A HONFOGLALÁS ÉS A KORAI KÖZÉPKOR MVELTSÉGE. störténet és honfoglalás történelmi keret

I. A HONFOGLALÁS ÉS A KORAI KÖZÉPKOR M VELTSÉGE

störténet és honfoglalás – történelmi keret A magyar nép kialakulásának bölcs jét keresve – bár ezzel kapcsolatban még sok a vitás kérdés – a nyomok az Európa és Ázsia között válaszfalat képez Urál hegység tájékára vezetnek. Ez viszonylag alacsony „röghegység” lévén, könnyen átjárható, így a magyar nép születésének („etnogenézis”) els szakasza a helylánc mindkét oldalához köthet . [1. kép. A magyarok vándorlása – az shazától a Kárpát-medencéig] De vannak olyan vélemények is, amelyek az ún. „ shazát” Közép-Ázsiába, az Aral-tó vidékére, ismét mások pedig NyugatSzibériába helyezik. Az Urál-tájéki népközösség Kr. e. 4.000 körül bomlott fel, a magyarok sei az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma összefolyásától északra és délre elterül vidékeken telepedtek meg, f tevékenységük a halászat volt, amit a vadászat és gy jtögetés egészített ki. Kr.e. 1500 körül a Volga és Káma környéki finnugor népek áttérnek a földm velésre és állattenyésztésre, bronz önt minták utalnak a fémeszközök elterjedésére. Ebben az id szakban bomlik fel a finnugor egység, alakul ki az ugor alapnyelv, majd Kr. e. 1.000 körül az ugor közösség is megsz nik, a magyarok el deinek szállásterületét („Magna Hungaria”) ett l kezdve a Volga középs folyásának mentén találjuk. A magyarság társadalmi szervez désére, hatalmi berendezkedésére nagy hatással voltak a IV–V. századtól az onogur-török (türk) népek. Kialakulnak a törzsek, illetve azok szövetségi rendszere, részleges etnikai összeolvadás is végbemegy (de a magyarság megtartja ugor nyelvét), és ekkor kerül els ízben hatalmi függ ségbe a magyarság, az onogur-türk birodalom részeként. Ezzel magyarázható, hogy a külföldiek a mai napig a magyarokat az onogur népnévb l ered szavakkal jelölik (Hungarus, Hungarian, Hongrois, Ungur). A VII. században az onogur-törökök fennhatóságát az ugyancsak a türk népcsoporthoz tartozó kazárok uralma követte. Életmódjából adódóan, melyben az állandóan friss legel ket igényl sztyeppei állattartás jelent s szerepet játszott, a magyarság lassan nyugatra sodródott, 750 táján elfoglalva a Don és az Azovi-tenger közötti Levédiát, majd a következ században a Dnyeper és Dnyeszter közti Etelközt. [2. kép. Baskír jurta (László Gyula rajza)], [3. kép. Élet a jurtában (László Gyula rajza)], [4. kép. Honfoglaló férfiak viselete (László Gyula rajza)] 894-ben egy sorozatos elmozdulásra kerül sor az Európa keleti vidékein él sztyeppei népek soraiban: az irániak az úzokat kényszerítik továbbköltözésre, emezek a beseny ket szorítják ki szállásterületükr l, így az utóbbiak elérik Etelköz területét. A rendkívüli helyzetben a két fejedelmet lemondatják: Levéd f fejedelem („kende”) utóda Kurszán lett, Álmos hadvezér

(„gyula”) pedig fiának, Árpádnak adta át a hatalmat. A következ évben Árpád hadjáratot vezetett a Kárpát-medencébe, nyilván új szállásterület elfoglalása érdekében, északról, a Vereckei hágón át támadva; míg az Etelközben maradottakat megtámadják a beseny k, egyetlen menekülési irányt engedve nekik: hogy a Kárpátok átkel in kövessék népük hadvisel férfijait. Az ekképpen lezajlott „honfoglalást” az ún. „kalandozások” id szaka követi. A hadakozó középréteg lóval és fegyverzettel rendelkez férfitagjai követik a törzsf ket e katonai vállalkozásokban, zsákmány reményében, amely kezdetben – mid n különös harcmodorukkal meglepték nyugati ellenfeleiket – ki is jutott a résztvev knek. Hamarosan viszont – különösen a 955-ös augsburgi csatavesztés után – a fejedelmek kénytelenek az integráció kérdésével foglalkozni. E téren Géza fejedelem ért el komolyabb eredményt, megkeresztelkedve, a németrómai császártól térít papokat igényelve annak érdekében, hogy népe a hit tekintetében is beilleszkedjen Európába.

A honfoglaló magyarok anyagi és szellemi kultúrája a régészeti leletek, els sorban a sírmellékletek (ezeknek is a fém-, ritkábban csont-tárgyai, töredékei) révén tárul elénk: szíjvégek, gombok, ruhadíszek, lószerszámok, ékszerek. A sztyeppei kultúra jellegzetes tárgya az övön viselt b rtarsoly, illetve ennek fémrátétje, a tarsolylemez. [5 kép. Tarsolylemez – Bezdéd; 6 kép. Tarsolylemez – Szolnok-Strázsahalom; 7 kép. Tarsolylemez – Eperjeske; 8. kép. Tarsolylemez – Galgóc] Ezek gyakran aranyozott díszítés ek, finom rajzolatú és szépen megmunkált tárgyak, kedvelt motívumok az égig ér életfa és a palmetta. E kor magyar ötvösm vészetének remekm ve a geszterédi sírleletb l el került színarany borítású szablya, mely közeli rokonságot mutat azzal a bécsi kincstárban, illetve korábban Aachenben rzött, kit n állapotban fennmaradt szablyával, melyet korábban egyesek Attila, mások Nagy Károly frank császár (768–814) kardjának tartottak [9. kép. „Attila kardja”], de valószín leg ezt is a magyar ötvösök munkájának tekinthetjük. Vitatott eredet ugyan a híres nagyszentmiklósi aranylelet (23 tárgy, közel 10 kg) [10 kép. A nagyszentmiklósi kincs; 11 kép. A nagyszentmiklósi kincs darabja: állatküzdelem-ábrázolás; 12 kép. A nagyszentmiklósi kincs: „égberagadás” ábrázolása], de egyre több kutató véli, hogy Szt. István kortársának és alattvalójának, Ajtonynak a kincse lehetett, akinek szállásterülete a Maros alsó folyásánál volt. Ugyancsak több kutató vélekedik úgy, hogy ez a férfiés n i fejedelmi étkészlet nem „import-munka”, hanem szintén az említett tarsolylemezeket és míves szablyákat adó magyar ötvösm vészet terméke.

A motívumkincs tekintetében a honfoglalás korának magyar ötvösm vészete az iráni, a bizánci, a szasszanida m vészetb l ihlet dik, ám a feltárt magyar m vek korántsem másolatok, nem is stílusegyvelegek, hanem egy félreismerhetetlen egyedi fémmegmunkálási stílus jegyében születtek.

Az Árpád-házi királyok kora – történelmi keret A korai feudalizmus kezdeti korszaka még nehéz feladatot rótt Géza fejedelem fiára, a keresztségben István (I. vagy Szent István, 1000–1038) nevet nyert Vajkra. nemcsak a hatalom-éhes nagyurak, els sorban a somogyi Koppány ármánykodásával majd lázadásával kellett szembenézzen. Integrációs törekvései beleütköztek a keresztény hitében még ingatag, a teljes mérték és hosszú távú helyhezkötöttséget, az európai középkornak a sztyeppei népek értékrendjét l lényegesen eltér társadalmi és erkölcsi normáit nehezen visel köznép elégedetlenségébe is, mely eszközül szolgált a lázadó nagyurak számára. Ideológiai, szellemi támaszt, mindezt meger sít koronát a pápától kapott [13. kép. A koronázási jelvények], katonai segítséget pedig a német-római császár nyújtott neki annak reményében, hogy a feudalizmus keretei közé betagolódott magyarság kevesebb kavarodást okoz majd a kontinens hatalmi struktúrájában. Felesége, Gizella is bajor, tehát német hercegn volt, házasságuk még Géza fejedelem életében köttetett. Az integrációs törekvéseivel szembeni bels ellenállást sikeresen megtörte, Koppány felnégyelésével és közszemlére tételével példát statuált. A pápa által felhatalmazott „apostoli királyként” Esztergomban érsekséget alapított, kialakította a plébániák rendszerét, templomok építését szorgalmazta és kötelezte a népet az istentiszteletek meghallgatására. Az államszervezet kiépítése érdekében létrehozta a vármegyéket, melyek egyegy királyi vár körül behatárolt területet jelentettek, az ott – addig személyi függ ségben – él vitézek pedig (az alájuk rendelt szolgáló népekkel együtt) ett l kezdve egy személytelen intézményhez, a várhoz köt dnek. Két törvénykönyvével az egyház kiváltságait, az új birtokrendet, a földesúri jogokat védelmezte, illetve az er szakos cselekedeteket próbálta korlátozni. Kiváló min ség ezüstpénzt veretett, mely az ország határain kívül is fizet eszközként m ködött. István m vét I. vagy Szent László (1077–1095) folytatta. Rendet teremtett az István halála után egymással verseng -hadakozó trónigényl k által bizonytalanságban tartott országban; püspökségeket, apátságokat alapított, megszervezte a püspökségek melletti káptalanokat, melyeknek nagy szerepe volt az írásbeliség elterjedésében. Szigorú törvényei els sorban a tulajdon elleni vétséget célozták (egy tyúk értékén felüli lopásért halálbüntetés járt!). Horvátországi hadjárata nyomán (1091) jött létre a magyar-horvát dinasztikus unió (lényegében: Horvátország bekebelezése), mely 1918-ig tartott. Megsemmisít csapást mért a Magyarországot kelet fel l támadó kunokra.

(Könyves) Kálmán (1095–1116) törvényei tovább egyengették az Európába integrált magyar társadalom fejl désének útját. Enyhített a törvények büntet szigorán, hiszen a feudális viszonyok megszilárdulásával erre már nem volt szükség. Korát megel z felvilágosultságára vall a boszorkányokról szóló dekrétuma: „Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen.” (Értékét nem csökkenti, hogy csak egy bizonyos boszorkány „fajtára” a strigákra vonatkozott.) A királyi hatalom csökkenése II. Endre (1205–1235) idején következett be. Ezt példázza az is, hogy 1213-ban f úri összeesküv k meggyilkolták általános ellenszenvt l övezett német feleségét, Gertrudist (lásd Bánk Bán történetét…), tettük pedig büntetlen maradt. Ugyancsak a hatalom csökkenését példázza az Aranybulla kibocsátása, mely a nemesi osztály jogait védte a központi hatalommal szemben. Ennek ellenállási záradéka („jus rezistendi”) a f urakat fegyveres ellenállásra jogosította fel, amennyiben a király sértené jogaikat. Az Árpád-házi királyok korszakának legnagyobb csapását Magyarország 1241-ben szenvedte el. Az ország keleti fele a tatárok kezébe került, s t, télen átkelve a Duna jegén, a nyugati részt is végigpusztították. IV. Béla (1235–1270) királyt, aki valósággal földönfutóvá vált 1241-42-ben, méltán nevezik „második honalapítónak”, hiszen az országot romjaiból hozta vissza az európai hatalmak sorába. Telepítéseket, várépítési programot hajtott végre, letelepítette és integrálta a visszatér kunokat. Az Árpád-kor 1301-ben, III. Endre halálával ért véget. Magyarország történetének meghatározó fontosságú, összességében pozitív korszaka volt ez, amikor egy sztyeppei nomád kultúrát hordozó népnek sikerül szilárdan gyökeret verni egy számára addig idegen nyelvi, hatalmi és társadalmi környezetben. A nyugati kereszténység elfogadása, a feudalizmus társadalmi berendezkedésének, tulajdonviszonyainak, munkakultúrájának átvétele, a helyhezkötött életmóddal együtt járó új gazdasági rend kiépítése viszont nem a felsorolt személyiségek érdeme, hanem az egész magyar társadalomé. A jó szándékú, tehetséggel megáldott és jöv be látó uralkodók csupán katalizátorai voltak annak a folyamatnak, melynek során a magyarság – egyedül a sztyeppei népek közül! – nevét, nyelvét, identitását, népi kultúráját híven meg rizve országot tudott teremteni Európában.

Anyagi és szellemi m veltség az Árpád-korban A magyarság az Árpád-házi királyok alatt nem csupán politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben illeszkedett be Európába. A nyugati kereszténység felvétele a latin liturgikus nyelv és írásbeliség használatára való áttérést is jelentette, ezzel Magyarország szervesen bekapcsolódott a kontinens kulturális körforgásába.

A magyarországi latin nyelv oklevelek sorát a pannonhalmi apátság alapítólevele nyitja (1002). Korai írásbeliségünk értékes terméke a Szent István király Intelmei Imre herceghez. Nem ismerjük szerz jét, sem a király szerepének mikéntjét és mértékét a m születésében, de mindenképpen az els magyar király udvarában született, annak szellemiségét tükrözi. Az els szövegében is ránk maradt történelmi munka szerz je csak bet jellel („P. dictus magister”) nevezi meg magát, amiért Anonymusként emlegetjük. III. Béla udvari jegyz je lehetett, Gestáját királya halála után, 1210 körül írta. A múltat saját képzelete szerint idézi, ezért inkább irodalmi m , mint történelmi munka, forrásként csak nagy körültekintéssel használható. Bár a parasztok „csacsogó énekeir l” megvetéssel beszél, ezeket b ségesen beépíti m vébe. Az els ismert magyar nyelv összefügg szöveg a XII. század végén keletkezett: az ún. Pray-kódexben fennmaradt Halotti beszéd. Az els magyar nyelv vers – és egyben sz kebb értelemben vett irodalmi alkotás – az Ómagyar Mária-siralom a XIII. század második felében keletkezett, egy Toscanában rzött kódexben bukkantak rá 1910-ben. Az Árpád-kor uralkodó m vészeti stílusa az ún. román stílus. Neve megtéveszt , f leg a magyar nyelvterületen. Jól jegyezzük meg: semmi köze a román néphez, mi több, a románok Bizánc hatása alatt álló m vészetéb l csaknem teljesen kimaradt (kivétel néhány Hunyad megyei román falu temploma). Az elnevezés a XIX. században keletkezett, értelme: római módra épített (tehát k vagy téglaépület, eltér en a „barbárok” domináns módon fa-építményeit l). A félreértés elkerüléséért többen inkább a „romanika” kifejezés használatát javasolják. A román stílus (romanika) f ismertet jele a félkörív (alaprajzban, boltozat ívében, nyílások – kapuk, ajtók ablakok – fels szintjén). Jellemz je még a monumentalitás, a nagyon vastag, zömök épületfal, az épületek méreteihez (és f leg a kés bbi gótikus épületek nyílásaihoz) képest sz k, vagy legalábbis nem túl nagy méret nyílás. Jelent sebb román sílusú épületek: Magyarország:

Feldebr – Altemplom. Korai, XI. századi, építése talán Aba Sámuelhez (1041–1044) köthet (egyesk szerint itt is volt eltemetve). Európában csak egy távoli „rokona” van (Franciaországban), el képei a bizánci, de f leg a Kaukázusvidéki (örmény-grúz) építészetben találhatók. [14. kép] Lébény (Szigetköz) – Bencés apátsági templom. Alapítója a Gy r nemzetség, építés ideje: XIII. század els fele. [15, 16. kép] Ják (Vas megye, Nyugat-Magyarország) – Bencés monostor temploma. XIII. század els fele, építtet je a Ják nembeli Márton ispán. Közép-Európa egyik legjelent sebb román stílusú építészeti emléke. Mellette található a vele egykorú, négykaréjos Szent Jakab kápolna. [17, 18, 19. kép]

Zsámbék (Budai hegyek) – Apátsági templom, a francia származású Ainard nemzetség alapítása; franciás, kecses, már a gótika felé mutató. Építés ideje: XIII. század közepe. [20, 21. kép] Erdély: Gyulafehérvár – Püspöki, ma érseki székesegyház. XII–XIII. század. [22. kép] Harina (Beszterce-Naszód megye) – A gyulafehérvári püspök uradalmának egyháza. Építés ideje: XIII. század els fele. [23. kép] Székelyudvarhely – Jézus kápolna. Négykarélyos épület – a jáki Szt. Jakab, a pápóci (Vas megye) Szt. Mihály kápolna „rokona”. [24. kép]

FOGALOMTÁR

Aranybulla – A II. Endre uralkodása során mell zött el kel k, a hozzájuk csatlakozott királyi serviensek (a király második vonalbeli fegyveresei) támogatásával, egy olyan dokumentum kiadására kényszerítik a királyt 1222-ben, amely 30 pontban orvosolta sérelmeiket, biztosította régi és újonnan szerzett jogaikat, kiváltságaikat. Aranybullának arany függ pecsétje után nevezték. Az aranybulla serviensekre vonatkozó kiváltságai kés bb az egész nemesség sarkalatos jogaivá váltak, szintúgy az ellenállási záradék, mely a bullában csupán a f urakra és püspökökre vonatkozott, id vel kiterjedt az egész nemességre. Életfa – Több nép mitológiájában az élet és életer jelképeként szerepl fa. Az ábrázolásokon különböz alakú fa vagy cserje, gyakran két oldalról kísér alakokkal. A keresztény m vészetben is el fordul, a magyar népm vészetben pedig igen gyakori. Gesta – (lat. „res gesta”: valakinek a viselt dolgai, a története) – Középkori történeti m faj, amely valamely történeti személynek, királynak, császárnak a tetteit vagy egy egész nemzetnek a viselt dolgait, történetét tárgyalja, inkább az események okozati összefüggését követve, mint a szigorú id rendet. Szasszanida m vészet – Iránban, Kr.u. 224 és 642 között uralkodott Szasszanida-dinasztia korának m vészete. Els sorban az óperzsa m vészet hagyományait elevenítette fel, de hatottak rá keleti kultúrák, illetve a görög m vészet is. A szasszanida fémm vesség alkotásai rekeszes technikával, polichróm stílusban készültek. Figurális ábrázolásaik középpontjában (ezüst és arany edényeken, f ként tálakon) az uralkodó alakja áll. A szasszanida birodalom bukása után élénken hatott a sztyeppei népek és az iszlám m vészetére.

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK

1791-ben a Marostól délre, Nagyszentmiklóson egy odavaló földm ves ember kerítése egyik oszlopának ásásakor 23 darab csodás szépség edényt talált. A kincs kalandos útja végén Bécsben kötött ki a Habsburg császárok kincstárában, s ma is ott van a Kunsthistorisches Museumban (Szépm vészeti Múzeum). Olyan hatalmas értéket képviselt, hogy nem is tudtak másra gondolni, minthogy Attila kincse lenne. […] A kincs két teljes asztali készletb l áll, méghozzá egy fejedelmib l és egy fejedelemasszonyiból. Az egyikben – a fejedelmében – négy korsó és ivócsésze van, az asszonyéban pedig három pár. Dzsingisz kán udvarában is négyféle italt szolgáltak fel a fejedelemnek egy-egy lakoma alkalmából. Érdekes, hogy a férfi asztali készletének díszítése növénydísz (akárcsak a kései avaroké és Árpád magyarjaié), az asszony készletének dísze pedig f ként állatalakos. […] Végül is kimondhatjuk, hogy a nagyszentmiklósi kincs egyik asztali készletét (a rovásírásos fejedelmi készletet) ugyanazon királyi ötvösök készítették, akik els pénzeink ver töveit. Ez a készlet talán Szent István ajándékaként kerülhetett Ajtonyhoz (kés bbi ellenségeskedésük nem lehetett akadálya korábbi, egymást ajándékozó figyelmességüknek, ez szinte kötelez a keleti nagyurak között). Mindez pedig egyúttal annyit jelent, hogy az európai népvándorláskor legnagyobb és m vészileg remekmív kincse részben vagy egészen magyar munka, nem pedig bolgár, ahogyan egy ideig vélték, s ahogyan Bécsben ma is felt ntetik a múzeumban. [László Gyula: Vértessz l st l Pusztaszerig – Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig –. Bp., 1974. 255–260.]

István király intelmei (1031 el tt) V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról […] Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdeml ügy kerül eléd, vagy valamely f benjáró b n vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel ne er sködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az megbízatásuk, hogy a törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni és neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes. VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról

…Kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dics ségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokról jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedést l elrettenti. Mert az egynyelv és egyszokású ország gyenge és esend . Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. [Katona Tamás (szerk.): István király emlékezete. Bp., én., 27–35.]

Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül) (olvasat) Látjátok feleim szömtökkel, mik vagymuk: isá, por és és hamou vagymuk. Mennyi milosztben teremtevé elevé miü isemüköt, Ádámot, és aduttá valá neki paradicsomot hazoá. És mend paradicsomben valou gyimelcsekt l mondá neki élnie. Heon tiltoá t egy fá gyimelcsét l. Gye mondoá neki, méret nöm enék: isá, ki napon emdöl az gyimelcst l, halálnek haláláal holsz. Haldavá holtát terömtevé istent l, gye feledevé. Engedé ördöng intetüinek, és evék az tilvot gyimelcst l. És az gyimelcsen halálot evék. És az gyimelcsnek óly keseröü valá vize, hogytorkokat megé szakasztá valá. Nöm heon mogánek, gye fajánek halálut evék. Haraguvék isten, és vevé t ez munkás világ belé: és l n halálnek fésze, és mend nemének. Kik azok? Mi vagymuk. Hogy es tiü látjátok szömtökkel: isá, es nöm eggy ember mulhatjá ez vermöt, isá mend azhoz járou vagymuk. Vimággyuk uromk isten kegyelmét ez lélekért, hogy jorgasson ü neki, és kegyiggyen, és bolcsássá b nét. És vimággyuk szen(t) ahszin Máriát és bouldog Mihael arkangyelt és mend angyelkot, hogy vimággyanak érette! És vimággyuk szent Peter urat, kinek adot hatalm oudniá és ketnie, hogy ougyá mend b nét! És vimággyuk mend szentököt, hogy legyenek neki segéd uromk színe el t, hogy isten iü vimádságuk miá bocsássá b nét! És szabaduhhá t ördöng ildetüit l és pokol kínzatujátúl, és vezesse t paradicsum nyugolmá beli, és aggyon neki mönnyi oruszág belé utat és mend jouben részet! És keáccsátok uromkhoz hármul: kyrie eleison! Szerelmes brátim! Vimággyomuk ez szeginy ember lelkiért, kit úr ez napon ez hamis világ timöcé bel l menté, kinek ez napon testét tömetjük; hogy úr t kegyelméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje; hogy bírságnap jutvá mend szentei és önöttei közekün jou fel l joktatniá ileszje t! És tiü bennetök. Clamante ter: kyrie eleison! [= Kiáltsátok háromszor: uram, irgalmazz!] Szómagyarázat:

isá = íme, heon = csupán, fésze = martaléka, intetüinek = késztetésének, jorgasson = irgalmazzon, kegyiggyen = kegyelmezzen, oudaniá = oldania, ketnie = kötnie, timöcé = tömlöce, bírságnap = ítéletnap, önöttei = kiválasztottjai, jou = jobb, joktatniá = iktatnia, helyeznie, ilejsze = élessze [Mózes Huba (Válogatta, az el szót írta és a függeléket összeállította): Világ világa, virágnak virága. A magyar irodalom kezdetei. Kolozsvár-Napoca, 1981. 24–30.]

BIBLIOGRÁFIA •

Dercsényi Dezs – Zádor Anna: Kis magyar m vészettörténet. Bp. 1980. 7–61.

•

Engel Pál, Beilleszkedés Európába a kezdetekt l 1440-ig. Magyarok Európában. I. Bp. 1990. 27–239.

•

Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165–354.

•

K szeghy Péter: Irodalom és m vészetek a kezdetekt l a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357–538.

•

M vészeti kislexikon. Bp., 1980.

II. A GÓTIKA ÉS RENESZÁNSZ HATÁRÁN (az érett feudalizmus kora)

Történelmi keret Az utolsó Árpád-házi királyok alatt tovább gyengül a központi hatalom, majd az Árpádház kihalását követ en valóságos anarchikus állapotok következnek, amikor 1308-ban Kán László erdélyi vajda megteheti, hogy foglyul ejtse és hazaküldje Bajorországba Ottót, a megkoronázott királyt, további két évig magánál tartva a koronát. Ekkor, 1308-ban lépett színre a francia Anjou házból való Károly Róbert (1308–1342). Miután szabadul trónigényl vetélytársaitól, a nagyurakkal ha kell szövetkezve-alkudozva, ha kell háborúzva felszámolja a tartományúri hatalmat. Udvarát a Dunakanyarban, Visegrádon rendezte be. Jó pénzügyi politikával (Magyarország Európa legnagyobb aranytermel je, a firenzei mintára vert magyar forint pedig er s volt), adópolitikával, a külkereskedelem élénkítésével er s gazdasági hátteret teremtett. Jó szövetségesi viszonyt táplált a cseh és lengyel uralkodóval. Utóda, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) [1 kép – Nagy Lajos koronázása a Képes Krónikában] idején az ország tekintélye tovább n tt. Anyai örökségeképpen elnyerte a lengyel trónt, így haláláig a két ország „perszonálunióban” volt. (Túlzó tehát a megállapítás, hogy „Magyarország határait három tenger mosta”.) [2 kép – Nagy Lajos – egykori miniatúra nyomán] Könyveket gy jtött, udvarában fest k, szobrászok, ötvösök m ködtek, megrendelésére készült a híres Képes Krónika, 1367-ben Pécsett egyetemet alapított. Halála után ismét néhány zavaros, bels hatalmi harcoktól megkeserített év következik, hogy végül veje, Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) [3 kép – Albrecht Dürer festménye] ragadja magához a magyar koronát. A német-római császári korona és a cseh királyi korona birtokában, fél évszázad alatt sem sikerült neki a f úri klikkek hatalmát teljesen megtörni. Segítette a városok fejl dését, az idejében alakul önálló társadalmi renddé a szabad királyi városok közössége (a f papok, a f urak, a köznemesség rendje mellett k is helyet kapnak az országgy léseken) [4 kép – Pénzverde Zsigmond korában]. Zsigmond uralkodását követ en kiújul a trónért való vetélkedés, amelyet a nagy törökver Hunyadi János [5 kép – Hunyadi János, egykorú metszet] kormányzósága (ami gyakorlatilag királyi hatalmat biztosított, királyi cím nélkül) fékezett. Az tekintélye teszi lehet vé hogy fia, Hunyadi Mátyás (1458–1490) [6 kép – Mátyás király, Mantegna elveszettfestménye nyomán Tobias Stimmer] választás útján, ún. „nemzeti királyként” trónra kerüljön. Támogatta a városokat, a földesúri jövedelmek rovására növelte a jobbágyi terhekb l a kincstár bevételeit, megfékezte a f úri („bárói”) klikkek hatalmi törekvéseit, 10.000 f s zsoldos-

seregével („fekete sereg”) küls és bels tekintélyt biztosított koronája számára. B kez kultúrapártoló politikája, fényes visegrádi udvara közismert. Mátyás halála után gyenge királyok következnek: II. Ulászló (1490–1516) és II. Lajos (1516–1526) „üstökét markukban tartották” (amint a krónikás írja) a f úri és köznemesi klikkek. A török veszedelem, amely már Zsigmond korában súlyos felkiáltó jeléként ott feszengett az ország déli-délkeleti határainál, ekkor, tekintve a királyság szétzihálódó, er tlen állapotát, végzetes méreteket ölt.

A m vel dés E korban a magyarországi írásbeliség, irodalom, m vészet még hangsúlyozottabban része volt az európai kultúrának, mint az Árpád-korban. Az Anjou-korban az írásbeli kultúra kiemelked alkotása az ún. Bécsi vagy Képes Krónika. [7 kép – Kopjatörés; Zách Felicián; iniciálék a Képes Krónikából] Szerz jét Kálti Márk rkanonok személyében azonosítják, de nem teljes bizonyossággal. A XIV. század közepén keletkezett írás régebbi magyar krónikákat, töredékeket felhasználva tárgyalja a magyar történelem eseményeit 1330-ig. Értékét jelent sen növelik a páratlan szépség miniatúrák és díszes iniciálék, amelyek lapjait díszítik. A magyar krónikaírás hagyományait kés bb Thuróczy János folytatja. Az m ve (Chronica Hungarorum) már Mátyás korában született, és 1488-ban két kiadást is megért (egyet a magyarok, egyet némileg módosítva az idegenek számára). A reneszánsz szellemiség és pompa fellelhet már Luxemburgi Zsigmond udvarában, de igazából err l Mátyás udvartartása válik híressé. Az Itáliában tanult magyar humanisták mellett, mint Vitéz János vagy Janus Pannonius mellett az itáliai reneszánsz kultúrát jeles vendégek képviselték ebben az udvarban, mint a szicíliai Pietro Ransano, vagy Galeotto Marzio (Pannonius Ferrarában megismert jó barátja), vagy Antonio Bonfini, akinek magyar történelmet ismertet m ve (Hungaricorum rerum…) hosszú id n keresztül a magyarság els számú tükre volt Európa népei szemében. Világhír Mátyás Corvinák néven ismertté vált könyvgy jteménye. [képek: 8. Mátyás-graduale. 1480-88 k., 9. Iohannes Chrystostomus: Homiliae in epistolas S. Pauli. Firenze, 1485-90 k., 10. Iohannes Damascenus: Sententiae. Firenze, 1485-90 k., 11. Philostratus –

korvina. Firenze, 1487-90 k., 12. Petrus Ransanus: Epitoma rerum Hungaricarum. Nápoly, 1490-92 k.] Mátyás képgy jteményében már ott volt az itáliai reneszánsz nagyjainak (Leonardo, Mantegna, Filippo Lippi) egy-egy m ve, de fontos kihangsúlyozni: a magyar udvari reneszánsz építészeti-m vészeti környezetét a gótika uralta. A gótika a romanikát (román stílust) felváltó m vészeti irányzat. Magyarországon már a XIII. században megjelent és teljes mértékben uralta a XIV és XV. századot, még a XVI. században is számolnunk kell vele, f ként a távolabbi, vidéki környezetben. A név születése érdekes: a reneszánsz kor gondolkodói a korukban megújult antik szellemiség m vészeti alkotásoktól eltér m veket (építményeket, szobrokat, festményeket), a „barbárok”, ahogyan akkor mondták, a „gótok” munkájának tartották. A gótika f ismertet jegye a csúcsív (szemben a román stílus félkörívével), illetve a bordás keresztboltozat. E két elem együttes alkalmazása lehet vé tette hatalmas magasságokba tör boltozatok létrehozását (Reims 38 m, Amiens 42,3 m). Megkülönböztetjük a korai és az érett gótikát, a könnyebb érthet ség kedvéért: a korai egyszer bb, az érett bonyolultabb alakzatokat hoz létre, de a csúcsív mindkét esetben felismerhet . Képek a stílus bemutatására A gótikus építészet jellegzetességei (csúcsív, bordázott boltozat, magasság, kecsesség): Reims: 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19; Notre Dame de Paris: 20, 21; Sainte Chapelle: 22, 23, 24, 25. A szobrászat (általában!) az architektúra része (dekoratív szerep): Reims: 26; szörnyek: Reims: 27, 28; Notre Dame: 29, 30, 31, 32; nemcsak szörnyek – Uta (Bambergi dóm kórusa): 33. A magyarországi gótikát szemléltet képeinket nem id rendben, hanem vidékek szerint válogattuk. Igyekezünk olyan emlékeket bemutatni, amelyek nem csupán a középkori Magyarország területén születtek, hanem a magyar

néphez is köthet ek (nem foglalkoztunk például kizárólagosan az erdélyi szászokhoz kapcsolódó emlékekkel). Budapest – Budavári Nagyboldogasszony templom („Mátyás-templom) [34] Sopron – Ferencrendi kolostor, Káptalan terem [35] Sopron – Szt. Mihály templom[36] Garamszentbenedek – Bencés apátság [37, 38] Kassa – Szent Erzsébet templom [39], Északi kapu [40] Kolozsvár – Szent Mihály templom [41, 42, 43] Kolozsvári Márton és György: Szent György szobor [44] Székelyderzs – látkép [45]; látkép, Orbán Balázs nyomán [46]; a templom rekonstrukciós rajza (Gyöngyössy János) [47]; a freskó részlete a chronostichonnal [48] A chronostichon szövege: „Hoc opus fecit depingere seu preparare magister Paulus filius Stephani de ung anno domini millesimo quadragentesimo decimo nono: scriptum scribebat et pulchram puellam in mente tenebat” „Ezt a m vet festette vagyis készítette Pál mester, Ungi István fia az Úr 1419-ik évében. Az írást megírtam, a szép leányt elmémben tartottam.”

FOGALOMTÁR

Graduale – Liturgikus könyv, mely a mise énektételeit tartalmazza. Iniciálé – Nagy kezd bet a kódexek fejezeteinek vagy fontos részeinek kezdetén. A miniatúrafestésben gazdag ornamentikával díszítették. Miniatúra – Kézzel írott szöveg m vészi igény illusztrálása (részben a szövegbe illesztett képek, részben a margódíszek. A szó eredetileg nem az alkotás apró méretére utalt, hanem a sorok aláhúzására, az egyes bet k kifestésével a szöveg élénkítésére szolgáló míniumos festék alkalmazására utal.

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK

Zách Felicián története a Képes Krónikában (mely példázza a középkor kegyetlen büntet és megtorló szokásait) „Ebben az id ben, amikor Hungaria a várva várt béke nyugalmának örült, és ellenségei sehonnan sem háborgatták, a béke megrontója és a gy lölet magvet je, az ördög egy Zaah nemzetségbeli, Felicián nev éltes szül fej nemes szívének azt sugallta, hogy egy napon karddal ölje meg urát, Károly királyt, úrn jét, Erzsébet királynét, és két fiukat, Lajost és Andrást. Ezt a Feliciánt a néhai nádor, Trencséni Máté [közismertebben: Csák Máté, a király ellen lázadó nagyúr] emelte fel, végül azonban Mátét elhagyván a király mellé állt. A király t szeretettel kegyébe fogadta, szabad bejárása volt hozzá, ajtaja akadálytalanul nyitva állt el tte. Amikor azután a király a királynéval és említett fiaival az Úr ezerháromszázharmincadik évében, május Kalendáját megel z tizenötödik napon, húsvét nyolcada utáni szerdán [április 17.] Visegrádon, a vár alatt lév házban reggelizett, Felicián észrevétlenül belopózva odalépett a király asztala elé, és éles kardját kirántva hüvelyéb l, veszett kutya módjára heves támadással könyörtelenül meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. Minthogy azonban az irgalmas Isten irgalma megakadályozta, nem tudta végrehajtani amit akart. A király jobb kezén mégis könny sebet ejtett. De – ó, fájdalom – a szentséges királyné jobb kezének négy ujját, amelyet a szegények, nyomorultak és elesett emberek felé könyörületesen szokott nyújtani alamizsnaosztáskor, azon nyomban levágta. […] Amikor az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni, a gyerekek nevel i, Kenesichi Gyula fia és János nádorispán fia, Miklós közbeléptek, és bár az említett gyermekek megmenekültek, k halálos sebet kaptak a fejükön. Ekkor egy derék ifjú, a Potok megyei Sándor fia, János, aki akkor a királyné al-étekfogója volt, rárohant Feliciánra, mint valami vérengz fenevadra, és t rével er sen nyaka és lapockája közé sújtva keresztüldöfte és a földre terítette. Az ajtókon keresztül innen is, onnan is berohantak a király bajvívó vitézei, és rettenetes kardjukkal ízekre szabdalták a nyomorultat; kardcsapásaik szinte teljesen eltorzították t. Fejét Budára küldték, két kezét és két lábát pedig más városokba. Végül egyetlen serdül fia és egy h szolgája – akik futásnak eredtek ugyan, mégsem tudtak megmenekülni – ló farkára kötve végezték életüket. Kutyák falták fel az utcán holttestüket csontjaikkal együtt. […] Klára nev leányát is, ezt a gyönyör szüzet kivonszolták a királyi udvarból, orrát meg ajkait csúful megcsonkították, hogy csak a fogai látszottak; a kezér l is nyolc ujjat levágtak, úgyhogy csak a hüvelykujjai maradtak meg, majd több város utcáin és terein végighurcolták lóháton, és kényszerítették a félhalott szerencsétlent, hogy ezeket a szavakat kiáltsa: „Így lakoljon, aki h tlen a királyhoz!”. Feliciánnak másik, Sebe nev leányát […] lefejezték… [Képes Krónika. Fordította Bellus Ibolya. Bp., 1986. 256–258.]

Zách Felicián tettének feltételezhet magyarázata Zách Felicián […] 1330-ban, Visegrádon sikertelen merényletet követett el Károly király ellen, állítólag leányán, Zách Klárán esett sérelem megtorlásául. A merénylet alkalmával t megölték, családját és rokonságát kiirtották. Az egy hónappal kés bb, a Károlyhoz h bárók által kiállított ítéletlevél sem tudta ezt az eljárást igazolni. Zách Klára […] A hagyomány szerint Kázmér herceg, Károly magyar király sógora (a kés bbi Nagy Kázmér lengyel király) elcsábította, s ez volt atyja Károly király elleni merényletének oka. [Magyar Életrajzi Lexikon. II. Bp.,1982. 1059.]

A visegrádi palota, régi díszében A nagyszer épületeggyüttes alapjait [...] Anjou Károly és I. Lajos király tette le még a XIV. században. k választották ki a Duna völgyének e fest i szépség szakaszát, ahol a vár védelme alatt a folyópart és a sziklás lejt között öt, egymás fölött lépcs sen emelked szinten építhették fel Közép-Európa egyik legjelent sebb gótikus királyi kastélyát. A terep szabálytalanságai ellenére, négyszög udvarok köré áttekinthet en csoportosított helyiségekb l alakították ki a palota alaprajzi rendszerét. Az Anjou-uralkodók Nápolyból kerültek Árpád-házi rokonságuk révén Magyarországra. Természetes tehát, hogy az megrendelésükre készült visegrádi épületsorozat szerkezete és elrendezése is itáliai eredet , protoreneszánsz jelleg . A XV. század elején a palotában feltehet en nagy t zvész pusztított s ezért Zsigmond király 1410 után újjáépíttette a palotát. Sok részlet megváltozott ugyan, a szerkezet azonban megmaradt. A Duna fel l hosszúkás udvar vezet az Anjou-kori, hatalmas négyszöglet szobákból álló alsó helyiségsorhoz. Az udvar két oldalán csúcsíves árkádok húzódnak. Az íveket finoman faragott nyolcszög pillérek támasztják. E nyitott folyosó mögötti szárny földszintjét alacsony, vaskos pillérek osztják két hajóra. Ezek fölé er s boltozat borul. […] Az árkádos alsó udvar palota fel li oldalát hatalmas támpillérek tagolják. Közöttük indul fel a boltívre helyezett, k korlátos lépcs Róbert Károly király vastag falú palotarészébe […]. Itt szépen kialakított, ül fülkés folyosó visz be a díszudvarhoz. Mint a kolostorok kereng jét, úgy alakították ki Nagy Lajos korában a négyszöglet , szabályos udvar körüli folyosót. Az udvar hegy fel li oldalán az ívek el tt nagyméret , mégis karcsú kútház könyököl ki. Nyolcszög pillérmagja körül vörösmárvány medence fogja fel a szakállas emberfejekb l és sörényes oroszlánpofákból csorgó vizet. A medence fölött kívül karcsú, levelekkel díszített oszlopok tartják az egyenes párkányt.

[…] Mátyás király bontatja le a Lajos király által rendelt mesterm vet, amikor 1484-ben a – ma is részben meglév – kés gótikus kereng megépül. A sz k udvar közepére ekkor kerül a vörösmárvány reneszánsz kút . […] A díszudvar kereng jének indul el a lépcs az emeleti, el kel bb helyiségekhez. Az udvar fölötti szobasor már az uralkodóé. […] Itt, a harmadik szinten csatlakozik a palotához a Lajos király által épített egyhajós, m vészi kivitel kápolna. Tágas, téglával burkolt teraszon áll, amelyet a Duna felé vastag fallal er sítettek meg. A második szintr l lépcs vezet ide. […] Boltozatos átjáró ível a negyedik szint háromszög udvarára, amelynek pilléres folyosója alól felt nik a hegy fel li nagy kváderkövekb l emelt támfal el tt szinte lebeg könnyedséggel álló, oszlopos falikút. A vörösmárvány medencét leveles oszlopok koronázzák. Közöttük finom csúcsívek feszülnek, amelyek alig takarják el a baldachin alsó síkját kitölt Anjou-címert. A baldachin oldalát vak-négykaréjok töltik ki. A víz nyolc pólyás és kett s keresztes országcímerekb l csurog a medencébe. Ezt az egyedülálló szerkesztés falikutat Lajos király nyilván ugyanazokkal a mesterekkel készíthette, akik a díszudvar kútházát remekelték. A teljesen rokon formák mellett a k és vörösmárvány anyagának váltakozása is erre vall. Mátyás király ezt a falikutat is elbontatta s helyébe állíttatta 1473-ban a teljesen vörösmárványból készült oroszlános kutat, amely azonban szerkezetében híven követi el djét. (Jelenleg az eredeti helyen az oroszlános kút vörösmárványból készült rekonstrukciója áll. Az Anjou-kori falikút eredeti darabokból összeállított rekonstrukcióját pedig a Nemzeti Múzeumban állították fel.) A falikúttól falba épített k csatornán jut el a víz a háromszög udvar északi sarkából kiinduló keskeny folyosó mellett a palota g zfürd jéhez. A k víztárolóból merített vizet téglakemencék fölött nagy edényekben forrósítják s az így fejlesztett g z hatol be a szomszédos fürd helyiségbe. A palota fenn az ötödik keskeny szinttel zárul. Itt húzódik az a k csatorna, amely a hegy forrásvizét szállítja és osztja szét az egész palotában. A gazdag kialakítású ajtókkal, ablakokkal, árkádos udvarokkal, lépcs kkel és kutakkal ékesített királyi kastély meredek tet it sárga- és zöldmázas cserép borítja, végz déseiken ugyancsak színes cserépb l készített, karcsú csúcsdíszekkel. [Entz Géza: Visegrád fényében. In: A magyar régészet regénye. III, javított kiadás. Bp., 1976. 210–214.]

BIBLIOGRÁFIA •

Dercsényi Dezs – Zádor Anna: Kis magyar m vészettörténet. Bp. 1980. 62–185.

