A JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA DIÁKLAPJA

KÜRTÖLŐ A JÁRDÁNYI PÁL ZENEISKOLA DIÁKLAPJA 2014. december XIII. évfolyam 2. szám * Ünnepi kiadvány * Kedves Gyerekek! Fogadjátok sok szeretettel diáklapunk megjelenő ünnepi számát. Ajándékba idén adj forró ölelést, lelket melengető, erőt adó reményt …

Ne legyen szívünkben fájdalom és ború, legyen a karácsony Szeretetkoszorú … (Törő Zsóka)

Szeretni persze nem mindig könnyű. A szeretet nem velünk született tulajdonság - de van egy jó hírem – gyakorlással fejleszthető. ☺ A szeretet biztonságot ad az embernek, és egy láthatatlan sugárral körbefonja az egész világon mindazokat, akik adják, és akik kapják. Nem egyformán szeretik egymást az emberek. Ti is másként szeretitek a családtagjaitokat, és egészen másként a barátaitokat. A különleges tehetséggel megáldott emberek: festők, költők, zeneszerzők … még színekkel is érzékeltetni tudják a másokhoz fűződő érzéseiket. Azt tanítja a könyvek könyve a Biblia: „Akkor leszel jó ember, ha azt cselekszed mással, amit magadnak is jószívvel megtennél.” Én igyekszem ehhez az arany igazsághoz tartani magam. Próbáljátok meg Ti is! Vannak a környezetünkben olyanok, akiket könnyű szeretnünk. Mások iránt nem érezzük át ezt a szeretetet. Őket szeretni annyi, mint tisztelni őket. A szeretet éppen ezért inkább magatartás, mint érzelem. A szeretetnek számtalan kimutatható formája van. Álljon itt példaként néhány: - Segíteni akaró szeretet, melyre az jellemző, hogy az ember örömmel, jutalmazás nélkül adja önmagát. ☺ Feltétel nélküli szeretet, önfeláldozó szeretet, anyai szeretet, nagylelkű szeretet, önzetlen, odaadó szeretet, felemelő, éltető szeretet és sorolhatnánk…. Olvassátok el, hogy Szent Pál apostol milyennek látja az igazi szeretetet! A szeretet himnusza

Tükörbe néztem még fiatal az arcom, De az idő majd rávési mély árkait. Ha szeretet nincs bennem, Mondd miért éltem én egy életen.

Beszéljek bár száz féle nyelven, Ismerjem bár a Föld titkait, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő húr vagyok egy hangszeren.

Még kisgyermek voltam mesékben hittem, De felnőttem én is és felnőtt hitem, Ha szeretet nincs bennem, Semmit sem érhet majd az életem.

Legyen bármilyen szép tehetségem, Végezzek bármilyen nagy tetteket, Ha szeretet nincs bennem, Csak eltűnő színes léggömb az életem.

Elmúlik minden a földön az égen De nem múlik el a szeretet sohasem Nem múlik el a szeretet sohasem. 2. Istennek fia, aki született jászolban, jászolban. Ő leszen néktek üdvözítőtök valóban, valóban. 3. Mellette vagyon az édesanyja Mária, Mária. Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik Szent fia, szent fia.

„Áldott estén, / Karácsony éjjen Angyalok szállnak fenn az égen, / Mindenkihez be-benéznek, / Mindenhová odaérnek, Áldást hoznak minden házra, / Csillagot a fenyőfára.” BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK SOK SZERETETTEL:

1

könyvtáros Erzsi néni

Az év tanulói, díjazottjai iskolánkban A 2013/2014-es tanév eseményeiről, sikereiről diákújságunk 2014. májusi számában már részletesen beszámoltunk. Mivel a Kürtölő az évzáró ünnepség előtt jelent meg, így az ott elhangzottakról nem eshetett szó benne. Az immáron 8. alkalommal átadásra kerülő - „Év tanulója” címet elnyert, illetve „Igazgatói Dicséret”- ben és „Tantestületi Dicséret”- ben részesült növendékeinket itt sorolom fel.  Az „Év tanulója” 2014-ben: HAGA RÉKA (trombita)  Az „Igazgatói Dicséret – et” ez alkalommal BUZÁS ANETT (zongora) vehette át.  „Tantestületi Dicséret – ben” részesültek: LÁSZLÓ LOLA (hegedű), STERK-RAJZÓ LUCA (zongora) és FOLLY BERNÁT (zongora)

