"A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala" "Blueprint for the Hungarian Sustainability"
A fenntarthatóság néhány hazai kihívása Kerekes Sándor
David William Pearce, 1941-2005
Anil Markandya, Ed Barbier, David Pearce : Blueprint for a Green Economy, 1989 1994.Február 15. Budapesten a Közgázon •Cirkuláris gazdaság •Szétválás-ékhatás •Szolgáltatásgazdaság
Fejlődési lépcsők vagy gumicsontok? • Hulladékcsökkentés (80-as évek) • Szennyezés megelőzés (90-es évek eleje) • Tisztább termelés 90-es évek eleje) • Öko-hatékonyság, ipari ökológia (90-es évek közepe) • Fenntartható fejlődés (90-es évek vége) • Fenntartható fogyasztás (2000 eleje) • Átbillenési pont, bolygónk határai • Boldogság és közösségi gazdaság www.uni-corvinus.hu/gkar
3
A Föld határai Rokström (2009)nyomán Forrás: (Steffen et al., 2015)
8. cél : Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára • 8.1 A nemzeti körülményeknek megfelelő egy főre jutó gazdasági növekedés szintjének fenntartása és különösen a bruttó hazai termék legkevesebb 7%-os éves növekedésének elérése a legkevésbé fejlett országokban
• 8.4 2030-ig a globális erőforrás-hatékonyság javítása a fogyasztás és a termelés terén és törekvés a gazdasági növekedés leválasztására a környezet állapotának romlásáról, a fenntartható fogyasztás és termelés elősegítésére irányuló tízéves keretprogrammal összhangban és a fejlett • 8.2 Magasabb szintű gazdasági termelékenység országok vezetésével elérése, egyebek között diverzifikációval, technológiai korszerűsítéssel és újításokkal, többek között a magas • 8.5 2030-ra teljes és termelékeny hozzáadott értéket képviselő és munkaerőigényes foglalkoztatottság elérése és tisztességes munka ágazatok előtérbe helyezésével biztosítása minden nő és férfi, egyebek között a fiatalok és a fogyatékkal élők számára és azonos • 8.3 Fejlesztésorientált szakpolitikák ösztönzése, értékű munkáért azonos összegű bérezés amelyek támogatják a termelő tevékenységeket, a biztosítása tisztességes munkahelyteremtést, a vállalkozási kedvet, a kreativitást és az innovációt, és elősegítik a mikro-, kis- és közepes vállalkozások létrehozását és növekedését, egyebek között a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával
• 8.6 2020-ra a munkaviszonyban nem álló, tanulmányokat nem folytató és képzésben nem részesülő fiatalok arányának jelentős mértékű csökkentése
A változó 21 század! • Demokrácia:amikor a „gazdagság” nem „túl egyenlőtlenül” van elosztva a társadalom tagjai között(Montesquieu, Piketty) • Bizalmi válság az üzleti világgal és a kormányokkal szemben! • Unalom, törvénysértés és vandalizmus! (Scitovsky Tibor) Flow és kreativitás(Csíkszentmihályi Mihály) • A „felforgatók” újrafogalmazzák az üzlet szabályait (Uber, Airbnb, „megosztó gazdaság”) • Nyilvános innovációk, ingyenes hozzáférés az innovációkhoz!
SÁNDOR KEREKES
7
Berni Sanders, Vermont független szenátora az Amerikai Szenátus ülésén: • “A középosztály a létéért küzd, és a világ legvagyonosabb, és leghatalmasabb erőinek össztűzében van, akiknek a kapzsisága végtelen.” Sanders szerint gyakorlatilag háború folyik, miközben a középosztályt módszeresen szétverik, megnyirbálják az oktatást, egészségügyet, addig a milliárdosok és nagyvállalatok óriási adókedvezményeket kapnak a képviselőháztól cserébe kampányaik pénzeléséért. A vagyon egyre jelentősebb arányban, az egyre mohóbb felső egy százalék kezébe kerül.”
Karen Hudes a Világbank volt vezető jogtanácsosa • „egy ország csak úgy tud kitörni a pénzügyi függőségből, ha a saját kezébe veszi a pénzkibocsátását, ehhez pedig meg kell szabadulni a nemzetközi kontroll alól, elsősorban a mozgását korlátozó államadósságtól”
4. cél: Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára • 4.6 2030-ra az olvasási és számolási készségek elsajátításának elérése minden fiatal és a felnőtt férfiak és nők jelentős hányada esetében • APISA felmérés szerint Szlovákia és Magyarország sereghajtó. Hogyan hoztuk ezt össze?
