KORITÁR HENRIETT
A HAZAI GAZDASÁGFEJLESZTÉS OPERATÍV FORRÁSAI 2014-2020
Budapest | 2015
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................................. 4 A magyarországi és az európai uniós tervezés viszonya, kapcsolódási pontjai ...................... 4 Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája COM(2010) 2020 ............................................................................................................................... 5 Forrásátadás ........................................................................................................................................ 6 Partnerségi Megállapodás ................................................................................................................. 6 Öt fő nemzeti fejlesztési prioritás ....................................................................................................... 6 Uniós források felhasználási területei ........................................................................................... 7 1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése .................................................... 7 2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása ...................................................................................................................... 8 3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása ....................................... 8 4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban ...................................................................................................................................... 10 5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása. 11 6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása ................ 12 7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban ........................................................................................................... 13 8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása .. 14 9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem ............................................................................................... 15 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében ............................................................ 16 11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása ......................................................................................... 18 Széchényi 2020, avagy az operatív programok.......................................................................... 18 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program ........................................................................ 18 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ............................................................................ 19 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ................................................................. 20 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ................................................................... 22 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ....................................................................... 23 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program ................................................................ 24 Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program .................................................... 26 2
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program .................................................................................. 29 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program ................................................................... 30 Intézményi háttér .............................................................................................................................. 31 Koordináció ....................................................................................................................................... 31 Szaktárcák ...................................................................................................................................... 31 Források .............................................................................................................................................. 33 Kiegészítő információk ..................................................................................................................... 33 Szerző ................................................................................................................................................ 33 Kiegészítő információ és felhasználási jogok..................................................................................... 33
3
Bevezetés Amikor a hazai gazdaságot nem, mint különálló statisztikai szektorokat, hanem a környezeti – társadalmi - gazdasági szövetbe épülő egységeket vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy számos forráslehetőség áll rendelkezésre, amelyek elősegíthetik úgy az egyes szektorok fellendülését, mint az uniós célkitűzések teljesülését. Ezek minden esetben olyan lehetőségek, amelyek integrált és stratégiailag tervezett fejlesztéseket, valamint együttműködéseket feltételeznek.
A magyarországi és az európai uniós tervezés viszonya, kapcsolódási pontjai Magyarország soha nem látott lehetőségek előtt áll a fejlesztések terén, ugyanis az Európai Unió különböző támogatások formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek támogatására, amelyek felkeltik az EU érdeklődését és/vagy hozzájárulnak egy EU-s program vagy politika megvalósításához. A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei közül a legfontosabbak: az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja, a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja, illetve a területiség hangsúlyosabbá tétele.
4
Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája COM(2010) 2020 Az Európai Unió, azon belül minden egyes tagállama egy olyan átalakulási időszakban van, amely elsősorban a globalizációnak, az éghajlatváltozásnak és a népesség elöregedésének a következménye. Mindezen kihívások mellett a 2008-as pénzügyi válság megkérdőjelezte az EU országok által megvalósított gazdasági és társadalmi haladást, ezért a 2010-ben megkezdődött gazdasági fellendülést reformok sorozatának kell kísérnie annak érdekében, hogy biztosítsa az EU fenntartható fejlődését az elkövetkező évtizedben. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: – – –
Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.
A program célkitűzései jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt fellépések széles körével szükséges alátámasztani őket. Az Európai Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére, amelyek az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelezőek: –
– –
–
–
–
Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Innovációs partnerség az európai nyersanyaghiány leküzdésére Európai innovációs partnerség a mezőgazdaság területén A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ez által növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő- piaci kínálat és kereslet. 5
–
A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.
Forrásátadás Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. E forrásátadás az EU Kohéziós Politikájának, valamint Vidékfejlesztési Politikájának törekvéseit szolgálja1. A források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok - így Magyarország - számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indult a végrehajtásuk. A 2014–2020-as időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás című dokumentum áll, ehhez csatlakoznak a különböző operatív programok.
Partnerségi Megállapodás A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra.
Öt fő nemzeti fejlesztési prioritás Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a célkitűzéseket és hozzájárulást is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása 1
Lásd: ábra, 4. oldal
6
Uniós források felhasználási területei Az Európai Uniós források felhasználási területei az EU 2020 célokból 11 tematikus pontban kerültek levezetésre és jogszabályban rögzítésre2. 1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése A fő cél a KFI együttműködések elterjesztése és a kiválóság felkarolása (a tudásáramlás, a tudásfelhasználás és a tudásbázisok erősítésével), az agrár-vidékfejlesztésben az innovációk elterjesztése az ágazat vállalkozásaiban. A fejlesztések által érintett fontosabb tématerületek: A KKV szektor kiaknázatlan KFI lehetőségeinek ösztönzése, elsősorban a KKV-k ilyen célú forrásszűkösségének kezelésére, beleértve a célirányos pénzügyi eszközök bevezetését is. A vállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférésének javítása, az induló vállalkozásokat kockázati tőke befogadására előkészítő környezet megteremtésével15. A szűk keresztmetszetként azonosított K+F infrastrukturális kapacitás erősítése, kutatói utánpótlás biztosítása. Stratégiai együttműködések célirányos intézményfejlesztésre (technológiai központok) és különösen K+F projektek megvalósítására, elsősorban a KKVk, a hazai és nemzetközi nagyvállalkozások, a K+F központok és a felsőoktatás közötti együttműködések ösztönzése érdekében. A hazai vállalkozások és kutatóhelyek lehető leggyorsabb és legintenzívebb bekapcsolása az európai uniós, Duna Régiós és nemzetközi együttműködési programokba, a nemzetközi szinten is jelentős kutatói bázisok létrejöttének, fejlődésének elősegítése kutatóintézeti kiválóság erősítése révén. A kiegyenlített területi fejlődést szolgáló többpólusú specializált KFI tevékenység, az együttműködések, a hálózatosodás ösztönzése az intelligens szakosodási stratégia mentén. Budapestnek és vonzáskörzetének, mint az ország egyetlen nemzetközileg is jelentős innovációs térségének a fejlesztése. Az agrárágazat KFI lemaradásának csökkentése, célzott KFI támogatásokkal (pénzügyi eszközzel is), valamint EIP típusú innovációs együttműködésekkel (beleértve a képzéseket is). Szinergia más tematikus célokkal: Mivel ma már a K+F tevékenység meghatározó része infokommunikációs alapú, így az IKT fejlesztés (2-es tematikus cél) egyértelműen hozzájárul a KFI potenciál javításához. A 10. tematikus cél (oktatás) felsőoktatási törekvéseivel kölcsönösen támogatják egymást. A vállalkozások KFI tevékenységének támogatásával, a KKV-k innovációs aktivitásának növelésével pedig hozzájárul a KKV-szektor komplex fejlesztéséhez (3-as tematikus célkitűzés).
