A helyi közszolgáltatások szervezése

DICSŐ LÁSZLÓ

A helyi közszolgáltatások szervezése Dicső lásZló

A helyi közszolgáltatások szervezése

1

2

3

Kiadja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

4

5

6

6

DICSŐ LÁSZLÓ


POLGÁRMESTER AKADÉMIA Önkormányzati vezetők képzése Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2010

Képviselők képzése program


TARTALOM I. RÉSZ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN...........................................................................7 1. A közszolgáltatás fogalma..................................................................................................................... 7 2. A helyi önkormányzatok feladatai az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) megfogalma zásában........ 9 3. A közszolgáltatások ellátásának menedzselése, szervezési megoldások....................................... 10

II. RÉSZ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON..........................................13 1. Humán szolgáltatások.......................................................................................................................... 14 2. Szociális ellátások................................................................................................................................. 19 3. Műszaki, infrastrukturális szolgáltatások........................................................................................ 24 a. Közüzemi szolgáltatások................................................................................................................. 24 b. Kommunális szolgáltatások............................................................................................................ 27 III. RÉSZ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK LEHETSÉGES SZERVEZETI RENDSZERE, A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA..........................................33 1. A közszolgáltatások lehetséges szervezeti formái............................................................................ 33 2. A közszolgáltatások tervezése, beszerzése........................................................................................ 35 3. Közszolgáltató szervezetek finanszírozása........................................................................................ 37

Szerző: Dicső László A sorozat szerkesztője: Sabján Katalin Kiadja a TÖOSZ megbízásából a Demax Művek Felelős kiadó: a TÖOSZ főtitkára Lektorálta: a Képviselők Képzése Programjának Irányítóbizottsága Minden jog fenntartva. A kiadvány az „Önkormányzati kapacitásépítési program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010” című projekt keretében készült az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával. Projektszám: 0142/NA/2008-3/ÖP-4 Projektpartnerek: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara (BCE KIK), Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS). Copyright TÖOSZ a projekt vezető partnereként A kézirat lezárva: 2010. október 27.

6



7

I. RÉSZ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN

„Az önkormányzás ördöge nem szorítható be egyetlen legitim szervezet keretébe: mindig tovább terjed” Horváth M. Tamás

1. BEVEZETÉS – ALAPFOGALMAK A XVIII–XIX. századi modern állam kialakulása során a közigazgatásra elsősorban mint az állami szuverenitás közvetítőjére tekintettek. A XXI. század közigazgatásának legfontosabb feladata a különböző közszolgáltatások megszervezése. A társadalmi közös feladatok ellátói az állam és más közösségi szerveződések lehetnek. Az állam központilag, vagy helyi szervezésben tesz eleget a ráháruló feladatok ellátásának Ez utóbbi esetben a helyi önkormányzatokra bízza a feladatot, teret engedve a lokális sajátosságok jobb érvényesülésének. Az önkormányzat úgyszólván az állam szerepét tölti be, mikor a helyi sajátosságokat figyelembe véve szervezi a „társadalmi közös feladatokat”. Közös szükségleteiket az érintettek közvetlenül, spontán helyi csoportok tevékenysége révén is kielégíthetik. Az állam ez utóbbi esetben különböző támogatásokkal, ösztönző politikával kedvező környezetet teremthet a spontán létrejött helyi csoportok tevékenységéhez. Milyen összefüggésben vannak a helyi közszolgáltatások az önkormányzati szerepkörrel? Az önkormányzatok egyrészt a közhatalmi tevékenység gyakorlói, tehát hivatalos szervezetek. Másrészt: a helyi közszolgáltatások szervezői. Harmadrészt: intézmények működtetőjeként a közfeladatok ellátói. Ez a három karakter azonban nem határolható el mereven. A továbbiakban az önkormányzatokkal mint a helyi közszolgáltatások szervezőivel és az egyes közfeladatok ellátóival foglalkozunk. A közfeladat a Ptk. 74/G. § (2) bekezdése szerint: közfeladatnak minősül az az állami, vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. (Pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás.) A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon – az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott – szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást, és nem minősül az állam egyoldalú közhatalmi aktusának.

8


Olyan szolgáltatás tehát, amelynek megszervezéséért végső fokon az állam vagy a helyi önkormányzat felel, és amely mindenki számára azonos feltételek mellett vehető igénybe. A közszolgáltatásból való kizárás csak jogszabály alapján lehetséges. Jellemzői: • A közösség minden tagja, vagy a közösség egy-egy adott csoportja egyformán igénybe veheti, • az igénybevételük általában passzív, és nincs szükség meghatározott megállapodásra, vagy az érintettek aktív részvételére, • A fogyasztók között nincs verseny a szolgáltatás megszerzéséért.


9

2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI AZ 1990. ÉVI LXV. TÖRVÉNY (ÖTV.) MEGFOGALMAZÁSÁBAN Az Ötv. 8. §-a – mely a helyi önkormányzatok feladatait határozza meg – kiemelten sorolja fel a közszolgáltatásokat, mint a helyi önkormányzatok legfontosabb feladatait. Az (1) bekezdés szerint: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” A (4) bekezdés szerint: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését”. Az (1) bekezdésbe foglalt felsorolás nem tételes felsorolás, erre utal a „különösen”, kifejezés. A felsorolásban keverednek a közfeladatok és közszolgáltatások. Ezen feladatok mindegyikét nem kötelező ellátni, és vannak olyan feladatok, melyek megoldásában csak közreműködő (pl. a foglalkoztatás megoldásában) vagy támogató (pl. a sport támogatása) szerepe van az önkormányzatoknak. A (4) bekezdésben tételesen felsorolt feladatok ellátása azonban kötelező! Az önkormányzatoknak ez esetekben nincs mérlegelési lehetőségük, valamilyen formában (saját intézmény, gazdasági társaság, vagy kiszervezés útján) biztosítani kell az itt felsorolt feladatok ellátását.

10


3. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁNAK MENEDZSELÉSE, SZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK

A közszolgáltatások menedzselési formái: Az egyik mód, hogy az önkormányzat mint közszolgáltatásra kötelezett maga láthatja el a közszolgáltatást, pl. intézménye útján. Az, hogy az önkormányzatok szervezik és működtetik is az egyes szolgáltatásokat (pl. úgy biztosítják az alapfokú oktatást, mint közszolgáltatást, hogy intézményt tartanak fenn), tehát a közfeladatot maguk látják el, nem szerephalmozódás, hanem a teljes folyamat (szervezéstől a megvalósításig) felvállalása. A másik lehetőség, hogy „kiszervezi” a közszolgáltatást: Ez utóbbi esetben a közszolgáltatás biztosítására kötelezett nem saját erőforrásaira történő támaszkodással – intézmény vagy egyéb költségvetési szerve útján – látja el kötelező közszolgáltatási tevékenységét, hanem a közszolgáltatást végzőt • közbeszerzési eljárás keretében választja ki, vagy • a feladat ellátására gazdasági társaságot alapít, illetve működtet, vagy • a kötelező feladat átadására megállapodást köt, vagy • társult formában oldja meg a közszolgáltatás ellátását. Közbeszerzés útján választja ki a közszolgáltatásra kötelezett a közszolgáltatót, ha közszolgáltatás ellátására nem alapít gazdasági társaságot, ha szerződéses formában nem ruházza át a közszolgáltatás végzését, ha nincs a közszolgáltatás végzésére kizárólagos jog alapján feljogosított szervezet, vagy nem társult formában oldja meg a közszolgáltatás biztosítását. Ez esetben a közbeszerzési törvény rendelkezései és egyéb ágazati jogszabályok előírásai alapján kell kiválasztani a közszolgáltatást végzőt. A szerződés köthető határozott és határozatlan időre, de jogszabály előírhat minimális időtartamot, pl. szennyvízkezelés, vagy települési szilárd hulladék elszállítása. Ez esetekben minimum 10 év a szerződés időtartama. Gazdasági társaságot is létrehozhat a közszolgáltatás nyújtására kötelezett, mely társaság társasági szerződésében rögzítik a létrehozás célját és a közszolgáltatás nyújtásának kötelezettségét. Pl. az önkormányzat útjainak kezelésére, egyéb köztisztasági feladatok ellátására, köztemetők fenntartására. Feladatátadási megállapodás alapján is végezhető a közfeladat, illetve közszolgáltatás (pl. ala-


