A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A fenntartói jóváhagyás dátuma:
Készítette: Nagy Katalin igazgató
Hollókő 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja .................................................................... 5. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ............................................ 5. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése .................................................. 6. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya .............................................................. 6. 1.4. A szervezeti és működési szabályzat megtekintése .................................................... 6. 2. Az intézmény jogállása..................................................................................................... 6. 2.1. Alapító okirat .............................................................................................................. 7. 2.2. Az intézmény alapfeladatai ......................................................................................... 7. 2.3. Az intézmény fenntartója, működtetője ...................................................................... 7. 3. Az intézmény gazdálkodása............................................................................................. 8. 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre .................................................... 8. 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ....................................................... 8. 3.3. Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása ................................................... 9. 3.4. Az intézmény vállalkozási tevékenysége .................................................................... 9. 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................ 10. 4.1. Az intézmény vezetője .............................................................................................. 10. 4.1.1. Az intézményvezető át nem ruházható jogkörei ............................................ 10. 4.1.2. Az intézményvezető kiemelt feladatai ........................................................... 11. 4.1.3. Kiadmányozás ................................................................................................ 11. 4.1.4. Az intézményi bélyegzők használata ............................................................. 12. 4.2. Az igazgatóhelyettes, ügyrendi helyettes .................................................................. 12. 4.2.1. Az ügyrendi helyettes személye ..................................................................... 12. 4.2.2. Az ügyrendi helyettes jogköre és felelőssége ................................................ 12. 4.2.3. A helyettesítés rendje ..................................................................................... 13. 4.3. A nevelőtestület ...................................................................................................... 14. 4.3.1. A nevelőtestület feladatai és jogai .................................................................. 14. 4.3.2. A nevelőtestület értekezletei .......................................................................... 15. 4.3.3. A nevelőtestület döntései ............................................................................... 15. 4.3.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai .................. 16. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 17. 5.1. A belső ellenőrzés elvei ............................................................................................ 17. 5.2. A belső ellenőrzés rendje .......................................................................................... 18. 6. Az iskolai közösségek és kapcsolattartásának rendje ................................................. 21. 6.1. Az osztályközösségek ............................................................................................... 21. 6.2. Az iskolai diákönkormányzat.................................................................................... 21. 6.3. A diákok tájékoztatása .............................................................................................. 21. 6.4. A szülői munkaközösség ........................................................................................... 21. 6.5. A szülők tájékoztatása ............................................................................................... 22. 6.5.1. A szülők szóbeli tájékoztatása........................................................................ 22. 6.5.2. A szülők írásbeli tájékoztatása ....................................................................... 22. 7. Az intézmény külső kapcsolatai .................................................................................... 23. 7.1. Az iskolaorvos........................................................................................................... 23. 7.2. Az iskolai védőnő...................................................................................................... 24. 7.3. Az iskolai egészségügyi ellátás rendje ...................................................................... 24. 7.4. A gyermekjóléti szolgálat ......................................................................................... 24.
2
7.5. Az intézmény egyéb külső kapcsolatai ..................................................................... 25. 8. A működés szabályai ...................................................................................................... 26. 8.1. Az intézmény alapdokumentumai ............................................................................. 26. 8.2. A pedagógiai program ............................................................................................... 26. 8.3. Éves munkaterv ......................................................................................................... 27. 8.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje ................................................................... 27. 8.5. Az intézmény munkarendje ...................................................................................... 28. 8.5.1. Az intézmény nyitva tartása ........................................................................... 28. 8.5.2. A vezetők intézményben való tartózkodása ................................................... 28. 8.5.3. A közalkalmazottak munkarendje .................................................................. 28. 8.5.4. A pedagógusok munkaideje ........................................................................... 28. 8.5.5. A pedagógusok munkaköri kötelessége ......................................................... 30. 8.5.6. Az osztályfőnök feladata és hatásköre ........................................................... 31. 8.5.7. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata .... 31. 8.5.8. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje .............................................. 32. 8.5.9. A tanulók munkarendje .................................................................................. 32. 9. Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................ 32. 9.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ...................................................................... 32. 9.2. Tanulószobai foglalkozások ...................................................................................... 32. 9.3. Szakköri foglakozások .............................................................................................. 33. 9.4. Önképzőkörök ........................................................................................................... 33. 9.5. A hit- és vallásoktatás ............................................................................................... 33. 9.6. Felzárkóztató foglalkozások ..................................................................................... 33. 9.7. Versenyek és bajnokságok ........................................................................................ 33. 9.8. Tanulmányi kirándulások .......................................................................................... 34. 9.9. Egyéb programok, rendezvények szervezése ............................................................ 34. 10. Ünnepélyek és hagyományápolás .................................................................................. 34. 10.1. Az intézmény hagyományos rendezvényei ............................................................. 34. 10.2. A hagyományápolás külsőségei .............................................................................. 35. 10.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ........................................................ 35. 11. A tanulók jogállása ......................................................................................................... 35. 11.1. A tanuló felvételének feltételei, eljárási rendje .................................................... 35. 12. Fegyelmi eljárás szabályai ............................................................................................. 36. 12.1. Fegyelmi bizottság ............................................................................................... 37. 12.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai ................................... 37. 12.3. Fegyelmi büntetések ............................................................................................. 38. 13. Az intézményre vonatkozó szabályok ........................................................................... 38. 13.1. A látogatás rendje, belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára ........................................................................................................ 39. 13.2. Karbantartás és kárrendezés ................................................................................. 39. 14. Rendkívüli esemény esetén (bomba- és tűzriadó) szükséges teendők........................ 40. 14.1. Tűz esetén szükséges teendők .............................................................................. 40. 14.2. Bombariadó esetén kötelező teendők ................................................................... 40. 15. Óvó- védő előírások az intézményben .......................................................................... 41. 15.1. A tanulók számára előírt balesetvédelmi szabályok ............................................ 41. 15.2. A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai ......................................................... 41. 15.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................................... 42. 16. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága ........................................................ 44. 17. A nemdohányzók védelméről szóló intézkedések ........................................................ 45. 18. A dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról szóló intézkedések .............. 45.
3
Záró rendelkezések .............................................................................................................. 46. Mellékletek ............................................................................................................................ 48. 1. Adatkezelési szabályzat .............................................................................................. 48. 2. Munkaköri leírásminták ............................................................................................. 50. 3. A könyvtár .................................................................................................................. 54.
4
A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról valamint a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Hollókői Általános Iskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) a nevelőtestület fogadja el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési szabályzata. A működéshez szükséges többletköltség esetén a fenntartó egyetértése szükséges. (3) A Szervezeti és Működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára nézve kötelező érvényű. 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A Munka törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény (Mt) 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.)
5
1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 22-én fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Jelen SZMSZ felülvizsgálata minden tanév elején történik. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: 1. Az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint 2. Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 3. Az intézményi SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni a hatályba lépést követő első szülői értekezleten. 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: 1. az iskolába járó gyermekek közösségére 2. a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire 3. a nevelőtestületre 4. az intézményvezetőre és helyetteseire 5. a nevelő - oktató munkát segítőkre 6. egyéb munkakörben dolgozókra 7. az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra 1.4. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben.