Természettudomány Japán Észtország Finnország Kanada Korea Új-Zéland Szlovénia Ausztrália Egyesült Királyság Németország USA Ausztria Lettország Luxemburg Olaszország Magyarország Izland Izrael Szlovákia Görögország Chile Törökország Mexikó
pont 538 534 531 528 516 513 513 510 509 509 496 495 490 483 481 477 473 467 461 455 447 425 416
Matematika Japán Korea Svájc Észtország Kanada Hollandia Dánia Finnország Szlovénia Belgium Franciaország Egyesült Királyság Spanyolország Luxemburg Lettország Magyarország Szlovákia Izrael USA Görögország Chile Törökország Mexikó
pont 532 524 521 520 516 512 511 511 510 507 493 492 486 486 482 477 475 470 470 454 423 420 408
Szövegértés Kanada Finnország Írország Észtország Korea Japán Norvégia Új-Zéland Németország Lengyelország Egyesült Királyság USA Ausztria Olaszország Izland Luxemburg Izrael Magyarország Görögország Chile Szlovákia Törökország Mexikó
pont 527 526 521 519 517 516 513 509 509 506 498 497 485 485 482 481 479 472 472 459 453 428 423
„PISA” Programme for International Student Assessment a teszt, amiben egyre rosszabbul teljesítenek a magyar diákok
Szlovákia is rosszul teljesít, nyilván rossz az iskolarendszer, vagy más a probléma gyökere? • A 80-as évek elején körülbelül 200 ezren voltak a szlovákiai romák, Branislav Šprocha demográfus prognózisa szerint 2030-ban számuk 500 és 640 ezer közé tehető majd a 2011-es népszámlálás szerint számuk jelenleg 402 ezer. • A romatelepeken átlagosan 4-5 gyermeket szülnek a nők, és az iskolai végzettséggel, valamint munkával rendelkező roma nők átlagosan kettővel kevesebb gyermeket vállalnak. • a férfiaknál 55, a nőknél pedig 59 év a születéskor várható élettartam. • http://parameter.sk/rovat/belfold/2013/12/13/2030-ra-szlovakiai-romakszama-elerheti-600-ezret •
A roma lakosság részarányának várható növekedése Szlovákiában 2030-ig a népesség %-ában
Branislav Šprocha: Reprodukcia rómskeho obyvateľstva na Slovensku
15 10 5 0 1980
1990
2000
2010
2020
2030
http://ujszo.com/online/kozelet/2014/05/14/tobbsegben-lesznek-a-romak-aligha Többségben lesznek a romák? Aligha 2014. május 14., szerda 14:05 | Mózes Szabolcs Branislav Šprocha
A megyék közül a legmagasabb arányban Nógrádban tanulnak roma gyermekek (34,3 százalék), majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 32,8 százalékkal, megelőzve SzabolcsSzatmár-Bereget ( 28,7 százalék). A korábban legnagyobb arányú roma populációval rendelkező Hevesben 22,5 ez az arányszám, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 20,4 százalék. Meglepő, hogy a Dunántúlon található Somogy több kelet-magyarországi megyét is megelőz 22,4 százalékos arányával, Baranyában 18,9 százalékkal szintén kiugró a növekedés. Tolnában pedig 16,8 százalék a romák aránya.
Eszerint országosan 15 százalék a gyermekek között a romák aránya, van azonban néhány kiugró adat. A főváros VIII. kerületében a gyermekek 43 százaléka roma származású és a VII. kerületben is messze az országos átlag feletti, 23 százalék ez az arány. Összesen hét kerületben tíz százalék feletti a roma diákok aránya, a főváros összességében pedig 8,6 százalék. Az országban 298 olyan iskola van, ahol a roma kisebbség alkotja a többséget.
Szövegértés kompetenciaeredmények a roma tanulók arányában (általános iskola, 8. évfolyam, 2009)
Szövegértés kompetenciaeredmények a roma tanulók arányában a családi háttér szerinti alsó decilisbe eső községi telephelyek körében (általános iskola, 8. évfolyam, 2009)
Ezek az összefüggések azt erősítik, hogy az iskola gyenge teljesítményét nem a romák puszta jelenléte, hanem a roma tanulókat nagyobb arányban oktató iskolák alacsony családi háttér indexe határozza meg. A szakirodalomban white flight-nak nevezett jelenség ezért félrevezető, mert egy implicite etnikai dimenziót hoz be, miközben valójában rich flight-ról, a középosztály elkülönüléséről van szó. Papp Z. Attila: Roma tanulók az általános iskolában Szerző: OktpolCafe vendeg 2011.11.23.
The pyramid of Alsószentmárton (100 % Romany inhabitants) like in China?
A falusi népesség a statisztika szerint fiatalodik!? A 20 év alattiak felül, a 60 év felettiek alul reprezentáltak! Korcsoportok
Lakosságszám
Megoszlási viszonyszám
Összevont
korcsoportok
%
A községek népességének megoszlása korcsoportonként –14
483 338
0,1593
15–19
183 737
0,0605
20–29
353 193
0,1164
30–39
443 785
0,1462
40–49
417 543
0,1376
50–59
455 266
0,1500
60–69
344 957
0,1137
70–
351 951
0,1160
húsz év alattiak
21,9
20-39 közötti népesség
26,2
40-59 közötti népesség
28,7
60 feletti népesség
22,9
A teljes magyar népesség megoszlása korcsoportonként –14
1 447 659
0,1456
15–19
593 534
0,0597
20–29
1 229 536
0,1237
30–39
1 580 913
0,1590
40–49
1 316 193
0,1324
50–59
1 438 682
0,1447
60–69
1 176 962
0,1184
70–
1 154 149
0,1161
húsz év alattiak
20,5
20-39 közötti népesség
26,2
40-59 közötti népesség
27,7
60 feletti népesség
23,4
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia – 2015.11.02.