2
Jelen dokumentációban kizárólag azok a célkitűzések kerülnek ismertetésre, amelyek a piaci szektor szempontjából jelentőséggel bírhatnak.
7
E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program GINOP VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A GINOP a KFI fejlesztésekért első helyen felelős operatív program. KFI együttműködések az EIP hálózat keretében, kutató és gazdálkodó szervezetek bevonásával.
2: Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása Fő cél az IKT szolgáltatások elterjesztése minden szférában. Megfelelő IKT hozzáférést biztosító infrastruktúra fejlesztése és a közösségi hozzáférés erősítése, a területi egyenlőtlenségek oldása és fókuszálás a leghátrányosabb helyzetű térségekre. Nagysebességű NGA / NGN szélessávú hálózatok fejlesztése a GAP analízis, mapping által is indokolható esetekben (ún. fehér településeken, piaci kudarc esetén). IKT iparág termelékenységének növelése és finanszírozási helyzetének javítása. Az e-gazdaság fejlődésének előmozdítása, informatizálás. A közszféra hálózati infrastruktúrájának javítása. Szinergia más tematikus célokkal: Fontos hangsúlyozni, hogy az infokommunikációs fejlesztéseknek nem csak gazdasági vetületük van, hanem gyakorlatilag valamennyi tematikus cél eléréséhez hozzájárulnak. Az EU Digitális Menetrend céljai az ágazat teljes vertikumát átfogják, és ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódnak a magyar infokommunikációs 2014-2020-as stratégiai elképzelések is. Szoros kapcsolatban van a 10. tematikus céllal (digitális írástudás fejlesztése) és a 11. tematikus céllal (e-közigazgatás) is. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program GINOP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A digitális gazdaság és az IKT szektor vállalkozásainak fejlesztése, szélessávú hálózatok.
3: A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása Fő cél a hazai KKV-k versenyképességének javítása innovatív, hozzáadott érték növelő és exportpotenciállal rendelkező fejlesztések támogatásán keresztül, emellett az agrár- és élelmiszeripari termelés hozzáadott értékének növelése. Vállalkozószellem és attitűd javítása szemléletformálással, képzéssel, valamint pozitív példák és gyakorlatok terjesztésén és inkubátorházak 8
fejlesztésén keresztül, ez a vállalkozói hajlandóság növelését és az önfoglalkozatás terjedését szolgálja. Az üzleti infrastruktúra (pl. ipari parkok, logisztikai központok) elérhetőségének és színvonalának javítása jobb kihasználtságuk érdekében, figyelemmel az S3 kapcsolatokra és az ipari ökoszisztéma megoldásokra (új infrastruktúrák csak kivételesen). Nem K+I tevékenységhez köthető innovatív fejlesztések esetében kapacitásbővítés támogatása, amennyiben az a termék és szolgáltatáspaletta bővítését vagy új piacokra lépést segíti, emellett a támogatott KKV növekedési és vagy exportpotenciállal bír. K+I tevékenységhez köthető fejlesztések esetében kulcstechnológiákra épülő megoldások kifejlesztéséhez szükséges infrastruktúra és kutatói kapacitás kialakítása, a termékesítés és a nagy nemzetközi kutatói hálózatokba történő csatlakozás vagy nagyobb szerepvállalás ösztönzése, illetve a hálózatos együttműködések és a nemzetközi kutatási infrastruktúra használatának elősegítése a cél. A vállalkozások hálózatosodásának ösztönzése és elmélyítése, a beszállítói kapcsolatok körének bővítése a nagyvállalati szektorral, továbbá magas hozzáadott értékű exporttevékenységük fejlesztése, különösen a növekedési zónákban, oldva ezzel a gazdasági dualitást. A hálózatosodást szolgáló turisztikai desztináció-menedzsment fejlesztése. A finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás elősegítése és a forráshoz jutáshoz történő hozzáférhetőség javítása pénzügyi eszközök segítségével a klasszikus gazdaságélénkítési gyakorlatot követve a termelékenység és üzleti hatékonyság fokozásának legfontosabb, így legnagyobb forrásallokációval rendelkező eszköze KKV-szektor fejlesztését illetően a 2014-2020-a költségvetési időszakban. A 3. tematikus cél alatt futó fejlesztések horizontális szempontja a munkahelyteremtés, ezért a foglakoztatás bővítése minden releváns vállalkozásfejlesztési támogatással szemben elvárás. Emellett a vállalkozások számára elérhetővé kell tenni olyan célirányos eszköz- és infrastruktúrafejlesztési támogatásokat is, amelyek kifejezetten a foglalkoztatási kapacitásbővülést szolgálják. Szinergia más tematikus célokkal: Fontos hangsúlyozni, hogy a KKV-k versenyképességének fejlesztése hozzájárulhat és kölcsönösen segítheti a KFI (1. tematikus cél), az infokommunikációs (2. tematikus cél), az energetikai (4. tematikus cél) és a foglalkoztatási (8. tematikus cél) célkitűzéseket. A korszerűbb technológiák és termelési rendszerek hozzájárulnak az erőforrások kíméléséhez is, általában is, de különösen az agrár- és erdészeti szektorban (4., 5. és 6. tematikus cél). A tematikus cél fejlesztéseinek munkahelyteremtő hatását is ki kell emelni. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program GINOP VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A GINOP a KKV versenyképességének javításáért első helyen felelős operatív program. A VP elsősorban a mezőgazdasági termelés versenyképességének, a termékek elsődleges feldolgozásának, és a mezőgazdasági termelés diverzifikációjának támogatásáért felelős program.