•

Engel Pál, Beilleszkedés Európába a kezdetekt l 1440-ig. Magyarok Európában. I. Bp. 1990. 262–349.

•

Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165–354.

•

K szeghy Péter: Irodalom és m vészetek a kezdetekt l a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357–538.

•

M vészeti kislexikon. Bp., 1980.

•

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. 1440–1711. Magyarok Európában. II. Bp. 1990. 15–97.

III. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG E korszakhoz szépirodalmi fogódzóképpen Krúdy Gyula 1926-ban megjelent regényét ajánlhatjuk (Mohács, vagy két árva gyermek verg dése), mely utóbb több kiadást megért (természetesen azokkal a fenntartásokkal, melyek majd minden szépirodalmi m re érvényesek: ezek a történelem szubjektív tükrei, sokkal hangsúlyozottabban szubjektívek, mint a történészek munkái). 1516-ban, II. Ulászló halálát követ en ennek 10 éves fia, II. Lajos kerül a trónra. A szokás a korban az volt, hogy ilyenkor gyámokat jelöltek ki számára a kor tekintélyes uralkodói (és lehet leg rokonai közül, ami nem volt nehéz, mert az összes jelent sebb dinasztiák rokoni szálakkal köt dtek egymáshoz). Lajos gyámjai Miksa német-római császár és I. Zsigmond lengyel király lettek, az országot viszont valójában a bárói klikkek uralták. Ezt a megosztott, küls támasz nélküli Magyarországot éri 1521-ben egy minden addiginál er sebb török támadás, elesik Szabács (júl. 7.) és Nándorfehérvár (aug. 29.). A fiatal II. Lajos helyzetjelentése meglep en józan és pontos: „Országunk immár vízen és szárazon egyaránt nyitva áll a török el tt, s sohasem lehet boldog és nyugodt, míg Szabács és Nándorfehérvár török kézen marad.” II. Lajos rendteremt igyekezete nem sok sikerrel jár, s t, a f úri klikkek versengése mellett immár bárók és köznemesség ellentétével is számolni kell. Alig telik el öt év, és a török újabb nagy támadást indít. Mohács, ahol 1526. augusztus 29-én a dönt ütközetre sor került Duna-parton fekszik, sík, mocsaras vidék, délr l dombhát szegélyezi, onnan jön a török. Szapolyai János az erdélyi sereggel – az ellentmondó királyi parancsok, mozgási nehézségek nyomán, illetve ismeretlen más okokból csak Szegedig – a csatától „karnyújtásnyira” jutott, nem vett részt benne. A magyar sereg súlyos vereséget szenved, elesik maga a király is. A két csoportosulás, amely az ország politikáját e körülmények közt diktálta köznemesi („nemzeti”) párt (vezére Szapolyai János) és a f nemesi párt (mely Habsburg Ferdinándot, V. Károly öccsét támogatja). Kortárs feljegyzés szerint „Annyira jutottak a magyarok, akár mágnások, akár nemesek, hogy akinek két növendék fia volt, az egyiket Ferdinánd pártjára irányította, a másikat János királyéra.” Közben osztozkodás történik a Habsburg-fivérek között: V. Károly a birodalom javát kapja Spanyolországot, tengeren túli birtokaival, Németalföldet, meg a császári koronát. Ferdinándnak marad Magyarország (amennyiben meg tudja tartani), Csehország és a Habsburg örökös tartományok. (E korszak irodalmi feldolgozását Krúdy Gyula: A festett király és Az els Habsburg cím regényeiben találjuk.) 1527 nyarán kezd dik a harc Ferdinánd és Szapolyai között. Szapolyai számára elégtelennek bizonyul a „nemzeti párt” támogatása, követét a következ üzenettel küldi a szultánhoz: „Tiéd az én uram, Magyarország királya mindenével”. A szultán 1529-ben Szapolyait helyezi a trónra, de Bécset nem tudja bevenni. 1538-ban a két trónigényl Nagyváradon békét köt, azzal a feltétellel, hogy János király halála után a korona Ferdinándra száll. Szapolyai viszont meglepetést okoz, és hajlott kora dacára házasságot köt a lengyel Zsigmond király húgával, Jagelló Izabellával, s t, rövidesen fiúörököse születik. Két héttel az örökös megszületése után viszont, táborozás közben meghal. Miközben Ferdinánd Budát ostromolja, Fráter György, az anyakirályn els számú tanácsadója, a magyar politika tényleges irányítója behívja a törököt, az pedig 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalja Budát. Ezzel új helyzet áll el : az ország nyugati részét Ferdinánd uralja, középen a török az úr, míg keleten János Zsigmond „h béres királysága” jön létre. Fráter György 1551-ben lemondásra bírja Izabellát és János Zsigmondot, akik Kolozsvárott, a Szent Mihály templomban átadják Ferdinánd biztosainak koronázási

jelvényeket. Ám György barát mesterkedéseit a Habsburgok is megunják, és Castaldo zsoldosvezér, Ferdinánd beleegyezésével Fráter Györgyöt megöleti alvinci kastélyában. 1556ban török segítséggel Izabella és János Zsigmond visszatérnek Erdélybe, létrejön ekképpen a török által „lazán ellen rzött” erdélyi fejedelemség.

Az erdélyi fejedelemség m ködési rendszerének kialakítása János Zsigmond érdeme. A fejedelmet a „rendek” által alkotott országgy lés választja. A rendek a magyar nemesség a szászok és a székelyek. A felekezeti helyzet az ország sokszín ségét, hagyományos toleranciáját tükrözi: négy bevett vallás létezik, a római katolikus, a (kálvinista) református, a lutheránus vagy evangélikus és az unitárius. A közigazgatás a királyság korának struktúráját viszi tovább: 7 vármegye m ködött (Fehér, Doboka, Kolozs, Torda, Küküll , Hunyad, Bels -Szolnok) 7 székely szék (majd 5), és kezdetben ugyancsak 7 szász szék (kés bb: 7+1+2: Segesvár, Szászsebes, Nagysink, Szerdahely, K halom, Újegyház, Szászváros + Szeben f szék + Medgyes és Selyk; ezekhez adódik még Brassó vidéke és Beszterce vidéke). Létezett még az eredetileg szintén 7 kiváltságos („szabad királyi”) szász város (Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Medgyes, Szászsebes, Szászvéros, Beszterce + Kolozsvár). A szász gróf, aki a szász közösséget („univerzitást”) vezeti választás útján nyeri el tisztségét.

Törökvilág Magyarországon A törökök által uralt magyar terület a Nagyalföldre és a Dunántúl jó részére terjedt ki. A határvonal bizonytalan volt: a békék csak a jelent sebb városokról döntöttek – így volt egy kérdéses hovatartozású hódoltsági sáv, kétfelé adózó és sarcolt falvakkal. Ez a többfelé sarcolás olykor még a stabilan török fennhatóságú területen is fennállott. (Mikszáth Kálmán: A beszél köntös cím kisregényében Kecskemét helyzetét írja le, amelyet a török, a „kuruc” és az osztrák is sarcolt…) [kép: Török pusztítás.] [kép: El kel rabok] A török közigazgatás [Térkép] az elfoglalt területeteket kormányzóságokra (vilajet) osztotta, ezeken belül kisebb (a vármegyékhez hasonló) egységek voltak a szandzsákok. A szandzsákok élén a bég, a vilajet élén: beglerbég vagy pasa állott. A szultán helytartója, illetve a magyarországi hódolt terület els embere a budai pasa volt, aki uralkodóként levelezett a XVI. század második felében a „bécsi királlyal” és a nagyurakkal. [kép: PestBuda látképe] [kép: A Király-fürd ] A különböz okokból és megbízatásokkal Magyarországra érkez törökök (hivatalnokok, katonák, meg az ket kiszolgálók) hazájuk életmódját is magukkal hozták, például a kávéfogyasztást, [kép: A kávézóban] a túlbúrjánzott hivatali életet [kép: Török írnok], a háremtartást [kép: háremhölgyek utazókocsin]. A birtokviszonyok a török birodalom sajátos jogszemléletét tükrözték: földbirtokkal, városokkal és falvakkal – a mohamedán egyházi jog szerint – csak a szultán rendelkezett. Az

teljhatalmúlag kezelt területe volt az ún. „hász birtok”, a h séges lovasainak (a szpáhiknak) haszonélvezetre, ideiglenes jelleggel, legfeljebb életük tartamára osztott birtokrészeket, ún. adomány birtokokat. Egyébként a török hivatalnokok és katonák életét a s r áthelyezések jellemezték, a birodalom egyik részéb l a másikba. E gyakorlatot mi sem példázza jobban, mint az a tény, hogy 145 év alatt 99 budai pasa váltotta egymást. „Törökországban nincs senki, aki a nagyapja házát meg tudná mutatni.” – így szólt a régi török szólás-mondás, ám ennek sajnálatos következménye is volt Magyarországon, a hanyag birtok-gazdálkodás: a birtokok ideiglenes gazdái nem gondolkodtak a hosszú távú hasznosításban, arra törekedtek, hogy minél rövidebb id alatt minél többet sajtoljanak ki a földb l és népéb l. Az adózás többrét volt: a szultánnak tartozott a hódoltatott terület lakossága a „harádzs” néven ismert adónemmel (lásd a „harácsolás” magyar szavunkat), ehhez adódott a várépítési robot és a hadifuvar. A földesúr járandósága volt a kapuadó (iszpendzse), a természetbeni tized, ezen felül alkalmi járadék a mátkaságért, házasságért, mindenféle engedélyekért. E szerteágazó, szinte áttekinthetetlen kötelezettség-halmaz a korrupció, a visszaélési lehet ségek melegágya volt: minden ügyintézésnél kötelez volt a „tisztes ajándék” (ezt bizonyító török eredet szavak: csubuk, baksis). [kép: török f tisztvisel ; kép: Török tisztvisel pénzt szór] A hanyag birtokgazdálkodás meg az agresszív és korrupcióra sarkalló adópolitika eredménye ország gyors tönkretétele: a magyar táj elnéptelenedik, a szántóföldek helyét füves puszta és mocsár veszi át, a lakosság korábbinak 1/3-ra –1/4 re csökken. A nemesség a Királyi Magyarországra vagy Erdélybe menekül, a helyben maradt és törökkel paktáló nagyobb urak pedig általában rosszul végzik. A Királyi Magyarországon (modern szóval élve) „emigrációban” tovább m ködnek a hódoltság alatti területek vármegyéi, ezek gy lései pedig halálos ítéleteket hoznak a hitehagyott urak ellen. Ezeket az ítéleteket, ismét mai kifejezéssel élve, afféle büntet „kommandók” hajtják végre, máskor meg a helyben maradt urak egyszer en áldozatul esnek a portyázó végvári vitézeknek.

A Királyi Magyarország A török elleni védelmi vonal nagy vonalakban a XVI. század közepére alakult ki: összefügg , mélységében is tagozódó várrendszer volt ez a Dalmát tengerparttól, a Dunántúlon és Felvidéken át Erdélyig; fontosabb várai kezdetben Szigetvár, Kanizsa, Gy r, Érsekújvár, Eger, Tokaj, Szatmár, Várad, Gyula, Temesvár voltak. A korábbi magyarországi várak a haditechnika fejl dése következtében alapos korszer sítésre szorultak. A hajdani lovagvárakat általában olasz hadmérnökök javították fel, a gótikus tornyokat lebontották (mert az ellenség ágyúi amúgy is kil tték volna…), falakat megvastagították (az ágyút z kivédésére), kiugró „füles bástyákat” alakítottak ki az ún. „oldalozási t zhöz”. Ezek voltak az „olaszbástyás” er dítmények. [kép: A korszer érsekújvári vár] Emellett megmaradtak a régi, olykor feljavított palánkvárak, melyek „magyar módra” épültek: a cölöpöket vessz fonásokkal kötötték össze két párhuzamos sorban, ezek közé több méter vastag döngöl föld került, a vessz fonást kívülr l sárral tapasztották. A célnak ez is megfelelt, baj akkor

volt, ha az ágyúzással sikerült leverni a küls tapasztást a fonatról, és gyújtólövedékkel felgyújtani azt. Ezután a csupasz földfal szétágyúzása csak id kérdése volt. E védvonal kés bb több szakaszban módosul, a török javára. 1552-ben, április 22-ét l Nagy Szulejmán szultán vezet hadjáratot; elesik Drégely (ostroma: július 6 és 9 között, Szondy György kapitány vezette vár rség védelmezte, az utolsó emberig), Arad; Lippa, Solymos (július 30). Temesvár ostroma június 24-t l július 27-ig tartott, Losonczy István kapitány védte, akinek (hely rségével együtt) a vár feladásáért a török szabad elvonulást ígért, ám az elvonulókat felkoncolták. Így jött létre egy újabb „vilajet”, a Temesvári basaság. E hadjárat során Eger h siesen ellenállt, szabad maradt. (Az ostrom 5 hétig tartott, a török okt. 18-án vonult el.) [kép: Eger vára] 1566-ban ugyanaz a Szulejmán újabb hadjáratot vezet, ekkor történt Szigetvár ostroma (kezdete: augusztus 6-án). Közismert Szulejmán és a várvéd Zrínyi Miklós (hagyomány szerinti) üzenetváltása: „Küldd el a kardod, ha élni akarsz!” – „Magad jöjj el a kardért, ha halni akarsz!” Szeptember 6-án Szulejmán meghalt de ezt a török vezetés eltitkolta. A tartalékok nélkül maradt Zrínyi kitör a várból és katonáival együtt h si halált hal (szeptember 8.). [kép: Szigetvár eleste utáni török tanácskozás] A védvonalat hosszabb id re az 1568-os Drinápolyi béke stabilizálta. Ezután még két jelent s török hódítás történt: 1596. okt. 13-án elesik Eger vára, III. Mohamed szultán ostroma nyomán. Ezt követ en Eger is vilajet-központ lesz. 1660 július 14 – augusztus 27 között volt Várad ostroma, melynek nyomán a „Partium” nagy része török uralom alá került. Ekkor semmisültek meg a híres nagyváradi „királyszobrok”. Váradon is vilajet-központot alakítanak ki. A Török végvárak túler ben voltak: 12 – 15.000 magyar várvéd vitézzel a védvonal túloldalán 48-50.000 török nézett farkasszemet. A magyar vitézeknek 2-8 forint „hópénz” járt, ebb l ettek, ruházkodtak, de ez is általában késett. (Így keletkezett a mondás:„Se pénz, se posztó”.) [kép: Párviadal török és végvári harcos között] A védvonalak mögött kb. 1,5 – 2 millió ember élt. Ebb l mintegy 100.000 városlakó, a többi mez gazdaságból tartotta fenn magát. Egyre er sebb lesz a nagybirtok hatalma: új f úri famíliák jelennek meg: Nádasdy, Thurzó, Batthyányi, Zrínyi, Rákóczi (a Habsburgoktól egyesek grófi, bárói címeket nyernek). [kép: Nemesi n i és férfi divat] Uradalmaik méreteire utal, hogy az országrészben él összjobbágyság fele mindössze tizenegynéhány birtokon összpontosult… A birtokos teljhatalmú úr volt a földjén: az „úriszéken” ítélkezett jobbágyai felett, az egyházi tizedet bérelte, még állami adót is maga szedte és adta le (hogy az adószed ne menjen a birtokára…). Valóságos állam volt az államban. Kialakul a piacra termel majorsági birtok. (A birtok nagy részét az „allódium”, a majorság, tehát az a rész teszi ki, melynek a földesúr nemcsak tulajdonosa, hanem kizárólagos haszonélvez je. Itt folyik az árutermelés. (Felvásárlók: a növekv városok, a katonaság.) A birtok központja, egyben a hatalom szimbóluma: a vár, amely ekkor 4-5 sarokbástyás reneszánsz kastély alakját ölti. Háborúban er d, békében politikai központ.

A reneszánsz

ott terjedhetett és virágozhatott, ahol a török jelenléte nem gátolta: Erdélyben, illetve a nyugati Királyi Magyarországon. Képek: Gyulafehérvár, püspöki (érseki) palota Székelyudvarhely – Székely Támadt vár Gyergyószárhegy Gyergyószárhegy – reneszánsz mellvéd Csíkszereda – Mikó vár Kolozsvár – ajtókeretek a Wolphardt-Kakas házból Kolozsvár – Farkas utcai templom – szószék Bögöz – református templom mennyezete Székelyudvarhely – Jézus káplona mennyezete

A reformáció terjedése [kép: Genf, a reformáció emlékm ve] Figyelmeztetnünk kell egy féligazságra, mely afféle axiómaként él: Kálvin, Luther, Dávid Ferenc (Erdélyben) tanai nem csak a török által uralt területeken terjedtek (a török tudvalev leg nem avatkozott a keresztény ügyekbe, számára katolikus és protestáns egyformán „hitetlen” – „gyaur” –, ami elvileg kedvezett a reformáció terjedésének). Ez inkább a mai Magyarország területére alkalmazható. Erdélyben viszont, ahol hagyománya volt a különböz felekezetek és kultúrák együttlétének, no meg a fejedelmek többsége is támogatta az új hitet, az csaknem zavartalanul terjedhetett, anélkül, hogy kiszorítsa a katolikus vallást. Így az erdélyi magyar lakosság megoszlik a katolikus, (kálvini) református és unitárius hit között, a szászok (kés bb a magyarok közül is, kevesen) lutheránusok. [kép: az erdélyi protestáns vallások] A görög-keleti (ortodox) hit románság szabadon gyakorolhatta vallását, de eltér en a felsorolt felekezetekt l nem rendelkezett vallási el jogokkal. A lutheri reformáció terjedt a Felvidéken is. Általában a reformáció a terjedését segítette, hogy anyanyelvükön szólt a hívekhez, mert amint egy korabeli prédikátor mondta: „akár a k falnak szóljanak deákul, akár a

parasztnak…” A reformáció tagadhatatlan szellemi nyeresége: a nyugati kultúrával intenzív közvetlen kapcsolatot tartó református kollégiumok (Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely) létrejötte. [térkép]

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK Brodarics István krónikája a mohácsi csatáról Az a hely, ahova hadsereget felállították, Mohácstól egy, a Dunától fél mérföldnyire volt. Nagy, széles síkság terült itt el, amelyet sem erd k, sem bozótok, sem folyóvizek, sem dombok nem szakítottak meg: csupán balra, ezen hely és a Duna között volt egy mocsaras és iszapos víz, s r náddal és sással telve, melyben kés bb sokan lelték halálukat. Velünk szemben hosszú félkörben elnyúló domb volt; ezen túl volt a török császár tábora. A domb aljában egy kis falu feküdt templommal. Földvár ezen falu neve; itt helyezte el az ellenség ágyúit… Amint a támadásra jelt adtak, az els csatarendben állók hevesen összecsaptak az ellenséggel; elsütötték összes ágyúinkat. A támadás nem sok kárt okozott az ellenségben, bár sokkal hevesebb volt, mintsem katonáink számától várni lehetett volna; az ellenség részér l többen estek el, mint a mi részünkr l. Végre is az ellenség vitézül küzd katonáink el l hátrálni kezdett, vagy azért, mert a mieink támadása visszaszorította ket, vagy azért, hogy közelebb csaljon bennünket ahhoz, ahol ágyúi voltak felállítva. Ekkor sebesen vágtatva érkezett a királyhoz Báthory András, és jelentette, hogy az ellenség meghátrált, s miénk a gy zelem; el re kell nyomulni s támogatni kell az ellenséget üldöz csapatokat. Erre árkon-bokron át mi is el siettünk, s mikor arra a helyre értünk, ahol kevéssel el bb folyt a harc, ott láttuk a mieink közül sokaknak, az ellenség közül még többnek a holttestét a mez n heverni; némelyek még életben voltak, s még leheltek. […] A csata körülbelül másfél óráig tartott. Sokat az említett feneketlen mocsár temetett magába. A király testét, akir l pedig némelyek azt állítják, hogy szintén itt pusztult el Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele falutól egy mély földszakadékban találták meg utóbb; ebben a szakadékban a Duna kiáradása következtében akkor a rendesnél nagyobb víz volt, ebbe fúlt bele lovastul együtt, úgy, amint volt, teljes fegyverzetben… [Unger Mátyás – Szabolcs Ottó: Magyarország története. III kiadás. Bp. 1976. 75–76.] Erdély fejedelmei 1541-1551 – (Jagelló) Izabella királyné, Szapolyai János özvegye 1556-1571 – (Szapolyai) János Zsigmond 1571-1586 – Báthori István 1586-1597 – Báthori Zsigmond 1598-1599 – Báthori Zsigmond másodszor 1599-1600 – (Mihály havasalföldi vajda)– 1601 – Báthori Zsigmond harmadszor 1601-1602 – Báthori Zsigmond negyedszer 1603 – Székely Mózes

1604-1606 – Bocskai István 1607-1608 – Rákóczi Zsigmond 1608-1613 – Báthori Gábor 1613-1629 – Bethlen Gábor 1629-1630 – Brandemburgi Katalin (Bethlen Gábor özvegye) 1630 – Bethlen István 1630-1648 – I. Rákóczi György 1648-1660 – II. Rákóczi György 1657-1658 – Rhldey Ferenc 1658-1660 – Barcsay Ákos 1661-1690 – I. Apafi Mihály 1690-1691 – II. Apafi Mihály 1690 – Thököly Imre 1704-1711 – II. Rákóczi Ferenc [Bodor András – Csetri Elek (szerk.): Történeti kronológia. Bukarest, 1976. II. 313–314.]

