok változása csak abban az esetben nem érintik hátrányosan a munkavállalókat, ha a munkavállaló új munkaviszony létesítése miatt mondott fel, egyéb esetekben viszont nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 272/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosította a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletet. A jogszabály változtatása során új elemként beemelésre került a lakhatási támogatás intézménye, amelyben azon álláskereső részesülhet, akit legalább 3 hónapja álláskeresőként tartottak nyilván, akit minimum 6 hónapra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt, vagy közalkalmazott jogviszonyt létesít, s állandó lakóhelye és a munkahelye legalább 100 km-re van egymástól és tömegközlekedési eszközzel az oda- és visszautazás ideje a 48


49


16

mtatk


22001122

6 órát meghaladja. Támogatásban részesülhet az is, aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, és amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazás ideje nem éri el a 6 órát. Ugyancsak támogatott az a személy, aki lakhatását a munkavégzés helyszínén vagy a munkavégzés helyétől számított 100 km-en belüli településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani. A támogatás pályakezdőknek is nyújtandó, de esetükben nem feltétel sem a legalább 3 havi regisztráció, sem pedig az, hogy az utolsó munkahelye nem lehet azon a településen, ahol munkaviszonyt szeretne létesíteni, és új munkahelye nem lehet azonos a korábbi munkahelyével. A csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók is részesülhetnek ezen támogatásban, de esetükben a 3 havi előzetes regisztráció nem szükséges. Mindhárom csoport esetében feltétel, hogy a foglalkoztatás létrejöttét szerződéssel igazolja, munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosítson számára, valamint bérleti szerződéssel igazolja, hogy a támogatás időtartamának felére bérleti jogviszonnyal rendelkezik.50 A lakhatási támogatás a bérleti díj és a közüzemi díjak kifizetésére használható fel, és folyósításának ideje legfeljebb 18 hónap lehet. A támogatást három lépcsőben (legfeljebb 3x6 hónapig), 6 havonta egyre csökkenő összegben folyósítják, a támogatás mértéke pedig a lakásban élő és a támogatás feltételeinek megfelelő hozzátartozók és/vagy személyek létszámához (1, 2 vagy 3-nál több) igazodik. /Amennyiben pl. az ingatlant igénybe vevők között két, a támogatás feltételeinek is megfelelő közeli hozzátartozó él, úgy a támogatás összege az első hat hónapban legfeljebb 150.000 Ft, a másodikban 90.000 Ft, a harmadikban pedig legfeljebb 60.000 Ft lehet./51 A támogatás bevezetésére 2012 októberében került sor, emiatt az igénylők számáról és az intézkedés fogadtatásáról még nem állnak rendelkezésre adatok. Az, hogy pontosan kik (iskolai végzettség, nem, lakóhely) ill. hányan igénylik majd a támogatást több tényezőn is múlik, de ezek mindegyike kapcsolatba hozható azzal a kérdéssel, hogy napjainkban a munkavállalók mely csoportjai vállalják leginkább az ingázással kapcsolatos különböző terheket. Amennyiben áttekintjük a magyar munkavállalók ingázási szokásaira vonatkozó vizsgálatok eredményeit láthatjuk, hogy az előbbiekben ismertetett intézkedés hatása jelentős mértékben függhet a

50

272/2012. (IX. 28.) Korm. rend. 2. §.

51

272/2012. (IX. 28.) Korm. rend. 2. §.

17

mtatk


22001122

leendő munkavállalókat kibocsátó térségek földrajzi fekvésétől, gazdasági fejlettségétől, a helyi közlekedési adottságoktól, valamint a munkavállalók iskolai végzettségétől.52 Az ingázók központi forrásokból való támogatása két okból is indokolt: egyrészt mert egyes kutatók szerint a magas munkanélküliséggel sújtott településeken élő, képzetlen dolgozók ingázási költségeinek csökkentése foglalkoztatási esélyüket 20-25 százalékkal is javíthatja 53, másrészt mert 2008-ban a foglalkoztatottak körében a napi ingázók aránya a 30 százalékot is elérte, azaz csaknem minden 3. munkavállaló ingázott. A munkahelyére naponta utazók közé a férfi munkavállalók 32,2 %-a, a női foglalkoztatottak 25,4 %-a tartozott, ami azt is jelzi, hogy a férfiak inkább vállalják az utazással kapcsolatos terheket.54 Egy 2001-es statisztikai adatok elemzésén alapuló vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ingázók egy számottevő hányada (15,5%) nem csak másik településen, hanem másik kistérségben vállal munkát, azaz jelentős a kistérségek között ingázók aránya is. Ez a fajta ingázás elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jellemzője, mivel a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű, teljesen iskolázatlan csoporthoz tartozók alig 4 %-a, a befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezők 11 %-a tartozott a napi ingázók közé. Mindezek viszont jelentős mértékben hozzájárulnak alacsony foglalkoztatottsági arányukhoz (15 %).55 Az előbbiekben közölt adatokból is jól látható, hogy az ingázás elsősorban a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű csoportok (ti. a kvalifikáltabbak) jellemzője, másrészt viszont arra is utalnak, hogy azokban a kistérségekben, ahol a helyben élő népesség iskolai végzettség tekintetében homogénebb (azaz pl. magas a képzetlenek aránya) és a környező kistérségek gazdaságilag fejletlenebbek ott a napi ingázás lehetősége is eleve korlátos. Amennyiben nincs a közelben elegendő munkalehetőség, úgy a munkát vállalni szándékozók kénytelenek olyan településeken elhelyezkedni, amelyek megközelítése már napi ingázás révén nem lehetséges. Emiatt ők már nem a napi, hanem a huzamos ingázók körébe sorolandók. A 2008. évi munkaerő-felmérés eredményei azt mutatták, hogy a foglalkoztatottak 5 %-a, tehát több, mint 188.000 fő tartozik a huzamos ingázók csoportjába. Ezen csoport tagjainak többsége (74,2 %) férfi, további jellemzőjük, hogy magas közöttük a még családalapítás előtt

