A helyi összefüggések elemzése

SALUX – EURÓPAI HÁLÓZAT AZ ÉLELMISZEREK ÖSSZETÉTELE REFORMULÁLÁSÁNAK KÖVETÉSÉRE A ZSÍR-, TELÍTETT ZSÍR-, TRANSZZSÍRSAVAK-, A SÓ- ÉS CUKORTARTALOM CSÖKKENTÉSÉBEN. A REFORMULÁLÁSSAL KAPCSOLATOS MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTOK LEGJOBB GYAKORLATAINAK MEGHATÁROZÁSA ÉS BEMUTATÁSA A KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK, VALAMINT A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA.

A helyi összefüggések elemzése

Ez a dokumentum a “SALUX” projekt része, amely támogatást kapott az Európai Unió Egészségügyi Programjának keretéből. A dokumentum az Európai Bizottság számára készült ugyanakkor csak a szerzők álláspontját tükrözi, és a Bizottság nem tehető felelőssé a benne lévő információk bármilyen felhasználásáért.

1

Szerzők Erika Horváth dr., Campden BRI Hungary (Magyarország) Nora López, Baleár-Szigeteki Egyetem Molekuláris Biológiai, Táplálkozástudományi és Biotechnológiai Laboratóriuma és CIBER de Fisiopatología de la Obesidad y Nutrición (Spanyolország) Núria Granados, CIBER de Fisiopatología de la Obesidad y Nutrición (Spanyolország) Paula Oliver, Baleár-Szigeteki Egyetem Molekuláris Biológiai, Táplálkozástudományi és Biotechnológiai Laboratóriuma és CIBER de Fisiopatología de la Obesidad y Nutrición (Spanyolország) Francisca Serra, Baleár-Szigeteki Egyetem Molekuláris Biológiai, Táplálkozástudományi és Biotechnológiai Laboratóriuma és CIBER de Fisiopatología de la Obesidad y Nutrición (Spanyolország) M. Luisa Bonet, Baleár-Szigeteki Egyetem Molekuláris Biológiai, Táplálkozástudományi és Biotechnológiai Laboratóriuma és CIBER de Fisiopatología de la Obesidad y Nutrición (Spanyolország) Adriana MACRI, Az Élelmiszerek Bioforrásainak Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Intézete (Románia) Nastasia BELC, Az Élelmiszerek Bioforrásainak Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Intézete (Románia) Alina CULETU, Az Élelmiszerek Bioforrásainak Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Intézete (Románia) Florin SOPTICA, Az Élelmiszerek Bioforrásainak Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Intézete (Románia) Holly Blackman, Campden BRI, (Egyesült Királyság) Gary Tucker, Campden BRI, (Egyesült Királyság) Sue Keenan, Campden BRI, (Egyesült Királyság) Lutz Graeve, Hohenheim-i Egyetem (Németország) Walter Vetter, Hohenheim-i Egyetem (Németország) Lena Stütz, Hohenheim-i Egyetem (Németország) Bettina Dalinger, Hohenheim-i Egyetem (Németország) Stefanie Kaffarnik, Hohenheim-i Egyetem (Németország) Marco Ramadori, CODACONS ONLUS (Olaszország) Daniele La Valle, CODCONS (Olaszország) Terhi Latvala, MTT Agrifood Research Finland (Finnország) Minna Mäkelä, Aalto University (Finnország) Raija Tahvonen, MTT Agrifood Research Finland (Finnország) Tuomo Tupasela, MTT Agrifood Research Finland (Finnország) Pavlina Paraskova-Tabakova, „Gyártás és Tárolás Hűtéstechnológiai Osztály”, Élelmiszeripari Kutatási és Fejlesztési Intézet (Bulgária) Dida Iserliyska, „Élelmiszerek Érzékszervi Vizsgálati” Laboratóriuma, Élelmiszeripari Kutatási és Fejlesztési Intézet (Bulgária) Gabor Zsivanovits, „Élelmiszerek Fejlesztési Osztálya, Élelmiszeripari Kutatási és Fejlesztési Intézet (Bulgária) Boryana Brashlyanova, "Gyártási és Tárolási Hűtéstechnológiai Osztály” Élelmiszeripari Kutatási és Fejlesztési Intézet (Bulgária) Matjaz Cervek, Emona Táplálkozástudományi Kutatási és Fejlesztési Osztály (Szlovénia) Mihael Gajster, Emona Táplálkozástudományi Kutatási és Fejlesztési Osztály (Szlovénia) Mateja Vendramin Pintar, Emona Táplálkozástudományi Kutatási és Fejlesztési Osztály (Szlovénia) Zdenka Mauser, Emona Táplálkozástudományi Kutatási és Fejlesztési Osztály (Szlovénia) Wolfgang Kneifel, Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme, Bécs (BOKU), Ausztria Andreas Hoehl, Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme, Bécs (BOKU), Ausztria Lylia Guerouaou, Agro-Hall (Franciaország) Adrien Agoulon, Agro-Hall (Franciaország) Karine NICOLAS, Agro-Hall (Franciaország) Veronique Andre-Linet, Agro-Hall (Franciaország) Bertrand Hubert, Agro-Hall (Franciaország) Marie-Daniele Legalloudec, Agro-Hall (Franciaország) Dario Vallauri, TECNOGRANDA (Olaszország) Cristina Pellegrino, TECNOGRANDA (Olaszország) Maria Chiara Cavallero, TECNOGRANDA (Olaszország) Marco Cigna, TECNOGRANDA (Olaszország) Terhi Latvala, MTT Agrifood Research (Finnország)

2

Minna Mäkelä, Aalto University (Finnország) Raija Tahvonen, MTT Agrifood Research (Finnország) Tuomo Tupasela, MTT Agrifood Research (Finnország) Carmine Falanga, Associazione ISES (Olaszország) Dolores Forgione, Associazione ISES (Olaszország) Andrea Ferrari, Associazione ISES (Olaszország)

3

Köszönetnyilvánítás Ez a dokumentum egy összefoglaló, amely tartalmazza a résztvevő országok helyzetének elemzését és legfontosabb következtetéseit. A dokumentum a SALUX projekt keretében készült, melyet az Egészség és a Fogyasztók Végrehajtó Hivatala támogatott az Egészség Program alapból a 2010. 12. 10-es számú támogatási megállapodás alapján. A SALUX projektben résztvevő 12 ország 15 partnere jelentősen hozzájárult ezen dokumentum kidolgozásához, akik elvégezték az egyes országokban az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos elemzéseket. Partnerek: 

Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme, Bécs (BOKU), AUSZTRIA



Élelmiszerkutatási és Fejlesztési Intézet (FRDI), BULGÁRIA



MTT Élelmiszeripari Kutatás, FINNORSZÁG



Critt Agro-Alimentaire de Haute-Normandie (AGRO-HALL), FRANCIAORSZÁG



Hohenheim-i Egyetem (UHOH), NÉMETORSZÁG



Berlini Műszaki Egyetem (TUB.LMBT), NÉMETORSZÁG



Campden BRI Magyarország (CBHU), MAGYARORSZÁG



TECNOGRANDA SpA (TECNOGRANDA), OLASZORSZÁG

 Coordinamento delle Assoc. per la difesa dell’ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (CODACONS), OLASZORSZÁG 

Instituto Europeo per lo Sviluppo Socio Economico (ISES), OLASZORSZÁG



Állami Élelmiszer-és Állatorvosi Szolgálat (SFVS), LITVÁNIA



Az Élelmiszerek Bioforrásai Nemzeti Kutatási Fejlesztési Intézete (IBA), ROMÁNIA



Emona Táplálkozáskutatási és Fejlesztési Részleg (JATA-EMONA), SZLOVÉNIA



Baleár-Szigeteki Egyetem (UIB), SPANYOLORSZÁG



Campden Technology Ltd, (CCFRA), EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

ROMÁNIA: A szerzők köszönetet mondanak a román állami intézetek, akadémiai közösségek, valamint az üzleti élet szakértői által nyújtott segítségért: az élelmiszerek összetétele reformulálása érdekében történő adatok összegyűjtéséért és elemzéséért. Különös köszönet

4

illeti az Egészségügyi Minisztérium tisztviselőit, akik megosztották velünk az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos ismereteiket és elláttak bennünket e jelentés megírásához szükséges dokumentumokkal és adatokkal, valamint a fókusz csoportos megbeszéléseken való részvételükért. A ROMALIMENTA - Romániai Élelmiszeripari Szövetség, és a ROMPAN - Malom, Sütő-és Lisztalapú Termékek Ipara Munkaadói Ligája kapja a szerzők köszönetét az általuk nyújtott segítségért az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatához való adatgyűjtésért, valamit a STEEPV és a SWOT elemzésekben való részvételükért. Adriana MACRI, Nastasia BELC, Alina CULETU és Florin SOPTICA, a romániai jelentés szerzői. SPANYOLORSZÁG: A szerzők köszönetet mondanak minden a spanyol gazdasági, akadémiai és társadalmi ágazat és a kormányzat szakértőinek, akik megosztották velünk nézeteiket és betekintést engedtek az élelmiszerek összetétele reformulálása folyamatába, illetve akik anyagokat biztosítottak számunkra ennek a jelentésnek a megírásához. Kiemelkedő köszönetünket fejezzük ki: Ana Palencia-nak, a “Platform Diet” elnökének, a spanyol Élelmiszer-és Italgyártóipar Testmozgással és Egészséggel kapcsolatos platformja munkacsoportja elnökének és a Spanyol Unilever vállalat kommunikációs Igazgatójának; Iñaki Larrabeiti, az EROSKI csoport Temékminőség Igazgatójának; Andreu Palou, a Biókémia és a Molekuláris Biológia professzorának, és a Baleár-Szigetek-i Egyetem Molekuláris Biológiai, Táplálkozástudományi és Biotechnológiai Laboratóriuma Igazgatójának, a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Hivatal (AESAN) volt elnökének és az Európai Élelmiszeriztonsági Hivatal (EFSA) Táplálkozástudományi Tudományos Panel elnök helyettesének; Catalina Picó, az UIB Biokémia- és Molekuláris Biológia professzorának, és az AESAN Tudományos Bizottság tagjának. Maite Navarro Fayos, I+D+I technológusnak, a Spanyol Technológiai Központ innovációval és fejlesztéssel foglalkozó technológusának és Francisco Jiménez-Colmenero, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) technológusának. BULGÁRIA: Országos Közegészségügyi-és Elemzési központ - Szófia, Bolgár Élelmiszerbiztonsági Hatóság - Szófia és Bolgár Üdítőitalgyártók Egyesülete; a kutatás részéről: Élelmiszertechnológiai Egyetem - Plovdiv, Medical College - Szófia, Plovdiv-i Egyetem - Plovdiv. Az élelmiszeripar részéről: - LB Lact, Plovdiv; "Dimitar Madjarov" vállalat, Plovdiv; Alpi Commerce Ltd, Asenovgrad; Philicon 97 Ltd, Plovdiv; VITANEA Ltd. Plovdiv; és a Bolgár Üdítőitalgyártók Egyesülete, Szófia a fogyasztók részéről.

5

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ.......................................................................................................................... 7 Bevezetés ...................................................................................................................... 8 Résztvevő országok jelentéseinek áttekintése ............................................................. 9 SWOT ELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI ........................................................................ 41 ERŐSSÉGEK............................................................................................................. GYENGESÉGEK........................................................................................................ Az élelmiszerek összetétele reformulálásából eredő LEHETŐSÉGEK ..................... FENYEGETETTSÉGEK............................................................................................... STEEPV ELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI ..................................................................... 47 Társadalmi tendenciák ........................................................................................... Technológiai tendenciák ........................................................................................ Gazdasági tendenciák............................................................................................. Környezeti tendenciák............................................................................................ Politikai tendenciák ................................................................................................ Értékrend tendenciák............................................................................................. Rövidítések listája ....................................................................................................... 65

6

ELŐSZÓ Az élelmiszerek összetétele reformulálásának meghatározása Az élelmiszerek összetétele reformulálását nem írják elő közvetlenül a jogszabályok, tehát nem létezik hivatalos meghatározás sem. Ugyanakkor néhány európai jogalkotás utal közvetetten az élelmiszerek összetétele reformulálására azáltal, hogy felső határértékeket állít fel néhány összetevőre vagy meghatározza az egészségügyi határértékeket. Az egészségesebb élelmiszer választás összefüggésében, az élelmiszerek összetétele reformulálását úgy fogalmazhatjuk meg, mint a meglévő élelmiszerek összetételének megváltoztatását oly módon, hogy csökkentjük valamely élelmiszer-összetevő mennyiségét, mialatt megőrizzük az élelmiszer jellemzőit, mint például az ízt, állományt és a minőség-megőrzési időt. Az élelmiszerek összetétele reformulálása tulajdonképpen egyfajta technikai változtatás, amely a termék összetevőinek kombinálásával új receptek kidolgozását foglalja magában. Néhány fontos ok az élelmiszerek összetétele reformulálására: egészségesebb élelmiszer termékek kifejlesztése az ízek tökéletesítése (a fogyasztói érzékelés fokozása) a nemzeti-és nemzetközi jogszabályok követése. Néhány tudományos publikáció az élelmiszerek összetétele reformulálását úgy határozza meg, mint a só-, zsír- cukortartalom csökkentése az élelmiszerekben és jellemzően utal az egészségesebb étkezési szokások fejlődésére. Általánosan, az élelmiszerek összetétele reformulálásának fogalma a közegészségre utal és a fogyasztó vásárlási döntését segíti információval. Meglévő élelmiszertermékek összetétele reformulálása magában foglalja a zsír, a só és cukortartalom csökkentését az egészségügyi problémák megelőzése érdekében. Számos kutatóintézet dolgozik az élelmiszerek fogyasztói egészségre gyakorolt hatásán és azon, hogyan lehet tökéletesíteni a termékek összetétele reformulálását. Az Európai Unióban léteznek folyamatban lévő kezdeményezések, amelyek a só-, zsír- és cukortartalom csökkentésével kapcsolatos programokat foglalnak magukban; ezeket a kezdeményezéseket az ipar és a hatóságok vezetik.

7

BEVEZETÉS Az elmúlt években a túlsúlyos és az elhízott lakosság aránya elérte a globális járványok szintjét a legtöbb európai országban, az egészségtelen étkezés és életmód következtében. Ezzel kapcsolatban az európai közösség elismerte egy összehangolt megközelítés szükségességét minél szélesebb körű szereplőkkel, ahogy a Fehér Könyv is utal a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre. A SALUX projekt – Európai hálózat az élelmiszerek összetétele reformulálásának követésére; Jó gyakorlatok meghatározása és bemutatása a kis és közepes vállalkozások, valamint a fogyasztók számára - célja, hogy támogassa a Fehér Könyv bevezetésének folyamatos követését: a gyártott élelmiszerek összetétele reformulálását, az Európai Unió összefüggéseinek elemzését és a legjobb gyakorlatok azonosítását és közzétételét a só, a zsír és a cukortartalom csökkentésének érdekében, valamint tájékoztató kampányok szervezését a fogyasztók részére. A WP4 – A helyi összefüggések elemzését a projekt indításakor végeztük Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság képviselőinek részvételével. Az elemzés módszertanát az IBA dolgozta ki és a SALUX projekt konzorciuma fogadta el. Ennek a módszertannak a segítségével tanulmányoztuk a témában fellelhető irodalmat és azonosítottuk azokat az eszközöket, amelyekkel az elemzéseket elvégeztük a különböző helyi összefüggéseknek megfelelően. Az elemzés alapjául szolgáló információk irodalmi áttekintésekből származnak, beleértve a jogalkotást, hivatalos dokumentumokat, szabványokat, gyakorlati útmutatókat, tudományos panelek jelentéseit és ajánlásait, tudományos publikációkat, fogyasztói egyesületek, valamint társadalmi egyesületek útmutatóit. A rendelkezésre álló irodalmi összefoglalókat a mellékletek tartalmazzák. Az elemzéseket kiegészítettük az élelmiszeripari képviselők, fogyasztói szervezetek, kutatók, és politikusok nézeteivel, azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjunk az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos tendenciákról, fókusz csoportos megbeszélések keretében, felhasználva az adat- és információ gyűjtéshez az alábbi eszközöket: kérdőívek, SWOT és STEEPV elemzések. Annak érdekében, hogy megértsük a helyi összefüggéseket az élelmiszerek só-, zsír- és cukortartalmának (SFS tartalom) csökkentésével kapcsolatban, összegyűjtöttük és elemeztük a helyi szükségletek lényeges információit minden országban. Mindemellett, figyelembe vettük az élelmiszerek összetétele reformulálására vonatkozó politikai, jogi környezetet, amelyben az élelmiszer-előállítók működnek és kölcsönhatásban vannak, és még más jellemző kérdéseket is, mint például: jó gyakorlatok, műszaki és kulturális értékek, technológiai/gazdasági korlátok.

8

Az elemzések az elmúlt 5 év adataira összpontosultak, de régebbi adatokat is felhasználtunk, ahol szükségesnek gondoltuk. Így jelen elemzés fő célja az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos háttér biztosítása és a kulcsfontosságú kérdések azonosítása.