2. Az intézmény jogállása (1) Az intézmény Hollókő Község Önkormányzatának képviselő-testülete által alapított, 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény. (2) Fenntartója 2013. január 1-jétől a Hollókő Községi Önkormányzat jogutódja, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként gyakorolja az intézmény felett a jogszabályban meghatározott fenntartói, irányítói jogokat, továbbá Hollókő Község Önkormányzata által aláírt megállapodása alapján vagyonkezelői jogot gyakorol az intézmény és a hozzá tartozó telek vonatkozásában. Az intézmény működési területe - a jogszabályokban meghatározott iskolai körzetek alapján - elsősorban hollókői lakhellyel rendelkező szülők gyermekeinek nevelése, oktatása.
6
2.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Az intézmény hivatalos megnevezése: Hollókői Általános Iskola Székhelye: 3176 Hollókő, József Attila út 1. Típusa: általános iskola (alsó tagozat, 1-4 osztály) Oktatási azonosítója: 032240 Alapító okiratának kelte: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt Szécsényi Tankerület Az intézmény képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 2.2. Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú oktatás (1-4. évfolyamon). Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: Szakf.sz.
Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok
852011
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - logopédiai ellátás - gyógytestnevelési feladatok Fejlesztő nevelés (1-4. évfolyam) Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
855911 852012
856013 910121
2.3. Az intézmény fenntartója és működtetője A Kormány a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja értelmében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal Hollókő Község Önkormányzata által létrejött átadás-átvételi szerződés alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szécsényi tankerületét jelölte ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől a Hollókői Általános Iskola intézményével kapcsolatos fenntartói, működtetői, valamint egyes irányító jogokat és kötelezettségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szécsényi tankerülete képviseletében Mohácsi László tankerületi igazgató látja el.
7
Fenntartó, működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. képviseli: Mohácsi László tankerületi igazgató statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 A szervezeti egysége vezetője: Nagy Katalin intézményvezető Típusa: összevont, alsó tagozattal (1-4. osztály) rendelkező intézmény Engedélyezett csoportszám: 4 Engedélyezett pedagógus létszám: 3 fő, Alkalmazottak összlétszáma: 4 fő Tagintézmény: nincs
3. Az intézmény gazdálkodása
3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre (1) A Szécsényi Tankerület önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként gyakorolja az intézmény felett a jogszabályban meghatározott fenntartói, irányítói jogokat. Az intézmény gazdasági, pénzügyi feladatait a fenntartó jóváhagyásával folytatja munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén a vezető látja el. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. (2) Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Hollókő Község Önkormányzata gyakorolja. Hollókő Község Önkormányzata 2013. január 8-án kötött határozatával az intézmény székhelyét képező épületet/épületrészt, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóság feletti vagyonkezelő jogait (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanokat a fenntartó hozzájárulása nélkül nem adhatja bérbe. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása (1) Az intézmény gazdasági feladatait a KIK által kijelölt Szécsényi Tankerület szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogkörökkel - a tankerületi igazgató által – megbízott felelős személy, gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan nem rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett. (2) Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyezés teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet az illetékes tankerület személyi állományából írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorol. (3) Az intézmény térítési díjak beszedésére, házipénztár kezelésére nem jogosult. (4) Az intézmény vezetője szakmai teljesítés igazolására jogosult. A tankerületi igazgató ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű.
8
(5) Az intézmény munkaügyi feladatait ugyancsak a Szécsényi tankerületi igazgató által megbízott és felhatalmazott jogkörrel rendelkező, tankerületben foglalkoztatott köztisztviselő látja el. 3. 3. Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása Az intézmény működéséhez szükséges fedezetet, a fenntartó (KIK) által engedélyezett többletszolgáltatásokból, többletlétszámokból adódó kiadásokat az állami költségvetés biztosítja. 3.4. Az intézmény vállalkozási tevékenysége (1) A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – az intézményvezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – a KLIK szécsényi tankerületének igazgatója dönt.
9
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4. 1. Az intézmény vezetője (1) A kinevezési jogkör gyakorlója - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt – szécsényi tankerületi igazgató, a munkáltatói jogokat az intézményvezető látja el. (2) Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt. A munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. (3) Az igazgató vezetői tevékenységét az ügyrendi helyettes közreműködésével látja el. (4) Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. (5) Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésében rögzített munkaköri leírás és a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény állapítja meg. (6) Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. (7) Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - át nem ruházott feladatokat. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. 4.1.1. Az intézményvezető át nem ruházható jogkörei Kizárólagos jogkörébe tartozik: ─ gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogokat az intézmény közalkalmazottai felett, ─ szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; ─ jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; ─ kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; ─ tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; ─ teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; ─ bizonyítványokat, hivatalos iratokat ír alá ─ felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért, ─ fegyelmi ügyekben dönt, ─ az ügyrendi helyettes megválasztása, ─ a karbantartási és beruházási terv elkészítése, ─ az intézmény hivatalos képviselője ─ a hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása ─ órák látogatása azok megbeszélése a pedagógusokkal ─ egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében
10
4. 1. 2. Az intézményvezető kiemelt feladatai: – a nevelőtestület vezetése; – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; – a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; – előkészíti az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, – döntésre előkészít a működéssel, feladatellátással kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe – a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; – a szülői szervezettel (közösséggel), diákönkormányzattal való együttműködés; – szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető felel: – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, – a pedagógiai munkáért, – a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért – az intézményi szabályzatok elkészítéséért (SZMSZ, pedagógiai program) – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, – a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; – a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, – a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. – az illetékes tankerületi igazgató felé történő jelentési, egyeztetési kötelezettség megtartásával a rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, – a takarékos gazdálkodásért. 4.1.3. Kiadmányozás Az intézményvezető feladatainak ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: – a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; – a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; – a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; – az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;
11
– – –
az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
4.1.4. Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az ügyrendi helyettes minden ügyben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
4.2. Az igazgatóhelyettes, ügyrendi helyettes Az intézmény tanulói létszáma és a 2011. évi CXC. számú Nkt. 1. sz. melléklete alapján iskolánkban kinevezett igazgatóhelyettes nincs, ezért feladatkörét az igazgató által kijelölt ügyrendi helyettes látja el. 4.2.1. Az ügyrendi helyettes személye (1) Az intézményvezető feladatait az ügyrendi helyettes közreműködésével látja el. A helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. (2) Az ügyrendi helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. 4.2.2. Az ügyrendi helyettes jogköre és felelőssége (1) Az ügyrendi helyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az igazgató által rá bízott feladatokért. (2) A helyettes hatásköre az intézményvezető távollétekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. (3) Az ügyrendi helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. (4) Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az ügyrendi helyettes felhatalmazását. (5) Az ügyrendi helyettes az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
12
4.3. A helyettesítés rendje (1) Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel általános helyettese helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a teljes vezetői jogkörként fenntartott hatásköröket is, ha arra külön írásos intézkedésben kap meghatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. (2) A helyettesnek átadott feladat- és hatáskörök: ─ a tanulók felvételi ügyeiben való döntés ─ az órarend készítésével kapcsolatos döntések, a választott tantárgyak meghirdetése, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések joga ─ az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviselete és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés ─ posta felbontása és megválaszolása az igazgatóval egyetértésben, ─ ügyeletek és délutáni foglalkozások tervezése, megszervezése, ─ folyóiratok, nyomtatványok megrendelése, ─ naplók, dolgozatok, mérések ellenőrzése, ─ tanügy-igazgatási feladatok adminisztrálása (beiratkozás, felvételi, kimaradás, stb.) ─ szülői fogadóórák és értekezletek megszervezése, ─ intézmény képviselete megbízás szerint, ─ iskolaorvosi vizsgálat megszervezése, ─ a munka, és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése, az ilyen irányú tanfolyamok megszervezése, ─ a túlórák, helyettesítések összegyűjtése, ─ a leltározás megszervezése ─ igazgató távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, ha arra külön írásos intézkedésben felhatalmazást kap. 4.3. A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az alkalmazotti közösséget jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalója. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok miatt kerülhet sor. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára az intézményvezető mentort jelöl ki, aki segíti és figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőjének. (3) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.