11

pítványokkal, egyesületekkel kulturális vagy oktatási szolgáltatások ellátására), ebben az esetben azonban érvényesülnie kell az alábbi elveknek: • A kedvezményezett közszolgáltatási kötelezettségét előre meg kell határozni. • A közszolgáltatás kompenzációját előre meg kell határozni. • Tiltott a túlkompenzáció, csak a közszolgáltatási kötelezettségből fakadó pluszköltségre terjedhet ki, figyelembe véve az ésszerű profitot. • Amennyiben a kedvezményezett kiválasztása nem valamilyen nyílt és a teljes esélyegyenlőséget biztosító eljárásban történt (pl. közbeszerzési eljárás, pályázati eljárás, koncesszió), a kompenzáció mértékét az adott ágazatban működő hasonló nagyságrendű, azonos tevékenységet folytató, átlagos vállalkozás költségeihez kell igazítani. A fenti menedzselési formákban közös, hogy a közszolgáltatás kötelezettje az önkormányzat. A közszolgáltatások zavartalan ellátásáért mögöttes felelősséggel tartozik. Ha az általa kiválasztott partner nem képes szolgáltatni, „vissza kell vennie” a feladat ellátását. Társult formában is lehetséges a közszolgáltatás megszervezése, illetve biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a társulás válik a közszolgáltatás kötelezettjévé, és a fent fel sorolt módok valamelyike szerint választja ki, illetve hozza létre a közszolgáltatót.

A társulások létrejöhetnek: Feladat-ellátási megállapodás alapján A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. Társulási tanács nélküli intézményfenntartó társulás létrehozásával Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. Intézményfenntartó társulás létrehozásával, melyet társulási tanács irányít Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. Kistérségi társulások létrehozásával Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

12


II. RÉSZ

Saját maga lássa el az önkormányzat a feladatot, vagy kiszervezze Erre a dilemmára nem adható általános recept. Ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldást ki lehessen választani, az éppen működő rendszert meg kell vizsgálni, igen körültekintő elemzést kell végezni mind az adott időszakot, mind az elkövetkezendő időszakot illetően. Számba kell venni pl. – adott szolgáltatás vonatkozásában – a település jellemző adottságait és annak várható alakulását. A rendelkezésre álló, vagy bevonható vagyontárgyakat, egyéb tárgyi eszközöket, a humánerőforrást, pályázati források megszerzésének lehetőségét és a magántőke bevonását is. El kell végezni a gazdaságosságra vonatkozó (kihasználtság alakulása, ár-érték arány) számításokat is. A begyűjtött és elemzett információk ismeretében dönthető el, mi a gazdaságosabb, ha saját maga látja el, vagy ha kiszervezi az önkormányzat az adott szolgáltatást. A döntés során figyelembe kell venni azt is, mely formában tud magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítani az önkormányzat. Minden egyes önkormányzat egyedi tulajdonságokkal és adottságokkal rendelkező, élő organizmus – egy település – működésért felelős. Nincs két egyforma adottságú település, nincs sematizálható megoldás.

A finanszírozás forrásai A közszolgáltatások finanszírozása több forrásból törtéhet. Az alkotmányban foglalt alapjogok (pl. oktatás, közművelődés, egészségi és szociális ellátás) finanszírozása részben az állami költségvetésből történik, részben az intézményeket fenntartó önkormányzatok saját bevételeinek terhére. Ez a két forrás kiegészülhet magántőkével, pl. ha az önkormányzat a feladat ellátásra vállalkozóval köt szerződést. A közüzemi szolgáltatások ellenértékét közvetlenül a fogyasztók fizetik meg a szolgáltatónak. Az önkormányzatoknak ez esetben a szolgáltatás biztosításán, illetve biztosításának megszervezésén túl (pl. vízellátás, szennyvízkezelés, helyi tömegközlekedés, távhőszolgáltatás) ármegállapító szerepe is van.

13


A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON (2010. AUGUSZTUS) A közszolgáltatások zömét a törvények az önkormányzati alapszintre – a községek vagy városok szintjére – utalják. A különböző helyi lehetőségekkel és igényekkel rendelkező önkormányzatoknak (községek, nagyközségek, városok, megyei jogú városok) különböző feladat- és hatáskörei vannak. A különbözőség létrejöhet mind az önként vállalt, mind a törvény által kötelezően előírt feladat és hatáskörökben. A települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, helyzete és egyéb más körülmények is. Mindezek korlátok közé szorítják az önkormányzat feladatválasztási szabadságát. Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek terjedelme a feladatvállalás esetén is különösen hatással van – sokszor a lakossági igényekkel ellentétben – arra, hogy milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg a feladatot. Önkéntes feladatvállalás nem történhet a kötelező feladatok terhére. A széles felelősségű helyi önkormányzatot az jellemzi, hogy a helyi érdekű közügyekben átfogó területi komplexitással jár el. Az önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatai az alábbi nagyobb csoportokba rendszerezhetők: 1. Humán szolgáltatások • közoktatás • közművelődés • egészségügyi szolgáltatások 1. Szociális ellátások • személyes gondoskodást nyújtó ellátások • pénzben nyújtott ellátások • természetben nyújtott ellátások 1. Műszaki, infrastrukturális szolgáltatások a) Közüzemi szolgáltatások • ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, • elektronikus hírközlés, postai szolgáltatás, • közlekedés, • energiaellátás

14


b) Kommunális szolgáltatások • köztemetők fenntartása • települési hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése • kéményseprő-ipari szolgáltatás • közterületek tisztántartása

1. HUMÁNSZOLGÁLTATÁSOK A humánszolgáltatások – mely mindegyike alkotmányos alapjog – szervezése kötelező önkormányzati feladat, de ma már jellemző rá a piaci viszonyok fokozott térnyerése. Szűken értelmezve ebbe a körbe tartoznak a közoktatás, az egészségügyi ellátás és a kulturális közszolgáltatások. Ha fogalmakat tágabban értelmezzük, idesorolható a szociális és gyermekvédelmi ellátás is. E füzet ez utóbbiakat a szociális ellátások címszó alatt tárgyalja.