9

A résztvevő országok jelentéseinek áttekintése Az étrenddel összefüggő betegségek komoly aggodalomra adnak okot minden, a SALUX projektben résztvevő országban. A déli népektől, akik hagyományosan hajlamosak az egészséges mediterrán táplálkozásra, az északiak felé, akik megszokták a magas állati eredetű táplálékok fogyasztását, vagy a nyugatiaktól, akik magas telített zsírtartalmú táplálékot fogyasztanak, a keletiek felé, akik jól ismertek a sós és zsíros táplálékaikról, mindannyian nagyarányú, a táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedéseket és halálozásokat tartanak nyilván. Ebben az összefüggésben és – bizonyos mértékig – az Európai Unió és a WHO buzdítására, a kormányok az egészséggel és táplálkozással összefüggő cselekvési terveket dolgoztak ki annak érdekében, hogy csökkentsék az ilyen irányú megbetegedések előfordulását. A hatóságok javasolják a só-, zsír- és cukor bevitelének csökkentését és egy egészségesebb életmódot. A legtöbb országban inkább a fogyasztók tájékoztatására összpontosítanak, az élelmiszerek összetétele reformulálása helyett, mivel az egészséges választék széles körben jelen van a piacokon. Különös érdeklődést tanúsítanak a fiatalok táplálkozási szokásai iránt, számos szabályozást fogadtak el annak érdekében, hogy kényszerítsék az éttermeket arra, hogy egészséges ételeket szolgáljanak fel és az élelmiszerelőállítókat arra, hogy fogadják el a tisztességes piaci magatartási normákat. 1. táblázat: Folyamatban lévő nemzeti reformulálási rendszerek Ország Ausztria Bulgária Finnország Franciaország Németország Magyarország Olaszország Litvánia Románia Szlovénia Spanyolország Egyesült Királyság

10

Só (nátrium) Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen

Reformulálandó élelmiszer összetevők Összzsír Telített zsír Transz Cukrok zsírsavak Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen

Energia/ adag Igen

A só-, zsír- és cukortartalom csökkentésére irányuló változtatás többé-kevésbé bekerült az összes résztvevő ország táplálkozási cselekvési tervébe. A legtöbb cselekvés önkéntes megállapodáson alapul a hatóságok és az élelmiszer-előállítók között, az utóbbi elkötelezi magát arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás teljes terhét magára vegye. Nagyon csekély, vagy egyáltalán nincs támogatás a kis és közepes méretű élelmiszer-előállítók számára. Néhány ország jogszabályokat vezetett be, hogy szabályozza az élelmiszer-összetételt, bizonyos tápanyagok tekintetében (Ausztriában a transz-zsírsavakat szabályozták, Magyarországon bevezették a só- és cukortartalom megadóztatását, Romániában bevezették a feldolgozott húsok szabályozását), sürgetve ezzel az élelmiszer-előállítókat az összetétel reformulálására. Kivéve az e területen élenjárókat, Finnországot és az Egyesült Királyságot, a legtöbb ország ennek az útnak még csak a kezdetén jár. Az Európai Unió támogatásának köszönhetően, a folyamatban lévő európai nemzeti cselekvési tervek leginkább a sótartalom csökkentésére irányulnak (1. sz. táblázat). Más európai országokban a transz-zsírsavakat szabályozzák. Ennek a helytállóságáról vagy magáról a kifejezésről az ellentmondások meglehetősen elterjedtek. Az élelmiszerek összetétele reformulálásának előnyeit néhány jelentős tápanyagra nézve intenzíven megvitatták a különböző érdekeltek körében (pl. a só és a jód, a zsír és a zsírban oldódó vitaminok vagy a többszörösen telítetlen zsírsavak) vagy az összetétel reformulálásából adódó biztonsági vonatkozásokat. A Fehér Könyv előírásain alapulva az Európai Unió támogatásával kifejlesztették a Nemzeti Só Kezdeményezést, amely a “Stratégia az Európai Táplálkozásról, Túlsúlyról és Elhízásról címet kapta. Ez a sótartalom csökkentésének általános európai jövőképét írja le, és támogatja a tagországokat az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos rendszerek bevezetésében. A 2. sz. táblázat tartalmazza a folyamatban lévő erőfeszítések felsorolását a gyakran fogyasztott élelmiszerek sótartalmának csökkentése érdekében. Néhány stratégia speciális élelmiszeriparra összpontosít; mások felölelik a teljes ipart, bevonják a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazatot és a HoReCa (szálloda/étterem/vendéglátás) ipart is. 2. táblázat: Folyamatban lévő sótartalom reformulálási rendszerek Ország

Kezdés 2010

Befejezés 2015

Franciaország

2010

-

Magyarország Olaszország

2012

2018

2009

2012

Ausztria

Kezdeményező

Résztvevő

Részvétel

Célok

Szövetségi Egészségügyi Minisztérium Élelmiszeripari, Földművelésügyi és Halászati Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium

Sütőipar

Önkéntes

Élelmiszerfeldolgozó ipar

Önkéntes

15% csökkentés -

Sütőipar

Önkéntes

-

Sütő-és tésztaipar

Önkéntes

10% csökken-

11

Románia

2011

2015

Egészségügyi Minisztérium

Spanyolország

2010

2014

Egyesült Királyság

2006

2012

Egészségügyi és Szociálpolitikai Minisztérium Egészségügyi Minisztérium, Élelmiszer-szabvány Hivatal

Élelmiszerfeldolgozó ipar Élelmiszer feldolgozó-és HoReCa ipar Élelmiszerfeldolgozó ipar

Önkéntes Önkéntes Önkéntes

tés 20% csökkentés -

Számos Európai Uniós tagország régóta harcol a táplálkozással összefüggő betegségekkel szemben, nagyszámú ajánlást és cselekvési tervet dolgozott ki az egészséggel és a táplálkozással kapcsolatban még jóval az EU támogatás előtt (3. sz. táblázat). Ugyanakkor, ezen programok bevezetésének nyomon követése sikertelen volt, ami felhívást jelentett új és hatékonyabb stratégiák bevezetésére. Noha, az alacsony só-, cukor- és zsírtartalmú vagy kiegyensúlyozott zsírsav tartalmú élelmiszerek széles körben léteznek a piacon, mégis ezen országok lakossága még mindig sok cukrot, sót és (telített) zsírt fogyaszt. 3. táblázat: Korábbi reformulálási kísérletek az étrenddel összefüggő betegségek kezelésére Ország Ausztria Finnország Franciaország Spanyolország Egyesült Királyság

Só (nátrium) Igen Igen Igen Igen

Összes zsír

Telített zsír

Igen Igen Igen Igen

Igen Igen Igen Igen

Transz zsírsavak Igen Igen -

Cukrok Igen Igen Igen Igen

Energia/ adag Igen -

A fontosabb állami szervezetek, amelyek bevonásra kerültek az élelmiszer- és egészségpolitika kidolgozásába és az ezeket támogató szervezetek felsorolását a 4. sz. táblázat tartalmazza.

12

4. táblázat: A legjelentősebb állami szervezetek, amelyek részt vettek az élelmiszer és az egészség területén, főleg az élelmiszerek összetétele reformulálásában és más támogató szervezetek Ország

Állami Szervezetek

Más támogató szervezetek az élelmiszer és egészség területéről

Ausztria

Szövetségi Egészségügyi Minisztérium

Bulgária


Szövetségi Igazságügyi Minisztérium Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium Szövetési Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium Szövetségi Pénzügyminisztérium Szövetségi Védelmi-és Sport Minisztérium Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium Osztrák Egészségvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AGES) Szövetségi államok képviselői Osztrák Orvosi Kamara Osztrák Gyógyszerész Kamara Osztrák Szövetségi Munkaügyi Kamara (AK) Szakszervezetek Szövetsége Idősek Tanácsa Társadalom Biztosítás Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKO) és alegységei, mint például a Céhek és az Osztrák Tartományi Mezőgazdasági Kamara Élelmiszeripari Egyesülete Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Közegészség és Táplálkozás) Orvosi Egyetem – Táplálkozási Orvostudomány és Közegészségügy Bécsi Egyetem – Táplálkozási Tudományok Gesundheit Österreich GmBH Elhízottak Munkacsoportja Cukorbetegek Egyesülete, ÖGE Időskori Orvoslás és Idősgyógyászati Egyesület Osztrák Gyermekgyógyászati és Felnőtt Orvoslási Egyesület The Austrian Association VÖLB (Osztrák Élelmiszer & Biotechnológiai IUFOST Tagok) Földművelésügyi és Élelmiszeripari Minisztérium Bolgár Élelmiszerbiztonsági Hivatal Nemzeti Közegészségügyi Élelmezési Központ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A Miniszterek Tanácsa Munkaügyi és Szociális Minisztérium Bolgár Élelmiszer-és Italgyártók Egyesülete Területi Közegészségi és Ellenőrzési Felügyelőségek

Finnország

Mezőgazdasági és Erdészeti

Finn Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Evira) Szociális és Egészségügyi Minisztérium

13

Minisztérium (MMM)

Franciaország

Magyarország

Németország

Olaszország

Táplálkozási, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Egészségügyi Államtitkárság

Szövetségi Kockázat értékelési Intézet, BFR Egészségügyi Minisztérium

Litvánia


Románia


Szlovénia

Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Minisztérium

14

Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium Finn Nemzeti Oktatási Tanács (FNBE) Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet Finnország Társadalombiztosítási Intézete Finn Szív Szövetség Finn Cukorbetegek Szövetsége Környezetvédelmi és Munkahelyi Egészség és Biztonság (ANSES) Francia Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Vidékfejlesztési Minisztérium (MRD) és Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amely az MRD-hez tartozik Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Szövetségi Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMELV) joghatósága alá tartozó Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) Egészségügyi Minisztérium – Táplálkozási Osztály Oktatási és Kutatási Minisztérium Mezőgazdasági Minisztérium INRAN (Nemzeti Élelmezési-és Táplálkozási Kutató Intézet Gazdasági Minisztérium Területi Kormányzatok Nemzeti Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CCM) Országos Élelmezési és Állategészségügyi Kockázatértékelési Intézet A Kaunas Technológiai Egyetem Élelmiszeripari Intézete Alexander Stulginskis Egyetem Az Egészségtudományok Litván Egyeteme Kaunas-i Főiskola Vilnius-i Főiskola Litván Mezőgazdasági és Élelmiszer-piaci szabályozási Hivatal Kertészeti Intézet Az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Országos Közegészségügyi Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) Oktatási és Kutatási Minisztérium (MEC) Nemzeti Közegészségügyi, Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) Környezetvédelmi Minisztérium Szlovén Szabványosítási Intézet Egészségügyi Minisztérium Egészségvédelmi Intézet

Spanyolország

Egészségügyi, Szociálpolitikai és Esélyegyenlőségi Minisztérium


Brit Egészségügyi Kormányhivatal (DoH)

Táplálkozástudományi Intézet Biotechnológiai Egyetem Ljubljana-i Egyetem Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Hatóság (AESAN) Környezetvédelmi, Vidékfejlesztési és Tengerészeti Minisztérium Területi Élelmiszerbiztonsági Hatóságok

Élelmiszeripari és Vidékfejlesztési Minisztérium (Defra) Élelmiszerszabványosítási Hivatal (FSA)

Az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatába bevont intézmények közül 6 országban az Egészségügyi Minisztérium játssza a főszerepet (AT, BG, ES, LT, IT és RO), 3 országban a Mezőgazdasági Minisztérium (FI, FR, SI), Magyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Németországban és az Egyesült Királyságban a Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) és Egészségügyi Kormányhivatal (DoH). A támogató szervezetek között vannak további minisztériumok, hivatalok, állami kutatóintézetek, és társadalmi szervezetek. A Mezőgazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal, minden országban a támogató szervezetek között van. A minisztériumok együttműködnek a különböző társadalmi intézetekkel, munkacsoportokkal, és az adott terület politikafejlesztési bizottságaival és tanácsaival. (5. sz. táblázat).

5. táblázat: Intézményi Megbízások Ország Ausztria Bulgária Finnország Franciaország Magyarország Németország Olaszország

Táplálkozási intézményi megbízások/ munkacsoportok/bizottságok Nemzeti Táplálkozási Panel (NEK) – több munkacsoportot foglal magában, mindegyik adott témával foglalkozik Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Közegészségi Központ Közegészségi és Ellenőrzési Regionális Felügyelőségek Országos Táplálkozási Tanács, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium szakértői testülete Közegészségi Főtanács (HCSP). Országos Élelmiszer-és Táplálkozástudományi Intézet Német Táplálkozástudományi Társaság Élelmiszerbiztonsági Szenátusi Bizottság - 11 tudományos munkatárs és 5 állandó vendég INRAN- a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Minisztérium kutató köztestülete CCM – kapcsolat egyrészről az Egészségügyi Minisztérium, másrészről a regionális

15

Litvánia Románia Szlovénia Spanyol-ország Egyesült Királyság

kormányzatok között a felügyeletet, a megelőzést és az azonnali választ illetően vészhelyzet esetén Munkacsoportok: - szénhidrátok és rostok 2005-ben; - zsírok 2007-ben; - só 2010-ben. Egészségügyi Minisztérium A Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó Szabvány Bizottság – Bizottságok A Mezőgazdasági Minisztérium Rendkívüli Minőség Osztálya Egészségügyi Minisztérium - Közegészségügyi Intézet Egészségvédelmi Intézet A Ljubljana-i Egyetem Táplálkozástudományi Intézete és Biotechnológiai Kara Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Hivatal (AESAN) Táplálkozástudományi Tanácsadó Bizottság A Defra által létrehozott Élelmiszerpolitikai Tanácsadók Tanácsa

A jogalkotás utal az iskoláskorú gyerekek egészséges étrendjéhez kapcsolódó élelmiszer összetevőkre (AT - TFAs) (BG, LT, RO és ES), az SFS jelölésre (FI) vagy az egészségügyi kockázatok megelőzésére (ES). Számos országban figyelembe vették, hogy az élelmiszerek összetétele reformulálása nem jelenik meg közvetlenül az élelmiszertörvényekben (AT, DE, FI és IT). Az élelmiszerek összetétele reformulálását csak a magyar és a spanyol törvény írja elő (6. sz. táblázat). RO bevezette az élelmiszerek összetétele reformulálásának fogalmát a jogalkotásba. Minden állam ismeri a táplálkozási igényekre vonatkozó EC Szabályozást (No 1924/2006), amely magában foglal egy pár tápérték előírást is és azok alkalmazási feltételeit. Ezeket jogszabályként lehet tekinteni az élelmiszerek összetétele reformulálásának ösztönzésére. 6. táblázat: A só-, zsír-, cukortartalomhoz kapcsolódó jogszabályok Ország Ausztria

Bulgária

Finnország

16

A só-, zsír-, cukortartalomhoz kapcsolódó jogszabályok Az osztrák élelmiszertörvény nem tartalmazza közvetlen módon az élelmiszerek reformulálását. A BMGF, 2009 utal a mesterséges transzzsírsavakra, a legalább egy kettős kötést tartalmazó transz konfigurációval rendelkező telítetlen zsírsavakra (nem több mint 2 g TFA/100 g teljes zsírtartalom). Ennek a határértéknek a túllépését csak azokban az élelmiszerekben engedélyezi, amelyek több különböző összetevőből állnak és amelyeknek az összzsírtartalma nem haladja meg a 20 %-t és ebben a TFA nem haladja meg a 4g/100 g-ot vagy az összzsírtartalom 3 % alatt van és a TFA tartalom maximum 10 g/100 g összes zsír. Az Élelmiszeripari Minisztérium 37 sz. (2009) számú rendelete az iskoláskor előtti gyerekek egészséges étrendjéről kevesebb só-, cukor- és zsírtartalommal a büfékben és az étkezdékben Az Élelmiszeripari Minisztérium 6 sz. (2011) rendelete az iskolaelőtti gyerekek (3-7 év) egészséges étrendjéről Nincs törvényi meghatározás vagy olyan törvény, ami utal az élelmiszerek összetétele reformulálására.

Franciaország Magyarország

Németország

Olaszország Litvánia Románia

Szlovénia Spanyolország

A sótartalom címkén való feltüntetése (magas sótartalom, alacsony sótartalom) szabályozott a leginkább fogyasztott élelmiszerek esetében. A Mezőgazdaság és a Halászat Modernizálásának Törvénye 2010 Magyar Törvény CIII. 2011. A népegészségügyi termékdíj részben utal az élelmiszeripari termékek összetétele reformulálásának szempontjaira, mert sietteti a vállalkozásokat, hogy csökkentsék a termékeik só, cukor, stb. tartalmát az élelmiszerekben, amelyek adókötelesek. Nincs pontos meghatározása az élelmiszerek összetétele reformulálásának az Európai és a Német törvényekben (kivéve a reklámokat) Mostanáig sem minisztériumok, sem minisztériumi főtitkárságok (központi és helyi szinten) nem kerültek bevonásra az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos törvények kidolgozásába, bevezetésébe és végrehajtásába. Nemzeti szinten nem létezik törvény az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban. Az olasz mezőgazdasági termelés üzleti világa kezdeményezései a cukor, a zsír és a só csökkentése érdekében önkéntes alapon működnek. Egészségügyi Minisztérium Rendelete V-964 sz. (2011. Nov. 11.) "Eljárás az iskoláskor előtti, általános iskoláskorú és a szociális ellátásban élő gyerekeket ellátó szervezetek számára”. 123 sz. Törvény az iskolai rendszerű egészséges étkeztetésről, amely az élelmiszerek összetétele reformulálását csak közvetetten érinti, azáltal, hogy felső határértékeket ír elő az élelmiszer összetevőkre. Azokat az élelmiszereket, amelyek nem ajánlatosak iskoláskor előtti és iskoláskorú gyerekek számára az alábbiak szerint fogalmazták meg: élelmiszerek, amelyek jelentős mennyiségű egészségre káros összetevőt tartalmaznak (pl. zsír, só, cukor, élelmiszer-adalékanyagok), összehasonlítva a jó összetevőkkel (pl. rostok, vitaminok, ásványi anyagok), 2008. 1563/2008 sz. Direktíva: Az Egészségügyi Minisztérium meghatározta azon élelmiszereket, amelyeket a táplálkozástudosók nem ajánlanak az iskola-előtti és iskoláskorú gyerekek számára és azokat az elveket, amelyek alátámasztják a gyerekek és a serdülők egészséges élelmezését. Ezek a következők: 15 g/100 g alatti cukortartalmú termékek, 20 g/100 g alatti zsírtartalmú termékek és 1,5 g/100 g alatti sótartalmú termékek vagy 0,6 g nátrium/100 g alatti termékek. 1924/2006 sz. EC Rendelet (EC) csak 14/1986 Törvény (1986 április 25.) A közegészségüggyel kapcsolatban a 18-ik cikk egy speciális intézkedésen keresztül oktatja a közigazgatást az Egészségügyi Szolgálatokon és más testületeken keresztül arra, hogy végezzenek az élelmiszertermékekből adódó egészségügyi kockázatokkal összefüggő megelőző és ellenőrző intézkedéseket, beleértve azok tápértékének javítását. A 7/2011 sz. Élelmszerbiztonsági és Táplálkozási Törvény, (2011. július 5.) meghatározza a NAOS stratégia konkrét céljainak fejlesztését és bevezetését (cikk 36, 1a1.13), első alkalommal jogszabályokat arra vonatkozóan, hogy az iskolák ne áruljanak magas telített zsír-, transzzsírsav-, só- és cukortartalmú élelmiszereket és italokat (cikk 40, 1a1.14), és előírja, hogy az élelmiszer-előállítók kötelesek meghatározni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a transzzsírsavak kialakulásának minimalizálását az élelmiszerekben és ismerniük kell annak szintjeit oly módon, hogy értesíteni tudják az egészségügyi hatóságokat, ha szükséges (cikk 43, 1a1.15) A 496/2010 sz. Királyi rendelet (1a1.12) módosítja a cukrásztermékek, sütőipari