Baranyay Kurzus Dr. Baranyay László Liszt-díjas zongoraművész, zeneakadémiai tanár 2014. július 6 – 16-ig immáron huszonharmadik alkalommal tartott mesterkurzust iskolánkban. A kurzusra főként zeneművészeti szakközépiskolások és főiskolás hallgatók jelentkeztek, de passzív hallgatók is részt vettek. Baranyay László elkötelezett a tehetséggondozás terén. Mesterkurzusai ezt jól bizonyítják. A nyitókoncerten a híres „tanítvány” Bogányi Gergely Kossuthés Liszt-díjas zongoraművész nyűgözte le a közönséget. A kurzus ideje alatt három alkalommal tekinthették meg az érdeklődők Baranyay László közreműködése mellett a hallgatók hangversenyét.

Zenével a Zene Világnapján „Legyen egy nap – külön – a zenéé” E tanévben a zeneiskola első bemutatkozása méltó volt a hagyományhoz: az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin javaslatára október első napját a Zene Világnapjává jelölte. E napi hangverseny ennek jegyében hangzott el a Tamási Áron Művelődési Központban. Péni Béla igazgató köszöntőjében méltatta e nap jelentőségét, s a zeneiskola múltjából villantott fel jeles eseményeket. Emlékezett a „hőskor” tanáraira, az alapítókra: Csonka Gyuláné, Borsányi Gábor, Török Attiláné-ra – többek között. A jelenlévő 90 éves – Csonka Gyuláné Babi nénit nagy tisztelettel köszöntötte. Az ünnep jelentőségét ismertető szövegben Yehudi Menuhin szavait idézte a moderátor: ... a zene semmivel sem pótolható lelki táplálék … a népek testvériségének eszköze … isteni adomány … minden gyermek kapja kezébe a zene kulcsát … az együtt gyakorlászenélés az összetartozás eszköze. Babits-idézettel zárta: „… és

akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Majd következett a célszerűen összeállított zenei műsor. Szépen felkészült növendékek egyéni játéka, a jól összeszokott vonószenekar lélekre ható igényes muzsikája, a szaktanárok kiérlelt produkciója nagy ajándék és méltó hódolat volt a Zene Világnapján. Babi néni tiszteletére két – volt – tanítványa zenei ajándékot nyújtott át: Takácsné Németh Magdolna énekelte Gounod Faust című operából Siebel dalát; zongorán kísérte Mózner Miklós. G. Dr. Takáts Gizella A zene adta szép élménnyel-emlékkel távozhatott a közönség. 2

Versenyek

Eredmény

Korcsoport osztály

Döme Barnabás Szabó Nóra

ARANY Bronz

III. II.

Tihanyiné Orosz Sarolta Tihanyiné Orosz Sarolta

Gusztos Donát Csongrádi Flóra László Lola Gusztos Donatella Lájer Dóra

ARANY

II. II. VI. IV. VI.

Román Iván Román Iván Román Iván Román Iván Tóthné Kovács Katalin

II. II.

Péni Béla Haga Kálmán

Résztvevő növendékek

Felkészítő tanár

2014. szeptember - december VII. Regionális Gitártalálkozó 2014. november 19. Tapolca I. Megyei Káté István Emlékverseny 2014. november 25. Veszprém XII. Veszprémi Regionális Trombitaverseny 2014. december 3. Veszprém

