VI. évfolyam
A Szent Mihály Plébánia Hírlevele
2009 Karácsony
A JÁSZOL SZAMARA Nem szeretnék rájátszani a tényekre. Egyáltalán nem a beképzeltség mondatja velem: tudom, hogy szimpatikus vagyok. Azt is tudom, hogy a Tehén hasznos. A Kutya – azon fölül, hogy bolhás – szolgálatkész. De az Én helyzetem azért mégis más. Nem mondom, hogy különb vagyok (ezt önök úgyis tudják) –, de a származás az mégis komoly dolog. Felmenőim prófétáltak, hogy mást ne mondjak. Mi mindig kimondtuk az igazat, ha tetszett, ha nem. De gyerünk sorjában. Én már kora délután tudtam, amiről a tehénnek halvány bődülése nem volt. A kutya?! Mindig a gazda körül lebzsel. Mondtam is már neki néhányszor: Vigyázz, mert egyszer a nyelvedre lépsz, és hasra esel! Képzelhetik, milyen mérges lett! Nincs mit vitázni: ki a nyelvével, ki a tehetségével sikeres. Mondanom sem kellene talán (de azért mondom), hogy én ez utóbbiakhoz tartozom. De hagyjuk: manapság jobb, ha a szamár – majdnem embert mondtam – meggondolja, kinek, mit mond el. A következőket is csak úgy a magunkfajtának szoktam elmesélni. Nem véletlen, hogy kihagyták a Gyermekről szóló Könyvből. Szerintem csupán helyszűke miatt, meg azért, mert mindenféle száraz kórón élek és mégis azt mondják, hogy zöldeket beszélek. Mások szerint viszont megrovásul szánták, mert a tehénről azt mondtam, hogy marha, a kutyáról meg, hogy sokat ugat. Hát tud valaki jobbat? Igaz, hogy a Gyermek (később) mondott ilyesmit, hogy nem az szennyezi be az embert, amit szájába vesz, hanem a szívből származnak a gonosz, rosszindulatú gondolatok… Jó! Akkor visszafogom magamat! Valami volt a levegőben: mintha mindenki várna valamire vagy Valakire. Ha megjön a gazda, akkor te innét repülni fogsz pereputtyoddal együtt! – bődült mérgesen a tehén egy bennfentes légyre. Ki tudja, mi lesz itt!? – gondoltam, de azt is csendesen. Mert sejtettem valamit. Sejtettem? Ennél többről volt szó: tudtam, hogy Ünnep lesz! Háromszor fordultunk szalmáért és négyszer szénáért. A tehén – hiába van olyan nagy feje – azt hitte, hogy mindez miatta van. A gazda szépen behintette szalmával az istállót, a maradékot meg jó vastagon elrendezte,
mintha ágyat készítene. A tehén már éppen indult volna a helyére, de a gazda egy kicsit arrébb kötötte. Hát persze, mosolyogtam diszkréten – de azért úgy, hogy a marha is lássa – azt hiszed, minden neked készül! S már láttam is magamat a tehén helyén. Az volt a főhely. Jaj, de jó, hogy nem szóltam el magam, mert engem meg a jászol másik oldalára vezényeltek. Szemben az ajtóval. Legalább mindent látok. Nos, úgy látom ma másé a főhely! Ez egy pillanatra elszomorított. Bevallom, hogy kifejezetten jól esett, amikor a kutyát is kiparancsolták a jászol alól. Végre! – nyugtáztam – megkaptad a beosztásodat! A múltkor megrángattad a farkamat, s a gazda meg csak nevette. Na persze én sem maradtam adós: akkor legközelebb a kutyáddal vitesd magadat – kacatjaiddal együtt! Le is hajítottam a hátamról az összes vackát! Lett erre hadd el hadd, de legalább tudják meg: királyi vér folyik ereimben. Ha nincs is róla kutyabőröm (vagy papiruszom), de egészen biztos, hogy királyi háznál szolgáltunk Besötétedett. De mi ez sürgés-forgás? A gazda Vendégeket tessékel befelé: egy Ember támogatja várandós Asszonyát. Itt még ilyesmi nem volt. – Nézd csak – súgtam, s finoman oldalba rúgtam a kutyát, hogy jobban halljon – a tehénnek már megint tátva maradt a szája. A gazda hamarosan elköszönt, közben ilyesmiket mondott, hogy majd jön az ő asszonya segíteni. Azzal elment. Az Asszony letelepedett a friss szalmára, közben az Ember szénával rakta meg a jászolt, úgy rendezgetve, mintha valakinek fekhelyül készítené. Aztán a tehénnek is adott egy öllel, meg is simogatta. Marha szerencséje van – bosszankodtam. Persze Ez is olyan, mint a többi – dohogtam tovább. Nem is az esett rosszul, hogy én nem kaptam, de láttam, hogy a kutya rajtam vigyorog! Még magamhoz sem tértem a méregtől, már ott állt előttem is az Ember egy jó adag illatos, ropogós takarmánnyal. Hirtelenjében nem is tudtam megszólalni. A felém nyújtott kezekből valami nagy békesség áradt. Én még életemben nem ettem ilyen szénát! Mintha a száraz fűszálak kö-
