FODOR LÁSZLÓ
A HODÁSZI L A K A T O S CSALÁD IRATAINAK BEMUTATÁSA
Az iratokról általában Jelen dolgozat kiindulópontját a Lakatos család iratai képezik, legfontosabb fel adata azok bemutatása. Ez részben túlmutat egy családtörténeti írás keretein, másrészt viszont ö n m a g á b a n nem jelent ahhoz elegendő alapot. A feldolgozás viszonylag kisszámú forrásra épül: a Hodászon élő, kisnemesi származású La katos család irataira, illetve a nélkülözhetetlen családtörténeti rész tekintetében ezek mellett a Hodászi Református Egyházközség anyakönyveire, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Levéltár nemességvizsgálati irataira és néhány szakiro dalmi adatra. A birtoklással kapcsolatos iratok több település, elsősorban Hodász, de emel lett Gebe (a mai Nyírkáta), Géres, Bere, Kisnamény, Csaholc, Nyírmeggyes, Nyírderzs, Darnó, és Tunyog birtokviszonyairól és az érintett települések föld rajzi neveiről adnak képet. A kiválasztott család irataiban tükröződő története adalék a társadalmi réte gek alaposabb megismeréséhez, számos rokon családról, mint a tunyogi Szűcs, hodászi Szűcs (Szeöcs), császári és komoróci Komoróczy, Karancsy, bihari Ve ress, hodászi és paposi Eördögh, vállaji Sípos, géresi Balogh, bátori Bertók, Szikszay, stb kapunk információkat. Megismerhetjük a falusi önigazgatás szereplőit, a nemes hadnagyokat, es küdteket, bírákat, jegyzőket és ezek pecsétjeit stb. Az irategyüttes az ún. organikus levéltárak jegyeit viseli magán: a benne rej lő iratok rokonsághoz, birtokláshoz, személyi körülmények változásához köthe tők. A z iratokat mindig az őrizte, aki (többnyire öröklés útján) az előző „iratbir tokos" jogutódjává lett. Ez alól egyetlen kivétel adódik: az utolsó láncszem, e tanulmány szerzője, aki ajándékként jutott az iratokhoz idős rokonától, a hodászi lakos Erdélyi Ferenctől, néhai Lakatos V i l m a férjétől. A z irategyüttes több, mit két évszázad alatt alakult k i , jelenlegi formáját a múlt század közepe tájékán, rendezettségét pedig a legutóbbi években nyerte el. Sorsa időben visszafelé a dolgozat részét képező családtörténet alapján követhe tő azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes irat tekintetében nem rekonstruál ható az eredet. Ennek oka a társadalmi körülményekben rejlik. A z iratok ugyan is olyan családi viszonyokat tükröznek, melyek egy n a g y s z á m ú népességbe i l leszkednek (tehát sok, gyakran azonos nevű családtaggal kell számolnunk; az iratok és az iratokban szereplők számaránya koronként változik), és amelyre ugyanakkor az endogámia is nagymértékben jellemző. A H o d á s z o n lakó nemes
családok rokoni kapcsolatai gyakorlatilag áttekinthetetlenek, p l . a Lakatos és a géresi Balogh család egymás közti házasságkötései miatt. A z iratok terjedelme 0,12 ifm, pontosan egy levéltári doboznyi. A z iratok száma meghaladja a 800-at. A jelenlegi iratanyag kialakulásának folyamatát egy feltételezhetően X I X . századi megosztás törte meg. Ennek a feltételezésnek az alapja, hogy a bekerülő iratok túlnyomó részét 1838-ig a hátoldalukon kézírás sal (néha rövid tartalmi utalással) sorszámozták, és a sorszámok alapján az ad digi iratoknak legalább a fele nincs meg . A családi iratok eme részének hollété re nincs adat. 1
2
A kis családi levéltár jelenleg Debrecenben van, a szerző őrizetében. Ezt megelőzően (1996-ig) H o d á s z o n , Erdélyi Ferenc Kossuth utcai házának padlá sán hevert, néhány X I X . század végi peres akta kivételével rendezetlenül, kitéve minden viszontagságnak. U t ó b b i a k ellenére az iratok állapota meglehetősen j ó . Tekintettel arra, hogy az említett lakóház nemzedékek óta a Lakatos családé volt (1830 körül Komoróczy Imre építtette, majd Lakatos M i h á l y szerezte meg a X I X . század végén ), az iratok j ó másfél évszázad óta itt lehettek. 3
Az első irat bihari Veress Benedek és fia, Márton 1612-ben kelt címeres le velének átirata 1726-ból, ez jelöli ki az érintett korszak kezdetét. A z utolsó ira tok 1945-re datálódnak, ami annyiban fejez k i önkényességet a részemről, hogy az iratkeletkezés folyamatosságától függetlenül eddig az időpontig vettem át, illetve rendeztem néhány évvel ezelőtt a családi dokumentumokat. Az irategyüttest az alábbi csoportokra bontottam: - az első korszak iratai (1726-1848, 49 darab) - a második korszak iratai (1849-1945, mintegy 650 darab) - g y á s z j e l e n t é s e k (1911-1942, 40 darab) - hivatalos nyugták (1871-1899, 59 darab) - p o s t a i feladóvények (1877-1900, 50 darab)
1
2
3
A sorszámozás nem időrend szerint történt. Az utolsó sorszám (egy 1730-as irat későbbi, nem hiteles másolatán) a 93-as. 63 és 93 között azonban egyetlen sorszám sem szerepel, míg a többi sorszám kiegyenlített hiányokkal követi egymást, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy az iratállomány nem feltétlenül volt 93 vagy több tételből álló 1838-ig. Ezt erősítik a számozás bizonytalanságai is: van olyan irat, melynek nincs sorszáma és olyan is, amelynek több. A sorszámok egy másik család levéltárában is kerülhettek az iratokra. Adatközlőm, Lakatos Bernát hodászi lakos, az egyházközség gondnoka régi iratokról nem hal lott. Adatközlő Erdélyi Ferenc (1906). Az épület Erdélyi Ferenc tulajdonaként szerepel SzabolcsSzatmár megye műemlékei. Szerk. Entz Géza. Bp., 1986. I . 433., a század második felében épült, népi lakóépületként.
A család története A család a Lakatos nevet viseli, amely minden bizonnyal egy távoli ős foglalko zásáról ragadt az utódokra. A X V I I - X V I I I . század folyamán m é g két ragadványneve volt a Lakatosoknak, az egyik a címeres levélből ismert Oláh népnév, ami a nemzetiségi eredetre mutat, a másik pedig egy további foglalkozásnév, a Pap. Utóbbi arra utal, hogy a református vallású család valószínűleg egy lelkész tagja révén került a Szatmár megyei Hodászra. A címert és nemességet 1637. november 18-án Marosvásárhelyen kelt okle velében I . Rákóczi György fejedelem adományozta Oláh alias Lakatos Péter tu dós debreceni polgárnak, feleségének, Szent-Jóbi Anna asszonynak és gyerme keinek, Erzsébetnek, Katalinnak és Péternek. A z armális másolatának leírása alapján a címerpajzs vörös m e z ő b e n zöld alapra helyezett koronából kiemelkedő fehér egyszarvú, a sisak zárt, a sisakdísz megegyezik a pajzsalakkal, a takarók színe nincs részletezve, különböző. A z oklevél kihirdetésére 1736. március 12-én került sor a Közép-Szolnok v á r m e gyei Perben, Lakatos Mátyás kérésére. A család hodászi szereplésére az első adat 1669. szeptember 15-éről való, amikor Lakatos Péter és János tanúként voltjelen ifjabb Komoróczy G y ö r g y n e k öccse, K o m o r ó c z y Ferenc elleni tiltakozásakor, a Simándy család felszabadítása miatt. A z említett I I . Péter, a címerszerző idősebb fia lett a hodászi ág megala pítója, míg I . János, a címeradományt követően született fiatalabb fiú utódai Zsadányba és Szántóra kerültek. 1770-ben a címeres levelet a zsadányi lakos Lakatos András őrizte. 4
5
6
I I . János 1706-ban hodászi lakos, Rákóczi seregében lovas felkelőként szol gált. A z 171 l-ben készült megyei nemesi összeírás alkalmával Hodászon, mint birtoktalan nemest jegyezték fel. Öt fia közül kettőnek ismerjük utódait. A n d rás nevű fia alapította azt az ágat, melyről a családi iratok szólnak, róla tudjuk azt, hogy a Lakatos mellett a Pap nevet is használta (1749). 1754/55-ben a csa ládnak két András és egy Mihály nevű tagja szerepel a nemesi összeírásban. 7
s
9
4
5
6
7
8
9
Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai, Nagykároly, 1910. (a továbbiakban Gorzó, 1910.) 93. Az okirat eredetiben nem maradt fenn, másolatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár őrzi a család nemességvizsgálati iratai közt. SZSZBML, IV. A. 501/e. Szatmár vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Nemességi iratok 225. doboz. Tunyogi Szűcs Ignác: A Hodászi Református Egyház története. Kézirat, 1870 körül, az anya könyv I I . kötetébe bejegyezve, 125. A zsadányi Lakatosokra lásd SZSZBML. I V . A. 501/e. 226. doboz (igazolás, 1770. X . I I . ) Hegedűs István: Esze Tamás ezredében, a felső-tisza-vidéki vármegyék (...) hadfogó nemesei nek 1706. évben készült lajstroma. In: Helytörténeti Tanulmányok IX. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 319. A faluban ekkor még egyetlen birtokos nemes sem lakik, nemes embert is csak hatot írtak össze. SZSZBML, IV. A. 501/e. 230. doboz Gorzó, pótkötet, 1912. 56.
I . Andrást és testvéreit az 1740-es évektől kezdve találjuk meg a különböző megyei kimutatásokban, saját telkükön lakó, armalista nemesekként. I . András 1749-ben a néhai Szepesy János telkének birtokosa, valószínűleg zálog címén. 1761. április 7-én m á r nincs az élők sorában, gyermekei ekkor kötnek osztályos egyezséget. Az egyezség szerint I I I . János már családos, m í g testvérei kiskorúak. I I I . Já nos részére testvérei kiadják azt, ami neki m é g az atyai örökségből járt: az ún. Petróczy-féle zálogos telek /4-e, 10 anyajuh bárányostól és mintegy 10 hold szántóföld és kaszáló. A legkisebb testvér, Sára korán elhalhatott, a legidősebb, I I I . János pedig feltételezhetően m á s anyától származott. Ez lehet az oka an nak, hogy ők I . A n d r á s özvegyének, Bertók Erzsébetnek az örökségéből (ami 1794-ben egy A telek a szomszédos Gebén) nem részesültek. A család egyik kiemelkedő személyisége I . István. Nemességéről 1790-ben vallanak rokonai, akik előadják, hogy Lakatos István Hodászon két telket bír, G e b é n is van része egy telekben és felesége, Géresi Balogh Katalin révén (ki után ténylegesen bír Géresen, Csaholcon, Darnón és Kisnaményban) „bizonyos hogy donataria és possessionata famíliából légyen". 1790-ben kéri a vármegyét, hogy a Tahy Ignác fiskálisnak átadott h á r o m da rab oklevelet szolgáltassa vissza, amiről a megye közgyűlése rendelkezett is. Vagyoni viszonyairól árulkodnak saját és felesége ügyletei, illetve gyermekei nek osztozkodása 1815/16-ban. 1795-ben felesége, Balogh Katalin megveszi öccse örökségét, ugyanebben az évben Lakatos István megszerzi húga, N a m é n y i Mózesné, Erzsébet öröksé gét. 1800-ban I . Istvánt és testvérét, I I . Andrást perli Becsky Á g n e s a Bertók örökség miatt. A Bertók család telke ugyanis eredetileg zálog címén került 1666-ban a Melith családtól a Bertókokhoz, a Melith-örökös Becsky Ágnes pe dig szerette volna azt megszerezni. M i n t későbbi adatok mutatják, sikertelenül, mert Lakatos István utódai is rendelkeztek m é g a gebei telekrésszel. 1815/16-ban került sor I . István és Balogh Katalin gyermekeinek osztozko dására. A z egyezség nehezen született meg, amit jelez az is, hogy az ügyben mintegy húsz irat keletkezett. A testvérek vitáját a vármegye által kijelölt tekin télyes bizottságnak kellett rendeznie. A testvérek eltérő helyzete erőteljesen k i rajzolódik a dokumentumokból. A z idősebb lánytestvér, Julianna férje, Szikszay Sámuel k e m é n y e n érvényesítette igényeit. Krisztina a családtól távol, N a g y k á rolyban lakott, őt sógora képviselte. A z idősebb testvérek apjuk életében m á r részesültek valamilyen formában a családi vagyonból, míg a két legfiatalabb gyermek semmit nem kapott m é g . Ugyanakkor, mivel ők az özveggyel éltek, az örökség egészének birtokában voltak. Sorsukat iker voltuk is összekötötte, 3
10
X
Az sem kizárt, hogy I I I . János gyermekeivel együtt szintén nem élt már az özvegy vagyonának felosztásakor. Az anyakönyv adatai azonban ennek megállapítására nem elégségesek, mert eb ben az időben két Lakatos János nevű családtag élt.