13
(4) A kapcsolattartás formái értekezletek, megbeszélések, fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (5) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (6) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. (7) A hivatali titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles. 4.3.1. A nevelőtestület feladatai és jogai (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. (2) Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták - a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. (3) A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (4) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy oktatási programot munkáltatói engedéllyel otthonukban is használhatnak saját gépükre telepítve. (6) A nevelőtestület döntési jogköre: – a pedagógiai program elfogadása, – az SZMSZ és a házirend elfogadása, a helyi tanterv elfogadása; a tanév munkatervének jóváhagyása, – átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása – a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, – az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, javaslattétel a szükséges taneszközök, tankönyvek kiválasztására, beszerzésére; javaslattétel továbbképzésre, átképzésre; továbbképzési program elfogadása a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése (7) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, – a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, – az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, – a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
14
– az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, – külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 4.3.2. A nevelőtestület értekezletei (1) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében nevelőtestületi értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek időpontját, témáját az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. (2) A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. (4) A nevelőtestület rendes értekezletei: – tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, – félévi és év végi osztályozó értekezlet, – munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), – rendkívüli értekezletek (szükség szerint). (5) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról dönthet az igazgató vagy rendkívüli okok miatt kezdeményezheti a nevelőtestület is. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. (6) Ha az iskolai szülői szervezet, (közösség), iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (7) A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő. (8) A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: - szervezeti és működési szabályzat, - a pedagógiai program, - a házirend, - a munkaterv, a tanév rendje (tanévnyitó értekezlet), - a fegyelmi ügyekben, - a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, - szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, - az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló, elemzés elfogadásáról (9) A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési vagy véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 4.3.3. A nevelőtestület döntései (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. (2) A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, az értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. (3) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
15
(4) Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 4.3.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (1) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítéléséről az iskola igazgatója dönt 2013. augusztus 31-ig. Az intézmény pedagógusai egyforma részt vállalnak az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében valamint a helyi tantervek előkészítésében és bevezetésében, ezért egyenlő arányban részesülnek a kereset-kiegészítés mértékében. (2) Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk. (3) A 20/2012 EMMI rendelet alapján 2013/2014-es tanévtől kezdődően a pedagógusok minősítését és az ez alapján járó bérezés elbírálását a kormányhivatalok által megbízott országos szakértők végzik pedagógiai-szakmai ellenőrzések keretében.
16
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. A belső ellenőrzés elvei (1) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. (2) Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. (3) Az igazgató az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. (4) Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. (5) Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az iskola Pedagógiai Programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósulására, az iskola éves Munkatervében foglalt feladatok ellátásra, a szakmai dokumentumok ellenőrzésére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. (6) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során: – A pedagógusok munkafegyelme – A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása – A nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága – A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja – A tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása – A nevelő – oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések) a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, (7) A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. (8) A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény vezetője felelős.
17
(9) Az ellenőrzés módszerei: 1. Tanítási órák látogatása; 2. beszámoltatás szóban, vagy írásban Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. (10) Az intézmény igazgatója minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az egyes területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest. (11) Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. (12) Az ellenőrzés fajtái: – tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján – alkalomszerű ellenőrzés célja: a problémák feltárása, megoldása eredményesség mérése a napi felkészültség mérése 5.2. A belső ellenőrzés rendje (1) Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. (2) Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettese a felelősek. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a munkaközösség, vagy a Szülői Szervezet is. (3) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: 1. területeit 2. módszerét és 3. ütemezését Az ellenőrzési tervet az iskolában nyilvánosságra kell hozni. (4) Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: 1. az igazgató helyettes, 2. munkaközösség és 3. a Szülői Szervezet (5) A tanítási év záró értekezletén értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. (6) Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező Pedagógiai munka éves ellenőrzési terve határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. (7) Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja tartalmazza az iskolában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét.
18
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzése Az ellenőrzés területe
Ellenőrzésre jogosult
Az ellenőrzés ideje
A dokumentálás módja
A nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órán A nevelő-oktató munkához kapcsolódó pedagógiai dokumentáció Kapcsolattartás a szülőkkel Tanórán és iskolán kívüli tevékenységek szervezése Felzárkóztatás, hátránykompenzáció Tehetséggondozás A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének a szintje Iskolai ünnepélyek, évfordulók, programok megrendezése Versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok írásában való részvétel
Igazgató és helyettese
Évente többször
Feljegyzés
Az ellenőrzésről készült dokumentum elhelyezése Ellenőrzési napló
Feljegyzés, aláírás Évente
Feljegyzés
Őrzési idő
Az ellenőrzés eredményeiről tájékoztatást kap
PDCA működtetése
Egy év
Ellenőrzött pedagógus Igazgató Az általános tapasztalatokról a tantestület
A tapasztalatok beépítése az éves intézményértékelésbe, munkatervbe
Igazgató és a helyettes
Igazgató és a helyettes
Aláírás Feljegyzés, önértékelés
Ellenőrzési napló, önértékelési lap
19
Pedagógiai ellenőrzés színterei iskolánkban
Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó - óralátogatás (pályakezdő új kolléga) - dokumentumok ellenőrzése - szemléltető eszközök használata - taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága - gyakorlati életre való felkészítés - rendezvények, ünnepségek - napközi, tanulószoba, könyvtár, fakultáció, szakkör, korrepetálás
Iskolán kívüli tevékenység - fogadóórák, szülői értekezletek - közművelődési intézmények látogatása, (múzeum, színház, könyvtár, levéltár) - turisztika, kirándulás, táborozás - SZM
Minőségfejlesztés - tanulói szokásrendszer - mérések, vizsgálatok (tantárgyi követelmények, szintek összehasonlító vizsgálata az országos átlageredményekhez - értékelés, osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás, partneri elégedettség mérése belső szabályzók betartásának ellenőrzése
Pedagógiai módszerek, eljárások - bánásmód, - szociális érzékenység - empátia - pozitív értékelés
Egyéb - gyermekvédelem - továbbtanulás - beiskolázás - ügyeleti rendszer - házirend - tanítás nélküli munkanapok felhasználása - iskolai munkaközösségek együttműködési szintje - továbbképzéseken való részvétel ellenőrzése - SZMSZ betartása - IMIP végzése
6. Az iskolai közösségek és kapcsolattartásának rendje 6.1. Az osztályközösségek (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (2) Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. (3) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, informatika) 6.2. Iskolai diákönkormányzat Az intézmény keretei között oktatott gyerekek életkoruk alapján nem képesek jogaikat szervezeti formában képviselni, ezért iskolai diákönkormányzat létrehozása nem indokolt. A diákönkormányzat törvény által előírt döntési, véleményezési és egyetértési jogát a szülői munkaközösség-vezetők gyakorolják, valamint a diákok érdekeit is ők képviselik. 6.3. A diákok tájékoztatása (1) A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. (2) Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (3) A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, tanítójától vagy a döntés hozójától. (4) A diákközösséget érintő döntéseket kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 6.4. A szülői munkaközösség (1) Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztálytanító illetve osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. (2) A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet, azaz Szülői Munkaközösséget (a továbbiakban: SzM) hoznak létre. Az intézményben Szülői Munkaközösség működik, melynek képviseletében eljáró személyeit a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, tevékenységének megszervezéséről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.