Közoktatás Alkotmányos alapjog, részben állami feladat, de az állam felelőssége korlátozott. Az állam felelőssége a jogi alapok megteremtése, az ingyenes oktatás feltételeinek megteremtése, anyagi támogatás nyújtása. A közoktatási intézmények alapítója illetve fenntartója lehet: az állam, illetve a kormányzati szervek, a helyi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, egyházak, alapítványok, egyesületek, egyéb jogi személyek, magánszemélyek. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban: Az önkormányzatok szerepe kettős, egyrészt fenntartói irányítást gyakorolnak, másrészt a tevékenység igazgatásban működnek közre. Fenntartói irányítás keretében az önkormányzat: • dönt a létesítésről, gazdálkodási jogköréről, szervezési kérdésekről, • meghatározza a költségvetést, a térítési díj mértékét, a kedvezmények feltételeit, • ellenőrzi a gazdálkodást és a működés törvényességét, • munkáltató jogokat gyakorol az intézményvezető felett, • jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot és a pedagógiai programot, • pénzügyi támogatást nyújt. A tevékenység igazgatás azt jelenti, hogy az önkormányzat az állam által meghatározott szakmai és fejlesztési stratégiában rögzített elveknek, előírásoknak megfelelve, határozza meg az egyes közoktatási intézményei tevékenységét, szakmai programját.


15

A tevékenység igazgatás során közvetve érvényesül az állami befolyás. Az állam befolyása • a hosszú és középtávú fejlesztési tervezésben, • a nemzeti alaptanterv meghatározásában, • a vizsgarendszer működtetésében, • a támogatási és finanszírozási rendszer kialakításában, • a pedagógiai tevékenység szakmai követelményeinek meghatározásában, • a tankönyvpiac felügyeletében, • a szakmai szolgáltatások szervezésében nyilvánul meg. A közoktatás szakmai irányítását a miniszter látja el, az oktatási irányelvek kibocsátása, az oktatási-nevelési tapasztalatok értékelése, az alapműveltségi és érettségi vizsga követelményeinek meghatározása, a szakmai ellenőrzés és az intézménnyel szembeni követelmények meghatározása útján. A helyi önkormányzatok kötelező közoktatási feladatai: • óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, • nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a kisebbséghez tartozók gyermekeinek óvodai nevelése, általános iskolai oktatása. A helyi önkormányzatok közoktatási feladataikat elláthatják az általuk alapított és fenntartott intézményen keresztül és a közoktatási szolgáltatás igénybevétele útján. Az önkormányzat mint intézményalapító és fenntartó Az önkormányzat mint alapító hozza létre az intézményt, készíti elő a működését, és gondoskodik a nyilvántartásba vételről, továbbá kiadja az egységes szerkezetű alapító okiratot. Az alapító dönt az intézmény megszűnéséről, átszervezéséről, a fenntartói jog átadásáról. A fenntartó az, aki a létrejött intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A közoktatási intézmény alapításának joga magában foglalja a fenntartás jogát is – vagyis, aki közoktatási intézményt alapíthat, az fenn is tarthatja a létrehozott intézményt –, a két jogosultság azonban nem feltétlenül esik egybe, ugyanis a fenntartói jog átruházható. A közoktatási intézmény fenntartója lehet az a helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy, illetve az természetes személy, egyéni vállalkozó, amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően gondoskodik a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről.

16



17

A közoktatási intézmény A közoktatási intézmények a közszolgáltatások jellege szerint két nagy csoportba oszthatók, a nevelési-oktatási intézményekre és az egyéb szolgáltató intézményekre. A közoktatási intézmény létrehozásánál elsődlegesek azok a szakmai követelmények, amelyek meghatározzák a közoktatási intézmény típusát és azokat a paramétereket, amelyeket a létrehozásnál és működtetésnél biztosítani kell. Az a kérdés, hogy a közoktatási intézmény költségvetési szervként működik-e vagy sem, a közszolgáltatás nyújtása szempontjából másodlagoA közoktatási intézmények típusait az határozza meg, hogy milyen közoktatás-szolgáltatás szervezésére, nyújtására hozzák létre. Az egyes szolgáltatások és a hozzárendelt intézmények megnevezése nem mindig könnyű, arra tekintettel, hogy a különböző szolgáltatások összekapcsolhatók és egy szervezet keretei között is megszervezhetők. Ezek az úgynevezett többcélú közoktatási intézmények (általános nevelési központ).

lat együttműködési keretek közötti megoldása. A szaktárgyi helyettesítési rendszer és az igazgatói munkaközösség létrehozása önkormányzati együttműködések keretében inkább a kisebb települések körében jellemző. A szakmai szolgáltatás és statisztikai adatszolgáltatás terén való együttműködés, illetve a társadalmi kapcsolatok szervezése is a legkisebb településkategória esetében gyakori.

A közoktatási szolgáltatás

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: törvény) biztosítja a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelmét, lehetőséget ad arra, hogy civil szerveződések is feladatot vállaljanak a közművelődésben, szabályozza a közművelődés finanszírozási rendszerét.

Az önkormányzati törvény szerint a közoktatási feladatellátási felelősség nem jelent egyben intézményfenntartási kötelezettséget is. Feladatukat az önkormányzatok elláthatják más önkormányzattal való megállapodás útján is. Bár a jogi lehetőséget már az 1990. évi önkormányzati törvény megteremtette, a gyakorlat azt igazolta, hogy a társuló önkormányzatoknak nem volt elég támpontjuk a megállapodások megkötéséhez. Nehezen jöttek létre az önkormányzati együttműködések. Az intézményfenntartó társulások működése Ma Magyarországon a közös fenntartásban működő iskola, óvoda a tulajdonjogot illetően túlnyomó többségben a székhelytelepülés birtokában van. Az intézmény finanszírozása döntő többségben, a tanulólétszám arányában történik, bár más lehetőség is előfordul, de jellemzően igen alacsony arányban. A nagyobb beruházások, mint pl. épületfelújítás finanszírozása, más elvek mentén is történhet. Itt gyakoribb, hogy a hozzájárulás a tulajdon arányában történik, s kevésbé jellemző, hogy a tanulólétszám arányában osztják meg az önkormányzatok a költségeket. Az intézményfenntartó társulást a társulási megállapodásban kijelölt képviselő-testület vagy a társulási tanács irányítja. A képviselet a költségvetéshez való hozzájárulás arányában történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes önkormányzatok nem azonos, hanem költségvetéshez történő hozzájárulásuk arányában kapnak szavazati jogot. Közoktatási feladatokat ellátó társulások A közoktatási feladatok ellátásában részt vevő önkormányzatok együttműködési területei – a fentieken túl – átfogják az oktatásifeladat-ellátás egyéb fontos területeit is. Az ilyen típusú együttműködési formák között a leggyakoribb az önkormányzatok közötti információ- és tapasztalatcsere, ami az önkormányzatok közel háromnegyedének esetében fordul elő. Nem ritka az igazgatói és a szaktárgyi munkaközösség térségi létrehozása, valamint a szakmai szolgáltatás és a szakszolgá-

A feladatellátó társulások finanszírozása igen hasonló az intézményfenntartó társulások finanszírozásához. A közoktatási feladatokat ellátó társulás működését a legjellemzőbb módon szintén a részt vevő települési önkormányzatok a tanulólétszám arányában finanszírozzák, de más lehetőség is előfordul. A közoktatási feladatokat ellátó társulások általában kistérségi szinten szerveződnek.

