A Hortobágy madárvilága

D K . N A G Y JENŐ

A Hortobágy madárvilága. A Hortobágy jelentősége a madárvonulásban. Az itt átvonuló vadludak. Irta : D K . N A G Y

JENŐ.

I. Közlemény. A h o l a B o d r o g g a l egyesült T i s z a áttöri lösz-fensikját, egy

meg a T o k a j i

határtalan

síkságot

maga

elölt,

ösmocsarakat.

amelyen

most

a

már

létrehozta

azokat

páratlan

madár­

Tiszaszabályozás előtt

természeti látványosságszámba

E n n e k a z árterületnek

az

akadály

végigkíséri a Tiszának a z egész

mélyedéseiben, f e n e k e i b e n

amelyek

gazdagságukkal európaihirü

és

hullámait.

E mély sikság, mint t i s z a i árterület folyását és k i s e b b - n a g y o b b

futóhomok

h e g y közt a l a k u l t völgyszűkületet, e g y s z e i r e

talál

nélkül hömpölygetheti Dél felé s z e n n y e s

az

a Nyírség

mentek.

északi része a N y í r s é g

fensikja

és a

T i s z a között terül e l , s i g y két oldalról is k a p t a a z árvizet és a felszivárgó talajvizet.

Bmd-Szentmihály

és

Tisza-Dob

között

s

Dél

felé

le

terjed egész a b i h a r i Sárrét e g y k o r szintén vízben és madárban bővelkedő rétségéig. E z t a z óriási a

szélein

területet

keletkezett

kiterjedésű

épen

falvak

az

veszik

egykori körül,

áradásos

míg

a

az

területnek

belseje

legelök és rétek, — a h o l még a l e g n a g y o b b

volt legelője a jószágnak — a z i g a z i m a g y a r szilaj

réti

mint

nagy

szárazságban

pásztorkodásnak

is volt

őshazája. E z e g y k o r i n a g y árterületet, a közepén végig folyó Hortobágy folyóról

mint

egy

földrajzilag

egységes

területet

egészében

„Hortobágyinak

nevezzük, jóllehet c s a k a közepén fekvő és D e b r e c e n városához tartozó részét n e v e z i k általában kező

a követ­

falvak

majd

Nyírség majd

e név alatt.

E területet, a m e l y n e k a kiterjedése k i t e s z k b . 2 . 0 0 0 k n l M veszik

szélének

körül. a

Északon

falvai:

Balmaa-U j város,

Karcag,

Madaras

B ü d-S z e n t m i h á I y.

Hajdu-Nánás, délen

s nyugaton

a

H a j d u - B ö s z ö r m é n y,

Nádudvar, Tisza-Füred,

Püspökladány. Egyek,

Gsege,

T i s z a-P o 1 g á r. Manapság

természetesen

egész

máskép

m i n t a szabályozások előtt, s igy a természeti

lest

már

viszonyokhoz

ez a

terület

hűén

alkal­

partosabb

füves

mazkodó f a u n a is némi változást m u t a t . V a n n a k itt müvelés

alá

fogott

területek,

vannak

A HORTOBÁGY MADÁRVILÁGA.

273

legelő részletek, mélyebb zsombékosok, vizenyős rétek,

sikvizzel

tarkított

nádasokkal övezett m o c s a r a k , bolt Tisza-ágak : Morotvák, söt vannak még folyómenti berek-erdők és tölgyesek i s . A változatos természeti

viszonyoknak

megfelelöleg

a

madárvilága

is elég változatos. A l e g n a g y o b b változást o k o z t a e terület

természeti

viszonyaiban

a

T i s z a szabályozása és a N y i r - v i z e k n e k északfelé való levezetése. A m i g a Hortobágyot évente egyszer-kétszer végigjárta a T i s z a árvize és a m i g a N y í r s é g

fennsíkjából bővizű erek hozták le a kiszüremkedö

talajvizet, a d d i g a Hortobágy el volt látva bőven vízzel, s az erek, fenekek, laposok még a l e g n a g y o b b szárazságban

is megőriztek a n n y i nedvességet,

h o g y a v i z i és mocsári növényzet s vele együtt a fauna

is n e m tünt e l

s nem pusztult e l . Amióta gátak közé v a n szorítva a T i s z a szabályozás m e g c s a p o l t a és Észak felé talaj vizeit, azóta csak

a

felszín csapadék

sivatagok

nagy

s amióta

le a

vize

h e l y e k e n s ez p e d i g a nyári szárazságok s a t a v a s z i és nyáreleji

árja,

vezette

nagy

Nyirviz fennsík

gyűlik össze a mélyebb

alkalmával egy c s e p p i g eltűnik,

tavak s erek helyén c s a k

éktelenkednek. Így s z i k e s e d i k

a

nyíri

most

szikes

mindjobban

agyagos

a Hortobágy,

mert a tiszai árvizek megszűnte óta lefolyástalan laposok és fenekek vize az

agyagos

talajból

kilúgozott sziksót egyre

concentiáltabb

minőségben

t a r t a l m a z z a . Természetesen u g y itt, de m e g a z egész környéken

is kisül

a fű s a legeltetés lehetetlenné válik. A m i g a z i l y e n l a p o s o k b a n egy élő mocsár volt. a n n a k

m e g volt

a

maga fészkelő madárvilága is, de m e g a közvetlen környékén üde pázsit zöldéit még a k k o r is, a m i k o r már a p a r t o s a b b h e l y e k e n rég kisült a z utolsó fűszál is. I l y e n k o r tehát a legelő m a r b a a z i l y e n h e l y e k e n szépen kihúzta a m o s t o l y veszélyes, e s a

rendszeres

állattenyésztést

lehetetlenné

tevő

nyári szárazságokat. N e m nehéz belátni, hogy a

Hortobágy élő m o c s a r a i n a k

fokozatos

eltűnése, — mert a n y i r i vizek csak f o k o z a t o s a n apadtak, — magával h o z t a az ott fészkelő fajoknak a z eltűnését i s . A z e g y k o r darvak,

hattyúk,

létfeltételeik

kócsagok,

megszűntével

kárókatonák, mint

átvonulok s z e r e p e l n e k e vidék

s

pár

kisebb-nagyobb

mocsári

madarain

eltűntek,

gödények,

gémek,

s azóta

sirályok

csak

mint

madárfaunájában. ősnádasok

madárvilága

még m e g m a r a d t

kivül.

szürkéi adak.

fészkelők

A mélyebb vizek s háborítatlan a zsombékos és a steppe

itt fészkelő

Ilyenek

már

csak

maradt

meg, a

Hortobágy

folyó

nádas

mocsár

terület

voltak

az

eltűnte

állapotok

után

egész

uszó

és

1915-ig,

a m i k o r a H a l a s t a v a k létesítésével egy egész uj k o r s z a k kezdődik a Hortobágy madárvilágára nézve. Amit Aquila

a

fejlődő

kultúra

elvont

egykor

több,

mint

félszázaddal 18

DR

274

N A G Y JENŐ

ezelőtt a Hortobágytól: a z életadó vizet, a T i s z a vizét, csak a kultúra v i s s z a is a d t a n e k i . A mesterséges ugyanis

a középső Hortobágy amúgy

azt most

ugyan­

h a l a s t a v a k létesítésére

is legmélyebb helyét

töltésekkel

körülvették s a z t a Tiszáig vezetett csatornán keresztül T i s z a v i z z e l árasz­ tották e l . 2

12, e g y e n k i n t 1 — 1 k m - e s tómedence v a n közvetlen egymás mellett, amelyekben a Tisza varázsütésre

vizének csodálatos

egy bámulatos

flórájának, m i n t faunájának

életfakasztó

gazdagságú teljes

hatása

mocsárvilág

alatt

fejlődött

szinte

ki,

ugy

pompájában.