1781. j a n u á r 26-án születtek az a n y a k ö n y v tanúsága szerint, a korszak (18001809) hadi megpróbáltatásaiban is együtt vettek részt, lovas inszurgensként. A X I X . század elejére a családtagok illetősége több településre is kiterjedt már, így a szomszédos Gebén, Nyírmeggyesen, Iklódon, valamint Z s a d á n y b a n is laktak Lakatosok. Hodászon 1809-ben öt Lakatos háztartást írtak ö s s z e . A család fővonalát I I . István vitte tovább, akinek feleségétől, tunyogi Szűcs Annától, Szűcs Lajos és vállaji Sípos Sára lányától öt gyermeke született. Apjá hoz méltóan ő is törekedett vagyoni helyzetének megszilárdítására, egy é v s z á m nélküli összeírás szerint utódai több mint 100 hold föld felett osztoztak H o d á s z o n . 1817-ben a Balogh család bérei telkének kiváltásakor ő is fizet 40 forintot, három évvel később nagybátyja, Balogh János rá, mint eltartójára hagyja vagyonát. 1822-ben testvéreivel megörökli a Balogh család bérei birto kának felét, 1823-ban apósa révén legeltetési jogot nyer a tunyogi határban. A gebei részt már nem saját maga művelte, 1823-ban atyafiaival árendába adta azt Fiók Andrásnak. 181 l-ben a helyi református egyházközség főgondnoka v o l t . 11
12
1837/38-ban nemesi bizonyságlevél kiadásáért fáradozott a vármegyénél, k i vonatokat kapott a levéltárból, melyek 1740 és 1830 közötti összeírásokra tá maszkodnak. A bizonyítás során arra is hivatkozik, hogy 1809-ben inszurgens volt, illetve később több ízben is megválasztották nemesek hadnagyának. 1838ban kapta meg az igazolást rokonaival, Ferenccel és Sándorral. Utoljára 1845ben szerepel az iratokban, amikor is panaszt tesz az alispán előtt amiatt, hogy a tagosításkor gebei részét tévedésből a m á s é h o z csatolták és neki csak egy h á r o m köblös földdarabot jelöltek k i . 13
I I . István idősebbik fia, I I . Mihály, aki géresi Balog Á d á m és Szeöcs Zsu zsanna lányát, Zsuzsannát vette nőül. Vele kapta azt a telket, melyet a K o m o r ó c z y család Bogdányba költözött ága vetett zálogba Szeöcs Z s u z s a n n á nak m é g 1843-ban 1240 ezüst forintért. A Komoróczyak 1859-ben újabb 333 forint kölcsönt vettek fel a telekre, amellyel annak tulajdonjoga Lakatos M i hályra és feleségére szállt át. Lakatos Mihály és Anna nevű húga rossz viszonyban állt egymással, ami bonyolult, elhúzódó perré fajult. Ennek során egy ízben (1874) Mihály vagyo nára végrehajtást is kérnek A n n á n a k a pert folytató gyermekei. A négyéves per lezárását két évvel követően Mihály végül magához váltotta húga leányának, M é n a s á g h y Máriának teljes anyai örökségét.
" Lásd az 1838-ból közölt 41. számú iratot, valamint Gorzó, 1910. 73.; SZSZBML, IV. A. 501/e. 231. doboz, és Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján. In: Helytörténeti Tanulmányok V I I . Szerk. Gyarmathy Zsig mond. Nyíregyháza, 1989. 172. Utóbbi, nem ismervén a családi viszonyokat, a nem egészen egyértelmű összeírás alapján Istvánt és Györgyöt külön véve 5 családfőről ad számot, mi azon ban tudjuk, hogy a két ikertestvér anyjával egy háztartásban élt, így a helyes szám 4. Református Egyházközség levéltára, Hodász. Jegyzőkönyvek I. (1808-ban kezdődik.) A vonatkozó családi iratok (42^45) ismertetése mellett lásd SZSZBML, IV. A. 501/e. 218. do boz Fasc. 48. No. 25. 1838. 12
13
Az ifjabbik fiútestvér, V I I . János 1865-ben öröksége egy részét eladta M i hálynak 40 forintért. N e m mehetett jól a sora, egy 1874-es telekkönyvi szemle szerint birtokára mintegy 500 forint jelzálog volt bejegyezve a kincstár és n é h á n y magánszemély javára. Ezzel szemben Mihály 1876-ban maga fizette a tagosítást végző mérnököt a közbirtokosság helyett, és 1872-től haláláig több tucat ingatlant vásárolt, első sorban rokonaitól, megszerezve azok hodászi, derzsi, gebei részeit. A z ügyletek értéke több ezer forintra rúg. Hodászi birtoka egy év nélküli kimutatás szerint 62 osztályozott hold volt. Minden bizonnyal anyagilag is támogatta fiait, akik 1879-ben megvették unokatestvéreik (János utódai) hodászi részét 600 forintért. Lakatos Mihály 1882-ben unokaöccse, a megárvult bihari Veress Sámuel gyámja lett. G y á m i számadásainak gondos elkészítése és a j ó gazdálkodás mel lett számos esetben védte meg gyámfia érdekeit a néhai apa hitelezőivel és az örökösödni vágyó rokonokkal szemben is. 1892-ben azonban Veress Sámuel, röviddel halála előtt, végrendeletet tett, melyben ingatlanait (mintegy 40 hold föld) unokatestvéreire, illetve azok gyermekeire hagyta, a megjelölt örökösök szüleit is kizárva. Gyámjára csupán a perbeli követeléseket hagyta azzal a meg kötéssel, hogy őt tisztességgel eltemetteti és a végrendeletet elfogadja. A g y á m 1895-ben megtámadta a végrendeletet, az örökhagyó belátási képességének hiá nyára hivatkozva. A pert elvesztette, így a hagyatékot 1897-ben a végrendeleti örökösök: Lakatos Polixénia (Papp Lászlóné), Lakatos István fiai, azaz Pista, János és Bernát, valamit Gál Julianna (Szűcs Gáborné) gyermekei, úgymint Jul csa, Róza, Erzsébet, Jusztina és Károly vehették át. Mihály fiai unokatestvéreiket, a testvérpár Balogh Zsuzsannát illetve T e r é ziát, géresi Balogh László (Lakatos Mihályné testvére) és K o m o r ó c z y Zsuzsan na lányait vették feleségül. Gusztáv és Gyula folytatta az apjuk, nagyapjuk által megkezdett földszerzést, de valószínűleg kevésbé tehetséges ügyvéd tanácsai val. N é h á n y nagyobb (pl. 1893-ban egy több, mint 3000 Ft. értékű) ügylet sike res megkötésén kívül az is előfordult, hogy a telekkönyvben nem szereplő i n gatlanra kötöttek (közösen) szerződést. Gusztáv pedig több ízben is k a p k o d ó , értelmetlen kérésekkel ostromolta birtokügyeiben a különböző hatóságokat. Gyula egyetlen lánya, V i l m a születését követően minden szerződést annak nevére és j a v á r a kötött, aki így a X X . század elejére a család leginkább j ó m ó d ú (120 hold földet birtokló) tagja, müveit kisasszony és a környéken számon tar tott menyasszony-jelölt lett. A j ó m ó d ú , de rossz természetű, mátészalkai birto kos Csizmadia Mihállyal kötött szerencsétlen házassága után a szerényebb sorú, de tisztes családból való Erdélyi Ferencnek nyújtotta kezét. Szólnunk kell a fent bemutatott főág mellett András testvérének, I I I . J á nosnak az utódairól, akik több ízben, külön is igazolták nemességüket a v á r m e gye hatósága előtt. András fia I . Mihály 1766-ban kért igazolást, melynek al kalmával elkészült egy hivatalos családfa, az első öt n e m z e d é k férfi tagjainak
k i m u t a t á s á v a l . 1 . Mihály alig n é h á n y éves fiai is szerepelnek itt, akikre később már nincs utalás. A z anyakönyvi adatok szerint az 1766-os igazolást követően m é g legalább h á r o m gyermeke született, akik közül Péter (1797-ben Sza bolcsban inszurgens) Iklódra nősült, de 1813-ban visszaköltözött Hodászra. Já nosnak csak második házasságából születtek gyermekei, akiket korán elhalt ap j u k helyett az özvegy anyát nőül vevő Karancsy József nevelt. Lídia férjével Ramocsaházára került, Gábor pedig a család talán legiskolázottabb és ambiciózus tagjaként ügyvéd lett. Gábor nemességét 1838-ban igazolta, az eljá rás során az ugyanekkor igazoló főággal való rokonságára említés nem történt. 14
15
A Lakatosok családfája I . tábla Oláh, alias Lakatos Péter 1637. X I . 18. címereslevél Szent-Jóbi Anna
Erzsébet 1637: cl.
Katalin 1637: cl.
I I . János 1706: lovas felkelő 1711: Hodászon
14
15
I I . Péter 1637: cl. 1669: Hodászon tanú
I . János 1669: H o d á s z o n tanú (katona, elesik a fekete-erdei csatában)
Sámuel Elhalt utódok nélkül
Mátyás 1736: K ö z é p Szolnokban k i hirdetteti nemes ségét
Gergely
András 1770: Zsadányban a címereslevél őrzője kétségtelen ne mes
Imre 1770: Szántón a Károlyiak kondása kiesett a nemes. ségből
Gergely 1770: Szántón
SZSZBML, IV. A. 501/e. 225. doboz. Ugyanitt egy 1786-os igazolás anyaga is megtalálható. SZSZBML, IV. A. 501/e. 218. doboz Fasc. 48. No. 25. 1838.