Közművelődés

Kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A törvény 77. §-a felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi lehetőségekre tekintettel koncepciót, majd a koncepció alapján rendeletet alkossanak közművelődési feladataik meghatározására. A törvény 76. §-a rögzíti, hogy a helyi közművelődési tevékenység támogatása a települési önkormányzat kötelező feladata. Az önkormányzat közművelődési ellátásának szervezeti keretei Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézményekkel, a közművelődési célú társadalmi szervezetekkel, a kulturális tevékenységet végző gazdasági társaságokkal, a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, a kisebbségi önkormányzatokkal és egyéb közművelődési szervezetekkel.

Egészségügyi szolgáltatások Az Ötv. 8. § (4) alapján a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról. Az egészségügyi közszolgáltatásról való gondoskodás magában foglalja különösen az egészségügyi ellátás adott szintjének megfelelő egészségügyi közszolgáltatás nyújtásának szervezését, a közszol-

18


gáltatást nyújtó önkormányzati egészségügyi intézmények fenntartását; valamint a közszolgáltatás finanszírozását. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdésében a következők szerint határozza meg: „a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.” A települési önkormányzat képviselő-testülete – rendeletben – megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. A környezet- és település-egészségügyi feladatok körében az önkormányzat gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását, szükség esetén intézkedik, vagy más hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát. A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését. A települési önkormányzatok jelentős része az egészségügyi szolgáltatásokat valamilyen társulásos formában biztosítja. A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás biztosítása érdekében együttműködési megállapodást köthet más önkormányzatokkal, egészségügyi intézményekkel vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságokkal.

Az egészségügyi szolgáltatók típusai Az egészségügyi szolgáltatók egészségügyi intézmény, valamint egészségügyi egyéni vagy –egészségügyi intézménynek nem minősülő – társas vállalkozás formájában látják el tevékenységüket. Az egészségügyi intézmények Az egészségügyi intézmények lehetnek: egészségügyi közintézmény, egyházi egészségügyi intézmény vagy egészségügyi magánintézmény. Azt az egészségügyi intézményt, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik és közszolgáltatást nyújt, egészségügyi közintézménynek kell tekinteni.


19

Társas egészségügyi vállalkozás a hatályos jogszabályoknak megfelelő szervezeti formákban, érvényes működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában folytatható.

2. Szociális ellátások A szociális alapellátás körébe tartozó önkormányzati feladatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. Valamennyi településen a helyi önkormányzat feladata megszervezni a szociális alapellátásokat. A szociális törvény meghatározza azokat az alapellátásnak minősülő feladatokat, amelyeket a helyi önkormányzatnak kell biztosítania. Abban az elvben, miszerint a szolgáltatások működtetésével kapcsolatos feladatoknak és felelősségeknek minél közelebb kell kerülniük a lakossághoz, az a felismerés fogalmazódik meg, hogy az emberek sajátos szükségleteit legjobban az önkormányzatok ismerik, és így lehetővé válik a helyi és egyéni körülményekhez, igényekhez jobban igazodó ellátás biztosítása. A szociális alapellátásról való gondoskodás az alábbi fontos feladatköröket foglalja magába, melyet a települési önkormányzatoknak el kell látniuk. • Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási kötelezettségek, melynek alapellátási formái az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés. • Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátási kötelezettség, melynek keretében a jogosult számára időskorúak járadékát és temetési segélyt, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg az önkormányzat. • A speciális alapellátási formák, ezek a természetben nyújtott szolgáltatások.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az egészségügyi vállalkozás Az egészségügyi vállalkozások körében egészségügyi szolgáltatás egyéni egészségügyi vállalkozóként vagy társas vállalkozási formában nyújtható.

Házi étkeztetés Az önkormányzatok feladata a házi szociális étkeztetés biztosítása. Ennek keretében főként azok az idős vagy beteg személyek kapnak napi egyszeri meleg ételt, akik nem képesek önmaguk gondoskodni étkezésükről, nincs hozzátartozójuk sem, vagyis szociális vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak. Az étkeztetés történhet valamilyen nappali ellátást nyújtó intézmény keretében, de az étel lakásra szállításával is. Az étkeztetésért és a házhoz szállításért térítési díjat kell fizetni, a térítési díj mértéke a rászoruló szociális helyzetétől függ.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy jogosult egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására. Az egyéni egészségügyi vállalkozó érvényes működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában a saját nevében és saját felelősségére nyújtja a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat.

Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás tipikusan a szociális és az egészségügyi ellátás határán mozgó szolgáltatás, amelynek keretében a rászoruló személyről saját otthonában gondoskodnak. Ez az ellátási forma azoknak az idős, beteg, fogyatékos személyeknek nyújt segítséget, akik nem képesek önmagukat ellátni, s így a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladataiban (bevásárlás, takarítás, fürdés, hi-

20


vatalos ügyintézés, főzés, mosás, fűtés) másokra szorulnak. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét az önkormányzat, ha társulási formában történik a feladat ellátása a társulási tanács állapítja meg. Családsegítés Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik a családsegítés is. Célja, hogy a családok, illetve az egyének szociális és mentálhigiénés problémáik megoldásához megfelelő segítséget kapjanak. A családsegítés sokrétű, komplex segítő szolgáltatás, amelynek keretébe tartozik többek között a család életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárása és közreműködés azok megszüntetésében; segítő beavatkozás krízishelyzetekben; természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése. Ez egy jelenleg kifejlődő ellátás, a szociális problémákhoz igazodó bővülő feladatokkal. A családsegítő szolgáltatás térítésmentes.

Pénzben nyújtott ellátások Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat – 2007. január 1-jétől a jegyző – időskorúak járadékában részesíti azt a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. Azt az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, illetve azt az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.


21

Az önkormányzat saját rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak helyi lakásfenntartási támogatást is megállapíthat, saját forrásai terhére. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Átmeneti segély A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

Természetben nyújtott ellátások

Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a szociális törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén annak az aktív korú személynek, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, tehát egészségkárosodott személy.

Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást köteles nyújtani azon személyeknek, amelyek megfelelnek a szociális törvényben foglalt feltételeknek, valamint az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek. Ez az ún. normatív lakásfenntartási támogatás.

Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a 1997. évi XXXI törvény (a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról) rendelkezései szerinti védelembe vett gyermek él.

Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a rendszeres szociális segély, bizonyos feltételek fennállása esetén a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély.

A természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen

22


a földhasználati lehetőség, a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök, valamint a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van mód, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a támogatás eljárási szabályait, a támogatás formáit és mértékét, a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit. Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonkét munkanapon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is) gyógyszerkerete erejéig, egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Közgyógyellátásra való jogosultságot részben a törvény, részben az önkormányzat rendelete biztosíthat. A törvény szerint: közgyógyellátásra jogosult az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az önkormányzat által megállapított közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy is jogosult, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Ezen közgyógyellátásra jogosult személyek esetén, az önkormányzat a jogszabályban meghatározott mértékű hozzájárulást fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére. Az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj


23

mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni. A szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.

24


3. Műszaki, infrastrukturális szolgáltatások A műszaki, infrastrukturális szolgáltatások az önkormányzatok település üzemeltetési feladatait jelentik. Ezen szolgáltatások biztosítják, hogy a településen lakók „komfortosan” érezzék magukat. Ebbe a körbe az alábbi szolgáltatások tartoznak:

a) Közüzemi szolgáltatások Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, A települési önkormányzat feladata:


25

A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően víztársulat, illetve víziközmű- társulat lehet. A víztársulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet, amely közfeladatait szolgáló tevékenységét a működési területén végzi. Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet. A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (a továbbiakban: társulati művek) területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízlétesítményeket hoz létre, valamint karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

• a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó, a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása, • a helyi vízi közművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése, • a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás, • a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása, • a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése • a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.