Mikszáth Kálmán: A beszél köntös (részlet) „Bolondok azok a városok, melyek arról panaszkodnak: ’sokat szenvedtünk; nálunk száz vagy kétszáz évig lakott a török’. Azok a helyek szenvedtek igazán, ahol se török nem lakott, se labanc, se kuruc, s maguk emberségéb l éldegéltek, mint például Kecskemét, mert ahol a hadvisel felekb l ott tartózkodék az egyik, ott csak az egyik dominált, sarcolt, s a többiek oda se mertek szagolni, de ahol az egyik sem lakott, oda mind a három eljárt epret szedni. Egy nap a budai pasának szottyant kedve egy kis élésre vagy pénzre: ’Nosza fiam, Dervis bég, írj a kecskeméti bírónak!’. S ment nyomban a levél, melynek ékes stílusából nem hiányzott a ’Fejetekkel jádzotok’.

De nem másként járt el a szolnoki Muszta bég, zsákmányolván Ceglédet, K röst, Kecskemétet és a környékes falvakat. Minden áldott héten vetett ki rájuk terhet, írván: ’Ez úri levelet szerrül-szerre minden városba, faluba lóháton hordozzátok, különben ne cselekedjetek.’ Számot tartott a jómódú városokra vitézl Koháry Imre uram kegyelme is, ki a császáriak részér l Szécsényb l oszt vala rendeleteket, s t gácsi szolgabíró, nemzetes Darvas János uram kegyelme se volt rest rájuk üzenni, ha a kurucoknak kellett valami. S azoknak bizony mindig kellett. Ehhez járultak a szerte csatangoló tatár hadak, a kalgai szultán emberei és a különböz portyázó csapatok, melyek a saját szakállukra dolgoztak. Tessék ezekkel valamennyiökkel barátságos lábon élni! Kecskeméten már akkor híres vásárok estek. Ami a szemnek szép, a szájnak jó, azt mind halomra hordták ide török, német és magyar keresked k a félországból s mindig szomorú vége lett a vásárnak, kivált a ’kirakódónak’, mert mid n éppen javába folynék, felh kerekedett egy homokos úton, jött a kuruc vagy a török, vagy a labanc csapat, lecsapott mint a villám s megrakodva a legértékesebb holmival, köd el tte, köd utána, kámforrá vált. A keser kortyokat pediglen nyelhette a nemes város, mert ha a török rabolta ki a sátrakat, akkor a labancok jöttek nagy kontóval a városra: fizesse ki a keresked k kárát, vagy különben k kövön nem marad bel le; ha a labanc rabolt, az is mindegy volt a szegény kecskemétieknek, mert akkor a kurucok és törökök követeltek kárpótlást az keresked ik számára s ez majd mindig ráment az aranyra. Hiába sóhajtozott Sz cs János f bíró uram, kétségbeesve döfködvén botjával az anyaföldet: Honnan vegyük, honnan? Hiszen nem a körmöci aranybánya ez itt alattunk, vitézl uraim, hisz ez csak homok, le egészen a pokolig.”

A budai pasa 1654-ben épült új palotája, régi leírások nyomán Valamennyi szobája a vár fala fölé épült, nagyon szép és szell s… A több emeletes épület dunai szárnyának legutolsó emeletén finomm v oszlopokon nyugvó gyönyör boltívek sorakoznak. E boltívek mögött húzódó nyitott helyiségb l gyönyör kilátás nyílik a túlsó parton lev Pest városára és a környez síkságra. Külön érdekessége e palotának az épület északi részében lev fürd , a pasa magánfürd je. Vizét a Duna-partján lev vízm b l nyeri, amelyet azután itt egy kazán segítségével felmelegítenek és úgy vezetnek a fürd be. A nyolcszöglet fürd t és a hozzácsatlakozó többi helyiséget vörösmárványból készült, fényesre csiszolt k lapok burkolják. Ez a padozat oszlopokon nyugszik, amely alatt a kazánból kiáradó meleg leveg áramlik. A f tést a mérnöki mester bámulatos ügyességgel oldotta meg. Olyan kellemes ez a fürd , mintha

vize a Paradicsom folyójából táplálkozna és olyan jó meleg, mintha alatta a Dzsehenna tüze égne. Aki csak teheti megbámulja és épít jét dicséri. A bels udvarban ugyancsak vörösmárványból faragott és valami frenk mester által még régebben készített kút van, amelynek minden egyes tányérja, mintha egy külön tenger lenne. Csúcsán valaha szobor állhatott, amely azonban hiányzik. E kút b séges vize most a pasa és kíséretének szolgál az ima el tti mosakodására, minthogy a szeráj dzsámijának közelében van. Ugyancsak a dzsámi háremében – nem messze a kúttól – ólomtetej kupola alá temetve fekszik Ahmed bég, amely a kegyes zarándokok szemében búcsújáró hely. A dzsámi – amit a budaiak rendszerint csak Pasa dzsámi néven emlegetnek – régi építkezés épület, amely még a magyar királyok korából való és hajdan a keresztények temploma volt. A kiválóbb embereiket itt temették el, és a magyarok között él hagyomány szerint itt van eltemetve egyik királyuk, aki az Árpád nemzetségbeliek közül az utolsó volt. [Ger Gy z : Törökvilág Magyarországon. In: A magyar régészet regénye. III, javított kiadás. Bp., 1976. 252–253.]

A kanizsai vártartomány jobbágyainak panasza 1555 körül Nádasdy Támásné Kanizsai Orsolyának: Tudja azt nagyságod, hogy az mi földünk mint pusztula el, miuta az Kászim bék elpusztejtá, kétszer penig, nem egyszer. Esmég az is tudva volt Te Nagyságodnak: az német had is, mely igen kietlen nagy pusztaságot tén az Nagyságod szegin jobbágyain. Még mi azuta soha semmi vérszemet nem vettünk (vagyis nem térhettek magukhoz). Im mastann is az Nagyságod tiszttartója mely igen hatalmas munkát míveltet velünk az egész Kanizsa tartománnak: akiknek csak egy vagy két ökre volt is, mind reá zette a szántásra, nemhogy egy hétre avagy mennyire szántottak volna velünk, hanem tizenötöd napig, sem barmunkat, sem magunkat házunkhoz nem bocsáták. Olylyak voltak ökreinkbe, hogy csak üresen sem hajtottak haza házunkhoz, hogy elalélt a sok szántás miatt. [Unger Mátyás – Szabolcs Ottó: Magyarország története. III kiadás. Bp. 1976. 94.]

BIBLIOGRÁFIA •

Dercsényi Dezs – Zádor Anna: Kis magyar m vészettörténet. Bp. 1980. 185– 203.

•

Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165–354.

•

Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. 2. kiadás. Bp., 1982.

•

K szeghy Péter: Irodalom és m vészetek a kezdetekt l a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357–538.

•

M vészeti kislexikon. Bp., 1980.

•

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. 1440–1711. Magyarok Európában. II. Bp. 1990. 98–323.

IV. A BAROKK ÍZLÉSVILÁGA Ideológiai alapok A tridenti zsinaton (I, II, III. 1545-1563) újraszervezked katolikus egyház: reakció, az ellenreformáció ideológiája A barokk szó (1. kép.): – a portugál barucca (– kagyló alakú gyöngy) – a francia peruque (– paróka) – az olasz barocco: a szilogisztika egyik alakzata. Nyakatekert okoskodás. Stílusként: különlegesség, normálistól való eltérés, bizarr. Meghonosodásában szerepet játszott az, hogy Giacomo Barozzi (Vignola) építész és Federigo Barocci fest , a stílus két ismert követ je hasonló hangzású nevet viselt. Az „örök barokk”: a barokk id határok közé nem szorítható jelenség, benne van minden korban és kultúrában: – görög klasszikus m vészet – hellenisztikus m vészet – gótika – a kés i, ún. „lángoló” gótika – reneszánsz – barokk Meghatározás (2. kép: Raffallo és Pozzo) A reneszánsz alkotás jól kirajzolt körvonalakra törekszik, a barokk még a szobrászatban, építészetben is fest i, szereti a körvonalak elmosódását. A reneszánsz zárt kompozíció, geometriai formába foglalható (háromszög, kör, ellipszis), a barokk m alkotás körvonalai áttörik a kereteket, a végtelenbe hullámzanak. A reneszánsz sok részletet rendel egymás mellé, ezek viszont egyenérték ek. A barokk hajszolja a sokaságot, de a kompozíciónak hangsúlyozott középpontja van. A reneszánsz m alkotás áttekinthet , a barokk esetében meg kell keresni a szerkezet f vonalait, a kavargás célját, megváltoztatni a néz pontot, olykor még egy-egy végtag anatómiai hovatartozása is nehezen tisztázható. Csodálatos, különleges felidézése – a z anyag törvényszer ségeinek áthágása, falfestmény részletei belépnek a valóságos térbe, anyagutánzás). (3. kép: még egszer Pozzo) Ismertet jegyek – a mozgás: a nyugvó vonal szinte ismeretlen, minden hullámzik, csavarodik, még a statika törvényeinek is ellentmondva (4. kép: El Transparente)

– céltudatos m vészet: rábeszélni, sugallni, elhitetni (józan ész számára hihetetlen dolgokat, mint a mártírok gyönyörrel vállalt szenvedését) [5. kép: Bernini: Szent Teréz extázisa] Ávilai Szent Teréz beszámolója: „Egyik nap egy minden képzeletet fölülm lóan szép angyal jelent meg el ttem. A kezében hosszú lándzsát láttam, melynek tüzes volt a hegye. Úgy t nt nekem, többször beledöfött a szívembe, úgyhogy belehatolt a bens mbe. Annyira valóságos volt a fájdalom, hogy többször hangosan felnyögtem, mégis olyan kimondhatatlanul édes volt, hogy nem kívánhattam, hogy megszabaduljak t le. Nincs olyan öröme az életnek, amely több boldogságot adhatna. Amikor az angyal kihúzta a lándzsát, el voltam telve Isten iránti szeretettel.” [a szoborkompozíción: egy szeretkez n arckifejezése]

– szép formák kirakatba állítása, erotika (még a vallásos tárgyú m vekben is) 6. kép: (Rubens: Vénusz és Adonisz. 1609) – színpadiasság, oldalkulisszákkal ellátott modern színpad: barokk találmány 7. kép: (Rubens: Medici Mária partraszállása. 1625) [Medici Mária: 1573, Firenze. II. Ferenc toscanai nagyherceg és Habsburg Johanna lánya. 1600-ban IV. Henrik francia király felesége. Fia XIII. Lajos. Hatalmi konfliktus, polgárháború; Richelieu-t bejuttatta a polgári tanácsba. Rubens támogatója.]

A hétköznapok barokkja Földbirtokos és arisztokrata társadalom ízlésvilága – szemben a polgári ouritanizmussal, pragmatizmussal. Öltözet – ruházkodás Szépségideál – „enyhén molett” 8. kép: (Rubens: Bundácska. 1635-40) [Hélene Fourment, 1630-ban vette feleségül, második felesége, selyemkeresked 17 éves lánya.]

Étkezési kultúra – gasztronómia a képen 9 kép: (Jan Brueghel: Az ízlelés. 1618.) – lakoma: XVI. Lajos, a XVIII. század tán legnagyobb „gourmand”-ja: Szerb Antal (A királyné nyaklánc): „A nyilvános ebéd, amelyet a királynéval együtt fogyasztott el (de Marie Antoinette hozzá sem nyúlt az ételhez a nyilvánosság el tt) ötven fogásból állt: 4 leves, 2 nagy entrée: pulykaaprólék au consommé, borjúmirigy en papillotte, szopós malac, rostonsült ürükotlett, borjúfej stb.; 4 hors d’oeuvre: borjú eleje, nyúl-filé, hideg fiatal pulykakakas, borjúláb. Azután 6 sült, 2 közép-entremet és 16 kis entremet: f zelék, tojás, tejnem ek; végül a desszert, sz l , gránátalma, körte, kesernyés narancs stb. És legvégül még 400 gesztenye és 48 vajaskenyér. Nem valószín , hogy ezt mind megette; de azt mondják, alaposan nekilátott.”

Frigyes Vilmos korabeli berlini (egy puritán város!) szatócsbolt (özv. Stoltzenhagenné) kínálata: Vesztfáliai sonka, holsteini füstölt ökörnyelv, pomerániai tömött liba, spanyolországi füge, mandula, mazsola, kucsmagomba, savanyú gombasaláta, kapribogyó, olajbogyó, arhangyelszki füstölt lazac. Apor Péter (Metamorphosis Transilvaniae): „… Ha valakinek azt mondottad volna: kell-e kávé, talán azt értette vona, hogy állj el mell le; ha kell-e thé, talán azt tudta volna, hogy tezed,; ha csukolátával kénáltál volna valakit, talán azt tudta volna, hogy a kucsulási patakból kínálod; ha valakit kínáltál volna rosolissal [édes, f szeres szeszes ital], talán azt gondolta volna, hogy napföljötte el tt harmatot szedtél, s avval kínálod, avagy rozsból is sült kenyérrel kínálod…”

Udvarhelyi vásárlási jegyzék a székgy lést követ ebédhez (1734): „Bors 1 font, Sáfrány 2 lat, Szerecsen Dió virág 1 lat, Szegf , kömény 2 lat, Gyömbér, Fahaj 2 lat, Riskása 8 font, Faolaj 1 font, Citrom lev 1 ejtel, Mádasmézet 1 forint 2 dénárért, Bort Zágoni uramtól Veder 6, Más bor veder 6, Stem bor ejtel 13”

A barokk ünnep (9. kép. XIV. Lajos) Rosario Assunto: „Az ünnep alkalom arra, hogy egy jellegzetesen barokk látásmódnak megfelel en élet és színház elmossák egymás határait és szüntelenül keveredjenek.”

XIV. Lajos Versailles-i udvara: (Képek: 10, 11, 12: Versailles) A „lever” (=felkelés) ceremóniája (13. kép: a királyi hálószoba): Lajos mindig maga szabta meg el z napon, hogy mikor akar felkelni és ebben az órában felébresztette f komornyikja. Ezután következett az els felvonás, az ún. entrée familiere, vagyis beléptek a király hálószobájába a gyermekei, a királyi hercegek és hercegn k és a király els udvari orvosai. Erre következett a második felvonás, az ún. grande entrée, vagyis a nagy bevonulás, amikor a f kamarások, a király ruhatárának a f rei és rei, az Orléans és Penthievre hercegek, kivételesen kegyelt f nemesek, a királynénak és a királyi hercegn knek az udvarhölgyei vonultak be a királyhoz, továbbá pedig az udvari borbély nagy segédletével. Ekkor a király tenyerébe el ször is sósborszeszt öntöttek, amelyet szétdörzsölt, míg el nem pérolgott. Azután szentelt vizet nyújtottak neki, a király keresztet vetett és imádkozott. Azután felkelt az ágyból, a különféle komornyikok segítségével papucsot és hálóköntöst húzott és az öltözköd székre ült a pompás toalett-tükör elé. Ebben a pillanatban kezd dött meg a harmadik felvonás, az ún. entrée des brevets: szolgálatot tev tisztek, orvosok, kirurgusok, intendánsok, felolvasók s több effélék léptek be a királyi hálószobába. Ezeknek a fogadása után következett a negyedik felvonás, amikor a király palásthúzói és fegyverhordozói, a f hivatalnokok, az udvari káplán és az udvari hitszónok, a test rség f kapitánya, a f vadászmester, a f szertármester, a külföldi uralkodók követei, a miniszterek, a marsallok, a tekintélyesebb nemes emberek és a papság lépett be átadni hódolatát. Ezt nevezték entrée de la chambre-nak. Ennek folyamán a király megmosakodott, levette hálóköpenyét és hálóingét és azután átvette valamelyik királyi hercegnek vagy udvari tisztvisel nek, avagy végre ezzel a keggyel kitüntetett boldog halandónak a kezéb l az ingét. Erre következett az ötödik felvonás és az egész cselekmény tet pontja. Belép az összes, még hátralev udvari személyzet, két szolga a király elé tartja a hálóköntöst és ez a

mögé rejt zve felveszi a nappali ingét. Azután hozzálát az öltözködéshez, miközben minden egyes ruhadarabot külön komornyik ad fel rá, majd újból imádkozik, és kiadja az aznapra való parancsait. Vágül aztán belép a dolgozószobájába, ahol kihallgatásokat tart, azután pedig az egész udvarral együtt misét hallgatni megy.

(14. kép: éjjeliszekrény. Eszterházy kastély, Fert d) A Versailles-i udvar szükségletére: 1000 nemes fajtájú ló, 200 aranyozott udvari kocsi; személyzet: 40 kamarás, 80 apród, 1200 szolga, 3000 részben francia, részben svájci test r. Udvarhelyi barokk ünnepség: vargyasi Daniel István által, 1746. január 10-én, az udvarhelyi f királybírói tisztségbe való installatio-ja alkalmával rendezett ünnepség, amelyr l egy korabeli tudósítás ekképpen ír: „Azel tt való nap az egész udvarhelyszéki nemesség trombitásokkal, török síposokkal, dobokkal, zászlókkal az harmadik falú határáig kimenvén nagysága eleiben, úgy az Udvarhelyen lev scholabeli tanuló ifjúság feles dobokkal és zászlókkal trupponként, az professorral együtt; Udvarhelyszéken lakó papok esperestyekkel együtt feles számmal, s t a városi lakósok is seregenként obvialván nagyságát, nagy örömmel fogadják, köszöntik, ki-ki maga rendiben és cum festino applausu [élénk tapssal] apprecalván [esedezvén] minden jók kívánásával, nagy solemnitással Udvarhelyre bekísérik.” E barokk küls ségekt l korántsem mentes ünnepség folytatását a f szerepl , Daniel István báró önéletírása lapjain követhetjük tovább: „Hogy pedig az általános ítél szék modorából semmi se hiányozzék, a mit egy ünnepélyesség megkívánt, egy s más peres ügy a beigtatás elvégz dtével elévev dött, és szell ztet dött. Azalatt a 12 óra elkövetkezvén, nehogy a méltóságos beigtató-biztosok és más jelenlév mágnásoknak béket rését az ebéd elhúzódása próbára tegye, a pertárgyalási ülés feloszolván az asztalok az ebéd siettetésére megterít dnek, és nem sokára melléje ültünk. Az ebédet vévén – egy kis szünet beálltával, a vendégeknek kölcsönös üdvözlések között poharak nyújtatnak [...]. A nap azonban, a mely ilyenkor rövid szokott lenni, eltelvén, és az éjszaka már közeledvén, a vendégek közül ki-ki a maga szállására haza ment, a beigtató biztosok pedig az illet tiszteletdíjakkal ellátva, a következ napon saját t zhelyeikre mentek vissza, nem különben az idegen mágnások is.” A hívek és barátok sz kebb köre azonban – derül ki a fennebb idézett feljegyzésb l – ekkor sem hagyja abba a mulatást, hanem Vargyason, a Danielek rezidenciáján folytatja, „nagy vigasság, öröm és tánczolás közepette”.

V. A BAROKK M VÉSZET MAGYARORSZÁGON ÉS ERDÉLYBEN Magyarország Aszerint: ki a megrendel ? – szoktunk beszélni: – egyházi – f úri – polgári – népi- vagy parasztbarokkról Különválaszthatók-e a különböz megrendel k által készíttetett alkotások? Bizonyos szempontból igen, hiszen témaválasztásban, részben a kivitelezésben is vannak különbségek. Pl.: a templomépítészet az egyházi barokk kategóriájába tartozik. De a püspöki- vagy érseki, illetve a f úri paloták stílusában semmi különbség nincs. A barokk útja Magyarországra: Világi építészet: Olaszország – Franciaország (XIV. Lajos udvari barokkja) – Bécs – Magyarország: Templomépítészetben: a római Il Gesú mintája [1,2. kép] + közép-európai (osztrák) és északi (német) hatás Festészet: különböz hatások: osztrák és olasz mesterek. Emlékek Gy r – Karmelita templom 3, 4. kép 1716-1725. terv: Witwer Márton. Berendezés: Diego Carlone (Mária-szobor), Martino Altomonte (mellékoltár-képek) Szombathely –székesegyház5. kép Püspöki palota 6, 7. kép 1779-1783. Hefele Menyhért. Dorfmeister István, Maulbertsch Antal falképeiEger – Líceum 8. kép Eszterházy Károly püspök építtette, egyetemnek szánta. 1765-1785. Gerl József, Fellner Jakab, Grossmann József. Franz Sigrist mennyezetfreskója. Nagyvárad: Püspöki székesegyház és palota 9. kép Fert d (Eszterháza) – Eszterházy kastély10, 11,12, 13, 14. kép A „Magyar Versailles” 1760-1766. több építész. Johann Fewrdinand Mödlhammer, Hefele Menyhért, Jakoby Miklós. Versailles és Schönbrunn hatása.