A T i s z a hullámai életrekeltettek e g y gyönyörű lápországot, a h o l kisebb-nagyobb

sikvizek

váltakoznak

a

sürü

nádas

s a h o l egy o l y a n g a z d a g madárvilág talált h a n e m is épen de

a

és gyékényesekkel, háborítatlan,

a fészkelésre mégis a l k a l m a s o t t h o n t , hogy valójában a régi, szabályozás

előtti

— a természetvizsgálóra nézve — s z e b b

állapotokra

gondolunk

v i s s z a , a m i k e t m i , a legújabb k o r szülöttei sajnos n e m ismerhettünk. Visszatértek a z újonnan

született mocsárvilágba a szárcsák,

danka­

sirályok, kormos szerkők, bölömbikák, kacsák (Anas boschas, A. strepera, Nyroca ferruyinea), búbos vöcskök, söt még a t i s z a m e n t i ősmocsarak igazi öslakója a sziirkelud i s . Igaz, hogy nagy m o c s a r a i n k e g y k o r i d i s z e i , a hattyú, yödény, kócsag n e m t e l e p e d t e k

vissza,

háboritallan. E két utóbbi újonnan

született

nekik

faj feltétlenül

mocsárterület

a r e n d s z e r e s munkálatok

mert

e z m é g n e m elég megtelepedne

nem volna

egyúttal

itt, h a halastó

daru,

v a d és ez a z

is, ahol

örökösen zavarják a terület nyugalmát, s másod­

s z o r a túlzásba vitt halvédelem m i a t t

is n i n c s e n

biztonságban

egyetlen

fészek s e m a z egész területen. A Hortobágy múltjában

tehát, csupán c s a k a z i t t fészkelő m a d a r a k a t

véve t e k i n t e t b e : 3 k o r s z a k o t t u d u n k megkülönböztetni. A z első k o r s z a k b a n a Hortobágy m é g árterület,

a m e l y m é g összefügg a Sárrét

l e t e i v e l . E z a z időszak tart k b . a m u l t század megcsinálták

a T i s z a védőtöltését. Ettől

50-es

kezdve

hasonló

éveiig, a m i k o r már

a második

korszakban

a m i n d e g y r e apadó nyíri v i z e k m e l l e t t m i n d j o b b a n kiszáradnak a fenekek. E z a második

korszak

tart

egész a H a l a s t a v a k

nyaranként létesítéséig,

1 9 1 5 - i g , a m i k o r , a m i n t fentebb vázoltain, a z u j , egész nyáron (1—2

m.) mocsárterület

ismét

s o k régi

fészkelő

terü­

fajt

mélyvizü

csalogatott

vissza.

E z a legújabb, a 3 - i k k o r s z a k , a m i k o r ismét v a n egy állandó, fészkelésre a l k a l m a s mocsárterület a z ármentesitett

pusztaságon.

A Hortobágy madárvilágának a zömét a z o n b a n n e m a z ott fészkelő fajok teszik, sőt n e m alkották korában háborítatlanul m e s s z e Északról lejövő Már

MARSILI

még a k k o r

sem, amikor

az

ősmocsarak

fészkelhettek mindenfelé, h a n e m a z erre átvonuló, fajok.

megemlíti 1 7 2 6 - b a n

megjelent

munkájában,

hogy

a

A HORTOBÁGY MADÁR V n ~ A G A .

„tavaszi

napéjegyenlőség

idején"

—

azaz

a

275

tavaszi

vonuláskor

—

„csodálatos tömegekben érkeznek a vízimadarak a D u n a - T i s z a mentére*. Valóban a Hortobágy, a z a z a T i s z a e g y k o r i egész b a l p a r t i árterülete felett átvonuló és megszálló m a d a r a k száma m i n d e n időben túlhaladhatta a z itt fészkelők számát. E z a tünemény első s o r b a n földrajzi alakulásával

a magyar

medence

v a n k a p c s o l a t b a n . A m a g y a r medencének legmélyebb

v o n a l a épp a T i s z a völgye. A h o g y k i a l a k u l t a m a i folyórendszerünk,

már

a k k o r a Tiszavölgye, k e z d v e a tokaji völgyszükülettöl egész a z Aldunáig a m o c s a r a k n a k egy összefüggő s o r o z a t a v o l t . A z a k k o r i árterület feltétlen kiterjedt egész a z . A l f ö l d k e l e t i határhegységeinek a lábáig. Ismerjük, hogy a legsűrűbben

használt vonulási utak

ép a

tenger­

partok, a z a z nagy vizek partjai felett, avagy n a g y o b b folyók fölött v e z e t n e k , mint p l . Európa n y u g a t i p a r t j a i n ; m i s e m áll közelebb, m i n t a m a föltevés, hogy itt egy o l y a n madaraknak,

ősrégi

amelynek

vonulási

az

utvonala

eredete

még

a m i k o r még a z Alföld k e l e t i peremén

a

van a

Hazánkon

visszanyúlik

a

átvonuló

harmadkorba,

m a i k e l e t i középhegység, m i n t

tengerpart állott k i a tengerből. Ez

a z ősrégi

vonulási

ut

bejön

a

Szarmata

Északkeleti Kárpátok hágóin át a m a g y a r

medencébe

előbb

a

S W , majd

S

felé.

Így

vonulnak

sikság

felől

az

s itt l e k a n y a r o d i k

darvak

is. m e g

az

északi

ludak i s . H o g y m e n n y i r e m e g s z o k o t t s bizonyára tavasszal

is betartott

útvonal

vezet

ép

a

a

legtöbb fajtól

ősszel

Hortobágyon

a n n a k egyik bizonyítékát látom egy a z itt átvonuló hattyúkról

és

keresztül,

való érdekes

megfigyelésben i s . 1920.

október

hó

végén

21

darab

Gygwttó

musicus

szállt

az egyik tómedencében. H i r t e l e n hidegre válván a z idő, pár

nap

meg múlva

eltűntek. 1 9 2 1 . február végén u g y a n a b b a n a tóban újra megjelent 21 d a r a b Cygnus

musicus, s ott

is m a r a d t a k

3

hétig,

a m i g végre

a

rájuk

való

puskázás e l r i a s z t o t t a őket. Semmi

okunk

sincs

abban

kételkedni,

hogy

ez egy és

ugyanaz

a csapat volt. Igaz, hogy kevés a valószinüsége a n n a k , hogy egy 21 főnyi hattyufalka nagyon

veszteség nélkül

valószínűtlen,

hogy

megjárja az

a

esetleges

nagy

utat,

de

viszont

veszteséget ismét

épen

az

is

2l-re

egészítették k i a hozzájuk szegődött útitársak. A z itt átvezető vonulási ut tehát

egyrészt nemzedékről-nemzedékre

való átöröklés révén ösmeretes és használt útiránya a z északi vonulóknak, de másrészt m e g természeti viszonyainál fogva is a lehető l e g a l k a l m a s a b b ugy megszálló, m i n t táplálék felvevő E

roppant

terület

ép

a

területnek.

vonulás

idején

összel-tavasszal

l a k a t l a n és elhagyott. A z i l y e n k o r már v i z z e l megtelt s m e g m a g a a sarjadzó

fűvel

borított

határtalan

fenekek,

legelő

is 18*

teljesen mocsarak,

nagyszerűen

DR. NAGY

27fi

JKNO

megfelel a l a k a t l a n , embertől n e m háborgatott területekhez szokott

Inndrai

madaraknak,

táplál­

a m e l y e k itt

- különösen

a

libák

-— nagyszerűen

kozhatnak. A

Hortobágy

után — e l t e k i n t v e

fészkelő a

madárvilága

steppe madaraitól

tehát

—

a

folyószabályozások

majdnem

teljesen

eltűnt,

ámbár a H a l a s t a v a k létesítésével egyrészük csekélyebb számban tért, a z még n e m jöhet számításba fajok

s

vissza is

a még j e l e n n a p j a i n k b a n is átvonuló

óriási tömegei m e l l e t t . A Hortobágyon

szetesen

átvonuló

fajoknak

a

túlnyomó

része

a z úszók és futók közé t a r t o z i k , s ezek között p e d i g

termé­

a

kacsák.

de főleg a libák dominálnak. E két népes madárcsoport közül a kacsáknak kevésbbé a l k a l m a s a k a sekély és csak a csapadékvizekből létrejött t a v a k s fokok, m i g a libák részére j o b b legelöterület e l s e m képzelhető. E z e k m e l l e t t a z o n b a n a vonuláskor átvonulnak e r r e úgyszólván talán az összes madárfajok.

I l y e n k o r a legsivárabb

puszta

kellő közepén egy

kis árok oldalában magashegyvidéki, avagy a pár fából álló útszéli fasorban a h e g y i erdők m a d a r a i t találhatjuk m e g . A Hortobágy a madárvonulás szempontjából ép o l y érdekes és fontos hely, m i n t p l . a nyugateurópai parti vonulási u t o n H e l g o l a n d . E parányi kis sziget egyedüli pihenő és m e n h e l y e a z Északi T e n g e r

fölött

átvonuló

m a d a r a k n a k , a m e l y e k főleg v i h a r o k s köd alkalmával tömegesen szállnak m e g itt. A m i itt megszáll e z e n IV« k m . hosszú k e s k e n y kis s z i g e t e n ,

az

dk vétlen s z e m elé is kerül. Hasonlókép a Hortobágy végtelen pusztasága is egy tenger, a m e l y b e n pár

k i s akácerdö,

kertek

alkotják

okvetlen útjának

a csárda mellett, a Mátán

a

szigeteket,

ahol

és

a Halastónál

levő k i s

a fákhoz, b o k r o k h o z vonzódó madár

megszáll, ha akár a fáradtság, akár a z éhség avagy az időjárás megszakítására

kényszeríti.

