A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései
Dr. Ágoston Csaba
KVI-PLUSZ Kft. 1
Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet
20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet
Hulladék minősítés
Alapjellemzés
(veszélyesség megállapítása) Hulladékok két „csoportja”: veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék
(lerakhatóság megállapítása) Hulladékok négy „csoportja”: lerakással ártalmatlanítható (A, B, C típusú lerakóban) lerakással nem ártalmatlanítható Vizsgálatok célja: Vízzel kioldható tartalom meghatározása (különböző pHkon)
Vizsgálatok célja: Teljes
kioldható tartalom meghatározása (extrém savas közegben)
2
Metodikai újdonságok a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletben
-települési szilárd hulladék mechanikai összetétel vizsgálata (13 kategóriára történő válogatás) (MSZ 21420-28:2005, MSZ 21420-29:2005) -ANC/BNC teszt (savas, lúgos semlegesítési kapacitás) (MSZ CEN/TS 15364:2007) -perkolációs vizsgálat (MSZ CEN/TS 14405:2007) KVI-PLUSZ Kft. 3
Mechanikai összetétel vizsgálat
KVI-PLUSZ Kft. 4
Mechanikai összetétel vizsgálat Az anyag kategóriák (6 x 2 + a finom): 1. Bio 12. Veszélyes 2. Papír 3. Karton 4. Kompozit 5. Textil 6. Higiéniai 7. Műanyag 8. Éghető 9. Üveg 10. Fém 11. Éghetetlen 13. Finom
(étel, falevél, virág, stb.) (elem, akku., festék, olaj, fecskendő, gyógyszer, stb.) (újság, csomagolópapír, boríték, stb.) (kartonpapír, tojásos doboz, stb.) (TetraBrik (tej), dobozos gyümölcslé, stb.) (ruhák, táskák, krumplis-zsák, stb.) (pelenka, tampon, papír-zsebkendő, vatta, stb.) (fa, bőr, gumi, csont, stb.)
(kő, tégla, kerámia, stb.)
KVI-PLUSZ Kft. 5
20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, III. melléklet 5. „…A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyagmennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladékösszetételi kategória nedves tömegarányát.” A biológiai frakció esetén az eltérés a nedves és száraz tömegarány között általában 1-5 %, de esetenként akár 5-7% is lehet (a nedves nagyobb). Javaslat: a száraz tömegarányt (is) célszerű meghatározni, annak ellenére, hogy ezt a rendelet nem követeli meg (a szabvány leírja). KVI-PLUSZ Kft. 6
ANC/BNC teszt Nyolc különböző pH értéknél készül kivonat a 4-12 pH
tartományban. A hulladékból kioldható összetevők mennyiségét a rendelet alapján csak a pH 4 és pH 12 értéken kell megmérni. A pH 4 és pH 12 értéknél mérhető koncentrációk esetén alkalmazott határértékek megegyeznek a saját pH esetén alkalmazott határértékekkel (ez sok probléma forrása).
7
Fémionok oldhatósága a pH függvényében vizes oldatokban
KVI-PLUSZ Kft. 8
Fém szulfidok oldhatósága a pH függvényében
KVI-PLUSZ Kft. 9
Pufferkapacitás
KVI-PLUSZ Kft. 10
ANC/BNC teszt, következtetések •Lúgos közegben a hidroxokomplexeket képező fémek oldódni fognak. A pH beállítással stabilizált hulladékok esetén ez akadálya lehet a lerakással történő ártalmatlanításnak. •A hulladék pufferkapacitását (adott pH eléréséhez szükséges sav, illetve lúg mennyisége) a rendelet nem veszi figyelembe. •A TDS (oldható szilárd anyag tartalom) paraméter csak saját pH-n mérve jellemző a hulladékra. Az ANC/BNC teszt során nyert kivonatokból értelmetlen vizsgálni, a hozzáadott ásványi sav, illetve lúg miatt. •Az ANC/BNC vizsgálat eredményeit együttesen, a hulladék egyéb tulajdonságainak ismeretében lehet értékelni. KVI-PLUSZ Kft. 11
Monolit hulladékok 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, II. melléklet 2.3. :
„Ha az előkezelés során monolit formájú hulladékot állítanak elő, akkor ennek a C kategóriájú hulladéklerakóban történő lerakhatóságát a monolit hulladékok vizsgálatára vonatkozó nemzeti szabvány kihirdetéséig a következőképpen kell megítélni: a monolit hulladékot granulálni szükséges, és a kioldódási vizsgálatokat L/S = 10 l/kg arány mellett kell elvégezni annak tudatában, hogy ez a modellvizsgálat nem ad kielégítő információt a monolitok kioldhatóságában meghatározó szerepet játszó diffúziós kioldási mechanizmusról” KVI-PLUSZ Kft. 12
Monolit hulladékok Van nemzeti szabvány: „MSZ 21979-1:1989 Veszélyes hulladékok kezelése. Beágyazási technológiával kezelt veszélyes hulladékok vizes kioldása” A szabvány jelenleg hatályos. A monolit hulladékok kioldódási sajátosságait a granulátum vizsgálatánál jobban modellezi. (10 x 10 x 10 cm-es próbatest vizsgálatát írja le.)
KVI-PLUSZ Kft. 13
Egyedi határértékek kérdése 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet, II. melléklet 1.1. f) : „…Ha a hulladék olyan veszélyes összetevőket is tartalmaz , amelyek a 2.2.1.-1. és 2.2.1.-2. táblázatokban nem szerepelnek, akkor ezekre az összetevőkre a hulladék termelője, előkezelője vagy a hulladéklerakó üzemeltetője köteles egyedi kioldódási határérték megállapítását kérni a … Hulladék Minősítő Bizottságtól.”
KVI-PLUSZ Kft. 14
Egyedi határértékek kérdése Kérdés: Mit értünk az alatt, hogy „veszélyes összetevőket is tartalmaz” ? Nem veszélyes hulladékokról van szó (B1b típusú lerakó), ezért veszélyes összetevőket a veszélyességi határkoncentrációt meghaladó mértékben nem tartalmazhatnak. A rendelet megfogalmazása nem elég pontos, nehezen alkalmazható.
KVI-PLUSZ Kft. 15
Egyedi határértékek kérdése Megoldás lehetne például: „…Ha a hulladék olyan veszélyes összetevőt is tartalmaz , amely a 2.2.1.-1. és 2.2.1.-2. táblázatokban nem szerepel, és koncentrációja a hulladékban eléri a veszélyességi határkoncentrációjának 80 %-át, akkor erre az összetevőre a hulladék termelője, előkezelője vagy a hulladéklerakó üzemeltetője köteles egyedi kioldódási határérték megállapítását kérni a … Hulladék Minősítő Bizottságtól.”
KVI-PLUSZ Kft. 16
Összegzés, javaslatok •
A települési szilárd hulladékok mechanikai összetételének vizsgálatakor a száraz összetételt is célszerű meghatározni.
•
Az ANC/BNC vizsgálat eredményei komplex értékelést igényelnek (hulladék jellege, pufferkapacitása, lerakó adottságai), TDS paraméter saját pH-n értékelhető.
•
A monolit hulladékok esetén rendelkezésre áll a szükséges szabvány, a jelenlegi határértékek mellett alkalmazható.
•
Az egyedi határértékekre vonatkozó rendelkezés jogalkotó általi értelmezése szükséges. KVI-PLUSZ Kft. 17
Köszönöm a figyelmet!
KVI-PLUSZ Kft. 18