Mária Terézia kori ünnepségek 1770, Eszterházy „Fényes” Miklós Köpcsényi palotájában: „A hosszú fasor elején két nagy gúla volt felállítva, amelyeket este mind a négy oldalról megvilágítottak. A fasor közepe táján, mindkét oldalon két egész ökröt sütöttek, nyolc hercegi falu jobbágyai sok bort és sört szolgáltak fel, akik paraszttáncaikkal szórakoztatták az uraságokat a fasoron végig. A kastély bejáratáig a hercegi gránátosok parádéztak, világoskék egyenruhában, sárga hajtókával, sárga mellényben, sárga lábvéd vel és bojtokkal. 8 órakor megnyitották a bált, a felséges vendégek és a többi vendég, kb. 700 meghívott a teremb l a szabad mez re mentek, ahol egy félkör közepén transzparens festmény volt, amely kínai pagodát ábrázolt pálma, datolya és banánfák között. A legnagyobb és legpompásabb sátor a császári vendégeknek volt fenntartva, ahol 50 személyre terített asztal állat, ahol a legnagyobb csodálatot a cukorkából készített asztali dísz váltotta ki, amely Julius Caesar Rómába való diadalmenetét ábrázolta.” Bagatelle. Mikor Mária Terézia meglátogatta herceg Eszterházy Miklóst kismartoni kastélyában, a herceg igazi fejedelmi fénnyel fogadta. A palotát egy hatalmas teremmel toldotta meg, hogy ott rendezzék az ünnepeket; de ez az épületszárny még a királyn érkezése el tt leégett. Ekkor a herceg hirtelen egy kis kastély építtetett a felséges asszony számára a parkban; a remek palotácskában folytak a kerti mulatságok. Egy ilyen mulatság után Méria Terézia megkérdezte a hercegt l: mibe került ez a gyönyör kastély? – Nyolcvanezer forintba. – Ó, ez egy Eszterházy hercegnek igazán bagatell, mosolygott a királyn . Alig fordultak egyet, már arany bet kkel ragyogott a kastély kapuja fölött: Bagatelle. Attól fogva ez volt a pompás épület neve. Tavaszi szánkázás. A herceg kismartoni kastélyában egyszer nagy mulatság volt. A vendégek nem gy zték magasztalni a kert tavaszi pompáját; és egy hölgy így szólt: – Milyen költ i lehet télen a parkban szánkázni! A herceg nem válaszolt. Másnap reggel a vendégek nem akartak hinni a szemüknek: fehér volt minden; a fasorok, a pázsit, a virágágyak; hó borította a lépcs ket, a gallyakat; dér csillogott a fákon; és a kastély el tt szánkák sora várta a vendégeket. A herceg ugyanis, hogy teljesítse egy szép asszony óhajtását, sóval hintette be a parkot. Hogy a parkból e tréfa után mi lett, arról nem szól a krónika.

15. kép: Mária Terézia magyar f nemesekkel kártyázik Szeged – Alsóvárosi plébániatemplom: gótikára ráépül barokk 16. kép Festészet: Bogdány Jakab: Gyümölcsök oszlop és párkánytöredék el tt, madarakkal. 17.kép Parasztbarokk: Hegymagas: présház 18. kép Erdély És mi történt a barokkal? – Kós Károly: „Az is erdélyivé honosodott. Különben mire már hozzánk ért, jelent s változásokon ment keresztül. Mindenütt módosítottak rajta valamit: vettek el bel le és tettek hozzá. Bécsen keresztül érkezik Magyarországra s onnan ide. Mária Terézia korának bécsi barokkja már nem az, ami volt az olasz, a francia. A magyarországi még tovább egyszer södött. S minél keletebbre jött, annál szimplább lett. És annál inkább összefonódott a korábbi stílusokkal, melyek akkorra már népi mesterek

keze nyomán mindenütt elterjedtek. Néhány jezsuita templom kivételével, melynek idegenb l hozták a tervét, és onnan jöttek a fundáló mesterek is, a barokk építészet is helyi jelleg vé vált. Itt nem léphetett fel olyan új mestergárda, mely a régi építészetet fenekestül felforgassa. Lassú átmenetben ötvöz dtek a stílusok. A barokk is beleszívódott a népi építészetbe. Ezt els sorban a Székelyföldön figyeltem meg.” 20 kép.

Emlékek Templomok: Székelyudvarhely – Ferencrendi templom 21. kép Csíksomlyó – Kegytemplom22. kép Világi építészet: Kolozsvár: Bánffy palota (Johann Eberhard Baumann. 1773-1785) 23. kép Toldalagi Mihály portréja, 1629. 24. kép Székelyudvarhely – Református kollégium (Schmidt Pál. 1770-71) 25.kép Parasztbarokk Homoródkeményfalva: parasztház 26,27. kép Parastház a Homoród mentén 28. kép. Székek: Mákó 29. kép Falitéka: Bánfihunyad 30 kép Járom: Magyargyer monostor 31. kép

VI. FELVILÁGOSODÁS ÉS KLASSZICIZMUS A „Fény Százada” A nyugat-európai kultúrában a XVIII. századot szoktuk így nevezni. Miért? A XVIII. század a tudás százada: ekkor született a francia „Nagy Enciklopédia” (1751-52, els sorban Denis Diderot és Jean le Rond d’Alembert fáradozása nyomán). Az Enciklopédia, illetve a kor szelleme általában magába foglalta Montesquieu felvilágosult szellem jogi fejtegetéseit, J. J. Rousseau társadalmi eszméit, Voltaire társadalmi és egyházi kritikáját, és nagy hatással volt a kor legkülönböz bb rétegeire, messze túl a francia határokon. Emwe eszmevilág gyors térhódításának legkézenfekv bb eredményei a Nagy Francia Forradalom (1789-?), Napóleon hódításai, az id ben lépcs zetesen bekövetkez európai forradalmak. Mikor kezd dik Magyarországon a „Fény Százada”? Jó kérdés, és cseppet sem könny ! Maradjunk annyiban, hogy II. József uralkodása mindenképp fordulópontot jelentett! II. József ugyan 1780-ban lett a birodalom egyedüli ura, de 1765-t l édesanyja, Mária Terézia mellett társuralkodóként m ködött, és már ekkor szerepe volt bizonyos, a felvilágosodás eszméivel kapcsolatba hozható rendelkezések meghozatalában (például 1773-ban a jezsuiták kitiltása). Türelmetlen reformer volt, aki nem volt hajlandó kivárni, hogy országai megérjenek felvilágosult, de könyörtelen abszolutista szellem reformjaira. [1, 2. kép. II. József] Éppen ezért Magyarországon és Erdélyben nagyon sok ellensége volt: a hagyományos közigazgatás teljes felforgatása, a jobbágyság eltörlése, a nemesek megadóztatásának terve (és ezt célzó összeírása) miatt, de csaknem minden magyarul beszél alattvalójának a haragját magára vonta nyelvrendeletével, mely kötelez vé tette a német nyelv egyedüli hivatalossá tételét a közigazgatásban és oktatásban. Ennek ellenére szép számmal voltak magyar hívei, az arisztokraták és értelmiségiek között egyaránt. Halálakor viszont (mely el tt visszavonta rendeleteinek túlnyomó részét) [3. kép. II: József halálos ágyán] a magyar társadalom ünnepet ült. Kik a terjeszt k és a befogadók? A felvilágosodás eszméinek f „fogyasztója” a nyugati társadalmakban a polgárság volt. A magyar polgárság viszont alig létezett: nagyon kisszámú, gazdaságilag gyenge, nyelvében pedig csupán elenyész részében magyar. Marad tehát a nemesség, illetve ennek az új eszmékre fogékony rétegei. (5. kép: Magyar viselet 1790-ben)

(6. kép: Korabeli n i öltözet: a kecskeméti f bíróné ruhája) Ezen belül: A „homines novi” réteg szerepe: E réteg mintegy 200, jobbára a középnemesség soraiból felemelkedett családot foglalt magába. A felvilágosodás eszmevilágával olvasmányaik révén találkoznak, mások pedig utazgatva, esetleg katonaként, hadjáratok során fedezik fel Nyugat új szellemiségét. A bécsi magyar test rök [7. kép: magyar test r] közül író-alkotó emberekként ismertté váltak Bessenyei György (1747-1811), Báróczi Sándor (1735-1809), Kisfaludy Sándor (1772-1844). A császári-királyi dísz rség tagjaiként díszes, elegáns egyenruha járt nekik, megtanulnak németül, franciául, gazdag könyvtárak, könyvüzletek álltak rendelkezésükre. Báróczi el bb alkimista kutatásaival t nt ki, Bessenyeinek nagyon érdekes (a felvilágosodás eszmevilága szempontjából) A filozófus c. vígjátéka, ezen belül például a vidéki nemes, „Pontyi kéme” alakja…. Visszatérnek Magyarországra, magukkal hozva az új eszméket. (8. kép: Buda és Pest a XIX. sz. elején) Milyen eszmék terjednek? A francia enciklopédisták tanításai… A szabadk m vesség – az mi? Titokzatos módon szervezett mozgalom, ezért ma is elég sok a titok körülötte, a köztudat alig ismeri, az emberek nagy része (ha hallott is róla), valami dekadens dolognak képzelik. (Balczó András világhír sportember kirohanása egy interjú során a „tételes istentagadók”, „homoszexuálisok” és „szabadk m vesek” ellen.) A mozgalom születése a legendák ködébe burkolózik, de valószín leg tényleg a k m vesekr l kapta a nevét. El zménye: a középkori katedrálisok építésén dolgozó, szakmai titkokat rz és szigorú szabályok szerint továbbadó építészek közössége. A korban ezek az emberek egyedülálló tudás birtokában voltak: matematikai, fizikai, építészeti felkészültségük a környez társadalom általános elmaradottságához képest toronymagasan állt. Egyedülálló tudásuk gazdaggá, anyagilag függetlenekké tette ket. Sok helyen dolgoztak, utaztak. „Páholyokba” szervez dtek. Id vel belépnek soraikba nem-építész foglalkozásúak is: a titokzatos tudományok iránt érdekl d gazadag mecénások. Jön a reneszánsz, a katedrálisok kora véget ér, és f leg a szakma körüli titkok megsz nnek titkok lenni, de a szervezetek tovább élnek, szakmai jelleg nélkül: zártkör , titokban szervez d szellemi m helyekké válnak... Maradnak a szimbólumok: a körz , háromszögel , függ ón, vízszintmér , inas – legény – mester beavatási lépcs fokok. Az alapelv: az egyenl ség. (De voltak páholyok amelyek kizárták a zsidókat,

általános a n k mell zése, stb.) A felvétel három régi szabadk m ves ajánlására történt, feltételei: az erkölcsi feddhetetlenség, meg hogy ismerje a célokat és rendtarást. A felvétel golyószavazással történt: fehér és fekete golyók kerültek az urnába, ha két fekete volt a fehérek között, azt jelentette, hogy a felvételiz t „kigolyózták”. A páholyház bels része: szentély, Salamon király jeruzsálemi temploma mintájára, jellegzetes berendezési kellékekkel (két oszlop, három gyertyatartó, sz nyeg – tapis –, a bölcsesség hét lépcs foka. Legbelül a nagymester széke állott, fölötte egyenl szárú háromszög, benne szemmel; durva és csiszolt k kockák. (9. kép: szabadk m ves jelvények) Az újkori szabadk m ves mozgalom hivatalos megalakulása 1717ben, egy londoni fogadóban történt, ahol négy, már létez páholy létrehozta a londoni nagypáholyt. A szabadk m vesek elutasítják a tételes istentagadást: k egy fels bb szellemben hisznek, melyet a Világegyetem Nagy Épít mesterének neveznek. A mozgalmat az újkorban nagy érdekl dés övezte: például az angliai királyi család, de Svédország királyai részér l is szintén (utóbbiak a svédországi szabadk m vesség nagymesterei). Összejöveteleiken tilos a politikai- és hitvita, a cél: a jótékonyság. Nálunk az els páholy Brassóban létesült, a XVIII. század közepén. 1780-ban a csíkszeredai Mikó várban gróf Draskovich János ezredparancsnok alapított szabadk m ves páholyt. Utóbbinak tagja volt a göröcsfalvi születés szentdomokosi plébános, Tankó Mátyás is (17691808). (10. kép: a Mikó vár kápolnája: a Szepl telen Fogantatás tiszteletére szentelve (1730). Stukkódíszének ábrázolása: az egyenl oldalú háromszög a szentháromság, a szem az Atyaúristen szimbóluma. És ha a vakolatdísz kés bbi a kápolnaépítésénél, és kapcsolatba hozható a szabadk m vességgel?) [11. kép: Kazinczy Ferenc 1759-1831] Miskolcon lépett be Az erényes Cosmopolitához elnevezés páholyba (1784). (12. kép: Kazinczy szabadk m ves köténye és szalagja) 1785 után ez megsz nt, de a mozgalom iránti szimpátiája megmaradt: lapjának címe: Orpheus – ez volt szabadk m ves álneve. A fény százada = a pornográfia százada (is) [13, 14, 15, 16. kép: erotikus illusztráció] A felszabadultság érzése az erkölcsökre is vonatkozott. Klasszikusok: De Sade márki (Justine), Restif de la Bretonne (A nagy francia ágy), stb. A „nagyok” tévelygései: Diderot: Les bijoux indiscrets; Voltaire: La Pucelle d’Orleans, stb.

Magyar környezetben egyes arisztokraták nonkonformizmusa vezetett a pornográfia térhódításához: Fekete János gróf (1741-1803) lefordítja Voltaire La Pucelle d’Orleans-ját, de maga is ír pornográf költeményeket; Batthyányi Aloyz gróf a templomokat nyilvánosházakká akarja alakítani, „népegészségügyi okokból”. Fekete János: XXIIdik János Pápának Bullája: „Egy Czifra Bullában meghagyja keményen A’ szent házasságnak állandó hasznára, Sz z Lányoknak magok fel találására, Hogy az Asszony állat jeles mozgásával Élte jelét adja fel emelt farával, Ha tsak a’ pokollal magát el nyeletni, Nem akarja, ’s itt is nem igen kelletni.”

A rendi társadalom, a feudalizmus túlhaladott voltának felismerése (17. kép: jobbágy és nemes) Akadnak, akik nem érik be a kor éget kérdéseinek pusztán filozófiai boncolgatásával. Például Dessewffy József poétikai erényekt l amúgy mentes versbe szedett politikai programja a nemesség megadózása mellett szállt síkra: “Bár ingyen mély sárban járni ne szeressünk, / Kímélve kocsinkat kis vámot fizessünk, / Válthassa meg magát robotos taksásunk, / Töllünk, mi fiskustól ehez gonddal lássunk, / A megye pénzterhe hogy kevesedhessék, / Abban, nemes, venni részt neked is tessék.” Cserey Farkas pedig már az elmélet gyakorlatba ültetésével kísérletezett, mid n elhatározta, hogy birtokán “A’ paraszt mindazt, a’ mit a’ telkén épít, ezután proprietása gyanánt nézheti.”

Szigethi Gyula Mihály székelyudvarhelyi református professzor saját vígjátékában: egy szolga kioktatja urát: „Hiszen a Természet engemet éppen olyan szabadnak szült, mint Exellenciádat; én is húsból, csontból és vérb l alkottattam, mint Excellenciád; ugyan azon Nap világosít nekünk, s azon egy Napnak sugárai élesztenek bennünket, én Excellenciáddal egy leveg t szívok; egyikünk úgy hal meg, mint a másik; hozzá teszem azt is, hogy a disznópásztor engem éppen úgy becsül, mint Excellenciádat, mert az Excellenciád kapuja el tt is csak azt kiáltja: Hajtsd ki a disznókat!”

A „magyar jakobinus mozgalom” Dehogy voltak jakobinusok! Helyesebben: köztársasági mozgalom, bár ezt sem mind akarták. Martinovics Ignác (1755-1795) [18. kép: Martinovics] szerepe is vitatott. Természettudományok iránt érdekl d ferences szerzetes volt, katonapap, lembergi egyetemi tanár, majd az udvar szolgálatába lép, ahonnan bíráló írása miatt elbocsátják. A „Reformátorok társaságát” többen hozták létre: társai voltak Hajnóczy József (1750-1795),

a leghatározottabb politikai gondolkodó, Verseghy Ferenc (1757-1822) a legradikálisabb költ , a Marseillaise fordítója. Leleplezésüket követ en szigorú ítéletek születtek: Martinovicsot és a és a négy „igazgatót” kivégzik, több társukat (köztük Kazinczyt is) várfogsággal sújtják. (19. kép: a magyar jakobinus „igazgatók” kivégzése. 1795. május 20.) A magyar nyelv ügye A nemzeti jelleg: a közép-kelet-európai népek felvilágosodásának jellemz je. De vannak a nyugati trendeket követ , a nemzeti ügyekt l tüntet en elzárkózó kozmopoliták is: Kazinczy állapítja meg a kozmopolita Berzeviczy Gergellyel folytatott vitája kapcsán: “Ez az ember azt hiszi, hogy én a’ legvaskosabb arisztokrata vagyok – és miért? – mert a’ nyelvet és a nationalismust mindenek felett vitatom, holott mindkett t kész oda adni a’ Commerciumért, s t, mint Herder, mindkett nek elenyészést jövendöl. Én pedig azt hiszem, hogy minthogy Európának dolgait philosophusi szellem (Geist) igazítja, a’ Magyar nép csak azért sem enyész el, mert véle együtt egy sehol másutt nem található originális és szép nyelv veszne el.” Más alkalommal: “Az én patriotismusom nem ellenkezik a cosmopolitismussal, s mid n a’ magyar nyelvnek virágzását óhajtom, mid n azt, a’ mennyire t lem telik el segíteni igyekszem, nem könyörgöm azért az egeknek, hogy más nyelveknek károkkal virágozzék az én nyelvem...”

Az elnémetesedett magyar nemesség felfedezi saját nemzeti nyelvét: Az Erdélyi Múzeum 1817-es „Gróf––” szignóval egy erdélyi f úr így elmélkedik: „Nyilván való tehát, hogy a’ Haza-szeretetét l elszakaszthatatlan annak öltözetéhez és nyelvéhez való fiui indulat. Nyilván való, hogy egy olly Nenzet, melly Hazája öltözetét ’s nyelvét megvetvén emelni nem kívánja, nemzeti karakterlt levetkezte, ’s ez által seir l reá szállott fényességet, dics séget elvesztegette, mert ezekhez jussa többé nincsen. Az illyen nemzet már haldoklik. Hogy nevezhessem p. o. magyarnak magamat, ha seim nyalka köntöse nem díszíti testemet, ha magyarul beszélni vagy épen nem tudok, vagy ha csak ugyan hibásan és darabosan egy keveset beszéllek is, akkor is seimr l reám maradott nyelvemen csak cselédeimmel vagy kételenségb l szóllok; ha pirulás nélkül több idegen nyelveket tisztán beszéllvén, csak épen azon nyelven akadozom ’s dadogok, melly dics Eleimé, – Eleimé, kiknek vitézségek helyezhetett könnyebb állapotba, hogy az életnek többféle örömeit is magaméivá tehessem. […] Alvásunkkal lassanként kedves Hazánk törvényei, szokásai is ellalusznak. Mert, hogy szólalsz-fel, te, a1 Hazának elfajult fija, a’ magyar törvény ’s a’ magyar királyi dics ség mellett idegen nyelven? Hazádtól, annak szokásaitól, öltözetét l, nyelvét l elidegenedett szíveddel.”

[20. kép: Kisfaludy Sándor hordozható íróasztala – a kor „laptop”-ja]

A klasszicizmus m vészete Magyarországon és Erdélyben A 18. század második felét l a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak. Neve a latin classicus szóból ered – jelentése: osztály. A barokk és klasszicizmus közti különbség Victor Lucien Tapié: „Jegyezzük meg ezt a jelképet: a bécsi kapucinusok kriptájában Mária Terézia és I. Ferenc imponálóan csupa-dísz, mozgással telített formákkal és ornamentikával ékesített emlékm vének lábánál egy dísztelen ólomkoporsó, melyben a filozófus-császár [II. József] nyugszik. Két külön világ!” • • • • •

A klasszicizmus jellemz i: természetesség, ésszer ség megváltozott gondolkodásmód: új értelem a múltnak megindult a múlt rendszeres kutatása felmérték, lerajzolták s kiadványokban ismertették az antik emlékeket: Athén régiségeit, Palmyra és Baalbek romjait, római kori építmények romjait Olyan m vészeti irányzat, amely a múlt, f ként az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat tartja követend példának.

