A hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki ministeri kirendeltségek és évi működésének ismertetése

Magyarország

A hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki ministeri kirendeltségek 1910. és 1911. évi működésének ismertetése

Budapest Pallas Ny. 1912

books2ebooks – Millions of books just a mouse click away! European libraries are hosting millions of books from the 15th to the 20th century. All these books have now become available as eBooks – just a mouse click away. Search the online catalogue of a library from the eBooks on Demand (EOD) network and order the book as an eBook from all over the world – 24 hours a day, 7 days a week. The book will be digitised and made accessible to you as an eBook. Pay

online with a credit card of your choice and build up your personal digital library!

What is an EOD eBook? An EOD eBook is a digitised book delivered in the form of a PDF file. In the advanced version, the file contains the image of the scanned original book as well as the automatically recognised full text. Of course marks, notations and other notes in the margins present in the original volume will also appear in this file.

How to order an EOD eBook? Whereever you see this button, you can order eBooks directly from the online catalogue of a library. Just search the catalogue and select the book you need. A user friendly interface will guide you through the ordering process. You will receive a confirmation e-mail and you will be able to track your order at your personal tracing site.

How to buy an EOD eBook? Once the book has been digitised and is ready for downloading you will have several payment options. The most convenient option is to use your credit card and pay via a secure transaction mode. After your payment has been received, you will be able to download the eBook.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Standard EOD eBook – How to use You receive one single file in the form of a PDF file. You can browse, print and build up your own collection in a convenient manner.

Print Print out the whole book or only some pages.

Browse Use the PDF reader and enjoy browsing and zooming with your standard day-to-day-software. There is no need to install other software.

Build up your own collection The whole book is comprised in one file. Take the book with you on your portable device and build up your personal digital library.

Advanced EOD eBook - How to use Search & Find  With the in-built search feature of your PDF reader, you can browse the book for individual words or part of a word. Use the binocular symbol in the toolbar or the keyboard shortcut (Ctrl+F) to search for a certain word. “Habsburg” is being searched for in this example. The finding is highlighted.

books2ebooks.eu


Copy & Paste Text

Click on the “Select Tool” in the toolbar and select all the text you want to copy within the PDF file. Then open your word processor and paste the copied text there e.g. in Microsoft Word, click on the Edit menu or use the keyboard shortcut (Ctrl+V) in order to Paste the text into your document.

Copy & Paste Images

If you want to copy and paste an image, use the “Snapshot Tool” from the toolbar menu and paste the picture into the designated programme (e.g. word processor or an image processing programme).

Terms and Conditions With the usage of the EOD service, you accept the Terms and Conditions. EOD provides access to digitized documents strictly for personal, non-commercial purposes. Terms and Conditions in Hungarian: http://books2ebooks.eu/odm/html/nszl/hu/agb.html

More eBooks More eBooks are available at http://books2ebooks.eu

books2ebooks.eu


1912.

A m. Uir. földmiuelésügyi ministerium kiadu anyai, n . z. S

A HEGYVIDÉKI, ERDELYRÉSZI (SZÉKELYFÖLDI) ÉS FELVIDÉKI MINISTERI

KIRENDELTSÉGEK

1910. ÉS 1911. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGY1 MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL

ÖSSZEÁLL1TTATOTT:

A HEGYVIDÉKI, ERDELYRÉSZI (SZÉKELY FÖLDI) ÉS FELVIDÉKI KIRENDELTSÉGEK JELENTÉSEI ALAPJÁN

BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA

A m. kir. földmivelésügyi minister kiadványai'. Kaphatók a m.

kir. földmivélésílgyi

tanítóknak és községi jegyzőknek

ministeriumban.

Lelkészeknek,

— a meddig a készlet tart —

küldetnek meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy a m. kir. földmivelésüf/yi

tlapszabályniinta szére.

a

ministerium

pinczeszSretkezetek

ré

A z uj bortörvény k i s kátéja. Borhamisításnak és hamisított bor f o r g a l o m b a hozatalának tílalmazásáról szóló 1908: M A I I . t.-cz. s a n n a k v é g r e h a j t á s a . Egészségi Tanácsadó. Előzetes

tájékoztatás

a

J.ineum k e r t g a z d a s á g i

gyümölcsfakarbo-

alkalmazásáról.

fordulnak.

ellen

rsikoshátu

a

Dél-Amerikából

behnrrzolt

rusasizsik tárgyában. Szerbiával.

Törvényjavaslat a telepítésről. Természeti emlékek védelme. Brmntatás a ragadós elleni védekezésre.

ezáj-

és

védekezésre. való

védekezésben. RSvid ntmntató a hamvas vinczellérbogár irtására. RSvid ntmntató a k e u d e r m a g b o g á r irtására. Rövid ntmutatás a csalogató vetések alkal m a z á s á r a ós a hesszeni l é g y ellen való védekezésre. Rövid ntmutatás a g a b o n a f u t r i n k a ellen való védekezésre. irtására.

Rövid ntmntató a s ö r á r p a termesztésére.

ellen

pusz

ntmntató a honvédbogár ellen való védekezésre, ntmutató a pajzstetvek

irtására,

ntmntató a lólettt ellen való védekezésre, ntmutató a v e r e s n y a k n á r p a b o g á r ntmntató a mezei p o c z k o k u a k k a l való i r t á s á r a . a

fontosabb

irtására.

foszforpillulák-

rovarirtó

anyagok

alkalmazására,

irtására.

Rövid útmutató a k u k o r i c z a m o t y védekezésre.

kárté

ntmntató a d a r a z s a k irtására,

ntmntató

irtására.

Rövid ntmntató a szölömolynak a szőlő v i r á g zása előtt való i r t á s á r a . RSvid ntmntató a r é p a b a r k ó k

Itmutatás a szölöoltvány-iskoláknak kony rovaroktól való megvédésére. Itmutatás az atniaiuoly irtására. Dtmutató a r z u k o r - és takarmányrépát tító b o g a r a k irtására.

R S v i d ntmntató a ü r k á l ó b o g á r i r t á s á r a .

RSvid ntmntató a szalmadarázs

irtására.

rtmntatás a zsizsikes borsó és lencse fertőt lenítésére.

Rövid ntmntató a réti gyapjas pille ellen való

RSvid útmutatás a mezei egerek

irtására.

Ctmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyói nak irtására.

Itmutatás a gabouazsizsik i r t á s á r a .

Rövid ntmntató a fekete tücsök i r t á s á r a .

b n z a l é g y ellen

kSrömfájás

irtására.

l'tmntatás a fenyőgnbacstetü

alkalmazása.

Nemes f i z termelése.

RSvid ntmntató a fekete

irtá

Ftmutatás a drótféreg ellen való védekezésre.

tanácsadója.

Mestersége* fészekodvak

való véde

bnzalégy

Ctnmlatás a r ü g y f n r ó b o g a r a k

K e r e s k e d e l m i szerződésünk Magyar gazdák

KSvid ntmntató az óvantag kezésre.

rjtmutatás a cserebogár

Fatenyésités. Figyelmeztetés

könyvtáraihoz

RSvid ntmntató a sára.

ingyen

levelezőlapon

való

ntmutató a vetési bagolypille

irtására,

ntmntató a káposztapillangó hernyóinak i r t a sára. ntmutató a különféle szőlőmolyok a szölöiloucza irtására.

Kaphatók Nagel Muzeum-körut

Ottó

bizományos

könyvkereskedőnél

(Budapest, 17//.,

2. szám) és minden nagyobb vidéki könyvkereskedő

utján.

Magyar nyelvű kiadványok: Allatok,

állati

nyerstermények

fogó

tárgyak

forgalmára

és

ragály-

vonatkozó

Magas-Tátra

ren

turista

térképe.

Ára

60

fillér.

M a g y a r o r s z á g gyomnövényei. Á r a S k o r .

deletek m a g y a r á z a t a . Á r a 1 k o r .

M a g y a r p o m o l o g i a ( m a g y a r és f r a n c f i a

A k i s kertész. Á r a 1 k o r .

nyel

ven.) I., n . , m . , IV. és V . füset. A r a e g y e n

A m a d a r a k hasznáról és k á r á r ó l . Á r a 1 k o r .

ként 3 k o r .

A tagosítás. Á r a 1 k o r .

Mezögazd. termények hamisítása. Á r a 60 flll.

A z uj bortörvény k i s kátéja. Á r a 20 fillér.

Mezögazd. vezérfonal néptanítók részére. Á r a 1 kor.

Borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának

tílalmazásáról

XLVII.

8 annak

t.-ez.

szóló

Mezőgazdasági statisztika. I. kötet á r a 20 K . ,

1908:

végrehajtása.

Ára

Bosznia és H e r e z e g o v i n a mezőgazdasága.

Ára

II. kötet á r a 30 k o r . , III. kötet á r a 4 kor., IV. kötet ára 10 k o r . , V . kötet á r a 8 kor.

60 fillér.

Nemes fűz termelése. Á r a 60 f i l l . Nemzetközi madárvédelem. Á r a 1 k o r .

1 kor. Dnna és mellékfolyói

mentén

feltárt

telepek leírása. Á r a 2 k o r . 50

Peronospora elleni védekezésről. Á r a 30 fillér.

kőfejtő

flll.

Pisztrángtenyésztés. Á r a 30 f i l l .

Dunavölgy térképe. Á r a 6 kor.

Rendelet a húsvizsgálatról. Á r a 20 fillér.

Édesvízi halászat és h a l g a z d a s á g . Á r a 1 k o r .

Szőlészeti

Fatenyésztés. V H - i k kiadás. Gazdarzimtár.

Tagositási törvénytervezet.

Á r a 30 k o r .

Tehenek tögygiimőkórja.

Gazdasági munkás- és cselédlakások. Á r a 10 k o r .

Gyümölrsfák kártékony hernyói

irtása.

Törvényjavaslat

Ára

jában

mezögazd.

kamarákról.

rtmutatás a komlót pnsztitó állatok

Irtására.

Á r a 40 flll.

flll.

Útmutató

HÚ8párolók és desinfektorok. Á r a 20 O l l .

a

mazásához

Ára 3 kor.

Legújabb állami telepitések

a

Törvényjavaslat a telepítésről. Á r a 1 k o r .

A r a 1 korona.

Közgazd. tanulmányok.

Ára 8 kor.

Á r a 60 fillér.

Á r a 20 fillér.

mezögazd. politiká

Hitelszövetkezetekről. Á r a 40

közleményei.

Termesszünk gyümölcsöt. Á r a 40 fillér.

flll.

Három év M a g y a r o r s z á g

állomás

Természeti emlékek védelme. Á r a 50 fillér.

Ára 1 k o r .

Gazdasági tndósitók évkönyve 1912. Á r a 1 k o r .

20

kísérleti

II. kötet. Á r a 6 k o r o n a .

Egészségi tanácsadó. Á r a 60 fillér.

mesterséges

fészekodvak

alkal

Ára 40 fillér.

Vezérfonal a philloxerás szőlőnek szénkéneg

Magyarországon.

gel

Ára 2 kor.

való gyérítésére. Á r a 40 fillér.

Vizltársulatokra vonatkozó

L n r z r r u a és lóhere termelése. Á r a 1 k o r o n a .

statisztikai

ada

tok. Á r a 1 k o r .

Német nyelvű kiadványok: J a h r c s b e r i c h t über das V e t e r i n l r w e s e n 1 ugarn 1904. A r a 2 k o r o n a .

in

I

IJeber dle K e l l e r e i g e n o s s e n s c h a t t e i . A r a 4 0 f i l l

1

1912.

A m. kir. fóldmiuelésügyi ministerium kiaduányai. 11. sz.

A HEGYVIDÉKI, ERDELYRÉSZI (SZÉKELYFÖLDI) ÉS FELVIDÉKI MINISTERI

KIRENDELTSÉGEK

1910. ÉS 1911. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE A M. KIR. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL

ÖSSZEÁLLITTATOTT:

A HEGYVIDÉKI, ERDELYRÉSZI (SZÉKELY FÖLDI) ÉS FELVIDÉKI KIRENDELTSÉGEK JELENTÉSEI ALAPJÁN

BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1912

IS

M

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Elószó

_

Bevezetés...

...

—

-

...

I. Földbirtokiigyek ...

..

11

...

~

Hegyvidéki m i n i s t e r i kirendeltség Állambérlet

9

-

...

._

Kincstári havasok

...

...

18 ...

—

...

13

._

13 —

_

16

Erdélyrészi ministeri kirendeltség

16

Felvidéki m i n i s t e r i kirendeltség II. Legelóügyek

17

_

_

18

Hegyvidéki m i n i s t e r i kirendeltség

19

Legelójavitás

19

Havasi legelök

24

Havasi takarmánykisérleti telep

-

Erdélyrészi ministeri kirendeltség Legelójavitás

-

Rétfelujitás

_

Községi legelőszerzések

— ...

—

—

—

...

.-

—

28

~

-•-

28

-

30

28 —

29

Legelójavitás

— ._

...

—

...

30 _

_

—

31

III. A gazdasági ismeretek és a helyes gazdálkodási módok terjesztése —

Hegyvidéki m i n i s t e r i kirendeltség Gazdasági előadások..

-.

...

._

—

_

36

_

35

...

—

—

36

Gazdasági gépkiosztás Vetőmagkiosztás

37 _

...

._

Népkönyvtárak telep

Szolyvai gazdasági ismétlő iskola

...


39 -

Alsóvereckei hegyvidéki gazdasági

42 ...

...

-

43 -

-

46 46

Gazdasági előadások Határbejárások

34 35

-

Háziipari tanfolyamok Mintagazdaságok

26

_ —

—

Felvidéki m i n i s t e r i kirendeltség Községi legelöszerzések

...

46 -

48

6

Oldal

Tanulmányi kirándulások

48

Mintagazdaságok

-

Gazdasági gépkiosztás

49

Gazdaköri gépraktárak Mintatrágyatelepek._

-

51 -

...

Műtrágyaközvetités

— ._

— —

52 &°

Vetömagkiosztás

53

Szabó J.-féle tordai kisebb gazdasági iskola

...

...

—

56

Felvidéki ministeri kirendeltség Gazdasági előadások ...

5"

__

" -

Gazdasági gépkiosztás

—

---

59

Mintagazdaságok

''

Vetömagkiosztás

-

Burgonyaszaporitó telepek

--

61

-

Mütrágyaközvetités

-

63

_

Mintatrágyatelepek

6J>

_

Zöldtrágyázási kísérletek

...

...

-

IV. Gyümölcs (szóló-) termelés és értékesítés

_

68

Erdélyrészi m i n i s t e r i kirendeltség

...

...

Felvidéki ministeri kirendeltség ...

— _

-

-

— —

— —

--


73 —

75

-

78

— _

78

Szarvasmarhatenyésztés

78

Lótenyésztés

-

Juhtenyésztés

-

"

Sertéstenyésztés Méhtenyésztés

_ ...

_.

—

-

—

83 86

-

87

— _

Baromfitenyésztés ...

8

--

—

89

Ráktenyésztés

9

Haltenyésztés

...

...

--

—

Szarvasmarhatenyésztés ._

— i

-

_

Házinyultenyésztés

—

—

Baromfitenyésztés

--

94

—

-

Szarva smarhatenyésztés

94 95

_ ._

._

93

— —

Felvidéki ministeri kirendeltség

...

—

"3

— -

Méhtenyésztés

Sertéstenyésztés

—

r

...

91

-

Baromfitenyésztés

...

— --

—

Sertéstenyésztés

0

91

Erdélyrészi m i n i s t e r i kirendeltség... Lótenyésztés

8

88


Juhtenyésztés

7

7

67

Hegyvidéki ministeri kirendeltség

V. Állattenyésztés._

6

6

"6 -

—

—

—

--

-

-

—

9

'

7

Oldal


-

100

VI. Kereseti alkalmak szaporítását ezélzó intézkedések ...

103

Méhészet

...

-

...

...

_

—

-

100

Hegyvidéki ministeri kirendeltség

103 -

Háziipar

...

—

103 --

Kosárfonás ... Fűztelepek Nádfonás

— ...

...

-

-

...

-

Abronesfaragás

—

--

109

-

H3

Hl

— -

H*

—

Seprükötés

-

Vászonszövós ...

105 ---

—

-

Gyékényfonás Fafaragás

— -

—

---

...

— ---

H —

Szönyegszövés

12*

Harisnyakötós

-

Himzés Csipkeverés

-

12*

—

...

— -

Művirágkészités

—

-—

-

--

Játékszerkészités Gyapjúszövés

126 —

- -

-

131

-

132 -

...

— —

Gyógynövénygyüjtés Munkásközvetités

—

—

--

-

—

...

—

...

—

Muukásközvetités

136

-

-

137

-

-

142

—

142

141

-

...

142

Felvidéki ministeri kirendeltség

...

—

—

— -

Háziipar Füztelepek

...

_

Munkásközvetités

—

...

_

-

— —

-

...

—

-

...

—

...

149 ~

149

Hitelszövetkezeti áruraktárak

153

Gazdakörök

156

Egyéb szövetkezetek

-

Erdélyrészi ministeri kirendeltség Gazdakörök Hitelszövetkezetek

156

...

-

_

-

—

160 —

161 -

-

Állatbiztosító szövetkezetek Népházak, szövetkezeti házak

156 156

...

Fogyasztási szövetkezetek Tejszövetkezetek...

146 149

Hegyvidéki m i n i s t e r i kirendeltség ...

142 147

VII. Gazdatársadalmi szervezetek Hitelszövetkezetek

133 133

-

Erdélyrészi ministeri kirendeltség Háziipar

128 129

-

._

Ipari pályákra segítés Iparházak

8

H9

161 165

-

---

167

8 Oldal

Felvidéki ministeri kirendeltség Gazdakörök ...

_

168

...

-

Hitelszövetkezetek... Fogyasztási szövetkezetek

...

—

— -

._

Tej szövetkezetek

—

168 ---

—

_

175

Állatbiztosító szövetkezetek

179

Népházak, szövetkezeti házak VIII. V i z i ügyek

181 -

-

-

-

182


182

Erdélyrészi m i n i s t e r i kirendeltség Felvidéki ministeri kirendeltség

...

._

...

._.

...

._

190 ...

IX. Vegyes intézkedések

-

Ingyenes jogi segélynyújtás

196 ~

Rendkívüli segélyek

...

—

—

—

196

_

197


—

Ingyenes jogi segélynyújtás...

200 -

200

—

202


200

Felvidéki ministeri kirendeltség Ingyenes jogi segélynyújtás

193 195

Hegyvidéki ministeri kirendeltség...


171 172

...

— ._

... -

—

202 203

ELŐSZÓ. A m. kir. földmivelésügyi ministerium hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki kirendeltségeinek 1910. és 1911. évi munkásságáról számol be e füzet a hasonló tárgyú, korábbi jelentésekkel szemben azzal a változtatással, hogy az eddigi kirendeltségek sze rinti beosztás helyett, tárgy szerint van benne az anyag csoportositva. A fokozatos fejlődés következté ben ugyanis a kirendeltségek működése mind tágabb körre terjedt k i , s ez által munkásságuknak megszűnt azon különleges jellege, amely azokat szervezésük ide jében jellemezte s amely indokolttá tette eddig a jelen tések emiitett beosztását, miért is most, amikor a k i rendeltségek mindjobban a gazdasági igazgatás rendes hivatali szerveivé fejlödnek s ugyanazon eszközökkel azonos czélok elérésére dolgoznak, semmi oka sincs többé annak, hogy egy olyan beosztás tartassék fenn, amely a jelentés könnyű áttekintését csak megne hezítené.

BEVEZETÉS. A ministeri kirendeltségek működési területe 1910-ben 19,1911-ben pedig 21 vármegyét ölelt fel, amelyek hova tartozásuk szerint a következőképen oszlottak m e g : 1. A Munkács székhellyel biró hegyvidéki minis teri kirendeltség körzetébe tartoztak: Bereg-Ung-. Márarnaros-, Ugocsa- Sáros-, Zemplénés Szatmár vármegyék. Ezek közül Szatmár vármegyé ben a kirendeltség működése csak 1911-ben kezdődött. 2. A Marosvásárhely székhellyel szervezett erdély részi (székelyföldi) kirendeltség működési köre : Maros-Torda-, Udvarhely-, Háromszék-, Csik-, TordaAranyos-, Kisküküllö-, Brassó-, Alsó-Fehér-, Kolozs- és Szilágy vármegyékre terjedt k i . 3. A felvidéki ministeri kirendeltség Zsolna szék hellyel Árva-, Trencsén-, Liptó- és Zólyom vármegyéket ölelte fel. Ezek közül azonban Zólyom vármegyére csak 1911-ben lett ezen kirendeltség hatásköre kiterjesztve. A ministeri kirendeltségek szervezésével azt czélozta a földmivelésügyi kormány, hogy az ország azon vidékein, ahol megfelelő hivatali szervezetek hiánya miatt s részben egyéb okok következtében is a gaz dasági elmaradottság s ennek folytán az elszegényedés legföképen mutatkozott, ezen kirendeltségek utján k i fejtett intenzivebb munkássággal pótolja e hiányt s mozdítsa elő ez országrészek gazdasági fejlődését.

12

Mindhárom kirendeltség tehát azonos célt: a műkö dési körébe vont területeken gazdálkodással foglal kozó lakosság anyagi helyzetének javítását szolgálja. A feladat e szerint azonos és azonosak az eszközök is, amelyeket a kirendeltségek e végből felhasználnak, mivel a kirendeltségek is csak azon eszközökkel dol gozhatnak, mint amelyek a földmivelésügyi kormány rendelkezésére állanak, csupán a közös feladat meg oldására szolgáló módok tekintetében van különbség annyiban, amennyiben a gazdasági viszonyok külön bözősége folytán s az illető vidékeken élő lakosság értelmi fokában, vérmérsékletében és hajlamaiban ta pasztalható eltérés következtében más módokon igye kezik mindegyik kirendeltség az azonos czélt megközeliteni. Ezért a ministeri kirendeltségek működésének elbírálásánál nem az egyszerű összehasonlítás, hanem annak figyelembevétele kell, hogy zsinórmértékül szolgál jon, hogy mindegyik kirendeltség azt törekszik a saját mű ködési körében kidomborítani,ami az ottani viszonyok kö zött legczélravezetobbnek, legsikeresebbnek mutatkozik. A z 1911. év folyamán e kirendeltségek és a terü letükön székelő gazdasági felügyelőségek szorosabb hivatali kapcsolatba hozattak egymással olyanformán, hogy 1911. évi július hó 1-je óta a kirendeltségek körzetébe tartozó azon vármegyékben, amelyekben a gazdasági felügyelőség már szervezve volt, ezek bízat tak meg az illető kirendeltség ügyeinek az úgynevezett helyi megbízotti teendőknek ellátásával, a többi várme gyékben viszont a kirendeltségek vármegyei szervei: a vármegyei helyi megbízottak nyertek az illető várme gyében a gazdasági felügyelőség ügyeinek ellátására megbízatást.

I.

Földbirtokügyek. A

kisgazdaközönség

földhöz

juttatása

és

arányos birtok megoszlási viszonyok elömozditása egyik legfőbb törekvése mindhárom nek

kirendeltség

s a gróf Schönborn Bucheim-féle hitbizo

mányi uradalommal 1897. évi október 1-étöl 25 évre terjedöleg megkötött haszonbérleti szerződés, amely a hegyvidéki

kirendeltség

munkásságának

első megnyilvánulása volt, az úgynevezett állam bérlet, amely jelenleg is a hegyvidéki kirendeltség munkásságának mintegy gerinczét képezi, szintén ezen czélból jött létre. Az

eredetileg kibérelt 12.622 k. h. 192 négy

szögöl kiterjedésű bérterület részben a jobb terü letek bérbevétele, részben pedig egyes parczelláknak a bérletből

történt

visszabocsájtása

követ

keztében 1910-ben 16.787 k. h. 962 négyszög ölet tett k i , amely terület a használat szerint a következőképen oszlott meg: 1. A z alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telep kezelése alatt állott

357 h. 1436 D-öl

Hegyvidéki kiren(

j it ée. e

S

li

Áthozat

357 h. 1436 D-öl

2. Szolyván házi keze lésben volt

13 «

1083

«

1 «

230

«

—

1 «

565

«

5. A szolvai fakereskedelmi részvénytársaság bér letében

93 «

735

«

6. A szolyvai gazd. is métlő iskola bérletében

21 «

1580

«

9. A hitbizományi ura dalom részére visszaadott te rületek

955 «

908

«

773 «

1164

«

ér... 5467 «

601

«

660

«

3. A felsövereczkei nép iskola bérletében

.__ —

4. A talamási népiskola bérletében

...

8. Bárczázás útján értékesülö legelök

... ...

9. Bárczázás útján tékesülö havasi legelök

10. Kisgazdák és köz ségek bérletében

. . . 9101 « Összesen: 16787 h.

962 Ll-öl.

A z 1911. évi állapot az 1910. évivel szem ben csupán annyiban változott, amennyiben a 9. pont alatt emiitett s bárczázás utján értékesülö legelök területe csak 5390 k. h. 601 négy szögölet, vagyis 77 k. h.-al kevesebbet tett k i , mint 1910-ben. a

Ezen állambérleti területekért a kirendeltség bérbeadónak 1910-ben 97.538 K 15 fillér

15

1911-ben pedig összesen 97.640 K 85 fillért fize tett, melylyel szemben az előirt bérjövedelem 1910-ben 104.253 K 69 fillért, 1911-ben 100435 K 07 fillért tett k i . A z elért értékesítési többlet fejé ben azonban az államkincstár viselte az állam bérleti területeken alkalmazott felügyelöszemélyzet és a havasi pásztorok béreit, a havasokra felhajtott állatok sózásával és gondozásával járó költségeket, tpvábbá az állambérleti épületek tatarozási költségeit is. A z 1910. évben nyert befejezést az u . n. háthegységi birtokvételi ügy is. A végleges rendezés ered ményeképen a gróf Schönborn Buchheim-féle hit bizományi uradalomtól megvett Háthegység nevü erdöbirtokkal kapcsolatos és összesen 3082 k. h. 1514 D-ölet kitevő 5 major 471.055 K 75 fill. vételár ellenében 15 község végleges tulajdonába jutott. A nép földbirtokigényeinek kielégitésénéi nagy szerepe van az U n g vármegye területén lévő és kincstári tulajdont képező rétek és szántóföl dekből álló úgynevezett belzeteknek is, melyeknek bérletében a kirendeltség közbenjárása folytán 46 község kisgazdái részesültek, k i k a 14385 k. hold területért 18.565 K bért, holdanként tehát átlag 1 K 29 fillért fizettek. A belzetek bérletében elsősorban a kincstári erdömunkások és a hitelszövetkezetek tagjai része sültek, igy a bérbeadás — amellett hogy a kincs tár részére megfelelő állandó munkaerőt biztosí tott — elősegítette a népnek szövetkezetekben való tömörülését is. 1

16

A lakosság földszükségletének kielégítésére törekedett a kirendeltség akkor is, midőn a mint egy 2000 k. holdat kitevő ungi és a mintegy 62000 k. holdas máramarosi kincstári havasokat a bárczázási rendszer meghonosításával a kis gazdák állatainak megnyitotta. A kirendeltség az állambérleti terülelek és a havasi legelök kezelése és felügyeletének ellátásán kivül támogatólag járt közbe a községek föld és legelőigényeinek bérlet és vétel utján való kiegészítésénél is. így eljárt az 1910. évben 237 turjavágási lakos részére 77262 K 80 fillér vételáron el adott 1008 k. hold 1512 D-öl kincstári mezőbirtok adásvételénél s javaslatára a befizetendő vételárból 10.000 K-t egy óvoda építésére, 4000 K - t pedig a görög katholikus templom javí tására engedett át a kincstár. 1911-ben tárgyalás alatt állott a batizai 9000 holdas ingatlan parczellázásának ügye s megindultak az előmunkálatok annak érdekében, hogy a borsai közbirtokossági ingatlanokat az országos központi hitelszövetkezet megvehesse s így az aránykulcsokkal űzött visszaéléseknek eleje vétessék.

Erdélyrészi ^ministeri^ kirendeltség,

Ide tartozik annak megemlítése is, hogy Batár község az általa vásárolt 200 m. holdnyi legelöterület vételárára felvett kölcsön kamat terheinek csökkentése czéljából a kölcsön tartamára évi 1850 K államsegélyben részesült. A z erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség a lakosságnak birtokvételeinél több ízben kezére járt ugy 1910. mint 1911-ben is s főképen a köz-

17

ségek legelővásárlásainak előmozdításával szolgálta e célt, amiről alább lesz szó. Ezenkívül tekintettel arra, hogy e kirendelt ség működési területe nagy része tagositatlan, az erdélyrészi kirendeltség élénk tevékenységet fejtett ki a tagosítás, úgyszintén a szabadgazdálkodás meghonosítása érdekében olyan helyeken, ahol az nyilvánvalóan eredményesnek Ígérkezik. M a még lassan halad ugy a tagosítás, mint lassan terjed a szabad gazdálkodás, de rendre élüket vesztvén az ezek ellen mutatkozó előítéletek, remélni lehet, hogy mégis csak átalakulnak a birtok állapotok s lehetővé lesz itt is a célirányosabb gazdálkodás alapfeltétele. Részt vett továbbá a kirendeltség egyes bir tokosságok és községek folyamatban lévő birtok rendezési ügyeiben, ahol tehette irányította és segí tette a közérdekű parczellázásokat és egyesek birtokszerzéseit és támogatta az erdélyi részekben most folyó telekkönyv-rendezéseket. A felvidéki kirendeltség a birtokviszonyoknak a körzetébe eső területen mutatkozó hiányain egyelőre akként igyekszik segíteni, hogy közben jár a gazdát cserélő ingatlanoknak a környékbeli kisgazdák részére való biztosítása érdekében, a vételre igényelt kölcsönöket díjtalanul megszerzi, közvetíti községek, közbirtokosságok, valamint egyes kisgazdák terhes régi kölcsöneinek a m a i pénzpiacz árainak megfelelő olcsó konvertálását. Nagyobb birtoktestek parczellázásánál a kisgazdák érdekeinek megóvása czéljából a birtok becslését saját szakértőivel elvégzi. A z 1910. év folyamán

2

Felvidéki kire^deitsé*

18

a Trencsén vármegye területén fekvő Felsövisnyó község határában fekvő egy 100 k. hold és egy 180 k. holdas birtoknak és a báni uradalom 2900 k. hold kiterjedésű birtokának eladási ügye foglalkoz tatta a kirendeltséget. A túlságosan felaprózott birtoktestek az ok szerű gazdálkodást sok helyen nehezitik. Ennek az áldatlan állapotnak javitása érdekében széles kör ben igyekszik ismertetni az uj tagositási törvényt és eljárást s nagyrészt ennek a felvilágositó m u n kának tulajdonitható, hogy egyre szaporodik azok nak a községeknek száma, melyek a tagosítás meginditását szorgalmazzák. A kirendeltség terü letén eddig a következő községek területén indult meg ez a rendkivül fontos és áldásos m u n k a : Trencsén vármegye területén: Kislednicz, Kelecsény, Kosárfalva, Kisjeszencze, Boronás, Vágszállás, Trencsénselmecz, Bitérfalva, Bogoszló, Nagybirócz, Cserna, Szedernye, Karásznyán községek ben, — Liptó vármegye területén: Hosszúrét, Pál falva, Németlipcse, Középmalatin, Háromszlécs, Lucski, Királylehota községekben, — Árva vármegye területén: Nizsna, Pokrivács, Párnicza és Pázriva községekben. II.

Legelő-ügyek. A ministeri kirendeltségek működési körébe vont terület nagyobb részt hegyes vidék, amely az állattenyésztésre sokkal alkalmasabb, mint gabonatermelésre. Ezért helyez mindhárom k i -

19

rendeltség oly nagy súlyt a közlegelök és rétek, mint a kiterjedt állattenyésztés legíöbbb tényezői nek jókarba hozatalára s ott, ahol megfelelő le gelője a lakosságnak nincs, legeltetés czéljaira alkalmas területeknek megszerzésére. A z 1902-ben megindult erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség a közlegelök feljavításával kezdte meg annak idején működését s ezen munkásság most is annak kör zetében folyik legnagyobb arányokban, a legel tetés ügye azonban ugy a legelő- és rétjavitást, mint a legelöszerzések közvetitését tekintve, erő sen foglalkoztatja a másik két kirendeltséget is, amelyek épen ugy, mint az erdélyrészi, megfelelő szakközegekkel rendelkeznek a legelő-ügyek inté zésére. A hegyvidéki kirendeltségnek a nagyobb részt Hegyvidéki miiiistöri

elhanyagolt közlegeló'k feljavítását czélzó munkássága tulajdonképen 1909-ben kezdődött. E z évben ugyanis ezen kirendeltség a máramarosvármegyei Huszt, Szeklencze, Száldobos, Mihálka, TJjbárd, Bustyaháza, Urmezö, Vajnág, Técsö és Bedöháza községek határában elterülő kevés hijján mintegy 10.000 kat. holdat kitevő mocsaras, kákával és más sávanyufüvekkel, valamint bozóttal benőtt silány legelőből, — amelynek már régebben tervbe vett, de a költséges alagcsövezési munkálatok miatt évről-évre halogatott feljavítását ezen k i rendeltség programmjába vette, — Száldobos h a tárában egy harmadfél katasztrális holdat kisérletképen feltöretett s mesterséges trágyával fel javítva nemes fümagkevérekkel vetett be. A feljavítás és begyepesités, mint ez minden teljesen 2*

k l r e n d e

i , , t

é

r

20

leromlott területnél átlagban számitható, holdan ként 100 koronába került, amiből már az első év termése, négy koronás takarmányárat véve a számitás alapjául, 96 koronát hozott vissza, lévén a holdankénti átlag kerek 24 métermázsa. E kisérlet sikere amellett, hogy a befekteté sek eredményes voltát igazolja, következtetést enged oly irányban is, hogy e terület megfelelő intenzív müvelés mellett alagcsövezés nélkül is bevonható g termelésbe. A terület természeti viszonyainak megfigye léséből viszont megállapítást nyert, hogy a talaj fölös nedvessége a hegyekből lefolyó tavaszi hó és esővizek megrekedéséből ered, szóval, hogy a vizmentesités a mélyebb fekvésű helyek gyüjtömedenczévé alakításával és a patakok rendezésé vel is megoldható lesz. A z i l y irányú rendezés terveit a máramarosszigeti kultúrmérnöki hivatal már munkába is vette. Jelentős eredményt ért el a kirendeltség a Körösmezö-Kevelei legeltető szövetkezet megalakítá sával is. Máramaros vármegye területén ugyanis az úr béri megváltás idején a kincstár, mint volt földesúr, több helyen a község közelében levő fenyöerdöket Irt ütotta k i az egyes jogosultak legelöilletöségeiül, h.ely területek az irtás után természetesen a ! jggondosabb ápolást igényelik, enélkül — különö sen ha a marhafelhajtás a helyes arányt meghaladfa, — kopárosodásnak indulnak. A gondos ápolás és kezelés a kirendeltség felügyelete és segédkezése mellett müködö szövetkezeteknél bizto-

21

sitva van s az a körülmény, hogy ezek a cse kély értékű legelök az érdekeltség

bevonásával,

úgyszólván szemeik előtt válnak a belterjes mü velés által hasznos területekké, erkölcsi hatását nem tévesztheti el sem a belterjes gazdálkodás, sem a szövetkezeti munka jelentőségének

meg

értetése tekintetében. A legeltető szövetkezet a luskók és egyéb erdei gyomok irtása és a gyepesités tekintetében állami segélyezésben részesül oly feltétel mellett, hogy minden begyepesitett terület első két évi takarmány termésének felerésze a kirendeltség közbejöttével értékesítendő, s a befolyt összegek a legközelebbi hitelszövetkezetnél helyezendök el a jövő évi legelójavitás czéljaira. A z állam tehát az első nagyobb befekteté sek fedezéséhez hozzájárul, az azután következő javitások költségeit az eddig feljavitott területek félterméseinek eladásából származó összegek, vagyis már a saját termelés segit fedezni. A z emiitetteken felül a hegyyidéki kirendelt ség körzetében az 1910. év folyamán még a kö vetkező munkálatok lettek végrehajtva: Legelójavitás ... 532"5 kat. holdon Rétjavitás ... 186-0 « « Vadvizlecsapolás HOrO « « Vizmosáskötés Összesen tehát

120 0 -

«

«

... 1939-5 kat. holdon

Felhasználtatott 552 métermázsa mesterséges trágya, 1591 kgr. különféle fü és heremag. K u t és csordaitató épült 15 helyt.

99 Mindezeknél a munkálatok és beszerzések nél az állami hozzájárulás összesen 25.384 korona és 4 4 fillért tett k i , szóval az államsegély h o l dankénti átlaga 13 korona volt. A hegyvidéki kirendeltségnek az 1911. év ben folytatott legelő- és rétjavitási munkásságát a túloldali kimutatás tünteti fel. Trágyázás czéljából kiszóratott összesen: 218 métermázsa szuperfoszfát 25 « Thomaszsalak 2 « 4 0 % - o s káli só 2 « chilisalétrom 390 200

« «

száritott sertéstrágya fekálkomposzt trágya.

Gyepesités czéljából elvettetett összesen 3 8 9 2 7 kgr. különféle takarmány és fűmag s zöldtrágyázás czéljából 3506 kgr. fehér csillag fürt mag. A z összes munkálatok és beszerzések 17204 korona 29 fillérbe kerültek. H a a fenti kimutatás szerint különféleképen megművelt összesen 890 k. holdra felhasznált 13604 korona 29 fillér költséget számba vesszük, egy kat. hold megművelésére átlag 15 korona 29 fillér államsegély esik. Rét — és legelöjavitások terén — kivéve azon eseteket, amelyekben silány termöerejü nagy területek javítása a nép nyomasztó szegénysége miatt csak államsegélylyel volt keresztülvihető, vagy ahol az állami támogatás állandó alkotások létesítését, mint például mocsarak lecsapolását, csordaitatók építését segítette elő, a kirendelt-

Máramaros

Bereg

Szatmár

Összesen ... ...

Ugocsa

_

Ung

Sáros

_.

— —

28-0 77-0

k

50

—

9-6

a

3 0 15-6 9-5 120 80 100

200 45 0

— 390 18-0

—

765 110 3 0

155

100 360

.—.

137 5 68-0 200

500

—

— —

500 50-0

Csordaitatók Csordaitatókhoz be szerzett vasbetonvályúk

Zöldtrágyázás

Vad vizes legelők lecsapolása

Kísérlet Helianthus Salsifls termesztéssel

h o l d

Legelőhöz vezető átjáró épitése

t.

Rét felültrágyázása és felülvetése

Feltöréssel kapcsolatosi fűmagvetés

Feltöréssel kapcsolatosi trágyázás

Szántás és boronálás

Mesterséges legel ő vagyl réttelepités trágyázás-l sal v. fűmag vetéssel!

Legelő felülvetése

Vármegye

száma m' száma darab

— 1

500

70

1-0

1

1000 2

—,

— 2 20

400 1 8

uoo 5 28

•2Í

ség nagy súlyt fektetett arra, hogy szemlélhető példák bemutatásával a gazdaközönséget a belterjesebb takarmánytermesztés terén fokozottabb öntevékenységre serkentse. A bemutatott gyakorlati példák sikerén okulva a máramaros vármegyei Kőrösmezőn s a zemplén vármegyei Nagyrozvágyon legeltető társulatok, a máramaros vármegyei Técsö és Lonkán rétműveló' társulatok alakultak, nagyobb mértékben kezdte meg a belterjes takarmánytermelést a máramaros vármegyei huszti gazdakör, példáját követi a máramaros vármegyei rahói és kőrösmezői, az ugocsa vármegyei halmi-i, a bereg vármegyei bilkei s az ungvármegyei tibai gazdakör. A legeltetés ügyét igy tehát közvetve az állattenyésztés érdekeit szolgálják a gróf Schönborn Buchheim hitbizományi uradalomtól bérelt havasi legelők is az u. n. állambérleti havasok, amelyek területe — az 1910. évivel szemben, amikor 5738 k. hold tartozott az állami bérletbe — 1911-ben 5390 k. hold és 601 D-ölet tett k i . Ezen havasi legelökre a túloldali kimutatás szerint a nyári legeltési idényre felhajtatott 1910- ben 336 drb. üsző, 2230 drb. ökör, 50 tehén, 20 növendék bika, 12 csikó, 110 ló és 6736 j u h , 1 9 1 1 - ben pedig 335 drb. üsző, 1404 drb. ökör, 41 drb. tehén, 4 drb. növendék bika, 99 drb. ló, illetve csikó és 5225 drb. j u h . A felhajtott állatállomány számos marhára át számítva 1910-ben 3393 drb.-nak, 1911-ben pedig 3365 drb.-nak felel meg a 4837 drb. számos mar hában megállapított havas bírással szemben, ami az

25

Á 1 1a t o k

n e m e

neve

a -® ja

>

«

1 1

Kernicza.. Temnatik

3.

«

16( )

_ ...

158

43í:

._

«

Rakoveczki

IC

1

31

s

391

340

—

...

K

178

II'!

...

8. Velki-Vereh 9.

—

_. ...

390

—

304

10. Borilova 11.

81 509

«

243

12. Kobra

356 ...

—

—

—

15. Roszosni patak

—

—

—

13.

Borilova

14. Brsavszka

524 205

274 363

16. Kadiiova 17.

495

Kurnik

...

595

18. Hrobistye 19.

94

Szkaijanka

20. Rjapiczka-jama... 21.

... ...

—

—

Mirjalnieza

22. Zakutv

— 23S

... ...

_

7. Rjapiczka

í

1

-

_

.

4. Pláj

6.

13 •— >

d a r a b

2

5.

Jegyzet

ökör

A havas

bika

%

... — Összesen

Normál havasbirás... Tehát kevesebb

— ... || 3oö

—

230

4

114

2

206J

4

151| 1

41

l 1404j

600 150

2700

... 1 245

• II

105

1197

99, 3700

—

75

1472 darab számosmarha

26

1909. évi takarmányhiány és tui magas marha áraknak tudható be. Ezen körülmények hatása alatt a kisgazda közönség ugyanis állatállománya egy tekintélyes részén túladott. A felhajtott csekélyebb állatállomány ugy 1910, mint 1911-ben mintegy 10.000 K. bércsökkenést jelent a havasbérlet értékesítése terén. A havasra felhajtott állatállomány egészségi állapota leszámítva a ragadós száj- és körömfájást, melyben 13 drb. szarvasmarha pusztult el, elég jó volt. A juhállományból 14 darabot téptek szét a farkasok. A havasi kaszálók területének növelése czél jából a lósóskával benőtt helyek felkapálása és fűmaggal való bevetése s ezenkivül a zsombékos és mohás területek irtása s a havasi utak kar bantartási munkálatai 1910 és 1911-ben is foly taivá leltek. A hegyvidéki ministeri kirendeltség az elmúlt 1910. és 1911. évben összesen 6997 koronát használt fel a havasokon levő berendezések (istállók, karámok, menház stb.) helyreállítására és részben uj berendezések létesítésére. A kerniczai havastakarmány kísérleti telep czélja megállapítani azon fűféléket és azon fümagkeveréket, amelyek a havasok klímájának és talaj összetételének legjobban megfelelnek. A telep k i terjedése 9176 négyszögméter, melyből mindkét évben 8810 m volt bevetve. A z 1911-ben ott folytatott kísérletekről a túloldali kimutatások nyújtanak bővebb felvilágosítást. 2

87

táblák száma 1910. é v i g

0j táblák száma 1911 évben

XXVÍII/a XXVIII/b. XXVI. XXIII. XXII. XXI. XI. XH/e. XH/b. Xll/i. XIII. XIV. XV/a. XV/b. I. 11 a. II'c. IV/a. IV/c. V. XXVI. Vl/a. Vl/b. VI/c. VH/a. IX. XX/b. XX/a.

• .I/a. I/b. III. VI. VII. VIII. X. XI b. Xl/b. Xl/i. XII. XIII. XI V/a. XlV/b. XV. XVI/a. XVI/c. XVIU/a. XVIII/c. XIX. XXX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXV. XXVI/a. XXVI/b.

Kési

A

termelt

fűmagvak súlya kg.

m e g n e v e z é s e Plantago montana ... ... — — Festuca rubra ... ... — Dactylis glonierata,... Arrhenaterium elation.. Arrhenaterium elation alp. Dactylis glomerata alp. Festuca amethystina

—

Plantaga montana ... — Festuca rubra — ~ Festuca fallax var. nigr Poa violacea alp. — Poa violacea alp. ~ Lolium perenne..

_ — —

Phleuni alpinum var. oomutation Poa alpina ... ... ... — ... — Festuca arundinacea Poa violacea alp Arrhenaterium elation alp. ... Plantago alpina Phleum pratense ......... Poa pratensis ... ... — Alopecurus pratensis ._ — . Összesen

...

0 300 4'200 1 '200 0 900 1-000 1100 8300 0 030 0-30'J o-100 15-200 11-500 0 300 2 000 5 100 1000 0300 0-030 0-020 13-500 7-000 3-200 0 800 0 500 0 010 8-400 0 500 0-800

Jegyzet

Pietrosz

«

Pietrosz

87 590

Összesítés. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Plantago montana ... Festuca rubra Poa alpina ... Dactylis glomerata ... Arrhenaterium elation ... ._ Festuca amethystina Festuca picta Festuca falax var. nigrescens ... ... Meum mutellina... ... Lolium perenne Poa chaixii... _ Phleum alpinum var. comutation ... Plantago alpina.. _ Poa violacea ... ._ _ Festuca arundinacea... ... _ Alopecurus pratensis Poa pratensis Phleum pratense Összesen

... . ... ... ... ...

... ... ... ... .

... ...

0 19 21 9 2 0 0 11 0 1 0 0 0 7 3 O 0 8

400 400 700 200 600 030 300 500 300 000 300 030 030 900 200 800 500 400

87 590

28

Erdóiyrészi ^mfnisteri ^ d

kirendeltség.

A z erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség 1910-ben már 126 községben folytatott rendszeres Jegelőjavitási munkálatokai s 93216 korona legelöjavitási segély engedélyezését eszközölte k i ezen munkálatokra 1911-ben is hasonló arányokban folyt e munkásság. Ebben az évben 147 község ben 81.375 k. holdra kiterjedöleg végzett a kiren deltség javitási munkákat. E legelöjavitások keretében kövektől, bokrok tól a legeltetést akadályozó hulladékoktól való megtisztítást végeztetett 7.202 kat. holdon, talajegyengetést vizmosáskötést 2.785 kat. holdon, trágyázást 1.155 kat. holdon, fogasolást, gyephasogatást stb. 3.424 kat. holdon, részleges vagy teljes fűmagvetést 3.443 kat. holdon s mindezeken felül 84 kö- és cementcsordaitatót létesített oly községi legelökön, melyeken a rendszeres legel tetés eddig az állandó nagy vízhiány miatt akalyokkal járt. A legelök javítása terén 1911-ben is követte a ministeri kirendeltség a viszonyok által kijelölt irányt, vagyis arra törekedett, hogy a felbokrosult, köves legelök kitisztittassanak, a víz mosások megköttessenek, itatókkal legyenek fel szerelve a legelök, felujittassék a hiányos gyepezet, rendszeres trágyázás emelje a hozamot. A rétfelujitások ügyét 1911-ben karolta fel rendszeresen az erdélyrészi kirendeltség. Kény szeritette erre egyrészt a természetes rétek rend kívül elhanyagolt állapota, másrészt pedig az a körülmény, hogy a kisebb gazdák előtt még a nagyobb birtokokon sem állott példa és bizonyság arra nézve, mint lehet a sovány, elmohásodott

29

rétek helyén bö szénatermö

réteket

létesíteni?