17


termékek és tésztafélék minőségi szabványait annak érdekében, hogy illeszkedjenek a speciális EC rendeletekhez, megengedve számos alapanyag helyettesítését, mint például a zsírokét olajjal és a cukor és a só eltávolítását. 178/2002 sz. EC rendelet Általános Élelmiszer Rendeletek (SI 2004/3279) Általános Élelmiszer Rendeletek (Észak-Írország) (SI 2004/505). Élelmiszerbiztonsági Törvény 1990 Élelmiszerbiztonsági (Észak-Írország) Rendelet 1991 Törvény 1972, Fogyasztóvédelmi törvény 1987 1924/2006 sz. EC Rendelet

Léteznek programok, köz-és magánszféra közötti megállapodások, stratégiák és tanulmányok a lakosság által bevitt SFS (só, zsír, cukor) tartalomra vonatkozó mennyiségekkel kapcsolatban, vagy az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban. Ezek összefoglalását a 7. sz. táblázat tartalmazza. 7. sz. táblázat: Programok, dokumentumok, megállapodások Ország 1 Ausztria

Bulgária

Finn-ország

Franciaország

18

Állami programok/Köz-és-magánszféra közötti megállapodások/Stratégiák/ Nemzeti monitoring vizsgálatok/Nemzeti dokumentumok Salus témában 2 Az “Osztrák Nemzeti Táplálkozási Cselekvési Terv” egy együttműködés a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium és az Osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (AGES) között, amely 2011-ben jött létre, és melyet 2012-ben kiegészítettek a fontosabb határértékekkel: optimalizált zsírminőség; alacsonyabb zsír-, transzzsírsav-, cukor- és só bevitel. Az Élelmiszer és Táplálkozási Cselekvési Terv, 2005-2010 célja a bolgár lakosság egészségének javítása az egészséges táplálkozás által és az egészségtelen táplálkozás következtében fellépő betegségek kockázatának csökkentése által; rendeletek, melyek korlátozzák a különleges típusú élelmiszerek és italok hozzáférhetőségét az iskolákban, de nem utalnak az élelmiszerek összetétele reformulálására. A második “Élelmiszer és Táplákozási Cselekvési Terv 2012-2016” azzal a kiemelt céllal jött létre, hogy támogassa az élelmiszerek összetétele reformulálását a cukor, a só, a telített zsírok és a transzzsírsavak csökkentése érdekében. A tudományos panelek jelentései (2) és ajánlásai (2) úgy határozzák meg az élelmiszerek összetétele reformulálását, mint az ételek készítésének megváltoztatását oly módon, hogy 15-20 %-al csökkentsék a hozzáadott sót, zsírt és cukrot és korszerűsítsék a szakácskönyveket. Az Országos Táplálkozástudományi Tanács által kifejlesztett “Food Plate Model” egyszerű tanácsokat ad a fogyasztóknak arra vonatkzóan, hogyan készítsenek el egy ajánlott és tápláló ételt. A zsírok mennyiségét és minőségét, valamint a só és a cukorszintet monitorizálják a nemzeti FINDIET/FINRISK tanulmányokban. A nemzeti FINDIET tanulmányokat ötévente végzik. A Nemzeti Élelmiszer Tervet (PNA) törvényként hozták létre a Mezőgazdaság Modernizációja révén és a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Tervvel (PNNS) együtt.

Magyarország

Németország

Olasz-ország

Táplálkozásegészségügyi Program (PNNS) és Elhízás Terv (PO). PNNS - társadalmi egészségügyi program, amely egy táplálkozási politikát ajánl a francia ételek kulturális hagyománya és a nemzeti táplálkozásegészségügyi program kettős prizmáján keresztül; a főbb prioritások az alábbiak:  Zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése (legalább 25 %-al).  Összzsír bevitel csökkentése 35 % alá, napi energiaellátás csökkentése 25%-al és telített zsírok fogyasztásának csökkentése.  Szénhidrátok fogyasztásának növelése oly módon, hogy azok több mint 50 %-ban járuljanak hozzá a napi energia bevitelhez, előmozdítva a keményítő alapú élelmiszerek fogyasztását, csökkentve az egyszerű cukorfogyasztást 25 %-al és növelve a rostok fogyasztását 50 %-al. PO – kiegészíti a PNNS-t szűrések szervezésével a betegek ápolásával és fontos kutatási programok végrehajtásával Táplálkozásegészségügyi Program 2 (PNNS 2)-A DGAL (Élelmiszer Főigazgatóság) által irányított munkacsoportok: “Hogyan lehet beavatkozni az élelmiszertermékek hedónikus minőségébe oly módon, hogy előmozdítsa a kiegyensúlyozott és változatos élelmiszer bevitelt”. Az Élelmiszer Minőség Vizsgálókat (OQALI) a táplálásért, egészségért és gazdaságért felelős minisztériumok hozták létre az élelmiszer szakértőkkel közösen. Fő céljuk az élelmiszerválaszték fejlődésének követése (táplákozástudományi, és gazdasági paraméterek), 2008 február A Magyar Nemzeti Táplálkozási Politika foglalkozik: a közétkeztetés egészségesebbé tételével, az egészségesebb ételválaszték javításával az iskolákban, az iskolatej program folytatásával, az élelmiszerek összetétele reformulálásának kidolgozásával, a fogyasztók tájékoztatásának javításával és a „STOP SÓ” program folytatásával. Codex Alimentarius Hungaricus dokumentum Táplálkozási Jelentés, melyet négyévente ad ki a DGE a Szövetségi Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium nevében (BMVEL) és amely tartalmazza a táplálkozási helyzettel kapcsolatos időszerű statisztikai adatokat és bemutatja a német táplálkozással kapcsolatos problémákat. A DGE együttműködve osztrák és svájci táplálkozási egyesületekkel, meghatározza a tápanyag bevitel D-A-CH viszonyítási értékekeit, amely értékeken alapulnak az étrendtervezések, és amelyek illeszkednek az élelmiszerekkel bevitt tápanyag követelményekhez. A D-A-CH referencia értékek alkotják az élelmiszeripar és az élelmiszer monitorálás számára a szabályok és rendeletek alapjait. A DGE által kiadott "Bizonyítékokon alapuló útmutató a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésére” bemutatja a tápanyagok hatását (zsírok vagy szénhidrátok) a megbetegedések kockázatára nézve. Az Egészségügyi Minisztérium honlapján található jelentés: “A túlzott só, elhízás és magas vérnyomás. Kevesebb só, inkább egészség: elérjük ezt a pontot?" Az “Élelmiszerek összetétele reformulálása” című fejezet, amelyet a “Food Science, Technology and Nutrition” – ban jelentettek meg (Woodhead Publishing, Cambridge, UK). Az élelmiszerek összetétele reformulálásának memorándumját az Egészségügyi Minisztérium és az Élelmiszer-előállítók Szakmai és Fogyasztói Egyesülete írta alá. Egyik példája ezeknek a megállapodásoknak az, amely az iparilag előállított kenyér és friss tésztatermékek sótartalmának csökkentését tartalmazza. 2009-ben Önkéntes Megállapodásokat írtak alá az Egészségügyi Minisztérium és a

19

Litvánia Románia

20

Pékek Nemzeti Egyesülete képviselői (kenyérgyártás: 90 % kiskereskedelmi pékségben és 10 % iparilag készül) – hogy meghatározzák a sótartalom csökkentésének stratégiáját a pékek reformulálással kapcsolatos erőfeszítései révén (10 % sótartalom csökkentés 2011-ig néhány jelentős márkájú kenyérfajtában); Nyilvános tájékoztató kampány; a “Egyre Egészségesebb” – terjesztése a kevesebb sótartalmú termék csomagolásán, növelve a lakosság tudatosságát. Nemzeti Egészség Terv - 2005; Területi Egészség Tervek Nemzeti Megelőzési Terv 2005-2007 „Egyre Egészségesebb’ – “Guadagnare Salute" program, 2007 – hogyan készíts könnyebben egészséges változatot és hogyan előzd és változtasd meg az egészségtelen szokásaidat. Táplálkozási Nemzeti Platform, Testmozgás és Dohánymérgezés, 2007, Egészségügyi Minisztérium 2010 óta a "Egyre Egészségesebb" programnak új célja van: szélesíteni a csökkentett sótartalmú élelmiszerek körét Kormány-Régiók panel: két jelentés tartalmazza a vendéglátók és szervezetei számára készült útmutatásokat az iskolák és korházak számára készítendő élelmiszerek előállításához, melyekben a só és a zsírok csökkentésével kapcsolatos ajánlásokat írják le. Szardínia Tartomány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elérje az EU által előírt sótartalom csökkentés 16 %-os szintjét 4 éven belül. 2008-ban indította a kampányát, amely egy illusztrációkkal ellátott, a sóbevitel csökkentéséről szóló füzet szétosztása volt a tartomány minden háztartásába, és amelyet a rendszeres elektromos áram számlával együtt postáztak. 2008-ban az Országos Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CCM) támogatta a “Frutta snack” (gyümölcs snack) projektet, amelynek célja a napi gyümölcs és zöldség bevitel növelése volt az iskolákban és a munkahelyeken, és amelyben számos szereplő vett részt (hatóságok, nemzeti és helyi kormányhivatalok, ipar, szakmai szervezetek, fogyasztói egyesületek stb.) Kezdeményezték olyan automaták elhelyezését, amelyek friss gyümölcsöket és zöldségeket tartalmaznak és támogatták a tanárok, diákok és családok oktatását. A projektbe bevont és aktívan résztvett más olasz tartományok: Toszkána, Marche, Szicília, Campania, Puglia, EmiliaRomagna és Lazio. Az INRAN (Nemzeti Élelmezési és Táplálkozástudományi Kutatási Intézet) által késztett új (2011) tanulmány azt mutatja, hogy 29 olasz DOP (földrajzi oltalom alatt álló eredetmegjelölt termékek) és IGP (földrajzi oltalom alatt álló termékek) felvágott összetételét meg kell változtatni (tápértéke és egészségügyi hatása szempontból). 1993 óta a sótartalom és a telített zsírsav tartalom csökkentése megnövekedett a minőségi gyártástechnológiák elterjedésének köszönhetően. Egészségbarát Élelmiszer Jelölés “Keyhole“ szimbólumrendszer széles körben elterjedt az északi országokban. Nemzeti Egészségügyi Programok, 2006 Az Egészségügyi Minisztérium 2010-ben aláírt egy sótartalom csökkentési megállapodást a legnagyobb román élelmiszeripari egyesülettel – ROMALIMENTA – amely szó szerint megfogalmazza az élelmiszerek összetétele reformulálásának fogalmát és idézi az európai táplálkozási, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos kérdéseket, melyeket 2007 májusában fogadtak el, valamint az EU sótartalom

csökkentéssel kapcsolatos keret előírásait. Ennek a megállapodásnak a célja, a lakosság egészségének javítása a sóbevitel csökkentése stratégiájának kidolgozása révén. A stratégia egy 3 elemből álló cselekvési terv kidolgozáson alapul:  A sóban kifejezett átlagos napi nátrium fogyasztás jelenlegi helyzetének értékelése;  A fogyasztók oktatása és tájékoztatása annak érdekében, hogy tudatában legyenek a túlzott sófogyasztás egészségre való kockázatával és ennek érdekében csökkentsék a sóbevitelt;  Az élelmiszerreceptek reformulálása a nátriumtartalom csökkentése érdekében.  2012 januárjában javasolták a megállapodás kiterjesztését a zsír-és cukortartalom csökkentésére is. A Nmezeti Egészségügyi Program végrehajtását 2011 és 2012-re a Műszaki Szabvány írja elő, amely tartalmazza az élelmiszerek összetétele reformulálása fogalmának bevezetését a román jogalkotásba. 2011 januárjában közzétették az Élet- és Munkakörülményeket Befolyásoló Tényezők Nemzeti Monitoring Programját. Ennek a programnak a B része utal azokra a cselekvésekre, amelyeket annak érdekében hajtott végre az Országos Közegészségügyi Intézet, hogy védjék az élelmiszerkockázatokkal összefüggő tényezőktől az egészséget és megelőzzék a megbetegedéseket. A cselekvés magában foglalja a közegészség felülvizsgálati módszereinek kidolgozását az élelmiszerek sótartalmának értékelésére, valamint a só bevitelt Romániában annak érdekében, hogy reformulálják az élelmiszerek összetételét és javítsák az étkezési szokásokat. Ennek az országos programnak részeként már 2011 februárjában közzétették a Valcea megyei eredményeket elektronikusan az alábbi címen: “Az élelmiszerek sótartalmának és a sóbevitelnek értékelése az élelmiszerek összetétele reformulálásának és a lakosság helyes étkezési szokásainak javítása érdekében” http://www.prefecturavalcea.ro/documents//article/420/plan_acţiuni_2011_final.doc

Az Egészségügyi, Oktatási és Kulturális Minisztérium bevezette az “Én is egészségesen élek” projektet azzal a fő céllal, hogy tájékoztassák és oktassák a gyerekeket és a családokat az egészséges életmód elfogadására, amely megfelelő táplálkozáson és testmozgáson alapul, annak érdekében, hogy megfelelő mentális fejlődésben részesüljenek a gyerekek a családokban, az iskolákban és a társadalomban egyaránt. Norvég Együttműködési Program a romániai gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődése érdekében 2009 és 2011 között. Az országos Közegészségügyi Intézeten keresztül az Egészségügyi Minisztérium is résztvett a projektben: “A romániai gyerekek és serdülők hozzáférésének növelése az orvosi megelőzés rendszeréhez. Az egészséges élelmiszerek és a testmozgás támogatása a gyerekek és serdülők körében Romániában.” A projekt általános célja az volt, hogy növelje azoknak a gyerekeknek és serdülőkorúaknak a számát, akik elfogadják az egészséges életmódot (egészséges élelmiszerek és testmozgás), és hosszú távon a nem fertőző krónikus betegségek (szívés érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, cukorbetegség stb.) által okozott megbetegedések és halálozások száma csökkenésének a monitorizálása. Az Országos Közegészségügyi Intézet 2009 és 2011 között folytatott egy tanulmányt a Románia különböző régióiban élő lakosság általi sóbevitellel kapcsolatban. A tanulmány eredményeként megállapították, hogy a 4 legnagyobb régióban (Erdély, Munténia, Moldova, Dobrodzsa) az egy főre jutó sófogyasztás 11,25 g (2010) és 11,18 (2011) g között van; az értékek magasabbak a férfiak körében, mint a nőknél.

21

Spanyolország

Táplálkozási-, Testmozgási- és Elhízásmegelőző Stratégia (NAOS Strategy) Az utolsó, az AESAN’s “Sófogyasztás Csökkentési Terv” a sófogyasztás 20%-os csökkentését tűzte ki célul a spanyolok körében 4 év alatt, 2010 és 2014 között. Megállapodások: 1. Az Egészségügyi Minisztérium és a Spanyol Fogyasztóvédelmi Hatóság között az AESAN-en keresztül és: az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FIAB), a Sütőipari Szervezetek Államszövetsége (CEOPAN), a Spanyol Szálloda- és Vendéglátóipar (FEHR), a Spanyol Nagykereskedők Egyesülete (ANGED), és a Spanyol Forgalmazók, Önkiszolgálók és Szupemarketek Egyesülete (ASEDAS), azzal a céllal, hogy folyamatosan csökkentsék a sófelhasználást a kenyér előállítása során; a nátrium, a zsír (főleg a telített zsírok és a transzzsírsavak) és a cukortartalom csökkentésének elősegítése; és reformulált összetételű termékek piacra kerülésének segítése 2005ben. 2. Az AESAN és a FIAB között, melyet 2010-ben megújítottak. 3. Az AESAN és a FEN (Spanish Foundation for Nutrition) között 2011-ben, azzal a céllal, hogy kiadják a “Táplálkozás Fehér Könyvét Spanyolországban”. 4. Az AESAN, az Accor Services (ma Edenred), és a Mediterrán Étrend Alapítvány között 2008-ban, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelynek segítségével terjeszteni tudják az egészséges étrend fontosságát a vendéglátó iparban (Gustino Program). 5. Törvény a Gyermekeket Célzó Élelmiszerek Reklámozásáról (PAOS code) 2005-ben. Tanulmányok: 1. 2007 és 2008-ban a Nemzeti Élelmiszer Központ (CNA, Centro Nacional de Alimentación) különböző kategóriájú élelmiszerminták elemzését végezet el, hogy meghatározza azok összzsír, transzzsírsav, cukor és fehérje tartalmát a NAOS által támogatott reformulálási politikával összefüggésben. 2. Egy az AESAN által támogatott tanulmány meghatározta a zsírösszetételt 99 Spanyolországban forgalmazott, feldolgozott és magas energiatartalmú élelmiszerben, amelyeket nagy számban fogyasztottak, főleg a gyerekek. 3. A madridi “University Complutense” és a Fogyasztók és Felhasználók Egyesülete (OCU) az AESAN támogatásával értékelte a sóbevitelt és a sótartalmat 1200 élelmiszerben a Sófogyasztás Csökkentése Terv részeként 2010-2014 között. 4. Az ALADINO tanulmány (Étrend, Testmozgás és Gyermekkori Elhízás Fejlesztés) megkérdezett 8000 spanyol gyereket a 2010-2011-es tanévben, hogy megbecsülje a gyerekkori elhízás előfordulását Spanyolországban. 5. Tanulmányok a kenyér sótartalmának értékelésére a gyártókkal egyeztetett folyamatos csökkentési időszak alatt (2005-2008), melyek közül az utolsó azt mutatta, hogy a tervezett csökkentés sikeresen megvalósult 2008 év végére. 6. Az ENRICA tanulmány (Táplálkozási- és Szív- és Érrendszeri Egészség Spanyolországban tanulmány) eredményeit 2011 júliusában mutatták be. 7. Az Országos Felmérés a Spanyol Élelmiszerfogyasztásról (a Bamberg alapítvánnyal közösen) eredményeit 2011 márciusában mutatták be. 8. 2011 szeptemberében az AESAN Tudományos Bizottsága jelentést tett közzé: Ismérvek a feldolgozott élelmiszerek bizonyos tápanyag szintjei csökkentésének ösztönzéséhez a közegészségügy érdekében. 9. A FESNAD 2010-ben kiadott egy frissítést a Spanyol lakosság számára étrendi referenciaértékekről.

