A Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 3. A működés rendje 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5. A helyettesítés rendje 6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával 7. A vezetők, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái 8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje 9. A külső kapcsolatok rendje és formája 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 11. Mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések 12. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 14. Intézményi védő, óvó előírások 15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 16. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi iránti kérelmek elbírálásának elvei 17. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 18. Az állami nyelvvizsgák beszámítása az iskolai tanulmányokba 19. A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 20. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 21. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája 22. A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 23. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 24. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 25. Az iskolai könyvtár működésének rendje 26. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 27. A szülői szervezet véleményezési jogköre 28. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai 29. Záradék
2
1.
Az iskola neve: Székhelye és címe: Telephelyei: Az intézmény típusa:
Általános rendelkezések
Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u. 8. 8440 Herend, Kossuth utca 45. Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
OM azonosító: OM 037130 Jogszabályban meghatározott közfeladata:852010 Alapfokú oktatás Az intézmény fenntartója:
Herend Környéki Települések Alapfokú Oktatási Intézményfenntartó Társulása 8440 Herend, Kossuth u. 97. Az intézmény típus szerinti besorolása: a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladat ellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, amely a költségvetési Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében részjogkörrel rendelkezik és amelynek a pénzügyi- gazdasági és munkaügyi feladatait megállapodás alapján Herend Város Polgármesteri hivatala látja el. Irányító szerve neve, székhelye:
Herend Város Önkormányzat Képviselő- testülete 8440 Herend,Kossuth utca 97.
Alapító okirat száma:
27/1998. ( IV. 28.) önkormányzati határozat.
A Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított és egyidejűleg egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 85/2009.(VI.23.) számú önkormányzati határozatával 2009.július 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Felügyeleti szerve és címe: Herend Város Önkormányzat 8440 Herend, Kossuth u. 97.
3
1.1. Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1-től: o 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés o o o
o o o o o o o o o
o o o o
o o o o o o
o o o o
562917-1 Munkahelyi étkeztetés 562919-1 Egyéb étkeztetés 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 821900-1 Fénymásolás,egyéb irodai szolgáltatás 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása(1-4. évfolyam) 852013-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása ( 1-4. évfolyamon) 852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása (1-4. évfolyamon) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános oskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852023-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása ( 5-8. évfolyamon) 852031-1 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti,táncművészeti,szín-és bábművészeti ágban 855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés 855913-1 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi tanulók általános napközi otthoni nevelés 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916-1 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856012-1 Korai fejlesztés,gondozás 856013-1 fejlesztő felkészítés 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 900400-1 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 931102-1 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 931204-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931901-1 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása
Kiegészítő tevékenység o 562917-2 Munkahelyi étkeztetés o 562919-2 Egyéb étkeztetés o 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység o 931102-2 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
4
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a közoktatásról szóló 19993. évi LXXIX. Törvény 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának és az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak, megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: Az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese—
munkáltatói jogkörben eljárva—hozhat intézkedést, A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, A szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. A Szervezeti és Működési Szabályzatot évente egyszer a jogszabály követés érdekében az iskolavezetés felülvizsgálja és a megfelelő egyeztetések után (DÖK, SZM, KT) megteszi a szükséges módosításokat.
5
2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az iskolavezetéssel kapcsolatos vezetői feladatokat: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagozatvezető és a gazdasági ügyintéző látja el. Az iskola szervezeti egységei:
Iskolavezetőség Munkaközösségek Élelmezés, konyha Gazdasági iroda Tornacsarnok Titkárság Karbantartó részleg
A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató felel:
az iskola rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói, előirányzat-felhasználási, utalványozási, kiadmányozási, valamint a tanulói jogviszonnyal és megszüntetésével kapcsolatos jogköröket.
Az igazgatóhelyettes: Az igazgatót akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben meghatározottak szerint helyettesíti. Feladatát a törvényben meghatározottak és az éves munkamegosztás szerint végzi. A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza.
6
Gazdasági ügyintéző: A gazdálkodás tekintetében az igazgató helyettese és az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik. Feladata és hatásköre: Az intézmény gazdasági feladatainak irányítása, szervezése, ellátása. A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza.
Német nemzetiségi tagozatvezető: Vezetői feladatát az igazgató irányításával látja el. Feladata és hatásköre: Az iskolában dolgozó német szakos tanárok munkájának koordinálása. A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza.
Munkaközösség-vezető: - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösségek éves programját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - módszertani és szaktárgyi megbeszélést tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfeleltetést,ha szükséges szaktanácsadó segítségét kéri, - javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, - képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az iskola vezetősége felé és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít, a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére, - állásfoglalása, javaslata, véleménye –nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, - meghatározza a munkaközösség tagjai segítségével a tárgyévben szükséges szaktárgyi felmérést, kontrollméréseket, kidolgozza a felmérés anyagát, összegzik, elemzik az érintett pedagógusokkal. A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza.