A szükséges útmutatások mellett segitöleg is fel karolta az ügyet a ministeri kirendeltség, amennyi ben ama gazdáknak, akik régi rétjük földjét meg felelően előkészítették, az első rétíelujitási kísér letre ingyen adta az elvetendő magot. Mint az erdélyrészi kirendeltség körzetében általában minden kezdeményezésben, ugy itt is az ottani községi gazdakörök voltak az úttörők. 1911-ben, tehát a kezdeményezés első évében 69 gazdakör 83 tagjának 74 kat. hold földjén történt, rétfelujitási kísérletezés pedig Szilágy vár megye egész területét s egyes kisebb vidékeket k i véve, ahol az eredményt a rendkívüli szárazság sem misítette meg, kellő vagy legalább is biztató siker rel. Biztató sikerrel a ministeri kirendeltségre nézve, hogy folytassa e nagy jelentőségű kezdeménye zést és biztató sikerrel az egyes gazdákra nézve, hogy a látott módon magok igyekezzenek rétjü ket felújítani. Ősszel már tekintélyes számú gazda jelentkezett és pedig — ami a dolog értékének megítélésénél örvendetes jelenség — nem m i n d azért, hogy rétfelujitásukhoz az első kísérleteknek megfelelő segélyt kapjanak. Remélni lehet tehát, hogy a rétfelujitás eddig itt ismeretlen fogalma egyebekhez hasonlóan rövidesen itt is meghonosul, amivel nagyon sokat nyer közvetlenül a i állattenyésztés és közvetve az egész mező gazdaság. Olyan községekben, ahol nincs legelő, igye kezett a kirendeltség érvényesíteni az 1908. évi XLIII. t.-cz. rendelkezéseit s a községek legelőszer-

Felvidéki Irendeltség

zésének megkönnyítésére igénybevenni az eme tör vényben biztosított kedvezményeket. 6 község legelő vételi ügyét intézte 1910-ben a kirendelt ség. E 6 község 5199 k. hold legelöt vásárolt összesen 2,044.376 korona, tehát 392 korona holdankinti áron. 1910-ben ezek közül 11 köz ség részesült összesen 20.600 korona 50 évig tartó törlesztési segélyben, 2 község pedig egyszersmindenkori segélyként 5000 koronát kapott. 1911-ben ujabb 8 község szerzett összesen 1408 kat. hold közlegelöt, egy esetben 4000 korona egyszersmindenkori, 7 esetben pedig öszszesen 15.990 korona évi segélylyel összesen 659,802 korona értékben. A ministeri kirendelt ség közbenjöttével eddig 24 község szerzett köz legelöt az erdélyrészi részeken. A felvidéki kirendeltség legelöjavitási akczióJ k eredményei az 1910. évben szintén emel kedő irányzatott mutattak. Mig az 1909. évben csupán három község volt reábirható, hogy legelő jének egy részét mintalegelö létesítésének czéljára átengedje, 1910-ben már tízre emelkedett azok nak a községeknek száma, melyek a legelójavitás jelentőségét megértve a munkálatok megindítását határozatilag kimondották és erkölcsi és anyagi támogatásért a kirendeltséghez fordultak. A legelöjavitási munkálatok azonban az ily irányú hitel korlátolt volta miatt egyelőre csak nyolcz községben voltak keresztülvihetök. Miként a 32. és 33. oldalon levő kimutatásból látható, a rendezett legelöterület összesen 76 kat. hold s a munkálatok az érdekeltek által természetben nyuja n a

31

tolt kézi és igásnapszám igénybevétele mellett 57 korona 37 fillér holdankénti államsegély fel használását tették szükségessé. Nagyobb arányokat öltött a felvidéki minis teri kirendeltség legelöjavitási munkássága 191 l-ben. E z év tavaszán Trencsénvármegye területén: Alsóosztorány (2 hold), Budatin (2 hold), Felsövisnyó (18 hold), Illava (20 hold), Kisszaniszló (12 hold). Árva vármegye területén: Námesztó (5 hold), Bobró (5 hold), Bubrohlava (2 hold). Liptó vármegye területén: Jamnik (10 hold) köz ségekben, összesen 76 kat. hold területű községi, illetve közbirtokossági legelön folytak ily munká latok. A z ösz folyamán pedig Trencsén vármegye területén : Budatin (3 hold), Felsövisnyó (24 hold), Alsóosztorány (10 hold), Péhó (6 hold), Bolesó (5 hold), Szedmeröcz (10 hold), Szaloncza(5 hold). Köveskö (10 hold). Ribény (25 hold), Tornyos (20 hold), Barátszabadi (5 hold), Hegyesmaj tény (10 hold), Csacza (50 hold), Illava (15 hold), Györkeháza (20 hold), Rajecz (100 hold), Liptó vármegye területén: Verbicz (35 hold), Nagybobrócz (3 hold), Csorba (30 hold). Jamnik (12 hold, Árva vármegye területén: Námesztó (15 hold), Bobró (15 hold), Felsözubricza (30 hold), Vittanova (40 hold). Zólyom vármegye terüle tén: Dobronya (40 hold), Z o l n a (12 hold), H o r hát (17 hold), Tótpelsöcz (46 hold) községekben, összesen 89 kat. hold területű legelön 10.596 K összeg felhasználásával. Közbejárt a kirendeltség a községek legelőszükségletének kielégítése körül azzal is, hogy az

32

£

-cd s: y. Z I

e r** bí es

| >

1.

A község neve

E-t

Bokorirtás

FeUövisnyó

2

18

Z ja

Koszedés

— -

-£.

a.hold

Budatin

2.

A

1

Az egész terüle ten

-

2


-

Csak folton ként

3.

11 tava

20

r-

e t t

— Fűmag Z — vetés M

2

Felül vetés V vető in agmennyiséggel

•_»

Felül vetés vető 18 magmenny iséggel

a;

A z egész Csak terüle 20 folton ten ktnt

V é

2

1

a

Boro nálás

-

2

V . ré szen tel jes v e tés, '/, Csak s részen 20 részben felülve tés Vj

ni u n k a

3.

z

és 2 ő

t e—

-3

JS

Gereblyézés

-

Kétszer az egész terület

ThomasS salak és kálisó

2

-

Thomassalak és Kétszer az egész 1- hamn a sovány terület részekre

3

»

Műtrá gyázás

I Thomas'/« része salak, •i három 16 knlisó szor és hamn

6

vető maggal

4

Kisszaniszló

5.

12

Csak S elvétve

p.

3

_

-

-

Teljes vetés

z egész fiAterület

l

-

-

Tliomas salak és kálisó

5

-

Teljes vetés

a

Az egész terület

2

-

-

Thomassalak

2

-

Teljes vetés

12

Az egész terület

a

-

76

-

'*°

5

-

-

-

Zubrohlava

2

-

-

Jamnik

12

2

-

összesen

76

3;

-

—

Thomassalak és h a m u

5

Robró

Elszótan kevós boróka

-

A z egész G terület

Csak folton ként

-

-

Tnomassalak, kálisó és hamu


•c

B.

Felül vetés '1, vetó1 magmennyiséggel

5

•<

7.

Felül vetés Az egész i/j vetó1 mag12 terület i í mennyiséggel

Námesztó

> B.

A terü let ti, része

5

GyökérThomaskigerebsalak, lyózés 12 kálisó 12 egyszer és hamn

-

17

3S

i

33

Ctrendezés

a

-

-

-

-

-

-

-

Egy r é g i ut betapálása

200

-

3 régi ut részen kénti bekapálása

350

—

-

-

-

-

Szántás

m e

i

e

Foltok felkapálása

Öntözés

-

-

-

-

El szórtan

-

-

-

-

550

n e v e z é

— Hanga, 5 stb. — — galy égetése

A mohás részek

-

g

2

Az egész 18 terü leten

t

Na gyobb re'szén

16

-

A mobás részek

2

Na gyobb részén

a

-

-

A mohás részek

1

Az egész terü leten

i

-

Az egész terület

E

—

- -

A z egész terület

2

-

-

'

Az egész terület 12

-

19

—

-

-

A z egész terü leten

10

—

- -

-

-

Egy szerű 12 zsilippel csörgedezés

-

| k. hold

k. hold 1

r é s z 1 e t I> s

r ű 1 e t

Gyü mölcsfa ültetés

-

Alma

30

Körte

30

Jegyzet •ö

A gyümölcsfát a lakosság kérte

—

-

Körte

100

Cseresz nye

100

Nagyrészt vágás terület A gyümölcsfát a lakosság kérte

- -

-

E g y része v á g á s terület

—

-

Erősen

- -

-

Szántás utján való nj gyeplétesités

-

-

-

Felszántás utján való gyeplétesités

1

-

-

Erősen h a n g á s , buczkás terület

t

—

260

-

Vágásterület

s

borókás

8-i

erdészeti érdekek által vont határokon belül az üzemterv megváltoztatásának kieszközlése vei a legeltetés czéljaira biztositott oly területeket, me lyek addig a legeltetés elöl el voltak vonva, 1910-ben ily módon biztositotta az árvamegyei Jablonka, a liptómegyei Csorba és a trencsénmegyei Felsövisnyó községben kisgazdák részére a szükséges legelöterületeket. 1911-ben 5 ily esetben járt el a kirendeltség eredménynyel s 262 k. h. kiterje désű területet szerzett ezzel legeltetési czélokra. A községek legelövételi törekvését is támo gatta a kirendeltség s közbenjárása folytán 4 község részesül most legelövétel céljából felvett kölcsön után összesen 6050 K évi segélyben, egy község pedig 2000 K egyszersmindenkorra szóló segélyt kapott. Lehetővé tette végül azt, hogy két árvamegyei község megfelelő államsegély ellené ben bérlet utján biztosithassa legelöszükségletét.

III.

A gazdasági ismeretek és a helyes gazdálkodási módok terjesztése. E kettős czél szolgálatában állanak a népies gazdasági előadások és tanfolyamok, mintagazda ságok, gazdasági gépek és eszközök terjesztése, vetömagkiosztás s a kirendeltségek körzetében létező földmivesiskolák mellett a specziális ok tatási czélt szolgáló alsófoku gazdasági iskolák. A gazdasági előadások nem csupán ros értelemben vett gazdasági

kérdéseket

a

szo ölelik

35

fel, hanem a falusi népet közvetlenül érintő köz igazgatási és jogi tudnivalók népies modorban tartott ismertetésére is kiterjeszkednek. A z elő adások anyagát a kirendeltségek állapítják meg s kéziratban adják az előadóknak, kik leginkább a gazdálkodás és népjólét kérdései iránt elősze retettel viseltető lelkészek, jegyzők és tanítók sorából s az intelligens gazdák közül kerülnek ki. A z előadások mindenütt az illető vidék nyelvén folynak. Ilyen gazdasági előadásokat a hegyvidéki k i - Hegyvidéki rendeltség 1910-ben Sáros vármegye 8 községé- ^^eiteé*. ben, U n g vármegye 10 községében, Zemplén vár megye 4 községében, Bereg vármegyében ugyan csak 4 községben és Ugocsa vármegye 6 közsé gében tartott s azok során a kirendeltség a hall gatóság között 10.200 darab különféle gazdasági vonatkozású ismertető füzetet osztott k i . 1911-ben, amikor a hegyvidéki kirendeltség az előadások hallgatóinak a számát is nyilván tartotta, a következőképen oszlanak meg a népies gazdasági előadások. Bereg vármegye 8 községében 496 hallgató Ugocsa « 6 405 « Ung « « 10 860 « « Zemplén 4 1166 « Sáros 8 640 « Összesen:

36 községben 3567 hallgató.

A hallgatóság között ez évben füzet került kiosztásra.

7673 darab

Nagy fontossága van a hegyvidéken azon tanfolyamoknak, amelyeket a kirendeltség a gazda3*

36

sági háziipar különböző ágainak meghonosítása érdekében évről-évre rendez. 1910-ben 72 v o l t a tanfolyamok száma, ezek között 50 kosárfonó, 6 fafaragó, 12 abroncsfaragó és 4 nyirágseprökötö tanfolyam. 1911-ben 8 fafaragó, 38 kosár fonó, 5 nyirágseprökötö, 9 nyirabroncsfaragó, 3 gyékényfonó és 1 czirokseprökötö, mindössze 64 háziipari tanfolyamot rendezett a hegyvidéki k i rendeltség. Itt emlitendö meg, hogy az illetékes katonai parancsnokság engedélyével a hegyvidéki kirendeltség a munkácsi honvéd gyalogezred le génysége részére a téli hónapokban mindkét év ben gazdasági előadásokat tartott s ezen előadá sok keretében a hallgatók a kosárfonás miként jével is meg lettek ismertetve. A népies mintagazdaságok száma a hegyvi déki kirendeltség körzetében az 1911. év végével 12-t tett k i . Ezek közül kilencz már a korábbi években létesült. 1910 és 191 l - r e tehát három uj mintagazdaság szervezése esik. 1910-ben szer vezte a kirendeltség a Máramaros vármegyei kökényesi mintagazdaságot s e végből 1740 K ál lamsegélyt eszközölt k i , amelyből 2 drb tehén, 1 drb eke, 250 drb. gyümölcsfa beszerzése s ezenkívül egy megfelelő trágyatelep berendezése vált lehetővé. 191 l - r e esik a badalói és a tibai mintagazdaság szervezése. A z előbbinek beren dezési költségeire 1840 K államsegély engedélyez tetett, melyből 2 üsző, 2 sertés, 1 orpingtontörzs, 1 emdeni ludtörzs, 2 drb. Sack eke, 2 drb borona, 1 répavágó. 1 drb rosta, 1 drb konkolyozó, 1 drb tengerimorzsoló beszerzési

37

és egy trágyatelep berendezési költségei fedez tettek. A tibai mintagazdaság részére pedig 1556 korona 65 fillér költséggel 2 drb üsző, 2 drb serlés, 1 törzs-orpington, 1 drb eke, 1 drb bo rona, 1 drb szecskavágó, 1 drb répavágó, 1 drb rosta, 1 drb konkolyozó szereztetett be és egy czélszerü trágyatelep rendeztetett be. A hegyvidéki kirendeltség működési terüle tén létező 12 mintagazdaság közül 7 van Bereg vármegyében, 1 — 1 Ung, Ugocsa és Zemplén vár megyékben, 2 pedig Máramaros vármegyében. A kirendeltség súlyt helyez arra, hogy ezen mintagazdaságok több és forgalmasabb utvonalak melletti birtokokon létesüljenek s azokat közvet lenül is állandóan felügyeli és ellenőrzi. A kirendeltség már évek óta nagy gondot fordit arra, hogy a kisgazda társadalom figyelmét felhívja a gazdasági gépek alkalmazásának jelen tőségére s minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a kisgazdák azon törekvését, mely ilyen gazdasági gépek beszerzésére irányul. A támogatás nyújtásánál az volt a vezérelv, hogy lehetőleg gazdakörök és hitelszövetkezetek részesittessenek ilyen gépek és eszközök beszer zése körül államsegélyben, mert az ilyen szerve zett közületek által beszerzett gépek amellett, hogy azoknak minden tagja részesedik azok ál dásaiban, mindig más és más tagnál lévén hasz nálatban, széles "körben válnak szemléltető esz közökké s igy mind több és több egyénben köl tik fel a vágyat ilyenek beszerzése iránt. A modernebb gazdálkodás szolgálatában álló

38

gazdasági gépek és eszközök beszerzésének támo gatására irányuló akczió eredményeként 1910. évben a klacsanói, felsökerepeczi és hársfalvai gazdakör 2 rosta, 1 eke és 1 konkolyozó be szerzési költségeihez való hozzájárulás czimén 500 korona, a beregszászi ^gazdakör 1 vetögép, 1 aczélgereblye és 6 aczélekének beszerzése körüli támogatásként 4 0 0 korona, a márokpapi-i gazdakör 1 vetögép és 20 drb eke beszerzése körüli támogatásként 400 korona, a hosszumezöi gazdakör pedig 1 szecskavágó, 2 répa vágó, 1 acél eke, 1 konkolyozó és 1 morzsoló vételára mérsék lése czéljából 250 korona államsegélyben részesült. -

A z asztélyi gazdakör részére 1 vetögép, 1 rosta és 1 szölözuzó beszerzési árának mérsék lése czéljából 300 korona államsegély engedé lyeztetett, a turjavágási hitelszövetkezet l kézi cséplő és 1 rosta beszerzése körüli támogatás ként 87 korona 60 fillér államsegélyt kapott, mig a nagyberegi gazdakör 1 vetögép beszerzése kö rül 300 korona, a badalói gazdakör 1 gereblye, 1 répavágó, 1 szecskavágó, 1 eke és 1 borona beszerzése körül 200 korona, a tarpataki gazda kör 1 lüskéshenger, 1 konkolyozó és 1 borsajtó beszerzése körül 350, a sárosoroszi-i gazdakör pedig egy vetögép beszerzése körül nyert 200 koronányi támogatást. Ezenkívül a kirendeltség átengedte bemuta tás és kipróbálás czéljából a saját gazdaságai részére beszerzett különféle tipusu ekéket. A z államsegélyek nyújtásával a gépek be szerzési árai 3 0 — 5 0 % - k a i voltak mérsékelhetők.

39

A gépek beszerzését és kiosztását a kirendeltség eszközölte. A z 1911. évben a klacsanói, pósaházai és nagytarnai gazdakör részesült a kirendeltség köz vetítése folytán ilyen természetű támogatásban. A z első 1 darálógép, 1 permetező, 1 tizedes mérleg és 1 kukoricza morzsoló beszerzéséhez ] 50 K segélyt kapott, a pósaházai gazdakör 2 morzsolót és 2 rostát szerzett be tagjai közös használatára s kapott ezért 185 K államsegélyt, végül a nagytarnai gazdakör 500 korona segély ben részesült s ennek révén 1 vetögép, 1 tisz tító, 1 rosta, 2 eke, 2 borona és 1 Györy-féle szeszfőző állandó használatát biztosította a gazda köri tagok részére. Vetömagkiosztásban az 1910. évben Bereg vármegye 67, Máramaros vármegye 37, Ung vár megye 52, Sáros vármegye 45, Zemplén vármegye 70 és Ugocsa vármegye 26 községének lakosai részesültek. Sajnosán kell azonban rámutatni azon körülményre, hogy a kirendeltség nagy kiterjedésű működési területéről oly sok igény jelentkezett e téren is, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi esz közök mellett nemcsak mennyiség tekintetében nem voltak a jelentkezett igények kielégíthetők, hanem sok község egyáltalában nem volt a vetö magkiosztás kedvezményében részesíthető. A kiosztott vetőmagnak vármegyénkénti meg oszlása a túloldali kimutatásból tűnik k i . A kiosztott vetőmagvak minőségüket tekintve, kitünöeknek bizonyultak. Áll ez különösen a Brassó vidékéről beszerzett zabra, mely már öt év óta

Tavaszi Zab Vármegye

árpa

Lóhere

k

i

Komócsin Bükköny

o

g

r

a

m

m

Nyul-

Kender-

szapuka

mag

o

k

7811

63076

18909

3969

5993

19933

99663

11996

498

2489

50

Ung

12000

55885

9600

1370

2850

Súros__

31000

10100

9500

1350

Zemplén

60242

40020

12950

7966

42071

138951

310815

Ugocsa

...

Összesen

—

b

a

Burgonya Luczerna

n

— '

32453

—

195 5

29920

100

650

10000

—

1100

1600

75

20500

—

1580

750

50

—

68606

—

7177

385

10575

35

70132

9152

28757

1835

996

17097

920-5

178576

996

ít

kerül a "hegyvidéki lakossága

között

kiosztásra,

minek következtében a hegyvidéken termelt zab nagyobb

része már szép nagy szemű s keresett

czikke az ottani piaczoknak. A vetömagkiosztásoknak tudható be azon jelenség is, hogy a nép évről-évre nagyobb tért juttat a luczerna-, lóhere- és komócsintermelés nek, mert gyakorlatilag meggyőződött a mestersé ges takarmányozás előnyeiről. A vetömagkiosztási actió megindításakor a legnagyobb rábeszéléssel lehetett csak egy-két métermázsa lóheremagot elhelyezni a hegyvidék lakosságánál, holott az 1910. évben 70.132 \ kg. került kiosztásra. A jelentkezett igény többszörö sen túlhaladta a kiosztott mennyiséget, a rendel kezésre álló pénzügyi eszközök korlátoltsága azon ban a bejelentett szükségleti igények csak egy részének kielégítését tette lehetővé. A z 1910. év tavaszán kiosztott vetőmagvak szintén kizárólag hazai czégektöl és versenytár gyalás utján szereztettek be. A kiosztott vetőmag beszerzési árai és a nyújtott árkedvezmények folytán mérsékelt kiosztási árak az alábbiakból tűnnek k i : 2

Nevezetesen Tavaszi árpa Zab __ Lóhere Komócsin Bükköny... . Nvulszapuka Kendermag ... Burgonya Luczerna.- ... ... ... ... ...

Beszerzési ár 100 kg.-kint 18 16 170 60 20 164 32 5 190

K « « « « « « « «

25 70 — — 37 — 90 -

f. « « « « « « « «

Kiosztási ár 100 kg. kint 14 14 150 50 15 150 25 4 160

K « « « « « « « «

50 50 — — — — — 20 —

f. « « « « « « « «

i2

1911-ben Bereg vármegye 44, Máramaros vármegye 29, Ung vármegye 53, Ugocsa vár megye 20, Sáros vármegye 59 és Zemplén vár megye 60 községének lakossága részesült a vetö magkiosztás kedvezményeiben, akik között össze sen 10.095 kg. tavaszi buza, 49.975 kg. tavaszi árpa, 270.500 kg. zab, 101.640 kg. burgonya, 63.700 kg. lóhere, 5950 kg. komócsin, 50.098 kg. bükköny, 2000 kg. nyulszapuka, 3015 kg. kender mag és 540 kg. répamag, összesen 208.563 k o rona 10 fillér értékben osztatott k i , mely összeg hez még 6825 korona 87 fillér szállítási költség járult. így tehát a kiosztott vetőmagvak összesen 215.388 korona 99 fillérbe kerültek. A kiosztásnál nyújtott 2 0 — 3 0 % árkedvezmény költsége 42.183 korona 04 fillér államsegélyt tett k i . Ezen tavaszszal eszközölt általános vetőmagkiosztáson felül 11 beregvármegyei község lako sai között kiosztatott 184 q. 84 kg. őszi buza vetőmag 4990 korona 68 fillér értékben, mely beszerzési ár mérséklése czéljából 998 kor. 13 fillér segélyben részesültek az érdekeltek. Sárosvármegyei és beregi kisgazdák részére 4 hordó len vetőmag kiosztása engedélyeztetett kilogrammonkint 35 filléres kedvezményes árban. A kirendeltségek a nép gazdasági téren való művelődésének előmozdítása mellett feladatuknak ismerik a lakosság kulturális téren való támo gatását is. Ennek eredményeként a hegyvidéki kirendeltség az elmúlt 2 évben a csarodai, nevetlenfalui, pósaházai és forgolányi gazdakör ré szére egy-egy 100 kötetes népkönyvtár s a könyv-

43

tár elhelyezése czéljából egy-egy könyvszekrény beszerzésére 2 0 — 2 0 korona államsegély engedé lyezését eszközölte k i . E z e n népkönyvtárak amel lett, hogy a nép intelligenciáját emelik, a magyar nyelvhatár kiterjesztéséhez is nagyban hozzájárul nak. A z előbb emiitettek beszámításával m a már a hegyvidéki kirendeltség működési területén mint egy 39, a kirendeltség közbenjárására engedélye zett népkönyvtár szolgálja a nép szellemi látó körének bövitését. A gazdasági kultúra Bereg vármegye felső részén való terjesztésének szolgálatában az alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazda sági telep áll, mely annak idején azért szerveztetett, hogy a kisebb birtokososztály az uradalmak és tejszövetkezetek részére vajmestereket és elömunkásokat lehetőleg a hegyvidéki nép gyerme keiből képezzen k i , mivégböl a telepen teljesen dijmentes állami helyek vannak rendszeresítve. Hogy a hegyvidéki lakosság köréből minél több ifjú legyen a teljesen dijmentes kiképzésben része síthető s így minél több egyén lehessen a biztos keresetet nyújtó s amellett viszonylag elég jól díjazott kereső életpályára nevelhető, a telepen rendszeresített 18 állami ingyenes növendéki he lyek száma az 1910. évben 2 i - r e emeltetett fel. Sajnos azonban, a hegyvidéki kisgazdák gyer mekei köréből nem akadt elég megfelelő jelent kező, ugy, hogy más távolabbi vidékek ifjúságát is kellett a jelentkezésre felhívni. A z iskola egy éves tanfolyamát a jelentke zett tanulók közül 1910-ben összesen 21 növen-

44

dék végezte el s az október hó 31-én megtartott évzáróvizsgát 4 kitűnően, 8 jelesen, 7 jól és 2 növendék kielégítő eredménnyel tette le. A levizsgázott 21 tanuló közül 10-nek el helyezéséről sikerült gondoskodni, k i k részben uradalmaknál, részben magánosoknál, részben földmivesiskoláknál nyertek alkalmazást. A tanulók közül 1 beregvármegyei, 1 ung vármegyei, 1 ugocsavármegyei, 4 máramarosvármegyei, 1 sárosvármegyei, 1 beszterczenasződvármegyei, 1 békésvármegyei, 5 Jász nagykun-szolnokvármegyei, 1 torda-aranyosvármegyei, 1 abaujtornavármegyei, 1 zalavármegyei, 1 sopronvármegyei, 2 pedig udvarhelyvármegyei illetőségű volt. A teleppel kapcsolatos mintagazdaság területe az 1910. évben 357 k. holdat és 1436 négyszög ölet tett k i , mely területből 11 hold burgonyával, 6 hold takarmányrépával, 20 hold és 800 négy szögöl takarmányfélével volt beültetve, mig a fenmaradó földterület vetett szénával való terme lési kísérletekre szolgált, valamint természetes retekül használtatott fel. A mult évhez viszonyítva, a mintagazdaság területe mintegy 220 k. hold területű réttel n a gyobbodott, hogy az állatállomány eltartásához szükséges s eddig nagy fáradsággal, időveszteség gel és költséggel beszerzett takarmány a telep házi kezelésében legyen előállítható. A telep állatállománya a 117 darabot szám láló törzsjuhászattal együtt, összesen 184 darab ból állott.

lő

A legeltetési időszakot, mely június hó 1-én vette kezdetét s augusztus hó 31-én végződött, ugy 1 9 1 0 , mint 1911. évben a telep összes nővendégei, az állatállománnyal együtt, a Plaj havasi «Firczák»-telepen töllötték, hogy a havasi gazdálkodás, különösebben a tejfeldolgozás isme reteit a növendékek a gyakorlatban is elsajátíthas sák s képesittessenek egy csupán kézi erővel dolgozó tejgazdaság üzemének vitelére, illetve vezetésére. A telep összes üzemi, iskolafentartási, gazda sági és irodai kiadásai 56.368 korona 47 fillért tettek k i , mellyel szemben 10.686 korona 90 fillér bevétel mutatkozott. 1911-ben az alsóvereczkei telep növendékei nek száma 21 volt, kik közül 2 kitünö, 4 jeles, 8 jó és 7 kielégítő eredménnyel vizsgázott s kö zülök 6 földmivesiskolánál, 10 pedig tejszövetke zeteknél és uradalmaknál nyert elhelyezést. Illető ségük szerint Beieg (2), Ugocsa (2), Máramaros (3), Jász-Nagykun-Szolnok (4), Veszprém (1), Zala (1), Tolna (1), Brassó (3), Udvarhely (3) és Háromszék (1) vármegyéből valók voltak a felvett növendékek. A telep növendékei ez évben november hó elejétől május hó végéig hetenkint egy napon rendszeres katonai kiképzésben részesültek. A katonai kiképző tanfolyam vezetője a m. kir. munkácsi 11. honvéd gyalogezred kötelé kébe tartozó honvéd százados volt. A katonai kiképző tanfolyam céljaihoz szük séges fegyverzetet és lőport a m. kir. honvédelmi miniszter ur ingyenesen engedélyezte, a szüksé ges tornaeszközök és az elemi lőtér összesen

46

421 korona 76 fillér költséggel a kirendeltség hitele terhére szereztettek be, illetve rendeztetett be. A telep állatállománya 363 darabból állott, az állatszaporulat pedig a tehenészetnél 6 darab bika, 14 drb üszöborju, a juhászainál 32 drb kos és 42 drb jerke bárány, a sertéseknél 18 drb kan és 14 drb emse malacz volt. A telep törzs tehenészetének összes tejelési eredménye 42305 litert tett k i . A telep összes üzemi, iskolafentartási és irodaszükségletei czimén felmerült kiadásai 1911-ben 72221 korona 13 fillérre rúgtak, melylyel szem ben azonban ez évben a bevétel is 12505 korona 19 fillérre emelkedett. A gazdasági szakismeretek terjesztését szol gálja a szolyvai gazdasági ismétlőiskola is. amely a hegyvidéki kirendeltség kezelése alatti állambér lethez tartozó szolyvai telepen van elhelyezve, amelyből évről évre 120 tanuló nyer a gazdasági alapismeretekben kiképzést.

Erdélyrészi (székelyföldi) ministeri kirendeltség,

Ide tartozik végül annak a megemlítése is. hogy a kolozsvári gazdasági akadémián rendezett gyógynövényéiiékesitő tanfolyamra egyenkint 64 K államsegélylyel 5 hegyvidéki néptanitó és egy lel kész küldetett ki, kik ott a hegyvidéken vadon termő gyógy és kereskedelmi növények szakszerű gyűjtésére vonatkozó tudnivalókat elsajátították. érdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség, amely kisgazdaközönségnek falusi gazdakörökbe való tömöritése által tett legtöbbet a földmives lakos ság társadalmi szervezése tekintetében, a téli gazdasági díiadásokat ezen falusi gazdakörökben

a

47

rendezi s azok tárgysorozatába nem csupán a szorosabb értelemben vett gazdasági, valamint egyszerűbb jogi és közigazgatási tudnivalókat veszi fel, hanem kiterjeszkedik azok során az általános szocziális vonatkozású kérdések ismertetésére is, söt ujabban ezen előadások utján indította meg ezen kirendeltség a küzdelmet a pusztító alkoho lizmussal szemben azzal, hogy az előadások folya mán reámutat az alkohol fogyasztás veszedelmeire s igyekszik az alkoholellenes egyesületek alaku lásának propagandát csinálni. Legújabban nök számára is rendez előadásokat s ezek a nőket érintő gazdasági s főleg háztartási kérdéseken felül a közegészség és gyermeknevelés alapismeteit ölelik fel. Ilyen előadást a kirendeltség 1910-beh összesen 353-at rendezett. Ezek közül iYIaros-Torda vármegye 55 községében 75, K i s küküllö vármegye 38 községében 82, Kolozs vár megye 20 községében 20, Csík vármegye 27 köz ségében 72, Háromszék vármegye 42 községében 84 és végül Udvarhely vármegye 20 községében 20 előadás tartatott. A z 1911. évi gazdasági

előadásokra vonat

kozó adatokat az alábbi kimutatás tünteti f e l : Vármegye Maros-Torda ... Udvarhely . . ... ... ... ... Háromszék _ ... „ ... Csík ... ... Kisküküllö _. Tonla-Aranyos .. ... ... Kolozs ._ ... Alsófehér Szilágy... ... ... ... Összesen

Községek száma

Előadások Résztvevők száma száma

41 43 48 35 25 26 21 26 23

61 58 108 73 50 38 49 40 45

3367 3500 12202 5482 2157 2300 2446 1930 8165

2 88

525

36549

48

Ezen elméleti gazdaköri előadásoknak gya korlati kiegészitöjeképen megtartotta a kirendelt ség 1910. és 191 l - b e n is azon határbejárásokat, ame lyek abból állanak, hogy a falusi gazdák a kirendelt ség valamelyik tisztviselőjének vezetése mellett tavasszal és nyáron kint a mezőn meghányják-vetik látható példák nyomán azokat a kérdéseket, ame lyek a téli gazdasági előadások keretében ismer tetve lettek. Ugyancsak gyakorlati oktatási czélt szolgálnak azon tanulmányi kirándulások is, ame lyeket az erdélyrészi kirendeltség ugyancsak már több év óla rendez olyanformán, hogy a községi gazdakörök vezetőit és értelmesebb tagjait egyik tisztviselőjének felügyelete alatt a fejlettebb gazdál kodási viszonyok megismertetése végett tanulmány útra viszi valamelyik közelfekvö földmives isko lába, avagy a modernül gazdálkodó és fejlett állat tenyésztést üzö szászokhoz. Ilyen tanulmányi kirándulásokon 1910-ben 392 kisgazda vett részt Csik, Torda-Aaranyos, Kisküküllö, Udvarhely, Há romszék, Szolnok-Doboka és Szilágy vármegyé ből. 19-1 l - b e n 6 volt a tanulmányi utak és 372 a résztvevők száma. E z évben azt az ujitást vezette be a kirendeltség, hogy nem csupán nyáron ren dezett ilyen tanulmányutakat, hanem azok egy részét télen tartotta meg azért, hogy az erdély részi gazdák a téli istállózás és helyes takarmá nyozás módozatait megismerjék. A z erdélyrészi kirendeltség területén az 1911. év végén összesen 9 mintagazdaság volt. Ezek közül 1910-ben Udvarhely vármegye Székelykereszlur községében alakult egy 20 k. holdas népies

mintagazdaság azzal a czéllal, hogy a székelykeresztúri tanítóképző növendékei egy megfelelő parasztgazdaság teljes berendezését és kezelését gazdasági tanáruk vezetése mellett megismerjék. 1911-ben Maros-Torda vármegye Jedd községében alakult egy 54 k. holdas mintagazdaság, amelynek tulajdonosa a tordai Szabó József-féle iskola egy végzett növendéke. A kirendeltségnek ezen minta gazdaság felállításával, amely a hozzá közel esö tordai iskola felügyelete és irányítása alatt áll az volt a czélja. hogy a tordai iskola végzett növendéke öröklött birtokán megvalósíthassa az iskolában elsajátitottakat s ezzel gyakorlati pél dát nyújtson az iskola mindenkori növendékeinek, — akik ezen mintagazdaságot tanulmányaik alatt gyakran megszemlélik — arra, hogy az iskolá ban tanultak miként értékesíthetők az életben? A z erdélyrészi ministeri kirendeltség a nél külözhetetlen gazdasági gépeknek a kisgazdák körében való meghonosítására ugy 1910., mint 1911-ben sok igyekezetet és sok anyagi segélyt áldozott. A jobb gazdálkodási módok folytonos tanítása és magyarázata mind több gazdakörben kelti fel a törekvést, hogy azok eszközeihez hozzá is jussanak, meg kellett tehát ragadnia a minis teri kirendeltségnek az alkalmat, hogy ezt a törekvést támogassa, különösen mivel legtöbb helyen a gazdakörök részéről is dicséretes áldo zatkézség mutatkozott beszerezni a legszüksége sebb gazdasági gépeket. E z e n kirendeltség a gazdasági gépeknek terjesztését kétféle módon szolgálja. Egyrészt állami tulajdonként szerez be 4

60

a kisgazda közönség körében kevésbbé ismert gazdasági gépeket s azokat ingyen használatra adja k i a gazdaköröknek, hogy meegismertesse ily módon azokat és megkedveltesse azok hasz nálatát, másrészt pedig támogatja a gazdaköröket abban, hogy a szükséges gépeket saját tulajdo nukul beszerezhessék.. 1910- ben vásárolt: 116 gazdakör 305 drb gazdasági gépet 48.422 korona értékben, amely beszerzéseknél a gazdakörök e vételár 30°/„-ának megfelelő 11.185 korona segélyben részesültek. Saját számlára vásárolt a kirendeltség 26.888 k o rona értékben 215 darabot, amely gépek 127 gazdakörnél vannak használatban. Ezekkel együtt 1903 óta összesen 1424 drb gazdasági gépet vásárolt a kirendeltség 159.416 korona értékben s kiadta azokat 424 gazdakör nek, ezekhez pedig vásárolt 350 gazdakör közös használatra 1027 darab gépet 164.805 korona értékben, amely vásárlásokat a kirendeltség 43.642 korona államsegélylyel könnyitette meg. 1911- ben a gazdakörök közös használatú gazdasági gépkészlete 615 darabbal szaporodott, amiből 105 darabot a ministeri kirendeltség szer zett be s adott k i ingyenes használatra megisme résre olyan helyeken, ahol azok használata még ismeretlen, 510 darabot pedig a gazdakörök sze reztek be 47.599 K 30 f. értékben, amihez, mivel a közösség céljaira valók, 14.227 K 77 f. hozzá járulási segély adatott. Rendre terjednek ilyenformán a jobb rend szerű ekék, meghonosul és terjed a vetögép, rét-

51

borona, kapálógépek és a gazdakör tulajdonaként uzsora dij nélkül hozzáférhető mindenütt a trieur. Talán nem lesz felesleges megemliteni, hogy ujab ban hídmérleget is igyekeznek beszerezni az egyes gazdakörök, belátván annak a szükségét és czélszerüségét, hogyha eladás előtt súlyra is lemér hetik állataikat, azok értékesítésénél jobban k i használhatják a folyó árakat. Főként a vásártartó községek igyekezete ez s a ministeri kirendeltség mindenkor készségesen támogatta azt. A gazdakörök által vásárolt gazdasági esz közök és gépek többnyire kisebb gazdának való könnyű vasekék, rétboronák, vetögépek, rosták, trieurök, szecskavágók, darálók és ujabban nagyobb számban kukoriczaszártépök, mely utóbbiaknak kü lönösen nagy fontossága van Erdélynek sok kukoriczát termelő részein. A z erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség gépkiosztási akcziójának eredményes voltát különben semmi sem bizonyítja jobban, mint az a körül-mény, hogy egyetlen kereskedelmi vállalat, a Marosvásárhelyt székelő Székely Gazdák Szövet kezete 1908. és 1909. évek folyamán egymaga közel egymillió korona értékű gazdasági gépet adott el, ami azt jelenti, hogy a gazdaközönség méltányolni tudja a gazdasági gépeket s meg is vásárolja azokat. Segélyben részesült 1910-ben a gazdakörök nek ama törekvése is, hogy közös használatra beszerzett gazdasági gépeik elhelyezéséről gondos kodjanak. 1909-ben kezdettek a gazdakörök ily czélra rendes gépszíneket épiteni. E z évben 4*

52

42 létesült 9850 korona államsegélylyel, amihez járult 1910-ben 40 gazdakör ugyanannyi gazda sági gépszíne ugy, hogy az 1910. év végén 82 község gazdakörének már rendes gazdasági gép raktára volt. 1910-ben e gépszínek megépítésére összesen 9250 korona segély adatott. 1911-ben a gazdaköri gépszínek száma 23-mal szaporodott s ezzel azok száma 105-re emelkedett. A 23 uj gazdaköri gépszín építését a kirendeltség összesen 4700 korona segélylyel támogatta. Felkarolta az erdélyrészi kirendeltség a gaz daságban annyira fontos trágyakezelés helyes irányba való terelését is olyformán, hogy a k i a hal lott tanítások nyomán rendes trágyatelepet akart léte síteni, ehhez pénzbeli segélyben részesült. 1909-ben már 71 ilyen állami segélylyel létesült trágyatelep volt és szolgált mintául a kirendeltség területén, ezek száma 1910-ben 79-re emelkedett, amikre összesen 12.308 korona segély adatott. 1911-ben 34 uj mintatrágyatelep létesült és pedig 8 MarosTorda, 7 Udvarhely, 6 Kolozs, 4 Torda-Aranyos, 5 Alsófehér és 4 Szilágy vármegyében. A z azokra fordított államsegély összesen 4753 koronát tett k i . A műtrágyák beszerzését is támogatta a k i rendeltség olyan esetekben, amikor a gazdakör szerezte be azt tagjainak közös megrendeléseként. A z e czélra nyert segélyből a szállítási költségeket fedezik a gazdakörök, de hogy mennyit szereztek be az 1910. és 1911. év folyamán, erre nincse nek adatok, mert a beszerzést maga bonyolítja le minden gazdakör De több jel nyilvánvalóan

53

arra vall, hogy az istállótrágya helyesebb kezelése mellett a műtrágyák használata is m i n d nagyobb szerephez jut a kisgazdaságokban is egyes vidé keken. Erre való tekintettel a kirendeltség műtrágyázást kísérleteket is folytatott és pedig 1911-ben 47 községben. Amely kísérleteket annál is inkább meg kellett kezdeni, mivel az erdélyi részeken még soha sem folytak a műtrágyák mikénti a l kalmazásának célszerűségét feltáró kísérletek rész letesen. A vetömagkiosztás terén az erdélyrészi kiren deltséget is ugyanazon szempont vezérli, mint a hegyvidéki kirendeltséget. A z t. L, hogy annak utján a kisgazdaközönség ne csupán a vetőmag felfrissítés hasznos és ennek folytán szükséges voltáról meggyőződhessék, hanem megismerkedjék a mesterséges takarmánytermeléssel. A vetömagkiosztás foganatosítása tekinteté ben azonban már különbség mutatkozik e két kirendeltség eljárása tekintetében, amennyiben az erdélyrészi kirendeltség, mint általában minden akczióját. ugy a vetömagkiosztást is, az ottani gazdakörök utján bonyolítja le. A z 1910. évi vetö magkiosztás keretében a kirendeltség csupán takarmányfélék magvát osztotta k i . A jó minőség biztosítása érdekében maga a kirendeltség szerzett be 91.222 kor. értékű lóhere-, luczerna-, baltaczim-, bükköny-, répa- és fűmagot s kiadta azt az egyes gazdaköröknek a tagok között való eladásra akként, hogy a vételárból nem egészen 30°/ -nak megfelelő 23.254 koronát elengedett. Ilyen segély melletti takarmányvetömag-beszerzést 244 gazda0

54

kör 4 2 8 1 tagja telt az 1910. év folyamán. A beszerzett vetőmagból volt 21.606 kgr. ló here-, 10.698 kgr. lucerna-, 5326 kgr. baltacím-, 98.933 kgr. bükköny-, 2894 kgr. répa- és 677 kgr. fűmag. E támogatás 1911-ben is legföként a takar mány magvak beszerzésénél alkalmaztatott. Lóhere, luczerna, bükköny, baltaczin, répa vetőmag volt a túlnyomó, amit a gazdakörök tagjai a ministerí kirendeltség utján beszereztek. A takarmány mag vak beszerzésénél immár több év óta tervsze rűen alkalmazott eme könnyités eredménye az, hogy mind nagyobb teret hódit a mesterséges takarmányok termelése. A legkisebb gazda is igyekszik valamelyes luczerna táblát beállítani. A fekete ugar helyét lóhere és bükköny fog lalja el. Kapcsolatban a rétfelujitásokkal, legelöjavitásokkal, mindez az állattenyésztés terjeszkedésének útját könnyűi. A z 1911. évi vetömagkiosztás adatait a túloldali kimutatás tünteti fel. A népkönyvtárak szervezését az erdélyrészi kirendeltség a íalusi gazdakörökkel kötötte össze, mert ott látja leginkább megközelithetöknek a népkönyvtárakat. Emellett 1910-ben is igyeke zett azok számát szaporítani. E z évben 78 uj népkönyvtár engedélyeztetett a kirendeltség műkö dési körébe vont vármegyék területén, 1911-ben pedig 40, ugy hogy e vidékek községeinek, ille tőleg gazdaköreinek az 1911. év végén összesen 362 népkönyvtár volt a birtokában. E nép-

Vetőmag mennyisége k i l o g r a m m o k b a n

Vármegye

Marostorda

—

813 11.510-00 6.443-50 2.51500

258-00

426-00

_

28

821 58.497-00

417O0

142-00

230-50 62-350-00

20

396

795-00 2.649-00 1.339-00

221-00

228-00

...

69 1.340

Szilágy

11

Háromszék ...

52 1.184

Kiskükiillő

32

...

Tordaaranyos ...

Összesen...

345

1.17300

19.703-00 5.00000 3.000-00 2.418-00 7.64500 2.479-00 1.105-00 40.000-00

200-00

4.485-00 2.166-00

—

250-00 J

Árpa

Répa

Baltac

33

55

Kolozs

Alsó-Fehér

j=

...

Csik

Udvarhely

í

Lucze]

o

in

Lóheri

T3

>> a

Bükkö

a

Gazda

:0

A m i t n.

A mi

beszerzési

gazdák

segélj

ára

fizettek

volt

UITZ

Ut

Vet.Amn.fr

—

—

K

f.

K

f.

K

f.

19.719 17 15.252 66

4.466 51

24.093 89 18.934 81

5.158 68

800-00

8.126 62

6.297 64

1.828 98

—

20.313 08

15.822 96

4.490 07

8.576 68

6.641 24

1.935 29

—

2.600-00

—

—

22.895 02

17.205 48

5.689 59

—

15.006 54 11.749 52

3.257 02

617 13.759-00 3.967-00 2.320-60

44000

194 00

—

6

106

3.118-00

26600

157-00

3100

—

1.652 57

1.275 fiO

376 97

16

426

9.15700 2.784-00 2.184-00

945 00

231-00

—

12.070 46

9.345 Ifi

2.725 80

196-00

289 6048 164.184-00 29.176-50 15.312-50 4.781-00 4.190-50 52.350-00 *

800-00 132.453 SS 102.526 02 29.928 :;i

öli

könyvtárak következőleg oszlanak meg vármegyék

5

A népkönyvtárak száma 103 71 80 38 28

12

j 18

5

1?

-3

—

s: 32

Összesen

~~ -C3 =

C -

Alsófehór

)

1 0

Kolozs

5 M

CQ Csik

Udvarhely

Vármegye

Marostorda

1

szerint:

362

A z t a törekvést, ami az erdélyrészi kiren deltséget a gazdasági ismeretek népszerűsítése és terjesztése körül vezeti, a maga körében hatható san egészíti k i az általa létesített Szabó József féle tordai kisebb magyar gazdasági iskola. E z intézetben 1910-ben 24, 1911-ben pedig 23 erdélyi magyar ifjú tanult, kiknek fele I. éves, fele pedig (illetőleg 1911-ben 11.) II. éves növen dék volt, mivel ezen iskolában a tanítási idö 2 év. A szeptember hóban tartott évzáró vizsgán 12 ifjú tett tanúságot arról, hogy az iskola kitűzött czéljainak valóban megfelel. A z iskolából kikerül tek közül 11 ifjú idegen gazdaságokba alkalma zásba ment, 1 pedig a saját gazdaságán gazdál kodik. Ennek birtoka egyúttal mintágazdasággá alakittatott s megfelelően felszereltetett, hogy a saját javára és mások tanulságára meg is valósit hassa az iskolában elsajátított helyesebb gazdál kodási elveket. A növendékek a gyakorlati tanítás közben végzett munkájuk ellenértékéül ellátást és munka dijat nyernek az intézetben. Egy növendék ellátása a vállalkozóval kötött szerződés szerint havi 32

57

koronába kerül, a munkadíj pedig havonta szor galom szerint 6 — 1 0 korona között váltakozik. Az élelmezési költség volt az 1910/1911. tanév ben 9.216 K , a kifizetett munkadíj 2.400 K . További összes személyi és dologi kiadások 8.720 K. A z iskola összes kiadása ezek szerint az 1910/1911. tanévben 20.336 K. Mivel az iskola czélja önálló kisgazdákat és gazdasági alkalmazottakat nevelni, a tanítás ennek megfelelően teljesen gyakorlati s a különféle gaz dasági munkák közben végeztetik. A szorosan vett mezőgazdaság mellett tárgyai még az oktatásnak a kisgazdáknak szükséges köz igazgatási és jogismeret és az élet mindama gyakorlati fogásainak megismerése, amit egy értel mes gazdának tudnia kell. A z iskola mint intézmény eleven kapcsolatot tart fen a vidék gazdasági életével, amennyiben közérdekű kisérleteket végez, azok eredményét bemutatja és közreadja. A növendékek is részt vesznek a környékbeli falvak gazdasági és társa dalmi életében, hogy otthon majd ne csak jó gazdák, de falujuknak egyebekben is vezetői le hessenek. A felvidéki kirendeltség 1910-ben Árva, oividéki Trencsén és Liptó vármegye 65 községében ren- u ^ e S g dezett népies gazdasági előadásokat. A z előadások száma 650 volt s azokon 52.493 hallgató vett részt. A z egyes előadások tárgysorozata a követ kező volt: I. A gabonafélék termesztése. II. A babonáról. III. Főbb tudnivalók a szarvasmarhaF

-

.

58

tenyésztésről. (Fajta tan.) IV. A legelök javításá ról és ápolásáról. V. A vetés forgókról és azok szükségességéről. VI. A baromfitenyésztésről, kü lönös tekintettel a baromfibetegségek leküzdé sére. Méhészet. VII. Hogy nö a vetés? Különös tekintettel a műtrágyák helyes alkalmazására. VIII. A sertéstenyésztésről. IX. A kolera elleni védekezésről. X . A házinyultenyésztésröl. Kü lönös tekintettel a gereznák kezelésére és érté kesítésére. A z előadási anyagot kéziratban a ministeri kirendeltség szolgáltatta az előadóknak, k i k a gazdálkodás és a népjólét iránt előszeretettel viseltető lelkészek, jegyzők, tanítók és intelligens gazdák sorából kerültek k i . A hallgatóság érdeklődésének fokozására a hallgatók között kisebb értékű gazdasági és ház tartási eszközök és tárgyak lettek kisorsolva, úgy mint : ásó, kapa, zabla, kaszaélesitö, szarvasmarhaláncz, marhasó, konyhakés, fejsze, lakat, vonókés, evőkanál stb. Az 1911. év telén 73 községi gazdakörben 1 0 — 1 0 összesen 730 gazdasági előadást rendezett a kirendeltség. A z előadásokat 56.723 kisgazda hallgatta. A z előadási anyag a következő tárgyak ból állott: I. Legelőkről és rétekről. II. Juhtenyész tés. III. Méhészet. IV. A z istállótrágyáról, mű trágyáról és azok alkalmazásáról. V. Szarvas marhatenyésztés és ápolás. VI. Sertéstenyésztés. VÍI. Baromfitenyésztés. VIII. Házinyultenyésztés. IX. Gyümölcsöskert. X . Gazdasági növények be tegségei.

5'.'

A gazdasági ismeretterjesztés czéljából tiz különböző tárgyú gazdasági füzet kiadásáról gondoskodott a kirendeltség, továbbá besze reztetett 4 darab vetitögépet hozzá a szükséges vonatkozású képsorozattal 2.300 korona értékben. Ezen vetítőgépek a gazdakörök rendelkezésére állanak. A gazdasági gépek és eszközök megismertetését azzal szolgáltatta a felvidéki kirendeltség, hogy az 1909-ben kisérletképen felállított és jó hatásúnak bizonyult mintagéptelepeket 1910 és 1911-ben továbbfejlesztette. Ezeknek az a rendeltetésük, hogy a jobb talajmegmunkáló és terményfeldogozó gépekkel a kisgazdákat megismertessék s a gépek teljesítő képességéről személyes meggyőződéssel szerzett tapasztalatok alapján, a kisgazdákat hasonló esz közök beszerzésére buzdítsák. E géptelepek hosszabb-rövidebb ideig hagyat nak egy-egy községben. Azokat a kezelésre vál lalkozott megbízható kisgazda őrzi s meghatáro zott díj ellenében kipróbálására a jelentkezés sorrendjében az egyes kisgazdáknak kiadja. A z o n községekben, a melyekben gazdakör alakul, a mintagépek véglegesen a gazdakör kezelésébe adatnak át, a tagok közös használatára. A hasz nálatért fizetett 1 0 — 2 0 fillér dijak az egyes gépek időszaki javítására fordíttatnak. Ezen mintagépek beszerzésére évben 3000 korona engedélyeztetett.

az 1910.