2 zött ott maradtak volna a napsugarak, s most belülről melengetik a szívet… Nézd csak, milyen érzelgős lettem! Csendesen eszegettünk, én – mint szokásom – egészen gondolataimba merültem. Gyereksírás ébresztett, meg valami hallatlan szép énekszó. Álmodtam? Arra lettem figyelmes, hogy gazdám felesége sürgölődik az Asszony és egy csöppnyi kisgyerek körül. Hát ezt meg honnét kerítették ide? Csak megszunnyadhattam! A gazdaasszony éppen elmenőben volt, amikor pásztorok nyitottak be hozzánk. Lekuporodtak az ajtó közelében (a kutyának megint arrébb kellett menni). Kis batyucskáikból mindenféle pásztor-finomságot szedegettek elő: friss tejet, túrót. No meg szép nagy sajtot: olyan volt az, mintha éppen erre az éjszakára kerekedett volna ilyenre! Még bocsánatot is kértek az Anyától, hogy csak ennyire telt, de éppen ami a kezük ügyébe került, azt hozták. A szegény embernek mindig akad valami a keze ügyébe, hogy adhasson a másik szegénynek. Mire egészen magamhoz tértem az ámulattól, a Gyermek is elcsendesedett, mert az Anyja szoptatta. Aztán – nem hiszitek el! – az Ember vette karjába a Gyermeket és odahozta a jászolba. A tehénnel még a lélegzetünket is visszafogtuk! Az Ember nagy gondosan betakargatta az apróságot. Ekkor nagyot sóhajtottunk. Az Anya ránk nézett gyönyörű, tiszta tekintetével: majd ti melengetitek – mondta szemeivel. Nem féltette tőlünk a Gyermeket, s ez olyan jó volt. A tehén csak bámulta és nagy barna szemei megteltek könnyel. Odasúgtam neki: Nehogy elbőgd magad, mert fölijed! Erre mintha elmosolyodott volna álmában a Gyermek… A pásztorok egy keveset beszélgettek az Emberrel, közben lopva odanéztek a Jászolra. Mintha valami királyi trón előtt tennék hódolatukat. A parányi ablakon különös világosság áradt be. Vagy bentről áradt ki? Nem, nem a nap sütött még, hisz alig múlt éjfél. Mintha bennünk jött volna fel a Nap. A tehén is a Gyermeket nézte. A kutya az ajtóból őrizte Őt olyan öntudattal, mintha mindenért ő felelne. És ezért még nem is haragudtam rá. Ez a Gyermek: ha csak Őt nézem, mintha más lenne ez a világ. A tehén is, a kutya is. Én magam is.
*** Elaludtunk mindannyian. Micsoda álmom volt! Sok év telhetett el, mert az unokám is már éppen akkora volt, hogy a hátára lehetett ülni, de még senki nem próbálta. Igen erős, sőt szilaj volt, s féltek tőle. Úgy is hívták: a Szilaj, mert folyton ficánkolt, rúgkapált. Megállj csak, majd jön valaki, aki betör! – mondogatták szomszédaim. Hogy milyen nap volt, nem tudom, csak arra emlékszem, hogy elvitték az én kis Szilajomat. Annyit mondtak: Valakinek szüksége van rá. Ugyan ki lehet az? Kicsit vártam, s utánuk lopóztam. Éppen akkor ült fel hátára az a Valaki. Közelebb mentem, és nem akartam hinni a szememnek: a Gyermek volt az! Igen: az a Gyermek! A szemeiről megismertem! Szelíd, tiszta szemei! Akár az Anyjáé. Az én Szilajom, mint valami bárány, úgy tűrte, hogy megnyergelje. Aztán elindult sok-sok ember kíséretében: énekeltek, ágakat lengettek, ruháikat a földre terítették, mint valami király előtt… Szilajom csendesen lépdelt Vele. Aztán egyszer csak elhalt az ének. Hirtelen rettenetes kopácsolás, majd fájdalmas kiáltás hasított a levegőbe. Erre felriadtam. Mit jelentsen ez? Valami nagy félelem szállt meg. Ó semmi! – nyugtattam magam – csak az ajtó csikordult, amikor a kutya kiment, s a nyitott ajtón éles hideg csapott be az istállóba. Kint sötét volt. Sávai János
EGYEDÜL ISTEN TÖRI MEG A GONOSZ EREJÉT (Részletek Dr. Sávai János atya búcsúi szentbeszédéből.) „Nem orvosolta őket se gyógyfű, sem kenőcs, csak a te