7
Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: -
alsó tagozatos osztályfőnöki humán reál német nyelvi munkaközösségek
Az osztályfőnök : Az osztályfőnök az a pedagógiai szakember, aki erkölcsi és jogi felelősséggel tartozik valamennyi rábízott tanulóért, és érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért. Fejlesztő munkáját a tanulók egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja és azt az osztályban tanító pedagógusokkal együttműködve végzi. A szükséges nevelési hatások, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal variálható meg. Ezt a munkát az osztály közösségéért felelős pedagógus hangolja össze, s irányítja. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A gyermek személyiségi vonásai a családban alakulnak ki ; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti a negatív nevelési mintákat igyekszik ellensúlyozni. Eredményes munkájához elengedhetetlenül szükséges a tanulóknak, s közvetlen környezetének minél alaposabb ismerete. Mindebből következik, hogy az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, az osztállyal való közvetlen és fesztelen érintkezéseknek rendkívül fontos a szerepe. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a tantestület tagjai közül. Az osztályfőnök munkáját az iskola pedagógiai programja, az iskola munkaterve, az igazgató utasításai, illetve az osztályfőnöki órák tanmenete alapján végzi. Az osztályfőnöki munka három fontos feladatkört ölel fel: a) ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, b) szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, c) közvetlen nevelőmunka A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza
A szaktanár A szaktanár tervszerű oktatómunkájának formái és módszerei az iskolai nevelés leginkább kidolgozott, hagyományos területét alkotják. A tanterv, a tanmenet, a tankönyv, a munkafüzetek, s a tanári segédkönyvek világosan keretbe foglalják és tervszerűen elrendezik az ismeretátadás és ismeretelsajátítás folyamatát, s meghatározzák a tárgy sajátos nevelési feladatait. A szaktárgy nem csupán meghatározott ismeretrendszer, amelyet meg kell tanítani, hanem sajátos, csak az adott tárgyra jellemző nevelési lehetőségeket, alkalmakat és eszközöket is magában foglal. A szaktanár egyénisége, szakértelme nagy jelentőségű nevelési tényező, de csak úgy tud mély és maradandó hatást gyakorolni növendékeire, ha nem csupán
8
tantárgyán keresztül érintkezik velük, hanem személyiségük fejlesztésén is munkálkodik; ha nem csupán tanítja, hanem eközben céltudatosan neveli is őket. A tantárgy tanítására a szaktanár az intézményvezetőtől kapja a megbízást. Munkájának alapvető dokumentuma a tantervi anyagot lebontó és időben elrendező tanmenet. A részletes feladat és hatáskört a munkaköri leírás tartalmazza.
A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája Az iskola vezetői közvetlenül az igazgató irányítása alá tartoznak. A szűk iskolavezetés, melynek tagjai: az igazgató és a helyettes minden hétfő első órájában megbeszélik a következő hét feladatait, a bővített iskolavezetés soron következő ülésének napirendi és időpontját, valamint a felmerült problémákat. A kibővített iskolavezetés, melynek tagjai az igazgató, a helyettes, a munkaközösség vezetők, a német nemzetiségi tagozatvezető, a DÖK vezető tanárai, az érdekvédelmi szervezet (Pedagógus Szakszervezet) titkára és a Közalkalmazotti Tanács elnöke, kéthetente hétfőn délután tartja megbeszéléseit. A munkaközösségek a szeptemberben elfogadott munkatervüknek megfelelően tartják megbeszéléseiket, amelyre meghívják az iskolavezetés egy tagját.
A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a képzési irányok megválasztására, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - irányítják a munkaközösséghez tartozó pedagógusok továbbképzését, - összeállítják az iskola számára a felvételi (emelt szintű csoportok) írásbeli és szóbeli feladatokat, ezeket értékelik, - az iskola szakmai munkájának fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, irányíthatnak, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
9
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetés a tantestülettel egyrészt a munkaközösség vezetők révén tartja a kapcsolatot, másrészt rendszeresen tantestületi értekezletet hív össze. A nevelőtestületi értekezletek: Évnyitó Őszi nevelési Félévi Tavaszi nevelési Évzáró Félévi és év végi osztályozó értekezletek. A nevelőtestületi értekezleteket az igazgató hívja össze, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet, diákönkormányzat kéri az értekezlet összehívását akkor a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelők kétharmada jelen van. A nevelőtestületi határozatok elfogadásához egyszerű többségre van szükség. (51%).
10
3. A működés rendje Az iskolai munkaterv 1. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet figyelembe vételével. Az iskolai munkatervet az igazgató készíti el az iskolaszék, az iskolai szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. 2. A munkatervnek tartalmaznia kell: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, az iskolai ünnepek megünneplésének a rendjét, időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 3. Az iskolai munkatervet a nevelőtestület fogadja el. 4. A tanév tantárgyfelosztását az igazgatóhelyettesek készítik el a pedagógus illetve a munkaközösség vezetők véleményének figyelembe vételével. Az elkészített tantárgy felosztást az igazgató hagyja jóvá. 5. A pedagógusok a törvényben meghatározott kötelező óraszámban tartják meg óráikat az órarendben foglaltaknak megfelelően. Az órarendtől eltérni csak igazgatói vagy helyettesi engedéllyel lehet. 6. Az akadályoztatás miatt elcserélt órákat 2 héten belül meg kell tartani. 7. A munkából való távolmaradást minden esetben be kell jelenteni. 8. A tanítási órák ideje 45 perc. 9. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részéreszünetet kell tartani. 10.A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. 11.A napközis és tanulószobás foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan kell biztosítani. 12.A tanórákon a mobiltelefont ki kell kapcsolni.