22


10. A FEN helyszíni tanulmányt végzett a dúsított élelmiszerek fogyasztásáról Spanyolországban. Mások: A Red BEDCA, állami kutatóközpontok és magánintézmények hálózata létrehozta és fenntartja az Élelmiszerösszetétel Spanyol Adatbázisát (nyíltan hozzáférhető). A BEDCA az Egészségügyi és Szociálpolitikai Minisztérium támogatásával és koordinálásával jött létre az AESAN-on keresztül. A Spanyol Egészségügyi Rendszer Közterületi Bizottsága 2010 július 21-én jóváhagyta az "Élelmiszer Oktatási Központok Megegyezés Dokumentumát", amely egy referencia eszköz az iskolai étkeztetés, az élelmiszer automaták és büfék irányításához. Ez a dokumentum tartalmazza az árusítható élelmiszerek és italok tápérték kritériumait, beleértve az energia, az összzsír, a telített zsírok, a transzzsírsavak, a cukor és a só megengedett maximális szintjeit. Az éves NAOS Díjak, amelyek magukban foglalják a vállalkozó szövetségek speciális díjait garantálják az élelmiszeripari vállalkozások kezdeményezéseit annak érdekében, hogy tökéletesítsék termékeiket és tájékoztatásaikat. Tanulmányok 1. Küzdelem az elhízás ellen, jövőbeli döntések, 2007 a Tudományos Előrelátási Csoport Kormányzati Irodája által került kiadásra – az elhízás bonyolultságának ellenőrzésére és a jövőbeni trendek és lehetséges megoldások vizsgálatára. 2. 2008-ban a DoH és DCSF (Department of Children, Schools and Families) közösen kiadta Egészséges Súly, Egészséges Élet: egy angol kereszt-kormányzati stratégia 3. Cabinet Office Food Matters report 2008-ban 4. Kormányzati Élelmiszer Stratégia - Élelmiszer 2030 –olyan fenntartható és biztonságos élelmiszerrendszert tervez, amely összeköti a társadalmi, környezeti, egészségügyi és gazdasági tényezőket. 5. Skócia nemzeti élelmiszer- és italpolitikája ‘Sikerrecept’ 2009 júniusában került kiadásra.

Minden országban létezik legalább egy terv, vagy egy program az élelmiszerekkel/táplálkozással és az egészséggel összefüggésben. Hat nemzeti terv/program az élelmiszerek só-, zsír- és cukortartalmával vagy a só-, zsír- és cukor lakosság általi bevitelével van összefüggésben: - Osztrák Nemzeti Táplálkozási Cselekvési Terv; - Bolgár Nemzeti Cselekvési Terv az élelmiszerekről és a táplálkozásról 2012-2016,; - STOP SÓ Program, Magyarország; - „Egyre Egészségesebb” Program, Olaszország - Az Élet- és Munkakörülményeket befolyásoló tényezők nemzeti monitoring programja, Románia - Sótartalom Csökkentési Terv, Spanyolország. 4 jelentést tettek közzé a só-, zsír-, és cukortartalom csökkentéséről a napi étkezéssel összefüggésben (BG és IT) és 5 tanulmányt (FI, RO és ES). Szardíniában a lakosság tájékoztatására és oktatására kampányt szerveztek a sófogyasztás csökkentéséről. A kampány eredményei: a vidéki lakosság több mint 20%-a és a városi lakosság több mint 29%-a

23

csökkentette a sóbevitel és kimutatták, hogy az elmúlt három évben csökkent a lakosság vérnyomásának átlaga is. 10 megállapodást írtak alá ipari egyesületek 4 országban: hármat Olaszországban, egyet Ausztriában, egyet Romániában és ötöt Spanyolországban. Ezeket a megállapodásokat minisztériumok és a különböző egyesületek írták alá: - Szakmai és Fogyasztói Egyesületek (IT); - Élelmiszergyártók (IT) - Nemzeti Sütőipari Egyesület (IT) - Nemzeti Élelmiszeripari Egyesületek, étteremláncok, nagykereskedelmi vállalkozások és szupermarketek (ES) - Osztrák Élelmiszeripari Vállalkozók Szövetségi Céhei - ROMALIMENTA (RO) - FIAB (ES) - Spanyol Táplálkozástudományi Alapítvány (ES) - Accor Services (ES) - Meditterán Étrend Alapítvány (ES) vagy társadalmi szervezetek, mint például: a Spanyol Élelmiszer-és Italgyártók Szövetsége (FIAB), a Spanyol Sütőipari Szervezetek Államszövetsége (CEOPAN), a Spanyol Szállodák és Éttermek Szövetsége (FEHR), a Spanyol Nagy Forgalmazók Egyesülete (ANGED), és a Spanyol Forgalmazók Egyesülete, Önkiszolgáló Üzletek és Szupermarketek (ASEDAS). Nincs kutatási menetrend az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban minden résztvevő országban, ahogy a 8. sz. táblázatban látható. 8. sz. Táblázat: Nemzeti Finanszírozó Szervek és létező finanszírozási rendszerek Ország Ausztria

Nemzeti Finanszírozó Szervek Szövetségi Szállítási, Innovációs és Technológiai Minisztérium (BMVIT) Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium (BMWF) Osztrák Tudományos Alapítvány (FWF) alapkutatások Osztrák Kutatásösztönző Hivatal (FFG) – alkalmazott ipari kutatások Osztrák Gazdasági Szolgáltatás (AWS) speciális beruházásösztönző programok és szolgáltatások vállalkozásoknak

Bulgária

Oktatási Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

24

Finanszírozási rendszerek A Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (BMLFUW) által kezdeményezett “Az Egészségügyi Minisztérium Kutatási és Fejlesztési Programja” 2006 - 2010 (PFEIL10) LISA Osztrák Élettudományok – csúcstechnológia indítás és ipari kutatás Nincs koordinált kutatási menetrend vagy nemzeti kutatási stratégia az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban UNICEF kezdeményezés a tápérték élelmiszer általi bevitelének értékelésére 5 év alatti gyerekek esetében, vérszegénység vizsgálat gyerekeknél és anyjuknál.

Finnország

Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Finn Akadémia Tekes – Finn Technológiai és Innovációs Finanszírozási Hivatal

Franciaország

Nemzeti Kutatási Hivatal

IPA PROGRAM HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS a szófiai Orvostudományi Egyetem finanszírozásával és az oktatási és Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. A Finn Akadémia által vezetett Válasz a Közegészségügyi Kihívások Kutatási Programjára (SALVE) azzal a céllal, hogy alkalmazható ismereteket nyújtson a jelenlegi és jövőbeni közegészségügyi kérdésekre. Ahelyett, hogy betegségközpontú megközelítést alkalmazna, a program a korai betegség kezdetét jelentő kockázatok elleni beavatkozásra helyezi a hangsúlyt. Négy tematikus területet ölel fel: Egészségvédelmi és egészségjavító tényezők, Életvitel megközelítések és az élet kritikus időszakai; Egészség egyenlőtlenségek betegségek; A jövőbeni egészség előrejelzése. www.aka.fi/en-GB/A/Researchprogrammes/Ongoing/SALVE/ Északi Kiválósági Központ (NCoE) Program az Élelmiszer, Táplálkozás és Egészség terén azzal a fő céllal, hogy létrehozzon egy objektív Északi erősséget azáltal, hogy előmozdítsa a tudományos kiválóságokat, erősítse az Északi kutatási együttműködéseket és a kutatók mobilitását. A program fő célja a közegészség javítása annak érdekében, hogy erősítse a lakosság alapismereteit a közétkeztetési ajánlásokról és hozzájáruljon az innovatív termékfejlesztéshez az Északi élelmiszeripar területén. www.nordforsk.org/en/programs/progra mmer/tncoe-programmet-om-maternaering-og-helse Nemzeti Élelmiszeripari Fejlesztési Társaság (PNDIAA). ALIA program (Táplálás és Élelmiszeripar, OSEO – innováció – inkább a vállalkozásoknak szentelték Kutatások Hiteladója (CIR) vállalkozásoknak szentelték FUI – kormányzati alap

25

Németország

Állami: Német Kutatási Alapítvány (Deutsche Forschungsgemeins chaft, DFG), a Leibniz Társaság és a MaxPlanck Társaság Német Oktatási és Tudományos Minisztérium Kutatási Alapítványok: Volkswagen-Alapítvány, Mildred-ScheelAlapítvány, Fritz Thyssen Alapítvány Ipari Kutatások Szövetsége (AiF) A Német Élelmiszeripar Kutatási Egyesülete (FEI)

Olaszország

Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdőgazdálkodási Minisztériumi Politika (MIPAAF) Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kutatási Minisztérium Régiók és Vidékek (helyi szinten)

Litvánia

Mezőgazdasági Minisztérium Élelmiszeripari, Innovációs és Technológiai Hatóság

26

Nem létezik egyetlen jellemző támogatás sem az élelmiszerek összetétele reformulálására. Három tematikus tengely: a népesség jóléte és jól öregedése; dinamikusabb gazdaság az élelmiszergyártáshoz; kiegyensúlyozott társadalom és az élelmiszergyártás tartós fejlődése. Az élelmiszerek összetétele reformulálása kapcsán két projekt került támogatásra: “Zsírfelvétel és a jóllakottság szabályozása – a csökkentett zsírtartalmú élelmiszerek fejlesztésének megközelítése” és a “Sóbevitel minimalizálása a kenyér receptekben anélkül, hogy megváltoznának a sütési jellemzők és a kenyér érzékszervi minősége” MINISAL-GIRCSI: Jó gyakorlatok a táplálkozásról: a nátriumtartalom értékelése, a nátrium az olasz étrendben, 2008-ban alakult “Élelmiszer, kultúra és identitás”, melyet az Oktatási és Kutatási Minisztérium finanszírozott és egy az egyén és a közösség identitása építkezési és átalakítási folyamatát bemutató szociológiai tanulmányra összpontosító kutatás, melyet az élelmiszerek és az étkezési szokások közvetítenek a jelenlegi olasz társadalomban. A kutatás egyik célja, megfogalmazni azt, hogyan tükröződnek az élelmiszerek összetétele reformulálások és az étkezési szokások az élelmiszerek előállításának folyamatában az innovatív folyamatok és technológiai eszközök bevezetésével és az élelmiszerelőállítók társadalmi csoportjainak magatartásával. -

Románia

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatási és Kutatási Minisztérium Országos Tudományos Kutatási hatóság A Felsőoktatás, Kutatásfejlesztés és Innovációs Alapítvány Végrehajtó Hivatala

Szlovénia

Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium Egészségügyi, Szociálpolitikai és Esélyegyenlőségi Minisztérium Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Hivatal (AESAN)

Spanyolország

Nem létezik kutatási program az élelmiszerek összetétele reformulálására. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által összehangolt Ágazati Kutatási Program A Felsőoktatás, Kutatásfejlesztés és Innovációs Alapítvány Végrehajtó Hivatala által adminisztrált Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Terv II (2007-2013) - A Kiemelt Területek Társasága egy olyan program, amely két mezőgazdaságiélelmiszeripari kutatási stratégiai területet tartalmaz a 9 kutatási terület között: Mezőgazdaság, Élelmiszerbiztonság és Biztosítás és Biotechnológia. -

Nemzeti R&D&I Terv 2008-11: Nemzeti Programok alapkutatási projektekhez; - Alapkutatási projektek a mezőgazdasági erőforrások és technológiák támogatására autonóm régiókkal társulva és kiegészítő intézkedések – tartalmazzák a biztonságos, egészséges és minőségi mezőgazdasági termelést Nem irányított alapkutatási projektek – “Mezőgazdaság” és “Az Élelmiszertudomány és Technológia”; Nemzeti Programok az alkalmazott kutatási projektekhez: Alkalmazott ipari kutatások; Kísérleti Fejlesztési Projektek Nemzeti Programja; Ipari kísérleti fejlesztési projektek Innovációs Projektek Nemzeti Programja; INNOCREDIT vállalkozások részére A CENIT Program, a kormány által 2005ben jóváhagyott Nemzeti Kutatási Program R&D&I kezdeményezése. Ez a program az élelmiszerek összetétele reformulálása érdekes támogatási rendszernek minősül, amelyet ipari kutatásnak szenteltek, serkentve az

27

R&D&I- t a vállalkozások, egyetemek, állami szervezetek és kutatóintézetek, valamint más szervezetek közötti együttműködést, növelve az állam és a magánszféra R&D&I terén az együttműködést. Egyesült Királyság

BBSRC Technológiai Stratégiai Bizottság (TSB) az Egyesült Királyság Nemzeti innovációs ügynöksége DRINC (Táplálkozási és Egészségkutatási Ipari Klub) – vegyes ipari/kutatási tanács Skót Vállalkozások

A skót vállalkozások által támogatott Élelmiszer Egészség Innováció Skóciában A DRINC (Táplálkozási és Egészségkutatási Ipari Klub) – közös ipari/kutatási tanácsi alap, melyet a BBSRC (Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsa) hozott létre 2007-ben annak érdekében, hogy támogassa a táplálkozás kutatását és segítse az élelmiszeripart olyan termékek kifejlesztésében, amelyek jótékony hatással vannak a fogyasztók egészségére A TSB támogatást írt ki kutatási projektekre a Táplálkozás az Életért Megvalósítási és Együttműködési R&D tanulmány programokra, melyek egészséges és biztonságos élelmiszerekkel való ellátásra fókuszálnak.

Figyelembe véve az élelmiszerek só-, zsír- és cukortartalmának csökkentésére vonatkozó ajánlásokat, és a napi táplálkozás során adódó számos lehetőséget, ezek jelenlegi szintje csökkenthető. Az Osztrák Szövetségi Egészségügyi Minisztérium az élelmiszerkereskedelmi szövetségi céhek támogatásával és a bolgár tudományos panelek a lépésről lépésre való sótartalom csökkentést ajánlják (összesen 15 %-al) a kenyérben és a sütőipari termékekben 2015 év végéig. Az olasz szakértők azt gondolják, hogy 10 % sótartalom csökkentés a kenyérben és a levesekben nem észelhető a fogyasztók által, tehát nem is befolyásolja a választásukat. Az Európai Hálózat létrehozását az élelmiszerek sótartalmának csökkentésére és az európai kezdeményezést az élelmiszerek energia-, cukor- és zsírtartalmának csökkentésére a WHO és az EU kezdeményezte: azonosították az európai stratégiát és létrehozták a 2008-2010-ra vonatkozó munkatervet a táplálékkal bevitt nátrium csökkentése érdekében (forrás BG). Megállapították, hogy a sóbevitel csökkentése (évente 4 %-al) az elsődleges élelmiszerekben a legfontosabb, mert azok tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben, mint például a kenyér és a sütőipari termékek, a tejtermékek, a hústermékek és a készételek. Az AESAN (A Spanyol Tudományos Tanács) legalább 30 %-os telített zsírsavtartalom csökkentést, és legalább 25 %-os sótartalom csökkentést javasol minden élelmiszerben általában, nemcsak azokban, amelyek nagyobb mértékben hozzájárulnak a sófogyasztáshoz. Ennek kettős célja van: megszokni a kevésbé sós élelmiszereket és elkerülni bármely élelmiszertermék megbélyegzését (ES).

28

Ország

Egészséggel foglakozó Társadalmi Szervezetek

Útmutatók és Egészségfejlesztő Társadalmi Szervezetek/Kezdeményezések

A CEOPAN (ES) elkötelezett abban, hogy fokozatosan csökkentse a sótartalmat a kenyérben 22 g/kg liszt-ről 18 grammra, de a végső eredmény meghaladta ezt a célt és lecsökkentették 16,3 g/kg lisztre. A Francia Élelmiszerbiztonsági Hivatal 20 %-os sótartalom csökkentést ajánl öt év alatt, pl. 6-8 g/nap átlagosan és a szénhidrátok fogyasztásának 25 %-os csökkentést. 29 DOP (oltalom alatt álló eredet-megjelölés) és IGP (oltalom alatt álló földrajzi megnevezés) olasz felvágott összetételét javították (tápérték és egészségességi szempontból) 1993 óta, azáltal, hogy jelentősen csökkentették a só és a telített zsírsavak tartalmát, főleg a technológiai folyamatok tökéletesítése révén. Számos tanulmány készült a lakosság által bevitt napi sómennyiségről. Minden tanulmány megmutatta, hogy az átlagos sófogyasztás 8,5 g/nap felett volt. Például, a bemutatott tanulmányok eredményei az alábbiak: 11,2 g só/nap az olasz férfiak estében és 8,7 g só/nap az olasz nők esetében; 11,18 g só a román férfiak és kissé alacsonyabb mennyiség a román nők esetében és átlagosan 9,7 g só/nap a spanyol lakosság körében. 9. táblázat: Egészséggel foglakozó Társadalmi Szervezetek és Kezdeményezéseik

29

Ausztria

Bulgária

30

VKI (Verein für Konsumenteninformation) – fogyasztói szövetségek NGOs= related to health issues  Aktion Leben Österreich  AMREF AUSTRIA  Ärzte ohne Grenzen  Caritas Socilialis  CliniClowns  DEBRA Austria  FGM Hilfe  Frauengesundheitszentrum FEM  Gesellschaft für MucoPolySacharidosen  Herzkinder Österreichs  Hilfe für das Kinderherz – Tirol und Vorarlberg  Hospiz Österreich  Hospiz Bewegung Salzburg  Kinderherz Österreich  Kontrakrebs  Laafi – Initiative für Entwicklung  Landesverband Hospiz NÖ  Lichblicke – Demenzhilfe Tirol  Männergesundheitszentrum  Multiple Sklerosegesellschaft Bécs  ÖGAST  OMEGA  Österreichische Kinderkrebshilfe  ÖZIV – Österreichischer ZivilInvalidenverband Burgenland  Pro mente Wien  Selbsthilfe Kärnten  St. Anna Kinderkrebsforschung  Sterntalerhof  STRUKTUR – Verein zur Schaffung von Wohnraum für alkoholkranke Menschen  TRIK – Therapeutisches Reiten Kärnten Verein e.motion – Equotherapie Bolgár Aktív Fogyasztók Nemzeti Egyesülete

A Fogyasztói Szervezetek nem adtak ki útmutatókat vagy ajánlásokat az élelmiszerek összetétele reformulálásával, a só- zsírtranszzsírsavak- vagy a cukorcsökkentéssel kapcsolatban.