(4) A szülői közösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői írásban juttatják el az intézmény vezetőségéhez. (5) A szülői munkaközösség vezetőit az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. (6) A SzM vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámolnak a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. (7) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét is. (8) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői munkaközösség egyetértése is szükséges. (9) A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol a közoktatási törvény által előírt kérdésekben: 1. az SZMSZ 2. a Házirend 3. Pedagógiai Program elfogadásakor
6.5. A szülők tájékoztatása 6.5.1. A szülők szóbeli tájékoztatása (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként legalább két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A tanévnyitó szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. (4) A szülői fogadóórák rendje: Az iskola pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell kérnie az érintett pedagógustól. 6.5.2. A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben.
22
(2) Az első évfolyamon tanulók félévkor és év végén szöveges értékelést, a másodiknegyedik évfolyamon félévkor és évvégén is jeggyel történő értékelést kapnak tanulmányaikról. Évközben az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról havi gyakorisággal. (3) Az osztályfőnök a tanuló ellenőrzője által tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. Az előbbi módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (4) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni. (5) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet értékelésének azonosságát. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni.
7. Az intézmény külső kapcsolatai (1) Az intézményvezető szakmai feladatainak ellátása, valamint az intézmény fenntartása érdekében kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény működtetése kérdésében a tankerületi munkatársakon kívül az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. (2) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. Az iskolaegészségügyi ellátását a fenntartó biztosítja. Az iskola igazgatója biztosítja a kapcsolattartást az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő. gyermekjóléti szolgálat
7.1. Az iskolaorvos Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos munkájának ütemezését, a diákok tervezett szűrővizsgálatának időpontját minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.
23
7.2. Az iskolai védőnő A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Rendszeresen elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 7.3. Az iskolai egészségügyi ellátás rendje (1) Az intézmény tanévenként 1 alkalommal orvosi, fogorvosi vizsgálatot biztosít a tanulók számára. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: – a tanulók évfolyamonkénti orvosi vizsgálata, ortopéd szűrése, – a könnyített- és gyógytestnevelés szűrővizsgálata, besorolásának elkészítése, – a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, – színlátás és látásélesség vizsgálat, – a tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése, – rendszeres higiéniai (elsősorban fejtetvesség) vizsgálat megszervezése – fogászati szűrés megszervezése. (3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztálytanítója, osztályfőnöke előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata, hogy osztálya tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. (5) Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. 7.4. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje: Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával, aki figyelemmel kíséri a kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
24
A kapcsolattartás formája és módjai: – közös értekezletek tartása, – szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, – módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, – napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon Az intézményvezető biztosítja a gyermekvédelmi megbízott munkavégzésének feltételeit. A nevelési év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni: - gyermekvédelmi felelős neve - tartózkodási helye - fogadóórájának időpontjáról. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres szakmai kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. a. segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját b. a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesznek részt c. a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot d. a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken e. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. f. a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények - gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyámhatóság címét, illetve telefonszámát g. A gyermekvédelmi felelős munkáját, az éves intézményi feladattervben rögzítettek alapján végzi. 7.5. Az intézmény egyéb külső kapcsolatai Az intézmény kapcsolatot tart fenn a következő szervekkel: – fenntartó – a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézmények, – a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóság, – nevelési tanácsadó szolgálat, – logopédiai szakszolgálat – pedagógiai szakszolgálat – a családsegítő központ, – a történelmi egyházak szervezetei, – az intézményt támogató egyesülettel: Hollókő Öröksége Közhasznú Egyesület – egyéb szervezetekkel (rendőrség, polgárőrség) – japán támogatók vállalkozói csoportjával
25
8. A MŰKÖDÉS SZABÁLYAI
8.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: – az alapító okirat – a szervezeti és működési szabályzat – a pedagógiai program – a házirend 8.2. Pedagógiai program Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az intézmény teljes munkaideje alatt megtekinthető az igazgatói irodában. Az iskola pedagógiai programja tartalmazza: – a nevelés és az oktatás alapelveit, értékeit, célját, feladatait, eszközeit, eljárásait – a felvétel és az átvétel helyi szabályait – a helyi tantervet, (a választott kerettanterv megnevezését) ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. – az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét – a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat – Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének elveit. – a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, – a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, – a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét – a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját – a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgál a pedagógiai programmal kapcsolatban.
26
8.3 Az éves munkaterv (1) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges konkrét tevékenységek és munkafolyamatok időpontjait és határidejét a felelősök megjelölésével. Az éves munkatervet a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői munkaközösség véleményét. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: – a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, – az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, – a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, – a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, (3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 8.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje (1) Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: – a napi tanítási idő 8.15-től 16.00-ig tart, – indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, (2) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A dupla órák az intézményvezető engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig (3) A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. (4) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. (5) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (6) A 45 perces óraközi szünet a tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 12.55 és 14.00 óra között van. (7) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A pedagógus köteles munkaidejében, ill. a nyitvatartási idő keretein belül a rábízott gyermekek felügyeletét ellátni. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógus látja el.
27
8.5. Az intézmény munkarendje 8.5.1. Az intézmény nyitva tartása (1) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7.30 órától 16.00 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. (2) Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon hétfőtől csütörtökig: 8.00 órától 16.00 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart. A reggeli ügyelet 7.30-kor kezdődik és 8.10-ig tart. A technikai dolgozók munkaideje 6.00-18.00 óráig tart megszakított munkabeosztással. (3) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető adhat engedélyt. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 8.5.2. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 8.5.3. A közalkalmazottak munkarendje (1) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a helyettese készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. (2) A helyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. (3) A vezető a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztésével határozza meg. 8.5.4. A pedagógusok munkaideje (1) A munkaidőt a munka törvénykönyve szabályozza. A heti munkaidő 40 óra, vagyis negyvenszer hatvan perc a kötelező órák keretében végzett feladatok is hatvan perces munkavégzést jelentenek. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A tanítási óra végét jelző csengő csak a tanulónak jelent pihenőidőt. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el.
