A helyi fejlesztés jelene és jövője Gondolatok a Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (CLLD) hazai tervezéséhez
Gelencsér Géza Magyar Vidék Szövetség
Tanulságok a 2007-2013 programidőszakból Általánosságban (EU és hazai vizsgálatok): … sokféleség, összehangolatlanság, indokolatlan demarkációs sávok („sivatagterületek”), túlzott bürokrácia és adminisztratív szigor, csökkenő részvételi kedv, nem segíti a kiegyenlített területi fejlődést … Területfejlesztés (NFÜ által végzett 2012. évi értékelés): … koordinálatlanság, meggondolatlanság, önkormányzati beruházások = innovációba csomagolt karbantartások, felújítások … Társadalomfejlesztés: … céltalan, korszerűtlen képzések, nagyobb, központi szervezetek dominanciája („roma és szegénység business”szektor) …
ÚMVP 2007-2013 (LÁSD: a köztes értékelés és az ÁSZ jelentés megállapításai….) Az ÚMVP nem szolgálja megfelelően: - a „kiegyenlített területi fejlődést”; - a helyi gazdaság fejlesztését; - a közösségek megerősítését; - a vidék társadalmi problémáinak orvoslását ; - a környezeti fenntarthatóság megteremtését . mindez a gyenge szakmai tervezés + központosított, uniformizáló, túlszabályozott és alkalmatlan megvalósítási rendszer következménye
A vidékfejlesztési csodafegyver…
Néhány szemléltető adalék… ÚMVP IV. tengely első pályázati kör: • az összes (~ 3000 db) projekt harmada „falunap”… • 150 projekt a polgárőrség megerősítésére… ÚMVP III. tengely: Viacolort, játszóteret, felújított ravatalozókat, „köztéri elemeket” és „zöldfelületet” a magyar vidéknek…
Folytatható-e ugyanez a vidék”fejlesztés”? Az EU 2014-2020 programidőszak elveinek hátterében: áttérés az új paradigmára (fenntarthatóság, lokalizáció) Módszerek a megvalósítás hatékonyságának növelésére: a KIHF (CLLD) széleskörű alkalmazása; komplex, integrált megközelítésmód segítése (multi-funding, KSK); egy térség = egy stratégia (HVS); egyszerűsítés (közös szabályok, egyszerűbb költségelszámolás);
2014-2020 tervezési szempontok • Eredmény(hatás)központúság; • eredményességi tartalék (5%), felfüggesztés, stb.; • a klíma célok nem negligálhatóak (min. költségvetések: EU 20%, EMVA 25%, I pillér 30%)
Az eddigi programozási „kultúra” (kinek mi jár / ki tud többet kihasítani, stb.) nem folytatódhat, …helyette lehetne okosan érvelni (víz, szikes/homok területek, erózió, stb., akár mint tematikus alprogramok)…
Lokalizáció ALAPESZKÖZE: multi-funding CLLD (több pénzalapot használó, közösségi irányítású helyi fejlesztés)
• „a LEADER evolúciós fejlődésének következő fázisa”, • a tervezés és megvalósítás helyi szintje. • helyi szint ≠ megye! • rossz értelmezések és kommunikáció = káros interferenciák a tervezésben position paper: „el kell kerülni a felülről felfelé történő tervezést”
2014-2020 EMVA prioritások 1. Innováció és tudástranszfer (mg, erdő, vidék) 2. Versenyképesség MINDEN mg. típusban és farm életképesség 3. Élelmiszer láncok rövidítése és kockázat (nem csak piaci!!!) menedzsment 4. Mező- és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák restaurációja, megőrzése és fejlesztése 5. Erőforrás hatékonyság/low-carbon gazdaság/klíma rezíliencia 6. Szociális befogadás, szegénység csökkentése, gazdaságfejlesztés vidéken
Hangsúlyos tartalmi irányok (sem falunap, sem Viacolor…) INNOVÁCIÓ KLÍMA & KÖRNYEZET (klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, energia és erőforrás hatékonyság) TÁRSADALOM (szegénység, roma integráció, elvándorlás – szociális vállalkozások)
A környezeti prioritások kapcsán… adaptáció a klímaváltozáshoz + hazai agrárium súlya katasztrófa megelőzés > kárenyhítés • helyi szint szerepe alapvető; • önkormányzati (szociális gazdasági) szerepvállalásra is mód van; • könnyen megteremthető a szinergia, pl: halasított víztározók: vízvisszatartás, élőhely, katasztrófa ellenálló képesség növelés, jövedelem… özönnövény irtás: biomassza alapú energia, élőhely fejlesztés…
A vízvisszatartásról Az árvízvédelem és az öntözés = a végkövetkezmények szintjén való, legköltségesebb beavatkozási mód! Még a lefolyásgyorsító vízgazdálkodási/szabályozási gyakorlat uralkodik! Kulcsfontosságú beavatkozási szint:
a felszíni kisvízfolyások és a talaj! (50-55 km3 éves csapadék – 35 km3 a talaj potenciális víztároló képessége)
A gyakorló szemüvegén keresztül, nem az íróasztal mögül… • 10 év helyi fejlesztés egy aprófalvas, elszegényedett, külső-somogyi térségben; • 10 év helyi gazdálkodói múlt (juh, szántó, öko-gyümölcs); • 2005 óta LEADER HACS elnök (szakmai vezető); • tájökológiai kutatóként: 5 éve folyó helyi vizsgálatok.