A 30 meglévő szervezetek egyike sem kezelte az élelmiszerek összetétele reformulálását és ezért nem is publikált semmit a só, zsír- transzzsírsavak és a cukortartalom csökkentésével kapcsolatban.

A Bolgár Aktív Fogyasztók Nemzeti Egyesülete kézbe vette a jó szokások kiépítésének kezdeményezését a gyerekek körében és javasolja, hogy Bulgária kövesse az európai példát abban, hogy tiltsák be a magas só, cukor és zsírtartalmú bébiételek reklámozását. 2 könyv, 5 cikk, 1 könyvfejezet,

brosúrák, közlemények, gyűjtemények:

-

Jóváhagyott vagy elutasított tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások felsorolása az élelmiszerek címkéjén;

-

Olyan élelmiszerek választása, amelyek a javasolt napi bevitelnek megfelelő mennyiségű nátriumot tartalmaznak;

-

Jó táplálkozási szokások kiépítése a diákok körében;

-

Finnország

Finn Cukorbetegek Egyesülete Fin Szív Egyesület – 79000 tag Finn Fogyasztók Egyesülete Finn Orvosi Társaság Duodecim Finn Klinikai és Közegészségügyi Táplálkozástudósok Egyesülete Finn Élelmiszertudományi Társaság Finn Tejétrend Tanácsának Fogyasztói Tájékoztatási Szervezete Finn Tejétrend Tanács Finn Kenyértájékoztató Társaság Finn Kertészeti Termékek Társasága Margarin Tájékoztatási Szervezet Élelmiszer Tájékoztatási Szervezet

Franciaország

Az élelmiszeripar Műszaki Koordinálási Egyesülete (ACTIA) Agrártechnikai Koordinációs Egyesület (ACTA) GEMRCN (Éttermek és táplálkozás piackutatási csoport) Nemzeti Fogyasztási Intézet (INC) 11 egyesület, amely élelmiszerfogyasztásban érintett:  Családi: Cnafal, CNAFC, Familles de France, Familles rurales, Unaf.  Dolgozói: AFOC, Indecosa-CGT, ALLDC.

Bulgária drasztikusan korlátozza a transzzsírsavak alkalmazását az élelmiszerekben; Tilos be a magas só,- cukor- és zsírtartalmú bébiételek reklámozása. Hasznos lenne a szülők részére olyan egyszerű jelzések alkalmazása a sóra, a cukorra, a zsírra vonatkozóan, mint például magas/közepes/alacsony. A Finn Szív Egyesület útmutatót adott ki az egészséges táplálkozásról A Finn Cukorbetegek Egyesülete és a Finn Szív Egyesület alkalmazza a “Food Plate” modellt és “Food Triangle” modelt annak érdekében, hogy támogassa a fogyasztók egészséges étrendjét. A “Szív jelölés”-t vagy a “Jobb Választás” jelölést (Sydänmerkki, Parempi valinta – merkki) a Finn Szív Egyesület hozta létre (Suomen Sydänliitto).

Ismeretterjesztő kampány bevezetése az egészségügyi szakemberek és a média között.

31

Magyarország

 Fogyasztói: UFC-Que Choisir, CLCV andOR.GE.CO Magyar Táplálkozástudományi Szövetség Magyar Pékszövetség (HBA) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Németország

A Német Fogyasztók Szervezeteinek Szövetsége Tizenhat Fogyasztói Központ Német Táplálkozástudományi Egyesület Foodwatch Food Monitor A Német Fogyasztók Szervezeteinek Szövetsége - vzbv – társadalmi szervezet, amely a német fogyasztók egyesületeinek ernyője alatt működik EUFIC

Olaszország

FEDERALIMENTARE Associazione delle Industrie del Dolce e della Pasta Italiane, AIDEPI Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari, AIIPA Associazione Nazionale Conservieri Ittici e delle tonnare, ANCIT Associazione Nazionale Industriali Conserve Alimentari vegetali, ANICAV Associazione Industriali delle Carni e dei Salumi, ASSICA Associazione Italiana dell'Industria Olearia, ASSITOL Associazione Italiana tra gli Industriali delle Bevande Analcooliche, ASSOBIBE Associazione degli Industriali della Birra e del Malto, ASSOBIRRA Associazione Nazionale Industria e Commercio Carni e bestiame, ASSOCARNI Associazione Nazionale Industriali Distillatori di Alcoli e di Acquaviti, ASSODISTIL Associazione Italiana Lattiero-Casearia, ASSOLATTE Federazione Italiana Industriali Produttori, Esportatori e Importatori di Vini, Acquaviti, Liquori, Sciroppi, Aceti ed Affini, FEDERVINI Associazione Industriali Mugnai d'Italia, ITALMOPA

32

Magyar Pékszövetség: A sütőipari termékek sótartalmának csökkentése 2,5 %-ra 2014 év végéig és további sócsökkentés 2,35 %-ra 2018 év elejéig. Napjainkig, a fogyasztói központok nem fejtettek ki egységes véleményt az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban. Az INC 2012 márciusában szerkesztett egy útmutatót “Ernährungsumschau” a Food Monitor magazinban Gyakorlati útmutatók a “Bundesamtes für Verbraucherschutz und Lebensmittelsicherheit (BVL) iránymutatásai alapján Táplálkozási jelentés a Német Táplálkozási Egyesület kiadásában A FEDERALIMENTARE útmutatói: - Élelmiszerösszetétel reformulálás az egészségesebb táplálkozásért; - Egészséges életmód és egészséges táplálkozás 2003-tól - AIDEPI – önkéntes kezdeményezések felsorolása a “Self-Regulation” törvényben - “Egyre Egészségesebb” projekt – a kenyér sótartalmának csökkentésére irányuló kezdeményezést az AIIPA-hoz tartozó ipari kenyérgyártók és a kézműves kenyérgyártók (ASSIPANConfcommercio, ASSOPANIFICATORI FIESA-Confesercenti, FEDERPANIFICATORI FIPPA) hajtották végre az olasz kormánnyal közösen. - Megállapodás az ipari friss tésztagyártókat képviselő szervezet (APPF) és a csomagolt kenyérgyártókat képviselő szervezet (APPC) között. Az Étkezési Sócsökkentés Munkacsoportja Olaszországban (Gruppo Inter-societario di Intervento sul Consumo di Sale in Italia - GIRCSI) 2007-ben 9 nemzeti tudományos egyesület részvételével vezette a sóbevitel csökkentésének globális stratégiáját a lakosság körében. A

Federazione Italiana delle Industrie delle Acque Minerali Naturali, delle Acque di Sorgente e delle Bevande Analcooliche, MINERACQUA Unione Nazionale fra gli Industriali dello Zucchero, UNIONZUCCHERO

Litvánia Románia

Szlovénia Spanyolország

Fogyasztói Jogvédelmi Szervezet Egészséges Élet Szervezetek Román Táplálkozási Egyesület Élelmiszeripari Egyesületek Romániai Szövetsége (ROMALIMENTA) Román Malom-és Sütőipari Egyesület (ROMPAN) Malom-és Sütőipari Egyesület (ANAMOB) Román Gyümölcs és Zöldség Tartósító Ipari Egyesület (ROMCONSERV) Román tejipari Egyesület (APRIL) Független Sörfőzők Romániai Egyesülete Román Húsipari Egyesület (ARC) Élelmiszer Egyesület és Élelmiszer Kamara Fogyasztók Egyesülete Szlovén Fogyasztók Egyesülete Az Élelmiszer- és Italelőállítók Spanyol Szövetsége (FIAB) A FIAB elkötelezett az alábbiakban: az élelmiszer-és italipar ösztönzése a termékei SFS tartalmának csökkentésében, ahol technológiailag lehetséges, biztonságos és a fogyasztók által elfogadott, és a jogszabályoknak megfelelő; olyan termékek piacra segítése, amelyek alacsony SFS tartalommal és csökkentett kalóriával rendelkeznek; tervek felállítása a nátriumtartalom csökkentésére azokban a termékekben, amelyek a legjobban

GIRCSI együttműködik az Olasz Egészségügyi Minisztérium Megelőzési és Tájékoztatási osztályával, az Országos Élelmiszer és Táplálkozási Kutatási Intézettel (INRAN) és az Élelmiszertudományok Intézetével (CNRISA). Nincsenek szabványok vagy rendeletek az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatosan. Létezik néhány szakmai szervezetek által kiadott önkéntes rendelet a zsír és a sótartalom csökkentésére, valamint a tápérték növelésére bizonyos élelmiszerekben, vagy aláírt megállapodások az olasz kormány és a kenyérgyártók szakmai szervezetei között a sótartalom csökkentésére. 2006-ban a Román Táplálkozási Egyesület kiadott egy útmutatót az egészséges táplálkozásról, amely hasznos információkat és adatokat tartalmaz a táplálkozás helyzetével, az élelmiszerek tápértékének minőségével, az élelmiszer összetevőkkel, a vízzel kapcsolatban és javaslatokat és ajánlásokat tesz a fogyasztók egészséges étrendjére vonatkozóan. Az élelmiszerhatóságok által jóváhagyott gyakorlati útmutatók Gyakorlati útmutatók az élelmiszer különböző ágazataiban Mértéktelen cukor/fzsír/só (SFS) az étrendben Fogyasztói Egyesületek és társadalmi szervezetek útmutatókat hoztak létre az egészséges étrendről; Újságok és publikációk az egészség és az étrend kölcsönhatásáról és a mértéktelen só-zsír-cukorfogyasztással összefüggő kockázatokról A társadalmi szervezetek információkat az és forrásokat kínálnak internetes oldalaikon a szív-és érrendszeri egészséggel és az elhízással

33

hozzájárulnak a sóbevitelhez Spanyolországban; hozzájárulás - ahol technológiailag lehetséges - a transzzsírsavak csökkentéséhez és a telített zsírok helyettesítéséhez telítetlen zsírokkal azokban a termékekben, amelyeket 12 éven aluli gyerekeknek szánnak (1a1.3) A fogyasztói Egyesülések (CEACCU, FACUA, OCU) és Eroski Fogyasztók is végeztek helyszíni tanulmányokat az SFS tartalomról és a tápérték profilról kiválasztott élelmiszerekben FESNAD − the Federaon of Spani sh Societies of Nutrition, Food and Dietetics Fundación Alimentum SEEDO - Spanish Society for the Study of Obesity SENC - Spanish Society of Community Nutrition AEDN - Spanish Society of Dietitians and Nutritionists Bamberg Alapítvány

34

kapcsolatban. Specifikus éves rendezvényeken, mint például a Magasvérnyomás Világnapján, az Elhízottak Nemzeti Napján vagy a Táplálkozás Nemzeti Napján kiemelten foglalkoznak a sófogyasztás fontosságával és ellenőrzésével, az egészséges étrenddel és az egészséges testsúllyal annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A Fogyasztói Egyesülések (CEACCU, FACUA, OCU) és Eroski Fogyasztók is hajtottak végre helyszíni tanulmányokat kiválasztott termékek SFS tartalmával és tápérték profiljával összefüggésben. A spanyol fogyasztói egyesületek különösen aggódnak az SFS –ben gazdag, gyerekeknek szánt élelmiszerek miatt, az elhízás növekedése és akár a cukorbetegség megjelenése kapcsán. Az Élelmiszerek tápanyag jelölése – aggodalomra ad okot a spanyol fogyasztók körében, amellyel néhány spanyol tudományos társaság és alapítvány is foglalkozott – FESNAD − a Táplálkozási, Élelmiszer-és Élelmezéstudományi Társaságok Spanyol Szövetsége, amely összefogja a legjelentősebb spanyol társaságot és koordinálja azok munkáját és erőfeszítéseit − 2010-ben a Nemzeti Táplálkozási Napot az élelmiszerek jelölésének szentelte. Az Alimentum Alapítvány aktívan támogatja a napi mennyiségi rendszer útmutatójának (GDA) elfogadását Spanyolországban. Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások az élelmiszereken és a funkcionális élelmiszerek - SEEDO (Spanish Society for the Study of Obesity), SENC (Spanish Society of Community Nutrition), és AEDN (Spanish Society of Dieticians and Nutritionists) létrehozták, vagy támogatták számos cikk vagy más kiadvány megjelenését ebben a témában.

FESNAD 2007-ben a Táplálkozás Éves Napját a funkcionális élelmiszereknek szentelték. Sok az aggodalom azon állítások igazságtartalmát illetően, amelyeket napjainkban alkalmaznak az élelmiszeriparban, és azok jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatban (EC) 1924/2006, valamint a funkcionális élelmiszerek biztonságával és hatékonyságával összefüggésben. Az élelmiszeripar és a nagy szupermarket láncok felelőssége a fogyasztók egészsége – Számos újság és publikáció jelent meg ezzel a témával kapcsolatban, amelyeket a fogyasztók vagy az egészséget előtérbe helyező társadalmi szervezetek támogattak. Élelmiszer-összetétel reformulációÚjságcikkek a sótartalomba való beavatkozásokról, annak lehetséges hasznáról. Csökkentett sótartalmú hústermékek fejlesztése, és az élelmiszerek összetétele reformulációjának hatásai az élelmiszer minőségére és fogyasztók általi elfogadottságára, valamint az élelmiszer-feldolgozásra és az élelmiszerbiztonságra. Új alapanyagok, amelyek használhatók reformulálási célokra; a reformulált élelmiszerekkel összefüggő csalások a piacon; egészségi problémák, amelyek összefüggésben lehetnek a reformulált élelmiszerek túlfogyasztásával. Egyéb szempontok – A Spanyol Táplálkozási Társaságokat és Alapítványokat bevonták a felmérésekbe és a reformulálási célok iránti érdeklődésbe. A Bamberg Alapítvány az AESAN-el közösen vett részt az Nemzeti Élelmiszerfogyasztás Felmérésben 2008 és 2010 között. FESNAD 2010-ben adott ki egy frissítést az étrendi beviteli referenciaértékekről a spanyol lakosság számára.

35


Angol Húsipari Előállítók Egyesülete Sütőipari Egyesület Nemzeti malom-és Sütőipari Egyesület Sajtgyártók Egyesülete

Az Élelmiszer és Ital Szövetség (FDF) és a Brit Kiskereskedelmi Konzorcium (BRC), a két legjelentősebb brit kereskedelmi egyesülés, amely képviseli az élelmiszer előállítókat is és a kiskereskedőket is megbíztak együtt egy harmadik félt, hogy végezzen átfogó vizsgálatot a sótartalom csökkentéssel kapcsolatos technológiákról azok kifejlesztése alatt és vizsgálja felül azokat az élelmiszerbiztonság, a minőségmegőrzési idő, a fogyasztói elfogadhatóság, a költség és más technológiai kérdést illetően. Ez a projekt segíteni szeretné a sótartalom csökkentésének céljait a jelenlegi jelentős kihívásokkal szemben.

Az élelmiszeripar szereplői általában tudatában vannak az élelmiszerek összetétele reformulálásának fontosságával a fogyasztók egészségének védelme érdekében. Ausztriában mind a nagyipar, mind a kis és közepes vállalkozások ismerik az új törvényeket (transzzsírsavakról szóló rendelet) vagy az egészségvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseket (pl. sótartalom csökkentés). Az élelmiszeripari szakemberek ismerik a lakosság egészségügyi problémáit és az első reformulált élelmiszertermékeket 1996-ban kezdték kifejleszteni (HU). Az élelmiszerek összetétele reformulálása néhány országban még kezdeti fejlesztési stádiumban van (LI, SI), de más országokban már több mint 30 éve működik, de nem ilyen kifejezés alatt (FI); a finn élelmiszergyártók voltak az előfutárai az élelmiszerek összetétele reformulálásának). Az élelmiszerek összetétele reformulálása önkéntes alapon kezdődött el az élelmiszeripari szereplők és a hatóságok között (AT, ES, IT és RO), de Bulgáriában hiányzik a kormányzati/hatósági egyeztetés. Olaszországban a kormány önkéntes alapú megközelítést követ, megengedi minden élelmiszer-előállítónak, hogy kitűzze a saját céljait, és megválassza az utat ezen célok eléréséhez, míg az osztrák élelmiszeripart számos további (önkéntes) élelmiszer-összetétel reformuláló projektbe vonták be. Az egyes Élelmiszeripari Szövetségek és Szakmai Szervezetek élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos véleménye eltér egymástól és ily módon különböző cselekvéseket hajtanak végre: - Az Osztrák Élelmiszeripari Egyesület a kapcsolódási pont a hatóságok és az élelmiszeripar között; ők tájékoztatják, segítik és oktatják tagjaikat, akik részt vesznek az élelmiszerek összetétele reformulálásában, ugyanakkor segítik a hatóságokat az új rendeletek hatásának felmérésében. - A két legnagyobb német ipari egyesületnek világosan megfogalmazott véleménye van az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban: ők a reformulálás ellen vannak.