52

Kertesi, 2000; Forray R. – Híves, 2009; Lakatos-Váradi, 2009

53

Kertesi, 2000:789

54

Lakatos – Váradi, 2009:766

55

Forray R. – Híves, 2009:51-52

18

mtatk


22001122

álló, 29 éves kor alattiak, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (23,5%). Jelentős részük állandó lakóhelye valamelyik nógrádi, borsodi vagy szabolcsi községben volt, ami azt is jelzi, hogy a lakhatási támogatás által megcélzott csoport egy része éppen ezekből a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetű településekről kerülhet(né)nek ki.56 Miután a huzamos ingázást vállalók egy része a kvalifikáltabb munkavállalók közé tartozik, ezért joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a lakhatási támogatásnak milyen szerepe lehet a kevésbé képzett munkavállalók mobilitására. Van-e igény az ország fejlettebbik részén a kevésbé képzett munkaerőre? A statisztikai adatok azt jelzik, hogy ameddig az ország fejlettebbik (pl. észak-nyugati vagy a Budapest környéki) részén élő, befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkező csoport tagjainak (amely a teljes népesség 10-20%-át teszi ki) 70 %-a foglalkoztatott, addig a legfejletlenebb kistérségekben élő, hasonló végzettséggel rendelkező (a teljes népesség 25-34%át kitevő) csoport tagjainak alig 38-50 %-a rendelkezik állandó munkahellyel. Ezen számok jól mutatják, hogy az ország legfejlettebb régióiban is szükség van a képzetlen munkaerőre, amelynek arányát az összes foglalkoztatott 8-15 százalékában határozzák meg, de az is feltételezhető, hogy mivel a gazdasági élet helyi szereplői számára az alacsony képzettségű munkaerő helyben is rendelkezésre áll, emiatt a huzamos ingázók támogatása nem feltétlenül eredményezi majd a leghátrányosabb helyzetű –távolabbi településeken élő- munkavállalói csoportok munkaerőpiaci reintegrációját.57

A TÁRSADALMI NORMÁK MEGSÉRTÉSE: BŰNÖZÉS ÉS SZABÁLYSÉRTÉS

A gyermek- és fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatos – egyértelműen a szigorítás irányába mutató – változások már 2010-ben elkezdődtek. A 2012-es esztendő általunk vizsgált időszakában mind a szabálysértések, mind pedig a bűncselekmények elkövetőivel szemben további szigorítások figyelhetők meg.

56

Lakatos – Váradi, 2009:793

57

Forray R. – Híves, 2009:46

19

mtatk

22001122


A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény fiatalkorúak (14-18 évesek) szabálysértése esetén lehetővé teszi az elzárást, amelynek időtartama legfeljebb 30 nap, halmazati büntetés esetén pedig 45 nap lehet.58 A törvény előbbiekben említett rendelkezései azonban több szempontból is kifogásolhatóak. Amíg az elzáráshoz képest lényegesen enyhébb büntetésnek tekinthető közérdekű munka esetén a jogalkotó a 16. életévet jelölte meg alsó korhatárként, addig az elzárás már a 14. életévet betöltött gyermekeknél is alkalmazható.59 További problémát jelent, hogy a szabálysértések esetén büntetésként kiszabható elzárás fiatalkorúak esetén ellentétes a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvény 37. cikk b. pontjában foglalt azon alapelvvel, amely szerint „a gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben a szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható, a lehető legrövidebb időtartammal”. Fiatalkorúak esetében a szabálysértés miatt kiszabott elzárás aránytalan büntetést jelenthet az elkövetett bűncselekményhez képest, hatása pedig erőteljesen megkérdőjelezhető. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról,

valamint

a

katasztrófavédelemmel

kapcsolatos

egyes

törvényi

rendelkezések módosításáról szóló 2012. évi XXXI. törvény ugyan nem változtatott az előbbiekben említett rendelkezéseken, de A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításával – összhangban a gyermekek jogairól szóló Egyezményben foglaltakkal – legalább azt sikerült beemelni a joganyagba, hogy elzárás esetén a fiatalkorúakat különítsék el a felnőttkorú elkövetőktől.60 Ezen intézkedés megtételével biztosíthatóvá válhat, hogy a szabadságától megfosztott fiatalkorúval emberségesen és életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembe vételével bánjanak.61