A klasszicizmus szobrászata • a szobrászok az ókori klasszikus m veket tekintették mintaképül • örök szépség alkotásokat akartak létrehozni • tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat • Jellemz k: az arányok harmóniája, a felület gondos kidolgozása, mezítelen test természetessége, dísztelen egyszer ség • F téma a görög-római mitológia lett • az épületek díszítettsége az oromzatok domborm veire korlátozódott [21. kép: Jean Antoine Houdon (1741–1828): Vadászó Diana és az ókori mintakép: a milói Vénusz; 22. Antonio Canova (1757–1822): Ámor és Psyché (1787–1793); 23. Ferenczy István (1792-1856): Pásztorlányka; 24. Ferenczy István: Kölcsey Ferenc (1841-1846)] Festészet

[25. kép: Jacques-Louis David: Mme Récamier portréja] Építészet Az ókori minták: az Akropolisz (Athén) (A perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól, ezután a görögök óriási építkezésekbe kezdtek, a m vészi kivitelezés irányítója: Pheidiasz volt.) [26. kép: Az Akropolisz épületei: Propülaia, Parthenón; 27. kép: a Parthenón]; A Pantheon (Róma). Marcus Vipsanius Agrippa építtette, 80ban elpusztult, Hadrianus császár uralkodása alatt (I. század) újjáépült. [28. kép: a Pantheon] Az újkori folytatás: [29., 30, 31., 32., 33. képek : Sainte Génevieve (Panthéon, Párizs)] A párizsi Quartier Latin-ben található, a római Pantheon-t követi, 1757 – 1789 között épült, a legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület, tervez je: Jacques Germain Soufflot, XV. Lajos parancsára kezdték el építeni, a haza nagyjainak temetkezési helye lesz (Mirabeau, Voltaire, Rousseau, Pierre és Marie Curie). Figyeljük meg az épület jellemz it! • antik (itt: korinthoszi) oszlopsor • lépcs sor • timpanon • kupola [34., 35. kép: Az Invalidusok palotája és Napóleon síremléke] [36., 37. kép. Debrecen, Református Nagytemplom] Péchy Mihály, 1805–1827. [38. kép. Kossuth széke a Nagytemplomban] [39, 40. kép. Debrecen – Református Kollégium] [41. kép. Váci Székesegyház] Tervezte: Pilgram, 1760-ban, befejezte Isidore Canevale, 1761–70-ben. [42. kép. Váci Székesegyház belseje – Maulbertsch f oltárképe, 1774] [43. kép. Esztergom – a Várhegy terve, 1821], [44., 45., 46., 47., 48., 49., 50. kép. Esztergom, Székesegyház] [51. kép. Magyar Nemzeti Múzeum] Pollach Mihály, 1837–1847. [52. kép. Magyar Nemzeti Múzeum – f homlokzat] [53. kép. Szilvásvárad református templom. 1837-1841.] [54. kép. Antik minta és újkori magyar replika: a szilvásváradi református templom és a Pantheon] [55. kép. Csíkszereda – az egykori határkatonaság egyik épülete] [56. Székelyudvarhely – A Tamási Áron Gimnázium internátusa – épült 1891-ben, mint Római Katolikus Gimnázium]

[57. Székelyudvarhely – M vel dési Ház, 1958.]

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK Kazinczy vallomása a szabadk m vességr l: Énnekem a k m vesség olyan társaság, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a küls világban van; amelyben az embert testvérnek nézi; amelyben elfeledkezik a Világ esztelenségei fel l, s azt látván, hogy minden tagban egy Lélek, t. i. a jónak szeretete dolgozik, örömkönnyeket sír; amelyben sokkal biztosabb barátokat lél, mint a küls világban, amelyben kiki igyekszik embertársainak nyomorúságát aszerint, amint tehetsége engedi, könnyíteni, amelyben kiki olvasni, tanulni, szerzetes atyjafiait munkái, írásai, példái által tanítani tartozik… Voltaire, Rousseau, Helvetius, a Sanssouciban lakott Filozófus [=Nagy Frigyes porosz király], s a K mívesség úgy adnak paist a balomba, jobbomba kardot, lábaimba szárnyakat, mint mikor Perseust készítették fel az istenek Andromeda megszabadítására. Zsombori József – zetelaki születés székelyudvarhelyi f esperes, címzetes kanonok (1818): Jó, igen jó volna minden Magyar Írónak, el re meggondolni azt, hogy a’ Nyelv nem az enyim, sem nem a’ tied, hanem édes miénk. És ha valaki bátorságot venne magának, ’s Tudósaink el tt így szóllana: A’ Nyelv egy Nemzetnek nem csak köz birtokú kincse, hanem egyszersmind frigy szekrénye is, melly által egyesül és fennáll. Nem szabad azt senkinek vakmer en illetni. Csinosítani, tökélletesíteni azt, igen is jussa vagyon kinek kinek; de nem a’ maga ínye és kedve’ mentire, hanem a’ Nyelvnek természete és a’ Nemzetnek közönséges helybe-hagyása szerént. És mivel a’ Nemzet’ Nyelvét csinosítani, ’s az által gondolkodása’ és érzése’ módját csinosítani nagy dolog, ahhoz készületlenül ne fogjon senki. Ugyan arról, miképpen szereti egy felvilágosult elme hazáját (1817): “Láttam és, és mosolyogva hallgattam egy gyermeket Afrikáról, Amerikáról csacsogni, ki születte földjét nem ismerte. Valójában nagy hiba; – de nem a’ szegény gyermek hibája! Nemzetem’ Szülöttei! Tegyük szívünkre kezünket, ’s vallyuk-meg, sokakban idegenek, járatlanok vagyunk tulajdon Hazánkban. A’ régi nagy világ’ omladékai köztt mászkálunk, Pannónia, Dáczia és Hunnia omladékai köztt, ’s a’ vastag tudatlanság a’ tündérek országáról beszélget. Sok helyeken a’ hajdani Róma’ dics ségét lábunkkal tapodjuk, de a’ mi több, megillet dés nélkül megyünk-el azon halmok mellett, hol sok dics séggel béfedezett Bajnokaink, Hazavédelmez ink, Atyáink’ porai, mohos gyeppel és bokros erd kkel béborítva nyugosznak! […] A’ münket bástyák, és minden Kínai falnál er sebb kerítés gyanánt körülvev hegyek, mellyek belöl az ásványok temérdek kincseivel, kívül a’ növevények számtalan sokaságával b völködnek, melly igen kevéssé ismeretesek, és használatosak el ttünk. Egyéb tekintetben is úgy látszik, hogy még eddigelé csak a’ külföldieknek csudálói, drága áron kedvell majmai voltunk.” Kazinczy párbeszéde fogságból való szabadulása után (1800) egyik fogolytársával (Chipault), a Váci Székesegyház el tt Magyarországon annál szebb templom nincs… Fellépvén a templom tornácába, Chipault azt mondá, hogy szép, nagy, amit lát; de hogy az oszlopok törpék. – Uram – mondám –, mindent mondjon az úr, csak ezt ne; elárulná, hogy architektúrát soha nem

tanult. Semminek nincs inkább kiszámítva mértéke, mint az oszlopoknak. Eltelve csodálkozással jövén ki mindnyájan a templomból. Messze eljövénk, s Chipault visszakiálta: - Igazsága van az úrnak; az oszlop jó. - Igen, uram, mert az oszlop portióját nem az oszlop lábánál kell nézni.

Bibliográfia •

Dercsényi Dezs – Zádor Anna: Kis magyar m vészettörténet. Bp. 1980.

•

Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165–354.

•

K szeghy Péter: Irodalom és m vészetek a kezdetekt l a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357–538.

•

M vészeti kislexikon. Bp., 1980.

VII. A REFORMKOR

Mikor? – 1825-1830 körül – 1848 A megújulás szükségességér l és mikéntjér l folytatott érdemi viták az 1790-91-es magyar országgy lésen kezd dtek, majd az 1825-27-es diétán folytatódtak, az itt megfogalmazott ajánlásokat 1830-ban közölték a vármegyékkel. A vármegyék többsége elfogadta ezeket, ami arra utal, 1830 táján egy, a polgári fejl dés irányába mutató min ségi változás következett be a magyar politikai elit közgondolkodásában.

Kik a terjeszt k és befogadók? A legkülönböz bb nemesi kategóriák. Arisztokraták: kezdetben az arisztokrácia várakozási álláspontra helyezkedett, csak kés re hajlott egy lassú, kivételezett helyzetét kímél változás elfogadására. A vagyonos középnemesség számbelileg csekély, ám gazdasági súlyát tekintve igen jelent s. k már nem tartották célravezet nek a h béri viszonyok óvatos foltozgatását, felismerve azt, hogy a polgári fejl dés útjára lépett Európa szemszögéb l a magyar nemesi társadalom – amennyiben képtelennek bizonyul egy átfogó mentalitás-váltásra – az ország valódi érdekeinek kerékköt je marad. A középnemesség szerényebb birtok- és vagyon-állománnyal rendelkez részének még kevesebb veszítenivalója volt egy esetleges alapvet változás nyomán, gyakorlatiasabb és vállalkozóbb szellemisége pedig e réteg helyét mindenképpen a reformkövetel liberális csoportosulás soraiban jelölte ki. Érdekes volt – a székely társadalommal való analógiák kapcsán is – a mindössze egy jobbágytelket bíró vagy teljesen nincstelen kisnemesek helyzete. Ezek közül sokan támogatták a nemzeti állam megvalósításának polgári jelleg programját, jóllehet semmilyen gazdasági érdekük nem f z dött ehhez. Mások viszont – féltve az amúgy gyakorlatilag súlyukat vesztett privilégiumaikat – a konzervatív irányzat hívei lettek. Ismét mások tájékozatlanságuk folytán azoknak adták el szavazataikat, akik többet ígértek. E politikai sokszín ség dacára: a magyarországi vármegyék többsége szabadelv szellemben fogant utasításokkal vértezte fel országgy lésbe küldött képvisel it.

F ideológus: gróf Széchenyi István, [1. kép] aki politikai jelleg kiadványai útján (Hitel, 1830; Világ, 1831; Stádium, 1832) nagy hatással volt a magyar közvéleményre. A mozgalom programja a különböz , szerteágazó törekvésekt l vezérelt csoportok (nemesek és “nemtelenek”, birtokosok és birtoktalanok, magyarok és nem magyarok, különböz felekezetekhez tartozók) érdekeinek összeegyeztetésén alapult. Érzékeny pontja: a jobbágyok és nemesek közti viszonyok új alapokon történ rendezése volt. A végrehajtást úgy szerették volna megvalósítani, hogy ez az érintett felek soraiban minél kevesebb megrázkódtatással járjon. Az önkéntes örökváltság elvét már az 1832-36-os országgy lés elfogadta, ám ez – az udvar gáncsoskodásai nyomán – csak 1840ben emelkedhetett törvényer re. Végül a szabadelv élvonal ideológusai be kellett lássák: meglehet, hogy a h bérúr kényszeríthet lesz e törvény betartására, a jobbágyok többsége nem fog rendelkezni a váltsághoz szükséges anyagi eszközökkel. Állami életet: Cél: az udvartól önállósított polgári-liberális államrend, melynek alapja a népképviselet és a felel s kormány legyen. Az irányzat ideológiai radikalizálódása az 1840-es években következett be, amikor élcsapata Kossuth és a Pesti Hírlap körül csoportosult.

Az erdélyi nemesi liberalizmust szoros szálak f zték a magyarországihoz, de jelent s különbségek is jellemezték. A középnemesség jóval gyengébb. A helyi arisztokraták viszont jóval nagyobb érdekl dést mutattak az új eszmék iránt, mint a királyi Magyarországon. A szabadelv csoportosuláshoz csatlakozott erdélyi arisztokraták vagyonilag inkább a magyarországi középnemességhez állottak közel, másfel l szoros rokoni szálakkal kapcsolódtak a köznemességhez, tanulmányaikat végz gyerekeik révén pedig gyakran kerültek jó kapcsolatba a kollégiumok professzoraival. A székely társadalom a változás korát élte: csökken a közszékelyek vagyoni állaga és társadalmi szerepe. Egyes lóf és f ember családok grófi (Béldi,

Kálnoki, Lázár, Mikes, Mikó, Nemes) és bárói (Apor, Daniel, Henter, Orbán, Szentkereszti, Ugron) rangot nyertek. A székelyföldi jobbágyok és zsellérek számaránya nagy mértékben függött a különböz vidékek domborzati sajátosságaitól, és ezzel összefüggésben a nagy- és középbirtok jelenlétének mértékét l. E szolgáló emberek száma, illetve a szabad lakossághoz viszonyított részaránya nem n tt, s t néhol kifejezetten csökkent, a szociális érzékenység fokozódása nyomán viszont a székely közéletben mégis kiélez dtek a jobbágykérdéssel kapcsolatos viták.

Voltak-e erdélyi vezéregyéniségek? Az erdélyi reformpárti nemesség vezéralakja, báró Wesselényi Miklós: [2. kép] 1820-ban még az úrbéri összeírás ellen tüntet k között volt, tíz esztend múltán már a vármegyér l vármegyére, székr l székre járó és agitáló “vándor patrióták” irányítójaként a reform-eszmék f szószólójává vált. Balítéletekr l cím , 1831-ben befejezett, de a cenzúra tilalma miatt csak két év múlva, Lipcsében kiadott nagy hatású munkájában az örökváltság mellett foglal állást, gyakorlati megoldásokat is javasolva a kivitelezésre. Az Amerikát-járt székely peregrinus, Bölöni Farkas Sándor, aki úti jegyzeteiben egy szabad és ésszer en szervezett világ apológiáját adja. Wesselényi és elvbarátai igazát pedig a zsibói báró angol barátja, John Paget doktor védelmezi a nyugati világ el tt, 1839-ben, Londonban megjelent útleírásában.

Melyek voltak az eszmék terjedésének fórumai? Az erdélyi vármegye a magyarországinál kisebb autonómiával rendelkezett, de a megyegy léseket nem csupán a közvetlenül érintett helyi elit kísérte figyelemmel, hanem az egyszer érdekl d k tömege is, ez az intézmény a közvélemény formálásának alapvet eszköze volt. A székely székekre ez még jobban illik: a széki demokrácia, bár az id múlása és a rendszerek változása alaposan megkoptatta valamikori erejét, eszmei síkon még létezett, jelent s tömegek hittek benne, ez pedig a széki gy lést az egész törvényhatóság területén rendkívüli érdekl désre számot tartó eseménnyé avatta. Az „Erdélyi Híradó” cím liberális, kéthetente megjelen lap (1828–)

De: a sajtó a cenzúra szigorú ellen rzése alatt állott, a megyei és széki gy lések, a fennebb említett széles nyilvánosságnak köszönhet en egyfajta hangos-média szerepét is betöltötték. A gy léstermekben kemény viták bontakoztak ki, melyek során a “vándor patrióták” éltek a nagyszámú hallgatóság el tti szólás lehet ségével, és igyekeztek az ország minél több pontján ismertté tenni programjukat. Pl: Wesselényi esete Marosszék gy lésén: az elnökl f tiszt félbeszakította Wesselényit mondván, nem is volna joga szólni, hiszen a székben nincs birtoka. Válaszképpen a székbeli “liberálisok” közös költségen egy telket vásároltak Makfalván, a Kisküküll fels völgyében, ennek adománylevelét pedig a Toldalagi Zsigmond gróf által vezetett küldöttség adta át a zsibói bárónak Kolozsvárott, 1834. augusztus 7-én, ünnepélyes küls ségek közepette. Wesselényit meghatotta e nemes gesztus, és hasonló nagylelk séggel válaszolt, az adományba kapott telken egy “nemzeti polgári tanodát” [3. kép] emeltetve, illetve alapítvány által biztosítva ott két-két katolikus és unitárius vallású ifjú taníttatását. Bár nem rendelkezünk erre vonatkozóan elegend adattal, a törekvések szintjén mindenképp számolhatunk azzal, amir l Paget úti jegyzeteib l értesülünk, hogy az ún. “vándor patrióták” csoportja minden törvényhatóság területén rendelkezett bár egy telekkel, mely feljogosítsa a csoport valamely tagját az illet területi egység közgy lésén való szólásra. A haladó (nemzeti liberális) és maradó (konzervatív) pártok vetélkedése. John Paget angol utazó: Székelyudvarhelyen járva betértek Wesselényi “egyik kortes barátjához, egy jókedv , radikális kis f szereshez: az a fajta ember volt, aki kedveli a jó ebédet és a hosszú szónoklatot, az utóbbit ha maga mondja, az el bbit, ha barátai fizetik.” Tehát: a korteskedés sokszor nem korrekt. Botrányok: Udvarhelyszék 1842. december 14-én kezd dött tisztújító közgy lésén. A Múlt és Jelen beszámolója: „…A’ választók, f nökeik által jól felkészítve jelentek meg (tehát bor, pálinka, pecsenye osztogatás nem híjjánzott, hogy a szabad választók szabadon és értelmesen gyakorolhassák jogukat) lehetett hallani az ily alakban megjelent felkészített tömeg durván kitör robajját, védokul villogtak a’ szék termében a’ most még ugyan ólmatlan botok is, sürgetve a’ szabad választást…”

1843. március 29-én, Udvarhelyszék közgy lésén, az alkirálybírák megválasztási módozatának ürügyén: “Elvégz dvén a’ tiszti búcsúk, egyszerre rémít ordítás: ‘szóval’ ‘czédulával’. A zaj és kiabálás egy irtózatos hangba ment át, nem lehet megkülönböztetni mit kiáltanak.” Pálffy János, a “haladó” párt helyi vezéralakja igyekszik magyarázni a titkos szavazás el nyeit, de hiába. “Megújul az el bbi lárma. A’ kik titkon

akartak választani, papírdarabokat emeltek fel kezeikkel, ‘s azokat két óranegyedig fenntartották, kiáltván a’ ‘czédulával’ szót; a’ más rész folyvást és rémít leg ordítá: ‘szóval’. Már hittük, miképp a lárma talán világ végéig tart. Ekkor a’ czédulások, – hogy megkülönböztethessék magukat a’ más részt l – a’ székház el tti térre lerohannak, (ki ezt látná, önkénytelen eszébe jutna a’ méhrajzás) ott egy tömegbe állva, kit n többséget képeztek. A szóvalosok bennmaradván – a még akkor is meg nem sz n ordítás közt – f nökeik sürgették a’ többséget a bennmaradtak részére kijelenteni, az ellenpártiak pedig a’ piaczi népségre figyelmezteték. De hijában! Enunciatio nem történt. A’ piaczi tömeg egy óranegyed után újra felrohan a’ terembe, ‘s ott az el bbi lárma tart fél órát. A’ lármában egy firtosalji ember: ‘nem is gazda ki rendet nem tud szabni.’ Ekkor mind két fél kimegy a piaczra. Egy koszt emelkedik a tömegb l fel, tetején egy ívpapírra írva: ‘szóval’. A’ czédulások a’ papírdarabokat itt is felemelik. A’ zaj folyvást az el bbi marad. Az elnök a’ nép közé menvén, többekt l kísértetve jár közte, ‘s keresi a’ többséget, mindkét félr l kísérik az emberek, és kiáltozzák: ‘szóval’ ‘czédulával’. A’ két párt néha külön is kivehet , de többnyire összezavarodva mozog. Az elnök és többen székre és vállakra emeltetnek látni: hol a’ többség? De sikertelen. [...] ...Miután 3 nehéz óráig minden, de minden ember használta szólás-, ‘s még inkább ordítás szabadságát, mely egyszersmind tanácskozás volt a’ felett: valljon titkon vagy nyilván történjék-e a választás?”

1843-ban, az Erdélyi Híradó tudósítója Marosszékr l, ahol a három járási dulló (tisztvisel ) megválasztása kapcsán csaptak össze a kedélyek: “Három dullóink, kikre nézve ‘a titkos szavazás kérdése életkérdés volt, a’ néptolongás közt mint izgatók m ködnek. A’ tanácskozás megkezdetik, de tegnap óta a’ meggy z dések megváltoztak, az ellenkez meggy z dést a’ székelyekbe látható utakon csepegtették bele, és ma a’ titkos szavazás ellen rémít ellenszegülés mutatkozik – a’ székelyek részir l. Kik mellette kiáltottak fel tegnap, ma ellene használják torkukat. – Felhozá egyikök e’ tegnap ótai változást, ‘s ennek jellemzésére egy esetet beszélt, miszerint egy ittas székely, ki ezel tt kevés id vel a’ titkos szavazás mellett kiáltozott, kérdeztetett: miért kiált most ellene? egy ‘azért’ szót kiékesítve felelvén, utánabocsátá a’ beadott fertelmes okot.”

Mi a f változás? Megn tt a közéleti nyilvánosság szerepe, szélesedett a közéletben résztvev k köre.

A ROMANTIKA Megrázó, mozgalmas képek, bombasztikus hatásvadászat: visszatér a barokk? 4. kép. Turner: Hajótörés [Joseph Mallord William Turner (1775-1851) Angol romantikus fest , a francia impresszionizmus el futárának is tekintik] 5. kép. Delacroix: a Chioss-i mészárlás (1824) [Eugene Delacroix (1798-1863) francia romantikus fest ] Menekülés a hétköznapok valójából 6. kép: Turner: A forrás Magyarok Menekülés a birodalom politikai valóságából: Egzotikus tájak: 7. kép: Barabás M.: A Vezúv kitörése (1835) [Barabás Miklós (1810-1898)] 8. kép: Barabás: A Kékbarlang (1835) 9. kép: Barabás: A Vöröstoronyi szoros 10. kép: Barabás: Átkelés a patakon (1847) 11. kép: Vásárra induló román család (1844) Menekülés a múltba: A történelmi regény: Jósika M.: Abaffi 12. kép: Barabás: Táj romokkal (1835) Szentimentalizmus [irodalomban: Kármán József: Fanni hagyományai] 13. kép: Barabás: Enyelgés (1838) 14. kép: Barabás: A postagalamb (1841) Nemzeti romantika Pet fi: Kutyakaparó 15. kép: Barabás: Pusztai táj (1838) 16. kép: Barabás: Nemzeti divatkép (1846) 17. kép: Barabás: A lánchíd alapk letétele (1842)

VII. ÖNKÉNYURALOM ÉS KIEGYEZÉS

A katonai rémuralom 1849-1850 – katonai rémuralom: Haynau, a „bresciai hiéna”: „Én a rend embere vagyok, és nyugodt lelkiismerettel lövetek százakat f be, mert szilárd meggy z désem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jövend forradalomnak elejét venni.” Okt. 6. – Latour halálának évfordulója: Aradi 13 [1 kép]: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewfy Arisztid, Kiss Ern , Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ern , Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly + Pesten Batthyány Lajos 40.000 honvéd – büntetésb l besorolva az osztrák hadseregbe

A Bach-rendszer Neve: báró Alexander Bach [2. kép] belügyminiszterr l. Cél: Magyarország beillesztése a császárságba. Hadsereg, rend rség, „Bach-huszárok” (német, cseh hivatalnokok). Pulszky Ferenc: „A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, mint a magyarok büntetésül.” Csengery Antal: „Minden nemzetiség egyenl jogot kapott arra, hogy németté legyen.” – zajlik az er szakos németesítés. Pozitívumok: magyar területek és osztrák tartományok közti vámhatár letörlése, jobbágyfelszabadítás szabályozása (kármentesítés a társadalomra hárítva, az egyenes adóra kivetett pótadóból), megnövekedett piac, gabonakonjunktúra, gépesítés (vaseke, vet gép, csépl gép [3. kép]), nagybirtok kapitalista mez gazdasági termelése, élelmiszeripar, vasútépítés (1848-1867: 178 km – 2160 km).