A víziközmű-társulat nem jogi személy. A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi. A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű-társulat részére víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni.

A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:

A szolgáltatás tartalma: a szolgáltató a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, használójának ivóvizet szolgáltat, illetve az ingatlanon keletkezett szennyvizet összegyűjti, és károkozás nélkül elvezeti, illetve megtisztítja. Szolgáltató: helyi önkormányzat, de létrehozhat saját gazdálkodó szervezetet, vagy kiszerződheti, illetve koncesszióba adhatja a szolgáltatást. Fogyasztó: ingatlan tulajdonosa, használója. Szolgáltatási jogviszony: nincs közüzemi szabályzat és közüzemi szerződés, de fennáll a szolgáltatási kötelezettség. A felek jogviszonya szabályozott, a fogyasztó bármikor felmondhatja szerződést, a szolgáltató felmondási joga korlátozott. Díj: hatósági. Megállapítja a miniszter, illetve az önkormányzat.

• a települések lakott területén az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról, • a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről, • a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről. A fent felsorolt feladatok túlnyomó többsége a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vízgazdálkodási közfeladatok a törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók.

A víziközmű-társulat közfeladatként a település, vagy az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízlétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.

Összegezve:

Elektronikus hírközlés, postai szolgáltatás A szolgáltatási kötelezettség az államot terheli. Az állam részletesen szabályozza a hírközlés keretébe tartozó közszolgáltatások követelményeit, a feladatellátás feltételeit. Az állam folyamatosan figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését. A hírközlési hatóság piacfelügyeleti tevékenységet lát el.

26


A kormány: • Kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum-politikát, az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosító gazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat. • Gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról. • Irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén. • A fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról. Az egyetemes szolgáltatások (posta, távközlés alapszolgáltatásai) biztosítása az egész ország területén, mindenki számára megfizethető áron, szintén állami feladat. Összegezve, a szolgáltatás tartalma: közérdekű liberalizált szolgáltatás, postai, távközlési és informatikai szolgáltatások. Szolgáltató: bejelentés alapján bárki. Fogyasztó: bárki. Szolgáltatási jogviszony során alapvetően a polgári jog szabályai érvényesülnek. Közlekedés A tömegközlekedés biztosítása – a helyi tömegközlekedés biztosításának kivételével – állami feladat. A helyi tömegközlekedés megszervezése és biztosítása a települési önkormányzat feladata. Nagyobb, elsősorban megyei jogú városokat érintő szolgáltatási kötelezettség. Összegezve, a szolgáltatás tartalma: a szolgáltató az utast az utas igénye szerint, menetrend alapján a településen belül, települések között vagy országhatáron túlra szállítja a szolgáltatás árának megfizetése ellenében. Biztosítása: állami, illetve önkormányzati feladat. Formái: tömegközlekedés; vasúti közlekedés. Szolgáltató: az állam vagy önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalkozás vagy konces�sziós társaság. Fogyasztó: bárki, aki a viteldíjat megfizeti. Szolgáltatási jogviszony: formális szerződés nélkül jön létre, a szolgáltatás igénybevételével nem jön létre tartós jogi kapcsolat, nincs szerződési kötelezettség. Díj: hatósági. A miniszter, vagy az önkormányzat állapítja meg. A közlekedés biztosítása körébe tartoznak tágabb értelemben a települési önkormányzatoknak a tulajdonukban levő helyi közutak kezelésével kapcsolatos kötelezettségei. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény valamint a közúti közlekedésről szóló törvény alapján, a helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelése a települési önkormányzat feladata. A helyi közutak kezelése magába foglalja az igazgatási jellegű feladatokat (közterület használat engedélyezése), az üzemeltetést, a fenntartást, az ellenőrzést és a vizsgálatot.


27

A helyi közutak tekintetében az önkormányzat rendeletben szabályozza a közutak nem közlekedési célú igénybevételének (közterület-használat) rendjét. Energiaellátás Az állam privatizálta, és a szükséges mértékig korlátozza e területen a piac működését. Nincs kötelező állami szerepvállalás. Az állami beavatkozás lényegében a közszolgáltatással kapcsolatos követelmények meghatározására, a szolgáltatási tevékenység ellenőrzésére és az árak alakítására terjed ki. A kormány és az ágazati miniszter rendelkezik szabályozási, ellenőrzési és árhatósági jogkörrel. A települési önkormányzatok szabadon vállalható feladata a település energiaellátásának megszervezésében való részvétel. Energiaellátás biztosítása körében az önkormányzat feladata a közvilágítás biztosítása. A közvilágítás biztosítása érdekében az önkormányzat szerződést köt a szolgáltatóval. Szolgáltató az lehet, aki a hatályos jogszabályok által előírt feltételeknek megfelel és a szolgáltatásra engedélyt kapott. Összegezve, a szolgáltatás tartalma: az energia szállítása és rendelkezésre bocsátása, a hatósági díj megfizetése. Szolgáltató: önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, Magyar Energia Hivatal engedélye alapján a szolgáltatási joggal rendelkező. Fogyasztó lehet: lakossági, kommunális, ipari, kereskedelmi, szolgáltató. Szolgáltatási jogviszony: egyedi közüzemi szerződés, közüzemi szerződés alapján történik. Kizárás: csatlakozási hozzájárulás megtagadása környezeti, természeti, műemlékvédelmi vagy egyéb hatósági engedély hiánya.

b) Kommunális szolgáltatások Köztemetők fenntartása A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet és közhasznú szervezet lehet. Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá. A köztemető fenntartója a települési önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak. Az önkormányzat feladata a tulajdonában levő temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása és a temető kegyeleti méltóságának őrzése.

28


Az önkormányzat köteles a tulajdonában levő temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve – szerződés alapján – gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni. Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását. A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni. A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről ugyancsak a települési önkormányzat gondoskodik. A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása. A temető üzemeltetését köztemető esetén önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel. Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat azzal a gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. A köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg: • a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, • a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját, • a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat. A köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni. A települési önkormányzat képviselő-testületének, a díj megállapításakor ki kell kérni a fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerveinek véleményét.


29

A szolgáltatás tartalma: (közérdekű szolgáltatás) tisztességes és méltó temetés biztosítása mindenki számára, és a kegyeleti közszolgáltatás. A temetőfenntartás magába foglalja a karbantartást, a felújítást és a gondozást. A temetőüzemeltetés a temetői rend kialakítását, a temetés biztosítását, nyilvántartások vezetését jelenti. Szolgáltató: az önkormányzat, illetve a kegyeleti közszolgáltatási szerződés jogosultja. Kegyeleti közszolgáltatási szerződés: a temetők fenntartásának és üzemeltetésének átengedése, a kötelező önkormányzati feladat végrehajtásának átruházása szerződéssel. Díj: a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. Települési hulladék gyűjtése, szállítása, és kezelése Az állam és az önkormányzatok feladata. Az állam a hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályokat állapítja meg, illetve – a környezetvédelmi felügyelőség útján – kiadja a hulladékkezelés végzéséhez szükséges engedélyeket, és ellenőrzi az engedélyben, valamint a jogszabályokban meghatározott szabályok betartását. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről megfelelően nem gondoskodik, vagy azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés környezeti szempontból lényegesen kedvezőbb megoldással történik. A közszolgáltatás kiterjed • a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására, • a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására, • a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére. A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

