2009/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 3. szám
2009. január 13.
A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete 2. tábla Az összjövedelem jövedelemforrások szerinti megoszlása a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű csoportokban, 2007 (%)
A tartalomból 1
Jövedelem, jövedelemstruktúra
1
A fogyasztási kiadások színvonala és szerkezete
2
Élelmiszer-fogyasztás
3
Élelmiszer-fogyasztás a különböző jövedelmű népességcsoportokban
Egyéb jövedelem
3
Megnevezés
1. decilis
2. decilis
9. decilis
10. decilis
Munkajövedelem
47,7
61,0
71,5
80,9
Társadalmi jövedelem
50,9
36,6
27,5
16,8
1,4
2,4
1,0
2,3
Összes bruttó jövedelem
100,0
100,0
100,0
100,0
Az aktív, a nyugdíjas, valamint a gyermekes és gyermek nélküli háztartások élelmiszer-fogyasztása
Összes nettó jövedelem
88,8
85,4
76,1
69,7
4
Lakásfenntartási kiadások
A fogyasztási kiadások színvonala és szerkezete
4
Tartós fogyasztási cikkek állománya
Jövedelem, jövedelemstruktúra
A háztartási költségvetési felvétel adatai alapján 2007-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 120 ezer Ft, a nettó jövedelem 876 ezer Ft volt. A nettó jövedelem aránya a bruttóhoz képest – a társadalombiztosítási járulék és a munkavállalói járulék emelkedésével összhangban – az előző évinél 2,2 százalékponttal volt alacsonyabb. 1. tábla Az összjövedelem jövedelemforrások szerinti megoszlásának alakulása, 2000–2007 (%) Megnevezés
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Munkajövedelem 69,2
70,5
71,0
71,6
70,9
70,9
69,7
69,6
Társadalmi jövedelem
29,1
28,0
27,9
27,2
27,5
27,2
29,3
28,8
Egyéb jövedelem
1,7
1,5
1,1
1,2
1,6
1,8
1,1
1,6
Összes bruttó jövedelem Összes nettó jövedelem
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 82,1
83,2
80,7
81,0
80,8
80,0
80,4
78,2
2007-ben a munkajövedelmek az összjövedelem 69,6%-át, a társadalmi jövedelmek 28,8%-át jelentették átlagosan. A legalsó decilisben a munkajövedelmek–társadalmi jövedelmek aránya 47,7–50,9%-ot ért el, a tizedik decilisben ugyanez 80,9–16,8% volt. Ezt egyrészt a keresők–eltartottak eltérő aránya, másrészt a források szerinti más és más jövedelmi színvonal magyarázza.
A háztartási költségvetési felvétel a kiadások csoportosításánál 2000-ben áttért a COICOP (Classification of Individual Consumption by Purpose), az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának használatára. Ez egy tízes számrendszerű, négyszintű, tartalmában harmonizált nemzetközi nómenklatúra. A fogyasztási kiadások vizsgálatakor e csoportosítást alkalmazzuk. Az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás átlagos értéke 2000-ben 383 ezer Ft, 2007-ben 706 ezer Ft volt. 2007-ben az előző évhez képest – 8,0%-os átlagos áremelkedés mellett – az összfogyasztás volumene 2,9%-kal csökkent. A vizsgált időszakban a kiadás szerkezete is némileg átalakult: – Az élelmiszerek és alkoholmentes italok összfogyasztáson belüli aránya 2002-től 2005-ig 6 százalékponttal csökkent; 2006-tól nőtt; 2007-ben a lakosság összes fogyasztási kiadásának 23,7%-át költötte háztartásban elfogyasztott élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. – A ruházkodási kiadások aránya az összfogyasztáson belül csökkenő tendenciát mutat. Ezen belül a ruházkodásra fordított összeg aránya 2,9%-ra, a lábbelikre fordítotté 1,3%-ra esett vissza. – 2001-től kezdve a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok főcsoport összes fogyasztási kiadáson belüli aránya folyamatosan nőtt: 21%-os értékével a