36

- A Román Élelmiszeripari Szövetség egyetért az élelmiszerek összetétele reformulálásával és már meg is tette az első lépéseket a sótartalom csökkentése érdekében; ők a reformulálási folyamatot együtt nézik a nemzeti társadalmi nevelési kampányokkal, melyeket a hatóságok finanszíroznak. - Franciaországban, az ANIA érintett és aktív az élelmiszerek tápérték jelölésének tárgyában. - Az Olasz FEDERALIMENTARE Szövetség mélyen érintett az élelmiszerek összetétele reformulálásában az egészségesebb táplálkozás érdekében és a kiadott útmutatók megtalálhatók internetes oldalaikon. - A Spanyol Szövetség (FIAB) elkötelezett abban, hogy az élelmiszer-és italgyártó ipart ösztönözze termékeik só-, zsír- és cukortartalmának csökkentésére. - Az Egyesült Királyság Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége résztvesz a sótartalom csökkentését célzó technológiák átfogó áttekintésében. - A Brit Húsfeldolgozók Egyesülete (BMPA) útmutatókat adott ki, amelyek információkat és gyakorlati tanácsokat tartalmaznak a vállalkozások számára a hústermékek sótartalmának csökkentési módjáról, miközben figyelembe veszik az élelmiszerbiztonság, a jelölés és az adalékanyagok tényezőit. A legjelentősebb élelmiszer-összetétel reformulálást a sütőipar vitte véghez a sótartalom csökkentése terén a legtöbb résztvevő országban: - Ausztriában a sótartalom csökkentési kezdeményezésben 120 élelmiszeripari vállalkozás vett részt. Ezen kezdeményezés keretében, számos sütőipari termék összetétele került reformulálásra. - Az olasz sütőipar érintett a termékei sótartalmának csökkentésében. - A Magyar Pékszövetség javasolja a sütőipari termékek sótartalmának csökkentését 2,5 %ra 2014 év végéig és 2,35 %-ra 2018. december elejéig. Ez az összetétel reformulálási javaslat a magyar szakmai szervezettől. - A Német Sütőipari Szövetség tájékoztatta tagjait a túl magas sóbevitellel összefüggő egészségügyi problémákról. A sütőipar szereplői a helyzet értékelése alapján egyedileg csökkentik a só felhasználását. - Romániában a sótartalom csökkentése néhány gyakori kenyérfajtában 2010-ben elkezdődött, és folytatódik az Egészségügyi Minisztérium és a Román Élelmiszergyártók Egyesülete közötti együttműködés keretein belül. - Spanyolország sikeres tapasztalatokkal rendelkezik az élelmiszerek összetétele reformulálásának terén: 2005 és 2009 között a kenyér sótartalmának fokozatos csökkentése folytatódott egy megállapodás keretein belül az AESAN és a jelentős spanyol sütőipari és gyorsfagyasztott kelt tésztákat gyártó egyesületek között. - Léteznek más reformulálási kezdeményezések is a só- zsír- és cukortartalom csökkentése érdekében az élelmiszeripar különböző ágazataiban: - Híres osztrák élelmiszer-előállítók új termékeket fejlesztettek ki kevesebb cukorral (i.e. Manner nápolyi szelet) vagy sóval (csökkentett hozzáadott sótartalmú levesek, tekercsek, torták és sütemények). - A finn élelmiszeripar számos élelmiszercsoportnak reformulálta az összetételét, mint például a tejtermékek, hústermékek és a készételek.

37

- Az olasz cukrászipar tökéletesítette termékei tápértékét (i.e. snackek) azáltal, hogy kiküszöbölte a zsírsavakat és drasztikusan csökkentette a só- és zsírtartalmat; jelentősen csökkentette a zsír-és sótartalmat a hagyományos felvágottakban. - Egy olasz vendéglátással foglalkozó vállalkozás, amely kiegyensúlyozott ételeket szolgál fel iskoláskorú gyerekeknek kifejlesztett 354 receptet kevesebb zsír, csökkentett mennyiségű hozzáadott cukor és só felhasználásával. - A magyar margarin kevesebb zsírtartalommal és transzzsírsav tartalom nélkül nagyon népszerű ezen a területen. - A romániai húsipar számos alacsonyabb sótartalmú terméket fejlesztett ki; hozzáadott cukor nélküli gyümölcs dzsemeket gyártottak. Az élelmiszerek összetétele reformulálásának főbb korlátai: - A reformulált élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak elvesztése (illat, aroma, íz vagy állomány), amely befolyásolhatja a fogyasztót (ES); A tipikus osztrák sütemények nem állíthatók elő megfelelő minőségben, ha a cukor-, só-és zsírtartalmat túl nagymértékben kell csökkenteni. - Az élelmiszer összetétele drasztikus megváltoztatása (pl. a sótartalom csökkentése) kihívást jelenthet ezen élelmiszerek biztonságára (ES, HU). - Az élelmiszerek összetétele reformulálása magasabb adalékanyag felhasználást követelhet a só, a cukor és a zsír helyettesítőjeként (DE, ES). - A reformulált élelmiszerek előállítási költsége magasabb (ES, DE) és a kis és középes vállalkozásokank nincs kellő mértékű erőforrásuk ehhez (FI, ES). - A húsiparban a hosszabb fogyaszthatósági idő szükségessége sokkal fontosabb, mint a hústermékek sótartalmának csökkentése; az alacsonyabb zsírtartalmú hústermékek sokkal drágábbak, mint a magas zsírtartalmú hústermékek (HU). - Számos DOP (földrajzi oltalom alatt álló eredetmegjelölt termék) és IGP (földrajzi oltalom alatt álló termék) (védett termelés) gyártása során kötelező szabályokat kell követni – nem megengedett a termékek összetételének reformulálása (IT, ES). - Jelenleg más tendenciák, mint a természetesség, a bioélelmiszerek, az alacsony szénhidrogén tartalmú étrend és a helyi élelmiszerek sokkal divatosabbak, mint a reformulált élelmiszerek (FI). - A törvényeket nem frissítették megfelelően, ezért az élelmiszer-összetétel javítását nem követte egy olyan integrált normatíva, ami lehetővé tette volna a “fogyasztó-barát” elnevezést (ES). - Szükségessé vált a jóddal dúsított só lakosságra gyakorolt hatásának felmérése azzal kapcsolatosan, hogy így kisebb lesz-e a sóbevitel (DE). A résztvevő országok néhány fogyasztói egyesülete és szervezete közvetlen bevonásra került az egészséges táplálkozással és az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos cselekvésekben (ES, FR, FI, IT, HU, RO, SI); Németországban a fogyasztói központok véleménye nem egységes az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban; a legfontosabb osztrák fogyasztói egyesületeket nem vonták be az élelmiszerek összetétele reformulálási

38

folyamatába; más egyesületek támogatják az élelmiszerek összetétele reformulálását, de nem rendelkeznek támogatással a tevékenységeik teljesítéséhez (HU). A fogyasztói egyesületek támogatása elsősorban azzal függ össze, hogy tudatosítsák, tanácsolják és segítsék a fogyasztók körében az egészséges táplálkozást: - az általuk szerkesztett speciális útmutatók (ES és DE) vagy az egészséges étrenddel kapcsolatos szórólapok, brosúrák (FI és IT) rámutattak a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztással összefüggő kockázatokra a fogyasztói egyesületek számos tanulmányt készítettek a témában a SFS tartalomról és a piacon található kiválasztott élelmiszerek tápérték profiljáról és az eredményeket megjelentették (ES, DE és RO). A német egyesületek közvetlenül nem támogatják a reformulálást, ők a világos jelölésre szavaznak. - számos fogyasztói egyesület internetes oldalán találhatók új információk és hírek a túlzott só-, cukor- és zsírtartalom kockázatairól (DE, ES, FI, IT és RO). - a fogyasztók érintettek az élelmiszerek pontos tápérték jelölésében, hogy megkülönböztethessék a reformulált és a nem reformulált élelmiszereket (FI, FR, ES, IT, DE, UK) - néhány német fogyasztói egyesület szószólója az élelmiszerek megfelelő jelölésének és erőteljesen támogatják a “traffic light labelling system” (jelzőlámpa szerű jelölési rendszer); - a német kezdeményezéssel összhangban az olaszok is támogatják az élelmiszerek “veszélyességének” jelölését színekkel; - Romániában létezik egy program a fogyasztók védelméről az élelmiszertermékek pontos jelölésével kapcsolatban; - Finnországban sikeres a “Szív Címke” és a “Jobb Választás” jelölés, amelyek tájékoztatják a fogyasztót arról, hogy az adott termék jobb választás összehasonlítva más azonos kategóriába tartozó termékkel szemben. Fogyasztói csoportok oktatására indított kampányok és projektek az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban: - Fiatal fogyasztók oktatása nemzeti kampányokon keresztül – gyerekek által kedvelt élelmiszerek forgalmazása speciális korlátozások között (IT). - A ”Hulladék Élelmiszer” projekt egy egészségesebb étrendre oktatja a gyerekeket és tanáraikat arra ösztönzi, hogy ellenőrizzék az iskolákban forgalmazott élelmiszereket; tiltják a hírességek által végrehajtott “Hulladék Élelmiszer” reklámokat és azokat a TV spot-okat, amelyek ösztönzik a zsírsavak fogyasztását (IT). - Speciális oktatási programok a fogyasztóknak általában, és a fiataloknak sajátosan az egészséges étrendről, csökkentett SFS fogyasztásról és azok előnyeiről (ES). - Oktatási kampány Ausztriában és Franciaországban az egészségesebb életmódról általában. - Folyamatos oktatási programok fogyasztók számára annak érdekében, hogy biztassák őket a tudatos választásra (FI). - Oktatási kampány a főiskolás korú diákok számára Romániában; “Oktatás az Egészséges és Családi Táplálkozásról” - Az egészséges élelmiszerekre való oktatást az óvodában kell kezdeni (DE és RO).

39

- TV spots-ok (RO és AT) és rövid programok (FR) az egészséges étrend, az alacsony só-, cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásának támogatására. Az élelmiszerek kulturális jelentőségének áttekintése és az étkezés társadalmi értékekre való összpontosítása, értelmezések és hiedelmek inkább, mint étrendi és tápérték követelmények. Miután belemerülünk bármely értékes kulináris hagyományba, alapos bepillantást kapunk, minden szokás lelki és kulturális jelentőségéről, minden ételről és gasztronómiáról minden országban. Általában az emberek élvezik az élelmiszereket és nagy örömmel esznek. Ezért a nemzeti gasztronómia része a kulturális örökségnek (ES és FR). További francia gasztronómiai étkezést nyilvánított eszmei kulturális örökségnek az UNESCO 2010-ben. Jelen projekt keretében a résztvevő országokban az élelmiszerek kulturális értékéről végzett felmérések sokféle étrendet, étkezési szokást és kulináris hagyományt találtak, amelyeket minden esetben befolyásolnak az adott ország földrajzi elhelyezkedése, éghajlata, környezeti erőforrásai, régi étkezési hagyományai és szokásai. A mediterrán étkezést, az egyik legegészségesebb, változatos és kiegyensúlyozott modellként tartják számon az egész világon,. Ez a modell számos résztvevő országban megtalálható (IT, ES, FR, kis befolyással BG). Ezt a táplálkozást a nagy mennyiségű gyümölcs, zöldség, hal és növényi olaj (olíva olaj) fogyasztása jellemzi. A balkán étkezés (BG) a tápértékét tekintve hasonló a mediterrán étrendhez, amelynek jelképe a joghurt, a sajt, a mézből készült termékek, a gyümölcsök, a zöldségek, a mogyoró és a vörös bor. A magyar konyha nagyon sós és zsíros. A magyar nép szereti a sós és zsíros ételeket és a szokásaikat átadják a gyerekeiknek is. Finnországban a cukor- és a zsírtartalom mennyisége és minősége széles körben elismert, de a sótartalomra kevesebb figyelmet szentelnek. A sótartalommal kapcsolatos kommunikáció nincs összhangban a szigorú ajánlásokkal. Meg kell jegyeznünk, hogy egyre több idegen hús- és sajtterméket importálnak, amelyek egyre nagyobb mennyiségben tartalmaznak sót. A zsír tekintetében sokkal fontosabb lenne a fogyasztók szempontjából a zsír minőségének javítása, mint a mennyisége. A cukor a legnagyobb probléma Finnországban a nagy mennyiségű ital és gyümölcsléfogyasztás miatt. Minden országban sajátos étkezési szokások léteznek: A franciák napi három fő étkezéshez szoktak rögzített időpontban, amelyek során 2 vagy 3 fogást esznek (előétel, főétel, sajt/desszert), míg a spanyolok együtt étkeznek a családdal

40

legalább egyszer egy nap; a finnek naponta legalább egy alkalommal kantinban vagy étteremben esznek, míg a románok általában otthon készítik és fogyasztják az ételeiket. Finnországban a lakosság fejlett általános ismeretekkel rendelkezik a tápértékkérdést illetően. A finn iskolaételek jelentős nevelési perspektívát mutatnak a tápértékkel kapcsolatban és az egészségnevelés tárgya az alapfokú oktatásnak. A közétkeztetésen keresztül lehetőség van az egészséges étrend fontosságának közvetítésére a lakosság nagy száma felé – a gyerekeknek a napközikben és iskolákban, a felnőtteknek az aktív munka világában, a betegeknek a korházakban és az öregeknek az otthonaikban. Másik jelentős kulturális vonatkozás az élelmiszerekkel kapcsolatban a védett élelmiszertermékek, főleg DPO/PGI/TSG termékek, amelyek hozzáférhetők a nemzetközi piacokon. Az olasz élelmiszerágazatban magas számban vannak védett élelmiszerek, amelyek kötelező előállítási szabályok mellett készülnek és amelyeknek összetétele nem reformulálható. A hagyományos eredetjelöléssel rendelkező spanyol élelmiszerek (pl. sajtok, pácolt húsok) (pl. Mahones sajt) zsírosak és sósak, és ezekben az esetekben a só és zsírtartalom csökkentés nem alkalmazható. A fogyasztók nem fogadják el az élelmiszerek összetétele reformulálását; ők az alacsony zsír vagy cukortartalmat a szegényes ízzel társítják. Az Osztrák élelmiszeripari előállítók megállapították, hogy az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos számos aggodalom azzal magyarázható, hogy ez a folyamat gyengíti a regionális termékeket és azok előállítóit. A helyi gyártókra úgy tekintenek, mint a magas életminőség hozzájárulásának fontos szereplőjére, főleg a régiókban. Másik oldalról, a reformulált összetételű élelmiszerekre gyakran úgy tekintenek, mint szabványos tömegtermékekre és ez később negatív hatással lehet a helyi életminőségre.

SWOT KÖVETKEZTETÉSEK Az étrend egészségre gyakorolt hatása megnövekedett az általános tudatosítás következtében. Ahogy a fogyasztók tudatosabbá váltak, úgy az élelmiszeripar szereplőit kényszerítették a több adalékanyag használatának indoklására. Másrészről, a fogyasztók viselkedésének gyors változása, az élelmiszeripar termékfejlesztési lehetőségeit növelte. Figyelembe véve az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos növekvő média és fogyasztói érdeklődését, az élelmiszerek összetétele reformulálása az elkövetkező néhány év fő témája lesz. Az élelmiszeripart egyre inkább be kell vonni a folyamatba. A kutatásokat támogatni kell annak érdekében, hogy az élelmiszeripar képes legyen újítani, és új ismeretekre tegyen szert az új megoldások és technológiák kínálása érdekében.

41

Annak érdekében, hogy megtalálják az élelmiszerek összetétele reformulálásának további megfelelő útjait, szükség van a kormányhivatalok vagy a minisztériumok elkötelezettségére és az élelmiszer összetétele jelenlegi megközelítésének megváltoztatása. Ez lehet a fogyasztók bizalma növelésének egyik eszköze a kormányzati szervek felé.

ERŐSSÉGEK Az európai élelmiszeripar erős márkákból áll (FI, FR, SI) fejlett kutatási lehetőségeken alapulva (FI és SI). Másrészről a vállalkozások hagyománya (UK) is fontos. Néhány országban az élelmiszeripari lehetőség nagyon széles (IT, FR és RO) és a reformulálási folyamat is nagyon fontos. 8 ország jelentette ki, hogy az élelmiszerek összetétele reformulálását a hatóságok döntötték el: BG, ES (AESAN), FI (Finnish National Nutrition Council), FR, HU, LT, RO (Ministry of Health) és SI. A kis és közepes vállalkozások tekintetében 8 erősséget emeltek ki. A kis-és közepes vállalkozások regionális szereplők és ezért gyorsan tudnak reagálni a piac változásaira (AU és UK). A kis-és közepes vállalkozások rendkívül széles választékban állítanak elő termékeket és sajátosságokat kis mennyiségben (AT), tehát olcsóbb lehet egy kis-és közepes vállalkozásnak megváltoztatni a kínálatát, mint a nagyipari előállítóknak (UK). Rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel bíró szakemberekkel, technológusokkal, akik segítségével megvalósítható az élelmiszerek összetétele reformulálása (HU). Az érdekeltek, mint például a társadalmi szervezetek, a szakmai egyesületek, a kutató szervezetek vagy a cégek ismerik a téma fontosságát (BG, DE, ES, FI, FR, IT és RO). Másik fontos nagy befolyással rendelkező érdekelt fél az élelmiszerek összetétele reformulálásában a fogyasztók saját elvárásaikkal és viselkedésükkel (HU és UK), de a média is fontos szereplő a fogyasztók oktatásában és tájékoztatásában (HU és RO). 3 ország mutatott be új reformulált összetételű élelmiszert vagy funkcionális összetevőt: csökkentett sótartalmú kenyér (ES és RO) vagy alacsony sótartalmú hústermékek (RO). A funkcionális összetevők területén a Finn élelmiszeripar fejlesztett ki erős márkákat, például a Benecol (zsírtartalmú termék) A “Szív Címke” vagy a “Jobb Választás” címke elhelyezése az élelmiszerboltokban árult termékeken (a Finn Szív Egyesület által), segíti a fogyasztókat az egészségesebb termékek kiválasztásában a zsír, só és cukortartalom szempontjából is. HU, LT, RO és SI megegyeztek abban, hogy a reformulálásban résztvevő szervezetek élelmiszeripari vezetői ismerik az új törvényeket és technológiákat. Tehát, a folyamat bevezethető.