58

2012. évi II. tv. 27. §. (1) – (2) bekezdés

59

2012. évi II. tv. 27. §. (5) bekezdés

60

2012. évi XXXI. tv. 2. §. (1) bekezdés

61

1991. évi LXIV. tv. 37. cikk c. pontja

20

mtatk


22001122

Az elzárás, mint büntetés preferálását az is jól jelzi, hogy pénzbírság kirovása esetén az elzárásra is átváltható.62 A szabálysértési eljárást megelőző szabálysértési őrizet intézménye jelentős mértékben korlátozhatja a fiatalkorúak szabadságát, ugyanakkor ezen intézkedések valós hatása erőteljesen megkérdőjelezhető.63 A fiatalkorúak szabálysértési ügyeivel kapcsolatos kérdések viszont egy általánosabbnak tekinthető problémára is rávilágítanak: a szabadságvesztés-büntetés hatásosságára vagy éppen hatástalanságára. A hazai bűnözésre vonatkozó adatok alapján az prognosztizálható, hogy a közeljövőben nemcsak a felnőtt-, hanem a fiatalkorú bűnelkövetők esetében is növekedni fog a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek száma. Mindezt két tényező is tovább erősítheti: a magyar büntető törvénykönyv szabadságvesztés-centrikus szemlélete, valamint a társadalom felől érkező azon elvárás is, hogy a bűnelkövető fiatalkorúakkal szemben határozottabb büntetőjogi beavatkozásokat foganatosítsanak.64 A büntetések kiszabásakor viszont mindenképpen szükséges figyelembe venni a két csoport közötti legalapvetőbb különbségeket: az érettséget, a befolyásolhatóságot, valamint a jellembeli eltéréseket. A fiatalkorúak kevésbé érzik felelősnek magukat elkövetett tetteikért, jobban ki vannak téve a környezeti (különösen a kortárscsoport felől érkező) negatív hatásoknak és jellemük még nem véglegesre formált, emiatt megreformálásukra is van még esély.65 Az utóbbi évtizedekben külföldön megindult reformok többsége hasonló területeket érintett és hasonló formában jelent meg. A szabadságvesztés büntetést csak különleges, végső esetben alkalmazzák, a hosszú idejű szabadságelvonást lehetőség szerint mellőzik és szélesítették a nem szabadságelvonás tartalmú intézkedéseket, bevonva mindezekben olyan állami és civil szervezeteket, amelyek feladatai közé a bűnelkövetővé vált gyermekekkel való foglalkozás tartozik.66 Miután a bűnelkövető fiatalok többsége jelentős szocializációs hátránnyal is rendelkezik, emiatt a társadalomba való visszailleszkedésük esélye elsősorban azon múlik, hogy a velük 62


63


64

Ruzsonyi, é.n.:1-2

65

Gyurkó, é.n.:8

66

Gyurkó, é.n.:12

21

mtatk


22001122

foglalkozó szervezetek munkatársai (szociális munkások, pedagógusok, pszichológusok) mennyire képesek nevelőmunkájuk során a családi környezetből eredő hátrányok negatív hatásait csökkenteni.67 A magyar büntetőjogi reform azonban mintha éppen ezzel a szemlélettel menne szembe akkor, amikor az útkeresés jegyében inkább az erőteljesebb, megtorló jellegű megoldások irányába mozdul el. A radikálisabb megoldások hatása azonban erőteljesen megkérdőjelezhető, mivel a „büntetés-végrehajtáson belül a megtorló jelleg fokozása, a szigor differenciálatlan erősítése, az egész intézmény totalitásának növelése az eddigi szerény eredményesség radikális csökkenéséhez” vezethet.68 Az előbbiekben említett szigorítások A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben is megtalálhatók. A 2013. július 1-jén hatályba lépő jogszabály egyik nemzetközi visszhangot is kiváltó rendelkezése a büntethetőségi korhatárnak 14 évről 12 évre történő leszállítása volt.69 Ez a módosítás, amint az a UNICEF Magyar Bizottságának tiltakozásában is olvasható – ellentétben áll az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakkal70 – és több szempontból is alkalmatlan a probléma kezelésére. A magyar igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás nincs felkészülve a gyermekek fogadására, erőteljesen stigmatizáló hatású (főként az oktatás és a munka világában) nem jelent valódi visszatartó erőt, ráadásul a 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi és lelki fejlődése is még folyamatban van, s ez a megoldás nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a bűncselekmények elkövetése mögött sok esetben olyan családi problémák, élethelyzetek húzódnak meg, amelyek kezelése nem a büntetés-végrehajtás és az igazságszolgáltatási intézmények kompetenciájába tartozik.71 A nemzetközi normáktól eltérő szabályozás már csak azért is érthetetlen, mert maga a jogalkotó A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény 24. §-ában azzal egészíti ki A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 167/A. §-át, hogy a 14. életévét be nem töltött 67

Czenczer, 2008

68

Ruzsonyi, é.n.:24

69

2012. évi C. tv. 105. §. (1) bekezdés

70

1991. évi LXIV. tv. 3. és 40. cikkei

71

A UNICEF tiltakozása a büntethetőségi korhatár leszállítása ellen 2012. június 26. Budapest (http://unicef.hu/-/az-unicef-tiltakozas-a-buntethetosegi-korhatar-leszallitasa-ellen) Letöltés: 2012. december 15.

