A helyi adóztatás 2013 Adómegállapítás –ellenőrzés behajtás
1. A helyi adók rendszere A települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.
Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó
A helyi adók rendszere Helyi adók
Kommunális Helyi iparűzési jellegű adó adók
Vagyoni típusú adók
Építményadó
Telekadó
Kommunális adó
Magánszemélyek kommunális adója
Idegenforgalmi adó
A helyi adók rendszere
A kerületi önkormányzat jogosult bevezetni
A fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni
Építményadó
Helyi iparűzési adó
Telekadó Kommunális adó - magánszemélyek
Idegenforgalmi adó
A helyi adók rendszere Adóalany
magánszemély
jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése
A helyi adók rendszere Adókötelezettség kiterjed Az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra
nem állandó lakosként való tartózkodásra
meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására
A helyi adók rendszere Az egyes adótípusok I. Vagyoni típusú adók
a) Építményadó Adókötelezettség Adó alanya Adómentesség Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése Adófelfüggesztés Az adó alapja Az adó mértéke
b) Telekadó Adókötelezettség Adó alanya Adómentesség Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése Az adó alapja Az adó mértéke
A helyi adók rendszere II. Kommunális jellegű adók
a) Kommunális adó Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az adó mértéke
b) Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya Adómentesség Az adó alapja Az adó mértéke Az adó beszedésére kötelezett
A helyi adók rendszere
III. A helyi iparűzési adó Az adókötelezettség, az adó alanya Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az adó alapja Adómentesség Az adó mértéke Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
A helyi adók rendszere Vagyoni típusú adók Építményadó
Adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet.
Adóalany az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok, a vagyoni értékű jog jogosítottja
A helyi adók rendszere Az adófelfüggesztés 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Adófelfüggesztésre vonatkozó szabályok
A helyi adók rendszere Az adó alapja és mértéke • Az önkormányzat döntésétől függően: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke. • Mértékének felső határa: a) 1100,- Ft/m2, mely az infláció mértékével emelhető 2011-ben max. 1240,- Ft/m2) b) a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
A helyi adók rendszere Telekadó Az adó alanya
a telek tulajdonosa, Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok
A helyi adók rendszere Az adó alapja és mértéke Az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy b) a telek korrigált forgalmi értéke. Mértékének felső határa:
A helyi adók rendszere Kommunális jellegű adók Kommunális adó Magánszemély kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az építmények, illetőleg a telkek ezzel az adóval is
terhelhetőek adóalany az építményadónál és a telekadónál már említett magánszemély (az építmény, a telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja) az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
A helyi adók rendszere Kommunális adó Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az
építményadónál és a telekadónál szabályozottak az irányadók. Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszonyhoz kötődik.
A helyi adók rendszere Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
A helyi adók rendszere Az adómentesség életkorhoz (kiskorúság), speciális egészségügyi állapothoz oktatási, munkavégzési, vállalkozási jogviszonyhoz
meghatározott rokonsági kapcsolathoz kapcsolódó
A helyi adók rendszere Helyi iparűzési adó Az adókötelezettség, az adó alanya Adóköteles
az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
A helyi adók rendszere Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet
végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az
önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
1. A helyi adók rendszere
Helyi iparűzési adó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
1. A helyi adók rendszere Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az
adóköteles gazdasági tevékenység gyakorlásának tényleges időbeni terjedelme az irányadó. Keletkezés: az iparűzési tevékenység megkezdésének napja Megszűnés: a tevékenység megszüntetésének napja Ideiglenes (alkalmi) jellegű tevékenység esetén: az önkormányzat illetékességi területén való tartózkodás időtartama
1.
A helyi adók rendszere Helyi iparűzési adó
Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén:
a nettó árbevétel csökkentve a különböző korrekciós tényezőkkel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. Megosztási kötelem több illetékességi terület esetén.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében:
a tevékenység végzésének naptári napjai. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának
egyszerűsített meghatározása.
1.
A helyi adók rendszere Helyi iparűzési adó Adómentesség
2 típus: önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény: azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség: az adóalap csökkenthető az átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekmény után 1 millió forint/fő összeggel. Az
1.
A helyi adók rendszere Helyi iparűzési adó Az adó mértéke
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység
esetén: az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: naptári naponként legfeljebb 5000 forint. Adólevonási jog érvényesítése
1. A helyi adók rendszere A helyi adóztatás szabályai
anyagi rendelkezések (az adó alanya, a kötelezettség
keletkezése, az adó alapja, mértéke stb.) – a helyi adókról szóló tv. eljárási rendelkezések (bevallás, bejelentés, esedékesség stb.) – az adózás rendjéről szóló tv. (Art.) Egyszintű szabályozás: a helyi adókkal kapcsolatos ügyekben az Art., illetőleg az általa nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezései. Lehetőség van az általános szabályoktól való eltérésre, illetőleg rendeletalkotásra is.
1. A helyi adók rendszere Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése a vállalkozók az adófizetési kötelezettségüket az Art.
előírásai szerint - valamennyi helyi adó esetén önadózással teljesítik, magánszemély adózók fizetési kötelezettségét az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg.
a
az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékessége – Art. a vállalkozók a kommunális és a helyi iparűzési adó
esetében év közben két részletben adóelőleget kötelesek fizetni (és az éves adóbevallás alapján az adóelőleg és a végleges adó különbözetét elszámolni),
1. A helyi adók rendszere
Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
Adóelőlegre vonatkozó szabályok
Méltányossági eljárás
Méltányossági eljárás
Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Méltányossági eljárás
Részletfizetés
„pótlékos”
Fizetési halasztás
pótlékmentes
Adómérséklés
Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat
képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be. A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni
A kerületi önkormányzat által a bevezethető adót a
kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.