II. tábla II. János Lásd I . tábla
1706,1711
Sámuel •fi 745 előtt
I I I . János |1762 előtt Padra Anna Utódai a III. táblán
I. András 11761 előtt Bertók Erzsébet
György
Ferenc
IV. János |1807
II. András f i 803 Dalmady Er zsébet
I. István f 1809 géresi Balogh Katalin
Erzsébet Naményi Mó
Sára
Ferenc 1. Hetey Eufrozina 2. Belényesi Ágnes
II. István 1781-1844 tunyogi Szűcs Anna
György 1. Fejértay Zsuzsa 2. Török Borbála
Julianna Szikszay Sámuel
Krisztina Pápay István
Anna 1813-1873 Ménasághy Zsigmond
V I I . János 1820-1875 Demjén Erzsé bet
Terézia Sz. 1822 Gaál Sándor
I . Mihály Sz. 1824 géresi Balogh Zsuzsanna
Erzsébet Sz. 1828 Bihari Veress Lajos
Gusztáv géresi Balogh Zsuzsanna
Gyula géresi Balogh Terézia
zes
Vilma 1. Csizmadia Mihály 2. Erdélyi Fe renc A család történetének szemléltetéséhez szükséges volt egy családfa elké szítése. Ehhez a családi iratok, nemesség-igazolások mellett az anyakönyvezés kezdetétől, 1766-tól legalább a X I X . század első harmadáig az anyakönyveket
is át kellett tekinteni, illetve nagy segítséget nyújtott az 1809-es inszurrekciós összeírás is. Ezzel azonban nem csak az iratokban szereplő családtagokról tud tam meg többet, de olyan személyek is előkerültek, akiket családfán elhelyezni nem lehet. I I I . tábla I I I . János Lásd II.
tábla
Parda Anna
Ferenc
János f!792
Mihály f!793
István
Mihály
József
Péter 1797: insurgens Jeszenszky Julianna
Zsuzsanna Döbröndy György
György
István
V I . János 1773-1809 1. Kőmíves Zsuzsa 2. Szelle Lídia
Lídia Sz. 1800 Naményi Sán dor
Gábor Erdődy Anna
Az egyes iratok tartalma 1848-ig Az iratok kivonatos tartalmát az időrendnek megfelelően közlöm. A Hodászt érintő iratok esetén az említett szomszéd birtokosokat, ügyletkötés esetén a ta núkat is kiemelem. Nagyobb ügyletek (ld. példaként a 24. sorszámot) esetén az egyes iratok alapján a település társadalmáról is képet kapunk. Jellemző, hogy egy-egy személy általában többször is előfordul, például a megállapodás tanúja gyakran rokon vagy szomszéd is. 1. 1612. VIII. 1., Gyulafehérvár. Bethlen Gábor fejedelem címeres nemeslevelet adományoz bihari Veress Benedek és fia, Márton részére. A címer leírása: álló pajzs
kék mezejében, zöld földön piros ruhás, fekete kalpagos, sárga csizmás vitéz jobbjában kivont kardot tart, baljában búzakalászok láthatók. A sisak zárt, a takarók "különböző színűek". Az oklevél a szerző érdemeit nem közli. Kihirdetése: 1614, I I . 11. (Nagy)Váradon, Bihar megye közgyűlése előtt, (hiteles átirat a Váradi Káptalantól, 1726. X I I . 10-én, a kovácsi Veress Márton kérelmére készült) 2. é. n. Néhai Veress Györgyné Lővey Erzsébet Hodászon 7 egész jobbágytelket bírt, melyből ötöt utódai: Veress András, József, István, György és Mihály, kettőt pedig zálogbirtokosok, Jeszenszky József és Halasy N. tartanak birtokukban, (előkészítő irat) 3. 1730., Hodász. Eördögh Ferenc és János, valamint Balogh Ferenc, István, András és Erzsébet osztályos egyezséget köt bizonyos hodászi ősi jószágról és megállapodik a többi vagyon későbbi felosztásában. Tanúk: Szilágyi Zsigmond, Pápay István, Bakács Ferenc és Veress István, (nem hiteles, korabeli másolat) 4. 1749. V. 19., Pest. Gróf galántai Fekete György kúriai elnök Szegedy Ferenc táb lai jegyzőnek parancsot ad bizonyítás lefolytatására a báró mihálydi Splényi Gábor és lekcsei Sulyok János közt a csengeri uradalom ügyében folyó perben. Pap alias Lakatos András hodászi nemest, mint a Szepesy-féle telek birtokosát megidézik, (idézés, eredeti) 5. 1761. IV. 7., Hodász. Pap alias Lakatos András gyermekei, János, András, István, Erzsébet és Sára megosztoznak az apai örökségen. Testvérei kiadják János részét, a Petróczy-telek nevű zálogos föld /4-ét, a Sűrűn levő "Szepesi-kaszáló" felét, 10 anyaju hot és több darab szántóföldet. Az egyezség tárgyát képező földek szomszédai: Bakács Ferenc, Nyárády N . , Demeter György, gróf Hallerné, Komoróczy László, Komoróczy Péter, Eördögh Ferenc, Balogh György, Ibrányi N . , Balogh Ferenc, Szilágyi N . Tanúk: Szilágyi Zsigmond (de aedem), Pápay Mihály, Pápay András (osztálylevél, eredeti) 6. 1765. V. 26,. Géres. Géresi Balogh István gyermekei: Ferenc, Erzsébet, István, András és Mária részleges osztályos egyezséget kötnek apjuk géresi telkeiről (1/2 k u riális telek és több darab szántóföld). Tanúk: Balogh István, Balogh Péter, Hajdú Mihály és Pávay András géresi református prédikátor, (korabeli, nem hitelesített máso lat) 3
7. 1780. IV. 25., Géres. Géresi Balogh Gáspár utódainak (úgymint a Géresen lakó Ferenc, másik Ferenc, András, József, Zsigmond, Gergely, másik Gergely, István, And rás, János, Pál, László, Ferenc, István, valamint a Hodászon lakó Márton, András, Já nos, András, István, Imre és György) részleges osztályos egyezsége. Tanúk: Ferenczy Lajos ügyvéd és Horváth Mihály, (későbbi másolat, nem hiteles) 8. 1783. II. 1., Károly. Feljegyzés ismeretlen tárgyú, a hodászi közbirtokosokat érin tő ügyben, ahol a vármegye nevében Szuhányi László alispán és Vitkay László jegyző járt el. (eredeti) 9. 1790. VII. 25., Gebe. A gebei Bertók István és fia, ugyancsak István nyugtatja né hai Bertók Erzsébet gyermekeit, Nyíry Gergelyt, a hodászi lakos Lakatos Andrást és Istvánt anyai jussuk felől. Tanúk: simái Mező Lajos, Várady alias álmosdi Káposztás János, Lengyel László nemes hadnagy és Ats János jegyző, (eredeti) 10. 1790. IX. 27., Hodász. Lakatos István (felesége géresi Balogh Katalin) nemes és birtokos voltáról ad bizonyságot Eördögh József nemes hadnagy, géresi Balogh Márton, géresi Balogh János valamint Ferenczy Lajos (kinek felesége szintén Balogh-lány) és Agárdy István. Lakatos István birtokait a következő helységekben említik: Hodász (2 telek), Gebe (telekrész), a Baloghokkal közösen pedig Géres, Damó, Csaholc és Kisnamény.
11. 1790. XII. 14, Károly. A hodászi Lakatos család kéri a vármegyét, hogy a mint egy három éve Tahy Ignác fiskálisnak átadott nemességi okleveleiket adja ki. A várme gye közgyűlése elrendeli az iratok kiadását. Asztalos Mihály aljegyző kiadja a kért 3 darab iratot, (eredeti kérelem, záradékkal) 12. 1792. IV. 11., Hodász. Néhai Eördögh István utódai: Eördögh József és Anna, valamint néhai Eördögh Erzsébet utódai: Sípos Ferenc és János osztályos egyezséget köt a nagyapai örökségről. Tanúk: Szováthy Ferenc nemesek hadnagya és Szűcs Lajos, (másolat, melyet Szikszay Sámuel, korábban nemesek hadnagya készített 1809. IV. 6án Szűcs Lajos házában) 13. 1794. II. 10., Gebe. Néhai Bertók Mihály utódai, egyrészről néhai ifjabb Bertók Mihály gyermekei, István és Erzsébet, Hamer Istvánné, másrészről Bertók Erzsébet gyermekei, úgymint Nyíry Gergely. Lakatos András, István és Erzsébet osztályos egyezsége nagyapjuk gebei telkéről. Tanúk: Sarka Mihály nemes hadnagy, K. Várady János, Csűrös Tót Ferenc főbíró és Áts János jegyző, (hiteles másolat, amely Gebén, 1835. I I I . 17-én, simái Mező Károly nemes hadnagy, Lengyel András és Nagy Zsig mond főbíró előtt készült) 14. 1795. I . 9., Hodász. Balogh András minden örökségét (úgymint Géresen, Kisnaményban, Damón, Bérén és Hodászon) eladja nénjének, Lakatos Istvánné Balogh Katalinnak 10 vonás forintért. Tanúk: császi Császy János, Balogh János és Lengyel Ádám jegyző, (eredeti) 15. 1795. II. 6., Hodász. Lakatos Erzsébet, Naményi Mózesné ramocsaházi lakos el ismeri, hogy őt bátyja, Lakatos István telekbeli jussából 100 forinttal kielégítette. Ta núk: Szikszay Sámuel, Balogh János és Lengyel Ádám jegyző. 16. 7796'. I . 25., Hodász. Szűcs Dániel anyjától, Komoróczy Péter lányától, Komoróczy Évától örökölt, a Meggyesi utcában fekvő telkét hét éve Eördögh Györgynek zálogba adta 370 forintért, húsz évre. Most ezt a telket a zálogvevő örökö sével, Eördögh Istvánnal harminc évre elcseréli egy másikra, amely a Derzsi úton van. Szomszédok: Irinyi László, Eördögh István, illetve Komoróczyak, Ibrányiak. Tanúk: Komoróczy Péter, Karancsy Zsigmond (az irat készítője), Kotha Lukács, Pánky György és Lakatos János, (eredeti) 17-18. 1800. VIII. 12., Károly. Bcnedekfalvi Luby Károly királyi tanácsos felesége, Becsky Ágnes perli és idézteti Lakatos Andrást és Istvánt a gebei Bertók-telek miatt. A telket 1666. X I . 18-án brebiri Melith Zsigmond adta zálogba Bertók Jánosnak és M i hálynak, (eredeti keresetlevél az idézéssel) 19. 1792. I. 26., Papos. Bábonyi András táblai jegyző jelentése meggyesi Somogyi János királyi tanácsos protonotáriusnak hodászi és paposi Eördögh József öröksége tár gyában lefolytatott tanúvallatásokról. Tanúk: 1. Morvay István, 41 éves, nemes hadnagy, Mihálydi: Nagyanyja, néhai Jánky Andrásné Rácz Mária mondta neki, hogy az Eördögh családnak volt Hodászon és Paposon birtoka. Eördögh József apját, Istvánt személyesen ismerte. 2. Jánky Ferenc, 75 éves, Mihálydi: O maga Eördögh-nagyanyja révén Hodászon 3 telket bír. Az Eördöghök a Dersy és Kántor családtól örökölték. 3. Szekeres István, 38 éves, Új fehértó: csak annyit hallott, hogy a Szilágyiak is rokonai az Eördögh családnak. 4. Morvay György, 60 éves, Mihálydi: Nagyanyja, néhai Jánky Andrásné Rácz Mária mondta, hogy az Eördögh család osztozott a Ramocsaházyakkal és a Hagymássyakkal.