Az iskola nyitva tartása: Az új épület: reggel 7,00 - 18,00 h-ig A régi épület: 7,15– 15,00 h-ig A tornacsarnok: 8,00 - 22,00 h-ig tart nyitva. Tavaszi, téli és őszi szünetben naponta 8,00-10,00-ig Nyári szünetben: szerdánként 8,00-12,00-ig
11
Az ügyfélfogadás rendje: 8,00-15,00 h-ig. A hivatalos ügyeket az igazgató irányításával az iskolatitkár és a gazdasági vezető intézik. Az iratokat a felelős alkalmazott köteles iktatni és haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított 30 napon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézményben végzett ügyintézés szabályait, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a nevelési-oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat és a kötelező nyomtatványokat a 11/1994. MKM rendelet 7.§ határozza meg. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint bizonyos tantárgyak alóli felmentési kérelmet, illetve kérelmeket az igazgatóhoz kell benyújtani. A pénztári órák rendje: Hétfő, Szerda, Péntek : 8.30 – 12.00-ig Kedd, Csütörtök : 13.00 – 15.00-ig
A vezetők iskolában való benn tartózkodásának a rendje: A vezetők (ig., ig.helyettes,) kötelesek a tanév rendjében meghatározott beosztásnak megfelelően az iskolában tartózkodni. A beosztás úgy készüljön el, hogy az iskola nyitva tartása során vezető mindig tartózkodjon az iskolában. A téli és a tavaszi szünetekben a vezetők megállapodás alapján tartják az ügyeletet. A nyári szünetben minden hét szerdáján tartanak szintén megállapodás alapján ügyeletet.
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A belső ellenőrzési rendszernek valamennyi pedagógiai tevékenységre ki kell terjednie. Az ellenőrzés célja: a szervezet valamennyi tevékenységének vizsgálata. Az ellenőrzés a tevékenységek minőségjegyeit, hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét vizsgáló folyamat. Az ellenőrzés legyen: Tervszerű, Minden tevékenységre terjedjen ki, Folyamatos, Rendszeres, Objektív.
12
Az ellenőrzés kiterjedhet: a pedagógusra, az osztályra, a tanítási órákra, a tantárgyra, a munkaközösségre, az oktatási formára, a szakkörökre, a testedzés formáira, a zeneiskolai órákra, az adminisztrációs tevékenységekre, osztály rendezvényekre. Az iskolavezetés minden tanév elején ellenőrzési tervet készít, amelyben megfogalmazza, hogy abban a tanévben mely területet ellenőriz, milyen ütemben. A tervtől eltérően is megfelelő indokok alapján az igazgató rendelhet el ellenőrzést. Az ellenőrzésekről feljegyzéseket kell vezetni.(mikor, hol, ki, mit ellenőrzött, milyen tapasztalatokkal) Az ellenőrzések jegyzőkönyveit, tapasztalatait a szaktanárokkal meg kell beszélni. Az ellenőrző óralátogatásokat időben kell jelezni. (előző nap) Az ellenőrzés fajtái: tevékenység, szakkör, óraellenőrzés, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, mérések, megfigyelések. Az ellenőrzésekre az igazgató az igazgatóhelyettes és a munkaközösség – vezetők jogosultak, valamint az igazgató –az általa szükségesnek tartott esetben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes működését,( jogszabályok, az iskolai pedagógiai program és egyéb szabályzatok alapján.) - segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos,hatékony működését, - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, - feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
13
A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni,azokról másolatokat készíteni, - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni ( kivéve az óralátogatást), - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskolai belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 2.
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1.Az ellenőrzött dolgozó jogosult : az ellenőrzés megállapításait ( kérésre: írásban ) megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételt tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2.Az ellenőrzött dolgozó köteles: Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, A feltárt hiányosságokat , szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban , az iskola belső szabályzataiban , a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről , az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél ( az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese ) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek : a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni e kell.
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
14
IGAZGATÓ - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai,gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, - összeállítja tanévenként ( az iskolai munkatervhez igazodva )az éves ellenőrzési tervet, - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. IGAZGATÓHELYETTES - folyamatosan ellenőrzi a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, - a pedagógusok adminisztrációs munkáját, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, - a nevelő-oktató munka eredményességét( tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felelős. Az intézményekben , mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben , belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési szabályzat szerint történik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű ( jogszabályok, a nemzeti alaptanterv , a kerettanterv , valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
15
- segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - Igazgató - Igazgatóhelyettes - Munkaközösség-vezetők Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme. - a tanórák , tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése, szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája, magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének szempontjait a teljesítményértékelésre vonatkozó eljárásrend határozza meg.) A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
5. A helyettesítés rendje
1. Az igazgató helyettesítését az igazgatóhelyettes látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. 2. A vezetők egyidejű akadályoztatása ( távolléte) esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el.
6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.
