A hazai géntörvény 2015-ös módosításáról

11. évf. - 2015/5-6. május-június

A hazai géntörvény 2015-ös módosításáról Darvas Béla GMO-Kerekasztal

Emlékeztetőül az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága (elnök: Font Sándor) és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (elnök: Sallai R. Benedek) részére szolgálunk/szolgálnánk szakmai tanáccsal. Jelenlegi véleményemet ez utóbbi bizottság kérte. Megítéléseink általában nem tartalmazzák a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (elnök: Dudits Dénes) véleményét, amely szervezet nem vett részt a munkánkban, de amely civilszervezet ebbéli álláspontja közismert. A szóban forgó előterjesztést nem kapta meg és nem tárgyalta az előterjesztő FM (miniszter: Fazekas Sándor) hivatalos tanácsadó szerve a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (elnök: Heszky László) sem. Bizonyára ezeknek a természettudományos kontrolloknak az elmaradása idézte elő, hogy a törvényjavaslatban az alábbi hibák találhatók:

Az 1998 évi XXVII. törvény számos módosításon esett át napjainkig és időközben a kezelők mintha elfelejtkeztek volna a jogi kiegyensúlyozottságról és az „esetről esetre való megítélhetőség” alapelvéről. Előrebocsátom nincs róla szó, hogy az eddigi kormányok döntései nem voltak helyesek abban a tekintetben, hogy a módosított növényfajták közel 90%kát kitevő növényvédelmi célú módosított növények köztermesztésbe vételét nem engedélyezték. Erre a változtatásra az ország nem is felkészült. Nincs kiterjedt RT-PCR használatra alapuló vizsgálókapacitás, megszervezett gazdaképző rendszer, de tudomásom szerint az ügyek helyi intézésének adminisztrációjára sem készültünk fel. Ezen túlmenően az ez irányú hazai K+F+I ügyek sem igazán jó irányban haladnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a hazai kísérleti aktivitás a minimumra csökkent, miközben a MON 810 fajtacsoportra úgyszintén vetési moratóriumot hirdető Franciaországban vagy Németországban, de egész Nyugat-Európában jelentős ebbéli kutatási aktivitást tapasztalhatunk.

A géntörvény-módosítás – amely a 2015. március 11-i 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelveken alapul – előítéletes szemléletű. Azzal az alaptétellel fogalmazza a mondatait, hogy a géntechnológiai módosítás termékei egyaránt rosszak és az ország gazdasága/lakossága számára kizárólagosan hibás terméket eredményezhetnek. A hazai környezettudományi kutatások azonban csupán a MON 810 kukoricamoly-rezisztens kukorica esetében mutatták ki, hogy a bevezetésével járó hátrányok jelentősebbek, mint az előnyök. Nemzetközi eredmények a glyphosate-tűrő növényekkel kapcsolatban vetnek fel környezet-egészségügyi aggályokat is. Vagyis a természettudományok mellékhatásokat vizsgáló területei csupán a növényvédelmet érintő módosított fajtacsoportokra szolgálhatnak elővigyázatosságra építő indokrendszerrel. Nem található ilyen szintű természettudományos kritika, pl. a szárazságtűrő, de a beltartalmában módosított növények esetében sem. Ez utóbbi esetben a dietetikusok megítélése persze nagyon is változatos. A géntör-

A 2015-ös géntörvény-módosítást előzetesen nem látta/tárgyalta a GMO-Kerekasztal, amely két országgyűlési bizottság ebbéli tanácsadó szerve.

1


vény-módosításnak így nemcsak tiltólistára, hanem az engedélyezés útjára is jelentősebb gondot kellett volna fordítani, amelynek hátterében annak a gondolatnak kell állnia, hogy a jelen tudása nem ítélheti meg a jövőben keletkező kutatási eredményeket. A CETA és TTIP elfogadása a tagállami tiltás konkrét eseteit jogi eljárási útra terelheti, s ebben nagyon kevés segítséget nyújt majd a jelenleg módosított géntörvény. Előre jelezhető a vitarendezési mechanizmus (ISDS) szerint a termesztési tiltások után az „elmaradt haszonért való perlés”, ami az államot súlyos bírságok kifizetésére kényszerítheti majd. Az Alaptörvény – a politikusi várakozásokkal ellentétben – sem nyújthat jogi védelmet az állam kontra befektető típusú perekben. Az Alaptörvény releváns tartalmában ugyanis a párhuzamos gondolatsíkú mondatok között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Ezt olvashatjuk: „XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” Nehéz tehát tetten érni, hogy mit állít ez a jogászok által fogalmazott pár mondat. A testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését milyen úton segíti a GM-élőlényektől mentes mezőgazdaság? Figyelem, nem élelmiszer-gazdaságról van szó, hanem hogy nincs vetés/tartás! A vessző után fogalmazott egészséges élelmiszerekre vonatkozó rész nem utal összefüggésre, mivel felsorolás. A joggya-