igéd, Uram, amely mindent meggyógyít.” (Bölcsesség könyve) Isten igéje a válasz mindarra a súlyos kérdésre, amik foglalkoztatják manapság az emberiséget és gyötrik az egyént is. Ahogyan Izajás próféta szavaival tanít minket is az Úr: „Az Úr vezet majd téged szüntelen, kopár vidéken is jóllakatja lelkedet, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint az öntözött kert, s mint a vízforrás, melynek nem apad el a vize.” Településünk védőszentjének, Szent Mihálynak a neve is szüntelen figyelmeztet: „Ki olyan, mint az Isten?” Nincs senki, aki biztosabb gyógyulást, erőt, életet tudna adni az embernek, mint maga a Mindenható. Szentmisénket kezdő könyörgésében meg is vallottuk: „Az Úr leginkább az ő irgalmasságában mutatja meg mindenhatóságát.” (…) Bárcsak Isten szava lenne számunka a legfőbb olvasmány! Azt ajánlom búcsúi, ünnepi jó elhatározásul: nyisd ki odahaza a Szentírást, imádkozz vele, hogy lelkednek igazi békét nyerjél. Ha imádságos szívvel nyitod ki, azzal a hittel, hogy az Úr téged itt és most meg akar és tud szólítani, akkor megtapasztalod szavának újdonságát és elevenségét. (…) A zsoltáros így vall: „Az Úr szava cédrusokat tördel…” E kifejezéssel a biblia embere a legerősebb fáról is azt állítja, hogy megtörik a hatalmasabb előtt, vagyis megvallja, hogy egyedül Isten igéje az, amely a gonosz erejét megtöri. Isten a legnagyobbat képes érted megtenni: megszabadít a gonosz hatalmától, ha megnyitod a szíved az ő hatalma előtt, ha bűnbánatban a megújulásodat kéred. Eztán az Ő szava lesz a törvény számodra. „Ki olyan, mint az Isten?” Ha Istent kivesszük az életünkből, akkor kisistenek fognak fölöttünk uralkodni, és őtőlük rettegünk. Az Isten a szabadító, gyógyító az ő szava.
A termények megáldása a templomkertben
3
MEGFONTOLÁSOK PLÉBÁNIÁNK ANYAGI HELYZETÉRŐL Tisztelt Olvasó! Engedje meg, hogy a plébánia anyagi helyzetéről tájékoztassam, illetőleg néhány gondolatomat megosszam Önnel. Lakóhelyünk a várostól különálló település, ám mégsem rendelkezik önálló önkormányzattal. A közösség összefogása egyrészt a Művelődési Ház, másrészt – hagyományosan is – az egyházközség részéről történik. Manapság, a globalizáció korában és a verseny alapon szervezett életben mindig szükség van egy menedékre, hiszen a társadalmunk alapelemét, a családot támadja a modern társadalom több „vívmánya”. A közösségi élet fontossága, azt hiszem mindenki számára felismerhető. Szükséges a gyermekeink fejlődéséhez, felelősségtudatának kialakulásához, a társadalmi normák megismeréséhez és elfogadásához. A közösségi életben éljük át összetartozás érzését, valósítjuk meg az összefogást az éppen nehezebb helyzetben élők megsegítéséhez. A plébánia anyagi helyzete rendszeresen napirendre kerül a Képviselőtestületi gyűléseken, ahol a bevételek és kiadások negatív előjelű mérlegének okát vizsgálgatjuk. Gazdasági szakemberként nehéz szívvel mondom, hogy nem ez a legfontosabb, de talán érthető lesz a következőkből. A Katolikus Egyház tevékenységét és céljait tekintve a fő feladatok között nyilván nem a vagyon termelése áll, hanem az emberek lelki egészségének növelése. A plébánián az elmúlt időszakban jelentős beruházások történtek, melyek egyrészt az épületek állagának megóvását szolgálták, másrészt költség-takarékossági szempontok miatt. Ilyen költségtakarékossági ok volt például a templom fűtésének tavaly megtörtént leválasztása a közösségi házról. Beruházásként értékelhető a volt Papp ház megvásárlása és felújítása 2004-2006-ban, valamint környezetének folyamatban lévő kialakítása, mely alkalmassá teszi a gyermekek játékos foglalkoztatására. Beruházásként jelenik meg továbbá a templomudvarban kialakított temető, mely urnás temetéseket tesz lehetővé, csak, hogy a jelentősebb fejlesztéseket megemlítsem. Emellett természetesen folyamatos állagmegóvás és javítás folyik. A közösségi élet tekintetében elmondható, hogy