háztartások kiadásai között az élelmiszerek után a második legnagyobb kiadási tétel. – Az egészségügyi kiadások aránya az összes fogyasztáson belül emelkedett. Ezen belül gyógyszerekre, egészségügyi termékekre, gyógyászati segédeszközökre 2000-ben a lakosság összes kiadásainak 2,5%-át, 2007-ben 3,4%-át költötte. Az egészségügyi kiadások 68,6%-át gyógyszerek, gyógyáruk tették ki – ez részarányát tekintve közel 8 százalékpontos növekedés a vizsgált időszakban. Ugyanakkor egyre kevesebbet, 2007-ben 2656 forintot költöttünk fogászati ellátásra. – A közlekedés és szállítás főcsoporton belül jelentősen megnőtt a szállítási szolgáltatásokra fordított kiadások részaránya. A közlekedési kiadásokon belül 2000 és 2007 között a kötöttpályás közlekedési kiadások aránya 4,4%-ról 3%-ra esett vissza, ezzel egy időben a közúti személyszállítás aránya 7,5%-ról 14,3%-ra emelkedett. – A hírközlési kiadásokon belül a postai szolgáltatások részaránya csökkent, azonban az életmódbeli változások következtében egyre többet költ
2
Statisztikai tükör 2009/3
A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete
a lakosság telefon- és egyéb hírközlési szolgáltatásra. – A vendéglátás és szálláshely szolgáltatással kapcsolatos kiadások aránya fokozatosan növekszik, 2007-ben az összes fogyasztáson belül 3,5%-ot képvisel. 1. ábra Az egy főre jutó évi fogyasztási kiadások az összes fogyasztás százalékában, 2000–2007 (COICOP szerint)
2. ábra A háztartásban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok volumenindexei, 2000=100% % 120 100 80
2007
60 40
2000
20 0 2000 0%
25%
50%
75%
100%
01. Élelmiszerek és alkoholmentes italok 02. Szeszes italok, dohányáruk 03. Ruházat és lábbeli 04. Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag 05. Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás 06. Egészségügy 07. Közlekedés és szállítás 08. Hírközlés 09. Szabadidő és kultúra 10. Oktatás 11. Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 12. Egyéb termékek és szolgáltatások
Élelmiszer-fogyasztás
A háztartások legnagyobb kiadási tételét az élelmiszer-fogyasztásra fordított összegek jelentik, melyek vizsgálatakor figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) csak a háztartásban elfogyasztott élelmiszer-kiadásokat (COICOP 01.1) különíti el. Ennek alakulását azonban jelentősen befolyásolja, hogy a házon kívüli étkezések forintösszegét más termékekkel és szolgáltatásokkal együtt vesszük számba, a tevékenységek eltérő jellege szerint. Így például a „vendéglátás” (COICOP 11) főcsoportja tartalmazza a tipikusnak tekinthető házon kívüli étkezések költségeit a szeszes és az alkoholmentes italokéval együtt; ugyanakkor a bölcsődei ellátás, illetve a szociális hálózatokon keresztül igénybe vett étkezés a szociális ellátás (COICOP 12) része; a szervezett utazások keretében elfogyasztott élelmiszereket pedig a 09-es főcsoportba soroljuk. Háztartásban fogyasztott élelmiszerekre a lakosság 2007-ben közel 153 ezer, alkoholmentes italokra több mint 14 ezer forintot költött fejenként, ez az összes kiadás közel 24%-a. 2007-ben a termelői és külkereskedelmi árak növekedése az átlagos árváltozás fölé, 12,8%-ra emelte az élelmiszerek fogyasztói árát. Az élelmiszer-fogyasztás volumencsökkenése – a fogyasztóiár-emelkedés és az életmód permanens változása következtében – az előző évihez képest 4,1%-os volt. A vizsgált időszak elején tapasztalt életszínvonal-emelkedés és az ezzel járó életmódváltozás miatt a háztartások egyre nagyobb számban adták fel az élelmiszerek önellátásra való termelését – erre az előállítás jelentősen növekvő költségei is ösztönözték őket. Mindezek következtében a saját termelésből származó fogyasztás radikálisan visszaesett. 