Itt

azután

könnyen

a szemünk elé

kerül. A

madárvonulás

egy-egy

öszi

és

említett

k i s ..szigetek"

megfigyeléseket Mivel libákra

a

tanulmányozása

szempontjából m i l y értékes v o l n a

t a v a s z i idényt itt a pusztán k i n t tölteni, a m i k o r a fentnaponkénti

bejárásával

a legértékesebb vonulási

szerezhetnénk. már

lentebb

említett

nézve o l y kedvezőek, ezért

természeti ezek

v i s z o n y o k különösen

a

nemcsak

pihenő es megszálló

h e l y n e k tekintik átvonuláskor a Hortobágyot, h a n e m

h a ezt a z időjárás is

m e g e n g e d i , s fagy és hó n e m jön, a k k o r a l e g n a g y o b b részük át is telel itt. A libák már k o r a ősszel, s z e p t e m b e r elején megérkeznek — a z erythropus-ók : a egyre

kis

lilik-vk

növekedik. D e c e m b e r b e n

az

elsők —

s

számuk

november

Anser végéig

és januárban a számuk erősen csökken,

s h a hó és fagy v a n , a k k o r m i n d e l is v o n u l n a k a z Alföld délibb részeire. I l v e n k o r , h i r t e l e n beálló havazásnál csakúgy h e m z s e g a sok, az Alföld északibb

A HORTOBÁGY

277

MADÁRVILÁGA.

tájairól leszorult l i b a a Bácska és Bánatban. A behavazott határban éjjelnappal

nagy

lármával

vizet. Ezért n e v e z i

keresnek

egy kis zöld

vetést és be n e m fagyott

a déhnagyarországi sváb ezeket az örökösen lármázó

libákat — leginkább nuyy

liliké/,- — $chne
mert vagy a hava­

zással együtt j e l e n t e k m e g , vagy m a r közvetlen előtte. Még a tavasz

messze v a n , de már a z olvadó hóval együtt

február

megjelennek

a z első visszatérő ludak, r e n d s z e r i n t a szürke

ludak.

végén Ettől

kezdve

eleien

érik

egyre el

szaporodnak,

legnagyobb

fokozatosan csökken a

s rendesen

szamukat,

számuk,

március végen vagy április

amely

időponttól

kezdve

azután

ugy hogy májusban már csak a z utolsó

pár csapatot találhatjuk itt. P e r s z e az időjárás lényegesen befolyásolja a vonulás menetét. Száraz, m e l e g tavasz alkalmával a z átvonulás gyors, nedves, hűvös időben p e d i g ellenkezőleg, tovább m a r a d n a k itt. Májustól őszig azután csak a nyári Iád. a szürke lúd. vagy ahogv a Hortobágyon hívják a „szőke lil>
a

a

Halastavakkal

együtt

telepedett be újra. Lehetséges,

Hortobágy déli részének m o c s a r a i b a n is költ. de e z e k e t én még

n e m jártam be s igy n e m i s m e r e m . A Halastavakon fészekaljai

fészkelő

fölnevelni,

kevés

pár

nyári

lúd a z o n b a n n e m tudja

mert sajnos, a z örökké tojások után kutató toörök

kiszedik a z o k a t . Augusztus

közepén

mar

V— öUO főnyi nyári

Iád gyülekezett össze

a Hortobágyra a z elmúlt nyáron, a m e l y e k , nünthogv a Hortobágy folyón kivül az egész pusztán n e m volt már egy kanálnyi v i z s e m , m i n d a H a l a s ­ t a v a k h o z jártak. Naplelkölte előtt kijártak

10-—20-as tálkákban a t i s z a i n e n t i tarlókra,

a h o n n a n azután jóllakottan reggeli <S—'/»9 tájban Itt

eltöltik

az

s kimennek

idői

egész

a tarlókra

délután

V. 4-ig,

jöttek vissza a t a v a k h o z .

amikor

ismét

lelkerekednek

szemet s z e d n i , s esak a beállt a l k o n y a t t a l

térnek

ismét v i s s z a . Így töltik

el a

nyarat

ezek a szép. h a t a l m a s m a d a r a k , a m e l y e k a

buzatarlón egész tekintélyes hájat k a p n a k , úgy hogy a n e m n a g y o n

öreg

példányok pecsenyéje n e m áll m e s s z e mögötte a háziliba pecsenyéjének. Hogy

ezek

a

nyári

vagy

pedig

vannak

adni.

Arra

sincs

ládák

(Anser

fórm)

már

északi

vonulok

köztük

még

elég

m i n d m a g y a r példányok,

megfigyelési a d a t o m ,

is, a r r a nehéz feleletet hogy

e

nyári

ludak,

mindjárt az északi ludak megérkeztekor v o n u l n a k - e már dél felé? Nehéz is ezt megfigyelni, mert az a z öOO l i b a a z északiak sok 1 0 0 0 - i i y i tömegei közt

igazán

elenyészik, p e d i g

ők n e m igen k e v e r e d n e k össze aféle jött­

ment népséggel. A Hortobágyon megjelenő északi ludak a. következő fajokra o s z l a n a k ,

D R . N A G Y JENŐ

278

Legtöbb 90vát

van a

2 féle l i l i k , néha. m i n t p l . m u l t év októberében, ezek a

tették a z egésznek. S z e p t e m b e r b e n

thropus, m a j d azután a két l i l i k e g y f o r m a

több

a

kis

lilik,

Anser

ery­

mennyiségben v a n ; n o v e m b e r b e n

már a nagy lilik, a z Anser albifrons j u t túlsúlyra. A m e g m a r a d t p e d i g a z Anser fabalis. Anser neylectus és Anser ferus tette k i .

lOVot

D e c e m b e r 9-én a következő v o l t a z egyes fajok aránya: 80"/.. Anser

albifrons,

10% Anser erythropus.

ferus-t.nmT

1 0 % Anser

fabalis és neylectus.

Anser

se n e m láttam se n e m h a l l o t t a m . T a v a s s z a l március 17-én is k b .

ugyanezt

a z arányt

t a p a s z t a l t a m : 9 0 % Anser

ferus, fabalis, erythropus.

ulhifrous.

IIl./24-én már több a z A.

a többi

Anser

fabalis..

E számok természetesen c s a k a z általam bejárt területre v o n a t k o z n a k . A

Hortobágy a z o n b a n

tudnám járni,

akkor

Hasonlóképen idevágó

óriási terület és h a én a z egészet g y a k r a b b a n be feltétlenül

a z itt összegyűlt

megfigyelései n m e k

becsülni.

Annyit

megbízhatóbb

is tudnék a d n i .

l u d a k n a k számbeli mennyiségét i s ,

elégtelensége

már m o s t

számokat

miatt,

is m o n d h a t o k

még n e m t u d o m

azonban,

hogy

meg­

a hortobágyi

libák számáról a vadászok a d a t a i m i n d erősen túlzottak. N e m rosszindulatú lódítás e z , h a n e m egész öntudatlan nagyítás, a m e l y hibába b e l e e s i k denki,

a k i n e m g y a k o r o l elég önkritikát

a z i l y e n f o r m a számbeli

min­

becsles

fölött. C s a k röviden a n n y i t , hogy v a n eset rá, a m i k o r látóhatárunkon belül mindenfelé m i n t birkanyájak A

fent

már emiitett,

sötétlenek a legelön a. l u d a k százezrei. rendszeresen

még ritkábban, k i s e b b számban

ezek a következők : Branta Tadorna cornuta. Branta, jelenik

ruficollis

kisebb

láttak

leueopsis-l

sőt

épen

alá

a

mert

is láttak a z elmúlt

állításait

berniela,

hogy

ezek

hogy

— de rózsapiros

l i b a S p i t z b e r g e n jellemző

majdnem évben.

A mert

a

Norvégia

kopenhágai

meg­

lőttek

vagy

berniela és lehetetlen,

c s a k o l y ritkán f o r d u l n a k e l ő , d e azért a piszeesőrü lúd

m e g . E z a rövid tömzsi csörü — m i n t

csőrgyürűs és halvány violás rózsaszín

lábu

ugy Nyugat-, mint

Közép-

ritkaság.

a z Anser

erythropus,

partvonalán

északi jönnek

szigeten keresztül a F e k e t e t e n g e r A

évben Bra/nta

a z Anser brachyrhynchus,

F i n n m a r k e n -ben, nyugati

lencopsis,

m a d a r a . U g y látszik, hogy e z a l i b a S E irányban

mindenütt n a g y

kis lilik,

minden szerint

Nincs benne s e m m i

v o n u l lefelé a Kelet-Európai k o n t i n e n s r e , mert Európában

Branta

— már tisztelet a kevés kivételnek — kellő k r i t i k a

Hortobágyon se található

a kis lilik

Branta

Libavadászok állítása

k e l l v e n n i . Feltűnő,

még

ruficollis,

csapatokban,

csodálatos,

a vadászok

vagy csak egész ritkán megjelenő fajok i s ,

úgy látszik a z utolsó években r e n d s z e r e s e n

1—2 példányt.