28
Ugyanez vonatkozik a napközis és tanulószobai foglalkozásokra, de folyamatosan gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A pedagógusoknak annyit kell teljes munkaidejéből az iskolában eltölteni, amennyi a munkája hiánytalan és igényes elvégzéséhez szükséges. Év végén a pedagógusok csak akkor kezdhetik meg szabadságukat, ha munkájukat befejezvén az igazgatóságnak az iratokat rendben leadták. (2) A jelenléti ívet érkezéskor és távozáskor alá kell írni. A letöltött munkaidőt az intézmény igazgatója vagy helyettese igazolja. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. (3) A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje 40 óra, melynek 80 %-a a törvény által előírt kötött munkaidőből (ezen belül a neveléssel oktatással lekötött munkaidőből, azaz az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, tanulói felügyeletből) áll. A munkaidő többi részében a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásáról a pedagógus saját maga dönt. A pedagógus-munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje tehát két részre oszlik: a) kötött munkaidőre (a kötelező óraszámban ellátott feladatok, ügyelet), b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra (dolgozatjavítás, felkészülés az órákra) (4) A munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. (5) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. (6) A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető engedélyezi. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok miatt kerülhet sor. (7) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. (8) A pedagógusnak a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00–7.30 között - jelentenie kell az igazgatónak, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. (9) A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában. (10) Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. (11) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. (12) Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A kötelező óraszámban ellátott feladatok: a) a tanítási órák megtartása, b) iskolai sportköri foglalkozások, c) szakkörök vezetése, d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
29
e) magántanuló felkészítésének segítése, f) könyvtárosi feladatok A pedagógusok kötött munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb., ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében a fenti feladatokat az iskolában kötelesek ellátni. A munkaidő fennmaradó részében ellátott feladatok: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, értékelése c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályfőnöki feladatok ellátása, f) különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, g) kísérletek összeállítása, h) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, i) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, j) a pótlékkal elismert feladatok ellátása, k) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, l) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, m) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, n) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, o) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, p) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, q) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, r) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, s) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, t) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, u) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A pedagógusok a fenti feladatokat az a, b, p pontokban leírtak kivételével az iskolában kötelesek ellátni, a többi feladat az intézményen kívül végezhető. Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus saját munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 8.5.5. A pedagógusok munkaköri kötelessége: –
a kötelező óraszámban tartandó tanítás, nevelés, a tanulókkal való egyéb közvetlen foglalkozás, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik,
30
–
nevelő munkájukhoz azokat a módszereket válasszák ki, melyek tevékenységüket leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik – legyen külön gondjuk a gyöngébb tanulókra, és segítsék elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését – rendszeres önképzéssel, a továbbképzéseken részvétellel fejlesszék szaktárgyi és általános műveltségüket – rendszeres kapcsolatot tartsanak az osztályfőnökkel és szülőkkel, – tanévi munkájukat tanmenetben tervezzék meg, – tanulók dolgozatait és feleleteit értékelik, az értékelés eredményét közlik a tanulóval, – segítsék az iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, táborok és túrák lebonyolítását. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. 8.5.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre – – – – – – – – – –
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
8.5.7. Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: – Az intézményből való távozást szóban és írásban részletesen jelenti a vezetőnek és helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, visszaérkezés időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. – A tanulócsoportot kísérő dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket.
31
8.5.8. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje (1) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Munkaköri leírásukat az igazgató és helyettese közösen készíti el. (2) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az intézményvezetőt kell értesíteniük. 8.5.9. A tanulók munkarendje (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott „házirend” határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 9. Tanórán kívüli foglalkozások 9.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével - tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége vagy a szülői szervezet kezdeményezheti az intézmény vezetőjénél. (2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény április 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően május 20-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 9.2. Tanulószobai foglalkozások (1) Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. (2) A napközis foglalkozások rendje: - a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka - közös ebédelés, levegőzés, pihenés, játék - 14 30 órakor kezdődik egységesen a tanulási idő, mely 16 00-ig tart, 15 perces szünetet beiktatva
32
9.3. Szakköri foglalkozások (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. (3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörök részletes szabályozását a házirend határozza meg. 9.4. Önképzőkörök (1) Az iskola tanulói – művelődési, – művészeti, – ismeretterjesztő, – képesség- és készségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhetnek. (2) Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 9.5. A hit- és vallásoktatás Az iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók számára hit- és erkölcstan vagy erkölcstan oktatáson való részvételre van lehetőség. A szülőnek május 20-ig nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 9.6. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás) (1) Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) Az egyes évfolyamok korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. 9.7. Versenyek és bajnokságok (tehetséggondozás) (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét kiemelkedő teljesítmények függvényében.
33
(2) Tanulóink körzeti vagy országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. 9.8. Tanulmányi kirándulások (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. (3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő megoldást kell választani, – a kirándulás várható költségeiről a szülőket írásban kell tájékoztatni, akik aláírásukkal igazolva nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. (4) A kiránduláshoz osztályonként legalább 1 fő kísérő nevelőt kell biztosítani. Az iskola évente egy közös iskola tanulmányi kirándulást szervez. 9.9. Egyéb programok, rendezvények szervezése (1) Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények látogatása a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára igény szerint. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
10. Ünnepélyek és hagyományápolás Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának (alkalmazotti és gyermekközösség) joga és kötelessége. Segítsük elő az advent, húsvéti előkészületek és a helyi vallásos hagyományok, valamint néphagyományok ápolását, az állami (nemzeti), és helyi önkormányzati ünnepek megünneplését. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza. 10.1. Az intézmény hagyományos rendezvényei (1)Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: – nemzeti ünnepek (pl.: 1848-as forradalom, stb.) – falunap
34
– – –
farsang anyák napja tanévzáró (valamint az igazgató által elrendelt egyéb ünnepélyek)
(2) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: – aradi vértanúk megemlékezése – 56-os forradalom emléke (3) Egyéb rendezvény: – őszi, tavaszi, téli túra – osztálykirándulás – tanulmányi kirándulás 10.2. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: ─ lányok: sötét alj, térdig érő szoknya vagy hosszú nadrág – hollókői ingváll ─ fiúk: sötét nadrág – hollókői ing Az intézmény ünnepélyén a pedagógusoknak is ünneplő ruhában kell megjelenniük. 10.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi - és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
11. A tanulók jogállása A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az intézményvezető dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 11.1. A tanuló felvételének feltételei, eljárási rendje (1) Az első osztályba történő beiratkozás feltételeit a vonatkozó törvények határozzák meg. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség kezdete akkor eshet a 8. életévre, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye ezt engedélyezi.
35
(2) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt – a szülő személyi igazolványát; – az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást – a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); – a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); – szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. – a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; (3) A második-negyedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt – a szülő személyi igazolványát; – az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; – az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. (4) A napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvétel rendje: A szülő írásbeli kérésére az 1-4. évfolyamon minden tanuló felvételt nyerhet a napközi otthonba. A napközi a szorgalmi időszakban működik. A napközis foglalkozás az utolsó óra végén kezdődik és hétfőtől csütörtökig 16.00 óráig, péntekenként 14.00 óráig tart.
12. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. – –
– – – – – –
Amennyiben a tanuló a házirend szabályait súlyosan megszegi, valamint veszélyezteti társai, vagy tanárai testi épségét, szándékosan kárt okoz, ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi tárgyalás előtt nyolc nappal a tanuló szülőjét a tárgyalás időpontjáról írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, bizonyítékokról, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, a bizottság döntéséről a tárgyalást követő három munkanapon belül határozatot kell készíteni. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson, legkésőbb nyolc napon belül szóban ki kell hirdetni, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott
36
– – –
egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. Az elsőfokú határozat ellen a szülő (a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül) fellebbezést nyújthat be a fegyelmi jogkör gyakorlójához, melyet az említett szerv a beérkezéstől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.
12.1. Fegyelmi bizottság Feladata: – a szabályokat súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata – az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: – az igazgató vagy helyettese, – az érintett tanuló osztálytanítója illetve osztályfőnöke, – egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, – egy, a tanuló által megjelölt személy. Jogköre: a tanuló által elkövetett fegyelmi vétség kivizsgálása, határozathozatala a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61§ alapján. 12.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
37
az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
12.3. Fegyelmi büntetések (1) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. (3) A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: – megrovás, – szigorú megrovás, – kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható, maximum 6 hó időtartamra) – áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, (az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodik) – eltiltás a tanév folytatásától, – kizárás az iskolából (maximum 12 hó idejére) Az utolsó két pontban megfogalmazott büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható, nem tanköteles korú tanuló esetén. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak.