22

mtatk


22001122

kiskorú tanukénti kihallgatásakor a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell, helyette az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni, a tanú korára és érettségére figyelemmel és számára érthető módon. Mindezek jól jelzik, hogy a jogalkotó tisztában van azzal, hogy a 14 éven aluli (tehát az új Btk. szerint már a büntethető kategóriába tartozó) gyermekek gondolkodásmódja eltér a 14-16 éves korosztályétól, tehát ez alapján joggal vélelmezhető, hogy az általuk elkövetett bűncselekmények szankcionálása során esetükben más eszközöket kellene választani. Az új Btk-ban azonban több, a gyermekek és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezés is bekerült. A jogszabály 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja mindazokat, akik 18. életévüket be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegik, vagy keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatnak.72 A UNICEF a Gyermekmunka elleni világnapon (2012. június 12.) közzétett közleménye megemlíti, hogy Magyarországon a gyermekmunka intézménye ugyan nem annyira elterjedt, mint a világ számos más országában, ám hazánkban annak minden formája (gyermekprostitúció, gyermekek kábítószerkereskedelemhez való felhasználása, gyermekek illegális foglalkoztatása) megtalálható. Az illegális foglalkoztatás elsősorban szezonális jellegű és a nyári időszakban elterjed, főként üdülőterületeken és a mezőgazdaságban dolgoznak olyanok, akiknek foglalkoztatása a hatályos jogszabályok szerint nem lenne lehetséges (ti. a 16 éven aluliak). /A hatályos jogszabályok szerint csak szülői engedéllyel lehet 16-18 év között munkát vállalni, a 18 év alattiak pedig fokozott védelemben kell, hogy részesüljenek./73 Az új Btk. érdekét sértő bűncselekmények körébe sorolja a kiskorú veszélyeztetését. A jogszabály 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azon 18. életévénél idősebb személyt, aki 18. életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik. Emellett hasonlóan szankcionálja mindazokat, akik a 18 éven aluliakat bűncselekmény elkövetéséhez felajánlanak.74

72

2012. évi C. tv. 209. §. a. és b. pontja

73

Gyermekmunka elleni világnap 2012. június 12. (http://unicef.hu/-/gyermekmunka-elleni-vilagnap-junius-12Letöltés: 2012. dec. 15.

74

2012. évi C. tv. 208. §. (1) – (2) bekezdés

23

mtatk

22001122


Az ORFK adatai szerint az összes 14 éven aluli sértett egyötöde (22,06%; 1008 fő) kiskorú veszélyeztetését szenvedte el.75 Ugyanebben az esztendőben felnőttkorúval 106 gyermek követett el bűncselekményt, amely azt jelzi, hogy csökkenő tendenciát mutat az ilyen módon elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez képest viszont emelkedett a fiatalkorúaknak gyermekkorúakkal közösen, valamint a fiatalkorúak korcsoporton belüliekkel elkövetett bűncselekményeinek száma.76 Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése többek között a gyermekszegénység és a jövedelemkülönbségek növekedésével, a válások számának növekedésével,

a

különböző

pszichoaktív

anyagok

kipróbálásával,

a

pályakezdő

munkanélküliséggel, valamint a bűnelkövetők lakóhelyével (városszéli lakótelepek, szegények lakta városrészek) függ össze.77 Miután az Európa Tanács által is megnevezett okok között a kábítószerek korai kipróbálása, valamint maga a kábítószerfogyasztás is meghúzódik, ezért érdemes áttekintenünk a Btk-nak az egészséget veszélyeztető bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései közül a két említett korcsoportot érintőt. Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad, segítségével kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, illetve oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények környezetében és épületében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy ezzel kereskedik, 5től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emellett az is büntetendő, aki mindezekhez anyagi eszközöket biztosít.78 A Btk. 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azon 18. életévét betöltött személyt, aki 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával, vagy oktatási, köznevelési, 75

A gyermek- és fiatalkorú bűnözés helyzete, ORFK Szóvivői Iroda 2008. február 13. 4. o. (http://www.police.hu/print/ideiglenesek/elemzesek/bunuldozes/orfk_080813_01.html Letöltés: 2012. dec. 15.

76


77


78

2012. évi C. tv. 177. §. (1) – (3) bekezdés

24

mtatk

22001122


gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak környezetében kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, kivisz és átszállít.79 A törvény nem bünteti azokat, akik csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt és a bűncselekmény elkövetését beismeri. Amennyiben az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy minimum 6 hónapon át kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, vagy kábítószer használatot kezelő más ellátásában részesül, vagy megelőző-felvilágosító foglalkozáson vett részt.80 Ezen rendelkezések azt jelzik, hogy a jogalkotók elsősorban nem a kábítószert fogyasztókat, hanem annak termesztésével, előállításával és értékesítésével foglalkozókat kívánták szankcionálni. A csekély mennyiségű kábítószer birtoklóit pedig inkább tekintik szenvedélybetegnek, semmint bűnelkövetőnek. A jogszabály kórós szenvedélykeltésnek tekinti és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azon 18. életévét betöltött személyt, aki 18. életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyaga, illetve szer káros élvezetére rábír, vagy rábírni törekszik, vagy kábítószer fogyasztására rábírni törekszik. Ehhez hasonló szankciókat alkalmaz akkor is, ha18. életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő, kábító hatású anyag, illetve szer káros élvezetéhez segítséget nyújt.81 A

teljesítményfokozó

szerrel

visszaélést

valósítja

meg

és

3

évig

terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő az, aki tiltott teljesítményfokozót előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, orvosi vagy állatorvosi vényen rendel. Abban az esetben, ha bűncselekmény folytán 18. életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, vagy ez előbbiekben felsorolt bűncselekményeket 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával követte el, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.82

