A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján)
I. A Htv. módosításai 2016. július 1-jétől hatályosan 1. Átmeneti rendelkezések [Htv. új 51/B. §-a]
Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozó előírást [II. rész 2. pontja] első alkalommal a 2017. január 1-jén hatályban lévő adórendeleti szabályokra kell alkalmazni. Az önkormányzatnak úgy kell hatályban tartania 2017. január 1-jétől az adórendeletét, hogy az megfeleljen az új rendelet-alkotási szabálynak. A Tao.tv.-ben változik a jogdíj fogalma. Átmeneti szabályok azonban biztosítják azt, hogy a 2021. június 30-ig még tartó adóévig a hatályos szabályokkal azonos módon igénybe vehető a jogdíjkedvezmény. A helyi iparűzési adó alapjának számítása során a jogdíj nem tartozik a nettó árbevételbe. A törvénymódosítás a Htv.-be is új jogdíj-fogalmat iktat be, továbbá átmeneti szabállyal teszi lehetővé a 2016-ban hatályos szabályozással azonos tartalmú jogdíjbevétellel való számviteli törvény szerinti nettó árbevétel-csökkentést. Az átmeneti szabályozás lényege: – a nettó árbevétel megállapítása során a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekinthető a Tao.tv. szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték, akkor is, ha a Tao.tv. szerint az adózás előtti eredmény nulla vagy negatív; – ha a Tao.tv. 2016. június 30-án hatályos előírása szerint jogdíjból származó árbevétel sajátos esete fordul elő, ami 2015. július 1. és 2016. június 30. között hatályossá vált szerződés alapján keletkezett, akkor az a nettó árbevétel megállapítása során jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekinthető. 2.
Jogdíj [Htv. 52. §-ának új 51. pontja]
A Tao.tv.-ben megváltozik a jogdíj fogalma, és az lényegileg a jogdíjból származó nyereséget definiálja. Mivel a helyi iparűzési adó alapjának megállapításához nettó árbevételcsökkentő tételként kell számításba venni a jogdíjból származó bevételt, a törvénymódosítás a jogdíjra új értelmező rendelkezést ad, mely szerint jogdíj: – a szabadalom, a használati mintaoltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint – az előbb említett kizárólagos jogok értékesítéséből származó ellenérték (bevétel).
2016.09.13./Htv.doc.
2
II. A Htv. módosításai 2017. január 1-jétől hatályosan 1. Építmény- és telekadóban mentesség [Htv. 3. §.-ának (3) bekezdése] A Htv. 2016-ban hatályos szabályozása szerint egyes, tipikusan nonprofit szervezetek (pl. egyesület, alapítvány) mentesülnek az építmény- és telekadó alól a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló adótárgy után, feltéve, hogy az előző évben sem belföldön, sem külföldön nem volt jövedelemadó-fizetési kötelezettségük. Egyre többször előfordult, hogy egy-egy nagyobb ingatlan tulajdonosa az általa alapított vagy érdekkörébe tartozó – érdemi tevékenységet nem végző – alapítvány, egyesület javára vagyoni értékű jogot (pl. használati jogot) jegyeztet be az ingatlan nyilvántartásba. Ennek célja, hogy az egyébként adómentességet élvező alapítvány, egyesület legyen az adó alanya, s így az ingatlan tulajdonosát adófizetés ne terhelje. Ezen visszaélésszerű magatartás ellen ugyan az adóhatóság felléphet, a csalárd ügylet bizonyítása azonban körülményes, időigényes. A módosítás véget vet a kialakulóban lévő káros gyakorlatnak. A módosítás annyiban szigorítja a törvényi feltételt, hogy az építményadó- és telekadómentesség csak az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett (kedvezményezett) adóalanyt illeti meg, mégpedig azon épület, épületrész, telek után, amelyet kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A módosítás általános érvénnyel rögzíti azt is, hogy az adóalanynak a folyó adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell írásban nyilatkoznia a törvényi feltételek teljesüléséről, azaz arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége. A módosítás szerint ezen nyilatkozat adóbevallásnak minősül, viselni kell annak a joghatását. 2. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza [Htv. 7. §-ának új g) pontja] A Htv. 6. §-ának c) pontja értelmében az önkormányzatnak az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítania. A Kúria több döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatnak az adómérték(ek) meghatározása során vizsgálni kell az adótárgy forgalmi értékét is. Egysíkú értelmezés esetén ez oda vezethet, hogy a hasznos alapterület szerint működtetendő építményadó, és a terület szerint működtetett telekadó valójában értékalapú adóvá válik. Ugyanakkor nem célszerű az értékalapú adóztatás általánossá tétele. A döntés jogát továbbra is önkormányzati hatáskörben kell hagyni. Az új előírás arra irányul, hogy a rendeleti adószabályok összességében jusson érvényre a helyi adottságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményei és az adóalanyok teherviselő képessége közti kényes egyensúly. Ezért rögzíti a törvény, hogy e szempontokat nemcsak a mérték megállapításánál, hanem az adórendeleti tényállások (adóalap, adómérték kedvezmény és mentesség) mindegyike megállapítása során kötelező figyelembe venni. 3. Mentes az építményadó alól [Htv. 13. §-ának új c) pontja] Az új előírás szerint kizárólag a radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt épület, épületrész után nem kell építményadót fizetni.