9
4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban A fő cél az ország épületenergetikai színvonalának jelentős emelése (elsősorban az energiahatékonyság növelésével) és a megújuló energiák alkalmazásának növelése. Az agrárvidékfejlesztésben az agrármelléktermékek energetikai hasznosításának jelentős bővítése. A megújuló energiaforrások – elsősorban lokális és térségi – alkalmazását fokozni kell a hő-, fűtés- és villamosenergia-termelés terén, valamint a közlekedésben egyaránt. Elsősorban a geotermális és biomassza adottságok alkalmazására koncentrálva, nem veszélyeztetve a biztonságos élelmiszerellátást (célzott szántóföldi biomassza-előállítás támogatása nem tervezett), a biodiverzitást és a talajok termőképességének megőrzését (erózió, tápanyag- és vízháztartás szempontjából), lehetőség szerint a kapcsolt hő és villamos energiatermelés lehetőségének kihasználásával. A megújuló energia-hasznosítás előmozdítása érdekében a technológiai kutatás-fejlesztést támogató demonstrációs projektek megvalósítása, 2. és 3. generációs bioüzemanyagok piacra jutásának elősegítése. Az épületállomány (köz- és lakóépületek, non-profit szektor) energiahatékonyságának javítása. A távhő rendszerek korszerűsítésével az energiahatékonyság javítása, törekedve a megújuló energiák alkalmazására is (része lehet városfejlesztésnek is ld. 6. tematikus cél). KKV energetikai fejlesztések a versenyképesség fokozására, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának fokozására a vállalkozások saját energiaigényének kielégítésére (a 3. tematikus célhoz is kapcsolódik). A villamosenergia-hálózat fejlesztése a tárolókapacitások és intelligens megoldások terén, lehetővé téve a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazását és támogatva az energiahatékonyság növelését. A tudatos, takarékos fogyasztói szokások elfogadottságának és mindennapi alkalmazásának növelése a lakosság és a vállalkozások körében. Vidékies településeken a helyben keletkezett közösségi biomassza hasznosításának, a közösségi létesítmények energiahatékonyság-javításának elterjesztése. Az agrár, erdészeti, élelmiszeripari energiafelhasználásban a termelőeszközök és mezőgazdasági épületek energiahatékonyságának növelése, valamint a megújuló energiák arányának növelése. Szinergia más tematikus célokkal: Az energiahatékonyság növelése a vállalkozások és a lakosság költségeinek csökkentéséhez is jelentősen hozzájárul, így növekedhetnek a fogyasztásra és beruházásokra fordítható összegek, versenyképesebb lesz a gazdaság. A vállalkozások, köztük a mezőgazdasági vállalkozások energetikai fejlesztései közvetlenül szolgálják a 3. tematikus célkitűzést is (KKV versenyképesség). Az épületek energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások alkalmazása nagyarányú foglalkoztatás-bővülést is lehetővé tesz (a 8. tematikus célhoz kapcsolódóan). Az energetikai fejlesztések hozzájárulnak a környezeti állapot javításához és a levegőminőség védelméhez, az erőforrás-takarékos gazdasághoz, így támogatva a 6. tematikus célt. A klímavédelemhez ugyanakkor a 8. tematikus cél keretében a helyi gazdaság erősítése, a szállítási utak rövidítése, illetve az KFI erősítése az 1. tematikus cél alatt is hozzájárul. A városi közlekedés fejlesztése pedig a CO2 és károsanyag-kibocsátás csökkentés mellett a közlekedési ágazat szűk keresztmetszeteinek felszámolásához is hozzájárul. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: 10
Operatív program KEHOP
GINOP TOP
VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A KEHOP az energetikai fejlesztésekért első helyen felelős operatív program. A KA és az ERFA által finanszírozott energetikai fejlesztések összehangolt végrehajtásáról a végrehajtási intézményrendszer célzott eljárásokkal gondoskodik, amely lehetővé teszi a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök kombinációját, valamint a helyi és a nemzeti szinten tervezett beruházások együttes koordinációját, továbbá – pozitív gazdasági hatások kiaknázását elősegítendő – az egymásra épülő beruházási elemek (gyártás, alapanyag-előállítás, szállítás, felhasználás stb.) összehangolását. Vállalkozások energetikai fejlesztései, beleértve a pénzügyi eszközök alkalmazását. Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, Kisléptékű fenntartható városi közlekedés és illetve az önkormányzati energetikai fejlesztések. Mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások energetikai fejlesztése, vidéki települések lokális megújuló közösségi energetikai fejlesztése, erdősültség növekedése.