38
13. Az intézményre vonatkozó szabályok (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét betartani, tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, (2) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaja nyitvatartási időben is zárva van. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. 13.1. A látogatás rendje, belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára (1) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a gondnok értesíti a vendéglátót. (2) A szülők gyermekeiktől a bejárat előtt levő betonozott területen vállnak el. Az épület előterébe csak rossz idő esetén várakozhatnak, csakis a tanítás végeztével. (3) Az osztálytermekbe szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (szülői értekezletek, ünnepélyek). (4) Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek az intézményben csak intézményi dolgozó kíséretében tartózkodhatnak. Idegennek minősül az a személy, aki nem az intézmény dolgozója, nem a gyermek családtagja, illetve aki írásos engedéllyel nem rendelkezik a gyermek elvitelével kapcsolatban. (5) A tanórák látogatását tanárjelöltek számára is csak az igazgató engedélyezhet. (6) Az iskola dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. 13. 2. Karbantartás és kártérítés (1) A tornaterem és a tantermek, valamint más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a dolgozók felelnek. (2) A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a tanítók kötelesek az intézményvezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a tanáriban a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az igazgató tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. (3) Amennyiben a tanuló, felróható magatartása révén az intézménynek kárt okoz (annak felszereltségében vagy a berendezési tárgyaiban), a kárt meg kell térítenie.
39
(4) A tanulók által okozott károkról az osztálytanító, osztályfőnök köteles az intézményvezetőt, valamint a szülőt értesíteni. A kárrendezés összegének megállapítása az igazgató, annak adminisztrációja az osztálytanító, osztályfőnök feladata.
40
14. Rendkívüli esemény (bomba – és tűzriadó) esetén szükséges teendők A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. (1) Az 1/ 1998. (III.15.) számú Tűzvédelmi Szabályzat Tűzriadó terve szerint köteles eljárni az intézményvezető és az intézmény minden közalkalmazottja bomba – és tűzriadó esetén. Tűzriadó terv részletezi: ─ a tűzjelzés, riasztás módját ─ az épület elhagyásának módját ─ az iskola alkalmazottainak tennivalóit ─ levonulási tervet Az eseményről jegyzőkönyvet készít a munka – és tűzvédelmi felelős. A tűzriadó tanévenként egy alkalommal kötelező. 14.1. Tűz esetén szükséges teendők Tűz esetén a tüzet észlelő személynek : I. értesítenie kell a tűzoltókat (105) II. tűzjelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel) III.a bejövő gázvezetéket el kell zárni IV.a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell V. az épület gyors, szakszerű kiürítéséről gondoskodni kell VI.az épület kiürítését át kell vizsgálni 14.2. Bombariadó esetén kötelező teendők 1) a bombariadót vevő személy azonnal bejelenti az iskola vezetőjének, aki a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót 2) riadójelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel) 3) értesíteni kell a rendőrséget, megérkezésükig az épületben tartózkodni tilos 4) a bejövő gázvezetéket el kell zárni 5) a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell 6) az épület gyors és szakszerű kiürítéséről az előírt menekülési útvonal betartásával azonnal gondoskodni kell 7) a felügyelő tanárok kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a teniszpálya 8) az épület kiürítését át kell vizsgálni 9) az elmaradt tanítási órákat az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével 1 hónapon belül
41
15. Óvó, védő előírások az intézményben A tanulók engedély és felügyelet nélkül az intézményben nem tartózkodhatnak. A tanítási órákon a pedagógus által megkövetelt védő-óvó előírásokat be kell tartani. A biztonságtechnikai előírások betartása mindenki számára kötelező. 15.1. A tanulók számára előírt balesetvédelmi szabályok 1. A számítógépteremben a gépeket bekapcsolni csak a tanár jelenlétében és engedélyével lehet. 2. Tilos a tanulóknak engedély nélkül a villanykapcsoló, az elektromos felszerelések használata, a radiátor hőszabályozása és az ablakok nyitása-zárása. 3. A termekben levő TV- és videó készülékeket, magnókat, cd-lejátszót csak tanár működtetheti. 4. Az intézmény területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábítószert fogyasztani, osztogatni, árusítani tilos. 5. A tanulóknak az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat (szúró, vágó eszközöket) behozni tilos. 6. Az iskola épületében, osztályokban nem szabad futkározni, tilos mindennemű durvaság, verekedés. 7. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: – a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; – a sportfoglalkozásokon a tanulóknak a nevelő által megkövetelt sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, stb..) kell viselniük; – a sportfoglalkozásokon balesetvédelmi okokból a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 8. A technika órára vonatkozó külön szabályok: – a veszélyes eszközök használatát a pedagógus köteles fokozottan figyelemmel kísérni – a gyerek a szúró, vágó eszközöket csak a munkadarab elkészítésének idejéig használhatja, fokozott elővigyázatossággal 15.2. A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai (1) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai, közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint a gyermekbaleseteket előidéző okokat feltárja és megszüntesse. (2) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: – Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. – A gyermekekkel a tanév megkezdésekor, minden tantárgy keretében életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően oktatni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat, rendszabályokat – A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset – megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
42
–
–
– – –
–
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a) A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat, az iskolaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát, o az iskolaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor (földrengés, árvíz) szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban b) Tanulmányi kirándulások, túrák előtt c) Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt d) A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, technika, számítástechnika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola dokumentálja. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.
15.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – a sérült tanulót a sérülés súlyosságától függően elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia – a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie – minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az iskolának értesítenie kell a szülőt. 4. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan
43
lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 5. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a) A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. E baleseteket a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben nyilván kell tartani. b) A kinyomtatott jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. c) A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. d) A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a rendelkezésre álló adatok közlésével az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. e) Súlyos az a gyermekbaleset, amely: – a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, – valamely érzékszerv elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását – életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, – súlyos csonkulást, – a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, agyi károsodást okoz. f) Az iskola igény esetén biztosítja a Szülői Szervezet képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. (6) Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére helyi szabályokat ír elő. (7) Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. (8) A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. (9) A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, egészségének megóvásáról, ezért a gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. (10) A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.
44
16. A nevelési intézmény dokumentumainak nyilvánossága (1) Az iskola vezetője, és a pedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a nyilvános dokumentumokról: Pedagógiai Programról, a Házirendről, az illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról. (szülői értekezlet, fogadóóra, SZMK értekezlet). A szülők az intézmény vezetőjétől, vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról előzetes időpont egyeztetés alapján. (2) Az iskola vezetője a Szülői Közösség tagjait tájékoztatja a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani, ahol a szülők megtekinthetik, elolvashatják. (4) A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni a nevelőtestületi szobában, az iskola igazgatójánál vagy helyettesénél. (5) A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadjuk. Teljes példányt juttatunk el a Szülői munkaközösség vezetőjének. (6) A Helyi Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 1. az iskola fenntartójánál 2. az iskola irattárában 3. az iskola igazgatójánál és helyettesénél 4. az iskola nevelői szobájában (7) Az iskola tanári szobájában kell elhelyezni az intézmény vezetője által hitelesített példányban: 1. Az iskola Pedagógiai Programját 2. A Minőségirányítási Programot 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint 4. A folyosón a Házirendet Ezeket a szülők a tanítóktól elkérhetik, s helyben tanulmányozhatják. (8) Az iskola hirdetőtábláján közöljük a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az iskolai beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az igazgató intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. (9) Az SZMSZ és a Házirend szülőket érintő részleteiről ki kell kérni az SzM vezetők véleményét, javaslataikat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá véleményezési jogkörrel rendelkeznek az intézmény Pedagógiai Programjával kapcsolatban is. (10) A házirendről minden tanítványunkat és szüleit tájékoztatjuk, számukra egy példányt a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadunk.