Ellenállás: Makk József féle összeesküvés [4. kép] – a marosvásárhelyi postaréten kivégzett hazafiak. Merénylet Ferenc József ellen (Libényi szabósegéd), Kossuth és az emigráció külföldi agitációja. Er n felüli katonai kiadások. Bukás okai: Oroszország elidegenítése (krími háború, 1853-1856), olasz francia - osztrák háború (Solferino, 1859). 1859 nyarán: Bach felmentése. Heves nemzeti fellángolás: viselet, nyelv. 1860: alkotmány („októberi diploma”) 1861: országgy lés az új alkotmány elfogadása: Felirati Párt (Deák Ferenc [5. kép]) – Határozati Párt (Teleki László) – Teleki öngyilkossága – Deák álláspontja gy z, de az országgy lést az udvar így is feloszlatja. Deák: „Ha kell, t rni fog a nemzet csüggedés nélkül, mint seink t rtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait, mert amit er és hatalom elvesz, azt id és kedvez szerencse ismét visszahozhatják, de amir l a nemzet, félve a szenvedésékt l, önként lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges.” Schmerling Antal [6. kép] államminiszter: „Mi várhatunk…” (1861-1865) – megyegy lések feloszlatása, katonai bíróságok felállítása – egy kicsit mérsékeltebb Bach-rendszer…

Az önkényuralmi rendszer kapaszkodásával párhuzamosan: a KIEGYEZÉS el készítése: El zmények – alternatívák: Az emigráció függetlenségi lobbyja Kossuth megbízásából Klapka tárgyalásai 1859 májusában Alexandru Ioan Cuza román fejedelemmel; szerz dés: Magyarország függetlenségi harcai során a magyar fegyveres er k szabad cselekvési lehet sége a román fejedelemségekben, Cuza vállalja a magyar fegyverek raktározását, Klapka

vállalása: segítség Bukovina felszabadítására, jogok a magyarországi románok számára, Erdélyr l népszavazás döntsön… Kossuth tárgyalása Londonban Mihály szerb trónörökössel – ígéret a magyar felkelés támogatására… Kossuth tárgyalása III. Napóleonnal: az olasz – francia – osztrák háború kiterjesztése Magyarországra Kossuth Duna-konföderációs terve (1862. május) (Magyarország, Horvátország, Erdély, Szerbia, Románia – a Habsburgok kizárása). Vezetné a szövetségi tanács, minden évben más-más f városból. Közös ügyek: a szövetségi terület oltalma, külpolitika, egymás közti és külkereskedelem. Tagállamok törvényhozása, igazságszolgáltatása, közigazgatása független. Kossuth: „Az ég nevére kérem a magyar, szláv és román testvéreket, borítsanak fátylat a múltra, s nyújtsanak egymásnak kezet… Az ég nevére kérem fogadják el a tervet, mely nem koncesszió, hanem kölcsönös és szabad szövetkezés. Minden egyes al-dunai nemzet, ha sikerülne is maga köré gy jtenie most máshová tartozó fajrokonait, legföljebb másodrend államot alkothatna, melynek függetlensége örökös veszélyben forogna, s mely szükségképp alárendelve volna idegen befolyásoknak. De ha magyarok, délszlávok és románok a fönnebbi tervet felkarolják, els rend , gazdag és hatalmas állam lesznek 30 millió lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegén.”

Deák Ferenc – a passzív ellenállás kulcsfigurája A passzivitás: politikai program, életforma: „A gazdag f úr és jómódú nemes, az értelmi kereset emberei és a polgár elhatározták, hogy az adót nem fizetik, míg végrehajtó nem jön rájok. A katonaságnak csak azt szolgáltatják ki, amit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, utat könny kedvvel nem csinálnak. A német nyelv értését megtagadják, s mindenütt magyar tolmácsot, magyar választ és ítéletet kívánnak. Vagyonát, jövedelmét, keresetét senki úgy, mint van, be nem vallja. Ha fölvilágosítást kérnek t le, nem tudommal felel, ha személyekr l tudakozódnak, nem ismeremmel, ha tényekr l, nem láttammal. Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének – ez volt a közjelszó. Ne érezze az osztrák magát otthon sehol, soha semmiben. Legyen, s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A csládok és házak küszöbei legyenek elzárva el ttük. A n k ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velök. Legyenek olyanok, mint a pestises, akit mindenki kerül, akit l mindenki fél…”

Kehidai birtokán Deák ennek az elvnek és életmódnak az apostola.

Az elmozdulás a passzivitás álláspontjáról: Deák „Húsvéti cikke” a Pesti Naplóban (1865. április) „Készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom biztonságával összhangba hozni.” – a „közös ügyek” elismerése. Ferenc József nem lát más megoldást: 1865 végén: országgy lés összehívása. Pozitív külpolitikai fejlemények: 1866 nyarán: az osztrákok veresége Königgratz-nél. (A magyar közvélemény nem örül: félnek egy meger södött Poroszország és az Orosz birodalom közé való beékel dést l, fel rl dést l.) Németországban megsz nik minden Habsburg befolyás. Ausztria Itáliából is teljesen kiszorult. – a magyarok irányába a császár kénytelen jelent s engedményeket tenni. „Legfels bb leiratok” – 1867. február 17.: a kiegyezés tényének hivatalos kijelentése. A magyar városokban: örömünnep. [Kolozsvár: Az id kedvezvén, az utcákat ünnepélyes közönség lepte el.” (Korunk) „Mindeni örült, ezen annyiszori elnapolás után annyira várt hírnek valósultán. Megsz nt minden munka és foglalkozás, s mindenki sietett lelkendezve részt venni ezen az örömünnepen. (Kolozsvári Közlöny)] Csehek: elégedetlenség, szeretnék a dualizmust „trializmussá” alakítani. A szászok: közöny és elégedettség közti átmenet: a szász kiváltságok jogfolytonossága volt a magyar királyságban, ezért bizakodhattak… A románok: elutasító álláspont: Gazeta Transilvaniei: a nemzetislgek a dualizmusban „nem látnak és nem is láthatnak mást, mint a birodalom széthullását. Véleményünk, hogy a birodalom fennállása csak a nemzetiségek jogainak megadása által maradhat fenn, de ez lehetetlen a dualizmusban.”

Államszervezet Két független parlamentáris rendszer állam: Ausztria és Magyarország. „Közös ügyek”: külügy, hadügy és pénzügy. Közös az uralkodó személye is. A közös ügyeket Bécsben m köd közös minisztériumok intézik, ellen rzésükre a két parlament egyenl számú bizottságot választ, mely felváltva ülésezik Bécsben meg Pesten. Tízévenként megújítandó

vámszövetség. Magyarország részt vállal az államadóságokból s a közös költségek 30%-át (a korszak végére 33%). [1. kép] Kossuth – Kasszandra-levél – elítél hang: „Én e tényben a nemzet halálát látom, s mert ezt látom… kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül magasabb államférfiúi tekinteteddel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melyben nem csak a jelen röppen percét, de a változhatlan múltat s közelg jöv t is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyr l többé a jöv nek nem lehet mestere!” Deák – az országgy lés el tt – „Fegyver és forradalom még a siker reménye mellett is olyan eszköz, melyhez csak a kétségbeesés küszöbén nyúlhatna a nemzet… Bizonytalan eseményekt l várni a kétes jövend t, és eközben a nemzet erejét, jólétét, bizodalmát és reményét napról napra mindinkább enyészni engedni: helytelen, s t káros számítás volna, mert könnyen megtörténhetik vala, hogy a várt esemény be nem következik, vagy majd akkor…, amikor a segély elgyöngült nemzetünkre már kés . Nem vala tehát más hátra, mint a harmadik módot (ti. a kiegyezést) megkísérelni.”

1867 májusában az országgy lés 209-89 szavazattal elfogadja. 1867 június: Ferenc József és Erzsébet Magyarország királyává királyn jévé koronázva. [2. kép – koronázás, 3. kép – eskütétel, 4. kép – Lónyay Menyhért pénzt szór, 5. kép – ünnepl tömeg, 6. kép – ugyanaz…] Bels ellentétek: csehek (trializmus…), románok, horvátok (kés bb k is trializmust akarnak)

A túlélés technikája a diktatúrék idején: társas élet, m veltség Divat, összejövetelek, „quindema” – magyar szolidaritás… Diktatúra – m vészetek esztétikai színvonalának stimulátora: a dolgokat képletesen kell kifejezni. Nagy írók, nagy költ k, nagy m vészek képesek… Arany: A walesi bárdok (1857), Madách: Az ember tragédiája (1859-60)

M vészet Mi maradhatott a magyar m vésznek az önkényuralmi hangulatban: a romantika továbbélése… Képek 1. Barabás Miklós: Nagy Sándor József menyasszonya. 1849. 2. Borsos József: Az elégedetlen fest . 1852. 3. Molnár József: Várakozás. 1850. 4. Brodszky Károly: Vénusz és Ámor. 1850. 5. Borsos József: Lányok bál után. 1850. 6. Brodszky Sándor: Vihar a Balatonon. 1851. 7. Telepy Károly: A diósgy ri várrom. 1860. 8. Lotz Károly: Ménes a zivatarban. 1862. 9. Barabás Miklós: A meny megérkezése. 1856. 10. Madarász Viktor: Zách Felicián. 1858. 11. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja. 1866. 12. Székely Bertalan: Egri n k. 1867. 13. Székely Bertalan: Dobozi Mihály és hitvese. 1861. 14. Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán. 1864. 15. id. Markó Károly: Aqua Nera Róma mellett. 1858. 16. Markó András: Vízvezeték romok Róma közelében. 1860.

IX. „BOLDOG BÉKEID K” (az osztrák magyar dualizmus fénykora)

Politika [1 kép] „Deák párt”: er s és tarka. Hajdani konzervatívok, liberálisok, dzsentrik és arisztokraták, polgárok, papok. Közös bennük: a kiegyezés eleve iránti lojalitás. Deák: visszautasít birtokot, rangot, miniszterelnöki posztot. Kossuth: „köztársasági jellem volt a monarchiában”. – „haza bölcse” „Balközép”: Parlamenti elhelyezkedése alapján nevezve így. Hívei: f leg az 1861-es „Határozati pártból” Vezére: Tisza Kálmán. Kiegyezés revíziója, önálló hadsereg, nagyobb gazdasági függetlenség. Bázisa: f leg tiszántúli birtokosok. „Széls bal”: Kevés képvisel , nagy tömegek. „Nem engedtek a negyvennyolcból.” – kés bb Negyvennyolcas Párt, majd Függetlenségi Párt. F támasza: az emigrációban él „Kossuth apánk”. Els kormány élén: Andrássy Gyula [2. kép]. Erdély és Magyarország uniója (román és szász tiltakozás). HorvátSzlavón területek: „társország” (belügyek: horvát bán vezette tartományi kormány Zágrábban, közös ügyek intézésére: 29, majd 40 képvisel a magyar parlamentbe, a magyar kormányban külön horvát miniszter)

Nemzetiségi kérdés 1868-as nemzetiségi törvény: politikailag nem ismeri el a nemzetiségeket. Korlátozott nyelvi egyenjogúság. Az ország összes állampolgárai „politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az osztatlan és egységes magyar nemzetet, amelynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozik is, egyenjogú tagja.” – politikai nemzet fogalma

Megyei, községi és egyházi keretekben szabad nyelvhasználat, alsó- és középfokú nemzetiségi iskolák. Népoktatási törvény 1868-ban: 12 éves korig kötelez oktatás. Állami, községi, egyházi iskolák: egységes, állami ellen rzés. A Deák-párt bomlása. (Deák visszahúzódása. Korrupciós ügyek, f leg a vasútépítés kapcsán. Lónyay Menyhért miniszterelnök: „Hát felel s vagyok azért, hogy a sors úgy akarta, hogy a vasút két birtokomat érinti?”). – Egyesülése a balközéppel – ebb l: – 1875: Szabadelv Párt. Élén: Tisza Kálmán. Bázisa: a birtokos osztály. Liberalizmusa megkopott, veszített szociális érzékenységéb l, a nemzetiségek iránti nyitottságából. Tisza: taktikus, rutinos, jó szónok: „Úgy beszél mint egy óriás és úgy cselekszik mint egy törpe.” Hosszú kormányzás: 1875-1890. [3. kép: választási karikatúra] Táncsics Mihály: „a választások el tti déélután egész tábor volt; a bornak b sége volt, tehát a kerületekb l jött választók, kik el bb engem éltettek, a b ség ölén ütöttek tanyát, s élvezték az ingyen lakomát. Én meg is buktam.” (Lásd még: Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon) A dzsentri réteg, mint a politika f szerepl je: minisztériumokban, központi intézményekben, megyei hivatalokban, hadsereg tisztikarában. (Mikszáth m vei) Mégis: liberális szellem fejl dés. Külpolitika: Andrássy Gyula: rettegés a „pánszláv” veszélyt l. Oroszellenesség, „pánturáni” szolidaritás eszméje: 1878-as „székely puccs”. [1877-78: orosz-román-török háború. Orosz sereg 1877 júliusában megrekedt Plevna alatt, 50.000 f s veszteség. Ekkor lépett be a román sereg, 60.000 f – török kapituláció Plevnánál – a magyar közvélemény beavatkozást sürget. Vezéregyéniség: Ugron Gábor (függetlenségpárti politikus): székely szabadcsapat-szervezés; Moldvában felrobbantani a Szereten a vasútvonal hídját. Angol pénz (sok!). Bécsi fegyverkeresked kt l

beszerzett fegyverek. Udvarhelyszék: Orbán Balázs, Orbán Ottó (+Bozsi György csizmadia); Csík, Háromszék: Bartha Miklós. Csíkba megérkeznek a fegyverek és a pénz (Balásy Lajos, Gál Endre, Gál István, Kászonaltíz). A dologról az erdélyi románok (volt 48-as „prefektusok”) szereznek tudomást, k értesítik a román hatóságokat, azok az oroszokat, k a bécsi- és budapesti illetékeseket. Belügyminisztériumi nyomozás, Brassó-közeli állomásokon megtalálják a fegyverszállítmányokat. Az egész akció: nagy hazafiság mellet az angol pénz hatalmas mosása, sokan profitáltak.] Közeledés Németországhoz (1879: kett s szövetség Németország és a Monarchia között), majd Olaszországhoz.

Gazdaság Politikai stabilitás, megélénkül hitelélet, vasút, bels (monarchián belüli) munkamegosztás 1867-1900: hitelintézetek száma: 25 X nagyobb, összt kéje: 10 X. Minden jelent sebb településen legalább egy bankfiók vagy hitelszövetkezet. Magyar Általános Hitelbank, Pesti magyar Kereskedelmi Bank. Kezdetben a külföldi t ke az er sebb, a század végére – a takarékpénztárak révén – túlsúlyba kerül. Vasút. 1846: els vasútvonal Pest – Vác. 1848: 200 km. 1867: 2000 km. 1900: 17.000 km. [4. kép: a vasút] „Panamák”: kisajátítási botrányok, ha nem volt nyereséges a magánkézen lév vonal, az állam a veszteséget átvállalta. Vasutak állami megváltása a magántársaságoktól: Baross Gábor. [5. kép: Keleti Pályaudvar] Közvetett eredmények: polgári igényszint terjedése [6. kép: Székelykocsárdi állomás] (Bécst l Székelyudvarhelyig: azonos kategóriájú állomás restije, váróterme, illemhelye ugyanolyan színvonalon… A muskátlis ablakok, virágos díszkertek divatja…) Pályakezd értelmiségiek (tanárok, tanítók, ügyvédek, m szakiak) számára a távoli vidékek „közelebb kerülnek”. Cselédlányok: Pestre, más nagyvárosokba – polgári kultúra – a távoli falvakra…

Mez gazdaság kapitalizálódása: bels munkamegosztás – biztos piac, kedvez árak. Európai konjunktúra: az olcsó orosz és amerikai gabona betör az európai piacra, az európai államok termelése visszaesik, igény van az olcsó importra… [7. kép: G zeke, 8. kép: G zcsépl mozdonyok, 9. kép: Gabonacséplés] Folyamszabályozás, ármentesítés. Vetésforgó. Kukorica, burgonya, cukorrépa. Gépesítés: vet gépek, csépl gépek, vasekék. Nagybirtok hatékonysága: t kés-arisztokraták… Gyáripar. 1867-1873: 170 ipari részvénytársaság bejegyzése. 1873: Európai szint túltermelési válság, ’80-as évek: újabb lendület. Malomipar: hatalmas g zmalmok: Concordia, Els Budapesti G zmalom, Pannónia. Cukor és szeszgyártás Szerencs és Hatvan). Sör: K bánya – Dreher, Haggenmacher. Gépgyártás: Ganz-sikertörténet. [10. kép: Ganz m vek] 1844: Ganz Ábrahám kis önt m helye – 1868: részvénytársaság, hamarosan: 500 munkás. Vasúti kerekek („kéregöntés”) [11. kép: az Államvasutak gépgyára], g zmalmok világszínvonalú alkatrészei (Mechwart András) [12. kép: Losonci Mez gazdasági Gépgyár]. Villamosság: a Ganz villanytelepek egész Magyarországon. [13., 14 kép: Ganz villanytelep Székelyudvarhelyen] Építkezések: állami és magán. Méretek, impozáns stílus, er érzékeltetése. [15. kép: Pesti Dunapart (1885)] Életmódváltás, modernizáció: [16, 17. kép: Kerékpáriskola; Kerékpárklub Kolozsváron]

M vészet Építészet

18. kép. Operaház (1880-1884) 19. kép. Operaház 20. kép. Operaház 21. kép. A királyi tábla (ma: Magyar Néprajzi Múzeum) 22. kép. H sök tere – 1896 23. kép. H sök tere 24. kép. Vajdahunyad vára 25. kép. Királyi vár 26. kép. A Parlament 27. kép. Gellért szobor 28. kép. New York kávéház

Festészet

Folytatódik a romantika: 29. kép. Thann Mór (1828-1899): Tündér Ilona találkozása szerelmesével (1860-as évek vége) barokk és reneszánsz hatása is (akadémizmus…) 30. kép. Benczúr Gyula (1844-1920): történelmi nemzeti romantika folytatása, akadémista jegyekkel: Vajk megkeresztelése (1875) 31. kép. Benczúr Gyula: Budavár visszavétele (1885-1886) 32. kép. Zichy Mihály (1827-1906) – 1848-tól, két hosszabb megszakítással Szentpétervárott élt (orosz udvari fest ). Új, forradalmi eszmék, újszer hangulat: A démon fegyverei (1878) Munkácsy Mihály ( Lieb Mihá1y, 1844-1900) asztalosinas

Realizmus (leegyszer sítve a dolgokat…) 33. kép. Munkácsy Mihály: Vihar a pusztán (1867) – itt még a nemzeti romantika hatása München, Düsseldorf (Ásító inas, 1868) Párizs: Barbizon, tájképek. Házassága De Marches báró (korábbi támogatója) özvegyével. Anyagi biztonság, sikerek. 34. kép. Munkácsy Mihály: Milton (1878) 35. kép. Munkácsy Mihály: Babalátogatás (1879) 36. kép. Munkácsy Mihály: Az agár (1882) 37. kép. Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus el tt (1881) 38. kép. Munkácsy Mihály: Ecce homo (1894-1896) 39. kép. Munkácsy Mihály: Golgota (1884)

X. A SZÁZADFORDULÓ

A század utolsó évtizedében – Tisza Kálmán kormányának 1910-es bukása után – véget ér a politikai stabilitás. 10 év – 4 miniszterelnök (gróf Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, báró Bánffy Dezs , Széll Kálmán). Vita a hadsereg körül: „schwarzgelb” szellem – magyar hazafiság – kínos incidensek… 1894 – Kossuth halála, hamvainak hazahozatala: nagy nemzeti tüntetés. Nemzeti kérdés: az iskolai nyelvoktatással, magyarosító egyesületekkel be lehet kebelezni a nemzetiségeket: ábránd! (Bánffy D.: cél: „a legsovinisztább értelemben vett magyar állam” – ellene: csupán Mocsáry Lajos, akit még saját pártja, a „Függetlenségi Párt” is megtagadott. Tisza István [1. kép] és a Szbadelv Párt – 1903-1905. (Ady: „úrnak, parasztnak egyaránt rongy”). Botrányok, verekedések a Parlamentben. [2, 3. kép] 1905: a népszer tlen, er szakos Tisza választási bukása –Ferenc József – br. Fejérváry Géza párt-független kormánya az ellenzék pártjaiból összeálló koalíció ellenében. 1906-1910: a koalíció, Wekerle Sándor. 1913-ban, a háború küszöbén Tisza István ismét miniszterelnök. A politikai csatározások, a stabilitás hiánya a mindennapi életben, a polgári fejl désben nem tükröz dik: a Monarchia, a hadsereg elég er s ahhoz, hogy a dualista államot összetartsa. A színfalak mögött ott van a hanyatlás, az el térben a fennálló hatalom elmúlhatatlanságának látszata. Gazadság: Ganz gyár világmárkájú izzólámpái, Csonka István autómodellje [4. kép], Kandó Kálmán mérnök világhír villanymozdonya [5, 6. kép], – további fejl dés… Beruházások növekedése, hitelintézetek t keállománya megkétszerez dik. Külföldi t ke aránya csökken, t keképz dések 60% bels er forrásokból történik.