korlat szerint ma Európa egyetlen országa sem tiltja a módosított növények Európába való beszállítását (pl. glyphosate-tűrő szója), azok tápokba vagy akár élelmiszerekbe való keverését, amennyiben a gyártó a csomagolóanyagon ezt a tényt feltünteti. A hazai takarmányaink jelentős része tartalmazhat módosított növényi összetevőt. Tehát „megvédi” valaki a hazai fogyasztókat a GM-élelmiszerek fogyasztásától? Közvetve (ilyen takarmányon nevelt állatok húsán keresztül) biztosan nem, de közvetlenül sem, ha van jelölés. Közvetett hatást azonban eddig senki sem mutatott ki; közvetlen hatást növényvédelmi célú módosított növények esetében többen is, bár az etetési kísérletek eredményeit máig heves vita követi. A géntörvény-módosításában csak a termesztés tiltásáról esik szó. Véleményem szerint a várható perekben helytállóan csak a korábbi, a MON 810-es genetikai eseményre vonatkozó környezettudományi eredményeink alapján való indokrendszert gondolom használhatónak, ez azonban csak korlátozottan terjeszthető ki hasonlatos genetikai eseményekre. 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvekből származik az, hogy milyen okokkal tiltható a termesztés. Közülük három előtt mezőgazdasági/biológiai képzettséggel állók csak értetlenkedhetnek: (i) A „b” pontban a területrendezést nevezi meg a törvényjavaslat. Milyen köze lenne egy, az EU-ban természettudományos szempontok szerint vizsgált és engedélyezett genetikai eseménynek a helyi területrendezéshez? (ii) Az „e” pont abból a feltételezésből indul ki, hogy minden géntechnológiával előállított termék hibás, vagyis nem kerülhet más termékekbe. A jelenlegi EU-szabályozás viszont a jelölési kötelezettség megtartása mellett lehetővé teszi a keverhetőséget az összetett élelmisze-

2


rekben. (iii) A „g” pontban a törvényjavaslat a közrend védelmét említi. A géntechnológiai eljárással módosított növények engedélyezése és az aktuális közrend között vajon milyen logikus összefüggést találhat a jog?

tudományoktól, ami már esetleg ütközik az Alaptörvénnyel „X. cikk (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Persze szabadalmaztatott fajtacsoport esetében már termékről van szó, s a fajtatulajdonosok nem biztosítanak vetőmagot a hazai kísérletekhez. És végül, ha a GM-növények tiltását/engedélyezését Európában/Magyarországon a politikusok/köztisztviselők ma már saját ügyüknek gondolják, akkor a lehetséges perekben nélkülözniük kell majd a természettudományban dolgozók hathatós segítségét.

Összefoglalva azt gondolom, hogy a géntörvény és Alaptörvény fogalmazásait növénytermesztési, növénynemesítési, környezet- és élelmiszer-biztonsági, valamint környezet-egészségügyi szempontok szerint újra kellene gondolni és fogalmazni. Különben a politikusok és jogászok segítségével a köztisztviselők olyan módon távolítják el a természet-

*** Brüsszel, 2015. május 28. http://www.europabio.org/sites/default/files/eu_food_feed_chain_ overarching_position_paper_final_may_2015.pdf

Állásfoglalás működőképes, bizonyítékokra alapozott GMO-politikáért az EU-ban Részlet Összefoglalás Ahhoz, hogy Európa versenyképes és fenntartható lehessen, működőképes, bizonyítékokra alapozott GMO-politikát kell folytatnia. Ehhez pedig a következők szükségesek:

2. az EU-ban jelenleg elfogadott, törvényekben előírt ütemezés betartása és végrehajtása, 3. megvalósítható és kiszámítható szabályozás, 4. támogató szabályozó környezet és jogbiztonság, 5. a kereskedelmet könnyítő intézkedések és 6. bizalomépítés céljából a kockázatok további kommunikációja.

1. A biztonságos termékek engedélyezése az EU egész területére,

3


Jelenleg a fenti követelmények egyike sincs maradéktalanul kielégítve. A teljesítésükhöz egyszerűen az EU-ban jelenleg érvényes szabályozást kellene alkalmazni és végrehajtani, és javítani kellene a jogbiztonságot. Mi együtt úgy gondoljuk, hogy az EU saját kiváló tudományos tevékenysége támogatásának elmulasztása minden másnál jobban rombolja a növekedést, az innovációt és a beruházásokat éppúgy, mint a fogyasztók bizalmát és biztonságát. Minden más iparághoz és ellátási lánchoz hasonlóan mi is megköveteljük a jogi és szabályozási biztonságnak egy ésszerű szintjét. A Bizottságnak a GM import nemzeti hatáskörbe utalására tett javaslata veszélyezteti a fent körvonalazott teljes követelményrendszert. Ezért határozottan elutasítjuk ezt a politikai megközelítést.

Szükséges intézkedés: A Bizottságnak gondoskodnia kell a biztonságossági vizsgálaton már átesett kérelmek esetében a hatékony és gyors döntéshozatalról, a törvényi előírás szerint.

Ahhoz, hogy az EU-nak működőképes, bizonyítékokon alapuló GMO-politikája lehessen, a következőkre van szükség:

A tagállamoknak a termékek biztonságosságára vonatkozó tudományos bizonyítékokkal összhangban kell szavazniuk. Azok, akik továbbra is a biztonságos termékek engedélyezése ellen szavaznak vagy tartózkodnak a szavazásnál, legyenek kötelesek felfedni valódi indítékaikat (amelyeknek általában nincs közük a termék biztonságosságához). Szavazásukkal ártanak az innovációnak és az álláslehetőségek növelésének, alaptalan előítéleteket terjesztenek az alkalmazott technológiával kapcsolatban, és aláássák az embereknek az EU szabályozási eljárásaiba vetett bizalmát.

1. Biztonságos termékek engedélyezése az EU egész területére Minden, termékek engedélyezésével foglalkozó rendszer csak akkor látja el a feladatát, ha biztonságos termékeket engedélyez. A biztonságosság tudományos értékelésének eredményét nem szabad más, például társadalmi-gazdasági meggondolások alapján felülírni, mert ez a tudományos eredményeket figyelmen kívül hagyó döntésekhez vezet. Jelenlegi helyzet az EU-ban: A piacon lévő minden GM termék ugyanolyan biztonságosnak bizonyult, mint a hagyományos módszerekkel nemesített növények. Ennek ellenére az EU-ban a GMO-k engedélyezését rendszerint indokolatlanul késleltetik vagy gátolják.