Ezüst Ezüst Bronz Bronz ARANY Bronz

Haga Réka Víg András

Regionális Gitártalálkozó November 19-én - szép hagyomány folytatásaként regionális gitártalálkozó színhelye volt a Járdányi Pál Zeneiskola. 1990-ben a Kendeh Gusztáv igazgató kezdeményezésére indult műsor még megyei szintű találkozó volt. Később Balaton-parti települések néven szerveződött; jelenleg regionális találkozó. 26 gitáros – játékos öt kategóriában oszlott meg. A tapolcai diákokon kívül Kaposvár – Siófok – Várpalota – Balatonfüred – Veszprém – Tihany – Keszthely – Zalaegerszeg – Pápa ifjú zenészei mutatkoztak be játékukkal. A zsűri igényes – felelős munkáját Lorenz Dávid gitárművész, a Budapest-i Járdányi Pál Zeneiskola tanára végezte. Tanulságos, élvezetes végighallgatni a különböző kategóriák zenészeinek produkcióját. Már a legifjabbak is, a 810 évesek mennyi gonddal, összeszedettséggel lépnek fel! Mennyi gyakorlás van egy nyilvános szereplés mögött! Nemcsak a hangszer kezelése, a darab pontos betanulása a feladat, hanem a fegyelmezett, ugyanakkor oldott viselkedés is. Nem hiába hangsúlyozta Kodály tanár úr a zene általános jellemnevelő szerepét. A második kategória játékosai már darabválasztásukban is igényesebbek. Érezhető a technikai csiszolódás. Így haladva a III. – IV. – V. kategóriazenészeinek eredményei felé, szemlátomást igényesebb, átéltebb az eredmény. Már nem a közönségre tekint a zenész, hanem a zenére. Zenész – hangszer – műalkotás / zenedarab egyetlen egységben rezonál. Örömteli a végeredmény: 2 KIEMELT ARANY, 7 ARANY, 9 EZÜST, 6 BRONZ, 2 DICSÉRET. A zenei eredményeken kívül – háttérmunkául – mennyi szervezési feladat hárul a vendéglátó iskolára! De ebben nagy gyakorlata van a tapolcai zeneiskolának. Megérdemel minden támogatást, elismerést, érdeklődést. G. Dr. Takáts Gizella

Döme Barnabás

Gusztos Donát

Haga Réka

2014. november 25-én került megrendezésre Veszprémben az I. Megyei Káté István Emlékverseny, melyen iskolánkat 5 növendék képviselte, és az alábbi eredmények születtek: Gusztos Donát ARANY, Csongrádi Flóra és László Lola – EZÜST, Gusztos Donatella BRONZ – Román Iván tanítványai; Lájer Dóra – Tóthné Kovács Katalin tanítványa BRONZ minősítést szerzett. 2014. december 3-án tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Veszprém Megyei Regionális Trombitaverseny, melyen 32 trombitás növendék vett részt. A verseny négy korcsoportban zajlott. Iskolánkat 2 növendék képviselte a versenyen, és az alábbi eredmények születtek: Haga Réka – Péni Béla tanítványa ARANY; Víg András – Haga Kálmán tanítványa BRONZ minősítést szereztek.

A felkészítőknek és versenyzőknek egyaránt gratulálunk! 3

Az iskolai KÖNYVTÁR hírei: Kedves Könyvtárlátogatók! Szeretettel köszöntelek benneteket! Iskolai könyvtárunk ez évben is csatlakozott a Zenei Napok ünnepségsorozat programjaihoz. „Barangolás a zene birodalmában” címmel olvasópályázatot hirdettünk növendékeink számára, melyre sok szép munka érkezett be. Idei versenyünk újdonsága az volt, hogy egymást segítve, párokat alkotva kellett a feladatsort megoldani. Örömmel tapasztaltam, hogy jól működött az együttgondolkodás. Az olvasópályázathoz ismét kértünk rajzokat, és a feladatsor „Rímfaragó” játékkal is bővült. Az olvasópályázat értékelésére és az eredmények kihirdetésére 2014. március 27-én a Zenei Napok Növendékhangversenyén került sor. Az olvasópályázat résztvevői szeptember közepén, jutalomkiránduláson vehettek részt.