3
4. Telekadó mentesség [Htv. 19. §-ának b) pontja] A 2016-ban hatályos előírás szerint a belterületi, 1 ha-t meg nem haladó, művelés alól kivettként nyilvántartott földterület mentességet élvez a telekadó alól, ha a terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll és a tényt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv igazolja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor tipikusan befektetési célú, belterületi építési telkek válnak telekadó-mentessé oly módon, hogy a területen csak látszatművelés folyik. Előfordul az is, hogy a földterületen a növénytermesztéshez kapcsolódó építmény (pl. fóliasátor, szőlőkordon) vagy valamely közszolgáltató építménye (pl. transzformátor, gázfogadó) áll, s ezért vitatott, hogy a teljes földterület mezőgazdasági művelés alatt áll-e, állhat-e. A törvénymódosítás ezért – az értelmező rendelkezések között – egyfelől meghatározza a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát, s rögzíti, hogy a mentesség nem kizárt abban az esetben sem, ha e földterületen az említett építmény áll, másfelől a visszaélések megszűntetése érdekében olyan szabályozást teremt, amely kizárja a mentességet a tipikusan építési telek esetén. 5. Mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek [Htv. 52. §-ának új 15. pontja] Az új előírás szerint a belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú művelés alól kivett terület akkor minősül mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, azaz mentes a telekadó alól, ha azt az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően műveli. További feltétel, hogy ne legyen lehetőség az adott területtel határos területen létesített ivóvíz-vezetékre, villamosenergia vezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozásra, mivel ezen közművek megléte tipikusan a építési telek és nem a mezőgazdasági terület sajátja. Nem lesz kizárt a mentesség abban az esetben, ha a földterület egy részén a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló építmény vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy van. Az új előírás rögzíti azt is, hogy a mezőgazdasági művelés tényét a telek fekvési helye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany naptári év június 9-e és szeptember 30-a között benyújtott kérelmére indult eljárás keretében megtartott helyszíni szemle alapján kiadott okirattal igazolja. Az új előírás alapján a mentesség abban az esetben is jár, ha az adóalanya a földterületet jogszerű földhasználóként a tárgyévben benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelöli meg. Ekkor is feltétel azonban a teljes terület mezőgazdasági művelése és a művelés tényének igazolása. 6. Idegenforgalmi adómentesség [Htv. 31. §-ának új f) pontja] Az új előírás a honvédelmi szerv vagy rendvédelmi szerv (rendőrség, katasztrófavédelem, adóhatóság) állományába tartozó, szolgálati kötelezettségét tartósan – legalább 30 napig – állandó szolgálati helyétől távol (pl. határvédelemben) teljesítő személyt meglátogató hozzátartozót mentesíti az idegenforgalmi adó alól, ha a hozzátartozó a vendégéjszakát a szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen tölti.