2. Az EU jelenlegi törvényeinek betartása és végrehajtása A közintézmények kötelesek követni és végrehajtani a demokratikusan megállapított jogszabályokat. Jelenlegi helyzet az EU-ban: Papíron az EU GMOkra vonatkozó elsődleges jogszabályi keretei igényesek és szilárdak. A gyakorlatban az Európai Bizottság és több tagállam rutinszerűen megszegi az EU jelenleg érvényben lévő, demokratikusan megállapított jogszabályait. Szükséges intézkedések: A Bizottságnak biztosítania kell az uniós engedélyezési rendszer megfelelő működését, ami azt jelenti, hogy a GM termékek engedélyezésére vonatkozó döntéseknek tudományos eredményeken kell alapulniuk, és meg kell felelniük az EU jogszabályaiban előírt ütemezésnek.

4


4. Támogató szabályozó környezet és jogbiztonság Mind a rendszer működtetőitől, mind a tagállamoktól folyamatosan érkező kérések ellenére az EU-ban máig nincs a GMO-knak az európai mezőgazdaságban és élelmiszer- és takarmánytermelésben való felhasználását támogató szabályozó környezet. A nyomnyi mennyiségű GMO nem GM termékekben való szándékolatlan és elkerülhetetlen jelenléte továbbra is súlyos és tartós fenyegetés a növénynemesítők, a gazdálkodók és a hazai vagy importált, az Unióban élelmiszer vagy takarmány gyártására felhasznált mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásában résztvevő minden szereplő számára. Ez globális versenyhátrányba hozza az Európai Unió élelmiszerés takarmányláncát, és növeli a vetőmag- és a mezőgazdasági termelés költségét és az élelmiszer- és italgyártók ráfordításait.

A tagállamokban ki kell kényszeríteni a tudományosan indokolhatatlan és jogilag megkérdőjelezhető termesztési és importtilalmak feloldását. A Bizottságnak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy már biztonságosnak nyilvánított termékeket alaptalanul visszaküld az EFSA-hoz, és kerülnie kell az esetleges diszkriminációt a biztonság szempontjából már kivizsgált termékek között.

Jelenlegi helyzet az EU-ban: Célszerűen megállapított, minimálisan megkövetelt teljesítményhatár és jól definiált, egységes mintavételi és vizsgálati módszer nélkül nem képzelhető el jogbiztonság, amikor sor kerül a nem engedélyezett GMO-kra vonatkozó zéró tolerancia politika végrehajtására. Emellett nincs megfelelő jogi keret arra az esetre sem, amikor nem GM vetőmag közé nyomnyi mennyiségű engedélyezett GM vetőmag keveredik.

3. Megvalósítható és kiszámítható szabályozás A kérelmezők és a rendszer működtetői részéről jogos elvárás, hogy ismerjék, hogyan tudnak eleget tenni a szabályozási követelményeknek. Jelenlegi helyzet az EU-ban: Legújabban az Európai Bizottságnak több mint egy évig tartott 17 függőben lévő kérelem engedélyezése. Az EU GMO-engedélyezési rendszerének nem szabad indokolatlanul ekkora késésben lennie a szabályozásban megadott ütemezéshez képest, nehogy újra felgyűljenek az EU-hoz import- és termesztési engedélyek ügyében benyújtott kérelmek dossziéi.

Szükséges intézkedések: A Bizottságnak élelmiszerekre és vetőmagokra is ki kell terjesztenie a jelenleg takarmányokra érvényes „technikai megoldást” (amely értelmezte a zéró fogalmát a még nem engedélyezett GMO-k esetében, és összehangolt mintavételi és mintavizsgálati szabályokat vezetett be), hogy a rendszer minden szereplője számára biztosítva legyen a jogbiztonság.

Szükséges intézkedések: A kockázatbecslésnek (mind a GMO-k, mind más termékek esetében) gyakorlatiasnak, hatásosnak és hatékonynak kell lennie, és összetettségének arányban kell állnia a kockázati szint nagyságával. Az 503/2013. rendelet végrehajtását hatálytalanítani vagy módosítani kell, mert olyan megközelítést valósít meg a több gén átvitelére kiterjedő eseményekre vonatkozóan, amely nem áll arányban a kockázati szinttel, és szükségtelenül nagy terhet ró a szabályozó rendszerre és a nemzetközi kereskedelemre. Olyan politikai követelményeket vezet be a kockázatbecslési követelmények közé, amelyek szembemennek a tudományos bizonyítékokkal és a kockázatbecslő akaratával.

5


A Bizottságnak célszerű címkézési küszöböt kell javasolnia a GM vetőmag véletlen jelenléte esetére nem GM vetőmag között, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez az élelmiszer- és takarmánytermékek körében szabályozva van (1829/2003. rendelet). 5. Kereskedelmet könnyítő intézkedések Az EU mint a vetőmag és a mezőgazdasági árucikkek vezető importőre és exportőre kulcsszerepet játszik a világban. Az EU-nak ezért kereskedelmet könnyítő intézkedéseket kell kialakítania. Jelenlegi helyzet az EU-ban: Az engedélyezések összehangoltságának növekvő hiánya, valamint az EU zéró tolerancia politikája nyomnyi mennyiségű, az EUban (még) nem engedélyezett GMO-kra vonatkozóan – még akkor is, ha azokat harmadik országok és az EFSA biztonságosnak találta – a kereskedelem szükségtelen fennakadásaihoz, jogbizonytalansághoz és magasabb költségekhez vezetett.

hessen küszöbölni a fölösleges duplikációkat és csökkenjenek a résztvevők és az adófizetők terhei. 6. Kockázatokkal kapcsolatos kommunikáció a bizalomépítésért Meg vagyunk győződve arról, hogy a biztonságosnak talált termékek engedélyezéséért felelős hatóságok felelősek e termékek biztonságosságának kommunikációjáért is – különösen akkor, ha alaptalan aggodalmak is szárnyra kapnak.