16
Az iskola nyitott intézmény, de felelős a tanulókért, azok testi épségének megóvásáért. A dolgozókon és a tanulókon kívül a következők jogosultak a belépésre: A tanulók szülei, hozzátartozói, A fenntartó képviselői, Az ellenőrzéssel megbízott személyek, A szállítók, Az iskolával hivatalos kapcsolatban álló személyek. A belépésre jogosultak az iskolában való tartózkodásukkal nem zavarhatják az intézmény működését, a nevelő és oktató munkát. Az iskola nevelőtestülete az oktató-nevelő munka megismertetése céljából évente felső tagozatban 2, alsó tagozatban 1 nyílt napot szervez. Ezeken a napokon a szülők bármelyik órát megtekinthetik. Az iskola területén tartózkodók kötelesek példamutatóan viselkedni, beszélni. A pedagógust az óráján zavarni, vagy az óráról kihívni tilos. A tanítás ideje alatt az iskolában a gyermekek védelme és vagyon megóvása érdekében, idegenek nem tartózkodhatnak.
7. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái
Az igazgató tartja a kapcsolatot az iskolaszék és a szülői munkaközösség elnökével. Rendszeresen egyeztet az együttműködés érdekében. Az iskola minden rendezvényére meghívja a két szerv képviselőjét. Az igazgató részt vesz az iskolaszék és az SZM ülésein. Tájékoztatást ad az iskolai munkáról, feladatokról, célokról és válaszol a felmerülő kérdésekre. Rendszeresen egyeztetik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szülői munkaközösség és az iskolaszék segítheti az iskola működését. Az iskolavezetőség kötelessége, hogy a felsorolt szervek érdemben élhessenek javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogukkal.
8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje A nevelőtestület jogkörét a Közoktatási törvény 57.§-a (4) határozza meg.
17
A következő jogokat a tantestület átruházza: A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése. A munkatervet az igazgató készíti el. A tanévnyitó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása titkos szavazással történik. (pl. iskolaszék) A képviselő pedagógus évente köteles beszámolni a tevékenységéről a tanévzáró értekezleten.
9. A külső kapcsolatok rendje és formája Az iskola a tanulók veszélyeztetésének megelőzése, megszüntetése érdekében kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja. A kapcsolattartás rendje és formája: havonkénti találkozás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az ifjúságvédelmi felelős a felelős. A pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényezők megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot. A nem herendi illetőségű tanulók esetében az illetékes települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál - szükség esetén - javaslat tétel a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények ( pl. : gyermekvédelmi szolgáltatás, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona, …..stb. ) címét és telefonszámát. A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola kapcsolatot tart az iskola orvossal, a fogorvossal és a védőnőkkel. A kapcsolatot az igazgatóhelyettes tartja. A kapcsolattartás formája és tartalma: rendszeresen megbeszélik a soron következő tennivalókat és egyeztetik az időpontokat. Az iskola kapcsolatot tart az „ Általános Iskolás Gyermekeinkért Közalapítvány” kuratóriumával. A kapcsolatot az igazgatóhelyettes tartja. A kapcsolattartás formája és tartalma: az igazgatóhelyettes rendszeresen tájékoztatja a kuratórium tagjait a problémákról, kérdésekről, kérésekről, a nevelőtestületet pedig a döntésekről. Az iskola kapcsolatot tart a Marktleuthen városával. A kapcsolatot a német nemzetiségi tagozatvezető, illetve a munkaközösség vezető tartja. A kapcsolattartás formája és tartalma: A német diákok minden év májusában töltenek nálunk egy hetet. A program szervezése és lebonyolítása a német munkaközösség feladata. Az iskolavezetés és a tantestület ehhez minden segítséget megad.
18
A cserekapcsolat értelmében a mi diákjaink minden év júniusában utaznak ki. A kísérő tanárok között minden esetben kell német szakos tanárnak lenni. A kiutazó diákok elsősorban hetedikesek közül kerülnek ki tanulmányi és magatartási szempontok figyelembe vételével. Hely esetén hatodikos, illetve nyolcadikos tanuló is bekerülhet a kiutazó keretbe. Az iskolavezetése szorosan együttműködik a környező óvodákkal, a herendi bándi, márkói , hárskúti intézményekkel. Az óvónők rendszeresen ellátogatnak az iskolába, figyelemmel kísérve az első osztályokban folyó nevelő munkát. A mindenkori leendő elsős tanítók pedig az óvodákban ismerkednek a leendő első osztályos tanulókkal. Az iskola kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel is. Herend Város Önkormányzata Herendi Művelődési ház Regionális Pedagógiai Intézettel Nevelési Tanácsadóval Környékbeli Önkormányzatokkal (Bánd, Márkó, Hárskút, Szentgál) Kisebbségi Önkormányzatokkal (Herend, Bánd)
10. Az ünnepélyek megemlékezésének rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola feladata közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertesse a nemzeti és állami ünnepeket és az ahhoz kapcsolódó eseményeket. Iskolai ünnepségek: Állami és nemzeti ünnepek: október 23. és március 15. Az iskola működésével kapcsolatos ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi ünnepély és a ballagás. Megemlékezések: október 6., zene világnapja, Föld és Víz napja, Költészet Napja, Madarak és fák napja, További iskolai rendezvények: karácsonyi koncert, Mikulás-kupa, sport- és művészeti vetélkedők, gyereknap, farsangi bálok, klubdélutánok. Az ünnepélyek szervezési rendje: Okt. 23-i: a mindenkori 8. és 4. osztályok Március 15. a mindenkori 7. és 3. osztályok A tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek megszervezése az iskolavezetés feladata. A ballagások előkészítése a mindenkori 7. és 8. osztályok kötelessége. A többi rendezvény megszervezése értelemszerűen a DÖK, a munkaközösségek , a szaktanárok és a szülői munkaközösség feladata. Kötelező viselet iskolai ünnepélyeken fehér blúz, ing és fekete vagy sötét alj, nadrág.