2007-ben a háztartásban fogyasztott élelmiszer-kiadáson belül a saját termelésű fogyasztás mindössze 11,7%-ot képviselt, szemben az időszak eleji 20,8%-kal.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Élelmiszerek és alkoholmentes italok összesen (COICOP 01.) Vásárolt élelmiszerek Saját termelésű élelmiszerek
A vendéglátási szolgáltatásokra – házon kívüli étkezésre, italfogyasztásra – fordított összegek folyamatosan nőttek. 2007-ben az ilyen jogcímű, egy főre jutó kiadás 22 500 forint volt, ez folyó áron több mint kétszeres, volumenét tekintve 21%-os növekedés a 2000. évihez képest. Ezen belül el kell különíteni a munkahelyi és diákétkezési, illetve a kereskedelmi vendéglátási kiadásokat: míg előbbire – az e szektort jellemző drágulás következtében – csökkenő volumen, addig utóbbira – a viszonylag olcsó éttermek, gyorséttermek közkedveltsége okán – folyamatos emelkedés volt jellemző. 2007-ben az életszínvonal csökkenése a vendéglátási szolgáltatások terén is éreztette hatását. A munkahelyi és diákétkezés közel 10%-kal, a kereskedelmi és vendéglátási szolgáltatások 7,6%-kal drágultak átlagosan, a volumen pedig 9,6%-kal, illetve 0,3%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az elmúlt években a háztartási élelmiszer-fogyasztás szerkezete is átalakult. 3. tábla Egyes élelmiszerek háztartásban fogyasztott egy főre jutó éves mennyiségei, 2000–2007 (kg) Megnevezés
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Cereáliák
102,2 104,8 105,6
98,9
95,7
92,4
90,0
88,0
Ebből: kenyér
62,0
62,5
62,7
57,1
53,7
50,3
47,9
46,1
péksütemény
8,8
9,2
10,0
9,8
10,1
10,3
10,5
10,6
Húsfélék összesen
56,9
58,9
60,7
57,7
57,0
58,5
57,9
57,3
Tojás, db
180
185
195
174
169
175
167
163
Tej, liter
67,6
66,6
66,4
63,0
61,8
60,5
58,6
56,9
Olaj és zsiradék
20,0
20,8
21,5
19,8
18,5
18,2
18,5
17,3
7,5
7,0
7,3
5,8
4,4
4,1
4,4
3,4
Ebből: állati zsiradék Zöldség
61,2
59,3
62,7
56,3
60,0
57,9
53,9
52,5
Gyümölcs
60,1
60,4
48,1
52,4
48,5
45,1
44,6
44,9
Az állati eredetű zsiradékok fogyasztása jelentősen csökkent, az olajfogyasztás 10 kg/fő/év érték körül stabilizálódik. Az egészségesebb táplál-
kozás felé való elmozdulást jelzi a cukor- és a cereáliafogyasztás visszaesése. E csoporton belül is némi átrendeződés volt tapasztalható: a kenyér fogyasztása jelentősen mérséklődött, a péksüteményeké folyamatosan növekedett. A húsfogyasztás mennyisége a vizsgált időszakban stagnált, ezen belül a sertéshúsfogyasztás némileg visszaesett, a továbbfeldolgozott húsipari termékek, belsőségek fogyasztása viszont emelkedett. Európai mércével mérve továbbra is alacsonynak tekinthető és egyre csökkenő tej-, hal-, valamint zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk. A különböző termékek fogyasztási mennyiségében hangsúlyeltolódás tapasztalható. Ennek mértéke jövedelmi kategóriánként többnyire eltérő. A főképp alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők inkább az árak változásaira reagálnak érzékenyebben: amikor egy helyettesíthető termék ára az átlagos árváltozásnál jobban emelkedik, a fogyasztók a kedvezőbb árfekvésű terméket választják. Ugyanakkor az emberek azon igyekezete is kifejeződik vásárlásaikban, hogy lehetőségeikhez és ismereteikhez mérten próbálják az egészséges táplálkozást preferálni.