A mintagéptelepek 1910. évi nyát a túloldali táblázat tünteti fel.

gépállomá

ÍC o

C •o N

m Q t

tizedes mérleg

J

1 c :l

£ "3

Sorvetögép

Sack eke

•o U •o cc pa

Kézi cséplőgép

1

j Járgányos cséplőgép

Trieur

községek száma

Gabona osztályozó 1 rosta 1

helye és a

Vasborona

j Dorner eke

Sorszám

A géptelepek

a. m>

s

1

Árva megye 34 község ....

1

29

2

9

2

Liptómegye 34 község ...

—

15

10

13

3

Tencsénmegye 16 község ...

9

31

10

25

Összesen

10

75

22

47

1

—

23

—

3

— 1

—

—

1

—

—

1

1

1

—

3

23

2

1

1

1

3

A mintagéptelepek utján nyújtott erkölcsi támogatásnak örvendetes eredményei tapasztal hatók. Számos kisgazda és gazdakör fordult a kirendeltséghez azzal a kérelemmel, hogy e mintagépeknek megfelelő minőségű gyártmányo kat közvetitse. . E z indította a kirendeltséget arra, hogy a gazdakörök és a hazai gépgyárak között állandó üz leti összeköttetést létesítsen és a gazdaköröknél gép bizományi raktárak szervezésével tegyen kísérletet. 1911-ben a mintagéptelepeken elhelyezett gazdasági gépek és eszközök sorozata 3 drb. láncboronával, 3 drb. tizedesmérleggel, 2 drb lóhereszóróval, 5 drb. frieurral, 2 drb. járgányos cséplőgéppel, 1 drb. mütrágyaszórógéppel, 1 drb. Kalmár-féle rostával, 2 drb. szecskavágóval, 1 drb. lókapával és töltögetöekével bővült, amelyek beszerzési költsége 3768 koronát tett k i . Uj mintagépraktárak szerveztettek: Árva megye: Alsókubin, Námesztó és Tiszteim. Liptó-

61

megye: Liptószentmiklós, Liptótepla és Csorba. Trencsénmegye: Bán. Tornyos, Vágbesztercze, Zsolna és Csacza községeiben. A gépraktárak épület átalakítási és beren dezési költségeire 2800, a mintagépek vasúti szállítási költségeire 1200. a fuvarköltségekre és biztosítási dijakra 1000 korona engedélyez tetett. Ujabb mintagazdaságokat a felvidéki kiren deltség az 1910. és 1911. év folyamán nem szer vezett. Nehéz a felvidéki kisgazdák között olyan, egy tagban fekvő, 1 5 — 2 0 hold kiterjedésű ingat lant találni, mely mintagazdasággá czélszerüen berendezhető. A kirendeltség felügyelete alatt 5 mintagaz daság állott ez évek folyamán. 1. Árvamegyében: Medvedzén. 2. Liptómegyében: Csemiczen és Szentmarja községben. 3. Trencsén megyében: Láz és Mariké köz ségben. Ezen mintagazdaságok részére a szükséges vetőmagvak beszerzéséről a kirendeltség gondos kodott, a szentmarjai mintagazdaság részére egy darab tisztavérü tenyészüszöt szerzett be s annak vételárához 353 korona 70 fillér segéllyel járult. A kezdetlegesen gazdálkodó felvidéki kis gazdákra nézve épen olyan nagy fontossággal bir az időnkénti vetömagcsere, mint a hegyvidék vagy székelyföld gazdálkodó lakosságára. Ennek következtében a tavaszi vetömagkiosztás a felvi déki ministeri kirendeltség évi munkaprogramja-

Cl'

ban is ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint a másik két kirendeltségnél. Beszereztetett tavaszán:

és kíosztatott

Árpa vetőmag ___ . „

...

az

1910. év

427.673 kg.

zab

«

240.652

«

lóhere len

« «

34.096 16.199

« «

559.039

«

burgonya vetögumó

._.

A kiosztott vetőmag vé telára fejében kifizettetett ___

217.338 K 96 fill.

A vasúti szállítási költ ségek kitettek

10.314 K 24 fill.

Kiosztási költségek c z i mén felmerült kiadás Ennek fedezésére a k i osztásban részesült kisgaz dák készpénzben befizettek

5.219 K 64 fill.

183.584 K 93 fill.

Akisgazdák részére nyúj tott kedvezményekre fordittatott tehát

49.287 K 91 fill.

Ezen árkedvezményekre fordított összeg nyúj tásával sikerült a felvidéki kisgazdák tekintélyes ré szét kifogástalan minőségű vetőmagvakhoz juttatni. A vetömagkiosztásban a három vármegye 251 községének 8.102 kisgazdája részesült. A vetőmagvak egy-egy kisgazda részére a köveikezö mennyiségekben adattak k i : árpa, zab vetőmagvakból legfeljebb 3 — 3 métermázsa, ló here és lenmagból 2 5 — 2 5 kilogramm, burgonya vetögumóból legfeljebb 5 métermázsa.

63

A

kiosztott vetőmagvaknak

a kirendeltség

működési területét képező vármegyék szerinti el

Kiosztásban részesített kis gazdák száma

81.000

81.700 15.000

5.355

116.800

75

986

46.000

23.500

2.500

2.720

61.200

19

431

300.673

135.452

16.596

8.124 381.029

157

6.685

427.673 240.652 34.096

16.199 559.02d

251

8.102

Zab

Lóhere

Burgonya

Árva Liptó

A vármegye megnevezése

Árpa

itőmag kiosz kban részesült Jzségek száma

osztását a következő táblázat tünteti fel:

k i 1o g r a mm

Trencsén Összesen...

1

1911. év tavaszán Trencsén vármegye terü letén 123 községben, Árva vármegye területén 42 községben. Liptó vármegye területén 61 község ben 3586.45 q árpa, 2575 q zab, 3600 q bur gonyát, 314 q lóhere és 186 q len vetőmagot osztott k i 3667 kisgazda között. A vetőmagvak beszerzési ára 219.900 korona 11 fillért tett k i . Árkedvezményekre és a vasúti szállítási költsé gekre 39.964 K 75 í. államsegély fordíttatott. A felvidéki nép táplálkozásában és gazdálko dásában elsőrendű szerepet játszó burgonyater melést a felvidéki vármegyék területén is fellépett burgonyabetegség erősen támadta. Minthogy az eddigi megfigyelések azt ered. ményezték, hogy e baj leküzdésében csupán tel jesen egészséges burgonyagumók ültetése vezet czélra, gondoskodott a kirendeltség arról, hogy a kisgazdák ebbeli szükséglete burgonyaszaporitó te lepek utján kielégíthető legyen.

64

A z 1910. évben 15 burgonyaszaporitó telep állott a felvidéki kirendeltség felügyelete és veze tése alatt és pedig Árva megyében: Isztebnén 2 és Árva váralján 1. Liptó megyében: Hybbén, Dovallón és Poltornyán 1 — 1. Trencsén megyében: Beczkón 2, Nagykelecsényben 1, Vágszálláson 2, Nemesmogyoródon 1. Marsófalván 1, Nagytarajo son 1 és Lejtősön 1. Annak megállapítása czéljából, hogy a kü lönböző burgonyafajták közül melyek állanak leg inkább ellen a gyürübetegségnek és e vidéken melyek termelhetök leginkább sikerrel, a kiren deltség Árvamegyében és Trencsén megyében 1—1 burgonyakisérleti telepet létesített. 1911-ben ujabb burgonyaszaporitó telepek lé tesültek Trencsén megyében: Budatin és Kövágás községekben, Liptó megyében: Turapatak és Deményfalva községekben. E z e n telepek részére 4000 korona erejéig faj burgonya szereztetett be. A felvidéki vármegyék kedvezőtlen növény termelési viszonyai folytán fennálló alomhiány fokozottabb mérvben utalja a kisgazdákat a mű trágya igénybevételére. Nem lehet ennélfogva a kirendeltségre kö zömbös, hogy a kisgazdák ebbeli szükséglete megfelelő kielégítést nyerjen. Sajnos a műtrágya forgalomba hozatalánál a kisgazdák tudatlanságát kihasználó visszaélések napirenden vannak, amelyek egyfelől a mestersé ges trágyák hasznos voltába vetett és megerősö désnek indult bizalmat renditik meg, másfelöl értékben meg sem határozható kárt okoznak a

66

kisgazdáknak akkor, midőn azok tudatlanul a tel jesen értéktelen műtrágyákat alkalmazván, a jó vetőmag és helyes talajmegmunkálás daczára sem érnek el megfelelő gazdasági eredményt. A z első évben kisérletképen a kirendeltség által foganatositott míítrágyahQzvetités megmutatta, hogy a műtrágyák forgalomba hozatalánál előfor duló visszaélések elleni intézkedés folytatása a kisgazdák eredményes gazdálkodása érdekében elsőrendű szükséglet és hogy eme kérdés helyes megoldásától a felvidéki kisgazda eredményes gaz dálkodása el nem választható. A kirendeltség 4 irányban igyekezett e te kintetben a kisgazdaközönség segitségére lenni anélkül, hogy a műtrágyák magán uton való forgalomba hozatalát korlátozta volna. Neveze tesen : a) a beszerzést közvetítette minden árkedvez mény nélkül az e czélból alkalmilag egyesült egyes községek kisgazdái, a szövetkezetek és gazda körök részére, amennyiben egy-egy vaggonmennyiség rendelésének lehetősége előállott; b) a kisgazdák károsodását akként igyeke zett meggátolni, hogy magánúton beszerzett mű trágyák chémiai vizsgálatának dijait elvállalván, módot nyújtott arra, hogy csak a szállítási felté telek szerinti minőségnek megfelelő százalékos arányban teljesítsenek a kisgazdák fizetéseket; c) a hamisított műtrágyák szállítása körüli perekben támogatást nyújtott a kirendeltség és a hatósági, illetve birói uton való megtorlásáról gon doskodott ; 5

66

d) a vasúti szállítási költségek egy részének elvállalásával segítette elö a műtrágyák elterje dését azon községekben, amelyek kisgazdái a leadó állomástól saját költségükön voltak kény telenek a vasúti továbbítást eszközölni. A mütrágyaköz vetítésben a három vármegye 162 községének 4862 kisgazdája részesült. A kirendeltség által eszközölt mütrágyaközvetités összehasonlító eredményeit a következő táblázat tünteti fel: 1909. év

M e g y e

1910. év

Superfosfát

4 Thomassalak

Közvetittetett

w a g g on Árvamegyébe

30

Liptómegyébe

4 45

Trencsénmegyébe

Árvainesyébe Liptómegyébe

30

„

50 16

... ... ... ...

4

Trencsénmegyébe Összesen

- ! 30

j

149

Műtrágyák chémiai vizsgálatánál nyújtott a kirendeltség támogatást 32 esetben. A hamisított műtrágyák eladásánál felmerült perköltségek fejében a kisgazdák helyett 363 k o rona 61 fillért fizetett k i a kirendeltség. A műtrágyagyárak által átadó állomásokként kijelölt állomásokról a községek legközelebbi vasúti állomásáig a kisgazdák terhére felmerült továbbí tási költségek részbeni fedezésére 991 korona 40 fillér fordíttatott.

6?

1911-ben Trencsén vármegye kisgazdái ré szére 1710 q superphosphat, Árva és Liptó vár megye kisgazdái részére 2465 q superphosphat és 2350 q thomassalak közvetitését bonyolította le a ministeri kirendeltség. A mütrágyahamisitás üldözése czéljából esz közölt vegyvizsgálatok, hatósági eljárási költsé gekre 837 koronát íorditott. A nagyobb mennyiségű műtrágyát használó v i dékeken mütrágyaraktárak felállitása vétetett tervbe. A z istállótrágya helyes kezelésére minta trágyatelepek létesítését mozditotta elö a kiren deltség. 1911. évben 500 korona államsegélylyel 10 ilyen mintatrágyatelep létesült. Zöldtrágyázást kísérleteket mutatott be a m i nisteri kirendeltség Árva vármegyében Ljeszeken 4 holdon és Felsözubriczán 5 holdon 285 K költséggel.

IV.

Gyümölcs (szőlő) termelés és értékesités. Mindhárom kirendeltség munkaprogrammjában benne van a gyümölcstermelés felkarolása, mert azok a vidékek, amelyeken a kirendeltségek működnek, ugy talaj, mint éghajlati szempontból túlnyomó részben alkalmasak ennek a legtöbb helyütt még nem eléggé méltatott gazdasági ág nak felkarolására. Ezért is ott, ahol sikerült a kisgazdák érdeklődését ez iránt felkelteni s elő adások és példák utján meggyőzni az érdekel teket arról, hogy okszerű gyümölcstermeléssel 5*

6S

Y - Gondoskodott ugyanis egy felől arról, hogy minél több gyümölcsfa legyen, másrészről pedig igyekezett a gyümölcstermés jobb értékesítését előmozdítani. A gyümölcsfák számának növelését a k i rendeltség gyümölcsfaoltványoknak nagy számban és kedvezményes árban való kiosztása által szol gálta, m i mellett a meglévő vadgyümölcsfáknak átoltás utján való nemesítéséről is gondoskodott. A gyümölcsfák darabonkénti 10 filléres ked vezményes árban és a csomagolási, nemkülönben a szállítási költségek utánvételezése mellett 1910. évben Máramaros vármegye 7, U n g vármegye 13, Ugocsa vármegye 8, Zemplén vármegye 7, Sáros vármegye 6 és Bereg vármegye 12 községének lakosai között osztattak k i .

i r á n

u

v o l t

e

t é r e n

A kiosztott gyümölcsfacsemetéknek a kiren deltség működési területét képező vármegyék kö zötti megoszlását az alábbi kimutatás tünteti fel: CD

>,

Vármegye

I

< Máramaros ... Ung ... Ugocsa Zemplén ... ... Sáros Bereg Összesen ...

1.302 1.100 554 592 300 635

• I

M 00

200 3.705 200 2.030 99 2.300 196 1.000 400 100 100 500

leroszn

kirendeltség.

ilva

Hegyvidéki

szép mellékkeresetre tehetnek szert, támogatták a kirendeltségek a gazdaközönséget ebbeli m u n kájukban. A hegyvidéki kirendeltség működése két

o

S

1

•o s 64

115 500 — 286

240 179 100 155 — 70

549 320 100 39 200

— 49 50

4.483 | 895| 9.935 1.301

744

1.208

163

-

400

se B ©

—

—

69

A

kiosztott gyümölcsfacsemeték a kisszebeni, ungvári, nagybocskői, beregszászi, zilahi, nagykárolyi, karczagi, jászberényi, bajai, lugosi, veszprémi, csákovári és kisbéri állami faiskolák készletéből valók. Sajnálatos körülmény, hogy az állami fais kolák megfelelő készletének hiánya miatt a gyümölcsfacsemeték kiosztása iránt bejelentett igé nyek csak részben voltak kielégíthetők. Hasonló az oka annak is, hogy a kirendelt ség 1910-ben vadcsemetéket ingyenesen nem osztott k i . A gyümölcsfacsemetéknek nagy számban való kérelmezése örvendetes jelenség s a mellett bizonyít, hogy a hegyvidéki lakosság felfogta a gyümötcstermelés jelentőségét és önszántából is törekszik annak minél szélesebb körben való elterjesztésére. A z évek folyamán keresztül és nagyszám ban eszközölt gyümölcsfakiosztások folytán külö nösen Bereg és Máramaros vármegye egyes vidékei váltak elsőrangú gyümölcstermelő he lyekké, melyeket különösen a német és galicziai gyümölcskereskedők keresnek fel szivesen. E z e n vidékek lakossága gyümölcstermése értékesítésé ből ma már szép jövedelemre tesz szert. ' A meglévő vadgyümölcsfák átoltás utján való nemesítése 1910. évben Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegyék egyes községeiben történt. A kirendeltség átoltatott ez évben Bereg vármegyében összesen 12 községben 7693 darab

70

vadgyümölcsfát, még pedig 5879 darab 1722 darab körtét és 92 darab szilvafát.

almát,

Ugocsa vármegyében öt községben összesen 17.672 darab vadgyümölcsfát és pedig 5768 da rab almát, 2332 darab körtét, 5226 darab s z i l vát, 3250 darab cseresznyét, 795 darab baraczkot és 301 darab szelid gesztenyefát. Máramaros vármegyének három községében összesen 3815 darab vadgyümölcsfát köztük 2825 darab almát és 990 darab körtefát. Végül Ung vármegye Kapás és Ördög vágás községeiben összesen 3405 darab vadgyümölcsfát, még pedig 936 darab almát, 1012 darab körtét, 1264 darab szilvát és 193 darab cseresznyefát. A z átoltatásokat az ungvári, nagybocskói és munkácsi faiskolák kezelösége eszközölte s azok 2288 korona 99 fillér államsegélyt tettek szük ségessé. Az összes átoltásokhoz kizárólag nemes faj tájú oltványok használtattak, még pedig almából «Téli arany parmén», «Jonathán», «Török Bá lint)), «Beregi sóvári», körtéből «Hardempont», «Téli vajkörte», «Liegel» téli vajkörte, aSzürke körte», szilvából «Beszterczei», cseresznyéből pe dig «Nagy fekete ropogós». A z oltások közül átlagban 75°/o fogamzott meg. A kirendeltség az előző években már felál lított «Casenille» rendszerű aszalók használatán kívül 1910-ben a szilvatermés értékesítése körül támogatta az arra szorult községeket és pedig a munkácsi hegyközséget, a nagylázi hitelszövetke zetet, továbbá Horlyó és Felsökerepecz községe-

71

ket oly módon, hogy részükre egy-egy Györyféle szeszróző egy hónapi dijmentes használatát eszközölte k i , hogy azon czefréjüket kifőzhessék. A kirendeltség a működési területén lévő elpusztult szőlőterületek felújításának elösegitését is feladatának ismerte. E z irányú közbenjárására 4 ugocsai, 1 beregi és 5 ungi kisgazda össze sen 3800 darab az ottani talajnak legjobban megfelelő különféle fajú szölöoltványnak 25° -os árkedvezmény melletti engedélyezésében részesült. /0

A hernyók irtására felhivások terjesztésével hivta fel a kirendeltség a gazdaközönséget. 1911-ben a hegyvidéki kirendeltség Bereg-, Ung, Máramaros, Ugocsa, Zemplén és Sáros vármegye kisgazdái között összesen 1697 drb alma, 474 drb körte, 358 drb szilva, 88 drb cseresznye, 224 drb meggy, 929 drb baraczk, 795 drb dió és 20 drb gesztenyefacsemetét osz tott k i 10 filléres kedvezményes árban. Emellett kiosztott teljesen ingyenesen 6260 drb alma, 2710 drb körte, 750 drb szilva és 200 drb meggy vadonczot. A gyümölcsfacsemeték kiosztása iránt jelent kező igények fokozottabb kielégítésének biztosí tása czéljából a kirendeltség Huszton és Técsön 1 0 — 1 0 holdas, Remetén és Alsóvereczkén 1—1 holdas gyümölcsfaiskolát telepitett, melyekbe mint egy 75.000 darab alma vadcsemete és mintegy 25.000 darab dió csemete lett eddig ' beültetve, ugy hogy négy év múlva a kirendeltség évenként remélhetőleg már mintegy 100.000 darab csemete felett fog rendelkezni,

72

A meglévő vadgyümölcsfák átoltás ulján való nemesítése czéljából: Bereg vármegye 7 községében 1884 drb Ugocsa « 4 « 17.942 « Ung « 3 « 1574 « Máramaros vm. 4 « 1241 « vadgyümölcsfa összesen 36.858 oltással átoltatott. A z átoltások összesen 2002 kor. 85 fillér költ séget okoztak, amelyet a kisgazdák államsegély képen nyertek. A halmii vidéki gyümölcsértékesitö szövet kezet részére a kirendeltség ez évben 1 drb Buyderféle aszaló készülék adományozását eszközölte ki. A kedvezőbb gyümölcsértékesítés érdeké ben történt az is, hogy a kirendeltség a felsökerepeczi gazdakör részére 1 Györy-féle szesz főző 1 hónapi ingyenes használatát biztosította. A hernyók irtása példamutatással, felhívások terjesztésével a közigazgatási hatóságokkal kar öltve történt. A hegyvidéki kirendeltség ez évi munkássá gát teszik áttekinthetőbbé az alábbi kimutatások. Gyümölcstermelés. K

i

o

s

z

t

a

t

o

t

t

Bereg, Ung, Máramaros, Ugocsa, Zemplén, Sáros vármegyék lakosai között 10 filléres kedvezményes árban ós a csomagolási és száliitási költségek utánvételezése mellett d a r a b alma

körte szilva

1.697 474 358

teljesen ingyen vadoncz

c s e m e t e

cse resz meggy nye

88

224

baraczk

dió

929 795

gesz tenye

alma

körte s z i l v a meggy

20 6.260 2.710 750

200

73

Faiskolák. 1911-ben a kirendeltség által létesített faiskolák helye és területe

Huszt

10 hold

Técső

10

A beültetett

Vármegye

Máramaros

«

«

Remete

1

«

Bereg

Alsóvereczke

1

«

«

vadcsemeték száma

| 75.000 drb. alma l

25.000 drb. dió

Vadgyümölcsfák átoltása. 1911-be ii

átoltatott

Vármegye

00 N:

fa

•z

7

1.884 17.942

...

8

1.574

Máramaros... ... ...

4

1.241

-

TTo-npííl

_

A királyhágóntuli

ségeire felhasz nált államsegély

oltással

4

Bereg Ung

az oltások költ

— darab vad- összesen tí. hány --- gyümölcs

összege

2.002 kor. 85 flll.

36.858

részekben a gyümölcster-

Erdélyrészi

meléssel egyenlő, sőt egyes vidékeken nagyobb jelen-

^mfnisteri^

jösége van a szőlőgazdaságnak. Ezért helyez e k i -

kirendeltség,

rendeltség oly nagy súlyt a szőlőmivelés előmoz dítására, illetőleg az elpusztult szőlők felújítására. 1910-ben

főként

arra

irányult

a

kirendeltség

figyelme, hogy a nagyobb birtokosok nyomát kö vetve,

a kisgazdák

is betelepíthessék

Ennek* a könnyítésére 1910-ben

szőlőiket.

195.300

darab

szölöoltványt és 1,308.000 darab alany vesszőt ada tott el kisgazdáknak 5 0 % mérsékléssel a rendes árral

szemben,

ezt

kiegészítőlég

10 községben

7i

megfelelő állami segéllyel községi oltványtelepet léte sített, ahol az egyes gazdák kellő vezetés és k i tanitás mellett maguk készítik az oltványokat. A szőlőgazdaságban szükséges eszközök, fő ként pedig a permetezők beszerzésének megkönnyí tése is nagy segítsége volt az itteni szölömivelésnek, mert a gazdakörök e téren ugyancsak igénybe vették a részükre adható segélyeket. A z újonnan ültetett oltványszölökkel való körülményesebb bá nást különben lényegesen könnyítette az is, hogy az illetékes szölöszeti és borászati felügyelő mel lett 2 szölöszeti munkavezető a gazdaközönség nek állandóan rendelkezésére állott s ahol szük séges volt, bemutatta és tanította a leghelyesebb szölökezelési módokat. 1911-ben 8 uj szölöoltvány telep létesült, vala mennyi községi gazdakörök kebelében. E telepek összesen 117.700 drb. szölöoltványt termeltek 5172 K 39 f. készkiadás ellenében. Foglalkoztatja a kirendeltséget a kertgazdaság és veteménytertnelés is, aminek városokhoz közel fekvő helyeken van tere. 1910 óta munkálkodik ilyen irányban e kirendeltség olyképen, hogy az egyes községi iskolák mellett létesit házi kerteket oly helyeken, ahol a tanítónak fogékonysága van a kertészkedésre s e fogékonyságát képes a keze alatt álló gyermekseregbe beoltani. 1911-ben 1600 K-t fordított az erdélyrészi kirendeltség ily czélra s 11 községben létesitstt iskolakertet. A gyümölcstermelést e kirendeltség is főként gyümölcsfaoltványok kiosztásával szolgálja. A z oltványok a kirendeltség működési területén levő

75

állami faiskolákból kerülnek s az iskolák azokat többnyire közvetlenül küldik meg a kérelmezők nek, amelyek túlnyomóan községi gazdakörök. A gyümölcstermelés fejlesztése érdekében e

Felvidéki ininistGi'i

kirendeltség 1910. év tavaszán 6927 darab alma, . 1684 darab körte, 990 darab szilva, 978 darab cseresznye és 138 darab meggyfaoltványt osztott ki 10 filléres kedvezményes árban a kisgazdák között. Ezenkívül az 1910. év őszén 2042 darab alma, körte, cseresznye és meggyoltványnak teljes árban való beszerzését közvetítette a kérel mező kisgazdák részére. Ugy a kiosztott, mint a közvetített facsemeték csomagolási és szállítási költségeit, amelyek 858 k o rona 22 fillért tettek k i , a kirendeltség fedezte. A gyümölcsfacsemete kiosztásában: Árva megyében 40 község, Liptómegyében 9 község, Trencsénmegyében 65 község gyümölcstermelő kisgazdája részesült. A gyümölcsértékesítés terén a kirendeltség támogató közreműködése nem vált szükségessé. Eddigelé a helyi fogyasztást sem képes a jelenlegi gyümölcstermelés kielégíteni. Egyelőre, addig, amíg a gyümölcstermelést a legjobban diszlö gyümölcsfák tenyésztésével és a megfelelő keresett gyömölcsfajták meghonosításával biztos értékesitási alapra helyezni sikerül, nem lehet e téren nagyobbarányú actiót kezdeményezni. A gyümölcstermelés fokozását szolgálta a k i rendeltség a gyümölcstermelésről irt népszerű füze tek terjesztése és előadások rendezése utján, to vábbá azon az uton, hogy a tudomására jutott k i l

e n d e

i

t s e

g.

esetekben a gyümölcsösökben kárt okozó növényi és állati élösdiek ellen való védekezés módjaira tájékozást nyújtott. Rozsonymitta trencsénmegyei község fölös termésű és minőségénél fogva piaczra nem hozható alma terméseinek gyümölcsbor alakjában való értékesítését mozditotta elö a kirendeltség a község részére kieszközölt czidermalom és borsajtolónak díjtalanul való rendelkezésre bocsátásával. A z éghajlati viszonyoknak megfelelő nemes gyümölcsfaoltványok biztosítása czéljából a. járási faiskolák létesítésének ügyét a kirendeltség 1910. évben Zsolnán felállítandó járási faiskola létesíté sének előmozdításával gondozta. A zöldségtermelés meghonosítása czéljából is folytatott a kirendeltség az elmúlt két évben tanulmányokat. A működési területét képező vár megyék fogyasztópiaczai szűken vannak olyan zöld ségtermékekkel ellátva, amelyek e vidéken is sikeresen termeszthetők. Egyelőre kisérletképen Trencsén vármegye Poroszka és Vágbánya köz ségeiben kezdeményeztetek egy szövetkezeti alapon létesítendő bolgárrendszerü zöldségter melő telep. E telepnek kísérleti jellegű ered ményei lesznek útmutatók ezen akczió tovább folytatásában. Itt v a n helyén annak megemlítése is, hogy a községi úrbéri közlegelök kellő kihasználása érdekében azoknak gyümölcsfákkal való beülteté sét is felkarolta a kirendeltség, amely irányban a legelöjavitások helyein a kirendeltség járt jó példával elöl.

77

1911-ben Trencsén, Árva és Liptó várme gyék területén 3127 drb. I. oszt. alma és 2919 drb. I. oszt. körtefacsemete 60 fillér áron, 561 drb. II. oszt. alma és 558 drb. II. oszt. körte, 137 drb. szilva és 82 drb. cseresznyefacsemete 30 fillér áron került kiosztásra. A szállitási és csomagolási költ ségek 747 korona 13 fillért tettek k i , mely össze get a kirendeltség az érdekelteknek államsegély ként eszközölte k i . Zsolna székhelylyel egy a járás gyümölcsfa csemete szükségletét kielégiteni képes gyümölcsfa iskola berendezését a kirendeltség 2000 korona államsegély kieszközlésével megkezdte. A gyümölcsfatenyésztés ügyének elöbbrevitelét a kirendeltség az értékesítés érdekei szerint oldja meg. E tekintetben azt az ujitást vezette be, hogy az őszi gyümölcsfakiosztásra fekteti a fősúlyt és az egyes vidékekre alkalmas gyümölcs fajtáknak tömeges előállítására törekszik. Nagy baja ugyanis a felvidék gyümölcster mesztésének az, hogy h a van is jó termés, oly sok fajta gyümölcs terem egy-egy fajtából, hogy e miatt az előnyös értékesítés és általában az értékesítés szervezése úgyszólván lehetetlen. E z hozza azután magával, hogy ily alkal makkor a gazda pár fülérért ad tul termésén. A z 1911. évben a szükséges előtanulmányok be fejezést nyertek és az őszi kiosztást már ennek megfelelően eszközölte a kirendeltség.

78

V.

Állattenyésztés. A kirendeltségek működési körébe vont terü letek már földrajzi fekvésüknél fogva is olyanok, hogy azon vidékeken az állattenyésztésnek v a n a különböző gazdasági ágak között a legnagyobb jelentősége. Számolnak e ténnyel a kirendeltségek is s a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekez nek a gondjaikra bizott vidékek állattenyésztési érdekeit ugy közvetlen intézkedésekkel, mint a külön fejezetekben tárgyalt legelő-és rétjavitások, valamint legelöszerzések utján előbbre vinni. Hegyvidéki ministeri kirendeltség.

.

„

A

,

hegyvidék

szarvasmarhatenyésztése sem . ,

,

,

° s e g , sem pedig mennyiség — darabszám — tekintetében még nem áll azon a fokon, amelyen az ottani körülményeknek erre kiválóan alkalmas voltánál fogva állania kellene. Ennek a sajnálatos állapotnak oka az üszönevelési kedv hiányában, a kellő táplálékot nyújtó rétek és legelök elégtelenségében és végül abban rejlik, hogy a községeknek, a m. kir. gazdasági felügyelőségek utján folytatott erőteljes akciója daczára, nincs kellő számú tenyészbikája s még a meglévők nagy része is, a megfelelő gondozás és kellő takarmányozás hiánya következtében tenyésztési célokra kevéssé alkalmas. A hegyvidéki kirendeltség e bajok fokozatos megszüntetésével igyekezik a helyzetet javitani s a hegyvidék szarvasmarhatenyésztésének szin vonalat lépésről-lépésre emelni.

m m

79

A z üszönevelési kedvet — amelynek hiánya a hegyvidéki lakosság konzervatív gondolkodás módja következtében abban leli magyarázatát, hogy e nép százados szokásaihoz ragaszkodva az üszőborjút húsra értékesiti s csak a bikaborjut neveli fel — üszödijazásokkal és azzal igyekezik a kirendeltség fokozni, hogy a havasokra nyári legeltetésre felhajtott üszök után fizetett fübéreket visszatéríti. Díjazásban részesült 1910-ben 26 egy éves és 37 kétéves üsző 10-töl 20 K - i g terjedő összeggel, ami összesen 890 K-t tett k i . 1911-ben 13 síkvidéki é9 3 hegyvidéki községben rendezett a kirendeltség üsző díjazásokat s összesen 3500 K-t tettek k i az állattartók között kiosztott dijak. Fübér visszatérítésben 1910-ben 192 üszötulajdonos részesült. 1911. évre vonatkozólag nincs pontos adat arról, hogy hány gazda kapott ily támogatást, amelynek pénzbeli értéke ez évben 757 K 50 f.-t tett k i az előző évi 1440 K - v a l szemben. A z üszödijazások kedvező hatása máris észlelhető, mert mig 1908-ban csak 149 volt a havasra felhajtott üszök száma, addig 1909-ben, vagyis az üszödijazások rendszeresítésének máso dik évében már 193 drb üsző lett felhajtva, amely szám 1910-ben 336, 1911-ben pedig 355-re emelkedett, annak daczára, hogy e két utolsó esztendőben a felhajtott állatlétszám jóval kisebb volt, az előző évekhez viszonyítva. A z üszönevelési kedv érdekében történt 1911-ben az is, hogy a kirendeltség a polenai hitelszövetkezet javára 3000 K államsegélyt esz-

80

közölt k i a tagjai részére beszerzett üszök vétel árának részben való törlesztése végett. A számbeli gyarapodást gátló másik körül ménynek t. i . a legelő és rét, főleg az előbbinek hiánya részben onnét származik, hogy az erdő törvény meghozatala óta a rendszeres üzemtervek következtében a legeltetési körzetek folyton szű kültek, a népesség pedig folyton szaporodott. így a hegyvidék egyes községeiben a meg lévő legelöterület mellett az állattenyésztés intenziv fejlődéséről szó sem lehet. A kirendeltség tehát kötelességének ismerte az állattenyésztés érdekeinek oly módon való támogatását is, hogy egyrészt a meglévő legelöterületek javitása és tisztitása körül támogatta a községeket, mely mun kálatok foganatosítása után a meglévő legelöterület az azelőttinél nagyobb számú állatállomány ebbeli szükségleteit lesz képes kielégiteni, — másrészt pedig közben járt oly irányban is, hogy egyes — legelöhiányban szenvedő községek állami támo gatásban részesüljenek uj legelöterület szerzésére irányuló törekvéseikben. A kirendeltségnek ez külön fejezet ismerteti.

irányú

munkásságát

A z állatállomány számbeli gyarapodását gátló harmadik ok abban keresendő, hogy a községek nek nem áll elég, illetve megfelelő kondiczióju apaállat rendelkezésükre. A magas községi pótadó és egyéb közterhek mellett a községek valósággal ellenszenvvel viseltetnek az állami közvetítéssel beszerzett apaállatok iránt s azok megfelelő tar tásáról nem gondoskodnak. A rossz tartás ter-

Sl

mészetszerü következménye tehát az, hogy a vásá rolt községi bika idő előtt leromlik, elveszti tel jesítő képességét s a község azt nagy vesztességgel húsra kénytelen értékesíteni s igy beáll a szüksége annak, hogy az eladott helyett uj bikát kell ismét beszereznie. A bika rossz tartásának közvetlen oka, hogy a bikát tartó vállalkozó — mert a községek t u l nvomó részben ily módon kénytelenek a bikák tartásáról gondoskodni — nem áll kellő ellen őrzés alatt s igy ez utóbbinak tág tere nyilik visszaélések elkövetésére. A kellő ellenőrzés és érdeklődés hiánya a nép kultúrájának alacsony fokáról tesz tanúságot s amellett bizonyit, hogy a községek lakosai nem tudják felfogni a közös apaállat hivatásának jelentőségét. A kirendeltség — melynek kiszálló közegei a községi bikák tartását ellenőrizték — a tudo mására jutott visszaélések megtorlásáról a lehető ségig gondoskodott s eljárt annak érdekében is, hogy a visszaélések ne ismétlődhessenek. A z állat állomány nemesítésének és szaporításának érdeké ben anyagilag is támogatta a községeket olyképen, hogy szegény községek részére tenyészbikájuk beszerzésénél a szokásos árkedvezményen felül még további százalékmérséklést eszközölt k i . 1910-ben Sáros vármegye 37 szegénysorsu községe 29 darab tenyészbikát és 10 tenyészkant kapott ily módon 15652 korona értékben. A be szerzési ár 3000 korona államsegély felhasználá sával 1 0 — 2 0 % - k a l lett mérsékelve. Zemplén vármegye 45 községe részére ha6

sonló célból és módon 49 darab bika szereztetett be s a beszerzési ár 2 0 % - k a l való mérséklésére 5414 korona államsegélyt kaptak a községek. Bereg vármegye 22 községe 24 darab, Ugocsa vármegye 16 községe 16 darab, Máramaros vár megye 15 községe 28 darab, Ung vármegye 24 köz sége pedig 24 darab tenyészbikát kaptak ugyan csak ilyen támogatás mellett. A beszerzési ár 5—20° o-ig terjedöleg nyújtott árkedvezmények költségei Bereg vármegyében 1350 koronát, Ugocsa vármegyében 1292 koronát, Máramaros vármegyé ben 1500 koronát, U n g vármegyében pedig 996 koronát igényeltek. Ezenkívül Nagytarna ugocsavármegyei község vásárolt bikája vételárának részben való fedezésére 50 korona, Dománfalva ungvármegyei község pedig hason czélból 170 korona államsegély en gedélyezésében részesült. 1911-ben Máramaros vármegye 16 községe részére az elözö évben beszerzett 29 darab tenyészbika vételárának apasztására 1500 korona, Bodzásujlak község lakosai által beszerzett 20 drb tenyészüszö vételárához pedig, 30°/o-nyi árked vezmény czimén 3000 korona államsegélyt esz közölt k i a kirendeltség. A kőrösmezői havasi tejszövetkezett tenyészbika adományozásában részesült.

1 drb

Közben járt a hegyvidéki kirendeltség az iránt is, hogy Hegyi község részére elhullott b i kája után a Magyar Kölcsönös Állatbiztosi tó tár saság méltányosságból 300 korona kártalanítási összeget engedélyezzen.

83

A z elözö években részletfizetésre kiosztott üszöállomány eredetileg 222.926 koronát kitevő beszerzési árából az év végével még 44.469 kor. 55 fillér hátralék mutatkozott, melyre azonban még 5000 korona letétileg kezelt törlesztés áll leszámolás alatt. A z alsóvereczkei járás 9 községe által elő terjesztett kérelemhez képest, a kirendeltség 1910-ben kieszközölte, hogy a járás állatállománya serczegő' üszög ellen államköltségen oltassék be. Ezen járásban ugyanis a tavaszi legeltetés beálltával a serczegő üszög a növendék-állatállomány tetemes százalékát pusztitja el, mely mintegy 7-—8 száza lékra tehető. Ámde ezen járás alacsony intelligencziáju és elmaradott lakosságától nem volt vár ható, hogy az oltást, melynek hasznát be nem látja, a saját erejéből és önszántából hajtsa végre, tehát a kezdeményezés és az oltással járó költ ségek viselése a kirendeltség erkölcsi kötelessé gévé vált. A z oltás 19 község 396 szegény kis gazdájának 758 darab szarvasmarhájára terjedt ki s az oltás költségei 405 korona 21 fillér államsegélyt tettek szükségessé. A z oltás üdvös eredménye a járás területén érezhető volt, mert azon községekből, hol az oltás történt, az oltás megejtése után augusztus hó elejéig egyetlen egy elhullási esetet sem jelentettek be. holott az elözö évben ugyanezen időig alig volt a járás területén község, melyben serczegő üszögben több elhullás elő nem fordult volna. A lóállomány számbeli gyarapodásának és minőség tekintetében való javulásának, vagyis a 6*

84

lótenyésztésnek nagy akadálya a hegyvidéki kiren deltség működési területén az, hogy az állami fedeztetési állomások csekély száma mellett a hegyvidéki kisgazdák kanczáikat csak óriási idő veszteséggel, nagy fáradtsággal és sok költséggel tudták az állami fedeztetési állomásokra felhaj tani s a fáradt anyakanczák igy a fedeztetés daczára is csekély vemhességi százalékot mutat tak fel. A kirendeltség tehát ezen tényleges állapoto kon ugy segített, hogy a saját tartásába utalt méneket az állami fedeztetési állomásoktól távol esö és nehezen megközelíthető vidékek egyes köz ségeiben helyezte el. 1910. és 1911-ben már 25 a kirendeltség tartásába utalt állami fedező mén szolgálta a hegyvidéki lótenyésztés érdekeit. A fedező mének közül 5 darab lippiczai, 9 darab arabs, 9 darab angol félvér és 2 darab kis nónius volt, melyek a téli idény alatt a szolyvai állambérleti majorban nyertek elhelyezést. A fedező mének összesen 1124 darab kanczát fedeztek be s igy egy ménre átlagban 45 drb. kancza esett. A befedezett kanczák vemhességi százaléka kielégitö volt, tekintettel arra, hogy többnyire fu varozásra használtattak. A fedezőmének közül Bereg vármegyében 2 darab, Máramaros vármegyében 4 darab, Sáros vármegyében 1 darab, Ugocsa vármegyében 10 darab, Zemplén vármegyében pedig 8 darab volt összesen 17 állomásra kihelyezve.

8a

A fedeztetési dij, miként az elözö évek fo lyamán, ezen években is kedvezményként 2 k o ronában volt megállapítva. A

fedezőmének

vármegyénkénti

és állomá

sonkénti elhelyezése 1910. és 1911. évben a kö vetkező volt: Bereg vármegyében: Nagybereg

2 darab

Máramaros vármegyében: Felsövisó

.„ — — — —

1

— -— — — — — — —

1 1 1

Joód Rozália Yisóoroszi

« « ((

((

Sáros vármegyében: Szorocsány —

— — —

1

<(

1

(<

Kökényesd — — — — —

1

((

Salánk Alsókaraszló — — — Szölösegres — — . - — Nagytarna __. — — — Tiszakeresztur — —

1 3 1 2 1

« « « « «

3

«

Ugocsa vármegyében: Fertöalmás

—

— — —-

—-— — —

Zemplén vármegyében: Laborczbér ... — — — —Czirőkahosszumezö... — — Nagydomása

— —

Szinna — .1: ...

—

összesen

—

—

-— —

1

«

2

«

\

((

25 darab mén.

A méneknek a kihelyezési állomásokon való tartása és gondozása folytán felmerült költségeket is a kirendeltség

fizette.

A begy vidéken általában, de különösen Be reg

vármegye

hegyvidékén

hajdanában

virágzó

szűkültével,

ami az

juhtenyésztés volt. A

legeltetési

körzetek

erdőtörvény meghozatalának, illetve a rendszeres, üzemterv szerinti erdőgazdálkodásnak

következ

ménye, a juhtenyésztéssel felhagyott a nép. A juhtenyésztés fellendítése czéljából annak alapjait újból megvetendő, a kirendeltség az 1909. év végén az alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telepen 3200 korona költse.ügel egy törzsjuhászat alapját vetette meg. A juhászat 4 darab rab anyajuhból

tenyészkosból, 90 d a

és 4 darab

egy éves kosból és

19 darab égy éves anyából áll. A környék népe a juhászat iránt meleg ér deklődést tanúsítván, azt czélozza a kirendeltség ezer törzsjuhászat felállításával, hogy annak sza porulatait a nép körében kedvezményes áron k i osztva, ez által a népnek a juhtenyésztés iránti és évek óta szunnyadó hajlamát

felköltse s igy

a hegyvidéken, legelső sorban azonban Bereg vár megyében, ahol a juhtenyésztés előfeltételei megvan nak, a juhtenyésztést régi virágzó állapotára emelje. A beregvármegyei juhtenyésztés érdekeit szol gálta a kirendeltség azzal is, hogy a beregmegyei lukovai kisgazdák közölt 81 darab raczka anya juhot osztott yezménynyel.

ki 2025

K

értékben 3 0 „ árkedn

,N7

Juhászattal a hegyvidéken inkább a máramarosi gazdaközönség foglalkozik, s már a le folyt évben Máramarosból nagyobb számú tenyészjuh vásároltatott össze idegen vidékekre. A máramarosi juhtenyésztés magas fokát semmi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a krakkói gazdasági egyesület a lengyelországi j u h tenyészetek részére onnét szerzett be 1911-ben ugy tenyészkosokat, mint anyajuhokat. A sertéstenyésztés nagyobb felkarolását a hegy vidéki kirendeltség tulajdonképen csak 1911-ben vette programmjába. E z t megelőzőleg csak annyi ban járult a sertésköztenyésztés fejlesztéséhez, hogy az alsóvereczkei Balogh Vilmos-féle telep yorkshire tenyészetéből a fölös szaporulatot a környékbeli kisgazdák kezére juttatta. A z 1911. évi hussertésimport alkalmával nagyobb számú yorkshireivel keresztezett lengyel sertés került kiosztásra a hegyvidéken is. És pedig: Bereg vármegyében 496 darab, Máramarosban 282 darab, Ung vármegyében 199 darab, Zemplén vármegyé ben 299 darab, Ugocsa vármegyében pedig 148 darab, összesen 93.355 klg. összsúlyban. A ser tések bevásárlási ára kilogrammonként 2 koronát, kiosztási ára pedig 1 koronát tett k i s igy a kiosztásnál nyújtott árkedvezmény költségeire 93.355 korona államsegély fordittatoft, melyhez még hozzászámítandó a sertések szállítása és kiosztásukig való tartásával felmerült s ugyancsak a földmivelési tárcza által fedezett 2144 korona 29 fillér költség is. Ugyanezen évben kieszközölte a kirendeltség

88

A méneknek a kihelyezési állomásokon való tartása és gondozása folytán felmerült költségeket is a kirendeltség fizette. A hegyvidéken általában, de különösen Be reg vármegye hegyvidékén hajdanában virágzó juhtenyésztés volt. A legeltetési körzetek szűkültével, ami az erdőtörvény meghozatalának, illetve a rendszeres, üzemterv szerinti erdőgazdálkodásnak következ ménye, a juhtenyésztéssel felhagyott a nép. A juhtenyésztés fellenditése czéljából annak alapjait újból megvetendő, a kirendeltség az 1909. év végén az alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telepen 3200 korona költség gel egy törzsjuhászat alapját vetette meg. A juhászat 4 darab tenyészkosból, 90 da rab anyajuhból és 4 darab egy éves kosból és 19 darab égy éves anyából áll. A környék népe a juhászat iránt meleg ér deklődést tanúsítván, azt czélozza a kirendeltség ezer törzsjuhászat felállításával, hogy annak sza porulatait a nép körében kedvezményes áron k i osztva, ez által a népnek a juhtenyésztés iránti és évek óta szunnyadó hajlamát felköltse s igy a hegyvidéken, legelső sorban azonban Bereg vár megyében, ahol a juhtenyésztés előfeltételei megvan nak, a juhtenyésztést régi virágzó állapotára emelje. A beregvármegyei juhtenyésztés érdekeit szol gálta a kirendeltség azzal is, hogy a beregmegyei lukovai kisgazdák közölt 81 darab raczka anya juhot osztott ki 2025 K értékben 3 0 % árkedyezménynyel.

8?

Juhászattal a hegyvidéken inkább a máramarosi gazdaközönség foglalkozik, s már a le folyt évben Máramarosból nagyobb számú tenyészjuh vásároltatott össze idegen vidékekre. A máramarosi juhtenyésztés magas fokát semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a krakkói gazdasági egyesület a lengyelországi j u h tenyészetek részére onnét szerzett be 1911-ben ugy tenyészkosokat, mint anyajuhokat. A sertéstenyésztés nagyobb felkarolását a hegy vidéki kirendeltség tulajdonképen csak 1911-ben vette programmjába. E z t megelőzőleg csak annyi ban járult a sertésköztenyésztés fejlesztéséhez, hogy az alsóvereczkei Balogh Vilmos-féle telep yorkshire tenyészetéből a fölös szaporulatot a környékbeli kisgazdák kezére juttatta. A z 1911. évi hussertésimport alkalmával nagyobb számú yorkshireivel keresztezett lengyel sertés került kiosztásra a hegyvidéken is. És pedig: Bereg vármegyében 496 darab, Máramarosban 282 darab, Ung vármegyében 199 darab, Zemplén vármegyé ben 299 darab, Ugocsa vármegyében pedig 148 darab, összesen 93.355 klg. összsúlyban. A ser tések bevásárlási ára kilogrammonként 2 koronát, kiosztási ára pedig 1 koronát tett k i s igy a kiosztásnál nyújtott árkedvezmény költségeire 93.355 korona államsegély fordíttatott, melyhez még hozzászámítandó a sertések szállítása és kiosztásukig való tartásával felmerült s ugyancsak a földmivelési tárcza által fedezett 2144 korona 29 fillér költség is. Ugyanezen évben kieszközölte a kirendeltség

azt is, hogy a beregvármegyei sárosoroszii, halábori, várii, mároki és beregszászi gazdakörök 58 tagja között a Beregvármegyei Gazdasági Egye sület által kiosztott 100 darab emsemalacz be szerzésére felvett 4000 korona kölcsön kamat terhének 3%-át 4 éven keresztül a földmivelés ügyi minister államsegélyképen engedélyezte.. A méhtenyésztésnek, mint egyik leghasznosabb mellékfoglalkozásnak a hegyvidéken is meglévén a természetes előfeltételei, a kirendeltség 1910 és 1911-ben is közremunkálkodott annak érde kében, hogy a méhtenyésztés a nép között, m i nél szélesebb körben terjedjen el, hogy igy minél több és több kisgazda legyen képes jövedelmét ez uton is fokozni. A támagatásban részesitettek, akik a kiren deltség közbenjárása folytán ingyen kapták a méhészkedéshez szükséges eszközöket, ennek el lenében kötelezték magukat, hogy az okszerű méhészkedés iránt érdeklődő községbelieknek az általuk kivánt felvilágositásokat megadják s az adományozott tárgyakat használatra kölcsönképen másoknak is átengedik. Igy mind nagyobb tért hódit a méhészkedés a hegyvidéki lakosság kö rében, melynek tagjai az adományban részesültek méhész gazdaságát szemlélve gyakorlatilag meg győzödnek a méhészkedés előnyeiről s önmaguk is követik a látott jó példát. A méhtenyésztésnél is elébb való mellék gazdálkodási ág a baromfitenyésztés. Ennek fel lendítése érdekében a kirendeltség 1910 és 1911-ben is kiosztott fajbaromfiakat. A kiosztás

89

akként történt, hogy a kiosztásban részesedettek a kiosztott tyúkféle darabjához 1 korona, a kacsaféle darabjához 2 korona, a ludféle darabjához pedig 3 korona kedvezményes ár lefizetése mellett jutottak. A z elmúlt két esztendőben a hegyvidéki kirendeltség kiosztott összesen 396 drb orpington, 49 drb plymuth és 45 drb langshan-tyuk félét, 199 drb pekingi kacsát és 100 drb emdeni ludat. Ezenfelül kisérletképen a felsörónai hitelszövet kezet részére és Bedöháza községnek 1—1 drb 66 tojás befogadására alkalmas keltető gépet szerzett be ingyenes használatra. A baromfikiosztás nagyban hozzájárul a baromfitenyésztés fellenditéséhez, mert a kiosz tott baromfiak szaporulata ugy hus-, mint tojás hozam tekintetében felette áll a hegyvidéki elcse nevészesedett baromfiféleségnek s igy jobban hasznosítható, továbbá, mert a kiosztásban része sedettek a szaporulatot továbbtenyésztöknek eladva, jó áron értékesíthetik. A iiyultenyésztés tévesztése érdekében — mely nek fellendítése a szegény néposztályok olcsó hússal való ellátását fogja biztosítani — a kiren deltség a felsövereczkei népiskolával kapcsolato san, az ottani állambérleti majorban 1 hím és 6 nőstényből álló törzs- nyultenyészetet létesített, melynek szaporulatai a vidék kisgazdái között a lehető legkedvezményesebb árban fognak kioszíatni. A nyulak elhelyezésére szolgáló ól meg felelő átalakításának költségeire 400 korona állam segély, annak berendezésére pedig 7 darab ketrecz engedélyeztetett.