19
Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusainak a megjelenése kötelező.
az
iskola
tanulóinak
és
Német Nemzetiségi Hagyományaink : -
-
-
Testvérvárosi kapcsolatunk Marktleuthennel több éves múltra tekint vissza. E kapcsolatban évenként 20 német diákot fogadunk és 20-25 herendi tanuló gyakorolhatja a németet anyanyelvi környezetben. Zeneiskolásaink – egyénileg és zenekarban – német darabokat is játszanak, ezzel is ápoljuk nemzetiségi hagyományainkat. Iskolánk német nemzetiségi kórusa és tánccsoportja sikerrel képvisel bennünket nemzetiségi találkozókon, versenyeken. Fontos célunk a német nemzetiség történetének, kultúrájának megismerése, hagyományainak ápolása, hagyományőrző szakkörök megtartása, s ezáltal a tanulók német-nemzetiségi identitásának erősítése. A német nemzetiségi tantárgyi versenyeket tanulóink minden évben részt vesznek megyei, sőt országos versenyeken is jelentős sikereket értek el.
11. Mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló távolmaradásának engedélyezése: A tanuló tanórai távolmaradását a szaktanár, tanítási napról, iskolai rendezvényekről legfeljebb 1 (egy) napot az osztályfőnök, azon túl az igazgató engedélyezheti. Ha a tanuló beteg volt orvosi igazolást kell hoznia. A tanuló hatósági intézkedés miatti távolmaradását hatósági igazolással igazolhatja. A tanuló alapos indok miatti távolmaradását, az indok megjelölésével, tanévente legfeljebb (összesen) 3 napot a szülő igazolhatja. A mulasztást a távollétet követő héten belül igazolni kell. A törvényeknek megfelelően ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja , a tanítási évvégén nem osztályozható, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
20
12. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
Az étkezési térítési díjat minden hónapban az élelmezésvezető által kijelölt napokon előre kell befizetni. Az igénybe nem vett étkezés befizetett térítési díját az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Az étkezést reggel 7,30-ig le lehet mondani. A zeneiskolai és a hangszer-karbantartási díjakat októberben és márciusban kell befizetni egy-egy félévre. Az étkezési, a zeneiskolai és a tornacsarnok térítési díjakat évente a fenntartó önkormányzat határozza meg.
13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnők végzik. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére az alábbi szűrővizsgálatokat kell megszervezni: Fogászati szűrés, évente 2 alkalommal Tüdőszűrés, évente 1 alkalommal Belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal Szemészeti vizsgálat, évente1 alkalommal Felügyelet legfőbb célja a tanulók egészségének megőrzése, az egészségromlás, a betegségek kialakulásának megelőzése. Az iskola-egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi ,körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetei a gyermekek egészségvédelme érdekében együttműködnek és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. A gyermekek egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-, oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Az iskolafogászati alapellátás : Preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjedő megszervezése, működési feltételeinek biztosítása a fogászati alapellátást működtető feladata. A tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
21
14. Intézményi védő, óvó előírások
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy a veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A tanév végén a nyári balesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült tanulót, dolgozót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladat ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Rendkívüli eseménynek számít: Tűzriadó, Bombariadó és
22
Minden olyan esemény, amelyet az igazgató döntése alapján annak tart. (pl.hóhelyzet) A rendkívüli eseményt két hosszú csengőszó jelzi. A jelzés után a gyerekek az órát tartó tanár vezetésével, ha lehetséges a felszerelésükkel együtt a kifüggesztett vonulási tervnek megfelelően, a lehető legrövidebb idő alatt hagyják el az iskolát. A kivonulással egy időben a karbantartó az iskolát áramtalanítja és a gáz- és vízcsapokat elzárja. Az iskolavezetés kötelessége a megfelelő szervek rendőrség, tűzoltóság, mentők és a fenntartó értesítése. Rendkívüli esemény esetén az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el.
16. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi iránti kérelmek elbírálásának elvei
Az iskola szülői igény esetén minden tanuló részére biztosítja a napközi otthoni ellátást, illetőleg a tanulószobai foglalkozásokat.
17. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái
Az iskolában tanórán kívüli foglalkozásként kell megszervezni a napközis és tanulószobai foglalkozások mellett A szakköröket A felzárkóztató foglalkozásokat, Az énekkart (alsó, felső, nemzetiségi) A művészeti csoportot (színjátszó, tánccsoport) Az iskolai sportkört Tanulmányi versenyeket Kulturális versenyt (zenei, irodalmi) Házi bajnokságokat Iskolák közötti versenyt Diáknapot Tanulmányi sétát, kirándulást, erdei iskolát Sportrendezvényt, Mikulás-kupát Táborokat (természetjáró-, vándor-, úszó-, sakktábor stb) A foglalkozások célja a tanulók felzárkóztatása, illetve a tehetséges gyerekek fejlesztése, a mindennapos mozgás lehetőségének a biztosítása. A tanórán kívüli foglalkozásokra szeptemberben lehet jelentkezni a kijelölt időpontban, helyen és a kijelölt pedagógusnál.