Saját recept a helyi megvalósítási rendszerre Egy fejlesztési központ („hub”), de: 2 egyesület + 1 szociális vállalkozás (11 aprófalu non-profit, közhasznú Kft-je)
2004:
6 fő önkéntes
2012:
19 fő fizetett munkatárs
(17 alkalmazott, 2 megbízásos, 14 fő teljes és 5 fő részmunkaidejű: 2 agrármérnök, 1 vidékfejlesztési mérnök, 2 közgazdász, 1 pénzügyes, 4 szociális munkás, 4 pedagógus, 1 andragógus és 4 szakmunkás)
A helyzetről tömören… TÁRSADALOM: mélyszegénység, elöregedés, elvándorlás (képzettek, fiatalok), térségünkben a legrövidebb a férfiak várható élettartama, majdnem minden második aktív korú ember inaktív;
GAZDASÁG: szinte csak nagyüzemi növénytermesztés, az is „gyarmatosított”, „szuboptimális” üzemméretű családi gazdálkodók, rendkívül gyenge vállalkozói szektor;
KÖRNYEZET:
a természeti erőforrások súlyos degradációja (víz, talaj, biodiverzitás), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség romlása;
Népesség a gazdasági erő szempontjából A vidéki népesség öregedési trendje
Népesség a gazdasági erő szempontjából A vidéki népesség öregedési trendje
Szociális terhek
100 aktív korú keresőre jutó aktív korú, nem dolgozó, segélyezett
Roma népesség
Néhány fontosabb belső erőforrás „gyarmatosítottságának” foka a Koppányvölgyben belső erőforrás
„gyarmatosítottság” foka
termőföld
közel teljes = 80%˂
biomassza (vékonyfa, szalma)
Veszélyben !
szélenergia
nagymértékű = 25%˂
geotermikus energia
Veszélyben !
rönkfa
közel teljes = 80%˂
háztáji termelőkapacitás
még kihasználatlan
nagyüzemi mezőgazdasági termékek
közel teljes = 80%˂
helyi agro-biodiverzitás
még kihasználatlan
képzett/tehetséges helyi fiatalok
teljes = 95 - 100 %
közművek
teljes = 95 - 100 %
napenergia
még kihasználatlan
táji vonzerő
nagymértékű = 25%˂
Környezet Természeti erőforrások (klíma adaptáció alapjai!) degradációja: - súlyos talajerózió (domboldalakon 150-250 t/év/ha)
- helytelen vízgazdálkodás (visszatartással ellentétes hatások: lefolyás gyorsítás, stb)
- felszíni vizek vegyszer és tápanyagszennyezése Teljes fosszilis energia függőség
Helyi meggondolások a kilábaláshoz Az aktív korú inaktívak reintegrációja és a fogyás megállítása (fiatalok helyben maradása + betelepülés ösztönzése) létfontosságú; a helyi élelmiszer és energia (biomassza alapú) termelésnek kulcsszerepe van; klasszikus helyi („place-based”) fejlesztés kell, wellness hotelekkel (lásd ROP) a helyzet nem fog változni…
...megoldás?
Egy konkrét, helyi megoldási példa (Koppány program) Integrált megközelítésmód, valós paradigmaváltás: innováció és tudástranszfer klíma adaptáció (víz visszatartás, talajregenerálás) fenntartható erőforrás gazdálkodás (megújuló energia) versenyképesség növelés (FH/ha és GMO fehérje kiváltás) helyi, egészséges élelmiszer előállítás agro-biodiverzitás megőrzés népességmegtartás (jövedelem) betelepülés segítése („középosztályt vidékre”)
SAJNOS EGYELŐRE MEGVALÓSÍTHATATLAN: MERT • több OP konstrukcióiból is alig lehet összerakni (ÚMVP, GOP, KEOP, TÁMOP), amelyek ráadásul nincsenek szinkronban; • nincs innováció támogatás, finanszírozás, stb.
komplex rendszereket kellene finanszírozni, nem felaprózott projekteket
multi funding CLLD!
HOGYAN TERVEZZÜNK, MILYEN „SZEMÜVEGGEL”?