Nemcsak fogyunk, nemcsak öregszünk, hanem egyre többen magányosak is, és nemcsak az öregek
Fenntartható fejlődés A szükségletek kielégítése miközben a természet minőségét szakadatlanul megőrizzük
Környezeti
fenntarthatóság A környezet képessége a megfelelő és szakadatlan működésre. Az emberi tevékenység a természeti erőforrásokat csak olyan ütemben használja, amilyen ütemben azok természetes módon helyettesítődnek.
Gazdasági
fenntarthatóság A Hicks féle definíció szerint – egy időintervallumban annyit fogyaszthatunk, hogy az intervallum végén ugyanannyink legyen, mint az elején volt. Fogyaszthatjuk tehát a hozzáadott értéket, inkább mint a tőkét. (Robert Goodland 2002)
Társadalmi
fenntarthatóság három eleme van: 1. Az alapvető szükségletek mint lakhatás és megfelelő jövedelem 2. Egyéni vagy humán kapacitás, a tanuláshoz az önfejlesztéshez való hozzáférés 3. Társadalmi vagy közösségi kapacitás
Az együttműködés felette áll a versenynek • a kooperáló stratégia általában a sikeresebb, mert a közösség számára nagyobb hasznot hajt, mint a versengő stratégiák. • Az együttműködő, az egymásrautaltságot elismerő mezőgazdasági stratégia a diverzitást helyezné előtérbe. • Változatos tulajdonviszonyok, a tájadottságokhoz illeszkedő tájhasználat, széles faj és fajtaválaszték, multifunkcionális intézményhálózat jellemeznék ezt a régi-új közbeszédet, ha lenne ilyen közbeszéd. • Versengő, de nem uralkodó paradigmák amikre az együttműködő civil gazdaság és társadalom épül. • Helyi közösségek, helyi és regionális piacok jellemeznék ezt a világot a globális piaccal szemben, ez utóbbi egyetlen előnye, hogy minden olcsó.
A blueprint elkészítésének értelme • elkövetkező ötven év történései meghatározzák, hogy mi jöhet azután, milyen fejlődési pálya és milyen választási lehetőségekkel rendelkeznek majd és milyen választási lehetőségeket veszítenek el nemzedékünk rossz döntései miatt az utánunk következő nemzedékek? • ég a fejünk felett a ház, a politikusok, de a tudósok is azzal foglalkoznak, hogy a szobában rendet kellene tenni még mielőtt majd a ház leég. A mai Nobel díjasok azzal töltik az idejüket, hogy korsszerű jóléti mutatókat dolgozzanak ki, mintha azon múlna a jól-lét, hogy milyen mutatókkal mérjük és nem azon, hogy milyenek az egyes emberek életlehetőségei a világ különböző részein! • az ökológiai fenntarthatóság és a tömeges elszegényedéssel járó szociális problémák megoldása a legszorosabban összefügg a helyi közösségek önrendelkezésének, az önrendelkezés gazdasági alapjainak helyreállításával.
Lehet-e valamit mondani a fenntarthatóságról, van-e értelme beszélni róla egyáltalán? 1. Az elmúlt huszonöt év főbb fejlődési irányai, a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság 2. Az ökohatékonyság növelésében rejlő lehetőségek 3. A lehetséges új gazdasági modellek. Stock-flow váltás, a sharing economy és hatásai. 4. A kőrkörös gazdaság 5. Demográfiai problémák, 6. Az oktatás és a foglalkoztatás rendszere
1. A boldogság és a társadalmi kapcsolatok. 2. A fenntartható energia gazdaság. Megújulók, az atomenergia és az energiatárolás problémái. 3. A vízkormányzás kihívásai és a lehetséges válaszok. 4. Fenntartható fogyasztás, a mobilitás fenntartható alternatívái. 5. Vidékfejlesztés, a földhasználat és az élelmiszergazdaság. 6. Urbanizálódás, fenntartható városok, a Kraft projekt tanulságai
Újra lehet-e gondolni sztereotípiákat? • Lehet-e vízlépcsőt építeni Magyarországon és ha igen hol és miért? • Az atomenergiának lehet-e szerepe az ország energiaellátásában és ha igen mekkora? • Elégethetjük-e a biomasszát például tűzifaként hosszú távon? • Valóban a csomagolási hulladék az első számú környezetvédelmi közellenség? • A gazdasági növekedés tényleg fenntarthatatlan? • Meddig terjednek a személyiségi jogok? Hagyhatunk-e valakit megfagyni például?
• Lehet-e és kellene-e szabályozni a kamatot vagy a reklám értelmes határait? • Mekkora a tisztességes bér? • Hogyan lehet kordában tartani a globális tőkét? • Ha a kulturális diverzitás érték, miért törekszenek a nemzetközi szervezetek mindig konszenzusra? • A versenyre tényleg szüksége van a világnak? • A mainstream olyan, mint a monopólium. Nem kellene ezt is korlátozni?