A CSALÁDOK ANYAGI HELYZETE 79

2012. évi C. tv. 179. §. (1) – (3) bekezdés

80

2012. évi C. tv. 180. §. (1) bekezdés

81

2012. évi C. tv. 181. §. (1) – (2) bekezdés

82

2012. évi C. tv. 185. §. (1) és (3) bekezdés

25

mtatk


22001122

Az elmúlt esztendőben a személyi jövedelemadó rendszer jelentős változásokon ment keresztül, amelynek egyik sarkalatos eleme az adójóváírás megszűnése volt. Ennek közvetett hatásaként 2012-ben mind a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás), mind pedig a gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó adóterhe növekedett, s ezáltal csökkent a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj minimálbér alapján számított összege is. Ezt a jövedelemcsökkenést kívánta a kormányzat a terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék fedezetének biztosításáról szóló 1018/2012. (II. 1.) Korm. határozatban rendezni azáltal, hogy 4,4 milliárd forintot átcsoportosított a céltartalékokból az említett ellátásokban részesülők kompenzációjára. A jogszabályok szerint azok részesülhetnek kompenzációban, akik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A §-ában és 29/B §-ában foglalt családi kedvezményt nem veszi, illetve egy vagy két eltartott után vesz igénybe. A kompenzáció azokra terjed ki, akiknek a terhességi gyermekágyi segély összege a bruttó 202.200 Ft-ot, a gyermekgondozási díja pedig a 119.000 Ft-ot nem haladja meg.83 A KSH adatai szerint 2012 augusztusában terhességi gyermekágyi segélyben 24.788 fő, gyermekgondozási díjban pedig 81.848 fő részesült. A rendelkezésre álló adatokból azonban nem tudható, hogy miként oszlik meg az ellátások összege az igénybevevők körében.84 A kormány az egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz alkalmazásával való folyósításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1084/2012 (III.30.) Korm. határozatában rögzítette, hogy a nemzeti erőforrás miniszter 2012. április 15-ig készítse elő a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék, a rendszeres szociális segély pénzbeli ellátás helyett utalvánnyal történő biztosításának lehetőségét és módját meghatározó jogszabályt.85 Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő 83

6/2012. (II. 1.) Korm. rend. 1. és 2. melléklete

84

A családtámogatási és gyermekgondozási ellátások 2008-2012. www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_fsg001.html letöltés 2012. dec. 15.

85

1084/2012. (III. 30.) Korm. hat. 1. a.)

26

mtatk


22001122

támogatás is adható. A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletében előírhatja, hogy a 10.000 forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből 5.000 forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani.86 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély természetben akkor adható, ha a családban védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként az ellátás összegének 20%-a, de legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. A rendszeres szociális segély esetében a 20 és a 60 %-os mérték megállapításakor az Erzsébet-utalvány formájában nyújtott összeget is figyelembe kell venni.87 A jogszabály módosította a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára nyújtott támogatások formáját is. 2012 augusztusában és novemberében mindazok, akik az említett kedvezményre jogosultak ezen két hónapban a pénzbeli támogatás helyett Erzsébet-utalvány formájában- természetbeni támogatást kapnak, amely fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására használható fel.88 A kormányzati szándék ez esetben teljesen egyértelmű, hiszen már az 1084/2012. (III. 30.) Korm. határozat 1. b.) pontja is rögzíti, hogy a pénzbeli ellátások utalvánnyal történő biztosítását a kormány azért kívánja bevezetni, mert csak ezzel látja biztosítottnak „az egyes szociális juttatások célhoz kötött felhasználását” biztosítani. A pénzbeli ellátások természetbeni formára váltása azonban több kérdést is felvet. Amíg a pénzbeli támogatások jellegűkből eredően szabadon, mindenféle kötöttség nélkül felhasználhatók, addig a természetbeni juttatások esetében a felhasználás módja kötött. Az utóbbiak alkalmazását elsősorban azért preferálják, mert úgy vélik, hogy ezáltal kizárható, hogy a támogatásban részesülő más célokra fordítsa a kapott összeget. Természetesen ez az érvelés sem feltétlenül helytálló, hiszen a természetben kapott ellátás -némi értékveszteséggel ugyan, de- bármikor készpénzre váltható (azaz eladható) és ezt követően szabadon felhasználható. A felhasználhatóság szabadságának ilyetén növekedése azonban egyértelműen csökkenti az érintett családok rendelkezésére álló anyagi erőforrások összértékét, amely hosszabb távon már érzékelhető bevételkiesést is jelent. 86

A részletekről lásd: Az egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet-programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet

87

2012. évi CXVIII. törvény 3.§ (1)-(2)

88

2012. évi CXVIII. törvény 15.§

27

mtatk

22001122


A pénzbeli támogatások viszont pont a szabad felhasználhatóságuk miatt alkalmasabbak arra, hogy a megcélzott csoport tagjai szükségleteiknek megfelelően használhassák azt fel. Az Erzsébet-utalvány beemelése a természetbeni támogatások körébe viszont azt a problémát is felveti,

hogy

a

felhasználhatósága,

kistelepüléseken hiszen

élők

leginkább

a

számára

meglehetősen

nagyobb

településeken

korlátozott működő

annak (főként)

bolthálózatokban fogadják el fizetőeszközként. A 2012. évi CXVIII. törvény az új természetbeni támogatások bevezetése mellett, megváltoztatta a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének szabályait is. Az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása függetlenül a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől ugyanolyan

jogkövetkezménnyel jár, tehát

az

iskoláztatási

támogatás

folyósításának

szüneteltetésével.89 A jogalkotó ezen döntésével a tanulókat tanulmányi kötelezettségük teljesítésére kívánják ösztönözni, ugyanakkor a támogatás folyósításának szüneteltetésével az érintett családok jövedelme is csökkenni fog. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése esetén a 16 éven aluli gyereket védelembe kell venni, mivel a jogalkotók ezzel látják biztosítottnak azt, hogy a gyermek és szülei megfelelő szakmai segítséget kapjanak a problémájuk kezeléséhez.90 Miután a vonatkozó jogszabály a módosítást megelőzően az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszűntetéséhez azt szabta feltételül, hogy az érintettek egyetlen egy alkalommal se mulasszák el a tanórák látogatását, ezért az a szabály, amely engedélyezi a legfeljebb 5 igazolatlan óra hiányzást mindenképpen enyhébbnek tekintendő.91 A gyermekek védelmének – településnagyságtól független- biztosításának egyik fontos kelléke lehet az is, hogy a jogszabály minden települési önkormányzatnak kötelezővé tette a gyermekjóléti szolgálat működtetését.92 A jogalkotó a gyermekjóléti szolgálatoknak kiemelt szerepet szán az iskoláztatási támogatás szüneteltetésében is. Az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet

11.