1)0

A z elözö években foganatosított kiosztás folytatásaként 1 borsai, 2 bercsényifalvai, 2 felsövisói, 1 kisbereznai és 1 halábori lakos 1—1 törzs házinyúl, 1—1 darab ketrecz és 1—1 darab tenyésztési utasítás adományozásában részesült. A z adományban részesültek kötelezettséget vállal tak arra nézve, hogy a kapott törzsek szaporula taiból a vidéki kisgazdák köréből eziránt jelent kezők igényeit a lehetőséghez képest és méltányos áron fogják kielégíteni. A hegyvidéki lakosság kereseti alkalmainak növelése és a külföldi behozatal ellensúlyozása czéljából a kirendeltség a ráktenyésztés gondozá sai is kötelességének ismerte s a lefolyt 2 évben is folytatta a hegyvidéki patakoknak tenyészrákokkal való benépesítését. E czélból beszereztetett 1910-ben összesen 6161 darab tenyészrák, melyek közül 1365 drb szállítás közben elhullván, összesen 4796 darab tenyészrák lett az alábbi hegyvidéki patakokba kihelyezve még pedig: Bereg vármegyében: a Rika

és Kerepecz

pata

kokba

1589 drb

Máramaros vármegyében: a sárivölgyi, sajáni, mogyo rósi és kökényesi malom patakokba

.._ __.

594

«

702

«

( 'IUJ vármegyében: a Mocsidló patakba Átvitel

2785 drb

Ül

Áthozat

2785 drb.

Ugocsa vármegyében: a Frásin-,

gödényházai

és

gyulai Batár patakokba

371 «

Zemplén vármegyében: a V i l i k a és Kremjánecz pakokba, végül Sáros vármegyében: } a Molitcska patakokba

és

kisszebeni .,.

Összesen

J 1180 « ._

4796 drb.

1911-ben ugyanezen patakokba további 3596 drb tenyészrák lett kihelyezve. A haltenyésztés fellendítése érdekében kifej tett működés eredményeként az ugocsa vármegyei halászati társulat 200.000 darab süllő ikra engelyezésében részesült, melyek a Tisza folyóba helyeztettek k i . Bártfa városban haltenyésztő társulat meg alakítása iránt tétettek kezdeményező lépések, melyek azonban eddig végleges eredményre nem vezettek. A z erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség is Erdélyrészi mint a hegyvidéki az állattenyésztés érdekeit ^ ^ - g ^ ^ részint közvetett, részint közvetlen intézkedések- kirendeltség, kel szolgálta. Közvetett segítség volt a takarmánytermelés terjedésére fordított áldozat, úgyszintén a közlege lök szerzésének könnyítésére, meglevő legelök fel javítására s közös borjú- és csikólegelök berende-

9a

zésére fordított többrendbeli segély, amik fejezetben vannak ismertetve.

külön

A közvetlen intézkedések főként arra irá nyultak, hogy rendeztessék a községi apaállattar tás ügye és pedig anélkül, hogy uj költség ter helné ebből az állattulajdonosokat vagy a köz ségeket ellenkezőleg, hogy mérsékeltessenek az apaállattartás sokszor tulmagas terhei. Evégből szorgalmazta és segélyezte a kirendeltség az erdélyi részekben annyira fontos szarvasmarhatenyésztés érdekében a községi bikaistállók épitését és a községi apaállatok házi kezelésben való tartását, elejéi veendő a rossz és drága bérkezelésnek. 1910-ben eként 19 község épített külön istállót az apaállatoknak, amely építkezésekre ez évben 33.713 korona összegű segély fordíttatott. 1911-ben 16 községben épült megfelelő bikaistálló összesen 83.000 K költséggel, amelyhez a kirendeltség javaslatára a földmivelésügyi minister 26.500 K segélyt nyújtott. A községi bikatartás terheit könnyítendő, akirendeltség 1910-ben 174 községi bika tartására adott összesen 17.370 korona pénzbeli segélyt, 1911-ben pedig 140 községnek 200 bika tartására 17.870 K segélyt. A z előbbi években a községi bikák beszer zésének megkönnyítésére is jelentékeny összeg fordittatott. E segélyek engedélyezését azonban 1910-ben és 1911-ben már jórészt mellőzni vagy legalább is mérsékelni lehetett, mert hiszen most már általános intézkedéssel annyira megkönnyíti a földmivelésügyi ministerium a gazdasági fel ügyelőségek utján a községi bikabeszerzéseket.

93

hogy legtöbbször mellőzni lehetett a rendkívüli segitö beavatkozást. 1910-ben eszerint csak 24 község 49 bikájának beszerzésénél adatott 4700 K összegű segély, 1911-ben pedig 17 község része sült 22 bika beszerzésénél összesen 4696 korona segélyben. A lótenyésztés szolgálatába a kirendeltség 1910-ben 23 fedező mént állított, kiadván e mé neket ingyenes használatra olyan községeknek, amelyek a fedeztetési állomásoktól messze esvén, nem használhatják az ottani méneket. A z igy kiadott fedező mének használata különben főként Erdély hegyes vidékein, elsősorban pedig a Szé kelyföldön homos apró hegyi lovak javítását czélozta és fajta és nagyság tekintetében is meg feleltek ennek a feladatnak, amennyiben csak kisebb testalkatú arabs és lipizai * mének kerültek ugy 1910, mint 1911-ben is kiadására. A sertéstenyésztés érdekében 1910-ben arány lag keveset tehetett a birendeltség, mert nem lehe tett elegendő számú tenyészkoczál beszerezni, ami a népies tenyésztés tenyészanyagának szapo rítására k i lett volna az egyes gazdáknak adható. Ugy, hogy 1910-ben csak 54 drb tenyészkocza helyeztetett k i a köztenyésztésbe 5940 korona értékben. Gondoskodás történt azonban, hogy a jövő évre lefoglaltassék és kiztosittassék az ele gendő számú tenyészanyag, mert az akkori ma gas sertésárak mellett, a sertéstenyésztés valóban jól fizet s alig állhat a kirendeltség előtt sürgő sebb feladat, minthogy a lehetőségig igyekezzék a kisgazdaságok sertésállományát felszaporitani.

9Í-

Ezen gondoskodás következtében 1911-ben 1043 drb tenyészkoczát vásárolt a kirendeltség kiosz tás czéljából 107.709 K értékben s ezt amennyiséget 79 község 884 kisgazdája között 64.552 K 60 fillérért osztotta ki. A z árkedvezmény e szerint 43.156 K 40 f.-t tett k i , amely a beszerzési ár 30%-ának felel meg. A baromfitenyésztés érdekeit a már előzőleg Székelyudvarhelyt, Csíkszeredán, Sepsiszentgyör gyön és Kézdivásárhelyt létesült 4 baromfitelep szolgálta azáltal, hogy részben cserében, részben olcsó áron a köztenyésztésbe engedte át az ott nevelt nemes baromfi-ivadékokat. A húzinyidtenyésztést is ilyen módon igyeke zett a kirendeltség meghonosítani, amennyiben 1911-ben is kiadta egyeseknek a marosvásárhelyi nyultelepen nevelt hus és prémnyul törzseket. E z évben nyultenyésztésre 65 egyén vállalkozott s a tenyésztés megalapítására mindenik egy-egy pár nyulat kapott. 1911-ben 131 nyultenyésztő nek adott a kirendeltség saját tenyészetének sza porulatából 1—1 törzsnyulat. A marosvásárhelyi telep nyulállománya ezen évben 26 törzsre rúgott. A z erdélyi részek méhtenyésztése érdekében tartja fenn a kirendeltség a marosvásárhelyi méhtelepet, ahol az évenként rendezett tanfolya mokról kaptárakat s méhcsaládokat kaptak a tanfolyamok résztvevői. 1911-ben 4 volt a méhé szeti tanfolyamok száma, a résztvevőké pedig 74. Ezek között volt 13 lelkész, 22 tanító és 39 gazda.

98

A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében e kirendeltség 1910-ben részben a költségvetésen kivüli állapot, részben a felvidéken nagy mérvben uralkodott száj- és körömfájás miatt kevés irányban fejthetett k i támogató működést.

Felvidéki

k i r e n ( l e l t e é g

E z okból az apaállatok tavaszi vizsgálata is — a melyekkel kapcsolatban rendeztetnek az állatdijázások — csak korlátolt keretben volt megtartható. Ezért csak Trencsénmegye Felsöszucs és Óbesztercze községeiben megtartott szarvasmarhadijazásokat támogathatta ez évben a kirendeltség azzal, hogy azok költségeire 5 0 0 korona államsegélyt eszközölt k i . 1911. évben a trencsén vármegyei gazdasági egylettel tárgyalásokat indított meg a kiren deltség, hogy a vármegye elöhaladottabb vidé kein a szarvasmarhadijazásnak gazdakörönkint való rendezése előkészíttessék, a minek megtörI éntével a kirendeltség is ezekkel karöltve, nem pedig a tavaszi állatdijazásokkal kapcsolatban fogja a dijazásokat rendezni, a melyek céljaira ez évben is csupán 500 K-t fordított. Ugyancsak hosszabb tárgyalásokat folytatott a kirendeltség a treucsénmegyei gazdasági egye sülettel a főként Trencsénmegyében fellépett ragadós hüvelyhurut mikénti gátlása iránt. Mint hogy azonban ugy a hatósági preventív intézke déseket, mind pedig a rendszeres kezelést a technikai és anyagi nehézségek lehetővé nem teszik, a kirendeltség magára vállalta az összes gazdakörökben ezen betegség elleni védekezés nek gazdasági előadások utján való ismertetését.

96

A juhtenyésztésre a felvidéki kirendeltség egész területe ugy a lakosságnak ezen állatfaj tenyésztése iránti szereteténél, mint a terepviszo nyoknál fogva is nagyon alkalmas. Ezért talán valamennyi állatfaj között a juhnak tenyésztése körül akad a kirendeltségnek legtöbb tennivalója. A legfontosabb teendő e téren a tenyészanyag felfrissítése. E végből 1910-ben 1021 darab erdélyi raczkafaju tenyészjuhot és kost szerzett be és azokat a következőképen osztotta k i : Árvamegye kisgazdái között: Párnicza Zsaskó Isztebne

községben « «

40 drb. juhot 20 « « 15 « «

Árvanagyfalu Zabres

« «

282 40

« «

« «

Poruba

«

19

«

«

Revisnye Benyólehota

« «

20 135

« «

« «

Nagybiszterecz

«

25

«

«

Összesen

és 7 kost

«

5

«

596 drb. juhot és 12 kost.

Liptó vármegye kisgazdái között: Luzsna

községben . . .

Oszada Likavka Lucski Kelemenfalu

« « « «

Bölcsháza

«

Jalócz

«

... ... ... _._ ...

96 drb. j u h és 5 kos 10 16 49 60

c< « « «

« « « «

151

«

«

25

«

«

«

1

«

Összesen ... ... 407 drb. j u h és 6 kos.

97

A kiosztásban Árvamegye 9 községének 102 kisgazdája és Liptó vármegye 6 községének 73 kisgazdája részesült. A beszerzés 16.316 koronát igényelt, amely ből a kisgazdák készpénzben 12.860 koronát térittettek meg. Árkedvezményekre és a szállítási, takarmányozási, állatorvosi vizsgálati költségekre 3456 korona államsegélyt forditott a kiren deltség. 1911. évben eltért a kirendeltség azon eddig követett eljárástól, mely szerint a juhokat saját kezelésben Erdélyben beszerezve, azokat a jelentkező kisgazdák között kedvezményes áron közvetlenül kiosztotta. E helyett a szállítási költségek részben, vagy egészben elvállalása mellett Erdélyben a kisgazdák megbízott embe reivel és kellő felügyelet mellett megvéteti azok szükségletét és ellenőrzi a kiosztást. Ily módon 1911-ben Trencsén- és Liptómegye kisgazdái részére 957 darab tenyészjuhnak beszerzését közvetítette és ezek szállítási költségeinek fede zésére 870 korona támogatást nyaijtott A sertéstenyésztést 1911-ben karolta fel a felvidéki kirendeltség. E z évben az illetékes gaz dasági felügyelőségek utján lebonyolított lengyel yorkshire keresztezésü tenyész kocza-importból 648 drb. került a felvidéki kirendeltség révén ottani kisgazdák kezére. A sertések közül Tren csén vármegye területén 72 községben 313 kis gazda között 399 drb. 25438 kg. súlyban, Árva vármegye területén 35 községben 80 kisgazda között 103 drb. 6800 kg. súlyban, Liptómegyé7

98

ben 42 községben 101 kisgazda között 146 drb. 10076 kg. súlyban került kiosztásra. A kiosztási ár kg-onkint 1 korona volt. A z importálás bevált. Elhullás 24 esetben történt. A károsultak teljes kártalanitására 664 korona fordittatott. A kisgazdák által űzött baromfitenyésztés fejlesztése czéljából a kirendeltség az 1910. év tavaszán fajbaromfiakat osztott k i . A z 1909. évi működési ismertetésben kö zölve volt azon programmtervezet, amely szerint a kirendeltség a fajfelfrissitést és a tenyésztés megerösitését — a tojáscsere, illetőleg tenyésztojások kiosztásának mellőzésével — tisztavérü tenyésztörzsek elhelyezése utján kivánja elérni. Egyelőre a tyuktenyésztés ügyét a kirendeltség.

karolta fel

A z 1910. év tavaszán 2.034 korona költ ségösszeg felhasználásával 270 darab fehér és sárga orpington tenyészegyed szereztetett be és az ezekből alakított törzseket a kirendeltség a működési körét behálózó vasúti vonalak őrsze mélyzete, továbbá a gazdaköröknek a továbbtenyésztésre vállalkozó azon tagjai között helyezte el, a k i k kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy e törzsekből származó ivadékokat, illetve a tojásokat csere utján, vagy meghatározott mér sékelt áron az átvételre jelentkező kisgazdáknak rendelkezésre fogják bocsátani. A 270 egyedből alakított 90 törzszsel ugyan annyi tisztavérü tenyésztelepet sikerült a kiren deltségnek létesíteni.

99

A tenyésztörzsekben részesittetett: a vágtapolczai, felsövisnyói, kunfalvai, zsolnalitvai, borodnói, uj hely mogyoródi, neszlényi, illavai, harmatosi, háromudvari, tornyosi, lótosi, nagyszaniszlói, ribényi, sziklaszorosi, felsövadasi, báni, trencsénrákói, poroszkai, bánluzsányi, turzófalvai, pribilinai, csorbái, csernei, bellusi, szedernyei gaz dakör, továbbá a Máv. uj zsolnai osztálymérnök ségének felügyelete alatt álló zsolna-trencséni vasút vonal mentén 22 őrház, a zsolnai Ksod. vasút osz tály mérnökségének felügyelete alatt álló vasútvonal mentén 12 őrház és a rajeczi h. é. vasútvona lon 8 őrház, a Ksod. vasút rózsahegyi osztály mérnökségének felügyelete alatt álló vasútvonal mentén 15 őrház, ugyanezen vasút kezelésében álló árvavölgyi vasút vonala mentén 7 őrház. A z 1910. év tavaszán tett eme kisérlet ered ményében teljesen beigazolta a kirendeltség szá mítását s arra indította a kirendeltséget, hogy a baromfitenyésztés megerősítésére kezdeménye zett akcziót ezúton tovább folytassa. Örömmel állapitható meg ugyanis, hogy az őrházak mentén fekvő községek kisgazdái szíve sen keresik fel ezen őrházakat tenyésztojásokért és ivadékokért s az egyes gazdakörök tömegesen fordulnak a kirendeltséghez további törzsek ado mányozásáért. Figyelmen kivül nem hagyható az sem, hogy i l y módon a kirendeltségnek módjában fog állani aclimatizált tisztavérü tenyészanyag beszerzése a további kiosztások czéljaira. zatos

1911-ben az orpington tyuktenyésztés foko fejlesztésére Trencsén vármegyében 119 7*

100

drb. kakast és 122 drb. jérczét, Zólyom várme gyében 59 drb. kakast és 76 drb. jérczét, Árva vármegyében 32 drb. kakast és 64 drb. jérczét, Liptó vármegyében 21 drb. kakast és 40 drb. jérczét osztott k i . Ezenkívül beszerzett és használatra kiadott 2 drb. Cyphers-féle keltetögépet és 2 müanyát 760 korona értékben. A házinyultenyésztés propagálására talán vala mennyi kirendeltség közül a felvidékinek területe a legalkalmasabb talaj, mert a tenyésztők sehol sem fogadták a kirendeltség ily irányú kezdemé nyezését oly szívesen, mint épen itt. 1910-ben 389 drb. ezüst szőrme és 27 darab bécsi kék nyul, összesen tehát 416 darab került kiosztásra. Igen sikeresnek mutatkozik e kirendeltségnek a házinyúl tenyésztésnél kisérletképen meghonosított, de most már egyéb téren is folytatott azon gya korlata, hogy kiosztásban vasúti őröket is részesít, akik kellő intelligencziával birnak, állandóan fel ügyelet alatt vannak, a lakossággal is sürün érint keznek s jó példájukkal nagyban elömozditják a kirendeltség kezdeményezéseit. 1911-ben összesen 445 drb. ezüst szőrme nyul és 73 drb. bécsi kék nyul, valamint 100 drb. mintaketrecz került k i osztásra. A nyultenyésztés eredményes fejlődése arra indította a felvidéki kirendeltséget, hogy fel karolja a gereznaértékesítés ügyét is. E z irány ban 1911. évben még csak előtanulmányokat folytatott. A méhészet fejlesztését illetőleg az a kiren deltség tennivalója, hogy a működési területén a

101

kisgazdák kezelésében levő kezdetleges berende zésű méheseknek okszerű alapokra való fektetését a méhészkedéshez legszükségesebb eszközöknek nyújtásával előmozdítsa s az okszerű méhészkedést azon vidékek kezdő kisgazda méhészei között is terjessze k i , ahol a méhészkedés üzésére szük ségelt természeti előfeltételek megvannak ugyan, ahol azonban ezen kisebb gazdasági ág meghono sítva eddigelé nem volt. A z 1910. évben méhészeti eszközök kiosztá sában 52 méhészkedő kisgazda részesittetett, akik között kiosztatott: 45 darab egyes kaptár (minta), 3 darab hármas kaptár, 37 darab mézpergetö, 28 50 kilogramm mülép, 1, darab viaszolvasztó üst, 2 darab keretbak, 2 darab horonytisztitó, 1 darab méhészkés, 2 darab fenékkaparó, 1 darab sejtborona, 1 darab fedelezökés, 10 darab mülépragasztó deszka. -

Ezen ingyenesen kiosztott méhészeti eszközök beszerzésére 2211 korona fordíttatott. A méhészeti eszközök kiosztásában részesí tett kisgazdák ezen eszközöknek mások részére való kikölcsönzésre és a méhészkedés tovább terjesztésére kötelezvék. A z országos gyermekvédő liga szalonczai fiú nevelő intézetének kebelében díjmentesen oktatási czélokra egy minta-méhes rendeztetett be, s ennek felszerelésére a következő eszközök adományoztattak: 2 darab hármas kaptár, 1 darab mézpergetö, 1 darab viaszolvasztó üst, 1 darab keretbak, 1 darab mülépprés, 1 darab keretfogó, 1 darab horonytisztitó, 1 méhészkés, 1 fenékkaparó.

102

I sejtborona, l fedelezökés, 5 mülépragasztó deszka, 4 kilogramm mülép és 3 méhcsalád. A tél folyamán kipusztult méhcsaládok pót lására, valamint a méhészkedéssel foglalkozni kívánók részére 100 méhcsalád szereztetett be és 2 5 % árkedvezménynyel 44 méhészkedő kis gazda között osztatott k i . Árkedvezményekre 266 korona használtatott fel. A méhészet fejlődését mozdította elő a k i rendeltség, midőn a méhészkedő kisgazdákat mézelő növények termelésére buzdította. Ezirányban nyertek támogatást Bella trencsén vármegyei község kisgazdái és ugyanezen vár megyében a szaniszlófalvai gazdakör tagjai a részükre díjmentesen kiosztott 500 darab, illetve 1000 darab akáczcsemetével. Végül számos esetben nyújtott a ministeri kirendeltség dijialan szakértői útmutatást a méhész kedés ügyében hozzáforduló érdeklődőknek. 1911-ben Trencsén vármegyében 101 méh családot, 29 kaptárt, 10 mézpergetöt és 14 kg. mülépet, Liptó vármegye területén 24 méhcsaládot, I I kaptárt, 6 mézpergetöt és h j kg. mülépet, Árva vármegye területén 68 méhcsaládot, 16 kap tárt, 7 mézpergetöt és 8 kg. mülépet osztott k i a felvidéki kirendeltség. A méhcsaládok 5 korona áron, a méhészeti eszközök pedig ingyen jutottak a tenyésztők tulajdonába. A trencsénmegyei B o r csicz községben létesitendö inintaméhest a kiren deltség a teljes felszerelési költségek felének el vállalásával tette lehetővé. x

2

103

VI.

Kereseti alkalmak szaporítását czélzó intéz kedések. A hegyvidéki nép körében általánosan tapasz talható nagy szegénységnek egyik föoka a kereseti alkalmak elégtelenségében, helyesebben abban rejlik, hogy az ottani konzervatív hajlamú lakos ság nincs annak tudatában, hogy mostohább ter mészeti viszonyai közepette jobb megélhetést csak ugy biztosithat magának, h a a szük határok között és primitiv módon űzött gazdálkodás mellett oly foglalkozási ágat is felkarol és fokozza ezzel keresetét, amely a mezőgazdasági munka idején is végezhető. Ez inditotta a hegyvidéki kirendeltséget arra, hogy erős propagandát inditson a háziiparnak, amely kereseti ág ily mellékfoglalkozásul annál alkalmasabb, m i v e l az iránt — amint azt a tapasztalat beigazolta — a hegyvidéki népnek érzéke van s az különösebb szakértelmet és költséges befektetést nem igényel. A háziipari foglalkozás ezen utóbbi tulajdonságai s annak jövedelmezősége inditották azután a másik két kirendeltséget is, különösen a felvidékit, amelynél a viszonyok a hegyvidékihez leginkább hasonlók, arra, hogy a háziipart a saját körzetükben fel karolják. A i

hegyvidéki

kirendeltségnek • ,

a i ,

háziipar

Hegyvidéki ministeri

meghonosítására es szervezésére irányuló munkás- t j sága 1903-ban kezdődött. A z azóta folytatott

ren(ie

i otse

104

rendszeres munkásság eredményeképen 1910-ben már 3 8 6 1 , 1911-ben pedig 3909 egyén foglal kozott háziiparral s keresett összesen 281.677 K 10 f.-t, illetőleg 1911-ben 340.430 K 23 f.-t s ez évben a különböző háziipari szövetkezetek száma 85-re emelkedett. A z alábbi kimutatásból tűnik k i , hogy az egyes háziipari ágazatokban a hegyvidék lakossága mily számarányban foglalkozott 1910. és 1911. években s mily munkakeresetre tett szert. Háziiparosok

lyósz

-5

száma

Háziipari ágazatok neme

O

1910

—

1911

1910

1911

kor.

kor.

flll.

89.072

—\

14.486

11

317

44.910

—

93

40

4.327

64

160

6.103

93

321

1

Gazd. kosárfonással

2

Gazd. kosárfonással kap csolatos füztelepitéssel és ápolási munkálatokkal

123

3

N'ádfonással

311

4

Gyékényfonással ós szö véssel

(

5

Gazd. favágással

6

Nyirágseprtt kötéssel ...

2.301

...

Munkakeresete

] |l.952

j

flll.

\105.840

)

67.360

—

—

1.200

12

16.000

— —

4.683

25

16.050

—

7

Vászonszövéssel

114

195

12.761

04

23.150

—

8

AbroncsKészitóssel

149

172

4.672

—

10.320

—

9

Gyapjúszövéssel

150

103

13.682

70

8.755

10

Szőnyegkészitéssel ... ...

47

—

12.209

33

11

Hímzéssel

85

370

15.949

48

12

Csipkeveréssel ._

13

Gombhorgolással

_

10

14

Müvirágkészitéssel

15

Harisnyakötéssel

16

Gyermekjátékkészitéssel Összesen

43

...

128 60

} »

1.250 279

70

— 23.771 |

-

-

2.376

131

29-252

41

37 858

46

61

8.222

71

5.749

76

25

22.000

—

10 3Í0-430

22

30

30

19.816

3.861

3.909

281.677

105

Részben a máramaros- és ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottságok üdvös tevékenységé nek, részben pedig annak a körülménynek tud ható be a különböző háziipari ágak között a ko sárfonás nagy térfoglalása, hogy az semmi különösebb technikát sem igényel, czikkei nagyon keresettek s azzal ha nem is rendszeresen, hanem csak mellékesen itt-ott már a nép foglalkozott. Ugy a kezdő, mint a kosárfonó háziipart már régebben üzö kisgazdák 1910-ben egészben összesen 221,976, 1911-ben 278.009 darab gyümölcsszállitó, gazdasági, háztartási és ipari k o sárárut állítottak elö, mely mennyiségnek értéke mintegy 75.000, 1911-ben pedig hozzávetőleg 115.000 koronát tett ki. A kosárfonó háziiparral foglalkozó egy-egy szorgalmas kisgazda a téli hónapok alatt hozzá vetőlegesen és átlagosan 7 0 — 8 0 koronát keresett, mely átlagjövedelem — tekintetbe véve egy hegyvidéki kisgazda egész évi rendkívül csekély jövedelmét — jelentékenynek mondható. A hegyvidéki kiképzett kosárfonó háziipa rosok 32, 1911-ben 30 kosárfonó műhelyben ta láltak munkaalkalmat. A 32 műhely közül 16 szövetkezeti alapon működött, 16 pedig, illetőleg 1911-ben két műhely megszűnte következtében 14-et az ugocsavármegyei és a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottságok tartottak fenn és pedig az előbbi 10, az utóbbi 6, 1911-ben pedig •í műhelyben foglalkoztatta a kosárfonó házi iparosokat. A kosárfonás nagyarányú felkarolása követ-

106

keztében mintegy 100.000 drb gyümölcsszállitó kosa:' befogadására alkalmas' raktárnak bérbevé tele vált 1910-ben Beregszászon szükségessé. A hegyvidéken kosárfonó háziipart rendsze resen üzö lakosságnak nyersanyaggal részben való ellátása czéljaira mindkét évben 6000 ko rona államsegély engedélyeztetett, amely összeg ből beszerzett nyersanyag a hegyvidéki kosárfonó szövetkezetek között került kiosztásra. Hogy a kosárfonó háziiparosok boldogulása mennél inkább biztosittassék, a hegyvidéki füztelepek vesszöhozamát is teljesen ingyen kapták ugy, hogy a hántási és főzési költségeken kivül vesszöbeszerzésre vajmi keveset kellett az egyes kosárfonó műhelyeknek költeniök. A hegyvidéki kirendeltség közbejöttével léte sült kosárfonó szövetkezetek az 1910. és 1911-ben számszerint nem szaporodtak, munkásszám, elő állított érték és darabszám szerint azonban az elözö évek eredményénél jóval kedvezőbb arányt mutatnak. Ujabb kosárfonó szövetkezetek létesítését a kirendeltség azért tekinti egyelőre mellőzendőnek, mert a már meglévő szövetkezetek jövőjének he lyes megalapozása mutatkozik elsőrendű teendő nek s csak ha majd a jelenlegi szövetkezetek a kezdet nehézségein átmentek s további sorsuk teljesen biztosítottnak látszik, akkor lesz ész szerű kellő elővigyázat mellett ujabb kosárfonó szövetkezetek létesítése. zet

A z eddig létesitett 16 kosárfonó szövetke helyzetének megszilárdítása czéljából a k i -

107

rendeltség a következő teendőket tűzte k i czélul maga elé: 1. A z egyes szövetkezetek kebelében kosár fonó tanfolyamoknak évről-évre való rendezése s ezáltal ujabb és ujabb munkásgeneráczió ne velése. 2. A lehető legolcsóbb, gyakran teljesen i n gyenes nyersanyagokhoz segítés s ez által a kez det nehézségeinek részben való elhárítása a ver senyképesség fokozása által. 3. Ugyancsak czéljából

a

versenyképesség

fokozása

a) szakértő munkavezető tartása és díjazása; b) eszközökhöz és szerszámokhoz segítés; c) megfelelő" munkahelyiségek emelése. 4. A kezdet czéljából még

nehézségeinek

megkönnyítése

a) megrendelések kieszközlése és b) az értékesítés előmozdítása. A hegyvidéki 16 kosárfonó szövetkezelnek az 1910. és 1911. években 938 tagja volt, kik összesen 1151 üzletrészt jegyeztek 29.210 korona értékben. A z előállított készítmények száma 1910-ben 86.936 volt mindösszesen 32.935 korona 34 fillér értékben, 1911-ben pedig 124.266, összesen 33.014 korona 13 fillér értékben. Minthogy 1910-ben az aknaszlatinai és bárt fai kosárfonó szövetkezet nem működött és a szövetkezeti tagok nem kivétel nélkül munkások is, a szövetkezetek által előállított kosarak után kifizetett munkabér ez évben 749 munkás között

108

oszlott meg s egy munkás átlagos keresete mint egy 4 0 — 4 5 koronát tett k i a szövetkezeteknél. 1911-ben mind a 16 szövetkezet működésben volt s ezen esztendőben a szövetkezeti kosár fonók átlagos keresete 80 koronára emelkedett. Kiemelendő itt, hogy négy beregvármegyei és egy ugocsavármegyei szövetkezet az ipari munkára súlyt helyezvén, 1910-ben az Országos Magyar Háziipari Szövetség részére 1331 darab utazó és kupékosarat állított elö, melyek ellen értékeként 9000 korona folyt be e szövetkeze tekhez. A fenti 16 szövetkezeti műhelyen kivül a máramaros vármegyei iparfejlesztő bizottság 6, 1911-ben 4, az ugocsavármegyei iparfejlesztő b i zottság pedig 10 kosárfonó telepet tartott műkö désben. A z ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság 10 kosárfonó-telepének fentartására 1910-ben 2400, 1911-ben pedig 2800 korona államsegélyt kapott. A máramarosmegyei iparfejlesztő bizott ság 1910-ben 5680 korona segélyben részesült 6 kosárfonótelepének fentartására, 1911-ben pedig, amidőn csak 4 volt a telepek száma, az volt a támogatás módja, hogy azok üzemi költségeit a k i rendeltség fedezte. A két vármegyei iparfejlesztő bizottság öszszesen 504 munkásnak nyújtott a 16 telepen állandó keresetet. Ezen jelentékeny számú m u n kás 135.040 darab kosárárut állított elö 43.037 korona 49 fillér értékben. A telepek mintegy 80 korona átlagos jövedelmet juttattak munkásaiknak.

109

Mivel a hegyvidéken elég süriin előforduló vadfüzesek csak részben képesek a szükséges mennyiségű nyersanyagot szolgáltatni, egyrészt ezen háziipari ágnak emiitett nagy elterjedtsége következtében, de meg azért is, mert a vad fűzvessző finomabb és drágább áruk előállítására nem alkalmas, a kirendeltség nemes fűztelepeknek fokozottabb mértékben való létesítésével arra tö rekszik, hogy lehetőleg minden egyes kosárfonó szövetkezet és telep oly kiterjedésű saját nemes íüzteleppel láttassék el, hogy annak termése az illető kosárfonó szövetkezet, illetőleg telepnek egész évi nyersanyag szükségletét fedezni képes legyen. Á kirendeltségnek ezen törekvése, a kosár fonó háziipar m a i fejlettségét tekintve csak akkor lesz megvalósítva, h a összesen legalább is 200 kat. holdnyi terület lesz nemes fűzzel betelepítve. Ezen kitűzött czélnak megvalósítását a kiren deltség a nemes füztelepek területének éven kénti 1 5 — 2 0 kat. holdnyi szaporításával viszi előbbre. E z irányú törekvésében azonban erősen gá tolja a kirendeltséget a nagy földhiány. Mivel ennek következtében a községek csak a legrit kább esetekben hajlandók füztelepek létesítésére ingyen területeket átengedni, kényszerítve van a kirendeltség községektől, úrbéres közönségtől, egyházaktól, uradalmaktól és magánbirtokosoktól magas árakon területeket kibérelni. Mindezen kedvezőtlen körülmények ellenére is a kirendeltség évről-évre nagy lépésekkel viszi

110

előre a nemes füztelepitések ügyét. Igy az 1910. évben is 6200 korona államsegélylyel 8 község határában közel 20 kat. holdon sikerült ismét ujabb nemes füztelepet létesítenie. Nevezetesen: Beregkisalmáson 2 3 holdon, Beregkomlóson 3 holdon, Felsöremetén 4 holdon, Hátmegen 2 7 holdon, Jávoron 1400 négyszög ölön, Nagyberegen és Rákászon 3 — 3 holdon, végül Rekeszen 1 holdon. Ezen terület betelepítéséhez szükségelt 900.000 darab füzdugványból 400.000 darabot a földmivelésügyi minister ingyenesen engedélyezett, 500.000 darab pedig a hegyvidéken korábbi években létesített szövetkezeti füztelepekröl ter meltetett k i . 1911-ben Iványiban, Rákászon, Hátmegen, Tökésuj faluban, Drágabártf alván, Alsóvereczkén és Bótrágyon összesen 5 holdon 2000 korona államsegélylyel létesíttettek nemes füztelepek. E z zel a hegyvidéki ministeri kirendeltség által léte sített nemes füztelepi terület 80 k. holdra emel kedett. Ezenfelül a máramarosvármegyei iparfej lesztő bizottság részére 350 korona füztelepitési államsegély és 30.000 darab ingyen füzdugvány engedélyeztetett, az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság részére pedig 1750 korona telepítési államsegély és 250.000 darab ingyen füzdugvány illetőleg ezen füzdugványmennyiség kitermelésére 750 korona államsegély helyeztetett kilátásba. A z elözö években valamint az 1910. év folyamán bérelt területeken létesített nemes füz telepek területének bérletéért az 1910. évben a

111

kirendeltség 610 korona bérösszeget fizetett k i . Ezen bérösszeg 1911-ben 730 koronát tett k i . A kirendeltség által létesitett szövetkezeti nemes füztelepek karbantartása és ápolása, mely alatt gyomlálás, átlagosan kétszeri kapálás, körülárkolás s a körülményekhez képest esetleg sövénykerités húzása is értendő, — a kirendelt ség állandó gondoskodásának tárgya volt. E z e n kiadásokra mindkét évben 3500 korona használ tatott fel. A füztelepek felügyeletére és gondozá sára, nemkülönben a termés okszerű learatásának és fehérvesszövé leendő kitermelésének inté zésére, 3 évi időtartamra, egy szakképzett kosár fonómester fogadtatott fel 2080 korona dijazás mellett. Miként az előző években, úgy 1910. és 1911. évben is jelentékeny keresetet nyújtott U n g vár megye lakosságának a /i'ídfonás. t. i. a hajlított fabútorok befonásához szükséges nádszövetlapok nak háziipari uton eszközölt előállítása. A «Mundus» Egyesült Magyar Hajlított F a bútor Részvénytársaság az általa előállított haj lított fabútorokhoz szükséges nádfonatú székhátakat és széküléseket ugyanis nem ungvári gyárában állíttatja elő, hanem a kirendeltség közbenjárására Ung vármegye 7 községében szervezett nádfonó háziipari telepek munkásaival készítteti és váltja be. Ezen telepeken nemcsak a hát- és üléslapok nak náddal való befonásával van a háziipari munkás foglalkoztatva, hanem egyéb. székalkat részeknek ráspolyozását, simítását és fényezé sét is végzi, ugy, hogy ilykép a központi gyár-

112

telepen az odakerülő teljesen kész alkatrészeknek pusztán összeállítása marad hátra. Végül ugyan ezen nádfonó telepeken bevágott székhátakat is készítenek. A nádfonáshoz szükséges anyagoknak és eszközöknek beszerzéséről a részvénytársaság gon doskodik s kiosztva azt a munkások között, az elkészített munkát 2 hetenként váltja be a házi iparosoktól. Ilyen módon a munkások fel vannak mentve ugy az anyag- és eszközbeszerzés, mint a kész áru értékesítésének gondjaitól s idejüket csorbittatlanul fordíthatják a termelésre. A z 1910. és 1911. évek folyamán összesen 7 községben, nevezetesen: Perecsenyben, Hajasdon, Drugetházán, Ungdaróczon, Gerényben, Radvánczon és Szerednyén állottak fenn nádfonó házi ipari műhelyek. Ezen 7 műhelyben összesen 311 munkás dolgozott 1910-ben, 1911-ben pedig 317. Elő állítottak 1910-ben 135.715 darab fonott szék hátat és ülést, 55.000 ráspolyozott árut, 25.280 darab simított és fényezett székrészt, végül 4175 drb. bevágott támlát, keresve ezen munkájukkal 44.910 korona szakmánybért. 1911-ben 143.446 drb. fonott székülés és székhát, továbbá 94.900 drb. székalkatrész készült s a kifizetett munkabér 67.360 K-t tett k i . A műhelyek egész éven keresztül üzemben vannak tartva s igy a munkás, k i gazdasági m u n kájával elkészült, vagy másutt jobb keresetet nem talál, nádfonással mindenkor megkeresheti saját napi szükségletét.

113

Miként valamennyi, ugy ezen háziiparral is főként a téli hónapok alatt foglalkoznak rend szeresebben s ily képen a fiatalabb, még n e m teljesen begyakorolt munkásnak 1 3 0 — 1 4 0 korona, a begyakorolt munkásnak 1 5 0 — 1 6 0 korona körüli átlagos munkakeresete főként az 5 téli hónapból álló föidény jövedelmét jelenti. A kirendeltség ezen háziipari ágnak tovább fejlesztését a nádfonó telepek részére szükséges munkatermek bérösszegéhez és az oktatómes terek díjazásához való hozzájárulás által moz dítja elő. így az 1910. évben is az Ungdaróczon és Szerednyén berendezett nádfonó telepek oktató mestereinek díjazásához és a munkatermek bér összegéhez a kirendeltség 800 korona évi segélylyel járult hozzá. A hegyvidéki vármegyék, déli elsimuló s las sanként alföldbe átmenő részein, főként Zemplén, Bereg és Ung vármegyékben egyes ártereken nagy mennyiségben található gyékénykáka, melyből különféle gyékénykészitmények és pedig fürdőgyékények, fedögyékények, kosarak, szakajtók, lábtörlők, sőt dísztárgyak stb. stb. készíthetők. Hogy ezen háziipari ágazat, t. i . a gyékényfonás Bereg vármegyében meghonosuljon s a l a kosság az eddig előtte értéktelen gyékényből magának jövedelmet biztosithasson, Csarodán 800 korona költséggel 6 hetes háziipari tanfolyam rendeztetett, melyen 15 résztvevő 145 -darab külön féle gyékény tárgyat állított elő, mintegy 180 korona értékben. 8

114

A z ungvármegyei Alsódé-monya és Záhony községekben rendezett kosárfonó tanfolyamokon a vesszöfonáson kivül a gyékényfonást is gyako rolták a résztvevők és pedig 37 résztvevő 518 darab tárgyat állított elő mintegy 720 korona értékben. A hegyvidéki vármegyék közül Zemplén vár megye volt az. hol a déli részben a gyékényfonás és szövéssel már régebben is foglalkoztak. Hogy ezen munkálkodásuk a szövetkezésben rejlő erő folytán eredményesebb legyen, már az 1909. évben tervbe vétetett ott egy gyékényszövö termelő szö vetkezet létesítése, mely terv az 1910. év folya mán keresztül is vitetett, amennyiben Kisgéresen 50 taggal és 2550 korona üzletrészszel a szövet kezet megalakít tátott. A szövetkezet működését 1910-ben megkez dette és ez évben -41 munkás mintegy 4-327 k o rona értékű különféle gyékényárut állított elő. 1911-ben 4-0 munkást foglalkoztatolt e szö vetkezet, amely ez évben 1500 K berendezési segélyben részesült. A 40 munkás mintegy 621 darab gyékényárut készített mintegy 1200 K ér tékben s a munkások átlagos keresete 30 K - n a k felelt meg. A gyékényfonó háziipar további fejlesztése érdekében a hegyvidéki kirendeltség 1800 K költséggel 3 községben gyékényfonó tanfolyamokat is rendezett. Ezen összesen 80 munkás lett a gyékényfonásban kiképezve. Habár a fafaragásnak, mint rendszeresen űzött háziiparnak, a hegyvidéken a nyersanyag

115

beszerzésével járó nehézség s a gyárak támasztotta verseny miatt igen nagy akadályai vannak, a hegyvidéki kirendeltség ezen foglalkozás okszerű fejlesztését sem hagyhatja figyelmen kivül. Arrá irányul a kirendeltség munkássága e téren, hogy helyes irányba terelje a termelést. A helyes irány pedig nem lehet más, mint az, hogy a háziiparos olcsóbb fajta faanyagból lehetőleg tömegárut (s kü lönösen olyat, amelyiknél az áru kinagyolása is elegendő), vagyis olyan czikket állitson elö, amely czikkek előállításával a gyárak nem foglalkoznak. A fogyasztás arányaihoz mérten a kirendelt ség tehát ily faipari czikkek készítésére tereli a figyelmet, ilyenek előállításának előmozdítására rendez arra alkalmasnak mutatkozó helyeken fafaragó tanfolyamokat s szervez faipari szövet kezeteket, mely utóbbiak eredményes működését megrendelések kieszközlésével s ott, ahol szük ségesnek mutatkozik, megfelelő anyagi támogatás sal igyekszik elömozditani. A hegyvidéken előállított faipari czikkek fő képen a következők: ásó- csákány-, kapa-, kasza-, lapát-, kalapács- és fejszenyelek, gabonaszóró-, málátá-, sütő- és istállólapátok, targonczák; talics kák, szekéralkatrészek, jármok stb. stb., melyek gyárilag alig, vagy egyáltalán nem állíthatók elö. Egyes vidékeken azonban különleges faipari czikkeket is állítanak elö háziiparosaink. Igy Bártfán és vidékén kinagyolt falovakat, melyeket további kidolgozás végett a bártfai játék szer készítő szövetkezet vesz át, továbbá tilinkókat; Kékesfüreden pedig többek között azon 8*

110

a vidéken használatos faczipöket állítják elö.

(fapapucsokat)

A fafaragás mindkét évben állandóan három hegyvidéki faipari szövetkezetben és 1910-ben ezeken felül még a viski fafaragó telepen, 1911-ben pedig a viski, alsógerebeni, kopári és rókamezei telepeken folyt. A z árdánházai és boródi faipari szövetkezet, a m. kir. államvasutak üzletvezetöségei, a kisrákóczi faipari szövetkezet az államvasutak üzletvezetösé gei, uradalmak és egyesek részére eszközölt szál lításokat, mig az államsegélylyel berendezett fa ipari telepek különféle faipari czikkeit, mint az elözö években, úgy az idén is leginkább máramarosi fakereskedök vették meg. A munkások száma, ideértve a tanfolyamok munkásait is, 1910-ben 189, 1911-ben 344 volt, köztük 167, illetőleg 207 szövetkezeti tag, akik az előbbi évben 15.039 K értékű 288.945 drb., az utóbbi évben pedig 28.312 K értéket képviselő 254.146 drb. czikket állítottak elö. A munkások átlagos keresete az 1911. évi idény ben 100 K - r a emelkedett A z 1911. évben fentartott faipari telepeken összesen 53 munkás talált foglalkozást. Ezek összesen 93.526 drb. faipari tárgyat készitetlek 15.495 K értékben. A munkások átlagos keresete ezen telepeken is elérte a 100 K-t. Minthogy az államvasuti szállítások az év különböző szakaiban eszközlendök, a háziiparosok pedig csak télen át dolgoznak, a készleten lévő áruk raktározási költségei tetemes összeget emész-

117

tenek fel. Nehogy ezen kiadások is a munkások tiszta jövedelmét csökkentsék, ezért a fafaragó háziipari szövetkezetek az elöállitandá czikkek raktározá sára s egyéb üzemi költségek fedezésére 1911-ben 3000 korona, s ezen kivül egy oktatómester tartására 200 korona segélyt kaptak. A z abroncsfaragás terén azt a változást hozta az 1910-ik év, hogy ebben az esztendőben s folytatólag 1911-ben is a kirendeltség a fősúlyt a jobban keresett nyirabroncsok előállítására for dította s kizárólag csak hajlított abroncsokat állít tatott elö. mert míg az egyenes abroncs csak ládák beszegésére alkalmas s igy kisebb értékű, a hajlított abroncs ugy ezen czélra, mint hordók összetartására is alkalmas, értékesebb s csaknem kizárólagos keresetnek örvend. 1910-ben egy fakereskedö czégtöl sikerült nagyobb mennyiségű hajlított nyirabroncs-megrendelést kieszközölni ugy, hogy az abroncskészitö káziiparosok a tanfolyamokon előállított 143.137 darabon kivül, a tanfolyamoktól teljesen függet lenül még mintegy 40.000 darab abroncsot állí tottak elö. Igy a hegyvidéken ez évben elöállitott abroncsok száma kerekszámban mintegy 180.000 darabra tehető, melynek értéke mintegy 3000 korona. Egy-egy abroncskészitö háziiparos napi kere sete 1910-ben 1 2 0 — 1 4 0 fillér volt, mely a téli hónapokban a hegyvidéken — mikor más kere setre alkalom nincsen — számottevő keresetnek mondható. 1910-ben

149 volt

a munkások száma s

118

keresetük 4672 K-t tett k i 1911-ben 172 egyén foglalkozott rendszeresen abroncskészitéssel, akik összesen 2 2 4 0 1 0 drb. árut állítottak elö 10.320 K értékben. A munka 6 telepen folyt s a munkások átlagos napi keresete 150 fillérnek felelt meg. A telepek fentartása (fűtés, világítás, helyiségbér) és a nyers anyag beszerzése 1200 K költséget igényelt, melyet az érdekeltek államsegélyképen kaptak. Abroncsfaragó tanfolyamokat ez évben 9 helyütt rendezett a kirendeltség 3400 K költ séggel. Kiképzést és állandó foglalkozást nyert azokon 196 munkás, akik 50.600 darab abroncsot készítettek. Fontos szerepe van a hegyvidéken űzhető háziiparok között a seprűkötésnek, mert az ahhoz szükséges nyers anyag, a nyirág, ott nagy mennyiségben és olcsón beszerezhető s a seprükötés elsajátítása sem igényel hosszabb időt és különösebb kézügyességet. A hegyvidéki kirendelt ség által rendezett tanfolyamok eredményeképen 1910-ben a m. kir. államvasutaktól, a m. kir. hon védségtől és a cs. és kir. közös hadseregtől, ipari vállalatoktól, gazdasági egyesületektől, uradalmak tól és magánosoktól összesen mintegy 90.200 darab nyirágseprü szállítására sikerült a kirendelt ségnek megrendeléseket kieszközölni. Előállíttatott és elszállíttatott: 1. M . kir. államvasu taknak .... ^ 75.000 drb 9.000 — K 2. M . kir. honvédség nek

.. __, 10.000

«

1.25976 «

Átvitel ... ... 85.000 drb 10.25976 K

119

Athozat ... ... 85.000 drb 10.25976 K 3. A cs. kir. közös hadseregnek

... ...