5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása A fejlesztések központjában a rendkívüli helyzetekre való megelőző felkészülés áll. A fő cél az árvízvédelmi biztonság fokozása és a többcélú, integrált területi vízgazdálkodás kialakítása, valamint az agrár-vidékfejlesztésben a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének fejlesztése. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése a szélsőséges vízjárás és csapadékviszonyokhoz alkalmazkodva, a VGT és a VKI céljait is támogatva, a VTT keretein belül lehetővé téve a hullámtéren kívüli víztározást is. A tervezett beruházások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített intézkedéseket, természetes megoldásokat is tartalmaznak, ezáltal hozzájárulnak az alapvetően ökológiai szemléletű Víz Keretirányelv végrehajtásához is. A vízi létesítmények többcélú rekonstrukciója a komplex vízgazdálkodás jegyében (pl. belvízelvezető csatornák rendszerének modernizációja a vízelvezetés és mederben történő víztározás megvalósításával), különösen a víztározási lehetőségek, a sík- és dombvidéki sajátosságok szem előtt tartásával (az arra alkalmas területeken az öntözési lehetőségekre is tekintettel). A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozásához nélkülözhetetlen tudásbázis megteremtése, természeti katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési gyakorlat elterjesztése, monitoring rendszerek kialakítása. A katasztrófavédelem eszközeinek és felkészülési terveinek alkalmassá tétele a szélsőséges természeti eseményekre, a fokozódó környezetbiztonsági kockázatokra. Az agrárszféra számára kulcsfontosságú a víztakarékos agrotechnológia, a klímaváltozáshoz, a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodási módok elterjedésének ösztönzése. A gazdálkodók körében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás elterjedése. Kockázatkezelési eszközök bevezetése, bővítése, kiterjesztése a mezőgazdaságban. A kedvezőtlen éghajlati események elleni védekezésre szolgáló beruházások támogatása. 11
A városi alkalmazkodást integrált, többcélú településfejlesztési akciók támogatják, amelyeknek szerves része a klíma-adaptáció infrastrukturális és közszolgáltatási elemeinek fejlesztése is, de nem elsősorban erre irányulnak. Szinergia más tematikus célokkal: A munkaigényes vízügyi beruházásokhoz jelentős foglalkoztatási hatás is társul (kapcsolódnak a 8. tematikus célhoz). Az agrárgazdaságban a korszerű vízgazdálkodási és öntözési rendszerek által elérhető termelésbiztonság növekedési és diverzifikációs lehetőségek a versenyképességet és a foglalkoztatási potenciált is erősítik (kapcsolódva a 3. és 8. tematikus célhoz). (A 6. és 5. cél közötti kölcsönkapcsolatok leírását ld. a 6. tematikus célnál.) E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program KEHOP VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A KEHOP a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásért első helyen felelős operatív program. Gazdálkodói vízgazdálkodás, klímaváltozáshoz alkalmazkodó mező- és erdőgazdálkodás.
6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása A fejlesztések központjában a víziközmű fejlesztések, és ez által a Víz Keretirányelvnek való megfelelés, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, valamint a városi környezet fejlesztése áll. Agrár- és vidékfejlesztési vonatkozásban az agrár-környezetvédelem megerősítése. Élőhely védelem és zöld infrastruktúra fókuszált, mintaértékű fejlesztése, különös tekintettel a klímaváltozás hatásaira. A lakosság és a vállalkozások, gazdálkodók környezettudatosságának fokozása, környezetügyi tudásközpontok és ismertségük fejlesztése. Klímabarát, családbarát és a gazdaságfejlesztést, az egészséges környezetet, a környezeti és épített örökség védelmét és a barnamezős területek hasznosítását szolgáló települési környezet és infrastruktúrák kialakítása (zöld infrastruktúra fejlesztési lehetőségekre is figyelemmel), várostérségi szinten integráltan kezelve. Nemzetközi és országos jelentőségű természeti és kulturális örökség védelme, bemutathatóságának és hasznosításának fejlesztése, hálózati és térségi szempontokkal. A különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) hatásainak csökkentése, illetve a talaj szervesanyagkészletének növelését és víztározó képességeinek javítását célzó intézkedések kiterjesztése. A gazdálkodók természet közeli földhasználatának, a táji adottságokhoz illő gazdálkodásnak, a genetikai erőforrások megőrzésének támogatása. A helyi adottságokhoz adaptálódott haszonnövény és haszonállat fajok és fajták fokozottabb alkalmazása. Szinergia más tematikus célokkal: A hulladékhasznosítás fejlesztései támogatják a kis- és középvállalkozások versenyképességét, valamint a foglalkoztatást, hozzájárulva a 3. és a 8. tematikus cél eredményeihez is. A környezetvédelmet támogatja a környezetbiztonság és a vízgazdálkodás, míg a természet- és 12
agrárkörnyezet gazdálkodási és erdő-környezetvédelmi fejlesztéseknek klímaadaptációs szerepe is van: kölcsönösen támogatják egymást a 6. és 5. tematikus cél intézkedései. Az agrárium természeti alapjainak megőrzése hatékonyan szolgálja a mezőgazdaság versenyképességet (3. tematikus cél). A természetvédelem és a városi környezetfejlesztés turisztikai hatásai is fontosak (3. és 8. tematikus célt érintően). Az agrár-környezetvédelmi fejlesztések (EMVA) a belső koherenciát erősítik az ivóvíz és a vizek jó állapotának elérésében (KA fejlesztések). E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program KEHOP GINOP TOP VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A KEHOP a környezeti infrastrukturális fejlesztésekért első helyen felelős operatív program. Országos jelentőségű természeti és kulturális örökség megőrzése és hasznosítása. Települési környezet várostérségi szinten integrált fejlesztése. Agrár-környezetgazdálkodás, gazdálkodói környezeti és közjóléti (public amenity) infrastruktúrák, erdőkörnyezetvédelem.