23
A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet alapján a nem kötelező tanórai foglalkozást a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.
18. Az állami nyelvvizsgák beszámítása az iskolai tanulmányokba Ha iskolánk tanulója C típusú nyelvvizsgát tesz le, akkor a szinten tartás érdekében a német nemzetiségi nyelvórákon továbbra is köteles megjelenni.
19. A diákönkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása
Az iskola igazgatója havi rendszerességgel tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedés tervezetéről, s megvitatják a tanulókat érintő kérdéseket. Az iskola igazgatója 14 munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve amikor véleményét kötelezően ki kell kérni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. Az iskola a diákönkormányzat céljainak megvalósításához a költségvetési törvényben meghatározottak szerinti összeget biztosítja. Az összeg felhasználásáról a diákönkormányzat dönt és a gazdasági vezető által meghatározott módon számol el.
20. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvtámogatás módja: A törvényben meghatározottak szerint az állami tankönyvtámogatás mindenkori összegének 25 %-át az iskola tartós könyvek beszerzésére fordítja. A fennmaradó 75%-ot az osztályfőnök kapja kézhez minden gyermekre egyformán. A szülők döntenek utána róla, hogy kikérik az összeget, vagy az osztálypénztárban hagyják közösségi célokra.
24
21. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája
A tanulókat az osztályfőnökök a tanév kezdetén tájékoztatják a tanulókat megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai házirendről, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program tanulókat érintő kérdéseiről. A tanulókat a hirdetőtáblán, iskolaújságon (rádión, tévén) keresztül rendszeresen tájékoztatni kell minden olyan döntésről, amely érinti a tanulókat. Az igazgató havonta rendszeresen iskolagyűléseket tart, ahol beszámol az elért eredményekről és a tapasztalt hiányosságokról. A tanulók véleménynyilvánításának formái az alábbiak szerint: - nyílt nap, - panasziroda A diákok az őket ért sérelem orvoslásáért, illetve véleményükkel közvetlenül az osztály-diákbizottságokhoz fordulhatnak, amelyek a diáktanácson, illetve a diákvezetőségen keresztül tartják a kapcsolatot az iskola vezetőségével. A diák panaszokat az igazgató köteles kivizsgálni és azokra 15 munkanapon belül válaszolni.
22. A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező és választható testnevelési órák mellett az alábbiak szolgálják: - sportszakkör, (játékos sport) - tömegsport foglalkozások ( kosár, futball, kézilabda, atlétika) - sportversenyek, Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az iskola biztosítja az iskolai sportkör működési feltételeit. Az iskolai sportkörrel a kapcsolatot az igazgató tartja, aki a sportkör vezetőjével havi rendszerességgel áttekinti a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit, egyeztetik a rendezvények időpontját, helyét. Az iskola igazgatója minden tanév elején a sportkör vezetőjével áttekinti a sportkör működésének feltételeit, a sportkör működéséhez biztosított időkereteket, a sportkör programjának tervezetét. A sportkör vezetője testnevelés szakos tanár. A délutáni tömegsport foglalkozásokhoz és a tanórai testneveléshez az iskola biztosítja , hogy a sportudvar, a tornaterem, a kondi terem a testnevelő tanárok, tanítók és edzők felügyelete mellett a hét öt napján 8-16 óráig a tanulók számára nyitva legyen.
25
23. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskola jutalmazza azt a tanulót vagy közösséget / osztály, csapat, szakkör / amely hozzájárult az intézmény hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez a következő tevékenységi területeken: - kiemelkedő szaktárgyi munka - tanulmányi versenyeken elért eredmény - folyamatos jó tanulmányi munka - kimagasló sportteljesítmény - színvonalas szereplés kulturális rendezvényeken, vetélkedőkön, bemutatókon - példamutató magatartás - példamutató szorgalom - közösségi munka Az egyes tanulókat ill. csoportokat a szaktanár, osztályfőnök, igazgató és a tantestület bármely tagja jutalmazhatja. Jutalmazási javaslattal élhet a diákönkormányzat, az osztályközösségek és a tanulók egyéb közösségei. A dicséretek a magatartás és szorgalom jegyeket befolyásolhatják. A jutalmazás anyagi fedezetét az iskola, az „ Általános Iskolás Gyermekeinkért „ Közalapítvány és a Szülői Munkaközösség adja. A jutalmazás formái év közben: a/ dicséretek: - szaktanári - osztályfőnöki - igazgatói b/ egyéb lehetőségek: - emléklap - oklevél ill. tárgyjutalom - kirándulási hozzájárulás - ingyenes színházbérlet A jutalmazás formái év végén: a/ dicséretek: - dicséret példamutató magatartásért - dicséret példamutató szorgalomért - dicséret példamutató magatartásért és szorgalomért. Mindhármat az osztályfőnök javasolja és a tantestület hagyja jóvá.