Az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben
meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Adómentes valamennyi helyi adó alól – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
adómentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet
megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
A törvény hatálya – kivéve az idegenforgalmi adót Htv.34.§- nem
terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.
Adómegállapítási korlátok a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – tételes összegben
vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg, az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, ha az adót a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti, a vállalkozó (Htv.52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,
a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a
lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható. Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról
szóló törvény másként nem rendelkezik, az adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.
Egyes adókra vonatkozó új szabályok Építmény és telek adó A szükséglakások adómentességére nincs
korlátozás az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja
hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a
belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó
terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.
• telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, valamint a repülőtér szilárd burkolatú mozgási területét (futópálya, gurulóút, műszaki és forgalmi előtér) és az annak akadálymentességét biztosító, jogszabály szerinti minimális biztonsági sávja által lefedett földterületet;
Az adófelfüggesztés Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.
Telekadó
Az adókötelezettség
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
Az adómentesség
Mentes az adó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú
telekrész, b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése Az adókötelezettség a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján, c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. Az adókötelezettség a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
Magánszemélyek kommunális adója Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft. Az adófelfüggesztés Az adóalanyt a Htv.14/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére.
Helyi iparűzési adó
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó
árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön
végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv.3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó
adóalap-mentesség Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon
létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
Az adóelőleg megállapítása és az adó
megfizetése Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az
adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.
nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele
(egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)–g) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott)
olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;
közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik; eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,
anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt
anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,
közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és
a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;
behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált
fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében; 2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak; 3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot; 4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát; 5. megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).
• A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot.
Elhatárolási problémák: a vállalkozási szerződés/jogviszony, A Gt.-ben szabályozott lehetőségek Elhatárolási problémák: a vállalkozási szerződés/jogviszony
A vállalkozás fogalma [Ptk. 389. §]: eredménykötelem dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása,
üzembe helyezése, megjavítása, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozása A vállalkozás: önmegszüntető kötelem A vállalkozó és a megrendelő a gazdasági forgalom egynemű, mellérendelt szereplői, ebből következően: a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el a munkát a vállalkozó szervezi meg a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére [Ptk. 391. §]
A vállalkozó és a megrendelő kapcsolata: a megrendelő utasítási joga – korlátozott: nem terjedhet ki a a munka
megszervezésére [Ptk. 392. §]; megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen utasítása és a vállalkozó elállási joga [Ptk. 392. §; a megrendelő által adott alkalmatlan anyag és a vállalkozó elállási joga [Ptk. 392. §; a munkahely rendelkezésre bocsátása [Ptk. 393. §]; a megrendelő ellenőrzési joga [Ptk. 394. §]; a vállalkozási jogviszony megszüntetése a megrendelő elállásával [Ptk. 395. §] a teljesítés folyamata [Ptk. 396. §];
A megbízási szerződés fogalma: ügyviteli kötelem: a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni [Ptk.
474. § ]
A megbízó és a megbízott kapcsolata: a megbízó utasítási joga: érdekközvetítés [Ptk. 474. §] a megbízott személyes teljesítési kötelessége, közreműködő igénybevételének lehetősége [Ptk. [475. §] a megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen utasítása, eltérés a megbízó utasításától [Ptk. 476 – 477. §§] a megbízási díj [Ptk. 478. §] a költségek viselése, a zálogjog [Ptk. 479 – 480. §§] a megbízás megszűnése [Ptk. 481 – 483. §§] a megbízás nélküli ügyvitel [Ptk. 484 – 487. §§]
A munkajogviszony ismérvei A munkajogviszony ismérvei: 700/2005 (MüK. 170) FMM – PM együttes irányelve
Elsődleges minősítő jegyek: a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás [Mt. 76. § (5); 103. § (1) a)]; a személyes munkavégzési kötelesség [Mt. 103. § (1) d)]; foglalkoztatási kötelesség, rendelkezésre állási kötelesség [Mt. 102. § (1); 103. § (1) a)]; alá-fölérendeltségi viszony [Mt. 104. §] Másodlagos minősítő jegyek: irányítási, utasítási és ellenőrzési jog [Mt. 102. § (3) b); 104. § ] a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása [Mt. 103. § (1) a)]; a munkavégzés helye [Mt. 103. § (1) a)]; az elvégzett munka díjazása [Mt. 102. § (4)]; a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása [Mt. 153. § (1)]; a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása [Mt. 102. § (2)]; írásbeliség [Mt. 76. § (2) ]
Méltányossági eljárás
Méltányossági eljárás
Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Méltányossági eljárás
Részletfizetés
„pótlékos”
Fizetési halasztás
pótlékmentes
Adómérséklés
Méltányossági eljárás
Magánszemély esetén az adó-, a bírság-, valamint a pótléktartozás elengedhető, ha az a megélhetést veszélyezteti Más személy adója nem mérsékelhető, a bírság-, és pótléktartozás kivételes méltányosságból engedhető csak el
Méltányossági eljárás Fizetési halasztás, részletfizetés
Kérelem teljesítése esetén pótlék felszámítható
A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
Ha az adózó nem teljesít, a tartozás Egy összegben válik esedékessé
Az adótartozás felhalmozása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében mindent megtett átmeneti jellegű.