gyakorlatilag minden korosztály részére foglalkozások, programok kerülnek megszervezésre. Ezek a programok zömében természetesen jelentősen átitatódnak a hely szellemisége által, azonban sok esetben alapjuk a közösség építése, az együvé tartozás érzésének táplálása. Ezek után lássunk néhány fő adatot, mely a száraz számokon keresztül megmutatja, honnan származnak a jövedelmeink, illetőleg azokat hová juttatja a közösség. A kerekített számok a következők: Bevétel (ezer forint): a szentmihályi lakosok 2009. évi hozzájárulása a plébánia fenntartására. . . . . . . . . . . . . . 1.900 vasárnapi templompersely-adomány . . . . . . . . . . . 500 szentmise, esküvő, temetés költségeire . . . . . . . . . 400 a Közösségi Ház bérbeadásából . . . . . . . . . . . . . 500 pályázati céltámogatás Szeged MJVáros Önkormányzatától . . . . . . . . . . . . . . . . 600 működési támogatás a Szeged-csanádi egyházmegyétől . . . . . . . . . . . . . . . . . 1000
Kiadás (ezer Ft): plébános, kántor, sekrestyés éves illetménye. . . . . . 1.500 közüzemi számlák (víz, csatorna, szemétszállítás, villany, gáz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.900 irodafenntartás (telefon, internet, kábel TV, Búzaszöm- és falinaptár-nyomtatás) . . . . . . . 330 benzinköltség-térítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 plébániai rendezvények (jubiláns házasok, Mikulás, elsőáldozás, bérmálás) ajándéka illetve étkeztetés 300 OTP-től felvett kölcsön és kamatok . . . . . . . . . . . 550 kisebb épületfelújítási munkák (erre kaptuk a pályázati összeget) . . . . . . . . . 800 templomfenntartás (virág, gyertya, ostya, textíliák) . . . 100 A fenti összegek tükrözik az éves hiány okát és több százezer forintos mértékét. Itt kell megemlíteni, hogy a volt Pap-ház vásárlásakor a Püspöki Hivatal az Egyházközséget 6 millió forinttal kisegítette, amelynek törlesztése hátra van. Ugyanezen vásárláshoz kapcsolódik a kiadások közötti 550 ezer forint OTP-törlesztés, mely a hitel utolsó részlete volt. A bevételek és kiadások közötti tételek részletezésével a tisztelt olvasókat nem untatnám, csak annyit jegyeznék meg, hogy azokat részletesen megvizsgáltam és mindegyiket helyénvalónak, a vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelőnek találtam. Ennek ellenére megemlíteném, hogy a deficit több százezer forint – esetenként fizetésképtelenséggel fűszerezve, melyre áthidaló kölcsönök szükségesek –, és ha évről évre több százezer forint hiányt termelünk, plébániánk jelenleg fennálló 5 millió forintnyi adóssága tovább növekszik. Bevételeinket az egyházi hozzájárulások, adományok, pályázati pénzek, közösségi ház bérbeadása és az egyházmegyei központ támogatása teszi ki. Az adományok könyvelését részletesen áttekintettem, nehogy kimaradjon valamely adomány is a könyvelésből. Közben elgondolkodtam, hogy miként változott ez a támogatási forma. A középkorban ez fizetési kötelezettség volt, és zömében természetben történt: a termés egy tized része volt. Manapság ez önkéntes alapon működik. Az egyház részéről senki nem kutakodik, hogy ki-ki mennyiből él, ám a Püspöki Konferencia irányadása szerint a helyi közösség hosszútávú fenntartása érdekében a kézhez kapott jövedelem 1%-át szükséges volna felajánlanunk. Hogy ez mennyi? Tegyük fel, hogy aki minimálbérből él (havi 50.000 Ft), annak éves jövedelme 600.000 Ft. Ennek 1%-a havi 500 Ft (a teljes évre befizetve 6000,- Ft). Ezért kérem a tisztelt híveket, hogy az egyházközséget adományaikkal támogatni szíveskedjenek, ki-ki erejének, adottságainak és nagylelkűségének megfelelően. Lapu Zoltán (Erdei Ferenc utca)
Plébániánk fenntartása a szentmihályiak közös ügye. Köszönjük mindazoknak, akik befizették éves hozzájárulásukat. Azok pedig, akik még lemaradásban vannak, kérjük, hogy ne késlekedjenek azt megtenni. Plébániánk OTP számlaszáma 11 73 50 05 – 20 49 80 92.