7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A legfőbb cél az emelt színvonalú vasúti közlekedés jelentős kiterjesztése. A tervezett fejlesztések által érintett fontosabb tématerületek: Az erőforrás-hatékony, környezetet kevésbé terhelő közlekedési és szállítási módok (vasúti, vízi út, csővezetékes, kerékpáros) arányának („modal split”) EU átlag felett tartása, a környezetileg fenntarthatóbb megoldások preferálása az NKS vonatkozó célkitűzésével összhangban. A szállítási és utazási igények ésszerű kielégítése mellett csökkenteni kell az energia-, ezen belül az olajfüggőséget, törekedni kell az energiahatékonyságra, valamint a környezetterhelés mérséklésére (üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése különösen a közúti közlekedésben). A vasúti közösségi közlekedés minőségjavítása, amely egyaránt kiterjedhet az infrastruktúra, a járműpark és a szolgáltatások, továbbá a vasúti közlekedésbiztonság javítására. Intelligens közlekedési rendszerek bevezetése. A regionális közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának infrastrukturális és utazásszervezési javítása, a regionális közlekedésben a közösségi közlekedéssel történő elérhetőség javítása. Az intermodalitás feltételeinek javítása: a személyszállítás (utazás) során a közlekedési módok közötti átszállási lehetőségek javítása műszaki és szervezési megoldásokkal, kis beruházásokkal. Szemléletformálás a közlekedési igények mérséklése, az ésszerű módválasztás, a környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztésének érdekében. A fejlesztések horizontális szempontjaként: Minden közlekedési ág energiahatékonyságának javítása, a szennyező fizet elv érvényre juttatása, törekedve a megújuló energia arányának növelésére is. A közlekedésbiztonság növelése minden közlekedési ágban, főképp a baleseti gócpontokban, a másodlagos közlekedési hálózatokon, illetve a városi és elővárosi közlekedésben, különös tekintettel a közlekedésirányító 13
rendszerekre, a forgalomtechnikára, a gyalogosokra, kerékpárosokra és a közlekedésbiztonsági felvilágosításra. Minden közlekedési ág pénzügyi fenntarthatóságának fokozása. Egy adott térség gazdaságát szolgáló (pl. telephelyhez vezető utak) vagy foglalkoztatása (pl. ingázás) szempontjából fontos útfejlesztések, amelyek alapvetően alacsonyabb rendű közúti fejlesztések főképp a 3. (KKV) és a 8. (foglalkoztatás) tematikus célokhoz járulnak hozzá, a térségek integrált gazdaság- és foglakoztatás fejlesztését szolgáló fejlesztési csomagok részeként, azonban a jelentős átmenő forgalommal terhelt TEN-T hálózathoz nem tartozó közutak fejlesztései, korszerűsítései a 7. (közlekedés) tematikus cél eredményeit is gazdagítják. Szinergia más tematikus célokkal: A közlekedési hálózat állapotának és a szolgáltatások színvonalának emelése révén a vállalkozások piacra jutási esélyei is javulnak (3. tematikus cél), a munkavállalók mobilitási lehetőségei bővülnek (8. és 9. tematikus célok). (Ugyanakkor az integrált térségi foglalkozatási-gazdasági fejlesztések része lehet kisléptékű közlekedésfejlesztés is.) A környezetbarát közlekedési rendszerek és a városi és elővárosi fejlesztések csökkentik az ÜHG emissziót is (4. tematikus cél). A nagy közlekedési beruházások hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez is (8. tematikus cél). A 4. tematikus cél alatti városi közlekedési fejlesztések a közlekedési szűk keresztmetszetek oldásához, és a környezet állapotának javításához is hozzájárulnak (6. tematikus cél). E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program IKOP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan Az IKOP a közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős operatív program.
8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása A fő cél a foglalkoztatottság előmozdítása elsősorban az aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazásával. A fejlesztések által érintett fontosabb tématerületek: A munkaerő kínálat fejlesztése és a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés segítése aktív eszközökkel. Vállalkozások alkalmazkodásának segítése, a rugalmas munkaerő-piac és a családbarát munkahelyi gyakorlatok és szolgáltatások elterjesztése. A társadalmi célú gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. Az önkormányzatok munkahelyteremtést és a foglalkoztatást ösztönző integrált üzleti infrastruktúrafejlesztései, turisztikai vonzerőfejlesztése. A helyi gazdaság fejlesztése a gazdaság térségi szervezésével, a szereplők összekapcsolásával. A foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentése és a mobilitás ösztönzése. Az EMVA – horizontális foglalkoztatási céljának megfelelően – hozzájárul a vidékies térségek munkahelyteremtéséhez az agrárium munkaintenzív alágazatainak fejlesztésével és diverzifikációjával, a kisüzemek fejlesztésével (ill. a közösségvezérelt helyi fejlesztések vállalkozásés turizmusfejlesztésével) 14
Szinergia más tematikus célokkal: Az NRP vállalásnál jelzett kapcsolódások mellett a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának növeléséhez hozzájárulhatnak a 3., 4., 5., 6. és 7. tematikus célok alatt induló beruházási programok. Az aktív idősödést szolgáló intézkedések részeként az aktivitás és a foglalkoztatás ösztönzése mellett az egészségmegőrzést, egészségfejlesztést segítő fejlesztésékre, valamint a hátrányos helyzetűek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóságát javító intézkedésekre is szükség van (lásd 9. tematikus cél). A munkaerőpiaci kínálatot szolgáló aktív eszközök az oktatás (10. tematikus cél) elérését szolgáló fejlesztésekkel kölcsönösen támogatják egymást. Gazdaságfejlesztést (különösen 3. tematikus cél) szolgáló beavatkozásoknál érvényesíteni kell a foglalkoztatási célokat, ahol reálisan elvárható a munkahelyteremtő hatás. A foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési lehetőségek (óvoda és bölcsőde) megfelelő társadalmi felzárkózási és oktatási szakpolitikai szempontokat érvényesítve, a társadalmi együttélés erősítését és a köznevelés hátránykompenzációs jellegét is erősítik. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program GINOP TOP
VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan A GINOP a foglalkozatásért első helyen felelős Operatív Program. Komplex térségi munkahelyteremtés, gyermekgondozás fejlesztése, térségi munkahelyteremtési képzés, térségi munkaerőpiaci együttműködések, munkavállalók földrajzi mobilitása. A munkahelyteremtés horizontális célkitűzés az agrár- és egyéb vállalkozás fejlesztések során.