26 -
szaktárgyi dicséret: szaktanár adja igazgatói dicséret: kitűnő tanulmányi eredményért /ha a tanulónak készségtantárgyból jó /4/ érdemjegye van, azt a tantárgyi dicséret kompenzálhatja / az igazgató adja. A dicséretet az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe kell bevezetni.
tantestületi dicséret: kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért és szorgalomért, országos versenyen elért helyezésért. Osztályfőnök javasolja, tantestület hagyja jóvá. A dicséreteket az osztálynaplóba és a bizonyítványba kell bevezetni. Kiemelkedő teljesítmény esetén a kettős jutalmazás elve érvényesül. Az igazgatói és tantestületi dicséretben részesülő tanulók bizonyítványát oklevéllel és a tárgyjutalommal együtt a tanévzáró ünnepélyen az iskola ifjúsága és a szülők nyilvánossága előtt adja át az igazgató. -
b/ Egyéb lehetőségek: - oklevél, esetleg könyv: példamutató magatartásért, példamutató szorgalomért, folyamatosan jó tanulmányi munkáért, közösségi munkáért - oklevél és tárgyjutalom / könyv, könyvutalvány, ajándékutalvány/: jeles rendű tanulmányi munkáért /4,5 felett /, iskolai és iskolán kívüli versenyeken, rendezvényeken elért helyezésért, példamutató szakköri munkáért . Mindkettőt az osztályfőnök javasolja, és adja át. - jutalomtábor: közösségi munkáért, kiváló szakköri munkáért a szaktanár javasolja - jutalomutazás: szaktanár, osztályfőnök és igazgató javaslatára - „ Jó tanuló” Emlékérem: több éven át nyújtott kiemelkedő teljesítményéért adja az „ Általános Iskolás Gyermekeinkért „ Közalapítvány a tantestület jóváhagyásával. - „ Jó sportoló” Emlékérem: ua. - „ Év tanulója” Emlékérem: az adott évben nyújtott kiemelkedő teljesítményért adja a tantestület bármely tagjának ajánlására és a tantestület jóváhagyásával.
24. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az iskola fegyelmező intézkedést alkalmaz azzal a tanulóval szemben, aki - a tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti - akadályozza az iskolában folyó oktató-nevelő munkát - a házirend előírásait megszegi - igazolatlanul mulaszt - bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
27
A magatartás jegyet a büntetések befolyásolják. A magatartásjegyről a tantestület dönt. A pedagógus a fegyelmezési eljárásnál lehetőség szerint tartsa be a következő lépcsőfokokat: - figyelmeztetés négyszemközt - figyelmeztetés közösség előtt - figyelmeztetés írásban. A fegyelmezési intézkedések formái: -
-
-
-
-
szaktanári figyelmeztetés: ha a tanuló felszerelése rendetlen vagy gyakran hiányzik, akadályozza az órai munkát, hanyagul végzi iskolai vagy házi feladatát osztályfőnöki figyelmeztetés szóban: ha a tanuló elmulasztja hetesi ill. ügyeleti teendőit, ellenőrzőjébe nem írja be a jegyet, vagy érdemjegyét a szülővel nem íratja alá, az iskola házirendjét egy-egy alkalommal megszegi osztályfőnöki figyelmeztetés írásban: ha a tanuló ismételten késik, igazolatlan órája van, felszerelés gyakori hiánya miatt / 3 hiány esetén készségtárgyból szaktanár javaslatára /, vállalt vagy rábízott feladatát nem teljesíti, a házirendet ismételten megszegi. Figyelmeztetett tanulónak nem lehet jeles tárgy hóban a magatartása. osztályfőnöki intés: magatartásával tudatosan zavarja az iskolai ill. napközis munkát, durva társaihoz, tiszteletlen az iskola bármely dolgozójával szemben, tartósan elhanyagolja iskolai munkáját, a házirendet sorozatosan megszegi osztályfőnöki megrovás: az eddigiekben felsoroltak ismételt elkövetése igazgatói figyelmeztetés: a házirend és a tanulói kötelességek súlyos megsértése miatt igazgatói intés: ha az előbbi büntetéseket már megkapta tantestületi figyelmeztetés: következő fokozat tantestületi intés: következő fokozat
Ezeket a vétségeket ill. fegyelmezési intézkedéseket meghaladó esetekben / ha tantestületi intője van, vagy iskolában, illetve iskolai rendezvényeken legalább szabálysértésnek minősülő törvénysértést követ el, / fegyelmi eljárást folytat az iskola a tanulóval szemben. A fegyelmi eljárás a Ktv 76.§. és a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet alapján történik. Fegyelmi eljárás során az iskola az adott esetet kivizsgálva a következő büntetéseket alkalmazhatja: - igazgatói megrovás - tantestületi megrovás (szigorú megrovás) - iskola által nyújtott nem alanyi jogon járó kedvezmények csökkentése ill. megvonása - másik osztályba való áthelyezés - eltiltás a tanév folytatásától / nem tanköteles korúak esetén / - kizárás az iskolából / nem tanköteles korúak esetén
28
Fegyelmezési intézkedés: Azt a tanulót, aki kötelességeit enyhébb formában szegi meg, fegyelmezési intézkedéssel kell figyelmeztetni. A fegyelmező intézkedések iskolai rendszerét az SZMSZ tartalmazza. Fegyelmi eljárás: Azt a tanulót, aki a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíti az iskola. A fegyelmi eljárás a Ktv. 76. § és a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet alapján történik.