42

GYENGESÉGEK Döntéshozók. Abból kiindulva, hogy a legtöbb esetben a folyamat kezdeti stádiumban van, néhány ország azt állítja, hogy egy megnevezetlen és összefüggéstelen megközelítéssel állunk szemben. Mind az élelmiszeriparban, mind a vendéglátásban a koordináció és az átláthatóság hiánya észlelhető nemzeti szinten. (BG, ES, HU, IT, LT, RO és SI). Ez a helyzet abból adódik, hogy a jogalkotás nem teremt keretet az élelmiszerek összetétele reformulálása számára. (BG, ES, HU, LT és SI). A jogalkotás szűkös és kétértelmű, sürgős módosításokra szorul annak érdekében, hogy teljesítse a követelményeket és előmozdítsa az élelmiszerek összetétele reformulálását (BG és ES). Másrészről, úgy néz ki, hogy ellentmondás és kettősség van a különböző bevont szervezetek szerepei és megbízásai között központi és helyi szinten is (BG, HU, LT, RO és SI) tehát, nincs döntés arról, hogy ki vegye át a koordinálás szerepét ebben a témában. Ahhoz, hogy az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamata bevezethető legyen, figyelembe kell venni a fogyasztók és a hatóságok közötti kommunikációt. A reformulálásról szóló törvény nehezen magyarázható a fogyasztók számára (DE). Figyelembe véve az érdekelt felek közti kommunikációt, megállapítható, hogy hiányzik a tárgyalás az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatban kormányzati/intézeti szinten (BG). Következetes munkára van szükség a gyártók, fogyasztói szervezetek, társadalmi szervezetek és a kormányzati intézmények résztvevői között (BG és ES). Továbbá, korlátozott kapacitás áll rendelkezésre a tudomány bevonására a döntéshozatal folyamatába (BG, ES, HU, LT és SI). Fogyasztók. Jelentős gyengeségnek számít az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatában a fogyasztók ismeretének és oktatásának hiánya (RO). A fogyasztó nincs hatással a termékösszetétel megváltoztatására úgy, ahogy ő szeretné (UK). A fogyasztó nem érti, hogy mit jelent a kiegyensúlyozott étrend (UK). Bulgáriában nem megfelelő a nemzeti programok terjesztése a fogyasztók felé annak érdekében, hogy reklámozzák a csökkentett só-, zsír- és cukortartalmú termékeket. A fogyasztók gyakran nem értik a jelölési információkat sem és hiányzik a tájékoztatás, amikor házon kívül étkeznek/kistermelőktől vásárolnak, nincs jelölve a kalória vagy nincs címke sem, ami tartalmazná ezeket az információkat (UK). Szükség van a fogyasztók oktatására, főleg a gyerekek és serdülők körében az iskolákban és a médián keresztül. Az ismertetési folyamat találkozik a tanárok vonakodásával is (RO). Kis és közepes vállalkozások. Ismert, hogy a kis és közepes vállalkozások a főszereplői az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatának az élelmiszer-feldolgozás területén és a reformulálásnak kötelező költségei vannak, amelyeket számos kis és közepes vállalkozás nem tud hozzátenni – jelölési, laboratóriumi vizsgálati költség, minőség-megőrzési idő, csomagolás, alkalmazottak oktatása, berendezések, és így tovább (ES, FR, HU, RO, SI és UK). Továbbá, előfordulhat, hogy a kis és közepes vállalkozások nem rendelkeznek a reformuláláshoz

43

szükséges szakértelemmel (UK). A kis és közepes vállalkozások gyakran nem értik az egészséggel kapcsolatos követelményeket, amelyeket fel kell tüntetniük a címkén (UK). Az élelmiszerek összetétele reformulálása egy összetett és változatos téma. A sócsökkentés és a cukorcsökkentés teljesen különböző cselekvések végrehajtását követelik meg (DE). A csökkentés következményeinek tudományos ismerete (DE és FR) és az élelmiszerek összetétele reformulálásának ismerete az iparban hiányos – a fogalom helyes használatának zavara (RO) de a technológiai hozzáértés hiánya az új követelményekkel szemben (pl. transzzsírsavak) (AT). Akkor is, ha több ismeretre van szükség, nincsenek speciális támogatási rendszerek az élelmiszerek összetétele reformuláláásnak kutatásához (ES, FR, HU és RO). Továbbá, nem kielégítő az együttműködés a kis-és középvállalkozások és a kutatási központok között (FR) és alacsony az állami kutatások eredményeinek eljuttatása az ipar szereplőihez (ES). Reális gondnak számít számos vállalkozásnál az élelmiszerek összetétele reformulálásával kapcsolatos vezetői érdeklődés hiánya, ami az iparral folytatott beszélgetések során derült ki. Ezek a vezetők nem akarnak felvállalni semmilyen kockázatot (RO). Úgy látszik, hogy az ipart nem vonták be a meghirdetett kutatásokba az élelmiszerek összetétele reformulálása témában (ES). A kiskereskedelmi láncok koncentrálódása miatt azok a termékek, amelyeket bizonyos speciális csoportoknak szántak, soha nem jut el a boltokba. A kiskereskedők még a jó újításokat is kizárják a termékskálájukból, mert az általuk megkövetelt kereskedelmi mennyiség magas (FI). Kutatások. A reformulált termékek elveszítik az érzékszervi minőségüket és sokkal drágábbak is, ami negatívan befolyásolja a fogyasztók általi elfogadását (ES és RO). Számos termék összetétele nem reformulálható, miután IGP/DOP termékeknek számítanak (FR). A sót, a zsírt és a cukrot helyettesíteni kell, és az ilyen termékeknek érzékszervi hátrányai vannak (FR és IT). Néhány reformulált összetételű termék, mint például egy csökkentett sótartalmú hús, élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelenthet, a fogyasztók azt gondolják, hogy a só, a cukor és a zsírhelyettesítők kockázatot jelentenek az élelmiszer előállítása során.

LEHETŐSÉGEK – az élelmiszerek összetétele reformulálásából eredően Az egyik lehetőség a lakosság egészségesebb életre való oktatása (az óvodától kezdődően) (DE, HU és ES). Néhány országban látszik a fogyasztók jobb ismerete az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatban (DE, BG és FR). Ez vezethet a nemzetek egészségi állapotának javításához a különböző korcsoportokban (HU) és az egészségesebb termékek iránti kereslethez is (FR és SI). Az egészséges élelmiszerválaszték hozzájárul például az elhízás és a szív-és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez is (ES és UK). Az élelmiszerek összetétele reformulálásával összefüggő ismeretek, információk és cselekvések innovatív és egybehangolt megközelítésének útját meg kell találni a társadalom minden szereplője között (HU). A média az egyik eszköz, amely érdekes lehet ezen a téren oly módon, hogy lényeges, hihető, megfelelő forrás/információ jusson el a fogyasztóhoz (BG, HU, LT és SI).

44

Másik lehetőség lehet a fogyasztói egyesületek kiépítése és azok szerepének növelése az étkezési szokások és a fogyasztók élelmiszer választásában (BG, HU, LT, RO és SI). Az élelmiszerek összetétele reformulálási programok bevezetéséhez szükség van egy jobb együttműködésre a politikusok, az ipar és a fogyasztói szervezetek között (párbeszéd) (DE, ES és HU). Az élelmiszerek összetétele reformulálása ösztönző hatással van az élelmiszeripari innovációra, ami segíti az ipar közvetlen bevonását a kutatásokba. (ES, IT, RO és SI). Az egészséges termékek egyik tendenciája az olyan új összetevők alkalmazása, amelyek biztonságosabbak és hozzájárulnak a hozzáadott érték növeléséhez (pl. speciális rost zsír helyett) (ES). Mindezek segítik az élelmiszertechnológiai/reformulálási kutatásokat nemzeti és európai szinten is (RO). Szükség van a jó gyakorlatok növekvő megismerésére és a kutatásra az ipar és a kis és közepes vállalkozások között (AT). Az új alacsony zsír/cukor/sótartalmú termékek ösztönző hatással lehetnek a kis és közepes vállalkozásokra nézve. Lehetőségük nyílik a piaci részesedés növelésére és ismeretek elsajátítására. Ugyanakkor alkalmazhatnak néhány marketing eszközt a fogyasztók ösztönzésére is annak érdekében, hogy vásároljanak reformulált/egészséges termékeket (pl. akciók) (UK). A nemzetközi piac jelenlegi irányzatai (magas értékű egészség, frissesség, kényelmi élelmiszerek) (FR) és az új piacok és a piaci rések kinyílhatnak és lehetőséget teremthetnek stratégiai szövetségek létrehozására (SI). Élelmiszer-összetételi adatbázisokra vagy a reformulált összetételű élelmiszerek nemzeti szintű fogyasztási adataira van szükség ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a reformulált élelmiszerek piaci elterjedésére és a lakosság egészségi mutatóinak javulására, valamint azok hatékony értékelésre (ES). Az élelmiszer eredetű megbetegedések gazdasági és politikai hatásának növekedése aggodalomra ad okot a politikusok számára, amikor meghatározzák a táplálkozás minőségével összefüggő kutatási programokat és az új irányok prioritásait (FR). Új politikai irányzatok vannak kilátásban az élelmiszerek összetétele reformulálásának ösztönzésére (RO).

FENYEGETETTSÉGEK Néhány fenyegetettség a döntéshozók területéről jöhet: - Néhány kormányzati hatóság és minisztérium belső ellenállása a változtatással szemben (BG, LT, RO és SI); - Szigorú törvények felállítása a hatóságok által a hatékonyság figyelembe vétele nélkül és/vagy nehezen bevezethető előírások (ES); - Politikai és gazdasági válság (FR);

45

-

A termék biztonságára vonatkozó jogszabályok megnehezítik a folyamatot (FR).

A kis és közepes vállalkozások szempontjából: - Nehezen fogadják el a szabványosított recepteket (AT); - Mindig változó célok/jogszabályoknak való megfelelés (UK); - Verseny a más cégek reformulált termékeivel UK); - A fogyasztók általi elfogadás hiánya egy új területen - az 'egészség' piac (UK); - Elveszhet a márka hírneve – a termékváltoztatás elidegenítheti a fogyasztót (UK); - Nem rendelkeznek a reformuláláshoz szükséges kísérleti költségkerettel (ES). Az új reformulált élelmiszerek technológiai és érzékszervi tulajdonságai: - Negatív hatás az ízre és a technológiai tulajdonságokra (AT); - Bevezethetők a helyettesítő termékek ismeretlen felhasználási előélettel. Az új egészség fenyegetettséget is eredményezhet (DE). Gazdasági szempontok: - Csökkentheti a piacon megjelenő élelmiszer választékot (DE); - Globális piac (RO és Si); - Gazdasági válság (IT) és gazdasági hanyatlás (SI); - Beszerzők vagy beszállítók üzleti gondjai (RO és Si); - Magas előállítási költségek (SI) - Élelmiszertermékek feketepiaca (HU) - A kereskedelmi irányzatok diktálják a piacot, akik olcsóbb és alacsonyabb tápértékkel rendelkező termékeket keresnek (BG) - Kedvezhet a nagyvállalatoknak a kis és közepes vállalkozások költségén (DE); - Élelmiszer árak emelkedése (FR és UK). A reformulált összetételű élelmiszereket a fogyasztók nehezen fogadják el, mert: - A reformulált összetételű termékek nem természetesnek vagy mesterségesnek tekinthetők; néhány termékben a sótartalom csökkentése (pl. pácolt hús) bevonhatja az adalékanyagok használatát jelentheti, amelyet rossz forgatókönyvnek tekintenek a fogyasztók (ES); - A reformulált összetételű termékeket egyenlővé tehetik az ízetlen és drága termékekkel. Az SFS tartalmat sokszor társítják az íz/illat/szag érzékeléssel. A csökkentés hozzájárulhat ezen érzékszervi tulajdonságok elvesztéséhez, amely a fogyasztókat más sós, nem reformulált összetételű és valószínűleg olcsóbb termékek felé irányíthatja (AT, ES és IT); - Az élelmiszeripar iránti bizalom elvesztése általában (ES és FR); - A fogyasztók túlterheltekké válhatnak, ami a motiváció és/vagy a jelölés iránti figyelem elvesztéséhez vezethet. A címkék túl sok információt tartalmazhatnak, túl kis betűkkel, ami megnehezíti azok olvasását, és ez néhány lakosságcsoportnál túl zavaró lehet (ES); - Kétségei vannak a kívánt élelmiszer összetétellel és a termék igazi értékével szemben (ES); - A tehetség hiányát érzik (DE); - Összetévesztik a reformulált összetételű élelmiszereket a diétás termékekkel (DE);

46

- Néhány fejlett országban azt hiszik, hogy minden rendben van (pl. Finnország); - Ismeretek hiánya (SI); - Nem szeretik a termékek lopakodó változtatását, ami történik - pl. csökkentett cukor, de nem reklámozzák, hogy mennyivel (UK); - Elveszíthetik a szabad választás lehetőségét, azt enni, amit szeretnek – ha nem eléggé egészséges is (Fi és UK); - Elősegítheti a jódhiány újbóli megjelenését a gyerekeknél (pl. a só jóddal dúsított) azáltal, hogy túlfogyasztják a reformulált összetételű élelmiszereket (ES). - Néhány generáció óta alkalmazzák a kulturális szokásokat (helyi alapanyagokból) (FR és UK). A média és a különböző csoportok befolyása: - Nem megfelelő tájékoztatás (HU); - Nem megfelelő szakértők (HU); - Elégtelen lobbi csoportok (RO).

STEEPV KÖVETKEZTETÉSEK Társadalmi tendenciák Minden bizonnyal, az élelmiszerek SFS tartalma szorosan kapcsolódik az egészséges élelmiszerekhez. De, a fogyasztónak ismernie kell, tájékoztatást kell kapnia erről a tényről. Ebben az esetben, - Az oktatási kampány a jövő legkívánatosabb tendenciája. Az Egyesült Királyságban, az oktatás a gyerekekkel függ össze és főleg az iskolákban kell végezni. Magyarországon a kampánynak az élelmiszerminőség fontosságára kell vonatkoznia, főleg SFS tulajdonságokra, az alacsonyabb életszínvonalon élő lakosság körében. Németországban azokhoz a csoportokhoz kell szólni, akik érdektelenek, és nem hajlandók változtatni az életmódjukon. A többi országban főleg arra kell vonatkoznia az oktatásnak, hogyan olvassák és értelmezzék a tápérték jelöléseket (BG, FR, IT, LT és RO). Ennek a társadalmi tendenciának a fontossága általában magas, de a bizonytalanság különbözik attól, hogy a kampány kinek szól (DE [8;8], IT [9;0], RO [9,27;6,64], SI [6,5], UK [10;7]); - A különböző fogyasztói csoportok tájékoztatását és figyelemfelhívását az egészséges élelmiszerekre fontos, hogy a gyerekeknél kezdjék (BG, FR, DE, LT, RO, SI), az élelmiszerágazat szakembereinél és a diákoknál (FI), azoknál a csoportoknál, amelyeket nehéz kezelni (DE) vagy általában a lakosságnál (FR). Az oktatást, a tájékoztatást és az ismeretterjesztést az alábbi módokon lehet végezni:

47

- A média alkalmazása egyike a leghatékonyabb kommunikációs csatornának, amely úgy tűnik, hogy fontos és aránylag könnyen megvalósítható (FI és UK); - Csoportok és/vagy egyének kiválasztása (BG, LT, RO és SI) vagy hírességek és más jól ismert személyiségek alkalmazása (FI); - Intelligens üzenetek alkalmazása az egészséges étrend fontosságának kommunikálására az élelmiszerekkel összefüggő megbetegedésekről (pl. szív-és érrendszeri betegségek, elhízás) (ES és UK). Egyéb módszerek a magas SFS tartalom csökkentésére: - A gyerekek felé irányított élelmiszerforgalmazás korlátozása (gyors élelmiszerek, gyenge minőségű magas sótartalmú élelmiszerek, édességek és cukros üdítőitalok) vagy az édességek kiállítása a szupermarketekben (pl. a pénztár mellett) (DE, IT); - A gazdag SFS tartalmú élelmiszerek eladásának megtiltása gyerekek számára és azok reklámozásának ellenőrzése (ES); - Adagméret fogalma (UK); - Innovatív jelölés (BG, DE, HU, IT, LT, RO és SI); - Árstratégiák (FI és DE).

48

49

Figyelembe véve azokat a területeket, ahol a tendenciák nagyon fontosak és a bizonytalanság eléggé alacsony ahhoz, hogy ezek elérhetők legyenek, az alábbiakra kell törekedni: Társadalmi tendenciák

Fontosság

Bizonytalanság

A termékek hozzáférése és árazása során figyelembe kell venni a fogyasztók elvárásait és az erőforrásokat A szociális média hatása és lehetőségei –az élelmiszer kiválasztásában játszott szerepe és hatása, mint információs csatorna

9

5

9

3

A megatendenciák irányítják a fogyasztókat és választásaikat

8

5

Különbségek a lakosság ismereti szintjei, értékrendje között a tudatosság növeléséért és összehangolásáért Hírességek és más jól ismert személyiségek alkalmazása az egészséges élelmiszerek reklámozásában Szakemberek és diákok alkalmazása célcsoportokként az élelmiszer ágazatokban A nehezen elérhető csoportok megszólítása

9

5

8

5

9

3

10

6

Tápérték beviteli adatok– vidéki és városi

8,91

5,73

SFS adatok jelölésének serkentése

9,73

5,91

Oktatási kampányok – hogyan kell olvasni és “lefordítani” a tápanyag információkat FR, vezető tényező az elhízás és a szív-és érrendszeri megbetegedések csökkentésében A SFS tartalomban gazdag élelmiszertermékek forgalmazásának megtiltása gyerekeknek és azok hirdetéseinek ellenőrzése Az egészséges étrend fontosságának közlése és annak magyarázása, hogy miből áll A társadalom oktatása a médián keresztül – hihető információkkal való ellátás Adagméret fogalma – különböző embereknek különböző mennyiségű élelmiszerre van szüksége (a serdülőkorú gyermekeknek, az aktív felnőtteknek és időseknek nagyon különbözőek a szükségleteik). Nagyon összetett üzenet a lakosság eléréséért.