5. Ifjabb Jánky Ferenc, 35 éves, Mihálydi: Eördögh József apját, Istvánt ismer te. Egy 1656-os oklevélből tudja, hogy Eördögh Erzsébet Bartha Jánosné atyafiai, úgymint Eördögh János, István, Ferenc és Kutassy János nevében tiltakozott Vay Péter hodászi és jánni, 32 telkes nádori adományba való beiktatása ellen. 6-7. Kiss István, 55, éves, és felesége, Szűcs Erzsébet, 50 éves, Encsencs: Eördögh József apja István volt, Anna, Erzsébet és Ferenc testvére, idősebb István fia. Tudnak az Eördöghök mártonfalvi, piricsei, hodászi, kovászói, kaszonyi és benei örökségéről is. 8. Kálmánczy Bálint, 38 éves, Újfehértó: Iratokból tudja, hogy Eördögh Ferenc Hagymássy lányt vett feleségül, aki Dersy-örökös volt, Eördögh Zsófia férje Kutassy János volt, Kutassy Máriát elvette Oroszy Ferenc, Orosy (sic!) Máriát Kálmánczy János, akiknek pedig ő a fia. 9. Ferenczy Lajos, 53 éves ügyvéd, Hodász: Ismerte Eördögh Istvánt, és József anyját, a most is élő Mikó Borbálát is ismeri személyesen. Ügyvédként sok iratot látott, ezekből tudja, hogy az Eördögh családnak hat hodászi telke volt. Ebből egyet Szűcséknek eladtak, egyen Komoróczy Ferenc árvái laknak, egyen az „orosz mes ter" lakik, aki egy másikat is használ, egyen Anda György taksás lakik, egyet pedig Irinyi László szerzett meg. Komoróczy György, Péter és Kristóf, nagyanyjuk, Hagymássy Erzsébet révén bírják a Pócsra szóló fejedelmi adománylevelet, amely a Zoltayak kihalásával a Hagymássyaknak szólt. Az Eördögh család is örökölt belőle. Többet nem is mond, mert Hodászról és a hodászi családokról minden irat nála van egészen az 1200-as évektől, ezeket rendelkezésre fogja bocsátani. A tanúk egybehangzóan vallják, hogy az Eördögh családra vonatkozó iratokat a te hetősebb rokonoknál, a Komoróczy, Niczky, Ramocsaházy, Palatitz, Irinyi, Sennyey, Szakadáthy, Nagy-Iday, Nyárády, Jánky stb. családoknál kell keresni. Ezek mind a Dersy, Kántor, Zoltay, és Hagymássy kihalt családok utódai, (jegyző könyv, eredeti) 20. 1802. X. 16., Hodász. Szikszay Zsigmond gyermekei, János, Zsuzsanna Szűcs Istvánná, István, Sámuel, Mária Keresztúry Gábomé és Zsigmond osztályos egyezsége apjuk három telkéről. Tanúk: Balogh János, Demjén Gábor, Pápay András (perben hite lesített másolat 1869-ből) 21. 1810. V. 19., Géres. Géresi Balogh Pál leszármazottainak kimutatása. Balogh Pál felesége N a m é n y b a való Nagy-leány volt, Szentmarjay-örökös, tőle származik a darnói és a csaholci birtok, (géresi Balogh Pál és György a megyei levéltár által kiadott leszármazási táblát lemásolja és bizonyítja, hogy a másolat az eredetivel megegyezik) 22. 1815. II. 6., Károly. Szikszay Sámuel hodászi közbirtokos, mivel felesége testvé reivel a szülők halála után az örökség tárgyában nem tudtak megegyezni, kéri a várme gyét, hogy rendeljen ki osztoztató küldöttséget. IX. 6-án a vármegye közgyűlése kiküldi a Szikszay Sámuel által jelölt személyeket, Csanády József táblabírót és kovácsvágási Bottka Lajos első alszolgabírót. (másolat, a Mándy Péter aljegyző által záradékolt ké relmet 1816. IX. 1-én átírta Andrássy József esküdt) 23. 1816. IV. 18., Hodász. Néhai Lakatos István és Balogh Katalin gyermekei, Fe renc, István, György, Julianna Szikszay Sámuelné és Krisztina Pápay Istvánné, részle ges osztályos egyezséget kötnek. Az egyezség tárgya egy újabb telepítésű szőlő, irtás földek, 20 szántóföld, illetve további 3 darab szántóföld, mely zálog címén Komoróczy Ferenctől került a családhoz. Szomszédként egyedül Ary Lászlót nevezik meg. (máso lat, 1816. IX. 1., Andrássy József esküdt)
24. 1815. V. 6., Hodász. Néhai komoróci Komoróczy Péter és kisjeszeni Jeszenszky Julianna gyermekeinek részleges osztályos egyezsége. 1. Néhai Komoróczy Anna Karancsy Zsigmondné gyermekeinek, Ilonának, Zsig mondnak és Annának jutottak: Szűcs János és Gulyás Ferenc telkei jobbágyőstől, Illyés zsidó "korcsmatelke", a Szállás nyugati fele átjárási szolgalommal Komoróczy Judit javára, a Mező északi fele, a kuriális Nagyszőlő 1/3-a, a kúria épülete fejében 390 forint, az apjuk, Karancsy Zsigmond által megvett Erdőcske árából 100 Ft, 70 köböl szántó, 27 hold kaszáló és Derzsen egy árendába kiadott telek. 2. Komoróczy Judit Andrássy Józsefhénak jutott: a kuriális telek, annak épületei és gyümölcsöse, a Mező fele, a Karancsy Zsigmondtól kiváltott kuriális szőlő 1/3-a, a Szállás keleti része, Lakatos Lajos telkének fele, 70 köböl szántóföld, az Erdőcske árából 100 forint, 27 hold kaszáló, Gebén Mosolygó János jobbágytelke. 3. Komoróczy Terézia özvegy Andrássy Jánosné része: Kovács György, Sáradi János és Batizi György telkei jobbágyőstől, az ún. Takács vagy Köbli Tóth telke, Lakatos Lajos telkének fele, a Nagy szőlő déli része, a kúria épülete fejében 390 Ft, 70 köböl szántó, 27 hold kaszáló, Jánosiban Budaházy György jobbágytelke. Felosz tatlan maradt Hodászon egy telek, a tiszaadonyi Komoróczy-rész valamint Jeszensz ky Julianna hodászi, iklódi, Jánosi, zsarolyáni, gebei és nagy- illetve kisjeszeni ha gyatéka. Az említett hodászi földek szomszéd birtokosai: Pápay István, Vay János, Görög-katolikus Egyház, gróf Lázárné, Vay Lászlóné, Szűcs Lajos, Balogh Zsig mond, gróf Toldy Miklós, Földváry László, Komoróczy család, Jékey Imre, Szeöcs László, Pápay András, Ary László, Szikszay Zsigmond, Komoróczy György, Szűcs Dánielné, Veress István, Eördögh István, Kulin István, gróf Lazámé, báró Vay, Vay József, Ibrányi Mihály, Lakatos István, Eördögh Antal, Péchyné, Mándy Ferenc, Bánky György, Császyak, Zékány Ferenc, Jékeyné, Bakay László, Géczy Györgyné, Szikszay Sámuel, Szeöcs István, Komoróczy Ferencné, Iklódy- és Becsey-örökösök, Bánky János, Papp József, Szeöcs János, Tóth András, Heteyek, Komoróczy László, Kisszel Györgyné, Karancsy Zsigmond, Balogh Ádám, Lengyel János, Szegedy Fe renc, Pálóczy János, Korpás, Tóth István, Böndő György, Kovács János (utóbbiak nem nemesek, irtásföldeket bírnak), Csanády József, Rácz György, Kisfalussy Já nos, Veress András, Demjén Gáborné. A tanúk: Joó Imre beregi táblabíró, Szikszay Sámuel, Balogh Zsigmond, Pápay András és Szabó Sámuel helybeli prédikátor, (hi teles másolat, 1847. ? 2., Munkács, kiadta Ilosvay Gusztáv szolgabíró és Cseh Lajos esküdt) 25. 1816. VII. 1., Károly. Pápay Istvánné szül. Lakatos Krisztina levélben írja sógo rának, Szikszay Sámuelnek, hogy ha ő júliusban, a küldöttség érkezésekor nem lesz je len, az osztályt nélküle is megejthetik. Az István öccse szerint küldött, annak apósától, Szűcs Lajos úrtól való 50 forintról semmit nem tud, abból férjével együtt egy forintot sem látott. Öccseitől 50 forintot kapott kilenc éve, apjuk halálakor, egyebet nem. (máso lat, 1816. IX. 1., Andrássy József esküdt) 26-27. 1816. VII. 20., Hodász. Néhai Lakatos István és Balogh Katalin gyermekei, Ferenc, István, György, Julianna Szikszay Sámuelné és Lakatos Krisztina Pápay Istvánné nevében Szikszay Sámuel elfogadják az osztoztató bizottság tagjainak telegdi Csanády József táblabíró, kovácsvágási Bottka Lajos szolgabíró és Andrássy József esküdt - személyét és alávetik magukat a bizottság döntésének, (eredeti példány és egy másolat, 1816. IX. 1., Andrássy József esküdttől)
28-29. 1816. VII. 20., Hodász. Lakatos István beadványa az osztoztató küldöttség hez, melyben előadja, hogy: 1. Néhai édesapja, Lakatos István Juliannának 100 forintot adott telke kiváltásá ra, s a telekre házat is épített, másik lányának, Krisztinának is adott 100 forintot, Fe rencnek egy telket zálogosított 260 forintért, stb., György ugyanakkor még semmi ben nem részesült apja vagyonából. 2. A Komoróczy-féle, apja által zálogba vett telket birtokából ki nem bocsátja, mivel ahhoz neki (a Komoróczy család osztályáig) felesége, Szűcs Anna, tunyogi Szűcs Lajos lánya, Komoróczy Péter dédunokája révén joga van. (eredeti példány és egy másolat, Andrássy József esküdttől) 30-31. é. n. A Komoróczy családtól zálog címén szerzett telekhez tartozó földeket (58 vékás búzaföld, 48 vékás rozsföld) összeírja a bizottság. A zálogösszeg 745 forint. Szomszédok: Komoróczy György, Böszörményi János, Eördögh István, Komoróczy Péter örökösei, Ujfalussy József, báró Vay László örökösei, Péchyné, Keresztúry Gábor, Lakatos István, Szabó Mihály, Korpás Gergely, Komoróczy Ferencné, Szeöcs István, Kulin Sándor, Vay János, Szűcs Dánielné, Szegedy Jánosné, Ibrányi Mihály, jármi Ve ress Istvánné, Földváry László, Pápay József, Agárdy István. Azok a földek (3 db.), me lyek felett már egyezség született, nem a telekhez tartoznak, ezek zálogösszege 159 fo rint. Felvesznek még a jegyzékbe 2 darab irtásföldet és két szőlőt, melynek szomszédai Karancsy József, Ary László és Eördögh Andrásné. Megjegyzés: a telek felosztását La katos István ellenzi, mivel felesége Szűcs Anna, tunyogi Szűcs Lajos lánya, Komoróczy Évának (Péter testvérének) unokája, (eredeti, melyet valószínűleg Szikszay Sámuel írt, Andrássy József pedig záradékolt a bizottság nevében, illetve egy másolat Andrássy Jó zsef esküdttől, 1816. IX. 1-i dátummal) 32-33. ¡816. VII. 20., Hodász. Az osztoztató bizottság határozatba foglalja az osztályos egyezséget, melyet a mintegy kilenc éve elhalt Lakatos István és az 1815-ben elhalt Balogh Katalin gyermekei, Ferenc, István, György, Julianna Szikszay Sámuelné és Krisztina Pápay Istvánné kötöttek szüleik minden ingó és ingatlan öröksége tárgyában. A bizottság elé csak a Komoróczyaktól 1719-ben zálogba vett telek és az ingóság sorsának kérdése került, a szőlők és egyéb földek tekintetében atyafiságos egyezség született. A bizottság megállapította: 1. A Komoróczyak telkük kiváltására eddig nem mutattak hajlandóságot, azt a Lakatosok szakadatlanul bírják a mai napig. 2. Néhai Lakatos István a Szikszay családtól is bírt egy zálogos telket, de azt a zálogösszeg (100 ezüst) elengedésével átadta vejének, Szikszay Sámuelnek. 3. A legidősebb fiú, Ferenc is szerzett egy telket, ehhez a néhai apa 100 forintot adott. 4. István és György hét éven át együtt gazdálkodott az özvegy anyával, kinek ha lálakor többek közt a Komoróczy-féle teleknek is birtokában maradtak. A bizottság az egyes testvérekkel kapcsolatban a következőképp rendelkezett. Lakatos Julianna a telken lévő épületek árából 100 forintot kap, az osztály költségei nem terhelik. La katos Krisztina kap Györgytől és Istvántól 125 forintot a telek és 100 forintot az épület fejében, valamint 4 anyajuhot bárányostól. Az ingóság (4 ló, 4 ökör, ezekhez szerszámok, csekély értékű házi eszközök) Györgyöt és Istvánt illeti. Lakatos Ferenc ugyan a fentiek szerint 100 forintban már részesült az apai vagyonból, de "más tör ténet által lakóhely nélkül maradt", ezért mégis kap néhány darab földet azzal, hogy ha a Komoróczyak a telket kiváltanák, a zálogösszegből csak 50 forintot kaphat