25. Az iskolai könyvtár működésének rendje A könyvtár nyitva tartását mindig a tanévnyitó értekezleten határozza meg a nevelőtestület. A könyvtár feladata: - Segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát - A könyvtár használójának kínáljon megfelelő irodalmat. (kölcsönzéssel vagy helyben olvasással). - Segítse elő könyvtári óra tartását. - Az iskolai tanulók és dolgozók részére biztosítson felkészülési lehetőséget az órákra ( gyűjtőmunka ). Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Ingyenesen megilletik a könyvtárhasználókat a következő szolgáltatások : - könyvtárlátogatások, - kölcsönzés, - helyben használat. Jelenleg a könyvtárban füzetes kölcsönzés van. ( 1 osztály – 1 füzet ) Szolgáltatások : - kölcsönzés - könyvtári foglalkozás, - helyben olvasás, A kölcsönzés szabályai : Az iskola minden tanulója, nevelője és dolgozója jogosult a könyvtár használatára. Kölcsönözhető állomány szabad polcról kiválasztható. A dokumentumok kölcsönözhetőség szerint két kategóriába sorolhatók : Vannak kölcsönözhető és vannak helyben használatos könyvek. Egy olvasó maximum 5. kötetet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő nem korlátozott – néhány kivételes esettől eltekintve. Az iskolai könyvtár min. letéteket helyez el a nevelőknél : - a kihelyezett dokumentumokért a nevelő felel,
29
az év elején kikölcsönzött könyveket év végén vissza kell hozni.
26. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola igazgatója minden évben szülői értekezleten, tanévnyitón tájékoztatást ad a szülőknek az iskola pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről. Az iskola igazgatója a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről írásos tájékoztatót készít, amelyet eljuttat minden tanév elején a szülőkhöz. A szülők a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról és a házirendről a szülői értekezleten, fogadóórán az igazgatótól és az osztályfőnöktől kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni, s biztosítani kell, hogy a szülők a könyvtár nyitva tartása, kölcsönzési idő alatt, a szülői értekezletek, fogadóórák idején szabadon megtekinthessék.
27. A szülői szervezet véleményezési jogköre
A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a szülői szervezet véleményét ki kell kérni a szabályzat 6, 7, 11, 12, 17, 20, 23, 24, 28. pontjaiban meghatározott ügyekben.
28. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján a Herendi Általános Iskola és AMI tankönyvrendelése a következő módon zajlik. Az iskola közvetlenül köt megállapodást az iskolai könyvterjesztőivel ( egy alsó tagozatos és külön egy felső tagozatos) iskola tankönyvellátására, mely a következő feltételeket tartalmazza: 1. Az iskolavezetés vállalja a megrendelések és visszáruzások költségét, a leszállított könyvek tárolását, és biztosítja az árusításhoz szükséges tantermet. 2. A tankönyvfelelős vállalja, hogy megszervezi a tanév könyveinek megrendelését, árusítását és visszáruzását.
30
Az iskolavezetéssel és a tantestülettel egyezteti a tartós és a segédkönyvek jegyzékét. Az iskola könyvtárosával megbeszéli a tanári példányok megrendelését, a tartós és segédtankönyvek nyilvántartásba vételét. A tankönyvrendelés módja Az Oktatási Minisztérium által elkészített és az iskolákhoz eljuttatott tankönyvjegyzék alapján a szaktanárok elkészítik a megrendeléseiket. E jegyzékeket a munkaközösség vezető egyeztetésével juttatják el tankönyvfelelősnek. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: -a tankönyv az érvényes tantervnek, helyi tantervnek megfeleljen, akkreditált legyen, - tartalma az osztály haladási szintjéhez igazodjon - napi használatra alkalmas legyen, - elfogadható ára legyen, - törekedjünk egy évfolyamon egy tantárgyból ugyanazt rendelni, - a tankönyvnek legyen minden évfolyamon folytatása, biztosítsa a folyamatosságot. Az iskolai tankönyvterjesztők e megrendeléseket a következő tanév várható létszámaihoz igazítják, összesítik, és a határidő lejáratáig megrendelik a kiadóktól. Ha a pedagógus olyan könyvet, segédkönyvet választ, amely nincs rajta a tankönyvjegyzéken, akkor az igazgató beszerzi az iskolaszék, szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértő nyilatkozatát. Az iskolai tankönyvterjesztők felmérik a szülői igényeket a tanulók következő évi tankönyvszükségletére és az év végi létszámváltozással (bukások, költözések) is összesítve ----ha szükséges,- módosítják az iskola tankönyvrendelését. Az iskola tankönyvrendelésénél az évenkénti módosításokat figyelembe kell venni.
31
Záradék Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 2001. január 4-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a testület képviselője, valamint kettő, választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Herend, 2001. január 4. ……………………… Tariné Szentes Katalin jegyzőkönyvvezető ……………………….. Pergelné Hegyi Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető ………………………… Némethné Kozma Éva tantestület képviselője
NYILATKOZATOK Az iskolai diákönkormányzat képviseletében a felhatalmazásom alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési és egyetértési jogunkat gyakoroltunk. Herend,2001. január 4. …………………………. Gera Margaréta Diákképviselő
32
Az Iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során az egyetértési és véleményezési jogunkat gyakoroltunk. Herend,2001. január 4. …………………………….. Pékné Orbán Julianna Iskolaszék képviselője
A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Herend,2001. január 4. ..…………………………… Bak Zsoltné Közalkalmazotti Tanács képviselője
A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Herend,2001. január 4. ………………………………... Vajai Lászlóné szülői szervezet képviselője