Br.

megjelenő fajokon kivül v a n n a k

természetrajzi

szintén délkeleti irányban Norvégiában le s

múzeumban

S

felé,

fészkelő hanem

a Kaspi-tó

vonul,

ludak n e m Kola

fél­

medencéje felé.

v a n e g y Anser

erythropus

a

DIE VOGEL WELT DER PUSZTA-HORTOBÁGY

„ Kirgiz

steppéröl,"

viszont

a b e r g e n i (Norvégia) múzeumban n i n c s e n e z

a faj képviselve, mert a n y u g a t i tengerparton A kis lilik-nek

279

elö n e m f o r d u l .

l e g n y u g a t i b b g y a k o r i előfordulási és telelő helye ugy

látszik a H o r t o b á g y , a z a z a z egész T i s z a v ö l g y e . az Anser albifrons a

RADDE

is inkább K e l e t - E u r ó p á n

Kaspi-tó

2 liliket.

mellől csak a

erythopns-V és A. albifrons-ol

Do a nagy

keresztül

lilik,

v o n u l S felé.

Anser >»inotus-\ a z a z

az

e m l i t i mint áttelelöt. M i g Közép-Európában

mindkettő r i t k a téli vendég. De Magyarországon is főleg a T i s z a völgyétől keletre v a n a lüik-vk igazi van

vonulási

utja.

A D u n a - T i s z a közének

déli részein

némely időben

elég l i l i k , de korántsem a n n y i , mint a Tiszától keletre. A Dunántúlon

azonban

az

irodalmi

LOVASSY a B a l a t o n

adatok

szerint

mindkét

lilik

ritkán

fordul

elő.

madarai

között n e m is e n d i t i m e g őket. C H E R N É L

egyáltalán egész Magyarországon ritkának tartja őket Magyarország M a d a r a i c. munkájában, tobágyon a

de

már a m a g y a r

sok A. erythropus

lilik-ek

2 0 évvel

ezelőtt

BREHM-ben

vau. Szinte még

i n e g e m l i t i , hogy

a

Hor­

ugy tűnik fel a d o l o g , m i n t h a

n e m keresték

v o l n a fel o l y tömegesen

Én már 1 9 0 7 - b e n is 80"., Anser albifrons-ot

találtam a Hortobágyon

Hazánkat. és

nincs

semmi

okunk

tömegesen tartózkodtak

kételkedni

kességü

újra

ismét a Hortobágy közelébe vezérelt, termé­

hozzáfogtam e madárvonulás szempontjából

terület madárvilágának

járásnak is a l a p o s szakszerű E

h o g y a l i l i k e k már azelőtt is

itt.

M o s t , hogy j ó s o r s o m szetesen

abban,

tősgyökeres

magyar

vázlatos képét t u d t a m

páratlan érde-

s igy a legendás birü hortobágyi

tanulmányozásához puszta

és

madárvilágának

vadlüd-

megismeréséhez. egyelőre csak ezt a

adni.

Die Vogelwelt der Puszta-Hortobágy in Ungarn. Die Bedeutung der Puszta-Hortobágy für den Vogelzug. Die hier durchziehenden Wildgänse. Von

Dr. E U G E N

NAGY.

1-te Mitteilung.

A l s d e r m i t d e m B o d r o g vereinigte T i s z a - F l u s s d i e T a l e n g e z w i s c h e n d e m F l u g s a n d u n d Löss-plateau d e r Nyírség u n d d e r B e r g k u p p e v o n T o k a j durchbrach, welcher

sich

fand seine

wälzen k o n n t e n .

derselbe

plötzlich

schmutzigen

eine

ungeheure

Ebene vor sich, i n

trüben F l u t e n u n g e h i n d e r t gegen

Süden

D r . EUGEN NAGY

280

Diese und

Ebene

als

Inundationsgebiet

begleitet d e n g a n z e n

Flusslauf,

i n k l e i n e r e n u n d grösseren V e r t i e f u n g e n , i n längst v e r l a s s e n e n F l u s s ­

betten

entstanden

jene

Ursümpfe,

welche

v o r d e r Entwässerung dieses

G e b i e t e s d u r c h i h r e n V o g e l r e i c h t u n i weltberühmte Natur-Sehenswürdigkeiten bildeten. Der Fluss

nördliche

und

dem

Teil

Plateau

von

diesem

des

Nyirség-Gebietes,

G e b i e t liegt gerade z w i s c h e n d e m und

erhielt d e s h a l b v o n

b e i d e n S e i t e n das H o c h - u n d G r u n d w a s s e r . Dieses G e b i e t beginnt z w i s c h e n den

Ortschaften

Büdszentnühäly

und

Tisza-Dob und

dehnt

sich

gegen

Süden g a n z bis z u m R i e d - u n d K a m p f g e b i e t d e r Sárrét a u s . das v o r der C a n a l i s i e r u n g ebenfalls e i n D o r a d o für Am

Rande

dieses

das

ungeheuren

Innere

Gebietes

entstanden

schaften,

aber

wo

auch

noch

und

sonnt

w a r h i e r die U r h e i m a t d e r e c h t e n u n g a r i s c h e n

in der

war

W a s s e r - u n d Sumpfvögel

war.

natürlich Ort­

eine ausgedehnte W e i d e u n d

Riedfläche

grössten Dürre das V i e h genügende W e i d e hatte nomadisierenden

Hirtenbevölkerung. D i e s e s einstige I n u n d a t i o n s g e b i e t Mitte

desselben

fliessenden

nennt

man

F l u s s e „Hortobágy"

d e r i n der M i t t e liegende u n d

unter diesem N a m e n

zur

Stadl

folgenden

Nádudvar,

wird

Norden

k m hat.

H ü d s z e n t m i h á 1 y,

Teil

Püspökladány,

an d e r T h e i s s T i s z a f ü r e d , sieht

es

Karcag,

Madaras,

Egyek, Gsege,

hier

natürlich

umfasst im

H a j d u - H ö s z ö r m é n y, R a 1 m a z - U j v á r o s ,

Heutzutage

jedoch

gehörende

verstanden.

Ortschaften : i m

H a jdu-N ánás,

geographische

Eigentlich

Debrecen

D i e s e s G e b i e t , das eine A u s d e h n u n g v o n c a 2 0 0 0 • die

dem durch die

als eine

E i n h e i t in i h r e r g a n z e n A u s d e h n u n g H o r t o b á g y . nur

nach

Osten

i m Süden

und im Westen

T i s z a polgár.

ganz

anders

aus,

als vor d e r

F l u s s - r e g u l i e r u n g . U n d die m i t d e n Natur-Verhältnissen streng z u s a m m e n ­ hängende P f l a n z e n u n d T i e r w e l t hat a u c h Änderungen erlitten. Es flächen, und

gibt

hier

l a n d w i r t s c h a f t l i c h b e a r b e i t e t e Flächen, höhere W e i d e -

Grassteppen,

Niederungen

mit nassen

W i e s e n , Riede, mit Schilf

R o h r d i k i c h t e n u m r a h m t e Wasserflächen, alte F l u s s b e t t e n , sogar G a l e r i e ­

wälder (Uferwälder) Mannigfaltig entsprechend Die rung,

u n d Flachland-Eichenwälder. sind

die

naturgeographischen

Verhältnisse

und

dem

mannigfaltig a u c h die V o g e l w e l t .

grösste Umänderung r i e f a u f d i e s e m G e b i e t e die T h e i s s - r e g u l i e -

und

die

Ableitung der

Gewässer

aus

dem

Nyírség

—

hervor.

S o l a n g e das Hortobágy jährlich von d e m H o c h w a s s e r d e r T h e i s s 1 — 2 - m a l überflutet Plateau die

wurde der

Tümpel.

und

Nyírség Lachen

solange

die

genügendes und

Sümpfe

ausgiebigen Grundwassei auch

g e n u g u m die F l o r a u n d F a u n a d e r s e l b e n

in am

Wasseradern lieferten,

der

grössten

Leben zu

aus

dein

solange

waren

Dürre

feucht

erhalten.