«

300'— «

4. Ipari vállalatoknak

600 «

72 — «

5. Gazdasági egyesü leteknek

300 «

36-— «

6. Uradalmak és m a gánosoknak... ... ... ...

1.800 «

216 — «

Összesen

2.500

-

-

90.200drb 10.883 76

korona értékben. 1911-ben 321 munkás foglalkozott seprükötéssel. Közülök 94 az ezen esztendőben 5 köz ségben tartott tanfolyamon sajátította el a seprükötést. A 321 munkás összesen 244.874 darab seprűt készitett s keresett minden begyakorolt munkás átlagosan 50 K-t. A seprűk értéke 18.000 K-t képviselt. A nyirágseprük előállításán kivül a czirokseprük készítése is megkezdődött a hegyvidéki kirendeltség működési területéhez tartozó délibb és sikabb vidéken. Ennek céljaira a kirendeltség Sárospatakon 1000 korona költséggel czirokseprükötö tanfolyamot rendezett, mely tanfolyamon 10 tanuló vett részt és összesen 3019 darab czirokseprüt állított elö. A z előállított seprűket a bodrogközi ipar pártoló szövetség és sárospataki hitelszövetkezetek vásárolták meg. A z 1910. évben a hegyvidéken négy, mére teiben és munkakörében rendkívül különböző vász<mszöwtelep működött; és pedig az árdánházai.

120

bárdházai és zugói Bereg vármegyében és a vinnai Ungvármegyében. 1911-ben pedig ezen 4 telepen felül még a tarpai és bártfai telep, összesen tehát 6 vászonszövötelep. Ezen telepek közül az árdánházai vászon szövötelep az ottani hitelszövetkezet kebelében működik mint annak egyik ipari üzletága. Ezen szövötelepen 1910-ben 20, 1911-ben pedig 34 munkás nyert a mezei munka által lekötött hónapokon kivül egész éven át foglal kozást. Ezek legnagyobb része vászonszövéssel foglalkozott s csak alig egy-két munkás foglal kozott gyapjú-, len- és kenderfonálnak feldolgo zás alá való elökészitésével. A telep egyes kisebb megrendeléseket leszá mítva csaknem kizárólag a m. kir. állami elme gyógyintézetek évi vászonnemü szükségleteinek u. m. lepedők, abroszok, törülközők stb. előállítá sával foglalkozott. A szövötelep bruttó forgalma 1910-ben 32.723 K 33 f.-t, 1911-ben 33.361 K 25 f.-t tett k i . Ezen

összegből

munkabérek

kifizetésére

1910- ben 7125 korona 04 fillér, 1911-ben pedig 7412 K 58 f. lett felhasználva, egy munkás át lagos keresete tehát 1910-ben mintegy 210, 1911- ben 217 koronát képviselt. A telep forgalma az 1910. évben örvendetes fejlődést vett, mely haladás főleg azon kedvező helyzetnek tulajdonitható, hogy a telep állandó állami közszállitás lebonyolítását végzi. A telepen 1910-ben összesen 5162, 1911-ben 10,920 darab különböző vászonáru készült.

121

A bárdházai vászonszövö háziipar tipikus háziipar, amennyiben itt a munkások házaiknál, otthonukban dolgoznak s szövéssel kizárólag azon idejüket töltik k i , mely a mezei és mindenféle házi foglalatosságaik ellátása után még üresen marad. Felöleli ezen telep Bárdházán kivül a szom szédos Zsófiafalvát is s a két községben együt tesen 100 szövőszék van az egyes házak nál elelhelyezve, mely 100 szövőszék, a nyári 4 — 5 hónap kivételével 5 — 6 szövőszéket leszá mítva, egész éven át a napnak e czélra rendel kezésére álló szakában működésben van. A bárdházai szövőipar megfelelően támoga tott vállalkozó irányítása alatt áll, k i a házi iparosok által kizárólag csak a m. kir. dohány gyárak részére szükséges lenkóczból készülő cso magoló vásznat állíttat elö. A z egyes szövéssel foglalkozó családok kö zött kiosztott szövőszékeken az 1910. évben 10654 kgr., 1911-ben 12.000 kgr. nyersanyag került feldolgozásra, mely készletek megszövésé ért 3836, illetőleg 4400 kor. szakmánybért kap tak a munkások. A háziiparosokat a vállalkozó látja el nyers anyaggal s a kész végeket helyben alkalmazott munkavezetője hetenként készpénzért váltja be. A szélesebb végekért (egy vég 52 méter) 4 kor., a keskenyebb végekért 3 2 0 kor. szakmánybért kapnak a munkások. Tekintettel arra, hogy egy-egy ügyesebb munkáscsalád 3 nap alatt szö meg egy vég (52 m.)

122

vásznat, egy-egy munkáscsalád napi átlag szakmánykeresete 1. kor. 30 fillérre tehető. Zugon a m. kir. kereskedelemügyi minister úrtól egy odavaló vállalkozó használatába kiadott 3 szövőszéken egy szövőmester felügyelete alatt a fonalak előkészítésével foglalkozó 2 munkással együtt 5 munkás nyert az 1910. évben teljes esztendőn keresztül foglalkozást. A három szövőszéken mintegy 2000 darab 120 cm. széles 5 0 — 3 0 0 cm. hosszú asztalterítő közel 9000 kor. értékben, 600 méter lepedő mint egy 1000 korona értékben és körülbelül 4 0 0 tucat törülköző 4000 korona értékben állíttatott elö. Készültek ezenkívül rendelésre egyéb vászonnemüek is, a fösuly azonban a nagyobb keres letnek örvendő fentebb felsorolt 3 fajta vászon áru szövésére volt fektetve. Ily módon mintegy 15.000 korona értékben állíttattak elö vászonnemüek. 1911-ben csupán 2 munkás dolgozott állandóan e telepen, akik 4100 kor. értékű árut készítettek. Munkabér czimén 4 8 0 kor. lett elszá molva, mindegyik munkás tehát 240 koronát szerzett. A Zugon készült vászonáruk csaknem k i zárólag a környékbeli kisház tartások szükségletét elégítették k i , igy Bereg és Máramaros vármegye határain tul alig került valami azokból eladásra. A z ungvármegyei Vinna községben egy oda való lelkes urinö önzetlen munkálkodása, irányí tása folytán a lakosság által már előzőleg is ízléses kivitelben előállított, színesen mintázott vászonfélék készítése művészies irányba terelődött

123

A szövést a kereskedelemügyi minis ter ur által adományozott 2 állami és több magánszövöszéken azonban csak korlátolt mértékben folytat ják, mert az előállítás alá kerülő női ruha és férfi mellény anyagok, függönyök, asztalfutók, abroszok és asztalkendők külföldön az ezen szakmában már gyakorolt munkások által felényi költséggel előállíttatnak. Mig tehát e kis telep munkásai kellő gyakorlatra szert nem tesznek, illetőleg munkabér igényeiket nem mérsékelik, a vinnai termékek versenyképesek nem lehetnek. A z 1910. évben összesen 5 munkás foglal kozott a vinnai telepen, k i k összesen mintegy 2898 korona értékű árut állítottak elő. Munkabér gyanánt körülbelül 800 kor. fizettetett k i . A z áruk leginkább a közel környék lakosai nál s kis részben egy budapesti vászonáru keres kedő czég utján értékesültek. 1911-ben 12-re emelkedett a munkások száma, akik összesen 4500 kor. értékű árut termeltek. A munkabér fejében kifizetett összeg 2162 koronát tett k i , * a munkások tehát közel 200 koronát kerestek át lagosan. A tarpai és bártfai szövötelepek tulajdon képen csak szervezési stádiumban voltak 1911-ben, az azokban folyó munkásság pedig a tanítás jel legével birt. A z előbbi telepen 17, az utóbbin 32 munkás nyert kiképzést a szövésben. A tarpai telep szövetkezeti formában alakult meg. A szö vetkezet a földmivelésügyi ministerlöl 3000 kor. segélyt kapott, a bártfai telep pedig 450 koronát egy szövőmester alkalmazása czéljából.

124

A máramarosmegyei iparfejlesztő bizottság buzgólkodásának eredményeképen Máramaros vármegyében 9 községben a szőnyegszövés honoso dott meg. E z e n 9 szövötelepen, melyeknek központjául a máramarosszigeti főtelep szolgált, hol egyúttal a munkavezetőnek kiképzése is történik, 47 mun kás összesen 1262 darab művészi kivitelű sző nyeget állított elö 1910-ben, melynek értéke mintegy 31.770 kor. 80 fillérre rug. E z e n szőnyegmennyiség elkészítése fejében a munkások össze sen 12.209 korona 33 fillér szakmánykeresetben részesültek, átlag keresetük tehát körülbelül 255 koronában állapitható meg. A máramarosszigeti főtelep helyi vezető szövömestere, továbbá az egyes munkavezetönök díja zására a m. kir. kereskedelemügyi minister ur 3000 koronás államsegélye szolgált. A z előállított szőnyegek értékesítése meg haladván egy pusztán laikusokból álló társadalmi testület tehetségét; az iparfejlesztő-bizottság az ér dekelt ministeriumok kiküldöttjeinek bevonásával még 1910-ben tárgyalásokat indított meg avégből, hogy a közreműködésével létesült ipartelepek gyártmányainak értékesítése a szükséges szak tudással bíró s kellő üzleti összeköttetéssel ren delkező czégekre ruháztassák. E z e n tárgyalások következtében a szönyegszövés 1911-ben szüne telt s az csak akkor fog újból megindulni, ha e tárgyalások a kivánt eredményre vezetnek. A harisnyakötés 1908-ban indult meg a hegy vidéken; Beregkisfaludon és Sárosorosziban.

125

1910-ben 4 telep állott fenn, közülök azonban csak 3 volt működésben. A negyediken, a Mátyfalváról Mezőváriba áthelyezett kötötelepen 1910-ben csak a szervezési és előkészítő munkálatok foly tak. A két legrégibb telepet, tudniillik a beregkisfaludit és sárosorosziit ez évben az országos magyar háziipari szövetség vette át s ugyanez állította fel az 1910-ben már működő péterfalvai telepet is. 1911-ben két uj telep létesült; az egyik Haláborban szövetkezeti alapon, a másik Remete vasgyáron, ezeken azonban csak 1912-ben i n dulhat meg a munka. A kötötelepek iránt a hegyvidéken nagy érdeklődés mutatkozik, mivel a nép általában szívesen foglalkozik a harisnyakötéssel. A z érté kesítéssel járó nehézségek miatt azonban a kirendeltség igen óvatosan jár el uj telepek felállítása körül s gondja v a n arra, hogy olyan áru ne készüljön a telepeken, amelynek nincs kelendősége. A z 1910-ben készített és raktáron maradt árukészlet indította a kirendeltséget éppen ezen nehézségek miatt arra, hogy a termelést a telepek munkaidejének leszállításával csökkentse. A két évi munkásság eredményeit a következő számok tüntetik fel: 1910-ben 60 m u n kásnö 3 telepen összesen 133.404 pár harisnyát kötött. A brutto-forgalom 40.668 K 09 f.-t tett ki, amelyből kifizetett munkabérekre 8222 K 71 f., egy-egy munkásra tehát átlagosan 120 K esett. 1911-ben 61 volt a működésben levő 4 telepen állandóan foglalkoztatott munkásnők száma s 72.348 pár harisnya készült. A 15.808 K 84 f.

126

bruttoforgalomból 5749 K 76 f. esett munka bérekre, egy-egy munkásnö tehát átlagosan 94 K-t keresett. Mivel azonban a munkásnők egyrésze csak kezdő volt, akik természetesen kevesebb és csekélyebb értékű munkát végeztek, ennek követ keztében a gyakorlott és szorgalmas munkások átlagos keresete ez évben is elérte a 120 K-t. A telepek az országos magyar háziipari szövet ség állandó felügyelete alatt állottak s a készít mények is annak révén értékesülnek. A beregkisfaludi, sárosoroszii és péterfalvi telepek 6-os számú gépein készült harisnyák az állami gyer mekmenhelyek részére szállíttatnak, a beregkisfaludi és várii finomabb gépeken előállított haris nyákat pedig a szövetség üzletekben helyezi el. A máramarosvármegyei iparfejlesztő bizott ság érdeme az, hogy a hímzés Máramaros vár megyében rendszeresen iizött háziiparrá fejlődött s ezen háziipari foglalkozás örvendetes fejlődésé nek folyománya, hogy az iparfejlesztő bizottság tól 1911-ben egy jóhirnevü és e szakmában kiválóan jártas budapesti czég vette át a máramarosi himzötelepeket s azóta ezen czég saját számlájára foglalkoztatja e telepeket, megszaba dítva ezzel az iparfejlesztő bizottságot az értéke sítésnek nehéz gondjaitól. 1910-ben Máramaros vármegyében kilencz himzötelep volt működésben és pedig Máramarosszigeten, Gányán, Nyágován, Husztközön, Lonkán, Rónaszéken, Sugatagon, Szlatinán és Visken. Ezen himzötelepek a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság felügyelete alatt állottak.

127

A telsorolt kilencz himzötelep az 1910. évben 25 munkásnöt foglalkoztatott, kik összesen 3220 darab himzést állítottak elö. A z előállított hímzé sek 23.356 korona értéket képviseltek. A munkásnöknek az előállított készítmé nyekért kifizettetett egész éven át összesen 9527 korona 39 fillér munkabér, igy egy-egy munkásnö átlagosan 310 korona munkabérben részesült. A hegyvidéki kirendeltség ezen himzötelepek fejlődését főleg az által igyekszik előmozdítani, hogy a nagyobb telepek részére állandó iparhá zak létesítéséhez, valamint azok felszereléséhez államsegélyt eszközöl k i . E z e n központi mühelyekül szolgáló iparházak, hol á munkásnők kellő felügyelet alatt foglalkoznak, nagyban előmozdít ják az eredményes, egyöntetű munkálkodást. A máramarosvármegyei himzötelepek ere deti máramarosi motimuvok íelhasználásával ízlé ses és nagy kellendöségnek örvendő női vászon, nyers selyem és selyemznbbonyok s különféle dísztárgyak és háztartási fehérnemüek hímzésével foglalkoztak. 1911-ben Máramarossziget és vidéke köz ponti himzötelep elnevezés alatt e telepek a már emiitett uj szervezést nyerték. A vállalkozó czég ez évben 250 női munkást foglalkoztatott a köz ponti telepen kivül Nagybocskón, Gyertyánligeten, Visken, Sugatagon, Ter ebesfej érpatakon, Köves ligeten és Kispatakon. Készült összesen 5000 drb áru s a munkásnők átlagosan 52 K-t kerestek. ség

Zemplén vármegyében Zemplénrákócz köz lakossága művelte behatóbban a himzö

128

háziipart. A z ott létesült himzötelep egy odavaló lelkes urinö irányítása mellett működött, kinek önzetlen munkálkodása évről-évre szebb és szebb eredményekkel jár. A zemplénrákóczi himzötelep szintén a népies motimuvok felkarolására és fejlesztésére fekteti a fősúlyt, a gyermekruhák, női zubbonyok, háztartási fehérnemüek stb. himzésén kivül az annyira keresett fehérnemű subrikálást is nagy sikerrel folytatják. A telepen 1910-ben össze sen 2014 darab áru készült 12.036 kor. 37 fül. értékben. A telep összes brutto-forgalma 1910-ben 13.336 korona 37 fillért tett k i , mely összegből munkabérekre felhasználtatott 6422 K 9 f. A z ott foglalkozó 60 munkásnö tehát átlagosan 107 K-t keresett. 1911-ben 120 munkásnőnek nyújtott állandó keresetet a zemplénrákóczi himzötelep, akik ez évben 4300 darabot állítottak elö. Az egész évi brutto-forgalom 20.112 K 48 f.-re rúgott sebből a munkabérek czimén kifizetett összeg 11.371 K - t tett k i . A munkásnők tehát közel 100 K-t kerestek meg átlagosan. A telepet ugy a kereskedelemügyi, mint a földmivelésügyi minister támogatja. A z előbbi 3 éven át folyósítandó 4000 K segélyt engedélyezett a telep részére, az utóbbi pedig összesen 1300 K - t juttatott annak részben az üzemi költségek csökkentése végett, rész ben pedig azért, hogy 300 K felhasználásával egy kisegitö munkavezetönő kiképezhető legyen. A csipkeverés, mely iránt Ung és Sáros vár megyékben mutatkozik érdeklődés, rendszeres

129

háziiparként 1911-ben lett szervezve. E z t meg előzőleg is több helyütt foglalkozott már a lakos ság csipkeveréssel, a legnagyobb arányokban talán Sóbányán Sáros vármegyében; a munkálkodás azonban a korábbi években még szervezetlenül folyt. A hegyvidéki kirendeltség 1911-ben három községben szervezte a csipkeverést s ezzel kap csolatosan a gombhorgolást és pedig Ungmegyében Remeteváron, Beregben Zajgón és Sárosban Sóbányán. A két előbbi telepen még csak a betanitás munkája folyt, Sóbányán azonban, ahol a munkásnők már kellően gyakoroltak, piaczképes áru készült kereken 10.000 K értékben, amely nek előállítása a munkásnőket átlagosan 80 fillér napi keresethez juttatta. Számottevő kereseti alkalmat nyújtott a hegyvidék szegény lakosságának az elmúlt két évben, miként az előző években is, a míívirágkészitő háziipar. Sőt azon kereseti alkalmak, melyeket a müvirágkészités nyújtott, az 1910. évben még növekedtek is, mert mig az 1909. évig csak két müvirágkészitö telep állott fenn a hegyvidéken, u. m. az alsóremetei és beregszászi, addig az 1910. évben még egy mükoszorukészitö telep is léte sült és pedig ugyancsak Beregszászban. Annak daczára azonban, hogy 1910-ben a hegyvidékről már két müvirágkészitö és egy mükoszorugyártótelep látta el munkatermékeivel M a gyarország és Ausztria piaczát, mégis az egyre szaporodó megrendeléseket hovatovább ezen három telep is csak nehezen birja kielégiteni. 1910-ben

az

alsóremetei

és

beregszászi 9

130

müvirágkészitö telepen 26, illetőleg 24 munkásnö nyert, a beregszászi mükoszorukészitö telepen pedig 78 munkásnö talált /« éven át keresetet. A három telepen tehát összesen 128 munkás volt az 1910. évben foglalkoztatva. 3

A három telep bruttó- forgalma 116.826 korona 91 fillért tett k i .

összesen

Ezen összegből munkabérekre 29.252 kor. 41 fillér esett. A két müvirágkészitö telepen egyegy munkásnak évi átlagkeresete mintegy 351 korona jövedelmet képviselt, a mükoszorukészitö telepen foglalkoztatott munkások keresete pedig átlagban mintegy 150 koronát tett k i . E z e n cse kélyebb összkereset az ezen telepen alkalma zott olcsóbb gépi erőn kivül abban leli magya rázatát, hogy ezen telep munkásai még nem bír nak a megkívánt gyakorlattal s a fentebbi két telep egy teljes éven keresztül foglalkoztatott munká saival szemben csak 9 hónapig dolgoztak. A beregszászi mükoszorukészitö telep — mely «Felsömagyarországi művirág és sirkoszoru gyár» elnevezés alatt létesült s alakulásakor ugy a kereskedelemügyi tárcza, mint Beregszász város részéről tetemes anyagi támogatásban részesült — készítményeivel mondhatni egyedül áll az egész országban. Jóllehet ez a telep is készít egyes művirágokat, a fősúlyt mégis sirkoszoruk gyártá sára helyezi s helyben előállított egyes művirá gokon kivül még az alsóremetei és beregszászi müvirágkészitö telepek munkatermékeit is felhasz nálja. Ugyancsak helyben állíttatnak elö a kész áru-szállításhoz szükséges papirdobozok is.

131

A három telep 1911-ben 131 munkásnak nyújtott keresetet. A brutto-forgalom összesen 138.967 K-t tett ki, melyből munkabérekre 37.858 K 46 f. esett. A munkások átlagos kere sete a müvirágkészitö telepeken 220 K, a koszorúgyárban pedig 300 K volt. A bártfai gyermekjátékszerkészitö szövetkezet — bár évről-évre hol egy, hol más oldalról jelen tékeny csapások érik — a m . kir. kereskedelemügyi minister ur hathatós támogatása mellett évről-évre szebb eredményeket ér el. Hogy ezen eredmények m a i napig sem tel jesen kielégitök, nem a támogatás vagy az élet képesség hiányának tudható be, hanem annak, hogy a játékárugyár mai berendezése mellett az üzemi költségek nem állanak arányban a productummal, amin csak egy nagyobb töke bevo násával lehetne segiteni. Sajnos, erre ezidöszerint mód nem kínálko zik, mert ugy az állam részéről (12.000 korona pénzbeli és 6000 korona értékű gépsegély enge délyezés által), mint az Országos Központi Hitel szövetkezet részéről, melynek a szövetkezet tagja (35.000 korona központi kölcsön nyújtása által), minden lehető megtétetett a szövetkezet érdeké ben. Nincs tehát más hátra, mint az évek során át elkövetkező, fokozatos fejlődést bevárni, mely az eddigi évek eredményeinek folytonos javulása után joggal remélhető. A szövetkezet 1910-ben 30 munkást foglalkoztatott, kik az olcsóbb játék bábuk s különféle játékszerek mellett főként rendkívül erös papirmasché hintalovakat állítottak 9*

132

elö, melyekből a belföldi piaczokon kivül külföl dön, nevezetesen Ausztriában is tetemes mennyi ség helyeztetett el. A 35.788 K.-nyi bruttóforgalomból munka bérek fejében 19.816 K 28 f lett elszámolva, a munkások átlagos keresete tehát 660 K.-nak felel meg, 1911-ben ugyancsak 30 munkást foglalkoz tatott a szövetkezet s a bruttoforgalom 39.300 K.-ra rúgott. A kifizetett munkabérek 22.000 K.-t emésztettek fel, eszerint a munkások átlagosan napi 3 K.-t kerestek. A Felsökaraszló községben működő gi/apjuszövő szövetkezet — mely működési körébe a szomszédos Füzesmezö községet is bevonta — 1910. és 1911-ben is, ugy mint az elözö években kizárólag a hegyvidék lakosságának nélkülözhetet len ruhadarabját az úgynevezett fürtös gubát állí totta elö. Felsökaraszló és Füzesmezö községekben 1910-ben összesen mintegy 150 munkás foglal kozott gubaszövéssel, akik körülbelül 4000 darab gubát állítottak elö 50.000 korona értékben. A gubaszövö háziipar szövetkezeti szervezése szerencsés gondolatnak bizonyult, mert a szövetke zetnek módjában áll központi kölcsön utján a nyers anyagot (gyapjút) kellő időben, rendes áron beszerezni s azzal tagjait ellátni. A z előállított gubák értékesítéséről közvetítők kizárásával maga a szövetkezet gondoskodik a közeli országos és heti vásárok látogatása által. Ily munkálkodás mellett egy-egy munkás évi átlagos keresete meg haladta a 160 koronát.

133

A kirendeltség a hegyvidéki gyapjuszövö háziiparosokkal szemben megfelelő minőségű és jutányos áru gyapjú felkutatására és ajánlására szorítkozik s azzal is támogatta azokat, hogy 1910-ben az alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telep juhállományának gyapjuhozamát a felsökaraszlói gyapjuszövö szövetkezet nek engedte át a lehető legméltányosabb áron. 1911-ben 103 munkás foglalkozott gyapjú szövéssel. A z évi termelés 4152 drb. fürtös gubát tett k i 50.016 K értékben. A munka a szövők nek fejenkint 85 K keresetet biztosított. A hegyvidéki kirendeltség az ipari foglal kozások terjedését azzal is szolgálja, hogy iparos pályák iránt hajlamot érző ifjaknak kiképeztetésvt előmozdítja. A kirendeltség ez irányú működésé nek eredménye az ungvári agyagipari szakiskolán létesített két s a homonnai faipari szakiskolán alapított 6 ösztöndíjas hely, amelyek élvezetében mindkét évben 8 hegyvidéki ifjú végezhette ingyen szaktanulmányait. A hegyvidéken intenziven folytatott háziipari tevékenység szülte az iparházakat, vagyis azon hajlékokat, amelyek egy közös munkateremben a legmegfelelőbb munkahelyiséget nyújtják a házi iparosoknak, lehetővé teszik azok állandó irányí tását és felügyeletét és raktárul is szolgálnak a kész czikkeknek. A kezdeményezés e téren is a hegyvidéki kirendeltséget illeti, amelynek tá mogatása révén idáig 17 iparház létesült a hegy vidéken. E z e n iparházak a következőképen oszla nak meg:

134

Kimutatás a hegyvidéki m i n i s t e r i kirendeltség által államsegélylyel léte sített iparházakról. (1911. év végéig.)

Folyószám

Az

iparház

mely

milyen

községben

czélra

létesült mennyi állam segélylyel

mely évben

korona

1

szövő háziipari Ardánliáza

2

12.49185

1906

faipari müvhágkészitési

3

-

1905

8.000 —

1906

13.270 —

1906

7.000

Alsóremete 4 kosárfonó 5

Beregkövesd

6

Beregkisfalud

kosárfonó és harisnyakötő

11.899-88

1910

7

Bilke

kosárfonó

19.80012

1910

8

Borod

faipari

7.000 —

1911

9

Sárosoroszi

harisnyakötő

11.300--

1910

10

Tőkésfalu

4.000 —

1908

11

Nagyrákócz

3.000 —

1908

12

Eakasz

8.000

-

1910

3.000 —

1908

4.30146

1904

•o o o N -
13

Sásvár

14

Gánya

o

135

Folyószám

Az

iparház

mely

milyen

községben

czélra

létesült mennyi államsegéllyel

mely évben

15

Husztköz

16

Lonka

17

Nyágova

kosárfonó

korona 4.103-02

1910

4.700 —

1909

3.800 —

1909

Összesítés.

Vármegye

Hány

Engedélyezett

iparház

államsegély

1 Bereg

_. . A

Összesen ...

7.000 K — f.

Év

1905

•4

33.761 «

85 «

1906

1

4.000 «

— «

1908

3

43.000 «

— «

1910

1

7.000 •

— «

1911

10

94.761 K 85 f.

(

1

4.301 K 46 f.

1904

Máramaros ... ..A

2

8.500 «

—

«

1909

l

1

4.103 «

02 «

1910

Összesen

Ugocsa Összesen

Mindössze

4

í -.<

16.904 K 48 f.

—

2

6.000 K — f.

1908

1

8.000 «

1910

— >

3

14.000 K — f.

—

17

125.666 K 33 f.

—

136

A hegyvidéki kirendeltségnek a gyógynövénygyűjtés körül kifejtett négy évi agitaczionális tevé kenységének az 1910. évben már erősen észre vehető volt azon igen jelentős eredménye, hogy a hegyvidéki nép figyelmét a legteljesebb mérték ben sikerült a vadontermö gyógyitó és kereske delmi növények jelentőségére felhívni s immár bizonyosra vehető, hogy további megfelelő vezetés mellett a gyógynövény-gyűjtés — hanem is oly mértékben, mint a háziipar — a hegyvidéki nép egyik mellékjövedelmi forrásává lesz. A hegyvidéken vadon nagy tömegben termő gyógynövényeket ugyan a lakosság már régi idő óta ismerte, azonban a helyes gyűjtés és száritás módjával teljesen ismeretlen lévén, az összegyűj tött értéktelen gyógynövényeket eladni nem tudta s igy annak gyűjtésére súlyt nem fektetett. Hogy a lakosság a gyűjtés és kikészítés módozatairól mennél tökéletesebb kioktatást nyer hessen, a kirendeltség az elözö évek gyakorlatá hoz képest 1910-ben is három néptanítót küldött k i egyenként 64 korona államsegélylyel a Kolozs várt évenkint rendezni szokott gyógynövény-ismer tető tanfolyamra. A z igy kiképzett lelkészek és tanítók feladata a lakosságot a czélszerü gyűjtésbe és kezelésbe bevezetni. Ezenkívül Bereg és Máramaros vármegye gyógynövényben gazdag vidékein a kirendeltség 4.300 K költség felhasználásával, amely a szárítók berendezésére és a gyakorlati oktatás költségeire lett fordítva, négy. beváltó körzetet alakított, mely körzetekben a gyűjtést szakértő munkások fel-

137

ügyelete mellett végeztette, a gyűjtött gyógynövé nyeket szárító rámákon megtelelő száraz és szellős helyiségekben száritatta és az előirt módon csomagoltatta. A kedvezőtlen időjárás daczára, a gyűjtök 49.072 kgr. gyógynövényt szedtek, amelyből szak szerű szárítás folytán 6.134 kgr. piaczi áru készült. Ezen mennyiség azonban csupán azon gyűjtés eredménye, amely a kirendeltség szakértő elömunkásainak felügyelete alatt, tehát tanítás jelle gével folyt. Gyűjtöttek azonban ezenkívül s a k i rendeltség felügyelete nélkül is gyógynövényt ugy, hogy az 1910. évi gyűjtés eredménye 355.795 kgr. nyers áru, amely 60,768 K 10 f.-ért értékesült s az 1750 állandó munkást átlagosan és fejenkint 35 K mellékkeresethez juttatta. A z 1911. évben már annyira általánossá vált a gyógynövény gyűjtés, hogy a hegyvidéki kirendeltség csak azon munkásság eredményeit vehette számba, amely annak felügyelete alatt rendszeresen folyt. Ilyen rendszeres gyűjtéssel ez évben 860 munkás foglalkozott, akik összesen 80.678 kgr. sulyu és 33.1.28 K értékű gyógynövényt szedtek és keres tek ezzel átlagosan közel 40 K.-át. A gyűjtés szervezése, vezetése és az értékesítés közvetítése összesen 3.000 K államsegélyt igényelt. A hegyvidéki lakosság jövedelmeinek szapo rítása czéljából teremtett munkaalkalmak és kere seti források között a hegyvidéken széles körben bevezetett háziipar mellett a munkásközvetités intéz ménye visz vezérszerepet. A munkásközvetitési akczió, mely

a hegy-

138

vidék munkásfölöslegét a munkáskezek hiányában szenvedő más, sik vidékek gazdaságaiban elhe lyezve, a különböző vidékek munkásszükséglete közötti aránytalanság kiegyenlítését tette lehetővé, az 1910. évben is szép keresethez juttatta a hegyvidéki lakosságot. Ezen közgazdasági eredmény mellett a m u n kásközvetitési akczió közvetve a hegyvidéki lakos ság gazdasági ismereteinek gyarapodását is elő mozdította, amennyiben a hegyvidékről a fejlettebb mezőgazdasági kultúrával biró alvidék gazdaságaiba és az állami ménesbirtokokra hosszabb ideig tartó mezőgazdasági munkára elszerződött munkások hosszú ideig szemlélhették az ezen gazdaságokba bevezetett okszerű gazdálkodási rendszer nyújtotta előnyöket s igy alkalmat nyújtott nekik a kiren deltség arra. hogy megfigyelés utján ismereteiket minden téren gyarapithassák s hogy azokat saját gazdaságuk vitelénél gyakorlatilag is értékesithessék. A z 1910. évben Bereg vármegyéből nyári idő szaki gazdasági munkák végzésére magánosokhoz és uradalmakhoz a kirendeltség közvetitése foly tán elszerződtetett: Fejér vármegyébe . Sáros

«

Arad

«

._. ...

• 134

... — ... .

22 89

A mezöhegyesi ménesbirtokra ...

567

A kisbéri

«

...

128

A fogarasi

«

...

131

Összesen tehát ... ... 1071 munkás.

139

Ezen munkások — kik 5 — 6 hónapra szer ződtek el — érdembe hozott összkeresete meg haladta a 200.000 koronát. A fentebbi munkásokon kivül az esetleges aratósztrájk megtörésére szervezett munkástartalék ként leszerződtetett: Bereg vármegyéből Ung

___ ... ... 1106

a

Máramaros vármegyéből Összesen tehát

560 .... .... 2864 4530

munkás. A munkások élelmezést vagy annak egyen értéke fejében fejenként és naponként 70 fillér étkezési pénzt és 1 kor. 50 f.—2 korona nap számot kaptak. Ezen munkások összkeresete is meghaladván a 200.000 koronát, a munkásközvetitési akczió eredményeként az 1910. évben is több mint 500.000 korona bérkeresethez jutott a hegyvidék fölös munkaereje. A z aratósztrájk megtörésére szervezett m u n kástartalékként leszerződtetett munkások részben a mezöhegyesi, kisbéri és bábolnai ménesbirtoko kon alkalmaztattak, részben pedig a hegyvidék egyes viczitiális útjainak kiépítésére, egyes községi legelök tisztítási munkálatainak végzésére és az ál lambérleti havasokon szükségessé vált javítási mun kákra lettek felhasználva. A visszahagyott, vagyis azon munkások közül, akik az aratósztrájk meg törése czéljából lettek ugyan szerződtetve, de nem a ménesbirtokokon, hanem a toborzási helyen

140

(vármegyében) voltak készenlétben tartva Bereg vár megyében 751, Máramaros vármegyében 754, Ung vármegyében pedig 300 munkás volt alkalmazva. A beregi munkások közül: 1. a hátmeg—nagyábránka—kenézpataki útépítésnél _„ ... „_ __. ... 283 2. az alsóvereczkei járás havasi legelői nek megmunkálásánál ... — — 228 3. az alsóvereczkei járás közlegelöinek tisztítási munkálatainál

— ... 240

munkás, összesen tehát... ... ... munkás dolgozott.

... .... 751

Máramaros vármegyében: 1. a huszt—baranyai ut kiépítésénél...

64

2. a széleslonka—nyéresházai útépítési munkálatoknál ... ... ... . . . . . . ... 200 3. a kőrösmezői havasi munkálatoknál 228 4. a técsöi legelő tisztítási 5. a huszti « «

« «

111 151

Összesen tehát ... . . . 754 munkás lett foglalkoztatva. A z Ung vármegyében visszahagyott munkások közül: a csontos viharosi útépítési munkálatoknál 200 az ószemerei legelötisztitási munkálatok nál pedig . . . ... . . . ... . . . 100 Összesen ... ... 300 munkás alkalmaztatott. A munkások mintegy 20 k i m . viczinális és 11 k i m . havasi utat hoztak rendbe és mintegy 268 hold legelöterületet tisztítottak meg.

A z utépitési és legelöjavitási munkálatoknál alkalmazott munkások napi bére és az azok élel mezésével járó költség a földmivelésügyi tárczát terhelte. 1911-ben összesen 6811 munkás elszerzödését közvetitette a kirendeltség. Közülök 2287 magánosokhoz vagy uradalmakhoz szerződött, 4524 pedig az aratósztrájk megtörése czéljából lett felfogadva. A z előbbiek összkeresete 200.000 K - r a becsülhető, az utóbbiak 159.809 K - t keres tek. A munkások közül 2464 Beregböl, 3243 Máramarosból és 1 1 0 4 Ungból lett felfogadva, e számok azonban nem foglalják magukban azon munkásokat, akik nem a kirendeltség utján, hanem közvetlenül szerződtek el. E z évben az arató sztrájk megtörésére felfogadott, de helyben ha gyott munkások viczinális utakon nem dolgoz tak, hanem valamennyien, kivétel nélkül, azon vármegyebeli községek közlegelöin végeztek javí tási munkákat, amelyekből toborozva lettek. A z erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltségre Erdélyrészi az ottani viszonyok nem rónak oly nagy és ter- ^mmtsterf^ hes feladatot a kereseti alkalmak szaporítását kirendeltség, czélzó munkásság körül, mint a minő a hegyvi dékit terheli. A z ottani nép fejlettebb értelmi foka, amely gyakran nem is türi az ügyeibe való s kicsinyesnek látszó beavatkozást vagy hiva tali gyámkodást, a mindenkor megfelelő kere seti alkalmat nyújtó s ily czélból, a székely ség részéről elég sürün látogatott, Románia közelsége, a már régebb idő óta űzött házi ipar fejlettsége mind oly tényezők, amelyek

142

fenforgása következtében az erdélyrészi ministeri kirendeltségnek az ottani földmives nép javára irányuló tevékenysége e feladat közt kevésbé kell hogy felölelje. E kirendeltség működési kö rében különösen a fonó, szövő háziipar és a var rottas készítés virágzik. A háziipari termékek rész ben az Országos Háziipari Szövetség, részben pe dig az Emke utján értékesülnek. A kirendeltség a háziipar terjedése érdekében mindkét évben háziipari tanfolyamokat rendezett oly helyeken, a hol az iránt a lakosság kedvet mutat. A z 1911. évben rendezett ily tanfolyamokról a túloldali k i mutatás nyújt képet.

Felvidéki kirendeltsée.

Közvetítette e kirendeltség 1910-ben 1192, 1911-ben pedig 927 munkásnak elszerzőcltetését. A z elözö évi munkások közül 115 nöi m u n kást a komáromi selyemgyárba, 94-et a mezöhegyesi ménesbirtokra és 41 -et magánosokhoz, ugyancsak gazdasági munkák végzésére. A 942 férfi munkás közül 628 Mezőhegyesre, 314 m a gángazdaságokba szegődött el. 1911-ben 212 nöi munkás szerződtetését közvetítette az erdélyrészi kirendeltség. Közülök 97 a komáromi selyemgyárban, 86 Mezőhegyesen a gazdaságban, 29 pedig magángazdaságokban dolgozott. A 715 férfi munkás közül 633 Mezőhegyesen, 82 magángaz daságokban talált foglalkozást. Minthogy az értékesítés biztosítása az a feltétel, amelytől függően a háziipar erőteljeseb ben fejlődhetik, ezért a felvidéki kirendeltség — mely 1910-ben fennállásának harmadik évébe lépett — a háziipari ágak csak azon nemeinek

A tanfolyam

1 Varmegye

Község"

2

Csik «

3

«

1

4 * 5 6

...

Kolozs te «

7

Kisküküllö

8

« «

10

___ _'_ ...

9

250 180

23

Kászonujt'alu...

II. 5.

III. 19.

II. 11.

II. 22.

fafaragó «

87

Caikcsomortán ...

I. 9.

II. 24.

«

195

26

Válaszút... ... ...

I. 14.

III. 16.

kosárfonó

60 274

614

22

Nagysármás Nagypotri ... ...

I. 11.

II. 20.

női ruha-szabás

157

516

35

I. 19.

II. 28.

fafaragó

54

229

16

Kerelőszentpál ...

XI. 1.

III. 15.

nőiruha-szabás

70

150

17

XII. 24. II. 6.

kosartonó nöirulia-szabás

380 (18

210 147

17

Mezőkapus

XI. 10. I. 6. XI. 2.

XII. 24.

üvogvédö gyékényből

35.000

XI. 4.

IV. 1.

kosárfonó

500

455 liSO

25

Keresztvár ... ... Székely udvarhely

I. 8.

II. 11.

kaptárkószitö

152

823

Csikdánfalva

Király falva

58

28

18

Tordaaranyos Háromszék

12

Udvarhely

.... ...

13

«

... ...

Homoródszentpál

I. 14.

11. K i .

fafaragó

76

442

35 15

14

« ÍC

...

Pelsősófalva

11. 26.

III. 16.

«

33

408

17

I. 23.

II. 24.

«

40

488

15

Szöderneter

I. 9.

II. 24.

«

133

280

20

Sármaság

I. 8.

11. 9.

«

181

350

Érmindszent

I. 1.

II. 22.

kosárfonó

201

290

18 20

17

Szilágy «

18

«

16

19 20 21

...

vevők száma

vége

Maroscsapó _ .... ...

Részt ürtéke

11

15

1

__

ölelt fel

Készült munkák darab száma

kezdete

1 Sor

tsi 93

Milyen munkát

Korond „

Marostorda ... ... cc ... ... «

...

... .__

Mezőbánd

II. 17.

111. 2.

Mezőmadaras

III. 3.

III. 17.

gombkészitő «

I. 7.

III. 22.

kosárfonó

«

...

összesen

66

2.800

56

25

2.400 418

48

16

520

18

43.1 í 2

7.Ü2IÍ

492

fejlesztésére fektetett súlyt, amelyeknek kizárólag kézi ügyesség az alapja, amelyek kelendőségüknél fogva legbiztosabb elhelyezést találhatnak a piaczon s amelyeknél a kézi ügyesség sikerrel áll hatja a gépek versenyét, mert csak ezek lehet nek a népjólét tényezői. A kirendeltség működési területén régibb idő óta létesült népies háziipari ágak épen a miatt nem vettek az állandó kere seti alkalom jegyében lendületet, mert a . biztos értékesítés feltételétől függetlenül létesültek. A kirendeltség a háziipari téren kifejtendő tevékenysége arra irányul tehát elsősorban hogy: a) a már meglevő háziipari ágakat az érté kesítés biztositása utján megerősítse, b) hogy csak olyan háziipari ágak megho nosítására törekedjék, amelyek fentartásához meg kívántató hajlam és a munkaerő mennyisége ren delkezésre áll s ezt továbbképzés "utján állandó sítható, c) amelyeknél a kereset biztos alapot nyújthat,

megélhetési

d) s végül, amelyek a nép természetes meg élhetési alapját képező mezőgazdálkodással kap csolatosan üzhetök. A z előadottak azonban arra is magyarázatot nyújtanak, hogy a háziipari ügykörben elérhető elöhaladás nem annyira kirendeltség működésé től, mint inkább a felsorolt feltételek fenforgásától, illetve attól függ, vájjon erkölcsi és anyagi támogatással megszüntethetök-e azon akadályok, amelyek az egyes háziipari ágak fejlődésének útjában állanak s vájjon e támogatás hozzájárul-

145

hat. eredményesen azon alap megerősödéséhez, amelyen az egyes háziipari ágak zavartalanul kifejlődhetnek. Figyelembe véve a felvidéki nép maradi gondolkozását, a nyers anyagnak valamint a mező gazdaság intenzivebbé tételét is akadályozó forgó tökének hiányát, a lakosság völgyek szerint szét szórt voltát és a félvidék alkalmas góczpontjain létesült számos gyárnak a munkaerő lekötésében és a kereseti alkalom nyújtásában észlelhető be folyását, a kirendeltség háziipari téren kifejtendő tevékenységi köre sokkal szűkebb területre szo rítkozik, mintsem azt a nép általános szegény ségéből következtetni lehetne. Mindamellett hálás feladatnak Ígérkezik a felvidék elhagyatott és rossz termőhelyein a l a kosság megélhetésének alkalmas háziipar utján való elősegítése. Ezt szolgálták a kirendeltségnek alábbi i n tézkedései : A z 1909. évben rendezett első évi kosár fonó tanfolyamok folytatásaként az 1910. évben a következő községekben rendezett a kirendelt ség kosárfonó tanfolyamokat. Árvamegyében: Turdossinban és Puczón, Liptómegyében: Gombáson, Guodfalván és Németporubán, Trencsénmegyében: Felsötölgyesen, Milohón, M a r i k o n és Kosárfalván. A kilencz helyen megtartott tanfolyam öszszes költsége 7.925 koronát tett k i . A tanfolyamokon készített kosarak értéke síttettek s a befolyt összeg a tanulók jutalma zására fordíttatott. 10

146

A tanfolyamokkal kapcsolatban létesített nemes füztelepek a kirendeltség ellenőrzése mellett gondoztattak. E helyeken kosárfonó háziipari szö vetkezetek alakítását vette a kirendeltség tervbe. A kirendeltség támogatásával átszervezett rajeczi fafaragászati termelő szövetkezet az 1910. évben 1 darab szalagfürészgépet, 1 gépgyalut, 1 benzinmotort és 1 oválgépet kapott segélyképen. Vágbeszterczén az ottani czipésziparosok szövet kezete részére egy gomb lyuk varrógép díjmentes adományozása érdekében járt közbe a kirendelt ség. Barátszabadi és Nagyróna községekben gombhorgoló háziipar meghonosítása iránt az elöintézkedéseket foganatosította. A z előbb említett községben sikeres tanfolyam tartatott az országos háziipari szövetség részéről kiküldött szakértő vezetése alatt. Háromudvar községben egy szövetkezeti alapon létesítendő takácsmühely szervezése ügyé ben folytak tárgyalások. A háziipar megerősítése és meghonosítása érdekében 1911-ben a következő intézkedéseket foganatosította a kirendeltség: Négy hónapig tartó kosárfonó tanfolyamot ren deztetett Trencsénmegyében: Barát szabadi, Felsőtölgyes Milohó, Marikó, Kosárfalva és Bérces köz ségekben 170 tanuló részvételével, Liptómegyében Gombás és Guodfalva községekben 45 tanuló résztvételével, Zólyommegyében pedig 3 hónapig tartó tanfolyamok Dobronya és Garamszeg köz ségekben 80 tanuló résztvételével. Ezen házi ipari ág meghonosítása czéljából Trencsénmegyé-

147

ben Barátszabadiban 2 holdon, Felsötölgyesen 1 holdon, Bérezésen 2 holdon, Milohón 2 holdon és Kosárfalván 2 holdon nemesfüztelepek létesí tettek. A z értékesítés biztosítása végett Barát szabadi, Felsötölgyes, Milohó, Marikó és Kosár falva községekben kosárfonó háziipari és hitel szövetkezetek alakíttattak. Gombkötő tanfolyamot rendezett a ministeri kirendeltség négy hónapi időtartammal Csernán és Sziklaszoroson 100 tanulóval, Barátszabadi községben 40 tanulóval. Fafaragó tanfolyamot rendezett 3 hónapi időtartammal Tótpelsöczön 35 tanulóval. A Belluson létesített abroncskészitó' telepen 30 munkás, a Marikó és Ribény községekben léte sített lúmzö telepeken 30, illetve 25 munkásnö nyert foglalkozást. Szervezés alatt állott a trencsénmegyei Csicsmány és a zólyommegyei Nagyócsa közsé gekben létesítendő himzötelep. A munkásközvetités kérdésének megoldása érdekében a megkívántató tanulmányokat és adatgyűjtéseket az 1911. évben kezdte meg a kirendeltség. E tekintetben az volt a kirendeltség vezető eszméje és a jövőben elérni kivánt czélja, hogy a működési területéről külföldre, nevezetesen Morva-, Cseh- és Poroszországba irányuló mező gazdasági munkáskivándorlást, mely ugy a kis gazdák anyagi érdekét tekintve, mint szociális és erkölcsi szempontból nagy károsodást jelent, oly módon korlátozza, hogy e fölös munkaerő lehe lő*

148

töleg az ország munkaerőben szegény gaiban nyerjen elhelyezést.

gazdasá

Jóllehet, az intéző körök előtt nem volt ismeretlen a nagyobb arányú munkáskivándorlás, mégis el lehet mondani, hogy a kirendeltségnek teljesen taposatlan ulon kellett elindulnia. E z a magyarázata annak, hogy egyelőre csupán egy megyére és pedig Trencsénmegyére kellett a kirendeltség ezirányu működésének szoritkoznia. A lefolytatott tanulmányok és adatgyűjtések íeltünö eredményre vezettek. És pedig, hogy: a) a külföldön mezőgazdasági munkába szer ződök száma csupán ezen * vármegyében a 25.000-ret felülhaladja. Ezek közül 14.000 azok nak száma, a kik belföldön szivesen vállalnának munkát. A többiek részben a nyelvismeret hiánya, részben a szokás, részben a lekötöttség miatt állnak szivesebben munkába Cseh-, Morva- és Oroszország lengyellakta részében. b) második eredményként megállapittatolt, hogy az imént felsorolt körülmények daczára a munkásközvetités teljesen szervezetlen és a zugközvetitök látják el legtöbbnyire a közvetítés ügyét. Ezen tapasztalati eredmények indították a kirendeltséget arra, hogy a vármegye illetékes hatóságának felhívásával hozzálásson a kérdés megoldásához. A z ügy előkészítést nyert és a rendezés keresztülvitele 1912-ben nyer befe jezést. E tanulmányokon felül gyakorlatilag is foglalkozott már a kirendeltség ez évben a munkásközvetitéssel, amennyiben 325 munkást köz vetített belföldi uradalmakba.

149

VII.