majd. Lakatos György és István egymás közt mindenben A - 1/2 arányban fog meg osztozni, (eredeti példány és másolat, melyet 1816. IX. 1-én Andrássy József esküdt állított ki) 34. 1816. VII. 21., Hodász. Lakatos István és György a bizottság előtt elismeri, hogy nővérüknek, Lakatos Krisztina Pápay Istvánnénak az osztály szerint 225 forinttal tar toznak, amit az újév első napján tartoznak megfizetni. Nevezettek nővérük távollétében kifizették az osztály költségét (10 forintot) a bizottságnak, így már csak 215 forinttal tartoznak, (eredeti) 35. 1817. V. 27., Hodász. Pápay András elismeri, hogy a géresi Balogh család bérei telkének zálogsummáját, 395 forintot a család négy ágon lévő tagjaitól (András ágán Szikszay Sámueltől és Lakatos Istvántól, Márton ágán Balogh Ádámtól és testvéreitől, István ágán Komoróczy Györgytől, Menyhérttől és Demjén Gábortól, illetve Mária utódjától Csomay Antaltól) felvette, illetve egy ágé, Balogh Éváé nála maradt. Tanúk: Földváry László nemes hadnagy és Fekete János főbíró, (eredeti) 36. 1820. X. 7., Hodász. Géresi Balogh János vagyonát (18 sor szőlő, némely zálog ban levő földek és kevés lábas jószág) végrendeletében unokaöccsére, Lakatos Istvánra hagyja, aki őt házába befogadta és tartotta, míg másik unokaöccse, Ferenc 20 forint tar tozását (egy évi árenda) elengedi azzal, hogy 10 forintot belőle az egyháznak adjon. A zálogbirtok kiváltása esetén az egyház javára szóló hagyomány Lakatos Istvánt terheli. Tanúk: Szabó Sámuel református lelkész, Andrássy József esküdt, Pápay István, Szeöcs Ferenc és Jeszenszky János, (eredeti) 37. 1822. IX. 25., Hodász. A géresi Balogh család főleg Hodászon, részben pedig Gebén lakó utódai megosztoznak őseik géresi, bérei, kisnaményi és darnói örökségén. Balogh Ádámnak és testvéreinek, Szeöcs Zsigmondnénak és Császy Antalnénak jutott a géresi rész; Csomay Antalnak a bérei rész fele; Szikszay Sámuelnek, Lakatos Istvánnak és Ferencnek, valamint Pápay Józsefnek és Istvánnak a bérei birtok másik fele; Komoróczy Ferencnének és vejének, Demjén Gábornak, valamint Komoróczy Timótnak, Györgynek, Menyhértnek és Papp Zsigmondnénak a damói rész; Pápay And rásnak és atyafiainak pedig a kisnaményi birtok. Tanúk: Miklóssy László és Szeöcs Ist ván, (eredeti) 38. 1823. XI. 13., Tunyog. A község elöljárói (Vadász Pál jegyző, idősb tunyogi Szűcs Péter hadnagy, Vadász Mihály esküdt, Kocsis András főbíró és esküdttársai, Sza bó Ádám valamint Balogh György) a Hodászon lakó tunyogi Szűcs Lajos megkeresésé re tunyogi birtokai alapján vejének, Lakatos Istvánnak legeltetési jogot biztosítanak Tunyogon. (eredeti) 39. 1823. XI. 16., Hodász. Lakatos István és Szikszay Sámuel (úgy is, mint a még élő Naményi Mihály és a néhai Nyíry Gergely valamint Lakatos András örökösei) hat évre, évi 8 forintért árendába adják rokonuknak, Fiók Andrásnak gebei telekbeli részü ket, (eredeti) 40. ¡833. IV. 30., Debrecen. Tunyogi Szűcs Zsigmondné Vesmás Rozália, néhai Vesmás György és Komoróczy Katalin lánya, néhai Komoróczy Péter és Osváth Judit unokája a Tiszántúli Kerületi Tábla előtt pert indít gebei, hodászi, derzsi, Jánosi, bulyi, gyíirei, nádudvari stb. nagyapai öröksége tárgyában, annak megosztására. A perelt atya fiak: Komoróczy Terézia özv. Joó Imréné, Komoróczy Judit Andrássy Józsefbe, néhai Komoróczy Anna férje, Karancsy Zsigmond és gyermekei, ifjabb Karancsy Zsigmond, Ilona Berzsenyi Menyhértné, Anna ifjabb Szűcs Lajosné, Erdőhegyi Rozália Földváry Imréné, Erdőhegyi Eufrozina özv. Harsányi Pálné, tunyogi Szűcs Lajos és Vékey Mária l
özv. Erdélyi Jánosné. (keresetlevél eredetije, amit a táblai felolvasás után benedekfalvi Detrich Miklós jegyző záradékolt) 41. 1834. V. 30., Hodász. Szikszay Zsigmond zálogba ad egy darab szántóföldet 53 forintért avagy 21 ezüst forintért és 12 krajcárért tizenöt évre rokonainak, Szeöcs Zsig mondnak és feleségének, géresi Balogh Debórának. Szomszédok: Szikszay István és Mándy János. Tanúk: Karancsy Zsigmond, Demjén János, Lipcsey László jegyző és Takács Mihály. (1869-ben készült, perben hitelesített, kivonatos másolat) 42. 1837. XII. 7., Károly. A vármegye levéltárosa, Endrédy Lajos 1740-től kiírja a Lakatos család tagjára vonatkozó adatokat. A családfők armalista nemesként szerepel nek, nemesi adót, királyi segedelmet fizetnek: 1740-ben András, János, György és Fe renc; 1743-ban Ferenc, András és János; 1745-ben János, András, Ferenc és Sámuel öz vegye; 1750-ben János és András; 1762-ben Mihály, idősebb és ifjabb János; 1768-ban ifjabb János, István és másik ifjú János; 1773-ban János és István; 1780-ban ifjú és öreg János valamint István; 1796-ban István, András, öreg és ifjú János. 1800-ban ifjabb és idősebb János valamint István maga telkén lakó nemes, míg György és András másén lakik; 1805-ben István és György maga telkén lakó nemes, Ferenc más telkén lakó. 1807-ben György, János és Ferenc szerepel. 1809-ben Lakatos Istvánná fia, a 28 éves István és György inszurgensek, a 33 éves Jánosnak öt éves Gábor nevü fia van, Az 50 éves Györgynek két fia Ferenc (22 éves) és Lajos (24 éves), Péter pedig Iklódról jött Hodászra lakni. 1812-ben hadi segedelembe László, György, Péter és másik László f i zet, 1830-ban koronázási ajándékot két Ferenc, György és János fizet, (eredeti) 43. 1838. V. 14., NKároly. Lakatos István hodászi lakos és közbirtokos kéri Szatmár vármegye első alispánját, adjon ki részére nemesi bizonyítványt. Mellékeli a levéltár kivonatát, hivatkozik arra, hogy 1809-ben nemes felkelő volt, illetve többször is volt Hodászon nemesek hadnagya (amit Csanády Márton szolgabíró is tanúsíthat). V. 17-én Kende Zsigmond alispán utasítja Csanády Márton szolgabírót jelentéstételre. Csanády Márton még aznap jelenti, hogy a Lakatos István kérelmében írtak megfelelnek a való ságnak, kétségtelen nemességét nemcsak hivatalból, de mint szomszédos faluban lakó is tudja, (eredeti, az alispán és a szolgabíró záradékaival) 44—45. 1838. V. 19., NKároly. Lakatos István (mint aki 1797-ben inszurgens volt és nemesi szubszidumokat fizetett) kérésére, az ő, valamint Ferenc és Sándor nemességét a vármegye hatósága igazolja, (egy eredeti példány, kiadta Kende Zsigmond alispán, Csanády Márton szolgabíró és Bakalár György esküdt, valamint egy másolat, kelt 1838. IX. 6-án, Nagykárolyban, kiadta Vállyi Lajos szolgabíró és Ats Antal esküdt) 46. 1843. VI. 11., Hodász. Néhai Komoróczy Ferenc utódai, Ábrahám, Erzsébet Milotay Gáborné és a néhai Julianna fia, Druzsán Boldizsár (testvérei nevében is) a né hai nagynénjük, Komoróczy Klára Császy Jánosné magvaszakadtával rájuk szállt egész telküket 1240 ezüst forintért zálogba adják 32 évre özvegy Balogh Ádámné Szeöcs Zsuzsannának. Tanúk: Szűcs Lajos nemes hadnagy, Földváry Mihály, Lipcsey László, Földváry Imre, Takács József főbíró és Tóth Ferenc, (eredeti) 47. 1843. VI. 11., Hodász. Komoróczy Ábrahám és Druzsán Boldizsár (néhai Komoróczy Julianna fia) özvegy Balogh Ádámné Szeöcs Zsuzsanna birtokába adják telküket, melyet Császy Antal halálával örököltek. Tanúk: ld. az előző iratot, (eredeti) 48. 1845. IV. 26., Hodász. Lakatos István kérelmet nyújt be Mándy Péter másodalis pánhoz, mint a gebei tagosító bíróság elnökéhez, melyben előadja, hogy 1/8 telke téve désből Joó Imréné tagjához került. Kéri Bertók-telek nevezetű illetőségének kijelölését. Bizonyítékként jelöli meg az eredeti osztálylevelet és a gebei bírák által kiadott igazo-
lást a tényleges birtoklásról. Az alispán a kérelmezőt arra az esetre, ha a tagosításkori valóságos birtokhelyzetet nem tudná bizonyítani, perre utasítja, (eredeti, Mándy Péter alispán záradékával) 49. 1847. I . 8., Hodász. Szikszay Mária Gál Józsefné a korábban özvegy Balogh Ádámné Szeöcs Zsuzsannától felvett 100 Ft. kölcsön fejében leköti anyjától örökölt bel ső telekbeli illetőségét, mely telken Szeöcs Zsuzsanna szárazmalma van. Tanúk: tunyogi Szűcs Ignác és Kisújszállásy Mihály (érszentkirályi közbirtokos), (a záloglevél másodpéldánya, melyen Szeöcs Zsuzsanna elismeri, hogy ténylegesen birtokában tartja az érintett ingatlant)
A m á s o d i k korszak iratai (1848-1945) A családi levéltár legterjedelmesebb részéről van szó, több mint 600 irattal, úgy, hogy a bemutatás körén kívül eső nyugták, postai feladóvények, valamint a gyászjelentések ebbe nem tartoznak bele. Ennek ellenére nincs szükség további korszakolásra, mert az érdektelen iratok (adókönyvecskék, kisösszegü, kézzel írt nyugták, fizetési meghagyások, telekkönyvi szemlék, kísérő iratok, stb.) száma is viszonylag nagy az állagon belül. A bemutatás itt is időrendben törté nik, de szelektálva és lehetőség szerint kevésbé részletesen, mint a fontosabbnak tartott, régebbi iratoknál. 1. 1852. V. 3., Hodász. Lakatos Mihály lakóházát, melyben lakik és annak mellék épületeit, melyeket Szucsányi Jánossal együtt Balogh Ádámtól örökölt, 481 forintra be csülik. 2. 1859. XII. 31., Bogdány. Komoróczy Ábrahám és néhai Komoróczy Erzsébet lá nya, özv. Milotay Józsefné, szül. Milotay Erzsébet Lakatos Mihálytól és Balogh Zsuzsannától újabb 333 forintot vesz fel hodászi zálogos telkére, a Druzsán-atyafiakkal való megegyezés után a tulajdonba adást helyezve kilátásba. 3. 1869. III. 16. NKároly. Szikszay Imre testvérei képviseletében is perli Szeöcs Zsigmondné, szül. Balogh Debórát, valamint annak gyermekeit, Antalt, Zsigmondot, Ignácot és Esztert, Szűcs Gyulánét az apja, Szikszay Zsigmond által 1834-ben elzálogosított (alig 2 holdnyi) szántóföld visszaadásáért. 4. 1871. IV. 28., Hodász. A község elöljárói Lakatos Mihály kérésére bizonyítják, hogy annak szomszédja, Szeöcs Zsigmondné kijjebb rakta kerítését a mezsgyénél. 5. 1872. VIII. 25., Hodász. Szeöcs Ferenc 40 osztrák forintért eladja 186 öles telkét Lakatos Mihálynak és Balogh Zsuzsannának. 6. 18 74. I . 20., Budapest. A Királyi Kúria ítéletet hoz a Ménasághy Zsigmondné, szül. Lakatos Anna által ingatlan tulajdonjoga iránt Lakatos Mihály ellen indított per perköltsége tárgyában. Az alapperben az alperest a Nagykárolyi Törvényszék és a Pesti Királyi ítélőtábla is az érintett szántóföldek átadására kötelezte. 7. 1874. III. 25., Mátészalka. Néhai Lakatos Anna, Ménasághy Zsigmondné utódai 9 forintos tartozás meg nem fizetése miatt végrehajtást kémek Lakatos Mihály ellen. Lakatos Mihály 100 Ft értékű lovát elárvereznék, de nincs rá vevő. 8. 1874. V. 4., Hodász. Lakatos János elismeri, hogy ezelőtt kilenc éve 40 forintért eladta Lakatos Mihálynak a derzsi utcai telken lévő épületrészét.