30


A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit az Ötv. rendelkezései, vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. A települési önkormányzat a közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének önálló közszolgáltatás szervezésével tehet eleget, illetve a szomszédos vagy egymáshoz közeli települési önkormányzatok közösen tarthatnak üzemben hulladékkezelésre szolgáló létesítményt vagy a közszolgáltatás ellátására közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre. A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: • a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait, • közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni, • a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit, • a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit, • a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört, • az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét, • a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokat is meghatározhat. A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek véleményezésre meg kell küldeni. A felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. A szolgáltatás tartalma: a szolgáltató a településen (annak egy részén) keletkezett települési szilárd hulladékot és az ideiglenesen tárolt települési folyékony hulladékot a hulladék birtokosától díj ellenében összegyűjti és elhelyezés céljából elszállítja. Létesíti és üzemelteti a hulladéktárolót. Szolgáltató: az e célra létrehozott önkormányzati vállalkozás (intézmény) vagy nyilvános pályázat alapján az önkormányzat által kiválasztott szervezet, amellyel az önkormányzat a szolgáltatás ellátására hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést kötött. Fogyasztó: az in-


31

gatlantulajdonosok. Szolgáltatási jogviszony: hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés tartalmát a helyi önkormányzat rendelete határozza meg. Jellemzője a szerződési és igénybevételi kötelezettség és a felmondási tilalom. Díj: hatósági. A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. a díj meg nem fizetése estén, díjbehajtás (köztartozás) adók módjára történik. Kéményseprő-ipari szolgáltatás Az állam e közszolgáltatások tekintetében alapvetően szabályozási feladatot lát el. Meghatározza a szolgáltatás tartalmi követelményeit, a feladatellátás szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, esetenként a szolgáltatás nyújtásának jogi kereteit. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata, amelynek a működési területén való ellátását a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása a megyei önkormányzattól átvállalhatja. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását a községi/városi önkormányzat, illetőleg azok társulásai átvállalhatják, ha az átvállalás időpontját megelőző legalább hat hónappal korábban erről döntést hoznak, és a döntésről haladéktalanul értesítik a megyei önkormányzatot. Az átvállalásra a következő év január 1. napjával kerülhet sor, az átvállalást írásbeli megállapodásba kell foglalni. A községi/városi önkormányzat a következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, az átadó megyei önkormányzat pedig úgy módosítja a rendeletét, hogy annak hatálya a feladatot átvállaló önkormányzat(ok)ra az átvállalás időpontjától már nem terjedhet ki. Ha a községi/városi önkormányzat, illetőleg azok társulása a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását nem vállalja tovább, a feladatot a megyei önkormányzat részére visszaadhatja. A helyi önkormányzat által szervezett, kéményseprő-ipari közszolgáltatást a helyi közszolgáltatással ellátott területen levő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles igénybe venni. A helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg. A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg: • a helyi közszolgáltatás megnevezését, a közszolgáltatással ellátott terület határait, • a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (a szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni, • a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit, • közüzemi szolgáltatás, illetve a közüzemi szerződés létrejöttének módját, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának módját és feltételeit, • az érintett közfeladattal összefüggő helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést,

32


• az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét. A szolgáltatás tartalma kötelező megyei önkormányzati feladat: kémények időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki felülvizsgálata. Szolgáltató: az önkormányzat gazdálkodó szervezete, vagy a pályázaton kiválasztott szakvállalkozás, intézmény. Fogyasztó: az ingatlan tulajdonosa. Szolgáltatási jogviszony: a szolgáltató feladatvégzésével jön létre, igénybevétele kötelező. A feladatellátási szerződés fő tartalmi elemeit, a szolgáltató feladatát, a szolgáltatás időszakait jogszabály állapítja meg. Díj: hatósági, a megyei önkormányzat állapítja meg. Közterületek tisztán tartása Az önkormányzat közigazgatási területén egyrészt köteles gondoskodni a közterületek tisztán tartásáról a parkok gondozásáról, a belterületen a csapadékvíz elvezetéséről, másrészt mint egyes ingatlanok tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanjai előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. A szolgáltatás tartalma: az önkormányzat biztosítja a közterületek tisztán tartását, a parkok és önkormányzati zöldfelületek gondozását, a tulajdonában lévő utak síkosságmentesítését. Fogyasztó: a település lakossága és szervezetei, nincs nevesített fogyasztó. Szolgáltatási jogviszony: nem szerződéses jogviszony. Díj: nincs.


33

III. RÉSZ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK LEHETSÉGES SZERVEZETI RENDSZERE, A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA

Az egyes közszolgáltatásoknak megvannak a sajátos szervezeti formái. A humán- és szociális szolgáltatásokra inkább az intézményi rendszer jellemző, a műszaki infrastrukturális szolgáltatások szervezeti formái a különböző gazdasági társasági formák.

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK LEHETSÉGES SZERVEZETI FORMÁI

Humán közszolgáltatások szervezetei A humán szolgáltatások jelentős részét ún. közintézmények végzik. A közintézmények sajátosságai: • Valamely egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési szükséglet közvetlen kielégítésének köztulajdonban álló munkaszervezete, • a közszolgáltatást végzők sajátos munkajogviszonyban állnak, pl. közalkalmazottak, • gazdálkodásában meghatározó a költségvetési rend, • szolgáltatásai ingyenesek, vagy térítés, illetve díj ellenében állnak az igénybevevők rendelkezésére; • közigazgatási szervek irányítják, de legalább felügyelik és ellenőrzik, • fogyasztókkal polgári jogi és államigazgatási jogviszonyba is kerülhet, • létrehozása, működtetése közhatalmi feladat. Az egyes humán közszolgáltatások az alábbi szervezeti formában biztosíthatók: Közoktatás Óvoda; általános iskola; szakiskola (szakmunkásképző és szakiskola); középiskola (gimnázium és szakközépiskola); alapfokú művészetoktatási intézmény; gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézmény; diákotthon és kollégium. Kulturális szolgáltatások Múzeumok és közgyűjtemények; könyvtárak; levéltárak; közművelődési intézmények.

34


Egészségügyi szolgáltatás Háziorvosi szolgálat; rendelőintézet; kórház; egészségügyi vállalkozás.


35

2. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE, BESZERZÉSE

Műszaki infrastrukturális szolgáltatások szervezetei

A közszolgáltatások tervezési folyamatának főbb lépései: a szükségletek értelmezése és felmérése. Ezt követi az optimális szervezet létrehozása, majd a létrehozott szervezet működéséhez szükséges közgazdasági feltételek biztosítása. A tervezés folyamata a helyzetfeltárással kezdődik, vizsgálni kell a települési adottságokat és a változás esetleges hatásait. Ezt követően történhet a szükségletek felmérése. (Pl. demográfiai jellemzők, a szolgáltatás teljesítésének szükségletei, a szervezeti, humán illetve technikai szükségletek.) Végül a célok kitűzése, a szakmai feladatok meghatározása, a végrehajtási, a finanszírozási és az ellenőrzési tervek elkészítése.

Ezen szolgáltatások köre az alábbi szervezeti formák között biztosítható:

A tervezéshez tartozhat a szabályozás további eszközrendszerének alkalmazása.