4
PLÉBÁNOSI LEVÉL A HÁZSZENTELÉSEK KAPCSÁN Áldásos, szép hagyomány folytatódik, amikor a helyi lelkipásztor a tél derekán nekiindul, hogy mindenkit fölkeressen otthonában. A hideg téli napokban, amikor a ház körüli munkák is alábbhagynak, jó alkalom adódik, hogy a plébános sokakat otthon találjon. Az elmúlt másfél év során – mióta ideköltöztem – igyekeztem ezt-azt föltárni életemből, meglátásaimból. Mintegy 120-160 katolikus hívővel rendszeresen találkoztam a templomban, illetve a Közösségi Házunkban tartott sokféle rendezvényen. Úgy érzem, hogy velük kölcsönösen megkedveltük egymást, s megtapasztalhattuk az élő Krisztus jelenlétét közöttünk. Most szeretnék továbblépni, ezért karácsony nyolcadának elteltével nap mint nap útnak indulok, hogy a minden szentmihályi otthonba bekopogtassak. Kérek minden jóakaratú embert, hogy ajándékozzon meg néhány percnyi figyelemmel. Azért tervezem a házszenteléseket késő délutáni illetve hétvégi időpontokba, hogy minél többüket odahaza találjak. Lelkipásztorként fontosnak találom, hogy leüljünk beszélgetni, ismerkedni egymással. Higgyék el: őszintén érdeklődök életük alakulása iránt! – kik élnek boldogító házasságban, s mások hogyan élik meg magányukat? – melyik iskolában és hogyan tanulnak a gyerekek? – milyen emlékeikből élnek az idősek? – milyen remények éltetik a családanyákat? – örömüket lelik-e munkájukban a férfiak? És sorolhatnám azokat a kérdéseket, amik mostanában engem foglalkoztatnak. Érdeklődöm tehát sorsuk iránt, mert senkinek nem mindegy hogyan élünk: – csak a kötelességek hálójában, megkeseredve vergődünk a mindennapokban? vagy – szabadon, örömteli szívvel vállaljuk az élet megpróbáltatásait, és eközben egyre értékesebb személyekké csiszolódunk, egymásnak pedig segítségére lehetünk? Mindenestre meggyőződésem, hogy legjobban tesszük, ha egyéni és közös aggodalmainkat rábízzuk a gondunkat viselő Istenre! Ha ezt az alapvető lépést meghoztuk, akkor utána könnyebb lesz megtennünk mindazt, amire ténylegesen képesek vagyunk. A korábbi évek tapasztalatai alapján idén még körültekintőbben kívánom megtervezni a látogatások idejét. Immár nagyjából feltérképeztem kik hol laknak, és ki kivel áll rokonságban. Elbeszélgetésünk során idén azt is fel szeretném mérni, hogy a családtagok közül ki milyen kapcsolatban áll az egyházzal. Szeretném mindenkinek felkínálni a Krisztusba vetett hitet, pontosabban azokat a forrásokat, amik ahhoz elvezetnek: a Szentírás értő magyarázatát és a különböző élethelyzeteknek megfelelő szentségek felvételét.
Köszönet Hálásan köszönjük mindazok figyelmességét, áldozatkészségét, munkáját, akik virágadományaikkal (akár kertjükből szedett virágokkal), pénzadományaikkal vagy kétkezi munkájukkal szebbé tették ebben az évben is templomunkat és annak környékét. Isten fizesse meg nekik!
A házszentelés 2010-es útvonala Január Nagybercsényi 1-28 Nagybercsényi 29-46 Márvány 1-13 Márvány 16-32 Egyenlőség 4-15 Egyenlőség 16-21 Orvos 3-24 Rosta 1-17 Petőfi 2-24 Külüs 4-8, Tisza 4-10 Füzér 3-20 Vasvári Pál 2-16 Erdei Ferenc 1-20 Erdei Ferenc 21-32 Erdei Ferenc 33-40 Erdei Ferenc 41-55 Erdei Ferenc 56-70 Erdei Ferenc 71-80 Erdei Ferenc 83-94, Ponty 1-31 Palánta 6-14, Gorkij 3-12