45
17. A nemdohányzók védelméről szóló intézkedések Az intézmény egész területén – épületek, udvar, gazdasági épület – tilos a dohányzás. A dohányzási tilalom a tanulók, a munkavállalók a belépő hozzátartozókra és vendégekre is kötelezően vonatkozik. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 18. A dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról szóló intézkedések A 2/ 1983. (II. 14.) EüM-rendelet 3. § (1) bekezdés rendelkezései alapján valósul meg. Bőrvédő készítményre jogosultak a konyhai dolgozók, takarítók. A mosdó helyiségekben folyékony szappan használata rendszeresített.
46
Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát– önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. 3. Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. Hollókő, 2013. március 28.
………………………… igazgató
Záradék I. : Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. év március hó 28. napján fogadta el. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
........................................................
...............................................
Záradék II.: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom. Kelt: Hollókő, 2013. év március hó 29. nap. P. H.
........................................................
...............................................
lásd az SZMSZ 6.2. pontjában foglaltakat.
47
Nyilatkozat A Hollókői Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM vezetői az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. március 28-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Hollókő, 2013. március 28. ..........................................
48
1. számú melléklet
SZMSZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Adatkezelés az intézményben Nkt. 41 §, 43 § 1. Nyilvántartott adatok kezelése
Az iskola jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól, melyet az intézmény köteles biztonságos módon tárolni oly módon, hogy illetéktelen személy jogosulatlan hozzáférése ne legyen lehetséges. Ezen adatvédelmi szabályozás vonatkozik az elektronikus formában tárolt adatokat illetően is, melyek védelme érdekében az intézmény jelszóval valamint tűzfallal védi az irodai központi gépét. (1) Az adatok továbbíthatók a 190/2011. évi Nemzeti köznevelésről szóló törvény 41§ által meghatározott esetekben: 1. fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére minden személyes adata, jogviszonya 2. iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett intézmény számára 3. személyes adata, társadalombiztosítási azonosító jele, iskolai egészségügyi dokumentuma az iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek 4. személyes adatai, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek 5. testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságra, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől, illetve vissza, 6. a gyermek iskolai tanulmányi fejlődésével kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, másik iskolának. 7. diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KR részére (2) A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. (3) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. 2. Az intézmény által előállított dokumentumok kezelése 2.1. Dokumentumok hitelesítése Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
49
2.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje (1) Az oktatási ágazat irányítási rendszerével, a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) által létrehozott hivatalos dokumentumokat, a rendszer által engedélyezett formában hitelesítjük és tároljuk ill. kinyomtatott példányát az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével ellátva az iktató könyv alapján őrizzük a dokumentum jellegétől függően meghatározott időtartamig. (2) A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére, valamint az intézményvezető osztja ki a jogosultságokat egy-egy adatkezelő felület használatához a feladat elvégzésével megbízott pedagógus számára (pl. jelentkezés középfokú iskolába, diákigazolványrendelés, differ adatszolgáltatás, kompetenciamérés). (3) Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, (diákig, továbbtanulás) - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista - statisztika összegző adatai (4) Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. (5) Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. (6) A tanév végén az oktatási miniszter által elfogadott és engedélyezett szöveges értékelő program segítségével papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg, majd kinyomtatva, az osztályfőnöknek alá kell írni és az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni. (5) Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló iskolaváltásával vagy tanulói jogviszonyának módosításával összefüggő dokumentumokat. (5) Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személy (helyettes) férhet hozzá. 2.3. Az elektronikus úton tárolt dokumentumok Az iskola elektronikus úton is tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az adatok védelmét az irodai gép belépéshez szükséges jelszava és naprakész vírusirtója védi az illetéktelen behatolástól.
50
2. számú melléklet
SZMSZ Munkaköri leírás-minták
Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 1. Tanító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: általános iskolai tanító Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, folyamatos fejlesztése.
képességeinek,
tárgyi
tudásának
1. A főbb tevékenységek összefoglalása – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, tanítási óráját követően bejegyzi a tananyagot naplóba, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, évente két alkalommal fogadóórát tart, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, tanítói tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
51
–
– – – – – – – –
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhoz eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, felkészíti tanítványait a tanulmányi versenyekre, biztosítja a tanulók versenyre való kíséretét, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. részt vesz a tanulmányi kiránduláson, az osztályozó értekezletet megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, közreműködik a választható foglalkozások felvételének, megtartásának lebonyolításában.
2. Különleges felelőssége – felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, – bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, – a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a helyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága – a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér – a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok – túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj 2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgató Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása – – – – –
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályát érintő megbeszéléseken és értekezleteken,
52
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: osztálynapló, törzskönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanítókkal, az osztályozó értekezleteket megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya műsorainak előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú iskolába történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, adataiban bekövetkező változásokat a statisztikához osztályszintű összegzést készít a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról feljegyzést készít. Havonta egy alkalommal a tanulói tájékoztatóba és a naplóba bejegyzett jegyeket ellenőrzi, értékeli a magatartás és szorgalom jegyeket
2. Ellenőrzési kötelezettségei – – – –
figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket, értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
3. Különleges felelőssége – – – –
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
53
–
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatónak.
4. Pótléka és kötelező órakedvezménye – –
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. 3. Takarító munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése, munkaideje: – határozatlan időtartamra, – munkabére munkaszerződése szerint – naponta 6.30 -11.00 és 14.30-18.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása – az intézményvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban – napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa – napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosót – naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket – a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat – tízórai étkezések után nedves törlőkendővel letörli a padokat – mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását – szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét – napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti – kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edény rendszeres ürítése, tisztítása – porszívózza a szőnyegeket – szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat – nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben, elvégzi a folyosó súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók tisztítását – a nagytakarítások időszakában az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását – a nagytakarítások alkalmával a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak – a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával – folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi az igazgatónak
54
2. Járandóság – a munkaszerződésében meghatározott munkabér, – a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök
55
3. számú melléklet
SZMSZ A könyvtár
Intézményünk nem rendelkezik az iskolai könyvtár működtetésének szakmai követelményeivel (azaz legalább háromezer könyvtári dokumentum meglétével), ezért iskolai könyvtárat nem működtetünk, csupán „könyvtárszobát” alakítottunk ki az egyik tanterem erre alkalmas részében. A kölcsönzésről az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkról a tanulók év elején az osztályfőnököktől tájékozódhatnak. 1. Az iskolai könyvtárszoba jellemzői: – a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására – nyitvatartása megegyezik az intézmény munkaidejével. 2. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. (5) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai könyvtár a) könyvtárhasználóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, d) a könyvtárhasználat szabályait, e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét. (6) A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.