Szükséges intézkedések: Az EFSA által biztonságosnak tartott termékek függőben lévő és beérkező dossziéit jóvá kell hagyni.

Jelenlegi helyzet az EU-ban: Amint ezt az EFSA termékspecifikus tudományos véleménye, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságai által az adófizetők nem kevés pénzén végeztetett számos vizsgálat megerősítette, a kockázatbecslésen átesett GMO-k biztonságosságához nem fér kétség. A legmegbízhatóbb, reprezentatív tudományos intézmények, például az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete is egyetért azzal az értékeléssel, hogy a GMO-k legalább annyira biztonságosak, mint a hagyományos haszonnövények.

Az EU engedélyezési eljárását ésszerűsíteni kell, hogy csökkenhessen az összehangoltság hiánya. Az EU-nak be kell kapcsolódnia a jelenlegi nemzetközi együttműködésekbe, hogy fenntartható megoldásokat találjon a már biztonságosnak nyilvánított, de az EUban még nem engedélyezett GMO-k „alacsony szintű jelenlétére”. Az EU-nak fel kell hagynia a nemzetközi megegyezéssel kialakított standardoktól való eltéréstől, ehelyett inkább el kell mélyítenie együttműködését kereskedelmi partnereivel a szabályozás területén, hogy ki le-

Szükséges intézkedések: Az EU és a tagállamok közintézményeinek átlátszó, világos és könnyen elérhető információt kell szolgáltatniuk a GMO termékek biztonságosságáról. Még ennél is fontosabb, hogy a közintézményeknek abba kell hagyniuk a megalapozatlan aggodalmak további táplálását azzal, hogy késleltetik vagy gátolják a biztonságos termékek engedélyezését, és betiltják az EU által jóváhagyott, biztonságos termékeket. E háttér ismeretében az FFC azon a véleményen van, hogy a Bizottság javaslatát a GM növények termesztésére, illetve importjára vonatkozó döntés nemzeti hatáskörbe utalásáról (amelyek közül az előbbit már elfogadták, az utóbbit nemrég javasolták) el kell vetni, mivel az európai élelmiszer-

6


és takarmánylánc szereplőinek egyetlen problémájára vagy szükségletére sem ad megoldást.

A világkereskedelem az EU gazdaságának egyik oszlopa. El kell utasítani azokat a kereskedelmi torzulásokat, amelyeket a GM növények alkalmazását sújtó, indokolhatatlan megszorítások hoztak létre a WTO és SPS egyezményeket megsértve.

Megfelelő végrehajtásra van szükség A Bizottságnak a rendszer jobb végrehajtására kellene összpontosítania, ezáltal jogbiztonságot nyújtva a szereplőknek, ahelyett, hogy lehetővé tenné a tagországok számára a GMO-k alkalmazásának újbóli nemzeti hatáskörbe vonását az EU tudományos alapon meghozott jóváhagyása ellenére.

Munkahelyek és növekedés Annak érdekében, hogy az EU intelligens szabályozási ütemtervének keretében mind a munkahelyek számának emelése, mind a gazdasági növekedés sikeres lehessen, a termékek szabad mozgásának és felhasználásának mindennemű korlátozását el kell kerülni a belső piacon.

Csak megvalósítható és jogilag helytálló rendszer hozhat hasznot a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára.

A nemzeti hatáskörbe utalás felé teendő esetleges elmozdulásnak óriási társadalmi-gazdasági hatása lenne, és negatívan érintené az EU mezőgazdasági élelmiszerláncának minden partnerét. Ez a helyzet a munkahelyek számának jelentős csökkenéséhez és az élelmiszerláncba való beruházások csökkenéséhez vezetne azokban az országokban, amelyek korlátoznák vagy tiltanák a GMO-k alkalmazását, vagy a GM élelmiszert és takarmányt. Az EU versenyképessége és növekedési kilátásai nem kockáztathatók a nemzeti hatáskörbe utalás javaslatával.

Belső piac A belső piac, amely definíció szerint „belső határok nélküli terület”, az európai gazdaság gerince. Az EUnak biztosítania kell az egységes piac hatékony működését, ami hatékony kereskedelmi politikát tesz lehetővé. A GMO-k alkalmazását továbbra is uniós szinten kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében. Kereskedelempolitika

*** NÉZŐPONT

DUDITS DÉNES AGRÁRMÉRNÖK AZ MTA RENDES TAGJA

Figyelő 17. szám. 52-53. oldal 2015. április 23. http://figyelo.hu/cikkek/418315-a-gmo-mentes-tej-komikuma

A GMO-mentes tej komikuma

A Földművelésügyi Minisztérium újabb génmódosítás-ellenes frontot nyit, szélmalomharcot folytat, s közben nem zavarja, hogy mennyire becsapja a gazdákat, sőt visszaél az emberek tájékozatlanságával. GMO-mentes tejet, tojást és húst reklámoz mint különösen egészséges élelmiszereket, arra hivatkozva, hogy géntechnológiai módosítástól mentes takarmányt etettek az állatokkal. Ha az egészséges élelem feltétele az ilyen GMO-mentesség, akkor azonban igen

nagy az agrárium vezetőinek, sőt az EU Élelmiszerbiztonsági Hivatalának a felelőssége, hiszen évek óta – idehaza is – engedéllyel esszük a GM-szójával takarmányozott állatokból készült élelmeket. Habár az eddig elfogyasztott „egészségtelen” élelmiszerek káros hatásait senki nem tapasztalta, a most felfűtött kampányt mégis a feltételezett káros következményekkel indokolják, jóllehet ezt az érvet sokan megmosolyogják. Az új agrárstratégia azt ígéri, hogy a jelenleg