9,27

5,64

8

5

8

3

10

5

6

2

10

5

Az oktatási kampányok és a kommunikáció nagyon fontosak ahhoz, hogy megértse a fogyasztó a címkén található információt és ezáltal megfelelő élelmiszert válasszon. Az élelmiszerválasztás nagyban függ az ismeretek szintjétől, a fogyasztók értékrendjétől és érdekeltségétől. Kulcsemberek alkalmazása az egészséges élelmiszerek reklámozásában jó stratégia lehet az információtranszfer segítésére. De, a gyerekek és azok a csoportok, akikhez nehéz szólni

50

nehezen értik meg ezeket az információkat. Tehát, az intelligens üzenetek és az üzenetek átadásának megfelelő menedzselése nagyon fontos a speciális fogyasztói csoportok számára

Technológiai irányzatok A magas fontosságú, de magas bizonytalanságú pontszámmal rendelkező általános tendenciák az alábbiak: a napi étrendben szereplő SFS-el rendelkező fő élelmiszer hozzájárulók azonosítása (BG, ES, HU, IT, LT, RO és SI) és az SFS csökkentés szintjének meghatározása minden országban (BG, DE, ES, HU, IT, LT, RO és SI). Az élelmiszeripart főleg a kis és közepes vállalkozások képviselik és az élelmiszerek összetétele reformulálásához szükségük van támogatásra és szakértelemre (UK). Néhány kis és közepes vállalkozás hagyományos élelmiszer-feldolgozó és ezért fontos, hogy az élelmiszerek összetétele reformulálása ne legyen hatással a helyi, hagyományos és kézműves élelmiszerek előállítására (DE). A technológiai tendenciák figyelembe veszik magát a technológiát és a nyersanyagok és alapanyagok minőségét és a készterméket is. A technológia szempontjából fontos marad jelentésének kommunikációja anélkül, hogy rossz és gyanús képet hoznánk létre (FI). Másrészről, léteznek technológiai korlátok is, melyeket meg kell oldani annak érdekében, hogy megfelelő technológiai paramétereket kapjunk, beleértve a jó minőségű félkész termékeket, jó megmunkálhatóságot és megfelelő minőségmegőrzési idővel rendelkező késztermékeket (DE, ES, HU, IT, és RO). Új tartósítási technológiákat és új anyagokat is elképzelhetünk (FR). A nyers- és alapanyagok minősége befolyásolja a technológiai paramétereket és a késztermék minőségét is. Az egyik kihívás a létező nyersanyagok minőségének javítása (pl. zsírszerkezet, FI) vagy jó minőségű SFS helyettesítők megtalálása kutatások segítségével, anélkül, hogy élelmiszer adalékanyagokat használnánk (DE és UK). A késztermék minőségét illetően szükséges, hogy a termék elfogadható legyen a fogyasztók által. Az érzékszervi tulajdonságok megőrzése és tökéletesítése, mint az: íz, állomány, szín, megjelenés (DE, FI, FR, HU, IT, és RO) egy másik kihívás az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatában.

51

52

A legalacsonyabb bizonytalanságú, legfontosabb technológiai tendenciák az alábbiak: Technológiai tendenciák Felső határértékek felállításánál figyelembe kell venni a technológiai szempontokat Mindig a termék az első– a technológia a termék alárendeltje A technológia fejlődése jobb terméket eredményezhet

Fontosság

Bizonytalanság 10

1

8

2

9

2

Az íz, az állomány és a minőség-megőrzési idő megőrzése

9

5

A technológia jelentésének kommunikációja anélkül, hogy rossz és gyanús képet alkotnánk A SFS tartalom határértékének azonosítása

9

5

8,82

5,82

A legfontosabb élelmiszerek, amelyek befolyásolják a lakosság általi SFS bevitelt Az SFS helyettesítők kockázatai/előnyei

9,18

4,55

8,73

5,55

Technológiai korlátok: funkcionalitás, minőség-megőrzési idő, érzékszervi tulajdonságok A politikáknak megbízható adatokon kell alapulniuk

8,91

4,64

10

5

9

5

Kutatások a termékek összetétele reformulálása során

Az élelmiszerek összetétele reformulálásása a funkcionalitással, az érzékszervi tulajdonságokkal, az élelmiszerek tartósításával vagy a természetes SFS helyettesítőkkel függ össze. Figyelembe véve az újdonságokat és az innovációkat szükség van a jó kommunikációra a fogyasztók felé. A politikák tökéletesítése érdekében szükség van a jó kommunikáció kiépítésére és a kutatások támogatására.

Gazdasági tendenciák A gazdasági kérdéseket az egészség költségeinek és az SFS csökkentés költségeinek szempontjából vizsgálták az élelmiszeripari technológiák és élelmiszer receptek megváltoztatásán keresztül, főleg a kis és közepes vállalkozásoknál. Számos tanulmány bebizonyította, hogy az egészséges étrenden keresztül történő betegségmegelőzés csökkentheti az egészségügyi rendszer kiadásait. Az egészségügyi rendszer költségeinek csökkentése nagyon fontos (DE, ES, IT, UK). Minden érdekelt félnek támogatnia kell a táplálkozás és az életmód javítását (DE). Nemzeti SFS csökkentési költség-haszon elemzéseket kell végrehajtani (DE). Figyelembe kell venni az új alapanyagok, új technológiák és a kutatások költségeit általában (FR, HU, RO és SI). A technológia és a receptváltoztatások költségeit elemezni kell. Fontosak az árazási stratégiák általában (HU és IT), vállalkozási szinten (RO) de a politikusok által kidolgozott árazási stratégiák is (FI és UK). A korházakban vagy iskolákban felszolgált

53

egészséges élelmiszerek számának növelése (FI) elősegítheti az FSF csökkentési politikák bevezetését. Szükség van marketing stratégiák kidolgozására is annak érdekében, hogy növeljék a fogyasztók érdeklődését az egészséges élelmiszerek iránt (FI). Egyik lehetőség a reformulált összetételű ipari és vendéglátó-ipari élelmiszerek megkülönböztetett lógóval való ellátása (ES). A megfizethető reformulált összetételű élelmiszerek piaci rést jelenthetnek a termék számára (AT, DE, UK).

54

55

56

A legfontosabb legalacsonyabb bizonytalansággal rendelkező technológiai tendenciák az alábbiak: Gazdasági tendenciák

Fontosság

Bizonytalanság

Az íz jogszabályban meghatározott szabványosítása erősíti az ipart és gyengíti a kis és közepes vállalkozásokat, mert a kis és közepes vállalkozások csak úgy tudnak fennmaradni, ha magas minőségű termékeket adnak el kihasználva a piaci réseket és nem tömegtermékeket. A tömegtermékek olcsóbban eladhatók, mint a piaci réseket betöltő termékek. A reformulált összetételű termékeknek megfizethetőknek kell lenniük Az egészségesebb élelmiszerek költségét minden érdekelt félnek meg kell fizetnie A közétkeztetésben a tápérték minősége vásárlási kritériumként jelentkezik, pl. óvodák, iskolák és korházak élelmiszer fogyasztói Az SFS élelmiszer termékek alapanyag költsége

10

1

9

1

8

5

9

5

8

5

Gazdasági: alapanyagköltség, csökkent piaci részesedés, jövedelmezőség csökkenés Árazási stratégiák

10

4

9

4

9

4

Költségmegtakarítás a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos költségek csökkentése révén Nemzeti költség-haszonelemzések az SFS csökkentésre

9

4

Csökkenő SFS tartalom – költség/haszon elemzés

8,64

5,8

Gazdasági elemzés: nyers-és alapanyag árak, részvény értékcsökkenés, haszon csökkenés A politikának megbízható adatokon kell alapulniuk.

8,73

5,6

10

5

Szükséges kialakítani a költség/haszonelemzéseken alapuló árazási stratégiákat. Az élelmiszerek összetétele reformulálásának bevezetése főleg a nemzeti politikák függvénye annak érdekében, hogy csökkentésék az egészségügyi rendszerek költségeit.

Környezeti tendenciák A környezet minőségét befolyásolja, néha hatással van rá az élelmiszer-feldolgozás. A forgalmazási lánc mérete (AT), a csomagolóanyag (AT), a hulladékok mennyisége, az előállítás során felhasznált energia a legfontosabb tényezők, amelyeket csökkenteni vagy optimalizálni kell annak érdekében, hogy kevésbé legyenek hatással a környezetre. Az élelmiszerek összetétele reformulálásának folyamata során a fenntarthatóság bevezetése az egyik legnagyobb kihívás (ES).

57

Olyan gyártási technológiák kifejlesztésére van szükség, amelyek harmonizálnak az ökorendszerekkel és javítják a környezetet (SI) és az éghajlatnak és az életmódnak megfelelő élelmiszerpolitikák régiónkénti kidolgozására van szükség (UK). A gyakorlatban azonosításra került néhány tendencia: visszatérés a hagyományos élelmiszerkészítéshez (DE), szezonális élelmiszerek használata, pl. télen vitaminokat a gyökérzöldségekből az import gyümölcsök, egészségesebb helyi élelmiszerek előállítása a kis és közepes vállalkozásokban felhasználva a helyi agrár-élelmiszeripari forrásokat (FI). Az élelmiszerek minőség-megőrzési idejének csökkentése és kiskereskedelmi láncok alkalmazása, valamint „carbon footprint” meghatározása és jelölése mind olyan tendenciák, amelyek a fenntarthatóságot segítik (UK, FI). A fenntarthatóság szükségessé teszi a jó stratégiák kidolgozását az üzenetek eljuttatása érdekében (BG, HU, IT, LT és RO). Ennek egyik módja a téma belefoglalása az egyetemi tantervekbe (RO). A legfontosabb és elérhető tendenciák az alábbiak: Tendenciák

Fontosság

Bizonytalanság

A régiók és a regionális különlegességek fejlesztése/erősítése pozitív környezeti hozzájárulásnak tekinthető. A tömegtermékeket szállítják Európán keresztül, ugyanakkor ugyanazt a terméket előállíthatnák helyben is. A nagy élelmiszer-előállító vállalkozások növelik a tömegtermékek számának előállítását. Ennek következménye a hosszú szállítási útvonalak, negatív környezeti hatások és munkahelyek elvesztése a régiókban Az élelmiszerek csomagolóanyagát oly módon kell megválasztani, hogy újrahasznosítható legyen és a környezet védelmét kell előtérbe helyezni. Szociális hálózatok fóruma (FR)

10

1

10

1

10

1

7

5

Az ökológia és az egészségesség kombinálása a termékekben kihasználva a szinergiát Akadémiai szintű lobbik

7

5

7,91

5,3

Kommunikációs stratégiák

8,73

5,5

A társadalomnak szüksége van fenntarthatósági stratégiákra a reformulálási folyamatok összefüggésben a csomagolóanyagok, az energiafogyasztás, élelmiszerelőállítás érdekében általában, de ezek kommunikálására is

58

59

Politikai tendenciák Az európai élelmiszeriparon belül a kis és közepes vállalkozások az uralkodók. Figyelembe véve ezt az evidenciát, nagyon fontos a kisebb és kézműves élelmiszer-előállítók elismerése és támogatása annak érdekében, hogy tovább dolgozzanak az SFS csökkentés céljának elérése érdekében (AT, BG, DE, FI, FR, HU, IT, RO és SI) és ugyanakkor minden élelmiszer-előállító bíztatása arra, hogy vegyen részt az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatában (BG, RO és SI). Másrészről szükség van az élelmiszerkutatás támogatására a reformulált összetételű élelmiszerek fejlesztése kapcsán és az reformulálált élelmiszerek közegészségre gyakorolt hasznának tanulmányozására (DE). A fent említett mindkét tendenciához szükség van a hatóság beavatkozására a reformulálás folyamatába (BG, FR, HU, IT, LT, RO és SI) az alábbiak által: - speciális támogatási programok az élelmiszerek SFS szintjének csökkentésére és ezeknek a szinteknek a monitorizálása (BG, ES, FR, HU, IT, LT és RO); - árazási politikák (RO); - világos és következetes üzenetek kommunikálása az élelmiszerek SFS szintjével kapcsolatban (UK); - minden érdekelt fél általi megegyezéses alapon elfogadott és stabil stratégiák kidolgozása és hosszú távú prioritások kijelölése (DE); - az olyan jogi intézkedések kerülése, amelyek hatással lehetnek a szabad piacgazdaságra (DE); - egy “engedélyezett hang” megléte országonként (UK). Másik a gyakorlat során tárgyalt tendencia az intelligens SFS tartalommal kapcsolatos jelölési rendszerről szólt (DE, FR, HU, LT és SI).

60

61

Tendenciák

Fontosság

Bizonytalanság

A kis és közepes vállalkozások támogatása és fenntartása

9

2

Csak az élelmiszertermékek nagy változatossága tudja kielégíteni a különböző fogyasztói elvárásokat

7

3

Nem kívánatos a jogi a túlszabályozás, az érett, jól tájékozott fogyasztóknak választási lehetőséget kell biztosítani Terv bevezetése FR-ban

8

2

9

4

A politikai szereplők nyilatkozatainak hasznosítása a médián keresztül A legfontosabb táplálkozási réseket azonosítani kell – kis dolgokkal kell kezdeni és nem megszerezni mindent egyszerre

8

4

9

3

Címkézés

9,45

5,64

Nemzeti/Európai jogalkotás

8,55

5,45

8

5

Adatokon alapuló döntéshozatal

10

4

Világos üzenet arról, hogy miből áll az egészséges táplálkozás és terjesztése oktatással

10

3

8

3

Egy testületnek kell koordinálnia az egészségpolitikát egy országban

10

2

Stabil, hosszú-távú prioritások szükségesek a kormányok politikájának részeként

10

2

Nemzeti jogalkotás

A tudományos bizonyíték és a kormányzati politika marketingje

A kormányzati politikának stabil, hosszú távú pirításokat és terveket kell bevezetnie az élelmiszerek összetétele reformulálására. Kívánatos lenne a fogyasztók tájékoztatása országonként egy testületen keresztül világos üzenetekkel arról, hogy miből áll az egészséges étrend, a megfelelő jelölés és a médiát hatékonyan kellene felhasználni. A kis és közepes vállalkozások támogatása - az élelmiszerek összetétele reformulálásának folyamata során kiemelt prioritásúnak kell lennie.

Értékrend tendenciák A választás szabadsága fontos (DE és RO), de a fogyasztó dönthet úgy, hogy a reformulált összetételű termék választása után ad hozzá sót, zsírt, cukrot, tehát szükség van az iskolai nevelésre a fiatalok attitűdjének megváltoztatása érdekében (UK), a fogyasztók tudatosítására annak érdekében, hogy egészséges élelmiszert válasszanak (FI).

62

Először is, még akkor is, ha tudományos bizonyítékok léteznek a termékek összetétele reformulálásának szükségességére, mindig lesznek ennek korlátai is a fogyasztók részéről: van aki ellenáll a reformulálásnak az íz miatt, általában, vagy véleményük és attitűdjük miatt (BG, DE, HU, IT, LT, RO, SI és UK). Megfelelő jelölés szükséges a só-, zsír- és cukortartalommal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatása érdekében (BG, DE, FI, HU, IT, LT, RO és SI). Az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatában fontos az innováció. A só-, zsír- és cukortartalom csökkentése kihívást jelent a késztermék minősége szempontjából, beleértve az érzékszervi minőséget is (BG, IT, LT, RO és UK). A tendenciák fontossága több mint 7 és a bizonytalanság kevesebb mint 6, tehát a tendenciák az alábbiak: Tendenciák

Fontosság

Bizonytalanság

10

1

Átlátható termékfejlesztés, hogy a fogyasztó könnyen jusson információhoz a reformulálásról

7

5

Hogyan értékelik a terméket a vállalkozások

8

6

Az élelmiszerekkel kapcsolatos etikai szempontok és a fenntarthatóság (nyersanyagoktól a gyártási folyamatig)

Megfelelő, világos és nem megtévesztő jelölés

9

5

Az SFS tartalom könnyű azonosíthatósága a címkén szimbólumok, lógók, stb. A választás joga

8,55

5,45

9,27

4,82

A termékösszetétel reformulálásának korlátai: fogyasztói ellenállás, íz, vélemények, attitűdök

7,91

4,91

9

5

10

5

“Regionális-egészséges élelmiszer” lógó/megkülönböztetés bevezetése Az alacsony SFS tartalommal összefüggő szabadalmak száma

Az élelmiszerek összetétele reformulálási folyamatában az innováció és az intelligens jelölés segítheti a fogyasztók választását, ezek jelenhetik a kulcstendenciákat az etikai értékek terén. Lehetséges, hogy a fogyasztó azért nem szereti a reformulált összetételű élelmiszert, mert új az íze, vagy a véleménye, hozzáállása vagy étkezési szokásai miatt.

63

64

Rövidítések AT – Ausztria BG – Bulgária DE – Németország ES - Spanyolország FI – Finnország FR – Franciaország HU - Magyarország IT – Olaszország LT - Litvánia RO - Románia SI – Szlovénia UK – Egyesült Királyság SFS – Só, zsír és cukor FR- (Food reformulation) Élelmiszer reformulálás

65

A helyi összefüggések elemzése

Recommend Documents