2, 10–17 3, 11–15 5, kedd 15–17 6, vas. 15–16.30 7, csüt. 15–17 8, péntek 15–16.30 10, 11–17 11, hétfő 15–17 12, kedd 15–17 13, vas. 15–16.30 14, csüt. 15–17 15, péntek 15–16.30 16, 10–17 17, 11–15 19, kedd 15–17 20, vas. 15–16.30 21, csüt. 15–17 22, péntek 15–16.30 23,
10–17
24,
11–17
Február Gárdonyi Géza 2-11, Tinódi L.S. 5-13, Nyár 1-4 Brigád 5-11, Könyves Kálmán 4-6 Muskó 4-18, Új élet 3-12 Rezeda 1-8, Verbéna 1-14 Mikes Kelemen 1-10 Mikes Kelemen 11-18 Mikes Kelemen 19-26 Mikes Kelemen 27-36 Mikes Kelemen 37-46 Mikes Kelemen 47-54
4, csüt. 15–17 5, péntek 15–16.30 13–17 6, 7, 11–17 8, hétfő 15–17 9, kedd 15–17 10, vas. 15–16.30 11, csüt. 15–17 12, péntek 15–16.30 13, 13-17
5 Mikes Kelemen 55-76, Terehalmi Kapisztrán u. 1-10 Kapisztrán u. 11-20 Kapisztrán u. 21-29 Kapisztrán u. 31-40 Kapisztrán u. 41-68 Kapisztrán u. 69-85 Kapisztrán u. 86-100 Hasító 3-16 Tenkes 6-10, Limány 3-12 Gádor 1-12 Hűvös 3-8 Kökörcsin 1-8 Kökörcsin 9-24 Kökörcsin 25-46
14,
11–15
16, kedd 15–17 17, hamvazószerda 15–16.30 18, csüt. 15–17 19, péntek 15–16.30 20, 10–18 21, 11–15 22, hétfő 15–17 23, kedd 15–17 24, vas. 15–16.30 25, csüt. 15–17 26, péntek 15–16.30 27, 14–18 28, 11–15
HISTORIA DOMUS (4. rész) 1990. április 6-án került fel a kereszt a torony tetejére. A keresztet előtte lefestették, a festék forgalmazója pedig 100 év „szavatosságot” garantált, így Kovács atya szavait idézve: „kedves utókor elég lesz a keresztet 2090-ben újrafesteni”. Ez év május 31-én pedig felszentelték a templom két harangját. A harangokat Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester készítette. A kisebbik, 60 kg-ot nyomó harang a Kármelhegyi Boldogasszony harang, a középső pedig az Őrangyal harang, amely 115 kg súlyú. Csupán jóval később, 1990. dec. 23-án szentelték fel templomunk utolsó, ám egyben legnagyobb harangját, a 217 kg-os Szent Mihály harangot.
Március Fehérpart 1-14 Fehérpart 15-26 Fehérpart 27-42 Fehérpart 43-54 Fehérpart 55-72 Fehérpart 71-92 Fehérpart 93-102 Holt-Tisza sor 1-10 Holt-Tisza sor 11-18 Holt-Tisza sor 19-24 Bazsalikom 1-14 Bazsalikom 15-40 Bazsalikom 41-67 Raktár 4-10, Rövid 1-8, Szarvas 3-6 Mátra 4-6, Álmos 6-8, Csuma 4 Zsoldos 4-6, Testvériség 2-8 Móricz Zsigmond 3-15 Munkás 4-6, Ajtony 1-8, Koppány 2-11 Bodom 24-43, Zsák 3-8 Szérűskerti sor 3-8 Szérűskerti sor 11-21 Szérűskerti sor 23-31 Harcos 2-25 ismét keresem, akiket nem találtam
2, kedd 15–18 3, vas. 15–16.30 4, csüt. 15–18 5, péntek 15–16.30 6, 10–18 7, 11–18 8, hétfő 15–18 9, kedd 15–18 10, vas. 15–16.30 11, csüt. 15–18 12, péntek 15–16.30 13, 14–18 14, 11–15 16, kedd 15–18 17, vas. 15–16.30 18, csütörtök 15–18 21,
11–18
22, hétfő 15–18 23, kedd 15–18 24, vas. 15–16.30 25, csütörtök 15–18 26, péntek 15–16.30 27, 13–16 28,
11–15
Azt kérem a híveimtől, hogy amennyiben nem megoldható, hogy a megadott napon és időpontban odahaza legyenek, a megadott napokban hívjanak fel telefonon (30/530 6201 vagy 20/770 0670), hogy látogatásomra egy másik, megfelelő időpontot tudjunk megbeszélni.