7


importált évi 600 ezer tonna génmódosított szójára nem lesz szükség. Ezzel érvényesül a felső politikai akarat, s valóban megvalósul a GMO-mentes agrárium álomképe. Kérdés, hogy a hasznunkra vagy a kárunkra. Érdemes utánanézni, hogy a szakma szabályai szerint mit is jelent a GMO-mentes tej. A rövidítés az angol genetically modified organism szóösszetétel kezdőbetűiből áll, és a kifejezés magyarul géntechnológiával módosított szervezetet jelent. A GMO-mentes tej megkülönböztetés tehát – ha nem tekintjük viccnek, s komolyan vesszük – azt jelenti, hogy a tejben nincs olyan élőlény, például mikroba, amelyet mesterségesen, genetikailag módosítottak. Ez a megállapítás azonban a tej minden fajtájára érvényes, következésképpen a megkülönböztetés teljesen felesleges. A GMO ugyanakkor már egy jól bejáratott szitokszó, amellyel igen sikeresen lehet riogatni az embereket, ezért a propagandagépezet élni akar a megbélyegzéssel. Ehhez még akkor is ragaszkodik, ha az nyilvánvalóan félrevezető, hiszen ennek hangoztatásakor nem a tej GMO-mentességére kellene hivatkozni, hanem arra, hogy a felhasznált tehéntakarmány olyan növényekből származik, amelyeket nem géntechnológiával, hanem hagyományos módszerekkel nemesítettek.

A kukoricamoly kártételét követően a GM-hibrid csövein (bal oldal) lényegesen kisebb a mérget termelő gomba fertőzése, mint a hagyományos hibrid csövein (jobb oldal).

tavaly publikált megfigyelése, miszerint a génnemesített hibridek (GMO-k) egy mesterséges molyfertőzést követően lényegesen kisebb mértékben károsodnak, mint a hagyományosak, s az ilyen GM kukoricacsövek szemei negyedével kevesebb fuzáriumtoxint tartalmaznak. Ahogy a képen is láthatjuk, a megsértett szemek a hagyományos hibrideken kaput nyitnak a gombafertőzésnek. A gombatoxinok pedig megjelenhetnek a tejben is, ami súlyos egészségi kockázatot jelenthet.

Valójában azonban utóbbiak is „genetikailag módosítottak”, csak éppen nem génsebészeti úton, hanem keresztezéssel és szelekcióval. Ha pedig a takarmányok a „bűnösek”, akkor a kérdés csak az, vajon a géntechnológiával nemesített növények a hagyományos növényfajtákhoz képest veszélyeztetik-e akár az állataink, akár az emberek egészségét. Nos, egy friss tudományos elemzés szerint 2000 s 2011 között mintegy 100 milliárd haszonállatot etettek GM takarmánnyal több nemzedéken keresztül, és sem a termelékenységben, sem az állatok egészségében nem tapasztaltak káros változást. Az állattenyésztők tapasztalata tehát cáfolja a kormányzati kampány alaptételét, ezért hiteltelen az egész akció – s az emberek becsapása nagy kárt is okoz. De ki törődik ezzel, ha extra haszonnal kecsegtet, hogy a tejről azt állítjuk, GMO-mentes?

További példákat is sorolhatnánk arra, hogy a tudomány tényei szöges ellentétben állnak azzal, amit a GMO-mentes tej körül zajló komédia rendezői állítanak. Szerencsére a kutatás-fejlesztés lendületét azonban csak átmenetileg lehet fékezni, és sorra születnek olyan géntechnológiailag módosított takarmánynövények, amelyek kifejezetten az egészséget szolgáló előnyt jelentenek a fogyasztók számára. Közismert például, hogy az omega-3 zsírsavak az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus kialakulásának kockázatát csökkenthetik. Ezeknek a problémáknak a kiemelt jelentősége indokolta többek között azt, hogy új gének beépítésével olyan szójababot állítottak elő, amely jelentős mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavat. Amikor a csirketápot ilyen szójának az olajával dúsították, akkor mind a mell-, mind a combhúsban több kedvező hatású zsírsavat lehetett kimutatni, miközben a megfőzött hús aromája, íze nem változott. Ez is azt támasztja alá, hogy a GMO-k nem feltétlenül kiátkozandók.

Az országban uralkodó hivatalos géntechnológia-ellenesség gátat szab annak, hogy kihasználjuk a GM takarmányok által biztosított takarmányozási, valamint élelmiszer-biztonsági előnyöket. Ezzel összefüggésben érdemes felhívni a figyelmet a kukoricamoly-ellenálló GM hibridekre, amelyeket a magyar gazdák nem termeszthetnek. Ezek vetésével egyes régiókban mérsékelni lehetne a moly által az adott évben esetlegesen okozott 5–20 százalékos termésveszteséget. Ezenkívül fontos E. Bowers és munkatársai

A GMO-tejjel kapcsolatban valójában nem az az érdekes, amiről a propaganda szól, hanem többek

8


téziséért felelős. Olyan teheneket nemesített ki, amelyeknek a tejéből hiányzik ez az allergén fehérje, így a fogyasztása nem vált ki allergiás reakciót.

között az, hogy a teheneken végzett géntechnológiai beavatkozásokkal javítani lehet például a tej minőségét. Ez pedig azért is fontos, mert a fejlett országok lakóinak 2-3 százaléka allergiás a tejfehérjére. Ennek a betegségnek a kialakulásában a laktoglobulin nevű fehérje az egyik legfontosabb tényező, így ha laktoglobulinmentes tejet termelő szarvasmarhákat is kitenyésztünk, az allergiás problémák csökkenését várhatjuk. Egy új-zélandi kutatócsoport ennek érdekében génsebészeti beavatkozással kísérleti állatokban elhallgattatta azt a gént, amelyik ennek a fehérjének a szin-

A probléma csak az, hogy az alaptörvényünk betűje szerint a magyar agráriumban nincs helye az ilyen és ehhez hasonló állati GMO-knak sem – ezzel pedig egyetlen tollvonással elutasítjuk az agrárinnováció egyik legfontosabb irányzatát. De persze büszkék lehetünk arra, hogy a magyar embereknek GMOmentes tejet kínálunk.