Kérelem teljesítése esetén a kedvezménynek feltételei lehetnek, ezt a határozatban kell közölni
Méltányossági eljárás Adómérséklés
Magánszemély adótartozása, bírság- vagy pótléktartozása mérsékelhető vagy elengedhető, ha a megélhetés veszélyezteti
Más személy adója nem engedhető el és nem mérsékelhető
Pótlék és bírságtartozás elengedhető, ha az a vállalkozási tevékenységet súlyosan veszélyezteti, a mérséklés feltételhez köthető
Az adóvégrehajtás során alkalmazandó szabályok leginkább a végrehajtás minél gyorsabb lefolytatását szolgálják, ügyelve arra, hogy az adóst se érje a szándékoltnál nagyobb joghátrány. A Magyarországon jellemző önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettségek önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével, ezért az adózás rendjéről szóló törvény - ez évtől újraszabályozott - külön fejezetben rendelkezik az adóhátralék behajtásáról. A végrehajtás feltétele Az állami adóhatóság az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett, bevallott vagy jogerős hatósági határozatban előírt adót vonhatja végrehajtás alá. Az APEH hatáskörébe tartozik az általa nyilvántartott adók, járulékok mellett - megkeresés alapján - a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, az adók módjára behajtandó köztartozások, továbbá az Egészségbiztosítási Pénztárak, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és szervei által megállapított visszafizetési és megtérítési kötelezettségek beszedése.
Végrehajtható okirat A végrehajtás alapfeltétele a végrehajtható okirat megléte. Az adóvégrehajtásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős hatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre - például záradékolás - nincs szükség. Előfordul, hogy az adóhatóság a tartozás megfizetésére a behajtás megindítása előtt felhívja az adózót. Ha az adós a felhívás alapján rendezi kötelezettségét, akkor elkerülhető a végrehajtási eljárás.
A végrehajtás megindítása A végrehajtási eljárás - nagyon szűk kivételtől eltekintve - külön határozat nélkül, végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. Végrehajtási cselekmény Végrehajtási cselekménynek számít az azonnali beszedési megbízás, a jövedelemből történő letiltás és az ingó- és ingatlan-végrehajtás. Nincs kötelező sorrend A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az adózás rendjéről szóló törvény ez évi módosításával megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján - figyelembe véve a tartozás összegét is - a végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó.
végrehajtó megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szerveket. Így adat kérhető - a rendőrségtől, - a gépjárműveket nyilvántartó hatóságtól, - a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektől, - az okmányirodától, - a társadalombiztosítási szervektől, - az illetékhivataloktól, - a cégbíróságtól, - a pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, - a földhivataloktól, - a távközlési szervezetektől, valamint - a vízi és légi járművek nyilvántartását vezető szervektől. Megkereshető - az ingó jelzálogjogi nyilvántartás, - a közjegyző, illetve a kamara is az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés, valamint az adós lakóhelyére, székhelyére, telephelyére, munkahelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan,
Azonnali beszedési megbízás A bankszámlával is rendelkező adózók esetén, ha a tartozás összege, illetve a bankszámlákról rendelkezésre álló információk alapján a tartozás beszedhető, akkor a végrehajtási eljárást azonnali beszedési megbízással indítja az adóvégrehajtó. Az inkasszó a fizetésre kötelezett személy bármely - pénzforgalmi és nem pénzforgalmi - bankszámlája ellen benyújtható, értelemszerűen elsősorban az ellen, amelynek az egyenlege a rendelkezésre álló információk szerint a tartozásra fedezetet nyújt. A fedezet hiánya Amennyiben az adós egyik bankszámláján sincs fedezet, az azonnali beszedési megbízást azon bankszámlája ellen fogják kibocsátani, amelyen az adózó általában a pénzforgalmát bonyolítja. A bankszámlát vezető hitelintézet a prompt inkasszót a végrehajtható okiratok csatolása nélkül köteles teljesíteni. Amennyiben ez részben vagy egészben sikertelen, az azonnali beszedési megbízás ismételten benyújtható az adós bankszámlája ellen.
Letiltás a jövedelemből A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyek esetében, amennyiben a tartozás valószínűsíthetően viszonylag rövid időn belül jövedelemletiltás útján is behajtható, úgy a végrehajtási eljárás ezzel is megindítható. Ilyenkor a végrehajtó az adós munkáltatóját, kifizetőjét hívja fel a letiltásban szereplő összeg levonására. A letiltást tájékoztatásul az adósnak is meg kell küldeni. A végrehajtó jogosult ellenőrizni, hogy a munkáltató, a kifizető a letiltást a jogszabály előírása szerint teljesíti-e.