Közüzemi szolgáltatók

Például:

Szociális ellátás Ápolóotthonok; rehabilitációs intézmények; nappali ellátást nyújtó intézmények; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; lakóotthonok és különféle integrált szervezetek. (Tágabb értelemben a szociális ellátás is a humán szolgáltatások körébe sorolható.)

Közüzem: közszolgáltatási alaptevékenységet lát el. Felel a közszolgáltatás szervezéséért. Köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, közüzemi szerződés vagy igénybevétel alapján szolgáltat megfelelő mennyiségben és minőségben hatósági ár ellenében (pl. MÁV). Közüzemi feladatot ellátó szervezet: nem áll köztulajdonban, a közhatalom engedélye vagy koncesszió keretében szolgáltat a közüzemekre jellemző keretek között (energiaszolgáltatók). Gazdasági társaság Üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Saját nevében vállalhat kötelezettségeket és szerezhet jogokat. A társaság tulajdonosai felelnek a társaság tartozásiért. Szabadon gazdálkodik vagyonával, tevékenységét a piachoz igazítja, szolgáltatási árait szabadon határozhatja meg, az állammal szemben csak köztartozások megfizetésére köteles. Az állam által mindenki számára biztosítandó feladatokat lát el biztonságosan és elérhető áron. Jellemzői: a monopolhelyzet, szerződési kötelezettség a fogyasztóval, a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettsége, hatósági ár profitmaximalizálás helyett, engedélyhez kötött a tevékenység, és a szolgáltatási alkalmasság vizsgálhatósága (esetenként csak meghatározott társasági forma láthat el közszolgáltatást). Koncessziós társaság Részben hasonlatosságot mutat a gazdasági társasággal. Az állam által mindenki számára biztosítandó feladatokat lát el biztonságosan és elérhető áron. Jellemző rá is a monopolhelyzet, a szerződési kötelezettség a fogyasztóval, a szolgáltatás folyamatos biztosítása, hatósági ár profitmaximalizálás helyett, és engedélyhez kötött a tevékenysége. Különbség, hogy a koncessziós társaság nem szerzi meg a közszolgáltatások ellátásához szükséges állami vagy önkormányzati vagyon tulajdonjogát. A koncessziós társaság más tevékenység gyakorlására nem jogosult. A birtokába adott köztulajdonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt más gazdasági társaság tulajdonába nem adhatja.

• a piacra lépés engedélyezése, • a verseny szabályozása, • a fejlesztési tervezés, • az ármegállapítás, • a fogyasztóvédelem, • a működés szabályszerűségének ellenőrzése A közszolgáltatások beszerzése, a „kiszerződés” A közbeszerzésekről szóló 2003-évi CXXIX törvény (továbbiakban: Kbt.) a közszolgáltatást mint fogalmat 4. §-ában foglalt értelmező rendelkezései között nem definiálja. Ily módon nem is tesz különbséget a szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szabályozás abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgya a közszolgáltatások körébe tartozik-e vagy sem. A Kbt. 22.§ (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi önkormányzat az ún. klasszikus ajánlatkérői körbe tartozik, ami azt jelenti, hogy – ha nem saját intézménye, vagy erre a célra alapított gazdasági társasága végzi a közszolgáltatást (in house) – bármely nettó nyolcmillió forintot elérő szolgáltatatás beszerzése esetén közbeszerzési eljárásban köteles kiválasztani a közszolgáltatót. Ez azt jelenti, hogy a közfeladat ellátását az önkormányzat kiszervezi a magánszférához. A Kbt. ún. kógens jogszabály, szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A közbeszerzési eljárások szabályszerű lebonyolítása speciális szakértelmet igényel, szükséges tehát, hogy az eljárásban speciális, közbeszerzési szakértelemmel és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember vegyen részt. A közbeszerzési eljárások fajtáit és az egyes eljárásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. tartalmazza. A Kbt. szabályainak megszegése súlyos, akár több millió forintos bírságot vonhat maga után. Kiszerződés esetén nagy körültekintést igényel a szolgáltató kiválasztása. (Mindig versenyeztetési eljárás keretében! Pl. közbeszerzés, pályázat, koncesszió.) A közszolgáltatási szerződések megszövegezése bonyolult, szakérők bevonását igénylő csapat-

36


munka. Fontos a feladat, illetve a szolgáltatási kötelezettség pontos meghatározása, a működtetés garanciáinak szerződésbe történő beépítése, az ellenőrzési lehetőség biztosítása. A közszolgáltatások igénybe vétele során köthető szerződések A közszolgáltatások nyújtása tárgyában kötött szerződésekre elsősorban a Ptk. szabályai vonatkoznak. A szerződések egyes kötelező elemeit azonban ágazati jogszabályok is meghatározhatják. A szerződés elnevezése attól függ, hogy kik a szerződés alanyai. Ha a szolgáltató és fogyasztó, akkor közüzemi szerződésről beszélünk. Ha a szoláltatás kötelezettje kiszerződi a szolgáltatást, a szolgáltatás jellege szerint lehet közszolgáltatási, vagy feladatellátási szerződés. Közüzemi szerződés A Ptk.-ban nevesített szerződés (387. §). A szolgáltató és a fogyasztó (a szolgáltatás igénybevevője) között jön létre. A szolgáltató – jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – a fogyasztó igénye esetén köteles a szerződés megkötésére. A közüzemi szerződés alapján a szolgáltató folyamatosan és biztonságosan köteles a fogyasztó által meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani és azért a fogyasztó a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott időszakonként és módon díjat fizet. Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével létrejön. A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. A szolgáltató a megrendelővel szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti vagy korlátozhatja, és a szerződést csak a jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén mondhatja fel. Közszolgáltatási szerződés A Ptk.-ban nem nevesített szerződés. A közszolgáltatási szerződés az egyes közszolgáltatások igénybevételére létrejött szerződés. Tulajdonképpen a vállalkozási szerződés altípusának tekinthető. A közüzemi szolgáltatások nyújtása nem közhatalmi, hanem polgári jogi, tehát az egyenjogúság és mellérendeltség által meghatározott szerződési jogviszony keretei között történik, alapvetően a megrendelő érdekeinek szem előtt tartásával. A szerződési cél ugyanis közüzemi szolgáltatások biztonságos és folyamatos biztosítása, amelyért a szolgáltatás megrendelője a tartós, folyamatos jogviszony alatt a szerződési feltételek szerinti időközönként (havonta, negyedévente, évente stb.) visszatérően fizeti a díjat. A díj csak a szolgáltatás tényleges nyújtása esetén jár (eredménykötelem). A szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató köteles eleget tenni a külön törvényben előírt feltételeknek. A közüzemi szolgáltatások ma már igen szerteágazóak lehetnek: idetartozik a villany, a gáz, a távhő, a víz, a szennyvízkezelés, csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás, a telefon (mobiltelefon), a televízió, a rádió, a jeltovábbítás (kábeltévé), az internetszolgáltatás és a postai szolgáltatások is. Feladatellátási szerződés A Ptk.-ban nem nevesített szerződés. Nem sokban különbözik a közszolgáltatási szerződéstől. Szintén eredménykötelem. Jellemzője, hogy az önkormányzat többnyire közbeszerzési eljárás keretében választja ki a szolgáltatót, de egyes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ellátások esetében pályázat útján választható ki a szolgáltató. Elsősorban a humánszolgáltatások körére jellemző szerződéstípus. Lényeges, hogy az önkormányzat mögöttes ellátási kötelezettsége a