Agro Napló XIX. évfolyam, 2015/6. szám 88-90. oldal

Kína a világ első számú szójaimportőre, 2013/2014ben közel 70 millió tonna szóját importált (a világkereskedelem 65%-át, szójaimportjának 95%-a GM szója), ami a Közösség importjának közel hatszorosa. Az EU-28 11%-os részesedése a szója világimportjából a jövőben tovább csökkenhet az állattenyésztés kibocsátásának visszaesésével és Kína növekvő importjával (1. táblázat). Kína és India kivételével a többi szójatermelő és -exportáló ország átállt a GM szója

A szója és szójadara globális kereskedelme A szója globális termelése 250–300 millió tonna között mozgott az elmúlt években. Ebből a három meghatározó ország, az USA, Brazília és Argentína a világtermelés csaknem 85%-át állítja elő. Említést érdemel még Kína és India szójatermelése. A megtermelt szója egyharmada kerül a nemzetközi piacra, ahol az USA, Argentína és Brazília részesedése 90% körül alakul.

9


Az EU szójaliszt felhasználása 2013-ban 28 millió tonnát tett ki, ebből 18 millió tonna volt az import. A 13 millió tonna importált és 1,5 millió tonna saját termelésű szójabab feldolgozásából pedig 10 millió tonna szójaliszt készült. Megjegyzendő, hogy az EU-ban előállított szójaliszt legalább 90%-a takarmánycélú felhasználásra megy. Az Európai Unió évtizedek óta képtelen saját termelésből kielégíteni a magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, a fehérjetakarmányok túlnyomó része Dél- és Észak-Amerikából érkezik, ahol az exportőr országok már számottevő arányban termelnek géntechnológiával módosított szójababot és repcét. A hüvelyes nö-

termesztésére. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában a GM szójabab részesedése a vetésterületből 2014-ben elérte a 89–98%-ot. A szójaliszt globális termelése 170–190 millió tonna között változott az elmúlt években. A négy legnagyobb termelő, nevezetesen Kína, az USA, Argentína és Brazília a világtermelés közel 80%-át állítja elő. Megemlíthető még India szójaliszt termelése. Az előállított szójaliszt egyharmada kerül a világkereskedelembe, ahol az USA, Argentína és Brazília részesedése 80%. A szójaliszt világkereskedelme a szójababéhoz hasonló képet mutat: Argentína, Brazília és az USA a szójaliszt globális kivitelének 80%-át adja. Az EU 30%-os részesedése a globális szójalisztimportból jelentősnek mondható, de a behozatal stagnálásával, illetve csökkenésével számolhatunk az állati eredetű termékek előállításának visszaesése esetén (2. táblázat). Az EU takarmány-alapanyag importja 2013-ban az Európai Unió 13 millió tonna körüli szójabab-behozatalának 65%-a Brazíliából és az USAból származott, a Paraguayból származó behozatallal együtt a három exportőr ország részesedése 80%. A közel 18 millió tonna körüli szójalisztimport több mint 90%-a Argentínából, Brazíliából és az USA-ból érkezett. Összességében a Közösség szójabab- és szójaliszt-behozatalának 80-90%-a világ három legnagyobb szójatermelőjétől – az USA, Brazília és Argentína – és Paraguayból származik (3. táblázat). Az import forrásai tekintetében nincs igazán alternatíva.

vények, nevezetesen a takarmányborsó és bab termelése évente mindössze 2,2 és 2,5 millió tonna között mozog (ADM Germany, 2015). Az EU állattenyésztése évi 470 millió tonna takarmányt fogyaszt. Ebből 230 millió tonna a gazda-

10


ságban előállított tömegtakarmány, 154 millió tonna keveréktakarmány, 53 millió tonna a gazdaságban termelt gabona és egyéb vásárolt takarmány-alapanyag, beleértve a szójalisztet is. 2013-ban 154 millió tonna takarmány-alapanyagot használtak fel az EU-ban, ebből a takarmánygabona aránya 49%, azaz 75 millió tonna volt. A takarmánygabona mellett közel 70 millió tonnát tett ki a fehérjehordozó alapanyag, ebből 42 millió tonnát (27%) az olajosmagliszt és 18 millió tonnát (12%) az élelmiszer- és bioetanol-ipar mellékterméke. A szemes fehérjenövények (hüvelyes növények) volumene csupán 2,1 millió tonnát (1%) ért el (FEFAC, 2014). Megfigyelhető, hogy a bioetanol gyártás melléktermékének, a DDGS növekvő felhasználásával párhuzamosan csökken a szója és szójaliszt behozatala. A takarmány-alapanyag importhányada 43 millió tonna volt, ebből a takarmánygabona 12 millió tonna. A takarmánygabona nélkül kalkulálva az alapanyagok 40%-a volt az importhányad. A behozott legfontosabb fehérjetakarmányok körébe tartozik az olajosmagliszt (24 millió tonna), ennek közel 60%-át importálják. Emellett a 13 millió tonna importált szójababból 10 millió tonna szójaliszt készült az EU-ban, vagyis szójaliszt-egyenértékben kifejezve az olajosmagliszt importhányada megközelíti a 80%-ot (4. táblázat, 1. ábra). A 28 millió tonna szójaliszt (ebből 1 millió tonna készült az EU-ban termelt szójából) mellett 14 millió tonna napraforgó- és repcedarát (ennek