adó-visszatérítést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtható köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság visszatartási joga az adóeljárás hagyományos jogintézménye, amelyet eddig az adózás rendjéről szóló törvény "a befizetések elszámolása" című fejezete tartalmazott. Mivel a visszatartás funkcióját tekintve egyfajta végrehajtási cselekmény, ezért idéntől a szabályozás - változatlan formában - a végrehajtási fejezetben található. A visszatartási jog egyrészt az adóhatóság saját követeléseinek behajtását teszi lehetővé, másrészt más szervek számára biztosítja a követelés lefoglalásának "könynyített módját". Fő szabályként a visszatartásról az adóhatóság az adózót határozattal értesíti. Ha az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra tartják vissza a költségvetési támogatást, visszatérítést, akkor a határozat mellőzhető, az erről szóló írásos tájékoztatás is elegendő. Az adózó kérheti, hogy az adóhatóság ne éljen a
Az engedély alapján birtokban tartható ingóságok, valamint a bemutatóra szóló, vagy egyébként korlátozás nélkül forgalmazható értékpapírok értékesítésére nem árverésen kerül sor. A lőfegyvert, lőszert, mérget, radioaktív anyagokat stb. az adóvégrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek adja át bizományi értékesítésre. Ilyenkor meghatározza a legkisebb becsértéket is, amelyet a forgalmazó saját hatáskörben nem módosíthat. Ha az értékesítés 45 nap alatt nem vezet eredményre, akkor a végrehajtó a becsértéket 15 naponta fokozatosan szállíthatja le, annak egynegyedéig. Ha ezt követően 15 napon belül sem sikerül az engedély alapján birtokban tartható dolgot értékesíteni, akkor az ingóságot fel kell oldani, és azt az adósnak vissza kell adni. A korlátlanul forgalmazható értékpapírokat először befektetési szolgáltatónak kell átadni bizományi értékesítésre. Az értékesítés sikertelensége esetén a szolgáltató a kibocsátónak ajánlja azt fel visszavásárlásra. Ha az értékesítés ilyen módon is eredménytelen, akkor már az értékpapír
Ingóvégrehajtás A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendiségének megszűnése következtében, ha a behajtás eredményessége ezt indokolja, a fizetésre kötelezett követelését és ingó vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Az ingóvégrehajtás megkezdése előtt a foglalás helyszínén az adóst az önkéntes teljesítésre kötelező felhívni. Ha az önkéntes fizetés elmarad, akkor a végrehajtó megkezdheti az ingóságok lefoglalását, amelynek során az adóst nyilatkoztatni kell az esetleges jelzálogjog fennállásáról. Fontos, hogy a zálogszerződés csak akkor jelent kielégítési elsőbbséget, ha a szerződés a Magyar Országos Kamara zálogjogi nyilvántartásában szerepel.
Gépjármű törzskönyvének lefoglalása Az ingóvégrehajtás során a vállalkozási tevékenységet végző - akár magánszemély, akár gazdálkodó szervezet - adózó üzemi, üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű foglalásakor speciális szabály érvényesül. Ilyen esetben ugyanis nem magát a gépjárművet, hanem annak törzskönyvét foglalják le, lehetővé téve ezzel, hogy az adós tevékenységének folytatásával a tartozást ki tudja egyenlíteni. Ha a foglalást követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, akkor már a gépjárművet kell lefoglalni. Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges gépjármű Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges gépjárműnek elsősorban azok tekintendők, amelyek az adózó eszköznyilvántartásában szerepelnek, egyéni vállalkozók esetében azok is, amelyek beszerzésével, üzemeltetésével kapcsolatban a vállalkozó költséget számol el.
lefoglalására is. Ebben az esetben az adóvégrehajtó az általa átvett pénzről két példányban nyugtát állít ki, amelyből egy példányt az adósnak kell átadni. A nyugta kiállításakor az átvett pénz rendeltetését is fel kell tüntetni. Üzletrész lefoglalása Üzletrész lefoglalásakor a gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrészt, üzletrészt a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben írja össze, és a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet, továbbá a cégbíróságot is. Másnál levő ingóság lefoglalása Ha az ingó dolog harmadik személynél van, akkor a foglalást meg kell előznie a harmadik személy nyilatkozattételének. Lefoglalásra csak akkor van lehetőség, ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adós tulajdona. A harmadik személy a polgári jog szabályai szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy a nyilatkozatot elmulasztotta, az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el, esetleg az
Követelés lefoglalása Az adós követeléseinek lefoglalása - az általános szabályoktól eltérően - nem ezek jegyzőkönyvi összeírásával, hanem a harmadik személy részére küldött külön irattal, felhívással történik. A harmadik személy a felhívás kézbesítése után sem az adósnak, sem más javára nem teljesíthet, a követelés összegét esedékességkor az adóhatóság számlájára köteles befizetni.