4
7. Adóbevallás a NAV-on keresztül [Htv. új 42/D. §-a] A Htv. már kihirdetett, 2014. január 1-jétől hatályos szabálya szerint az iparűzési adóalanyok 2017. január 1-jétől a NAV-on keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat az illetékes területi önkormányzathoz. Az új előírás ezen egyablakos bevallás-benyújtási rendszert alapvetően nem változtatja meg. Egyértelművé teszi, hogy az adózó az állami adóhatósághoz elektronikus úton nyújthatja be a bevallását, továbbá azt, hogy a NAV-on keresztül való bevallás-benyújtás vonatkozik a már benyújtott bevallás önellenőrzésére, valamint a kijavított bevallás újólag való benyújtására is. Az állami adóhatóság továbbra sem rendelkezik adóhatósági jogosítványokkal az iparűzési adóbevallást illetően, azonosít, nyugtáz és tartalmi vizsgálat nélkül továbbítja a bevallást az illetékes önkormányzathoz. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. 8. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége [Htv. 52. §-ának 25. pontja] A Htv. 2016-ban hatályos rendelkezései szerint az iparűzési adóalap megállapítása során az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége – mint nettó árbevételt csökkentő tétel – Htv. fogalma bővebb tartalmú, mint a Tao.tv. szerinti definíció. Így pl. az iparűzési adóalap megállapítása során a nettó árbevételt (K+F jogcímén) csökkenti a kapott támogatásból, illetve a más belföldi adóalanytól vásárolt K+F közvetlen költsége is. A módosítás az iparűzési adóban a K+F közvetlen költsége fogalmának tartalmát azonossá tette a társasági adóalapot csökkentő tétel tartalmával, azzal, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása során a felmerült költségeket csak egyszer lehet figyelembe venni. 9. Szövegcserés módosítások 9.1. Az önkormányzat adómegállapítási joga Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörével összefüggő módosítás miatt szükséges korrekció. – a Htv. 6. §-ának a) pontjában az „az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét” szövegrész helyébe – az „a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét” szöveg lép. 9.2. Adókötelezettség keletkezése [Htv. 14. §-ának (1) bekezdésében] A Htv. az építményadóban részint az egyes építésügyi hatósági aktusokhoz köti az építményadó-kötelezettség keletkezését. Az építésügyi szabályok változásával lehetőség van ugyanakkor egyszerű bejelentéssel megkezdeni az épület felépítését. A módosítás a Htv. vonatkozó előírását kiegészíti azzal, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő évtől rendelkezik az adókötelezettség keletkezéséről: – a „használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész helyébe – a „használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását” szöveg lép. 9.3. Egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítás [Htv. 39/B. § (9) bekezdésben]
5
–
A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, „s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy” szövegrész helyébe – A vállalkozás e döntése a teljes adóévre vonatkozik, „és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy” szöveg lép. Az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA-alany dönthet arról, hogy ezt a módszert az adóévben már nem kívánja alkalmazni. A módosítás a döntésre nyitva álló határidőt az adóév február 15-ében határozta meg. 9.4. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség [Htv. 39/D. § (1) bekezdésében] – az „A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető” szövegrész helyébe – az „Állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóalap csökkenthető” szöveg lép. A módosítás szövegpontosító jelleggel határozza meg, hogy a foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség (1 millió forint, minden többlet-foglalkoztatott esetén) az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választása esetén is figyelembe vehető. 9.5. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség [Htv. 39/D. § (3) bekezdésében] A módosítás a foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség alkalmazása során a mentesség alapját képező statisztikai állományi létszám megállapítását a 2009. január 1. napján érvényes helyett az aktuális, 2015. január 1-én hatályos KSH Útmutatóhoz köti. 9.6. Adóbevallás benyújtása [Htv. 42/C. §-ának (4) bekezdésében] A 42/C. § szerinti „nyomtatványt” szövegrész helyébe – a „nyomtatványt az önkormányzati hatósághoz” elektronikus úton csak akkor lehet benyújtani … szöveg lép. 9.7. A tulajdonos értelmező rendelkezése [Htv. 52. §-ának 7. pontja] A második mondat utolsó fordulatában – a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.” szövegrész helyébe – a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, feltéve, ha az ingatlanügyi hatóság tulajdonosként bejegyezte”. szöveg lép. Az adókijátszás megakadályozása érdekében a vagyoni típusú helyi adókban tulajdonossá, azaz adóalannyá a módosítás csak akkor teszi a széljegyzett szerződésben szereplő szerző felet, ha őt végül az ingatlanügyi hatóság bejegyzi tulajdonosként. 9.8. A telek értelmező rendelkezése [Htv. 52. §-a 16. pontjának új g) alpontja] Kiegészült azzal, hogy a bányató sem tartozik a telek fogalmába, és így kiemeli a telekadó hatálya alól. 10. Hatályát veszti 2017. január 1-jével – a Htv. 4.-5. §-ai Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörét illető módosítások miatt feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése (milyen adókötelezettségre terjed ki, milyen adók vezethetők be). – a Htv. 6. §-ának c) pontjában – az „a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan” szövegrész. Indoka: az önkormányzat rendeletalkotási jogkörét illető módosítások.
6
– –
a Htv. 40/C. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, az 52. § 22. pontjában az „energiaadó” szövegrész. Indoka: az energiaadó-szabályozás új jövedéki adótörvénybe történő integrációja miatt szükséges hatályon kívül helyezés.