és szójaliszt esetében az önellátottság csupán 3%, a repce- és napraforgódaránál azonban már eléri 75%-ot (5. táblázat). A GM szója 82%-os aránya a globális szója vetésterületből kihat a GMO-mentes (pontosabban az EUban jelölésre nem kötelezett, vagy GMO-mentes standard) szójaliszt nemzetközi kereskedelmére. A fő szója- és szójaliszt exportőr országokban a GM szója részesedése a szója vetésterületében már 89–99% között mozog (James, 2014). A jelölésre nem kötelezett szójaliszt költsége ugyanis magasabb, mert termelésére, tárolására és szállítására szigorú előírások vonatkoznak a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. Jelenleg Brazília az egyetlen mérvadó, GMO-mentes

25%-a az import aránya) használtak fel keveréktakarmány előállításra, vagyis kétszer annyi szójalisztet, mint repce- és napraforgódarát. A fehérjetakarmány 61%-át a szójaliszt és közel 28%-át a repce- és napraforgódara jelenti (2. ábra). 2000–2012 között az EU önellátottsága fehérjehordozó alapanyagokból 23–33% között változott (3. ábra). Míg például a szója

11


szer-kereskedelmi láncok polcain szinte alig lehet GMO szennyeződéstől mentes élelmiszert találni, ezért nem célszerű GMO-mentes, hanem sokkal inkább jelölésre nem kötelezett (GMO-mentes standard) kínálatról beszélni. A jövőben a világ mind több országában fognak GM növényeket termelni és forgalmazni, függetlenül attól, hogy az EU egyáltalán engedélyezi-e azokat vagy sem. Az engedélyezési eljárásnál egyes országok egyre kevésbé (USA, Argentína és Brazília) veszik figyelembe az uniós exportpiacra gyakorolt hatást. Az EU-ban nem, de az exportőr országokban engedélyezett GM növények kiterjedt termesztésével a jövőben egyre komolyabb, gyakoribb kereskedelmi akadályokra számíthatunk a nemzetközi kereskedelemben. Sőt, egyre több növény esetében ugyanis a becslések szerint a szántóföldi kísérleti stádiumban lévő 71 újabb GM növényfajta (vektor konstrukció) a következő 5–10 évben köztermesztésbe kerülhet. Ebbe a körbe tartozik az alma, banán, manióka, csicseriborsó, takarmányborsó, mustár, rizs, burgonya, cukornád, búza, és földimogyoró is (James, 2014). Az Európai Unió jelentősége a szója és szójaliszt globális kereskedelmében csökken: az évi 13 millió tonna szója és 20 millió tonna szójaliszt importja a nemzetközi forgalomnak 11, illetve 30%-át képviseli. Ezzel szemben Kína évi 69 millió tonna körüli szójaimportja már a volumen 65%-át teszi ki. Ázsia, elsősorban Kína növekvő kereslete egyben azt is jelenti, hogy Argentína és Brazília számára egyre kevésbé lesz fontos az EU piaca (ADM Germany, 2015). Az EU-ban a tagállamok hatáskörébe került a GM növények termesztésének engedélyezése, ezzel szemben a GM növények kereskedelmének engedélyezése továbbra is uniós hatáskör maradt. 2015 februárjában elfogadták azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy

szóját vagy szójalisztet exportáló ország. Brazíliában (és más szójaexportőr országokban) a GMO-mentes szója termelése többletköltséget jelent a gazdáknak, amit a termelői árakban érvényesítenek. A visszaszoruló „hagyományos” szójabab termelésének, kezelésének és szállításának többletköltsége is érvényesül az árakban. A GM szója termelésének növekedésével a jelölésre nem kötelezett szójalisztért fizetett felár ugrásszerűen emelkedett: 2004-ben a prémium tonnánként 5 dollár, 2005-ben és 2006-ban már 10 dollár volt, míg 2007 óta a csökkenő kínálat miatt tonnánként 60–120 dollárral kellett többet fizetni. A GM fajták területének növekedésével az árkülönbség az utóbbi években fokozatosan emelkedett. A világpiacon fokozatosan csökken a GMO-mentes jelöléssel ellátott szója értékesítése. A nemzetközi kereskedelemben kevesebb GMO-mentes szóját értékesítenek, mint amennyit exportcélra előállítanak, mivel a felárral nem értékesíthető GMO-mentes szóját GM szójával összekeverve „genetikailag módosított” szójaként forgalmazzák. Az EU-ban mindössze 10–15%-a jelölésre nem kötelezett szójalisztet használnak fel a takarmánykeverék-gyártásban (évi 3-4 millió tonna). A baromfiágazatban ez az arány 17%, a szarvasmarha esetében 9%, a sertésnél pedig csak 2%. Gyakorlatilag egyfajta réspiaci termékről van szó, amelynek fenntartása nagyon korlátozott, egyrészt a növekvő költségek, másrészt a csökkenő kereslet miatt (FEFAC, 2013). Az EU szójaimportjában a GM szója aránya tehát 85–90% között változik, ennek legnagyobb részét keveréktakarmány előállítására használják (FEFAC, 2013). A vendéglátóiparban is folyamatosan nő a GM szójaolaj felhasználása. Tévhit, ha az élelmiszer-ellátási lánc GMO-mentességéről beszélünk. A GM szója behozatala ugyanis legális, ha az adott GM szójafajta kereskedelmi forgalmazását engedélyezte az EU. Az élelmi-