9. 1874. VI. 6., Hodász. Ménasághy Zsigmond és Lakatos Anna gyermekeinek szü letési anyakönyvi kivonata. 10. 1874. VI. 3., Mátészalka. Ménasághy Erzsébet, Mária és Veress István újabb végrehajtást kér Lakatos Mihály ellen, 25 Ft követelés kielégítésére. 11. 1876. V. 2., Hodász. Keresztszeghy Fülöp, a tagosítást végző mérnök a közbirto kosság által fizetendő járandóságát még nem kapta meg, számára ezért Lakatos Mihály 50 forint kölcsönt ad. 12. 1876. V. 11., Hodász. Lakatos István és Szűcs Anna gyermekeinek anyakönyvi kivonata. 13. 1876. V. 29., Mátészalka. Veress Lajos elismeri, hogy Vadász György, szintén hodászi lakos, 300 forintos tartozását vele szemben kielégítette. 14. 1876. VIII. 30., Hodász. Ménasághy Mária, néhai Lakatos Anna lánya elismeri, hogy öt Lakatos Mihály minden anyai öröksége után kifizette. 15. 1876. X. 20., Mátészalka. A közjegyző átadja néhai Lakatos Istvánná Szűcs An na (+ 1855) hagyatékát utódainak: az 1874-ben elhalt Lakatos Anna germekeinek, úgy mint Ménasághy Mária Izsó Miklósnénak, Erzsébet Sarkady Józsefhénak, Anna, Veress Istvánné gyermekeinek, azaz Veress Gusztávnak, Eszternek és Istvánnak; Lakatos János gyermekeinek, úgymint Terézia Szikszay Györgynének, Istvánnak és Erzsébetnek; La katos Mihálynak és végül néhai Lakatos Erzsébet Veress Lajosné gyermekének, Veress Sámuelnek. 16. 1876. XI. 28., Hodász. Lakatos Gyula rokonának, Lakatos Mihálynak eladja 4,5 holdas birtokát. 17. 1877. II. 7., Hodász. Lakatos Gyula minden hodászi szántóföldjét eladja 235 fo rintért Lakatos Mihálynak és Balogh Zsuzsannának. 18. 1877. IV. 24., Kántorjánosi. Ménasághy Mária Izsó Miklósné kántorjánosi lakos elismeri, hogy előző évben 175 forintért eladta anyai örökségét Lakatos Mihálynak és feleségének. 19. 1877. V. 14., Hodász. Szűcs Ignác 600 öles szántóját eladja Veress Lajosnak 50 forintért. 20. 1877. V. 15., Hodász. Gál Sándor 300 forintért eladja Lakatos Mihálynak és fe leségének több darab szántóföldjét. 21. 1879. III. 10., Hodász. Lakatos Mihály megveszi rokonai, Veress István, Sarkadi József, Lakatos Terézia Szikszay Györgyné, Lakatos István, Erzsébet Szabó Dánielné, Gaál Sándor, Gaál Johanna Szeöcs Gáborné és Veress Eszter Sarkadi Józsefné derzsi örökségét. 22. 1879. X. 16., Hodász. Lakatos Gyula és Gusztáv 600 forintért megveszi Lakatos Terézia Szikszay Zsigmondné, István és Erzsébet Szabó Dánielné hodászi szántóföldje it. 23. 1880. III. ?, Hodász. Szűcs Albertné Balogh Erzsébet 500 forintos tartozása fe jében leköti Lakatos Mihálynak hodászi telekrészét, Lakatos Mihály kéri a teher telek könyvi bejegyzését. 24. 1880. IV. 26., Hodász. Özv. Kiss Ferencné Kovács Julianna 40 forintért eladja Lakatos Mihálynak és feleségének 1000 négyszögöles belső telkét. 25. 1881. III. 31., NKároly. A járásbíróság mint telekkönyvi hatóság kiigazítja a hodászi ingatlanokra vonatkozó telekjegyzökönyveket (az érintett birtokosokat az irat 6 oldalon keresztül sorolja fel).
26. 1881. III. 26., Hodász. Lakatos István 260 forintért eladja Lakatos Mihálynak és feleségének, Balogh Zsuzsannának a hodászi 105. számú lakóház és telek őt illető Vi részét. 27. 1883. VII. 30., Hodász. Lakatos Terézia Szikszay Györgyné és Lakatos Erzsébet Szabó Dánielné 170 forintért eladja Lakatos Mihálynak és feleségének a hodászi 105. sz. lakóház és telek rájuk eső Vi részét. 28. 1883. XI. ?., Hodász. Lakatos Mihály, mint kiskorú Veress Sámuel gyámja fel lebbezéssel él azon végrehajtás ellen, melyet gyámfia jövedelmeire vezettek a néhai apa tartozásai miatt. A gyámfiú zsidó haszonbérlők birtokában levő ingatlanvagyona egy ház telekkel és két külső földbirtok, a zárolt jövedelem a haszonbér. 29. 1883. XII. 21., Mátészalka. Budaházy Sándor ügyvéd elismeri, hogy a Veress Sámuel érdekében a Nagykárolyi Önsegélyező Népbank ellen indítandó per illetékét Lakatos Mihálytól felvette. 30. 1884. I . 12., Nagykároly. Az árvaszék elnöke elrendeli, hogy a tiszti ügyész vizsgálja meg Veress Sámuel vagyoni viszonyait, intézkedjen az annak kárára végrehaj tott telekkönyvi kiigazítás ügyében. A Lakatos Mihály által kötött haszonbérleti szerző déseket jóváhagyja, egyben elrendeli, hogy a gyám számadását a közeli rokonokkal is vizsgáltassa meg és írassa alá. 31. 1884. III. 5., Hodász. Balogh Erzsébet Lakatos Mihály nevű bátyja javára le mond nagygéresi (így!) birtokrészéről. 32. 1884. III. 5., Hodász. Özv. Szűcs Albertné Balogh Erzsébet eladja hodászi telek részét Lakatos Mihálynak 90 forintért. 33. 1884. III. 16., Hodász. Lakatos Mihály gyámi elszámolása. Veress Sámuel bevé tele 1882 augusztusától 60 forint, a kiadás 77 forint. 34. 1884. IV. 19., Mátészalka. A járásbíróság előtt Lakatos Mihály megnyeri a pert, amit 1883-ban Veress Sámuel jövedelmének zárolása miatt indított. 35. 1884. VII. /., Nagykároly. Az árvaszék helyettes elnöke ismételten felhívja La katos Mihályt, hogy gyámi számadását a gyámfiú közeli rokonaival aláíratva nyújtsa be. 36. 1886. IV. 22., Hodász. Lakatos Mihály gyámi számadása 78 forint bevételről és 66 forint kiadásról 37. 1886. IV. 1., Hodász. Lakatos Mihály haszonbérbe adja 3 évre Klein Jakabnak Veress Sámuel egyik ingatlanrészét. A haszonbérbe vevő a telek résztulajdonosa. 38. 1886. IV. 8., Hodász. Kölcsey László őri lakos eladja Lakatos Mihálynak hodászi ingatlanát 25 forintért. 39. 1887. X. 24., Hodász. Lakatos Mihály gyámi számadása, mely szerint 1886/87ben Veress Sámuel birtokának bevétele 141 forint, a kiadás pedig 41 forint volt. 40. 1887. X. 24., Hodász. Veress Sámuel vagyonát leltárba veszik. A vagyon ingó ságot nem tartalmaz, 100 forint pénzmaradvány, 705 Ft. értékű föld, 66 Ft. értékű belső telekrész és 134 Ft. értékű 2/3 házrész szerepel benne, illetve kiskorú Szikszay Gyula nagykárolyi lakossal szemben 325 Ft. adósság terheli. Ez utóbbi folyamatban levő per tárgya. 41. 1888. III. 29., Mátészalka. A Nyíregyháza-Mátészalka Helyiérdekű Vasút Rt. jogbiztosa egyes Derzs községben kisajátított ingatlanok ellenértékét letétbe helyezi az adóhivatalnál. Az érintettek közt: Veress Lajosné Lakatos Erzsébet, Ménasághy Zsigmondné Lakatos Anna, és Lakatos János (neje Demjén Erzsébet). 42. 1888. VI. 15., Mátészalka. A járásbíróság meghozza végzését a Nyíregyháza Mátészalka helyiérdekű vasút érdekében történő nyírcsászári, derzsi, hodászi, gebei,
nyírmeggyesi és mátészalkai kisajátítások ügyében. A kisajátítás összesen 163 birtokost (köztük Lakatos Mihályt) érintett. 43. 1888. VIII. 9., Mátészalka. Grünhut Dávid és Hartman Lina 25 holdas hodászi birtokára 600 Ft kölcsönt vesz fel a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetétől. 44. 1888. VIII. 13., Mátészalka. A Nyírbátori Takarékpénztár 90 forint váltótartozás miatt zálogjog bejegyzését kéri Lakatos Mihály, Szűcs M á r i a (Deli Istvánné, előbb K o m o r ó c z y Károlyné) és Szenáky K á l m á n (utóbbi derzsi lakos) ellen, azok 11 ingatlanára. 45. 1888. IX. 29., Nyírbátor. A járásbíróság ítéletében kötelezi Szűcs Máriát, Laka tos Mihályt és Szenáky Kálmánt a 90 forintos tőketartozás és 1882-től esedékes kamatai megfizetésére. Mivel csak részleges teljesítés történt, a takarékpénztár gondnoka újból kéri a zálogjog bejegyzését. 46. 1888. XII. 15., Nyírbátor. A járásbíróság a takarékpénztár javára elrendeli a zá logjog bejegyzését Szűcs Mária, Lakatos Mihály és Szenáky Kálmán egyes ingatlanaira. 47. 1889. VIII. 29., Szatmárnémeti. A törvényszék 116 Ft. tőketartozás és kamatai erejéig zálogjog bejegyzését rendeli el többek közt Balogh László, Lakatos Mihály és János, Komoróczy György, Timót és Ignác, Vadász Sándor és Újlaky Zsigmond géresi birtokára. 48. 1890. I . 13., Hodász. Lakatos Mihály évi 50 forintért bérbe adja Gebei utcai há zát Matolcsi Istvánnak. 49. 1890. I . 28. Hodász. Lakatos Mihály gyámi számadása, mely szerint Veress Sá muel vagyonának bevételei888/89-ben 166, kiadása 195 forint volt. 50. 1890. III. 25., Hodász. Szeöcs Ignácné szül. Szikszay Rozália belső telekrészét eladja ifjabb Lakatos Gyulának 100 forintért. 51. 1890. XII. 12. Nagykároly. A törvényszék megidézi a hodászi közbirtokosokat és volt úrbéreseket az italmérési jogukért járó kártalanítás tárgyában, a pénzügyigazgató sággal megkötendő egyezség létrehozására. 52. 1891. I . 19., Hodász. Lakatos Gusztáv 400 Ft-ért, árverésen megveszi Dobos Mózes és neje, Veress Eszter hodászi ingatlanát. 53. 1891. II. 6., Hodász. Lakatos Gyula kéri tulajdonjogának bejegyzését a Bartha Ferencné Szeöcs Ágnes, gyulaji lakostól vett hodászi ingatlanra. 54. 1891. III. 20., Mátészalka. Lakatos Mihály kéri a járásbíróságot, mint telekköny vi hatóságot, törölje a Nyírbátori Takarékpénztár javára bejegyzett jelzálogjogot. 55. 1891. III. 31., Nagykároly. Veress Sámuel kéri az árvaszéket, utalja ki számára a gyám-pénztárban kezelt örökségét. 56. 1891. IV. 2., Nagykároly. Az adóhivatal kötelezi Lakatos Gyulát a Szeöcs Zsigmondnétól vett ingatlan illetékének befizetésére. 57. 1891. VII. 21., Nagykároly. Az árvaszék kifizetni rendeli Veress Sámuelnek a gyámpénztárban kezelt 146 forintját. 58. 1892. XII. 31., Hodász. Veress Sámuel, betegsége miatt halálát közelinek érezve végrendeletet tesz. Hodászi 15 hold földjét, egyéb külső birtokait, a piacon levő lakóhá zát és a gyámpénztárban lévő készpénzt (nagybátyjai és nagynénjei kizárásával) unoka testvéreire hagyja. Gyámjára pénzbeli követeléseit hagyja a végrendelet elfogadásának és a tisztességes eltemettetésnek a feltételével. A háznál lévő terményeket a legközeleb bi rokonok osszák el. A végrendelet kihirdetésére 1993. III. 15-én került sor. 59. 1893. VII. 9., Nyíregyháza. A Nyírvíz-szabályozó Társulat kormánybiztosa helyt ad Lakatos Mihály felszólalásának, amennyiben a mentesített ártéren fekvő búzaföldjét,