DÍF

Seitdem fliessen

die

VOGELWELT

Fluten

der

DER PUSZTA

281

HORTOBÁGY

Theiss zwischen

Dämmen

eingeschlossen

u n d s e i t d e m d i e G a n a h s i e r u n g das ( i r u n d w a s s e r des Nyirség ver­

m i n d e r t e u n d n a c h N o r d e n ableitete, s e i t d e m k o m m t n u r das R e g e n u n d Schmelzwasser

in

Betracht, das sieb e b e n f a l l s in d e n

Bodenvertiefungen

s a m m e l t . Im H o c h s o m m e r , i n d e r g r o s s e n Dürre, v e r s c h w i n d e n jedoch diese im

Frühjahr u n d i m H e r b s t e so r i e s i g grossen a b e r n u r s e i c h t e n T e i c h e

bis

zum

letzten Tropfen derart,

zurückbleibt

und

ausgedehnte grauweisse

So wird von hältiger, keinen

weil

sodahaltige T e i c h s c h l a m m

F l e c k e n a u f der l ' u s z t a bildet.

J a h r z u J a h r d e r B o d e n des Hortobágy i m m e r

diese

Abfluss

d a s s nur der

Gewässer

haben, der

von

aus

der

dem

Theiss

abgeschnitten

Lehmboden

ausgelaugte

soda-

sind

und

Soda

das

W a s s e r d i e s e r Tümpel und Teichen i m m e r c o n c e n t r i e r t e r m a c h t . Natürlich trocknet

das

Gras

hier

ständig aus, u n d das

und

auch

in

Viehweiden wird

d e r U m g e b u n g 111,1 S o m m e r v o l l ­ unmöglich.

Solange in solchen Bodenvertiefungen ein wasserbestandener

Sumpf

v o r h a n d e n w a r , hatte d i e s e r seine e i g e n e n Brutvögel, a u c h n o c h z u jener Z e i t , als a n d e r s w o a u f d e n höher g e l e g e n e n (irashabn während

ausgebrannt der

nichtenden Ks Sümpfe

sonst

war.

A u f solchen

auch

das

Verschwinden Reiher.

vernichtet

nur Durchzügler oder Nach Menschen

der

l'eiika.ne,

waren,

hier

hier

brütenden

K r a n i c h e ,

brüteten,

Möieeu

ver­

nicht

mehr

Vögel

Sclurüue.

seitdem und

mit

sich

E d e l r e i h e r .

ihre

Lebens­

sind seitdem

hier

Irrgäste.

dem V e r s c h w i n d e n der nicht

Vieh

Viehzucht

k l a r , dass das allmähliche V e r s c h w i n d e n der ständigen

(i'rangänse.

bedingungen

konnte a l s o d a s

regelrechte

aushalten.

brachte, die einst h i e r brütenden Scharben,

l'lätzen

so gelährlichen u n d die

trockenen Jahreszeit

ist g a n z

S t e l l e n a u c h s c h o n d e r letzte

gestörten

tieferen Gewässer u n d d e r von d e m

Ursümpfen.

verblieb

hier

abgesehen

von d e r

S u m p f u n d W a s s e r v o g e l f a u n a des F l u s s e s Hortobágy u n d e i n i g e n k l e i n e r e n grösseren n o c h zurückgebliebenen Sümpfen, n u r d i e V o g e l w e l t d e r l e u c h t e n Wiesen u n d d e r S t e p p e

zurüek.

D i e s w a r e n d i e Zustände bis z u m J a h r e teich-Anlagen

für

die Vogelwelt der

1 9 1 5 , als d u r c h die F i s c h ­

Hortobágy ein g a n z neues Z e i t a l t e r

begann. Was

einst v o r e i n e m halben J a h r h u n d e r t

d e m Hortobágy e n t n o m m e n gab

i h r jetzt

ebenfalls

die fortschreitende

hatte : das l e b e n e r h a l t e n d e

dieselbe

Kultur

zurück.

mittleren

Hortobágy

mit

Dämmen umfasst,

das

M a n hatte nämlich z u r

A n l e g u n g d e r künstlichen F i s c h t e i c h e n die a u c h ansonst der

Kultur

Theisswasser,

Leiste Niederung

u n d das so e n t s t a n d e n e

künstliche B e c k e n d u r c h e i n e n l a n g e n G a n a l m i t T h e i s s w a - ^ e r überllutet. 12 j e d e r 1 • einander,

in

k m g r o s s e T e i c h b e e k e n liegen h i e r g a n z d i c h t neben­

w e l c h e n w i e a u f e i n e n Z a u b e r s e h l a g , als

Folge der

leben-

282

Dr. E U G E N

erregenden

Wirkung

NAGY

des Theisswassers

e i n wundervoll reiches

l e b e n m i t i h r e r prächtigen F l o r a u n d F a u n a Grosse

klare Wasserspiegel

Sumpf­

erschien.

wechseln mit dichten Schilf u n d Rohr­

d i c k i c h t e n , i n w e l c h e n eine z i e m l i c h r e i c h e , m a n n i g f a l t i g e V o g e l w e l t , w e n n auch Man

k e i n e ungestörte, fühlt

jedoch

z u m Nisten

geeignete

Heimstätte

fand.

s i c h h i e r jetzt g a n z i n d i e früheren Z e i t e n n o c h v o r d e r E n t -

sumpfung

versetzt,

als noch

unberührte

jungfräuliche

Naturzustände

herrschten. In

diese

neugeborene

möwen, Trauerseesehwalben, strepera,

Ngroca)

Sumpfwelt

kehrten d i e Wasserhühner, Lach­

Rohrdommel-

u n d Entenarten

Haubensteissfüsse u n d sogar

auch

(A. boschas, A.

die wahren

Urein­

w o h n e r d e r Theiss-Sümpfe, d i e Graugänse zurück. Leider

Ursümpfe

siedelten

sich

die einstigen

d i e Schwäne, Pelikane,

grossen

Kraniche

l'rachtvögel

unserer

u n d d i e Edelreiher

noch

schönen Vögel s i n d diese Verhältnisse n o c h

immer

nicht

a n . Für diese

nicht

w i l d u n d ungestört g e n u g . D i e b e i d e n l e t z t e r e n A r t e n könnten s i c h

villeicht noch ansiedeln, w e n n dieser n e u enstandene nicht

ein Fischteich

wäre,

w o zuerst

S u m p f gleichzeitig

d i e alltäglichen B e t r i e b s a r b e i t e n

stören, d a n z w e i t e n s u n t e r d e m T i t e l d e r V e r n i c h t u n g d e r für d e n F i s c h ­ bestand

schädlichen V ö g e l , a l l e N e s t e r geplündert w e r d e n .

In d e r V e r g a n g e n h e i t d e s Hortobägys können m i t Berücksichtigung der

Brutvögel

drei

Zeitalter

unterschieden

w e r d e n . In d e m ersten

Zeit­

alter ist d a s Hortobágy n o c h e i n I n u n d a t i o n s g e b i e t , d a s m i t d e n ähnlichen G e b i e t e n d e r Sárrét n o c h zusammenhängt. D i e s e s Z e i t a l t e r d a u e r t beiläufig bis z u d e n 1 8 5 0 - e r J a h r e n , a l s d i e Schutzdämme d e r T h e i s s s c h o n fertig w a r e n . V o n d i e s e r Z e i t angefangen, den

allmählich

zur Sommerszeit

in d e m zweiten Zeitalter, verschwan­

d i e Gewässer. D i e s e s Z e i t a l t e r d a u e r t

bis z u m J a h r e 1 9 1 5 , b i s z u r A n l e g u n g d e r F i s c h t e i c h e n , a l s d a s n e u entstan­ dene

u n d auch

im Sommer

wasserreiche

Sumpfgebiet

v i e l e , einst h i e r

brütende A r t e n w i e d e r zurücklockte. D i e s ist d a s dritte n e u e s t e Z e i t a l t e r , in

d e m w i r a u f d e r sonst

entwässerten P u s z t a w i e d e r e i n e n ständigen

u n d a u c h z u m Brüten geeigneten

Sumpf

haben.

Die M e h r z a h l d e r V o g e l w e l t d e s Hortobägys m a c h e n a b e r n i c h t d i e hier

brütenden A r t e n a u s

Ursümpfe

der Fall

u n d w a r dies

- sondern

auch

aus d e m N o r d e n

i n d e m Zeitalter der erscheinende

Durch­

zügler. Schon

MARSILI

erwähnt

in s e i n e m ,

im Jahre 1726, erschienenem

W e r k e , d a s s d i e Wasservögel z u r Z e i t d e s Frühjahrszuges i n u n g e h e u r e n Massen in der Donau-Theiss-Gegend

erscheinen.