§-a

szerint

a

jegyző

az

iskoláztatási

támogatás

89

2012. évi CXVIII. törvény 17. §

90


91

A kérdés részletes szabályozását lásd:a 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendeletben

92


szüneteltetésének

28

mtatk


22001122

kezdeményezésével egyidejűleg értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, hogy annak munkatársai kiskorú esetén vegyék fel a kapcsolatot a családdal, nyújtsanak tájékoztatást az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszűntetésének feltételeiről és jelezzék, ha a gyerek esetében gyámhatósági intézkedést tartanak szükségesnek. A szüneteltetés felülvizsgálata esetén pedig a jegyzőnek ki kell kérnie a gyermek családgondozójának véleményét is. A gyermekjóléti szolgálat munkatársainak aktívabb jelenléte a védelembe vett gyermekek családjában vélhetően javíthat majd az érintett családok helyzetén, hiszen nem csak az iskoláztatási támogatásról, hanem egyéb a családok szociális helyzetével összefüggő kérdésekről is tájékoztatást és a probléma kezelésében igény esetén pedig segítséget is kaphatnak. Az azonban kérdéses, hogy ezen feladatok ellátáshoz a szükségesnél kisebb létszámmal működő vagy magasabb esetszámmal rendelkező szolgálatok rendelkeznek-e kellő kapacitással. 2011-ben az ország 2342 településén voltak jelen a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai, s 759 település saját gyermekjóléti szolgálattal is rendelkezett.93 Mindezek azt is jelzik, hogy Magyarország városainak és községeinek (3154) 74 százalékában elérhetőek az intézmény szolgáltatásai. A szolgáltatást végzők jelenléte egy-egy településen azonban még nem feltétlenül jelenti a helyben felmerülő szükségletek maradéktalan kielégítését, hiszen ezt sok egyéb tényező is befolyásolhatja (pl. szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek száma, a megfelelő kliens/segítő arány, valamint a problémák jellege). A gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak iskolai végzettség szerinti megoszlása meglehetősen kedvező: 2010-ben a foglalkoztatottak 92%-a főiskolai és/vagy egyetemi végzettséggel, 80 %-uk pedig felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezett.94 A megfelelő iskolai végzettség léte azonban csak az egyik feltétele a magas szintű szakmai munkavégzésnek, ám ennél talán még fontosabb –az empirikusan nehezen mérhető- segítői attitűd megléte. Ez utóbbiról konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. A gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményekben folyó szakmai tevékenység minőségét nagymértékben befolyásolhatja az intézmények működési területén nyilvántartásba vett veszélyeztetett gyermekek száma is. 2010. december 31-én ezer kiskorúból 108 szerepelt veszélyeztetettként a települési önkormányzatok jegyzői nyilvántartásában. A legtöbb veszélyeztetett –az országos átlag kétszerese- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, tehát az 93

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok (1998-), KSH www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg003b.html Letöltés: 2012. december 15.

94

Gyermekvédelmi jelzőrendszer 2010, Statisztikai Tükör 2011/42. sz. KSH 2.o. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/gyermekvedelem10.pdf Letöltés: 2012. december 15.

29

mtatk


22001122

ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójában élt, amely jól jelzi, hogy az ott dolgozó szakemberek számára mekkora terhet jelenthet a problémák enyhítése.95 A védelembe vett kiskorúak száma évről-évre növekszik, a 2010-ben nyilvántartott 24.000 gyermekből a legtöbben Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióiból kerültek ki, ahol ezer főre vetítve másfélszer több olyan kiskorú élt, akiknél intézkedésre volt szükség. A nyugati országrészek közül csak a Dél-Dunántúlon volt kimutatható az országos átlaghoz képest kedvezőtlenebb helyzet. A probléma regionális koncentrálódásának egyik oka az lehet, hogy a védelembe vett gyermekek fele az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken élt, tehát éppen olyan településeken, amelyek viszonylag nagy számban fordulnak elő az előbbiekben megnevezett régiókban.96 A kistelepüléseken élők problémáinak kezelése azért is jelenthet nagyobb szakmai kihívást, mert meglehetősen korlátos a helyben elérhető és a probléma enyhítéséhez igénybe veendő szolgáltatások és szakemberek köre. Mindez viszont némiképpen azt is mutatja, hogy a védelembe vett gyermekek száma nem feltétlenül utal a segítő szakemberek leterheltségére, hiszen a kapacitás kérdése alapvetően a kezelendő probléma jellegével áll szoros kapcsolatban. Egyes esetekben a segítő-kliens kapcsolat néhány alkalommal megtartott konzultációban ki is merülhet, máskor viszont a szakemberek és a kliensek több hónapon át, esetleg (egy vagy több) külső szakember bevonásával tudják csak a felmerült problémákat enyhíteni. A rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének biztosítására Magyarország 2012. évi központi költségvetésében 2,4 milliárd forintot különítettek el. Az érintett csoport tagjai kizárólag a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, tehát a ténylegesen szegény családokban élők.97 A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2012. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet alapján azon települési önkormányzatok részesülhetnek támogatásban, amelyek 2012. június 18. – 2012. augusztus 31. között 44-54 munkanapon keresztül biztosítják a rendszeres gyermekvédelmi 95


96


97

2011. évi CLXXXVIII. tv. 5. melléklet 12. pontja.