melynek középső 800 öles része dombon fekszik, tehát a mentesítés előtt szigetet ké pezhetett, átminősíti a IV. minőségi osztályba. A többi terület minősítése a kérelmezőre nézve kedvező, annak alapja az volt, hogy korábban azok víz alatt álltak. 60. 1893. XII. 13., Nyíregyháza. Szabolcs vármegye alispánja Lakatos Mihály fel lebbezésének helyt nem adva helybenhagyja a kormánybiztos határozatát. 61. 1893. XII. 18. Lakatos Gusztáv és ifjú Lakatos Gyula 3140 forintért megveszi Grünhut Dávid és Hartman Lina hodászi birtokát, az azon fennálló 560 Ft. jelzálogteherrel. 62. 1894. V. 27., Hodász. Miután Komoróczy Lajosné kifizette tartozását (70 forintot), Lakatos Mihály hozzájárul a javára bejegyzett jelzálogjog törléséhez. 63. 1894. XI. 27., Mátészalka. A járásbíróság végzésében kötelezi néhai Balogh Zsuzsanna Lakatos Mihályné örököseit, Lakatos Gusztávot és Gyulát (a 63 Ft értékű ingóságból, 2602 Ft. értékű ingatlanból és 337 Ft. adósságból álló hagyatékot terhelő) illeték megfizetésére. 64. 1894. XII. 1., Szatmárnémeti. A törvényszék perre utasítja Veress Sámuel örökö seit (a birtokban levőkkel szemben a birtokban levőket), mivel eddig nem tudtak meg egyezésre jutni az örökség megosztása tárgyában. 65. 1895. IV. 14., Hodász. Lakatos Mihály a törvényszék végzésére hivatkozva kere setet indít Veress Sámuel hagyatékát illető törvényes öröksége tárgyában. Előadja, hogy mivel az örökhagyó édesanyjával, Lakatos Erzsébettel öten voltak testvérek, a hagyaté kot Lakatos János, Terézia és Anna utódai, illetve közötte, 4 egyenlő részre kell osztani. A végrendeletet megtámadja, mivel azt szerinte Veress Sámuel önkívületi állapota alatt Lakatos Polixénia „gyártotta". 66. 1895. XII. 21., Hodász. Lakatos Mihály, Gusztáv és Gyula kérik az ingatlanukra Schwarcz Éliás javára, 462 Ft. erejéig bejegyzett jelzálogjog törlését. 67. 1896. III. 27., Hodász. Ujlaky Bertalan és Balogh Amália 900 forintért ingatlan részt vesz Balogh Zsuzsanna Lakatos Gusztávnétól és Balogh Teréziától. 68. 1896. VII. 30., Mátészalka. A járásbíróság törli a Lakatos Mihály és Balogh Zsu zsanna egyik ingatlanára, 129 forint adótartozás erejéig, a Nagykárolyi Pénzügyigazga tóság javára bejegyzett jelzálogjogot. 69. 1896. XI. 21., Szatmárnémeti. A törvényszék elutasítja Lakatos Mihálynak a La katos Polixénia Papp Lászlóné, ifj. Lakatos István, Gál Johanna, Szeöcs Gábomé, kis korú Szeöcs Julcsa, Borbála, Erzsébet, Jusztina és Károly, Veress Eszter Sarkadi Józsefbe, Veress István, Szikszay György és Gyula, Szilágyi Ferencné, kiskorú Gál La jos és István, végül Lakatos Erzsébet Szabó Dánielné ellen benyújtott keresetét, mely ben Veress Sámuel végrendeletét megtámadta. 70. 1896. XII. 14., Hodász. Katona Károly, Miklós, Rozália Szondy Sándorné, Lina Gere Zsigmondné és Julianna nyírmeggyesi lakosok 350 forintért eladják Lakatos Gyulának hodászi ingatlanaikat. 71. 1897. XI. 27., Szatmárnémeti. A törvényszék Papp Lászlóné szül. Lakatos Polixénia kérelmére, a Lakatos Mihály által indított per eredménytelen lezárultát köve tően elrendeli Veress Sámuel (1984 Ft. értékű) hagyatékának átadását a végrendeleti örökösöknek. 72. 1898. III. 29., Budapest. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete hozzájárul a Lakatos Gusztáv és Gyula ingatlanán, javára bejegyzett jelzálogjog törléséhez, mivel Grünhut Dávid teljes tartozását (525 Ft) megfizette.
73. é. n. Hodász. X I X . század végi kimutatások Veress Lajos (33 hold), Veress Jó zsef (10 hold), Lakatos Mihály (62 hold), Lakatos István (102 hold és 404 Ft. értékű la kóház) és neje, Balogh Debóra (14 hold) ingatlanvagyonáról, illetve hagyatékáról. 74. 1900. I . 16., Hodász. Lucsik Petemé Sárga Mária eladja hodászi belső ingatlanát 70 koronáért Lakatos Gyulának. 75. 1900. VII. 17., Mátészalka. A Lakatos Mihály nevén levő ingatlanokra bejegyzik Lakatos Gusztáv (nős Balogh Zsuzsannával) és Lakatos Gyula (nős Balogh Teréziával) tulajdonjogát. A hodászi telekkönyvi betétszerkesztés során történt a bejegyzés a tény leges birtokosok javára (az iratanyagban még 20 db. hasonló értesítés van). 76. 1900. XII. 27., Hodász. Veress Istvánné Kiss Mária 500 koronáért eladja Lakatos Gyulának több hodászi ingatlanát. 77. 1902. III. 22., Mátészalka. Lakatos Gyula 600 korona kölcsöntartozás erejéig zá logjog bejegyzését kéri Rácz Lajos és neje, Szender Anna hodászi ingatlanára. 78. 1904. II. 10., Mátészalka. A Rácz János és neje, Szender Emma (nevek így!) in gatlanára bejegyzett zálogjogot törlik. 79. 1904. VII. 20., Budapest. Lakatos Gyula és Szucsányi János a budapesti Hofherr és Schrantz Gazdasági Gépgyártól (ügynök útján) szalmaemelő és kazlazó gépet vesz, 1 000 koronáért. 80. 1904. VII. 21., Mátészalka. A szolgabíró engedélyt ad Lakatos Gyula, Szucsányi János, Szűcs Gyula és Lakatos Bertalan hodászi lakosoknak gőz-cséplőgép használatá ra. 81. 1908. VII. 20., Mátészalka. Lakatos Gyula kéri a Pável Menyhért javára, 240 ko rona erejéig bejegyzett jelzálogjog törlését. 82. 1908. X. 21., Mátészalka. Lakatos Gyula perli Pável Feziket és nejét 50 korona házbér meg nem fizetése miatt. 83. 1910. VIII. 27., Mátészalka. Lakatos Gyula perli Szeöcs Zsigmondnét telekhatár megállapítása érdekében. 84. 1910. X. 31., Mátészalka. Jeszenszky Sándorné szül. Szondy Eszter ramocsaházi lakos 800 koronáért eladja hodászi ingatlanait kiskorú Lakatos Vilmának, akit apja, La katos Gyula képvisel. 85. 1911. X. 27., Mátészalka. Szeöcs Zsigmondné perli Lakatos Gyulát 4 korona megfizetésére. Szeöcsné levágatta Lakatos áthajló fájának ágait, ennek költségét Laka tos nem hajlandó kifizetni. 86. 1911. XII. 29. Hodász. Lakatos Gusztáv 3500 koronáért eladja ingatlanait kisko rú Lakatos Vilmának. A szerződést az árvaszék jóváhagyja. 87. 1912. X. 13., Hodász. Utódok nélkül, végrendelet hátrahagyásával elhunyt Komoróczy Anna, hodászi lakos. Vagyonát 17100 koronára értékelik. A Komoróczy Mária (Ibrányi Ferencné), Ibrányi Erzsébet (Szucsányi Jánosné), Balogh Anna (Ujlaky Bertalanná) és Komoróczy Lajos gyermekei javára tett végrendeletet Komoróczy Anna (Ujlaky Sándorné) és Komoróczy Irma (Komoróczy Gézáné) megtámadja. Szerintük valójában szóbeli végrendeletet tett az örökhagyó, de halála előtt egy órával, belátási képessége hiányában. A benyújtott írásbeli végrendelet utóbb készült, mintegy emlékez tetőként, a tanúk számára. 88. 1913. VI. 16., Hodász. Tóth Mihályné, szül. Nagy Róza 2100 koronáért eladja hodászi házát kiskorú Lakatos Vilmának. 89. 1917. III. 19., Mátészalka. A Komoróczy Anna hagyatéka iránt indított perben a járásbíróság jóváhagyja az Erdélyi Béla zárgondnok által Komoróczy Péterrel kötött ha-
szonbérleti szerződést, és a zárgondnoki számadást (Erdélyi katonai szolgálata miatt lemond). 90. 1922. II. 12., Mátészalka. Miután az Országos Földbirtokrendező Bíróság Hodászon, illetve Derzsen Tarnai János és Sándor, illetve Fisch Sándor és társai földbir tokára a megváltási eljárás megindítását megengedte, a járásbíróság elrendeli a házhely re, földre vagy közlegelőre igényt tartók összeírását. 91. 1927. III. 12., Debrecen. Az ítélőtábla ítéletet hoz I I . fokon Komoróczy Anna hagyatéka ügyében, a végrendeletet részben, a felperesek egy részével szemben mondva ki érvénytelennek. Az ítélet több, időközben egyesített pert zár le. Az érintett többi per azért indult, mivel az örökösök egy része (Komoróczy László, Lakatos Gusztávné Ba logh Zsuzsanna, Ujlaky Sándomé Komoróczy Anna, Komoróczy Miklós, Zsófia Komoróczy Timótné és Kálmán) időközben ugyancsak elhalt, hagyatékukat összevon ták. Az örökösök közt van Lakatos Gyuláné Balogh Terézia is, aki egyetlen gyermeke, Vilma javára lemond részéről. 92. 1931. V. 12., Hodász. Végrendelet hátrahagyása nélkül elhal Lakatos Gyula. Ha gyatékának tiszta értékét 25 300 pengőben állapítják meg, örököse leánya, Vilma. Öz vegye a haszonélvezeti jog gyakorlásáról lemond. 93. 1933. IV. 30., Hodász. Csizmadia Mihályné Lakatos Vilma egy 260 négyszög öles szántót vesz 80 pengőért Pánky Ferenctől és nejétől, Veress Annától. 94. 1933. VIII. 27., Hodász. Csizmadia Mihályné Lakatos Vilma 200 öles belterületi szántót vesz 400 pengőért özv. Lucsik Miklósné szül. Márky Teréziától.