Fürwahr übertraf d i e Z a h l d e r über d e m Hortobágy u n d d e m g a n z e n einstigen

Inundationsgebiete

der Theiss

durchziehenden

u n d eventuell

a u c h h i e r überwinternden Vögel i n a l l e n Z e i t e n d i e Z a h l

d e r Brutvögel.

DIE V O G E L W E L T D E RPUSZTA-HORTOBÁGY.

Diese

interessante

Erscheinung

w i c k l u n g des u n g a r i s c h e n Die rischen war als

Linie

an

hängt m i t d e r g e o g r a p h i s c h e n

A l s sich

schon

hier

damals

d e r tiefsten

das

an

Linie,

die

heutige

der

tiefste

S t e l l e des u n g a ­

Fluss-System

Stelle

des

entwickelte,

jetzigen

Theiss-Tales

v o n d e r T o k a j e r T a l e n g e bis z u m U n t e r e n -

D o n a u - P a s s , eine u n u n t e r b r o c h e n e Inundationsgebiet

Ent­

zusammen.

des T h e i s s - T a l e s ist g e r a d e

Beckens.

auch

Beckens

283

breitete

sich

Kette

v o n Ursümpfen.

unbedingt

ganz

Das

damalige

bis z u d e n Füssen des

östlichen R a n d g e b i r g e s d e r g r o s s e n T i e f e b e n e a u s . Es

ist eine

bekannte

Tatsache,

dass d i e a m häufigsten

benützten

Z u g s t r a s s e n g e r a d e d e n Meeresküsten, s o w i e d e n Ufern v o n Binnengewässer, oder grösseren Flüssen e n t l a n g führen. B e i s p i e l e s i n d d i e Westküste E u r o p a s u n d d i e grossen n a c h Süden l a u f e n d e n Zweifel deren

dass

noch

kann,

als n o c h

Tiefebene Diese

uralte

nach

mit einer

i n das

uralten

geologische

Zugstrasse

zu tun

Tertiärzeitalter

haben,

zurückgeführt

das östliche M i t t e l g e b i r g e a m östlichen

als eine Küste a u s d e m Tertiärmeer

Nordost-Karpaten zuerst

hier

Ursprung

werden der

w i r es

Ströme R u s s l a n d s . E s steht a u s s e r

Zugstrasse

führt

nach

hervorragte.

von der Sarmata-Ebene

i n das ungarische

S W , später

B e c k e n , u n d wendet

Süden.

Diese

Rande

Zugstrasse

durah

die

sich von hier benützen

auch

die K r a n i c h e u n d Gänse. D i e s e altangewöhnte u n d w a h r s c h e i n l i c h a u c h v o n d e n m e i s t e n A r t e n i m Frühjahr e b e n s o w i e i n H e r b s t e regelmässig benützte Z u g s t r a s s e gerade

über

die

Puszta-Hortobágy.

was

auch

B e o b a c h t u n g über d i e h i e r d u r c h z i e h e n d e n Im J a h r e

1920 erschienen

Ende Oktober

21

Singschwäne,

Teich

wieder

21

Schwäne

welche

liegt

Schwärm

trotzdem

bezeugt. der

Fischteiche

Ende Feber

1921 e r s c h i e n e n

Kälte

i n dem­

Singschwäne, w e l c h e s i c h dort 3 W o c h e n l a n g

gar kein Grund vor daran

war,

interessante

b e i plötzlich e i n t r e t e n d e r

aufhielten, bis sie d u r c h Schüsse v e r t r i e b e n Es

sehr

an einem Teichbecken

nach einigen Tagen verschwanden. selben

eine

führt

es

worden.

z u z w e i f e l n , dass dies

eigentlich unwarsercheinlich

derselbe

ist, dass

ein

S c h w a n e n s c h w a r m v o n 21 Stück d e n g r o s s e n W e g ohne V e r l u s t e zurück­ gelegt

haben

könnte,

aber

ebenfalls so u n w a r s c h e i n l i c h ist es, d a s s die

e v e n t u e l l e n V e r l u s t e d u r c h zufällig beigestellte Reisegefährten w i e d e r gerade auf 21 ergänzt w o r d e n wären. Diese

Zugstrasse

ist also

durch V e r e r b u n g bekannte vögel,

welche

auch

eine

von Generationen z u Generationen

u n d benützte Z u g r i c h t i m g d e r n o r d i s c h e n Z u g ­

w e g e n i h r e r Naturverhältnissen

Bedingungen z u m Rasten und zur Nahrungsaufnahme Diese

ungeheure

Fläche

die denkbar

besten

bietet.

ist gerade i n d e r Z u g z e i t , also i m Früh­

jahr u n d Herbst v o l l k o m m e n m e n s c h e n l e e r

u n d verlassen.

Ür. E U G E N

Der u b e r w i e g e n d e

NAGY

T e i l d e r a n f d e m Hortobágy d u r c h z i e h e n d e n A r t e n

gehört

d e n S c h w i m m u n d Watvögeln a n , u n d a u c h unter diesen d o m i ­

nieren

die Enten

u n d besonders

d i e Gänse, w e l c h e hier

ausgezeichnete

Äsungsplätze f i n d e n . Für die

die Enten

seichten

Pfützen man

sind

und nur

d i e Äsungsverhältnisse

von Niederschlagswasser

nur wenig Nahrung

nirgends

zenden

bessere

bieten

n i c h t so günstig, w e i l gebildeten Teiche u n d

können. A b e r für d i e Gänse könnte

G r a s - W e i d e finden

als h i e r u n d a u f d e n a n g r e n ­

Saatfeldern.

N e b e n d i e s e n A r t e n p a s s i e r e n a b e r b e i m Z u g d i e Puszta-Hortobágy beinahe fas falle A r t e n d e r m i t t e l - u n d n o r d e u r o p a e i s e h e n Zu

Vogelfauna.

d i e s e r Z e i t können w i r i n d e r .Mitte d e r ödesten Fläche a n d e r

Böschung Akazien

eines

Grahens

bestehenden

oder

an einer

nur

B a u m r e i h e n Waldvögel

aus e i n i g e n

armseeltgen

o d e r a u c h Hoehgebirgsvögel

antreffen. D a s Hortobágy ist bezüglich des V o g e l z u g e s eine gerade so w i c h t i g e und

interessante

S t e l l e , als z . B . a u f d e r

strasse d i e Insel ist

die e i n z i g e

Rast

u n d Bergestelle

V ö g e l , w e l c h e h i e r besonders nen.

westeuropäischen

Der V o g e l ,

der hier

d e r über

ungeheure

die Nordsee

ziehenden

bei S t u r m u n d N e b e l oft massenhaft

a u f dieser

endlose

erschei­

s c h m a l e n u n d n u r Vi*, k m l a n g e n

w i n z i g e n Insel H a l t m a c h t , w i r d a u c h u n b e d i n g t Diese

Küstenzug­

H e l g o l a n d . Dieses winzige Felseneiland der Nordsee

beobachtet.

S t e p p e k a n n a u c h m i t e i n e m M e e r e ver­

g l i c h e n w e r d e n , i n w e l c h e m d i e w e n i g e n Bäume u n d Gebüsch-Gärten — bei d e m alten W i r t s b a u s Hortobágyi Csárda, bei d e m M e i e r h o f M ä t a u n d bei d e n F i s c h t e i c h e n — d i e Inseln b i l d e n , w o d i e v o n B a u m u n d Gebüsch angezogenen

Vögel, w e n n sie e n t w e d e r

Witterungsverhältnissen

aufgehalten

j e d e n f a l l s a u c h gesichtet

werden.

Wie

unbedingt. H a l t m a c h e n u n d

w e r t v o l l wäre es v o m S t a n d p u n k t e

Frühjahr u n d H e r b s t die Z u g p e r i o d e wo

vor Anstrengung und Hunger, oder

werden,

der Vogelzugforschung im

hier auf der Puszta

zu verbringen,

m i t dein täglichen B e s u c h e n d i e s e r o b e n erwähnten k l e i n e n „Inseln"

reiche

u n d überaus w e r t v o l l e Nachdem

die

schon

Beobachtungen

oben

erwähnten

gemacht

werden

Naturverhältnisse

könnten. besonders

für d i e Gänse so günstig s i n d , b e n u t z e n sie d a s Hortobágy n i c h t n u r für kurzen

Aufenthalt,

erlaubt

und kein

sondern Schnee

bleiben

die m e i s t e n , w e n n es d i e W i t t e r u n g

und Frost

sich

einstellt,

auch

über

Winter

bei u n s . Die im

erste,

Frühherbste,

die kleine

Blässgans,

Anfang September

Anaer

erythropus

an, und vermehrt

E n d e N o v e m b e r . Im D e z e m b e r u n d J a n u a r

kommt schon

sich ihre Z a h l b i s

n e h m e n sie an Z a h l stark a b ,

b e i S c h n e e u n d F r o s t z i e h e n sie alle fort a u f südlichere

teile der unga-

Dil.