Gazdatársadalmi szervezetek. A gazdatársadalmi szervezetek alakítását czélzó rendszeres munkásságot az erdélyrészi kirendeltség inditotta meg s folytatja most is a legtöbb tervszerűséggel. Ezen kirendeltség azt az eljárást követi, hogy elsősorban községi gazda köröket alakit s szervezi ezekben a falusi kis gazda-társadalmat, hogy ezekből fejlődjenek az után, illetőleg váljanak k i ott, ahol arra a viszo nyok megérnek, a különböző rendeltetésű szövet kezetek, ujabban különösen a községi tej- és állatbiztositó szövetkezetek. Ezzel szemben a hegyvidéki kirendeltség az adott helyzetben azzal volt kénytelen működését e téren megkezdeni, hogy egy terjedelmes hitelszövetkezeti és áru raktári hálózatot létesitett a körzetében sok helyütt pusztitó pénz- és áruuzsora ellensúlyo zása czéljából s ezen hálózat fenntartása és foko zatos fejlesztése m a is egyik legfontosabb teen dője e kirendeltségnek. A felvidéki kirendeltség a fősúlyt az erdélyrészihez hasonlóan a gazdakörök szervezésére forditja, nem hanyagolja el azonban a szövetkezetek ügyét sem. E z utóbbiak között főképen a tejszövetkezetek s ujabban itt is az állat biztositó szövetkezetek azok, a melyek ezen k i rendeltséget leginkább foglalkoztatják. A hegyvidéki hitelszövetkezeti hálózat létesitésének az uzsora elleni védekezésen felül az is oka volt. hogy az olyan nagvobb központoktól

Hegyvidéki ^ , ^ ^ 1 ^

«

150

távolesö helyeken, ahol jól szervezett és egész séges alapokon nyugvó hitelintézetek vannak, a hegyvidéki kisgazdaközönség hiteligényeit vagy egyáltalában nem, vagy csak sok időt rabló után járással, esetleg uzsorakamat mellett volt képes kielégiteni. Ezért követte a kirendeltség a hitel szövetkezeti hálózat kiépítésénél azt az elvet, hogy elsősorban az oly helyeken támogassa a népet hitelszövetkezet alakítására irányuló törek vésében, a melyek a forgalmi vonalaktól és köz pontoktól való távoli, eldugott fekvésüknél fogva arra leginkább reá szorultak. 1911-ben a hegyvidéken 144 a kirendeltség által létesített hitelszövetkezet működött, mely ben annak a népnek, melynek a kirendeltség szervezése idején csak adósságai voltak, befize tett üzletrészekben 1,650.728 K 58 f., takarék betétekben pedig 2,781.936 K 77 f. vagyona kamatozik. A hitelszövetkezetek áldásos közgazdasági működését leginkább igazolja az, hogy a hitel szövetkezetek által folyósított kölcsönök összege 1911-ben már 9,107.875 K 90 f-t tett k i . Meg jegyzendő, hogy ezen kölcsönök kizárólag csak gyümölcsöző befektetésekre, vagyis terhes adósá gok kifizetésére, termények és haszonállatok be szerzésére, birtokszerzési czélokra vagy valamely kényszerhelyzet káros következményeinek elhárí tása czéljából lettek folyósítva. A hitelszövetkezetek hálózatának fokozatos kiépítése által sikerült elérni, hogy ma már a hegyvidék lakosságának tetemes része részesül

151

a rendezett hitelviszonyok áldásaiban, amennyi ben a hitelszövetkezetek tagjaiknak olcsó hitelt nyújtva, egészséges versenyt támasztanak s ez által az egész község és vidék hitelviszonyaira s az azelőtt ott divott kamatláb csökkentésére irányító befolyást gyakorolnak. A z o n vidékeken, ahol a hitelszövetkezeti hálózat létesült, az uzsorahitelezés úgyszólván teljesen megszűnt. Elmondható ez különösen a hitelszövetkezeti tagokra, akikkel szemben immár az uzsorának semmiféle fajtája sem bir jelentőséggel. A hitelszövetkezeti hálózat üzleteredményei évről-évre emelkedő irányzatot mutatnak s a mellett bizonyítanak, hogy a nép hajlik a taka rékosságra s ennek révén lassanként vagyonosodik. A hitelszövetkezetek száma 1910-ben 136-ot tett k i . Ezen hitelszövetkezetek közül Bereg várme gyében 25, Máramaros vármegyében 59, Ugocsa vármegyében Zemplén vármegyében 3, Ung vármegyében pedig 27 működött. Ezen 136 hitelszövetkezetnek összesen 36817 tagja volt, kik a 2.649,152 kor. értékű üzletrészekre össze sen 1,505.544 korona 64 fillért fizettek be. A hitelszövetkezetek által kezelt takarékbe tétek összege 1,991.767 korona 79 fillért, a tar talékalapok összege 315.563 korona 5 fillért, az általuk folyósitott kölcsönök összértéke 8,209.690 korona 36 fillért tett k i ez évben. A hitelszövetkezeti hálózat 1911. évi ered ményeiről a túloldalon levő kimutatás nyújt tájé koztatást.

1911-ben alakított hitelszövetkezetek ' száma

A hitelszövetkezetek szama 1911. év végén

A hitelszövetkezetek tagjainak száma

A tagok által jegyzett 50 koronás üzletrészek száma

A befizetett üzletrészek összege

A tartalék alapok összege

Beregben

...

31

g

7.557

11.189

315.655-67

78 049-46

Ungbau

....

28

1

7.620

10.538

280.713-62

&5.163-36

Máramarosban... ...

59

19.025

26.650

735.528-58

170.972 -35

402

522

6.999 63

2.719-88

5.437

8.325

311.831-08

Zemplénben

...

Ugocsában

...

Sárosban

...

3, 23 — '

Összesen... ... 144

—

1 —

8

—

40.041

—

57.224

—

1,650.728-58

74.725 • 20

A takarékbetétek összege

A folyósított kölcsönök összege

584.620-63 1,659.791-37 1,055.288-91

1,971.999-94

741.695-50 3,833.374-97 20.626-44

68.732-40

379.805-29 1,575.977 22

. 391.630-26 2,781.936-77 9,107.875-90

153

A hitelszövetkezeti áruraktá: -hálózat a hegy vidéken a községi fogyasztási szövetkezetek szerepét van hivatva betölteni. Feladata te hát jó és olcsó árukat biztosítani a lakos ság számára s egészséges versenyt támasztva, az árakra mérséklöleg hatni oly helyeken, ahol ennek hiányában korábban az áruuzsora pusz tított. A hitelszövetkezeti áruraktárak a hazai ter mények és iparczikkek buzgó terjesztői, amennyi ben azok üzletköréből a külföldi iparczikkek elárusitása és raktáron tartása kiküszöböltetek. E mellett, ahol arra alkalom kinálkozik, a helyi ter mények és iparczikkek jó áron való értékesítését is szolgálják s igy a helyi iparosok termékei és a gazdálkodók terményei részére értékesítési piaczot is képeznek. A hitelszövetkezeti áruraktárak semminemű adó, szállítási vagy egyéb a szövetkezetek részére biztosított kedvezményeket nem élveznek s lé nyegükben nem egyebek, mint az egyes hitel szövetkezetek kereskedelmi vállalatai. A hitel szövetkezeti áruraktáraknál a hitelbe való vá sárlás a legszűkebb térre van szorítva, hogy a nép a könnyelmű adóságcsinálástól visszatartassék s az áruraktárak e czimen ne károsod janak. A hegyvidéki hitelszövetkezeti áruraktárak hálózatának fokozatos kiépítésére irányuló műkö dés eredményeként a kirendeltség az 1910. év folyamán 3, 1911-ben pedig 6 ujabb áruraktárt létesített.

151

Ezen áruraktárak közül: 1910-ben

1911-ben

26

28

Ung vármegyében ___ .__ Ugocsa vármegyében ______

21 5

Máramaros vármegyében...

29

Zemplén vármegyében pedig

1

21 4 33 2

Bereg vármegyében

___

áruraktár működött. A z áruraktárak földrajzi fekvésük szerint 3 központhoz tartoznak. A beregmegyei áruraktárak a szolyvai, az ungi, ugocsai és zempléniek a perecsenyi, a máramarosvármegyeiek pedig a máramarosszigeti áruraktárhoz tartoznak s onnét lát tatnak el áruval. A z áruösszforgalom 1910-ben 2,127.338 K, 1911-ben pedig 2,437.646" K 78 f-t tett k i . A z áruraktárhálózat fejlődését 1900-tól kezdödöleg a túloldali kimutatás tünteti fel. Gazdakörök alakításával e kirendeltség csu pán 1908 óta foglalkozik rendszeresen, nem olyan arányban azonban, mint az erdélyrészi, ami ab ban leli a magyarázatát, hogy a hegyvidéki l a kosság nem ismervén még a gazdakörökbe való tömörülés előnyeit, azoktól még idegenkedik. E téren tehát az a feladat hárul e kirendeltségre, hogy a népet a gazdaköri szervezkedés előnyei ről meggyőzze, amely czélt a kirendeltség rész ben propagatorius működéssel, t. i . a téli gazda sági előadások utján részben oly módon igye kezik szolgálni, hogy a megalakult és helyes irányban működő gazdaköröket munkásságukban támogatja. 1 9 1 1 . év végéig összesen 64 gazda-

Szolyvai szervezett

központtal áruraktárak

Perec-enyi központtal szervezett áruraktárak

Márainarosszigoti tal szervozett

központ-

áruraktárak

Együtt

íív árueladási forgalma' koronákban

száma

árueladási forgalma koronákban

fiókok

fiókok száma

áiuoladási forgalma koronákban

1900

252.948

12

__

1901

259.352

13

—

—

1902

301.625

15

—

—

1908

256.673

15

114.611

6

1904

280.443

15

222.428

9

337.754

1905

203.855

13

298.024

12

833.130

1906

340.793

14

303.446

14

1907

448.376

17

374.691

16

1908

552.650

22

497.676

21

1909

696.355

25

499.270

22

1910

682.217

27

511.589

1911

834.927

30

531.489

fiókok száma

— —

árueladási forgalma koronákban

fiókok száma

252.948

12

—

259.352

13

—

301.625

15

,.

371.284

21

14

840.625

38

14

935.009

39

397.760

18

1,041.999

46

582.358

23

1,405.425

56

706.827

27

1,757.153

70

767.620

32

1,863.245

79

22

933.532

33

2,127.338

82

23

1,071.230

35

2,437.646

88

—

I5B

kör alakult a hegyvidéki kirendeltség körzetében. Ezek közül 18 gazdakör 1910-ben, 21 pedig 1911-ben alakult. Ezek közül 33 van Beregben, 9 Máramarosban, 13 Ugoc&ában, 7 Ungban és 2 Szatmárban. A kirendeltség nem csupán a jelen tés során külön fejezetben már emiitett gép segélyekkel támogatta azokat, hanem oly módon is, hogy kieszközölt azok részére szeszfőző- és aszalógépeket, kiosztott azok tagjai közt gyümölcsfa oltványokat és vetömagvakat kedvezményes áron, segélyezte azokat füztelepitések körül és nép könyvtárakhoz juttatta a gazdaköröket. A szövetkezetek egyéb válfajai a hegyvidé ken csak ujabban vannak terjedőben. A hegy vidéki kirendeltségnek a lefolyt két esztendőben í állatbiztosító szövetkezetet sikerült alakítani és pedig kettőt Sárosmegyében s ugyanannyit Mára marosban, két legeltető szövetkezetet és pedig egyet Máramarosban és egyet Zemplénben, továbbá ugyancsak Máramarosban két legeltető társulatot, Lonkán egy tejszövetkezet alakult s ezt a kiren deltség is támogatta azzal, hogy első berendezkedési költségeire 1200 K államsegélyt eszközölt ki 1911-ben.

Erdóiyrészi ^rnfm'sterf^ kirendeltség.

A hegyvidéki háziipari szövetkezetekről a házi ipart tárgyaló fejezetben részletesen volt szó. Az erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség 1910-ben további 62 falusi gazdakört szervezett, E z ujabb alakításokkal a falusi gazdakörök száma a kirendeltség körébe vont vármegyék területén 522-re emelkedett, átlag 51, összesen 26.761 taggal. 1911-ben, amint lokozatosan több és több

157

községben sikerült a gazdasági haladás iránti fo gékonyságot felkelteni, a szerint folytatódott a falusi gazdakörök szervezése. Ezen évben 35 uj falusi gazdakör alakult, amikkel együtt ez év vé gén 555 községnek volt gazdaköre, amelyek vár megyék szerint a következőképen oszlanak meg: Gazda körök száma

Vármegye

Marostorda

Gazdakörök tagjai átlagosan

összesen

... ... ... ...

130

48

•... ...

121

51

6190

36

92

3291

Udvarhely . _ Csik

„

...

.

...

6251

91

50

4571

38

38

1456

27

56

1540

23

42

960

Kólozs

57

43

2464

Szilagv

29

51

1476

Háromszék Kiskflküllö Tordaaranyos Alsófehér

...

Összesen

...

552 1

52 ' t\

28199

Valamennyi gazdakör az országos gazda szövetséghez csatlakozik, fentartja és ápolja azzal az összeköttetést, amely kapcsolat révén az er délyi részeken is hathatósan és jótékonyan ér vényesülnek a Királyhágón tuli vidékek falusi éleiét átalakító gazdasági mozgalmak és eszme áramlatok. 1911-ben már nem a számszerű szaporo dás, nem a további szervezés, hanem a valósá gos munka jellemzi a Királyhágón tuli részek gazdatársadalmi életét. Lehetetlen volna e mun kásság összes részleteit felsorolni, ami úgyszólván a gazdasági élet összes vonatkozásaira kitérje-

dett, szolgáljanak adatok:

mégis tájékozásul a következő

1. saját helyiséget szerzett és rendezett be 40 gazdakör; 2. rendszeres gazdasági előadásokat zett 322 gazdakör;

rende

3. tanulmányi kiránduláson részt vettek 127 gazdakör tagjai; 4. háziipari tanfolyam volt 7

gazdakörben:

5. 23 gazdakör gazdasági gépraktárat léte sített, amivel a gazdaköri gépraktárak száma 105-re emelkedett; 6. közös használatú gazdasági gépet beszer zett 149 gazdakör 510 darabot 47.599 K 30 f értékben; 7. szölöoltványtelepet létesített és tartott fen 1911-ben 8 gazdakör, amelyekben 117.700 darab szölöoltványt termeltek a gazdakörök tagjai; 8. kísérleti zöldségtermelés volt kör telepén;

11 gazda

9. rétjavitást 69 gazdakör kezdeményezett 10. 63 gazdakör műtrágyázással kísérletezett: 11. 21 pedig állati betegségek ellen közös erővel védőojtásokat végeztetett. E számadatok a gazdakörök munkásságának csak elenyésző, illetőleg ama megnyilvánulásai, amelyekben azok a kirendeltség támogatását igénybe vették, amelyekről tehát a kirendeltség a kért közbenjárás folytán tudomást szerzett. Évről-évre ugyanis mind több és több gyakorlati gazdasági czélt karolnak fel a gazdakörök s mind nagyobb arányokat ölt az a munkásság, amelyet e gazda-

159

körök önerejükre, a közösség erejére támasz kodva, hivatali segítség nélkül végeznek. S itt kell rámutatni arra, hogy e jelentésben foglalt s az erdélyrészi kirendeltség működésére vonatkozó statisztikai adatok nem teljesek, mert csupán azon eredményeket tartalmazzák, amelyeknél a kirendeltség is közbejárt, ellenben nem foglalja magában, mert kellő adatok hiányában nem is lehet felsorolni azt a széleskörű tevékenységet, amelyet az erdélyrészi községi gazdakörök, mint a ministeri kirendeltség segitö munkatársai az el múlt 2 évben a kirendeltség tudtán kivül, de annak útmutatásai alapján kifejtettek. Ezekből az eredményekből lehet egyúttal következtetni az erdélyrészi kirendeltség működésének egész irá nyára, amely azt a czélt követi, hogy a kisgaz dákat társadalmilag szervezve, azokban a közös ség érzetét s a tettvágyat felkeltve, őket a hasz nos tennivalókra és azok mikéntjére megtanítva, fokozatosan mind több téren feleslegessé tegye azt a hivatali gyámkodást, amely a helyesen szerve zett és következetesen folytatott társadalmi munka hiányában, tehát kényszerű okok következtében az élet oly sok vonatkozásaiban tapasztalható. 1911-ben összesen 23.665 K 37 f-re rúgott azon összeg, amelyet a kirendeltség a gazdakörök tá mogatására fordított. Kapott ebből berendezési czélokra 10 községi gazdakör összesen 8306 K-t, 13 gazdakör műtrágya beszerzése körül részesült összesen 1500 K 3 1 {támogatásban, 21 gazdakör sertésorbáncz elleni védojtóanyagra kapott 1035 K 34 f-t. Végül 8 4 gazdakör vegyes természetű

ICO

segélyezésére 12.223 K 72 f-t forditott az erdély részi kirendeltség. Hitelszövetkezetek alakitása körül aránylag ke vés szerepe volt a kirendeltségnek az elmúlt két évben, mert azt lehet mondani, hogy a legtöbb olyan községben, ahol megvoltak az arra alkal mas vezető emberek, a hitelszövetkezet már az elmúlt évben során megalakult. A z 1911. év végén 287 hitelszövetkezet volt a kirendeltség körében vont vármegyékben, amelyeknek azonban 986 községre terjed k i működésük. Most már az Or szágos Központi Hitelszövetkezet is inkább a meglevő hitelszövetkezeteket igyekszik erösiteni és ezek körébe vonni a hitelszövetkezettel még nem rendelkező egyes községeket s a kirendelt ség is uj alakitások helyett inkább azon igyeke zett, hogy az egyenes kölcsönnyújtás mellett m i nél több egyéb gazdasági feladatot bonyolítson le a hitelszövetkezet, amire szervezeténél és rendel tetésénél fogva hivatva van. Igy nevezetesen az állattenyésztés fejlesztéséről szóló 1908. évi XLIII. t.-cz. ama rendelkezése ró a hitelszövetkezetekre igen nagy fontosságú feladatot, amely szerint a te nyészállatok beszerzésére felveendő kölcsön kamat terhe állami hozzájárulás révén lényeges könnyí tésben részesül. Legtermészetesebben a községi hitelszövetkezetek adhatnak ilyen kölcsönöket és a kirendeltség nem is tévesztette szem elöl, hogy az egyes községekben az állatállománynak ez állami hozzájárulással megkönnyitett kölcsönök révén való kiegészítését szorgalmazza. Sajnos azonban, az állatok rendkívül magas ára még e kedvező kö-

161

rülmériy mellett is rendkivül megnehezítette a tenyészanyag-beszerzéseket s 1910-ben még csak szórványos esetekben érvényesülhetett az emiitett törvény jó hatása és a hitelszövetkezeteknek ezzel kapcsolatos szerepe. A kirendeltség működési körébe font vár megyék területén lévő hitelszövetkezetek 1911. év végén mutatkozó állapotáról szolgáljon tájékozá sul a túloldali összeállítás. A fogyasztási szövetkezetek szervezése körül azt tartja a kirendeltség szem előtt, hogy csak ott van azokra szükség, következéskép ott v a n helye, a támogatásnak, ahol a megfelelő bevásár lási helyektől való távolság, a magánkereskedés hiánya, annak elégtelensége, vagy meg nem felelő volta a fogyasztási szövetkezetet szükségessé tette. A z 1911. év végén 162 községi fogyasztási szö vetkezet működött a kirendeltség körzetében 45.033 darab és 487.630 K értékű üzletrészszel. •Az eladott áruk értéke 4,979.175 K 27 f.-t kép viselt. E szövetkezetek valamennyien a ffHangya» szövetkezet felügyelete és irányitása alatt állanak s az árukat is attól kapják. A z áruellátás pon tossága és gyorsasága érdekében a «Hangya» Nagyenyeden egy központi raktárt tart fenn. A tejszövetkezeteket illetőleg az erdélyrészi k i rendeltség nem annyira azok szaporítására, mint inkább arra helyezi a. súlyt, hogy a meglevők megerősödjenek s az azokban termelt tej m i nél elönyösebben értékesüljön. A Királyhágón tuli részekben ugyanis túlnyomó a kevésbé tejelő, de igázásra annál alkalmasabb magyarfajta szarvas11

Szövetkezetek száma

Működésük hány községre terjed

8

107

2.402

4.014

200.700

146.900

190.700

38.650

Csik

24

51

6.779

10.183

492.075

401.300

1,068.300

84.300

Háromszék

30

94

9.040

13.018

689.180

478.150

1,529.900

171.500

18

46

3.014

4.683

255.300

181.500

180.100

98.000

...

56

188

16.047

25.617

1,353.790

984.600

2,312.800

200.400

Marostorda

45

138

7.783

11.162

1,609.560

458.900

599.000

152.500

Szilágy

48

159

10.965

15.280

763.440

536.700

792.000

118.500

21

82

6.076

9.932

488.100

336.200

387.100

143.000

37

122

8.761

10.609

530.550

394.900

1,239.300

138 100

287

986

70.867

104.498

5,382.695

3,919.150

8,294.200

1,144.950

Vármegye

Alsófehér...

Kiskiikiillö Kolozs

._

...

...

Tordaaranyos

... ...

Udvarhely Öaszozen

...

Tagok

Üzletrészek

Üzletrészek

Befizetett

száma

száma

értéke

üzletrész

Takarékbetét

Tartalékalap

163

:C s;

.,.

—

55 S E- ^ Marostorda...

23

5> 3 &i

X -33

1 |fj

kesitett literek-

-~ CD N > GC

Vármegye

ti eszek

2s

ik száma

marha tenyésztése s ezenfelül a lakosság azt a dicséretre méltó gyakorlatot követi, hogy a borju kat felneveli. A kirendeltség tehát csak oly he lyeken karolja fel a tej szövetkezeteket, illetőleg támogatja az érdekelteket szövetkezet alakitását czélzó törekvéseikben, ahol nagyobb tejfölösleg van, amelynek elönyösebb értékesítése ez uton inkább várható. 1910-ben 45 volt a működő tej szövetkezetek száma, közülök 4 ez évben alakult. Azoknak vármegyék szerinti megoszlásáról s az elért eredményekről a következő kimutatás ad képet.

-x . ~

c

2.345 3.250 1,807.936

=C N "Ti T* OD -SS ;o c cs tH N í3 o

ta » 2

258.696

Udvarhely ... ... ... ...

8

972 1.164

346.567

Kolozs

9

610

901

454.033

74.536

Háromszék... ... ... ...

3

297

416

60.283

49.595

Tordaaranyos

... ...

2

119

259

116469

18 843

Összesen ... ...

45

4.343 5.993 2,785.288

453.000

51.327

1911-ben 8 uj tejszövetkezet alakult a k i rendeltség működési területén, mivel azonban a korábban létesültek közül 4 időközben megszűnt, a tényleges szaporulat ez évben is 4 szövetkezet. E szövetkezetek vármegyék szerint a túloldali k i mutatás szerint oszlanak meg. A kirendeltség állandó felügyelet alatt tartja e szövetkezetekben a tej feldolgozását és az érté kesítést, ami n e m is maradt hatástalanul, mert n*

•

"3 t» :Q N u -j •i—i

A tej szövet kezetek Bevétel

Felmerült

Tagoknak

A müködö 1 kezetek

0.

Egy liter tej értéke

Tejmennyi

száma

literek

kor.

fill.

kor.

fill.

kor.

fill.

80

2,159.641 05

330.109

62

37.-Í00

53

268.858

49

2758

3625

15 29

13 56

... ...

9

573.090--

89.715

35

10Í10

74

71.155

28

1177

1383

15-56

1377

...

6

374.069 05

67.633

37

10.040

3!)

55.445

28

443

643

17 36

13 53

3

100.404--

18 352

22

6.151

15

14.537

70

128

387

18-28

12-15

...

1

111.423 • -

20.577

30

3.228

40

16.155

33

46

128

18-46

15-57

összesen ... ...

49

3,31.8.628—

76

68.231

21

426 152

OS

4552

6166

15-86

13 80

írszám

Vármegye

1

Marostorda ... ...

2

Udvarhely

3

Kolozs

4

Háromszék ...

5

Tordaaranyos

...

ség

tej- és tej termékekből

üzemköltségek

kifizettetett tej árában

tagjai üzlet részei bruttó nak nek

száma

nettó

fillér

165

ennek tudható be, hogy a tej 1911-ben át lagosan literenkint és nettó 13*80 fillérért érté kesült. A községi állatbiztosításnak szövetkezeti ala pon való szervezését az erdélyrészi kirendeltség kezdeményezte 1908-ban. E munkásságának nem remélt örvendetes eredményeit mutatja az, hogy 1911-ben már 173 községi állatbiztosító szövetkezet működött, valamennyi a magyar kölcsönös állatbizto sító társaság mint szövetkezet kötelékében. A gyors fejlődés illusztrálására az 1909. évi adatokkal szemben — amikor 55 községi állatbiztosító szö vetkezet működött s 1,150.632 K. értékben 6293 drb. állat volt biztosítva, — álljanak itt az 1910. és 1911. évekre vonatkozó részletes eredmények. A z 1910. évi állapot a következő:

Szövet kezetek száma

Vármegye

Biztosító tt állatok Tagok száma

száma

értéke K

53

2.991

8.421

2,045.238

Udvarhely

6

140

344

59.910

Háromszék

12

523

1.800

390.212

2

51

167

24.228

11

584

1.317

316.247

-

7

415

1.271

305.505

Összesen

91

4.707

13.340

3,141.340

Marostorda.-.

Csik Kiskükiillö ... Kolozs

166

A z 1911. évi eredményekről alábbi kimutatás:

Vármegye

Marostorda—

Szövet kezetek száma

71

ad számot az

Biztosított állatok Tagok száma

értéke száma

3.930

K

9.660

2,259.220

Udvarhely ...

9

270

387

65.930

Háromszék ...

24

839

2.415

522.972

Csik... ... ....

8

201

196

55.342

Kisküküllö ...

15

673

1.302

362.691

Kolozs ...

14

608

1.654

424.575

Brassó ... ._

1

57

82

11.708

Tordaaranyos

4

128

314

82.668

Alsófehér

...

Szolnokdoboka! Összesen

1

45

154

33.704

20

950

643

15O.90D

173

7.701

16.807

4,239.710

1910. év rendkivül kedvező volt az állatbizto sító szövetkezetekre nézve abban a tekintetben, hogy aránylag kevés esetben kellett elhullásokért kárta lanítást nyújtani, mert a biztosított 13.340 drb. állat közül összesen csak 65 hullott el az egész év folyamán, ami az egésznek kerekszámban csak * / 2 % ~ E z t azonban főként annak lehet tulajdo nítani, hogy éppen a kölcsönösségnél fogva, amely szerint a károsodás következményeit a községi állatbiztosító szövetkezet minden egyes tagja aránylagosan viseli, ellenőrzik és vigyázzák egymást a szövetkezetnek egy-egy községben lévő tagjai, gyógykezeltetik, vagy szükség esetén kellő időben értékesitik az elkárosodástól félthető állatot. a

167

Elhullások szempontjából rendkívül kedvező volt az 1911-iki esztendő is, amennyiben csak 217 állat hullott el, vagyis a biztosított állatállomány nak

l-16°/ -a. 0

Biztosítva

volt ez évben 16.114

drb. szarvasmarha, 551 drb. sertés és 142 drb. ló, m i n d összesen 4,239.710 K értékben. A miniszteri kirendeltségnek való

a szervezésnél

kezdeményezése és a megalakult

szövetke

zetek felügyelete, valamint a m. kir. földmivelésügyi minisztérium anyagi segélye mellett jelentős szerepe van a községi állatbiztosító szövetkezetek sorsában a magyar kölcsönös állatbiztosító társa ságnak, amely társaság, mint e községi szövetke zetek központi szövetkezete, viszontbiztosítás révén kötelékében

tartja, egyúttal felügyeli és ellenőrzi

azokat. E czélra külön felügyelősége van Maros vásárhelyen, az erdélyrészi miniszteri kirendeltség központja székhelyén. A z erdélyrészi kirendeltségnek a gazdatársa dalmi szervezkedés érdekében folytatott agitácziójának eredményeként

tekintendők

azon állandó,

közös otthonok is, a melyekben e községi gazda szervezetek elhelyezést és biztos hajlékot nyernek s amelyek helytelenül Népház néven ismeretesek, holott azokat

az

nem a község, _

esetek

tehát

túlnyomó

a falu

többségében

népének

egyeteme,

hanem valamelyik szövetkezeti intézmény létesiti, avagy azok valamennyien egymással karöltve, he lyesen

^szövetkezeti ház»-n&k

A kirendeltség

mindenütt,

nevezendök

ahol

azok.

már megalakult

és működik a gazdakör s a szövetkezetek egy két

válfaja,

hozzásegíti

azokat

ily szövetkezeti

168

Felvidéki kirendeits%

házhoz, ahol azután együtt van a gazdakör össze jöveteli helyisége, a tejszövetkezet üzleti helyisége, jégverme és berendezései, a fogyasztási szövetkezet boltja és raktára, az összes többi szövetkezetek irodája, úgyszintén a gazdaköri gépraktár a szö vetkezeti ház udvarán. 1910-ig 17, 1910-ben 9 ilyen szövetkezeti ház létesült. 1911-ben pedig 44-re emelkedett azok száma. E z utóbbi eszten dőben 27 helyütt kaptak az érdekeltek ily czélra összesen 70.200 K segélyt s a sajátjukból 170.082 K-t használtak fel a szövetkezeti házak építésére, amelyek azonban valamennyien nem készültek még el 1911-ben. A z 1909. évben 14 gazdakör létesült a felvidéki kirendeltség működési területén, amely szám az 1910. évben 47-re emelkedett. Gazdakörök szerveztettek ez évben: Árva megyében: Námesztón, Bobrón. Liptómegyében: Pribilinán, Csorbán, Kelemen falun, Lucskin, Jamnikon, Dovallón, Kisporubán, Vavrissón. Trencsénmegyében: Felső vadason, Barátszabadin, Háromudvaron, Lótoson, Óbeszterczén, Turzófalván, Nagyszaniszlón, Veselényben, S z a niszlófalván, Bánban, Csernén, Nagysándoriban, Bánluzsányban, Sziklaszoroson, Trencsénrákón, Ribényben, Bossáczon, Alsószucson, Ócsadon, Nagydivényben, Nagyszikláson, Vágujfalun és Há moson. Mindezen gazdakörök működésének irányát a kirendeltség vezetése és támogatása mellett legc'sösorban a mezőgazdaság elöbbrevitelére kifej-

1G9

tendö munkásság szabja meg. A gazdakörök alapszabályszerű czéljaik közül a gazdasági élet fej lesztését szolgálták 1910. évi működésükkel első sorban. Ezen tevékenységi körükben élvezték tulnyomólag a kirendeltség támogatását is. Nevezetesen: közösen használandó mező gazdasági gépek beszerzésénél nyertek 300 korona erejéig támogatást a pribilinai, csorbái, nagyszaniszlói, báni, trencsénrákói, poroszkai, bánluzsányi, szaniszlóíalvai, nagysándori, háromudvari, tornyosi gazdakörök, 3 gazdakör, nevezetesen: a lótosi, ócsadi és turzófalvai nyert egyenkint 300 korona erejéig segélyt a gazdaköri helyiség berendezésére, 2 gazdakör és pedig: a ribényi és sziklaszorosi 300 korona segélyt nyert jégverem, illetve gépraktár helyiség épités czéljaira. A gazdakörökbe tömöritett kisgazdák szellemi és erkölcsi téren is dicséretes munkásságot fej tettek k i . E téren támogatta a kirendeltség a gazdakörök vezetőségét oly módon, hogy a vasár- és ünnepnapokon tartandó gazdasági és általános ismeretterjesztő előadások anyagával ellátta a gazdakörök vezetőségét. Gondoskodott a kirendeltség, hogy a gazda körök helyes irányban szerkesztett napilapokat és szaklapokat járassanak, hogy a gazdaköri he lyiség a tagok összejöveteleinek hasznos és kelle mes legyen. A kirendeltség minden irányú akcziójának ré szesévé tette a gazdaköröket s általában gondosko dott arról, hogy a gazdakörök egészséges életmüdést fejtsenek k i .

170

1911-ben gazdakörök alakultak Trencsénmegyében: Bánpecsenyéd. Bitérfalva, Dombelve, Litvaszinye, Nemeskutas, Marikó, Szentistvánpatak, Trencsén tölgyes, Zayugrócz, Yiszolaj, Örlak, Alsótizsény, Kosárfalva, Czobolyfalu, Barátszabadi, Háromudvar, Györkeháza, Frivaldnádas, Lednicz, Kiszuczaujhely, Hegyeshely, Alsóneszte, Nagyróna, Radola és Turzófalva. Árvamegyében: Zakamene, Felsözubricza. Turdossin, Námesztó, K l i n nad Námesztó, Trsztena, Bobró. Liptómegyében: Vichodna, Luzsna, Vázsecz, Gombás, Jamnik, Dovalló, Vavrissó és Kisporuba. Zólyommegyében: Dobronya és vidéke, Gyetva, Nagyszalatna, Tótpelsöcz, Zólyombucs, Nagyócsa, Szászpelsöcz, Bozókszabadi községekben. A gazda körök támogatására és pedig a berendezési költ ségek fedezésére és közös használatra szolgáló gépbeszerzésre 9760 koronát fordított ez évben a felvidéki kirendeltség. E z évben az a terv foglalkoztatta leginkább a kirendeltséget, hogy gondoskodjék olyan megol dásról, mely uton a gazdakörökkel való együttmunkálkodás organikusan lehetővé váljék, a munka megosztás érvényesilhetö és a kirendeltségre váró feladatok elvégzése a gazdatársadalom kívánalmai val összhangba hozható legyen. Ezen czélból szervezte és az 1911. évben első izben meg is tartotta az úgynevezett járási gazdaköri értekezleteket. Ezen értekezleteken a járási hatóságok szer veinek, továbbá a gazdakörök vezetöférfiainak

171

jelentésében elsősorban a kirendeltség tárja elő és bocsátja megvitatásra az általa szükségesnek tartottakat s meghallgatja ezekre nézve a kis gazdák vezetőinek véleményét. Majd az egyes gazdakörök adják elö a kíván ságaikat, bajaikat, amelyeknek orvoslása tekinteté ben a kirendeltség részéről nyomban tájékoztatást nyernek. Végeredményben megállapíttatik minden egyes gazdakörnek a kirendeltség támogatása mellett a legközelebbi jövőben kiviendö munkaprogrammja s tájékoztatást nyer a kirendeltség, hogy rendel kezésre álló hitelének beosztásánál mely szükség leteket kell szem előtt tartania? Ezen értekezle teknek minden irányú jótékony hatását volt a l kalma a kirendeltségnek észlelnie. És ha nem volna annak egyéb eredménye, mint az, hogy a helyi vezetők részére alkalom nyilik az otthon végzett munkásságról a nyilvánosság elölt (a já rási többi gazdakör vezetői előtt) beszámolni, ezért az egyéni ambitiót sarkaló hatásáért érdemes ezen intézményt fentariani. A gazdakörök működését ily módon a k i rendeltség működésével szoros kapcsolatba hozva, bekövetkezik, hogy a gazdakör a falu mezőgazda sági és jóléti életét gondozó hivatal lesz. A nép pedig a gazdakörökben a mezőgazdálkodás és jóléti igazgatás terén az állam által kifejtett egyete mes czélu munkásságnak öntudatos részesévé válik. A felvidéki kisgazdák hiteligényének kielé gítése czéljából alakult hitelszövetkezet száma 1912-ben a felvidéki kirendeltség működési terű-

172

létén 22 volt. Ezen szövetkezetek az országos központi hitelszövetkezet kebelében és ellenőrzése alatt, a kirendeltség felügyelete mellett fejtették ki működésüket. A működésben levő szövetkezetekre vonat kozó 1910. évi főbb adatokat a túloldali táblázat tünteti fel. A

hitelszövetkezetek működése 155 köz ségre terjedt k i . A tagok száma 6.428, a jegy zett üzletrészek száma 10.794, az üzletrészek értéke 586.950 korona, a befizetett üzletrészek 304.800 korona, a takarékbetétek összege 1,764.400 korona, a tartalékalap összege 45.700 korona volt az 1910 év végén. A takarékbetétek folytonos emelkedése arról tesz tanuságbizonyságot, hogy a hitelszövetkeze tek a nép takarékossági hajlamának fejlesztését és anyagi megerősítését sikeresen szolgálják. 191 l - b e n Trencsén-, Liptó- és Árvamegye te rületén 25 hitelszövetkezet működött, E z évben alakult a zayugróczi, csernei és nagydivényi h i telszövetkezet. A csaczai hitelszövetkezet 4000 korona ház vételi segélyben, a zayugróczi 1000 korona berendezkedési segélyben részesült a k i rendeltség közbenjárása folytán. A fogyasztási szövetkezetek ügyét a kirendelt ség azon az uton szolgálja, hogy ott, ahol a kis gazdák ily szövetkezetek ügyét önként elhatá rozzák, gondoskodik egyfelől arról, hogy a szövelkezetek valamely központhoz csatlakozzanak, eszközli az előzetes számításokat, nehogy ezek hijján a szövetkezet kétséges alapon létesüljön,

11

BC 0)

M B .3 -

3

1 Árva

Chlehnicze és vidéke

8

182

234

11.700

4.500

2 Treoesén a «

Alsószúcsi hitelszöv.

2

116

131

6.650

2.800

Bellus és vid.

«

p

187

414

20.700

t

Csacza és vid.

«

7

542

743

37.150

9.20(j

E

Fehérhalmi

«

6

164

270

13.500

8.2C0 145.700 1.200

4

159

174

8.700

6

«

Felsöszalatna és vidéke hitelszöv. Felsöszúesi hitelszöv.

1

53

75

2.760

8

«

Felsőtölgyesi

4

256

290

14.500

«

9.500

Tartalékalap

^ i •-,t

Takarékbetét

neve

0) >.

Befizetett üzlet rész

szövetkezet

Üzletrészek értéke II

| Sorszám

A

Üzletrészek száma

b

—

A tagok száma

173

200

40.000 1.400

18.200 176.600 1.400 11.400

600

3.800

4.500

800

2.300

2.200

300

13.000J 36.000 5.600

9

«

Felsövisnyói

«

1

66

80

4.000

1.500

300

100

10

«

Illava és vid.

«

13

219

411

24.550

6.800

38.000

200

11

«

Kosárfalvavölgyi hitelszöv. ...

5

286

293

14.650

8.600

38.100 2.200

12

•

Marikéi

3

249

304

15.200

6.200

43.500

800

«

2

120

170

8.500

7.200

17.300

500

«

13

625

944

47.200

32.300 130.800 8.200

15

510

591

23.550

12.500 352.400 7.600

13

«

hitelszöv.

; Nagysziklási

11

«

Puchó és vid.

15

«

Rajeez és vid. ipari gazd..

Ili

«

Rajeczi fafaragók termelő

1

30

16.

16.300

16.000

17

«

Rozson-Mitta és vid.

8

150

168

8.400

4.800

18

«

Tornyos és hitelszöv

10

290

347

17.350

15.200

LS

«

Yágbesztercze és vid községi hitelszöv.

24 1.084 1.655

82.750

43.000 252.800 8.510

20

«

Zsolna és vidéke ipari hitelszöv.

7

163

29.150

16.600

Zsolna gazdasági hitelszöv

6

961 2.576 128.800

Zsolnalítva és vidéke hitelszövetk.

7

116

21 22

«

200 16.500 1.300

vidéke

583

178

8.900

65.000

800

2.700 2.400

70.500 380.000 1.600 600

900

—

174

ellátja a szövetkezetek vezetőségét az alakulás körüli tudnivalókkal, végül közben jár azok segé lyezése érdekében olyan esetekben, a midőn a támogatást különös méltánylást érdemlő körül mények indokolják. A kirendeltség működési te rületét képező vármegyék közül Trencsén vár megyében erősödött meg leginkább a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létesítése iránti moz galom. E vármegye területén a «Hangya» köteléké ben 26 szövetkezet működött az 1910. évben. Nevezetesen: Alsóricsón, Beczkón, Bosáczon, B a rátszabadin, Bicsefalun, Czobolyfalun, Drétomán, Donányban. Felsötölgyesen, Fehérhalmon. Kabi noson, Kisszaniszlón, Kosáríalván, Melcsiczen, Poroszkán. Peredméren, Rajeczen, Sztrecsényben. Tornyoson, Vöröskön, Terhelyen, Ösvényesen, Vágbeszterczén, Vágtapolczán, Vágapátfalván, Zayugróczon, Liptó és Arvamegyében a Hangya kö telékében egy fogyasztási szövetkezet sem mű ködött. A z 1910. évben a tornyosi és vágbeszterczei fogyasztási szövetkezetek részesültek a k i rendeltség közbenjárása folytán 1 0 0 0 — 1 0 0 0 K házvételi segélyben. A működésben lévő fogyasztási szövetkeze tek kebelébe 4112 tag tartozik 13.984 üzletrész szel. A szövetkezetek bruttó bevételi forgalma 1,383.632 koronát és 32 fillért tett k i . A z elért tiszta haszon 10.268 korona 16 fillér volt. 1911-ben a fogyasztási szövetkezetek száma Trencaénmegyébcn 32-re emelkedett. Hozzáadva

175

ezekhez a zólyommegyei fogyasztási szövetkeze teket is, amely vármegye ez évben már a kiren deltség körzetébe tartozott, a fogyasztási szövet kezetek száma 53 volt a felvidéki kirendeltség területén. A felvidék mezőgazdasági viszonyaiban leg jelentősebb szerepe az állattenyésztésnek még pedig tulnyomólag a szarvasmarhatenyésztésnek lévén, a felvidéki kirendeltség a közlegelök felja vítása mellett a tejszövetkezetek ügyének felkaro lásával igyekezik e gazdálkodási ág legfontosabb melléklerményének, a tejnek kedvezőbb értékesí tésével a kisgazdák ebből várható jövedelmét fo kozni s ily módon a szarvasmarhatenyésztés ügyét előbbre vinni. A kirendeltség ez irányú propagandája da czára, sajnos, a lejszövetkezetek egyelőre még nem szaporodnak oly mértékben, amint azt a kisgazdák szűkös anyagi helyzete indokolttá tenné. Ennek oka a kisgazdák általános konzervatizmusában keresendő elsősorban. Hozzájárul eh hez, hogy a kisgazda kellő takarmányozásban nem részesiti tejelő állatjait s igy a tejhozani tulnyomólag a háziszükséglet fedezésére szüksé ge^. Végül jobb tejelöfajták meghonosítására és a szövetkezetek berendezésénél felmerülő költségekfedezésére nem rendelkezik a kisgazda tökével. A tejszövetkezetek leghálásabb talajának Trencsén vármegye mutatkozik a kirendeltség működési területén, azonban a tejszövetkezetek itt is csupán az első berendezésnél nyújtandó

176

nagyobbmérvü anyagi támogatással lesznek létre hozhatók, amitől az eddig szerzett és a fentiek ben megerősítve látott tapasztalatok szerint a felvidéki kirendeltség nem zárkózik el ott, ahol a tejszövetkezet alakításának megfelelő talaja van. A kirendeltség működését megelőző időből átvett tejszövetkezeteknek 1909-ben eszközölt át szervezése és anyagi megerősítése az 1910. év ben már éreztette hatását, amennyiben az üzeinmegszüntetés előtt állott azon szövetkezetek ré szére biztosított értékesítés számottevő jövedelmet juttathatott a szövetkezetek kebelébe tartozó kis gazdák részére. A z 1910. évben a trencsénvármegyei Felsövisnyó községben létesített tejszövetkezettel együtt 11 tejszövetkezet állott a kirendeltség felügyelete és ellenőrzése alatt, amelyek közül 9 fejtett k i rendes üzemet, kettőnek nevezetesen a felsövisnyói és zsolnalitvainak helyiség és' megfelelő gép berendezés hijján szünetelt a működése. A z előbbi részére kieszközölt 2.000 korona segélyösszeggel azonban sikerült a működésének megkezdését akadályozó anyagi korlátokat eltávolítani. A működő 9 tejszövetkezet által elért üzem eredmények a túloldali összeállításból tűnnek k i . A tejszövetkezetek által elért eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezetekbe tartozó kisgazdák az ezúton értékesített és háztartásuk ban fölösleges tejért összesen 136.344 koronát nyertek. Minthogy minden egyes üzletrésznek egy-egy tehén felel meg, megállapítható, hogy egy-egy kisgazda egy-egy tehene után átlag 101

Átlagos napi tejmennyi ség literenként

Literenként fizetett ár

94

120

13

5.694

—

2

60

26

Ribényi

«

69

171

800

14

40.880

—

2

70

23

3

Nagysándori

«

45

179

600

12

26.280

—

2

70

25

4

Viszolaji

«

54

135

200

12

8.760

—

2

50

25

5

Nagyudvai

«

58

92

200

12

8.760

—

2

60

24

6

Donányi

«

74

132

300

10

10.950

—

2

50

26

7

Felsőzárosi

«

70

130

500

10

18.250

—

2

43

26

8

Nagyszaniszlói

«

98

150

300

12

13.120

—

3

—

26

9

Lejtősi

«

36

87

100

10

3.650

2

60

26

Sorszára Bercsényi

2

Az üzletrészek száma

59

1

A tagok száma

tejszövetkezet

A tejszövetkezet neve és helye

A tagoknak tejért kifize

A vaj ér

1 kilogramm

tett bevál

tékesítési

vaj előállítására

tási ár évi

ára

felhasznált tej

összege

Kor.

literenként

üli.

Kor.

fill.

178

korona jövedelemre tett szert csupán a fölösleges tejért. A kirendeltség működési területén az 1911. évben 26 tejszövetkezet működött. Ezek közül Trencsénmegyére 12, Zólyommegyére 14 esik. A z 1911. évben alakittattak a bánluzsányi, lejtösi, zsolti, nemeskutasi és viszolaji tejszövetkezetek. A ministeri kirendeltség irányitása és fel ügyelete alá helyeztettek, illetve átszerveztettek a következő tejszövetkezetek: a bozókszabadi, dobronyai, erdöbádonyi, garamszentmiklósi, gyetvai, jávorosi, nagyszalatnai, nagyszalatnairtványi, nagyócsai, szarvaspatakai, szászpelsöczi, tótpelsöczi és zólyommiklósi tejszövetkezetek. 1911-ben alakult Zólyommegyében a rába széki tejszövetkezet, ez azonban 1911-ben még nem működött. A felsorolt tej szövetkezetek, gépfelszerelési, házvételi, átszervezési költségeire és az üzem megerösitésére nyújtott segélyekre az 1911. év ben 11.900 korona államsegélyt fordított a fel vidéki kirendeltség. E z e n tejszövetkezetek főbb forgalmi adatai a következők: A tagok száma 2551. Üzletrészek száma 3873. A tejszövetkezetekbe beszállittatott összesen 4,426.822 liter tej. A beszállított tejért a tagok 585.619 koronát kaptak. Előállíttatott 176.890 kg. vaj, a tej beváltási ára 1 0 — 1 4 fillér közt, a vaj eladási ára 2 K 45 f. és 3 korona között váltakozott. E z évben a kirendeltség felügyeleti jogköré ből folyólag gondot fordított arra is, hogy az ér-

tékesités szervezésével ne csak a szövetkezetek anyagi helyzetén, hanem a fogyasztási piaczok ellátatlan voltán is segitsen. Azzal a tervvel fog lalkozik s ennek kivitele érdekében előmunká latokat foganatosított a letelt időszakban, hogy e szövetkezetek terményeit, amelyek most tulnyomólag külföldön értékesülnek a hazai fogyasztó piaczokon hozza forgalomba. E végből a tej szövetkezetek eddigi vajszállitási szerződéseit revisió alá vette és azon van, hogy azok lehetőleg egy időpontban járjanak le, amely alkalommal az értékesítés fentebbi módjá nak megoldására fog a kirendeltség törekedni. A z 1909. év végéig 7 állatbiztosító szövet kezet alakult a felvidéki kirendeltség körzetében. 1910. évben a szövetkezetek száma a Pottornyán, Bánluzsányban, Bánzaboson, Búzáson, K e s nyön, Kosárfalván és Nagyudván alakított állat biztosító szövetkezetekkel 14-re emelkedett. Ezek közül 3 Liptómegyében, 11 pedig Trencsénmegyében működött. Ezen szövetkezetek működéséről a túloldali kimutatás nyújt tájékoztatást. Ezen adatokból kiünik, hogy a 14 állat biztosító szövetkezet kötelékébe 789 kisgazda tartozik. A biztosított állatok száma 2109. A biztosított érték összege 340.086 korona. A szövetkezetek 45 esetben 4360 korona kártérí tést fizettek k i . Mindezen szövetkezetek szerve zete a magyar kölcsönös állatbiztosító társaság gal mint szövetkezettel kötött szerződésen nyugszik. 12*

Község

Megye

Liptó...

«

...

«

...

Andrásfalu

...

Nagybobróez

— —

Trencsén K

« « « « «

Bánzabos

—

Tagok

Üzlet-

Bizt.

Biztosított

száma

rész

állatok

érték

48

43

119

119

32

32

58

58

23

23

—

13.456

—.

349 42.465

—

33.972

—

16.530

—

13.224

145 35.670

—

28.356

—

97

84

12.705

45

45

Felsöneszte

44

44

124 22.160

Illava .

37

37

102

Kesnyö

— —

—

_ — —

42

42

-

Kifizetett

4

536

15

1152

1

160

1

224

2

184

—

—

—

304

—

—

17.728

—

2

200

—

13.920

—

4

464

—

—

13.656

—

136

—

—

5

992

—

2

352

—

—

— —

80

80

167 29.790

—

«

Kosárfalva

113

165 29.046

—

23.232

—

«

Nagyradna

34

34

113

17.920

—

14.336

—

«

Trencsénfogas

76

76

203 35.076

—

28.060 80

1

176

23.176

3

480

_

73

73

185 28-970

—

2

83

Vágaranyos

—

—

Kiszuczaujhely ... — ...

•

-

10.164

22.832

...