56
Az iskolai könyvtárszoba működési szabályzata
1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei (1) Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését, a könyvtárszoba szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatot nem lát el. (2) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (3) Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. (4) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a 2. számú melléklete– gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. (5) Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. (6) Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve tanulmányi versenyekre
2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: Iskolánk könyvtárának alapfeladatai: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. h) közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok (1) Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: - az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot, beleértve az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket könyvtári nyilvántartásba kell venni
57
(2) A könyvtár szolgáltatásai: - mese könyvek, szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), - tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, - lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok helyben történő használata, - tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról - könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása - nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok tárolása (3) A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskola nevelői és technikai dolgozói, valamint az intézménybe beíratott tanulók tanulói jogviszonyuk alapján jogosultak az iskolai könyvtár használatára, így külön beiratkozás a könyvtárba nem szükséges, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és helyben való használata térítésmentes. (4) A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében vissza kell hozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. (5) A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva van, nyitva tartási ideje megegyezik az intézmény nyitvatartásával. (6) A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban vagy a tanteremben egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; a szakkönyveket a könyvtári szabályzat kölcsönzése szerint, a tanulói tankönyvek tanári példányait szabadon használhatják a szorgalmi idő alatt.
58
Gyűjtőköri szabályzat A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka egyben szelektív is, melynek szempontjait az e szabályzatban leírt gyűjtőkör határozza meg. (1) Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Ennek érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 5.2.2. Az állománybővítés fő szempontjai, gyűjtőköre: – az alsó tagozatos irodalomoktatás során kötelező és ajánlott olvasmányok – természetismeret oktatáshoz szükséges szakkönyvek – Az összevont oktatásból adódóan elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyekkel a pedagógus kiegészítheti órai feladatait a tehetséges tanulók vagy a felzárkóztatásra szoruló tanulók differenciálása érdekében. – Az idegen nyelvi oktatáshoz szükséges segédletek sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, szótárak, CD-ROM-ok stb.). – Az informatika oktatás bevezetésének köszönhetően diákjainknak nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik informatika oktatásához alkalmazható szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők – iskolánk típusa (nappali rendszerű, négy évfolyamos, ”összevont” tanórai oktatás) – Az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve 4. Tanulói könyvtár gyűjtőköre: A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: életrajzok gyermek és ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok településünkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok napilapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 4.2. Pedagógus könyvtár gyűjtőköre: családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
59
pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana szaklapok az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyvek, ismeretközlő művek, CD-ROM-ok az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei
A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a tanítók javaslata, valamint az fenntartó írásbeli jóváhagyása alapján.
60
Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre 1. Az iskolai könyvtárszoba korlátozottan nyilvános könyvtár. A létesítményt az iskola pedagógusai és technikai dolgozói, valamint tanulói használhatják pedagógus jelenlétében. 2. A könyvtárhasználat módja: helyben használat, kölcsönzés, csoportos órai használat a könyvtárszoba nyitvatartási idejében. 3. A könyvtári polcról levett könyveket használat után mindenki az eredeti helyre teszi vissza. 4. A könyvtár állományáról számítógépes nyilvántartást, a kölcsönzésekről papír alapú dokumentációt vezetünk. 5. Az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. 2. A könyvtárhasználat módjai: 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: – a lexikonok, enciklopédiák, szótárak – audiovizuális anyagok, elektronikus dokumentumok, folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár (magyart tanító pedagógus) tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. (A kölcsönzés nyilvántartása papíralapon történik. ) A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A könyvtár kölcsönzési határidején felüli késedelem esetén a tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza.
61
2.4 Csoportos használat A könyvtári könyvek (gyermeklexikonok, szótárak) csoportos használata a délelőtti tantárgyak oktatása során tanórai keretek között valósul meg.
62
Katalógusszerkesztési szabályzat
Az iskolai könyvtári állomány nagyságára való tekintettel, nincs szükség a könyvek katalogizálására, helyette informatikai rendszeren szerző és cím szerint abc-rendben tároljuk a raktári számával együtt. A könyvek közötti könnyű tájékozódást segíti, hogy a helyben használható lexikonok, szótárak, stb. szabadpolcos elrendezésben, míg a kölcsönözhető szépirodalmi és tudományos, ismeretterjesztő művek zárható szekrényben vannak elhelyezve szintén szerző vagy cím alapján, abc rend szerint. A könyvekben feltüntetjük az iskola bélyegzőjét, valamint a raktári számát/beszerzési évét.
63
Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: – –
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: (1) Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. (2) Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. (3) Az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyveket a tanév végén, június 15-ig vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. (4) A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. (5) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. (6) A kártérítés módjai: ugyanolyan könyv beszerzése, vagy anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. (7) Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: – az első év végére legfeljebb 25 %-os – a második év végére legfeljebb 50 %-os – a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os – a negyedik év végére 100 %-os lehet. (8) Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Abban az esetben, ha a kölcsönzött tartós tankönyv átvételekor az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a szülő által benyújtott kérelmet (a kártérítési kötelezettség mérséklésére, illetve elengedésével kapcsolatban) az igazgató bírálja el a könyv átvételkor érvényes vételárának megfelelő hányadában. (9) A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
64
(10) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról A kölcsönzés rendje A tanulók (illetve szüleik) a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény, stb.) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT
Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:
Az iskolai könyvtárból a 2012/13-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.
Sorszám
Aláírás
Osztály
65
Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Intézményünk könyvtári állományára való tekintettel nem indokolt könyvtáros végzettségű szaktanár foglalkoztatása, ezért a könyvtár működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a magyar nyelv és irodalom tantárgyat oktató pedagógus látja el saját munkaköri leírása alapján az alábbi feladatok kiegészítésével. Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységei: felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, az intézményvezetővel évente két alkalommal (év elején és tanév végén) elvégzi a leltározást, azonnal jelzi a vezetőnek a köztes időszakban a leltárban keletkezett hiányt, minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,
66
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: – a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, – a 16/2013 (II.28.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét az osztálytanítók véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Az iskolai szülői munkaközösség egyetértési jogot gyakorol a tankönyvellátással kapcsolatban. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata
(1) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek a tanítási év elején az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. (2) Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel teszi közzé. Az iskolai tankönyvrendelés rendje (1) A tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (1134 Budapest, Váci út 19.) megállapodást köt az iskola tankönyvfelelőse által megrendelt könyvek beszerzésére. A tankönyvfelelős a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer felületén a gyermekek adatait rögzíti és az osztály tanulói számára megfelelő mennyiségben a tankönyveket megrendeli, oly módon, hogy szem előtt tartja az ingyenes és tartós tankönyvek megrendelésére vonatkozó szabályokat. (2) Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. (3) Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel, de ezt a szülők számára a Könyvtárellátó a központi rendszerébe felvitt adatoknak megfelelően biztosítja, míg az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről nullás számlát állít ki. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése (1) Az iskolaigazgató minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, valamint hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.
67
(2) E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), térítésmentes tankönyvellátásra (Nkt. 46§ (5) bek.) továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény benyújtására és azt mely feltételek esetén lehet igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (3) A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 2 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. (4) A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. (5) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. (6) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. (7) Az igazgató megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, térítésmentesen tankönyvet, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. (8) Az igazgató a felmérés eredményéről minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülői munkaközösséget, kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (9) Az iskola január 20-ig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja biztosítani. (10) Az igazgató a fent említett felmérések alapján január 25-ig meghatározza az iskola tankönyvellátásának rendjét, majd tájékoztatja a szülőt. (11) A tanári hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (12) A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. (13) A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. (14) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
2
A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)
68
A tankönyvrendelés elkészítése (1) A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. (2) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
69