a végrehajtó a lefoglalt ingóságokat az értékesítés helyére szállíttatja, az árverést pedig árverési hirdetménnyel tűzi ki. Árverési hirdetmény Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni az adóhatóság, az árverési csarnok, továbbá az árverés helye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján, de más megfelelő módon is közhírré lehet tenni, így olvasható az APEH internetes honlapján is. Az árverési hirdetménynek - amelyet 15 napon át az árverést megelőző ötödik napig kell kifüggesztve tartani - kellő információt kell tartalmaznia az értékesítésre kerülő dolgok jellemző adatairól, valamint az árverezés feltételeiről és jogkövetkezményeiről. Az árverés menete Az árverésen részt vevőknek igazolniuk kell személyazonosságukat, illetve képviseleti jogosultságukat, és érdemes készpénzt is magukkal vinniük, ugyanis sikeres vétel esetén a vételárat az árverezés befejezésével azonnal ki kell fizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, akkor az ingóságot azonnal továbbárverezik. A fizetést elmulasztó árverező az ingóság
000 forint volt.) Határozat Az ingatlan-végrehajtás - az eddig említettektől eltérően - nem a végrehajtási cselekménnyel, hanem adóhatósági határozattal indul. A határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ellene végrehajtási kifogásnak van helye, amely jogerős elbírálásáig az ingatlant nem lehet értékesíteni. Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba Az adóvégrehajtó a még nem jogerős határozat egy példányát megküldi az illetékes földhivatalhoz a végrehajtási jog bejegyzése érdekében. A földhivatal a megkeresés alapján függetlenül az esetleges végrehajtási kifogástól - széljegyként felveszi a végrehajtási jogot, majd a határozat jogerőre emelkedéséről megkapott értesítést követően soron kívül bejegyzi a végrehajtási jogot az ingatlannyilvántartásba. Az ingatlan lefoglalása tulajdonképpen ezzel a bejegyzéssel valósul meg. Az ingatlan lefoglalása nem jelent elidegenítési és terhelési tilalmat, ugyanis a végrehajtási jog mindenkivel szemben fennáll. Amennyiben
Ugyanarra az adótartozásra vonatkozóan több ingatlanra is vezethető végrehajtás, ilyenkor az árverés bármelyik ingatlanra, vagy valamennyi ingatlanra elrendelhető. Ha az összes tartozás nem éri el az 500 000 forintot, akkor végrehajtási jog ugyan nem jegyeztethető be, de az adótartozás erejéig az ingatlanon az adóhatóságot jelzálogjog illeti meg. Erről is határozatot kell hozni, amely a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. Ingatlan értékesítése Az értékesítésre árverésen, nyilvános pályázat útján, vagy árverésen kívül, de árverés hatályával kerülhet sor. Ha egyidejűleg ingó-, és ingatlanfoglalás is történt, akkor az ingatlan értékesítésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen volt, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki. Január 1-jétől a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor
alapján kell meghatározni. Árverési hirdetmény Ezt követően az árverést árverési hirdetménnyel kell kitűzni, amelyet megkapnak az adós mellett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező személyek is. Árverési letét Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 10 százalékát legkésőbb az árverési ajánlat megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezi, vagy azt az adóhatóság számlájára igazoltan befizette. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét a vételárba be kell számítani, a többi letevőnek pedig az előleget az árverezés befejeztével vissza kell fizetni. A vevőnek az árverés napjától számított 15 napon belül kell a teljes vételárat megfizetni, ha ezt nem teszi meg, és az adóhatóság által esetlegesen adható legfeljebb két hónapi halasztás is lejár, akkor a letett előleget elveszíti. Értékesítés pályázat útján Az ingatlant pályázat útján akkor lehet értékesíteni, ha a végrehajtás kizárólag adótartozásra folyik, és valamennyi behajtást
tartozás megfizetésének veszélyeztetettségét az adós adózói fegyelme, tartozásainak mértéke, gyakorisága alapján lehet valószínűsíteni, és ezt az okok megjelölésével a határozatban indokolni is kell. Biztosítási intézkedésnek a fizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján lehet helye, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le. A biztosítási intézkedés esetén megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás során irányadóak. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs, illetve ha a lefoglalt vagyontárgyakat nem lehet értékesíteni. Ha a biztosítási intézkedés az adós bankszámlájára irányul, akkor a végrehajtó felhívja a pénzintézetet, hogy a biztosítandó összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések esetén is
Jogorvoslat a végrehajtásban A végrehajtás jogorvoslati formája a végrehajtási kifogás, amellyel az adóhatóság végrehajtás során hozott határozatai ellen, illetőleg a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása esetén lehet élni. Végrehajtási kifogást az adós, a behajtást kérő, illetőleg azok a személyek terjeszthetnek elő, akiknek jogát vagy jogos érdekét sérti a végrehajtás. A kifogás határideje Az előterjesztésre a végrehajtó intézkedéséről, mulasztásáról történt tudomásszerzéstől számított 8 napon belül van lehetőség. A határidő elmulasztása 6 hónapon belül igazolással kimenthető, ezt követően azonban a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Helyi adók feltételesen mentes személyi kör/feltételrendszer
változása: + „nonprofit” szervezet alapszabály (alapító okirat) szerinti alaptevékenységhez használt adótárgy után mentesség építmény-, telekadó + ún. közműszolgáltatók megszűnt feltételes mentes státusának következménye a tárgyi adókban, ill. az iparűzési adóban (utóbbiban korlátozott tartalmú bevallás!)
Telekadó telek fogalmának változása: Adóköteles + az építmény (pl. út, parkoló) által lefedett telek, + külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földterület külterületen lévő tanyához tartozó része, ha nem áll mezőgazdasági művelés alatt, Htv. hatálya nem terjed ki + külterületi, Inytv. szerint művelési ágba sorolt területre, + belterületi (Inytv. szerint műv. ág, AK és megművelt területre, épület által lefedett telekrészre, + a közúti/vasúti pálya (utóbbi tartozékai) által lefedett telekre, + a repülőtér szilárd burkolatú mozgási területe (futópálya, gurulóút, műszaki és forgalmi előtér) és az annak akadálymentességét biztosító, jogszabály szerinti minimális biztonsági sávja által lefedett területre [2012. május 14-ig!] megszűnt mentességek (pl. építési tilalom)
Iparűzési adó távközlési tevékenységet végző mobil szolgáltatók 2012.