9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem A fő cél a szegénység elleni sikeres küzdelem, erős területi fókusszal a leghátrányosabb helyzetű, döntően vidékies kistérségekre. A fejlesztések által érintett fontosabb tématerületek: A hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségeinek erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdan munkaerőpiaci részvételüket (a foglalkoztathatósággal és a munkaerőpiaci részvétel fokozásával a 8. tematikus cél foglalkozik). A romákkal szembeni előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, a romák társadalmi együttműködésben való aktív részvétele. A társadalmi együttműködés erősítés elősegítése a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével. A szegénységben élők körén belül a romák helyzetének célzott javítása több formában biztosítható. A fejlesztések fókuszában a romákat is nagy arányban sújtó hátrányok felszámolása áll (pl. az alacsony iskolai végzettség vagy több generáción átívelő tartós munkanélküliség).
15
Ösztönzők segítik a romák bevonását azokon a területeken, ahol kiemelt az érintettségük (pl. a továbbtanulást segítő, iskolai lemorzsolódást csökkentő programok). Célzott roma programok indulnak például a roma nők képzése, foglalkoztatása; roma kultúra megismertetése céljából. Rásegítő mechanizmusok segítik a hátrányenyhítő, integrációt segítő programok eljutását a romákhoz (pl. együttműködési kötelezettség cigány nemzetiségi önkormányzatokkal, roma koordinátorok, mentorálás). Önszerveződésre, stratégiai jövőformálásra képes helyi és térségi közösségek kialakítása. Szinergia más tematikus célokkal: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló fejlesztések csak a többi tematikus cél (kiemelten a 8. és a 10.) hátrányos helyzetűek felzárkózását segítő beavatkozásaival összehangoltan, együttesen szolgálhatják az Európa 2020 szegénység elleni vállalásainak teljesítését. Különösen igaz ez a hátránykompenzációs oktatásra, és a foglalkoztatás szociális szempontokat is figyelembe vevő javítására. A foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési és gondozási lehetőségek, melyek megfelelő társadalmi integrációs szakpolitikai szempontokat érvényesítenek, a társadalmi együttműködést is erősítik. Különlegesen fontos a szinergia a 8. tematikus céllal, amely a munkahelyek és a tartós jövedelmek biztosítása miatt a felzárkózási törekvések egyik fő támogatója. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program EFOP TOP
VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan Az EFOP a társadalmi felzárkózásért első helyen felelős operatív program. Települési egészségügyi és szociális közszolgáltatás (alapellátás) fejlesztése, közösségszervezés, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD), szociális városrehabilitáció. Vidéki települések közösségépítést szolgáló közösségi tereinek fejlesztése (LHH térségekben közszolgáltatási helyszínek kialakítása céljából is), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (keretükben különösen szociális munka, nevelés-fejlesztés, közösségszervezés), élelmiszerönellátási tudásátadás, vidékies települések társadalmi célú gazdaságainak eszközellátásának javítása.
10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében A legfontosabb cél a köznevelés hátránykompenzációs képességének javítása és a köznevelési és felsőoktatási kiválóság erősítése. A célkitűzések elérése érdekében mindenekelőtt a pedagógusok felkészítése, új tartalmi fejlesztések, új pedagógiai módszertani megközelítések elterjesztése, ágazati és intézményirányítási fejlesztések, köznevelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása szükséges, esetenként infrastrukturális fejlesztések is indokoltak. A fejlesztések az alábbi tématerületekbe rendezhetők:
16
A hátrányos helyzetű, roma, illetve fogyatékossággal élő tanulók érvényesülésének növelése a köznevelési és felsőoktatási rendszerben, ill. a nem formális és informális tanulásban, tanulási partnerségek fejlesztése, esélyteremtés és tehetséggondozás a teljes képzési struktúrában. A köznevelés módszertani megújítása a hátránykompenzáció és a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében, a korai és társadalmi együttműködést erősítő nevelést, a kompetencia-alapú oktatást, deszegregációt, a munkaerőpiaci kapcsolatot szolgáló Ifjúsági Garancia rendszerrel vagy más képzési programokkal, módszertani fejlesztésekkel és a pedagógusok képzésével, motivációjával, az iskolai szintek közötti átmenet támogatásával. Az oktatás-nevelés eredményességének javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), minőségének (hatékony és méltányos köznevelési rendszer) és struktúrájának megújítása, és a minőségi közneveléshez való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A szakmai és kulcskompetenciák fejlesztése az iskolarendszerű szakképzés és az LLL keretében (a 8. tematikus célhoz [foglalkozatás] is kapcsolódva) Az előző tématerületek hatékony megvalósítása érdekében a köznevelési intézmények beruházásainak célirányos támogatása a minőségi és méltányos köznevelés megteremtésének támogatása érdekében. A fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a méltányos köznevelési rendszer megteremtéséhez (nem támogatható olyan fejlesztés és beruházás, amely szegregációt eredményező oktatás-szervezési gyakorlat folytatásához vezethet), és esetenként a meglévő kapacitáshiányok pótlásához, ill. csökkenő tanulólétszám igényelte új megoldásokhoz. A felsőoktatás képzési kapacitásainak és infrastruktúrájának felkészítése a diplomások arányának fenntartható növelésére (hátránykompenzációs, kiválósági, munkaerő-piaci szempontok alapján). Szinergia más tematikus célokkal: Az inaktívak, hátrányos helyzetűek és elmaradott térségekben élők hatékonyabb bekapcsolását a felnőttképzésbe, informális és nem formális képzésekbe a 8. tematikus cél alatti fejlesztések segítik elő. Az iskola által önmagában nem biztosítható felzárkózási folyamatokat a nem formális és az informális oktatás pótolhatja. Ebben a folyamatban korlátozottan lehet oktatási eszközökkel hatni, ellenben lehet és kell társadalmi felzárkózási eszközöket alkalmazni. A 9. tematikus cél alatti egyes beavatkozások hozzájárulnak például a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez. Az 1-es tematikus célkitűzéshez való kapcsolódás a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítését szolgálja a felsőoktatásban. A 8. tematikus cél (foglalkozatás) eléréshez csatlakozó munkaerőpiaci kínálatot erősítő aktív eszközök és a duális szakképzés az oktatási fejlesztésekkel kölcsönösen erősíthetik egymást. E tematikus célkitűzést jelentősen támogató programok: Operatív program EFOP GINOP VP
Fő fejlesztési üzenet e tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan Az EFOP az oktatási fejlesztésekért első helyen felelős operatív program. Foglalkoztathatóságot közvetlenül szolgáló egész életen át tartó tanulás, munkaerőpiaccal adekvát szakképzés. vidékfejlesztési szaktanácsadás, szakmai továbbképzés és tudásátadás.