—

21.776

2

—

Jegyzet

kárösszeg

—

18.650

129 17.070

drb szám

16.820

104

142 27.220

Búzás

Kár 80°/0

•

181

A fentebbi szövetkezetek közül' egyenként 600 korona erejéig nyertek támogatást: a pottornyai, bánluzsányi, buzási, kosárfalvai, bánzabosi, kesnyöi és nagyradnai szövetkezetek. A z állatbiztosító szövetkezetek száma 35-re emelkedett az 1911. évben. Ezen szövetkezetek megalakittattak Neszlény, Hölak-Jólak, Nagy sziklás, Felsötölgyes, Felsöszernye, Bérezés, Domb elve, Hegyeshely, Lednicz, Nemeskutas, Nagy róna, Kvassó, Nemsó, Vágaranyos, Turzófalva, Kasza, Ócsad, Szedernye trencsénmegyei, Szászpelsöcz, Tótpelsöcz zólyommegyei és Námesztó árvamegyei községben. A szövetkezetek kötelékbe 1511 kisgazda tartozott. A biztositott állatok száma 2384, érféke 713.904 K volt. A szövet kezetek 141 esetben összesen 19.755 koronát fizettek k i kártéritésképen. E z e n állatbiztositó szövetkezetek közül a kaszai, szedernyei, nagysziklási, neszlényi és hölak-jólaki támogatására egyenkint 600. összesen 3000 korona használta tott fel, mely összeg a berendezésre és kártalaní tási alap létesítésére szolgált. A szövetkezeti élet fejlődése következtében programmjába vette ezen kirendeltség is az állandó szövetkezeti otthonok alakítását. E m u n kássága 1911-ben kezdődik s annak eredménye képen ezen esztendőben népház létesült üombelve és Frivaldnádas trencsénmegyei községekben 1000 korona, illetve 1300 korona államsegély nyújtásával. Gazdaköri székház, vagyis szövetke zeti ház épült Bánluzsányban, az ottani fogyasz tási, hitel, állatbiztosító, tejszövetkezetek és gazda-

182

kör elhelyezésére. Ezen szövetkezeti ház épitési költ ségeire 6000 korona segélyt kaptak az érdekeltek. Befejezést nyert a nagydivényi szövetkezet ház építése is s az épület rendeltetésének átadatott. A kirendeltség ezen akciójának következté ben ez évben népház létesítését határozták el Ribény, Cserne, Kosárfalva, Tornyos, Poroszka trencsénmegyei és Gombás liptómegyei községek.

VIII. V i z i ügyek. Ugy a közegészségügy szempontjából, valamint az állattenyésztés fejlesztése érdekében — tehát gazdasági szempontokból; — nemkülönben tűz rendészed tekintetekből is elsőrendű fontossága van a községek elegendő' és egészséges ivóvízzel való ellátásának.

Hegyvidéki kirendeltség

A lakosság ezen elsőrendű életszükségleté ről való gondoskodás a kirendeltségeket már évek óta foglalkoztatja s a rendelkezésükre álló hitel keretei közt iparkodtak is az évről-évre egyre jobban fokozódó vízellátási igényeket a lehető séghez képest kielégíteni. Ivóvizhiány tekintetében talán a hegyvidéki kirendeltség területén van legtöbb tenni való. Ele gendő számú és elég vizet szolgáltató kutak alig vannak, sok helyén egyáltalán nincs kut s a nép részint az összegyűjtött esővizet, részint községe ken átfolyó patakok fertőzött vizét használja. Amiből könnyen megérthető, mért öltenek oly

183

nagy arányokat a hegyvidék egyes községeiben a typhus és más fertőző betegségek? A községek vízellátásának rendezése érdekében a kirendeltség által 1910. évben kifejtett műkö dés eredményeként Bereg vármegyében : Beregfogaras község Latorczafö « Makarja « Alsóvereczke « Beregkisfalud « Nyirhalom község a rült tulkiadás fedezésére

.__ — ..... _.. — ___ — felme ... ...

Árdánháza község a felme rült tulkiadás fedezésére ... Beregfalucska és Kissarkad község a felmerült tulkiadás fede zésére ... —- —

2365 K 75 f. 2000 « — « 4000 « — « 500 « — 380 « — 3422

« —

« « «

459 « 50 «

1821 « 80 «

Ung vármegyében: Ungtölgyes község

... ...

1500 K

Máramaros vármegyében: Técsö község Ökörmező község ... ...

4000 « 1500 «

kut épitési államsegély engedélyezésében részesült, a Homonnarokitó zemplénvármegyei községben lé tesítendő vízvezeték terveinek elkészítésére pedig 200 korona államsegélyt eszközölt ki a kirendeltség. A kutak egy beregi és egy máramarosvármegyei község kivételével elkészültek, a közhaszná latnak átadattak s jelentékeny mérvben hozzájárul nak az illető községek vízhiányának enyhítéséhez,

184

A z ivóviz kérdésével vizek szabályozása is.

egyenlő

fontosságú a

A hegyvidéki lakosság közgazdasági helyzetére ugyanis kedvezőtlenül hat azon körülmény, hogy a hegyvidék sebes folyású, rakonczátlan patakjai és kisebb folyói szabályozatlan állapotuk folytán állandóan veszélyeztetik az egyes községek belterületeit s a gyakori árvizek a mezőgazdasági mivelésre alkalmas amúgy is csekély területek terméshozamát kedvezőtlenül befolyásolják. A kirendeltség a lefolyt két évben is akként tá mogatta a községeket e téren, hogy ott, ahol annak szüksége felmerült, a szabályozási munkálatok ter veinek államköltségen való elkészítését s a mun kálatok költségeinek fedezetlen részére megfelelő összegű államsegélyek engedélyezését eszközölte k i . E z irányú működésének eredményeként a Berberka és Hódos patakok mederrendezési ter veinek elkészítésére 425 korona, a nagyszöllösi szőlőhegyek csapadékvizeinek levezetése czéljából végrehajtandó árkolás terveinek elkészítésére 300 korona, Izbugyaradvány község belterületé nek megvédése céljából végrehajtandó munkála tok költségeire 3725 korona, a Túrja patak sza bályozására 800 korona, Tursebes belvizei nek levezetésére 250 korona, a Tisza folyó Szentmihálykörtvélyes alatti szakaszának szabá lyozására 16.000 korona, az Ókemencze határá ban végrehajtandó partvédelmi munkálatok költ ségeire pedig 3353 korona 05 fillér államsegély s emellett 432 korona 66 fillér értékű karó és rözse anyag engedélyeztetett.

1

185

Ezen segélyek által lehetővé vált, hogy a tervbevett szabályozási munkálatok megtörténje nek s a patakok további pusztításainak ily mó don eleje vétessék. 1911-ben kutépités czéljából 2 ugocsavármegyei község 2635, 9 beregvámegyei köz ség 13842 korona, 25 máramarosvármegyei község 20.300 korona, 2 zemplénvármegyei község 2000 korona, 4 ungvármegyei község pedig 5800 korona kútépítési államsegélyben részesült. Ezenkívül az ökörmezői határ vizzel való ellátását czélzó kutépitések 1500 korona, a szolyvai gazdasági ismétlő iskola udvarán létesí tendő kut költségeire 1000 korona, a sztropkói víz vezeték költségeire pedig 15.000 korona állam segélyt eszközölt k i a kirrendeltség. A vizszabályozás érdekében Tursebes község belvizlecsapolási terveinek elkészítésére 250 K, Ujszék község hídépítéssel kapcsolatos partbiztositási munkála tokra 300 K, Visk a határában levő vad vizes és mocsaras területek lecsapolási terveinek elké szítésére és egy vizmester díjazására 500 K segélyt kapott. Kieszközölte ez évben a kiren deltség, hogy a Felsöhunkócz község belterületeit veszélyeztető Ladomér és Delnik patakok szabá lyozási tervei államköltségen elkészíttessenek s ezen felül 100 K készpénzsegélyt arra, hogy a munkák végzése czéljából egy vizmester legyen felfogadható. Ezenkívül az Ökörmező község belterületén levő mocsaras területek lecsapolási költségeire 1540 korona 64 fillér, a Tisza folyó Szentmihálykörtvélyes község határába eső szakaszán végre-

186

hajtandó partbiztositási munkálatok költségeire 16.000 korona, a Papmocsár nevü állambérleti területet átszelő Borzsa folyón létesítendő gazda sági hid építésével kapcsolatos partvédelmi m u n kálatok költségeire 950 korona, a Laborcz folyó Izbugyáradvány belterületei közé eső szakaszán végrehajtandó partvédelmi munkálatok költségeire 5600 korona, a Turjapatak Poroskö község hatá rában esö szakaszán foganatosítandó mederren dezési munkálatok költségeire 11.426 K 27 f., a Visó folyón Felsövisó fölötti szakaszán végrehajtandó partvédelmi munkálatok költségeire 14.000 korona államsegély engedélyezését eszközölte k i . A hegyvidéki kirendeltségnek a vízellátás körüli munkásságát 1911-ben az alábbi kimuta tás ismerteti részletesen: Kútépítési államsegély engedélyeztetett 1911-ben

, . , Kozseg részére °

Vármegye

1 Hánv kut | Az állam ... . segély ösz: létesítésére szege

II

Magyarkomját

1 szivattyúra 1 kutmélyitésre

1.635

Kis- és Nagytarna

2 forrás burkolására

í.ooo--

Ugocsa

•

2.635-—

Ungtölgyes

1

Drugetháza

1

Alsóhunkócz

1

800-—

Hegygombás

1

2.500-—

Ung

Vármegyén kinti állam segély öszszege 1

1.500-

II

1.000 — 6.800-—

Átvitel:

8.435-—

187

Kútépítési államsegély engedélyeztetett 1911-ben

Vármegye

Az állam segély öszszege

Község részére

Hány kut létesítésére

Beregkisfalud

1 szivattyú költségeire

380-—

Beregfogaras

«

36575

Deskófalva

1

2.000-

Felső- és Alsóremete

1 szivattyú költségeire

Kop ái-

1

1.200--

Zaj gó

2

2.500 —

Medencze

1

1.800 —

Áthozat: •

Bereg

597-50

Kustánfalva

1

2.000-—

Szolyvai gazd. iskola

1

1.000-

•

|

,

13.813-25

1000-

Zemplénróna

1

1.000 —

Sztropkó

létesített vízvezeték költségeire

Ökörmező

a kórházi vízellátás költségeire

Huszt

1

1,000 —

Sajó

1

700 —

Sajómezö

1

700-

Zemplén

Máramaros

8.435-—

2.000-

Bátyú

Laborczmezö

Vármegyénkinti állam segély öszszege

17.00015.000 —

1.500

-

Átvitel: | 39.278-25

188

Kútépítési államsegély engedélyeztetett 1911-ben

Vármegye

Az állam segély öszszege

Község részére

Hány kut létesítésére

Váncsfalva

1

600 —

Nánfalva

1

600 —

Disznópataka

1

600 —

Körösmező

3

1.800-—

Visk

3

2.400 —

Szeklencze

1

700 —

Mikolapatak

1

700-

Szerfalva

1

700 —

Fejérfalva

1

700-—

Áthozat:

QQ ^

•1—J

ed C3

1

700--

Desze

1

700'—

Krácsfalva

1

700-—

Hotinka

1

700- -

Bréb

1

700-—

Farkasrév

1

700 —

Bárdfalva

1

700-—

Barezánfalva

1

700 —

Budfalva

1

700-—

Felsőkálinfalva

1

700 —

Máragyulafalva

1

700--

Falusugatag

1

700.-

Hernécs

39.27825

700 —

Somosfalva Máramaros

Vármegyén kinti állam segély öszszege

Összesen:

21.800-—

61.078-25

189

A z 1911-ben folyt vizszabályozásokról pedig a következő'kimutatás ad teljes képet: 1911-ben engedélyeztetett

Mely községnek Mily összegű államsegély

Tursebes község belvizlecsapolási terveinek elkészítésére

Tursebes

200 korona

Ujszék községben létesítendő hídépítéssel kapcsolatos partbiztosításokra

Ujszék

300 korona

Visk község határában lévő vad vizes és mocsaras területek ter veinek elkészítése

Visk

Tervek államköltségen 500 kor. vizmester díja zására

A Ladomér és Delnik patakok szabályozási terveinek elkészí tése

Felsöhunkócz

Tervek államköltségen 100 kor. vizmester díja zására

Ökörmező község belterületén lévő területek lecsapolási költ ségeire

Ökörmező

1540 korona 64 fill.

Tisza folyó Szentmihálykörtvélyes község határában eső sza kaszán végrehajtandó partbiztositási munkálatok költségeire

Szen Imihál ykörtvélyes

16.000 korona

Borzsa folyón létesítendő híd építésével kapcsolatos partvé delmi munkálatok költségeire

Felsőremete

950 korona

Laborcz folyó Izbugyaradvány belterületei közé eső szakaszán Izbugyaradvány végrehajtandó partvédelmi mun kálatok költségeire

5600 korona

Turjapatak Poroskö községhatá rában esö szakaszán foganato sítandó mederrendezési munká latok költségeire

Poroskö

11.426 korona 27 fill.

Visó folyó Felsővisó fölötti sza kaszán végrehajtandó partvé delmi munkálatok költségeire

Felsővisó

14.000 korona

190

A

Erdélyrészi (székelyföldi) ministeri kirendeltség,

erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltség volt

z

...

.

, ..

.

,

.

.

* .

.

..

* > 'Y községeknek ivóvízzel való ellátását felkarolta s ennek a munkálkodásnak sikeres bevezetése folytán, a mely 1907-ben i n dult meg, a másik két kirendeltség területén is fel karolta a vízellátás és vizszabályozás kérdését. Minthogy azonban az erdélyrészi kirendelt ség működési területén a terepviszonyok jobbára olyanok, hogy a vízellátás kérdése csak a költsé gesebb befektetést és több időt igénylő vízveze tékek építésével oldható meg: ennélfogva termé szetes, hogy itt a vízhiányban szenvedő közsé gek vizzel való ellátása lassúbb tempóban halad. Különös gondot fordit a kirendeltség az általa feljavított közlegelökön csordaitatók létesí tésére. Nagyobb számmal többnyire czementböl házilag készültek az ilyen forrásfoglalási munká latok és a megfelelő czement itatóvályuk. A z 1909. év végéig 25 községben lett a víz hiány megszüntetve és pedig 22 községben élöforrásra alapított vízvezetékkel, 3 községben pedig mélyített kutakkal. Ezekre a vízellátási munkálatokra a kirendeltség összesen 162.344 kor. államsegélyt eszközölt k i . 1910. évben a kirendeltség 11 községben épített vízvezetéket, illetve részben e munkála tokat előkészítette, 5 községben pedig mélyített kutak építésével oldotta meg a vízhiányt. E munká latok községei összesen 42.700 K államsegélyt igé nyeltek. 1911. évben 8 községben készült vízvezeték és 6 községben közkút a kirendeltség közreműkö dése mellett; összesen 72.090 K 30 f. államsegéllyel.

a z

e

so

a

m e

a

191

A lefolyt 1911. év végéig Marostoréee, Twdaaranyos, Háromszék, KisküküUö, Kolozs, Szilágy és Udvarhely vármegyéknek összesen 38 községében lett megoldva a vízellátás kérdése s e czélból összesen: 236.032 K ¥1 f. államsegély használtatott fel. A vonatkozó

részletes

adatokat az alábbi

kimutatás tünteti föl: Kimutatás az erdélyrészi (székelyföldi) m i n . kirendeltség által megépített és részben építés alatt álló községi vízellátási berendezésekről. Kiutalt állam segély

a •C3

co u

A község neve

m

K

Vízellá tási be rendezés

Jegyzet

f

1 Kézdivásárhely (Háromszék) ...

4.992 34

TÍZTMitík

(Erzsébet intézet.)

2 Felvincz (Tordaaranyos)

1.234 13

«

Megépítve 1907-ben

8.000

«

«

1907-ben

kut

«

1908-ban

•

«

1908-ban

«

«

1907-ben

a

«

lí:07-ben

«

1908-ban

.

...

3 Mezőbánd (Marostorda) 4 Márkod (Marostorda)

528

5 Homoródszentmárton (Udvarhely)

10.600

— —

(Udvarhely)

4.600

-

7 Feldoboly (Háromszék)... ... ...

2.900

—

8 Bereczk (Háromszék)

7.500 —

«

11.000

—

«

10 Bukszád (Háromszék)

13.050

-

K

«

1908-ban

11 Homoródbene (Udvarhely)... ...

15.900

—

- «

«

1909-ben

12 Mezőmadaras ( M a r o s t o r d a ) . . .

11.900

«

«

1909-ben

13 Nyárádszentanna (Marostorda)...

1.500

sibesztett kit

«

1910-ben

14 Szászdányán (Kisküküllő)... ...

1.700

C

«

1910-ben

•

«

1910-ben

6 Székelyszentmiklós

9 Káinok (Háromszék)

... ... ...

15 Magyarsáros (KisküküUö)._ ... Átvitel

—

-

4.600 —

100.004J47

1908-ban

192

X

~:

Kiutalt állam segély

A község neve

X

K

Vízellá tási be rendezés

Jegyzet

Megépítve 1908-ban

f

100.004 47

Áthozat L6 Albis (Háromszék)

8.650

—

rizTezeték

17 Szabéd (Marostorda)

5.900

-

«

L8 Harangláb (Kiskükülló)... ... ...

5.000

19 Bethlenszentmiklós (KiskükUUö)

4.780

—

20 Csóka (Marostorda)... _.

3.850

—

1.400

— | sülyesztett kat

•

-

1909-ben

«

1909-ben

«

1909-ben

«

1909-ben

«

1911-ben

4.860 — i mrezetók

«

1909-ben

28 Oroszhegy (Udvarhely)... ... ...

9.580

—

«

1909-ben

24 Sükó (Udvarhely)

8.320

—

«

1909-ben

«

1909-ben

K

1910-ben

•

«

1910-ben

K

«

1910-ben

«

«

1910-ben

' Elijesztett kit

a

1911-ben

rizrezetek

«

1911-ben

21 Sz.-Kakasd (Marostorda) 22 Székelyszentkirály

... ...

(Udvarhely)

25 Atyha (Udvarhely) ... ... 26 Selye (Marostorda)... .. 27 Somosd (Marostorda)

10.000 ...

15.000

... ... ...

5.700

—

2* Nagyadorján (Marostorda)

1.200

29 Firtosváralja (Udvarhely)

10.100 —

30 Bonezhida (Kolozs)

...

31 Bázna (Felsőbajom) (Kisküküllö) 32 Magyarpéterlaka (Marostorda) .. 33 Magyarbikal (Kolozs)

1.600

-

12.200 —

* «

« ÍC,

*

n

'

1911-ben

2.500 — siljesztett kit 14.500

riziezetók

•

1911-ben

2.000

a

«

1911-ben

35 Uzdiszentpéter (Kolozs)..

2.038 —

a

«

1911-ben

36 Maron (Szilágy)... ._ ...

1.150

— Elijesztett kit

37 Diósad (Szilágy)

4.200

—

38 Szilágyszeg (Szilágy)

1.500 -

34 Tűre (Kolozs)

...

Összesen

236.032|47

épités alatt 1911-ben 1911-ben

«

1911-ben

193

A felvidéki kirendeltség a vízügyi érdekeket érintő munkásságát azzal vezette be, hogy a működési területén végrehajtandó mederrendezési, partbiztositási és vízellátási (kutak, vízvezetékek) munkálatok sorrendjét megállapította. Ennek alapján az 1910. évben a vízsza bályozási munkálatok közül Trencsénmegyében a Vág folyó puhói szakaszának szabályozása fog lalkoztatta a kirendeltséget, melynek költségeihez 2300 korona államsegély engedélyezését eszkö zölte k i . A Bebrava patak szabályozási terveinek elkészítése is ez évben indult meg. Árvamegyé ben az Oravicza patak szabályozása érdekében a kirendeltség kezdeményezésére megindultak a szükséges tárgyalások. A Fekete Árva folyó usztyei és jablonkai szakaszán foganatosítandó szabályozási munkála tok költségeinek részben való fedezésére a kirendelt ség 7600 illetve 21.120 korona államsegély engedélyezését eszközölte k i . A partbiztositási munkálatok közül az Árva folyónak Zabres, Geczel, Felsölehota, Turdossin és Krusetnicza községek melletti szakaszán indul tak meg a munkálatok kivitele érdekében szük séges tárgyalások. Vízvezetéki munkálatok is foglalkoztatták ez évben a kirendeltséget. 1910-ben vette ugyanis munkába az árvamegyei Trsztena és Hladovka s a liptómegyei Kisszentmárton és Vychodna községek vízvezetéki terveinek elkészítését. A kirendeltség kezdeményezésére 1911-ben elkészült a trencsénvármegyei Nagysziklás köz13

Felvidéki k

i

ren

deitség.

194

ségiiek vízvezetéke a földmivelésügyi tárcza részé ről nyújtott 4500 K és a belügyi tárcza által adott 6000 K államsegéllyel. Ugyancsak ez évben a trencsénvármegyei Bán község részére a földmivelésügyi minister 3500 K államsegélyt engedélyezett egy mélyfú rású kut létesitése czéljából. Ezen évben alagcsövezési munkálatokat is kezdeményezett a kirendeltség rét, legelő és talaj javítás czéljából. Trencsénmegyében Kisszaniszló községben legelő, Demény, Deménytelep, Szádencse és Cselkószabadja községekben rét és szántóföld, a liptómegyei Nagybobrócz községben pedig rétjavitás ügyében. Vízszabályozási munkálatok körében segélyt eszközölt k i a kirendeltség a Vág folyó puhái szakaszának szabályozásánál a létesitendö partvédmü költségeire 2300 korona erejéig. Milohó trencsénmegyei község határában elsodort komp, illetve part helyreállitási munkálataira pedig köz benjárása folytán 1000 korona államsegély folyósittatott. A kirendeltség kezdeményezésére 1911-ben megindultak a szükséges tárgyalások a liptó megyei Béla-pataknak, az árvamegyei Oraviczapataknak és a Fekete-Árva folyó jablonkai szaka szának, végül Trencsénmegyében a Bebravapataknak szabályozása ügyében.

195

IX.

Vegyes intézkedések. A z előző fejezetekben elmondottak a kiren deltségek működésének azon megnyilvánulásai, amelyek ezen hivatali szervezeteket a magyar íöldmivelésügyi kormánynak az egész országra szóló programmja alapján foglalkoztatták. A jelen fejezet azon munkásságról kivan képet nyújtani, amely folyománya a kirendeltségek azon hivatá sának, hogy a működési területükön élő s gazdál kodással foglalkozó lakosság anyagi jólétét s szel lemi haladását kötelesek tőlük telhetőleg és m i n den rendelkezésükre álló eszközzel szolgálni s ezen vidékeknek gazdaságilag elmaradt népét az anyagi és szellemi haladás útjára segiteni. E z e n hivatás magyarázza meg azt, hogy a kirendelt ségek utján kifejtett kormányzati tevékenység eleinte ((segélyezési akczió» névvel jelöltetett s még most is, amikor a kirendeltségek a fokozatos fejlődés következtében lassankint a m. kir. földmivelésügyi ministerium rendes hivatali szerveivé fejlődtek, elég nagy szerepe van azoknál annak a munkásságnak, amely a különleges helyi viszonyok szülte okok következtében, főképen a szellemi el maradottság és elemi bajok káros következményei nek megszüntetése érdekében tehát a segélyezés jegyében folyik. Oly széleskörű e feladat, követ kezésképen a kirendeltségeknek azt szolgáló tevékenysége is, hogy lehetetlen mindarról be számolni, ami ily czélzattal történt. Csupán főbb 13*

196

vonásokban lehet vázolni a kirendeltségeknek azon munkáját, amely az elmúlt két esztendőben ezen hivatás jegyében folyt. Meg kell emlékezni első sorban az ingyenes jogi segélynyújtás intézményé ről, továbbá azon rendkivüli segélyezésekről, ame lyek nagyobb elemi csapások (árviz, jégverés és tűzkár) eseteiben a pillanatnyi inség enyhítése érdekében történtek. A z ingyenes jogsegélynyujtás a hegyvidéken

Hegyvidéki kirendeltség.

' ° g Y minden hét egy napján, még pedig Máramarosszigeten pénteken a kirendeltség máramarosvármegyei megbízottjának hivatalos helyi ségében, Munkácson pedig szombaton a kirendelt ség hivatalos helyiségében a kirendeltség által díjazott ügyvédek díjmentesen nyújtanak útbaiga zítást, tájékozást és jogi tanácsot mindenféle jogi (telekkönyvi, szerződéskötési, birtokszerzési, adó zási, közigazgatási, stb.) ügyekben az ez iránt jelentkező kisgazdáknak és ingyen megszerkesztik az egyes hatóságokhoz intézendő akár peres, akár perenkivüli kisebb beadványokat. A jogvédelmi intézmény ugyan arra, hogy egyes állampolgároknak egymás elleni perei állam költségen vitessenek, nem terjed k i , amennyiben ez nem képezhet állami feladatot, de szervezése által alkalma nyílik minden egyes hegyvidéki kis gazdának, hogy teljesen díjmentesen nyerhessen szakszerű jogitanácsot és segedelmet bármiféle jogügylete körül, melyet a jogvédelmi intézmény szervezése előtt nélkülözni volt kénytelen. a

b

b

a

n

a11

h

A jogvédelmi intézményt 1^10-ben 317 kis gazda vette igénybe, kiknek ügyei nagyobb rész-

197

ben a panaszlókra nézve kedvezően intéztettek el, kisebb részükben azonban nem lehetett ered ményesen eljárni, mert a panasz tárgyává tett jogviszonyok jogerős ítéletek által voltak szankczionálva s ezen helyzet megváltoztatása érdeké ben törvényes jogorvoslattal élni már nem lehe tett. 1911-ben 153-an fordultak jogi és közigaz gatási ügyekben a kirendeltséghez. Ezek közül 81 Munkácson, 72 pedig Máramarosszigeten ré szesült ezen támogatásban. A hegyvidéki lakosság házait legnagyobbrészt iából épiti s azokat szalmával vagy zsindelylyel fedi be. így a tűzveszély a hegyvidéken fokozottabb s a nagyobb tüzesetek elég gyakoriak. A kirendeltség gondot forditott a tüzkárosultak felsegélyezésére és pillanatnyi nyomorának enyhítésére s költségvetési hitelének egy tetemes részét emésztik lel azon kiadások, amelyek rend kívüli segélynyújtás, főképen tüz- és jégkár esetei ben merülnek fel. Házaik felépítése körül a tüzkárosultakat kedvezményes áru épületfa engedélyezésének k i eszközlésével támogatta a kirendeltség s élelmiczikkek és vetőmag kedvezményes árban, illetve ingyenesen való kiosztása utján igyekezett segí teni a tüz, jég vagy egyéb elemi csapások folytán károsultak szükségén. Ezirányu működése eredményeként az 1910. év folyamán 19 ároki tüzkárosult 27 q. buza és 12 q. rozs 50°/ árkedvezmény melletti kiosztá sában részesült, mely kedvezmény államsegélylyel fedezett költségei 374 korona 70 fillért tettek k i . 0

1<J8

Ugyancsak Árok község 46 tüzkárosultja részére összesen 40 m nyár és 2 4 0 3 m fenyő, 162 m bükk és 104 m tölgy épületfának, 1 ung vármegyei tüzkárosult részére pedig 32 darab nyár szarufa és 140 darab erdei lécznek 7b / árkedvezmény melletti engedélyezését is a kiren deltség eszközölte k i . 5 iványi-i tüzkárosult család családonként 3 q. tengeri s 5 q. burgonya ingye nes kiosztásában részesült, mely segély 406 korona 93 fillér értéket képviselt. 3

3

3

3

0

0

87 unghutai és 164 bercsényifalvai jégkáro sult között azok felsegélyezése czéljából a kiren deltség 1500 K felhasználásával 129'/a q. rozsot és 244 q. tengerit osztott k i 3 0 % árkedvezmény nyújtása mellett. Ezenkívül 1 zugótalamási tüzkárosult részére 100, egy beregfogarasi tüzkárosult részére 50 korona pénzsegélyt, a kisszolyvai tüzkárosult gk. lelkész részére 170 korona értékben ingyenesen 5 q. árpát és 5 q. zabot, egy havasaljai lakos részére pedig 100 kor. terménysegélyt eszközölt k i . Ugyancsak a hegyvidéki kirendeltség közben járásának eredményeképen egy havasaljai kisgazda az állambérleti havason villámcsapás következté ben elhullott ökre részben való kárpótlásaként 100 korona értékű terménysegélyben, egy verebesi lakos 1909. évi löldbértartozása felének elengedé sében, a klacsanói gazdakör ösmeretlen tettesek által ellopott 1 q. lóheremag árának fedezésére 150 korona készpénz segélyben részesült. Erősen foglalkoztatta ez évben a hegyvidéki kirendeltséget a Bereg vármegye latorczavölgyi

199

községeiben fellépett tífuszjárvány, amelynek el fojtása körül a kirendeltség a közigazgatási ható ságokat minden erejével támogatta. A beteg lakosság élelmezésére ugyanis minis teri engedély alapján az alsóvereczkei m. kir. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telep tehené szetéből 4703 liter tejet engedett át teljesen ingyen s gondoskodott arról, hogy ezen tej a telep edényeiben és pasterizált állapotban a helyszínére szállittassék. Kieszközölt továbbá 1000 korona állam segélyt,
200

szövetkezeti áruraktár által hitelbe kiosztott tengeri árára beszerzési felvett 50.000 K kölcsön egyévi kamatterhe azzal törlesztessék s ennek következté ben a hitelt igénybe vett lakosság adóssága ezzel csökkentve legyen. 350 K.-t arra fordított, hogy 5 tüzkárosult kisgazdán szükségleteinek beszer zése közül 50, -illetőleg 100 K készpénzsegély nyújtásával segitsen. A tüzkárosullak részére ezen kívül összesen 145 m tűzifát eszközölt k i a kár nagyságához képest 25, illetőleg 50°/ -os árked vezménynyel. 3

0

Erdélyrészi (székel vföldi) ministeri kirendeltség,

A

z

ingyenes jogi

segélynyújtás az erdélyrészi

kirendeltségnél 1910-ben csupán annak hivatali központjában, 1911-ben pedig Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen volt szervezve a hegyvidéki hez hasonló módon. A tanácsot, útbaigazítást, vagy felvilágosítást jogi természetű ügyekben erre felkért ügyvédek, közigazgatási stb. ügyekben pedig a kirendeltség referensei nyújtják. 1910-ben 678 egyén vette igénybe e kedvezményt, 1911-ben 394-en éltek vele és pedig 314 Marosvásárhelyen, a központban és 80-an Székely udvarhelyen. A rendkívüli segélynyújtás e kirendeltségnél a gazdakörök utján történik. A kirendeltségnek felhatalmazása van ugyanis arra, hogy a községi gazdaköröket 300 K - i g terjedhető segélylyel támo gathassa működésükben. Kisebb csapások esetén tehát módjában van a kirendeltségnek ezt a támogatást nyújtani a károk enyhítésére. E z t meg haladó tehát nagyobb segélyezések természetszerű leg előzetes ministeri engedélyt igényelnek.

201

Ilyen nagyobb összegű segélyek voltak 1910- ben: 1. Topánfalva és vidékén 10 község 1062 kisgazdájának kedvezményes áron kiadott 50.404 kg. kukoricza részben vetőmagul, részben élelme zési czélra; 2. Felsösófalva tüzkárosultjainak 6428 K 52 f értékben ingyen segélyként adott különféle ter mények és gazdasági felszerelési tárgyak; 3. Maros-Torda és Udvarhely vármegye jég károsultjainak 4500 korona értékben adott vető magvak ; 4. Szásznyires község jégkárosultjainak 2859 K 70 fillér ármérsékléssel adott vetőmagvak; 1911- ben: 1. Mezöpanit község tüzkárosultjainak adott gazdasági felszerelések 600 K értékben; 2. Nagypetri község tüzkárosultjainak adott gazdasági felszerelési tárgyak és vetőmagvak 8 0 0 K értékben; 3. Kolozsvármegyei árvízkárosultaknak ter ményekben adott 176 K 20 f értékű segély; 4. Magyarfenesi tüzkárosultaknak 260 K ér tékű és 5. Sármaság község tüzkárosultjainak 800 K értékű gazdasági felszerelési tárgyak alakjában adott segélyek. Morális szempontból, de közvetve a köz egészségügyi s gazdasági érdekeket tekintve is nagy jelentősége van az erdélyrészi kirendeltség azon akcziójának, amely az alkoholizmus ellenében folyik. E kirendeltség elsőrendű feladatának tekinti

202

állandóan, hogy kivegye részét az alkoholizmus elleni küzdelemben. Megragadott minden alkalmat, ahol és amiben e körül valamit tehetett. A gazda körökben folyt tanitások ismertetésénél már em lítve volt, hogy ezekben mindig utalás történik az alkoholizmus veszedelmeire, de részt vett a kirendeltség a marosvásárhelyi alkoholellenes szö vetség munkájában is, amely szövetség egész E r délyben társadalmi uton igyekszik az alkoholiz must csökkenteni s anyagilag is támogatta e szö vetséget oly módon, hogy részére 1910-ben és 1911-ben 2 0 0 0 — 2 0 0 0 K segélyt eszközölt k i .

d

^

A z előbbihez hasonló az a munkásság is, amelyet az erdélyrészi kirendeltség a tűzkár elleni biztositások terjesztése érdekében ujabban megin dított. A z erdélyi részeken ugyanis igen kevéssé van elterjedve a tűzkár elleni biztosítás, aminek következtében egyes tüzeseteknél családok, n a gyobb füzeknél pedig egész községek existentiája rendül meg a szenvedett károk folyományaként és nyomában jár az eladósodás. Ezért szorgal mazza a kirendeltség a biztosításokat, ami a fa lusi gazdakörök révén történik, amelyek a bizto sító társaságokkal közeli kapcsolatba hozatván, eredményesen munkálkodnak a biztositások te rén. A kirendeltség ezen agitácziójának eredménye a biztosításoknak bár lassú, de már is észre vehető terjedése. A z ingyenes jog segély nyújtás a felvidéken az elmúlt két esztendőben még nem indult meg. Annyira igénybe vették e két évben a felvidéki kirendeltséget az általános szervezési munkálatok

203

s Zólyom vármegyében a kirendeltség működé sének bevezetése, hogy a jogsegélynyujtás terén is, amelyet e kirendeltség a másik két kirendelt ségtől részben eltérően kivan szervezni, egyelőre csupán az előkészítő munkálatok voltak meg tehetők. Annál többet tett a kirendeltség a rendkí vüli segélynyújtás, főképen az 1910, évi elemi csa pások okozta károk enyhitése érdekében. A z ez évi árviz, felhőszakadás, fagyok és eddig nem észlelt nagyszámú egérkár által sújtott vidékeken fekvő községek kisgazdái ugyanis ugy élelmisze rekben, mint takarmánynemüekben hiányt szen vedvén, a felléphető inség megakadályozása czél jából gondoskodott a kirendeltség arról, hogy a kisgazdák ebbeli szükségletüket könnyebben sze rezhessék be. Főként a nép táplálkozásában fő szerepet játszó burgonyában mutatkozott nagy mérvű hiány, mely a kedvezőtlen időjárás miatt fellépett burgonyarothadásnak tudható be. N a gyobbmérvü élelmiszer- és takarmány hiány jelent kezett Árvamegyében 21, Liptóban 20, Trencsénben pedig 33 községben. A szűkölködő kisgazdák között való kiosz tás czéljaira beszerzett a felvidéki kirendeltség 400 q babot, 300 q rizst, 2800 q tengerit, 8450 q burgonyát, összesen 146.252 korona vételárban s a következő kedvezményes áron osztotta k i azokat a kisgazdák között: babot 17 korona 4 0 fillérért, tengerit 14 korona 40 fillérért, rizst 22 koronáért zsákkal együtt, a burgonyát 5 korona 50 fillérért zsák nélkül métermázsánként.

204

Ezen kedvezményes áru élelmiszer- és takarmánynemü kiosztásban a három vármegye 74 községének 5836 szegénysorsu kisgazdája része sült; az árkedvezmények és a vasúti szállítási költségek 45.397 koronát igényeltek. Ezen élelmiszer- és takarmánynemü kiosz tással — bár csupán a legszükségesebb és cse kélyebb mennyiségű élelmiszer- és takar mánynemüvel volt egy-egy kisgazda ellátható — mégis sike rült elérni, hogy a csapással sújtott vidékeken az élelmiszerek és takarmánynemüek ára nem emel kedett indokolatlanul olyan magas fokra, aminő helyzet e tekintetben a felvidék ezen, a nagyobb forgalmú piaczoktól távolabb fekvő helyein a múltban is gyakran előállott. Tűzkárral sújtott községek kisgazdáit több esetben részesítette a kirendeltség támogatásban az 1910. év folyamán. így: Felsöszucs és Nemesör községek kisgazdái a vetömagkiosztásnál a n a gyobb árkedvezmény nyújtása mellett hosszabb fizetési határidő engedélyezésével segélyeztettek. A z utóbbi község igen szorult anyagi hely zetére való tekintettel a kirendeltség kieszközölte a határidő leteltével meg nem fizetett 861 korona 75 fillér vető magtartozás alóli felmentését. Nagybobrócz liptómegyei és Hladovka árva megyei községek tüzkárosultjai a felvidéki k i r e n deltség közbenjárása folytán a pillanatnyi inség enyhítésére 6 0 0 — 6 0 0 korona államsegélyt kaptak. L y k a v k a liptómegyei község tüzvészszel súj tott kisgazdák részére lakó és gazdasági épületeik felépítésére szükségelt 45.000 korona kamatmen-

205

tes államkölcsön engedélyezése ügyében járt köz ben a kirendeltség. A z 1911. év folyamán Trencsénmegyében Bogyós, Felsökocskócz, Litvaszine és Szentistván patak, Árvamegyében Alsóstepano és Hámri köz ségek tűzvész folytán károsult kisgazdái nyertek 6 0 0 — 6 0 0 korona támogatást a legszükségesebb élelmiszerek bevásárlására. Ezenkívül Litvaszinye trencsénmegyei, to vábbá Alsóstepano és Alsólehota árvamegyei köz ségek beltelek rendezését vitte keresztül a k i rendeltség 2021 kor. állami hozzájárulással. A mostohább viszonyok között élő kisgaz dáknak a kedvezőtlen gazdasági és elemi csapá sok miatti Ínségtől való megvédése czéljából a következő termények nyertek ez évben 2 0 — 3 0 % - o s árkedvezmény mellett kiosztást a kirendeltség mű ködési területén: 3709 q tengeri, 25 q borsó, 436 q bab, 553 q rizs, 9 0 8 6 0 6 q burgonya. Élelmiszer és takarmánynemü beszerzését mozdította elö erkölcsi támogatással a kirendelt ség a helyi piaczon divó szokatlan magas árak mérséklése czéljából árkedvezmények nyújtása nélkül Dombelve, Ócsad, Cserne, Turzófalva, S z a niszlófalva, Szentistvánpatak, Tótpelsöcz és Szászpelsöcz községek gazdakörei részére. E z e n gazda körök beszereztek: 6 8 0 4 9 q tengerit, 1238-39 q lisztet, 400 q burgonyát, 25 q rizst, 10 q babot, 3 q köleskását. A rendkívüli elemi csapások eseteiben szük séges pillanatnyi segély azonnali nyújtása érde kében ezen kirendeltség felhatalmazást nyert arra,

206

hogy ilyen alkalmakkor az előzetes engedély be várása nélkül 600 K - i g terjedhető összeget hasz nálhasson fel minden egyes felmerülő esetben a rendkívüli segélynyújtás czéljaira. Végül itt v a n helyén annak megemlítése, hogy a gyakori tüzesetek arra birták a kirendelt séget, hogy az erdélyrészihez hasonlóan a tűz biztosítás olcsóbbátételével igyekezzék a kisgazdák segítségére lenni. Egyelőre a gazdaköri szerve zetbe tömöri tett kisgazdák részére nyújtandó dijbiztositási jutalékok és olcsóbb díjtételek kiesz közlése iránt indultak meg a hazai nagyobb biz tosító társaságokkal tárgyalások, amelyek azonban nem voltak az 1911. évben befejezhetök.

Függelék. Magyarország állami gazdasági intézményei. I. A z időjárási,

földtani és talajjavitási

viszonyok

tanulmá

nyozására és a mezőgazdaság különböző ágai előmozdításának ismertetésére szolgáló kísérleti intézmények. A

m. kir. országos

kipuhatolásával

és földmágnességi

foglalkozik; a naponként szerkesztett

térképen

jelentés*

meteorológiai

intézet

(II., Intézet-utcza 1.) az ország éghajlati viszonyainak

Budapesten

mutatja

be a

következő

24

«Időjárási

órára

várható

időjárást; e jelentést intézetek, lapok és magánelőfizetők kapják; a várható időjárást közli 300 távirdahivatallal,

melyek azt kifüg

gesztett táblákon jelzik. Érdeklődőknek természeti tüneményekről és jelenségekről felvilágosítást nyújt. Az intézet observatoriuma

O-Gyallán

van Komárom vár

megyében (vasúti állomás Érsekújvár). Megtekinteni óhajtók vagy közvetlenül az observatorium vezetőségéhez vagy az intézet igaz gatóságához fordulhatnak. A m. kir. ót 14.)

az

(VII. ker., Stefánia-

intézet Budapesten

földjének

viszonyait

kutatja;

agrogeologiai

a talajrótegzési viszonyait tanulmányozza; szakvélemé

osztálya nyekkel

földtani

ország

szolgál;

működésének

eredményéről

«Évi jelentés»-ében

beszámol. Az intézet múzeuma

megtekinthető csütörtökön és vasárnap

d. e. 10—1 óráig díjtalanul; kedden, szerdán és szombaton 1 kor. belepő díj mellett. Hétfőn és pénteken az intézet múzeuma zárva van. A állomás

m.

kir.

orsz.

Budapesten

chemiai

vegykisérleti

állomások:

Kolozsvárott,

Magyaróvárott,

gazdasági termelés

intézet és központi

vegykisérleti

(II. ker., Oszlop-utcza 26.), valamint a m. Debreczenben, Pozsonyban

Kassán, és Fiúméban

kir.

Keszthelyen, a mező

és mezőgazdasági ipar körébe vágó ellenőrző

vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások részére érvényben levő

208 díjjegyzékben

megállapított

és pozsonyi állomások

díjért;

továbbá a fiumei, kolozsvári

kivételével a mezőgazdaság

a vegytanba vágó vizsgálatok hozzá. Valamennyi állomás

fejlesztéséhez

és kísérletek végzésével

hatósági

szakértő a

járulnak

mezőgazdasági

termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvények végrehajtása tekintetében. A budapesti intézet helyiségei és gyűjteményei az igazgató engedélyével

a

hivatalos órák

alatt

bármikor

díjtalanul

meg

tekinthetők. m i . kir.

A

kerületi

Besztercze-bányán,

kultúrmérnöki

Brassóban,

3.), Débreczenben,

Budapesten

Kassán, Kolozsvárott,

szigeten, Miskolczon,

Nagyenyeden,

Pécseit,

Sátoraljaújhelyen,

Pozsonyban,

bathelyen,

hivatalok:

Aradon,

(VIII. ker., Sándor-tér

Komáromban,

Nagyváradon,

MármarosNagyszebenben,

Székesfehérvárott,

Szom

Temesvárott.

A gazdaközönséget a talajjavító

munkálatok

(alagcsövezés,

öntözés, belvizek-levezetése, patakszabályozás, kenderáztatók léte sítése stb.) keresztülvitelében

támogatják

8 a közérdek szempont

jából is fontos ily munkálatokat kezdeményezik. E végből tanácsot adnak

a

talajjavítás alkalmas módjáról,

elkészítik a szándékolt

munkálat terveit, költségvetését, megállapítják

a

kivitel

módo

zatokat. A

kultúrmérnöki

hivatalok igénybevételét a m. kir. föld-

mívelés-tlgyi ininistertől 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodvány ban kell kérni.

Az eljáró

talanul állanak a közönség napidíjas

mérnök,

vagy

kultúrmérnöki hivatal tisztviselői díj rendelkezésére

műegyetemi

s csak az alkalmazott

hallgató

vagy

vizmester

illetményeit kell megfizetni. A felvételek

alkalmával szükségelt napszámosok, fuvarok,

karók stb. az érdekeltek által díjtalanul bocsátandók rendelkezésre. A m. kir.

mzmesteriskola

Kassán:

Czélja a m. kir. folyam

mérnöki és kultúrmérnöki hivatalok, a vizitársulatok, nemkülönben a magánosok részére talajjavitási, vízépítési, árvódekezósi és folyamrendőri czélokra alkalmas alsóbbrendű műszaki egyéneket nevelni. Az iskolába a vizitársulatok és magánosok alkalmazottai az illető

társulat vagy

mesteri

magános kórelmére a

minister által, a viz-

szolgálatra önként jelentkezők pedig a m. kir. országos

vízépítési igazgatósághoz

intézendő és 1 K-s bélyeggel

ellátott

folyamodvány alapján ezen igazgatóság utján vétetnek fel. A fel vételhez megkívántatik:

legalább

18 évet betöltött, 30 évet tul

nem haladott kor, egészséges, erős testalkat, kifogástalan erkölcsi előélet, legalább katonai altiszti

2 középiskolai rang.

osztály jó sikerű Végzése

vagy

A műszaki csapatok tartalékos altisztjei a

fölvételnél elsőbbségben részesülnek. Az önként jelentkező tanulók

209

a tanfolyam tartama alatt lakásban, ellátásban és gyógykezelésben részesülnek.

A

magánosok

vagy

társulatok

szolgálatában

álló

tanulók a lakásért, ellátásért, gyógykezelésért, iró- ós rajzanyago kért bavonkint 60 K-t fizetnek. A

tanfolyam tartama 3 év. Az

oktatás deczember hó 1-én kezdődik és márczius hóban

végződik.

A növendékek felvétele rendszerint tavaszszal történik s az illetők a tanfolyam kezdetéig valamely hivatalnálpróbaszolgálatotteljesitenek. A m. kir. vetömagvizsgáló

állomások: és Kolozsvárott,

magvak

teljesítik

é8

ellenőrző vizsgálatát

heremagvaknál

arankavizsgálatot

a különböző vető

azonosságra,

arankatartalomra, a tisztított bizonyító bárczával

(II. ker.,

Budapesten

Kis-Rókus-uteza 15. sz.) Kassán

tisztaságra

heremagvakat

látják e l ; széna és abrak-

takarmányokat botanikailag elemzik, a gyomokat és gyommagvakat meghatározzák 8 az ellenük való védekező eljárásokat

ismertetik.

Valamennyi állomás hatósági szakértő: a mezőgazdasági nyek,

termékek

és

czikkek

hamisításának

törvény végrehajtása tekintetében. gálatokért az érvényben jár,

a

gazdák

részére

termé

tilalmazásáról

szóló

Az állomás által végzett vizs

levő díjjegyzékben megállapított díjazás végzett

vizsgálatok

azonosságra, tiszta

ságra, csiraképességre és arankamentességre díjtalanok. Az intézetek gyűjteményei a hivatalos idők alatt díjtalanul megtekinthetők. A m. kir.

növénytermelési

kísérleti

állomás

Magyaróvárott

(valamint ennek kirendeltsége Aradon) gazdák közreműködésével gyakorlati irányú kísérleteket végeznek a mlveleti növények meg felelőbb

fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trágyázási

eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. A

kisérletek

eredményét az állomás

összefoglalva

feldol

gozza és közzé teszi. A

m.

kir.

növényélet-

és kórtani

a növényélet- és kórtanba vágó a növénybetegségek A m. kir. (Pallag): a

állomás

elleni óvintézkedések

dohánytermelést

Magyaróvárott

kérdések tanulmányozásával kísérleti

és

vezetésével foglalkozik. állomás

Debreczenben

dohánytermelés és kezelés tökéletesítése,

minőségének javítása érdekében saját és csabai

a

dohány

fióktelepén, vala

mint dohánytermelő gazdák közreműködésével kísérleteket végez. A m. kir. állatélettani Budapesten

és takarmányozási

kísérleti

állomás

(II. ker., Intézet-utcza 4.) a háziállatok okszerű takar

mányozását tanulmányozza, különös tekintettel a hazai viszonyokra. A Budapesten

m. kir.

halélettani

és szennyvíztisztító

kísérleti

állomás

(VII., Aréna-út 29.). Elméleti és gyakorlati irányban

szolgálja a halászat, a hal- és ráktenyésztés ügyét. Foglalkozik a halastavak értékelésével és javításával, a közvizek szennyezéséből eredő halpusztulás okainak és mértékeinek

megállapításával s a 14

210 vizeket szennyező ipari és gyári vállalatok, valamint városi csator nák szennyvizeinek tisztításával. Eljárása a közérdekű ügyekben díjtalan, magánérdekű ügyekben ellenben díjszabás alapján jár el. A m, kir.

tejkisérleti

állomás

tej és tejtermékek (vaj, sajt) körül nyozása

és tisztázása;

Feladata a

Magyaróváron, felmerülő

tejvizsgálatok

kérdések

végzése a tej

tanulmá

kezelése és

hasznosítása tekintetében a gazdáknak szükséges tanácsok és útba igazítások termelés

adása

végett; tejgazdasági eszközök kipróbálása;

fokozása

érdekében

rendezett tejelőversenyeknél

tej való

közreműködés; tejgazdaságok és tejszövetkezetek üzemvizsgálata ; a tejtermelés, kezelés és hasznosításra vonatkozó kérdésekben szak vélemény adása,

valamint

az idevágó ismeretek fejlesztése

és

terjesztése. A m. kir. szeszkisérleti

állomás Kassán és Gödöllőn.

Feladata

szeszipari kérdésekben, azok megoldása végett, tudományos és gyakor lati kísérletek és vizsgálatok végzése; szeszfőző eljárások és szesz ipari gépek

kipróbálása, a

Írásban terjesztése;

szeszipari

szakismeretek szóban és

szeszipar körébe vágó vegyvizsgálatok vég

zése ; szeszgyárakban (izemvizsgálatok megejtése. A vegyvizsgálatokat díjszabás mellett teljesíti. A szeszgyárosoknak üzemük tökéletesítéséhez megfelelő útba igazításokkal és tanácsokkal szolgál. A

m. kir.

állami

rovartani

állomás

Budapesten

(II. ker.,

Intézet-utcza 1.); a kártékony rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket és eljárásokat

kipróbálja,

a reájuk vonatkozó

ismereteket terjeszti; nagyobb rovarkárok esetén az irtómunkálatokat a helyszínén vezeti. Szóbeli

és levélbeli

kérdésekre

útbaigazítást

és

díjtalan

választ ad. A

m.

kir.