évben kezdődő előlegfizetési időszakra történő előlegmegállapítása új telephely településre adóhatósági kontroll lehetősége 2011. adóévtől alkalmazandó/ alkalmazható új adóalapmegosztási módszerek külföldi telephelyre történő adóalap-megosztás –> adóbevallási nyomtatvány 9. sor/11. sor „kezelése” Sztv. szerinti közvetített szolgáltatások értéke <–> alvállalkozó teljesítések értéke Szja-tv. szerinti vállalkozó Htv. szerinti nettó árbevétele
Htv. mód. 2012. évi XXIX. tv. két tényállási elem változása 2012. május 15-től Építményadó: kizárólag a 2000. évi II. tv. szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség mentes kórház, rendelőintézet, gyógyszertár adójogi sorsa
telekadó hatálya szűkült/bővült - telekfogalom + a külön tv. szerinti temető fogalma alá tartozó földterületre nem terjed ki + „repülőtér területe” (gurulópálya, műszaki előtér, biztonsági sáv) telekadó-köteles tv-i változásokkal kapcsolatos adóhatósági/adózói feladat
Adórendelet-alkotás (előkészítés) 2012. évtől I. 2011. évi CXCIV. tv. Mo. gazd-i stabilitásáról + jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 nap + „visszamenőlegesen” mentességi, kedvezményi szabály nem állapítható meg, kivéve,
ha az az adóalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti (vagy az EU kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges)
2011. évi CLXI. tv. a bíróságok szerv-ről és igazgat-ról + Kúria – önkormányzati tanács – nemperes eljárás + adórendelet felülvizsgálata – kormányhivatal vagy egyedi ügy bírája indítvány
érdemében határozathozatal [90 nap + 30 nap (szem. meghallg./önkormányazat)] + kollízió esetén az ÖT megsemmisít vagy kimondja, „nem lép hatályba” közzététel (MK + rendelet kihirdetése) + a rendelet/rendelkezés MK-ben való közzétételt követő nap hatályát veszti –> ex nunc + bírói kezdeményezés esetén az ÖT által megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a bírósági ügyben Alkotmánybíróság hatásköre alkotmányos alapelvekre (pl. emberi méltósághoz való jog) korlátozódik
Adórendelet-alkotás (előkészítés) II. helyi tárgyi adók esetén az adómérték-differenciálás Htv-
beli szempontjai megszűntek, tárgyi alapú differenciális indokolt (Alaptörvény alapelveire + EU állami támogatások tilalmára figyelemmel), építmény- és telekadóban „megszűnt” tv-i mentesség/kedvezmény adórendeletben tovább éltethető természetes személy adóalanyok a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, ill. a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM rendelet „mellett” az adótörvényekkel és a rendelet egyéb szabályaival való összhang biztosítása lényeges idegenforgalmi adórendeletben kell a mentesség igazolásának rendjét és tartalmát szabályozni
Közigazgatási eljárási illetékek általános tételű első fokú, kérelemre induló hatósági eljárás
illetéke 2.200 Ft helyett 3.000 Ft (kivéve: mentes., ig. szolg.díjas, speciális tételű eljárások)
adópolitikáért felelős miniszternél kezdeményezett felügyeleti
eljárás illetéke (min. 50.000 Ft, max. 500.000 Ft) adó és járulék ügyben indult első fokú eljárások tárgyuknál fogva mentesek, kivételek pontosítása: fizetési könnyítés, adómérséklés, adóigazolás kiadása, adó- és értékbizonyítvány kiállítása
hatósági bizonyítvány –> Itv. Melléklet XXI. Cím 1. és 2. pontja
hatályon kívül helyezésre került általános tételű illeték irányadó
Gépjárműadó súlyos mozgáskorlátozottság + 102/2011. Korm. r. 61/2012. Korm. r. márc. 31-i hatálybalépés! + feltétel, igazolás: - fogyatékos személyek jogairól 1998. évi XXVI. tv. MÁK határozat - 18. év alatti, magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról 5/2003. ESzCsM r. 3. mell. szerinti igazolás - Korm.r. 8/A. § - minősítési rendszer szerint közlekedő-képességében súlyosan akadályozott, legalább 3 évre NRSzH szakvéleménye elsődleges igazolás! Igazolás-felhasználás jogvesztő határideje: - 2012. március 30-ig hatályos Korm. r. 7. § ac) pontja szerinti szakvélemény 2012. szeptember (15-ig) 30-ig! - 2011. július 1-ig (a régi Korm. r. alapján) kiadott ún. „7 pontos” igazolás 2012. dec. 31-ig + „régi igazolás” esetén követendő ügyféli/adhatósági eljárás
3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek telephelyének 2012. évtől
Járműnyilvántartásban való megváltoztatásához jegyzői igazolás is kell a tárolási hely/ingatlan alkalmasságáról
Adózás rendje I. lényegesebb változások 2012-től záró bevallás benyújtásával egyidejűleg a még le nem zárt (pl. hipa adóév) időszakra vonatkozó bevallást is teljesíteni kell akkor is, ha annak határideje még nem járt le megszűnt az önellenőrzés benyújtására előírt határidő bevallást helyettesítő nyilatkozat, csak a bevallásra előírt határidőig nyújtható be f.a/v.a. lezáró adóbevallásban előterjesztett kiutalási igény teljesítésére nyitva álló határidő – ált. szabályokhoz képest – 60 nap (45 nap) nem vitatott visszaigénylés kiutalása esetén jegyzőkönyv felvétele, adóhatóság rendelkezhet a vitatott/még nem vizsgált igénye folytatásáról –> jk-ra észrevétel nem tehető túlfizetés átvezetése AMBK esetén végzés