A kirándulás programja a következő volt: Első utunk az Eötvös Károly Megyei Könyvtárba vezetett, ahol megnéztük a könyvtár részlegeit, majd a délelőtt nagyobb részét a gyermekkönyvtárban töltöttük. Köszönjük a kedves fogadtatást, az ötletes ajándékkészítés lehetőségét. Délután felsétáltunk a várba, ahol megtekintettük a vár nevezetességeit - templomait, épületeit, emléktábláit, szobrait. A várlépcsőn ereszkedtünk le a Sédvölgybe. Nagyot sétáltunk a csodálatos Betekints-völgybe és kipróbáltuk a Magyar Népmesék Játszókertet :) Kellemesen elfáradtunk, de sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. Itt szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni Tóthné Kovács Katalin tanárnő önzetlen segítségét, és Rák Ferenc kedves barátom idegenvezetését, hogy a kiránduláson a segítségemre voltak. Köszönöm továbbá a gyerekeknek (Fraller Benedeknek, Szilágyi Boglárkának és Tóth Kingának), akik felkészültek és segítettek az idegenvezetésben.

További képek  Iskolai könyvtárunk honlapján: http://www.jpzk.eoldal.hu/ Katalógusunk elérhetősége: www.jardanyi-tapolca.sulinet.hu/kvt/katalog.pdf Németh Lászlóné – könyvtáros Erzsi néni

4

Kedves Gyerekek! A karácsony az egymásra figyelés ünnepe. A készülődés még december elején elkezdődik az adventi gyertyák meggyújtásával. A karácsonyi várakozás, ünnepi készülődés izgalmában ezúttal is sok szép könyv került a kezembe. Bennük szebbnél-szebb dalok, versek, mesék, novellák, kedves ajándékötletek. Ezekből válogattam nektek sok-sok szeretettel. Erzsi néni

KÖNYVAJÁNLÓ Fekete István: Karácsony éjjel Szeged: Lazi Könyvkiadó, cop. 2005. 190 oldal ISBN 963-7138-49-8 Fekete István

Fekete István karácsonyi történetei a készülődés gyermeki izgalmát idézi fel, emlékeztetve rá mindenkit, hogy érdemes jónak lenni. A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A készülődés már december elején elkezdődött: az adventi gyertyák lángja és a disznópörzsölések fellobbanó tüzei a karácsony közeledtét jelzik, és vele a hóesést, a nyugalmat és a szeretetet. A betlehemezés és a fenyődíszítés együttes élménye a barátok és a rokonok összetartásának várva várt alkalmai, melyek túlvilági és földi reményekkel kecsegtetnek gyereket és felnőttet. A karácsony általuk válik a Jóság és a Szeretet közösségi ünnepévé, melynek az ajándékozás fontos kifejeződése. A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olvasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is emlékekre emlékezem. Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Wikipédia )

Móra Ferenc: A fenyőfa alatt HANGOSKÖNYV:

Magyar Elektronikus Könyvtár http://mek.oszk.hu/02500/02568/mp3/ A kötet Móra Ferenc legjobb karácsonyi témájú elbeszéléseiből nyújt ízelítőt. A fenyőfa alatt, az Édes kicsi Jézus, a Karácsonyi misztérium 1928-ban, A baba, a Jézuskának az égbe, a Jézuska öltöztetéséről levél, őneki magának, a Szép karácsony, szép zöld fája, a Haragszom a Jézuskára és a Karácsonyi aktualitás megírásakor az író saját gyermekkori emlékeiből merített ihletett, életszerűen elevenítve meg a század eleji szegényparasztság, a "subás, ködmönös kiskunok, a berlinerkendős öregasszonyok" templomi áhítatát. Az író meseszép prózastílusban, szeretetteljes humorral villantja fel az ünnep fényeit, a karácsony misztériumát, amely emberi méltóságot adott ezeknek az egyszerű embereknek, akikhez a szegénység úgy tapadt hozzá, mint az ünnepi verset szavaló kisfiú talpa a templom márványpadlójához. A meghatóan szép történetek minden olvasó figyelmére számíthatnak. A könyvben szereplő elbeszéléseket itt - a Magyar Elektronikus Könyvtár archívumában „hangoskönyvként” meg is hallgathatod: http://mek.oszk.hu/02500/02568/mp3/ Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus. Pályáját versírással kezdte, később elbeszéléseket, regényeket írt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több, mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához.