állami

bakteriológiai

intézet

Budapesten

(VII.

ker., Hungária-körút 2 44.) az állatorvosi főiskola kapcsolatában a házi állatokon előforduló ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. Ebbe a szakmába vágó vizsgálatokat teljesít és kísérleteket végez, szakkérdésekben felvilágosításokkal szolgál. A m. kir. gépkisérleti

állomás Magyaróvárott:

a mezőgazda

sági gépeket és eszközöket vizsgálja használhatóságukra és értékükre. Hivatása

továbbá a gazdaközönségnek mindazon

ügyekben

és kérdésekben, melyek a mezőgazdasági gépészet körébe vágnak, tanácsokkal és felvilágosításokkal szolgálni. Az orsz. m.

kir.

gyapjuminösttö

intézet

Budapesten

(V.,

Klotild-utcza 22.) a juhtenyésztés és gyapjúértékesítés érdekében a mosott és mosatlan bunda ellenőrző vizsgálatát teljesiti. Működése kiterjed

a

juhtenyésztés

mozdítására. Magánfelek

irányítására érdekében

és gyapjúértékesítés

a helyszíni

elő

vizsgálatokat és

211 véleményeket

díjtalanul

állapotban eladni

teljesíti.

kívánt

Mosatlan

(vagy

hátonmosott)

gyapjakból próbamosásokat eszközöl és

megállapítja azok rendementját. Az intézet az eladó és vevő között fenforgó pörös esetekben szakértő közeg gyanánt is igénybe vehető. Mindezen bármikor

kisérletügyi

intézmények

a vezetőség

engedélyével

megtekinthetők.

A

m. kir.

mezőgazdasági

(Földmivelésügyi

Budapesten

kisérletügyi

központi

bizottság

ministeri palota), mely a fent meg

nevezett állomások tervszerű együttműködésének irányítására hiva tott;

ez

állomások

munkálkodásának

eredményét

«Kisérletügyi

Közleményeko czímű füzetekben boesájtja közzé. E füzetek

előfizetési ára egy

évre 6 kor., s előfizetéseket

elfogad a «Pallas» részvénytársaság könyvkiadóhivatala Budapest, V., Kálmán-utcza 2. sz. A

m. kir.

miáknál

gazdasági

Magyaróvárott,

tanácsadó bizottságok, Debreczenben,

Kassán,

a gazd. akadé Keszthelyen

és

szakvéleményt adnak gazdaságok berendezésére, üzem

Kolozsvárott

tervekre, becslésre,

bérszerzödésekre,

A szakvélemény díjtalan,

számvitelre

stb.-re nézve.

de ha a szakértő a helyszínére

utazik,

a megkereső fél annak szabályszerű útiköltségeit fizeti.

II. Az állattenyésztés és állategészségügy érdekeit szolgáló intézmények. Ménesek, ménesbirtokok, Az

állami

mén- és csikótélepek,

ménesbirtokok

Mezőhegyes,

állami

uradalmak.

Kisbér,

förendeltetése az, hogy rajtuk a m. kir. állami

Fogaras,

Bábolna, ménesek

rendeltetésüknek megfelelő elhelyezést és ellátást nyerjenek. A rajtuk elhelyezett állami ménesek a birtokigazgatóságtól függetlenül katonai

parancsnokságok

kezelése alatt állanak és a

lóállomány "gondozásával és ápolásával, valamint a ménest érdeklő gazdászati

kezeléssel járó teendőket ezen parancsnokságok alatt

álló tisztek és katonai legénység

végzik. Maguk a ménesbirtokok

polgári tisztviselők kezelése alatt állanak. Az állami ménesekben felnevelt ivadékok közül a mének az állami

méntelepekre osztatnak; a kancza-ivadékok

anyaménesben számfelettiek

előforduló nyilvános

legjobbjai

apadások pótlására fordíttatnak, árverésen

adatnak

az

míg a

el rendesen őszszel

Budapesten. A tenyésztésre nem alkalmas voltuk miatt kiheréltek, valamint a selejt-kanczák és használati

lovak a

ménesbirtokon,

vagy az azokhoz közelebb eső városok vásárain nyilvános árverésen értékesíttetnek. U*

212 (Csanád vin., vasúti állomás: Mezőhegyes).

1. Mezőhegyes

a) A ménesbirtok

kiterjedése

30.090 kat. hold. A gazdaság

belterjes üzemet folytat s tenyészállatok nevelésével és jóminőségü vetőmagvak terjesztésével a mezőgazdaság minden ágát szolgálja. Az állami ménestől függetlenül lovakat és öszvéreket is tenyészt. Van

kuhland-simmenthali

tehenészete,

tisztavérü

magyarfajta

gulyája, mangalicza sertésnyája és fésűs gyapjas juhászata, e mel lett

évente

1600—1800

darab

szarvasmarhát,

sertést,

továbbá

ürüket hizlal. b) A ménes Gidran, Furioso, Northstar angol telivér keresztezéssel

és Nonius törzsek

való tenyésztésére szolgál. A

ménes

rendes lóállománya körülbelül 2200 db. 2. Kisbér

(Komárom vm., vasúti állomás; Kisbér).

a) A ménesbirtok az állami

ménestől

kiterjedése 11.254 kat. hold. A gazdaság

függetlenül

ardenni

hidegvérű lovakat

tenyészt. Köztenyésztés

nevel. Tehenészete

bonyhád-simmenthali

hire

és

Yorkshire

sertéstenyésztése,

mének

használatával

czóljaira

apaállatokat

keresztezés. Van Berks továbbá

fésűs

gyapjas

juhászata. b) A ménes angol telivér és magas félvér törzsek tenyész tésére szolgál. A rendes állomány körülbelül 730 db. 3. Bábolna

(Komárom

vm., vasúti

állomás:

Nagyigmánd

és Ács). a) A ménesbirtok kiterjedése 7125 kat. hold. A gazdaságnak van hidegvérű lótenyésztése és nagymérvű tisztavérü simmenthali tehenészete melynek tenyészállatai tavaszszal és őszszel

tartatni

szokott árveréseken adatnak el. Rambouillet juhászata és manga licza

sertéstenyésztéséből szintén adatnak el apaállatok. b) A ménes

arabs

telivér és félvér

törzsek

tenyésztésére

szolgál. A rendes lóállomány körülbelül 840 db. 4. Fogaras

(Fogaras vm., vasúti állomás: Fogaras).

a) A ménesbirtok haszongazdaságot

kiterjedése 8152 kat. hold.

folytat,

köztenyésztés

czéljaira

Az uradalom apaállatokat

nevel. Állattenyésztései: pinzgaui szarvasmarha, czigája ós raczka juh, mangalicza sertés és bivaly. b) A ménes lipiczai tenyésztésére szolgál. A rendes lóállomány körülbelül 430 db. Méntelepek. gálnak. Katonai

Állami mének gondozására s felügyeletére szol parancsnokságok

kezelése alatt állanak katonai

személyzettel. Négy méntelep-parancsnokság v a n : 1. A

székesfehérvári,

melynek kerületébe öt teleposztály

tartozik: a székesfehérvári, komáromi, nyitrai, palini, nagyatádi; 2. a nagykörösi,

melyhez szintén öt teleposztály tartozik: a

nagykőrösi, bajai, dorozsmai, verseczi, békéscsabai;

213

3. a debreczeni,

melynek hat teleposztálya van : debreczeni,

eperjesi, turjaremetei, rimaszombati, szatmári ós jászberényi; 4. a sepsiszentgyörgyi

három teleposztálylyal: sepsiszent

györgyi, homoródi és dési. Ezen telepek ménállományát első sorban az állami ménesek szolgáltatják, — a többi rész vásárlás vetlenül

a

tenyésztőktől

utján szereztetik be köz

részint teljes

korban. E z utóbbiak a palánkai állami

korban, részint

egyéves

csikótelepen neveltetnek

fel teljes korba jutásukig. A

teleposztályok

körülbelül

3234 darabból

álló ménállo-

mánya óvokint körülbelül 908 fedeztetési állomásra küldetik ki, a hol csekély dij ellenében a köztenyésztés czéljaira

igénybe

vehe

tők. Ezenkívül magánosok is bérelhetnek ki méneket. Palánkai

(Bács

csikótelep

vármegye,

vasúti

állomása:

Palánka). Kiterjedése 4429 kat. hold. A rnezőhegyesi állami ménes részére egyéves Van

korban vásárolt

méncsikók

itt neveltetnek fel.

kuhland-simmenthali és tisztavérü simmenthali fajta szarvas

marha tenyésztése is. ménesgazdaság (Kolozs- és Torda-Aranyos vár

Kolozstordai megye).

Két

külön birtokrészből, a kolozsiból (vasúti

állomása:

Kolozskara) és a tordaiból (vasúti állomása: Torda) áll. Összkiterjedése 3236 kat. hold. Czélja az erdélyi E mellett van

magyar-erdélyi

fajta

félvér ménes fontartása.

és tisztavérü

simmenthali

szarvasmarha, magyar mangalicza fajta sertés és czigájafajta juh tenyésztése. Gödöllői vasúti

(Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye,

koromuradalom

állomás:

Gödöllő). Kiterjedése az erdőn

kivül 10801 kat.

hold. Nagyobbmérvű állattenyésztése van, köztenyésztés czéljaira apaállatokat is nevel.

Használati

lovait tenyésztésre

használja,

mely tenyésztésben a kis N'onius-vér a túlnyomó. Fő súly a tehe nészetre van

fektetve. Van

bonyhád-simmenthali

tisztavérü

keresztezése;

pinzgaui,

továbbá

felsöinnthali s

juh- és mangalicza-

sertéstenyésztése. Mindezen miniszter

birtokok

A m- kir. Aranyosmaróihon, utcza 21. sz.), Csikszeredán,

gazdasági Aradon,

Debreczenben,

Xagyenyeden,

felügyelőség:

Beszterczén,

földmív.

Alsókubinban,

Budapesten

Balassagyarmaton,

Deésen, Déván,

Kaposvárott, Miskolczon,

Nagyszöllösón,

Rimaszombatban,

tenyészetek a

Lőcsén,

Sátoraljaújhelyen,

Brassóban, Kassán,

Komá

Máramarosszigeten,

Munkácson,

Nyíregyházán,

(V., Korall-

Dicsöszentmártonban.

Győrben, Gyulán, Ipolyságon,

Kolozsvárott

Marosvásárhelyen,

levő

megtekinthetők.

kerületi

Beszterczebányán,

Egerben, Eperjesen. romban,

és azokon

engedélyével bármikor

Nagybecskereken,

Nyitrán,

Szombathelyit,

Pozsonyban, Segesvárott,

214

Sopronban. Tordán, son,

Nagyszebenben,

Nagyváradon,

Lúgoson,

Szekszárdon, Zomborban,

Szegeden,

Temesvárod,

Nagykárolyban,

Ungvárit,

Pécsett,

Sepsiszentgyörgyön,

Székesfehérvárott,

Szolnokon,

Treiwsénben. Liptószentmiklő-

Székelyudvarhelyt,

Veszprémben,

Zilahon,

a köztenyésztés minden ágának fejlesz

Zalaegerszegen

tésére és irányítására szolgálnak. Résztvesznek a köztenyésztésben használt apaállatok vizsgálatában; közvetítik a köztenyésztésben mutatkozó apaállatszükségletnek állami támogatással való födözetét ós

tenyészállatvásárok,

díjazások

és

kiállítások

alkalmával

az

állami díjak kiosztását. Beszerzik és kiosztják

a községek

részére

engedélyezett

apaállatokat. Ók állítják k i a tenyészállatok kedvezményes vasúti szállítását biztosító igazolványokat. Az érdekelt gazdaközönségnek az

állattenyésztés minden ágában útbaigazítást és szakvéleményt

nyújtanak. A m- kir.

országos

tejgazdasági

Földmív. minist, palota).

felügyelőség

Budapesten

Feladata a tejgazdaság terjedésére

és

fejlesztésére a kezdeményező lépéseket megtenni; tejszövetkezetek, vármegyei

szövetségek, vajtermelő központok, sajtodák, tejgazda

sági ipartelepek létesítésének előmozdítása, az állami felügyelet alá tartozó tejfeldolgozó

telepek ellenőrzése, a tejtermékek bel- és kül

földi értékesítésének előmozdítása, tejelő- és vajversenyek rendezése. A m. kir. Káld (Vas

tejgazdasági szakiskola

u. p.

Sárvár-Lánczpuszta

vármegye, vasútállomása: Sárvár), a tejgazdaság körül

szükséges ismeretek megszerzésére sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövetkezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgál egy évi és óvehkint szept. 15-én kezdődő tanfolyamokon. (Felvételi kellé kek : írni, olvasni tudás, betöltött 17 éves életkor.) Ezenkívül gazdasági akadémiát végzettek részére egy évi üzletvezetői tanfolyamot tart. Balogh Alsóvereczkén

Vilmos

havasi

más Volócz) és tejgazdasági Kisbéren

mintagazdaság

és tejgazdasági

telep

(Bereg vármegye, utolsó posta helyben, vasúti állo

a ménesbirtokon

munkásokat

képző m. kir.

szakiskola

(Komárom vármegye, vasúti állomás:

Kisbér): tehenészetekben alkalmazandó férflcselédeknek

szakszerű

kiképzést nyújtanak; a tanfolyam tartama egy év, felvételi kellék : betöltött 16 óv, irni-olvasni tudás. A Gödöllőn

m.

kir.

baromfitenyésztő

és munkásképző

szakiskola

(Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vasúti állomás Gödöllő,

vagy Gödöllő méhészeti

gazdaság

megállóhely), a

köztenyésztés

ezéljaira fajbaromflt tenyészt; baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez ki, az ország baromfiállományának javítása

és

szaporítása érdekében működik. A szakiskola és a telep hétköznapokon a telepvezető délyével megtekinthető.

enge

215

halászati felügyelőség Budapesten

(V., Ügynök-

utcza 19.) a közvizek halászatának és mesterséges

haltenyésztés

Az országos

előmozdítása érdekében díjtalanul ad útmutatást és felvilágosítást, a halasgazdaságok terveit elkészíti s vezeti azok kivitelét, valamint üzemét. Az

állami

méhészeti

gazdaság

(Pest-Pilis-Solt-

Gödöllőn

Kiskun vármegye, vasúti megállóhely: Gödöllő méhészeti gazdaság). Czélja nagyobb méhészeti gazdaságok önálló kezelésére alkalmas méhészmunkások képzése;

lelkészeket, néptanítókat és másokat,

kiknek a méhészkedésre alkalmuk van, az okszerű méhészet is mereteire külön tanfolyamokon érdekében tudományos

és

kiképezni;

gyakorlati

a méhészet fejlesztése

kísérleteket tenni;

méheseiben a helyes méhészkedóst bemutatni; a szükséges segédeszközök,

kaptárak,

minta

méhészkedéshez

keretek, pergetők stb. készí

tését gyakorlatilag megtanítani; a termékek helyes csomagolását, a piaczképesség ós kiviteli forgalom érdekében szükséges sokat

megismertetni;

jól

mézelő

fákat,

cserjéket,

eljárá

továbbá jól

mézelő egynyári és évelő növényeket tenyészteni és terjeszteni. Méhészmunkásokat képző tanfolyam két évig tart. Időszaki tanfolyama pedig lelkészek, néptanítók, nők, erdőőrök és földmíves kisgazdák kiképzésére 14 és 18 napra terjednek. A telep hétköznapokon az érdeklődők által megtekinthető. A Pápán,

m. kir.

méhészeti

Pozsonyban,

Nagyszebenben, országos

szaktanítók:

Sárospatákon,

Kolozsváron,

méhészeti

Egerben,

Aradon,

és élükön a

Rákoscsabán

felügyelőség

Budapesten

ministeriuin) a méhészet fejlesztésével,

Temesváron,

Marosvásárhelyen,

a

m.

kir.

(Földmivelésügyi méhtenyésztési szak

ismeretek terjesztésével foglalkoznak. Április-október hónapok közén kerületeikben előre hirdetett helyeken szakelőadásokat és szemléltető tanításokat tartanak. Szak kérdésekben szóbelileg vagy írásban útmutatásokat adnak. A szárdon

m. kir.

országos

selyemtenyésztési

Tolna vármegye, vasúti állomás

felügyelőség

Szeg

Szegszárd): a selyem-

hornyótenyésztés fejlesztése, az ehhez szükséges szederfatenyésztés, valamint a selyemhernyótenyésztési szakismeretek terjesztése érde kében működik; e czélból a szegszárdi

selymérpetekészítö

állomás

ról petét, a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos her nyókat, szederfaiskoláiból

szederfamagokat és csemetéket ingyen

oszt ki. Érdeklődőknek mindennemű felvilágosításokat ad s a selyem tenyésztés körül szükséges tudnivalókat tartalmazó nyomtatványokat készséggel megküldi. Selyemgubóraktárak

vannak: Baján,

Békéscsabán,

Fehér

templomban, Győrött, Nagybecskereken, Németpalánkán, Óbecsén,

•216 Ómoldován, Óverbászon, Szabadkán, Temesvárott, Temeskubinban, Titelen, Verseczen, Zomborban, Zsombolyán, Orsován, Temesrékáson és Gomboson. Selyem fonodák vannak : Pancsován, Újvidéken, Tolnán, Győ rött, Komáromban, Lúgoson, Mohácson, Törökkanizsán és Békés csabán. Mindezen intézetek megtekintésére az engedélyt a felügye lőség adja meg. Országos lésügyi

Tanács (Budapest) a földmíve-

Állategészségügyi

miniszter felhívására

szakvéleményt mond az állategész

ségügyi igazgatás körében felmerülő kérdésekben ; ragadós állati betegségek

elleni

védekezésre s az állategészségügyi viszonyokat

javítói intézkedésre nézve indítványokat és javaslatokat tesz ; véle ményt mond új

gyógyító eljárások ós gyógyszerek

engedélyezése

tárgyában, valamint bírósági megkeresésre az állatorvosok műhibái és díj számlái felett.

III.

Állatorvosi

és

mezőgazdasági

szakoktatás,

valamint

a

mezőgazdasági ismeretek terjesztése érdekében működő intéz mények. A m. kir.

állatorvosi

főiskola

(VII., Rotten-

Budapesten

biller-u. 23.) állatorvosokat képez k i négy éves tanfolyamon • hallgatókul középiskolákat végzett és érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek föl. Szegénysorsú hallgatók támogatására koronás ösztöndijak szolgálnak, melyek mívelésügyi

300—400—600—800

elnyerése

iránt

a

föld-

ministerhez intézett kérvények a főiskola rectoránál

nyújtandók be. m. kir. gazdasági

A

czenben, Kassán, Keszthelyen gazdasági

akadémiák:

Magyaróvárott,

kiképzést nyújtanak

Debre-

magasabb fokú mező

és Kolozsvárt:

érettségit tett egyéneknek

három

éves tanfolyamon. Szegénysorsú tanulók támogatására 300 K-s állami ösztön díjak vannak; az ezek elnyerése iránti kérvények a földmivelésügyi ministerhez

czímezve

az igazgatóság által kitűzött határidőre az

akadémiák igazgatóságaihoz nyújtandók be. Kassán, Kolozsvárott és Debreczenben az akadémiákkal kap csolatban konviktusok állanak fenn. A

m.

kir.

földmives-iskolák

bányán, Békéscsabán, helyen,

Karczagon,

Gsákován,

Kecskeméten,

kállóban, Nagyszentmiklóson, Szabadkán, Szilágysomlyón,

Adán,

Algyógyon,

Jászberényben, Komáromban,

Pápán,

Lúgoson,

Rimaszombaton,

Csíkszeredán

Breznó-

Hódmezővásár Nagy-

Szentimrén,

és Kisszebenben

a föld-

217 mi vei ö nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsó fokú gazdasági kiképzést nyújtanak, munkafelügyelőket ós munkavezetőket képeznek ki két év alatt. Felvételi kellékek: olvasni, Írni tudás betöl tött 17 óv, munkára

képesítő testalkat; földmívelök

ben részesülnek. Ugyanott felnőttek téli

oly néptanítók

tanfolyanwkat,

ismétlő

részére

iskolákban

tanítani

fiai

előny

két-két hóra terjedő

részére pedig, kik gazdasági

hivatottak,

nyári

tanfolyamokat

tartanak. Az akadémiák és földmíves iskolák beiratási feltételei kellő időben hírlapok útján tétetnek közzé. A

«Szabó

József»-féle

kisebb

magyar

gazdasági

iskola

Czélja az ordélyi részekben az ottani viszonyoknak meg

Tordán.

felelő okszerű gazdálkodás ismereteit terjeszteni s kellő gyakorlat tal bíró előmunkásokat, béresgazdákat stb. kiképezni. A tanfolyam tartama két év. Felvételi feltételek mint a földmíves-iskoláknál. A m. kir. gazdasági pesten, Csáktornyán,

szaktanárok:

Csurgón,

jeseit, Esztergomban,

Aradon,

Győrben,

Iglón,

Máramarosszigeten,

Modoron,

Pécsett,

gyön, Stubnyafürdön, kercszturon,

Székely udvarhelyt,

Ungváron,

Znióváralján,

Eper Kolozs

Marosvásárhelyen.

Sárospatákon,

Szamosújvárt,

Buda

Déván,

Kiskunfélegyházán,

várott, Léván, Losonczon, Nagy-Váradon,

Baján,

Dicső szentmártonban,

Sepsiszentgyör

Szatmár-Németiben,

Sopronban,

Székely-

Temesvárt,

Tordán.

a mezőgazdasági szakismeretek

Zsolnán

terjesztésére hívatottak; a tanítóképezdéken látják

el a tanítást;

kerületeikben tanfolyamokat és előadásokat tartanak; mintagazda ságokat ellenőrzik; szaktanácsokat díjtalanul A ten (II.,

m.

kir.

kender-

Bimbó-utcza

Kolozsvárott; bányán;

adnak és helyszíni

szemléket

végeznek. és lentemelési

32. sz.);

legelőkezelés

burgonyatermelési

szaktanár

komlótermelési

és

rendezési

szaktanár

Budapes

vándorszaktanár szaktanár

Breznóaz

Stubnyafürdön;

szakmába vágó ismeretek terjesztésére,

felvilágosítás

illeti

és tanács

adásra hivatottaK. A

gazdasági szakoktatásnál

alkalmazottak közreműködnek

a földmivelésügyi kormány támogatásával rendezett népies sági előadások A

gazdasági

ismeretek terjesztésére

mintaparaszt-gazdaságok támogatásával

gazda

tartásában. szolgálnak

is, melyek a földmivelésügyi

példaadás

czéljából

létesíttetnek

kis

a

népies

kormány

gazdaságok

okszerű berendezésére és kezelésére nézve. A m. kir.

mezőgazdasági

liget, Széchényi-sziget).

A

múzeum Budapesten

mezőgazdasági

(VII., Város

szakismeretek és fel

szerelések szemléltető bemutatására szolgál. A múzeumban termé szetes nagyságú ós történeti értékű tárgyak,

minták,

képek

és

21S táblázatok

nyújtanak

áttekintést a mezőgazdaság

fejlődéséről ós

a különböző termelési ágazatokról, eszközök és termékekről. A

múzeum köszönettel

fogad a mezőgazdaság

történetére

vonatkozó tárgyakat, mintákat, könyveket stb., az adományozások azonban

előzőleg az igazgatóság

tudomására

hozandók, a mely

azok átvétele és elszállítása iránt intézkedik. A múzeum a hétfői és ünnepeket követő napok kivételével mindennap d. e. 9 órától d. u. 1 óráig, szombaton pedig d. u. 7-ig díjtalanul látogatható. IV. A szőlő- és bortermelés előmozdítására szolgáló intézmények. A m. kir. lógiai

központi

szőlészeti kísérleti

(Budapesten, ü., Debrői-út

intézet

szőlömívelést, borkezelést,

a

állotnds

és

ampelo

15—17.). Hivatása:

a

szőlőbetegségeket s az ellenük való

védekezést tudományos alapon tanulmányozni 8 az e ezélra szük séges kísérleteket megtenni. Ezen ezélra az intézetnek négy laboratórium üvegházak,

egy

kisebb házi és egy

nagyobb

(a

és

megfelelő

székesfővárosi

állami) szőlötelep állanak rendelkezésére. Az intézet működésének tanulmányozása igazgatói engedélylyel történhetik. A m. kir- felsőbb szőlő-

és bot-gazdasági tanfolyam

Buda

pesten (II., Debrői-út 15—17 sz.) gazdasági akadémiát végzett egyé neknek

egyéves tanfolyamon tudományos és gyakorlati alapon

kiképzést ad. Szegénysorsuak esetleg ösztöndíjban is részesülhetnek. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. A

m.

kir.

pinczemesteri

tanfolyam

(Kossuth

Budafokon

Lajos utcza 84. sz.) pinczekezelésben és borgazdaságban gyakorlati és elméleti kiképzést nyújt. Erre szolgál a Budafokon levő állami pincze, a melyben az összes állami vinczellériskolák és szőlötelepesek bortermése (évenkint mintegy 5000 hektoliter) kezeltetik. Felvé tetnek

oly egyének,

a kik valamelyik

két

vinczellériskolát jó eredménynyel végezték. A

éves

tanfolyamú

tanfolyam

tandíj

mentes, okt. 1-én kezdődik és ötnegyed évig tart; szegénysorsuak ösztöndíjban is

részesülhetnek. A

felvételre

évről-évre

pályázat

hirdettetik. A

m.

Nagyenyeden, alkalmas,

kir.

vinczellériskolák:

Pozsonyban

Bihardiószegen,

Egerben,

középnagyságú szőlőbirtokok kezelésére

értelmes vinezelléreket nevelnek két éves, gyakorlati,

részben elméleti tanfolyamon. (Felvételi kellékek : négy elemi osztály végzése, 16 évet betöltöttéletkor, ép erős testalkat.) Vannak még vinczellériskolák melyek kisebb

Kecskeméten, szőlőbirtokok

Ménesen, kezelésére

Tapolczán

és

Tarczalon.

alkalmas egyszerű vin-

21!) czelléreket,

szőlőmunkásokat

és

munkavezetőket

egy éves gyakorlati tanfolyamon.

képeznek

ki

(Felvételi kellékek: Magyarul

írni-olvasni tudás, ép erős testalkat; főleg

oly egyének vétetnek

fel, kik tényleges katonai szolgálatnak már eleget tettek.) Szegény sorsuak esetleg ingyenes ellátásra, vagy a tápdij felének elengedé sével is vétetnek fel. A felvételre évről-évre A

m. kir.

szőlészeti

és borászati

pályázat

Budapesten

(VII., Murányi-utca

61. szám), Szegszárdon,

Pécsett,

Pápán,

Pozsonyban,

Szat

Sopronban,

Egerben,

Miskolczon,

templomban,

Tarczalon,

Kecskeméten,

Beregszászon, Bihardiószegen,

Szabadkán,

mártonban, Balassagyarmaton

hirdettetik.

felügyelők

Tapolczán,

már-Németiben,

Ménesen,

Nagyenyeden,

Fehér

Dicsöszenta

és Marosvásárhelyen

szőlészeti

és a borászati szakismeretek terjesztésére és a szőlőtermelő közön ségnek

felvilágosítás

és útbaigazítás adására hivatottak. A

fel

ügyelők tanfolyamokat is tartanak, melyek helye és ideje a kör nyéken közzététetik. A

m.

kir.

Miklós-szölőtelep

az

Kecskeméten:

immúnis

homoktalajon való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szölővosszötermelésre szolgál. Az amerikai fajták

ország

borvidékein megoszolva elhelyezett 28

állami

amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére,

szőlötelep

kipróbálására,

tanfolyamok tartására,

szakmunkások

és

munkavezetők kiképzésére szolgál. Csálai

és baraczkai

állami

szőlőtelepek-

(Arad

vármegye,

utolsó posta Arad, vasúti állomás : Csálatelep.) Ezen nagykiterjedésű telepek, melyeken 450 kat. hold amerikai és európai fajtájú szőlővesszö-szaporító anyaültetvény és 850 kat. hold ojtványgyökereztető iskolaterület van, fajtiszta alanyvessző és fásoltványok termelésére szolgál. Székesfővárosi mintaszerű

állami

kezelésben

a

(Kőbányán). Czélja, hogy

szőlőtelep központi

szőlészeti

kisérleti

állomás

és ampelológiai intézetnek nagyobb kiterjedésű gyakorlati kisérleti telepet biztosítson. Külön

kezelt

szölőtelepítvények

a)

Máriatelep Somogyvár-

megyében (u. p. Balatonkeresztur, vasúti állomás: Máriatelep), a Balaton partján. Kiterjedése 315 kat. hold. b) Kőkúttapazd Somogy vármegyében

(u.

p.

Hencse,

vasúti

állomás Hencse-Hedrahely).

Kiterjedése 1200 kat. hold. Ezen telepítvények az állam közvetíté sével környékbeli fllloxerakárosult szőlősgazdák részére létesíttettek. Ezeken kívül vannak: Sóstói

állami

Órszentmiklós telep

Pazony

közvetítéssel

határában

határában

létesített

szőlőtelepek

(Pest-Pilis-Solt-Kiskun

(Szabolcs vm.),

vm.),

Szőkehegyi

és

kopaszhegyi telepek, Császár határában (Komárom vm.), a nánai te lep Ondód határában (Fejér vm.) és Bókod határában (Komárom vm.).

220

Állami

szénkénegraktárak:

dán, u. p. Paidis,

Tarczalon

Bihardiószegen,

Baraczkaliva-

és ezeken kívül 97 bizományi

szén-

kénegraktár

a fllloxerás szőlők kezelésére szükséges szénkéneghez

juttatják

gazdaközönséget olcsón és könnyen.

a

A m. kir. országos központi

mintapincze

(Föld

Budapesten

mivelésügyi ministeri palota) a m. kir. földmivelésügyi minister felügyelete alatt az okszerű borkezelés

fejlesztésére

és terjesz

tésére, a hazai borok előnyös értékesítésének és borkivitelünknek előmozdítására szolgál; bortermelők borainak kezelésével és eladá sával foglalkozik. A borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tílalmazásáról

szóló

1903. XLVII. t.-cz. végrehajtásában

működnek a törvény 63. §-a alapján által

közre

a földmivelésügyi minister

- az alábbi kimutatásban foglalt területi beosztás szerint —

kiküldött pinczefelügyelök, továbbá a főszolgabírói dezett

tanácsú

városokban,

megalakult «borellenőrző

székes

Budapest

bizottság»-ok,

járásokban, főv.

ren

kerületeiben

melyek feladata a borterme

lési és forgalmi viszonyokat az idézett t.-cz. szempontjából figye lemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésében a hatóságok segítségére lennie; a budapesti

és kolozsvári

borvizsgáló

szakértő

bizottságok

a kihágási eljárás során a borok szakértői megvizsgá

lására

véleményadásra

és

hivatottak.

Kihágási eljáráson

kívü

tehát kizárólag az érdekeltek magán tájékoztatása czéljából a m. kir.

vegykisérleti

állomások

a megállapított dijak

lefizetése elle

nében teljesítenek borvizsgálatokat.

A inncefelügyelök kerületi beosztása. A pincefelügyelettel megbízott neve

székhelye

hatásköre alá tartozó terület Budapest székesfőváros

Budapest Sólyom A l b e r t szől. és bor. felügyelő

Murányi-utca 61. szám. Telefon: 48-98

1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye biai, gödöllői, monori, pornázi, ráckevei ós váci járásai 2. Fejér vármegye 3. Székesfehérvár sz.kir.város 4. Szentendre rend. tan. város 5. Újpest rend. tan. város 6. Vác rend. tan. város

221

A pincefelügyelettel megbízott

\— neve

székhelye

II Csiszár Zsigmond szól. és bor. felügyelő

Szekszárd

Suly A n t a l szől. és bor. felügyelő Tus Antal szől. és bor. felügyelő

Pécs

Tapolcza

hatásköre alá tartozó terület 1. Tolna vármegye 2. Somogy

«

1. Baranya vármegye

«

2. Pécs sz. kir. város

Zala vármegye

1. Veszprém vármegye 2. Győr

Marton Dénes szől. és bor. felügyelő

Pápa

«

3. Győr sz. kir. város 4. Komárom vármegye 5. Komárom sz. kir. város 1. Sopron vármegye

Bernhárdt Rezső szől. és bor. felügyelő

Sopron

2. Sopron sz. kir. város 3. Vas vármegye 1. Pozsony vármegye 2. Pozsony sz. kir. város

Mayer Henrik szől. és bor. főfelügyelő

Pozsony

3. Mosón vármegye 4. Trencsén

«

5. Turóc

«

1. Nyitra vármegye 2. Bare

«

3. Esztergom vármegye T o r n i c z k y Kálmán szől. és bor. felügyelő

4. Hont BalassaGyarraat

«

5. Selniec- és Bélabánya sz kir. város 6. Nógrád vármegye 7. Zólyom

«

8. Liptó

«

9. Árva

«

222

A pincefelügyelettel megbizott neve

Egey Szilárd vinc. isk. igazgató

"""" Eger

hatásköre alá tartozó terület 1. Heves vármegye 2. Jász-Nagyknn-Szolnok vármegye ^» 1. Borsod vármegye 2. Miskolc thjf. város 3. Gömör és Kishont vmegye

Klaisz Gyula szól. és bor. felügyelő

4. Abaúj-Torna vármegye Miskolcz

(Abaú j-Szántó ki vételével) 5. Kassa sz. kir. város 6. Szepes vármegye 7. Sáros

«

Hegedűs Sándor szől. és bor. felügyelő Deák A n d o r szől. és bor. felügyelő ifj. Tóth Károly szől. és bor. felügyelő

Tarcal 1. Zemplén vármegye í Sátoralja újhely

2. Abaúj- Szántó közséü

! •

1. Bereg vármegye Beregszász

j 2. Ung 3. Szabolcs

« «

1. Szatmár vármegye Jablonsky György szől. és bor. felügyelő

SzatmárNémeti

2. Szatmár-Németi sz. kir. város 3. Ugocsa vármegye 4. Szilágy

«

5. Máramaros

«

1. Bihar vármegye Balassa István szől. és bor. felügyelő

BiharDiószeg

2. Nagyvárad thjf. város 3. Hajdú vármegye 4. Debrecen thjf. város

228

A pinceiéi ügyelettel megbizott neve

székhelye

Jausz Oszkár szől. és bor. felfigyelő

Ménes

hatásköre alá tartozó terület 1. Arad vármegye 2. Arad sz. kir. város

1. Temes vármegye 2. Temesvár sz. kir. város 3. Versec thjf. város 4. Krassó-Szörény vármegye Halászy Lajos szól. és bor. felügyelő

Fehér templom

5. Bács-Bodrog

«

6. Baja thjf. város 7. Szabadka sz. kir. város 8. Újvidék

«

«

«

9. Zombor

«

«

«

10. Torontál vármegye 11. Pancsova thjf. város 1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének abonyi, alsódabasi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, kun szentmiklósi és nagykátai járásai 2. Kecskemét thjf. város 3. Cegléd rend. tan. város Kecskeméthy Géza szől. és bor. felügyelő

Kecskemét

4. Kiskunfélegyháza rend. tan. város 5. Kiskunhalas r. t. város 6. Nagykörös r. t. város 7. Csongrád vármegye

*

•

8. Hódmezővásárhely tlíjf. város 9. Szeged sz. kir. város 10. Békés vármegye 11. Csanád

«

224

A pincefelügyelettel székhelye

neve

megbízott hatásköre alá tartozó terület

1. Alsó Fehér vármegye 2. Hunyad vármegye

Gálffy János vinc. isk. igazgató

Xagyenyed

3. Szeben

«

4. Fogaras

«

5. Brassó

«

1. Kisküküllő vármegye Bergleiter József szől. ós bor. felügyelő

Dicsöszentmárton

2. Nagyküküllő

«

3. Udvarhely

«

4. Háromszék

«

5. Csik

«

1. Torda-Aranyos vármegye 2. Maros-Torda Szemere Bálint szöl. és bor. felügyelő

• MarosVásárhely

«

3. Maros-Vásárhely sz. kir. város 4. Kolozs vármegye ö. Kolozsvár sz. kir. város 6. Szolnok-Doboka vármegye 7. Beszterce-Naszód

«

V. A gyümölcsészet és kertészet előmozdítására szolgáló intézmények. A m. kirteri biztos

országos

Budapesten

gyümölcsészeti

(Földmívelésügyi

és fatenyésztési

minis

ministerium) az ország

gyümölcsfatenyósztését irányítja, a gyümölcsfatenyésztés, nemesfúzmívelés, útbefásitás terjedését és a gyümölcsértékesítést előmoz dítja, ebbe

a

szakmába

vágó

kérdésekben

a

fatenyésztő

ós

gyümölcstermesztő közönségnek felvilágosításokkal és útbaigazítás sal szolgál. Szerkeszti a hivatalos «Gyümölcskertész»

szaklapot, mely

hónaponkint kétszer jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 2 korona. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal (Budapest, VI. ker., gr. Zichy Jenőu. 3.).

225

A m. kir.

kertészeti

3 éves kertészképzö

tésére hivatott egyéneknek a

(I., Ménesi-út 45.)

taniidézet Budapesten

nagyobb kertészetek önálló veze

tanfolyamon

a kertészet

összes ágaiban, valamint

modern szőlőmívelésben teljes kiképzést nyújt;

felvételi

kellék

hat középiskolai osztály jó, avagy hat polgári iskolai osztály jeles elvégzése és egy évi gyakorlat igazolása. Időszaki

gyü

tanfolyamai:

mölcstermesztési, konyhakertészeti, gyümölcsértékesítési tanfolyam, továbbá lelkészek, tanítók, útmesterek ós útkaparók tanfolyama. A tanintézet telepének megtekintése hétköznapokon az igaz gató engedélyével történhet. M.

kir.

kertészsegédiskola

Két éves tanfolyamán

Baján.

azon kertészsegédek képeztetnek tovább, akik joles segédi képesítést és háromévi gyakorlatot képesek felmutatni. A m. kir. Nagy-Bocskón,

kertmunkásképző

tanfolyamok:

Lőcsén,

mint ilyenek be lettek szüntetve

ban jelenleg oly 12—15 éves fiuk

Tordán,

és ezen iskolák

vannak elhelyezve, kik 3 év

alatt a kertészkedést eltanulják és ezen idő

elteltével

a

kertész-

segédi képesítő vizsgára kivannak jelentkezni. A

kertmunkások

jelenleg

nagyobb

állami kertészetekben

úgy képeztetnek, hogy egyes ügyesebb napszámosok 3 éven át nap szám mellett a kertészet minden ágában, gyakorlatilag — közben — taníttatnak és ezen idő elteltével

munka

kertmunkáskönyvet

kapnak amelylyel kertmunkásokul elszegődhetnek. A kertgazdasági

tanszék Orosházán.

A polgári iskola tanulói

és felnőttek számára, mintakerttel összekötve. A

kertgazdasági

Plánokon,

az állami nép- és gazdasági

ismétlő iskolával kapcsolatban mintateleppel van összekötve.

Fel

nőttek részére ís tart előadásokat. A

fatenyésztési

felügyelök:

Nagybánya, Ungvár ós

Győr.

Ezen állami szakközegek czélja a gyümölcstermesztő közön séget szakszerű tanácscsal

és gyakorlati útmutatásokkal

ellátni,

továbbá a kerületükbe tartozó törvényhatóságokban a községi fa iskolákra felügyelni és szakkiküldetésekben eljárni. Állami Kisszebenben,

faiskolák

Budaörsön

Lúgoson,

Mezőhegyesen,

kácson, Nagybányán, csénben, Ungvárott Czéljuk,

(Erzsébet-telep),

Sepsiszentgyörgyön, és Ziláhon

hogy

Pápán,

Kecskeméten,

Privigyén,

Tarczalon,

Mun

Tordán,

Tren-

vannak.

belőlük olcsón és hiteles fajtákban szerez

hesse be mindenki azon gyümölcsfákat, melyekre szüksége van. Ezen faiskolák szolgáltatják azon vadcsemete-készletet a

földmivelésügyi minister évenkint tavaszszal ingyen

is, melyet oszt k i a

községek között. A megrendelések deczember 10-ig közvetetlenül a faiskolák kezelőségéhez intézendők. A kezelőség ár- és névjegyzékkel ingyen szolgál. 15

226

Állami

gyümölcshisérleti

telep:

(Hunyadmegye, u. p.

Tyej

és vaséti állomás: Laszó) községben 198 kat. holdnyi területen Czélja a nagyban termesztett gyümölcsfajtáknak kipróbálása és a hazai viszonyoknak megfelelő új fajták előállítása. Mintagyümölcsös van Budaörs községben az Erzsébet királyné gyümölcstelepen, továbbá

Nagybocskó

községben

Máramarosvár-

megyóben. Állami

gyümöksvédekezési

kísérleti

állomás

Nagybányán,

növényi ellenségek, gombák, rovar- és állati kártételek ellen való eljárásoknak gyakorlati kipróbálására. Területe 25 kat. hold. Államinemes

fiiztelep

Baján, Kosárfonásra alkalmas füzfaj ták

tanulmányozása és kiosztás czéljából dugványok termesztése. VI. A z erdészeti érdekek előmozdítására szolgáló intézmények. A

kir.

erdőfeliigyelöségek:

49., I. em.), Pozsonyban, Miskolczon,

Kassán,

Nagy-Váradon,

Ungváron,

Kolozsvárott,

szebenben, Déván,

(II.,

Budapesten

Turóczszeiúmártonban,

Margit-kőrút

Beszterczebányán.

Máramarosszigeten,

Debreczenben.

Marosvásárhelyen,Brassóban,

Temesvárott,

Szegeden,

Pécsett,

Győrött,

Nagy Szom

az erdőtörvény és az erdőgazdasági érdekek előmozdí

bathelyen,

tása érdekében tett intézkedések végrehajtására hivatottak. Ezeket a teendőket Fiume város területére

nézve a m. kir. földmivelésügyi

ministerium I/A. 3. osztálya teljesíti. Kopár, vízmosásos és futóhomok előmozdítására az állami

csemetekertekből

területek beerdősítésének erdei facsemeték ingyen

osztatnak k i ; az ez iránti kérvények minden év deczember hó 15-éig közvetlen az illetékes kir. erdőfelügyelőségek

útján

terjesztendők

fel. Az ily kopárokon teljesített sikeres erdősítések birtokosai indo kolt esetekben állami pénzsegélyben is részesittetnek ; állami támo gatás nélkül foganatosított sikerült erdősítések — a mennyiben az óvenkint

ez irányban

vesznek —

közhírré

tett

pályázati

versenyben részt

jutalmaztatnak.

A m. kir.

bányászati

és erdészeti

főiskola

Selmeczbányán :

erdőmérnökökké képez ki érettségit tett egyéneket négy éves tan folyamon. A m. kir.

erdöőri

lett) Vadászerdőn szentimrén kellékek;

szakiskolák:

Királyhalmán

(Temesvár mellett), Liptóujváron

(Szeged mel s

Görgény-

erdőüröket képeznek k i két éves tanfolyamon; felvételi betöltött

17 éves és meg nem haladott 35 éves kor,

ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg

írni,

olvasni

tudás. A pályázati kérvényekot mindig az év július havának 15-éig kell lenyújtani.

227

A m. kir.

erdészeti

kisérleti

nyán és a külső állo>nások:

ós Görgény szentimrén,

ujváron

kérdéseknek kisérleti

központi

Királyhalmán,

állomás

Selmeczbá-

Vadászerdőn,

Liptó-

az erdőgazdaság körében felmerülő

és tudományos kutatások útján való kiderí

tésére szolgálnak. A kísérletek eredményét «Erdószeti szakonkint megjelenő folyóiratban

kisérletek» czlmü idő-

teszi közzé, melyet a m. kir.

földmívelésügyi minister a hatóságoknak és az egyes érdeklődőknek díjtalanul küld meg. VII. Mezőgazdasági munkásügy. A tálya

m. kir.

földmívelésügyi

ministerium

(Földmívelésügyi

Budapesten

munkásiigyi

osz

ministerium) nyilvántartja

a

munkakereső munkásokat és a munkásokat kereső birtokosokat. Meg keresésre közli a munkások vagy munkakeresők czimét. A gazdasági munkások helyes irányban működő önsegélyző egyleteit a földmíve lésügyi minister pénzbelüeg vagy könyvek átengedése általsegél5 ezi. r

A földmívesek

Budapesten (Földmívelés

tudakozódó irodája,

ügyi ministerium) tájékoztatja

a füldmíveseket a földmívelésügyi

ministeriumban eldöntés alá kerülő ügyeik mibenállásáról, továbbá felvilágosítást nyújt

a földmivesnépnek a földmívelésügyi

tárcza

ügyköréhez tartozó kérdésekben. Az iroda levélbeli megkeresésekre is válaszol. Országos

Gazdasági

munkás- és cselédsegélypénztár

(Buda

pest, V., Alkotmány-u. 16.) az önként belépő gazdasággal foglalkozó egyéneket (rendes

és rendkívüli

tagokat) és a kötelezöleg bizto

sítani rendelt gazdasági cselédeket baleset, baleset miatti rokkant ság és halál, továbbá rokkantság, halál esetére a törvényben előírt módon befizetett tagsági, illetve befizetési dijak mellett segélyzi. A pénztárt ós tagokat érdeklő ügyekben a községi elöljáróság (városi tanács), illetve hol 50-nél több tag van, a helyi bizottság és a központi igazgatóság (Budapest, V., Alkotmány-n. 16. sz.) ád fölvilágosítást. V m . Telepítés. A

települni

óhajtóknak

telepítési

ügyekben tájékozást

és.

útmutatást nyújtanak, a települni vágyókat és a meg nem szállott telephelyeket Aradon

nyilvántartják

és a m. kir.

telepítési

a m. kir.

állami

felügyelőség

jószágigazgatóság Kolozsvárott.

IX. A m. k i r . ornithologiai központ Budapesten. (VBI., József-körút 65. sz.) A

madárvonulás

(Ornithophaenologia),

tüneményének

továbbá

tudományos földerítésével

a madarak

észszerű,

gyakorlati 15*

228 védelmével és telepítésével, a mezőgazdaság érdekében, foglalkozik. Felvilágosítással

szolgál

a madarak gazdasági

hasznáról

vagy

káráról, továbbá a hasznos madarak elszaporítása érdekében szük séges teendőkről. Szakfolyóirata az «Aquila».

Mindezek az intézmények a szakmájukba vágó kérdé sekben szóbeli, vagy írásbeli (nem bélyegköteles) meg keresésre ingyen és készséggel nyújtanak díjtalan föl világosítást. Működésük, a mennyiben díjazás megemlítve nincs, ingyenes, úgyszintén díjtalan az intézmények közegeinek lielyszinre kiszállása, ha az közérdekből tör ténik; magánérdekből történt kiszálláskor a kiküldött napidíjai és útiköltségei a megkereső félt terltelilc. Az állatorvosi, gazdasági, szőlészeti, kertészeti akadémiákon, illetve tanintézeteken és iskolákon a tanítás tandíj fejében történik, de mindeniken rendszeresítve vannak állami és magánösztöndíjas, továbbá tandíjmentes helyek is, melyekről, valamint a felvétel kéUékeirSl a kellő időben nyilvánosan hirdetett felhívások részletes felvilá gosítást nyújtanak.

L0FIZETES1

AR :

Egész évre korona.

NÉPLAP T^TT ^ T » i T -

TT~\

SZERKESZTŐSÉG

ÉS KIADÓHIVATAL

GAZDASÁGI HETI KÖZLÖNY

BUDAPEST,

A FÖLDMIVELÖ N É P SZÁMÁRA.

1Y., Egjetem-fl. Í S Z .

Megjeleli iiden vasárnap.

A

Megjelen magyar, német, román, ruthén, szerb és tót nyelven hatvanháromezer példányban.

A ki jó, szép es olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elö «Néplap» czimü hetenkint megjelenő gazdasági és m u t a t a t ó hetilapra. A «Néplap» igen szép kiállításban, hetenkint tizenhat oldalon yönyöru k é p e k k e l jelenik meg s már vasárnap minden vasóhoz eljut. Közöl a kisgazdaság körébe tartozó oktató ak c s i k k e k e t , .jó t a n á c s o k a t m i n d e n h ó n a p r a , a gazda gban és háztartásban, valamint az élet különféle körülményei ízt előforduló esetekre; közöl szép és mulattató történe•ket, elbeszéléseket, v e r s e k e t ; ismerteti az ország é s a agy világ dolgát, a törvényhozás m ű k ö d é s é t , a t ö r v é yeket, ezenkívül a szerkesztői postában szívesen válaszol iőfizetőinek kérdéseire, útbaigazító tanácsokat ád azoknak, a kik mácsért hozzá fordulnak, végül minden évben szép képes aptárt ád a j á n d é k u l olvasóinak. A « N é p l a p » előfizetési á r a egész évre csak korona. Az előfizetéseket legjobh postautalványon beküldeni és igy sdmezni:

A ,,Néplap" kiadóhivatalának Buddapest,

Egyetem-utcza

4.

(Franklin-társulat). «Néplap» megjelenik lémet, román, ruthén, szerb és tót nyelven Megjegyezzük,

hogy

a

3 és ezek előfizetési ára egyenként szintén 3 korona gy évre.

books2ebooks.eu

www.books2ebooks.eu

eBooks from your library by eBooks on Demand

digitised by National Széchényi Library of Hungary

A hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki ministeri kirendeltségek és évi működésének ismertetése

Recommend Documents