Élelmiszer-fogyasztás a különböző jövedelmű népességcsoportokban
A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztását vizsgálva azt látjuk, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők egy főre jutó fogyasztása néhány élelmiszer, például a kenyér és a szárazhüvelyesek kivételével szinte minden élelmiszerfajtából magasabb. A legnagyobb mennyiségi eltérés – több mint három és félszeres – a felső jövedelmi tizedben élők javára a sajt és a túró fogyasztásában mutatkozik, de nagyon jelentős a különbség az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcsöknél, zöldségféléknél is. Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás vizsgálatakor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a felső jövedelmi tizedbe tartozó kis taglétszámú háztartásokban főként felnőttek élnek – az ő szükségleteik magasabbak, mint a gyermekeké, akik pedig inkább az alsó jövedelmi tizedbe tartozó, magas taglétszámmal rendelkező háztartások tagjai. 4. tábla Néhány élelmiszerfajta fogyasztásának egy főre jutó éves mennyisége az egy főre jutó összes személyes nettó jövedelem alapján képzett alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók körében és országosan, 2007 (kg) Megnevezés
Kenyér
Az alsó jövedelmi tizedben
A felső jövedelmi tizedben
Országosan
54,0
38,7
46,1
7,5
13,4
10,6
43,1
63,7
57,3
12,1
19,4
17,9
Tojás, db
110
169
163
Tej, liter
42,3
64,0
56,9
Sajt, túró
2,5
9,0
5,5
Zöldség
32,5
68,9
52,5
Gyümölcs
20,6
66,5
44,9
Péksütemény Húsfélék összesen Ebből: sertés- és marhahús
3
A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete
Statisztikai tükör 2009/3
Az élelmezésre fordított kiadások az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek közötti mennyiségi és minőségbeli különbségek ellenére a szegényebbeknek jelentenek nagyobb megterhelést: ők arányaiban lényegesen többet költenek élelmiszerre.
Az aktív, a nyugdíjas, valamint a gyermekes és gyermek nélküli háztartások élelmiszer-fogyasztása
Az aktív keresős háztartásokban élelmiszerre 2007-ben fejenként éves szinten 158 ezer forintot, a nyugdíjasok ennél 30%-kal többet, 205 ezer forintot fordítottak. Az összes kiadáson belül ezek az összegek 22,3%-ot, illetve 27,6%-ot képviseltek. A részarányok az összkiadáson belül az elmúlt évtized alatt alig-alig változtak. A nyugdíjas háztartások élelmiszer-kiadását főként ennek összkiadáson belüli viszonylag magas aránya és a saját termelésű fogyasztás csökkenő üteme jellemezte. E háztartástípus további jellegzetessége – mivel háztartásaik döntő hányadában felnőttek élnek –, hogy szükségleteik magasabbak, mint a kisgyermekes családoké, illetve gyakrabban látják vendégül a már nem velük élő családtagjaikat. Az adott-kapott támogatások terén az aktív, fiatal háztartásokat jellemző deficit a nyugdíjasok vásárlási szokásaiban is tetten érhető: a nyugdíjasok gyermekeiket, unokáikat vásárolt, illetve házilagos előállítású élelmiszerekkel támogatják – ez a fajta segítség csökkenő tendenciát mutat, vélhetően nem teljesen függetlenül a saját termelés visszaszorulásától. 2007-ben a felső jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjas háztartásfőjű háztartások egy főre jutó élelmiszer-kiadása 22,9%-át tette ki személyes célú kiadásaiknak (254 ezer Ft/fő/év). A jobb módú nyugdíjasok élelmiszer-fogyasztásának mennyiségi mutatói az elmúlt években nem nőttek olyan dinamikusan, mint az alsó ötödbe tartozóké, amiben nyilván közrejátszott az egészségesebb, minőségi élelmiszerek preferálása. 5. tábla Az aktív és a nyugdíjas háztartások egy főre jutó fogyasztása néhány fontosabb élelmiszerből, 2007 (kg) Megnevezés Hús- Tojás félék Aktív háztartások Nyugdíjas háztartások