V O G E L Vt I I I

DER PUSZTA-HORTOBÁGY

28f>

r i s c h e n T i e f e b e n e . Z u dieser

Z e i t . Itei plötzlich e i n t r e t e n d e m

wimmelt

in der

es

in

Süd-Ungarn

Bácska

und

Banal

Schneefalle

von den v o n

nördlicheren G e g e n d e n h e r u n t e r g e z o g e n e n Gänsen. A u f d e n s c h n e e b e d e c k t e n F e l d e r n s u c h e n sie T a g u n d N a c h t m i t l a u t e m G e s c h r e i n a c h schneefreien grünen

Saaten

u n d eisfreiem W a s s e r .

D e s h a l b n e n n t d e r südungarische

D e u t s c h e diese e w i g lärmenden Gänse — meistens Blässgänse, — S c h n e e ­ gänse, weil diese e n t w e d e r g l e i c h z e i t i g mit d e m S c h n e e f a l l o d e r u n m i t t e l ­ bar v o r i h m e r s c h e i n e n . Schon

mit der

erscheinen die

auch

grossen

Schneeschmelze zu

d i e ersten a m

gleicher

Zeit,

Anfang

Rückzüge b e f i n d l i c h e n Gänse,

Graugänse. V o n n u n a n v e r m e h r e n

Feber, meistens

sie sieb allmählich', u n d

gewöhnlich E n d e März o d e r A n f a n g A p r i l e r r e i c h e n sie i h r e grösste Z a h l , und

von diesem

Zeitpunkt

an

nehmen

sie w i e d e r a n d e r Z a h l ab, so

dass i m M a i b i s a u f einige Flüge alle v e r s c h w i n d e n . Selbstverständlich stark

beeinllussen.

schnell

vorüber,

kann

d i e W i t t e r u n g d e n G a n g des Z u g e s

B e i t r o c k e n e m w a r i n e n Frühjahre b e i nasser

kühler

sehr

gebt d e r D u r c h z u g

Witterung bleiben

die Durchzügler

längere Z e i t bei uns. Vom auf

haben

w i r n u r eine Gänse-Art

d e m Hortobágy, u o d das ist die Grauguns.

Monat

Diese h a t s i c h a u f d e n

Fischteichen

M a i bis z u m Herbste

wieder

angesiedelt.

Möglich dass s i e a u c h in d e n Sümpfen

des südlichen Hortobágy brüten, aber diese G e b i e t e k e n n e i c h aus e i g e n e r Erfahrung derzeit noch nicht. Die a u f d e n F i s c h t e i c h e n nistenden e i n - z w e i P a a r Graugänse aber

ihre J u n g e n i c h t g r o s s z i e h e n , w e i l d i e l e i d e r fortwährend n a c h E i e r n

suchenden

Teichwächter a u c h ihre E i e r a u s n e h m e n ,

Hausgänseu Im

u m die Jungen

zusammen,

Tropfen

l e i c h e täglich

Wasser

J a h r e Mitte August, rotteten s i c h s c h o n ea welche,

nachdem

auf der ganzen

ausser

dem

Fluss

Hortobágy

besuchten. entlang der Theiss, von w o sie nachher

morgens m i t W e i z e n angefüllten Hier

4—500

Puszta z u linden war, die Fisch­

V o r S o n n e n a u f g a n g z o g e n sie i n 1 0 — 2 0 - e r K e t t e n a u f weit Stoppelfelder, kehrten.

unter

aufzuziehen.

vergangenen

Graugänse kein

sie

können

gelegene

u m S—'1*9 U h r

Kröpfen w i e d e r z u m F i s c h t e i c h zurück­

v e r b r i n g e n sie d i e Z e i t bis 8 — 4 U h r N a c h m i t t a g s , w o r a u f

wieder die Stoppelfelder aufsuchen,

Abenddämmerung z u m W a s s e r

v o n w o sie erst b e i eingetretener

zurückkehren.

So v e r b r i n g e n diese schönen s t a t t l i c h e n Vögel d e n S o m m e r u u d w e r d e n auf d e n W e i z e n - S t o p p e l f e l d e r n , ganz a n s e h n l i c h fett, so dass d a s W i l d p r e t fast so gut s c h m e c k t , w i e das v o n e i n e r üb auch

diese

Graugänse

Hausgans.

alle u n g a r i s c h e E x e m p l a r e s i n d , oder ob s i c h

s c h o n n o r d i s c h e Durchzügler unter

i h n e n befinden, ist sehr

schwer

Dr. E U G E N

286

zu entscheiden. ob

NAGY

E b e n s o k a n n i c h a u c h darüber k e i n e R e c h e n s c h a f t

diese Gänse i m H e r b s t e sofort, w e n n i h r e n o r d i s c h e n

Vetter ankom­

m e n , n a c h Süden z i e h e n , w i e d a s s a l l g e m e i n b e h a u p t e t w i r d . überhaupt s e h r s c h w e r z u b e o b a c h t e n ,

geben,

E s i s t dies

w e i l diese 4 — 5 0 0 Graugänse

unter

d e n h u n d e r t t a u s e n d e ! ) d e r n o r d i s c h e n Gänse e i n f a c h v e r s c h w i n d e n , trotz­ d e m sie s i c h n i c h t g e r n e m i t a n d e r e m Unter den

auf

dem

Hortobágy

hergelaufenen erscheinenden

können w i r die folgende A r t e n u n t e r s c h e i d e n .

die z w e i Blässgänse Anser albifrons manchmal, machten zuerst

wie

es

z.

B. im

Gänsevolk m i s c h e n . nordischen

In überwiegender Z a h l s i n d

u n d Anser erythropus

vorigen

Gänsen

Jahre

im

Oktober

vorhanden;

der

Fall

diese b e i d e n A r t e n 9 0 % des G a n z e n aus. I m S e p t e m b e r

viel

mehr

A . erythropus,

war,

gab

es

später w a r e n die b e i d e n Blässgänse i n

g l e i c h e r A n z a h l , u n d i m N o v e m b e r d o m i n i e r t e A . a l b i f r o n s . In d e n übrig

gebliebenen 10% s i n d Anser fabalis, A. negleetus u n d A. ferus i n g l e i c h e m Verhältniss Am

9-ten

folgende. A.

vertreten. Dezember

80% Anser

negleetus. Anser

w a r d a s Verhältniss d e r e i n z e l n e n A r t e n das

albifrons,

10% A. erythropus,

10% A. fabalis u n d

ferus k o n n t e i c h überhaupt n i c h t

I m Frühjahr a m

90% Anser albifrons,

beobachten.

17-ten März w a r das Verhältniss b e i n a h e

das übrige A. ferus,

24-ten März w a r e n s c h o n m e h r A.

fabalis

dasselbe.

u n d erythropus. A m

fabalis.

D i e s e Z a h l e n b e z i e h e n s i e h natürlich n u r a u f das v o n m i r b e s u c h t e Gebiet.

Das

Hortobágy

ist

dasselbe

öfter d u r c h s t r e i f e n

deshalb

kann

ich

hier aufhaltenden schon auf

oft

zu

schätzungsweise

Angaben jeder

absichtliches

Übertreibung, scharfe

die

Hortobágy

kein

die

Gänse n o c h n i c h t a n g e b e n .

mitteilen, dass dem

aber

auch

a b e r e i n e u n g e h e u r e Fläche, u n d i c h müsste unt verlässlichere D a t e n z u b e k o m m e n .

Fehler

Selbstkontrolle

ausübt.

vorkommt,

dass

innerhalb

Soviel

Z a h l der

sich

k a n n i c h a b e r jetzt

d e r Jäger über die Z a h l d e r Gänse

Zeit

Jägerlatein,

welchen

berechnete

Eben

stark

übertrieben

sondern

ein

jeder

eine

begeht,

sind.

ganz der

Das

unwillkürliche

keine

genügend

N u r i n Kürze sei b e m e r k t , d a s s es unseres

Horizontes

ist

sehr

hunderttausende

der

Gänse, w i e S c h a f t e r d e n d i c h t n e b e n e i n a n d e r überall a u f d e r S t e p p e w e i d e n . A u s s e r d e n s c h o n erwähnten u n d kommen

noch

seltenere,

uns

nur

regelmässig e r s c h e i n e n d e n

in geringer

Anzahl,

oder nur

v e r e i n z e l t a u f s u c h e n d e A r t e n vor. S o l c h e s i n d : Brantu rufieoilis, Br.