5

Wass Albert: Karácsonyi mese Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng. Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után apám fölolvasta a betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádságot, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda. Kis idő múltával nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a maga érdes vénemberhangján: - Aztán tudjátok-é - kérdezte -, hogy miképpen keletkezett tulajdonképpen a karácsony? - Akkor született a Jézus Krisztus - felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s nagyapánk bólintott rá. - Ez igaz - mondta -, mert hogy ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára. De maga a karácsony már régen megvolt akkor. Ha ideültök mellém a tűzhöz, elmondom, hogyan keletkezett. Köréje gyűltünk a szőnyegre, mindegyikünk valami új játékot cipelve magával, s figyelmesen lestük a száját, mert nagyapánk nagyon szép és érdekes meséket tudott ám. - Hát az úgy volt - kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki rest volt megművelni a földjét, az irigyelte azt, akinek szebb búzája termett, s mikor az irigykedés már igen-igen elhatalmasodott az embereken, akkor megszületett benne a gonoszság. A rest lopni kezdett, a tolvaj gyilkolni, s a kéregető rágyújtotta jótevőjére a házat. Addigaddig, hogy egy napon aztán az Úristen odafönt az égben megsokallotta az emberek gonoszságát, s rájok szabadította a sötétséget és a hideget. A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, mikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia a földön, az Úristen odaintette maga mellé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki: "Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusztulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyermeket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, amit kiróttam rája." Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot. A föld sötét volt és hideg. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatózva jártak az utcákon, s akinek még volt egy darabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással. Egy birkabőr bundáért meggyilkolta apját a fiú, s akinek még tűz égett a kemencéjében, az fegyverrel őrizte szobája melegét a megfagyóktól. Az angyal nagyonnagyon elszomorodott, hogy hasztalan járta az emberi világot, mert nem talált benne sehol egy fikarcnyi jóságot sem. Lassanként kiért a városból, s ahogy a dűlőúton haladt fölfele a hegyek irányába, egyszerre csak összetalálkozott a sötétben egy emberrel, aki egy döntött fát vonszolt magával kínlódva. Kiéhezett, sovány ember volt, s csak szakadt rongyok borították a testét, de mégis húzta, vonszolta magával a terhet, bár majdnem összeroskadt a gyöngeségtől. "Minek kínlódsz ezzel a fával? - kérdezte meg az angyal. - Hiszen ha tüzet gyújtanál belőle magadnak itt, ahol állsz, megmelegedhetnél mellette." "Jaj, lelkem, nem tehetem én azt - felelte az ember. - Asszonyom, s kicsi fiacskám van otthon, kik fagynak meg, s olyan gyöngék már, hogy idáig nem jöhetnének el. Haza kell vigyem nekik ezt a fát, ha bele is pusztulok." Az angyal megsajnálta az embert, és segített neki a fával, s mivel az angyaloknak csodálatos nagy erejük van, egyszerre csak odaértek vele a sárból rakott kunyhóhoz, ahol a szegény ember élt. Az ember tüzet rakott a kemencében, s egyszeriben meleg lett tőle a kicsi ház, s míg egy sápadtra éhezett asszony s egy didergő kisfiú odahúzódtak a tűz mellé melegedni, az angyal meggyújtott egy gyertyát az ember szívében, mert jóságot talált abban. "Édesanyám, éhes vagyok..." - nyöszörögte a gyermek, s az asszony benyúlt a rongyai közé, elővett egy darab száraz kenyeret, letörte az egyik sarkát, s odanyújtotta a gyermeknek. "Miért nem eszed meg magad a többit? - kérdezte az angyal. - Hiszen magad is olyan éhes vagy, hogy maholnap meghalsz." "Az nem baj, ha én meghalok - felelte az asszony -, csak legyen mit egyék a kicsi fiam." S az angyal ott nyomban meggyújtotta a második gyertyát is, és odahelyezte az asszony szívébe. A gyermek leharapott egy kis darabot a kenyér sarkából, aztán megszólalt: "Édesanyám, elhozhatom két kis játszótársamat a szomszédból? Ők is éhesek, s nincs tűz a házukban. Megosztanám velük ezt a kis kenyeret, meg a helyet a tűznél!" Az angyal pedig meggyújtotta a harmadik gyertyát is, és odaadta a kisfiúnak, aki boldogan szaladt ki a gyertyával a sötét éjszakába, hogy fénye mellett odavezesse kis társait a tűzhöz és a kenyérhez. S pontosan ekkor érkezett el az utolsó előtti nap, és az Úristen alánézett a földre, s a nagy-nagy sötétségben meglátott három kis pislákoló gyertyalángot. És úgy megörvendett annak, hogy az angyal mégis talált jóságot a földön, ha nem is többet, csak hármat, hogy azon nyomban megszűntette a sötétséget, visszaparancsolta a napot az égre, s megkegyelmezett az emberi világnak. S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennünk lévő rosszat. - Ez a karácsony igazi meséje - fejezte be nagyapánk ott a kandalló mellett azon a régi-régi karácsonyestén -, én pedig azért mondtam el nektek, gyerekek, hogy megjegyezzétek jól, és emlékezzetek reá. Mert ez a mi emberi világunk újra építeni kezdi a Bábel tornyát, melyben egyik ember nem értheti meg a másikat, jelszavakból, hamisságokból, elfogultságokból és előítéletekből, s jönni fog hamarosan az irigység is, a rosszindulat, meg a gonoszság, melyek miatt az Úristen újra pusztulásra ítéli majd az embert. Tolvajlás és gyilkosság fog uralkodni a földön, s ha a nyomorúság és a nagy sötétség rátok szakad majd, akarom, hogy emlékezzetek: csak a szívetekben égő gyertya menthet meg egyedül a pusztulástól.