Tej
Sajt, Zsi- Kenyér Cukor Bur- Zöld- Gyütúró radék gonya ség mölcs
53,0
145
52,3
5,3
15,4
42,4
11,9
28,5
46,0
39,8
73,6
228
74,4
6,8
24,5
56,4
19,8
46,4
76,6
64,7
A háztartások 33%-a, azaz 1,2 millió háztartás nevel 20 éves, illetve fiatalabb gyermeket. A gyermekes háztartások fogyasztási szerkezete eltér a gyermek nélküliekétől. A fogyasztási adatok azt mutatják, hogy a gyermekesek egy főre jutó élelmiszer-mennyiségei rendre alacsonyabbak a gyermektelenekénél, és a gyermekszám növekedésével egyre csökken az egy főre jutó elfogyasztott élelmiszer-mennyiség. Ez főképp olyan élelmiszerek esetén jelent negatív tendenciát, mint pl. a zöldség, a gyümölcs. Utóbbiból 2007-ben az egygyermekes háztartásokban élők egy főre jutó fogyasztása 65, a három és annál több gyermekeseké pedig mindössze 43%-a volt a gyermektelenekének. 6. tábla A gyermekes háztartások egy főre jutó fogyasztásának aránya a gyermek nélküliek fogyasztásának százalékában, néhány fontosabb élelmiszer esetében, 2007 (%) Megnevezés Hús- Tojás félék Gyermekesek együtt Ebből: 1 eltartott gyermekkel 2 eltartott gyermekkel 3 és több gyermekkel
Tej
Sajt, Zsi- Kenyér Cukor Bur- Zöld- Gyütúró radék gonya ség mölcs
67,9
63,0
78,4
63,2
60,6
77,8
62,9
64,1
56,3
57,8
71,7
67,0
78,1
70,6
65,7
75,1
66,5
64,3
63,1
65,5
66,6
64,0
80,3
61,8
58,3
75,5
59,9
63,8
53,6
56,9
61,8
53,0
75,9
48,5
52,8
87,3
61,1
63,3
46,4
43,1
4
Statisztikai tükör 2009/3
A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete
Lakásfenntartási kiadások
Az élelmiszer mellett a lakosság másik alapvető kiadását a lakásfenntartás jelenti. E kiadások az elmúlt években jelentősen növekedtek, 2007ben a lakosság lakásszolgáltatásra, vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra több mint kétszer annyit (148,6 ezer Ft/fő/év) költött, mint 2000-ben. Az élelmiszer után ez a háztartások második legnagyobb kiadási tétele, melynek jelentős hányadát az energiára fordítottak teszik ki. Az egy főre jutó háztartási energiaköltség (91 ezer Ft/fő/év) a lakásfenntartási kiadások több mint 60%-a, az összes kiadásoknak pedig 13%-a. 3. ábra A háztartások egy főre jutó lakásszolgáltatás, víz-, villamosenergia-, gáz- és egyéb tüzelőanyag-fogyasztási kiadásai, 2000-2007, Ft 150000
100000
cán évről évre megjelenő újabb és korszerűbb modellek folyamatos fogyasztásra ösztönzik a lakosságot. Az ún. tartós fogyasztási cikkek árai nagyon eltérőek, a tömegtermelés következményeként az azonos termékcsoportokon belül megjelentek és elterjedtek az olcsó termékek. Ezeket „tartósnak” tipikusan ugyan nem lehet tekinteni, azonban vizsgálatuk fontos, mert birtoklásuk, illetve annak hiánya életmód helyzetekre, annak változására utal. 7. tábla Egyes tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó éves átlagos állománya, 2000–2007 (db) Megnevezés
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Hűtőszekrény
85
84
84
79
76
75
72
71
Fagyasztógép
58
59
60
58
57
55
52
52
Hűtő- és fagyasztógép
20
22
23
30
32
33
36
37
Mikrohullámú sütő
49
53
58
67
72
75
80
82
Mosógép
59
63
65
70
74
74
83
86
110
115
122
135
138
140
144
148
9
11
14
18
23
27
33
35
49
51
54
58
57
56
53
51
Színes televízió 50000
CD-lejátszó Videó
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