Br. leucopsis, Tadoma in

kleineren

Flügen

E x e m p l a r e erlegt Nach bernicla zu

sein,

Arten ganz

bernicla,

cornuta. Br. rufieoilis scheint i n d e n letzten J a h r e n regelmässig

zu

erscheinen,

weil

jedes

Jahr

1—2

wurden.

Angaben

der

Gänsejäger

wurden

auch voriges J a h r

Branta

u n d Br. leucopsis b e o b a c h t e t . E s scheint dies n i c h t a u s g e s c h l o s s e n sondern

im

Gegenteil.

Obwohl

man

die

A n g a b e n der

Jäger

DIE VOGEL WELT DER PUSZTA-HORTOBÁGY

i m m e r m i t einer gewissen Vorsicht annehmen eher

wundern

darüber,

dass

diese

Arten

287

muss, kann m a n sich doch

so

selten

z u uns

A u f f a l l e n d ist es a u c h , dass d i e K u r z s c h n a b e l g a n s , Anser nicht

a u f d e m Hortobágy

Gans — mit rosarotem ist

der

zu

finden

Schnabelring

Charakter-Vogel

ist. D i e s e u n d licht

Spitzbergens.

R i c h t u n g z u z i e h e n a u f d e n östlichen

kleine

Inrachyrhynehus kurzschnäbelige

violett r o s a

Es

scheint

Teilen

des

kommen.

diese

Füssen

Gans

—

in S E

Kontinentes,

w e i l sie

s o w o h l i n W e s t - , als i n M i t t e l - E u r o p a eine grosse S e l t e n h e i t ist. Die k l e i n e Blässgans Anaer erythropus,

w a n d e r t ebenfalls i n S E R i c h ­

tung, w e i l d i e i n F i n n m a r k e n u n d i m nördlichen Norvégen brütenden Gänse nicht

a u f d e r Westküste N o r v e g e n s n a c h Süden, s o n d e r n über d i e H a l b ­

insel

Kola

ziehen.

gegen

das

B e c k e n des S c h w a r z e n u n d K a s p i s c h e n M e e r e s

In d e m M u s e u m

Anser

erythropus

Bergens M u s e u m

aus d e r

für

N a t u r g e s c h i c h t e i n K o p e n h a g e n steht eine

„Kirgisensteppe*',

dagegen

z u B e r g e n gar nicht vertreten,

ist diese

Art im

so selten s i n d sie a u f

der n o r v e g i s c h e n Küste. Die

w e s t l i c h s t e n regelmässig a u f g e s u c h t e n V e r b r e i t u n g s u n d Überwin­

terungsplätze d e r Anser erythropus

s c h e i n e n a u f d e m Hortobágy, respektive

e n t l a n g d e r T h e i s s z u s e i n . A b e r a u c h die grosse Blässgans A. zieht

ebenfalls

e h e r über

Ost-Europa

n a c h Süden. R A D D E erwähnt v o m

K a s p i s c h e n - S e e als überwinternde n u r Anser albifrons während in M i t t e l - E u r o p a beide n u r seltene Auch

albifrons,

u n d A.

erythropus,

Gäste s i n d .

i n U n g a r n führt die Z u g s t r a s s e

d e r Blässgänse

hauptsächlich

über die v o n d e r T h e i s s östlich g e l e g e n e n T e i l e d e r T i e f e b e n e . In Südungarn zwischen der Theiss vor,

und Donau kommen

aber d o c h b e i w e i t e m n i c h t

Jenseits d e r D o n a u beobachtet

sie a u c h

so massenhaft

m a n sie n a c h

manchmal zahlreich

als östlich d e r T h e i s s .

literarischen

Angaben nur

selten. L O V A S S Y erwähnt i n seiner A r b e i t über d i e V o g e l w e l t des B a l a t o n s die Blässgänse überhaupt n i c h t . C H E R N É L

hält i n s e i n e m e p o c h a l e n W e r k

„Magyarország M a d a r a i " n o c h beide A r t e n für U n g a r n als selten. In s e i n e m später e r s c h i e n e n e m erwähnt

W e r k e , i n d e m ungarischen

er aber s c h o n , dass A. erythropus

„BREHM"

a u f d e m Hortobágy z a h l r e i c h

vorkomme. Est Jahren

scheint

Ich gänse

beinahe,

a l s o b d i e Blässgänse n u r erst seit 2 0 aufsuchen.

habe s c h o n a u f d e m Hortobágy a u c h i m J a h r e 1 9 0 7 80% Bläss­

—

keinen

fast

b e i m D u r c h z u g U n g a r n s weite S t e p p e n so massenhaft .4. albifrons

u n d A.

erythrophus

gefunden,

und w i r haben

G r u n d d a r a n z u z w e i f e l n , dass d i e Blässgänse s c h o n d a m a l s u n d

a u c h s c h o n i n älteren Z e i t e n h i e r massenhaft Jetzt, als m i c h

mein

vorkamen.

gutes Sclücksal w i e d e r i n d i e U m g e b u n g des

Hortobágy führte, b e g i n n e i c h natürlich w i e d e r m i t d e r gründlichen, f a c h ­ männischen

E r f o r s c h u n g dieses v o m S t a n d p u n k t e

des V o g e l z u g e s ausser-

SZEMK.IU: tSÁSZliÓ

ordentlich interessanten

Gebietes,

mit dessen

V o g e l w e l t u n d fabelhaftem

Z u g e d e r Wildgänse. Die nur

A r b e i t geht

n u r l a n g s a m v o n statten, d e s h a l b k a n n i c h vorläufig

e i n skizzenartiges Bild geben von der Vogelwelt, respektive v o n d e n

Vogelzugsverhältnissen d i e s e r e c h t u n g a r i s c h e n

Puszta.

Adatok a széncinege, parlagi veréb és nyaktekercs

hangjához.

Irta: SZFMF.BE

Ssénémefffi — Pants csak

finom

LÁSZLÓ.

nmjor L . — A esak pár n a p o s

sz | : | : | * hangot

Néha a hangjukat Később

a

hang

z i - c i |:|:|:|:j,

Még később p tónusú

szípj:|:|.

igy jegyezhettem

lezárt:

eleinte

h a l l a t t a k . Növekedésükkel a z s z m i n t h a e,

vagy c i - b e m e n n e át, e s z e r i n t jelzése c | : , cLfífíj. lett a h a n g : c i p l : | : j : | v a g y

fiókák

f e l : ic (vagy isz) | : | : , s z i : |.

í - ci | : | : | - cic.

z é - c i | : j : j . E hangjukat

A már kirepült

fiókák

hangja:

sürün h a l l h a t j u k o l y a n h e l y e n , a h o l

portyázgatni s z o k t a k . Időnként a Q c i n e g e szárnyrezegtetve elkéri a cf-töl a h o z o t t eledelt.

zr-:j:|:i, c - r | : | : | : i , szr

Ekkor

- c i |:j

formán szólt. Többször észleltem

és j e g y e z t e m e hangját, e g y s z e r igy, másszor u g y h a l l o t t a m . Közismert d o l o g , hogy a széncinege igen sokféleképpen szól, télböltavaszba

menő

hangváltozatait

MATUNÁK

kottázva

Aquilában ( 1 9 1 1 . évf. 3 2 0 . lap). 1)*; még lehetne hogy m i l y e n

ismertette

a l k a l o m r a h o g y a n s z o l a széncinege, h o g y a n

E z a z o n b a n hosszantartó, türelmes munkát, s o k időt Mint a l k a l m i hettem

hangját, a támadást

kisérö

is már a z

továbbkutatni o l y irányban, értekezik s t b .

igényel.

sp-szerü

hangját

jegyez­

f e l . E g y a l k a l o m m a l a z o d u m e l l e t t levő tamariszkuszfáról p a r l a g i

verebeket támadás zatosan

akart

elűzni

finiseként erősödő,

a

széncinege.

hallatta

Ahogy a

azt a jellegző

m i g a p nyomatékos

és a

verebekre

csapott — a

ssp hangol. csőrkávák

Az s

foko­

összecsapásától

eredhet. Ugy mellette

intézi a széncinege a z attakot, ejti

ki a

befejezést

s repülés

h o g y m i r e a z ellenfélhez ér, ott közben

kezdi

az

s

hangon

* A hangok ismétlésének ilyen módon való jelzését P E T K N V J vezette be a magyar madártani

irodalomba.

(CSÓBGET:

Madártani

töredékek

PETÉNYI

J. S A L A M O N

irataiból.)

Ha külön megemlítve nincsen, csak a j e l j : j előtti szótag, vagy betű isméllendő. SzEMERK.