Vészesen közelgett a búcsú, amikorra kész kellett volna, hogy legyen a templom. A márványozást is csak szeptember 10-én kezdték el, így szó szerint minden az utolsó pillanatban készült el a szeptember 30-i szentelésre. A nagy sietségben sajnos a szentelésről nem készült semmilyen felvétel. Olyan sokan vettek részt a szentelésen, hogy „az úton és az udvaron is tömegesen álltak”. A mise után megtartották az első terményáldást is, akkor még a kultúrházban. Felkerült helyére az oltárkép is, amely Szent Mihály arkangyal sátán elleni küzdelmét ábrázolja. A festményt Udvardi Erzsébet, badacsonytomaji művésznő készítette. A templom műszaki átadása csupán novemberben történt meg, ugyanebben a hónapban kezdték el kiásni a leendő plébánia alapjait is. Felépült tehát a szentmihályi templom, ám a plébánia építése csak ezután kezdődött. Mégis egy bonyodalmakkal, nehézségekkel, munkával teli egy évet hagyott maga mögött Kovács atya és a hívek közössége. 1990 szilveszterén a hálaadó misén a plébános ekképpen kezdte el prédikációját: „Urunk, Gondviselő Istenünk! E történelmi esztendő utolsó óráiban hálatelt szívvel térdelünk eléd, hogy kifejezzük lelkünk háláját templomunk felépítéséért.” Szerkesztette: Bende Tünde
6
ELSŐÁLDOZÓK KIRÁNDULÁSA PÁLOSSZENTKÚTON Az elsőáldozásra készülő gyerekek lelki felkészítésének szép alkalma volt, amikor október 3-án másfél napra Petőfiszállás-Szentkútra kirándultunk. Szalai István hitoktatóval és egyik szülőtársammal kísértük a gyerekcsoportot. A nagyállomáson gyülekeztünk és izgalommal vártuk a vonat indulását. Utazás közben mindenki mindenkit kínálgatott, ki csokit hozott, ki kekszet, ki almát. Az egész vasúti kocsi csak a mienk volt. Közel 1 óra utazás után szálltunk le a vonatról. Antal atya – pálos szerzetes – jött ki elénk autóval. A csomagokat bepakoltuk és gyalog indultunk útnak a kolostor felé. Útközben a Zarándokok keresztjénél megálltunk, egy kicsit megpihentünk és imádkoztunk. Amikor odaértünk megcsodáltuk a Szentkutat, amiből ittunk és volt, aki arcát is megmosta. Azért nevezik Szentkútnak, mert „a legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék. Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet - egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosa-
kodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét.” (Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990.) A kültéri oltárnál elhelyezett mankó Mátéra nagy hatással volt. Szétnéztünk a kolostor területén, ahol megcsodáltuk többek között a Keresztutat, a Prágai Kis Jézus kápolnát, a Skapuláres Szűzanya kápolnát, a szentkúti templomot és a kültéri oltárt. Ezt követően még vacsora előtt Pisti bácsi két csoportra osztotta a gyerekeket. Elolvasták a tékozló fiú és a csodálatos kenyérszaporítás bibliai történetét, amelyet azután megjelenítettek. Este vacsora után esti imádságon vettünk részt a templomban, ahova fénylabirintuson keresztül jutottunk be. Antal atya, aki végig igyekezett velünk lenni és segíteni a lelki gyakorlatot, gitározott az imádság alatt. Másnap reggel szentmisén vettünk részt. Reggeli után megnéztük a kegytárgyboltot, ahol ki-ki vásárolt is bibliát, szentképet, kis emléktárgyat annak emlékére, hogy itt voltunk. Ezt követően részleteket olvastunk a bibliából és beszélgettünk róla. Ebéd előtt métáztunk egy jót, majd ebéd után lelkileg megerősödve és hálatelt szívvel indultunk haza.
Postáné Prágai Tünde (Vasvári Pál utca)
JUBILÁNS HÁZASOK KÖSZÖNTÉSE November 15-én, vasárnap, a 9 órai szentmisén ünnepeltük a jubiláns házaspárokat, özvegyeket. Ez az ünnepi, évfordulós szentmise számomra, mindenképpen hálaadás, köszönet az együtt töltött időért. Minden örömünknek, bánatunknak részese a jó Isten, csak az Ő részvételével működhet ez a férfi-nő szövetség. Bízhatunk benne, hozzá fordulhatunk, tehát a köszönetről sem szabad soha elfeledkeznünk. 1989-ben, Röszkén kötöttünk házasságot. Kartal atya védőszárnya alatt, útmu-
tatásaival és jegyesoktatásával készültünk „a nagy, közös vállalkozásra.” A moly rágta kabát példázatát, örökre szívembe véstem, miszerint az állandó, apró szurkapiszkák végérvényesen kilyukaszthatják az egymás iránti bizalom, szeretet, hűség, megbecsülés képzeletbeli kabátját. Mindenkor és mindenben igazi társként kell egymást támogatnunk, erősítenünk, e szent szövetségben. A szentségi házasság több, mint a polgári. Isten áldását hordozza magán, és örök távlatokba nyílik.
A 20. évfordulónkon igazán bensőséges, meghitt szentmisében volt részünk. A szeretetvendégségben, egy kis sütemény és forralt bor mellett tudtunk egymással, vendégeinkkel, ismerősökkel beszélgetni, kicsit lassítani a hétköznapok rohanásai között. Köszönjük Attila atyának és mindenkinek a tevékeny segítségét, és egyben arra biztatni a mindenkori jubiláns házasokat, hogy örömmel fogadják el a hálaadó szentmisére szóló meghívásokat, ünnepeljünk együtt a hívekkel, az egyházközösséggel, a jövőben is.
Csillag József és Gabi
7
ZENEI ÉLET Ez év őszétől új színnel gazdagodott plébániánk élete, hiszen szeptemberben elkezdtük a zeneoktatást. Különböző hangszereken – orgona, gitár, furulya – lehet alapfokon megtanulni, hogyan tehetjük színesebbé közösségünk és magunk életét, mindennapjait. 6-tól 99 éves korig vártuk a hangszeres zenét tanulni vágyó növendékek jelentkezését. Keddenként és csütörtökönként délután fél 5-től folynak az órák nagy lelkesedéssel. A megszerzett tudásról a mikulásnapi ünnepségek és szentmise keretében már néhány tanuló számot is adott. A dec. 12-én megtartott Magányosok Adventjére minden zenész nagy odaadással készült. Megtapasztalhattuk az önálló és a közös zenélés, valamint együtténeklés örömét, vidámságot teremtő erejét.