04. Lakásszolgáltatás, v íz, v illamos energia, gáz és egy éb tüzelőany ag 04.1 Tény leges lakbér 04.3 Lakáskarbantartás és -jav ítás 04.4 Vízellátás és egy éb lakásszolgáltatás 04.5 Elektromos energia, gáz és egy éb tüzelőany agok
A háztartási energiafogyasztást az elmúlt évtizedben a hagyományos energiahordozók térvesztése jellemezte. A vezetékes gáz aránya az energiakiadáson belül folyamatosan növekedett: míg 2000-ben 29%, addig 2007-ben 33,5% volt, ami fejenként átlagosan 13, illetve 30 ezer Ft-ot meghaladó értéket jelentett. Az ellátottság javulása mellett az utóbbi években a vezetékes gáz árindexe az átlagos árváltozásnál jóval magasabb volt. A háztartások gázra fordított kiadásainak nagyságát számos tényező befolyásolta: – Miután a háztartási energiakiadások legnagyobb hányadát a fűtésre fordítottak tették ki, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a háztartás fűtésre is, vagy csak vízmelegítésre használta-e ezt az energiaforrást. 2007-ben a legkisebb gázszámlát (25 ezer forint) a távfűtéses lakásban élők fizették, akik főképp főzésre használták ezt az energiaforrást, a legtöbbet (124 ezer forintot) a gázfűtéses háztartások költöttek. – A gázszámla nagyságát jelentősen befolyásolta a lakott lakóegység jellege is. Mivel a családi házak fűtési költsége a lakásokéhoz képest magasabb, egy átlagos családi házban, illetve sorházban élő háztartás több mint kétszer annyi gázdíjat fizetett, mint egy hasonló társasházi lakásban élő. Összességében nem önmagában a jövedelem nagysága, hanem inkább az azzal kapcsolatos életmódkülönbség – a lakásnagyság, a háztartásnagyság, a korszerű fűtő-, vízmelegítő berendezések és a hőszigetelés megléte, illetve hiánya – emelte vagy csökkentette a gázenergiára fordított kiadásokat.
Videokamera
3
4
5
8
8
8
8
8
Személyi számítógép
14
18
21
30
35
37
45
53
Mobiltelefon
27
52
84
124
125
140
158
166
A háztartások televíziós ellátottsága teljes, a háztartások 98,7%-ában színes TV van, és a háztartások jelentős részében több is üzemel. Digitális fényképezőgépe a háztartások közel 20%-ának van, 8%-os a videokamerával rendelkezők aránya. Míg DVD-vel a gyermekes háztartások 64%-a, hifitoronnyal 48%-a, digitális fényképezőgéppel 31%-a rendelkezett, addig ugyanezek az arányok a gyermekteleneknél 30, 26, illetve 14% voltak. 4. ábra Egyes tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó éves átlagos állománya, 2000–2007 Színes TV
DVD
Hifitorony
Digitális fény képezőgép Házimoziberendezés % 0
Tartós fogyasztási cikkek állománya
Az 1990-es évektől a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság folyamatosan javult. A nyugat-európai fogyasztási modell hazánkban is meghonosodott, a háztartási gépek és szórakoztató elektronikai eszközök pia-
20
Gy ermektelen háztartások
40
60
Összes háztartás
80
100
Gy ermekes háztartások
A személyiszámítógép-ellátottság folyamatosan növekszik: 2007-ben a háztartások több mint 43%-ában található komputer; 6% a laptoppal ren-
A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete
Statisztikai tükör 2009/3
delkezők aránya. A mobiltelefonok száma rohamosan nőtt az elmúlt években. 2000-ben a száz háztartásra jutó darabszám 27 volt, 2007-ben 166. A háztartások 82,4%-ában van mobiltelefon. Személygépkocsival a háztartások 49,7%-a rendelkezett 2007-ben.
További információk, adatok (linkek) Táblázatok stAdat-táblák Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: (06-1)-345-6165 Információszolgálat www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
5