17
11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása
Széchényi 2020, avagy az operatív programok Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználása tematikus, az EU2020 stratégiához illeszkedő Széchényi 2020 operatív programok keretében lehetséges. Ezen programok feladata a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése.
1. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 2015
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az IKOP -ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 3.331.808.225 EUR. Az IKOP a rendelkezésre álló forrásokat hat fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi prioritástengelyben tervezett specifikus célokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek: 18
1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása TEN-T törzshálózat fejlesztése 2 TEN-T átfogó hálózati fejlesztések 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása TEN-T törzshálózat korszerűsítése 2 TEN-T átfogó hálózat korszerűsítése 3. A regionális közúti elérhetőség és közlekedés-biztonság fejlesztése Közlekedés-biztonság javítása Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása Vasútvonalak villamosítása 5. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések Intermodalitás javítása 6. Technikai segítségnyújtás Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Az EFOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 2.612.789.000 EUR. Az EFOP a rendelkezésre álló forrásokat hét fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi specifikus célokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek:
1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; 19
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése 2. Befogadó társadalom Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése 4. Gyarapodó tudástőke A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése; Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 1.
5. Jó Állam A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés Területi leszakadási folyamatok megállítása 7. Technikai segítségnyújtás
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A KEHOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 3.217.105.883 EUR. A KEHOP a rendelkezésre álló forrásokat hét fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi pályázati lehetőségek és az elvárt eredmények:
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése. 20
Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi víz-szétosztás fejlesztése. Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése. Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére. 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelvek végrehajtásának elősegítése. Szennyezett területek kármentesítése. 4. Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása. A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása. 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése. Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül. A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési célok végrehajtására. 6. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése. Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. 7. Technikai segítségnyújtás 21
A prioritás specifikus célja az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A GINOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 7.684.204.174 EUR. A GINOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi pályázati lehetőségek: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés Célkitűzés: 75%-os foglalkoztatási célkitűzés elérése A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása. A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása. A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése. Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása. A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása. A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. 2. Vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése. Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. 3. K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése A tudásfelhasználás segítése. A tudásáramlás erősítése. A tudásbázisok megerősítése. 22
Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében. 4. Integrált infokommunikációs fejlesztések, az Információs és Kommunikációs Technológiai (továbbiakban: IKT) szektor fejlesztése Versenyképes IKT szektor fejlesztése. Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása. Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések. Infokommunikációs ismeretek, készségek növelése. Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében. 5. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása. Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása. A Balaton turisztikai célú fejlesztése a kulturális és természeti örökségekre alapozva. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A TOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 3.389.963.001 EUR. A TOP a rendelkezésre álló forrásokat hét fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi pályázati lehetőségek: 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Specifikus cél(ok) megnevezése: Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Helyi érdekű kis- és középvállalkozások fejlesztési aktivitásának javítása A foglalkoztatás és az élet-minőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése
23
2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek több-funkciós hasznosítását Települési környezeti állapot javítása 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Települési energiahatékonyság növelése Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése 4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és mi-nőségének javítása valamint a közigazgatási infrastruktúra fejlesztése A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenn-tartható társadalmi és területi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése 5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) Város-vidék együttműködést és a városok közösség vezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása Város-vidék együttműködésen alapuló és a városok közösség vezérelt fejlesztését szolgáló közszolgáltatás- és közösségfejlesztés 7. Technikai segítségnyújtás Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása.
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági 24
versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A VEKOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 463.703.439 EUR. A VEKOP a rendelkezésre álló forrásokat nyolc fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi pályázati lehetőségek: 1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése A tudásfelhasználás segítése A tudásáramlás erősítése A tudásbázisok megerősítése
2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében
3. Településfejlesztés A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása
4. Térségi integrált közösség vezérelt fejlesztési programok – CLLD Foglalkoztatás ösztönző, közösség vezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével
5. Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása 25
Önkormányzati fejlesztése
közszolgáltatást
nyújtó
intézmények
infrastrukturális
Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében Oktatási - nevelési korszerűsítésével
szolgáltatások
fejlesztése
az
intézményi
háttér
6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok Szociális intézményi háló fejlesztése A befogadó társadalom erősítése Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése
7. Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása A fiatalok tartós munkaerő piaci integrációjának segítése Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása
8. Technikai segítségnyújtás Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása.
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. Vidékfejlesztési Program A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A VP-re jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 12.207.710.000 EUR. A VP a rendelkezésre álló forrásokat hat fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi hazai problémák megoldására irányuló pályázati lehetőségek:
26
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. Az élelmiszer-feldolgozás területén szaktanácsadási rendszer gyakorlatilag nem működik. Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk. 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing) Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések. Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya. 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége A hozzáadott érték növelése által a feldolgozóipar versenyképességének javítása Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban. A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések Az élelmiszerlánc biztonságát és a fogyasztói bizalmat növelő hazai minőség rendszerek elterjedtsége, ismertsége és társadalmi elfogadottsága alacsony szintű. 27
Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek, szemlélet és eszközök hiánya. A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése. A rövid ellátási lánc neo-tradicionális (pl. on-line értékesítés, közösség által támogatott mezőgazdaság) formáinak elterjedtsége elmarad a nyugateurópaitól, a tradicionális formák (piacok, útszéli árusítás) elterjedtek, de fejlesztésre szorulnak. 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő gazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív, a speciális helyi viszonyokhoz illeszkedő kezelést igényel. A magas természeti értékű területek aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az idegenhonos, inváziós fajok terjedése fokozódik, így az ökoszisztéma-szolgáltatások, elmaradnak az igényektől. Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. Elavult telepi öntözési infrastruktúra. Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állat elhelyezési és trágyakezelési problémák. A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyag- energiaés vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága) 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 28
Kedvezőtlen szociodemográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek: Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek. Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen: Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agrobiodiverzitás kihasználtsága minimális. A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge: Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás, talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok). Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására. Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony. Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken. IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges megfelelő humánerőforrás hiánya.
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A MAHOP-ra jutó költségvetési juttatás összege 2014-2020 között összesen 39.096.293 EUR. A MAHOP a rendelkezésre álló forrásokat öt fő beavatkozási területre koncentrálja, melyek az alábbi hazai problémák megoldására irányuló pályázati lehetőségek: 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is természetes vízi halászat innovációs és versenyképességének, valamint környezeti fenntarthatóságának támogatása, előmozdítása, kiegészítő tevékenységek-új jövedelemformák, a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgáló statikus vagy mozgó létesítmények építésének támogatása, a halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek jó természetvédelmi helyzetének elérése, javítása, a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentésének vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozásának és az erőforrás-felhasználás hatékonyság növelésének támogatása az akvakultúrában, 29
a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés, olyan extenzív akvakultúra formák támogatása, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak a megóvását, innováció az akvakultúrában. 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az
ezekhez kapcsolódó feldolgozást is az innováció akvakultúra terén történő ösztönzése, az akvakultúra termelő beruházásainak támogatása, új jövedelemformák és hozzáadott érték támogatása, gazdálkodásirányítási és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára, humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása, az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése, termelési és piaci értékesítési tervek támogatása, piaci értékesítési intézkedések. 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági elsődleges adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatása, ellenőrzés és végrehajtás. 4. Foglalkoztatás és a területi kohézió növelése, technikai segítségnyújtás. halászati területek fejlesztése. 5. Technikai segítségnyújtás
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
30
Intézményi háttér Az egyes operatív programok tekintetében a közreműködő szervezeti feladatok ellátása 2014.04.15-től az alábbiak szerint változott. Operatív program Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztési Program (VP) és Magyar Halászati OP (MAHOP)
EU Forrás ERFA
Felelős tárca Nemzetgazdasági Minisztérium
ERFA
Nemzetgazdasági Minisztérium
ERFA
Nemzetgazdasági Minisztérium
ERFA, KA
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
ERFA, KA
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma
ERFA, ESZA KA EMVA, ETHA
Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Minisztérium
Koordináció A központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül működik. A Kormány a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések gyors, megalapozott és koordinált előkészítése érdekében Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot3, valamint a központi koordinációs tevékenységének ellátása érdekében javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló szervként Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot hozott létre. Szaktárcák A. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztés- és klímapolitikáért valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság (Szabó Zsolt államtitkár): o Környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár: Nemcsok Dénes Sándor; o Közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár: Szalóki Flórián. B. B. Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós források felhasználásáért felelős államtitkár: Rákossy Balázs o Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság (Oláh Gábor helyettes államtitkár) ROP IH Koordinációs főosztály 3
Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai: Miniszterelnökséget vezető államtitkár, nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter.
31
ROP IH OP főosztály o Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (Karsai Tamás helyettes államtitkár) o Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal o MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Munkaerőpiaci és képzési államtitkár: dr. Czomba Sándor o
C. Emberi Erőforrások Minisztériuma EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkárság (Dr. Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár): o Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály (Horváth Viktor főosztályvezető); o EU Fejlesztési Koordinációs Főosztály; o Irányító Hatósági Feladatokat Ellátó Titkárság: TÁMOP Végrehajtási Osztály; TIOP Végrehajtási Osztály; o Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályok Titkársága: EU Pályázatok Felügyeleti Főosztálya; EU Pályázatok Felülvizsgálati Főosztálya; EU Pályázatok Adatszolgáltatási Főosztálya; EU Fejlesztések Finanszírozási Főosztálya; EU Fejlesztések Ügyfélkapcsolati Főosztálya. A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végzik el a TOP által meghatározott keretek között, illetve koordinációs szerepet töltenek be.
32
Források Nemzetgazdasági Minisztérium - http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium Emberi Erőforrások Minisztériuma - http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - http://nkfih.gov.hu Európa – http://europa.eu EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, Európai Bizottság, Brüsszel, 2010.3.3. EUR-Lex - http://eur-lex.europa.eu/homepage.html Horizon 2020 Az EU kutatási és keretprogramja, Európai Unió, 2014 Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020 fejlesztési időszakra, Miniszterelnökség, 2014 Széchényi 2020 - http://palyazat.gov.hu/
Kiegészítő információk Szerző Koritár Henriett http://henriettkoritar.com/ http://linkedin.com/in/henriettkoritar
Kiegészítő információ és felhasználási jogok A dokumentáció elkészítése során interneten és egyéb nyilvánosan hozzáférhető anyagok kerültek feldolgozásra. Annak ellenére, hogy a szerző a tőle elvárható gondossággal és precízséggel dolgozott, nem vállal felelősséget az esetleges hibákért, vagy téves információkért. Felhasználási jogok: This publication is licensed under Creative Commons Attribution-‐ No Derivatives International. It is attributed to Henriett Koritar.
4.0
33
Budapest, 2015. április
34