Szintén új kezdeményezésként merült fel bennünk egy helyi kiskórus létrehozása az egyházközséghez tartozó gyermekekből. A próbákat a vasárnapi szentmisék után tartjuk. Örömmel tapasztaltuk, hogy hétről-hétre bővült a tagok száma, s advent első vasárnapján gyermekhangon szólalhattak meg a bevezető ének zsoltárversei. Továbbra is várjuk a zenélni és énekelni vágyó fiatalok és szüleik jelentkezését. Szakál Zsolt zenetanár, kórusvezető Ádvent! Előttem a vasárnapi szentmise után kapott ádventi készületi lista, aminek a karácsonyra való felkészülést kellene elősegíteni: hétfő: imádkozom hitem növekedéséért – elkészítem a tennivalók listáját; kedd: ima a tanárokért – rendet teszek környezetemben; szerda: kitűzöm a szentgyónásom napját – napközben „Üdvözlégy” a betegekért… Félek, hogy nem lesz mindenre elég idő, amit elterveztem. Ennek ellenére igyekszem időt szakítani a lelki
A karitász-csoport december 12-én, szombat délutánra szervezte meg a magányosak adventi találkozását. Mintegy negyven idős testvérünk követte figyelemmel az óvodások, iskolások és az ifjúsági csoport műsorát.
felkészülésre is, oly módon, hogy reggelente elmegyek a rorátékra. Bevallom, nekem is nehezemre esik a korán kelés, de amint elindulok, erőt ad a gondolat, a misén kedves ismerősökkel találkozom, akiknek szintén fel kellett kelniük. A régóta ismert szentírási részeket újra értelmezem, próbálom az én életemre is alkalmazni. Mise után irány a munkahely. Útközben elgondolkodom a hallottakon, és megerősödik bennem az elhatározás: ma szeretnék egy kicsit jobb
keresztény lenni, jobban megtartani Isten parancsait. Újra erőt érzek ahhoz, hogy jobb példát mutassak gyermekeinknek, és el tudjak fogadni minden keresztet. Növekszik bennem a vágy, hogy házunk valóban az „imádság háza” legyen. Talán még sohasem készültünk így a karácsonyra, és máris úgy érzem, ez lesz családunk eddigi legszebb karácsonya. B. K.
8
Anyakönyvi hírek 2009. október–december KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLTEK Okt.:
Gyuris Attila és dr. Hopka Edit lánya: Zsanka Kolompár József és Csejtei Zsuzsanna fia: Gábor
ELHUNYTAK Szept.: Judik Antal Balla János Okt.:
Papp Szilveszter
Nov.:
Lőrincz Mihályné Vőneki Ilona Kispéter Imre Tanács Istvánné Módra Etelka
Dec.:
Csiszár Imre
Előfizetéses menü a szegedi Gödör étteremből 3 féle menü választéka a napközi menzáján (Hűvös köz) átvéve 600 Ft Házhoz szállítva 700 Ft Megrendelés telefonon: 420-130 Karácsony ünnepére méltó előkészület a szentgyónás elvégzése, melyre lehetőség kínálkozik 18-án, péntek 16 órától a templomban. A vendéggyóntató: Veréb László, szemináriumi spirituális.
Korábbi hagyományokat folytatva fiataljaink egy csoportja betlehemezni indul december 19-23 napjaiban. Aki szeretné, hogy házát meglátogassák, és ott megjelenítsék a bibliai történet népies változatát, mielőbb jelezze azt Fejes Ferencnél, telefon: 20/562 8557
A szentnihályi ifjúsági csoport péntekenként 19 órakor várja a középiskolás és idősebb fiatalokat.
A plébános távollétében a temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6 szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra. Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 vagy 20/770-0670 telefonszámon.
Ünnepi miserend December 24-én, az éjféli mise előtt orgonamuzsika (a templomot 23.15-kor nyitjuk), az éjféli szentmisét követően a betlehemezők bemutatják műsorukat. December 25-én a 9 órás szentmise elején a kisgyermek pásztorjátékot adnak elő. December 31-én hálaadó (Te Deum laudamus) szentmise 17 órakor. Január 1-je, az új esztendő első napja parancsolt ünnep, amikor 10 órakor tartunk szentmisét.
A Szeged-Szentmihályi Szent Mihály Plébánia Értesítője. l 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 l www.szeged-szentmihalyplebania.hu l email:
[email protected] l Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila plébános l Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.