H o d á s z község tisztségviselői az iratok alapján Nemesek
1792. 1809. 1817. 1838. 1843.
I V . 11. I V . 6. előtt (1795?) V . 27. V . 14. előtt (többször is) V I . 11.
hadnagyai
Szováthy Ferenc Szikszay Sámuel Földváry László Lakatos István Szűcs Lajos A község
1817. V . 27. 1843. V I . 11. 1850. I X . 1. 1852. V . 3. 1871. I V . 28. 1873. X I . 5. 1874.1. 26. 1874. V . 4., 1877. I I . 7., V . 14., és V . 15. 1883. I I I . 7. és V I . 30., 1885. X I . 17.,
jőbírái
Fekete János Takáts József Szeöcs Zsigmond Szűcs Elek K o m o r ó c z y László Karancsy János K o m o r ó c z y Imre Karancsy Zsigmond
1886. I I I . 28, 1887. V I I I . 2. 1890.1. 28., 1895. I I I . 27., 1901. V I . 13. 1911. I I I . ? 1920.1. 25., 1925. V I I . 23.
R á c z György K o m o r ó c z y János Erdélyi Béla
Albírák 1887. V I I I . 2. Lakatos Gyula 1891.11. 5., 1892. X I I . 21., 1896. X I I . 15. V a d á s z György 1911. X . 27. K o m o r ó c z y Lajos Jegyzők,
körjegyzők
1795.1. 9. és I I . 26. 1834. V . 30. 1851. I V . ? 1875. V . 15., 1876. I X . 4., 1877. I I . 7. é s V . 14.,1878.XII. 14.,1879. X . 19., 1880. I V . 26.,1881. I I I . 26. és X I I . 20., 1882. X I . 12., 1884. I I . 28., 1886. I I I . 28., I V . 9. és I V . 22., 1887. V I I I . 2., X . 23., X. 24., X . 25. és X . 2 7 , 1890. I I I . 25., 1892.11. 10., 1883. V I . 4. 1893. X I . 4. 1901. V I . 13., 1911. I I I . ?, 1912. X . 19. 1927. I I I . 8. 1929. I I . 11. Községi
Lengyel Ádám Liptsey László Földváry Mihály
Nagy Mihály Ibrányi Gábor helyettes körjegyző Lányi Dezső Müller János NagyN.
pénztárnokok
1877. I V . 3 1 , 1879. I I I . 1 3 , 1880. I V . 11. Jeszenszky István 1881. X I I . 2 0 , 1882. I V . 6. és X I . 12, 1885.11.27. R á c z György 1882. V I I I . 22. Almási Miklós 1890. I X . 2 3 , 1891. V . 4 , 1892. I I I . 7. Szucsányi János 1901. I V . 22. Komoróczy N .
Esküdtek, 1852. V . 3., 1874.1.26., 1875. X I I . 2 8 , 1881. I I I . 3 0 , 1887. X I I . 5 ,
elöljárók
Tóth Ferenc és Kis Ferenc Vadász Sándor Szűcs Elek és Komoróczy Lajos Karancsy János és K o m o r ó c z y Lajos Rácz G y ö r g y
Földrajzi nevek A z iratok rengeteg földrajzi nevet tartalmaznak, ezek teljes bemutatására itt nem kerülhet sor. Ehelyett a Mátészalkai j á r á s földrajzi neveiről 1989-ben megjelent m u n k a kiegészítését végzem el (Id. dőlt betűvel) a névadás szempontjából is fontos, korábbi adatok alapján. A bemutatás során leggyakrabban csak a koráb b i említést emeltem k i , de néhol az adatok, magyarázatok is javításra szorultak, és tartalmaznak az iratok a könyvben nem említett elnevezéseket is. 17
Belterület
Gebei utca Jánosi utca Meggyesi utca Református temető Szállás
Rácz utca Mező
1815 1760, 1815 1798, 1815 1815 1815 - a református temető szomszédságában fekvő terület teljes egészében Komoróczy Péter hagyatékának része, rajta álló épületről ekkor szó sem esik. Az a névmagyarázat, misze rint itt korábban ideiglenes cselédlakások lettek volna, kevés sé valószínű. 1815 1815 - a Szállás
végében
feküdt
Külterület
Agg-erdő - Agh erdő
Akasztó-hegy Algonya Asztaghely
út
Bárány-szer 16
17
1815 — a Komoróczyak kuriális erdeje. Ez a névváltozat való szerűtlenné teszi az agg fákkal való névmagyarázatot és a könyvben is szereplő Agerdő alak téves olvasatára utal. 1815 1815 1815, 1816 1815
A telekkönyvi bejegyzéshez két elöljáró aláírására is szükség volt. Közülük az első általában a község főbírája, de erre nincs minden telekkönyvi szemlén utalás. Kálnási Árpád: A Mátészalkai Járás földrajzi nevei. Debrecen, 1989. 72-99.
Bodzás út Bokor-hegy Bokor laposa Borjú kút (laposa) Borsó-szer Nagy Csaholyi-verem Csaholyi-verem út Csaholyi- verem domb Császári-hegy Császári út Csúszós tó Csürkös-hegy Derzsi út Dinnyés-hegy Egyház-hegy Erdőcske Farkasverem Füves-kert, Ary László Füves kertje Gebei-járás Gebei liget Gebei út, Nagy gebei út, Kis gebei út Hármas-gorond Hosszú-dűlő Hosszú-hegy laposa Jánosi-járás Jármi-járás Jánosi út Két Jánosi út (!) Jánosi út Kappanos-hegy Kettős-hegy Kert aljasi föld, kert alatt Kis-csere Kis cser-erdő Kis-hegy Koldus-szer Liget Liget-mező Liget-oldal Lugosi út Lyukas-kút Magasfa Medvés-gorond
1761, 1761, 1802, 1815 1815 1815 1761, 1815 1815 1815 1815 1815 1761, 1792, 1815 1815 1815
1815 (a Jánosi 1815 1815
Járásban)
1815
1815 1815 - a Nagyszőlő-hegy
északi oldalán
feküdt
1815 1761, 1815 1792, 1815 1815 - több különböző 1815 1815 1815 1792 1815 1815 1761 1815 1815 1792 1792 1792, 1815 - a Nagyszőlő-hegy 1815 1761 1761, 1792, 1816 1815 1792, 1815 1761
útvonal!
déli
szomszédja
1815 Az elnevezés régi volta miatt kevéssé valószínű, hogy a faburkolat kilyukadását tartotta volna fenn a népemlékezet 1761 Az 1960-as években kivágott határjelző fa valószerűtlen névmagyarázat 1815
Meggyesi út Mester völgye Mogyorós Mogyorós
plaga
Nádas Nagy-Rekettye, Nagy-Rakotya Nyárfa-csere
1792, 1802, 1815 1815 1815 - a Szálkai útig ért 1815-3 hodas kaszáló az Agerdőn, 1815
a Szálkai
út mellett
(így is)
1761, 1815 1792 Nyíres-oldal 1815 Őri út, Nagy őri út 1792, 1815 Pallag-mező, Parlag mező 1815 Pap- és Mestervölgy 1815 - a könyvvel ellentétben egyértelműen két különböző helyről van szó Pap-völgy dombjai 1815 Ruszka 1792, 1815 Sartori erdeje 1792 Sikató 1815, 1816 Sövényes-kút 1815 Sűrű 1761, 1792, 1815 - a Jánosi járásban fekvő 40 holdas kaszá ló, 1815-ben a Komoróczyaké Szálkai út 1815 Szőke-mező 1815 Nagy-Szőlőhegy 1815 - kuriális Nagy Szőlő Hegy, a Komoróczyaké Tárkány 1815 Türe-hegy 1815 Vásáros út 1815, 1816 Veres-dűlő 1802, 1815.
Összegzés A hodászi Lakatosok iratai több mint 200 évet fognak át. B á r ugyanazon család tagjaihoz kötődnek, nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, nem kerekedik k i belőlük egybefüggő történet. A leszármazottak a családi iratok rájuk, vagy bir tokaikra vonatkozó részét magukkal vitték, a beházasodott családtagok saját irataikkal gyarapították a gyűjteményt. A Lakatos család iratainak száma elég nagy, tartalma elég változatos ahhoz, hogy egy tipikus X V I I I - X I X . századi kisnemesi családi levéltár jellegzetessége it magán hordozza. A nemeslevél elnyerése a társadalmi emelkedés kiinduló pontja, de a tényleges előrejutáshoz a birtokszerzés nehéz és fáradságos útját is végig kell járni. Résztelkeken osztozni, a jusst perben m e g v é d e n i , szegény ro konoktól vett földdel kikerekíteni, házastárs javaival gyarapítani. A lakóhely életében részt venni, tisztséget viselni, tekintélyt szerezni. Ezek a lehetőségek várták a hodászi Lakatosokat is.
A X I X . század második felében a nemesi kiváltságok megszűnte után új k i hívásokkal találkoztak. Megélénkült az ingatlanok adás-vétele, gyarapodott ügyes-bajos dolgaik száma a járásbírósággal, adóhivatallal, törvényszékkel. Z á logjogot jegyeztettek be, kölcsöneik után kamatot fizettek, ügyfelei lettek a ta karékpénztárnak. A helyi érdekű vasút építésekor földjüket kisajátították, a fo lyók szabályozásakor ármentesítették. Vállalkozó szellemű Lakatosok szalma emelő és kazlazó gépet vásároltak, cséplőgép használatát engedélyeztették. Él ték mindennapi életüket, m í g az életüket kísérő iratok a család, a rokonság és Hodász község történetének is forrásaivá nemesedtek.