Adózás rendje II. ellenőrzés felettes szerv/bíróság által elrendelt új ellenőrzési eljárást a határozat
jogerőre emelkedést követő 60 napon belül meg kell kezdeni -> nem kell új megbízólevél csak értesítés egyes gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzés az adózó egyszer kérheti az ell. megkezdésének elhalasztását kiegészítő ellenőrzés: + adózói észrevétel hiányában csak az ell. befejezéstől számított 30 napon belül rendelhető el, erről az adózót értesíteni kell + hi hosszabbítás 1X (jegyző), 2X (kormányhivatal)
hatósági eljárásban folytatott ellenőrzés: + hi 15 nap, mely nem hosszabbítható meg + jegyzőkönyvre 8 napon belül tehető észrevétel
Adózás rendje III. külföldre irányuló jogsegély - bármely adónemben - 1500 eurós korlát tovább él - illetékes hatóság: adópolitikáért felelős miniszter, operatív szerv:
KKI megkeresés típusai: információkérés, kézbesítés, behajtás, biztosítási intézkedés, egyéb együttműködés kézbesítési jogsegély alkalmazási köre bővült, minden olyan döntés, egyéb irat, amely a b.j. tárgyi hatálya alá tartozó követelésre, behajtásra vonatkozik, de itt az 1500 eurós korlát nem érvényesül végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO) + a jogorvoslatot a megkereső tagállam hatósága bírálja el + a megkeresett tagállambeli vh-cselekmény a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók + minden megkeresést, eredeti okiratot (formanyomtatványt) elektronikus úton – kivéve, ha ez gyakorlatilag nem kivitelezhető – kell a megkeresett hatóságnak megküldeni
Adók módjára behajtandó köztartozások I. tárgya: azon köztartozások, melyekre törvény adók módjára való
behajtást rendel el [Art. 4. § (2) bek.] önk. adóhatósági hatáskör: például szemétszállítási díj, érdekeltségi hozzájárulás, megelőlegezett gyermektartásdíj, Tftv. szerinti bírság, Áht. 42. § - 2012. március 31-től beiktatott – (3) bekezdése ált. szabály! nem önk. adóhatósági hatáskör: + 328/2011. Korm. rendeleten alapuló ellátási/étkeztetési díj + önk. rendelet: útépítési érdekeltségi hozzájárulás
SZMSZ vagy jegyző utasítása alapján adótisztviselői is eljárhat
AMBK II. a vh kérő a fizetési hi lejártát követő 15 nap elteltével nyújthat be megkeresést
összeghatár 5.000 Ft, ill. 10.000 Ft 2012. ápr. 14-ig! Szabs. tv. 252. § (1) bek-e nem az adóvégrehajtásra vonatkozik! + 2012. ápr. 15-től legalább 10.000 Ft megkeresésenként + Áht. 42. § - 2012. március 31-től beiktatott – (3) bek. szerinti bírság, késedelmi pótlék (pl. építésügyi bírság, Ket. eljárási bírság) generális klauzula!
AMBK III. végrehajtható okirat = vh kérő megkeresése adóvégrehajtó (önk. adóhatóság vagy önálló bírósági vh) az adóhatóság illetékessége tv-i kötelező sorrendiség (kivétel szemétszállítási díjtartozás, Hgtv. 26. § (3) bek. „.. a közszolgáltató a
települési önk. jegyzőjénél kezdeményezi..” – magánszemély és egyéb szervezet adós esetén!
a tőketartozás utáni „járulék” felszámítása nem az adóvégrehajtó
feladata az adóhatóság (felettes hatóságok) tv-ben korlátozott hatásköre, felelőssége más adóhatóság végrehajtási eljárásba való „bekapcsolása” nem Ket. szerint jogsegély, hanem Art. szerinti megkeresés
AMBK IV. megkeresés tartalma: + személyes adatok (adós/vh kérő), tartozás jogcíme, fizetési köt-et
elrendelő döntés száma/jogerőre emelkedésének időpontja, teljesítési határidő, tőke+járulék összege, tv-hely, amely elrendeli az adók módjára való behajtást
behajtási eljárás csak pontos adatok alapján indítható a megkeresést követő változásról a vh kérő köteles
haladéktalanul tájékoztatni az adóvégrehajtót behajthatatlan köztartozásról (valamennyi lehetséges vh cselekményt követően) vh kérő tájékoztatása behajthatatlanná nem minősíthető a köztartozás, jelzálog jog nem alapítható
AMBK V. fizetési felhívás (díjjegyzék) végrehajtási kifogás szubjektív/objektív határidőn belül, ill. túl
felmerült, de ki nem egyenlített vh költséget az adóhatóság
állapítja meg követelés arányos viselés vh kérő külön határozattal kötelezhető az őt terhelő költség viselésére
önálló bírósági végrehajtó vh költsége, annak elszámolása
adóssal, ill. megbízóval szemben
köztartozásra fizetési könnyítést/adómérséklést az adóhatóság
nem engedélyezhet, egyet sem minősítheti (2012. április 15-től) behajthatatlanná
AMBK VI. önkormányzatot illető bevétel + szabálysértési pénz- és helyszíni bírság 100%-a 2012. ápr. 14-ig érkezett
megkeresés és ápr. 15-én még folyamatban lévő ügyek esetén + „közlekedési szabályszegés” esetén 2012. január 1-jét követőn az önk. (al)számlájára érkezett közigazgatási bírságból származó bevétel 40 %-a az önk. bevétele
végrehajtáshoz való jog elévülése + általános elévülési idő 5 év + speciális: - szabálysértési bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől
számított 2 év - Flt. szerint vissza nem térített képzési támogatás esetén max. 10 év + nyugvási időszak: felfüggesztés/szünetelés, fiz kedvezmény/feltételhez kötött adómentesség
Ellenőrzés I. fajtái:
+ bevallások utólagos vizsgálata (lezárt időszakot teremt!) + egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló + adatgyűjtést célzó + ismételt ell.