37

kiszervezés idején is fennáll. Ha a szolgáltató nem képes ellátni, vagy nem kívánja ellátni a szolgáltatást, az önkormányzatnak „vissza kell vennie” a szolgáltatást. A szerződések menedzselése Nagyon fontos, hogy a szerződés megfogalmazásában a jogász mellett megfelelő – a szolgáltatás tárgya szerinti – szakértelemmel rendelkező szakember is vegyen részt. Legalább ennyire fontos a szerződés alapos, minden részletre kiterjedő előkészítése, és pontos, félreérthetetlen módon történő megfogalmazása. A szerződés akkor jó, ha mindkét szerződő fél érdekeit megjeleníti, és tartalmazza a hiánytalan és szerződésszerű teljesítés garanciáit is. A szerződés aláírásával nem ér véget a folyamat. A szerződést – egészen a teljesedésbe menésig – folyamatosan figyelemmel kell kísérni, gondozni kell. Szükséges a teljesítés folyamatos ellenőrzése, az egyes részteljesítési határidők figyelése. A teljesítés folyamatos értékelése szintén elengedhetetlen. Biztosítani kell a szerződéses jogviszonyból eredő panaszok kezelését is. Hosszú távra – pl. tíz évre – kötött szerződés esetén szükséges, hogy a szerződő felek rendszeresen értékeljék a szerződés teljesítését. Feltárják a hibákat, vagy az esetleges gátló tényezőket, lehetőség szerint módosítsák a szerződést. Lényeges, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a Kbt. által a módosítás feltételéül előírt valamennyi feltétel együttesen teljesül. S mivel ez igen ritkán fordul elő, egy okkal több a szerződés alapos előkészítésre.

3. KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK FINANSZÍROZÁSA A finanszírozás rendszerei és az árszabályozás A közszolgáltatások folyamatos zavartalan működésének, a szolgáltatások színvonala egyenletességének, illetve javulásának biztosítása elképzelhetetlen a szolgáltatás kötelezettjének költségvetési beavatkozása, hozzájárulása nélkül. A beavatkozás eszközei lehetnek: a normatív vagy egyedi támogatások. A normatív támogatások minden közszolgáltatót megilletik az adott ágazatban, míg az egyedi támogatások alapja mindig kétoldalú megállapodás. A támogatás lehet működésjellegű, pl. ártámogatás, bértámogatás, vagyonpótlás, kezesség, vagy beruházáshoz nyújtott támogatás. Lehet valamilyen kedvezmény, pl. adókedvezmény. Lehet vagyongyarapítás, belső forrásból (pl. gyűjtés a nyereségből), vagy külső források bevonásával (pl. hitelfelvétel, kötvény- vagy részvénykibocsátás), esetleg pályázati források bevonása által. A finanszírozás rendszerei A közszolgáltatások finanszírozása lehet eseti vagy folyamatos. Eseti finanszírozás, mely a beruházásra tejed ki: tételes, keretjellegű, vagy költségfinanszírozás. A folyamatos vagy működtetésfinanszírozás lehet bázisfinanszírozás, nullabázisú tervezés vagy programfinanszírozás.

38


Mindkét esetben a finanszírozás lehet: Intézményfinanszírozás: melyet a kiadási szükségletek alapján, vagy a működőképesség minimumszintjéig határoznak meg. A finanszírozás ezen elve során érvényesül a vezetés felelőssége a gazdálkodásban, de ez a módszer nem költségérzékeny. Feladatfinanszírozás: ennél az elvnél kiindulás a feladat költsége. Részletes tervezés történik, aktuális piaci áron. Rugalmas szervezetet kíván. A menedzsment mozgástere szűk. Költségfinanszírozás: ez az elv az üzemgazdasági szemléleten alapul, központosított irányítást és részletekre kiterjedő információs rendszert igényel, igazodik a tényleges ráfordításokhoz. Árszabályozás Az állami és az önkormányzati intézmények és vállalkozások nonprofit elven, korlátozott üzemi keretek között működnek. Az árképzés legfőbb szabálya, hogy az ár fedezze az adott szolgáltatási egységre vonatkozó költséget Az ilyen szolgáltatásokat a szolgáltatásra kötelezett vagy teljes egészében költségvetéséből finanszírozza (pl. óvodai és általános iskolai ellátás), vagy a díjbevétel és a költségvetési támogatás együttesen adja az árat (pl. helyi tömegközlekedés). A magán- és vegyes típusú vállalkozások, piaci szereplők: áraikat a szükséges költség + méltányos nyereség határozza meg. Bevételeiket vagy a díjbevétel és az ehhez járuló esetleges támogatás, az ún. kompenzáció (állami, önkormányzati támogatás) adja, vagy a piaci alapokon kiszámított díjak, árak. Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve – állapodnak meg, ideértve a tárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is. A hatósági ár Az önkormányzatok joga, hogy az általa szervezett, vagy biztosított közszolgáltatások hatósági árát megállapítsa. A képviselő-testület külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg a hatósági árat. A rendeletben rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. E rendelkezésnek vis�szamenőleges hatálya nem lehet. Ha hatósági árat úgy állapították meg, hogy a minimum és a maximum tételt is meghatározták, a szerződésben a legmagasabb árnál magasabb árat és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesen nem lehet kikötni.


39

A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal. A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani. A hatósági ár megállapítása – ideértve az áralkalmazási feltételeket is – hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója – mindkét esetben – további adatokat kérhet.

40


A szerző bemutatása Dicső László, Alsómocsolád község polgármestere Végzettségét tekintve: okleveles mezőgazdasági gépész üzemmérnök, igazgatásszervező, humánszervező, térségi és vállalkozásfejlesztési menedzser, önkormányzati gazdaság-szervező. Pályája kezdetén tíz éven át mezőgazdasági repülőgép-vezetőként dolgozott. Az önkormányzatok megalakulásától, 1990-től Alsómocsolád község polgármestereként tevékenykedik. Speciális területe: önkormányzatok működése, vidékfejlesztés, LEADER, civil kapcsolatok. Polgármesteri tevékenysége mellett több étek-képviseleti, szakmai és civil szervezet munkájában részt vesz. A Települési Önkormányzatok Szövetségének elnökségi tagja, a Baranya megyei tagozat elnöke. A Párbeszéd a Vidékért Egyesület felügyelőbizottságának tagja. Alsómocsolád község 2009-ben elnyerte az Ifjúságbarát Önkormányzat, valamint az Idősbarát Önkormányzat díjat. A Magyarországi Falumegújítási Díj 2009 első helyezettje. Első díjazottként rész vehetett az európai falvak versenyében. Ebben a versenyben – melyben 30 európai településsel, illetve régióval kellett megméretnie magát – a II. kategóriában, ahol a komplex fejlesztési tevékenységet értékelték, első helyezést ért el.

Dr. Zongor gábor

A helyi önkormányzatok szervezete és működése

VArgA Kristóf • győri gábor

Demokrácia az önkormányzatokban

AtKári János

Önkormányzati gazdálkodás

sAbJán KAtAlin

Önkormányzati tervezés

Dr. WeineK leonárD

A demokratikus településvezetés főbb dilemmái

Dicső lásZló


Dr. PAllAi KAtAlin

társadalmi részvétel

A helyi közszolgáltatások szervezése

Recommend Documents