12


Hivatkozások ADM Germany (2015): Market Review January 2015. Outlook for the Agricultural Markets in 2015. ADM Germany GmbH. 16 p. European Union (2015): Directive of the European Parliament and of the Council of amending directive 2001/18/ec as regards the possibility for the member states to restrict or prohibit the cultivation of genetically modified organisms (gmos) in their territory, Brussels, 18 February 2015, PE-CONS 1/15 FEFAC (2013): The feed chain in action. XXVI FEFAC Congress 2013. Federation Europeenne Des Fabricants D'aliments Composes Pour Animaux; (European Feed Manufacturers Federation). Brussels. 39 p.

minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi- e a területén a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztését. GMO-k uniós engedélyezési szabályai 2014 első felében kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) és két illetékes bizottságnak kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és a bizottságok nem ellenzik, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhatnak ki a tagállamok. Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak (European Union, 2015). Az USA számára átmenetileg elfogadható lehet a GM növények termesztésének és kereskedelmének eltérő uniós szabályozása, mert a GM növények termesztését engedélyező tagországok, így például Spanyolország kedvező tapasztalatai követendő példát jelenthetnek más tagországok számára. A nemzetközi kereskedelem képviselőinek és a GM növények termelőinek egyelőre elfogadhatónak tűnik az újabb GM növények kereskedelmének gyorsabb engedélyezési eljárása az EUban, a GM vetőmagot forgalmazó vállalatoknak azonban nem, mert legfeljebb a GM növények termesztését engedélyező tagországokban erősíthetik tovább jelenlétüket. egyre kevésbé fogadja el az USA, főleg ha az EU a GM termékek forgalmazására is kiterjesztené a tagországi hatáskört.

FEFAC (2014): Feed and food. Statistical yearbook 2013. Federation Europeenne Des Fabricants D'aliments Composes Pour Animaux; (European Feed Manufacturers Federation). 66 p. FEFAC (2015): EU missing GM import authorizations: a ticking bomb. Join statement by COCERAL, FEDIOL, FEFAC, Brussels, 5 February 2015, http://www.fefac.eu/news.aspx?CategoryID= 2063&EntryID=19256 James, C (2014): Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2014, International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications (IS AAA). Ithaca, NY. USA Oil World (2014): Oil World Annual 2014, 30 May, 2014.

***

Popp József – Fári Miklós – Harangi-Rákos Mónika – Dudits Dénes

13

11. évf. - 2015/5-6. május-június DTN The Progressive Farmer 2015. május 1. http://www.dtnprogressivefarmer.com St. Louis (DTN) – Ez a kéthavonta megjelenő rovat a növénytermesztési technológiával és kutatással, valamint az új termékekkel kapcsolatos legfrissebb híreket foglalja össze.

A tudósok „természetes” GM növényre bukkantak Részlet Emily Unglesbee a DTN állandó riportere

KIDERÜLT, HOGY AZ ÉDESBURGONYA „TERMÉSZETES” GM NÖVÉNY Lehet, hogy az édesburgonya, ez a szerény élelmiszernövény a feje tetejére állítja a genetikailag módosított élelmiszerekről szóló vitát. A Ghenti Egyetem és a limai Nemzetközi Burgonyaközpont tudósai meglepő felfedezést tettek, miközben vírusbetegségek után kutattak a krumpli genomjában. Kiderült, hogy származzon bár a világ bármelyik tájáról, az édesburgonya az Agrobacterium-ból származó géneket hordoz – abból a talajbaktériumból, amelyből génátvivő képességének köszönhetően a legkedveltebb genetikai módosító rendszert fejlesztették ki, új gének növényekbe való beültetésére. Ezek az „idegen” DNS-darabok mind a 291 megvizsgált édesburgonya-fajtában megtalálhatók voltak, ami „arra utal, hogy az Agrobacterium-fertőzés az evolúció során történhetett” – vélik a tudósok.

Úgy látszik, hogy az édesburgonya genomjába természetes úton gének kerültek az Agrobacteriumból - egy olyan talajbaktériumból, amelynek a segítségével az elmúlt évtizedekben a kutatók számára lehetségessé vált a növények genetikai módosítása (fényképezte: Nick Scalise)

Fontos megjegyezni, hogy ugyanezek a gének az édesburgonya megvizsgált vad rokonfajainak csak egy részében vannak jelen. Ez a különbség arra utal, hogy az Agrobacterium-gének a krumpliféleség háziasítása során szelektálódtak – sok-sok évvel a génsebészet korának beköszönte előtt –, mert kedvező tulajdonságokkal jártak együtt. A tudósok szerint ez a felfedezés remélhetőleg képes lesz változtatni azon, hogy az emberek természetellenesnek és veszélyesnek látják a genetikailag módosított élelmiszereket. „Lehet, hogy felfedezésünk, amely szerint az édesburgonya, ez a széles körben, hagyományosan fogyasztott élelmiszernövény természetes módon transzgenikus, ellensú-

lyozni fogja a fogyasztóknak a transzgenikus élelmiszernövények biztonságosságával kapcsolatos aggodalmait” – nyilatkozták. A tudósok frissen megjelent közleménye itt található: http://www.pnas.org/content/112/18/5844.abstract a Crop Biotech Update pedig itt közöl róla összefoglalót: http://www.isaaa.org/kc/cropbiotechupdate/newsle tter/default.asp?Date=4/22/2015#13314

14

A hazai géntörvény 2015-ös módosításáról

Recommend Documents