kötelező lefolytatni: + ha v.a. rendeltek el + képviselő-testület határozata alapján
vizsgálati program
Ellenőrzés II. határidők: + általános 30 nap (megkezdése/befejezése) + csődelj-t megelőző időszakra, csődelj. kezdő napjától 90 nap + f.a. esetén: tev-et lezáró adóbevallás ell-ét az felszámolás
közzétételétől 1 éven belül (egyszerűsített f. záró bevallás kézhezvételétől 45 nap, de max. 1 éven belül) záró bevallás ell-e a bevallás kézhezvételétől számított 60 nap (egyszerűsített f. 45 nap) + v.a. esetén tev-et lezáró/záró/két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ell-ét a kézhezvételétől számított 60 nap (egyszerűsített v.a. esetén 45 nap) + bevallás utólagos/ismételt ell. 90 nap + költségvetési támogatás (adó-visszatérítés) kiutalását megelőző ell-t a kiutalása nyitva álló hi-n belül hi meghosszabbítása 1 X, 2 X, 3X
Ellenőrzés III. megindítása: + előzetes értesítés kézbesítésétől, ha mellőzi, akkor a megbízólevél 1 pld-
ának átadásával + megbízólevél átvételének megtagadása esetén 2 hatósági tanú jelenlétében és erről jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik adóellenőr jogai/kötelezettségei megbízólevél tartalma/formái
lefolytatása + megállapításhoz való jog elévülési idején belül (helyszín/hivatali helyiség) + kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ell-hez (ha nincs szakértő ellenőre)
megbízás alapján bejegyzett okl. könyvvizsgálót, adótanácsadót vehet igénybe
előzetes értesítés mellőzése
Ellenőrzés IV. befejezése + megállapítás jegyzőkönyvben rögzítse, jk. átadásával „zárul” kiegészítő ell. + az észrevétel kézbesítésétől/szóbeli észrevétel jegyzőkönyvbe vétele napjától 15 napig folytatható, ha indokolt! kieg. jk. hi-t 1X a felettes hatóság, 1 X az adópolitikáért felelős miniszter meghosszabbíthatja 15 nappal + adózói észrevétel hiányában csak az ell. befejezéstől számított 30 napon belül rendelhető el hivatalból, erről az adózót értesíteni kell + hi hosszabbítás 1X (jegyző), 2X (kormányhivatal) -> kieg. jk. az utólagos/ismételt ell-ről realizáló határozatot kell hozni, függetlenül az
eredménytől egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell indítani, ha kötelezettségteljesítést vagy jogkövetkezményt állapít meg
Ellenőrzés V. bevallás utólagos ell-e + bevallásokat adónemenként/időszakonként – adókülönbözet/
adóhiány valamely adónemben fennálló túlfizetés esetén + rendelkezésre álló adatok és a bevallás összevetésével = egyszerűsített ell. + rendelkezésre álló adatok és bevallás összevetése, ill. rendelkezésre álló egyéb adatok alapján egyszerűsített ell. + hátározathozatal minden esetben + jogszabálysértés esetén megállapított tényállásról, adókülönbözetről jegyzőkönyvet készít –> észrevétel joga
becslés (bizonyítási módszer) az adóhatóság bizonyítja, hogy az
alkalmazás feltételei fennállnak + az alapjául szolgáló adatok/tények (és módszer) az adó alapját valószínűsíti (pl. NAV adat alapján árrés megáll.)
Ellenőrzés VI. ismételt ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében: a) az első fokú adóhatóság a korábbi megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóell.) b) adózó kérelmére, az általa feltárt új tény/körülmény, ha az a korábbi ell- megállapításának megváltozását eredményezné, feltéve, hogy
e tény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott adózó rendelkezésére
végzésben rendeli el c) felülellenőrzés, ha az ell-t a képviselő-testület határozata rendelte el, új tény/bizonyíték – kijelölt bizottság végezheti
egyes adókötelezettségek (adózónál fellelhető iratok (pl. bevallás, bejelentés) vizsgálata, hibák/hiányosságok megszüntetését határozatban írja elő, sőt megállapítások alapján elrendelhető bevallás utólagos ellenőrzése is
adatgyűjtésre irányuló
Aktualitások bankkártyás fizetés lehetősége jogszabály az önk. adóhatóság
hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet [38. § (6) bek.] helyi adóslista [Art. 55/B. §] helyben szokásos módon való közzététele önk. honlapján is (információs önrendelkezési jog) telekadó-köt. keletkezése, változása, megszűnése székhelyszolgáltatás hipa, gjműadó öröklés tárgyi adók -> örökös adózó - Art. 35. § (2) bek. -> örökhagyó terhére nem volt adómegáll. -> Art. 131. § (1) bek. önk. kezelésű adótartozás -> más adóhatóság megkeresése
Az elvárt adó . A településkategóriánkénti átlagos, egy
főre jutó kiadási szint és a település lakosságszáma szorzataként számított önkormányzati kiadási szintet csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevételt az önkormányzat 2011. évi gépjárműadó bevételének 40%-a, valamint az elvárt helyi adó összege jelenti. Az elvárt helyi adó a 2011. évi iparűzési adóalapból a maximális