6

Megkérdeztük tanárainkat:

1. Hogyan készül az ünnepre? 2. Kikkel és hogyan tölti a szentestét? 3. Mit üzen a gyerekeknek?

1. Izgatottan várom. 2. Meghitt családi körben. 3. Próbáljatok meg mindenki felé szeretettel fordulni! (Farkas Mihály)

1. Nem vagyok nagy előkészülő, dec. 24-e pont mindenre elég ☺ 2. Szűk családi körben szoktunk lenni, és nagyon szeretjük a sültkacsát. ☺ 3. Mindenkinek meg kell becsülni ebben a rohanó világban, hogy van egy olyan ünnepe, amikor az ember kicsit megnyugodhat, és a szeretteivel lehet. És ez az igazi érték!

1. Díszeket gyűjtögetek, ebben fő segítőm Éva néni, aki különleges mézeskalács költeményeket készít. 2. Családdal. Sütünk, főzünk, fát díszítünk, meglátogatjuk a többi családtagot. 3. Pihenjetek! (Kovács Adrienne)

(Schmidt János)

1. Az ünnepi készülődést az adventi koszorú elkészítésével kezdem. A szobákban ünnepi gyertyákat, mécseseket rakok, és esténként meggyújtom. Ha lehetőség van rá a hétvégeken a családdal együtt csendesen imádkozunk. Eltervezzük, hogy milyen sütiket és ételeket készítünk az ünnepre. 2. A szentestét a családommal töltöm. Délután együtt feldíszítjük a fát, és elmegyünk a pásztorjátékra. Este csillagszórót gyújtunk, karácsonyi énekeket énekelünk és megajándékozzuk egymást. Az ünnepi vacsora után beszélgetünk és az este zárásaként elmegyünk az éjféli misére. 3. A gyerekeknek csak annyit üzenek, hogy ebben a szép adventi időszakban próbáljatok jobban odafigyelni egymásra, és a felnőttekre is. Gyűjtsetek minél több szalmaszálat jó cselekedeteitekkel a kis Jézus jászolába. Az ajándékozás pedig a szándékról és a szeretetről szóljon, hisz mi is a Karácsony? A SZERETET ÜNNEPE! (Hoffmanné Vass Virág)