30

mtatk


22001122

kedvezményben részesülők számára a napi egyszeri melegétkeztetést ingyenesen, vagy kedvezményes formában és az ételt a támogatás minimum 30%-ának megfelelő értékben a földrajzi térségen belüli mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagokból biztosítja.98 A támogatásban a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok valamennyi gyermek után, a hátrányos helyzetűnek minősülők a gyermekek maximum 50%-a után, a többi nem nevesített önkormányzatok a rászoruló gyermekek 25%-a után önerő nélkül is igényelhetnek támogatást. Az utóbbi két csoportba tartozó önkormányzatok abban az esetben, ha önerőből vállalják további gyermekek étkeztetését, úgy az általuk támogatott gyermekek számának megfelelő további kormányzati támogatásra válnak jogosulttá.99 Jelen szabályozás egyértelműen javítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők étkeztetését, ám a rendeletben foglaltak végrehajtása nem minden esetben problémamentes. A leghátrányosabb és a hátrányos települési önkormányzatok földrajzi térségében ugyanis nem minden esetben található megfelelő alapanyagot biztosító mezőgazdasági vállalkozó, és/vagy a meleg étel készítésére alkalmas helyiség. A megfelelő helyiség hiánya leginkább az iskolával nem rendelkező településeken okozhat problémát, s ezen hiátus nemcsak az étkeztetés megoldatlanságát, hanem az eleve meglévő hátrányok halmozódását is eredményezheti. A vonatkozó statisztikai adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy 2010-hez képest 2011-re jelentős mértékben csökkent a támogatást igénylő települések száma (2443-ról 1430-ra).További problémát jelenthet, hogy a nyári étkeztetésben részesülő gyermekek száma az utóbbi években emelkedett (2009-ben 131 ezer, 2011-ben 140 ezer fő), miközben az étkeztetésre fordítható támogatások összege 2009 óta viszont nem változott.100 Már az előbbi adatok is utalnak arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők és a nyári melegétkeztetésben résztvevők száma között jelentős eltérés mutatkozik. Amíg pl. 2009-ben 554 ezer gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, addig ugyanezen időszakban mindössze 131 ezer vett részt a nyári étkeztetésben.101

98

23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 2. §. (1) a. és b. pontjai.

99

23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet 4. §. (1) – (4).

100

Drosztmérné et. al., 2012:36.

101

Gyermekvállalás és gyermeknevelés, 2011:15

31

mtatk


22001122

A gyermekek megfelelő élelmiszerrel való ellátása mellett a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, és a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás is nélkülözhetetlen. Ezen célokat fogalmazza meg az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény. A program keretében a Magyar Nemzeti Üdülési Közalapítvány szociális célú üdültetéshez és étkeztetéshez, ifjúságági és gyermekvédelmi programokban való részvételhez, valamint szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításához kapcsolódó tevékenységekhez nyújt segítséget.102 A program eredményeiről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de az a pályázati kiírásokból világosan látszik, hogy az Erzsébet-program keretében szervezett táborokkal és üdülésekkel elsősorban nem a leghátrányosabb helyzetben lévő családokat célozzák meg, mivel a programokon való részvételhez többek között önrész (5000 vagy 10000 Ft) befizetése is szükséges. A nem szegény családok viszont kétségtelenül kedvező feltételekkel vehetik igénybe az üdülési szolgáltatásokat.103

102

103

2012. évi CIII. tv. 3. §. a-e. pontjai. Erzsébet-program Gyakran Ismételt Kérdések www.erzsebetprogram.hu/Erzsébet-tábor%20%20Gyarkan%20Ismételt%20Kérdések.pdf Letöltés: 2012. dec. 15.

32

mtatk


22001122

IRODALOMJEGYZÉK

180 millió forintos támogatást kaptak a Biztos Kezdet Gyerekházak (http://mno.hu/belfold/180-millio-forintos-tamogatast-kaptak-biztos-kezdetgyerekhazak-1108286) Letöltés: 2012. december 15. 183 milliós kormányzati támogatás a Biztos Kezdet Gyerekházaknak (http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmifelzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/183-millios-kormanyzati-tamogatas-abiztos-kezdet-gyerekhazaknak) Letöltés: 2012. december 15. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés helyzete, ORFK Szóvivői Iroda 2008. február 13. (http://www.police.hu/print/ideiglenesek/elemzesek/bunuldozes/orfk_080813_01.h tml Letöltés: 2012. dec. 15. A UNICEF tiltakozása a büntethetőségi korhatár leszállítása ellen 2012. június 26. Budapest (http://unicef.hu/-/az-unicef-tiltakozas-a-buntethetosegi-korhatar-leszallitasa-ellen) Letöltés: 2012. december Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet szerint benyújtott támogatásigénylések II/B ütemének eredménye (http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=1&type=206&year=2012#!DocumentBro wse) Letöltés: 2012. december 15.

Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet szerinti támogatás (http://www.kormany.hu/download/3/a2/c0000/D%C3%B6nt%C3%A9sek%20fejle szt%C3%A9si%20t%C3%A1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l%202012%20%2012%20 18_ig.xls#!DocumentBrowse) Letöltés: 2012. december 22. Bass László – Darvas Ágnes (2012): Gyermekes családok Magyarország válságövezeteiben 20092011. In.: Civil jelentés a gyerekesélyekről, 2011. „Gyere” Gyerekesély Közhasznú Egyesület Budapest 103-127. o. Czenczer Orsolya (2008): Az oktatás, mint reszocializációs eszköz a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézeteiben, Börtönügyi Szemle 3. sz. 1-12 .o. Drosztmérné Kánnai Magdolna et. al. szerk. (2012): Jelentés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2011. évi feladatainak végrehajtásáról. Budapest (http://romagov.kormany.hu/download/5/c0/40000/Jelent%C3%A9s%20a%20Legyen%20j obb%20a%20gyermekeknek%20%C3%89rt%C3%A9kel%C5%91%20Bizotts%C3%A1g%20

33

mtatk


22001122

%202011%20%20%C3%A9vi%20munk%C3%A1j%C3%A1r%C3%B3l.pdf) Letöltés: 2012. dec. 15.

EU Önerő Alap pályázat 2012 http://www.kormany.hu/hu/dok?page=3&type=206#!DocumentBrowse Letöltés: 2013. január 5. Foglalkoztatási helyzetkép 2012. I. félév NFSZ (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_reszletes) Letöltés: 2012. dec. 15. Forray R. Katalin – Híves Tamás (2009): Az iskolázottság, a foglalkoztatottság és az ingázás területi összefüggései, Szociológiai Szemle 2. sz. 42—59. o. Gyermekmunka elleni világnap 2012. június 12. (http://unicef.hu/-/gyermekmunkaelleni-vilagnap-junius-12-) Letöltés: 2012. dec. 15. Gyermekvállalás és gyermeknevelés (2011). KSH (www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyermekvallalasneveles.pdf) Letöltés: 2012. dec. 15. Gyermekvállalás után – a munkaerőpiacra való visszatérést segítő tényezők (2010), Statisztikai Tükör IV. évf. 6. sz. KSH (www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel/309111.pdf) Letöltés: 2012. dec. 15.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer 2010, Statisztikai Tükör 2011/42. sz. KSH 2.o. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/gyermekvedelem10.pdf Letöltés: 2012. december 15. Gyurkó Szilvia (é.n.): A fiatalkorúak büntetőjogának reformja az Egyesült Államokban, és annak hatása az európai folyamatokra http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=13301&noSuchEntryRedirect=viewFullC ontentURLString&fileEntryId=95794 Letöltés: 2012. december 15. Havas Gábor (2006): A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási helyzete In.: Havas Gábor - Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 10-39. o. Itt a vágás: Hoffmann előrukkolt a számokkal. (http://hvg.hu/itthon/20120105_felsooktatas_keretszamok_2012) Letöltés: 2012. dec. 15. Kertesi Gábor (2000): Ingázás a falusi Magyarországon, Közgazdasági Szemle 10. sz. 775-798.o. Dr. Lakatos Miklós – Váradi Rita (2009): A foglalkoztatottak napi ingázásának jelentősége a migrációs folyamatokban, Statisztikai Szemle 7-8. sz. 763-794.o. Ligeti György (2001): Hátrányos helyzetűek az egyetemen, Esély 6. sz. 82-88. o.

34

mtatk


22001122

Liskó Ilona (2006): Roma tanulók a középfokú iskolákban In.: Havas Gábor - Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 128156. o. Majer Balázs (2003): Az EU-országok hallgatótámogatási rendszerei, Közgazdasági Szemle július-augusztus 672-690.o. Polónyi István (2009): Tömegesedés és esélykiegyenlítés a hazai felsőoktatásban (www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090930-5050160) Letöltés: 2012. dec. 15. Reszkető Petra – Scharle Ágota – Váradi Balázs (2011): A kisgyermekek napközbeni ellátásának bővítése: célok, eszköztár és várható társadalmi hatások, In.: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011 (Szerk.: Nagy Ildikó - Pongrácz Tiborné), TÁRKI – Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest 171-191.o. Dr. Ruzsonyi Péter Ph.D. (é.n.): Bűn – büntetés – reszocializáció https://www3.cepol.europa.eu/dspace/bitstream/123456789/4596/1/resocialization.pdf Letöltés: 2012. december 15. Seres Antal (2010): A részmunkaidős foglalkoztatás tendenciái és terjedésének tényezői az Európai Unióban és Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, Budapest Stefán Norbert (2005): Halmozottan hátrányos helyzetűek a felnőttoktatásban www.hogu.huujesely_szakirodalom/hatranyos_kepzese.pdf Letöltés: 2012. december 15.

35

mtatk


22001122

MELLÉKLETEK

36

mtatk

22001122


A gyermekszegénység és a gyermekes családok helyzetét érintő jogszabályok és határozatok jegyzéke (2012. I-III. negyedév)

Törvények: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény A

gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény

kapcsolódó

egyes

törvények

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt módosító 2012. évi CXXIII. törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2012. évi XXXI. törvény Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvény Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény

Rendeletek: A Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelete A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgató szerződésről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet

37

mtatk


22001122

A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2012. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet A terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról szóló 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet Az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 272/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet Az egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet

Az egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet-programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet

támogatások

Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet Az önkormányzatok és társulásainak európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2012. évi támogatásának rendjéről szóló 6/2012. (III. 1.) BM rendelet

Határozatok: A 2012-ben a felsőoktatásban felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló 1007/2012. (I. 20). Korm. határozat A terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék fedezetének biztosításáról szóló 1018/2012. (II. 1.) Korm. határozat Az egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz alkalmazásával való folyósításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1084/2012 (III.30.) Korm. határozat

38

A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére. (2012. I-III

Recommend Documents