Hazai fogyasztás növekedése: búza 15%-al, cukor, szén, olaj 160%-al, pamut 900%-al – polgárosodás, urbanizáció felgyorsulása, rohamosan n a városi lakosság. Szabadverseny-kapitalizmus helyett: kartellek (egy-egy iparág legnagyobb t késeit egyesít szervezete). Ez áremelkedést is eredményez… Hangulat: Tánclépésben a vég felé… [7, 8. kép] Szemlér Ferenc: Évgy r k… 27, 38-40. old. [9, 10. kép] 11. kép. Szinyei Merse Pál: Majális. 1873. [Münchenben tanult. Impresszionista. „Plein air”. Nagybányai iskola.] [Impresszionizmus. Franciaországban született az 1870-es években. El zménye: a plain air + a régi festészet színperspektívikus törekvései, légköri jelenségek rögzítésének kísérlete. Vívmány: a légkör remegésének fest i érzékeltetése, a szórt fény, a reflexek megjelenítése, az élet lüktetése, a mozgás friss rögzítése. Elvetette a lokálszíneket, a szigorú képszerkesztést, a fény-árnyék segítségével való modellálást. A mélyteret a színek világításbeli fokozataival, a színek fénytelítettségével érzékelte. Kedvelt témák: táj, tájban mozgó alakok, fürd z k, csónakázók. A pillanat megragadása, frissességének meg rzése.] 12. kép. Munkácsi M.: poros út. 1874. [Impresszionistákra utaló stílus: más, mint amit megszoktunk t le.] Poentilizmus: A palettán való keverés helyett: optikai keverés: a dolgok formája, a színné bontott ecsetvonások 13. nyomán, a néz szemében összegz dött. Színes pontokból összeálló formák, alakzatok. 14. kép. Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása. 1896. [Impresszionista, Nangybányai iskola. Jellemz : náluk a történelmi téma is más.] 15. kép. Hollósy Simon: Rákóczi induló. 1899. [Münchenben tanult. Realizmustól a plein air-ig, az impresszionizmusig. „Nagybányai”] 16. kép. Hollósy Simon: Szénaboglyák 17. Börtsök Samu [(1881- 1931) – Nagybányai isk., Ferenczy K. budapesti magániskolája, Párizs, München, Bécs.] 18. Ferencczy Károly: Október. [(1862–1917) Nápoly, München, Párizs. Munka: Szentendre, München, Nagybánya, Bp.]

19. kép. Koszta József: Háromkirályok. 1906-1907. [Sz.: Brassó. München. Nagybányai hatás.] 20. kép. Rippl-Rónai József: Öreganyám. 1894. [Egy ideig Munkácsi mellett dolgozott, hatása alá került. Kés bb dekoratív, szecessziós színvilág, majd impresszionizmus hatása, végül a francia posztimpresszionizmus hatása.] 21. kép. Csók István: Sokác parasztasszony. 1907. 22. kép. Cók István: Tél a tavaszban. 1913. [München. Hollósy Simon és Nagybánya hatása – csatlakozik hozzájuk. 1903 – Párizs: posztimpresszionizmus. Hosszú élet: 1865-1961.] 23. kép. Csontváry Kosztka Tivadar: Ablaknál ül n . 1890. [München. Hollósy S. növendéke. Megel zte korát – a meg nem értés magánya. Ez korai alkotása. Kés bb: megkapó közel-keleti képek.] 24. Csontváry: 25. Csontváry: 26. Csontváry: 27. Csontváry: 28. kép. A szecesszió.: Díszít és épít m vészetben bontakozik ki. Lényege: könnyedség, dekoratív jelleg. Itt: Könyvborító (Brüsszel). 1895. 29. kép. Victor Horta: A van Eetvelde-ház középs csarnoka. Brüsszel. 1999. 30. kép. Budapest. Iparm vészeti Múzeum belseje. 31. kép. Kecskemét: Cifra palota. 1902. Márkus Géza. 32. kép. Székelyudvarhely: Római katolikus gimnázium. 1910. Pápai Sándor. 33. kép. Ua. 34. kép. Székelyudvarhely: Református kollégium. 1912. Magyar Vilmos.

XI. HÁBORÚTÓL – HÁBORÚIG…

Forradalmak után – ellenforradalom… Királyság intézményének visszaállítása, de IV. Károly, bár többször próbálkozott, az utódállamok ellenállása miatt nem foglalhatta el trónját. Általános választójog alapján egybehívott nemzetgy lés – Horthy Miklós ellentengernagyot választja kormányzóvá. 1920. június 24. – Trianoni békediktátum aláírása. Energiahiány, infláció, élelemhiány, munkanélküliség, lakástalan menekültek + a környez utódállamok gyanakvó ellenségessége: a Kisantant… 1920: földreform: 1.000.000 hold felosztása, a kiosztott házhelyek enyhítenek a falusi lakásínségen, de a földbirtokstruktúra nem változik. A parasztság az új rendszer híve lesz, jelent s létszám-támogatásnak örvend pártja egyesül a kormánypárttal: gróf Bethlen István kormánya (1921-1931) jelent s parlamenti többség hátszelét élvezhette. Bethlen egyezségre jut a szociáldemokratákkal is, aktivistáikat kiengedik az internáló táborokból, parlamenti képviselethez juthatott, cserében lemondott a köztársasági propagandáról. Választójog: férfiak, két éves helybenlakás, 4 elemi… 1921: Habsburg ház trónfosztása… 1926: az infláció megfékezése: a peng . Gazdasági stabilizáció: ipar 1929-ben 12%-al nagyobb termelést produkál, mint 1913-ban. Mez gazdaság: 9.000.000 lakós – 3.000.000 koldus: az agrárproletárok és törpebirtokosok… „Keresztény-nemzeti” értékek védelme – ebbe beletartozott a zsidóellenesség (egyel re csak az egyetemeken érvényesített „numerus clausus”). 1929-33: gazdasági világválság. – Aktivizálódik a baloldal és a jobboldal is. (Utóbbi f leg 1933, a náci párt németországi hatalomrakerülése után) Kormányok: jobbratolódás. Baloldalon: kommunisták népfronti politikája, szociáldemokraták szövetségkeresése a polgári er kkel, népi írók mozgalma, Kisgazdapárt újjászervez dése és balratolódása… A jobboldal sikerei, a kormányok hatalmi pozícióinak stabilitása: revíziós propaganda, majd a békés „országgyarapítás” sikerei: 1938 – els

bécsi döntés: Szlovákia magyarlakta vidékei; 1939 – Kárpátalja; 1940 – második bécsi döntés – Észak-Erdély; 1941 – Délvidék. Teleki Pál: 1939-t l miniszterelnök. Lazítani próbál a németpárti külpolitikai orientáción, belül: er sítette a németellenes politikai mozgalmakat. A háború kitörése után megpróbálja az országot kívül tartani a világháborún. Jugoszlávia megszállásakor választási lehet ség: együttm ködés vagy német megszállás – 1941 április 2.: Teleki Pál öngyilkos lett… Erdély Nag-Románia: 1914: 137.903. km2 – 1920: 294.000 km2. Gyulafehérvári nyilatkozat: „1. Teljes nemzeti szabadság az itt lakó nemzeteknek. Mindenik nemzet önmagát kormányozza saját nyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléb l vett egyének által. Minden nemzet a törvényhozási képviseletre és az ország kormányzásában való részvételre népességének számarányában nyer jogot. 2. Az állam összes hitfelekezetei egyenjogúak, és az autonómia teljes szabadsága megilleti ket.” Magyarság: Kiáltó Szó (1921. január 23. Kós Károly, Zágoni István, Paál Árpád): „Ébredj kétesztend s álmodból, szemedet nyisd ki; nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé!… A trianoni szerz dést aláírták: Le kell vonni a tanulságot, szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk…[…] Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokan álmodni és megtanultak sírni is, de legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket, akik harsogva sietnek hegyeinkr l lefelé, ki az Alföldre. Sokan néztük a vizeket és sokan közülünk el is indultak a vizek mentén le a hegyekb l, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek. […] De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sírásnak is. Aki pedig elindult a vizek mentén, az többé ide nem jöhet vissza, aki közülünk elmegy, az ne is kívánkozzék közénk vissza valaha; annak itt helye nem lesz soha és jussa sem lesz annak. […] Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból. Az menjen. Az nekünk bajt csinál, az a mi lábunk elé gáncsot vet, a mi árulónk az! […] A mi igazságunk: a mi er nk! […]

Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az el renéz knek. Álljanak el , ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár; az Élet rohan. […] Nyíltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romániának: mi magyar fajú, magyar hit , és magyar nyelv polgárai Romániának, nemzeti autonómiát akarunk, aminek birtokában bennünk Nagyrománia megbízható polgárságot fog nyerni. […] Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.” Politikai rendszer 1923-as román alkotmány: „egységes és oszthatatlan nemzeti állam”, de demokratikus elvek: szólás-, sajtó-, gyülekezési- és oktatási szabadság. Valójában: kormányrendeletek, törvények, választási csalások, gyakran és indokolatlanul bevezetett „ostromállapot” – semlegesítik az alkotmány által meghirdetett demokratizmust. 1921 – földreform: Erdély: 221.000 román (78%), 45.000 magyar (16%), 16.000 német (6%) kap földet. Honnan a föld? Magyar arisztokrácia, erdélyi magyar egyházak (370.000 holdból 315.000-et elveszítenek…) Magyar politikai próbálkozások (1921: Magyar Néppárt 1922: Magyar Szövetség) 1922: Országos Magyar Párt: szövetségben különböz román pártokkal, a német kisebbséggel: képvisel k, szenátorok… Plitikai vezet k: Sándor József, Bernády György, Jakabffy Elemér, Kós Károly, Gyárfás Elemér. Sándor József parlamenti szópárbaja Nicolae Iorgával: Iorga: Ha nem is osztozom azok nézetében, akik azt hiszik, hogy a kisebbségeket el lehet nemzetleníteni, de mint román visszautasítom, hogy leckét fogadjunk el a magyar nemzet egy képvisel jét l, amely nemzet minden eszközzel arra törekedett, hogy Magyarországon a román és a többi kisebbségeket elnyomja és elnemzetlenítse. Sándor: Csak úgy nyomjanak el minket a románok, ahogy mi elnyomtuk a románokat. Iorga: Elvették a románok iskoláit! Sándor: A csatolt terület románjainak 2500-3000 államsegélyes iskolája volt. Iorga: Elvették a svábok iskoláit. Sándor: Soha.

Iorga: Felhívom Hans Otto Roth képvisel urat, tegyen tanúságot, hogy elvették. Hans Otto Roth: Igaz. Sándor: A svábok maguk kérték a községi iskolák államosítását. Iorga: A magyarok meg akarták ölni a románokat. Sándor: Csak úgy öljenek meg minket Önök, mint mi tettük ezer éven át a románokkal, akik századok óta folyton szaporodtak, m vel dtek és vagyonosodtak, amíg odáig jutottak, ahol most vagyunk. Iorga: Ez a románok érdeme. Sándor: És a magyaroké is! 1934: Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSz) – baloldaliság, kommunista befolyás. Magyar egyházak Birtokveszteségek. 1920 (Sulyok István) – Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület (elismerve: 1926). Katolikus Püspökség: Márton Áron (1896-1980) püspök: 1938-1980. Oktatás Anyanyelven tanulók – egyházi iskolában – magasabb tandíj… Magyar tannyelv középiskolák nyilvánossági jogának elvesztése – idegen vizsgáztató bizottságok – jelentkez k harmada-negyede ment át… Állami egyetemeken történ továbbtanulás: csak román nyelven… Magyarországon tanulók: kevesen térnek haza… Kultúra Magyarország Ellentmondás: merev konzervativizmus, múltkultusz a kultúrában is (Szegedi dóm, Dóm-tér,(1, 2, 3.) barokk feléledése) – modern építészet, avangárd m vészet-irodalom, „kocsmakultúra”… (bauhaus épületek bauhaus 4-7.)… Erdély Transzilvanizmus Kós Károly: „Ezer esztend alatt Erdély földjén megtörténik a gyönyör csoda, hogy három nép, három kultúra éli életét úgy egymás mellett, illetve egymás között, hogy mindhárom meg rzi – mert meg rizheti – a maga különböz egyéniségét, de amellett minden környez idegen és rokon népt l és kultúrától elüt karaktert veszen fel. Így alakult a bizánci stílusú görögkeleti templomból Kalotaszegen olyan templom, melynek legközelebbi atyjafiai a kalotaszegi gótikus stílusban épült kálvinista magyar templomok. A vidrai móc-nemes út melletti, kerített udvarházának

bizonyára inkább atyjafia akár a Barcsayak k falas, bástyás udvarban épült kisbarcsai kastélya, mint a havasalföldi er dített lakótornyok, a ’kulák’. Az erd vidéki székely falvak lakóházaiban csak a gyakorlott szem látja meg azokat a finom, de jellemz sajátosságokat, melyek azokat az Olt-menti vagy barcasági szász lakóházaktól megkülönböztetik… […] Ha már most egymás mellett és egyszerre nézzük és egymással összehasonlítjuk Erdély képz m vészeti emlékeit, akkor önkéntelenül is meglep és szintén meggy z az az id rendben állandóan és következetesen közeled rokonság egymástól fajban, származásban, kultúrában mer ben különböz népeinek kultúrtermékei között. […] … Ezer esztend alatt Erdély földjén egyik nép sem tudta és nem is akarta a másikat a maga képére átformálni.” Kós Károly, Krenner Miklós, Kuncz Aladár, Asztalos Miklós, Áprily Lajos. Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977): 1. Székely Nemzeti Múzeum, 2. S. Sepsiszentgyörgyi épülettervek, 3. Sztána – Varjúvár, 4. Villa, 5. Szentes, 6. Sepsiszentgyörgyi épület (ún. „Pionírház”), 7. Wekerle-telep - rajz, 8. Állatkert – Madárház, 9. A türei templom – rajz, 10. Kerített udvarház – rajz, 11. Parasztház - rajz Festészet: a „három Nagy”: Nagy István (Csíkmindszent, 1873 – Baja, 1937): 1. Téli táj (1927), 2. Erdélyi táj, 3. Katonafej, 4. Önarckép, 5. Kalapos férfi, 6. Székely leányka Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893 – 1896): 1. Erdélyi falu, 2. Erdélyi táj parasztokkal, 3. Zsögödi táj Nagy Albert(Torda, 1902 – Kolozsvár, 1970): 1. Diogenész

XII. A SZOCIALIZMUS Átállás 1944. dec. 2., Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front dec. 21., Debrecen: Ideiglenes Nemzetgy lés – Ideiglenes Kormány 1945. jan. 20., Moszkva: fegyverszüneti egyezmény. Ország helyzete: padlón – 1 kép: Bp.: 1945 tavasz 1945 tavaszán: földreform, földosztás. 1945. november: általános és titkos szavazójog alapján tartott választások: kommunisták – 17%-ot. Hasonló arány: a Szociáldemokrata Párt. Nmezeti Parasztpárt: 7%. Független Kisgazdapárt (gy jt párt, a baloldaltól a jobbig, burzsoáziától a vallásos paraszttömegekig) – 57%. Kulcspozíciók: rend rség, belügy, gazdaságirányítás: a kommunistáknál. Kommunisták nyomulnak – 2 kép: Plakátok (Kisgazda, Kommunista), – 3 kép: Munkásököl… 1944-es jaltai egyezmény: Magyarország a szovjet érdekszférába. 1946. február 1.: Köztársaság kikiáltása. 1947. febr. 10., Párizs – új békediktátum: Trianoni határok. A szovjet csapatok maradnak. Szlovákiai magyarok diszkriminatív kezelése – lakosságcsere. 1945 – 1946: Magyarországon a világtörténelem legnagyobb inflációja (1946 július: 27 nulla a bankjegyre, amit augusztus 1-én az új pénzre, a forintra lehetett váltani. – 4 kép: Peng ; – 5 kép: seprik a peng t… 1947: nagybankok és az általuk birtokolt üzemek államosítása. Az ipari munkásság 2/3-a ezzel állami alkalmazott lesz. 1948 február: a 100 alkalmazottnál többel dolgozó létesítmények államosítása. Hamarosan a teljes ipar. A kommunisták a szovjet modellt látták követend példaként, a többi párt egy, a magánt ke korlátozása elvén m köd , a finn modellhez közel álló gazdaságot. Proletárdiktatúra: szalámitaktika: mindig a legális alakulatok közötti legjobboldalibb formáció támadása, míg magukra maradtak. A „reakció” elleni küzdelem. A Kisgazdapárt fel rlése. 1947-ben már a kommunisták szerzik a legtöbb szavazatot. A Kisgazdapárt csak 16%-ot. Sokan a koalíción kívül álló pártok felé – ezek elleni rend ri és adminisztratív támadás. 1948 június: a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata párt egyesüléséb l: Magyar Dolgozók Pártja. 1949. augusztus 20.: új alkotmány: az 1936-os szovjet alkotmány adaptációja: proletárdiktatúra.

Kultúra: tömegkultúra – 6 kép: Kultúrvonat; – 7 kép: Kórus

Az ötvenes évek Személyi kultusz, törvénytelenségek, dogmatizmus, a lenini elvekt l való eltávolodás: ezek mind a mozgalom kés bbi ideológusaitól származó kifejezések. Rákosi Mátyás.– 8 kép: Rákosi; 9 kép: Sztálin Termelés er szakos fokozása: a „sztahanovizmus” Államvédelmi Hatóság (ÁVH) – Adrássy út 60.– 10 kép: ÁVH Kitelepítések, internálások: minden ötödik állampolgár ellen: eljárás… Kuláküldözés, az adó és beszolgáltatások prése… Er szakos kollektivizálás… – 11 kép: Rádió, Rákosi… 1953: Sztálin halála: feler södik a Nagy Imre vonal. Nagy Imre miniszterelnök. Rákosi ellentámadása, Nagy Imre félreállítása. A szovjet kommunisták 1956 februári kongresszusa: bíráló hangok. Szovjetjugoszláv megbékélés. A Rákosi-csoport pozíciói gyengülnek. Nyugati rádióadók propagandája: nyugati segítség reménye. 1956 1956 július: Rákosi felmentése pártf titkári funkciójából. Október 6: Rajk László és más törvénytelenül kivégzett ellenzéki magatartású kommunista vezet újratemetése: nagy népi demonstráció. Mozgolódás az egyetemisták körében: október 23 – nagy diákt ntetés: szolidaritás a lengyelekkel. A rádió elfoglalása, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. Okt. 25.: géppuskat z a parlament el tt tüntet tömegre. Utcai harcok. – 13 kép: Felkel k; 14 kép: Ruszkik… Pártf titkár: Kádár János. Nov. 1.: kilépés a Varsói szerz désb l. Magyar Dolgozók Pártja – Magyar szocialista Munkáspárt. Nov 2. Hruscsov és Tito egyezsége. Nov. 4. – szovjet támadás a f város ellen – 12 kép: tankok, Szolnokon megalakul Kádár János vezetésével a „forradalmi munkás-paraszt kormány” mely segítséget kér a szovjet csapatoktól. 10 nap múlva a harcok befejez dnek: 250.000 magyar áldozat, 200.000 kivándorló. A konszolidáció (1957-1967)

Kétfrontos harc: a dogmatizmus (a sztálini típusú politika) és az önállóskodó elképzelések ellen. Az ’56-os események: „ellenforradalom” 1958: Nagy Imre és társai halálra ítélése és kivégzése. Megtorlás-hullám. 1963: amnesztia. Határok megnyitása. Kádár János: „aki nincs ellenünk, az velünk van”. Tremel szövetkezetek felbomlottak, beszolgáltatási rendszert eltörölték. Aztán a kollektivizálás újra indul, jelent s ellenállás nélkül, siker. A háztáji hazdaságok felértékel dése, piac-irányultsága. – 15 kép: Trabant Modernizáció (1968-1978) 1968: „az új gazdasági mechanizmus”: tervmutatók racionalizálása, nyereségérdekeltség, piacorientáltság, nemzetközi folyamatok tekintetbe vétele. A legnagyobb veszély: a dolgozók közömbössége. A „párhuzamos gazdaság” (a hivatalos munkaid n felül végzett munka). A társadalmi státuskülönbségek rendszerében felértékel dik a pénz és vagyon szerepe. Külföldi kölcsönök. A reform: csak a gazdaságot érintette. Ennek ellenére: a szellemi élet liberalizálódása. – Az egész szocialista blokk által irigyelt Magyarország. – 16 kép: Fiatal család; – 17 kép: Illés; – 18 kép: Illés; – 19 kép: Illés; – 20 kép: Omega; – 21 kép: Omega