1. A Karácsony a szeretet ünnepe. Igazából az év minden napján „Karácsonynak” kellene lenni, mert nincs más dolgunk a világon, mint szeretni – otthon, munkahelyen, iskolában, és bárhol, bármely közösségben, és bármely helyen. A karácsonyi készülődésben talán kicsit jó átgondolni mit is tettem eddig, hol tartok az úton, mi az, ami még jobb lehet … Az apró ajándékok vásárlása, a sütögetés otthon, a karácsonyi koncertre készülés stb., csak segítenek, hogy az ünnep még szebb legyen. 2. Családommal, szeretteimmel, EGYÜTT. 3. A legjobb ajándék mi magunk vagyunk! Állj meg kicsit néha! Nézz szét magad körül, és lásd meg mi a fontos! Egyedi és pótolhatatlan vagy! Szükség van rád! Arra a kicsire, amid van – arcodra, kezedre, szívedre, mosolyodra … Boldog Karácsonyt! (Szigecsánné Freund Teréz)

1. Karácsonyi zenéket hallgatva karácsonyi díszeket készítve gyermekeimmel. 2. Családi körben, szeretetben. 3. Annyi figyelemmel forduljatok a társaitok felé, amennyit Ti szeretnétek kapni tőlük! (Tóthné Kovács Katalin)

1. Próbálok olvasmányokkal ráhangolódni az ünnepre. A Kürtölő szerkesztése jó lehetőséget nyújt nekem ehhez. Szeretem az ajándékokat magam készíteni. Szívesen bíbelődők velük sokszor napestig. 2. Kicsit egyedül, de nem magányosan. A Szenteste nagyobb részét szeretteim ( szüleim, unokáim… ) körében fogom tölteni. Lesznek, akik nagyon fognak hiányozni. 3. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, … mert a ti kincsetek a szívetekben van.” Legyetek jók, segítőkészek és szeretetteljesek mindenkihez! (Németh Lászlóné – Erzsi néni)

☺ Az oldalt szerkesztették diákjaink ☺

Az ünnepekre kívánok nektek sok szép olvasmányt, csengőszót és gyertyalángot, szeretetet, vidámságot, békés, boldog szép karácsonyt! Sok szeretettel: Németh Lászlóné F. Erzsébet könyvtáros

7

Fényes égből mennyországból Szálljatok le, angyalok! Fényes égből mennyországból Szálljatok le, angyalok! Zöld leveles, aranydiós Karácsonyfát hozzatok ! Karácsonyfát, ragyogót, Zörgő-börgő mogyorót, Ezüstcsengős barikát, Selyemszőrű paripát. Fényes égből mennyországból Szálljatok le, angyalok ! Kisfiúknak, kislányoknak Egy-egy könyvet hozzatok ! Hadd kiáltsák: jaj, de szép ! Legyen benne mese, kép, A hazáért imádság, magyar érzés, szabadság ! Fényes égből mennyországból Szálljatok le, angyalok! A didergő szegényeknek Meleg ruhát hozzatok ! Nagykabátot, nagykendőt, Vastagtalpú cipellőt, Tüzelőfát, angyalok, Azt is, azt is hozzatok !

„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek.” (Gloria) * * * * * * * *

Tapolcai Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola diáklapja 8300 Tapolca, Deák F. u. 16. Tel.: 06-87/ 510 190 Iskola: e-mail: [email protected] honlap: http://www.jardanyi-tapolca.sulinet.hu Iskolai Könyvtár: e-mail: [email protected] Honlap: http://www.jpzk.eoldal.hu/ Felelős kiadó: Péni Béla igazgató Főszerkesztő: Németh Lászlóné Freund Erzsébet könyvtáros

Békés, boldog, szép karácsonyt, jó pihenést kívánunk nektek az ünnepekre! Péni Béla igazgató, tantestület és a szerkesztők. 8